BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

Megbízó Balatonalmádi Város Önkormányzata Keszey János Polgármester 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: 439-04-90, 439-0491, 20-9138-575, 70-944-3015 www.vzm.hu e-mail: [email protected] Településrendezés:

Ferik Tünde – okl. építészmérnök, településtervező vezető tervező TT/1 13-1259 Südi Beáta – építészmérnök

Tájrendezés, környezetvédelem:

Kéthelyi Márton – okl. tájépítészmérnök TK01-5282

Közlekedés:

Macsinka Klára – okl. közlekedésépítőmérnök, vezető tervező, 13-1017 KÉ-T, TRk-T/K1-d1 (MOBIL CITY Bt.) Pinkóczi Attila - építőmérnök

Vízi közművek, energiaközművek, távközlés:

Hanczár Emőke – okl. építőmérnök MK: 01-2418 (KÉSZ Kft.) Bíró Attila - okl. építőmérnök MK: 01-2456 Csima-Takács Judit – okl. tájépítészmérnök

Munkatárs

Lugos-Hidvégi Nóra – okl. tájépítészmérnök Korsós Renáta – okl. településmérnök 2014. november VZM 1223/13 balm_egyeztet_141031.doc

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK TERVEZŐI NYILATKOZAT ----------------------------------------------------------------------------------------- 7 1. BEVEZETŐ ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 8 1.1. ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE ------------------------------------------------------------------------ 8 1.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT ---------------------------------------------------------------------------------------- 8 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK------------------------------------------------------------------------------ 10 HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET -------------------------------------------------------------------------- 11 1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET------------------------------------------------------------------- 13 2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ---------------------------------------------- 15 3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS ------------------------------------------------------------------------------------ 16 3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI -------------------------------------------------------17 3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------------------------------18 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Lakóterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 18 Vegyes terület --------------------------------------------------------------------------------------------------- 19 Gazdasági terület ------------------------------------------------------------------------------------------------ 19 Üdülőterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 20 Különleges területek -------------------------------------------------------------------------------------------- 20

3.3.1. 3.3.2. 3.3.3. 3.3.4. 3.3.5. 3.3.6. 3.3.7.

Zöldterület ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 22 Erdőterületek (E) ------------------------------------------------------------------------------------------------ 23 Mezőgazdasági területek --------------------------------------------------------------------------------------- 23 Vízgazdálkodási terület (V)------------------------------------------------------------------------------------- 24 Különleges beépítésre nem szánt terület -------------------------------------------------------------------- 24 Közmű területek ------------------------------------------------------------------------------------------------- 25 Közlekedési területek ------------------------------------------------------------------------------------------- 25

3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK----------------------------------------------------------------------------22

4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ---------------------------------------------------------------------------------- 26 5. TÁJRENDEZÉS, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM ----------------------------------------------------------- 28 5.1. TÁJRENDEZÉS------------------------------------------------------------------------------------------------- 28 5.2. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK -------------------------------------------------------28 5.3. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK ---------------------------------------------------------28 5.4. HELYI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK -------------------------------------------------------------29 6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------- 30 6.1. ORSZÁGOS VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------30 6.2. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM -----------------------------------------------------------------------------------------31 6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK -----------------------------------------------------------------------------------------33 7. KÖZLEKEDÉS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 34 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT ----------------------------------------------------------------------------------------------34 7.1.1. Térségi kapcsolatok --------------------------------------------------------------------------------------------- 34

7.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------------35 7.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS-------------------------------------------------------------------------------------36 7.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS --------------------------------------------------------------------------------------36 7.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS --------------------------------------------------------------------------------------36 7.6. PARKOLÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 36

8. KÖZMŰELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 37 8.1. VÍZELLÁTÁS--------------------------------------------------------------------------------------------------- 37 8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS -----------------------------------------------------------------------------------------37 8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS --------------------------------------------------------------37 8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS -----------------------------------------------------------------------------------37 8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS --------------------------------------------------------------------------------------------38 8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG-------------------------------------------------------38 8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS -------------------------------------------------------------------------38 8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------39 9. KÖRNYEZETVÉDELEM ---------------------------------------------------------------------------------------- 40 9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM -------------------------------------------------------------40 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TARTALOMJEGYZÉK

9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ----------------------------------------------------------------------------42 9.3. HULLADÉKKEZELÉS --------------------------------------------------------------------------------------------42 9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM---------------------------------------------------------------------------------------43 10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK -------------------------------------------------- 45 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ---------------------------------------------------------------------45 10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA-------------------------------------------------------------45 10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK---------------------------------------------------------------------45 II. VÁLTOZÁSOK -------------------------------------------------------------------------------------------------- 46 III. TERÜLETI MÉRLEG------------------------------------------------------------------------------------------- 57 IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA ---------------------------------------- 59 V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE ------------------------------------------------- 64 HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT------------------------------------------------------------------------------------ 67 BALATONALMÁDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ..../2014. (........) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL------------------------------------------------------------------------------------------------- 68 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK -------------------------------------------------------------------------- 68 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK -----------------------------------------------------------------------------68 1. A szabályzat hatálya ------------------------------------------------------------------------------------------------- 68 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK---------------------------------------------------------------------------------------- 68 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA ---------------------------------------------------------------- 69 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS ------------------------------------------------------------------------------------ 70

II. FEJEZET 5. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ------------------------------------------------70 III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ---------------------70

6. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------- 70 7. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK --------------------------------------------------------------------------------------------- 70 8. HELYI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 70 9. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------- 71 10. EGYEDI ELŐÍRÁSOK VÖRÖSBERÉNY HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN -------------------- 71 11. EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK KÁPTALANFÜRED HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN --- 71 12. EGYEDI ELŐÍRÁSOK AZ ÖREGHEGY DÉLI OLDALÁN LÉVŐ TÖRTÉNELMI PRÉSHÁZ HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETÉRE -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 72 13. HELYI UTCAKÉP VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLET ------------------------------------------------------------ 72 14. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA ------------------------------------------------------------------------------------------- 72

IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK -------------------------------72 15. 16. 17. 18.

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------------- 72 HELYI VÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 73 NÖVÉNYALKALMAZÁS ----------------------------------------------------------------------------------------------- 73 VÍZPART -------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 74

V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK -----------------------------------------------------------------------75 19. 20. 21. 22. 23. 24.

KÖRNYEZETVÉDELEM ----------------------------------------------------------------------------------------------- 75 FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME -------------------------------------------------------------------- 75 A LEVEGŐ VÉDELME ------------------------------------------------------------------------------------------------- 75 A TERMŐFÖLD VÉDELME -------------------------------------------------------------------------------------------- 75 HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS------------------------------------------------------------------- 75 A ZAJ ELLENI VÉDELEM --------------------------------------------------------------------------------------------- 76

VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ---------------------------------------------76

25. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------- 76 26. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK ---------------------------------------------------------------------------- 76

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ----------76 27. 28. 29. 30.

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG ------------------------------------------------------------------------------------------------- 76 BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG -------------------------------------------------------------------------------------- 76 HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG ------------------------------------------------------------------------------- 76 TELEKALAKÍTÁS ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 77

31. 32. 33. 34. 35. 36.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK -------------------------------------------------------------------------------------------- 77 KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA -------------------------------------------------------------------------- 78 VÍZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------------------------------------- 78 SZENNYVÍZELVEZETÉS ---------------------------------------------------------------------------------------------- 78 FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS -------------------------------------------------------------- 79 VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS --------------------------------------------------------------------------------------- 79

VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS ----------------------------------------------------------------------77

Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TARTALOMJEGYZÉK

37. FÖLDGÁZELLÁTÁS --------------------------------------------------------------------------------------------------- 79 38. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS --------------------------------------------------------------------------- 80 39. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ------------------------------------------------------------------- 80

IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ------------------------------------------------------------------------80 40. 41. 42. 43.

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ----------------------------------------------------------------------------------- 80 ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK------------------------------------------------------------------------------- 80 TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS --------------------------------------------------------------------- 81 BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY ------------------------------------------------------------------------------------- 82

MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK ----------------------------------------------------------- 83 X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------83 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 60. 61.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET -------------------------------------------------------------------------------------- 83 LAKÓTERÜLETEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 83 KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET---------------------------------------------------------------------------------------- 83 KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------- 85 TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------ 87 INTÉZMÉNY TERÜLET ----------------------------------------------------------------------------------------------- 89 KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET------------------------------------------------------------------------- 89 HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET----------------------------------------------------------------------------------- 90 ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET --------------------------------------------------------------------------------------------- 91 KÜLÖNLEGES TERÜLET --------------------------------------------------------------------------------------------- 92 KÜLÖNLEGES TERÜLET – LOVASSPORT TERÜLET ---------------------------------------------------------------- 92 KÜLÖNLEGES TERÜLET – VÍZISPORT TERÜLET ------------------------------------------------------------------- 93 KÜLÖNLEGES TERÜLET – STRANDTERÜLET ----------------------------------------------------------------------- 94 KÜLÖNLEGES TERÜLET – KEMPING -------------------------------------------------------------------------------- 94 KÜLÖNLEGES TERÜLET – SZABADIDŐKÖZPONT ------------------------------------------------------------------ 95 KÜLÖNLEGES TERÜLET – AUTÓBUSZ PÁLYAUDVAR -------------------------------------------------------------- 96 Különleges terület - VASÚTÁLLOMÁS ----------------------------------------------------------------------------- 96

XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK --------------------------------------------------------- 98 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 59. 75. 76.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ------------------------------------------------------------------------------ 98 ZÖLDTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 98 ERDŐTERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------------------------- 99 ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ ----------------------------------------------------------------------------------- 99 ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ -------------------------------------------------------------------------------- 99 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET --------------------------------------------------------------------------------------- 101 ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ------------------------------------------------------------------------ 101 ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET – GYEP, FÁS LEGELŐ ----------------------------------------------- 102 ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET –szárazulat ---------------------------------------------------------- 102 KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ----------------------------------------------------------------------------- 103 VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET ------------------------------------------------------------------------------------- 104 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET -------------------------------------------------------------- 105 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ -------------------------------------------------- 105 KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORT- ÉS TURISZTIKAI TERÜLET -------------------------------------------------- 106 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA ---------------------------------------------------- 107 KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI------------------------------------------------------------- 107

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK -------------------------------------------------------------------- 108 MELLÉKLETEK --------------------------------------------------------------------------------------------------- 109 1. melléklet a .../2014. (...) önkormányzati rendelethez szabályozási terv ---------------------------------- 109 2. Melléklet a .../2014. (...) önkormányzati rendelethez sajátos jogintézmények -------------------------- 109

FÜGGELÉKEK ---------------------------------------------------------------------------------------------------- 110 1. függelék a 2. függelék a 3. függelék a 4. függelék a 5. függelék a

.../2014. (...) önkormányzati rendelethez Művi értékvédelem -------------------------------- 110 .../2014. (...) önkormányzati rendelethez Régészeti területek -------------------------------- 112 .../2014. (...) önkormányzati rendelethez Természetvédelem -------------------------------- 116 .../2014. (...) önkormányzati rendelethez Mintakeresztszelvények --------------------------- 117 .../2014. (...) önkormányzati rendelethez Balatonalmádi javasolt növényzete ------------- 118

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ------------------------------------------------------------------------------- 121 VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS ------------------------------------------------- 122 EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK ------------------------------------------------------- 126 1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT ---------------------------------------------------------------------- 127 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT---------------------------------------------------- 127 1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE------------------------------------------------------------------------------------- 129 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TARTALOMJEGYZÉK

1.3. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS -------------------------------------------------------- 132 1.4. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER -------------------------------------------------------------------------- 132

1.4.1. Beépítésre szánt területek ----------------------------------------------------------------------------------- 132 1.3.2. Beépítésre nem szánt területek ----------------------------------------------------------------------------- 135

1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM ------------------------------------------------------------------------------------------ 136

1.4.1. Országos védelem --------------------------------------------------------------------------------------------- 136 1.4.2. Helyi védelem -------------------------------------------------------------------------------------------------- 138 1.4.3. Régészet -------------------------------------------------------------------------------------------------------- 142

1.5. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK------------------------------------------------------------ 144

1.5.1. Közlekedési területek védőterülete ------------------------------------------------------------------------ 144 1.5.2. Közműterületek védőterülete és védősávja --------------------------------------------------------------- 144 1.5.3. Egyéb védőterületek, korlátozások ------------------------------------------------------------------------- 144

2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK ----------------------------------------------------------------- 145 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA ------------------------------------------- 145 2.1.1. a térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok -------------------------------------------- 145

2.1.2. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE ----------------------------------------------------------------------- 147 2.1.3. 2.1.3. 2.1.4. 2.1.5.

Kiemelt térségi övezetek ismertetése ---------------------------------------------------------------------- 148 Szabályozás és Vízpart-rehabilitáció ------------------------------------------------------------------------ 152 Hatályos településfejlesztési döntések vizsgálata -------------------------------------------------------- 153 A Településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek --------------------------------------- 157

2.2 A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK ---------------------------------- 159

3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT --------------------------------------------------------------------------------- 166 3.1. TÁJSZERKEZET---------------------------------------------------------------------------------------------- 166 3.2. TÁJHASZNÁLAT --------------------------------------------------------------------------------------------- 168 3.2.1. 3.2.2. 3.2.3. 3.2.4. 3.2.5.

Erdőterületek -------------------------------------------------------------------------------------------------- 168 Mezőgazdasági területek ------------------------------------------------------------------------------------- 169 Vízgazdálkodási terület --------------------------------------------------------------------------------------- 172 Különleges beépítésre nem szánt területek --------------------------------------------------------------- 173 Egyéb tájhasználatot meghatározó övezeti lehatárolások a terven ------------------------------------ 175

3.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------------------------- 176

3.3.1. Külterület zöldfelületi elemei ------------------------------------------------------------------------------- 176 3.3.2. Települési zöldfelületi elemek ------------------------------------------------------------------------------ 176

3.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM -------------------------------------------------------------------------------- 179

3.4.1. Nemzetközi jelentőségű természeti és táji értékek ------------------------------------------------------ 179 3.4.2. Nemzeti jelentőségű természeti és táji értékek ---------------------------------------------------------- 181 3.4.3. Helyi jelentőségű természeti és táji értékek -------------------------------------------------------------- 182

3.5. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA ---------------------------------------------------------------------- 183

4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT -------------------------------------------------------------------- 186 4.1. KÖZÚTHÁLÓZAT ----------------------------------------------------------------------------------------- 186 4.1.1. Térségi kapcsolatok ------------------------------------------------------------------------------------------- 186 4.1.2. Országos utak -------------------------------------------------------------------------------------------------- 186 4.1.3. Települési úthálózat ------------------------------------------------------------------------------------------ 187

4.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS ---------------------------------------------------------------------------------------- 189 4.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 189 4.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------- 189 4.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ------------------------------------------------------------------------------------ 190 4.6. PARKOLÁS -------------------------------------------------------------------------------------------------- 190

5.KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ---------------------------------------------------------------------------- 191 5.1. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS ---------------------------------------------------------------------------- 192 5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS --------------------------------------------------------------------------------------- 193 5.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS ------------------------------------------------------------- 194 5.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ---------------------------------------------------------------------------- 195 5.4.1. Villamosenergia ellátás --------------------------------------------------------------------------------------- 195 5.4.2. Földgázellátás -------------------------------------------------------------------------------------------------- 196 5.4.3. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei ----- 196

5.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ---------------------------------------------------------------------------------- 197

5.5.1. Vezetékes hírközlési létesítmények ------------------------------------------------------------------------- 197 5.5.2. Vezeték nélküli hírközlési létesítmények ------------------------------------------------------------------ 197

6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ------------------------------------------------------------------------------------- 197 6.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM ---------------------------------------------------------- 198 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TARTALOMJEGYZÉK

6.1.1. Felszíni vizek --------------------------------------------------------------------------------------------------- 198 6.1.2. Felszín alatti vizek -------------------------------------------------------------------------------------------- 199 6.1.3. A talaj védelme ------------------------------------------------------------------------------------------------ 200

6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME ------------------------------------------------------------------------- 200 6.3. HULLADÉKKEZELÉS ------------------------------------------------------------------------------------------ 203 6.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM------------------------------------------------------------------------------------- 203

7. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ----------------------------------------------------------------------------------- 205 7.1. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA ------------------------------------------------------ 205 7.1.1. Előzmények, kapcsolódás a tervezési folyamatokhoz ---------------------------------------------------- 205 7.1.2. Javaslatok hatása a tervmódosítás készítésére ----------------------------------------------------------- 206 7.1.3. A környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság által adott vélemények, szempontok figyelembevétele ------------------------------------------------------------------------------------------------------ 206 7.1.4. A Környezeti értékelés fenntarthatósági értékrendje ---------------------------------------------------- 206 7.1.5. Alkalmazott módszer, Felhasznált adatok ----------------------------------------------------------------- 206

7.2. HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT ---------------------------------------------------------------------------- 206

7.2.1. Földrajzi adottságok ------------------------------------------------------------------------------------------ 207 7.2.2. Környezeti állapot --------------------------------------------------------------------------------------------- 208 7.2.3. Településszerkezet, területhasználatok-------------------------------------------------------------------- 210

7.3. A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA----------------------------- 216 7.4. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK ------------- 216

7.4.1. Tájhasználati konfliktusok ----------------------------------------------------------------------------------- 216 7.4.2. Környezetvédelmi konfliktusok ------------------------------------------------------------------------------ 217

7.5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE ------------------------------ 218 7.6. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK ----------------------------------------------------------------------------------- 218 7.7. MONITOROZÁSI JAVASLATOK -------------------------------------------------------------------------------- 220 7.8. ÖSSZEFOGLALÓ --------------------------------------------------------------------------------------------- 220

MELLÉKLETEK --------------------------------------------------------------------------------------------------- 221 TERVIRATOK ----------------------------------------------------------------------------------------------------- 226



BEVEZETŐ 7

TERVEZŐI NYILATKOZAT

Alulírottak Ferik Tünde, vezető településrendező tervező, Kéthelyi Márton okl. tájépítészmérnök, Südi Beáta építészmérnök kijelentjük, hogy Balatonalmádi településrendezési eszközök felülvizsgálata során a többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXXVII. törvényt, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló a többször módosított 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet, és ezek általános érvényű követelményeihez kapcsolódó eseti hatósági előírásokat megállapító rendeleteket, szabályzatokat, országos szabványokat (ágazati és szakmai) betartottuk. Az OTÉK előírásaitól való eltérésre 4 esetben volt szükség: 

HÉSZ 11.§ (4) bekezdés,









HÉSZ 56.§ (2) bekezdés.

Budapest, 2014. november

Ferik Tünde

Kéthelyi Márton

Településrendező vezető tervező

okl. tájépítészmérnök

TT/1 13-1259

TK 01-5282

Südi Beáta építészmérnök



BEVEZETŐ 8

1. BEVEZETŐ 1.1. ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Balatonalmádi hatályos településrendezési terve 2005-ben került jóváhagyásra. Az azóta eltelt időszakban a terv több alkalommal módosult. Emellett 2012-ben elkészült a város településfejlesztési koncepciója, majd még ugyanabban az évben az önkormányzat elkészítette a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját is. A településfejlesztési dokumentumokat az önkormányzat képviselőtestülete a 205/2012. (IX.27.), illetve 207/2012. (IX.27.) határozatával hagyta jóvá. 2013. január 1-én az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), a Balaton törvényt (Btv), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A megváltozott jogszabályi környezet, számos lakossági és építési hatósági észrevétel, valamint a településfejlesztési dokumentumokban meghatározott célok következtében a hatályos településrendezési eszközökben foglaltak megújítása vált szükségessé tartalmilag és szakmailag egyaránt. Fenti előzményeket követően a város önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközök felülvizsgálatáról döntött, melynek elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft-t bízta meg. A megalapozó vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2013 decemberében került dokumentálásra, míg a településszerkezeti terv munkaközi anyaga 2014 márciusban, melyet az Önkormányzat Képviselőtestülete a 134/2014. (V.29.) határozatával előzetesen jóváhagyott és továbbtervezésre alkalmasnak talált. A készülő településrendezési eszközök feladata:     

a megváltozott települési igények alapján a hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata a település teljes közigazgatási területére vonatkozóan; a jóváhagyott településfejlesztési koncepció és az Integrált Városfejlesztési Stratégia elhatározásainak a településrendezési eszközökbe való beillesztése; az új, megváltozott jogszabályi környezet szerinti Településszerkezeti terv és Helyi Építési Szabályzat kidolgozása; a beérkezett lakossági kérelmek kiértékelése és átvezetése; a településrendezési eszközök és a magasabb szintű tervek/jogszabályok összhangjának biztosítása.

1.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT A megalapozó vizsgálat munkarész célja az eddigi tervek, kapcsolódó helyi rendeletek és a begyűjtött adatok értékelése, a terv és a valós igények összevetése, a település társadalmi, gazdasági, demográfiai helyzetének elemzése, a településszerkezet, tájhasználat, települési karakter alakulásának elemzése alapján a megoldásra váró feladatok feltárása, összegzése és rendszerezése. A következő tervfázis a Településszerkezeti terv. A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezeti állapot javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti terv munkaközi anyagát a település képviselőtestülete megvitatja, s ha továbbtervezésre alkalmasnak találja elkészülhet a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) munkaközi anyaga is. A helyi építési szabályzatban az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


BEVEZETŐ 9

helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket kell megállapítani. A HÉSZ a település teljes igazgatási területére készül a településszerkezeti tervvel összhangban. Jelen tervezés során a települészerkezeti tervhez és a helyi építési szabályzathoz közös alátámasztó munkarészek készülnek. Az elkészült – és az önkormányzat képviselő-testülete által előzetesen véleményezett – településrendezési eszközök tervezetét véleményeztetni kell az illetékes államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal, valamint és a helyi partnerségi egyeztetésre vonatkozó szabályok szerinti partnerekkel. A véleményezési szakasz részletes szabályait a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet tartalmazza. Jelen dokumentáció a Településszerkezeti terv, valamint a Helyi Építési Szabályzat véleményezés céljára előkészített anyaga.



BEVEZETŐ 10

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 11

HATÁROZATI JAVASLAT TERVEZET

Balatonalmádi város Önkormányzata Képviselő-testületének ……/2014. (…) Kt. számú határozata Balatonalmádi város Településszerkezeti Tervének megállapításáról Balatonalmádi város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény 9/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján Balatonalmádi város Településszerkezeti Tervét jelen határozat 1. és 2. melléklete szerint állapítja meg. A Településszerkezeti Terv a) 1. melléklete a szerkezeti terv leírását, b) 2. melléklete az M=1:10000 méretarányú szerkezeti tervlapot tartalmazza. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy a településszerkezeti terv elfogadásáról a lakosságot tájékoztassa, az elfogadott tervet küldje meg az állami főépítésznek és az eljárásban résztvevő államigazgatási szerveknek, valamint gondoskodjon a Településszerkezeti terv nyilvánosságáról. Határidő: folyamatos Felelős: Balatonalmádi, 2014…………………….

polgármester




1. melléklet SZERKEZETI TERV LEÍRÁSA



TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 13 I. Szerkezeti terv leírása

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI A szerkezeti tervlapon az egyes területrészek felhasználási módja, továbbá a vonalas szerkezeti elemek kerültek ábrázolásra. A gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem kaptak önálló jelölést. A terület mérleg és a beépítési sűrűség számítása során az eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utat) annak felező vonaláig kell az érintett szomszédos területfelhasználási egységekhez hozzászámítani. Az önálló területfelhasználási kategóriába nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) megszűntetése, valamint új közlekedési célú közterületek kialakítása a településszerkezeti terv módosítása nélkül is végrehajtható. A területfelhasználásban történt változások a 312/2010.(XII.16.) Kt. sz. határozattal elfogadott, többször módosított településszerkezeti tervhez képest jelennek meg jelen településszerkezeti tervben tervezett elemként.

1. TELEPÜLÉSSZERKEZET-TÁJSZERKEZET Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, illetve önálló települések egyesítésével jött létre. Ezek közül Almádi és Budatava településrészek az Integrált Városfejlesztési Stratégiával összhangban együtt kezelendők, a településszerkezeti terv ennek megfelelően 3 városrészt határoz meg:   

Vörösberény Almádi (és Budatava) Káptalanfüred

Az egyes településrészek jellegükben teljesen eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred jellemzően viszonylag nagy telkekkel.

hétvégiházas

üdülőterület,

szabályos,

rendezett

utcahálózattal,

Vörösberény jellemzően kertvárosias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken vegyesen lakó és üdülő használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Balatonalmádi központi városrésze Almádi. Almádi a vegyes használatú és beépítésű központi településrészből és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Almádi városrészhez tartozik továbbá az újabb beépítésű Budatava településrész is. Budatava jellemzően szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertvárosias terület, amelynek északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészen találhatók a gazdasági területek nagytelkes tömbjei is. A település szerkezetének meghatározó eleme a 8,2 kilométer hosszú Balatonpart, a parttal párhuzamosan húzódó vasút és a 71-es főút. A vasút és a 71-es út szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. További fontos közlekedéshálózat szerkezeti elem még a Felsőörsi út és a Veszprémi út. A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzata. Almádi egyik legmeghatározóbb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok közötti völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is elkülöníthetők egymástól. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megyehegy a folytatása. A Veszprémi utat nyugatról szegélyező Sátorhegy és a Várhegy - Vöröshegy elválasztásaként a Vörösberény életében oly nagy szerepet játszó Vörösberényi séd völgye, a Malomvölgy található. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



A Malomvölgy Vörösberény természetes határát képezte egykor, ma pedig Almádi és Vörösberény településrészek természetes elválasztó eleme, a Malomvölgy túloldalán hirtelen emelkedő Vörösheggyel. A Vöröshegy és az alacsonyabban fekvő Pinkóc terület a Remete patak völgyéig, a Vödörvölgyig fut le. A Vödörvölgy és a Remete patak szintén jelentős területtagoló elem a völgy mélysége miatt. Az Öreghegy és a távolabb fekvő már erdővel borított Felsőhegy (321 m) egészen a Felsőörsi útig húzódó vonulata alkotja a település középső szakaszát. A Felsőörsi úttal párhuzamosan futó árok völgyétől délkeletre aztán ismét a Halacs magasabban fekvő területrésze, és a dombra települt Káptalanfüred található. A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

a vasút; a 71. számú főút; a 7217. jelű Veszprém – Balatonalmádi összekötő út; a 7218. jelű Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út; az egyéb belterületi gyűjtőutak és külterületi földutak; a nagynyomású gázvezeték; a Vörösberényi séd; az utak menti fasorok, erdősávok.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

a belterületi városrészek lakóterületi és üdülőterületi túlsúlya; a településközpont területek az egyes városrészi központokban; a gazdasági területek a 71. számú főút mentén Vörösberény és Budatava városrészben; a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek, kertes mezőgazdasági területek és általános mezőgazdasági területek; a dolomitbánya területe; a Balaton-part menti magas zöldfelületi aránnyal rendelkező területek.

Tervezett vonalas szerkezeti elemek: -

a 7217. jelű összekötő út (Veszprémi út) új nyomvonalon való kivezetése a 71. számú főútra a településközponti területek tehermentesítése érdekében; 7218. jelű összekötő út (Felsőörsi út) új nyomvonalon való kikötése a 71. számú főútra; a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. számú főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca – Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik.

Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

intézményi területbe sorolt, korábban településközpont vegyes területfelhasználású területek; különleges beépítésre nem szánt területbe átsorolt temetők és bánya, korábban beépítésre szánt különleges területek; kertvárosias lakóterületbe sorolt korábbi hétvégiházas üdülőterületek Almádi és Vörösberény városrészben; hétvégiházas üdülőterületbe átsorolt településközpont vegyes területek Káptalanfüred központjában; településközpont területbe átsorolt teleksor Budatava városrészben, a Balatonfűzfői út mentén, korábban kertvárosiak lakóterületek; újonnan kijelölt zöldterületek.




2. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A település területén az igazgatási határ megtartandó. Belterülethatár módosítható a korábbi településrendezési eszközökkel összhangban, a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: -

Tűzmadár utca I. (1,3ha);

-

Glóbusz utca környéke (4,8ha);

-

Aranyeső utca környéke (1,5ha);

-

Szömörce utca környéke I. (5,3ha);

-

Budatava északi terület – Lozsánta, Városkapu keleti terület (15,65 ha);

-

a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület (3,8ha), a területen belül áthelyezett zöldterülettel.

Belterülethatár módosítható az újonnan kijelölt belterületbe vonásra javasolt területeken a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint az alábbi területeken: -

Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (0,84 ha, 0,084ha zöldterülettel);

-

Tűzmadár utca II. kertvárosias lakóterülete (0,74ha, 0,074ha zöldterülettel);

-

Szömörce utca környéke II. (0,9ha, 900m2 zöldterülettel).




3. TERÜLETFELHASZNÁLÁS A település igazgatási területe az alábbi területfelhasználási egységbe tartozik: A) Beépítésre szánt területek: 1) Lakóterület a) kisvárosias lakóterület b) kertvárosias lakóterület 2) Vegyes terület a) településközpont terület b) intézmény terület 3) Gazdasági terület a) kereskedelmi, szolgáltató terület 4) Üdülőterület a) hétvégi házas terület b) üdülőházas üdülőterület 5) Különleges terület a) lovassport terület b) vízisport terület c) strandterület d) kemping e) szabadidőközpont f) autóbuszpályaudvar g) vasútállomás B) Beépítésre nem szánt területek: 1) Zöldterületek 2) Erdőterületek 3) Mezőgazdasági területek a) általános mezőgazdasági terület b) általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő c) általános mezőgazdasági terület - szárazulat d) kertes mezőgazdasági terület 4) Vízgazdálkodási területek a) vízfelszín b) vízbeszerzési terület c) szárazulat 5) Különleges beépítésre nem szánt terület a) temető b) turisztikai terület c) bánya 6) Közműterület 7) Közlekedési terület a) közúti b) kötöttpályás




3.1. AZ EGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK JELLEMZŐI Balatonalmádi szerkezeti tervében a beépítésre szánt területfelhasználási egységek jellemzőinek összefoglalása a következőkben kerül részletezésre: Területfelhasználási egység

Lk Lke Vt Vi Gksz Üü Üh K-Spl K-Spv K-Str K-Kemp K-Szk K-Au K-Vá

Megengedett legnagyobb beépítési sűrűség

Közművesítettség minimális mértéke

1,5 0,6 1,2 1,2

teljes teljes teljes teljes

1,0

teljes

1,0 0,2

teljes teljes

0,6

részleges

Kisvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Településközpont terület Intézmény terület Kereskedelmi szolgáltató terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégi házas terület Különleges terület lovassport terület Különleges terület - vízisport terület Különleges terület - strand Különleges terület - kemping Különleges terület szabadidőközpont Különleges terület – autóbusz pályaudvar Különleges terület vasútállomás

0,6

teljes

0,2 0,2

teljes teljes

0,6

teljes

1,0

teljes

1,0

teljes

A beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek jellemzői a következők: Területfelhasználási egység Zkp, Zkk E Má Má-gy Má-sz Mk V Kb-t Kb-tur Kb-b Kmű

Zöldterület (közpark, közkert) Erdőterület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület - szárazulat Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Különleges beépítésre nem szánt terület – temető Különleges terület –turisztikai terület Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya Közmű terület

Minimális közművesítettség mértéke teljes -

részleges részleges részleges részleges részleges

A könnyebb érthetőség érdekében a szerkezei leírás 3.2. és 3.3. fejezetében - az újonnan kijelölt területfelhasználások esetében - feltüntetésre kerülnek a területfelhasználási változások tervlapon alkalmazott jelölések. A szerkezeti leírásban új területfelhasználásként a szerkezeti tervlapon tervezettként jelölt területek szerepelnek.




3.2. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Azok a beépített és további beépítésre kijelölt területek, amelyen belüli építési övezetekben az építési telek megengedett beépítettsége legalább 5 %.

3.2.1. LAKÓTERÜLET Kisvárosias lakóterület (Lk) A terület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

Balatonalmádi területén kisvárosias lakóterület:  Budatava településrészen a lakótelep tömbje és a Taksony utca menti sorházak;  a Budatavai lakótelephez kapcsolódó Kövesalja és Rozmaring utca mentén található sorházak tömbje;  Almádi központban a Móra Ferenc utca – Szent Imre herceg utcák közötti 2-3 szintes társasházi épületek tömbje;  Almádi településrészen a József Attila – Bajcsy-Zsilinszky - Szabadság – Damjanich utcák által határolt tömb;  a volt Nevelőotthon területe;  az Óvári Ferenc utca mentén néhány meglévő társasházi lakótömb. 3.2.1.2. Kertvárosias lakóterület (Lke) A terület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

Összefüggő kertvárosi karakterű tömbök Vörösberény településrészen, Almádi településrész északi területén, a Balatonfűzfői út és a Rákóczi út közötti területen, a korábbi Győr-Veszprém-Alsóörs vasútvonal nyomvonalától keletre eső területeken, valamint a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó út közötti területeken kerültek kijelölésre. Új kertvárosias lakóterület:  Vörösberényben az Újhegy köz (0,77 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A2);  Vörösberényben a Tűzmadár utca (0,56 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra (A1);  Almádi településrész nyugati belterület határa menti telektömbök, a Szömörce utca környéke (15,67 ha) hétvégiházas üdülőterületből került átsorolásra (A7, C3, C4);  a Töltés utca és Pinkóczi utca között fekvő 12 telektömb (12,36 ha) hétvégiházas üdülőterületből került átsorolásra (C5);  Almádi településrészen a Pipacs utcában magántulajdonú zöldterületből (0,16 ha) került átsorolásra (A3);  Almádi településrészen a Balatonfűzfői úton meglévő ikerház telkei közlekedési területből (0,14 ha) és zöldterületből (0,09 ha) kerültek átsorolásra (A4, A5);  Almádi településrészen a Szabadság utca környékén 16 telektömb (16,15 ha) hétvégiházas üdülőterületből került átsorolásra (C8);  Almádi településrészen az Öreghegyen a Vécsey Károly utca mentén kijelölt 6 telektömb (7,73 ha) hétvégiházas üdülőterületből került átsorolásra (C10);  Almádi településrészen a Felsőörsi út mentén kijelölt terület (0,54 ha) zöldterületből került átsorolásra (A8);  Almádi településrészen a dr. Óvári Ferenc utca egyik tömbjének északnyugati része (1,16 ha) kisvárosias lakóterületből került átsorolásra (C13).




3.2.2. VEGYES TERÜLET 3.2.2.1. Településközpont terület (Vt) A terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

Településközpont terület:  Vörösberény központja;  Budatava nagytelkes gazdasági és intézményi területei;  Almádi városrész központi telektömbjei;  a volt Nevelőotthon területének északi telektömbje;  a Határcsárda telke;  Káptalanfüred központja. Új településközpont terület:  Almádi településrészen a Balatonfűzfői út mentén a Hét vezérről elnevezett utcák egy teleksora (2,58 ha) kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (C9);  Almádi településrészen a piac telke (0,28 ha) kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (C7). 3.2.2.2. Intézmény terület (Vi) A terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. Az intézményterületek alapvetően a volt intézményi rendeltetésű településközpont vegyes területfelhasználású területek átsorolásával kerültek meghatározásra.

Új intézményi terület:  Budatava városrész alközpont még ki nem épült területe (3,92 ha) településközpont vegyes területből és különleges területből került átsorolásra (C1, C2);  az óvoda területe (0,85ha) településközpont vegyes területből és zöldterületből került átsorolásra (A6, C6);  Almádi városrészben a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár tömbje (0,67ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C11);  Almádi városrészben a Penny Market telke (0,35 ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C12);  Káptalanfüred északi részén a Balatonfüredi út menti keskeny telek (0,74ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C14);  a volt Panoráma disco telke (0,2 ha) településközpont vegyes területből került átsorolásra (C16). 3.2.3. GAZDASÁGI TERÜLET 3.2.3.1. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) Kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgáló területfelhasználási egység.

A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi, szolgáltató terület:  Vörösberény városrész északi részén, a Balatonfűzfői út mentén fekvő terület;  Budatava településrészen meglévő és korábban kijelölt még beépítetlen összefüggő területek;  az üzemanyagtöltő állomások területe (Budatava és Káptalanfüred városrész területén);




3.2.4. ÜDÜLŐTERÜLET 3.2.4.1. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.

Üdülőházas terület:  Budataván a Balaton-parton lévő területek jelentős része;  Almádi településrészen a LOTTÓ üdülőtelep telke;  Almádi központban a Postás-üdülő telke;  Káptalanfüreden az Árnyas panzió telke. 3.2.4.1. Hétvégi házas terület (Üh) A terület elsősorban legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

Hétvégiházas üdülőterület:  Budataván a Bulcsú utca környéke, a Lozsántai út melletti területek és a Parti sávban a Szúnyog utca menti területek, a Budatava utca környéke;  a Felsőörsi út – Vécsey Károly utca – Töltés utca és a belterülethatár által határolt terület jelentős része;  Kócsag utca tömbje a káptalanfüredi parton;  Káptalanfüreden a Balatonfüredi út – dr. Óvári Ferenc utca - Szabadságkilátó utca – belterülethatár által határolt terület jelentős része. Új hétvégiházas terület: - Káptalanfüreden korábban településközpont vegyes területbe sorolt 4 telektömb (3,66 ha) a Balatonfüredi út mentén, valamint a Petőfi Sándor utca - Fecske utca – Páfrány utca – Somfa utca által határolt területen (C15). 3.2.5. KÜLÖNLEGES TERÜLETEK A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

A különleges területek a szerkezeti leírásban meghatározott rendeltetéshez kötötten kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását. 3.2.5.1. Különleges terület –lovassport terület (K-Spl) A terület főként lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Különleges terület – lovassport terület:  a Kerekes csárda környéke;  a Pinkóczi csárda környéke. 3.2.5.2. Különleges terület –vízisport terület (K-Spv) A különleges terület – vízisport-terület elsősorban vízisport létesítmények elhelyezésére szolgál.

A parti sávban a meglévő vitorlás kikötök, csónakmenhelyek parti területei kerülte e területfelhasználási egységbe. 3.2.5.3. Különleges terület – strand (K-Str) A terület strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

A part menti településrészen a strandként használt területek kerültek e területfelhasználási egységbe.




3.2.5.4. Különleges terület – kemping (K-Kemp) A különleges terület – kemping terület kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

A meglévő kempingek területei kerültek e területfelhasználási egységbe. 3.2.5.5. Különleges terület –szabadidőközpont terület (K-Szk) A különleges terület - szabadidőközpontterület kizárólag közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

Az alábbi területek kerültek különleges terület szabadidőközpont területfelhasználási egységbe:  az Óvári kilátótól délre fekvő terület;  a part menti településrészen a Szent László sétány mellett meglévő sportterület;  a volt Honvédségi terület. 3.2.5.6. Különleges terület - autóbuszpályaudvar területe (K-Au) A különleges terület – autóbuszállomás területe autóbuszpályaudvar és egyéb, annak üzemeltetését kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

E területfelhasználási egységbe került Balatonalmádi központjában az autóbuszpályaudvar területe. 3.2.5.7. Különleges terület - vasútállomás területe (K-Vá) A különleges terület – vasútállomás területe vasútállomás és egyéb, a vasút üzemeltetését kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

E területfelhasználási egységbe került:  a vasútállomás területe Almádiban;  a vasúti megállóhely területe Káptalanfüreden.




3.3. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Beépítésre nem szánt területek azok, amelyeken belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 %.

3.3.1. ZÖLDTERÜLET Olyan állandóan növényzettel fedett közterület, mely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét pihenést, kikapcsolódást szolgálja. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás igényét szolgáló, továbbá a környezet minőségét javító, településesztétikai értékű, növényzettel fedett közhasználatú területek.

E területfelhasználási egységbe kerültek Balatonalmádi meglévő és a településrendezési eszközökben korábban kijelölt zöldterületei. A szabályozás során a zöldterületeket nagyságuk, illetve az ott elhelyezett funkció alapján differenciálni szükséges közkert és közpark                      

a református műemlék-templom környezete; a Vörösberényi séd melletti három, beépítetlen terület; az Aranyeső, ill. Bodza út végén; Madách téri kisebb facsoport; Mandulás (Vörösberényi Általános Iskola mellett); az Öreghegy gerincén az Óvári kilátó környéke; Dankó utca és a Töltés utca közötti; Móra utcai közpark ; Széchenyi sétány, illetve közvetlen folytatásában a Szent István park; a Petőfi Sándor utca és a Baross utca sarka; Ramada szálló parkja; a Szent Margit park a Martinovics utca és a Baross Gábor utca találkozásánál; Hadak útja és a Görgey utca sarkán; a Szent Erzsébet liget a vasút alatti partszakaszon; Szabadság út és Nárcisz utca között; 71. sz. főút mellett; Budatava északi részén; Budatava parti részén; vasúti megálló környéke; a vasútállomás alatt lévő két strand között; a strandoktól illetve a csónakmenhelytől északkeletre, azaz a város felé Nemzeti Parkba tartozó területen; egyéb, új beépítésre szánt területek kijelölésével kiszabályozott zöldterületek.

Új közkert:  Budatava településrészen a vasút melletti - 0,13 ha-os terület közlekedési területből került átsorolásra (D17);  Budatava lakótelepen kijelölt – 1,33 ha-os terület kisvárosias lakóterületből került átsorolásra (B3);  a káptalanfüredi parti sávban (Sirály utca) parkoló területen kijelölt - 0,23ha-os közkert (D23);  A Szabadságkilátó utca mentén 0,54 ha-os terület kertvárosias lakóterületből került átsorolásra (B5);  az Újhegy köz újonnan kijelölt beépítésre szánt területének 10%-a, 0,09ha (D14);  Tűzmadár utca újonnan kijelölt beépítésre szánt területének 10%-a, 0,07 ha (D9);  Szömörce utca újonnan kijelölt beépítésre szánt területének 10%-a, 0,09 ha (D10).


Megjegyzés [B1]: Önkormányzati döntést igényel Az új zöldterületek kijelölésének köszönhetően további 1,14ha zöldterület szüntethető meg a település területén, kérjük jelezzék mely zöldterületek legyenek azok.



3.3.2. ERDŐTERÜLETEK (E) Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük, területfelhasználás szempontjából erdőterületeknek az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik.

Az erdőterületek alapvető jelentőségűek az élővilág megőrzése és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból, a táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. A településszerkezeti terv erdőként jelöli:  a Megyehegy nagy kiterjedésű erdőterületeit, illetve gyepes-bozótos területeit;  a Lozsánta területén kijelölt gazdasági területek menti véderdőt;  a Lozsánta Balaton-part és a vasút közötti területeit;  a Várhegy, Sátorhegy és Malomvölgy erdőterületeit;  a belterület erdőként nyilvántartott területeit;  a Remetevölgy erdőterületeit;  az Öreghegy erdős, bozótos területeit;  a káptalanfüredi ifjúsági táborok erdőterületeit. Új erdőterület:  

a Malomvölgyben a Vörösberényi séd menti területek vízgazdálkodási területek átsorolásával (1,87ha-D12); a településrendezési eszközökben korábban vízgazdálkodási területként jelölt 0,7 ha-os terület (D24).

A településszerkezeti terv elsődleges rendeltetésük alapján megkülönbözteti a véd- és közjóléti erdőket. A településen Káptalanfüred erdőben található üdülőterületeit sorolja a településszerkezeti terv közjóléti erdőbe, a város egyéb erdőterületei elsődleges rendeltetésük alapján véderdők. 3.3.3. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozás, tárolás és árusítás építményei elhelyezésére szolgáló területek.

3.3.3.1. Általános mezőgazdasági terület (Má) Az általános mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe a ma elsősorban szántóföldi műveléssel és gyepműveléssel hasznosított területek kerültek:  a Lozsánta jelentős része;  a Megyehegy egyes területei;  a Remetevölgy feletti területek. Új általános mezőgazdasági területek:  belterületen a Töltés utca feletti területrészen a korábbi településrendezési eszközökben erdőterületként jelölt két kisebb 0,18 és 0,13 ha-os terület (D15, D16). 3.3.3.2. Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő (Má-gy) Általános mezőgazdasági terület – bokorerdő került kijelölésre a Balaton törvény általános mezőgazdasági térségbe sorolt mezőgazdasági területei, ahol természetvédelmi céllal fenn kell tartani a meglévő fás legelőket. Új általános mezőgazdasági terület – bokorerdő került kijelölésre:    

Újhegy lejtőin – 40,28 ha (D1, D2, D3, D4, D6, D7); a Veszprémi út mellett 4,58 ha (D8); Belterülethez közel az Öreghegyen – 1,8 ha (D19); Vöröshegy északi részén, Szentkirályszabadjával határosan – 0,66 ha (D13).




3.3.3.3. Általános mezőgazdasági terület - szárazulat (Má-sz) Új általános mezőgazdasági terület – szárazulat került kijelölésre a település északi részén 4,92 haon a vasút és a Balaton-part között, ami pufferterületként biztosítja a Balaton védelmét. (D11) 3.3.3.4. Kertes mezőgazdasági terület (Mk) Kertes mezőgazdasági területet jelöl a településszerkezeti terv az alábbi területeken:  az Újhegyen;  a Sátorhegyen;  a Vöröshegyen;  a Pinkóczi csárda környékén;  az Öreghegyen;  a Halacson. Új kertes mezőgazdasági terület: 

az Öreghegyen három kisebb foltban került kijelölésre (2,01 ha)(D20, D21, D22).

A szabályozás során meg kell határozni, hogy hol vannak olyan kertes mezőgazdasági területek, ahol lehetőség van lakó rendeltetésű épület elhelyezésére. 3.3.4. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET (V) Vízgazdálkodási terület a folyó- és állóvíz medrek és parti sávjuk, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávjuk, a vízbázisok területe, a hullámtér és az árvédelmi töltések területe. Vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni a vonatkozó jogszabályok szerint lehet.

A szabályozás során a vízpart-rehabilitáció által érintett terület esetén meg kell különböztetni a tómeder területét a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli részétől, továbbá a vízgazdálkodási területen belül differenciálni kell a vízbeszerzési területet és az egyéb vízfelszín területét.     

a Vörösberényi séd medre; a Remete-patak medre; a Balaton vízmedre; Balatonalmádi vízműterületei; a partrehabilitációs tanulmánytervben vízgazdálkodási területként szabályozott part menti szárazulatok.

3.3.5. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET Olyan beépítésre nem szánt területek, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

3.3.5.1. Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterület (Kb-T) A terület a temetkezés épületei, a temetkezés kegyeleti épületei, s az azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

Új különleges beépítésre nem szánt temető terület: 

külterületen a Pinkóczi temető korábban különleges beépítésre szánt és tévesen kertes mezőgazdasági területbe sorolt területe (B4, D18);



belterületen a vörösberényi temető korábban különleges beépítésre szánt területe (B2).

3.3.5.2. Különleges terület - turisztikai terület (Kb-tur) A területen kizárólag a nagy kiterjedésű tábor területek, ahol a turizmust és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

Új különleges beépítésre nem szánt –turisztikai terület: 

Belterülettel határosan Káptalanfüreden területfelhasználási egységbe.

az

Ifjúsági

táborok

területe

került

e

3.3.5.3. Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya (Kb-B) A területfelhasználási egységbe azok a területek tartoznak, amelyeken ásványanyag kitermelés végezhető, s az ehhez kapcsolódó építmények elhelyezhetők.


Megjegyzés [M2]: Önkormányzati döntést igényel Kérjük vitassák meg, hogy a hatályos szabályozásban szereplő, lakó funkcióval rendelkező kertes mezőgazdasági területek megfelelőek-e?



Új különleges beépítésre nem szánt bánya terület: 

az igazgatási terület északnyugati részén, a dolomitbánya kitermeléssel érintett korábban különleges beépítésre szánt területei (B1);



a meglévő bányaterülethez délről csatlakozó erdőterületből átsorolt 0,77ha-os terület (D5).

3.3.6. KÖZMŰ TERÜLETEK A terület a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

Balatonalmádiban a Balaton parti szennyvízátemelők területe és a budatavai gazdasági területek mellett fekvő gázfogadó telke kapott közműterület besorolást. A szennyvízátemelők esetében 20mes védőtávolság került kijelölésre. 3.3.7. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK A közlekedési terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével –, a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

A főutak és a gyűjtőutak, valamint a vasútvonal területe tartozik a közlekedési területek kozé.




4. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer elemei:      

nagykiterjedésű erdőterületek; gyepterületek; fasorok, erdősávok; belterületi zöldterületek; telken belüli zöldfelületek; mezőgazdasági területek (kertes- illetve általános mezőgazdasági területek).

Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer fő elemeit belterületen a szerkezeti jelentőségű zöldfelületek, a közkertek, míg külterületen a nagykiterjedésű erdő- és a gyepterületek jelentik. Az ezek között húzódó erdősávok, fasorok biztosítják a települési zöldfelületek közötti kapcsolatokat, főként ezek hálózata alakította a települési zöldfelületi rendszert. Fontos zöldfelületi elem még a településen az egykori zártkertek területe, az itt megtalálható szőlők, gyümölcsösök nagymértékben járulnak hozzá a város magas zöldfelületi ellátottságához. A település 4988ha-os közigazgatási területét a Balaton 328ha-os felszíne uralja. Balatonalmádiban a külterület több részre szabdalt, nem összefüggő területe kisebb (675ha), mint a belterület. Nagyméretű a belterület (759,89 ha), és több mint 294 ha az ún. hétvégi házas, volt zártkerti terület, amelyre bár a sűrű beépítés jellemző, de emellett a telkek biológiai aktivitása jelentős. Különösen egyedi adottságú Káptalanfüred, ahol bár az utóbbi időkben rengeteg fát vágtak ki, az üdülőterület eredeti erdős jellege a mai napig megmaradt. Az utóbbi évtized építkezései egyre több, korábban növényzettel borított területet alakítanak át, és erősen megnövekedett a külterületi épületek száma, illetve egyre elterjedtebb az új építkezések esetében a fa nélküli, gyepesített felület „intenzív” kertként való alkalmazása. A terület elsődleges üdülőterületi jellegéből fakadóan a zöld, élő felület nagysága –a sűrű beépítés ellenére – kedvező, az évtizedekkel korábban beépült részeken a beállt idős növényzet mind kondicionáló, mind esztétikai hatása, jelentősége nagy. A több mint 300 ha külterületi erdő (Felsőhegy, Várhegy, Bagóhegy, Megyehegy) is nagymértékben javítja a környezet állapotát. A települési zöldfelület nagysága a meglévő zöldterületeknél és erdőterületeknél nagyobb, hiszen a lakó- és üdülőtelkek zöldfelületi nagysága miatt a település mégis jelentős zöld-tömeggel rendelkezik. A spontán településfejlődés – lakóterületek telekosztása és telkek használata - következtében egy egységes, arányos, az egyes elemeivel kapcsolatot tartó zöldfelületi rendszer nem alakult ki a városban. A meglévő zöldfelületi elemek (zöldterületek) szigetes jelleget mutatnak. A város telkes, kertes jellegéből következően a zöldfelületek elsősorban funkcionálisan hiányoznak. A településrendezési eszközök több helyen is jelölnek – funkcióját be nem töltő – zöldfelületi elemeket. A zöldfelületi rendszer védelmét látja el a Balaton törvény 6. §-a és annak módosításai, melyek értelmében a zöldterület nagysága nem csökkenhet, zöldterületen más területfelhasználási egység csak a jogszabályban meghatározott szabályok szerint jelölhető ki. Korábban több helyen kijelölésre került közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében, illetve a Balaton törvény 18.§-nak megfelelően a fejlesztési területekkel szoros szerkezeti kapcsolatban álló területeken, azonban a kijelölést nem mindenhol követte megvalósítás. A zöldfelületi rendszer elemei továbbá a közterületi zöldsávok, fásítások, vízelvezető árkok és patakok. A szigetes jelleget a településközpontban található parkosított zöldfelületek jelentik, amelyek szigetszerű eloszlásuk ellenére is nagyban hozzájárulnak a település összképéhez. Fontos zöldfelületi elemet jelent, s meghatározza a város szerkezetét, karakterét a több mint 8 km hosszú Balaton-parti sáv. A közhasználatú zöldterület jellemzően gondozott. Zöldfelületek megvalósítása, de legalábbis a zöldterületek önkormányzati tulajdonban való megőrzése ill. megszerzése fontos feladat. Balatonalmádiban a fasorok száma alacsony. Az önálló fasorok: 

a Munkácsy Mihály utcában mintegy 180 méter hosszan van idős platán fasor;



Székely Bertalan utcában a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó utca között;



Káptalanfüred vasútállomás melletti zöldterületen juhar fasor; Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu





a Szent Erzsébet ligettől a Véghely Dezső utcáig tartó vegyes összetételű fasor;



Budataván az Álmos utca végén a vasút mellett van fekete nyárfa sor (csoport);



egykor a 71-es út mentén a jegenyenyár fasor volt, ma ez a fasor rendkívül hiányos, és a fafaj is változott.

Új fasor került kijelölése északon a 71. sz. főút keleti oldalán, illetve délen a vasút és a 71. sz. főút között, továbbá a 7217. j. mellékút mellett. Jelentős zöldfelületi elemet jelentenek a településen található különleges területek: temető, turisztikai területek, lovasturisztikai területek, sportpálya. Balatonalmádi Város Önkormányzat önálló rendeletben foglalkozik a közhasználatú zöldterületek védelmével, a fás szárú növényzet védelmével. A fák pótlására vonatkozó rendeletrészben külön kezeli a jogszabály Káptalanfüred városrészt, ahol a területre jellemző erdős jelleget meg kell őrizni.




5. TÁJRENDEZÉS, TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 5.1. TÁJRENDEZÉS A tájrendezési fejezethez tartozó, tájhasználatokat leíró munkarészeket ld. 3.3 és 4. fejezetben.

5.2. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Natura2000 Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek: a Balaton SCI – tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megyehegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület is. Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek – SPA (hrsz): 

Balaton (HUBF30002) – Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34.

Balatonalmádi közigazgatási területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek – SCI (hrsz):  

Balaton (HUBF30002) – Balatonalmádi: 0113/21, 0113/34. Megye-hegy (HUBF20018) – Balatonalmádi: 050, 051/1, 051/2, 055, 056/1, 056/2, 056/3, 056/4, 056/5, 058/9, 060, 061, 062, 063, 064, 065/2, 065/3, 065/4, 065/5, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 066, 067, 068/1, 068/2, 069/1, 069/10, 069/11, 069/12, 069/2, 070, 071, 072, 073/9, 073/10, 073/11, 073/12, 073/13, 073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18, 073/19, 073/20, 073/21, 073/22, 073/23, 073/24, 073/25, 074, 075, 076, 077, 079/1, 079/2, 079/3, 079/4, 079/5, 079/6, 081, 082

Ramsari terület A Balaton a Ramsari területek közé tartozik. A tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló récék és ludak számára. Mivel a nyári hónapokban nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát, így nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart.

5.3. ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Balaton-felvidéki Nemzeti Park A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti terület – Nemzeti Park terület - a Balaton partján, a Káptalanfüred előtti nádasszegély. Országos Ökológiai Hálózat Az Országos Ökológiai Hálózat, így a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi övezetei közül Balatonalmádit a magterület, és a pufferterület övezete érinti. A Magterület övezetébe (Ö-1) tartozik a Balaton tómeder, az Öreghegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület övezetébe (Ö-3) tartozik a Remete-völgy északnyugati része. Ex-lege védett értékek A Balatonalmádi területén található Ferenc-forrás kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése rendelkezik. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete A 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetébe sorolja a Halacst, az Öreghegy déli részét, illetve a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet.




5.4. HELYI JELENTŐSÉGŰ TÁJI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak: Védett terület – védetté nyilvánítva a Szent Erzsébet-liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló - Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) sz. rendeletével: 

Szent Erzsébet liget: – 18/23/TT/77 törzskönyvi szám.

Egyedi tájérték:    

Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték; Vadvirág utca: Földtani természeti érték; Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése; Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció.

Balatonalmádi kilátásvédelemmel érintett területe:  

Óvári lelátó környéke Kerekes csárda környéke

Helyi védelemre tervezett természetvédelmi terület, melynek a védelmét a képviselő-testületnek meg kell vizsgálnia és önálló rendeletben kell szabályoznia:  

Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe, Köcsi-tó és környezeteBalatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület.


Megjegyzés [B3]: Önkormányzati döntést igényel Kérjük vitassák meg, hogy e területek szerepeljenek-e a helyi természetvédelemre javasolt területek között



6. ÖRÖKSÉGVÉDELEM 6.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Balatonalmádiban a következő országos védelem alatt álló építészeti értékek találhatók:

1.

Műemlék védelmi szám 5608

Veszprémi út

107.

228

2.

5609

Lehel utca

1.

828

3. 4.

5610 5611

Laposa Dániel utca Veszprémi út

25. 83.

632 1

Református templom Nepomuki Szt. János szobor Ház Római katolikus templom

5.

5612

Veszprémi út

85.

2, 3

Volt jezsuita rendház

6.

5613

Thököly Imre utca

1.

706

Magtár

7. 8. 9.

8842 10019 9214

Bartók Béla utca Bartók Béla utca Dugonics utca

140. 164. 13.

10149 10119/9 4671/4

Présház Présház Présház-pince

-

232/3, 620, 18/1, 23, 229/1, 229/9, 227/2, Vörösberényi református 227/4, 227/3, 560, templom műemléki 232/7, 579/1, 232/4, környezete 22, 229/10, 231, 232/6, 578/1, 578/2, 228, 577

-

232/3, 4/7, 643, 644, 645, 646, 670/1, 671/1, Vörösberényi római 671/2, 671/3, 716/6, katolikus templom 716/11, 716/12, 232/6, műemléki környezete 232/7, 232/8, 657, 642/2, 706, 3, 2, 1

Ssz

10. 6818

11. 10171

Ház sz.

Cím

Veszprémi út

Veszprémi út

Hrsz

Funkció

Az országos védelem alatt álló épületek környezetében minden esetben műemléki környezet került kijelölésre.




6.2. HELYI ÉRTÉKVÉDELEM A településrendezési eszközökhöz készített Örökségvédelmi Hatástanulmány alapján készült el Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről, amely Balatonalmádi helyi értékeinek védelméről rendelkezik. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. Balatonalmádi helyi védelem alatt álló értékei: BELTERÜLET Ház sz. Fogoly utca 8. Martinovics utca 16. Veszprémi utca 29. Bartók Béla utca 20. Rekettye utca 11-13. Baross G. utca – Kossuth L. utca sarok Vöröshegyi utca 17. Töltés utca 14/b.

Ssz Cím

Hrsz

Funkció

1. 2. 3. 4. 5. 6.

154/14 4454 887/2 156/10 374/10 366/1-3

Pince Nyaraló Lakóépület Nyaraló Régi pince Hősi emlékmű

356/5 4368/6

Présház Üdülőépület átépítés alatt Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Szent Imre herceg utca Mikszáth K.-Dankó P.u. Mikszáth K. utca Töltés -Kilátóhegyi utca Pinkóczi – Kompolthy utca Pinkóczi utca Kompolthy út Pinkóczi út Arany János utca Szabadság utca Veszprémi utca Bajcsy-Zsilinszky utca Baross Gábor utca Martinovics utca Martinovics utca Martinovics utca Baross Gábor utca Komjáth A. köz Baross G. utca Park utca Széchenyi sétány Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Dr. Óvári F. utca Káptalan utca Kőrisfa utca

37. Deák Ferenc utca 38. Deák Ferenc utca 39. Óvári F. utca

21. 14. 10. 5-7. 4.

4469 4380 4382/1 4483 4589

12. 16. 59. 6. 39. 20. 60. 62. 8. 6. 4. 61. 2. 64. 10. 7. 30. 29-31. 50. 31. 48. 2. 15.

4583/3 4476/2 4663/6 2151 1015 4793 2108 4443/1 4448 4447 4446 2105 4441 4768 2127 2059 2023 2017 2096 1091 2344 3084 3073, 3069 4185/3 4153 2230

4. 1. 47.

Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Zeneiskola Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa Szent Margit kápolna Nyaraló Postás üdülő Általános iskola Óvoda Panzió Terike nyaraló / Becsák villa Régi villa Nyaraló Boldogasszony kápolna Lakóépület Nyaraló Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna




40. Arany János utca 41. Óvári F. utca 42. Óvári F. utca

1. 54. 20.

2157 2347/2 2321

Nyaraló Lakatlan Nyaraló

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

59. 55. 23. 4. 5. 24. 22. 5. 12. 9. 14. 5. 1-3. 5.

2238 2242 2205/6 2187/1 4250 2174 2176 2159 2148 2161 1653 1637/4 2058 1626/1 2546

Nyaraló vöröskő ház Lakóépület Lakóépület Szecessziós villa Református templom Közösségi ház volt, ma nyaraló Nyaraló Nyaraló Lakóépület „Kakas csárda” Liget kávéház Szeőke villa, Mária lak BYC klubház volt Nyaraló

17. 32. 25. -

5275 2960 2007 -

43.

2113

régi üdülőépület Nyaraló Evangélikus templom Vasúti töltés támfala, mint ipari emlékmű a megszüntetett Balatonalmádi-Győr vasútvonalon A pékség beltéri kemencéje, mint ipari műemlék.

58. 59. 60. 61.

József Attila utca József Attila utca Dr. Óvári F. utca Kossuth L. utca Kossuth L. utca Baross G. utca Baross G. utca Arany János utca Arany János utca Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Véghely D. u. -Öregpark Széchenyi sétány Neptun utca Mészöly G.- Csók István utca Öreghegyi utca Szigeti J. utca Bajcsy-Zsilinszky utca -

62. Baross Gábor utca

KÜLTERÜLET Ssz 1. 2. 3.

Cím Pinkóczy utca Bartók Béla utca Vödörvölgyi utca

Ház sz. 15. 34.

Hrsz 033/7 10127 026/1

Funkció lakóház présház Ravatalozó kápolna

Öreghegy

-

présház, lakóház

Sátorhegy-Bagóhegy Remetevölgy

-

10879, 11030, 10880 10401 025/30

présház Pince - présház

Hrsz

Funkció

28, 29

Vöröskő síremlékek

716/12 4625

kőkereszt fehér kőkereszt

033/7

kőkereszt

026/1 4489

vöröskő síremlékek+kereszt Óvári (Wesselényi) lelátó

4. 5. 6.

ÉPÍTMÉNYEK Ssz Cím 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ház sz. Köztársaság u. - Thököly 1. u.- Temető Veszprémi utca Pinkóczy – Fehérkereszt 29. utca sarok Pinkóczy -Vessző utca sarok Pinkóczy temető Kilátóhegyi utca -




Helyi értékvédelmi terület 

 

Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút – Köcsi lépcső _ Árnyas utca – 2836, 2834, hrsz telkek északi határa – Alsóörsi határút – belterülethatár –Szabadságkilátó utca – Berkenye köz Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca – 2503 hrsz-ú út által határolt terület; Öreghegy Mihály R. utca/Paál László utca 10879, 10880 hrsz terület; Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd – Malomvölgyi utca – Hegyalja utca – Madách Imre utca – Veszprémi út által határolt terület.

Helyi utcakép védettség alatt álló terület 

Almádi városrész Arany János utca

6.3 RÉGÉSZETI TERÜLETEK A nyilvántartás szerint Balatonalmádi területén a következő régészeti lelőhelyek lelhetők fel: Ssz. Azonosító Név 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

7340 7340, 7341 7349 7342 7343 7344 57238 7345, 7352 7346 7347 57237 7350 7353 7351 7355 7356 7357 7358 7348, 7354

Káptalanfüred I. Káptalanfüred II. Káptalanfüred, Téralja Vasúti homokbánya Öreg-hegy - Pedagógus üdülő Öreg-hegy Dózsa György út 58-60. környéke Lok-hegy Kisberény Budatava Wesselényi strand Vörösberény – Református templom Vörösberény belterület és Magtár környéke Kun-földek Szilfa-dűlő Közép-Új-hegy Közép-Új-hegyi szőlő Várhegy Vörösberényi iskola Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep




7. KÖZLEKEDÉS 7.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 7.1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK 7.1.1.1. Országos főutak Országos főutak Meglévő, megmaradó 

71. sz. (Lepsény – Fenékpuszta) másodrendű főút jelenlegi nyomvonala Útkategória: K.IV.A. és B.III.a.D.

Országos mellékutak Meglévő, megmaradó 

7217. j. Veszprém – Balatonalmádi összekötő út Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.C.



7218. j. Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út Útkategória: K.V.B. és B.IV.b.C.



72803. j. Vörösberény átkötés Útkategória: B.IV.c.C.

Tervezett: 

a 7217. j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz);



7218. j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz). Mindkét útszakasz belterületi főútként épül, útkategória. B.IV.b.C.

7.1.1.2.Települési úthálózat Főúthálózat Meglévő, megmaradó: I. rendű főút:  71. sz. főút átkelési szakaszai: Balatonfűzfői út – József Attila út – Balatonfüredi út – Almádi út nyomvonal II. rendű főút:  Veszprémi út (7217. j. út belterületi szakasza)  Felsőörsi út (7218. j út belterületi szakasza), kivéve a Dr. Óvári Ferenc utcán és a Verseny utcán haladó szakaszait  Thököly utca (72803. j. út) Tervezett: 

a 7217. j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz);



7218. j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakasza új, kiépítendő nyomvonalon tervezett, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz). Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó:            

Bajcsy-Zsilinszky út Szabadság út Noszlopy Gáspár utca Dr. Óvári Ferenc utca Bartók Béla út Rákóczi Ferenc utca Kossuth Lajos utca Dózsa György utca Vécsey Károly utca – Ferenczi Károly utca Kisberényi út – Pinkóczi út – Vödörvölgyi út nyomvonal Szent Margit park – Martinovics utca – Kompolthy utca- Hunyadi utca – Török Bálint utca nyomvonal Szabadságkilátó – Káptalan utca – Szigeti utca – Fecske utca – Posta utca nyomvonal

Tervezett: 

a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. sz. főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca – Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik.

7.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS 29 (2) Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal. Fejlesztése a közeljövőben nem tervezett. Meglévő és megmaradó állomások, megállóhelyek:  

Balatonalmádi vasútállomás Káptalanfüred megállóhely

Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek (jelzőlámpával biztosítva):         

Tas utca Előd utca Eötvös utca (sorompó) Bajcsy-Zsilinszky út (sorompó) Véghely Dezső utca (parknál, sorompóval) Verseny utca (sorompó) Véghely Dezső utca (kempingnél) Kócsag utca Vasút utca (Káptalanfüred).

Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók:  aluljáró Balatonalmádi vasútállomásnál  felüljáró a Ramada szállodától indulva. Tervezett gyalogos vasúti átjárók: 

szintbeni átjáró Balatonalmádi központban a Széchenyi István sétány folytatásaként


Megjegyzés [B4]: Önkormányzati feladat A közelmúltban a közlekedési hatósággal történt önkormányzati egyeztetésekről tájékoztatást kér a településrendezési terv közlekedési szakági tervezője



7.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak  

71. sz. főút mentén haladó kerékpárút (Balatoni Bringakörút része) Balatonalmádi – Veszprém kerékpáros nyomvonal (Töltés utca - Remetehegyi út Vödörvölgyi út – Pinkóczi út – Kisberényi út - Árpád utca – Kövesalja utca) Tervezett nyomvonalak: 

a Balatonalmádi – Veszprém kerékpáros nyomvonalból kiágazó, a Töltés utca – Vécsey utca Dr. Óvári Ferenc utca útvonalon haladó kijelölt kerékpáros útvonal, amely a 71. sz. útnál csatlakozik a Balatoni Bringakörúthoz.

7.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A települészerkezeti terv szintjén kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító burkolatokat, útszakaszokat nem tervezünk. A meglévő gyalogos kapcsolatokat a településszerkezeti terv tartalmazza. A gyalogosforgalom számára megfelelő paraméterekkel kiépített felületek helyét a szabályozási tervben fogjuk biztosítani.

7.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS A települészerkezeti terv szintjén nem tervezett a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára új létesítmény, nagyobb felületeket, a városközpont autóbuszpályudvara megfelelő.

7.6. PARKOLÁS Balatonalmádiban jelentős a nyári szezonban jelentkező parkolási igény, különösen a település központjában és a part mentén. A parkolóhelyek építésével, megváltásával kapcsolatos kérdéseket Balatonalmádi Város Önkormányzata külön rendeletben szabályozza. Jelentősebb közterületi parkolófelületek: Településközpontban Városház tér (keleti oldal)

80 parkolóhely

Városház tér (nyugati oldal)

32 parkolóhely

Babits Mihály utca

48 parkolóhely

Baross Gábor út

60 parkolóhely

Összesen

220 parkolóhely

Városközponton kívül Szabolcs utca (üzletháznál)

130 parkolóhely

Lóczy Lajos tér

132 parkolóhely

Strand (Balatonalmádi)

280 parkolóhely

Strand (Káptalanfüred)

20 parkolóhely

Összesen:

562 parkolóhely




8. KÖZMŰELLÁTÁS 8.1. VÍZELLÁTÁS Balatonalmádi közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. Balatonalmádi vízellátó rendszere az Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik. A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek. Az ellátó hálózat nagyrészben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Az ágvezetékekben könnyebben alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni, így javasolt a körvezetékes rendszer teljes körű kiépítése. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a -rendszerint jóval nagyobb- tüzivízigényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivízcsapokat kell felszerelni.

8.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Balatonalmádi minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as, illetve Ø 40-es. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációs hálózati rendszeren több átemelő berendezés üzemel, amelyekből nyomóvezetékeken keresztül nyomják tovább a szennyvizeket a befogadó gravitációs csatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre. A tervezett fejlesztések megvalósulása esetén, valamint a meglévő népesség lakókörülményének várható komfort fokozat-emelkedése miatt a tervezés távlatában 200 m3/nap többlet szennyvíz fog keletkezni, mely szennyvízmennyiség tisztításáról a környezet megóvása érdekében gondoskodni kell. A 200 m3/nap többlet szennyvíz fogadására a regionális szennyvíztisztító telep alkalmas, ennél nagyobb tartalék tisztító kapacitással is rendelkezik. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, - amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell építeni.

8.3. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Balatonalmádi a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Balatonalmádi teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Vörösberényi séd, befogadója a Lozsántai útnál a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a városközpontban, a Veszprémi út mentén és a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A hiányzó vízelvezető árkok megépítéséről gondoskodni kell. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak részlegesen épült ki, további kiépítéséről gondoskodni kell.

8.4. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS Balatonalmádi villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kV-os alállomás és a Litéri 400/132/22 kV-os alállomás, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A tervezési terület körzetében a transzformátorok oszlopállomások és építettházas állomások. A Litér felől a 71-es út mentén megépített 22 kV-os szabadvezeték a városon keresztülhaladva Káptalanfürednél hagyja el a város területét és köt vissza




a Veszprémi alállomásba. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve. A transzformátorokról táplált 0,4 kV-os kisfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, utcakép védettség alatt álló területen, tájképvédelmi területen, kilátásvédelemmel érintett területen, helyi természetvédelmi területen korlátozni kell a szabadvezetékek létesítését. A rövidtávon tervezett fejlesztések megvalósítását követően az egyidejű csúcsigény 1700 kW-tal növekszik. Alapbázis szempontjából ezt a többlet energiát a meglévő 20 kV-os gerincvezeték hálózati rendszerről biztosítani lehet. A kisebb fejlesztési területeken a prognosztizált igénynövekmény a meglevő transzformátor állomásokról, azok megfelelő karbantartásával, szükség esetén gépcserével lehet kielégíteni. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak.

8.5. FÖLDGÁZELLÁTÁS Balatonalmádi földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a GyőrVeszprém-Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. Balatonfűzfői gázátadótól déli irányban, a 71-es úttal párhuzamosan van kiépítve a Balatonalmádit ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagyközépnyomású vezetékkel táplálják be a település északnyugati szélén, a Lozsántai utca, Szabolcs utca keresztezésénél megépített nagyközép/középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. A település prognosztizált tervtávlatban várható többlet földgázigénye 1440 Nm3/h, amely többlet gázmennyiséget a település meglévő hálózati rendszere tudja biztosítani. A tervezett fejlesztési területek ellátására a meglévő hálózat irányából kell a meglévő vezetékeket továbbépíteni. Ott, ahol csak kis átmérőjű vezetékek vannak kiépítve és azok az új fejlesztési igényeket már nem tudják kielégíteni, ott távolabbi, megfelelő méretű hálózati pontoktól kell a betápláló vezetékeket kiépíteni. A telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni.

8.6. MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉG Energiagazdálkodási szinten reálisan a megújuló energiahordozók közül a nap energiája hasznosítható. A város természeti adottsága a 2000 óra körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával jelentős hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a napelemek alkalmazásával érhető el.

8.7. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Veszprém primer központ Balatonalmádi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 88-as hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi igény kielégített. A településfejlesztési tervek megvalósulása esetén fellépő többlet igények kielégíthetők. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat zömmel föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok, de találhatók földkábeles hálózattal kiépített területi egységek is. Műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen, utcakép védettség alatt álló Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



területen, tájképvédelmi területen, kilátásvédelemmel érintett területen, helyi természetvédelmi területen korlátozni kell a szabadvezetékek létesítését.

8.8. VEZETÉK NÉLKÜI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Balatonalmádiban valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Balatonalmádi területén belül mindhárom szolgáltató antennája megtalálható




9. KÖRNYEZETVÉDELEM A Településszerkezeti terv készítésekor elsődleges szempont Balatonalmádi tájhasználatának és meglévő környezeti értékeinek védelme, a környezeti elemek megőrzése és lehetőség szerint állapotuk javítása. Környezetvédelmi problémák elsősorban márciustól októberig tartó időszakban – különösen a nyári hónapok során – adódnak, amikor az üdülőtelepülésen megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. Az üdülőterületek miatt a településre szigorúbb környezetvédelmi előírások vonatkoznak. Balatonalmádiban környezeti gondokat okoz a közlekedésből eredő (zaj- és levegőszennyezés, veszélyhelyzet) és a vízbázis veszélyeztetése.

9.1 A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. Kisebbik vízfolyása a városnak a Vörösberényi séd, mely 5,4 km hosszú, s a vízgyűjtőjének területe 14 km2, évi átlagos lefolyása 1.3 millió m3. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km2, a patak teljes hossza: 2,5km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m3. Az állandó vízfolyások közepes vízminőségi osztályba tartoznak. Balatonalmádi domborzatából adódóan a területről elfolyó csapadékvizeknek a Balaton a végső befogadója, további lefolyástalan tómdeder a Köcsi-tó. A város partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminősége. A településnek - a tó nagyságára tekintettel – nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba. A vízelvezető hálózat – megfelelő karbantartás, tisztítás, felújítás elvégzését követően – alkalmas lehet a felszíni vizek levezetésére, ám a két patakhoz hasonlóan a csapadékvíz-levezető árkokon is hordalékfogókat kell létesíteni. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza. A nagy lejtésű mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtő területű és kis átlagos vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. A vízminőséget illetően kedvezőtlen a művelt területekről az erózió következtében bemosódó hordalék, ugyanis szerves anyagok és növényi tápanyagok mellett szervetlen és szerves mikroszennyezők is a vízfolyásokba kerülhetnek. Különösen kockázatos ez a Balaton vízgyűjtő területén. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. Balatonalmádi jelentős részét Sz-1 jelű, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetbe sorolja a BTSZ. A város közigazgatási területén belül nem tartozik az övezetbe a település középső része, a Felső-hegy erdőterületei, a Vörös-hegy kertes mezőgazdasági területei, valamint a 71. sz. főút melletti terület Balatonfűzfő irányában (Lozsánta nyugati oldala és az Újhegy szoknyájának alsó része). Az övezetben korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználat, extenzív vagy környezetkímélő mezőgazdálkodás folytatható, illetve új hulladéklerakó nem jelölhető ki, így az alapkőzet potenciálsan nem veszélyeztetett. A BTSZ P-2 jelű Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik Balatonalmádiban. Az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területét foltokban érinti. A vízeróziónak kitett területen helyenként 25%-os lejtésnél is meredekebb az eredeti terepfelszín, s jelentős tájalakítási, terepalakítási folyamatok zajlottak le. Az övezetben művelési Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



ág tudatos megválasztásával, művelés és építkezés során helyesen megválasztott talajvédelmi beavatkozással, vízmosások rendezésével kell az eróziós folyamatok hatásait csökkenteni. A Balaton a BTSZ D-1 jelű Tómeder övezet része. Az övezetben az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; az I–III. osztályú nádasban - a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve -, továbbá a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül tilos minden olyan mechanikai beavatkozás, amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti. Almádi jelentős területrésze (pl: Megyehegy, Újhegy, Lozsánta) karsztterület. A Megyehegyen 120140 méter mélységben karsztvíz található és a város több, kevésbé intenzíven használt részén is (pl: Vödörvölgy, Malomvölgy) valószínűsíthető, hogy ivásra alkalmas víz nyerhető. Ezért is kell megkülönböztetett figyelemmel kísérni, ellenőrizni a telken belüli és telken kívüli emberi tevékenységet, a különböző szennyező anyagok lerakását. A Szentkirályszabadja térségében lehulló és beszivárgó csapadék a község középső-déli részén levő pannon agyagon bukkan a felszínre, ahonnan patak formájában halad tovább a Malom-völgyben. Amikor a patak eléri a megyehegyi dolomitot, eltűnik a felszínről, beszivárog és később a Szentkirályszabadja és Vörösberény közötti Malom-völgy középső részén 170 mBf. szinten forrás formájában - Ferenc-forrás - bukkan ismét felszínre. Fő utánpótlási területe tehát É-i irányba húzódik. A Káptalanfüredi kút a permi vörös homokkő összletben mélyült, annak egy töréses zónájában mozgó rétegvízkészletet csapolja meg. A vízadó kőzetrétege a felszín felől nem védett. A Ferenc-forrás és a Káptalani kút a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai alapján sérülékeny vízbázissal rendelkeznek. Vízminőségi problémák (magas nitrát koncentráció) miatt a Káptalani kútból és a Ferenc forrásból nem történik vízkivétel az ivóvíz ellátás céljára. A város környezetvédelmi rendeletének IV. fejezete tartalmaz vízvédelmi rendelkezéseket. A jogszabály a város meghatározó természeti értékeként tekint a Balatonra, ezért annak védelme érdekében határoz meg több szabályt is. Balatonalmádi területén több, a felszín alatti vizeket érintő vízkivételi hely üzemel, amelyek részben ivóvíz célúak, részben gazdasági hasznosításúak. A kutak létesítését és megszüntetését /betemetését/ kérelem alapján az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi. Balatonalmádit a 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” területre sorolja be. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvíz-elvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. A HÉSZ-ben elő kell írni a szennyvíz-csatorna hálózatra történő rákötést. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet melléklete a települést nitrátérzékeny területek közé sorolja. Az állattartás során keletkezett trágyát kizárólag 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet alapján lehet elhelyezni, s törekedni kell a helyes mezőgazdasági gyakorlat betartására. Különösen jelentős a meredek, burkolatlan utak, és a csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező területek eróziója. A városi úthálózatnak csak töredéke rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel (hordalékfogók). A lemosódott talaj és tápanyag vízelvezető árkokon, csatornákon, a Remete-patakon és a Vörösberényi séden keresztül közvetlenül a Balatonba jut, gyorsítva annak feltöltődését, eutrofizációját. A volt zártkerti területek felaprózottsága, a volt TSZ területek magánkézbe kerülése és parcellázása lehetetlenné teszi átfogó talajvédelmi intézkedések megvalósítását. Ennek ellenére a felszíni vízrendezést és a meliorációs beavatkozásokat meg kell valósítani. Szükséges volna a meredek, burkolatlan külterületi utak kiépítése, hogy e jelentős felületről is meg lehessen akadályozni a talajlemosódást. A város környezetvédelmi rendeletének V. fejezete tartalmaz talajvédelmi rendelkezéseket. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét, valamint egy másik korábban felhagyott bányatelket R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény. R-r Övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és építési Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



tevékenység nem folytatható. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani.

9.2 A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A településen a légszennyezőanyag-kibocsátást a lakossági és intézményi fűtés, a közlekedés és a balatonfűzfői ipartelep emissziója határozza meg. Említést kell tenni a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról is, mely közegészségügyi szempontból nagy fontosságú. Összességében megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőminőségi helyzete jó, s csupán a tranzitforgalom miatt nem mondható kiválónak. A Balatonalmádi településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyagok koncentrációja mindegyik paraméter esetében jelentősen határérték alatti, az összesített index szerint jó. Jelentős légszennyezés forrás a városi közlekedés. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban jelentkezik. Az elmúlt időszakban bevezetett, a közlekedéssel és a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki és környezetvédelmi szabályozások hatására a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása kis mértékben csökkent. A gáznemű anyagok mellett igen jelentős a szilárd (por) szennyezés is, amelyek az úttesttel párhuzamosan 10 méteres sávban rakódnak le. A gáznemű anyagok az úttengelytől számított 100-150 méter távolságban is mérhetők. Nemcsak szerkezeti, hanem környezetvédelmi szempontból is indokolt a Veszprémi út kivezetése – Vörösberény alatt – a 71-es főútra s így Almádi központi részéről ugyancsak ki lehetne emelni az átmenő forgalmat. A kivezetéssel a jelenleg a Szent Ignác katolikus templom előtti kereszteződés eltolásra kerülne, amely igen fontos a műemlék rezgésvédelme szempontjából is. A környezetbarát kerékpáros közlekedés feltételei adottak: a balatoni kerékpárút kiépült, továbbá átadásra került a Balatonalmádi-Veszprém közötti szakasz is. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági és intézményi fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A településen a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatosan továbbra is bűzprobléma jelentkezik. A szennyvíz gerincvezeték kiépítése óta időszakosan előfordultak gondok abból adódóan, hogy a hálózatba jutó vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a folyamatos átöblítés biztosított legyen. A DRV Zrt. korábban biofilter beépítésével és nitrát adagolásával próbálta a bűzhatást csökkenteni. A városban a háztáji állattartás egyes településrészeken megengedett, azonban nagyüzemi állattartást sehol sem találunk. Balatonalmádi a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján Ajka légszennyezettségi agglomerációjába tartozik.

9.3. HULLADÉKKEZELÉS A településen levő hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat rendelettel elfogadott Hulladékgazdálkodási terv szabályozza. A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A város határában, illetve belterületen a volt Nevelőotthon területén az illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat gondoskodik. Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított 28/1995. (XI.30.) rendelete szabályozza a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételét. A település külterületén, a Megyehegyen, a belterülettől 1000-2000 m-re egy rekultivációra váró, felhagyott hulladéklerakó található. A településen a szelektív hulladékgyűjtés 2003. óta működik az üveg, papír és műanyag (PET) palack frakciókra vonatkozóan. A település régi dögkútja már nem üzemel, 2002-ben felhagyásra került. Jelenleg az állati tetemek szervezett elszállításának megoldása szerződés szerint a Veszprémi Gyepmesteri Szolgálat feladata, valamint a kóbor ebek befogása és az útmentén található állati tetemek begyűjtése is. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



9.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A közúti forgalom a legjelentősebb zajforrás. Jelentős még a vasúti közlekedésből, valamint a nyári szórakoztató programokból adódó zajterhelés is. A zaj- és rezgésterhelés a forgalomnövekedéssel arányosan alakul és az épületekben is jelentős károkat okozhat.

Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő terület

Kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától

nappal 6-22 óra

nappal 622 óra

éjjel 22-6 óra

éjjel 22-6 óra

Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól az autóbuszpályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra

Üdülőterület 50 40 55 45 60 50 Lakóterület 55 45 60 50 65 55 (kertvárosias) Különleges terület (temető) Zöldterület Lakóterület 60 50 65 55 65 55 (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület 65 55 65 55 65 55 Különleges terület A 71-es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban – elkerülő út hiánya miatt - a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Balatonalmádin. A korábbi – alacsonyabb forgalom mellett végzett – vizsgálatok a 71-es számú főút települési szakaszán jelentős zajterhelést állapítottak meg. A vizsgálatok szerint a zajterhelés 6-10 db-el haladta meg az egészségügyi határértékeket, amely a téli időszakban sem csökkent érdemben. Különösen elgondolkodtató, hogy igen erős az esti és az éjszakai zajterhelés, amely a szállásférőhelyek parti sávba való települése esetén újabb gondokat okozhat. A vasúti zajhatás elmarad a közúti közlekedés zajhatásától. A közlekedési zajhatást Szentkirályszabadja térségében tervezett polgári hasznosítást is lehetővé tevő repülőtér légi forgalma is növelheti, amely a polgári hasznosítás fejlődésével tovább növekedhet. A közlekedésből származó zajterhelés – ahol erre hely biztosított - növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. Ahol erre nincs lehetőség, ott a burkolat korszerűsítésével, a forgalom esetleges korlátozásával, illetve alternatív elkerülő útvonal biztosításával csökkenthető a zajterhelés. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető.




A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek:

Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület

Üdülőterület Lakóterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület Gazdasági terület

nappal 6-22 óra 45 dB 50 dB 55 dB

éjjel 22-6 óra 35 dB 40 dB 45 dB

60 dB

50 dB

Balatonalmádi Város Önkormányzatának a környezetvédelem helyi szabályairól szóló korábbi 10/2006. (V.10.) rendelete szigorúbb volt a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendeletében foglalt határértékeknél: a 23.§ alapján Balatonalmádi város teljes közigazgatási területén a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, az üdülőterületekre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek voltak érvényesek, beleértve az e rendelettel kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre vonatkozó határértékeket és előírásokat is. A rendelet helyébe 2011-ben elfogadott környezetvédelmi rendelet zaj- és rezgésvédelmi rendelkezései az Öreghegy és Káptalanfüred városrészekre határoznak meg zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet. A védett területet a 23. § határozza meg. A jogszabály meghatározza a „csendes” időszakot: Mindennemű zavaró zaj okozása, motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos   

nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és 22.00 óra után téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és 22.00 óra után egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon 13.00-16.00 óráig tartó pihenőidőben.




10. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 10.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE A szerkezeti tervlap védősávot jelöl ki a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében:  71. sz. főút - az út tengelyétől számított 50-50 m külterületen;  7217. j. országos mellékút - az út tengelyétől számított 50-50 m külterületen. A szerkezeti tervlap védősávot jelöl ki a településen található vasútvonal esetében: - Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal tengelyétől számított 50-50 m széles területen.

10.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A források, a fúrt kutak, azoknak vízbázis védelmét nyújtó hidrogeológiai védőidoma. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok mederkarbantartási sávjai. FÖLDGÁZELLÁTÁS A nagy-nyomású szállítóvezetékek és biztonsági övezete (28-28 m). SZENNYVÍELVEZETÉS, -KEZELÉS A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma. (20 m)

10.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM  Natura2000 terület  Nemzeti Park terület  „Ex lege” védett forrás  Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Pufferterület övezete  Térségi tájképvédelmi terület  Helyi természetvédelmi terület  Egyedi tájérték  Kilátásvédelemmel érintett terület ÖRÖKSÉGVÉDELEM  Műemlék épület és építmény  Műemlékek körül jelölt műemléki környezet  Helyi védett épület, műtárgy  Helyi értékvédelmi terület  Helyi utcakép védettség alatt álló terület  Régészeti lelőhely EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény rendelkezései:     

Balatoni

A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



II. VÁLTOZÁSOK A településszerkezeti terv szöveges leírásának 2. és 3. – Igazgatási terület, belterülethatár módosítás, Területfelhasználás - fejezete tartalmazza a hatályos településszerkezeti tervhez képest történt legfontosabb változásokat. A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Balatonalmádiban:




TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK Ssz.

Hatályos területfelhasználás

Tervezett területfelhasználás

Terület nagyság (ha)

Változással érintett területek helyrajzi száma

Indoklás

Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület A1 A2

Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület

Kertvárosias lakóterület

0,56

10219/1, 10219/2, 10219/3,

Lakossági kérelem nyomán történő változás és belterületbe vonás.

területfelhasználás


0,77

10016/4, 10016/5, 10016/6, 10016/7, 10016/9

Lakossági kérelem nyomán történő változás és belterületbe vonás.


A3

Zöldterület


0,16

391

A4

Közlekedési terület


0,14

A5

Zöldterület


0,09

717/2

A6

Zöldterület

Intézményterület

0,3

1181/33

717/1, 717/2


Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület magántulajdonban van, az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. § által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét közlekedési területbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét zöldterületbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. § által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. A terület mellett fekszik egy önkormányzati tulajdonú óvoda, melynek bővítését már évek óta tervezik. A Btv. 6/A.§ előírásai lehetővé teszik a zöldterület 50%-ának intézményi területbe való átsorolását, melynek kompenzációja az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület valósul meg.

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A7

A8

Kertes mezőgazdasági terület

Zöldterület



0,76

0,54


10472, 10469, 10466, 10465

Lakossági változás.

kérelem

nyomán

történő


11047/1, 11047/2, 11047/5, 11047/9, 11047/10

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 haos terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B.§ előírásainak megfelelően a kijelöl új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba.

Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület

B1

Különleges terület Bánya terület

B2

Különleges terület Temető terület

B3

Kisvárosias lakóterület

Zöldterület

B4


Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület

B5


Zöldterület

6,23

058/1, 058/15, 059/4

Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK a korábbiaktól eltérően lehetővé teszi beépítésre nem szánt különleges területek kijelölését, melyet e területen alkalmaztunk.

28, 29


1,33

1199/29

Az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelep tömbbelsőben kijelölt zöldterület a jelenlegi területhasználatot tükrözi. Az átsorolás oka a jelenlegi területhasználathoz igazodó szabályozás létrehozása.

5,3

026/1


11047/6, 11047/7, 11048

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 haos terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet

2,5

0,41



TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 49 helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani és az érintett területre áthelyezni.

B6

Különleges terület – Turisztikai terület

Különleges beépítésre nem szánt terület – Turisztikai terület

11,01

0114/5, 0114/13, 0114/14

Beépítésre szánt területek átsorolása

C1

Településközpont

Intézményterület

2,03

716/6, 716/12

C2

Különleges beépítésre szánt terület - sportterület

Intézményterület

1,89

716/11, 716/15, 716/18, 716/20, 716/25,

C3

Hétvégi házas üdülőterület


C4



5,47

7,35

349/28, 349/29, 349/30, 10430/1, 10430/2, 10431/1, 10431/2, 10452/2, 10452/3, 10452/4, 10455, 10458, 10459, 10460, 10465, 369/1, 369/3, 369/4, 369/5, 369/7, 369/8, 369/9, 369/13, 369/15, 369/17, 371, 372/3, 372/2, 372/1, 375/1, 375/2, 374/1, 374/2, 374/4, 374/6, 374/8, 374/9, 374/10, 377/1, 377/3, 377/5, 377/6, 377/7, 380/1, 380/2, 380/3, 380/4, 380/5, 380/6 4921/4, 4921/5, 4921/6, 4921/9, 4921/10, 4921/11, 4921/12, 4922, 4923, 4924, 4925, 4927/2, 4927/3, 4927/4, 4928/1, 4928/3, 4928/4, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK létrehozta az intézményterület területfelhasználási egységet, mely az érintett területre vonatkozóan a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott előírásoknak jobban eleget tesz, mint a településközpont terület besorolás. Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás.

A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé.



C5



12,36


4935, 4936, 4937, 4938, 4939, 4940, 4941, 4943/2, 4943/3, 4943/4, 4943/5 4509/2, 4509/3, 4509/4, 4509/5, 4509/6, 4509/7, 4509/8, 4509/9, 4509/10, 4511/1, 4511/2, 4515/2, 4515/3, 4515/4, 4515/5, 4515/6, 4515/7, 4515/8, 4515/9, 4515/10, 4515/11, 4515/15, 4515/16, 4515/17, 4515/18, 4517/1, 4518/7, 4518/2, 4518/3, 4518/4, 4518/5, 4518/8, 4518/9, 4518/10, 4518/11, 4518/12, 4518/14, 4518/16, 4518/17, 4518/18, 4518/19, 4518/22, 4518/24, 4518/25, 4518/26, 4518/28, 4518/29, 4518/35, 4519, 4520, 4521, 4522, 4525/1, 4525/2, 4525/3, 4525/4, 4525/6, 4525/7, 4525/8, 4528/1, 4528/2, 4528/3, 4528/5, 4528/6, 4528/7, 4528/10, 4528/11, 4528/12, 4528/14, 4528/16, 4528/18, 4529, 4530/1, 4530/5, 4530/8, 4530/9, 4530/10, 4530/11, 4531, 4532, 4533, 4534, 4535, 4536/1, 4536/2, 4536/3, 4537/4, 4539, 4540, 4541, 4543/1, 4543/2, 4546, 4547, 4548, 4549, 4552/1, 4552/2, 4554, 4555, 4556, 4557, 4558, 4559, 4560/1, 4561/3, 4561/4, 4562, 4563/1, 4565, 4566/1, 4566/2, 4566/3, 4566/4, 4568/1, 4568/2, 4569/1, 4569/2, 4570, 4571, 4572/2, 4572/3, 4572/4, 4572/7,4572/8, 4572/9, 4572/10, 4572/11, 4583/1, 4583/2, 4583/3, 4583/4, 4583/5, 4583/6, 4583/7, 4583/8, 4583/9, 4583/10, 4583/11, 4583/13, 4583/14, 4583/15, 4583/16, 4583/17, 4583/18, 4588/1, 4588/2, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu




4589/1, 4589/2, 4589/3 C6


Intézményterület

0,55

1181/32

C7


Településközpont

0,28

4444

16,15

1730, 1731, 1732/1, 1732/2, 1733, 1734, 1735, 1736, 1737, 1738, 1739, 1740, 1741, 1742, 1743, 1744, 1746, 1747, 1748, 1749, 1750, 1751, 1752/2, 1753/2, 1754, 1755, 1756, 1757, 1758, 1759, 1761, 1762, 1763, 1764, 1765/1, 1765/2, 1766/1, 1766/2, 1767, 1768, 1769/1, 1769/2, 1770/1, 1770/2, 1771, 1772, 1773, 1774, 1775, 1776, 1777, 1778, 1779, 1781, 1782, 1783, 1784, 1785, 1786, 1787, 1788, 1789, 1790, 1791, 1792, 1793/1, 1793/2, 1795, 1796, 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1802, 1803, 1804, 1805, 1807, 1808, 1809, 1810, 1811, 1812, 1813, 1814, 1815, 1816, 1818, 1819, 1820, 1822, 1823, 1824, 1825, 1827, 1828, 1830, 1831, 1832, 1834/3, 1834/4, 1835, 1836, 1837, 1838, 1839, 1840, 1841/1, 1841/2, 1842, 1843, 1844, 1845, 1846/2, 1847, 1848, 1849, 1850, 1852, 1854, 1855, 1856, 1857, 1858, 1859, 1860, 1861, 1862, 1863, 1864, 1865, 1866, 1868, 1869, 1870, 1872, 1873, 1875/1, 1875/2, 1876, 1877, 1878, 1879, 1880/1, 1880/2, 1881, 1882, 1883/1, 1883/2, 1884, 1885, 1886, 1887/1, 1887/2, 1890, 1891, 1892, 1893, 1894/1, 1894/2, 1895,

C8




A területen egy önkormányzati tulajdonú óvoda épülete áll, melyet hosszú távon is óvodaként kívánnak fenntartani, melynek jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen található a városi piac területe, amelynek átépítését, fejlesztését tervezi az Önkormányzat, ehhez, illetve a jelenlegi funkcióhoz is jobban igazodik a településközpont terület területfelhasználás.



C9


Településközpont

C10



2,58

7,73


1896, 1897, 1898, 1899, 1900, 1901, 1902, 1903, 1904, 1905, 1906, 1907, 1908, 1909, 1910, 1911, 1912, 1913, 1914, 1916,1918, 1919/1, 1919/2, 1920, 1921, 1922, 1923, 1924, 1925, 1926/1, 1926/2, 1927, 1928, 1929, 1930, 1931, 1932, 1933/1, 1933/2, 1934, 1935, 1936, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941, 1942, 1945, 1946, 1947, 1648, 1949, 1950, 1951, 1952, 1953, 1954, 1955, 1956, 1957, 1958, 1959, 1960, 1961, 1962, 1963, 1964, 1965, 1966, 1967, 1968, 1971, 1972, 1973, 1974, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1983, 1984, 1985, 1987, 1988/1, 1988/2, 1989, 1990, 1991, 1992, 1993/1, 1993/2, 1994 1213, 1214, 1215, 1242, 1243, 1245, 1247, 1274, 1275, 1277, 1278, 1279, 1308, 1309, 1311, 1312, 1341, 1342, 1343, 1345, 1346, 1377, 1378, 1379, 1381/1, 1381/3, 1381/4, 1411/1, 1413 4109, 4110, 4111, 4112/2, 4112/3, 4112/4, 4112/5, 4113, 4114/1, 4114/2, 4115, 4116, 4117/1, 4117/2, 4118, 4119, 4120, 4121, 4122, 4125, 4126, 4127, 4129, 4130, 4131, 4132, 4133, 4134, 4136, 4137, 4138, 4139, 4140, 4141, 4142, 4143/1, 4143/2, 4145/2, 4146, 4147, 4148, 4149, 4150, 4150, 4152, 4153, 4155, 4156, 4157, 4159, 4160, 4161, 4163, 4164, 4165, 4166, 4167, 4169/1, 4169/2, 4170/1, 4171, 4172/1, 4172/2, 4172/3, 4174, 4175, 4176, 4177, 4178, 4179, 4180, 4181, 4182, 4183, 4185/1, 4185/2, 4185/3, 4185/5, 4186, 4187/1, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Balatonfűzfői út mentén sorra jelennek kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciójú épületek, a terület átalakulása új szabályozás megfogalmazását teszi szükségessé, ehhez jobb kereteket nyújt a településközpont terület területfelhasználás.




4187/2, 4188, 4189, 4190, 4296, 4297, 4299, 4300, 4304, 4306, 4308, 4309, 4310, 4312, 4313, 4314, 4315, 4316, 4318 Jogszabályváltozás. A városi közösségi ház területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Jogszabályváltozás. Az élelmiszer üzlet területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Az érintett telektömbben kertvárosias lakóházak és többlakásos 9,0m épületmagasságú társasházak is találhatók, ezért a hatályos településrendezési tervek a teljes tömböt kisvárosias lakóterületbe sorolták. Mivel a jellemzően kertvárosias környéken a meglévő társasházi épületeken kívül nem kívánatos újabb kisvárosias beépítés létrejötte, ezért a tömb jelenleg is kertvárosias beépítésű része kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra. Jogszabályváltozás. A területrészt a hatályos településrendezési eszközök olyan településközpont területként szabályozzák, ahol lakóépület nem építhető. A módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás így jobban megfelel a területen.

C11

Településközpont

Intézményterület

0,67

2283

C12

Településközpont

Intézményterület

0,35

2296/15

C13



1,16

3524, 3525, 3526/1, 3526/2, 3527, 3528, 3529, 3530

C14

Településközpont

Intézményterület

0,74

2685/8

A hatályos településrendezési eszközök 6 telektömböt jelöltek ki Káptalanfüred településrész központjában településközpont területként, ám a tervek jóváhagyása óta elmúl majd 10 évben nem bizonyosodott be ennek szüksége. Az átsorolás visszalépés a hatályos szabályozáshoz képest, jobban tükrözve a valós igényeket. A valamikori Panoráma disco telke a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, ahol a lakóépület építés lehetősége

C15

Településközpont


3,66

2906, 2907, 2908, 2909, 2910, 2911, 2912, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917/1, 2917/2, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2662, 2663, 2664, 2665, 2667/1, 2667/2, 2668, 2669, 2671, 2672, 2673, 2674, 2675, 2676/1, 2676/2, 2677, 2678, 2679/1, 2680, 2681, 2682, 2684

C16

Településközpont

Intézményterület

0,2

1637/1 Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 54 is biztosított. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása.

Beépítésre nem szánt területek átsorolása Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő

069/6, 069/7, 069/8, 069/9, 073/1, 073/2, 073/3, 073/5, 073/24,

Megfelelés a Btv. 4/B. § szabályainak

073/14, 073/15, 073/16, 073/17, 073/18,


0,31

077


14,08

058/8, 059/2, 059/3, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 067,


0,77

058/11, 058/14

A Bányakapitányság adatszolgáltatásának megfelelően, a bányatelekként nyilvántartott területtel megegyezően került kijelölésre az új területfelhasználás.

10,82

049/1, 057, 058/3, 058/5, 058/12, 058/13, 059/5,


0,87

080, 10108, 10109/1,


4,58

044/1, 044/2, 044/3,045, 052/1, 052/3, 053, 10249/1,

D1

Erdőterület

9,2

D2

Erdőterület

D3

Erdőterület

D4

Erdőterület

D5

Erdőterület

D6

Erdőterület

D7

Erdőterület

D8

Erdőterület

D9


Zöldterület

0,07

10219/1

D10

Kertes mezőgazdasági

Zöldterület

0,09

10016/8

5


Megfelelés a Btv. 4/B. § szabályainak A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A1)újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A2) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án



terület

zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget.

D11

Vízgazdálkodási terület

Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület - Szárazulat

D12


D13

Erdőterület

D14


D15

Erdőterület

D16

Erdőterület

D17


D18


D19

Erdőterület

D20

Erdőterület

D21

Erdőterület

4,92

0108/6, 0109, 0110, 0111, 0112/3, 0112/4, 0112/5, 0112/6, 0112/7, 0122/9, 0112/12, 1514, 1515, 1516, 1517/1, 1518/2, 10736/2, 10736/3,


Erdőterület

1,87

038,


Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő

0,66

10474


0,09

10472

A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A7) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget.

0,29

4518/31, 4518/32, 4518/33


0,18

4538/19, 4583/20


0,13

1416/6

0,38

026/2, 027/1

1,8

015/4


1,83

10830, 10831/1, 10831/2, 10831/3, 10831/5, 10831/6


0,07

11027


Zöldterület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági


Az eddig közlekedési területként kijelölt területen zöldfelület található, a terület átsorolása a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozás létrejöttét szolgálja. A hatályos településrendezési eszközök a temetőhöz tartozó területet hibásan jelölték kertes mezőgazdasági területét, a módosítás a jelenlegi használathoz igazodó szabályozást teszi lehetővé.


D22

Erdőterület

terület Kertes mezőgazdasági terület

0,11


11025

D23


Zöldterület

0,23

2721/17

D24


Erdőterület

0,7

055


Megfelelés a Btv. 4/B. § szabályainak Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A 2299m2-es terület jelenleg rendezetlen, főként parkolásra használt terület, amelyet a Káptalanfüredi fürdőegyesület zöldterületként kér hasznosítani. A vízpartrehabilitációs-tanulményervben a terület közlekedési célú területként szabályozott, valamint területén a kötelezően megtartandó közterület jelkulcs is szerepel, átsorolásának jogszabályi akadálya nincs. A terület önkormányzati tulajdonban van. Önkormányzati kérelem. Megszűnt a vízkitermelés a területen



III. TERÜLETI MÉRLEG TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG – A HATÁLYOS TSZT SZERINT Területfelhasználási ha kategória Beépítésre szánt terület Kertvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Településközpont vegyes terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Különleges terület

Lke

280,857

Lki

19,19

Vt

56,43

Üü

9,67

Üh

204,19

Gksz

10,25

K

55.76

Közigazgatási terület

Beépítésre nem szánt terület Zöldterület közpark Erdőterület Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület – kötött pályás

Közlekedési terület – közút

Zkp

28,97

E

410,68

Má

150,07

Mk

295,11

V

3394,2

Köv

10,1

Köu

62,235


4988 ha



TERÜLETFELHASZNÁLÁSI MÉRLEG – A TERVEZETT TSZT SZERINT (a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 9. § (8) alapján) Területfelhasználási ha kategória Beépítésre szánt terület Kertvárosias lakóterület Kisvárosias lakóterület Településközpont terület Intézményi terület Üdülőházas üdülőterület Hétvégiházas üdülőterület Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület Különleges terület

Lke

330,277

Lki

16,7

Vt

51,64

Vi

6,73

Üü

9,67

Üh

158,79

Gksz

10,25

K

28,83

0%

0%

1% 1%

Zkp

30,23

E

362,68

Má

150,54

Má-gy

47,32

Má-sz

4,92

1%

0% 1% 7% 3%

Beépítésre nem szánt terület Zöldterület közpark Erdőterület Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő Általános mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület Közlekedési terület – kötött pályás

4988 ha

Közigazgatási terület

Lke 0%

0% 1%

0% 1%

Lki Vt Üü

7%

Üh 3% 6%

Gksz K Vi Zkp

Mk

294,4

V

3386,71

Má

Köv

10,1

Mk

Közlekedési terület – közút

Köu

62,023

Különleges beépítésre nem szánt terület

Kb

26,19

68%


E



IV. TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA Balatonalmádi területén a térségi szerkezeti terv települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és vízgazdálkodási térséget jelöl. Térségi övezet megnevezése

Btv. (ha)

Btv. által előírt min. megfelelés

TSZT felülvizsgálat szerint megállapított (ha)

Megjegyzés Megfelel

Erdőgazdálkodási térség

366,18

347,87

349,45

Az erdőgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban erdőterület, vagy bokorerdő települési területfelhasználási egység került kijelölésre.

Megfelel

Mezőgazdasági térség

351,71

334,12

336,06

A mezőgazdasági térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, a fennmaradó részen nem került kijelölésre nagyvárosias lakóterület, csupán erdőterület, különleges beépítésre nem szánt terület, különleges terület.

Megfelel Települési térség

867,34

-

867,34

A települési térség szabályainak megfelel a terv, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül.

Megfelel

Egyedileg meghatározott térség

100,28

-

100,28

Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyagfeldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állatés növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható.

Megfelel Vízgazdálkodási térség

3308,11

3142,70

3308,11


Az vízgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, területén beépítésre


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 60 szánt terület nem került kijelölésre.

Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Balatonalmádi közigazgatási területén 557,8 ha erdőterület (49 ha gazdasági, 479,65 ha védelmi, 4,78 ha közjóléti és 24,37 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 549,87 ha erdőterület került kijelölésre, mely fenti terület 98,58%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7.§ (1) bekezdésének megfelelnek. A Balaton törvény által meghatározott kiemelt térségi övezetek lehatárolását a törvény mellékletét képező tervlapok tartalmazzák. Balatonalmádi közigazgatási területét az alábbi kiemelt térségi övezetek érintik: -

Ö-1 Ö-3 T-1 T-2 SZ-1 P-2 R-2 F-1 D-1 U-1 U-2 M-1 M-2 E-1 E-2 E-3 C-1 Ü-1

Magterület övezete, Pufferterület övezete, A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Történeti települési terület övezete A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete A vízeróziónak kitett terület övezet Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület övezete Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete Tómeder övezete Települési terület övezete Gazdasági terület övezete Az általános mezőgazdasági terület övezetén A kertgazdasági terület övezetén Az erdőterület övezetén Az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete Turisztikai fejlesztési terület övezete

Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 12/a. §-a lehetőséget ad a térségi övezet határának pontosítására, mivel a megyei területrendezési terv és a településrendezési terv léptékéből fakadóan eltérések lehetnek.1 Kiemelt térségi övezet megevezése Ö-1 Magterület övezete

Balatontörvény (ha)

Pontosítás (ha)

Településrendezési tervi megfelelés a Btv. előírásainak

3704,92

3713,75

100,24%

Magterület övezetbe tartozik a Megyehegy, a Várhegy és a Malomvölgy, a Remetevölgy és a település délnyugati határa menti területek. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezet területén található erdőterületeken őshonos fajok telepíthetők. Ö-3 Pufferterület övezete

25,15

24,62

97,89%

Pufferterület övezetbe tartoznak a Remetevölgy északi, magasabban fekvő részei és az új temető és környéke. Szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el. Kertgazdasági terület övezetében 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények

1

OTrT 12/A. § (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%‐kal változhat.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Kiemelt térségi övezet megevezése



Pontosítás (ha)


243,21

99,94%

felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. T-1 A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

243,34

Balatonalmádi közigazgatási területén T-1 jelű övezetbe tartozik a Halacs, az Öreghegy déli része, illetve a Vöröshegy, a Sátorhegy és az Újhegy. Az övezetben új beépítésre szánt terület kizárólag a Halacs keleti területrészén, belterületi ingatlanok területén került kijelölésre, amelyek már a hatályos településszerkezeti terv szerint is hétvégiházas üdülőterületbe tartoztak, így az övezetet a TfTtv. 23/A. § szerinti pontosítás érinti. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezetben az épületek elhelyezését látványtervvel kell igazolni. T-2 A történeti települési terület övezete

-

65,44

-

A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési tervben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését, ami Balatonalmádiban megegyezik a Vörösberény és Káptalanfüred településrészeken kijelölt helyi értékvédelmi területtel. A területen a településszerkezeti terv jellemzően kertvárosias lakóterületet és hétvégiházas üdülőterületet jelöl. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

4446,02

4418,13

99,37%

A település teljes területe az Sz-1 jelű térségi övezetbe tartozik a Lozsánta és az Újhegy 71. sz. főút menti területei és a Remetevölgy kivételével. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új hulladéklerakó területet. Bányaterület a meglévő dolomitbánya területéhez kapcsolódóan 0,77 ha-on került kijelölésre, ami a településen kijelölt térségi övezet 0,017 %-a, így az övezetet az OTrT 12/A. § szerinti pontosítás érinti. A HÉSZ-ben kerülnek meghatározásra a mezőgazdasági termelés feltételei. P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet

221,94

221,94

100%

A vízeróziónak kitett terület övezete az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területeit foltokban érinti. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit a földhasznosítás módjára vonatkozóan. R-2 Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület övezete

12,51

12,78

102,16%

Ökológai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. F-1 Felszíni övezete

vízminőség-védelmi

terület

6,32

6,21

98,25%

Balatonalmádi közigazgatási területén F-1 jelű övezetbe tartozik a vast és a Balaton-part közötti terület a település északi részén. A kiemelt térségi övezet területén beépítésre szánt területet nem jelöl a településszerkezeti terv. A Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu




Pontosítás (ha)


szabályozás során elő kell írni, hogy nem engedélyezhető a területen épületek építése, bővítése – a jogszabályokban meghatározott kivételeken túl. D-1 Tómeder övezete

3308,11

3303,76

99,86%

A Balaton tómeder teljes egésze tartozik e kiemelt térségi övezetbe. A Balaton tómedre nem csökkenthető tovább az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően. U-1 Települési terület övezete

864,91

863,9

99,88%

Települési terület övezete a belterület és helyenként a hozzá szorosan csatlakozó külterületi beépített területek. Új beépítésre szánt terület utcahatárosan nem került kijelölésre. U-2 Gazdasági terület övezete

2,42

2,5

103,3%

Gazdasági terület övezete Balatonalmádi északi településhatárában, a Balatonfűzfővel közvetlenül határos területen került kijelölésre. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre. M-1 Az általános övezetén

mezőgazdasági

terület

112,53

107,48

95,51%

Általános mezőgazdasági övezetbe az Öreghegy északi része, valamint a Megyehegy egyes foltjai kerültek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. M-2 A kertgazdasági terület övezetén

239,18

240,85

100,7%

A kertes mezőgazdsasági terület övezete a Halacsot, az Öreghegy déli részét, a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet érinti. A térségi övezet területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A terület szabályozása a BTSZ vonatkozó előírásai szerint kell történjen. E-1 Az erdőterület övezetén

361,44

352,79

97,6%

Erdőterület övezet található a Megyehegy meghatározó részén, a Várhegyen, a Remetevölgyben, az Öreghegy közepén, valamint a város déli határán fekvő ifjúsági táborok környékén. E-2 Az övezet

erdőtelepítésre

alkalmas

terület

4,74

4,95

104,4%

2,6

101,96%

Az övezet a Sátorhegy területét két foltban érinti. A terület erdőterület területfelhasználási egységbe került. E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

2,55





Pontosítás (ha)


A Megyehegy területén két keskeny területsáv tartozik az övezetbe. A terület nagy része erdőterület területfelhasználási egységbe került, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. C-1 Szőlő övezete

termőhelyi

kataszteri

terület

31,3

29,9

95,5%

Balatonalmádi közigazgatási területén C-1 jelű övezetbe tartozik az Öreghegy területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A szabályozás során elő kell írni, hogy legalább 80%ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet építési lehetőséget biztosítani. Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület övezete

89,26

85,68

100%

Balatonalmádi közigazgatási területén Ü-1 jelű övezetbe a Lozsánta területe tartozik. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre.




V. A BIOLÓGIAI AKTVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Az 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Az ÖTM rendelet aktivitásértékét: 

előírásai

szerint

differenciáltuk

a

mezőgazdasági

területek

biológiai

általános mezőgazdasági terület – szárazulat - 6,0 értékmutató

A táblázatban nem került feltüntetésre azok az erdőterületből történő területfelhasználás váltások, melyek a Balaton törvény szerkezeti terve miatt váltak szükségessé: a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületbe sorolt területek, amiket a Balaton törvény mezőgazdasági térségbe sorolt, így ott általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő került kijelölésre (47,32 ha). E területeken a valós állapotoknak – jelenlegi területhasználatnak – megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések találhatók. A területek nem tartoznak az erdőállomány adattárába. A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nem csökkent. Biológiai aktivitásérték számítás Sorszám A1 A2

Hatályos területfelhasználás Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület

Biológiai aktivitás értékmutató 5 5

A3

Zöldterület

6

A4


0,6

A5

Zöldterület

6

A6

Zöldterület Kertes mezőgazdasági terület

6

A7

5

A8

Zöldterület

6

B1


0,1

B2


3

B3


1,2

B4


3

B5


2,7

B6

Különleges terület – Turisztikai terület

1,5

C1 C2

Településközpont Különleges beépítésre szánt terület sportterület

Tervezett területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Intézményterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Zöldterület

Biológiai aktivitás értékmutató


Számított biológiai aktivitás érték

2,7

0,56

-1,29

2,7

0,77

-1,77

2,7

0,16

-0,53

2,7

0,14

0,29

2,7

0,09

-0,30

0,5

0,3

-1,65

2,7

0,76

-1,75

2,7

0,54

-1,78

0,2

6,23

0,62

6

2,5

7,50

6

1,33

6,38

6

5,3

15,90

6

0,54

1,78

6

11,01

49,55

0,5

Különleges beépítésre nem szánt terület – Turisztikai terület Intézményterület

0,5

2,03

0,00

3

Intézményterület

0,5

1,89

-4,73



C11 C12

Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Településközpont Településközpont

0,5 0,5

C13


1,2

C14

Településközpont

0,5

C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10

3 3 3

-3,81

2,7

2,98

-0,89

2,7

12,36

-3,71

0,5

0,55

-1,21

2,7

Településközpont

0,5

0,28

-0,62

3


2,7

16,15

-4,85

2,7

Településközpont

0,5

2,58

-5,68

2,7

7,73

-2,32

0,5 0,5

0,67 0,35

0,00 0,00

2,7

1,16

1,74

0,5

0,74

0,00

3

3,66

9,15

0,5

0,2

0,00

9,2

*

5

*

0,31

*

14,08

*

0,77

-6,78

10,82

*

0,87

*

4,58

*

3

Településközpont

0,5

Településközpont

0,5

D1

Erdőterület

9

D2

Erdőterület

9

D3

Erdőterület

9

D4

Erdőterület

9

D5

Erdőterület

9

D6

Erdőterület

9

D7

Erdőterület

9

D8

Erdőterület

9

D10

12,69

Intézményterület

C16

Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület

2,7

2,7

C15

D9

Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület


Kertvárosias lakóterület Intézményterület Intézményterület Kertvárosias lakóterület Intézményterület Hétvégi házas üdülőterület Intézményterület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő

0,2

5

Zöldterület

6

0,07

0,07

5

Zöldterület

6

0,09

0,09

6

4,92

0,00

9

1,87

5,61

0,66

*

0,09

0,09

D11


6

D12


6

D13

Erdőterület

9

D14


5

D15

Erdőterület

9

D16

Erdőterület

9

Általános mezőgazdasági terület - Vízgazdálkodási terület - Szárazulat Erdőterület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Zöldterület

6

Általános mezőgazdasági terület Általános

3,7

0,29

-1,54

3,7

0,18

-0,95


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA D17 D18 D19 D20 D21 D22 D23 D24

mezőgazdasági terület Zöldterület Különleges beépítésre Kertes mezőgazdasági 5 nem szánt terület terület Temető terület Általános mezőgazdasági terület Erdőterület 9 - Bokorerdő Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Közlekedési terület 0,6 Zöldterület Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN: Közlekedési terület

0,6

*A területhasználat változás nem jár biológiai aktivitásérték változással.


TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 66 6

0,23

1,24

6

0,38

0,38

1,8

*

5

1,83

-7,32

5

0,07

-0,28

5

0,11

-0,44

6 9

0,23 0,7

1,24 2,10 49,58


HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 67

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



BALATONALMÁDI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ..../2014. (........) RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Balatonalmádi város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. § (3) bekezdésében és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) 1.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek (Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítészi Iroda, Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növényés Talajvédelmi Igazgatóság, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli kirendeltsége, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Alsóörs Község Önkormányzata, Balatonfűzfő Város Önkormányzata, Balatonkenese Város Önkormányzata, Felsőörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata) egyetértésével, a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1. A SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.§ Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) Balatonalmádi közigazgatási területére terjed ki. 2.§ (1) Jelen helyi építési szabályzat (továbbiakban: HÉSZ) mellékletei: 1. melléklet: Szabályozási Terv (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-13, SZT-14, SZT-15, SZT-16) 2. melléklet: Sajátos jogintézmények (2)Jelen építési szabályzat függelékei: 1. függelék: Művi értékvédelem 2. függelék: Régészeti lelőhelyek 3. függelék: Természetvédelem 4. függelék: Mintakeresztszelvények 5. függelék: Balatonalmádi javasolt növényzete 2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 3.§ E rendelet alkalmazásában: a) Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál. b) Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál. a) Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők. b) Épületpótló műtárgy: életvitelszerű tartózkodásra alkalmas, épületnek nem minősülő műtárgy. c) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


d) e)

f)

g) h) i)

j)

k) l)


utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek. Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja. Kertépítészeti terv: jogosultsággal rendelkező kertépítész tervező által készítendő terv, amelynek munkarészei legalább: 1. földmérő által készített geodéziai helyszínrajz 2. tereprendezési terv – 1,0 m magasságot meghaladó tereprendezés esetén 3. kertépítészeti tervrajz, amelynek tartalma a) a kertkialakítás koncepciója b) megvédendő és új növényzet bemutatása c) a burkolatok, lépcsők, támfalak és egyéb kerti építmények – pergola, filagória (kerti pavilon), medence, kerti tó – tervezett helye, javasolt anyaga 4. favédelmi, fakivágási munkarész, amelynek tartalma a) a kivágandó fák: fás szárú növények darabszáma, faja, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérője b) a kivágás oka c) a pótlás módja 5. műszaki leírás Kialakítható legkisebb telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. Tájba illeszkedő: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol. Támfalgarázs: Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje felett fekvő telkek esetében telepített előkerti, a bevágást megtámasztó falban kialakított személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2 m. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek. 3. A SZABÁLYOZÁSI TERV ELEMEINEK ALKALMAZÁSA

4.§ (1) Kötelező erejű szabályozási elemek: a) szabályozási vonal; b) építési övezet, övezet határa és jele; c) telek be nem építhető része; d) építési hely; e) beépíthető telekrész; f) a kötelező erejű megszüntető jel; g) belterület határa; h) közhasználat elől el nem zárható terület; i) kilátópont; j) kilátásvédelemmel érintett terület határa. (2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek: a) igazgatási határ; b) védőtávolságok; c) műemlék; d) műemléki környezet határa; e) régészeti lelőhely határa; f) helyi védett művi érték; g) helyi értékvédelmi terület határa; h) helyi utcakép védettség alatt álló terület határa; Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

Megjegyzés [B5]: Önkormányzati döntést igényel Az Arany János utca egy részét helyi értékvédelmi területként szabályozzák a hatályos településrendezési eszközök, azonban a helyi értékvédelmi rendelet helyi utcakép védettség kategóriát is tartalmaz és a rendelet mellékletében szereplő táblázat szerint az érintett területet eképp javasolja védeni. Kérjük jelezzék, hogy egyetérteneke a védelem módjának módosításával. Felhívjuk továbbá a figyelmet arra, hogy a rendelkezésünkre bocsájtott helyi értékvédelmi rendelet melléklete csak a helyi védelem alatt álló épített értékeket listázza, a helyi értékvédelmi területeket nem veszi számba, így azok jelenleg nem állnak védelem alatt.



i) országos ökológiai hálózat magterület és határa; j) országos ökológiai hálózat pufferterület és határa; k) Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület és határa; l) tájképvédelmi terület határa; m) natura2000 terület határa; n) helyi jelentőségű védett természeti terület határa; o) hidrogeológiai védőidom; p) meglévő művi partvonal; q) megőrzendő természetes partvonal; r) tervezett új szabályozási partvonal; s) bányatelek határa; t) parti sétány; u) beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa; (3) Sajátos jogintézmények: a) beültetési kötelezettséggel érintett terület határa; b) elővásárlási joggal érintett terület határa; c) telekcsoport újraosztással érintett terület határa; d) helyrehozatali kötelezettséggel terhelt terület határa. (4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplőszabályozási elemek tájékoztató jellegűek. 4. BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS 5.§ (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A belterületbe vonás telekcsoportonként ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása és az építési telkek kialakításra kerültek. (3) Kertvárosias lakóterület építési övezetben a szabályozási terven belterületbe vonásra javasolt területeken a vonatkozó építési övezet szerinti építés csak a terület belterületbe vonását követően történhet.

II. FEJEZET 5. KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6.§ (1) Közterületalakítási terv készíthető a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

III. FEJEZET AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 6. ORSZÁGOS MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 7.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza. (2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. (3) A helyi értékvédelmi rendeletben országos védelemre javasolt épületek nyilvántartásba vételi eljárásának lezárásáig az épületekre a helyi védelemre vonatkozó előírások érvényesek. (4) Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. (5) Műemléki környezet területén új épület építésekor vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül. 7. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 8.§ (1) A település régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 8. HELYI VÉDELEM 9.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti épületek és műtárgyak állnak helyi védelem alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi védelem alatt álló építményeket és műtárgyakat. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(3) A helyi védett épületeken bármilyen külső változtatást eredményező építési tevékenység, bővítés, felújítás, átalakítás, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak alapján lehetséges. 9. HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLET 10.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi védelem alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi értékvédelmi területeket. (3) A helyi értékvédelmi területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. 10. EGYEDI ELŐÍRÁSOK VÖRÖSBERÉNY HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN 11.§ (1) Vörösberény helyi értékvédelmi területén épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazott szerkezet; b) Tetőhéjazat: égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések; c) Nyílászárók: fa szerkezetű; d) Homlokzatképzés: vakolt felület, terméskő; e) Kerítés: terméskő, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet; (2) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35-45o tetőhajlásszöggel, utcára merőleges tetőgerinccel, kontyolás nélkül. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50m2-en létesíthető. (3) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. (4) A területen meglévő épület felújítható, eredeti kontúrján belül visszaépíthető, tetőtere a szükséges térdfalemeléssel beépíthető, abban az esetben is, ha a telek beépítettsége az építési övezetben előírt beépítettséget meghaladja.2 (5) Támfalaknál, kerítéslábazatoknál és egyéb műtárgyaknál beton látható felületként nem jelenhet meg. (6) Támfal kialakítása a természetes terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel változtathatja meg. (7) A területen telekosztással járó telekalakítás nem végezhető. 11. EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK KÁPTALANFÜRED HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETRE VONATKOZÓAN 12.§ (1) Káptalanfüred helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: a) Szerkezet: hagyományos falazott- vagy beton-, vasbetonszerkezet; b) Tetőhéjazat: égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések; c) Nyílászárók: fa- vagy fémszerkezetű; d) Homlokzatképzés: vakolt felület, kisméretű tégla-, fa-, fém- vagy kőburkolat; e) Kerítés: terméskő, kisméretű tégla, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet; (2) A területen fát kivágni, csak épület építése esetén a tervezett épület helyén, valamint életveszély elhárítás céljából lehet, ha az előírt fapótlás kétszeresének megfelelő fapótlást elvégezték. (3) A területen legfeljebb 2 szintes épület helyezhető el.

2

A helyi értékvédelmi területre vonatkozó, az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111.§ (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(4) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. (5) A területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. 12. EGYEDI ELŐÍRÁSOK AZ ÖREGHEGY DÉLI OLDALÁN LÉVŐ TÖRTÉNELMI PRÉSHÁZ HELYI ÉRTÉKVÉDELMI TERÜLETÉRE 13.§ (1) A helyi értékvédelmi terület telkei tovább nem oszthatók. Telekegyesítésen kívül telekalakítás nem végezhető. (2) A területen új épület nem építhető. (3) A meglévő épület felújítása kizárólag a helyi jellegzetes építőanyagok használatával lehetséges. Az épület bővítése a bástyák védelme mellett, kizárólag terepszint alatt lehetséges, a telek területének max. 5 %-ig. (4) A vöröskő támfalak megőrizendők. (5) A teraszok szőlővel telepítendők be, a művelés folyamatos fenntartása mellett. 13. HELYI UTCAKÉP VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLET 14.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi utcakép védettség alatt. (2) Szabályozási terv tartalmazza a helyi utcakép védettség alatt álló területeket. (3) A helyi utcakép védettség alatt álló területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni. (4) A helyi utcakép védettség alatt álló területen épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos épületek településképi megjelenése nem sérül. (5) A helyi utcakép védettség alatt álló területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet. (6) A helyi utcakép védettség alatt álló területen az egyes épületek közterületről látható jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. (7) A helyi utcakép védettség alatt álló területen az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala. 14. REKLÁM, HIRDETŐTÁBLA 15.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani. (2) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. (3) Balatonalmádi közigazgatási területén közterületen hirdetéseket, idegenforgalmi-, vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat, kizárólag az önkormányzat vonatkozó rendeletének előírásai szerint lehet elhelyezni.

IV. FEJEZET A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 15. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM 16.§ (1) A település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi megóvását biztosítani kell. (2) Az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteiben, az országosan védett természeti területeken és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el. 17.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetek és a Natura2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.




(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetekben és a Natura2000 területeken a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; b) tájba illő épület helyezhető el, a tájba illesztés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el. 18. § (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került. (3) Tájképvédelmi területen épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását: a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők; b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők; a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő; (5) A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen intézményi és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben elhelyezhető sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető. 16. HELYI VÉDELEM 19. § (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. (2) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. (3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető. (4) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. (5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el. (6) A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható. (7) A településen található kilátópontokat és a hozzájuk tartozó kilátásvédelemmel érintett területeket a Szabályozási terv tartalmazza. (8) Kilátásvédelemmel érintett területen épület építése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, hogy a szomszédos kilátópontból a kilátás nem sérül és hatására a kilátópont tágabb környezetében az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás nem kedvezőtlen. 17. NÖVÉNYALKALMAZÁS 20. § (1) A településen fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők, kivéve az oszlopos nyár, amely a 71-es számú út mentén ültethető. (2) Belterületek közterületén a honos fafajok, azok faiskolai fajtái, változatai, gyümölcsfák és azok díszfa változatai ültethetők. (3) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazandó. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. (4) A gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése a település területén tilos




18. VÍZPART 21. § (1) Balatonalmádi belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen a beépítetlenül megőrzendő parti területsávval érintett területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely. (2) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.




V. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 19. KÖRNYEZETVÉDELEM 22.§ (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat: a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz; b) kizárja a környezetkárosítást; c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. (2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük. (3) A Balaton törvény ökológiai rehabilitációt igénylő területe a szabályozási terven lehatárolásra került, mint rekultiválandó terület határa. (4) A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók. A roncsolt, rekultiválandó területeken kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m2 alapterületen. (5) A település területén ipari üzemet létesíteni nem szabad. 20. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VIZEK VÉDELME 23.§ (1) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat. (2) A vízbázisok védőterületein és védőidomain építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban, illetve a vonatkozó határozatban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. (3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. (4) A település beépítésre nem szánt területén állattartó épület a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők. 21. A LEVEGŐ VÉDELME 24.§ (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése. (2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület. 22. A TERMŐFÖLD VÉDELME 25.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására az talajerózió veszélye nem növekszik. (2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. (3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. (4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. (5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 23. HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS ÉS ELHELYEZÉS 26.§ (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. (2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen és helyi utcakép védettség alatt álló területen nem helyezhető el.




(3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető. 24. A ZAJ ELLENI VÉDELEM 27.§ (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. (3) Zajt, rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológiai és egyéb zajforrás Balatonalmádi beépítésre szánt területén kizárólag akkor létesíthető, üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az üdülőterületre és lakóterületre érvényes határértékeket nem haladja meg. (4) A jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki.

VI. FEJEZET VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 25. VÍZERÓZIÓNAK KITETT TERÜLETEK 28.§ (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani. (2) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín a) külterületen legalább 80%-os; b) belterületen legalább 30%-os növényborítottságát. (3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. (4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. (5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell. 26. VÉDŐTERÜLETEK, VÉDŐTÁVOLSÁGOK 29.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl: a) közlekedési területek; b) közművek, közműlétesítmények; c) szennyvízátemelő; d) természetközeli folyóvizek. (2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók. (3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 37.§ előírásai az irányadók.

VII. FEJEZET A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 27. ELŐVÁSÁRLÁSI JOG 30.§ Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében, valamint minden olyan egyéb településrendezési cél érdekében, mely a helyi építési szabályzatban biztosított. 28. BEÜLTETÉSI KÖTELEZETTSÉG 31.§ Beültetési kötelezettség érvényesíthető a 2. melléklet szerinti ingatlanokon. 29. HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG 32.§ Helyrehozatali kötelezettség érvényesíthető a 2. melléklet szerinti ingatlanokon.


Megjegyzés [B6]: Önkormányzati döntést igényel Kérjük jelezzék,ha hulladéklerakó létesítését tervezik valahol



30. TELEKALAKÍTÁS 33.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik, s alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza. (2) Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet, övezet előírásaitól kisebb nagyságban is kialakítható. (3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek, telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre, övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek. (4) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. (5) Közforgalom elől elzárt magánút kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél. (6) A szabályozási terven telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt telektömbön a telekcsoport újraosztás kizárólag egyidejűleg történhet.

VIII. FEJEZET KÖZMŰELLÁTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS 31. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű: a) vízellátás, b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás), d) elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani. (2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni. (3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a) településképi megjelenésre, b) környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. (4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről, b) a meglevő közművek szükséges felújításáról, c) a csapadékvizek elvezetéséről, d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell. (5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani, c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell. (6) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali, bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.




32. KÖZMŰVESÍTÉS MÉRTÉKÉNEK ELŐÍRÁSA 35.§ (1) A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha: a) az övezeti előírások szerinti közműellátás biztosított; b) övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított; c) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek; d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett. 33. VÍZELLÁTÁS 36.§ (1) Belterületen új vízhálózat: a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető, b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően. (2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál: a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad, b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad, c) a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon. (3) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni. 34. SZENNYVÍZELVEZETÉS 37.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. (2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz: a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos; b) nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése tilos. (3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül: a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni, 1) az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, 2) a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított. b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: 1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható, 2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, 3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, 4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. (4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül: a) a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható: 1) ha a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, 2) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, 3) ha a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken, 4) ha a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz. b) ha kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet. (5) Új szennyvízátemelő műtárgyat létesíteni csak bűzzáróan és zajvédelem kiépítésével lehet. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(6) Meglevő szennyvízátemelő műtárgy esetében 20 m-es védőtávolság biztosítása szükséges, a kijelölt védőtávolságon belül élelmiszert, gyógyszert előállítani, tárolni és forgalmazni nem lehet. 35. FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS, CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS 38.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. (2) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető. (3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén, b) belterületbevonás esetén. (5) Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani. (7) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni. (8) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. (9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, b) a vízszállítás akadálymentes legyen. 36. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS 39.§ (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is: a) műemléki környezetben; b) helyi értékvédelmi területen; c) utcakép védettség alatt álló területen; d) tájképvédelmi területen; e) kilátásvédelemmel érintett területen; f) helyi természetvédelmi területen; g) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Külterületen –erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. (3) Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (4) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel kell kiépíteni. 37. FÖLDGÁZELLÁTÁS 40.§ (1) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.




38. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 41.§ (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is: a) műemléki környezetben; b) helyi értékvédelmi területen; c) utcakép védettség alatt álló területen; d) tájképvédelmi területen; e) kilátásvédelemmel érintett területen; f) helyi természetvédelmi területen; g) zöldterületen a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető. (2) Belterületen, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra vagy terepszint alá lehet fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. (3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat külterületen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető. 39. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 42.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen: a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető, b) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyon, víztározókon ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna. (2) Új antenna telepítésénél 300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni. (3) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. (4) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét.

IX. FEJEZET ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 40. ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI 43.§ (1) Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de kizárólag az építési helyen belül bővíthető, amennyiben megfelel az építési övezet egyéb előírásainak. 44.§ (1) A település területén 10 méternél magasabb antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el. (2) Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop: a) nem helyezhető el 1) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül; 2) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken; 3) Natura2000 területeken; 4) tájképvédelmi területen. b) egyéb területeken elhelyezhető, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 41. ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI ELŐÍRÁSOK 45.§ (1) Az építési övezetek területén megállapított legnagyobb épületmagasság magastetős épület esetén az oromfal területéből számított F/L értékkel, de legfeljebb 1,5 méterrel túlléphető. (2) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető. (3) Lejtős telken az épület lejtő oldali homlokzatának magassága nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság +1,5m-t. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető. (5) Beépítésre nem szánt területeken – ahol a HÉSZ ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg – a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg. (6) A település belterületén, a kereskedelmi szolgáltató építési övezetben és a kertes mezőgazdasági övezetben a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag: a) műanyag hullámlemez; b) fém trapézlemez, hullámlemez; c) hullámpala. (7) Tilos az épületek tetőfedő anyagának kék, sárga és lila színezése. (8) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók. (9) A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. (10) Csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el. (11) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmények magassága háztartási méretű kiserőmű kivételével - nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek. (12) Szálláshely szolgáltatásként lakókocsit és üdülősátrat a település belterületén és a kertes mezőgazdasági övezetként kijelölt területen, és csak átmeneti tartózkodás céljára szabad felállítani, ha 50 m-en belül a tisztálkodás és illemhely használati lehetőség biztosított, továbbá ha a telek ezáltal módosuló használata a szomszédos telkek és építmények rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. (13) Szálláshely szolgáltatásként lakókocsit vagy sátrat, illetőleg huzamos tartózkodás célját szolgáló gépjárművet elhelyezni úgy szabad, hogy az azok által elfoglalt terület – 40 m2/egység számításba vételével – a rendelkezésre álló telek megengedett beépítési százalékán túl nem haladhatja meg a fennmaradó terület 35 %-át. (14) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet; b) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy: ba) magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg, bb) dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen. c) napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítés esetén – a tetősíktól legfeljebb 10o-kal emelkedhet ki. (15) Házi gáznyomásszabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető. (16) Égéstermék elvezető szerelt kémény utcai homlokzatra nem szerelhető. 42. TEREPRENDEZÉS, RÉZSŰ, TÁMFAL, KERÍTÉS 46.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épületelhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés illetve bevágás mértéke nem haladhatja meg a 1,5-1,5 mt, de együttesen nem haladhatja meg a 2 m-t. (2) Tereprendezés során egy adott pontban a terep természetes terepszintje az oldal- és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez – 1,0 méterrel változtatható meg. (3) Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben is lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése, valamint amennyiben azt az építési övezet előírásai megengedik előkerti gépkocsi beálló létesítése céljából. (4) Támfal kialakítása a természetes terepszintet: a) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel; b) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel; de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg. (5) Az (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló lehajtót kísérő támfal alakítható ki. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

Megjegyzés [B7]: Önkormányzati döntést igényel A hatályos HÉSZ-ben szerepelnek a (12) és (13) bekezdés előírásai, továbbra is szükséges szerepeltetni őket a HÉSZ-ben?



(6) A közúttal határos telken az utcavonalon, illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető. (7) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest. 47.§ (1) Beépítésre szánt területen és kertes mezőgazdasági övezetben, valamint a temetők területén a kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet. (2) Belterületen, beépítésre szánt területeken, kertes mezőgazdasági övezetben és a temetők területén az utcafronti kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8m és 1,8m közötti sávját – a kerítés síkjára merőleges irányból nézve – legalább 25%-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani. (3) A külterületi beépítésre nem szánt területeken – kertes mezőgazdasági terület kivételével kizárólag lábazat nélküli, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert. Kerítés helyett sövény létesíthető. (5) Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. (6) Sportpályát körülvevő védőkerítés kizárólag 90 %-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet. 43. BEÉPÍTÉSI MÓD, ÉPÍTÉSI HELY 48.§ (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala – 0,5-1,0 méter távolság betartásával és tűzfalas csatlakozással - közös telekhatárra is kerülhet. (2) Az oldalkert méretét a hatályos építésügyi jogszabályok alapján kell meghatározni úgy, hogy annak mértéke 3m-nél kisebb is lehet. (3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon. (4) Az előkerti építési vonal a) beépített utcaszakasz esetén: a legalább 70%-ban az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett kialakult állapothoz igazodó kell legyen; b) újonnan beépítésre kerülő területek építési övezeteiben a szabályozási terven jelöltek szerint, annak hiányában 5m, kivéve ha az építési övezeti előírás másképpen nem rendelkezik. (5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége, mely egyben építési vonal is, 5 m. (6) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon. (7) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0 méter. (8) Amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került beépíthető telekrész vagy építési hely, úgy a telken/építési telken épület csak az építési helyen vagy a beépíthető telekrészen helyezhetők el.




MÁSODIK RÉSZ RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK X. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 44. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET 49.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók: a) Kisvárosias lakóterület (Lk) b) Kertvárosias lakóterület (Lke) c) Településközpont terület (Vt) d) Intézményi terület (Vi) e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) f) Hétvégiházas üdülőterület (Üh) g) Üdülőházas terület (Üü) h) Különleges területek a) lovassport terület (K-Spl) b) vízisport terület (K-Spv) c) strandterület (K-Str) d) kemping (K-Kemp) e) szabadidőközpont (K-Szk) f) autóbusz pályaudvar (K-Au) g) vasútállomás (K-Vá) 45. LAKÓTERÜLETEK 50.§ (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meg nem haladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el. (2) Melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az utca felőli telekrészre nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezését. (3) A lakóterületek építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. 46. KISVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 51.§ (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális, közösségi szórakoztató; e) szállás jellegű; f) igazgatási, iroda; g) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. (4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor, b) tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy, c) árnyékszék, d) kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, e) állatkifutó, f) trágyatároló, g) siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



h) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén történhet. (6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhetők el gépjárműtároló. (7) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el. (9) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el. (10) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben - amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új üdülőépület nem helyezhető el. (11) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1

2 3 4 5 6 7 8

B

C

D

Építési Kialakítható Kialakítható Beépítés övezet telek legkisebb telek legkisebb i mód jele területe (m²) szélessége (m)

Lk1 Lk2 Lk3 Lk4 Lk5 Lk6 Lk7

SZ SZ SZ SZ SZ SZ K-U

8000 5000 5000 3000 1500 1000 K

50 30 30 25 18 18 -

E Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

F G H Terepszint alatti Épületbeépítettség magasság A zöldfelület megengedett megengedett legkisebb legnagyobb legnagyobb mértéke (%) mértéke (%) mértéke (m)

20 40 25 30 30 40 90

35 40 30 30 30 40 90

8,0 7,5 9,0 9,0 7,5 7,5 12,5

40-50-55* 40 55 50 50 40 0

*- lásd (13) bekezdés SZ – szabadonálló beépítés K-U –kialakult úszótelkes beépítési mód K - kialakult

(12) Lk1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: a) kereskedelmi szolgáltató funkciójú épület építése esetén 40%; b) szálláshely szolgáltató funkciójú épület építése esetén 50%; c) lakófunkció, egyéb esetben 55%. (13) Lk1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (14) Lk1 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m2-t. (15) Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. (16) Lk1 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem lehet több: a) a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal; b) a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal; c) a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal. (17) Lk1 építési övezetben a zöldfelületek kialakítása kertépítészeti terv alapján történhet. (18) Lk1 építési övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség 20%, amely kereskedelmi szálláshely létesítése esetén 25%-ra felemelhető önálló szabályozási terv készítésének keretén belül. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(19) Az Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén, az újonnan kialakuló tömb északi vagy a déli végén, önálló szabályozási terv készítésének keretén belül, legfeljebb egy szakaszon, legfeljebb 80 m-en elhagyható abban az esetben, ha telken belül, közterület mentén az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra. (20) Lk1, Lk2 és Lk3 építési övezet építési telkein több épület is elhelyezhető. (21) Lk4, Lk5 és Lk6 építési övezet építési telkein kizárólag egy épület helyezhető el. (22) Lk7 építési övezetben kialakult úszótelkek fenntarthatók. (23) Lk7 építési övezetben kialakult tömbtelken épület nem építhető. (24) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkes beépítési mód esetén a meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető.3 (25) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekhatárrendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe legfeljebb 10%-ban módosulhat. 47. KERTVÁROSIAS LAKÓTERÜLET 52. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; d) kulturális; e) szállás jellegű; f) sport; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkeken legfeljebb egy, a (2) bekezdés rendeltetése szerinti épület, és további egy melléképület helyezhető el. (4) Legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (6) Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény. (7) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is); történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre

3 Az Lk7 építési övezetre vonatkozó, az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111.§ (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.


Megjegyzés [B8]: Önkormányzati döntést igényel Mivel a jelenlegi jogszabályi környezet nem teszi lehetővé helyi állattartási rendelet megalkotását, ezért a HÉSZ keretein az állattartó épületek építésének korlátozásával szabályozható valamilyen mértékben az állattartás. Kérjük jelezzék ezzel kapcsolatos igényeiket. Lásd még (11) bekezdés!


(12) (13) (14) (15) (16)

épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető Állattartó építmények nem helyezhetők el./ Állattartó építmény csak a megengedett beépítési mérték 30 %-át meg nem haladó, de legfeljebb 100 m2 bruttó alapterületű lehet. Lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy lakhatási céllal nem helyezhető el. Kereskedelmi szálláshely legfeljebb 6 szobaegységig helyezhető el. 1 m-nél nagyobb tereprendezési munkát igénylő teniszpálya nem helyezhető el. A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C

D

1

Építési Kialakítható Kialakítható Beépítési övezet telek legkisebb telek legkisebb mód jele területe (m²) szélessége (m)

2

Lke1

3


Lke2

SZ SZ



1500

16

30

30

5,0

50

1000

16

30

30

6,0

50

4

Lke3

SZ

1000

16

30

30

5,0

50

5

Lke4

SZ

1000

16

20

20

6,0

60

1000

16

20

20

5,0

60

720

16

30

30

7,5

50

6 7

Lke5 Lke6

SZ SZ

8

Lke7

SZ

720

16

30

30

6,0

50

9

Lke8

SZ

720

16

30

30

5,0

50

20

20

5,0

60

10

Lke9

SZ

720

16

11

Lke10

SZ

550

14

30

30

6,0

50

12

Lke11

SZ

550

14

20

20

6,0

60

13

Lke12

SZ

550

14

20

20

5,0

60

14

Lke13

O

550

14

30

30

7,5

50

15

Lke14

O

550

14

30

30

6,0

50

16

Lke15

O

K

12

30

30

5,0

50

O SZ K

- oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés - kialakult

(17) Lke1 építési övezet építési telkeit úgy kell kialakítani, hogy azok ne a Szabadságkilátó utca felé nyíljanak. (18) Lke15 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe +/- 10%-ban módosulhat.


Megjegyzés [B9]: Önkormányzati döntést igényel Lásd 5. bekezdés



48. TELEPÜLÉSKÖZPONT TERÜLET 53.§ (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre. (2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lakó; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; (6) Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény. (7) Kkerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban. (8) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is); történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető (12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1

B

C

D




2

Vt1

SZ

1ha

30

30

30

9,0

45

3

Vt2

SZ

1ha

30

30

30

6,0

45

4

Vt3

SZ

1ha

30

20

20

K

50

5

Vt4

SZ

3000

30

30

30

6,0

45

6

Vt5

SZ

3000

30

30

30

10,0

45

7

Vt6

SZ

3000

30

30

30

8,0

55

8

Vt7

SZ

3000

30

20

20

7,5

50

9

Vt8

SZ

1500

20

30

30

6,0

45


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA A 1

B

C

D





10

Vt9

SZ

900

16

30

30

9,0

45

13

Vt10

O

900

16

30

30

7,5

45

14

Vt11

O

900

16

30

30

6,0

45

15

Vt12

SZ

900

16

30

30

6,0

45

16

Vt13

SZ

720

16

30

30

6,0

45

17

Vt14

O

720

16

30

30

7,5

45

18

Vt15

SZ

550

14

30

30

7,5

45

19

Vt16

SZ

550

14

30

30

6,0

45

20

Vt17

Z

550

14

30

30

9,0

45

21

Vt18

Z

550

14

30

30

7,5

45

23

Vt19

SZ

K

20

K

20

7,5

40

24

Vt-K

SZ

900

16

20

20

5,0

50

O SZ Z K

- oldalhatáron álló beépítés - szabadonálló beépítés - zártsorú beépítés - kialakult

(13) Vt7 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m2-t. (14) Vt7 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. (15) Vt7 építési övezetben a zöldfelületek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (16) Vt7 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó. (17) Vt7 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem lehet több: a) a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal; b) a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal; c) a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonal. (18) Vt9, Vt14, Vt17 és Vt18 építési övezetben intézményi, kereskedelmi szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetés létesítése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 40%. (19) Vt19 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. Telekhatárrendezés esetén az érintett telek területe +/- 10%-ban módosulhat. (20) Vt19 építési övezetben új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet. (21) Vt-K építési övezetben elhelyezhető épület üdülő rendeltetést is tartalmazhat.4

4 A Vt‐K építési övezetre vonatkozó, az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111.§ (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.




49. INTÉZMÉNY TERÜLET 54.§ (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) igazgatási, iroda; b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; c) kulturális, közösségi szórakoztató; d) kereskedelmi, szolgáltató, szállás; e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető. (5) Állattartó építmények nem helyezhetők el. (6) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (7) Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1

B

C

D




2

Vi1

SZ

1HA

30

35

35

12,0

40

3

Vi2

SZ

5000

30

30

30

9,0

45

4

Vi3

SZ

3000

30

30

30

10,0

45

5

Vi4

SZ

3000

25

30

30

6,0

45

6

Vi5

SZ

K

30

40

40

6,0

40

SZ K

- szabadonálló beépítés - kialakult

50. KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET 55.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület: a) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó; e) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) Az építési telkeken több épület is elhelyezhető. (5) Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető. (6) Állattartó építmények nem helyezhetők el. (7) A településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.




(8) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C

D



1


2

Gksz1

SZ

5000

25

30

30

6,0

40

3

Gksz2

SZ

2500

25

20

20

6,0

40

4

Gksz3

SZ

900

16

30

30

6,0

40

SZ

- szabadonálló beépítés

(9) Gksz1 építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 10 m. (10) Gksz1 építési övezetben új épület építése esetén az épület köré vagy a telekhatárok mentén legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. (11) Gksz1 és Gksz 2 építési övezetben a közlekedési utak mentén 50 m-es távolságban az építési övezetek területén szolgálati lakás nem építhető. (12) Gksz 3 építési övezetben – a zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti - védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. A zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek az építési telken belül teljesülniük kell. (13) Gksz3 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. (14) Gksz3 építési övezet területén új épület építése esetén, meglévő épület bővítése esetén a zajtól védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni, hogy az épület lakó helyiségeinek nyílásai nem nézhetnek a 71. sz. főútra, kivéve, ha ezen lakó helyiségek nyílászárói méretezett zajvédelemmel ellátottak. 51. HÉTVÉGIHÁZAS ÜDÜLŐTERÜLET 56.§ (1) Hétvégiházas üdülőterület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. (2) Hétvégiházas üdülőterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) sport; e) lakó5 rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop. (6) Áállattartó épület nem helyezhető el. (7) Amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. (8) Az építési telkeken kizárólag egy épület helyezhető el. (9) Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.

5 Üh építési övezetekre vonatkozó, az OTÉK–ban megfogalmazottaknál megengedőbb előírások alkalmazásához, az OTÉK 111.§ (2), valamint a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 28.§ (4) alapján az illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges.




(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben; b) önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén; c) terepszint alatt (támfalgarázs is); történhet. (11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető (12) A hétvégiházas üdülőterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1

B

C

D




2

Üh1

SZ

1100

16

15

15

5,0

60

3

Üh2

SZ

900

16

15

15

6,0

60

4

Üh3

SZ

900

16

15

15

5,0

60

5

Üh4

SZ

900

16

15

15

4,5

60

6

Üh5

SZ

720

16

15

15

6,0

60

7

Üh6

SZ

720

16

15

15

5,0

60

8

Üh7

SZ

720

16

15

15

4,5

60

9

Üh8

SZ

550

14

15

15

5,0

60

10

Üh9

SZ

550

14

20

20

5,0

55

SZ


52. ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLET 57.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. (2) Üdülőházas területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület: a) üdülő; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) igazgatási, iroda; e) kulturális, közösségi szórakoztató; f) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Új kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 25%-án létesíthető. (4) Üdülőházas területen kemping nem helyezhető el. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) közműpótló műtárgy d) kirakatszekrény; e) trágyatároló; f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; g) építménynek minősülő antennaszerkezet. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA (6) (7) (8) (9) (10)

Az építési övezet területén több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető. Telekalakítás kizárólag telekhatárrendezés, illetve telekegyesítés lehet. Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. Az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 5m. A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C

D


1



F

G

Terepszint alatti Épületbeépítettség magasság megengedett megengedett legnagyobb legnagyobb mértéke (%) mértéke (m)

H A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Üü1

SZ

1ha

50

25

25

4,5

50

3

Üü2

SZ

1ha

50

15

15

12,5

65

4

Üü3

SZ

5000

50

15

15

7,5

65

Üü4

SZ

3000

30

15

15

6,0

65

5 SZ


(11) Az Üü1 és Üü3 építési övezetekben amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület épületmagassága az elbontott épület épületmagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet. 53. KÜLÖNLEGES TERÜLET 58.§ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők: a) lovassport-terület (K-Spl) b) vízisport-terület (K-Spv) c) strandterület (K-Str) d) kemping (K-Kemp) e) szabadidőközpont (K-Szk) f) autóbuszpályaudvar (K-Au) g) vasútállomás (K-Vá) 54. KÜLÖNLEGES TERÜLET – LOVASSPORT TERÜLET 59.§ (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Spl jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) lovassport; b) állattartó; c) egyéb sport; d) kereskedelmi, szolgáltató; e) szállás jellegű; f) iroda; g) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; b) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Szállás rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el. (9) Lakó rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(10) Meglévő hétvégi ház – amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új hétvégi ház nem helyezhető el. (11) Külterületen lovassportcsarnok építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni. (12) A különleges terület – lovassport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C D Kialakítható telek Kialakítható Beépítési legkisebb telek legkisebb mód területe szélessége (m) (m²)

E

F G H Terepszint alatti Beépítettség Épület-magasság beépítettség A zöldfelület megengedett megengedett megengedett legkisebb legnagyobb legnagyobb legnagyobb mértéke mértéke (%) mértéke (%) mértéke (m) (%)

1

Építési övezet jele

2

K-Spl1

SZ

1ha

50

20

20

5,0

60

3

K-Spl2

SZ

2000

25

20

20

5,0

60

SZ


55. KÜLÖNLEGES TERÜLET – VÍZISPORT TERÜLET 60.§ (1) Különleges terület – vízisport terület a Szabályozási terven K-Spv jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban vízisport-létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – vízisport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) vízisport; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) szállás jellegű; d) egyéb közösségi szórakoztató; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: c) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; d) állatól, állatkifutó; e) kirakatszekrény; f) trágyatároló; g) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; h) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű és lakó rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el. (9) A különleges terület – vízisport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C

D

E

F

G

Terepszint alatti ÉpületBeépítettség beépítettség magasság megengedett megengedett megengedett legnagyobb legnagyobb mértéke legnagyobb mértéke (%) (%) mértéke (m)

H

1

Kialakítható Építési Kialakítható Beépítési telek övezet telek legkisebb mód legkisebb jele szélessége (m) területe (m²)

2

K-Spv1

SZ

1,5ha

50

10

10

5,0

60

3

K-Spv2

SZ

K

25

10

10

6,0

60

SZ K

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

- szabadonálló beépítés - kialakult telekméret

(10) K-Spv1 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés sportrendeltetés elsődleges megtartásával helyezhető el. (11) K-Spv2 építési övezetben a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.


csak

a



56. KÜLÖNLEGES TERÜLET – STRANDTERÜLET 61.§ (1) Különleges terület – strandterület a Szabályozási terven K-Str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület – strandterület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) strand kiszolgáló; b) szabadtéri sport; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó; d) egyéb közösségi szórakoztató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) kirakatszekrény; d) trágyatároló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) A különleges terület – strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1


B

C D Kialakítható telek Kialakítható Beépítési legkisebb telek legkisebb mód területe szélessége (m) (m²)

E F G Terepszint alatti ÉpületBeépítettség beépítettség magasság megengedett megengedett megengedett legnagyobb legnagyobb mértéke legnagyobb mértéke (%) (%) mértéke (m)

H A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Str1

SZ

3ha

50

10

10

6,0

65

3

K-Str2

SZ

1ha

50

8

8

5,0

80

4

K-Str3

SZ

5000

30

8

8

5,0

80

5

K-Str4

SZ

2500

30

8

8

5,0

80

SZ


(9) K-Str1 építési övezetben újonnan épülő épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja a meglévő főépület legnagyobb homlokzatmagasságát. (10) K-Str1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát. 57. KÜLÖNLEGES TERÜLET – KEMPING 62.§ (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) szállás; b) kereskedelmi, szolgáltató; c) igazgatási, iroda; d) közösségi szórakoztató, kulturális; e) sport; f) kemping kiszolgáló rendeltetésének elhelyezését biztosító rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: g) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; h) állatól, állatkifutó; i) kirakatszekrény; Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


(5) (6) (7) (8)

j) trágyatároló; k) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; l) építménynek minősülő antennaszerkezet. Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. A különleges terület - kemping építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

1

2 3 SZ


B

Építési Beépítés övezet i mód jele

KKemp1 KKemp2

C

D

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb szélessége (m) területe (m²)

E

F

G


H


SZ

1ha

50

20

20

8,0

70

SZ

2ha

100

15

15

5,0

70


(9) K-Kemp1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát. 58. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SZABADIDŐKÖZPONT 63.§ (1) A Különleges terület – szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közösségi szórakoztató, kulturális; b) sport; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) igazgatási, iroda; e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális; f) szállás jellegű; g) lakó rendeltetést is tartalmazhat, kivéve ha az övezeti előírás másképp rendelkezik (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) állatól, állatkifutó; b) trágyatároló; c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; d) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (7) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

C

D

1

Kialakítható Építési Kialakítható Beépítés telek övezet telek legkisebb i mód legkisebb jele szélessége (m) területe (m²)

E

F

G


H


2

K-Szk1

SZ

5ha

50

10

10

5,0

50

3

K-Szk2

SZ

3ha

50

10

10

5,0

50

4

K-Szk3

SZ

4000

30

20

20

5,0

50

SZ





(9) K-Szk1 és K-Szk3 építési övezetben a lakó, illetve a szállás jellegű rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 40%-án helyezhető el. (10) K-Szk2 építési övezetben lakó és szállás rendeltetésű épület nem helyezhető el. 60. KÜLÖNLEGES TERÜLET – AUTÓBUSZ PÁLYAUDVAR 64.§ (1) Különleges terület – autóbuszállomás a Szabályozási terven K-Au jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban autóbuszpályaudvar elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - autóbuszpályaudvar terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közlekedési; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató; rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el. (7) A különleges terület - autóbuszállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

1


2

K-Au

K SZ

B

C

D

Kialakítható telek Kialakítható Beépítési legkisebb telek legkisebb mód területe szélessége (m) (m²)

SZ

K

40

E

F

G

H

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)


20

20

6,0

40

- kialakult állapot - szabadonálló beépítés

61. KÜLÖNLEGES TERÜLET - VASÚTÁLLOMÁS 65.§ (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Különleges terület - vasútállomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) közlekedési; b) igazgatási, iroda; c) kereskedelmi, szolgáltató; d) egészségügyi, szociális; e) lakó rendeltetést is tartalmazhat. (3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be. (4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) trágyatároló; d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; e) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (6) Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.




(7) A különleges terület - vasútállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A

B

1

Építési Beépítés övezet i mód jele

2

K-Vá

K SZ

SZ

C

D

Kialakítható Kialakítható telek telek legkisebb legkisebb szélessége (m) területe (m²)

900

12

E

F

G


30

- kialakult állapot - szabadonálló beépítés


30

6,0

H


50



XI. FEJEZET BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 62. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 66.§ (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek következő övezetek közé sorolandók: a) Zöldterület aa) Közkert ab) Közpark b) Erdőterületek ba) Védelmi bb) Közjóléti c) Mezőgazdasági területek ca) Általános mezőgazdasági terület cb) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő cc) Általános mezőgazdasági terület – szárazulat cd) Kertes mezőgazdasági terület d) Vízgazdálkodási terület da) Vízgazdálkodási terület – tómedren belül db) Vízgazdálkodási terület - tómedren kívül dc) Vízgazdálkodási terület – egyéb vízfelszín ddc) Vízgazdálkodási terület – vízbeszerzési terület e) Különleges beépítésre nem szánt terület ea) Bánya eb) Turisztikai terület eb) Temető f) Közlekedési terület fa) Közúti fa) kötöttpályás g) Közmű terület

sajátos használatuk szerint a (Zkk) (Zkp) (Ev) (Ek) (Má) (Má-gy) (Má-sz) (Mk) (Vtb) (Vtk) (Vf) (Vb) (Kb-b) (Kb-tur) (Kb-t) (KÖu) (KÖk) (Kmű)

63. ZÖLDTERÜLET 67.§ (1) Zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A zöldterületek nagyságuk, az ott elhelyezhető rendeltetésük alapján az alábbi övezetekbe soroltak: a) Közpark (Zkp) b) Közkert (Zkk) (2) Zöldterület övezetibe tartozó közparkok, közkertek létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. (3) Zöldterületen közmű és hírközlési létesítmények a föld alatt vezethetők. (4) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, melynek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia. (5) Zöldterületen csak a Balaton-felvidéken honos fák és azok faiskolai változatai ültethetők a függelék szerint. (6) Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a telek beépíthető telekrészeként kijelölt helyen helyezhető el. (7) Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) komposztáló, f) zászlótartó oszlop. 68. § (1) Zkp övezetekben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a területfenntartásához szükséges építmény, c) vendéglátó épület. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(2) Zkp1 és Zkp2 övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (3) A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébet-liget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés – teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett. (4) Zkp3 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A Zkp3 jelű övezetben a természetes vegetáció megőrzendő. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. (5) Zkp3 övezetben a Nemzeti Parkba tartozó telek nem építhető be, új épületek kizárólag a telek beépíthető részén helyezhetők el. (5) Zkk övezetekben elhelyezhető a) a pihenést és testedzést szolgáló építmény, b) a terület fenntartásához szükséges építmény, c) vendéglátó épület. (6) Zkk1 és Zkk2 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. (7) A Zkk2 jelű övezet telkein a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot a környezeti állapotadat részét képező látványterven kell bemutatni. (8) Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el. 64. ERDŐTERÜLET 69.§ (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek. (2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint: a) Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő) (Ev) b) Közjóléti erdő (Ek) erdők lehetnek. (3) Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető. (4) Erdőterület övezeteiben erdőtelepítés, erdőfelújítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; energetikai növénytelepítés nem engedélyezhető. (5) Erdőterület övezeteiben a meglévő gyepek fenntarthatók. 65. ERDŐTERÜLET – VÉDELMI ERDŐ 70.§ (1) Az Ev jellel jelölt védelmi rendeltetésű erdőterület övezet elsősorban a talaj, másodsorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak. (2) Az Ev jelű övezetben a) épületet elhelyezni nem lehet, b) a legkisebb kialakítható telek 2 ha. (3) Az Ev jelű övezet telkein melléképítmény nem helyezhető el. 66. ERDŐTERÜLET – KÖZJÓLÉTI ERDŐ 71.§ (1) Közjóléti erdőterület övezete a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület. (2) Közjóléti erdőterület övezetében elhelyezhető rendeltetések: a) erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó, b) vendéglátó, c) kutatási, d) szálláshely szolgáltató, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



e) sportoláshoz kapcsolódó. (3) Az övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei: a) a kialakítható legkisebb telek területe 20.000 m2 (2 ha), b) beépíthető legkisebb telek területe 100.000 m2 (10 ha), c) a beépítés módja: szabadonálló, d) megengedhető legnagyobb beépítettség: 0,3%, e) építmények legnagyobb épületmagassága: 4,5 m. (4) Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik. (5) Az övezetben kialakult beépítettség esetén az épületek az övezet előírásaitól eltérően felújíthatók, helyreállíthatók. (6) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (7) Ek jelű övezetek telkein a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) komposztáló, f) zászlótartó oszlop. (8) Ek2 jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.




67. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 72.§ (1) A mezőgazdasági területet a szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében az alábbi övezetekre osztja: a) általános mezőgazdasági terület (Má); b) általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő (Má-gy) c) általános mezőgazdasági terület – szárazulat (Má-sz) d) kertes mezőgazdasági terület (Mk). (2) A mezőgazdasági terület övezeteiben: a) csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó; b) új külszíni művelésű bánya nem létesíthető. (3) Mezőgazdasági terület övezetek telkein épületpótló műtárgy nem helyezhető el. (4) Mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető. (5) Mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető. (6) Mezőgazdasági területeken az épületek elhelyezésének feltétele: a) az utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el. b) új épületet a földrészlet közút felöli 30 m-es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni. (3) A mezőgazdasági területen nem helyezhetők el, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek: a) a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak, b) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, c) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők, d) melléképítmények a közmű becsatlakozási műtárgyak kivételével, e) kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó f) fóliasátor és üvegház. 68. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 73.§ (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület. (2) Általános mezőgazdasági terület övezeteiben erdő is létesíthető. 74.§ (1) Má1 jelű övezet elsősorban árutermelő növénytermesztés végzésére szolgáló terület. (2) Má1 jelű övezetben elhelyezhető: a) a növénytermesztéshez kapcsolódó; b) az állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás. rendeltetések (3) Má1 jelű övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet – a Btv. vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. (4) Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében: A B C D E 1

A TELEK

Szántó

Gyep

Ültetvény szőlő

Ültetvény gyümölcsös

2

Kialakítható/beépíthető legkisebb területe

5 ha / 20 ha

1 ha / 5 ha

1 ha / 2 ha

1 ha / 3 ha

3

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség

100 m

50 m

40 m

50 m

4

Beépítési módja

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

5

Legnagyobb megengedhető beépítettsége

0,3% (max. 1000 m2)

1% (max. 600 m2)

2% (max. 400 m2)

1% (max. 600 m2)

6

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépíthetősége

0,5%

2%

5%

5%

szabadonálló


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 7

Épület-magasságának megengedett legnagyobb mértéke

4,5 m

4,5 m

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 102 4,5 m

4,5 m

(5) Má1 jelű övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás biztosított, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése, időszakos tárolása megoldott a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével. (6) Má1 jelű övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető. (7) Má1 jelű övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie. (8) Má1 jelű övezetben vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető. (9) Má1 jelű övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (10) Má2 jelű övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben a Balaton törvény magterületre vonatkozó előírásait be kell tartani. (11) Má2 jelű övezetben épület nem helyezhető el. (12) Má3 jelű övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei. (13) Má3 jelű övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el. (14) Má3 jelű övezetben a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha. (15) Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni. (16) Má4 jelű övezetben épület nem helyezhető el. 69. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET – GYEP, FÁS LEGELŐ 75. § (1) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő terület a Szabályozási terven Má-gy jellel szabályozott övezet. (2) Az Má-gy övezet a Balaton-felvidéki táj karakterét meghatározó bokorerdő, fás legelő, bokorerdő, karsztbokorerdő területek, melyeket fenn kell tartani. (3) Má-gy övezetben épület nem helyezhető el. (4) Má-gy övezetben a telekalakítás feltételei a következők: a) a kialakítható legkisebb telekméret 20 000 m2 (2 ha); b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség: 50 m; (5) Má-gy övezet területén a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető) erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el. (6) Má-gy2 jelű övezet területén a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő terület előírásait kell figyelembe venni. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját. a) Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balatonfelvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét – a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. b) A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását. 70. ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET –SZÁRAZULAT 76.§ (1) Általános mezőgazdasági terület – szárazulat a szabályozási terven Má-sz jellel szabályozott övezet. (2) Má-sz jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint.




71. KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 77.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület. (2) Mk övezetben elhelyezhető: a) kertészeti termelés; b) szőlőt- és gyümölcsermesztéshez kapcsolódó; c) az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás építményei; d) lakó – amennyiben az övezet előírásai megengedik rendeltetések (3) A kertes mezőgazdasági területen épület a) az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan b) az első osztályú szőlő kataszteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 60%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával hasznosított telken helyezhető el. (4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az épület-elhelyezésnél a Btv. kertgazdasági területre és térségi jelentőségű tájképvédelmi területre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein nem helyezhető el: a) medence, nyílt tüzivíztározó; b) hulladéktartály tároló; c) kirakatszekrény; d) állatól, állatkifutó; e) trágyatároló; f) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop. (6) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (7) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. (8) Kertes mezőgazdasági területen a mezőgazdasági művelés során kialakult terepszintek megőrzendők. (9) Kertes mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. (10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az egységes beépítettség biztosítása érdekében az építmények a Balaton-felvidéken jellemző szőlőhegyi építési hagyományoknak megfelelő formanyelvvel vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Az épületek kialakításának feltételei: a) az épület feltöltésben nem helyezhető el; b) a homlokzat felületének anyaga lehet: ba) vakolat bb) égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla bc) kő c) homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai lehetnek; d) nyeregtető alakítható ki 37–42 fokos tetőhajlással; e) tetőn – az íves záródású ökörszem ablak kivételével – nyílászáró nem létesíthető. f) tető héjazatánál természetes anyagú és színű égetett cserép-, pala- és nádfedés alkalmazható; g) fából készült nyílászárók (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben) alkalmazhatók; h) erkély, tetőtéri terasz, loggia nem építhető; i) tilos a műanyag, alumínium és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; j) utcai homlokzaton garázs vagy különálló garázsépület nem létesíthető. (11) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva. (12) Az övezet telkein különálló űrgödrös árnyékszék csak akkor építhető, ha más épület nem épül. (13) Az övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.


Megjegyzés [M10]: Önkormányzati döntést igényel Elindításra kerül-e a területrendezési hatósági eljárás?



(14) A keletkező szennyvíz elhelyezésére – amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani – a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével. (15) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei közterületről nem látható módon helyezhetők csak el. 78.§ (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: A 1 2

B

C

E

F

Övezet jele

A telek

3

Beépíthető legkisebb területe (m2)

4

Beépíthető legkisebb telekszélessége (m)

5

Beépítési módja

Mk1

Mk2

Mk3

Mk4

1500

3000

1500

2000

16

20

16

20

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

6

Legnagyobb beépítettség (%)

megengedhető

3

3

3

2

7

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

5

5

5

3

8

Építmények kialakítható legnagyobb épületmagassága (m)

4,0

4,0

4,0

3,5

9

Az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől mérve (m)

6,0

6,0

6,0

6,0

10

Présház legnagyobb alapterülete (m2)

100

120

120

90

11

Présház legnagyobb szélessége (m)

6,0

7,5

7,5

6,0

(2) (3) (4) (5)

Mk1 jelű övezet telkein legfeljebb egy épület építhető. Mk2 jelű övezet telkein legfeljebb egy épület építhető. Mk3 jelű övezet telkein legfeljebb egy épület építhető. Mk3 jelű övezet telkein lakóépület építésének a feltétele: a) beépíthető telekméret legalább 3000 m2 b) beépíthető alapterület legfeljebb 120 m2 c) szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés. (6) Mk4 jelű övezet telkein legfeljebb egy épület építhető. (7) Az erdőszegélyhez közel eső telkeken az épületeket a telek erdőtől távolabbi, alacsonyabb részén kell elhelyezni. (8) Az Mk5 jelű övezet telkein épület nem helyezhető el. 72. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET 79. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők: a) Vízfelszín (V) b) Vízbeszerzési terület (Vb) c) Tómedren belül (Vtb) d) Tómedren kívül (Vtk) (2) Vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el – a vonatkozó jogszabályok szerint. (3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű parti sáv biztosítandó. (4) Vízgazdálkodási területen állatokat fürdetni, itatni nem szabad. (5) Vízgazdálkodási területen nem helyezhetők el: a) honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények, b) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.


Megjegyzés [M11]: Önkormányzati döntést igényel A lakóépület elhelyezésére alkalmas Mk3 jelű övezet a Btv. M-2 jelű kertgazdasági övezet 11,23%-án helyezkedik el, ami közel 3 ha-ral nagyobb, mint a Btv. 40. § g) pontja által kijelölhető terült. Át kell gondolni, hogy hol nem kívánja engedni az Önkormányzat a belterülethez közel lakóépület építését kertgazdasági területen!



80. § (1) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. (2) A Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik. (3) Vb jelű övezet területének a fenntartása a magasabb rendű jogszabályok és a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével történhet. (4) A Vtb jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton vízmeder területe. (5) A Vtb jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: a) Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; b) a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; c) a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné. d) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető. (6) A Vtb jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezet és a tómedet terület övezet előírásait kell figyelembe venni. (7) Vtk jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe. (8) A Vtk jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok és a Balaton törvény vonatkozó előírásai az irányadók. (9) A Vtk jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. 73. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 81.§ Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők: a) temető (Kb-t) b) turisztikai terület (Kb-tur) c) bánya (Kb-b) 74. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – TEMETŐ 82.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-t jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei, s az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterületen elhelyezhető: a) terület fenntartását és őrzését szolgáló; b) ravatalozó, kápolna rendeltetések. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 5%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m; f) minimális zöldfelület arány 60% (4) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető. (6) Az övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) közműpótló műtárgy, c) hulladéktartály-tároló, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


(7) (8) (9) (10)


d) kerti építmény, e) állat ól, állatkifutó, f) komposztáló, g) zászlótartó oszlop. Kb-t övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni. Kb-t övezetben a temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó. Új temető terület létesítése, illetve temetőrész megnyitása kertépítészeti terv alapján történhet. 59. KÜLÖNLEGES TERÜLET – SPORT- ÉS TURISZTIKAI TERÜLET

83.§ (1) A különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület a szabályozási terven Kb-tur jellel jelölt építési övezet. A területen kizárólag a nagy kiterjedésű tábor területek helyezhetők el, ahol a turizmust és azt kiszolgáló építmények helyezhetők el. (2) Különleges terület –turisztikai terület építési övezeteiben elhelyezhető épület: a) szállás; b) vendéglátó; c) közösségi szórakoztató, kulturális; d) sport rendeltetést is tartalmazhat. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület építési övezeteinek építési telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el: a) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; b) állatól, állatkifutó; c) kirakatszekrény; d) trágyatároló; e) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló; f) építménynek minősülő antennaszerkezet. (5) Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület építési övezeteiben több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető. (6) Az építmények legnagyobb épületmagassága egy fő rendeltetést tartalmazó épület esetén 4,5 méter. (7) Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület építési övezeteiben gépjárműtároló önálló épületben nem helyezhető el. (8) Új épület a telekhatártól legalább 5 m távolságban létesíthető. (9) Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. (10) Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület építési övezeteiben a zöldfelületek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet. (11) A különleges beépítésre nem szánt terület - turisztikai terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: 1

A TELEK A

2

B

C D E Kialakítható Kialakítható Legnagyobb Építési Beépítés legkisebb legkisebb megengedhető övezeti módja területe telekszélessége beépítettsége jele (m²) (m) (%)

F Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettség (%)

G Építményének legnagyobb épületmagass ága (m)

H Minimális zöldfelületi aránya (%)

3 Kb-tur1

SZ

5ha

100

10

10

6,0

60

4 Kb-tur2

SZ

5ha

100

5

5

4,5

60

SZ

szabadon álló beépítés




75. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET – BÁNYA 84.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál. (2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető: a) bánya b) gazdasági; c) bányászati tevékenységhez kapcsolódó rendeltetések. (3) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el. (4) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők: a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult; b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult; c) a beépítés módja szabadonálló; d) a beépítettség mértéke 2%; e) legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m; f) minimális zöldfelület arány 30% (5) Az övezet telkei legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. 76. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 85.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület. (2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki. (3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. (4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja: A B C D 1

Út

kategória

Közlekedési terület szélessége 28 m

Védőtávolság

Meglévő

-

Meglévő (22 m)

50-50 m

Meglévő (14 m)

-

2

71. sz. főút

3

71. sz. főút belterületi átkelési szakasza

4

7217 j. összekötő út

5

7217 j. összekötő út belterületi átkelési szakasza

Külterületi másodrendű főút K.IV.A. Belterületi másodrendű főút B.III.a.D. Külterületi összekötőút K.V.B. Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C.

6

7217 j. összekötő út tervezett belterületi átkelési szakasza

Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C.

22 m

-

7

7218 j. összekötő út belterületi átkelési szakasza 7218 j. összekötő út tervezett belterületi átkelési szakasza Gyűjtőutak

Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C. Belterületi másodrendű főút B.IV.b.C. Gyűjtőút

Meglévő (14 m)

-

22 m

50-50 m

Meglévő

-

8 9


50-50 m


10

Lakó és kiszolgáló utak

11

Tervezett gyalogutak

12

29 (2) Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal


B.V.c.C.

(10-12-16 m)

Lakóút, kiszolgálóút B.VI. d-B B.VI. d-C Gyalogút B.VIII.

Meglévő (8-10 m)

-

3m

-

-

Meglévő

50-50 m

(5) A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével. (6) Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével. (7) A 71. sz. főút dr. Óvári Ferenc utca és Verseny utca közötti szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető.

HARMADIK RÉSZ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 86.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Balatonalmádi város helyi építési szabályzatáról szóló 16/2005. (VII.7.) önkormányzati rendelet hatályát veszti. (4) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Balatonalmádi város helyi értékvédelmi rendelete is módosul. Balatonalmádi, 2014. Keszey János Polgármester

Jegyző

Kihirdetve: Balatonalmádi, 2014. Jegyző


Megjegyzés [B12]: Önkormányzati feladat Kérjük a bekezdést átfogalmazni az igények szerint



MELLÉKLETEK 1. MELLÉKLET A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1, SZT-2, SZT-3, SZT-4, SZT-5, SZT-6, SZT-7, SZT-8, SZT-9, SZT-10, SZT-11, SZT-12, SZT-13, SZT-14, SZT-15, SZT-16) 2. MELLÉKLET A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 2.1. Elővásárlási joggal érintett területek  Elővásárlási jog illeti Balatonalmádi Város Önkormányzatát a Szabályozási Terven jelölt, Mihály R. utca/Paál László utca 10879, 10880 hrsz területre a balatonalmádi közösségi borkultusz terület kialakítása céljából.  Elővásárlási jog illeti Balatonalmádi Városi Önkormányzatot a vízpart-rehabilitációs terv alapján kialakítandó közhasználatú zöldterületekre az alábbi ingatlanok vonatkozásában: 1519/12, 1519/14, 1519/15, 1519/16, 1519/17, 2315, 2313/22, 2313/23, 2313/27, 2720/2, 2721/13 hrsz 2.2. Beültetési kötelezettséggel étintett területek  a Verseny utca-dr. Óvári Ferenc utca-József Attila utca által határolt terület (2347/1, 2348, 2350, 2351, 2352, 2355, 2356, 2357 hrsz), ahol a szabályozási terven jelölt mélységben többszintes fás zöldfelület létesítendő;  a vörösberényi temető (29 hrsz) területét a szabályozási terven jelölt része;  a 71. sz. főút nyugati oldalán, a Szorosi úttól délre elhelyezkedő kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület szabályozási terven jelölt része. 2.3. Helyrehozatali kötelezettséggel terhelt területek  1013, 1675/1 hrsz 2.4. Telekcsoport újraosztással érintett területek - belterületbe vonható terület - Szömörce utca környéke I. (10619, 10624, 10626, 10627, 10605/1, 10605/3, 10605/2, 10608/3, 10609, 10610, 10615, 10616, 10613/3, 10613/2, 10617, 10622, 10621, 10619, 10624, 10625, 10626, 10627); -

belterületbe vonható terület - Szömörce utca környéke II. (10472, 10469, 10466, 10465);

-

belterületbe vonható terület - a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület (11044, 11047/1, 11047/2, 11047/3, 11047/4, 11047/5, 11047/6, 11047/7, 11047/8, 11047/9, 11047/10, 11045, 11046, 11048, 11050)

-

belterületbe vonható terület - Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (10016/4, 10016/5, 10016/6, 10016/7, 10016/8, 10016/9,);

-

belterületbe vonható terület - Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete (10219/1, 10219/2, 10219/3);


Megjegyzés [B13]: Önkormányzati feladat A helyrehozatali kötelezettséggel érintett területek szerepeltetése szükséges még a HÉSZ-ben?



FÜGGELÉKEK 1. FÜGGELÉK A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM 1.1. Országos műemléki védelem alatt álló építmények

1.


Veszprémi út

107.

228

2.

5609

Lehel utca

1.

828

3. 4.

5610 5611


25. 83.

632 1


5.

5612

Veszprémi út

85.

2, 3


6.

5613

Thököly Imre utca

1.

706

Magtár

7. 8. 9.

8842 10019 9214


140. 164. 13.

10149 10119/9 4671/4


-


-


Ssz

10. 6818

11. 10171

Ház sz.

Cím

Veszprémi út

Veszprémi út

Hrsz

1.2. Helyi védelem alatt művi értékek BELTERÜLET Ház sz. Fogoly utca 8. Martinovics utca 16. Veszprémi utca 29. Bartók Béla utca 20. Rekettye utca 11-13. Baross G. utca – Kossuth L. utca sarok Vöröshegyi utca 17. Töltés utca 14/b.

Ssz Cím

Hrsz

Funkció

1. 2. 3. 4. 5. 6.

154/14 4454 887/2 156/10 374/10 366/1-3


356/5 4368/6

7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Szent Imre herceg utca Mikszáth K.-Dankó P.u. Mikszáth K. utca Töltés -Kilátóhegyi utca Pinkóczi – Kompolthy utca 14. Pinkóczi utca 15. Kompolthy út 16. Pinkóczi út

21. 14. 10. 5-7. 4.

4469 4380 4382/1 4483 4589


12. 16. 59.

4583/3 4476/2 4663/6

Nyaraló Nyaraló Nyaraló


Funkció

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Arany János utca Szabadság utca Veszprémi utca Bajcsy-Zsilinszky utca Baross Gábor utca Martinovics utca Martinovics utca Martinovics utca Baross Gábor utca Komjáth A. köz Baross G. utca Park utca Széchenyi sétány Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Bajcsy-Zsilinszky utca Dr. Óvári F. utca Káptalan utca Kőrisfa utca

6. 39. 20. 60. 62. 8. 6. 4. 61. 2. 64. 10. 7. 30. 29-31. 50. 31. 48. 2. 15.

37. 38. 39. 40. 41. 42.

Deák Ferenc utca Deák Ferenc utca Óvári F. utca Arany János utca Óvári F. utca Óvári F. utca

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57.

József Attila utca József Attila utca Dr. Óvári F. utca Kossuth L. utca Kossuth L. utca Baross G. utca Baross G. utca Arany János utca Arany János utca Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Véghely D. u. -Öregpark Széchenyi sétány Neptun utca Mészöly G.- Csók István utca Öreghegyi utca Szigeti J. utca Bajcsy-Zsilinszky utca -

58. 59. 60. 61.


4. 1. 47. 1. 54. 20.

2151 1015 4793 2108 4443/1 4448 4447 4446 2105 4441 4768 2127 2059 2023 2017 2096 1091 2344 3084 3073, 3069 4185/3 4153 2230 2157 2347/2 2321

Nyaraló Nyaraló Nyaraló Zeneiskola Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa Szent Margit kápolna Nyaraló Postás üdülő Általános iskola Óvoda Panzió Terike nyaraló / Becsák villa Régi villa Nyaraló Boldogasszony kápolna Lakóépület Nyaraló Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna Nyaraló Lakatlan Nyaraló

59. 55. 23. 4. 5. 24. 22. 5. 12. 9. 14. 5. 1-3. 5.

2238 2242 2205/6 2187/1 4250 2174 2176 2159 2148 2161 1653 1637/4 2058 1626/1 2546

Nyaraló vöröskő ház Lakóépület Lakóépület Szecessziós villa Református templom Közösségi ház volt, ma nyaraló Nyaraló Nyaraló Lakóépület „Kakas csárda” Liget kávéház Szeőke villa, Mária lak BYC klubház volt Nyaraló

17. 32. 25. -

5275 2960 2007 -

43.

2113


KÜLTERÜLET Ssz 1. 2.

Cím Pinkóczy utca Bartók Béla utca


Ház sz. Hrsz 033/7 15. 10127

Funkció lakóház présház


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 3.

Vödörvölgyi utca

34.

026/1

Ravatalozó kápolna

Öreghegy

-



-

10879, 11030, 10880 10401 025/30


Hrsz

Funkció

28, 29


29.

716/12 4625


-

033/7

kőkereszt

-

026/1 4489


4. 5. 6.

ÉPÍTMÉNYEK Ssz Cím 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Ház sz. - 1.

Köztársaság u. Thököly u.- Temető Veszprémi utca Pinkóczy – Fehérkereszt utca sarok Pinkóczy -Vessző utca sarok Pinkóczy temető Kilátóhegyi utca


Helyi értékvédelmi terület 

 

Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút – Köcsi lépcső _ Árnyas utca – 2836, 2834, hrsz telkek északi határa – Alsóörsi határút – belterülethatár –Szabadságkilátó utca – Berkenye köz Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca – 2503 hrsz-ú út által határolt terület; Öreghegy Mihály R. utca/Paál László utca 10879, 10880 hrsz terület; Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd – Malomvölgyi utca – Hegyalja utca – Madách Imre utca – Veszprémi út által határolt terület.

Helyi utcakép védettség alatt álló terület 

Almádi városrész Arany János utca

2. FÜGGELÉK A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ RÉGÉSZETI TERÜLETEK Ssz. Lelőhely neve 1. Káptalanfüred I.

Hrsz Azonosító 2498, 2513, 2514, 2515, 2517/2, 2522/2, 2522/3, 2522/4, 7340 2522/5, 2522/6, 2522/7, 2522/8, 2522/10, 2522/12, 2522/13, 2522/14, 2522/15, 2522/16, 2522/19, 2522/20, 2522/21, 2522/22, 2522/24, 2522/25, 2523, 2524/1, 2524/2, 2525, 2526, 2527, 2528, 2529, 2530, 2531, 2532, 2578, 2579, 2581, 2582, 2583/1, 2584, 2585, 2586, 2587, 3164, 2979, 2647/1, 2588/3, 2588/4, 2590/1, 2522/26, 2522/27, 2318/3, 2686/9, 2686/2, 2519/2, 2519/3, 2318/2, 2597/2, 2685/9, 2685/7, 2522/18, 2522/23, 2685/6, 2590/2, 2591, 2592, 2593, 2594/1, 2594/2, 2595/1, 2595/2, 2596/1, 2596/2, 2647/2, 2685/8

2.

Káptalanfüred II.

2352, 2355, 2234/1, 2234/2, 2234/3, 2359, 2360, 2370, 7340-7341 2371/1, 2371/2, 2372, 2380, 2367, 2374, 2373, 2368, 2366

3.

Káptalanfüred, Téralja

Hrsz 2716/1, 2716/2, 2717, 2686/16, 2686/15, 2611, 2613/2, 7349 2613/4, 2613/5, 2614, 2615, 2616, 2617, 2618, 2619, 2620, 2621, 2622, 2623, 2624, 2625, 2626, 2628, 2647/1, 2647/2, 2647/4, 2676/2, 2677, 2678, 2679/1, 2679/2, 2680, 2681, 2682, 2683, 2684, 2685/10, 2685/8, 2661, 2686/7, 2686/8,


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Ssz. Lelőhely neve


Hrsz Azonosító 2686/4, 2702, 2703, 2704/1, 2704/2, 2705, 2706, 2707, 2708, 2709, 2710, 2711, 2712/3, 2712/2, 2313/25, 2313/27, 2713/1, 2713/2, 2714, 2715, 2712/4

4.

Vasúti homokbánya

2330, 2334, 2335, 2336, 2337, 2338, 2340, 2342/1, 2342/2, 7342 2342/3, 2234/5, 3570, 3571, 3572, 3573, 3574, 3575, 3576, 3577, 3579, 3580/1, 3580/2, 3543, 3544, 3551, 3552, 3554, 3555, 3556, 3557, 3558, 3559, 3560, 3561/1, 3562, 3563, 3564, 3565, 3566, 3567, 3568, 3569, 3561/2, 3583/1, 3583/2, 3584, 4185/1, 4185/2, 4191, 4192, 3582, 4193

5.

Öreg-hegy Pedagógus üdülő

3582, 4214, 4215, 4213, 2228/1-2231, 4207, 2221, 2223, 2222, 7343 4209, 4193-4206

6.

Öreg-hegy

4191, 4190, 4158, 4172/2, 4129, 4128, 4127, 4126, 4125, 7344 4169/1, 4172/1, 4131, 4189, 4130, 4159, 4167, 4160, 4161, 4163, 4120, 4134, 4140, 4138, 4136, 4137, 4133, 4148, 4146, 4152, 4132, 4157, 4156, 4107, 4089/4, 4106/5, 4106/2, 4002, 4144, 4145/1, 4143/2, 4143/1, 4142, 4141, 4106/3, 4105/6, 4105/4, 4105/5, 4150, 4149, 4147, 4312, 4314, 4315, 4299, 4101, 4100, 4099, 4145/2, 4102, 4313, 4097, 4103, 4104, 4319, 4316, 4318, 4309, 4098, 4211, 4308, 4212, 4210, 4306, 4151, 4300, 4317, 4310, 4205

7.

Dózsa György u. 58-60. környéke

3915/3-4, 3917/2, 3918, 3919-23, 3952/2, 3952/4, 3954-60, 57238 3961/1, 3966, 3970, 3973, 3974/1-3, 4184, 4185/1, 4191, 4192, 4193, 4196, 3582, 3581, 3570-3, 3567, 3584-5, 3610, 3611/1, 3612-3, 3627-8, 3630-1, 3634-5, 3637/2-3, 3689-90, 3692, 3693, 3694/2, 3695/2, 3758,

8.

Lok-hegy

232/6, 232/8, 4884/1, 4884/2, 4884/3, 4884/6, 4884/7, 7345, 7352 4884/8 4884/9, 4884/10, 4884/11, 4884/13, 4884/14, 4889, 670/1, 1000, 1001, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010/1, 1010/2, 1011, 1012, 900, 901, 902/1, 902/2, 903, 904, 905/1, 905/2, 905/4, 905/5, 906, 907/4, 907/5, 907/7, 907/8, 908/1, 908/5, 908/7, 908/8, 909/3, 909/4, 909/5, 909/6, 910/1, 910/3, 1059, 4848/3-4, 4842, 4843, 4829, 4830, 4825/1-2, 4823, 4824, 4817-4820, 4807-4812, 4806/1-2, 4805/1-2, 4804/3-4, 4797-4802, 4788-4793, 4784, 4785, 4780, 4781, 4779/2, 4776/2-3, 4775/1-2, 4774, 4773/12, 4768-4772, 2108, 2107/2-3, 2098-2105, 2092-2096, 2079, 2080, 1687, 1074, 1075/1-2, 1047-1051, 1037-1041, 1044, 1025-1034, 989/1, 973-974, 978-983, 984/2-4, 985-988, 950959, 930/1-2, 931-934, 937-942, 919/3, 892, 894-898, 1060, 1061/1, 1061/2, 1062/1, 1062/2, 1063, 1064, 1065/1, 1099, 1100, 1101, 1102, 1103, 1104, 1105/1, 1105/2, 1106, 1107, 1108, 1109, 1110, 1111, 1112, 1113, 1114, 1115/1, 1115/2, 910/4, 911/1, 911/3, 911/4, 912/2, 912/3, 913, 914, 915/1, 915/2, 916, 917, 918, 919/1, 920/1, 920/2, 921, 922, 923, 924, 925, 926, 927, 928, 929, 935, 936, 943, 944, 945, 946, 947, 948, 949, 961/1, 961/2, 962, 963, 964, 965/1, 965/2, 966, 967, 968, 969, 970, 971/2, 972, 989/1, 991, 992, 993, 994, 995, 996, 997, 998, 999, 1018, 1019, 1021, 1022, 1037, 1051, 1056, 1057, 1058/1, 1058/2, 990, 978, 930/1, 930/2, 933, 932, 719, 716/12, 1116, 1117/1, 1120, 1169, 1170, 1171, 1172, 1173/2, 1173/3, 1173/4, 1173/5, 1178/11, 1178/14, 1178/15, 1178/16, 1178/29, 1178/30, 1178/31, 1178/4, 1178/5, 1178/6, 1178/8, 1178/9, 1179/2, 1179/3, 1179/6, 1179/7, 1179/8, 1179/9, 1180/11, 1180/13, 1180/14, 1180/2, 1180/3, 1180/5, 1181/13, 1181/12, 1181/14, 1181/15, 1181/16, 1181/23, 1181/24, 1181/3, 1181/30, 1181/31, 1181/32, 1181/33, 1181/34, 1181/35, 1181/4, 1181/5, 1181/6, 1181/7, 1181/8, 1181/9, 1185, 1186, 1187, 1188/1, 1188/2, 1189/1, 1189/2, 1190/1, 1190/2, 1191, 1192, 1193/1, 1193/2, 1194/2, 1194/3, 1194/4, 1194/5, 2132/1, 2132/4, 2132/6, 232/9, 449, 461, 462, 463, 464, 465, 466, 467, 468, 4792, 4798, 4799, 4800, 4801, 4805/1, 4805/2, 4806/1,




Hrsz Azonosító 4806/2, 4809, 4810, 4811, 4817, 4818, 4819, 4823, 4824, 4825/1, 4825/2, 4829, 4830, 4842, 718, 720, 721, 722, 723, 724, 725, 726, 727, 728, 729/1, 729/2, 730, 731, 732, 733, 734/1, 736, 737, 750/1, 757/13, 757/14, 757/16, 757/18, 757/6, 765, 767/1, 768/1, 768/2, 769/10, 769/11, 769/12, 769/9, 770, 771, 772, 773, 774, 778, 781, 782, 783/2, 783/3, 783/5, 783/6, 783/8, 784/11, 784/12, 784/13, 784/14, 784/15, 784/18, 784/19, 784/2, 784/8, 784/9, 785, 786, 787/1, 787/2, 787/3, 787/4, 787/6, 790, 791/1, 791/2, 793, 795, 796, 797, 798, 807/2, 807/3, 809/3, 809/4, 809/5, 809/6, 811, 812, 813/2, 813/3, 814, 815, 816, 817/3, 1053/1, 1081, 974, 2094, 2079, 1052, 1047, 1080, 950, 973, 979/1, 2095, 2096, 2093, 1076, 1023, 1046, 951, 983, 2098, 1090/1, 1024, 1045, 952, 953, 984/3, 977, 2101, 985, 2061, 2062/1, 1072, 1025, 2104, 939, 2062/2, 1029, 2063, 2080, 1026, 1073, 940, 938, 2103, 1074, 1043, 980, 941, 1075/1, 1091, 956, 954, 979/2, 982, 1075/2, 1089, 1042, 1041, 1053/2, 1044, 1040, 1084, 955, 984/2, 1077, 988, 1030, 1079, 959, 958, 957, 960/5, 976, 1082, 1049, 960/1, 960/2, 1033, 1034, 1035, 1036, 1086/2, 1087, 1088, 2068, 981, 984/4, 1687, 1027, 1039, 1048, 1050, 1078, 1028, 1038, 986/2, 987, 1031, 1032, 880/1, 828, 854, 866/1, 866/2, 878, 879, 817/4, 818/10, 818/2, 818/3, 818/4, 818/5, 818/6, 818/7, 818/8, 819/3, 819/4, 819/5, 819/8, 819/9, 821/3, 822, 823, 824, 826, 827, 829, 830, 831/1, 831/2, 832, 833, 834, 836/1, 836/2, 837/1, 837/2, 838/1, 838/2, 839, 840, 841, 842, 843, 844, 846, 847, 848/2, 848/3, 848/4, 848/5, 848/6, 848/7, 848/8, 850, 851, 852, 855, 856, 857, 858, 859, 860/1, 860/2, 861/1, 861/2, 862/2, 862/5, 862/6, 863, 864/1, 864/2, 865, 868, 869, 870, 871, 872/1, 872/2, 873, 874, 875, 876, 877/1, 877/2, 877/3, 877/5, 877/6, 880/2, 881/1, 881/2, 881/4, 881/5, 882/2, 883/10, 883/11, 883/12, 883/13, 883/14, 883/6, 883/7, 883/8, 884, 885/1, 885/2, 886/2, 886/3, 886/4, 886/5, 886/6, 886/7, 887/1, 887/2, 888/1, 888/2, 889/3, 889/4, 889/5, 889/6, 890, 891/1, 891/2, 891/5, 891/6, 892, 893/10, 893/11, 893/12, 893/13, 893/15, 893/16, 893/17, 893/5, 893/6, 893/7, 893/8, 893/9, 894, 895/1, 895/2, 896, 897, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 822-824, 826-834, 817/3-4, 818/2-7, 819/3-5, 819/8-9, 821/1, 866/1-2, 872/5-6, 878, 879, 880/1,

9.

Kisberény

4890, 4891, 4892, 4893/1, 4893/2, 4894, 4895/1, 4895/2, 7346 4895/3, 4896/1, 4896/2, 4896/3, 4897/1, 4897/2, 4897/3, 459/4, 459/5, 4898/2, 4898/3, 4898/4, 4898/5, 4898/6, 4898/7, 385, 382/4, 382/5, 382/6, 382/7, 382/8, 384, 368/1, 381/4, 4901/1, 4901/2, 4901/3, 4901/4, 4902/1, 4902/2, 4902/3, 4902/4, 4903/3, 4905, 4906/1, 4906/2, 4907/12, 4907/15, 4883, 4675/5, 4766, 4676/2, 4816, 4812, 4804/2, 4857, 4884/1, 4884/2, 4884/3, 4884/6, 4884/7, 4884/8, 4884/9, 4884/10, 4884/11, 4884/13, 4884/14, 4885, 4886, 4887, 4888, 4889, 4676/3, 4676/7, 4676/8, 4676/9, 4865, 4866, 4867, 4868/1, 4868/2, 4869, 4870, 4871, 4872/2, 4873, 4855/6, 4855/7, 4856, 4858, 4859, 4860, 4862, 4863, 4874, 4875, 4877, 4878, 4879/1, 4879/2, 4880, 4881/2, 4881/3, 4882/1, 4882/2, 4809, 4810, 4811, 486, 4907/15, 4906/4, 4903/34901/1, 4901/3, 368/1, 389, 459/3, 4898/4-6, 4897/1, 4897/3, 4896/3, 4890, 4885, 4884/1, 4877, 4879/1-2, 4882/1-2, 4881/2, 4872/1, 4869, 4868/1-2, 4867, 4767, 4676/6,

10.

Budatava

1567, 1582/1, 1597, 1599, 1197/3, 1562, 1411/2, 1411/1, 7347 1413, 1834/3, 1801, 1798, 1834/4, 1641/3, 1408, 1406, 1405, 1407, 1409, 1381/1, 1416/6, 1415, 1410, 1411/4, 1411/3, 1797, 1832, 1831, 1197/2, 1795, 1835, 1796, 1839, 1838, 1837, 1836, 1197/1, 1817, 1641/2, 1603/2, 1593/1, 1641/5, 1416/4, 1416/5, 1416/1, 1627, 1563, 1564, 1565, 1416/7,




Ssz. Lelőhely neve

Hrsz 1416/8, 1416/9, 1416/10, 1566/2

Azonosító

11.

Wesselényi strand

2289/1, 2289/2, 2286, 2287, 2288, 2285/1, 2285/2, 1640, 57237 1636, 2295/5

12.

Vörösberény Református templom

13.

Vörösberény belterület és Magtár környéke

0113/21, 02/52

620, 579/1-2, 578/1-2, 2132, 232/1, 227/2-4, 225/3, 228, 7350 229/6-8, 229/1, 231, 23, 22, 18/1 Hrsz 715/3, 716/17, 706, 716/11, 716/12, 696, 688, 714, 697, 7353 703, 704, 712, 711, 710, 709, 708, 707, 702, 701, 700, 699/2, 694, 695, 698, 713, 699/1, 715/1, 715/2, 716/18, 716/15, 716/20, 0100/24, 0100/25, 099, 0100/17, 0100/11, 089, 098/1, 098/144, 098/145, 098/146, 098/143, 098/142, 098/141, 098/147, 0100/13, 0100/14, 0100/15, 0100/16, 098/140, 098/150, 098/149, 098/148, 228, 232/6, 22, 229/10, 231, 578/1, 578/2, 232/4, 232/7, 579/1, 620, 18/1, 23, 229/1, 229/9, 227/2, 227/4, 227/3, 560, 232/3, 229/3, 219/2, 217, 216/2, 229/5, 229/4, 221, 220, 225/4, 225/3, 18/2, 18/3, 26, 229/7, 229/8, 25, 24, 16, 15, 14, 17, 12/2, 12/8, 655, 621, 579/2, 580/2, 580/1, 654, 224, 225/1, 214/2, 576, 577 A Veszprémi út mindkét oldala a a Madách I. tér, Madách I. u, Malomvölgyi út, Vajda, Balázs B. és Alkotmány, Laposa D. utak közötti telkek, illetve a Magtár környéke.

14.

Kun-földek

319, 320, 323, 349/8, 349/9, 349/10, 349/11, 349/13, 7351 349/14, 349/15, 349/16, 349/17, 349/18, 349/19, 349/20, 349/21, 350/5, 350/6, 348, 407, 345, 346/2, 346/3, 346/4, 346/5, 346/6, 346/7, 346/8, 346/9, 346/10, 344/1, 344/2, 344/3, 344/4, 347, 036, 404, 406, 350/1, 351/2, 349/23, 351/8, 361, 402, 403, 350/2, 350/3, 546, 322, 410, 405, 412/1, 321/2, 411, 409, 321/1, 408

15.

Szilfa-dűlő

0105/16, 0105/124, 0105/15, 0105/9, 0105/12, 0105/13, 0105/14, 0107, 0105/23, 0105/24, 0105/25, 0105/26, 0105/29, 0105/30, 0105/31, 0105/32, 0105/35, 0105/36, 0105/37

16.

Közép-Új-hegy

82, 81, 84/1-2, 85/1, 83, 80/3-5, 79/6, 79/8-9, 78, 70/3, 7356 77/5, 75,74/1-2, 79/4, 90/2-3, 91/1, 91/3-5, 92, 93/5, 86, 65/2, 66/1-3, 39/1, 38/5-6, 67/1-2, 68, 69/1-2, 70/1-2, 71/1, 39/2, 38/9-12

17.

Közép-Új-hegyiszőlő

10021/1-3, 10205/7, 10203/1-2, 10201/1-2

18.

Várhegy

036, 0121

19.

Vörösberényi iskola 716/6, 716/9, 716/12, 716/15, 716/18

20.

Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep

5039,

0105/10, 0105/21, 0105/27, 0105/33,

5042/1-2,

5042/5,

0105/11, 7355 0105/22, 0105/28, 0105/34,

5042/3, 7357

7358 ÚJ LELŐHELY

1464/3, 1464/4, 1464/6, 1464/7, 1417, 1199/29, 1199/19, 7348 + ÚJ 1199/4, 1199/5, 1199/6, 1200, 1201, 1202, 1464/5, 1296, LELŐHELY 1276, 1259/2, 1258, 1262, 1261, 1292, 1291, 1290, 1430/7, 7354 1428/4, 1430/6, 1427/9, 1326, 1426/8, 1427/7, 1293, 1260, 1451, 1450/8, 1450/1, 1450/10, 1431/2, 1430/9, 1430/8, 1428/5, 1450/9, 1452, 1263, 1294, 1437, 1325, 1310, 1324, 1297, 1295, 1427/10, 1259/1, 1462, 1450/1-5, 1449, 1430/14, 1428/1-2, 1450/9-10, 1446/1, 1442, 1427/1-3, 1423/3-4, 1426/5-6, 1416/1, 1543/1-2, 1542, 1540/2, 1541, 1539/1-2, 1533-1538, 1460/2, 1459/2-3, 1456-1458, 1439, 1440, 1430/67, 1428/4-5, 1427/7-10, 1426/6-7, 1426/1-3, 1425/1-2, 1421/4-5, 1423/1-2, 1422/1, 1422/3, 1420/1-3, 1419/2, 1361/1-3, 1363, 1417, 1327/1-2 , 5378, 1417, 1199/29,




Hrsz Azonosító 1199/20, 1199/14, 1199/22, 1199/26, 1468, 5379, 1466/7, 0100/20, 0100/3-4, 0102/1, 0102/1, 0100/7, 0102/2,

3. FÜGGELÉK A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ TERMÉSZETVÉDELEM 3.1. Natura 2000 területek Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek – SPA (hrsz): 




3.2. Helyi természetvédelmi területek 

Szent Erzsébet liget: – 18/23/TT/77 törzskönyvi szám: 1633, 1634, 1635, 1636, 1637/1, 1637/4, 1638, 1640, 2285/1, 2285/2, 2286, 2287, 2288, 2296/1, 2297, 2298, 2299 hrsz


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 4. FÜGGELÉK A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ MINTAKERESZTSZELVÉNYEK M=1:100





5. FÜGGELÉK A .../2014. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETHEZ BALATONALMÁDI JAVASOLT NÖVÉNYZETE A lakóterület kertje: Javasolt kialakításának előzménye és mintája a parasztkertek hagyománya, melynek számos vonása ma is megtalálható Balatonalmádiban. Ezt kiegészíti a klimatikus adottságokból következő sajátos tájkarakter. Gyepterületek: A szűk telkeken a legnagyobb helyet a gyepterület foglalja el. Kialakításánál az egyetlen fúből álló, fajszegény gyepek helyett a területen előforduló fűfajok és más alacsony növényzet használatával virágos gyep létesítése javasolt. Kialakítása történhet fűmag keverék vetésével. (Pl. Sport keverékkel megerősödő gyepre Margitsziget keverékkel és apró díszítő lágyszárúakkal fajgazdag, természetes hatású pázsit telepítése.) A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágait lehet ültetni. Többféle fűmag használatával a természeteshez közelebb álló gyep kialakítása, célszerűen a természetes gyepterületen gyűjtött szaporító anyaggal (szakmai ismeretet kíván). Javasolt alkotók: francia perje (Arrhenatherum elatius)

karcsú fényperje (Koeleria cristata)

prémes gyöngyperje (Melica ciliate)

sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)

kései perje (Cleistogenes serotina)

vékony csenkesz (Festuca valesiaca)

A fű felületét apró növésű lágyszárúak díszíthetik, pl: százszorszép (Bellis perennis)

vajszmu or ogszem (Scabiosa ocroleuca)

kakukkfű (Thynius.sp)

veronika fajok (Veronica sp)

hasznos földitömjén (Pimpinella saxifraga)

fehér here (Tri folium repens)

A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokban a környék szép vadvirágai telepíthetők: hóvirág (Galanthus nivalis)

télizöld meténg (Vinca minor)

illatos ibolya (Viola odorata)

gyöngyvirág (Convallaria majalis)

széles levelű salamonpecsét (Polygonatum latifolium) A kertet szegélyezhetik alacsony növésű kerti virágok, ill. helyenként magasabb virágos növények. Kedvező a fűszer és gyógynövények használata is. A kerítések, támfalak felületét díszcserjék sora élénkítheti. Nagyobb felület esetén feltétlenül szükséges a kőbástyára, kerítésre felkúszó, vagy lecsüngő növényzet telepítése Alacsony növésű szegélyvirágok: porcsinrózsa (Portulaca grandiflora) (Hyacinthus sp) nárcisz (N. pseudonarcissus) (Dianthus barbatus) lenvirágú habszekfű (D. plumaris)

árvácska (Viola wiltrockiana) jácintok fehér nárcisz (Narcissus poeticus) csupros tazetta nárcisz (N. tazetta) törökszegfű kerti szegfű (Dianthus carvophyllus) petúnia (Petunia hybrida)

körömvirág (Calendula officinalis)

lila sáfrány (Crocus vernus)

aranysáfrány (Crocus aureus)

kék nőszirom (Iris germanica)

pompás nárcisz

törpe bársonyvirág (Tagetes patula)

(N.incomparabilis)

búzavirág (Centaurea cyanus)

szikla-bőrlevél (Bergenia crassifolia)

Magasabb kerti virágok: nefelejcs (Myosotis silvestris)

őszirózsa fajok (Aster sp)

kerti margaréta (Chrysanthhemum maximum)

mezei margaréta (C. leucantheum)

kerti szarkaláb (Consolida ajacis)

fehér liliom (Lilium candidum) Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)

ezüstös pipitér (Anthemis hiebersteiniaia)

estike (Hesperis matronalis)

erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)

japán árnyliliom (Hosta lancifolia)

tűzliliom (Lilium bulbiferuni)

pálmaliliom (Pucca filamentosa)

tulipánfélék (Tulipa sp.)

bugás lángvirág (Phlox paniculata)

oroszlánszáj (Antirrhinum majus

kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans)

bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)

Kerti díszként is használható fűszer- és gyógynövények: üröm fajok (Artemisia sp.)

izsóp (Hypossus officinalis)

levendula (Lavandula angustifolia)

rozmaring (Rosmarinus officinalis)

kerti ruta (Ruta graveolens)

orvosi zsálya (Salvia officinalis)

kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, TT sp.)

bazsalikom (Ocvmum basalicum)

Kerítést kísérő díszcsejék: kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis)

tűztövis (Pyracantha coccinea)

egybibés galagonya (Craetegus monogyna)

szederfajták (Ruhus sp.)

nyári orgona (Buddleia davídii) mályva (Hibiscus siriacus)

közönséges orgona (Syringa ulgaris)

Felkúszó és lecsüngő növényzet (támfalra, kerítéshez, kőfal elé): trombita folyondár (Campsis radicans)

sarkantyúka (Tropaeolum majus)

tatár lonc (Lonicera tatarica)

magyar lonc (Lonicera tellmaniana)

borostyán (Hedera helix)

kék hajnalka (Ipomoea tricolor)

ligeti szőlő (Vitis silvestris)

bíboros hajnalka (Ipomoea. purpurea)

Kőfalakat, támfalakat élénkító növényzet (a kúszónövényekkel együtt alkalmazva) sziklai ternye (Alyssum saxatile)

fehér varjúháj (Sedum album)

rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum)

borsos varjúháj (Sedum acre )

A lakótelek fái: Régen jellemzőek a haszonfák voltak, főleg a kevés permetezést igénylő gyümölcsfák. Más fákat csak megtűrtek - nem vágtak ki -, ha kivételesen szép volt. pl: kislevelű hárs (Tilia cordata)

berkenye (Sorbus sp.)

vadkörte (Pyrus pyraster)

tölgy (Quercus sp.)

Javasolt gyümölcsfák és cserjék dió (Juglans regia)

őszibarack (Prunus persica)

szilva (Prunus domestica)

cseresznye (Cerasus sp.)

körte (Pyrus communis)

kajszibarack (Prunus armeniaca)

mandula (Prunus dulcis)

meggy (Prunus cerasus)

alma (Malus domestica)

eperfa (Morus alba)

szőlő (Vitis vlnifera)

málna (Rubus ideaus)

egres (Ribe.s uva-crispa)

füge (Ficus carica)

piros ribizli (Ribes spicatum)

mogyoró (Corylus avellana).

Sajátos hangulatot adhat: a különféle dísztökök (Cucurbita pepo),

a kúszó bab (Phaseolus sp.),

napraforgó (Helianthus anzruus) mértéktartó alkalmazása. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



A lakótelken a felsorolt növényfajokból ízléssel összeválogatva alakítható ki a virágos gyep, néhány árnyékot adó (gyümölcs)fa, a széleken cserjék, virágok, a kerítést kísérő magasabb viágok vagy cserjesor, a nagyobb függőleges felületeket vagy kőfalat derítő kúszónövények, sziklai növényzet. A lakóházat, tornácot, falmélyedéseket cserepes dísznövények gazdagíthatják, legjellemzőbb a muskátli (Pelargonizrm zonale). KÖZTERÜLETEK, PARKOK NÖVÉNYZETE: Alapvető szempont, hogy a területen honos növényfajok, fák és cserjék használatával alakítsák ki. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét - a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt. Itt kevésbé elvárt a honos fajok alkalmazása, inkább a zöldfelületek karaktere határozza meg a kiválasztásukat. Fák a templom körül és a jelentősebb középületeknél: kislevelű hárs (Tilia cordata)

vadgesztenye

molyhos tölgy (Quercus pubescens) kocsánytalan tölgy (Quercus petrae)

hippocastanum)

vagy bokrétafa (Aesculus

További honos fafajok: mezei juhar (Acer campestre)

mezei szil (Ulmus minor)

magas kőris (Fraxinus excelsior)

virágos v. mannakőris (Fraxinus ornus)

madárberkenye (Sorbus aucuparia) Színezheti az összetételt egy-egy rezgő nyár (Populus tremula), nyír (Betula pendula), eperfa (Morus alba). Cserjék madárbirs (Cotoneaster sp.)

cserszömörce (Cotinus coggygria)

egybibés galagonya (Crataegus monogyna)

kecskerágó (Euonymus sp.)

veresgyűrű som (Cornus sanguinea)

kökény (Prunus spionosa)

Díszcserjék közönséges fagyal (Ligustrum vulgare) vulgaris). A lakókerteknél függvényében.

felsorolt

gyümölcsfák,

mogyoró cserjék,

(Corylus

avellana)

kúszónövények

is

orgona

alkalmazhatók

(Syringa a

hely

Kerülni kell a tájidegen fajok használatát, az adventív fajok betelepedését pedig minden áron megakadályozni! Tájidegen fajok pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis). Különösen az adventív fajok betelepítését kell megakadályozni, mert ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, a települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható p1. a bálványfa (Ailarzthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robiznia pseudo-acacia), aranyvessző (Solidago canadensis, S. grgatrtea).



ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 121

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA, HELYZETÉRTÉKELÉS A vizsgálatok összefoglalásának célja a település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a problematikus témakörök kiemelése. Települési alapadatok Terület (ha) Belterület (ha) Külterület (ha) Lakosság (fő)

4988 760 4228 8506

Térségi kapcsolatok, településhálózat Balatonalmádi a Közép-dunántúli régióban, a Balaton Kiemelt Üdülőköretben fekszik, a KeletBalatoni Kistérség központja. Ezt a szerepkört részben annak köszönheti, hogy a térség legnépesebb települése, és részben annak is, hogy turisztikai szempontból a legfrekventáltabb településnek számít. Ez egyben azt is jelenti, hogy Balatonalmádi vállalkozásai a környező településekről jelentős számú munkavállalót képesek foglalkoztatni (bár ez erősen szezonális jellegű). A város a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások tekintetében nagyobb számú és egyre színvonalasabb szolgáltatásokat mondhat magáénak, ami részben a környező településeket is kiszolgálja. Közművelődés szempontjából egyértelműen központi pozícióban van, ami köszönhető a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár gazdag programkínálatának. Balatonalmádi viszonylag sűrű városi hálózatban található. A környező kis- és középvárosok 15-50 km távolságban helyezkednek el: Balatonfüred 14 km, Balatonfűzfő 4 km. Balatonkenese 14 km, Székesfehérvár 51 km, Veszprém 13 km. A település a fővárostól 113 km-re fekszik. A térségi munkamegosztásban Veszprém és Balatonfüred vesz részt nagyobb súllyal, amit a két város nagysága, illetve az ott található funkciók és szolgáltatások köre magyaráz. A városhoz közel fekvő Veszprém fejlesztési alközpontként, illetve megyeszékhelyként számos közép- és magasabb szintű szolgáltatási funkciót ellát. Balatonfüred az elmúlt két évtized fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen megerősödött. A város közúti szempontból – a Balaton keleti medencéje és az északi part között „elkerülhetetlen” tranzitútvonal mellett fekszik, ahol a nyári idegenforgalmi időszakban, különösen hétvégenként jelentősen túlterheltek az utak. A város egyelőre nem tudta kihasználni, s fejlődésének a szolgálatába állítani a közúti infrastruktúrát, mint gazdasági potenciált. A tranzitforgalom terhelése, a zaj- és légszennyezés jelentős, míg értékteremtő hatása elenyésző. A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható. A település társadalma A demográfiai adatok összesítéséből látszik, hogy bár a természetes fogyás jellemzi Balatonalmádit, a bevándorlások száma jelenleg ezt a fogyást ellensúlyozza, s így az elmúlt 10 évben a város lakosságszáma növekedett. A legszembetűnőbb változás a fiatal korosztály arányának jelentős visszaesése. Ez visszavezethető a regionális szinten is alacsony élveszületések számára, másrészt arra enged következtetni, hogy a városba bevándorlók között nem a fiatalok és a kisgyermekes családok vannak túlsúlyban. A beköltözők között hangsúlyosan megfigyelhető egy csoport, akik eleve rendelkeztek üdülőingatlannal a településen, és úgy döntenek, hogy véglegesen a Balaton mellett telepednek le. Ez a csoport jellemzően magasabb kvalitású, biztos egzisztenciával rendelkezik és az idősebb korosztályt képviseli. Az ismertetett folyamatok eredményeképpen az öregedési mutató magas. Ez az index azt is megmutatja, hogy Balatonalmádiban regionális összehasonlításban is meglehetősen elöregedő a lakosság. Ez azért is jelent problémát, mert egy település életében a fiatalok jelenléte jelenti azt a humán tőke potenciált, amely megalapozza a város fejlődését és biztosítja a szolgáltatások működőképességét.




Humán közszolgáltatások Balatonalmádiban alapfokú és középfokú oktatási intézmények találhatók. A Balatonalmádi Napköziotthonos Óvoda 3 épületben biztosít óvodai ellátást. A városban 2 általános iskola és a Magyar-Angol Kéttannyelvű Gimnázium, valamint a Kósa György Városi Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működik. Balatonalmádiban 4 háziorvos és 2 házi gyermekorvos rendel. A város jelentőségét mutatják az ott megtalálható alap- és középfokú intézmények, melyek a környező települések és a kistérség igényeit kielégítik: a Munkaügyi kirendeltség és a Rendőrkapitányság. A település gazdasága Balatonalmádit alapvetően turisztikai orientációjú településnek lehet tekinteni. Jelentős ipari foglalkoztatásról a rendszerváltást megelőző időszak kapcsán lehet csak beszélni. A településen a mezőgazdaságból élők aránya nem jelenős, jelentős állattartás nincs. Jelentős, megművelt mezőgazdasági termőterületek nem találhatók, kismértékű a szőlő- és gyümölcstermesztés. A működő vállalkozások túlnyomó többsége 10 fő alatti foglalkoztató, ami mellett 20 db 10-50 főt foglalkoztató vállalat működik, illetve egy középvállalatnak minősülő cég. A vállalkozások profilját illetően a cégek bő negyede ingatlanügyekkel, gazdasági szolgáltatással foglalkozik. A kereskedelmi szektorban működik a cégek ötöde. Jelentős még az építőipar és a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással foglalkozó vállalkozás, amelyek 10-10%-os részesedéssel bírnak a működő vállalkozások körében. A Kelet-Balatoni Kistérség, aminek központja Balatonalmádi, a Balaton Üdülőkörzet egészén belül a közepesen fejlett üdülőterületek közé tartozik. Balatonalmádi városközpontjával és parkjaival, strandjaival, szállodáival történetileg is a frekventált balatoni vízparti nyaralóhelyek közé tartozik. Az elmúlt néhány évben a spontán fejlődést egyre inkább felváltotta a tudatos idegenforgalmi stratégia alkalmazása, ami középtávon azt eredményezheti, hogy Balatonalmádi a mostaninál sokkal karakterisztikusabban fog tudni megjelenni a balatoni idegenforgalmi termékpalettán. A település azért is szerencsés helyzetben van, mert idegenforgalma jelenleg sem csupán a vízparti pihenésen alapul, jelen van a vízi turizmus, az aktív turizmus, a program/rendezvény turizmus és a konferenciaturizmus is. Természeti adottságok Balatonalmádi a Balaton-riviéra kistájon helyezkedik el, közvetlenül határosan a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájjal, nagyon változatos domborzattal rendelkezik. Balatonalmádi építészeti karakterét, illetve a tájhasználatot meghatározza a permi vöröshomokkő. Balatonalmádi éghajlata a magyarországi éghajlati tipizálás szerint meleg – mérsékelten száraz. A terület a Bakony csapadékárnyékában mérsékelten vízhiányos. A települést a Vörösberényi séd és a Remete-patak érinti, időszakos tónak tekinthető a Köcsi-tó. Balatonalmádiban a természetes környezet jelentősen visszaszorult, így a területe kultúrtájként jellemezhető. Tájszerkezet, tájhasználat Balatonalmádi tájszerkezetének, illetve településszerkezetének kialakulásában a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, több évezredes kultúra, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek játszottak szerepet. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat és az azokat formáló patakvölgyek. Összességében jellemző, hogy a volt zártkerti részeken, a belterülettel határosan folytatódik az elmúlt évtizedek lassú beépülési folyamata, a határterületek belterületbe vonása, lakóterületté válása. A belterülettől távolabbi részeken, illetve a meredekebb hegyoldalakon a természetközeli társulások jellemzőek, a bányaterületeken kívül az emberi kéz nem hagyott számottevő nyomot a tájon. A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja 3258 ha. A külterületi területhasználat bő felét teszi ki összességében az erdő (39%) és a gyep (22%) aránya. A szántóterületek súlya (16%) lényegében megegyezik a szőlő (8%), gyümölcsös (9%) területek együttes arányával.




Táji és természeti értékek Mivel Balatonalmádi túlzott gyorsasággal növekedett és ez a gyors növekedés komoly táji következményekkel járt, már csak szigetszerű táji- és természeti értékek maradtak fenn, így még fontosabb azok védelme. A településen találhatók nemzetközi és nemzeti jelentőségű természeti területek is. Belterületi területhasználat Balatonalmádi területhasználatában jellemzően a vegyes használatú területek dominálnak. A lakó és üdülő telkek egymás melletti jelenlétére Almádi településrész beépülésének alig 150 éves történelmére visszatekintve, mindig volt példa. A Káptalanfüredi üdülőterületen is egyre több telek lakó funkciójú. Vörösberényben, a jellemzően falusias központ kivételével szintén a vegyes területhasználat a jellemző. A Budatavai üdülőtelkek között is egyre több lakóépület épül. A településen tisztán intézményi használatú területek csak kis számban akadnak. A településközpontban, illetve az egyes településrészek alközpontjában főként vegyes, lakóintézményi, vagy üdülő-intézményi, vagy lakó-üdülő-intézményi használat a jellemző. Az alközpontok főként kereskedelmi, ellátási központként funkcionálnak, a város központjában a település teljes igazgatási, oktatási, ellátási, egészségügyi, kulturális intézményhálózata megtalálható. Zöldterületek, közparkok tekintetében a városközpont és a part menti településrészek jól ellátottak, a város egyéb részein zöldterület alig akad. A szőlőhegyek be nem építhető telkein jelentős nagyságú erdőfoltok találhatók még belterületen is, melyek megtartása rendkívül fontos a település jövője szempontjából. A strand, sport, vízisport területek többsége a pari sávban találhatók, amelyek jelentős forgalmuk, közösségi jellegű használatuk, a part menti elhelyezkedésük miatt egyedileg szabályozandók. Balatonalmádi part menti területein a közcélú használat aránya kedvező. A település egésze jelentős belső tartalékokkal rendelkezik, mindegyik településrészen nagy számban találhatók beépítetlen, üres telkek a jelenlegi belterületen belüli fejlődés megfelelő alapját képezve. Épített értékek Az egyes településrészek: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred, Budatava egymástól teljesen eltérő képet mutatnak. A településrészek eltérő településszerkezete, az utcahálózat és a telekméretek különbözősége jól megkülönböztethetővé teszi őket. Mindegyeik településrészen megtalálható az arra jellemző beépítési jelleg, épülettípus. A településen 10 műemlék, 66 helyi védelem alatt álló épület és 6 helyi védelem alatt álló építmény található. Vörösberény, közel 1000 éves történelmének köszönhetően, az ősi településmagban, a Malom völgyben, a Vörösberényi séd mentén jól őrzi középkori szerkezetét. A terület helyi védelem alatt áll, területén két műemlék templom található. A településrész lakóépületei között már nem található olyan lakóház, amely ne viselné magán az átalakítások nyomát oly mértékben, hogy az eredeti 150-200 éves lakóépület felismerhetően eredeti szépségében megmaradhatott volna, területén egyetlen helyi védelem alatt álló lakóház található, ami egy régi présház-pince bővítéseként jött létre. Almádi településrészen, a szőlőhegyből üdülőtelepüléssé váló város szívében találhatók a legértékesebb, korábbi présházakból nyaralóvá átépített vagy eleve nyaralónak épített fatornácos villák, amelyek egy része ma is a XX. század eleji szépségében pompázik. Almádi fürdőtelepüléssé alakulásának időszakából számos üdülőépület maradt meg eredeti állapotában, melyek helyi védelem alatt állnak. Káptalanfüred településrész újabb beépítésű. A településrész igazi értékét, a tervezett és pontosan végrehajtott szabályozás alapján kialakított nagyméretű telkek, a megőrzött fák, a viszonylag egységes, túlzásoktól mentes épületek jelentik. A területrészen helyi védelem alatt álló épületek főként településtörténeti értékűek. A településrész szerkezete, a telekstruktúra is helyi védelem alatt áll. Balatonalmádi egykori szőlőhegyi területein igen kevés népi épület maradt fenn. Vörösberény északi részén, a korábbi szőlőhegyen, Újhegyen, ezen kívül a Vöröshegyen, valamint a Pinkóczi u. közelében a hajdani szőlőhegyen találhatók országos vagy helyi védelem alatt álló pincék. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



A település területén a védelemre méltó épületek mellett az építmények és emléktáblák védelmére is kitér a helyi értékvédelmi rendelet. A Vörösberényi séd parton álló Nepomuki Szent János szobra műemlék. Ezen kívül védelem alatt állnak a település területén található kőkeresztek, valamint a két temető egyes vöröskő síremlékei. Közlekedés A település közúti megközelíthetőségét, országos főúthálózathoz való kapcsolatát a Balaton északi partján haladó 71. sz. másodrendű főút biztosítja, amely közvetlen kapcsolatban áll az M7 autópályával. Az országos főút áthalad a városon, párhuzamosan a Székesfehérvár-Tapolca vasúti nyomvonallal és a Balaton parttal. További közúti kapcsolatot biztosítanak a 7217. j. Veszprém – Balatonalmádi összekötő út és a 7218. j. Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út. A településen a közösségi közlekedés helyközi autóbuszjáratokkal bonyolódik. A buszjáratokat a BALATON VOLÁN ZRt. üzemelteti. Az országos úthálózati elemeken közlekedő távolsági buszjáratok legalább óránként indulnak a főváros és a regionális központok felé (általában Veszprémi átszállással, közvetlen járat naponta öt indul). A helyi közlekedést is a helyközi járatok bonyolítják le, azonban a városnak csupán 35-40 %-a tekinthető közösségi közlekedéssel ellátott területnek. Ez nagyon kicsi arány, főleg a nyári forgalmat figyelembe véve. A településen 9 km hosszú kerékpárút és további 10 km kijelölt kerékpáros nyomvonal üzemel. Jelentős a nyári szezonban jelentkező parkolási igény, különösen a település központjában és a part mentén. Közmű Balatonalmádi jól közművesített település. A település területén a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat, a villamosenergia ellátó hálózat és az elektronikus hírközlés hálózata épült ki. A területen levő létesítmények részben időszakos, részben állandó használatra alkalmasak. Az időszakos létesítmények fűtési hőellátása a gázellátó hálózat megépítéséig nem volt megoldott, a rendszer kiépítésével ez mára megszűnt. Az állandó és időszakos létesítmények termikus célú energiaigényeit –amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- így nagy részben nem vezetékes energiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. Környezeti állapot Balatonalmádi a téli időszakban önálló életet élő kisváros, a márciustól októberig tartó időszakban azonban üdülőtelepüléssé válik, s megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. A balatoni üdülőkörzetben elsődleges fontosságú a tó vízminőség-védelme, ezért a parthasználat szabályozása a „szárazföldről” érkező káros hatások csökkentése kiemelt jelentőségű. Balatonalmádiban is megtaláljuk azokat a környezeti gondokat, amelyek több hasonló Balaton-parti településre is jellemzők. Ezek a közlekedésből eredő zaj- és levegőszennyezés, az illegális szemétlerakás környezetszennyezése és a vízbázis veszélyeztetése. Katasztrófavédelem Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A megfelelő vízelvezetés biztosításához az árkok mértékadó csapadékviszonyokhoz igazodó bővítésére, megfelelő burkolattal és szűrő műtárgyakkal való ellátására van szükség. A település belterületén, a gyűjtő utak mentén ez többé-kevésbé megoldott, a kisebb lejtésszögű területeken, a külterületi utak, mezőgazdasági területek mentén azonban további ráfordítást igényel. A várost érintő partszakaszon a Balaton nem önt ki, de a jég és a déli erős hullámzás a partfalat erősen igénybe veszi, ezért annak folyamatos karbantartása szükséges. Balatonalmádi közigazgatási területén elsősorban az eróziós folyamatok okoznak talajlepusztulást, a defláció nem számottevő. A hirtelen jött nagy esők jelentős károkat okoztak az elmúlt években az amúgy sem jó állagú, zömében burkolatlan hegyi utakon. Támfalak dőltek, rézsűk omlottak, közvetlen veszélyt és károkat okozva az önkormányzati és magántulajdonú ingatlanokban egyaránt.




EGYEDI KEZELÉST IGÉNYLŐ, ILLETVE PROBLÉMÁS TERÜLETEK Belterületi kiemelt feladatok: -

-

Balatonalmádi belterülete az elmúlt évszázadokban folyamatos változáson ment keresztül, ennek megfelelően az egyes városrészekben a lakóterületek között - telekstruktúra illetve beépítési intenzitás tekintetében – jelentős különbségek mutatkoznak. Éppen ezért a lakóterületek beépítési paramétereinek felülvizsgálatánál figyelemmel kell lenni a meglévő adottságokra, értékekre; települési központ és alközpontok helyének biztosítása; a helyi védelem alatt álló településrészek figyelembevétele a szabályozás során; az üdülő- és lakóterületek határának felülvizsgálata; üdülőterületeken megjelenő lakó funkció kezelése;

Vízparti területek: -

sportpálya turisztikai célú fejlesztésének vizsgálata; új kikötők kijelölése; egyedi szabályozást igénylő különleges területek kezelése; vízparti szolgáltatások fejleszthetőségének biztosítása;

Fejlesztési területek: -

turisztikai fejlesztéseknek helyt adó terület kijelölése (Lozsánta); új intézményi, kereskedelmi és sportterületek kijelölése (Budatava északi rész és Vörösberény déli rész);

Tájhasználati feladatok: -

természet- és tájvédelmi értékeknek megfelelő szabályozás;

Közlekedési és közmű területek, katasztrófavédelem: -

másodrendű főutak nyomvonalának korrekciója; vasúti átjárók rendszerének felülvizsgálata; központi településrész és a parti sáv jobb kapcsolatának biztosítása; csapadékvíz elvezetés megoldása.




1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK, SZEREPKÖR, TELEPÜLÉSHÁLÓZAT Balatonalmádi a Közép-Dunántúli régióban fekszik, ami adottsága révén fontos szerepet tölt be az ország társadalmi-gazdasági életében. Székesfehérvár régióközponti funkciót tölt be, Tatabánya gazdasági-logisztikai központ, Veszprém komplex felsőoktatási központ. A térszerkezetben meghatározó irányokat jelölnek ki Budapesten, a Balaton térségén, Győrön és Szombathelyen keresztül az Európába irányuló fejlődési zónák, melyben központi helyet foglalhat el és kiemelt jelentőségű a régió nagyvárosainak potenciális együttműködési rendszere. A régióra erőteljes hatást gyakorol Budapest közelsége és a Balatoni turisztikai térség régión belüli elhelyezkedése. A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, hazánk egyik legnagyobb természeti kincse. A Balaton Régió Budapest középpontjához (közlekedési 0 km) legközelebbi pontja 80 km, legtávolabbi pedig 183 km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat-Dunántúl) részét képezi. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) egyedileg szabályozott térségi, koordinációs tanácsával (Balaton Fejlesztési Tanács), a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel. Területén 164 saját önkormányzatisággal bíró település található, amely közül 16 a város. A Balaton partján összesen 39 települést találunk, ebből a városok száma 9. A parti települések átlagos lakosságszáma közel kétszerese a régiós átlagnak. Balatonalmádi a BKÜ egyik olyan meghatározó középvárosa, ami komoly fejlődési potenciállal rendelkezik. Balatonalmádi városközpontjával és parkjaival, strandjaival, szállodáival történetileg is a tradicionális balatoni vízparti nyaralóhelyek közé illeszkedik.

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Stratégiája

forrás:

Balaton

Régió

Fejlesztési

A Kelet-Balatoni Kistérség a Balaton keleti medencéje, a Mezőföld északi nyúlványa, a Bakony déli lejtői által határolt terület Veszprém megyében. 299 km2-en fekszik, ez a megye területének mintegy 7%-a. Nagyságát tekintve csak a legkisebbet, a várpalotai kistérséget haladja meg. Lakosainak száma meghaladja a 27.000 főt. A kistérséget 11 település alkotja: Alsóörs, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Balatonalmádi, Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Küngös, Litér, Szentkirályszabadja. Közülük három városi rangú: Balatonalmádi, Balatonfűzfő és Balatonkenese. A legnépesebb település Balatonalmádi 9 ezer feletti lakosságszámmal, egyúttal Balatonalmádi a kistérség központja. Ezt a szerepkört részben annak köszönheti, hogy a térség legnépesebb települése, és részben annak is, hogy turisztikai szempontból a legfrekventáltabb településnek számít. A városban évente 30 ezer körüli vendég fordul meg, így ennek megfelelő idegenforgalmi infrastruktúrával és szolgáltatói hálózattal rendelkezik. Ez egyben azt is jelenti, hogy Balatonalmádi vállalkozásai a környező településekről jelentős számú munkavállalót képesek foglalkoztatni (bár ez erősen szezonális jellegű). A város a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatások tekintetében nagyobb számú és egyre színvonalasabb szolgáltatásokat mondhat magáénak, ami részben a környező településeket is kiszolgálja. Közművelődés szempontjából egyértelműen központi pozícióban van Balatonalmádi, ami köszönhető a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár gazdag programkínálatának. Balatonalmádi Város, Alsóörs Község, Szentkirályszabadja Község, Litér Község, Felsőörs Község és Balatonfűzfő Város Önkormányzatai közös társulásban tartják fent a Szociális Alapszolgáltatási Központot. Ez a megújult intézmény felelős a társulás területén a kötelező szociális alapellátási feladatokat, és a gyermekjóléti alapellátási feladatokat illetően. A feladatellátás területei: 

szociális alapszolgáltatási feladatok közül: családsegítés Balatonalmádi, Szentkirályszabadja, Litér, Felsőörs települések közigazgatási területén,



szociális alapszolgáltatási feladatok közül: házi segítségnyújtás, Balatonalmádi, Szentkirályszabadja települések közigazgatási területén,



gyermekjóléti alapellátási feladatok közül gyermekjóléti szolgáltatás: Balatonalmádi, Alsóörs, Szentkirályszabadja, Balatonfűzfő települések közigazgatási területén.

nappali

Alsóörs, ellátás

A Kistérség önkormányzatai a kötelező és vállalt közoktatási feladataikat közvetlenül, vagy társulási megállapodással létrehozott, intézményfenntartó mikro-társulásokban, valamint közoktatási megállapodás keretében látják el. A Kelet-Balatoni Kistérség Többcélú Társulása jelenleg nem tart fenn közoktatási intézményt. A Balatonalmádiban található óvodákba a más településről érkező gyerekek száma elhanyagolható. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya 10% körüli. A Kistérség két középfokú intézménye közül a Magyar-angol Kéttannyelvű Gimnázium található Balatonalmádiban, ahová a tanulói létszám közel harmada más településről érkezik. További tágabb hatókörű intézménye a városnak a Munkaügyi Kirendeltség és a Rendőrkapitányság. A térségi munkamegosztásban Veszprém és Balatonfüred vesz részt nagyobb súllyal, amit a két város nagysága, illetve az ott található funkciók és szolgáltatások köre magyaráz. A városhoz közel fekvő Veszprém fejlesztési alközpontként, illetve megyeszékhelyként számos közép- és magasabb szintű szolgáltatási funkciót ellát. Balatonfüred az elmúlt két évtized fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen megerősödött.

Kelet-balatoni kistérség

forrás: TEIR

A járási rendszer újbóli bevezetésével, 2013-tól Veszprém megyében a meglévő 10 kistérség területén 10 járás került kijelölésre. A Balatonalmádi járás illetékességi területe: Balatonalmádi, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Balatonfőkajár, Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonvilágos, Csajág, Felsőörs, Királyszentistván, Küngös, Litér, Papkeszi. Ez további közigazgatási szerepkörbővülést eredményez a városnak. 1.2. TELEPÜLÉS SZERKEZETE Balatonalmádi négy történelmében, korában, kialakulásának módjában és használatában teljesen eltérő településrész, ill. önálló települések egyesítésével jött létre:    

Vörösberény Budatava Almádi Káptalanfüred

Az egyes településrészek jellegükben teljesen eltérőek, azonban a folyamatos építkezések következményeként teljesen összenőve ma már szerves egységet képeznek. A település egyes településrészeinek használata jelenleg is jelentősen eltér, ennek megfelelően az úthálózat jellege, a telekstruktúra, valamint a települési szövet is eltérően alakul. Káptalanfüred ma is nagyrészt üdülőterület, szabályos, rendezett utcahálózattal, viszonylag nagy telkekkel, a káptalani erdő még megmaradt fáinak köszönhetően főként erdő jellegű kerthasználattal. Vörösberény jellemzően falusias beépítésű lakóterület, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, az újabb kialakítású területeken főként lakó, üdülő vegyes használattal, rendezetlen feltáró úthálózattal, változó nagyságú telekmérettel. Budatava újabb beépítésű terület, egy része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület, északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, kisvárosias lakóterület, valamint sorházas beépítésű területek is megtalálhatók. E településrészre került a gazdasági területek nagytelkes tömbje is. Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrészből áll. Az egyes településrészek önállóan is egészként működve, saját központtal rendelkeznek, de a központi településrészhez is ezer szállal kapcsolódva élik életüket. Almádi településrész központja az egész város településközpontjaként is működik felvállalva az igazgatási, oktatási, egészségügyi, ellátási központ szerepét is. A település szerkezetének meghatározó eleme a több mint 7 kilométer hosszú Balatonpart, a parttal párhuzamosan húzódó vasút és a 71-es főút. A vasút és a 71-es út szerkezetileg elválasztó szerepet tölt be, amely mára a parti sáv védvonalává is vált. A mindent bekebelezni akaró parcellázási láz más balatonparti településekhez képest Balatonalmádiban kevésbé érte el a parti sávot, s ennek köszönhető, hogy napjainkra is jelentős hányadban strand, közpark, nádas található a part mentén. A vasúton túli területek az egyes átjárókra, mint áttörési pontokra szerveződve működnek. Ez Vörösberény esetében kevésbé érezhető, hiszen ez a településrész nincs közvetlen kapcsolatban a balatonparti területekkel. További fontos szerkezeti elem még a Felsőörsi út és a Veszprémi út. A Felsőörsi út inkább az Öreghegy és a káptalanfüredi területek elválasztójaként, míg a Veszprémi út – szintén jelentős forgalma ellenére – Vörösberény főutcájaként működik. A Veszprémi út Almádi központban húzódó szakasza inkább területszervező, mint szétválasztó szerepet tölt be, annak ellenére, hogy főszezonban az átjutás rajta akár gépjárművel, akár gyalogosan komoly problémát jelent. Korábban jelentősebb, ma már kevésbé érzékelhető, de még mindig számottevő szerkezeti elem a megszüntetett Veszprémi vasút nyomvonala. A település szerkezetének alakulásában jelentős szerepet játszott domborzati jellege. Almádi egyik legmeghatározóbb adottsága a Káptalanfürednél majdnem a partig, a Vörösberény-Budatava településrésznél a parttól egy kicsit távolabb húzódó dombvonulat, melynek tagolását a dombok között a völgyekben vezetett patakok adják. Ennek is köszönhető, hogy a településrészek ma is elkülöníthetők egymástól. A település északi részén, a Lozsántai sík terület felett fekszik a zártkerteket magába foglaló Újhegy, amelynek a 306 m tengerszint feletti magasságig felfutó Megye-hegy a folytatása. A Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Veszprémi utat nyugatról szegélyező Sátorhegy és a Várhegy - Vöröshegy elválasztásaként a Vörösberény életében oly nagy szerepet játszó Vörösberényi séd völgye, a Malomvölgy található. A Malomvölgy Vörösberény természetes határát képezte egykor, ma pedig Almádi és Vörösberény településrészek természetes elválasztó eleme, a Malomvölgy túloldalán hirtelen emelkedő Vörösheggyel. A Vöröshegy és az alacsonyabban fekvő Pinkóc terület a Remete patak völgyéig a Vödörvölgyig fut le. A Vödörvölgy és a Remete patak szintén jelentős területtagoló elem a völgy mélysége miatt. Az Öreghegy és a távolabb fekvő már erdővel borított Felsőhegy (321 m) egészen a Felsőörsi útig húzódó vonulata alkotja a település középső szakaszát. A nagy meredekség miatt a terület feltárása több helyen komoly akadályba ütközik. A Felsőörsi úttal párhuzamosan futó árok völgyétől délkeletre aztán ismét a Halacs magasabban fekvő területrésze, és a dombra települt Káptalanfüred található. Káptalanfüreden, a domborzatból adódó adottságok következtében főként a terület megközelítése okoz problémát. Az egyes hegyek, jellemzően délkeleti lankái a Balatonparthoz közeledve egyre szelídülnek. Ezzel párhuzamosan a település part közeli, domborzattal kevésbé tagolt részein a beépítés egyre intenzívebb.




A település jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei: -

a vasút; a 71. számú főút; a 7217. jelű Veszprém – Balatonalmádi összekötő út; a 7218. jelű Balatonalmádi - Felsőörs összekötő út; az egyéb belterületi gyűjtőutak és külterületi földutak; a nagynyomású gázvezeték; a Vörösberényi séd; az utak menti fasorok, erdősávok.

Szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

a belterületi városrészek lakóterületi és üdülőterületi túlsúlya; a településközpont területek az egyes városrészi központokban; a gazdasági területek a 71. számú főút mentén Vörösberény és Budatava városrészben; a mozaikosan elhelyezkedő erdőterületek, kertes mezőgazdasági területek és általános mezőgazdasági területek; a dolomitbánya területe; a Balaton-part menti magas zöldfelületi aránnyal rendelkező területek.

Tervezett vonalas szerkezeti elemek: -

a 7217. jelű összekötő út (Veszprémi út) új nyomvonalon való kivezetése a 71. számú főútra a településközponti területek tehermentesítése érdekében; 7218. jelű összekötő út (Felsőörsi út) új nyomvonalon való kikötése a 71. számú főútra; a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. számú főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca – Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik.

Tervezett szerkezeti jelentőségű területhasználati jellemzők: -

intézményi területbe sorolt, korábban településközpont vegyes területfelhasználású területek; különleges beépítésre nem szánt területbe átsorolt temetők, sport és turisztikai terület illetve bánya, korábban beépítésre szánt különleges területek; kertvárosias lakóterületbe sorolt korábbi hétvégiházas üdülőterületek Almádi és Vörösberény városrészben; hétvégiházas üdülőterületbe átsorolt településközpont vegyes területek Káptalanfüred központjában; településközpont területbe átsorolt teleksor Budatava városrészben, a Balatonfűzfői út mentén, korábban kertvárosiak lakóterületek; újonnan kijelölt zöldterületek.




1.3. IGAZGATÁSI TERÜLET, BELTERÜLETHATÁR MÓDOSÍTÁS A hatályos településrendezési eszközökben szerepelnek belterületbe vonható területek, melyek belterületbe vonása még nem történt meg. E területeket változatlanul tartalmazzák a felülvizsgált településrendezési eszközök. Esetükben a Balaton törvény 18.§ szerinti, a területnövekmény 10%ának megfelelő zöldterület kijelölését nem igazoljuk, azok a hatályban lévő településrendezési eszközök készítésekor, az akkori jogszabályi előírásoknak megfelelően kerültek kijelölésre. Belterülethatár módosítható tehát a hatályos településrendezési eszközök alapján az alábbi területeken: -

Tűzmadár utca (1,3ha);

-

Glóbusz utca környéke (4,8ha);

-

Aranyeső utca környéke (1,5ha);

-

Szömörce utca környéke I. (5,3ha);

-

Budatava északi terület – Lozsánta, Városkapu keleti terület (20,6ha);

-

a Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti terület, volt NEVIKI (3,8ha), a területen belül áthelyezett zöldterülettel.

Belterülethatár módosítható az újonnan kijelölt belterületbe vonásra javasolt területeken a szerkezeti tervlapon meghatározottak szerint, a Btv. 18.§-nak megfelelő méretű zöldterület kijelölésével: -

Újhegy köz kertvárosias lakóterülete (0,84 ha, 0,084ha zöldterülettel);

-

Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete (0,74ha, 0,074ha zöldterülettel);

-

Szömörce utca környéke II. (0,9ha, 900m2 zöldterülettel).

1.4. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI RENDSZER 1.4.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Balatonalmádi hatályos településrendezési eszközeinek jóváhagyása óta az építésügyi és településrendezési jogszabályi környezetben jelentős változások léptek életbe, többek között módosították az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényt (Étv.), az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletet (OTÉK), a Balaton törvényt (Btv.), továbbá hatályba lépett a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről. A megváltozott jogszabályi környezet, valamint az építési hatóságtól és az Önkormányzattól érkezett észrevételek nyomán a Helyi Építési Szabályzat számos előírását módosítani kellett, ez ügyben többször is folytattunk egyeztetéseket az érintettekkel. Az egyeztetéseken készített emlékeztetőket jelen tervdokumentációhoz mellékeljük (lásd terviratok). Több módosítási kérelem érkezett a lakosság részéről is, melyeket az Önkormányzat egyenként megvitatott, a lakossági észrevételekről készített táblázatot jelen tervdokumentációhoz mellékeljük (lásd terviratok). Átfogó módosítás, hogy a beépítésre szánt területeken a korábban 4,0 és 4,5 m-ben meghatározott legnagyobb megengedhető épületmagasságot 4,5 és 5,0 m-re emeltük minden érintett építési övezetben. A hatályos szabályozási terv sok helyen, köztük beállt, kialakult területeken is növeli a közlekedési területek szabályozási szélességét. A tervezett szabályozás sok esetben indokolt, de ugyancsak sok esetben olyan szabályozási elemet jelent, ami aránytalanul nagy áldozattal járna, így a közlekedési területek tervezett szabályozási szélességét átfogó vizsgálat alá vettük és ahol lehetett csökkentettük. A hatályos szabályozási terv egyes területeken az összetett városrendezési feladatok megoldása céljából részletesebb vizsgálatokon alapuló szabályozási terv készítésének kötelezettsége jelkulcsot (SZTK) tüntet fel, amely területeken változtatási tilalom van érvényben. Az Önkormányzat jelezte, hogy ez sok esetben okoz gondot, ezért az érintett területek szabályozása is kidolgozásra került a felülvizsgálat során. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu

Megjegyzés [B14]: Önkormányzati feladat A zöldterület pontos helyéről és önkormányzati tulajdonba adásáról a tulajdonosokkal meg kell egyezni.



Kisvárosias lakóterület (Lk) A városban elszórtan elhelyezkedő többlakásos társasházak területét soroltuk a kisvárosias lakóterület építési övezeteibe, összhangban a hatályos településrendezési eszközökkel:      

Budatava településrészen a lakótelep tömbje és a Taksony utca menti sorházak; a Budatavai lakótelephez kapcsolódó Kövesalja és Rozmaring utca mentén található sorházak tömbje; Almádi központban a Móra Ferenc utca – Szent Imre herceg utcák közötti 2-3 szintes társasházi épületek tömbje; Almádi településrészen a József Attila – Bajcsy-Zsilinszky - Szabadság – Damjanich utcák által határolt tömb; a volt Nevelőotthon területe; az Óvári Ferenc utca mentén néhány meglévő társasházi lakótömb.

Új kisvárosias lakóterület nem került kijelölésre, a meglévő tömbök a korábbiakhoz képest többlet jogokat nem kaptak. A dr. Óvári Ferenc utca – Gárdonyi Géza utca – Katona József utca – Kiss Ernő utca által határolt tömb egésze korábban kisvárosias lakóterületi besorolást kapott, de a felülvizsgálat során megállapítottuk, hogy a tömb nagyobb, nyugati része a környező területekkel megegyezően kertvárosias jellegű. Kizárólag a tömb keleti részén áll három többlakásos épület. Mivel a terület kisvárosias területté való átépülése nem indokolt, ezért a tömb keleti felét kertvárosias lakóterületbe javasoljuk átsorolni, kizárólag a már kisvárosias jelleggel beépült telkek területét javasoljuk továbbra is kisvárosias lakóterület területfelhasználási egységben hagyni. Balatonalmádi területén a kisvárosias lakóterületek tömbjei jellemzően beállt területek, ezért a szabályozás a hatályos HÉSZ-szel összhangban, a jelenlegi állapothoz igazodó előírásokat fogalmaz meg, minimális bővítés - és ahol még nem történt meg – tetőtérbeépítés lehetőségét biztosítva. A budatavai lakótelep esetében megfogalmazott Lk7 építési övezetre vonatkozó szabályozási előírások eltérnek az OTÉK előírásaitól, ezért érvényesítésükhöz a területileg illetékes Állami Főépítész hozzájárulása szükséges. Az eltérés azért indokolt, mert a budatavai lakótelep házai az önkormányzati tulajdonú tömbtelken belül, önálló helyrajzi számon nyilvántartott magántulajdonú úszótelkeken állnak. A szabályozás a meglévő beépítéshez igazodó, minimális bővítést lehetővé tevő előírásokat fogalmaz meg, melyek az OTÉK-ban megengedett legnagyobb beépíthetőség és legkisebb zöldfelületi arány tekintetében is eltérnek. Kisvárosias lakóterületen fejlesztés, új beépítés megjelenése egyedül a Verseny utca – Ferenc utca – József Attila utca által határolt, jelenleg beépített tömbben várható. A 2010-ben a tulajdonossal kötött településrendezési szerződés keretein belül készült vizsgálatokon alapuló szabályozási terv. A terület kisvárosias lakóterülete Lk1 építési tartozik, a területére vonatkozó előírásokat nem módosítottuk.

dr. Óvári területre részletes övezetbe

Kertvárosias lakóterület (Lke) Összefüggő kertvárosi karakterű tömbök Vörösberény településrészen, Almádi településrész északi területén, a Balatonfűzfői út és a Rákóczi út közötti területen, a korábbi Győr-Veszprém-Alsóörs vasútvonal nyomvonalától keletre eső területeken, valamint a Felsőörsi út és a Szabadságkilátó út közötti területeken kerültek kijelölésre. Ezek a már beépült területek meglévő karakterük, jellegük miatt kaptak kertvárosias lakóterületi besorolást. A meglévő, beállt kertvárosias lakóterületek tekintetében az építési övezetek paramétereiben nem módosítottunk számottevően, a kertvárosias lakóterületek szabályozásának koncepcióján nem változtattunk. Balatonalmádi hagyományosan jellemzően üdülőtelepülés volt, azonban évről évre növekszik a lakóépületek aránya a településen. Azokban az eddig hétvégiházas üdülőterületként kijelölt tömbökben, ahol már a lakóépületek kerültek túlsúlyba a területfelhasználás módosítását javasoljuk az alábbiak szerint:    

Almádi településrész nyugati belterület határa menti 6 telektömb, a Szömörce utca környéke (12,63 ha); a Töltés utca és Pinkóczi utca között fekvő 12 telektömb (12,36 ha); Almádi településrészen a Szabadság utca környékén 16 telektömb (16,15ha); Almádi településrészen az Öreghegyen a Vécsey Károly utca mentén 6 telektömb (7,73 ha);

E területeken a szabályozási paraméterek a megengedhető legnagyobb beépítési százalék tekintetében változtak, amit 15%-ról 20%-ra emeltünk. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Új kertvárosias lakóterületként kerültek kijelölésre továbbá az újonnan belterületbe vonásra javasolt területek 3 helyen:  

Vörösberényben az Újhegy köz (0,77 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra; Vörösberényben a Tűzmadár utca (0,56 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra;  Vörösberényben a Szömörce utca (0,76 ha) kertes mezőgazdasági területből került átsorolásra. E területeken a szabályozási paraméterek a környező telektömbökéhez igazodóan, azokkal megegyezően kerültek meghatározásra. Almádi településrészen a Felsőörsi út mentén új kertvárosias lakóterület (0,54 ha) kijelölése lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterület helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B.§ előírásainak megfelelően a kijelölt új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba. Településközpont terület (Vt) Településközpont területen helyi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatói, oktatási, egészségügyi intézményi funkciók találhatók a lakó funkcióval vegyesen. Balatonalmádi területén Almádi és Vörösberény városrészek területén alakult ki jellegzetes településközpont, e területeken nem módosítottunk a területfelhasználás rendjén és a szabályozási előírások koncepciója sem változott. Káptalanfüred központjában is 6 telektömb területét településközpont területbe sorolták a hatályos településrendezési eszközök, a tervek jóváhagyása óta eltelt idő alatt azonban bebizonyosodott, hogy a területen nem jelentkeznek olyan fejlesztési igények, amik ezt indokolnák, ezért a terület csökkentését javasoljuk. 4 telektömböt a környező tömbökkel megegyezően hétvégiházas üdülőterületbe javaslunk átsorolni. Ezen felül a hatályos településrendezési eszközökkel összhangban Budatava nagytelkes beépült tömbjei és néhány elszórt telek került településközpont területbe, s eltérő jellegüknek megfelelően a hatályos HÉSZ előírásaival összhangban az egyes területekre eltérő övezeti előírások vonatkoznak. Új településközpont terület Almádi településrészen lakossági kérelem hatására a Balatonfűzfői út mentén a Hét vezérről elnevezett utcák egy teleksorán (2,56 ha) került kijelölésre. A nagy átmenő forgalomnak köszönhetően a területsávban egyre nagyobb számban jelennek meg kereskedelmi és szolgáltató rendeltetésű épületek, ez indokolja a területfelhasználás módosítását. Új településközpont terület továbbá Almádi településrészen a piac telke, amely kertvárosias lakóterületből került átsorolásra. Intézmény terület (Vi) Intézmény terület kijelölésére a közelmúlt jogszabályi változásainak következtében nyílt lehetőség. Balatonalmádiban új intézményterület olyan korábban településközponti területeken került kijelölésre, ahol a hatályos szabályozási előírások nem teszik lehetővé lakóépületek építését, illetve ahol olyan közösségi funkciót ellátó épületek állnak, amelyek rendeltetésváltása nem várható hosszú távon. E területek:    

Almádi városrészben az óvoda területe (0,55ha) településközpont területből került átsorolásra; Almádi városrészben a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár tömbje (0,67ha) településközpont területből került átsorolásra; Almádi városrészben a Penny Market telke (0,35 ha) településközpont területből került átsorolásra; Káptalanfüred északi részén a Balatonfüredi út menti keskeny telek (0,74ha) településközpont területből került átsorolásra.

Intézményi terület besorolást kapott továbbá Balatonalmádi legnagyobb összefüggő, még be nem épült területe Budatava városrészben. Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova

korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve


Megjegyzés [B15]: Önkormányzati feladat A zöldterület pontos helyéről és önkormányzati tulajdonba adásáról a tulajdonosokkal meg kell egyezni.



ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás.

Ugyancsak intézményterületbe került Almádi városrészben a valamikori Panoráma disco telke, amely a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, lakóépület építésének lehetőségével. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása. Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezkedő gazdasági telephelyeken a környezetre jelentős hatást nem gyakorló tevékenységek folytathatók, üzemek telepíthetők. Kereskedelmi szolgáltató terület kizárólag a hatályos településrendezési eszközökkel megegyezően került kijelölésre:  Vörösberény városrész északi részén, a Balatonfűzfői út mentén fekvő terület;  Budatava településrészen meglévő és korábban kijelölt még beépítetlen összefüggő területek;  az üzemanyagtöltő állomások területe (Budatava és Káptalanfüred városrész területén). E területeken a szabályozási előírások és paraméterek nem változtak. Üdülőházas terület (Üü) Üdülőházas üdülőterületen olyan kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör többnapos tartózkodására szolgál, és elhelyezés, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas. Üdülőházas üdülőterület kizárólag a hatályos településrendezési eszközökkel megegyezően került kijelölésre:  Budataván a Balaton-parton lévő területek jelentős része, összhangban a vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel;  Almádi településrészen a LOTTÓ üdülőtelep telke összhangban a vízpartrehabilitációs tanulmánytervvel;  Almádi központban a Postás-üdülő telke;  Káptalanfüreden az Árnyas panzió telke. E területeken a szabályozási előírások és paraméterek nem változtak. Különleges területek A település területének egyedi hasznosítású tömbjei jellemzően különleges területfelhasználási egységbe kerültek. A különleges területek adott rendeltetéshez kötötten, és csak annak megfeleltetve kerülhetnek felhasználásra, ezáltal biztosítva a koncepció célkitűzéseinek megvalósulását. Balatonalmádi vízparti sávjában a kempingek, strandok, kikötők és sportterületek kijelölése és szabályozási paramétereinek megállapítása a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII. 21.) Korm. rendelet előírásaival összhangban történt, a hatályos településrendezési eszközök módosítása egy esetben, a városi sportpálya esetében volt szükséges. A Balaton parton található városi sportpálya terület különleges sportterületként szerepel a hatályos településrendezési eszközökben, ahol elsősorban a sportoláshoz kapcsolódó rendeltetések létesítésére nyílik lehetőség. A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv ennél bővebb körben határozza meg a létesíthető rendeltetések körét, melyet a településrendezési eszközök felülvizsgálata során figyelembe vettünk, de a telek beépítésére vonatkozó szabályozási paraméterek nem módosultak. Ezen felül a hatályos településrendezési eszközökkel összhangban a meglévő lovassport és szabadidőközpont területek szigetszerűen elhelyezkedő telkei kerültek különleges területbe, s eltérő jellegüknek megfelelően az egyes területekre eltérő övezeti előírások vonatkoznak. 1.3.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A beépítésre nem szánt területek bemutatását a 3.2 fejezetben. (Tájhasználat)




1.4. ÖRÖKSÉGVÉDELEM Az egyes településrészek - Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred, Budatava - eltérő fejlődésük, különböző kialakulásuk következtében jelenleg is egymástól teljesen eltérő képet mutatnak. A településrészek eltérő szövete, az utcahálózat, telekméretek különbözősége ma is jól megkülönböztethetővé teszi őket, ugyanakkor mindegyik településrészen megtalálható az arra jellemző beépítési jelleg, épülettípus. 1.4.1. ORSZÁGOS VÉDELEM Az országos nyilvántartás szerint Balatonalmádion a következő országos védelem alá eső építészeti értékek (műemlék építmények) találhatók:

1.


Veszprémi út

107.

228

2.

5609

Lehel utca

1.

828

3. 4.

5610 5611


25. 83.

632 1


5.

5612

Veszprémi út

85.

2, 3


6.

5613

Thököly Imre utca

1.

706

Magtár

7. 8. 9.

8842 10019 9214


140. 164. 13.

10149 10119/9 4671/4


-


-


Ssz

10. 6818

11. 10171

Ház sz.

Cím

Veszprémi út

Veszprémi út

Hrsz

Funkció

A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ adatszolgáltatása szerint Balatonalmádi területén 2 műemlék épülethez tartozó műemléki környezetet tartanak nyilván, ezek a szerkezeti- és szabályozási tervlapokon feltüntetésre kerültek. A település területén található további 7 műemlék épülethez tartozó műemléki környezetet a vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően jelöltük ki és tüntettük fel a tervlapokon. Mivel jelenleg az építési engedélyezési eljárás során az örökségvédelemért felelős illetékes államigazgatási szerv szakhatóságként nem vesz részt, így a műemléki környezetre vonatkozóan újabb előírásokat tartalmaz a HÉSZ, ezzel segítve, hogy a műemlék épület településképi szerepe nem sérüljön: „Műemléki környezet területén az építményeket (épületek, kerítések, utcabútorok) a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. Műemléki környezet területén új épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül. „




A vörösberényi két templom esetében különösen nagy szerepe van a műemléki környezetnek. A református templom környezete az elmúlt évek során egyre inkább beépült, s a szomszédos területek felparcellázása következtében az épület méltó hangsúlyát már sohasem kaphatja vissza. Helyzetén sokat javítana az épület előtti csomópont átalakítása, mert a jelenlegi nagy forgalom közvetlenül a templom épülete mellett bonyolódik, ami folyamatos állagromlást eredményez, ennek megoldására a közlekedésfejlesztési javaslatban található egy új körforgalomra vonatkozó csomóponti rajz.




1.4.2. HELYI VÉDELEM A jelenleg hatályos településrendezési tervhez készített Örökségvédelmi Hatástanulmány alapján készült el Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete az épített környezet helyi védelméről, amely Balatonalmádi helyi értékeinek védelméről rendelkezik. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel, területekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. Vörösberény, közel 1000 éves történelmének köszönhetően, az ősi településmagban, a Malom völgyben, a Vörösberényi séd mentén jól őrzi a mai napig középkori szerkezetét. A Vörösberény településrészen található több száz éves épületek műemléki védettség alatt állnak: a református templom, a katolikus templom és a volt jezsuita rendház, valamint a magtár. A településrész lakóépületei között már nem található olyan lakóház, amely ne viselné magán az átalakítások nyomát oly mértékben, hogy az eredeti 150-200 éves lakóépület felismerhetően eredeti szépségében megmaradhatott volna. Területén egyetlen helyi védelem alatt álló lakóház található, ami egy régi présház-pince bővítéseként jött létre. Almádi településrészen, a szőlőhegyből üdülőtelepüléssé váló város szívében találhatók a legértékesebb, korábbi présházakból nyaralóvá átépített vagy eleve nyaralónak épített fatornácos villák, amelyek egy része ma is század eleji szépségében pompázik. Ezek némelyike a Szt. Margit kápolna környékén országos védelemre is méltó lenne. Almádi fürdőtelepüléssé alakulásának időszakából, számos üdülőépület maradt meg eredeti állapotában, melyek helyi védelem alatt állnak. Sajnos jelentős azon épületek száma is, amelyek bár településtörténeti értékkel bírnak, az érzéketlen átépítések, bővítések, felújítások következtében elvesztették eredeti jellegüket. Jellemző, hogy a valamikori szőlőhegyen a nagyobb összefüggő birtokok felosztásával, és ezen telkek esetleges továbbosztásával alakultak ki az üdülőterületek, így az egy időszakban történt építkezések üdülőépületei egymástól nagy távolságra a településen elszórva, újabb építésű épületek közé ékelődve találhatók. Ezek az újabb építésű épületek sokszor a környezetről tudomást sem véve, mindenféle illeszkedési cél nélkül épültek meg. Így található egymás mellett század eleji villa, négy szintes lapostetős társasház, hagyományos családi ház és lapostetős, a 70-es évek elejének építészeti világát tükröző nyaraló. Almádi központja felé haladva ez feszültséggé fokozódik, hisz a városiasodás minden építészeti megnyilvánulását egyre inkább tükröző újabb épületek és a hírmondóként megmaradó hajdani villák harmóniája egyre nehezebben teremthető meg. A központban található Arany János utca apró gyöngyszemként megőrizte az üdülőtelepülés egykori hangulatát, e rövid szakaszon 5 helyi védelem alatt álló nyaralóépület áll, de a védelem alatt nem álló, jellemzően ugyancsak nyaralóépületek tömege és utcaképi megjelenése illeszkedik a védett épületekéhez, ezért az utcaszakasz a település területén egyedülálló módon utcakép védettséget is élvez. Káptalanfüred településrész újabb beépítésű. Országos védelemre méltó épülete nincs. A településrész igazi értékét, a tervezett és pontosan végrehajtott szabályozás során kialakított nagy méretű telkek, a megőrzött fák, a viszonylag egységes, túlzásoktól mentes épületek jelentik. A területrészen helyi védelem alatt álló épületek főként településtörténeti értékűek. Balatonalmádi egykori szőlőhegyi területein igen kevés népi épület maradt fenn. Vörösberény északi részén, a korábbi szőlőhegyen, Újhegyen, ezen kívül a Vöröshegyen, valamint a Pinkóczi u. közelében a hajdani szőlőhegyen találhatók országos vagy helyi védelem alatt álló pincék. A pincék, présházak esetében fontos, hogy védelmük kizárólag épületre vonatkoztatva nem elegendő, hisz az épület funkciójából következően azt környezetével, a művelés fenntartásával érdemes csak megfelelő módon védeni. Tehát ebben az esetben a műemléki környezet nem építészeti környezetet, hanem inkább tájhasználatot kell, hogy jelentsen. Az Újhegyen a 10127 helyrajzi számú területen áll egy megőrzésre érdemes jellegzetes présház, amely helyi védelem alatt áll. Az Öreghegy területén a belterületi szakaszon a korábbi pincékből alig maradt, csak a 10879-es, a 11030-as és a 10880-as helyrajzi számú gyönyörű, vöröskő bástyákkal teraszírozott, régi, értékes épülettel rendelkező birtok áll helyi védelem alatt.




Ezen kívül a Sátorhegy - Bagóhegy találkozásánál 10401 hrsz., illetve a Remetevölgyben a temető alatt a 025/30 hrsz-on van egy-egy régi, szép, kétszintes présház, valamint a Vörös-hegyen a 10543 hrsz-ú telken egy ma már nyaralónak használt korábbi lakó- és gazdasági épület, amely értéke a tájnak, s ezért helyi védelem alatt áll. A település területén a védelemre méltó épületek mellett az építmények és emléktáblák védelmére is kitér a helyi értékvédelmi rendelet. A Vörösberényi séd parton álló Nepomuki Szent János szobra műemlék. Ezen kívül védelem alatt állnak a település területén található kőkeresztek, valamint a két temető egyes vöröskő síremlékei. Belterületi helyi védelem alatt álló épületek Ssz 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

Ház sz. Fogoly utca 8. Martinovics utca 16. Veszprémi utca 29. Bartók Béla utca 20. Rekettye utca 11-13. Baross G. utca – Kossuth L. utca sarok Vöröshegyi utca 17. Töltés utca 14/b. Cím

Funkció Kurcz-villa -

356/5 4368/6


Kis Jancsi villa / Szalay villa /1891

Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Nyaraló Zeneiskola Fatornácos villa, nyaraló Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa, lakóház Fatornácos villa

Perczel villa I. Duda Bella villa ? Csajági villa Volt Községháza -

Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Brenner villa, Borbála lak Jákói villa 1884 Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett. Kánya villa 1905 (Almádi Fürdő Rt első szállodája, 1886) 1900 előtti

4469 4380 4382/1 4483 4589

12. 16. 59. 6. 39. 20. 60. 62.

4583/3 4476/2 4663/6 2151 1015 4793 2108 4443/1

22. Martinovics utca

8.

4448


6.

4447


4.

4446


61.

2105

Fatornácos villa, nyaraló

26. 27. 28. 29. 30.

2. 64. 10. 7. 30.

4441 4768 2127 2059 2023

Fatornácos villa Szent Margit kápolna Nyaraló Postás üdülő Általános iskola

31. Bajcsy-Zsilinszky utca 32. Bajcsy-Zsilinszky utca

29-31. 50.

2017 2096

Óvoda Panzió

33. Bajcsy-Zsilinszky utca

31.

1091

34. Dr. Óvári F. utca

48.

2344

Terike nyaraló / Becsák villa Régi villa

Komjáth A. köz Baross G. utca Park utca Széchenyi sétány Bajcsy-Zsilinszky utca

Megjegyzés


21. 14. 10. 5-7. 4.

14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

Szent Imre herceg utca Mikszáth K.-Dankó P.u. Mikszáth K. utca Töltés -Kilátóhegyi utca Pinkóczi – Kompolthy utca Pinkóczi utca Kompolthy út Pinkóczi út Arany János utca Szabadság utca Veszprémi utca Bajcsy-Zsilinszky utca Baross Gábor utca

Hrsz 154/14 4454 887/2 156/10 374/10 366/1-3


Lengei villa Rigó villa Perczel villa II.

-

-

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 35. Káptalan utca 36. Kőrisfa utca

2. 15.

37. Deák Ferenc utca 38. Deák Ferenc utca 39. Óvári F. utca

4. 1. 47.

3084 3073, 3069 4185/3 4153 2230

40. Arany János utca

1.

2157

41. Óvári F. utca

54.

2347/2

42. Óvári F. utca

20.

2321

43. 44. 45. 46. 47. 48. 49.

József Attila utca József Attila utca Dr. Óvári F. utca Kossuth L. utca Kossuth L. utca Baross G. utca Baross G. utca

59. 55. 23. 4. 5. 24. 22.

2238 2242 2205/6 2187/1 4250 2174 2176

50. 51. 52. 53. 54.

Arany János utca Arany János utca Arany János utca Bajcsy-Zsilinszky utca Véghely D. u. -Öregpark

5. 12. 9. 14. -

2159 2148 2161 1653 1637/4

55. Széchenyi sétány 56. Neptun utca

5. 1-3.

2058 1626/1

57. Mészöly G.- Csók István utca 58. Öreg-hegyi utca 59. Szigeti J. utca 60. Bajcsy-Zsilinszky utca 61. -

5.

2546

17. 32. 25. -

5275 2960 2007 -


43.

2113

Külterületi helyi védelem alatt álló épületek Ház Ssz Cím Hrsz sz. 033/7 15. 1. Pinkóczy utca 10127 2. Bartók Béla utca Vödörvölgyi utca 34. 026/1 3. Öreghegy

-


-

4. 5. 6.

10879, 11030, 10880 10401 025/30


Nyaraló Boldogasszony kápolna Lakóépület Nyaraló Szent Imre R. kat. templom + Szt Jobb kápolna Nyaraló

kertje is védendő -


Hudecz ház A régi káptalanfüredi iskola Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett.

Az Arany János utca teljes utcakép-védelme javasolható. Lakatlan Pápai Irgalmas nővérek nyaralója 1932 Nyaraló Wlaszaty villa, vagy Buzeczky villa Nyaraló Napsugár vöröskő ház Keszler villa Lakóépület Ireneon ház Lakóépület Szecessziós villa Református templom Közösségi ház volt, ma Bermüller villa, Magda lak 1910 nyaraló Nyaraló Nyaraló Lakóépület „Kakas csárda” Véghely villa 1884 előtti Liget kávéház 1928 Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. Szeőke villa, Mária lak 1927 BYC klubház volt a telken van egy Györgyi Dénes épület Nyaraló Bagolyvár

Funkció

Országos védelemre javasolt, a védelem kimondásáig átmenetileg helyi védett.

Megjegyzés

lakóház présház Ravatalozó kápolna

Jelenleg nyaraló 1909


védendő az épület és a környezete


Jelenleg lakóépület


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Helyi védelem alatt álló építmények Ház Ssz Cím sz. Köztársaság u. - Thököly 1. 1. u.- Temető 2. Veszprémi utca Pinkóczy – Fehérkereszt 29. 3. utca sarok Pinkóczy -Vessző utca 4. sarok Pinkóczy temető 5. 6.

Kilátóhegyi utca

-

Hrsz


Funkció

Megjegyzés

28, 29


-

716/12 4625


1857

033/7

kőkereszt

1887

026/1


1907

4489

-

A helyi építési szabályzat előírásai a helyi értékvédelmi területekre vonatkozóan egyedi építészeti előírásokat fogalmaznak meg. 







Káptalanfüred üdülőterület Balatonfüredi út - Alsóörsi határút – Köcsi lépcső _ Árnyas utca – 2836, 2834, hrsz telkek északi határa – Alsóörsi határút – belterülethatár –Szabadságkilátó utca – Berkenye köz Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Káptalan utca - Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca – 2503 hrsz-ú út által határolt terület; A káptalanfüredi üdülőterület értékét a terület telekstruktúrájának és utcahálózatának tervezett, szabályos volta, homogén beépítése és a területen álló koros fák adják. Ezért a területre vonatkozó előírások az anyaghasználat tekintetében részletes előírásokat tartalmaznak, valamint a helyi építési szabályzat keretein belül lehetséges módon a fák védelméről is rendelkeznek. Fontos lenne a helyi természetvédelmi rendeletben részletesen kitérni a káptalanfüredi fák védelmére. Öreghegy Mihály R. utca/Paál László utca 10879, 10880 hrsz terület; A védelem alatt álló birtokon helyi védelem alatt álló értékes épület áll. A területre vonatkozó helyi védelem célja a terület felaprózódásának és további beépülésének megakadályozása, illetve a szőlőművelés visszaállításának elősegítése. Vörösberény Ófalu területe Vörösberényi séd – Malomvölgyi utca – Hegyalja utca – Madách Imre utca – Veszprémi út által határolt terület. Vörösberény településmagja még őrzi középkori szerkezetét. A Vörösberényi értékvédelmi terület legfőbb értékei a kialakult utcahálózat, a kialakult beépítés, telekstruktúra és utcakép. Ezért a HÉSZ e jellemzők védelmében fogalmaz meg előírásokat. Almádi városrész Arany János utca – utcakép védettség alatt álló terület Almádi településrész korábban jellemzően üdülőtelepülés volt, magas építészeti értéket képviselő, egységes beépítést eredményező villapületekkel. Napjainkra ez a homogén jelleg jelentősen megváltozott. Az Arany János utcában kialakult utcakép még őrzi az egykori jellegét, ezért áll helyi utcakép védettség alatt. A területre vonatkozó HÉSZ előírások az egyes épületek megjelenésére, illetve az utcaképben való szerepére vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat.




1.4.3. RÉGÉSZET A régészeti lelőhelyek a szerkezeti tervlapon és a szabályozási terven is feltüntetésre kerültek. A Helyi Építési Szabályzat hivatkozik a régészeti lelőhelyek által érintett telkek területén történő építésre vonatkozó jogszabályokra. A lelőhelyek főbb adatait (név, helyrajzi szám) a Helyi Építési Szabályzat függeléke tartalmazza. A Lechner Lajos Tudásközpont nyilvántartása szerint jelenleg 24 azonosított régészeti lelőhely ismert Balatonalmádi határában (szakmai adatszolgáltatás 2014. április), további 14 jelenség azonosítatlanként szerepel a nyilvántartásban. A legtöbb régészeti lelőhely a víznyerőhelyek – források, patakok, tómeder közelében található. A Romkútnál eredő Bugyogó-patak és a Vörösberényi séd völgye a Balaton felé kitágulva az őskortól biztosította az összeköttetést a veszprémi fennsík és a Fűzfői öböl között. Az őskori, római kori települések leginkább a Balatonpartot követő hosszú sávban és a Vörösberényi séd két partján helyezkednek el. A Bugyogó patak völgyéből kevesebb régészeti lelőhelyet ismerünk, de ennek részben a mai erdőborítás is oka lehet. A római kori lelőhelyek nem találhatók magasabb térszínen, mint a 160-170 m tengerszint feletti magasság, őskori jelenségek ennél magasabban is megtalálhatók. A víz, a Balaton közelsége, vizenyős ártereinek kiterjedése, mindenkori vízállásával meghatározta a megtelepedést. A Balaton vízszintje a történelmi idők során jelentősen változott, hosszabb időszakokon keresztül a mainál jóval alacsonyabb vízállást mutatott. Tartósan alacsonyabb víztükörszinttel jellemezhető időszakokra utalnak a jelenlegi vízszint alatt folytatódó rézkori, bronzkori és római kori településnyomok és temetkezések. Régészeti lelőhelyek Ssz.

Azonosító

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

7340 7340, 7341 7349 7342 7343 7344 57238 7345, 7352 7346 7347 57237 7350 7353 7351 7355 7356 7357 7358 7348, 7354

Név Káptalanfüred I. Káptalanfüred II. Káptalanfüred, Téralja Vasúti homokbánya Öreg-hegy - Pedagógus üdülő Öreg-hegy Dózsa György út 58-60. környéke Lok-hegy Kisberény Budatava Wesselényi strand Vörösberény – Református templom Vörösberény belterület és Magtár környéke Kun-földek Szilfa-dűlő Közép-Új-hegy Közép-Új-hegyi szőlő Várhegy Vörösberényi iskola Séd átalja Bauxitkutató, Rákóczi telep

A településrendezési eszközökben feltüntetett területek és környékük felmérése során nem regisztráltunk új régészeti lelőhelyet, viszont az előzményadatok tükrében pontosítottuk az ismert régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatsort így összességében 20 azonosított régészeti lelőhely ismert Balatonalmádi határában. Az ismert régészeti lelőhelyek területi kiterjedését a térképlapokon jelöltük. A 20 azonosított lelőhely közül szántóföldi, illetve erdő művelésben lévő területen csupán néhány (Várhegy - 18. lh; Szilfa dűlő - 15. lh) lelőhely fekszik, a további lelőhelyek részben vagy teljesen kertes mezőgazdasági vagy belterületbe vont beépített területek, mely területhasználat jelentős mértékű beavatkozást jelentett a lelőhelyek állapotába, több lelőhely véglegesen elpusztulhatott pl. a korábbi kőbányászat, vasútépítési munkák, stb. során.




Több régészeti lelőhely kiemelt figyelmet érdemelne, és a megfelelő örökségvédelmi kezeléssel a település turisztikai vonzerejének részévé válhatna (kiemelten a belterületen lévő római kori épületnyomok, a Balaton medrében lévő római kori lelőhelyek, Kisberényi templomrom, Várhegy őskori földvára). Ehhez nyilván átgondolt fejlesztési koncepcióra van szükség, mely túlnövi jelen munkarész kereteit, mindamellett az Örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze erre is tesz néhány javaslatot. Balatonalmádi közigazgatási határán belül több nyilvántartott régészeti lelőhelyet ismerünk. Ezek kulturális örökségünk részét képezik, melyek védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület- és településrendezéssel kapcsolatos beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük.




1.5. VÉDŐTERÜLETEK ÉS VÉDŐSÁVOK, KORLÁTOZÁSOK 1.5.1. KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE Védőtávolság kerül kijelölésre a település külterületi szakaszain az alábbi országos közutak esetében:  71. sz. főút - az út tengelyétől számított 50-50 m külterületen;  7217. j. országos mellékút - az út tengelyétől számított 50-50 m külterületen. Védőtávolság kerül kijelölésre a településen található vasútvonal esetében: - Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal tengelyétől számított 50-50 m széles területen. 1.5.2. KÖZMŰTERÜLETEK VÉDŐTERÜLETE ÉS VÉDŐSÁVJA VÍZELLÁTÁS A források, a fúrt kutak, azoknak vízbázis védelmét nyújtó hidrogeológiai védőidoma. FELSZÍNI VÍZELVEZETÉS ÉS CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS A vízfolyások, patakok, tavak és a jelentősebb árkok, valamint azok karbantartó sávjai. FÖLDGÁZELLÁTÁS A nagy-nyomású szállítóvezetékek és biztonsági övezete (28-28 m). SZENNYVÍELVEZETÉS, -KEZELÉS A szennyvízátemelő műtárgy és védőidoma. (20 m) 1.5.3. EGYÉB VÉDŐTERÜLETEK, KORLÁTOZÁSOK TÁJI- ÉS TERMÉSZETI VÉDELEM        

Natura2000 terület Nemzeti Park terület „Ex lege” védett forrás Országos Ökológiai Hálózat o Magterület övezete o Pufferterület övezete Térségi tájképvédelmi terület Helyi természetvédelmi terület Egyedi tájérték Kilátásvédelemmel érintett terület

ÖRÖKSÉGVÉDELEM      

Műemlék épület és építmény Műemlékek körül jelölt műemléki környezet Helyi védett épület, műtárgy Helyi értékvédelmi terület Helyi utcakép védettség alatt álló terület Régészeti lelőhely

EGYÉB KORLÁTOZÁSOK A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény rendelkezései:     

Balatoni

A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok; Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok; A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok; A kiemelt térségi övezetekre vonatkozó szabályok.




2. VÁLTOZÁSSAL ÉRINTETT TERÜLETEK 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. A Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (Btv) OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek Balatonalmádira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. 2.1.1. A TÉRSÉGI TERÜLETFELHASZNÁLÁS RENDJÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az OTrT 31/B.§ d) bekezdése kimondja, hogy a Btv-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti tervében megállapított térségi területfelhasználási kategóriák a következő, legalább 5 ha kiterjedésű területi egységek: a) b) c) d) e) f)

erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, települési térség, vízgazdálkodási térség, egyedileg meghatározott térség, építmények által igénybe vett térség.




A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervnek térségi szerkezeti terve Balatonalmádi területén települési, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és egyedileg meghatározott térséget jelöl.

Térségi övezet megnevezése

Btv. (ha)

Btv. által előírt min. megfelelés

TSZT felülvizsg. szerint megállapított (ha)

Megjegyzés Megfelel

Erdőgazdálkodási térség

366,18

347,87

349,45

Az erdőgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban erdőterület, vagy bokorerdő települési területfelhasználási egység került kijelölésre.

Megfelel

Mezőgazdasági térség

351,71

334,12

336,06

A mezőgazdasági térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egység került kijelölésre, a fennmaradó részen nem került kijelölésre nagyvárosias lakóterület, csupán erdőterület, különleges beépítésre nem szánt terület, különleges terület. A terv általános mezőgazdasági terület – szárazulatként szabályozza a vízpart-rehabilitációs tervben vízgazdálkodási terület – tómedren kívüli része területeket.

Megfelel Települési térség

867,34

-

867,34

Az települési térség szabályainak megfelel a terv, új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre a település közigazgatási határától számított 200 m-en belül.

Megfelel

Egyedileg meghatározott térség

100,28

-

100,28

Az egyedileg meghatározott térség a beépítésre szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyagfeldolgozás céljára szolgáló terület, hulladékkezelő, -lerakó területe, a beépítésre nem szánt különleges területek közül a nyersanyagkitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület, vagy turisztikai fejlesztési terület övezetével érintett területen a beépítésre szánt üdülőházas üdülőterület, a különleges területek közül az oktatási-kutatási központ, szabadidőközpont, vízi-közlekedési, sport- és turisztikai célú kikötő terület, állatés növénykert területe, strandterület, sportterület, a beépítésre nem szánt zöldterület, erdőterület, természetközeli terület vagy a különleges területek közül egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási célú terület, vadaspark, arborétum területe települési területfelhasználási egységbe sorolható.

Megfelel Vízgazdálkodási térség

3308,11

3142,70

3308,11


Az vízgazdálkodási térség szabályainak megfelel a terv, legalább 95%-ban vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egység került


ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 147 kijelölésre, területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

Az Országos Erdőállomány Adattár szerint Balatonalmádi közigazgatási területén 557,8 ha erdőterület (49 ha gazdasági, 479,65 ha védelmi, 4,78 ha közjóléti és 24,37 ha egyéb rendeltetésű erdő) helyezkedik el. A településrendezési eszközökben ezen területek közül 549,87 ha erdőterület került kijelölésre, mely fenti terület 98,58%-a. Fentiek alapján tehát a településrendezési eszközök az OTrT 7.§ (1) bekezdésének megfelelnek.

2.1.2. ORSZÁGOS ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Országos ökológia hálózat övezete Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik a Megyehegy, a Malomvölgy és a Remetevölgy területe. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A település teljes közigazgatási területe az övezetbe tartozik. Országos vízminőség-védelmi terület övezete

Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.




Az település egésze az övezetbe tartozik.

2.1.3. KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEK ISMERTETÉSE Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban: OTrT) 12/a. §-a lehetőséget ad a térségi övezet határának pontosítására, mivel a megyei területrendezési terv és a településrendezési terv léptékéből fakadóan eltérések lehetnek.6 Balatonalmádi területét az alábbi táblázat szerinti kiemelt térségi övezetek érintik. Kiemelt térségi övezet megevezése Ö-1 Magterület övezete


Pontosítás (ha)


3704,92

3713,75

100,24%

Magterület övezetbe tartozik a Megyehegy, a Várhegy és a Malomvölgy, a Remetevölgy és a település délnyugati határa menti területek. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezet területén található erdőterületeken őshonos fajok telepíthetők. Ö-3 Pufferterület övezete

25,15

24,62

24,62

Pufferterület övezetbe tartoznak a Remetevölgy északi, magasabban fekvő részei és az új temető és környéke. Szántó művelési ágban építmény nem helyezhető el. Kertgazdasági terület övezetében 2700 m2-nél kisebb telkek nem építhetők be. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott.

6

OTrT 12/A. § (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%‐kal változhat.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA T-1 A térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

243,34

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 149 243,21

99,94%

Balatonalmádi közigazgatási területén T-1 jelű övezetbe tartozik a Halacs, az Öreghegy déli része, illetve a Vöröshegy, a Sátorhegy és az Újhegy. Az övezetben új beépítésre szánt terület kizárólag a Halacs keleti területrészén, belterületi ingatlanok területén került kijelölésre, amelyek már a hatályos településszerkezeti terv szerint is hétvégiházas üdülőterületbe tartoztak, így az övezetet a TfTtv. 23/A. § szerinti pontosítás érinti. Új távvezetékek létesítése, illetve vonalas létesítmények felújításakor a felszín alatti nyomvonalvezetés támogatott. Az övezetben az épületek elhelyezését látványtervvel kell igazolni. T-2 A történeti települési terület övezete

-

65,44

-

A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési tervben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését, ami Balatonalmádiban megegyezik a Vörösberény és Káptalanfüred településrészeken kijelölt helyi értékvédelmi területtel. A területen a településszerkezeti terv jellemzően kertvárosias lakóterületet és hétvégiházas üdülőterületet jelöl. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. SZ-1 A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete

4446,02

4418,13

99,37%

A település teljes területe az Sz-1 jelű térségi övezetbe tartozik a Lozsánta és az Újhegy 71. sz. főút menti területei és a Remetevölgy kivételével. A településszerkezeti terv nem jelöl ki új hulladéklerakó területet. Bányaterület a meglévő dolomitbánya területéhez kapcsolódóan 0,77 ha-on került kijelölésre, ami a településen kijelölt térségi övezet 0,017 %-a, így az övezetet az OTrT 12/A. § szerinti pontosítás érinti. A HÉSZ-ben kerülnek meghatározásra a mezőgazdasági termelés feltételei. P-2 A vízeróziónak kitett terület övezet

221,94

221,94

100%

A vízeróziónak kitett terület övezete az Öreghegy, a Remetevölgy, a Vöröshegy, a Sátorhegy, az Újhegy és a Megyehegy területeit foltokban érinti. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit a földhasznosítás módjára vonatkozóan. R-2 Ökológiai tájrehabilitációt igénylő terület övezete

12,51

12,78

102,16%

Ökológai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A tájrehabilitáció során a terület természeti, illetve természetközeli állapotához hasonló állapot visszaállítását kell megvalósítani. F-1 Felszíni övezete

vízminőség-védelmi

terület

6,32

6,21

98,25%

Balatonalmádi közigazgatási területén F-1 jelű övezetbe tartozik a vast és a Balaton-part közötti terület a település északi részén. A kiemelt térségi övezet területén beépítésre szánt területet nem jelöl a településszerkezeti terv. A szabályozás során elő kell írni, hogy nem engedélyezhető a területen épületek építése, bővítése – a jogszabályokban meghatározott kivételeken túl. D-1 Tómeder övezete

3308,11


3303,76

99,86%



A Balaton tómeder teljes egésze tartozik e kiemelt térségi övezetbe. A Balaton tómedre nem csökkenthető tovább az érvényes partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően. U-1 Települési terület övezete

864,91

863,9

99,88%

Települési terület övezete a belterület és helyenként a hozzá szorosan csatlakozó külterületi beépített területek. Új beépítésre szánt terület utcahatárosan nem került kijelölésre. U-2 Gazdasági terület övezete

2,42

2,5

103,3%

Gazdasági terület övezete Balatonalmádi északi településhatárában, a Balatonfűzfővel közvetlenül határos területen került kijelölésre. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre. M-1 Az általános övezetén

mezőgazdasági

terület

112,53

107,48

95,51%

Általános mezőgazdasági övezetbe az Öreghegy északi része, valamint a Megyehegy egyes foltjai kerültek. A helyi építési szabályzat előírásaiban kell érvényesíteni a magasabb rendű jogszabály vonatkozó rendelkezéseit. M-2 A kertgazdasági terület övezetén

239,18

240,85

100,7%

A kertes mezőgazdsasági terület övezete a Halacsot, az Öreghegy déli részét, a Vöröshegyet, a Sátorhegyet és az Újhegyet érinti. A térségi övezet területén beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A terület szabályozása a BTSZ vonatkozó előírásai szerint kell történjen. E-1 Az erdőterület övezetén

361,44

352,79

97,6%

Erdőterület övezet található a Megyehegy meghatározó részén, a Várhegyen, a Remetevölgyben, az Öreghegy közepén, valamint a város déli határán fekvő ifjúsági táborok környékén. E-2 Az övezet

erdőtelepítésre

alkalmas

terület

4,74

4,95

104,4%

2,6

101,96%

Az övezet a Sátorhegy területét két foltban érinti. A terület erdőterület területfelhasználási egységbe került. E-3 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

2,55

A Megyehegy területén két keskeny területsáv tartozik az övezetbe. A terület nagy része erdőterület területfelhasználási egységbe került, a fennmaradó részen beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA C-1 Szőlő övezete

termőhelyi

kataszteri

terület

31,3


95,5%

Balatonalmádi közigazgatási területén C-1 jelű övezetbe tartozik az Öreghegy területe. Beépítésre szánt terület nem került kijelölésre. A szabályozás során elő kell írni, hogy legalább 80%ban szőlőműveléssel hasznosított telken lehet építési lehetőséget biztosítani. Ü-1 Turisztikai fejlesztési terület övezete

89,26

85,68

100%

Balatonalmádi közigazgatási területén Ü-1 jelű övezetbe a Lozsánta területe tartozik. A települési önkormányzat a fejlesztési lehetőséggel egyelőre nem kíván élni, így beépítésre szánt terület az övezetben nem került kijelölésre.




2.1.3. SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART-REHABILITÁCIÓ A Balaton törvény 2000 évben történő elfogadásával    

a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére; a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területek kijelölésére; vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények megalkotására; a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére és elfogadására

adott felhatalmazást az országgyűlés. A Balaton törvény előírta továbbá, hogy az elkészített és jóváhagyott partvonal-szabályozási tervek alapján kell a parti területeket a településrendezési tervben, illetve a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) szabályozni. 2.1.3.1. Partvonalszabályozási terv Balatonalmádi partvonal-szabályozási terve 2002-ben készült el. Tartalmazta a part menti területek nádfelmérését és a nádas minősítését, a földhivatali nyilvántartás szerinti partvonalat, a meglévő szárazulat határát, a vízpart javasolt szabályozási vonalát, a meglévő kikötőket és a kikötő fejlesztésre alkalmas területeket. A nádgazdálkodás szabályairól még 1998-ban jóváhagyásra került egy kormányrendelet 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól, mely rendelkezett a nádminősítéséről is. Ez alapján készült a nádfelmérés és nádminősítés a partvonal-szabályozási tervhez. 2.1.3.2.Vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelet A partvonal-szabályozási tervek készítésével egyidőben került megalkotásra a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmát meghatározó A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet. (melyet a 152/2007 (VI. 26.) számú Korm. rendelet módosított). E rendelet határozza meg tulajdonképpen a part menti területekre vonatkozó szabályozási követelményeket. A rendelet megalkotását követően, a partvonal-szabályozási tervben foglaltak figyelembevételével készült el a Balaton melletti települések vízpart-rehabilitációs tanulmányterve. 2.1.3.3. Vízpart-rehabilitációs tanulmányterv Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 7/2005. (III.25.) TNM rendelet 2005-ben került elfogadásra. A rendelet mellékletét képezi a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett terület szabályozásáról szóló M=1:2000 méretarányú tervlap is 5 szelvényen. A vízpart-rehabilitációs terv többek között meghatározta a partvonal-szabályozási terv alapján a meglévő, a megtartható, a tervezett és az új szabályozási partvonalat, a nádkataszter szerint minősített nádasokkal, valamint a legalizált és elbontandó feltöltésekkel. Szabályozta a közterületeket, az egyes területfelhasználási egységeket (a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet figyelembevételével). Meghatározta a parti kemping, kikötő, strand létesítésére felhasználható partszakaszt, a pari sétány, gyalogút, kerékpárút nyomvonalát. Balatonalmádi part menti vízpart-rehabilitációval érintett területek szabályozásánál tehát az egyéb magasabb rendű tervek és országos szabályozók mellett   

a Balaton-törvény előírásait, a vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet előírásait, valamint a vízpart-rehabilitációs tervet is figyelembe kell venni.




2.1.4. HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK VIZSGÁLATA 2.1.4.1. Településfejlesztési koncepció Balatonalmádi község Önkormányzata a 205/2012. (IX.27.) számú határozatával hagyta jóvá a város településfejlesztési koncepcióját. A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép egy mondatban: „Legyen Balatonalmádi az a város, ahol érdemes élni, ahová élmény ellátogatni!” Ez a mondat magába foglalja, hogy a fejlesztések elsődleges célcsoportjának a helyi lakosságot kell tekinteni, de mindemellett figyelembe kell venni a turisták, üdülőtulajdonosok elvárásait is. Ugyanakkor egy másik szempont is megjelenik a jövőkép vezérmondatában, hiszen a fejlesztések eredményeire is utal. Az önkormányzat víziójában egy olyan Balatonalmádi szerepel, ahol minden helyi lakos megtalálja az érvényesülés lehetőségeit, ahol a városi funkciók, szolgáltatások színvonala általánosan magas, a lakókörnyezet hátteréül szolgál a lakosok feltöltődésének és lehetőségük van a szabadidő tartalmas eltöltésére. Ebben a vízióban szereplő városban a lakosok büszkék az elért eredményekre és ez az érzés kívülre is kisugárzik. Egy önmagával elégedett városba a turisták is szívesebben látogatnak el. A jövőben Balatonalmádinak fokozottan olyan várossá kell válnia, ahová a turisták kíváncsian érkeznek meg, ahol tartalmas és sokszínű élményekkel találkoznak és ahonnan kellemes benyomásokkal távoznak. Balatonalmádi Önkormányzata három fejlesztési szempontot emel ki, amelyek érvényesülését a stratégia tervezési és megvalósítási szakaszaiban egyaránt vizsgálja. Ezek olyan szempontok, amik irányítóelvként kifejezik az Önkormányzat településfejlesztési szándékait, cselekvései fókuszát: környezeti értékek megóvása, helyi közösségek aktivizálása, helyi erőforrásokra alapozott, diverzifikált fejlesztések. A fenntarthatóság szemlélete megjelenik az önkormányzati döntéshozatalban és ezt az elvet követi a fejlesztések során is. A fejlesztések célja Balatonalmádi környezeti, társadalmi, gazdasági adottságainak figyelembe vételével illetve ezen adottságok erőforrásokká alakításával a város versenyképességének javítása, miközben a táji környezet egyensúlya nem borul fel. Ezen túlmenően cél az élhető és vonzó lakókörnyezet megőrzése és további fejlesztése. Ezek a célok összességében mind azt kell szolgálják, hogy a lakosság életminősége érezhető módon emelkedjen. Célok kiemelten:    

A település népességmegtartó erejének növelése; Erős belső társadalmi kohézió; Gazdasági szinergiahatások kihasználása. A jövőkép megvalósításának célrendszere:




2.1.4.2. Integrált Városfejlesztési Stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (IVS) a városi önkormányzatok által elkészítendő, fejlesztési szemléletű, középtávot (7-8 év) átfogó dokumentum, célja a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a településrészekre vonatkozó célok kitűzése, és azok középtávon való érvényesítése. Balatonalmádi város Önkormányzata az Integrált Városfejlesztési Stratégiát a Képviselő-testület 207/2012. (IX.27.) sz. határozatával fogadta el. Balatonalmádiban 5 városrész került kijelölésre és az általános stratégiai célok városrész szinten kerültek megfogalmazásra:




1. Vörösberény városrész: A városrész a legkésőbb Balatonalmádihoz kapcsolt településrész, amely máig meg tudta őrizni identitását. A városrész túlnyomó része lakóterület, a kiszolgáló területek, intézményterületek az Ady Endre utca és Veszprémi út környékén alakultak ki. A városrész nem rendelkezik valódi településrész-központtal, mely a közösségi élet színtere is lenne egyben. A városrész identitásának a megőrzése az elsődleges feladat. A fejlesztések érdekében a volt faluközpont helyén kell erősíteni elsősorban a közösségi funkciókat. Részcélok:  

Városi alközpont megerősítése Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések

2. Almádi városrész: A városrész a legnagyobb az 5 kijelölt városrész közül, amely az elmúlt évszázadok alatt az egykori szőlőhegy üdülőterületté, majd várossá fejlődése során alakult ki. Ennek megfelelően nem csak a területhasználat, hanem az itt megjelölhető fejlesztési célok is nagyon heterogének – attól függően, hogy lakóterületről, üdülőterületről vagy egyéb funkciójú területekről beszélünk. A fejlesztési célok a lakókörnyezet fejlesztésén túl elsősorban a szolgáltatások minőségének növelését jelentik. Részcélok:   

Városközpont jellegének megerősítése, Lakókörnyezeti minőségi fejlesztések, Infrastruktúra fejlesztése.

3. Káptalanfüred városrész: Káptalanfüred Balatonalmádi, s egyben az egész Balaton egyik legkellemesebb üdülőterülete, köszönhetően a 30-as években történt terv szerinti parcellázásnak, a szigorú építési szabályoknak valamint a meglévő fák védelmének. A terület homogén – hétvégiházas, erdős – üdülőterület, amit megszakít egy-egy a 20. század második felében kialakított üdülőházas üdülőterület. A városrészben közép- és hosszútávon cél a meglévő, egységes karakter megőrzése, de emellett fontos a szolgáltatások elérésének biztosítása, színvonalának emelése. Részcélok:  

Terület karakterének megőrzése, Szolgáltatási funkciók fejlesztése.

4. Parti sáv városrész: A viszonylag keskeny és hosszú – a vasút és a vízpart közötti - terület kiemelt jelentőséggel bíró városrész, mivel a városban a legnagyobb turisztikai potenciállal rendelkezik, s számos idegenforgalmi és rekreációs terület található itt. A területen, a meglévő folyamatokat erősítve, a szolgáltatás funkciók erősítése, attrakciók fejlesztése az elsődleges feladat, amivel a város növelheti az ismertségét és az elismertségét. Részcélok:    

A turisztikai szezon meghosszabbítását szolgáló fejlesztések, Közösségi szolgáltatások fejlesztése, A parti sáv esztétikai megújítása – összehangolt, jól ütemezhető településképi akciók, Infrastruktúra fejlesztése.

5. Külterület és zártkertek városrész: A külterület egyéb részei, a belterületi városrészeken kívüli területek. E városrészben kell leginkább diverzifikált fejlesztési célkitűzéseket megjelölni, melyek illeszkednek a meglévő adottságokhoz, valamint a tájszerkezetben rejlő potenciálokhoz. A gazdasági fejlesztéseken túl a városrészben helyet kap a rekreációs-turisztikai fejlesztés, valamint a tájterhelhetőséget figyelembe vevő tájhasználati fejlesztések. A városrészben támogatni kell az agráriumhoz kapcsolódó, környezetet nem terhelő gazdasági tevékenységeket és fejlesztéseket. Részcélok:   

Gazdasági jelentőségű területek fejlesztése, Zártkertek jellegének megőrzése, Változatos tájhasználat fenntartása.

Az egyes városrészek fejlesztési irányvonalának meghatározását követően kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyek a város meghatározott fejlesztéseinek színhelyei az elkövetkezendő 7-8 évben. A városban összességében négy akcióterület került kijelölésre, aminek az oka, hogy sem a település mérete, sem a szerkezete nem követeli meg több akcióterület kijelölését, valamint az Önkormányzatnak kizárólag ezeken a területen van lehetősége a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban fellépni. Az akcióterületi fejlesztések várhatóan az egész városban, illetve kistérségben éreztetik hatásukat.




 Központi akcióterület Az akcióterület Almádi városrészközponti részén helyezkedik el, itt találhatóak a legfontosabb városi és kistérségi intézmények. A központi akcióterület az intézményi, egyházi és kulturális városközpont, valamint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó közterületek, zöldfelületek, illetve lakóterületek együttese. Az itt meghatározott célrendszer így nem csak az akcióterületre értelmezhető, kifejti hatását az egész városra is. A városi és városrészi célokkal összhangban a Központi akcióterületi fejlesztés átfogó célja, hogy a városközpont jellegének megerősítése útján a város a kistérség és az ország egy vonzó célpontjává váljon. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen:       

Városháza épületének korszerűsítése Posta parkoló környezetrendezése Egészségügyi központ melletti közterület rekonstrukciója Baross Gábor utca, járda rekonstrukció Piac fejlesztése II. ütem Játszótér bővítés Orvosi rendelő utóhasznosítása

 Vörösberényi akcióterület Az akcióterület kijelölésének indoka, hogy a városrész, ami korábban – Almádival történő egyesüléséig - önálló településként működött, megőrizte a mai napig önálló identitását, s a lehatárolt akcióterületen megtalálhatók a városrész üzemeltetéséhez szükséges közigazgatási, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók. A város fontosnak tartja a Vörösberényi akcióterület, mint városi alközpont fejlesztését, amely az egész városrészben élők identitását meghatározza. Ehhez erősíteni kell Vörösberény településtörténeti központját, hogy az intézményi és szolgáltató funkciók mellett egyben a közösségi élet színterévé válhasson. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen:     

Egészségügyi ellátás fejlesztése Református templom környék rendezése Iskola alatti terület rendezésének előkészítése Művelődési ház felújítása és funkcióbővítése Veszprémi úti járda burkolat-felújítása

 Budatava akcióterület Az akcióterület Almádi városrész északi részén található, itt az egyes városi intézmények mellett, számos kereskedelmi és szolgáltató gazdasági terület is található. E területrész a város legutóbbi időszakában alakult ki: új kisvárosias lakóterületek mellett, jellemző a korábbi gazdasági területek átalakulása. Budatava földrajzilag határos Vörösberénnyel, azonban területfelhasználásában és karakterében jelentős eltérést mutat attól. Az önkormányzat erősíteni kívánja a meglévő település alközponti funkciókat, s emellett elősegíteni a terület átalakítását, gazdasági potenciáljának kihasználását. A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen:     

Óvoda fejlesztése Telephely fejlesztés Sportpálya kialakítása Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és kollégium felújítása Kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek kialakítása

 Parti akcióterület A terület a város legnagyobb potenciállal rendelkező területe, ezért indokolt itt akcióterület kijelölése. Az akcióterületen a meglévő funkciók fejlesztése mellett új attrakciók elhelyezése a cél. Az akcióterületen a vízparthoz kapcsolódó rekreáció és szolgáltató funkciók vannak jelen. Az üdülőházas üdülőterület a tulajdonosi struktúra átalakulásának köszönhetően az elmúlt évtizedben alig fejlődött. A parti szakaszon kiemelt jelentősége van a közösségi területek (strand, zöldterület, sétány, kikötő stb.) fejlesztésének, ami nem csak a városban élők igényeit elégíti ki, hanem az itt szolgáltatást igénybe vevő turisták számára is minőségi javulást eredményez.




A közszféra megvalósítani kívánt fejlesztései a területen:        

Budatava strand rekonstrukciója Wesselényi strand felújítása II. ütem Kikötő fejlesztésének előkészítése Szent Erzsébet liget minőségi fejlesztése Parti sétány fejlesztése Vasúti átjáró kialakítása I. ütem Kikötő fejlesztése a horgászkikötőnél Sportpálya fejlesztéseinek előkészítése

2.1.5. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MEGÁLLAPÍTÁSAI, MEGVALÓSULT ELEMEK Balatonalmádi a város szerkezetét jelentősen átalakító fejlesztéseket nem tartalmaz. Alapvetően megtartja a négy eltérő településrész egyedi sajátosságait, szerkezetét és területhasználatát. Káptalanfüred erdős üdülőterület, jellemzően hétvégiházas üdülőterületekkel. Vörösberény jellemzően kertes lakóterület, falusias karakterrel, az Ősközség településrészen nőtt utcahálózattal és ennek megfelelően viszonylag szabálytalan telekstruktúrával, amely helyi védelem alatt áll. Szerkezetét befolyásoló fejlesztési elem a 7217. sz. út nyomvonalának módosítása, mely így a Vörösberényi iskola területe alatt haladva köthetne be a 71. sz. főútba, elkerülve a jelenleg forgalommal terhelt vörösberényi lakóterületeket. Az új forgalmi csomópont környezetében fejlesztési területként kereskedelmi-szolgáltató, településközpont vegyes és zöldterület területfelhasználási egységek kerültek kijelölésre. Ugyancsak itt kapott helyet a városi sportpálya, amelyet ide helyeznének át, ha lehetőség nyílna a jelenleg a parti sávban található sportpálya turisztikai célú fejlesztésére. E fejlesztési elemek közül egyelőre nem valósult meg semmi. Budatava újabb beépítésű terület déli része szabályos, rendezett utcahálózatú, lakó-üdülő vegyes használatú kertes terület kertvárosias lakóterületként, illetve hétvégiházas üdülőterületként, északi részén a település egészének struktúrájától jelentősen eltérő tömbtelkes, valamint sorházas beépítésű területekkel kisvárosias lakóterületként kerültek kijelölésre. E településrészen található a gazdasági területek nagytelkes tömbje is. Nagyobb összefüggő fejlesztési terület csak itt került kijelölésre a fent említett 7217. sz. út új nyomvonala nyomán kialakuló új közlekedési csomóponthoz kapcsolódva, melynek megvalósítása a közeljövőben nem várható. Almádi településrész a vegyes használatú, beépítésű, telekméretű és jellegű központi településrész és a jellemzően üdülő használatú, nőtt jelegű úthálózattal rendelkező, részleteiben még rendezetlen Öreghegy településrész elegye a jelenlegi használattal és a szerzett jogokkal összhangban jellemzően kertvárosias lakóterületi, illetve hétvégiházas üdülőterületi területfelhasználási egységbe került. A parti sáv az egyes településrészekhez területileg kapcsolódik, de használatában teljesen egyedi, az egyes területek területfelhasználási besorolása jellemzően a tényleges használathoz igazodik. Az egyes településrészek önállóan is egészként működnek, saját központtal is rendelkeznek (alközpontok). A településszerkezeti terv az egyes alközpontok további kiépülésére a településközpont vegyes területeken biztosít lehetőséget. A településszerkezeti terv készítésekor fő cél volt a minőségi fejlesztés számára teret adni, a közpark és parti sétány-fejlesztés számára területet kijelölni, az akkor hatályos településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott egyéb fejlesztések számára teret biztosítani. A belterülethatár növelés inkább korrekció jellegű, a Balaton-törvény biztosította lehetőségek és a koncepcióban megfogalmazott utcahatáros beépítés megszüntetésére irányult. A javaslat szerint, a Balatontörvény biztosította fejlesztési lehetőség nem került maximálisan kihasználásra. Ezáltal a településfejlesztés valóban inkább a meglévő belterületi minőségi fejlesztésre irányulhat, s így a város továbbra is rendelkezik fejlesztési tartalékokkal. Jelentős javaslat azonban a Balatontörvényben turisztikai területként szabályozott Lozsánta és az Úttörőtáborok területe, mely területek a szerkezeti tervben különleges terület területfelhasználási egységbe kerültek, a Lozsánta tartalékterületként.




Közlekedési szempontból több fejlesztési elemet is tartalmaz a terv. Jelenleg a Felsőörsi út (7218. sz. út) A 71- sz. főútba az Óvári Ferenc utca nyomvonalán csatlakozik. A volt nevelőotthon területe jelenleg hasznosítatlan terület, melyet a településszerkezeti terv kisvárosias lakóterületbe sorolt. A terület fejlesztés során kerülhetne sor a 7218. sz. nyomvonal korrekciójára, mely így rövidebb nyomvonalon tudna csatlakozni a 71. sz. főúthoz, valamint az új csomópont biztonságosabban kiépülhetne a jelenleginél és a parti sávval való kapcsolat is megoldódna amennyiben a csomóponthoz csatlakozó új vasúti átjáró is megvalósulna, de a terület fejlesztése még nem indult meg. Belterületbe vont fejlesztési területek:     

Káptalanfüreden a Fenyő utca két már beépült telke (kertvárosias lakóterület) - megvalósult NEVIKI (kertvárosias lakóterület)- nem valósult meg a Remetevölgyben a volt honvédségi terület (különleges szabadidőközpont terület) megvalósult a Vöröshegy belterülettel határos területsávja (hétvégiházas üdülőterület) – részben megvalósult a Sátorhegy és a Megyehegy belterülettel határos területsávja (kertvárosias lakóterület) – részben megvalósult

Tartalék lakóterületi fejlesztési területek:   

Lozsánta településhatár menti településrész az Újhegy több kisebb, belterülettel határos területe Megyehegyi terület egy része

Tartalék hétvégiházas üdülőterületi fejlesztési területek:  

a Vöröshegy belterületbe vont területsávjával határos további kisebb terület a Megyehegy belterületbe vont területsávjával határos további nagyobb kiterjedésű terület

E mellett a településszerkezeti tervben a belterületen korábban üdülőterületi besorolású területek, a megindult átépülési folyamatot figyelembe véve lakóterületi átsorolásra kerültek:    

71-es út és Rákóczi út környéke (a Hét vezérről elnevezett utcák térsége) Rozmaring, Viola utca menti területek Kisberényi úttól nyugatra eső terület lakóterülethez kapcsolódó része Felsőőrsi út és a Szabadság kilátó út közötti terület (Festőkről elnevezett utcák térsége)




2.2 A HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVHEZ KÉPEST TÖRTÉNŐ VÁLTOZÁSOK A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területei az alábbi megoszlásban találhatók meg Balatonalmádiban:




TERÜLETHASZNÁLAT VÁLTOZÁSOK Sorszám

Hatályos területfelhasználás

Tervezett területfelhasználás


Indoklás

Újonnan kijelölt beépítésre szánt terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület

Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület

A3

Zöldterület


0,16

A4



0,14

A5

Zöldterület


0,09

A6

Zöldterület

Intézményterület

0,3

A7



0,76

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás.

0,54

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani. Tulajdonosok vállalták, hogy a Btv. 6/B.§ előírásainak megfelelően a kijelöl új zöldterületet átadják önkormányzati tulajdonba.

A1 A2

A8

Zöldterület


0,56 0,77

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás és belterületbe vonás. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A terület magántulajdonban van, az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. § által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét közlekedési területbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás. A hatályos településrendezési eszközök a meglévő lakóépületek telkének egy részét zöldterületbe sorolták, a kijelölt új területfelhasználás a valós állapotot követi. Az Önkormányzat vállalta a Btv. 6/B. § által írt zöldterületi kompenzációt az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület területén. A terület mellett fekszik egy önkormányzati tulajdonú óvoda, melynek bővítését már évek óta tervezik. A Btv. 6/A.§ előírásai lehetővé teszik a zöldterület 50%ának intézményi területbe való átsorolását, melynek kompenzációja az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelepen kijelölt új zöldterület valósul meg.




Újonnan kijelölt beépítésre nem szánt terület B1


B2


B3


B4


B5

Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület


6,23


2,5


Zöldterület

1,33

Az önkormányzati tulajdonú budatavai lakótelep tömbbelsőben kijelölt zöldterület a jelenlegi területhasználatot tükrözi. Az átsorolás oka a jelenlegi területhasználathoz igazodó szabályozás létrehozása.

Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület

5,3


0,41

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Felsőörsi út és Szabadságkilátó út közötti 3,8 ha-os terület a hatályos településrendezési eszközök szerint belterületbe vonható, területén kijelölésre került a Btv. előírásainak figyelembevételével a terület 10%-ának megfelelő nagyságú zöldterület is. E kijelölt zöldterületet helyét szeretnék az érintett tulajdonosok a belterületbe vonható területrészen belül módosítani és az érintett területre áthelyezni.

Zöldterület

Beépítésre szánt területek átsorolása C1

Településközpont

Intézményterület

2,03

C2

Különleges beépítésre szánt terület sportterület

Intézményterület

1,89

C3



5,47

Jogszabályváltozás. A módosított OTÉK létrehozta az intézményterület területfelhasználási egységet, mely az érintett területre vonatkozóan a hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott előírásoknak jobban eleget tesz, mint a településközpont terület besorolás. Az érintett terület Vörösberény kijelölt fejlesztési területe, ahova korábban a városi sportpályát kívánták áthelyezni a Balaton partról. A terület különleges beépítésre szánt sportterületből való átsorolását az indokolja, hogy az újabb tervek szerint városi sportcsarnok is létesül, illetve ehhez kapcsolódóan további intézményi funkciók is, melyeknek szakmailag jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás




C4



7,35

C5



12,36

C6


Intézményterület

0,55

C7


Településközpont

0,28

C8



16,15

C9


Településközpont

2,58

C10



7,73

C11

Településközpont

Intézményterület

0,67

C12

Településközpont

Intézményterület

0,35

C13



1,16

a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. A területen egy önkormányzati tulajdonú óvoda épülete áll, melyet hosszú távon is óvodaként kívánnak fenntartani, melynek jobb keretet biztosít az intézményi terület területfelhasználás. A területen található a városi piac területe, amelynek átépítését, fejlesztését tervezi az Önkormányzat, ehhez, illetve a jelenlegi funkcióhoz is jobban igazodik a településközpont terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A Balatonfűzfői út mentén sorra jelennek kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciójú épületek, a terület átalakulása új szabályozás megfogalmazását teszi szükségessé, ehhez jobb kereteket nyújt a településközpont terület területfelhasználás. A területen az elmúlt években olyan mértékben megnőtt a lakóingatlanok száma, hogy túlsúlyba kerültek az üdülőingatlanokkal szemben, így az átsorolás a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozást teszi lehetővé. Jogszabályváltozás. A városi közösségi ház területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Jogszabályváltozás. Az élelmiszer üzlet területét a hatályos településrendezési eszközök településközpont területként szabályozzák. E terület funkciójának módosítása nem tervezett, így a módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás jobban megfelel a területen. Az érintett telektömbben kertvárosias lakóházak és többlakásos 9,0m épületmagasságú társasházak is találhatók, ezért a hatályos településrendezési tervek a teljes tömböt kisvárosias lakóterületbe sorolták. Mivel a jellemzően kertvárosias környéken a meglévő társasházi épületeken kívül nem kívánatos újabb kisvárosias beépítés létrejötte, ezért a tömb jelenleg is kertvárosias beépítésű része kertvárosias lakóterületbe került átsorolásra.




C14

Településközpont

Intézményterület

0,74

C15

Településközpont


3,66

C16

Településközpont

Intézményterület

0,2

Jogszabályváltozás. A területrészt a hatályos településrendezési eszközök olyan településközpont területként szabályozzák, ahol lakóépület nem építhető. A módosított OTÉK szerinti intézményterület területfelhasználás így jobban megfelel a területen. A hatályos településrendezési eszközök 6 telektömböt jelöltek ki Káptalanfüred településrész központjában településközpont területként, ám a tervek jóváhagyása óta elmúl majd 10 évben nem bizonyosodott be ennek szüksége. Az átsorolás visszalépés a hatályos szabályozáshoz képest, jobban tükrözve a valós igényeket. A valamikori Panoráma disco telke a hatályos településrendezési eszközökben településközpont vegyes területként szabályozott, ahol a lakóépület építés lehetősége is biztosított. Mivel a telek Balatonalmádi parti sávjában, zöldterületekkel övezve fekszik, nem kívánatos a területen lakófunkció megjelenése, ezért célszerű a terület intézményterületbe való átsorolása.

Beépítésre nem szánt területek átsorolása D1

Erdőterület

D2

Erdőterület

D3

Erdőterület

D4

Erdőterület

D5

Erdőterület

D6

Erdőterület

D7

Erdőterület

Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Különleges beépítésre nem szánt terület - Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági

9,2


5


0,31


14,08


0,77

A Bányakapitányság adatszolgáltatásának megfelelően, a bányatelekként nyilvántartott területtel megegyezően került kijelölésre az új területfelhasználás.

10,82


0,87



BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő


D8

Erdőterület

D9


Zöldterület

0,07

D10


Zöldterület

0,09

D11


Általános mezőgazdasági terület Vízgazdálkodási terület - Szárazulat

4,92


D12


Erdőterület

1,87


D13

Erdőterület

Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő

0,66


D14


Zöldterület

0,09

A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A7) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget.

D15

Erdőterület

0,29


D16

Erdőterület

0,18


D17


0,13

Az eddig közlekedési területként kijelölt területen zöldfelület található, a terület átsorolása a jelenlegi állapothoz igazodó szabályozás létrejöttét szolgálja.

D18


0,38

A hatályos településrendezési eszközök a temetőhöz tartozó területet hibásan jelölték kertes mezőgazdasági területét, a módosítás a jelenlegi használathoz igazodó szabályozást teszi lehetővé.

D19

Erdőterület

1,8


Általános mezőgazdasági terület Általános mezőgazdasági terület Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Általános mezőgazdasági

4,58

Megfelelés a Btv. 4/B. § szabályainak A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A1)újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget. A csatlakozó kertvárosias lakóterület (A2) újonnan kijelölt beépítésre szánt terület, mely területének 10%-án zöldterület kijelölése szükséges a Btv. 18.§ alapján, a zöldterületbe átsorolt terület ennek tesz eleget.



D20

Erdőterület

D21

Erdőterület

D22

Erdőterület

terület - Bokorerdő Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület


1,83


0,07


0,11


D23


Zöldterület

0,23

Lakossági kérelem nyomán történő területfelhasználás változás. A 2299m2-es terület jelenleg rendezetlen, főként parkolásra használt terület, amelyet a Káptalanfüredi fürdőegyesület zöldterületként kér hasznosítani. A vízpartrehabilitációs-tanulmánytervben a terület közlekedési célú területként szabályozott, valamint területén a kötelezően megtartandó közterület jelkulcs is szerepel, átsorolásának jogszabályi akadálya nincs. A terület önkormányzati tulajdonban van.

D24


Erdőterület

0,7

Önkormányzati kérelem. Megszűnt a vízkitermelés a területen




3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. TÁJSZERKEZET Balatonalmádi tájszerkezetének, illetve településszerkezetének kialakulásában a domborzati, vízrajzi és egyéb természeti adottságokhoz alkalmazkodó területhasználati foltok, több évezredes kultúra, beépített területek, valamint az azokat összekötő, elválasztó, vagy átszelő vonalas elemek játszottak szerepet. A város Veszprém megyében a Balaton-riviéra északi részén húzódó település. Szerkezetét meghatározó táji, természeti adottságok a változatos domborzat és az azokat formáló patakvölgyek. Természetes tájelemek a meglévő fasorok, a patakok és egyéb vízfolyások. A vízfolyások sokszor szabályozott mederben folynak, amik mederbe kényszerítve már mesterséges tájalkotó elemekké váltak. A vízfolyások és a völgyek jelentik a természetes vonalas elemeket, a művi elemek (utak, távvezetékek) elsősorban a domborzati viszonyoknak megfelelően völgyekben kerültek kialakításra. Mivel a műszaki infrastruktúra elemei követik a természetes környezetet, ezért nem formálják karakteresen a táj képét, kevéssé jelennek meg korridorként, az élővilágot elválasztó folyosóként. A vonalas tájalkotó elemek tájképformáló ereje abból adódik, hogy amellett, hogy tagolják a tájat, vezetik a tekintetet. Mesterséges, vonalas tájalkotó elemek jellemző eleme a település külterületét behálózó útrendszer. Összességében jellemző, hogy a volt zártkerti részeken, a belterülettel határosan folytatódik az elmúlt évtizedek lassú beépülési folyamata, a határterületek beépítése, lakóterületté válása. A belterülettől távolabbi részeken, illetve a meredekebb hegyoldalakon a természetközeli társulások jellemzőek, a bányaterületeken kívül az emberi kéz nem hagyott számottevő nyomot a tájon. Kelet felől haladva, Balatonalmádi a Balaton északi partjának első jelentős üdülőtelepülése. A tóparttal több mint 8 km hosszan – csaknem párhuzamosan – elterülő településen áthalad a 71-es I. rendű országos főút és a Budapest-Tapolca vasúti fővonal. Az elmúlt száz évben a szőlőhegyek, erdők helyén város született, amelynek házai több helyen egészen a dombok gerincéig, az erdőig érnek, épületekkel beborítva az egykor szőlővel beültetett hegyoldalakat. Mára egy összefüggő, hatalmas beépített terület jött létre Káptalanfüredtől az Újhegyig. A táji, geomorfológiai adottságok alapvetően meghatározták a város kialakulását. A központi funkciók az alacsonyabb térszínen, a 105-120 méter tengerszint feletti magasságon, a veszprémi út közelében települtek le, ahol az enyhe lejtésű, partközeli terület mintegy félsziget szerűen kitágul. Káptalanfüred előtt csak igen keskeny parti területsáv található. Itt, a néhol 20%-nál is meredekebb domboldal szinte közvetlenül a vízpartig ér. A korábban évszázadokon keresztül szőlőműveléssel hasznosított, kevésbé meredek Öreghegy nagy része is ma már sűrűn beépült belterület. Az Öreghegy kitűnő kilátást adó magasabb területei éppúgy beépültek, mint az alacsonyabb fekvésűek. A város egyidejűleg fejlődött a jól megközelíthető újhegyi területeken is és fokozatosan felértékelődött a kisberényi, illetve Vöröshegyi területrész is, ahol az utóbbi 15 évben alakult át a táj jellege. A volt szőlőhegyre utaló tájhasználat részben az Öreghegy külterületi maradékán, a Sátorhegy és az Újhegy egyes részein, valamint leginkább a Vörös-hegy magasabban fekvő részein maradt meg. Ezeken a volt zártkerti területeken is azonban már meghatározó mértékben jelen van az üdülés. A volt zártkerti területeket az alábbi nagyobb egységekre lehet tagolni:  Az Öreghegy nagyobb hányada már korábban belterületbe került, s fokozatosan beépül. A még külterületben maradt rész közel 20%-os átlagos meredekséggel rendelkezik. A szőlőterületek ezen a részen is háttérbe szorultak, az itt található ingatlanok funkciója megváltozott, a terület elsősorban kiváló panorámájú üdülőknek ad helyet. Egyre gyakoribb a kertek intenzív használata a korábban jellemző művelési ágak kárára.  A vörös homokkövéről elnevezett egykori szőlőhegy, a Vörös-hegy városhoz közelebbi része a tóra nyújtott kiváló rálátás következtében az utóbbi évtizedekben belterületbe került, s beépült. A külterületi rész is fokozatosan átalakul. A felvezető utak mentén a hétvégi házak ugyan viszonylag sűrűn átszövik a hegy lejtőit, ezek ellenére Balatonalmádi külterületei közül a Vörös-hegy külterületi része tudta megőrizni a hagyományos tájhasználatot, a szőlő- és gyümölcsművelés leginkább itt tudott megmaradni a városban.  A sátorhegyi volt zártkerti rész egészen a Veszprémi útig húzódik, s kapcsolódik közvetlenül Vörösberényhez. A sátorhegyi zártkertekre ugyanaz jellemző, mint Almádi más határrészeire: Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



addig jellemző a sűrűbb beépítés, amíg lelátni a tóra, azaz a kilátás, a látkép döntő a tájváltozás, tájalakulás folyamatában. A Bagóhegy és legfőképp a Várhegy és a Kőhegy tömbje és erdői lezárják nyugati irányban a látképet, ezek kevésbé beépítettek.  A Megyehegy alatt húzódik a veszprémi út és a 71. sz. főút közötti Újhegy, szintén volt zártkerti terület. Abból következően, hogy ez a terület az első az autópályától gyorsan elérhető, ún. panorámás északi parti területek közül, feltűnően magas az építési kedv, és igen sok különféle funkciójú, méretű és megjelenésű épület van a területen. Általánosan jellemző, hogy a 71-es főúthoz és a belterülethez közelebb kisebb méretűek a telkek és sűrűbben beépült a határ, míg feljebb az erdő felé nagyobb méretűek a földrészletek. A 71-es főúttól az erdőkig emelkedő területről a hosszú évtizedes fűzfőgyártelepi légszennyezés (növényvédő szerek és intermedierjeik), illetve az üdülés terjedése lassan kiszorította a szőlőt. A terület nyugati részén a 7217. j. mellékút mellett helyezkedik el a korábbi, hamarosan rekultivációra kerülő hulladéklerakó (052/1-2 hrsz). Abból, hogy a település több mint 8 km hosszan párhuzamos a Balatonnal, szinte törvényszerűen következett, hogy három évtized robbanásszerű növekedése a tóra néző domboldalakat vette igénybe. Azok a területek, ahonnan nem látszik a vízfelület, üdülési szempontból gyakorlatilag értéktelennek bizonyultak. Ez a típusú növekedés, a beépített terület tóval párhuzamos terjedése sajátos helyzetet teremtett Almádiban. Amíg az átlagos településekre az a jellemző, hogy a belterületet egy nagy külterület fogja közre, Almádiban az összefüggő külterület csak az északiészakkeleti határrészen található. Kelet-délkeletre a Balaton terül el, míg nyugat-délnyugat irányban kisebb-nagyobb, egymással nem összefüggő külterületi darabok találhatók, miután a belterület határa több helyen egybeesik a közigazgatási határral. A vasút és a 71. sz. főút között fekvő lozsántai terület a város legegybefüggőbb árutermelő mezőgazdasági területe, amit azonban terhel, hogy a kárpótlást követően a közel 100 ha-os területnek több száz tulajdonosa lett, s keskeny nadrágszíj parcellák alakultak ki. A terület hasznosítása ma jellemzően parlag, vagy gyep, kisebb részben művelt, épület nincs a területen. A területet Balatonalmádi turisztikai fejlesztési területeként szabályozza a Balaton-törvény. A másik jellemző forma az erdő jellegű tájhasznosítás, amely többnyire a meredek, köves domboldalakra, hegytetőkre, illetve a tóra kilátást nem nyújtó, zömmel észak-északnyugati hegyoldalakra jellemző. A külterület északkeleti részét a Megyehegy – Natura2000-es – erdő- és gyepterületei uralják. A hegyre 210-230 méter magasságig húzódott föl egykor a szőlőhegy. A gerincvonal mögött található az erdő takarásában az egykori bánya és a többi kisebb-nagyobb bányaseb. A terület északi részén érdekes látnivaló a Romkúti-völgy, amelyen turistaút halad keresztül és nevét a közelben lévő római villa romjairól kapta. A Vörös-hegytől északra magasodik a Várhegy és a Sátorhegy, illetve a hegyek közt húzódik a Malomvölgy vízműkútjaival. A meredek hegyoldalakon megjelennek a természetes erdőtársulások, tölgyesek. Az Öreghegytől északra haladva találjuk a Vödörvölgyet, aminek a legnagyobb része erdővel borított. A Felsőhegy felé eső területrészen, a Pinty utca fölött egy volt honvédségi, a szerkezeti tervben jelenleg szabadidő hasznosítású, terület található. A völgy távolabbi részén van az új temető (026/1 hrsz). A területrész karakteres eleme a volt vasúti töltés, amit a Blaha Lujza utca magasságában hosszan 5-6 méter magas vöröskő támfal kísér. A terület belterülettel határos részén vegyes területhasználatot találunk, elsősorban hétvégiházas üdülőterületeket és lakóterületeket. A terület híres az egykori Pinkóczi csárdáról, amely új helyen, várja a vendégeket. A fentieken túlmenően a területen több lóistálló áll. Káptalanfüredtől délre található a Köcsi-tó, amely kizárólag a felszínre hulló csapadékvizekből táplálkozik. Sajátos tájhasználat jellemzi Káptalanfüred e részét, ahol magát az üdülőterületet is erdőben alakították ki és a külterületi erdőkben pedig, az elmúlt évtizedekben úttörő, ma ifjúsági táborok működnek. Ehhez kapcsolódó terület a Halacs, ahol nagyobb mezőgazdasági területek (szántó, szőlő- és gyümölcsültetvények) is találhatók a hétvégiházas területek mellett. A táj szerkezetében jelentős változtatásokra nem tesznek javaslatot a településrendezési eszközök.




3.2. TÁJHASZNÁLAT A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a megalapozó vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy-egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél. a tájhasználat során figyelemmel kellett lenni a hatályos településrendezési eszközök előírásaira, a magasabb rendű területrendezési tervekre, illetve a biológiai aktivitásértékre. 3.2.1. ERDŐTERÜLETEK Erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösséget tekintjük annak talajával együtt. Erdőterületnek minősül az erdő által elfoglalt 1500 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterület a benne található nyiladékkal együtt, valamint az erdőtelepítésre tervezett területek. Az erdőterületek alapvető jelentősége van az élővilág megóvása és a települési környezet minősége szempontjából, valamint elsődleges fontosságúak tájesztétikai szempontból a maradék táji értékek és turisztikai vonzerő megtartása céljából. Az erdősültség növelése, a térség mezoklímájának kedvező irányú megváltoztatása, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése érdekében a monokultúrás szántóterületek csökkentése, illetve a kedvezőbb ökológiai állapotú területek növelése céljából szükséges. Az erdők telepítésénél fontos, hogy honos, a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre, az erdő élővilága gazdagodjon és turisztikai szempontból vonzó erdők alakuljanak ki. Az erdőterületek az évszázadok folyamán megőrizték kiterjedésüket, nélkül számított - teljes területének 19,41%-át7 foglalják el, ezzel a (üdülők, lakóterület stb.) után a legjelentősebb területhasználat a természetes zonációnak megfelelően a dombtetőkön, továbbá a alakultak ki. Erdőterületek több nagyobb foltban találhatók.

a település – művelés alól településen. meredekebb

Balaton felszíne kivett területek Erdőterületek a domboldalakon

Erdőterületként kijelölt meglévő erdőterületek:        

a Megyehegy nagy kiterjedésű erdőterületeit, illetve gyepes-bozótos területei; a Lozsánta területén kijelölt gazdasági területek menti véderdő; a Lozsánta Balaton-part és a vasút közötti területei; a Várhegy, Sátorhegy és Malomvölgy erdőterületei; a belterület erdőként nyilvántartott területei; a Remetevölgy erdőterületei; az Öreghegy erdős, bozótos területei; a káptalanfüredi ifjúsági táborok erdőterületei.

Újonnan tervezett erdőterület: 

a Malomvölgyben a Vörösberényi átsorolásával (1,87ha).

séd

menti

területek

vízgazdálkodási

területek

A Veszprémi Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az erdőterületek összessége elsődlegesen védelmi (talajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi) rendeltetésű. Az erdőterületek fontos rekreációs szerepet játszanak védelmi jelentőségük mellett. Több turistaút is keresztülhalad a településen, kapcsolódást biztosítva az országos kék túra útvonalával. Az erdőterületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántartott természeti területek teljes egészében lefedik az erdőterületeket, azonban a Nautra 2000-es területekhez csupán a Megyehegy erdői tartoznak. A településrendezési eszközökben az Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján kerültek lehatárolásra az erdőterületek, ennek megfelelően megkülönböztetünk elsődleges rendeltetésük alapján a véd- és közjóléti erdőket. A településen a Káptalafüred erdőben található üdülőterületeit sorolják a településrendezési eszközök közjóléti erdőbe, a város egyéb erdőterületei elsődleges rendeltetésük alapján véderdők. 

7

Védelmi erdő terület övezetében épület nem helyezhető el.

Az erdőterület arányában kisebb, mint az országos (21%) és BKÜ (27%) átlaga.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 


Közjóléti erdőterület a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület. Az övezet a magasabb rendű jogszabályoknak megfelelően építhető be: a beépíthető telek területe 10 ha, a beépítés módja szabadonálló, a beépítés mértéke legfeljebb 0,3%. Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be. Káptalanfüred üdülőterületei jellemzően az Ek jelű övezetbe tartoznak, ahol a beépített telkek az övezet előírásaitól eltérően, a kialakult állapotnak megfelelő beépítettséggel felújíthatók, helyreállíthatók. A szabályozás megkülönbözteti a magterületbe tartozó közjóléti erdőterületeket a védelem alatt nem álló erdőktől. Magterületen a Balaton törvény magterület térségi övezetre vonatkozó szabályait be kell tartani.

Az erdőterületek kijelölése megfelel az OTrT-ben, illetve a Balaton-törvényben kijelölt területfelhasználási kategóriának, illetve övezeti paraméternek. Balatonalmádi közigazgatási területén a településrendezési eszközök felülvizsgálata során azon erdőterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület nagysága, amelyet egyidejűleg a térségi szerkezeti terv erdőgazdálkodási térségként állapít meg, összességében nem csökkent. A településrendezési eszközök felülvizsgálata során kizárólag azokat az erdőterületeket csökkenti, melyek a Balaton törvényben mezőgazdasági térségbe sorol. Ezen erdőterületeket a településrendezési eszközök általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő területfelhasználási egységbe sorolják a valós állapotoknak megfelelően. Védelmi célú fasorok kerültek kijelölésre a jelentősebb utak – a belterülettől északra, a 71. sz. főút keleti oldala, illetve a 7217 j. mellékút két oldala - mentén. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. 3.2.2. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK A mezőgazdasági területek a növény- és gyümölcstermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgáló területek. A település mezőgazdasági területei általános és kertes mezőgazdasági területként kerültek kijelölésre. A mezőgazdasági terület övezeteiben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. Mezőgazdasági terület övezetek telkein épületpótló műtárgy nem helyezhető el, birtokközpont nem létesíthető. Tájképvédelmi szempontból mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető. Mezőgazdasági területeken a beépíthető telekrész (építési hely) kijelölésére vonatkozó szabályok: utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el, új épületet a földrészlet közút felöli 30 m-es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni. 3.2.2.1. Általános mezőgazdasági terület A szabályozás megkülönbözteti az általános mezőgazdasági területen belül az alábbi övezeteket: -

általános mezőgazdasági terület (Má); általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő (Má-gy); általános mezőgazdasági terület – szárazulat (Má-sz).

Az általános mezőgazdasági terület övezetei elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló területek. Az övezetekben erdő is létesíthető, kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető tájhonos növényzettel takartan, lábazat nélküli drótkerítés formájában. Általános mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Balaton-törvény, melyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. Az általános mezőgazdasági területek esetében figyelemmel kell lenni a Btv. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. §) és az általános mezőgazdasági területre (Btv. 39. §) vonatkozó előírásait.




Általános mezőgazdasági terület

A HÉSZ általános mezőgazdasági területen négy övezetet különböztet meg.



-

Az Má1 jelű általános mezőgazdasági terület övezetbe tartoznak azok a jelenleg műveléssel hasznosított területek, amelyek – a helyi erősen közepes adottságokat figyelembe véve – viszonylag jobb minőségűek. Az övezetekben a Balaton törvény előírásainak megfelelően művelési áganként kerültek meghatározásra a beépítés feltételei. Az övezetekben a beépítés feltétele az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése / időszakos tárolása megoldott. A HÉSZ javaslatot tesz, hogy új épületek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.

-

Má2 övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben épület nem helyezhető el.

-

Má3 övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei. Az övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el, a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha. A területen közép- és hosszú távon nem várható a beépítés, mivel nincsen egységes koncepció és gondolkodás a területről, illetve a tulajdonosi viszonyok nem teszik lehetővé. A koncepció kialakulásáig a rendezési eszközök nem engedik a terület beépítését.

-

Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni. Az övezetben épület nem helyezhető el.

Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő (Má-gy)

Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő (Má-gy) került kijelölésre a Balaton törvény általános mezőgazdasági térségbe sorolt mezőgazdasági területei, ahol természetvédelmi céllal fenn kell tartani a meglévő fás legelőket. E területeken a valós állapotoknak – jelenlegi területhasználatnak – megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések találhatók. Újonnan kijelölt általános mezőgazdasági terület – bokorerdő került kijelölésre: -

Újhegy lejtőin a Veszprémi út mellett Belterülethez közel az Öreghegyen

Az övezet telkein a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető), erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el. A HÉSZ megkülönbözteti a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő területén található bokorerdő területeket. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját. -

-

Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balaton-felvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét – a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását.

Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő került kijelölésre jellemzően azokon a területeken, amit a hatályos településrendezési eszközök erdőterületbe sorolnak, de a valós területfelhasználás alapján a Balaton-felvidékre jellemző fás legelők, bokorerdők, azonban a Balaton törvény szerkezeti terve alapján is mezőgazdasági térségbe tartoznak.




Általános mezőgazdasági terület – szárazulat

Általános mezőgazdasági terület – szárazulat (Má-sz) került kijelölésre a település északi részén a vasút és a Balaton-part között, ami pufferterületként biztosítja a Balaton védelmét. Az övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint Általános mezőgazdasági terület –szárazulat a Balaton törvény 4/B. § b) pontja indokolja. A területet a Balaton törvény mezőgazdasági térség területfelhasználási egységbe sorolja, azonban a vízpart-rehabiltációs tanulmányterv vízgazdálkodási terület – tómedren kívül területfelhazsnálási egységbe sorolja. 3.2.2.2. Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület besorolásba kerültek az egykori zártkerti területek, melyek a kisüzemi jellegű termelést illetve saját ellátást, valamint a szabadidő eltöltését szolgálják. Kertes mezőgazdasági terület az alábbi területeken került kijelölésre:      

az Újhegyen; a Sátorhegyen; a Vöröshegyen; a Pinkóczi csárda környékén; az Öreghegyen; a Halacson.

Új kertes mezőgazdasági terület: 

az Öreghegyen két kisebb foltban került kijelölésre (1,94ha).

Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozóan szigorú előírásokat tartalmaz a Balaton-törvény, melyeket a helyi építési szabályzat megalkotásánál figyelembe kellett venni. A kertes mezőgazdasági területek esetében figyelembe kell venni a Btv. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (Btv. 26. §) és a kertgazdasági területre (Btv. 40. §) vonatkozó előírásait. A tájkarakter védelme érdekében a kertes mezőgazdasági övezetek területén legalább 60%-ban kert, szőlő vagy gyümölcsműveléssel hasznosított telekre szabad csak építeni. Az Öreghegyen, az első osztályú szőlőkataszteri területek esetében pedig legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan hasznosított telken helyezhető csak el új épület. A kertes mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki. A tájkarakter védelmét szolgálják az épületek kialakítására vonatkozó főbb szabályozási elemek: -

-

az épület feltöltésben nem helyezhető el; a homlokzat felületének anyaga lehet: o vakolat o égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla o kő homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai lehetnek; nyeregtető alakítható ki 37–42 fokos tetőhajlással; tetőn – az íves záródású ökörszem ablak kivételével – nyílászáró nem létesíthető. tető héjazatánál természetes anyagú és színű égetett cserép-, pala- és nádfedés szükséges; fából készült nyílászárók (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben) alkalmazhatók; erkély, tetőtéri terasz, loggia nem építhető; tilos a műanyag, alumínium és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása; utcai homlokzaton garázs vagy különálló garázsépület nem létesíthető.

Az övezetekben telekalakításra vagy telek beépítésre akkor kerülhet sor, ha az ingatlan(ok) közterületről vagy magánútról megközelíthetők. A közművesítettség közvetetten kerül szabályozásra: vízvezeték csak akkor vezethető, ha a keletkező szennyvízkezelés megoldott. A szennyvíz kezelés– amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott történhet zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót, vagy egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel. Az övezetekben antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei takart közterületről nem látható Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



módon helyezhetők csak el. Kertes mezőgazdasági területen megkülönböztetünk öt övezetet. A következő táblázat tartalmazza a telekalakításra és beépítésre vonatkozó szabályokat azon övezetek esetében, ahol beépítést engedi a HÉSZ A

B

C

1

E

F

Övezet jele A telek

2

Mk1 volt Mk1

Mk2 volt Mk2 és Mk6

Mk3 volt Mk34

Mk4 volt Mk5

3

Beépíthető telekméret (m2)

1500

3000

1500

2000

4

Beépíthető legkisebb telekszélesség (m)

16

20

16

20

5

Beépítési mód

SZ

SZ

SZ

SZ

6

Legnagyobb megengedhető beépítettség (%)

3

3

3

2

7

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

alatti

5

5

5

3

8

Beépíthető telekrész határvonalának közterülettől vagy magánúttól mért minimális távolsága

6

6

6

6

9

Beépíthető telekrész határvonalának oldalhatárától mért minimális távolsága

az

30

30

30

30

10

Építmények kialakítható épületmagassága (m)

legnagyobb

4,0

4,0

4,0

3,5

11

Az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől mérve (m)

6,0

6,0

6,0

6,0

15

Présház legnagyobb alapterülete (m2)

100

120

120

90

16

Présház legnagyobb szélessége (m)

6,0

7,5

7,5

6,0

SZ

szabadonálló beépítés

terepszint

Az egyes övezetekre vonatkozó egyedi szabályok: -

Mk1, Mk2 és Mk3 övezetekben legfeljebb egy épület építhető.

-

Mk3 övezetben lakóépület is elhelyezhető, amennyiben a beépíthető telekméret 3000 m2. Lakóépület építése esetén a beépíthető alapterület 120 m2, s a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés kötelező. A hatályos szabályozás az 30,11 ha-on enged lakóépület építését. A Balaton törvény változásából fakadóan – az Önkormányzat – nem tudja így szabályozni a belterülettel nem határos területeket az Újhegy északkeleti részén. Ennek megfelelően a lakóépület elhelyezésére szolgáló övezet 27,07 ha-ra csökken, ami a 240,85 ha-os M-2 jelű kertgazdasági terület övezet 11,23%-a.

-

Mk5 övezetben épület nem helyezhető el.

3.2.3. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLET A vízpart-rehabilitációs tanulmányterv megkülönbözteti a tómedren belüli és a tómedren kívüli területeket. Természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű a Balaton medre az ott található nádasokkal. (A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja - 3258 ha.) A vízpart-rehabilitációs terven jelölt tómeder területe, illetve a vízgazdálkodási terület – szárazulata kerültek a Balatonnal kapcsolatban vízgazdálkodási területfelhasználásba. A szabályozás a Balaton területére, mint vízgazdálkodási terület tómedren belüli részére különös szabályokat fogalmaz meg. A Vtb övezeti besorolású Balaton vízmedre területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



‐

Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők;

‐

a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető;

‐

a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné.

‐

a Balaton-felvidéki engedélyezhető.

Nemzeti

Park

területéhez

tartozó

vízfelületen

halászat

nem

A Vtk jellel szabályozott vízgazdálkodási terület – tómedren kívüli övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. A település külterületén lévő csatornák, településszerkezeti szempontból fontos árkok vízgazdálkodási területként kerültek kijelölésre V övezeti jellel. Balatonalmádi vízgazdálkodási területe a Köcsi-tó, a Vörösberényi séd, a Remete-patak és a Balaton vízmedre továbbá a vízmű területek. A Köcsi-tó nem rendelkezik állandó tápláló vízfolyással (patak, ér), így kizárólag a felszínre hulló csapadékvízből táplálkozik. Vb jelű vízmű területek találhatók a település külterületén a Malom árokban (039 hrsz), a Megyehegyen (051/1, 070, 071 hrsz), az öreghegyi zártkertek tetején (08/2, 015/3 hrsz), melyek részben a város vízbázisát jelentik. 3.2.4. KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK A települések területén korábban egyedi funkció meghatározással kijelölt, vagy a jelenlegi egyedi használatú, nagykiterjedésű, alacsony beépítettségű területek, jellemzően különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek. Ezek a temetők, sport és turisztikai terület továbbá a bánya területei. 

Különleges beépítésre nem szánt terület –temető terület

Balatonalmádi legnagyobb, tartalékokkal rendelkező temetője a Vödörvölgyben található, a Szentkirályszbadját megközelítő út (Vödörvölgyi út) és a Remetevölgyi utca között (026/1-2 hrsz) – 55 005 m2. Emellett Vörösberényben, a Thököly utcában található temető. A vörösberényi temető északi részén a szabályozási terven beültetési kötelezettség került meghatározásra. A temetők területe tovább nem osztható, területüket a kialakult állapotoknak megfelelően kell fenntartani. A Kb-t jellel szabályozott övezet telkein a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 5%, a minimális zöldfelületi arány 60%, a legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 méter, ami harangtorony vagy harangláb építése esetén 3 méterrel túlléphető. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni. Új temetőterület létesítése, illetve temetőrész megnyitása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni, s amennyiben lehetséges, úgy a telekhatár mentén legalább 5 méter széles háromszintű növénytakarás telepítendő. 

Különleges beépítésre nem szánt terület –turisztikai terület

Belterülettel határosan Káptalanfüreden az Ifjúsági táborok területe került e területfelhasználási egységbe. A területen kis mértékben a beépítés intenzitásának csökkentésére tesz javaslatot a terv. Az építési övezetekben a kialakítható legkisebb területe 5 ha, ami nem teszi lehetővé a területek felaprózósát. A HÉSZ két övezetet különböztet meg. -

-

A 0114/5 hrsz-ú ingatlanon található Kb-tur1 jelű övezetben a legnagyobb megengedhető beépítettség 10%, az építmények legnagyobb épületmagassága 6,0 méter. Kb-tur2 jelű övezet a kisebb beépítési intenzitást enged meg: a beépítettség legfeljebb 5%, az épületmagasság legfeljebb 4,5 méter.




Különleges beépítésre nem szánt terület –bánya terület

A város északi részén, a Veszprémi út mellett található dolomitbánya (058/1 hrsz) - „Balatonalmádi I. (Megyehegyi dolomitbánya) – dolomit” védnevű bányatelken működő külszíni bánya. A bánya megközelítése Szentkirályszabadjáról történik, azonban a kitermelés Balatonalmádiban folyik. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/3983-14/2011. ügyiratszámú határozatában jóváhagyja a bányatelek 2012-2016 évekre vonatkozó műszaki üzemi tervet. A fenti határozattal az igénybevétellel érintett ingatlanok teljes területe kivett, bányatelep, murvabánya, művelési ágba kerültek. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott 2013. február 26-tól. A termelés mértéke 48 000 m3/év.8 A bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Balatonalmádi 058/1, 058/11, 058/14, 058/15, 059/4 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. A bányától északra két felhagyott anyagnyerőhely is található. A bányatelek a Balatonalmádi 058/1, 058/11, 058/14, 058/15, 059/4 hrsz.- ú ingatlanokon található. A bányatelek területe: 6,936 ha. (A bánya tervezett termelése: 120.000 t/év (48.000 m3/év). A kitermelhető dolomit mennyisége: 570.000 m3.) A bányászati tevékenység hatásterületén fekvő ingatlanok:        

Balatonalmádi: 056/2, 056/4, 056/5a, 058/5, 058/7, 058/12b, 065/8, 065/9, 065/10, 065/11, 065/12, 065/13, 065/14, 065/15, 069/1, 069/2-legelő besorolású ingatlanok Balatonalmádi 057 hrsz-ú ingatlan dögkút, 058/3b hrsz-ú ingatlan szeméttelep. Balatonalmádi 049/1, 056/1, 058/9, 058/12a, 065/2, 066, 067 hrsz-ú ingatlanok erdő besorolásúak. Balatonalmádi 056/3, 058/3a, 058/6, 058/13, 059/2, 059/3 hrsz-ú ingatlanok út besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/10, 08/19 hrsz-ú ingatlanok legelő besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/9, 08/15, 08/22 hrsz-ú ingatlanok szántó besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/17, 08/18, 08/20 hrsz-ú ingatlanok erdő besorolásúak. Szentkirályszabadja 08/21, 09 hrsz-ú ingatlanok út besorolásúak.

A szerkezeti és szabályozási terven jelölésre került a bányatelek a Veszprémi Bányakapitányság adatszolgáltatása alapján. A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási céljaként a terület gyep, és erdő célú utóhasznosítását tervezték a bányatelek megállapításakor. Ennek megfelelően a határpillér elérésekor a bányaudvart körbevevő felhagyott bányafalakat teraszokkal tagoltan 45°-os dőlésűre alakítják ki. A védőtöltésben deponált letakart fedőanyagot (fekete kőzettörmelékes agyag) a kialakított teraszokra és rézsűkre terítik vissza. A tájrendezési munkák ütemezése a mindenkori műszaki üzemi tervekben folyamatosan történik, a termelés előrehaladásával a visszamaradt terület tájrendezését folyamatosan elvégzik. A Kb-b jelű bánya övezetében a kialakítható és beépíthető telekméret kialakult. Az övezet telkein a beépítettség megengedett mértéke legfeljebb 2%, a megengedhető legnagyobb épületmagasság 4,5 méter. A Balaton törvény Balatonalmádi területén nem jelöl A-1 jelű Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetet, illetve P-1 jelű Földtani veszélyforrás terület övezetet. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény.

8

A tájrendezési munkákat a végső hasznosítási célnak megfelelően, mely gyep, legelő kialakítása, a bányatelek 44-53 töréspontjainál (ahol a határpillért a felső művelési szelettel elérték) a 45 fokos végrészű kialakítását el kell végezni. A bányatelek határvonal 44-47. töréspontjánál 470 m hosszban, a végleges állapotot kell kialakítani.




3.2.5. EGYÉB TÁJHASZNÁLATOT MEGHATÁROZÓ ÖVEZETI LEHATÁROLÁSOK A TERVEN A szabályozási terv tartalmaz több, a Balaton törvény és annak végrehajtási rendeleteinek megfelelően lehatárolt, pontosított övezetet, melyek jelentősen meghatározzák a tájhasználatot. 3.2.5.1. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani. Tájképvédelmi területen új épület elhelyezésénél a tájba illeszkedés látványtervvel igazolandó, szélerőmű létesítmények nem helyezhetők el. 3.2.5.2. Vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik el a város külterületén. Több nagyobb folt is található az Újhegy meredek lejtői, illetve a Sátor-hegy, a Vörös-hegy és az Öreghegy kertes mezőgazdasági területei. A vízerózónak kitett terület határa megegyezik a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet (P-2) határával. A területre vonatkozó szabályok meghatározhatják a művelési módot, azonban az építést nem korlátozzák: ‐

A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín külterületen legalább 80%-os; belterületen legalább 30%-os növényborítottságát.

‐

A talajművelés során a megfelelő agrotechnika – művelés módok, talajjavítás stb. – révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére.

‐

A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

‐

A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

‐

A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

3.2.5.3.Rekultiválandó terület - Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezet (R-2) Ökológiai rehabilitációt igénylő terület övezetébe tartoznak a település területén található dolomit bánya és a tőle északra található felhagyott bánya területe. Az ökológiai rehabilitációt igénylő területen feltüntetésre került a rekultiválandó terület határa. A rekultiválandó területre vonatkozóan a HÉSZ környezetvédelmi előírása meghatározza, hogy a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandó és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandó. A rekultivált területeken a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan kerti bútorok és esőbeálló elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m2 alapterületen. A dolomitbányától délre található a felhagyott és rekultivált szeméttelep (058/3 hrsz). A területen a lerakott térfogat 400 000 m3, a lerakásra használt terület 64 250 m2. A hulladéklerakási tevékenység kezdete 1974, a tevékenység befejezésének időpontja 2001. december 31. A lerakó ugyan nagy lerakott térfogattal rendelkezik, de kicsi kockázatú minősítést kapott. A rekultivációs munkák során az egybefüggő hulladéklerakón kívül elszórt hulladékot összegyűjtötték és a depóniába szállították, a hulladékot áthalmozták, s kialakították a vízi létesítményeket, valamint a végleges rekultivációs rétegrendet. A terület jelenleg gyepterület, amit a településrendezési eszközök általános mezőgazdasági terület – bokorerdő övezetként jelölnek.




3.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE Balatonalmádiban a zöldfelületi rendszer elemei: 

Területfelhasználási egységek: o erdőterület A településrendezési eszközökben jelölt (meglévő és tervezett) erdőterületek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.1. fejezetében.

o

mezőgazdasági területek – gyep, szőlő, gyümölcs, kertes mezőgazdasági területek  általános mezőgazdasági terület  általános mezőgazdasági terület – bokorerdő  általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület szárazulata  kertes mezőgazdasági terület A településrendezési eszközökben jelölt (meglévő és tervezett) mezőgazdasági területek leírását lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.2. fejezetében.

o

zöldterület

o

különleges beépítésre nem szánt terület A településrendezési eszközökben jelölt különleges beépítésre nem szánt terület – temető illetve bánya terület leírását lásd bővebben lásd bővebben az alátámasztó munkarészek 3.2.4. fejezetében.



Egyéb: o vonalas szerkezeti elemek:  fasorok  vízfolyások és völgyei o telken belüli zöldfelületek.

A település meglévő zöldfelületi elemeinek fejlesztése során gondoskodni kell a a közigazgatási területen a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő rendszer kialakításáról. A fenti szempontok figyelembevételével került kialakításra a település zöldfelületi rendszere. 3.3.1. KÜLTERÜLET ZÖLDFELÜLETI ELEMEI A településen cél az ökológiai hálózat és a védett értékek megőrzése. A település külterületi állapotának, területfelhasználásának, biodiverzitásának megőrzése a cél. A természetvédelmi érdekek mellett a környezeti értékek vízminőség- és talaj védelme is fontos. A meglévő fasorok megtartandók, védendők. A fasorokba, erdőkbe honos, tájra jellemző fafajokat kell telepíteni. 3.3.2. TELEPÜLÉSI ZÖLDFELÜLETI ELEMEK Zöldterületek A település központjában szigetszerűen több zöldterület is található. Ezekben a közkertekben kapnak helyet szabadtéri alkotások, emlékművek. Több helyen kijelölésre kerül közkertté fejlesztendő meglévő zöldfelület a környezetminőség javítása érdekében. A közkertek többnyire közcélú rekreációs, illetve turisztikai rendeltetéssel bírnak. Zöldterületeket a nagyságuk (OTÉK 1. számú mellékletében szereplő fogalmi definíciók), illetve az ott elhelyezhető rendeltetések alapján a HÉSZ közpark (Zkp) és közkert (Zkk) övezetbe sorolja. Zöldterületek létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti tervek alapján történhet, s oda csak a Balaton-felvidéken honos vagy azok faiskolai változatai ültethetők, új közmű- és hírközlési infrastruktúra csak a föld alatt vezethető. A zöldterületek területét legalább 75%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. Zöldterületen kialakított sportpályát körülvevő védőkerítés kizárólag 90 %-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet. Vízpartrehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a kijelölt helyen helyezhető el. Közpark (Zkp) övezetekben– pihenést és testedzést szolgáló, a terület fenntartásához szükséges, vendéglátó - épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. A HÉSZ megkülönböztet három övezetet: -

A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébetliget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés – teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett.

-

A Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területen a helyi rendelet mellékletében szereplő kezelési tervet - a zöldterület használatára, fenntartására és védelmére vonatkozóan – be kell tartani.

-

Zkp2 övezetébe tartozik a Móra Ferenc utcai volt kőbánya, illetve a Lozsántai új fejlesztési területen található zöldterületek.

-

A Zkp3 jelű övezet a Kócsag utca előtti közpark területén került kijelölésre. Az övezetben a természetes vegetációra jellemző növényzet telepítése engedélyezhető. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. A sétálást és pihenést, valamint a tóra való rálátást szolgáló építmény a 2315/17 hrsz-ú földrészleten helyezhető el. A legnagyobb beépítettség mértéke 1%.

A HÉSZ megkülönböztet a közkertek (Zkk) között három övezetet. A Zkk1 és Zkk2 övezetekben épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal helyezhetők el, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén. -

Zkk1 jelű övezet került kijelölésre a Dankó Pista út mellett, a káptalanfüredi vasútállomásnál, a Petőfi Sándor utca és a Baross Gábor utcánál, illetve a Szabadság utca és a Kövesalja út sarkán az óvoda mellett.

-

Zkk2 jelű övezetbe a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot látványterven kell bemutatni. Az övezetben található a kilátó környezete, a vörösberényi műemlék templom körüli zöldterület.

-

A Zkk3 jelű zöldterületen épület nem helyezhető el. Az övezetbe tartoznak a korábbiakban fel nem sorolt zöldterületek.

A fejlesztési területen belül áthelyezésre került zöldterületek: A Balaton-törvény 2013 júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A 2013. évi XLVII. törvény 4. §-val jóváhagyott 2013. június 1-től hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban elfogadott közpark helye és területfelhasználási határai változhatnak. A változtatás a korábban zöldterületként jelölt terület településen belül elfoglalt helye és tulajdoni viszonya alapján különböző. Ennek megfelelően több területen is változott a zöldterület kiterjedése és nagysága, melyet a következő táblázat mutat be. A következő táblázat A zöldterületek módosítása összességében a településen Területfelhasználás változás sorszáma

Területfelhasználás változása

Területváltozás

Hatályos Újonnan hrsz területhasználat tervezett területhasználat

Területnagyság (ha)

Megjegyzés

Balaton törvény 6/A. § szerinti zöldterület módosítás A6

Zöldterület

Intézményterület

1181/33

A zöldterületi növekmény a Balaton törvény 6/A. §-sal érintett területen, összesen

-0,30 Önkormányzati tulajdon -0,30 A zöldterület pótlására a B3 jelű önkormányzati tulajdonú zöldterülettel kerül sor

Balaton törvény 6/B. § szerinti zöldterület módosítás A3

Zöldterület

Kertvárosias

391


-0,16 Magántulajdon



A zöldterületek módosítása összességében a településen Területfelhasználás változás sorszáma


Területváltozás



Megjegyzés

lakóterület A5

Zöldterület


A8

Zöldterület


717/2

11047/1, 11047/2, 11047/5, 11047/9, 11047/10 B5 Kertvárosias Zöldterület 11047/6, lakóterület 11047/7, 11048 A zöldterületi növekmény a Balaton törvény 6/B. §-sal érintett területen, összesen

-0,09 Magántulajdon -0,54 Magántulajdon

+0,41 ha Magántulajdon A8 jelű módosítás pótlására -0,38 A zöldterület pótlására a B3 jelű önkormányzati tulajdonú zöldterülettel kerül sor

Balaton törvény 18. § alapján kijelölt zöldterületek A fent bemutatott A3, A5, A6, A8 jelű új beépítésre szánt területek (1,09 ha) 10%-a A4



-0,19

717/1, 717/2

Összterület 0,14 ha

A fent bemutatott A4 jelű új beépítésre szánt területek (0,14 ha) 10%-a

-0,01

A1



10219/1, 10219/2, 10219/3,

-0,06 Tűzmadár utca kertvárosias lakóterülete 0,63ha, 0,074ha (10%) (összesen zöldterülettel)

D9


Zöldterület

10219/1

A2



10016/4, 10016/5, 10016/6, 10016/7, 10016/9

+0,07 Magántulajdon A1 jelű módosítás során kijelölt új beépítésre szánt terület 10%-án zöldterület kijelölésére Tűzmadár utca kertvárosias lakóterület kijelöléséhez kapcsolódóan -0,08 Újhegy köz kertvárosias lakóterülete 0,83 ha, 0,089ha (10%) (összesen zöldterülettel);

D10


Zöldterület

10016/8

A7



10472, 10469, 10466, 10465

D14


Zöldterület

10472

B3


Zöldterület

1199/29

D23

Közlekedési terület Zöldterület

2721/17

A zöldterületi növekmény a Balaton törvény 18. § alapján kijelölt zöldterületeken, összesen


+0,09 Magántulajdon A2 jelű módosítás során kijelölt új beépítésre szánt terület 10%-án zöldterület kijelölésére Újhegy köz kertvárosias lakóterület kijelöléséhez kapcsolódóan -0,09 Szömörce utca környéke II. (összesen (10%) 0,85 ha, 0,09 ha zöldterülettel) +0,09 Magántulajdon A7 jelű módosítás során kijelölt új beépítésre szánt terület 10%-án zöldterület kijelölésére Szömörce utca környéke II. új kertvárosias lakóterület kijelöléséhez kapcsolódóan +1,33 önkormányzati tulajdon A3, A5, A6, A8 jelű új beépítésre szánt terület (0,14 ha) 10%--nak a pótlására, illetve a Btv. 6/A. § és 6/B. jelű zöldterületi módosítások pótlására +0,11 önkormányzati tulajdon A4 jelű új beépítésre szánt terület (0,14 ha) 10%--nak a pótlására +1,26



A zöldterületek módosítása összességében a településen Területfelhasználás változás sorszáma


Területváltozás



Megjegyzés

Egyéb újonnan kijelölt zöldterületek D17

Közlekedési terület Zöldterület

1416/6

0,13 magántulajdon

Egyéb újonnan kijelölt zöldterületek nagyságának növekménye:

+0,13

A zöldterületek növekménye összesen a településrendezési eszközökben:

+0,71

Egyéb zöldfelületi elemek A zöldterületeken kívül jelentős zöldfelületi elemei a belterületnek a temető és a sportpálya, melyek különleges illetve különleges beépítésre nem szánt területfelhasználásba kerültek. Fontos zöldfelületi elemek a közterületek és intézménykertek, mint rekreációs területek, fenntartásukra különösen nagy gondot kell fordítani. A települési zöldfelületeket nagymértékben növelik a kertes mezőgazdasági területfelhasználású szőlő- és gyümölcsterületek, valamint a lakóterületi telkek, melyeknél a házak mögött a telkek hátsó részét kertként hasznosítják. A Szabályozás során biztosítottuk az egyes építési övezetek építési telkeinek magas zöldfelületi arányát. Balatonalmádiban a fasorok száma alacsony. Az önálló fasorok közül a Munkácsy Mihály utcában mintegy 180 méter hosszan van idős platán fasor. Káptalanfüred vasútállomás melletti zöldterületen juhar fasor, a Szent Erzsébet ligettől a Véhhely Dezső utcáig tartó vegyes összetételű fasor, Budataván az Álmos utca végén a vasút mellett van fekete nyárfa sor (csoport). Egykor a 71-es út mentén a jegenyenyár fasor volt, ma ez a fasor rendkívül hiányos, és a fafaj is változott. A szerkezeti terven jelölt helyeken fasorok, erdősávok telepítendők, melyek hálózatként a kapcsolatot tudják biztosítani települési zöldfelületek között. Új fasor került kijelölése északon a 71. sz. főút keleti oldalán, illetve délen a vasút és a 71. sz. főút között, továbbá a 7217. j. mellékút mellett. 3.4. TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM A településszerkezeti terv és a szabályozási terv tartalmazza a táj- és természetvédelmi értékek lehatárolását. A terv kiemelten kezeli, hogy a település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi értékek – különös tekintettel az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteire, az országosan védett természeti területekre – megóvását biztosítani kell. A védett területekre vonatkozó általános szabályokat állapít meg a HÉSZ:    

extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; tájba illő épület helyezhető el; meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

3.4.1. NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK Natura 20009



Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek10: a Balaton SCI – tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megye-

9

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) kormányrendelet jelöli ki a Natura 2000 hálózatot, amely az Európai unió madár‐ és élőhelyvédelmi irányelvei alapján kijelölt területeket foglalja magában. Az előírások szerint biztosítani kell a populációk és élőhelyeik védelmét, és a területhasználatokat extenzív irányban kell változtatni.

10

Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az




hegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület11 is. Balatonalmádi közigazgatási területén, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található különleges madárvédelmi területek – SPA (hrsz): 




Ramsari területek12



A Balaton Ramsari területek közé tartozik 1989 március 17-e óta. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek egyúttal azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a célja. A vizes élőhely nemzetközi jelentőségűnek minősül, ha        

az adott biogeográfiai régióban található természetes vagy természetközeli vizes élőhely típusok reprezentatív, ritka vagy unikális példáját foglalja magába; veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajokat vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeket tart fenn; az adott biogeográfiai régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajokat tart fenn; állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn vagy élőhelyet biztosít számukra kedvezőtlen feltételek esetén; rendszeresen 20 000 vagy annál több vízimadarat tart el; rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának 1%-át tartja el (Balatonon három faj populációjának 1%-a rendszeresen előfordul.); őshonos halak fajaink, alfajaink, családjainak, életciklus szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy populációknak jelentős részét tartja fenn; halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába.

A Balaton Ramsari területnél megjegyzendő, hogy a tó különlegesen jó feltételeket biztosít a vándorló madarak számára. A téli, vándorlási időszakban vízimadarak csapatai pihennek a Balaton vizén, úgy, mint a tőkés réce (Anas platyrhynchos), szárcsa (Fulica atra), kerceréce (Bucephala clangula), a fütyülő réce (Anas penelope), a barátréce (Aythya ferina), és a vetési lúd (Anser

Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; 11

Különleges madárvédelmi terület: az Korm. rendelet 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre;

12

Jóváhagyva: A nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, 1971. február 2-án elfogadott Egyezmény és annak 1982. december 3-án és 1987. május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről szóló 1993. évi XLII. törvény




fabalis). Védett és fokozottan védett vízimadarak is megjelennek itt, többek között a kanalasréce (Anas clypeataa), a hegyi réce (Aythya marila), a kontyos réce (Aythya fuligula), a füstös réce (Melanitta fusca), a kis bukó (Mergus albellus), a nyári lúd (Anser anser), a bütykös hattyú (Cygnus olor) és a sarki búvár (Gavia arctica). Ez az egyetlen olyan magyarországi Ramsari terület, mely csak időszakosan védett, mivel a nyári turista időszakban szabadon használható, s ekkor nem elégítené ki a nemzetközi jelentőség kritériumát. A nemzetközi jelentőségű helyzete szezonális, október 1-től április 30-ig tart. 3.4.2. NEMZETI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK 

Balaton-felvidéki Nemzeti Park

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott védett természeti terület – Nemzeti Park terület - a Balaton partján, a Káptalanfüred előtti nádasszegély. A Természetvédelmi Információs Rendszer szerint csak a 2313/5 hrsz-ú zöldterület tartozik a Nemzeti Park területei közé. A hatályos településrendezési terv ennél azonban nagyobb területet jelöl ki, miután a Balaton-törvény (2000. évi CXII. Törvény) jelentős nagyságú területeket javasol védelemre a Balatonfelvidéki Nemzeti Park bővítésével: a 2313/5 hrsz-ú területhez kapcsolódan 7,83+4,87 ha-os és a település északi részén a Lozsánta előtti partszakasz 26,96 ha-os területe, a Megye-hegyen 273,46 ha-os erdőterülete a bányaterület kivételével, a Vörös-hegy 31,39 ha-os területe, ugyanitt a 10474 hrsz-ú leánykökörcsines terület (0,58 ha), valamint a Remetevölgyi 62,11 ha-os erdőterületek. 

Országos Ökológiai Hálózat

A város közigazgatási területén az OTrT Országos Ökológiai Hálózat13 övezetei közül megtalálható a magterület14, illetve a pufferterület15. A Magterület övezetébe tartozik a Balaton tómeder, az Öreghegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület a Remete-völgy északnyugati része. 

Ex-lege védett forrás

Balatonalmádi területén található Ferenc-forrás kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (2) bekezdése16 rendelkezik. 

Érzékeny természeti terület

A 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területeket jelöli ki, valamint felsorolja a kijelölés és létesítés szabályait. A rendelet szerint az érzékeny természeti területek bevezetésének célja a természeti (ökológiai) szempontból érzékeny földrészleteken olyan természetkímélő gazdálkodási módok megőrzése, fenntartása, további földrészletek kijelölése, amelyek támogatással ösztönzött, önként vállalt korlátozások révén biztosítják az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. A rendelet Balatonalmádi területén érzékeny természeti területet nem jelöl ki.

13

A 2008. június 9‐én elfogadott 2008. évi L. törvény az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításáról határozta meg az érvényes Országos Ökológiai Hálózatot. Oországos ökológiai hálózat: országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek,

14

Magterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont.

15

Pufferterület: kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek,

16

(2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában: b) a forrás a felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad;




3.4.3. HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉS TÁJI ÉRTÉKEK A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy a településrendezési tervben védelemre javasoltak, ezek: Védett terület – védetté nyilvánítva a Szent Erzsébet-liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló - Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) sz. rendeletével: 

Szent Erzsébet liget: 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz.

A Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területen a helyi rendelet17 mellékletében szereplő kezelési tervet - a zöldterület használatára, fenntartására és védelmére vonatkozóan – be kell tartani. A Szent Erzsébet liget (volt Öregpark) a szabályozási terven Helyi természetvédelmi területen elsősorban a helyi természetvédelmi rendelet előírásai az irányadók, ami mellett a HÉSZ az alábbi előírásokat állapítja meg.   

a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető. kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület, melynek a védelmét a képviselőtestületnek meg kell vizsgálnia: 



Káptalanfüred üdülőterület és Ifjúsági táborok területe: Balatonfüredi út - Alsóőrsi határút – Igazgatási terület határa – Tábor utca –Szabadságkilátó utca – Hóvirág utca északi teleksor északi határvonala – Asztalos Sándor utca északi teleksor északi határvonala – Boróka utca által határolt terület; Balatonalmádi és Balatonfűzfő közötti Balaton vízpart menti terület.

Helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület esetében a szabályozás kimondja, hogy a védelem végleges kimondásáról vagy elvetéséről önkormányzati a helyi természetvédelmi rendelet módosításában dönt. Egyedi tájérték:    

Balatonfüredi út: Földtani természeti érték, homokkő formáció; Vadvirág utca: Földtani természeti érték; Vörösberény és Szentkirályszabadja közötti út menti földtani érték; Alsóörs-Győr megszüntetett vasútvonal töltése .

17 Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) rendelete a Szent Erzsébet liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításról




Balatonalmádiban kilátásvédelemmel érintett terület:  

Óvári lelátó környéke; Kerekes csárda környéke.

A helyi védelem célja az, hogy a fás növényzet megőrzése és folyamatos felújítása biztosított legyen, és csak őshonos, lombos fafajok legyenek telepíthetők. A dombok, hegyek lejtői veszélyeztetettek tájképi szempontból. A szabályozás kidolgozásakor a meglévő zöldfelületek védelme, az épületek magasságának korlátozása, a növényborítottság, művelési, beültetési kötelezettség előírása azok az eszközök, amelyek beépítésre kerültek a hatályos Helyi Építési Szabályzatba. Balatonalmádi területén két tanösvény került kialakításra: Vörös homokkő és a Köcsi-tó tanösvény néven 2004. évben, amelyeket a környezettudatos nevelés terén lehet hasznosítani. 3.5. BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK VÁLTOZÁSA Az 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdés b) pontja kimondja, hogy „újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének - a külön jogszabály alapján számított - biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet”. Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet előírásai szerint került kiszámításra a település biológiai aktivitás-érték változása. Az ÖTM rendelet aktivitásértékét: -

előírásai

szerint

differenciáltuk

a

mezőgazdasági

területek

biológiai

általános mezőgazdasági terület – vízgazdálkodási terület szárazulat 6,0 értékmutató

A táblázatból kiolvasható, hogy a tervben szereplő változások hatására a település területén a biológiai aktivitás nem csökkent. A táblázatban nem került feltüntetésre azok az erdőterületből történő területfelhasználás váltások, melyek a Balaton törvény szerkezeti terve miatt váltak szükségessé: a hatályos településrendezési eszközökben erdőterületbe sorolt területek, amiket a Balaton törvény mezőgazdasági térségbe sorolt, így ott általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő került kijelölésre. E területeken a valós állapotoknak – jelenlegi területhasználatnak – megfelelően jellemzően a Balaton-felvidékre jellemző ligetes facsoportok, cserjések találhatók. A területek nem tartoznak az erdőállomány adattárába. Az átsorolás következtében a biológiai aktivitásérték összesen -148,74. Az azonos érték mutatóval rendelkező területhasználat módosítások biológiai aktivitásérték változással nem járnak, ezért az aktivitás érték változást tartalmazó táblázatban nem lettek feltüntetve. Biológiai aktivitásérték számítás Sorszám A1 A2

Hatályos területfelhasználás Kertes mezőgazdasági terület Kertes mezőgazdasági terület

Biológiai aktivitás értékmutató 5 5

A3

Zöldterület

6

A4


0,6

A5

Zöldterület

6

A6

Zöldterület Kertes mezőgazdasági terület

6

A7 A8

Zöldterület

5 6

Tervezett területfelhasználás Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Intézményterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület


Biológiai aktivitás értékmutató


Számított biológiai aktivitás érték

2,7

0,56

-1,29

2,7

0,77

-1,77

2,7

0,16

-0,53

2,7

0,14

0,29

2,7

0,09

-0,30

0,5

0,3

-1,65

2,7

0,76

-1,75

2,7

0,54

-1,78

BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA B1


0,1

B2


3

B3


1,2

B4


3

C11 C12

Kertvárosias lakóterület Településközpont Különleges beépítésre szánt terület sportterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Kertvárosias lakóterület Hétvégi házas üdülőterület Településközpont Településközpont

0,5 0,5

C13


1,2

C14

Településközpont

0,5

C15

Településközpont

0,5

C16

Településközpont

0,5

D1

Erdőterület

9

D2

Erdőterület

9

D3

Erdőterület

9

D4

Erdőterület

9

D5

Erdőterület

9

D6

Erdőterület

9

D7

Erdőterület

9

D8

Erdőterület

9

D9

Kertes mezőgazdasági

5

B5 C1 C2 C3 C4 C5 C6 C7 C8 C9 C10

Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület Zöldterület Különleges beépítésre nem szánt terület Temető terület


6,23

0,62

6

2,5

7,50

6

1,33

6,38

6

5,3

15,90

2,7

Zöldterület

6

0,54

1,78

0,5

Intézményterület

0,5

2,03

0,00

3

Intézményterület

0,5

1,89

-4,73

2,7

12,69

-3,81

2,7

2,98

-0,89

2,7

12,36

-3,71

3 3 3

Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület Kertvárosias lakóterület

2,7

Intézményterület

0,5

0,55

-1,21

2,7

Településközpont

0,5

0,28

-0,62

3


2,7

16,15

-4,85

2,7

Településközpont

0,5

2,58

-5,68

2,7

7,73

-2,32

0,5 0,5

0,67 0,35

0,00 0,00

2,7

1,16

1,74

3

Kertvárosias lakóterület Intézményterület Intézményterület Kertvárosias lakóterület Intézményterület Hétvégi házas üdülőterület Intézményterület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Különleges beépítésre nem szánt terület Bánya terület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Zöldterület


0,5

0,74

0,00

3

3,66

9,15

0,5

0,2

0,00

9,2

*

5

*

0,31

*

14,08

*

0,77

-6,78

10,82

*

0,87

*

4,58

*

0,07

0,07

0,2

6


D10

terület Kertes mezőgazdasági terület

5

D11


6

D12


6

D13

Erdőterület

9

D14


5

D15 D16 D17 D18 D19 D20 D21 D22 D23 D24

Zöldterület Általános mezőgazdasági terület - Vízgazdálkodási terület - Szárazulat Erdőterület Általános mezőgazdasági terület - Bokorerdő Zöldterület

Általános mezőgazdasági terület Általános Erdőterület 9 mezőgazdasági terület Közlekedési terület 0,6 Zöldterület Különleges beépítésre Kertes mezőgazdasági 5 nem szánt terület terület Temető terület Általános Erdőterület 9 mezőgazdasági terület - Bokorerdő Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Kertes mezőgazdasági Erdőterület 9 terület Közlekedési terület 0,6 Zöldterület Vízgazdálkodási terület 6 Erdőterület BIOLÓGIAI AKTIVITÁS ÉRTÉK VÁLTOZÁS ÖSSZESEN: Erdőterület

9

*A területhasználat változás nem jár biológiai aktivitásérték változással.



6

0,09

0,09

6

4,92

0,00

9

1,87

5,61

0,66

*

6

0,09

0,09

3,7

0,29

-1,54

3,7

0,18

-0,95

6

0,23

1,24

6

0,38

0,38

1,8

*

5

1,83

-7,32

5

0,07

-0,28

5

0,11

-0,44

6 9

0,23 0,7

1,24 2,10 0,03



4. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 4.1. KÖZÚTHÁLÓZAT 4.1.1. TÉRSÉGI KAPCSOLATOK Balatonalmádi a Balaton keleti medencéje és az északi part között „elkerülhetetlen” tranzitútvonal, a 71. számú főút mellett fekszik, ahol a nyári idegenforgalmi időszakban, különösen hétvégenként jelentősen túlterheltek az utak. A tranzitforgalom terhelése, a zaj- és légszennyezés jelentős, míg értékteremtő hatása elenyésző. A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) -Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható. Az átmenő forgalom problémájának megoldásában segíthet a Balaton-törvény azon rendelkezése, miszerint a Veszprém-Tapolcai utat Veszprém és Keszthely között főútként kell kiépíteni, illetve az M7 autópálya és a veszprémi körgyűrű között az M8-as megépítésével kell a folyamatos gépkocsi-közlekedés feltételeit megteremteni. Ez utóbbi szakasz egybeesik a 710. sz. elkerülő út megfelelő szakaszával, amelynek mielőbbi megépítése a város érdeke. Az évszázados nyomvonalú balatoni út és a veszprémi út meglétét követően először a XIX sz. végén épült vasútvonalak (Budapest – Tapolca vonal a parti sávon, Győr – Veszprém - Alsóörs vonal észak felől) hoztak létre komoly regionális kapcsolatokat a település számára. Később, a XX. sz. derekán, új nyomvonalon a vasút mellett épült ki a 71 sz. közút, mely a Balaton-felvidéket bekapcsolta az országos főút hálózatba, s meghatározó lett a város közlekedési rendszerében is. A szomszédos településeket összekapcsoló évszázados útvonalak szerepüket megtartották: máig összekötő útként, illetve a város belső gyűjtőútjaiként funkcionálnak. A település közúti hálózatának rendszerében a 71 sz. út főút kiemelt funkciót tölt be, s ahhoz kapcsolódnak a dombságról érkező gyűjtőutak: a Veszprémi út és a Felsőörsi út. A város kistérségi szinten fontos csomópont, innen lehet megközelíteni Felsőörsön keresztül a 73. sz. főutat a 7128. j. összekötőúton keresztül, vagy Szentkirályszabadján át Veszprémet (8. sz. főút) a 7217. j. mellékúton át. Nyomvonal-korrekciójuk indokolt, mivel mindkét út jelentős forgalommal terheli a települést. Balatonalmádi viszonylag sűrű városi hálózatban található. A környező kis- és középvárosok 15-50 km távolságban helyezkednek el: Balatonfüred 14 km, Balatonfűzfő 4 km. Balatonkenese 14 km, Székesfehérvár 51 km, Veszprém 13 km. A település a fővárostól 113 km-re fekszik. A várost átszelő két vasútvonal egykor fontos szerephez juttatta a települést, korábban vasúti csomópont is volt. Itt keresztezte egymást az Alsóörs - Balatonalmádi - Veszprém és a Székesfehérvár - Balatonfüred vasútvonal. A 22 km hosszú, a megyeszékhely és a Balaton között közvetlen vasúti kapcsolat 1969-ben szűnt meg, később a vasútvonalat el is bontották. A városban jelenleg 13-21 vonatpár áll meg üdülési szezontól függően, ami biztosítja a tömegközlekedést Székesfehérvár irányába, illetve az üdülőforgalmat a Balaton északi partján. A város közösségi közlekedése jó. Az autóbusz közlekedést a Balaton Volán biztosítja. A városnak önálló helyi járata nincs, de a várost - elsősorban Veszprémmel - összekötő helyközi buszközlekedés nagy járatszáma révén a helyi közlekedés is jórészt megoldottnak tekinthető. A környező települések és Veszprém viszonylag jól elérhetők. A városban fontos térségi autóbusz pályaudvar található. 4.1.2. ORSZÁGOS UTAK Országos főutak Meglévő, megmaradó 

71. sz. Lepsény – Fenékpuszta másodrendű főút jelenlegi nyomvonala (Útkategória: K.IV.A. és B.III.a.D.) A 71. sz. főút városon átvezető szakaszának nyomvonalán 26-28 m közterületi szélességet adtunk meg, a későbbi fejlesztések (forgalmi sáv, parkolósáv, zöldsáv, közműsávok) helyének biztosítására. Az országos másodrendű főúton a jelenlegi elképzelések szerint a forgalmi sávok száma nem fog növekedni, mivel a 710. sz. főút elkerülőként funkcionál az érintett szakaszon. A 710. sz. főút továbbépítése és az M8 autópálya távlati fejlesztése az országos és nemzetközi átmenő forgalmat teljesen elviszi a településről, ahol átmenő forgalomként csak a regionális forgalom marad majd meg. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Országos mellékutak Meglévő, megmaradó 

7217. jelű Veszprém – Balatonalmádi összekötő út (útkategória: K.V.B., illetve B.IV.b.C.) A 7217. jelű országos mellékút Balatonalmádin áthaladó szakaszán a külterületi részeken 22 m széles szabályozást tartottunk fenn, a belterületi szakaszokon a beépítettség miatt a jelenlegi közterületi határokhoz alkalmazkodtunk.



7218. jelű Balatonalmádi – Felsőörs összekötő út (útkategória: K.V.B., illetve B.IV.b.C.) A Felsőörsi út városon áthaladó szakaszán, a meredek terepviszonyok és a kötött beépítés miatt 14 m széles közterületi szélességet szabályoztunk ki, amelynek megfelelőségét mintakeresztszelvény mutatja.



72803. jelű Vörösberényi átkötés (útkategória B.IV.c.C.) Az út szabályozási szélességét nem módosítottuk, hosszú távon a tervezett 7212. j. út új összekötő szakasza ezen út tehermentesítését szolgálja.

Tervezett 

7217. j. összekötő út (Veszprémi út) Thököly utca és a 71. sz. főút (Balatonfűzfői út) közötti szakaszát új, kiépítendő nyomvonalon tervezzük, a városközponti területek tehermentesítése érdekében (410 m hosszú szakasz). Az új nyomvonal fontos forgalmi szerepéből adódik, hogy szabályozási szélességét 22 méterben határoztuk meg. Két forgalmi sávval, nyílt árkos vízelvezetéssel, kétoldali gyalogjárdával tervezett, zöldsáv és kerékpárút számára fenntartott szélességgel. Mindkét végén nagyméretű körforgalmi csomópont számára adtunk meg közterületi szélességét, mert ezek a csomópontok bonyolítják le legbiztonságosabban az országos úthálózati kapcsolatok forgalmát.



7218. j. összekötő út (Felsőörsi út) Dr. Óvári Ferenc utca és a 71. sz. főút (József Attila út) közötti szakaszát új, kiépítendő nyomvonalon tervezzük, (140 m hosszú kiépítendő útszakasz). Az útszakasz kiépítésével a Felsőörsi úton érkező forgalom közvetlenül, az Óvári Ferenc utca igénybe vétele nélkül kapcsolódik a 71. sz. főút átkelési szakaszához. A tervezett közterületi szélesség: 22 m. Mindkét tervezett útszakasz belterületi főútként épül, útkategória: B.IV.b.C.

4.1.3. TELEPÜLÉSI ÚTHÁLÓZAT Főúthálózat Meglévő, megmaradó I. rendű főút: 

71. sz. főút átkelési szakaszai: Balatonfűzfői út – József Attila út – Balatonfüredi út – Almádi út nyomvonal

II. rendű főút  

Veszprémi út (7217. j. út belterületi szakasza) Felsőörsi út (7218. j út belterületi szakasza) A Felsőörsi úton 14 m szabályozási szélességet határoztunk meg, mert a meredek terepviszonyok és a kötött beépítettség (támfal-garázsok) nem teszik reálissá ennél nagyobb közterületi szélesség kialakítását. Az útszakaszt jelenleg a gyalogos és a vízelvezetési létesítmények teljes hiánya (támfal-garázsok) jellemzik. Az útszakasz tervezett kialakítása a mintakeresztszelvények között látható.

Tervezett A Veszprémi és Felsőörsi utak fent ismertetett szakaszai. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



Belterületi gyűjtőutak (Útkategória: B.V.c.C.) Meglévő, megmaradó 

Bajcsy-Zsilinszky út



Szabadság út



Noszlopy Gáspár utca



Dr. Óvári Ferenc utca



Bartók Béla út



Rákóczi Ferenc utca



Kossuth Lajos utca



Dózsa György utca



Vécsey Károly utca – Ferenczi Károly utca



Kisberényi út – Pinkóczi út – Vödörvölgyi út nyomvonal



Szent Margit park – Martinovics utca – Kompolthy utca- Hunyadi utca – Török Bálint utca nyomvonal



Szabadságkilátó utca – Káptalan utca – Szigeti utca – Fecske utca – Páfrány utca nyomvonal

Meglévő, de útkategóriában változás tervezett 

72803. jelű Vörösberény átkötés - Thököly utca Az eddig belterületi másodrendű főútként kategorizált útszakasz gyűjtőúttá válik, hálózati szerepét az új nyomvonal veszi át a Veszprémi út és Balatonfűzfői út között.

Tervezett 

a Veszprémi út új szakaszának folytatásában, a 71. sz. főút keleti oldalán haladó útszakasz, amely a Szabolcs utca – Rákóczi utca nyomvonalakhoz kapcsolódik. Az új nyomvonalon 16 m széles szabályozást terveztünk, ebben a közterületi szélességben elfér két forgalmi sáv, nyílt árkos vízelvezetés, gyalogjárda és zöldsáv is, ahogyan ez a mintakeresztszelvények között látható.

A gyűjtőutak útkategóriája: B.V.c.C. A gyűjtőutak mindegyikénél minimálisan (10-)12 m szabályozási szélességet jelöltünk ki. Egyéb utak Hálózati szempontból minden városrészben kiemelt hálózati szerepű feltáró utakat is megkülönböztettünk a kiszolgáló utak között, ezek szabályozási szélességét belterületen 10-12 méterben, külterületen 8-10 méterben határoztuk meg. Ilyen útszakaszok pl. az Újhegyen a Bartók Béla utca külterületi szakasza, a Maros utca, Erkel utca, Platán utca, Megyehegyi út, a Vöröshegyen a Sátorhegyi utca, a Vöröshegyi út, a Szömörce utca, az Öreghegyen a Szabadságkilátó utca. A település úthálózatában tervezett egyéb közutak, nyomvonalak szabályozási módosításai a különböző lakóterületi, rekreációs és intézményi fejlesztések miatt, valamint a meglévő lakó- és üdülőterületek jobb, biztonságosabb megközelíthetőségének biztosítására épülnek ki a jövőben. Szabályozási szempontok A Szabályozási Terv készítése során a közterületi szélességek szabályozását az alábbi szempontok szerint végeztük el: 

a város területén (figyelembe véve a sűrű beépítettségi viszonyokat) a közterületi szélességeket általánosan a műszakilag lehetséges, elfogadható és forgalombiztonsági szempontból megfelelő szélességre csökkentettük, ahol lehetett,



a már beépült belterületi lakóutcák szabályozási szélessége minimum (8-)10 m annak érdekében, hogy legalább egyoldali járda, esetleg zöldsáv elhelyezhető legyen úgy, hogy a vízelvezetés megoldása, valamint a közművek elhelyezhetősége sem lehetetlenedik el, Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu





a tervezett gyűjtőutak minimális szélessége legalább 12 m, mivel a várhatóan nagyobb forgalom mellett a gyalogosoknak szükségük van kétoldali járdákra és a zöldsávokra, ettől a külterület határán, kivételes esetben tértünk csak el,



a külterületi településrészeken a feltáró útszakaszokon legalább 8 m széles, egyéb útszakaszokon legalább 6 m széles szabályozást alakítottunk ki.

A csatolt mintakeresztszelvények mutatják a különböző szabályozási szélességű útszakaszok javasolt keresztmetszeti elrendezését, a járdák, zöldsávok és a közművek helyét. A tervezett kiszolgáló utak szabályozási szélességét 6 és 14 m között adtuk meg. Minden belterületi lakóutcán legalább egyoldali, minimum 1,5 m széles járdafelület megépítését irányoztuk elő. 4.2. VASÚTI KÖZLEKEDÉS 29 (2) Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal. Fejlesztése a közeljövőben nem tervezett. Meglévő és megmaradó állomások, megállóhelyek:  

Balatonalmádi vasútállomás Káptalanfüred megállóhely

Meglévő és megmaradó közúti-vasúti átkelőhelyek (jelzőlámpával biztosítva):         

Tas utca Előd utca Eötvös utca (sorompó) Bajcsy-Zsilinszky út (sorompó) Véghely Dezső utca (parknál, sorompóval) Verseny utca (sorompó) Véghely Dezső utca (kempingnél) Kócsag utca Vasút utca (Káptalanfüred).

Meglévő és megmaradó gyalogos vasúti átjárók:  aluljáró Balatonalmádi vasútállomásnál  felüljáró a Ramada szállodától indulva. Tervezett gyalogos vasúti átjárók: 

szintbeni átjáró Balatonalmádi központban a Széchenyi István sétány folytatásaként

4.3. KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS Meglévő, megmaradó nyomvonalak  

71. sz. főút mentén haladó kerékpárút (Balatoni Bringakörút része) Balatonalmádi – Veszprém kerékpáros nyomvonal (Töltés utca - Remetehegyi út Vödörvölgyi út – Pinkóczi út – Kisberényi út - Árpád utca – Kövesalja utca)

Tervezett nyomvonalak: 

a Balatonalmádi – Veszprém kerékpáros nyomvonalból kiágazó, a Töltés utca – Vécsey utca Dr. Óvári Ferenc utca útvonalon haladó kijelölt kerékpáros útvonal, amely a 71. sz. útnál csatlakozik a Balatoni Bringakörúthoz.

A fenti nyomvonalak elkülönített kiépítésére a település közterületeinek szűk szabályozási szélessége nem ad lehetőséget, de kijelölt kerékpáros nyomvonalként való kiépítésük (forgalomtechnikai eszközökkel) javasolt. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztéséhez elengedhetetlen a kerékpártárolás lehetőségeinek bővítése a városban. 4.4. GYALOGOS KÖZLEKEDÉS Legfontosabb gyalogosforgalmi irányok továbbra is a Balatonparton haladó, illetve a település részeit a Balatonparttal és a városközponttal összekötő közvetlen gyalogos irányok.




A város területén több, kizárólag gyalogos forgalmat lebonyolító közterületeket is tervezünk, különösen azokban a városrészekben (Öreghegy, Vöröshegy, Újhegy), ahol a terepviszonyoknak megfelelően kialakult közúthálózatban hosszú szakaszokon nincs átkötés, keresztutca. A kizárólag gyalogosforgalmat lebonyolító közterületek számára minimum 3 m közterületi szélességet szabályoztunk ki. 4.5. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS Sem a vasúti közlekedés, sem a menetrendszerű autóbusz-közlekedés számára nem terveztünk új létesítményeket, nagyobb felületeket. 4.6. PARKOLÁS Jelentősebb közterületi parkolókat nem terveztünk, de a meglévő parkolófelületek megmaradnak.




5.KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT Balatonalmádi a térség azon településeinek egyike, amelynek a népességszáma fokozatosan növekvő trendet mutat. A település nagyon kedvező természeti, táji és ebből eredően idegenforgalmi adottsága, földrajzi elhelyezkedése mellett jelenlegi kedvező közműellátottsága is hozzájárul a komfortos életkörülmény biztosításával a település népességmegtartó, illetve -vonzó képességéhez. A település területén a korszerű ellátást biztosító vezetékes közműellátó hálózati rendszerekből a vízellátó hálózat, a szennyvízcsatorna hálózat, a földgázellátó hálózat, a villamosenergia ellátó hálózat és az elektronikus hírközlési hálózat épült ki. A községben levő létesítmények kisebb részben időszakos, nagyobb részben állandó használatra alkalmasak. Az időszakos létesítmények fűtési hőellátása a gázellátó hálózat megépítéséig nem volt megoldott. Az állandó létesítmények termikus célú energiaigényeit –amennyiben a földgáz hálózatra nincsenek rákötve- így nagyrészben nem vezetékes energiahordozókkal (szén, fa, PB, stb.), kisebb részben villamosenergiával elégítik ki. A település közműfejlesztési feladatait települési szinten a komfortosabb életkörülmények biztosítása és a környezetvédelmi követelmények minél magasabb szintű kielégítése határozza meg. Elsődleges közműfejlesztési feladat a már beépített területeken a közműhiányok pótlása, annak biztosítása, hogy ne legyenek közműellátás nélküli ingatlanok. A következő feladat az új beépítésre javasolt területek közműellátásának megoldása. Új beépítés engedélyezésénél már feltételeként kell meghatározni, hogy a beépítésnél a megfelelő közműellátás biztosított legyen. A település Önkormányzata szükségesnek tartja, hogy a település további népesség növekedéséhez megfelelő helyet biztosítson. Ennek érdekében az Önkormányzat a kertvárosi lakóterület bővítését, a településközponti részein településközpont vegyes területen igazgatási, kereskedelmi, szolgáltatási funkciójú területek bővítését szeretné. Az új beépítésre javasolt területek teljes közműellátása biztosítandó. A teljes közműellátás keretében ki kell építeni a vízellátást, a szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamosenergia ellátást és a földgázellátást, valamint a távközlést. Nem szabad közműhiányos területet kialakítani. Az igényesen kialakított közművesített területen minőségi beépítést lehet kialakítani, amellyel a település fejlődésének minőségét is befolyásolni lehet a jelenlegi vonzóképesség megőrzése érdekében. A vonzóképesség fokozása érdekében a közműfejlesztési feladatok keretében foglalkozni kell a teljes összkomfortot biztosító, környezetbarát, közműellátás igényének kielégítésén túl elsődlegesen az energiaellátás közműveit érintően-, előtérbe kerülő esztétikai igények kielégítésével is. A településen, amelynek legfontosabb gazdasági ágazata várhatóan hosszabb távon is az idegenforgalom, az arculatfejlesztésére fokozott figyelmet kell fordítani. Ezért a közműfejlesztési javaslatban legalább távlati célkitűzésként a villamosenergia ellátás és a vezetékes elektronikus hírközlés hálózatának település szinten megvalósítandó földkábellel való kiépítésére is figyelmet kell fordítani. Az utcakép kialakítását befolyásolja a nyílt árkos felszíni vízrendezés, így törekedni kell hosszú távon a zárt csatornás csapadékvíz elvezetés teljes körű kiépítésére. A javasolt új beépítések kiszolgálása és a közműhiányok pótlása többlet közműigényt jelentenek. A szabályozás által biztosított max. beépítési lehetőséget figyelembe vevő nagytávon biztosítandó, előzetesen prognosztizált új többletigények várhatóan a következők: ivóvíz 3

m /nap

szennyvíz 3

m /nap

vill.

földgáz

kW

Nm3 /h

17000

4800

lakó+gazdasági+üdülő + szolgáltatás

698

848




Tervezői tapasztalataink szerint rövidtávon ezen többlet igényeknek ténylegesen kielégítendő igényként reálisan a 10 %-ának a jelentkezése várható, a tervezés távlatában pedig kb. 30 %-a. Így a reálisan kielégítendő igény összesen: víz nagy távlatra várható igény 50 év. rövidtáv

kb 10%

terv távlata kb 30%

csatorna

vill.e.

földgáz

m3/nap

m3/nap

kW

Nm3/h

700

630

17000

4800

70

63

1700

480

210

200

5100

1440

A közmű-üzemeltetők a tényleges igénybejelentésre határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki-gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani. Reálisan az üzemeltetők a település jelenlegi belterületén, a foghíjak és a már beépített területekhez közvetlen kapcsolódó telkek új beépítését különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki tudják elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról építendő új bekötővezetékekkel, vagy az elosztóhálózatok továbbépítésével és arról létesítendő új bekötővezetékek segítségével. 5.1. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZELLÁTÁS Balatonalmádi közműves vízellátása a jelenlegi meglévő létesítmények ellátására megoldott, a vezetékes ivóvíz hálózat minden utcában kiépített. A Balaton parti települések vízellátását regionális rendszerről biztosítják. A regionális rendszerről ellátott települések több rendszerről ellátottak, a rendszerek kezelője a siófoki központú Dunántúli Regionális Vízművek Zrt. (DRV), melynek több Üzemigazgatósága működik. Balatonalmádi a Balaton északi partján helyezkedik el, a község vízellátó rendszere az ÉszakBalatoni Üzemeltetési Üzemvezetőség rendszeréhez csatlakozik, ez a rendszer látja el Balatonfűzfőtől Keszthelyig az északbalaton-parti településeket. A regionális rendszerre való csatlakozás előtt Balatonalmádi ellátása saját vízműkútjairól és a felszíni vízkivételi művéről történt. Saját kútjai a Káptalanfüredi kút és a Ferenc forrás voltak, a Káptalani kútból vízminőség problémák miatt nem termelnek ki vizet, a Ferenc forrásból pedig utoljára 2006 nyarán vételeztek vizet. A Balaton partra telepített felszíni vízkivételi művek a településen a Balatonpart északi részére vannak telepítve, itt három egység üzemel. Kapacitás m3/d 1. számú felszíni vízkivételi mű

2000

2. számú felszíni vízkivételi mű

2500

3. számú felszíni vízkivételi mű

2500

KARY felszíni vízkivételi mű

5000

csak télen üzemel

Az észak balatonparti regionális rendszer jelenleg Keszthelytől Balatonfűzfőig van kiépítve a Balaton északi partjával párhuzamosan. A regionális vezeték mérete zömmel NÁ 300-as. Ezt a vezetéket táplálja be a Nyírádi vízbázis felől 2 db dn 600-as méretű vezeték. A Nyírádi vízbázis kapacitása 8000 m3/nap, ez tekinthető a Balaton menti települések fő vízbázisának. regionális rendszerben a víznyomást az adott települések körzetében az ellennyomó tározóként működő regionális funkciójú tározómedencékben lévő víz szintje határozza meg, ez Balatonalmádi esetében a 2000 m3-es tározó (tfsz: 167,3 mBf). A Balatonalmádi vízellátó hálózaton 4 nyomászóna üzemel. Ezek a következők:  számú alapzóna  számú felső zóna  számú emelt zóna  számú Öreghegyi zóna Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



A különböző nyomászónákban a víznyomást az ellennyomó tározókban tárolt víz szintje határozza meg, a különböző vízműtelepek a következők Tározó térfogat I. alapzóna Budai úti medence Regionális

300 m

3

2000 m

magasság

165,0 mBf 3

167,3 mBf

Mátyás k.úti medence 300 m3

210,5 mBf

III. emelt zóna Gerle úti medence

200 m3

248,2 mBf

IV. Öreghegyi zóna Öreghegyi med.

200 m3

280,2 mBf

II. felső zóna

Ezeken kívül a Veszprémi úttól északra a külterületen van egy un Vörösberényi 500 m3-es medence (232,0 mBf), amelyről két nyomásfokozott zóna, a Megyehegyi és a Pacsirta zóna üzemel. A regionális rendszeren a vízbázisok megfelelő tartalék kapacitással rendelkeznek. Balatonalmádi belterületének minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, az ellátó vezetékek átmérője zömmel NÁ 100-as, csak néhány utcában üzemel NÁ 80-as és NÁ 50-es méretű vezeték. A hálózati rendszer gerincvezetékei NÁ 200-as, illetve NÁ 150-es méretűek. A Balatonfűzfői 800 m3-es regionális tározóig megépített regionális vezeték mérete NÁ 300-as. Az ellátó hálózat nagyrészben körvezetékes rendszerré van kiépítve, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. Az ágvezetékekben -különösen a kis vízfogyasztású időszakaszokban- könnyebben alakulhatnak ki pangó vizes állapotok, valamint csőtöréseknél, illetve más rekonstrukciós munkáknál a szereléshez nagyobb szakaszokat kell a vízellátásból kizárni. Így –ahol mód adódik rá- hosszútávon javasoljuk a körvezetékes rendszerek kialakítását. A tervezett fejlesztések tervezés távlatában való megvalósítása esetén 210 m3/nap vízigény a meglévő vízbázisról kielégíthető. A nagytávon fellépő 700 m3/nap többlet vízigény kielégítésére valószínűleg már a vízbázis fejlesztésére is szükség van. A tervezett új létesítmények ellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, a vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a -rendszerint jóval nagyobb- tüzivízigényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tüzivízcsapokat kell felszerelni. 5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS Balatonalmádi központi részein az 1960-as években kezdték el a szennyvízcsatorna hálózatot kiépíteni. Ekkor a hálózattal elvezetett szennyvizeket a település déli részén, a Balatonpartra telepített szennyvíztisztító telepre vezették, ahol azokat megtisztították. A tisztított szennyvizek befogadója a Balaton volt. Akkor a rövid csatornahálózatra való rákötés minimális volt, a hálózatra nem rákötött telkeken a szennyvizeket legnagyobb részben elszikkasztották. A szikkasztás miatt a talajvíz elnitrátosodott és ezzel a Balaton vízminőségét is rontották. Ezt felismerve a 90-es évek elejétől kezdték el az intenzív csatornázást és ekkor kezdték el a regionális rendszert kiépíteni. A helyi, Balaton befogadójú szennyvíztisztító telepeket megszüntették, megépítették a regionális szennyvíztisztító telepeket, amelyek befogadója már legtöbbször nem a Balaton. Mára a településen a 92,9 km kiépített közcsatorna hálózatra 3324 lakás csatlakozik, ez a lakásállomány 78,3 %-a. A szennyvízcsatorna hálózattal elszállított szennyvizek átemelő berendezéseken és szennyvíz nyomóvezetékeken keresztül a Balaton északi partja mentén megépített nyomóvezeték rendszeren keresztül a Balatonfűzfői szennyvíztisztító telepre nyomják. Ott történik a szennyvizek teljes körű tisztítása, a megtisztított szennyvizek befogadója a Veszprémi séd, amely nem a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, így a Balaton vizét még a tisztított szennyvizekkel sem szennyezik.


Megjegyzés [B16]: Önkormányzati feladat Ahhoz, hogy a tervezett fejlesztési területek szerepelhessenek a tervekben szükséges a min. 80%-os csatornázottságot bizonyító igazolás beszerzése



Mint már említettük Balatonalmádi minden utcájában kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. A hálózat zömmel NÁ 200-as KGPVC és a régen kiépített azbesztcement csatornákból épült, csak a jelentősebb gerinccsatornák mérete Ø 30-as, illetve Ø 40-es. A település topográfiai adottságai miatt a gravitációs hálózati rendszeren több átemelő berendezés üzemel, amelyekből nyomóvezetékeken keresztül nyomják tovább a szennyvizeket a befogadó gravitációs csatornába, illetve a szennyvíztisztító telepre. A tervezett fejlesztések megvalósulása esetén, valamint a meglévő népesség lakókörülményének várható komfort fokozat-emelkedése miatt a tervezés távlatában 200 m3/nap többlet szennyvíz fog keletkezni, mely szennyvízmennyiség tisztításáról a környezet megóvása érdekében gondoskodni kell. A 200 m3/nap többlet szennyvíz fogadására a regionális szennyvíztisztító telep alkalmas, ennél nagyobb tartalék tisztító kapacitással is rendelkezik. A település szennyvízcsatorna hálózatát a fejlesztési területeken tovább kell építeni, -amennyiben szükséges- átemelő berendezéseket és nyomóvezetékeket kell építeni. 5.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS Balatonalmádi a Balaton közvetlen vízgyűjtő területén, hegyes-dombos területen fekszik. A területére eső csapadékvizeket patakok, árkok szállítják a Balatonba. Balatonalmádi teljes területének egy nagyobb vízfolyása van, a Vörösberényi séd, befogadója a Lozsántai útnál a Balaton. A település burkolt felületeinek víztelenítése a városközpontban, a Veszprémi út mentén és a 71-es út mentén zárt csapadékcsatornákkal történik. A csatornahálózat befogadója a Balaton. Ott, ahol nem épült ki a zárt csapadékcsatorna, a csapadékvíz elvezetés zömmel nyílt árkokkal történik, ezek medre a sík területeken füvesített, a meredek utcákban burkolt. A Balatonba való bevezetéseknél néhány helyen üzemel hordalékfogó, de nem mindenhol épült ki. Olajfogó berendezés csak néhány nagyobb parkolónál üzemel. A belterületi határok mentén a külterületi domboldalakról lefutó vizek ellen az övárokrendszer csak részlegesen épült ki. A településfejlesztési elképzelések megvalósulása esetén a településen a burkolt felületek aránya (építmények, utak, parkolók, stb.) jelentősen megnő. A burkolt felületekről a ráeső csapadékvíznek nemcsak majdnem 100%-a folyik le, hanem a lefolyás időtartama jelentősen lecsökken. A településen a csapadékvizek elvezetése sok helyen jelenleg is problematikus, amennyiben a fejlesztések következtében az elvezetendő vizek mennyisége jelentősen megnő, a meglévő elvezetési nehézségek nőnek. Ezért Balatonalmádi teljes közigazgatási területére, sőt a területét befogadó vízgyűjtő területére vonatkozó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítését javasoljuk. A település belsőbb részein, főleg a településközponti területeken, a nagyobb forgalmú utcákon a meglévő nyílt árkos elvezető rendszer zárt csapadékcsatornás rendszerre való átépítését javasoljuk. A zárt csapadékcsatorna helyigénye jóval kisebb a nyílt árokénál, a felszabaduló helyen parkolók létesítését, útszélesítést, utcafásítást tesz lehetővé, a mikroklíma javításán túl jelentős látványjavítást is eredményez. A környezetvédelmi előnyök mellett, hosszútávon a kisebb karbantartási költségei miatt jelentős költség megtakarítást eredményezhet. A beépített területen fokozatosan, mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan kell a felszíni vízrendezés átépítését megoldani. A beépítésre szánt területeken, az új fejlesztések megvalósításával azonban egyidejűleg már zárt csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése célszerű. A zárt csapadékvíz elvezető hálózattal történő csapadékvíz elvezetés környezetvédelmi előnye, hogy az esetleges szennyeződött csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt mód van a víz tisztítására. Ezért a csapadékvíz csatorna élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárggyal védeni lehet az élővizet. A csapadékvizek szénhidrogén szennyezése nagyon környezetszennyező, ezért nagyobb szénhidrogén szennyezésnek kitett felületeken kiemelt járdaszegéllyel kell biztosítani, hogy a csapadékvíz nehogy a talajba mossa a szennyeződést és a burkolatról összegyűlő csapadékvizet benzin- és olajfogó műtárgyon keresztül lehet csapadékvíz csatornába vezetni. Meg kell említeni, hogy különösen a foghíjként létesítendő beépítésnél, ahol a burkoltsági arány növekedéséből származó növekedő elvezetendő csapadékvíz továbbvezetését egész a végbefogadóig történő felülvizsgálattal ellenőrizni kell. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



5.4. ENERGIAKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamosenergia és a földgáz áll rendelkezésre. A nem vezetékes energiahordozók használata, bár a vezetékes földgáz megjelenésével párhuzamosan szorul ki a település energiaellátásából, még ma is jelentős szerepet tölt be a település energiaellátásában. A földgáz 1990-es években való megérkezése után gyökeresen megváltoztatta a település energiaellátását. A villamosenergia továbbra is a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A földgáz komplex hasznosításával a termikus energiaigények teljes körű kielégítésére alkalmas, felváltva a környezetet erősebben szennyező nem vezetékes energiahordozók szerepét. A termikus hőellátás épületenként, lakásonkénti, vagy lakóhelyiségenkénti ellátási móddal építhető. Meg kell azonban említeni, hogy olyan lakó helyiségben ahol csak egy ablak van, az ablak alá parapet-konvektort telepíteni nem szabad, mert kedvezőtlen légköri viszonyok esetén szellőztetéskor az égéstermék visszaáramolhat a szobába, amely az egészséget károsítaná. Ha a szobának csak egy ablaka van, akkor csak kéménybe kötött konvektor elhelyezése engedélyezhető. A nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott területen. A PB használata, szintén a gázzal el nem látott ingatlanokra jellemző, elsődlegesen főzési célra. A kistartályos gázzal, a vezetékes gázzal el nem látott területen, a PB gáz komplex hasznosításával a vezetékes gázzal azonos komfort biztosítható. A megújuló energiahordozók közül a napenergia hasznosítás lehetőségét kínálja a település természeti adottsága. A meteorológiai adatok jelzése szerint a településen hasznosítható a magasabb –2000 órát meghaladó- napos órák száma. A megújuló energiahordozók hasznosítása, mivel időjárásfüggő, a vezetékes energiaellátás beruházását nem csökkenti, csak a hagyományos éves energiahordozó felhasználást befolyásolja, csökkenti. 5.4.1. VILLAMOSENERGIA ELLÁTÁS A település korszerű energiaellátását szolgálja a villamosenergia ellátó hálózat. A tervezési terület térségének a villamosenergia ellátásának üzemeltetője a Győri központú E.ON Zrt. Veszprémi Áramszolgáltatási Üzletigazgatósága. A település ellátása 22 kV-os középfeszültségű hálózatról történik. A 22 kV-os hálózat táppontja a Veszprémi 132/22 kV-os alállomás és a Litéri 400/132/22 kV-os alállomás, ahonnan induló 22 kV-os vezetékek fűzik fel a transzformátorokat. A transzformátorok oszlopállomások és épített házas állomások. A Litér felől a 71-es út mentén megépített 22 kV-os szabadvezeték a városon keresztülhaladva Káptalanfürednél hagyja el a város területét és köt vissza a Veszprémi alállomásba. Erről a körvezetékről sugarasan ágaznak le transzformátorokat betápláló ágvezetékek, amelyek vagy szabadvezetékekkel, vagy pedig földkábelekkel vannak megépítve. A transzformátorokról táplált 0,4 kV-os kisfeszültségű szabadvezetékes és földkábeles hálózatról elégítik ki közvetlen a fogyasztói igényeket. A rövidtávon tervezett fejlesztések megvalósítását követően az egyidejű csúcsigény 1700 kW-tal növekszik. Alapbázis szempontjából ezt a többlet energiát a meglévő 20 kV-os gerincvezeték hálózati rendszerről biztosítani lehet. A kisebb fejlesztési területeken a prognosztizált igénynövekmény a meglevő transzformátor állomásokról, azok megfelelő karbantartásával, szükség esetén gépcserével lehet kielégíteni. A transzformátoroktól kiinduló kisfeszültségű ellátást biztosító –az üzemeltető kezelésében lévőhálózat és a közvilágítási hálózat nagyobbik része szabadvezetékes kivitelű. A transzformátor állomások felől, az új létesítmények irányába a kisfeszültségű elosztóhálózat kiépítése szükséges. Meg kell jegyezni, hogy település arculatformálásánál, esztétikai igényeknek megfelelően kedvezőbb lenne a közép- és kisfeszültségű hálózatot földkábelekkel kivitelezni, az oszloptranszformátorok helyett épített állomásokat telepíteni és közvilágítást is -a jelenleg kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt- lámpák helyett önálló közvilágítási lámpatestekkel megoldani. Ezek természetesen többletköltséget jelentenek, de az urbánus megjelenés a település vonzóképességét növeli. Első lépésként az új beépítésű területeken célszerű az új hálózatokat már földkábeles fektetési móddal kivitelezni és azt követheti a rekonstrukcióra érett szakaszok Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



földkábeles átépítése. Ezzel a nagytávlatra elérhető lesz, hogy település szinten eltűnhessen a "dróthálózat" és tér nyíljon a kedvezőbb utcafásításra, utcabútorozásra. A település közvilágításának fejlesztése is szükséges. A közlekedés biztonság szolgálatán kívül, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmét is ki kell elégíteni a közvilágításnak. 5.4.2. FÖLDGÁZELLÁTÁS Balatonalmádi földgázellátásának szolgáltatója az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. Veszprémi Üzletigazgatósága. A település gázellátásának a kiépítése a 90-es évek első felében kezdődött. A rendszert a KÖGÁZ Rt. építette ki, a hálózati rendszer 2000 végére megépült. A regionális hálózat a Balatonfűzfői gázátadótól épült meg. A Balatonfűzfői gázátadót a GyőrVeszprém-Adony nagynyomású gázvezeték táplálja be. Balatonfűzfői gázátadótól déli irányban, a 71-es úttal párhuzamosan van kiépítve a Baltonalmádit ellátó nagyközépnyomású ágvezeték. A nagyközépnyomású vezetékkel táplálják be a település északnyugati szélén, a Lozsántai utca, Szabolcs utca keresztezésénél megépített nagyközép/középnyomású gáznyomás csökkentő berendezését, ahonnan indul a települési 3 bar-os középnyomású elosztó vezeték hálózata. A településen belül a gázelosztás középnyomású hálózattal, a kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal történik. Az egyedi nyomásszabályozók általában az előkertben nyertek elhelyezést, de található ház falsíkjára szerelt nyomásszabályozó is. A helyi, egyedi nyomásszabályozótól induló kisnyomású hálózatról lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település prognosztizált tervtávlatban várható többlet földgázigénye 1440 Nm3/h, amely többlet gázmennyiséget a település meglévő hálózati rendszere tudja biztosítani. A tervezett fejlesztési területek ellátására a meglévő hálózat irányából kell a meglévő vezetékeket továbbépíteni. Ott, ahol csak kis átmérőjű vezetékek vannak kiépítve és azok az új fejlesztési igényeket már nem tudják kielégíteni, ott távolabbi, megfelelő méretű hálózati pontoktól kell a betápláló vezetékeket kiépíteni. A telkeken belül egyedi nyomásszabályozókat kell telepíteni, amelyről a fogyasztói igények közvetlen kielégíthetőek. Az egyedi nyomásszabályozók elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai igények növekedésére figyelemmel kell lenni. Ezeket lehetőleg növényzettel takartan az előkertekben, vagy az épületek alárendeltebb homokfalára telepítve kell elhelyezni. 5.4.3. MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ALKALMAZÁSA, A KÖRNYEZETTUDATOS ENERGIAGAZDÁLKODÁS LEHETŐSÉGEI Meg kell említeni a megújuló energiaforrások használatát is. A település természeti adottsága a napenergia hasznosítás lehetősége, amely bár mértékletesen, de évi 2000 napos óra hasznosítás lehetőségét kínálja. A településen a nap energiájának hasznosítása nem széleskörű, de helyszíni bejáráson több napkollektor, napelem, illetve „ősi” berendezés, a festett hordó jelzi a hasznosítás igényét.




5.5. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 5.5.1. VEZETÉKES HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A település vezetékes távközlési ellátását a Magyar Telekom Nyrt. végzi. A Székesfehérvári szekunder központhoz tartozó 51-es körzetszámú Veszprém primer központ Balatonalmádi vezetékes távközlési hálózatának bázisa. A primerközponthoz tartozó települések 88-as hívószámon csatlakoznak az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A település távközlési hálózatának végleges kiépítése a 90-es években történt. A vezetékes távközlési ellátottság teljes körűnek tekinthető, azaz valamennyi igény kielégített. A településen a statisztikai adatok szerint 2474 távközlési fővonal üzemel. A településfejlesztési tervek megvalósulása esetén fellépő többlet igények a meglévő hálózati rendszerről, annak szükséges továbbépítésével kielégíthetők. A településen belüli vezetékes távközlési hálózat zömmel föld feletti elhelyezésű, a település nagyobb területi hányadán jellemzően külön oszlopokra szerelten épült. Ezekben az utcákban az utcafásítás lehetőségét nehezítik az oszlopsorok, de találhatók földkábeles hálózattal kiépített területi egységek is. A statisztikai nyilvántartás szerint a településen 21 nyilvános távbeszélő állomás üzemel. Az új fejlesztési területeken a távközlési hálózatot már földkábelekkel javasolunk kiépíteni. 5.5.2. VEZETÉK NÉLKÜLI HÍRKÖZLÉSI LÉTESÍTMÉNYEK A vezetékes ellátottságot lényegesen növeli a mobiltelefonok használata. Ennek területi korlátja nincs. Balatonalmádiban valamennyi vezeték nélküli táv- (T-COM, Telenor, Vodafone) és hírközlési szolgáltató megfelelő vételi lehetőséget tud biztosítani. Balatonalmádi területén belül mindhárom szolgáltató antennája megtalálható a következő helyeken: Veszprémi úttól északra, a szeméttelep mellett

Vodafon

Északra a 71-es út mellett

Vodafon és Telenor

Rákóczi Ferenc utcai magasházon

Vodafon és Telenor és T-COM

Városközpontban a szállodán

Vodafon és Telenor és T-COM

A dr. Óvári Ferenc utcai Templomban

Telenor

A településen közcélú antennát elhelyezni csak építési engedély alapján szabad. Az engedély kiadásának feltétele, hogy településképi vizsgálatok is készüljenek és a hely kijelölése az önkormányzattal együttműködésben történjen. A kedvező műsorvétel érdekében egyéni antennák elhelyezését korlátozni célszerű. Az újabb fejlesztési területeken központi antenna rendszerhez csatlakozóan, kábelhálózat közvetítésével kell a műsorszórást megoldani, elkerülve az épületenként megjelenő antennák látványát. A már beépített területen is célszerű a hálózat kiépítése, földalatti elhelyezéssel és a településkép javítása érdekében fokozatosan felszámolhatók az egyedi antennák.

6. KÖRNYEZETI HATÁSOK Balatonamádi a téli időszakban önálló életet élő kisváros, márciustól októberig tartó időszakban – különösen a nyári hónapok során – azonban üdülőtelepüléssé válik, s megnövekszik a népesség száma, növekszik a tranzitforgalomból származó és az üdüléssel járó környezeti terhelés. A balatoni üdülőkörzetben – vízre alapozott üdülés – elsődleges fontosságú a tó vízminőségvédelme, ezért a parthasználat szabályozása a „szárazföldről” érkező káros hatások csökkentése szó szerint „létkérdés”. Balatonalmádiban megtaláljuk azokat a környezeti gondokat, amelyek több hasonló Balaton-parti településre is jellemzők. Ezek főleg a közlekedésből, elsősorban a 71-es főút forgalmából erednek (zaj- és levegőszennyezés, veszélyhelyzet, a parti zóna és a település elválasztása), de fontos még a parti sávban vezetett regionális szennyvízvezeték átemelőinek bűzhatása, az illegális szemétlerakás környezetszennyezése, a vízbázis veszélyeztetése, karsztterületek – Megyehegy, Újhegy – felszíni szennyeződésre fokozott érzékenysége. Balatonalmádi levegőszennyezettségi állapotárát évtizedekig jelentős hatással volt a fűzfői ipartelep környezeti terhelése. Az utóbbi évtizedben a bűzkibocsátás és egyéb szennyezőanyag emisszió jelentősen csökkent, elhanyagolható. Aggodalomra adhatnak okot a Nitrokémia Ipari Park Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



területére tervezett új beruházások, azaz egy gumiabroncs pirolízis üzem és egy biotechnológiai alapú politejsav üzem, amelyek igen jelentős szennyezőanyag kibocsátást eredményezhetnek. A HÉSZ környezetvédelmi előírásai az építéssel összefüggő szabályokat is megalkotott:      

A vízbázisok védőterületein építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban meghatározott korlátozásokkal folytathatók. A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására a talajerózió veszélye nem növekszik. Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell. Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható. A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

Az általános előírások megerősítik a magasabb rendű környezetvédelmi előírásokat, illetve kiegészítik a helyi környezetvédelmi rendelet előírásait. 6.1. A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ-, TALAJVÉDELEM 6.1.1. FELSZÍNI VIZEK A Balaton vízfelülete mellett két kisebb vízfolyás, a Vörösberényi Séd és a Remete-patak, valamint az időszakos tónak tekinthető Köcsi-tó található Balatonalmádi közigazgatási területén. Kisebbik vízfolyása a városnak a Vörösberényi-Séd, mely 5,4 km hosszú, s a vízgyűjtőjének területe 14 km2. Az állandó jellegű vízfolyás alsó 2,1 km-es szakasza Balatonalmádi vörösberényi településrészén halad keresztül, majd egy hordalékfogó műtárgyon át érkezik a Fűzfői öböl parti nádasába. Évi átlagos lefolyása 1.3 millió m3. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztül. A vasútvonal alatti torkolati része a Szent Erzsébet ligeten halad keresztül, és a parti sétány díszes hídjánál (Sóhajok hídja) kiszélesedve érkezik a tóba. A burkolt szakasz felső végén sűrűn beépített környezetben, a torkolat előtt pedig a park területén egy-egy hordalék- és uszadékfogó műtárgy üzemel. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete: 16,8 km2, a patak teljes hossza: 2,5km és az évi átlagos lefolyása: 3,2 millió m3. Az állandó vízfolyások közepes vízminőségi osztályba tartoznak. Balatonalmádi domborzatából adódóan a területről elfolyó csapadékvizeknek a Balaton a végső befogadója, további lefolyástalan tómdeder a Köcsi-tó. A város partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos a Balaton vízminősége. A településnek - a tó nagyságára tekintettel – nincsenek önálló eszközei a vízminőséget befolyásoló szennyeződések megelőzésére. A hatályos országos és helyi jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyező funkciót a parti sávba, a HÉSZ előírja a szennyvízcsatorna teljes kiépítését, és támogatja a meglévő természetközeli területeket. A tó vize mennyiségileg és minőségileg is megfelelő volt az utóbbi 8 évben, ám jelentős vízszint csökkenés volt tapasztalható a 2000-2003 közötti rendkívül száraz időszakban. Ennek valószínűsége a legújabb kutatások eredményei alapján az elkövetkező évtizedekben egyre növekszik. A vízminőség közvetlen hatása a strandoknál jelentkezik, ahol a természetes állapotváltozáson túl a hínár irtásával és a meder homokozásával segítette az önkormányzat a minőség javulását. A 2008. évben a Wesselényi strand Kék-hullám zászló minősítést kapott. A vízelvezető hálózat – megfelelő karbantartás, tisztítás, felújítás elvégzését követően – alkalmas lehet a felszíni vizek levezetésére, ám a két patakhoz hasonlóan a csapadékvíz-levezető árkokon is hordalékfogókat kell létesíteni. Az utóbbi években a klímaváltozással összefüggésben megemelkedett a hirtelen fellépő, nagy intenzitású esők gyakorisága, ami a helytelen földhasználat miatt bekövetkező eróziót fokozza. A nagy lejtésű mezőgazdasági területekről lefolyó víz erősen megterheli a kis vízgyűjtő területű és kis átlagos vízhozamú folyóvizeket. A meredekebb területeken felgyorsuló víz jelentős mennyiségű hordalékot képes szállítani, amit aztán a kisebb esésű szakaszokon lelassulva lerak. Az így létrejövő feliszapolódások megakadályozzák a zavartalan lefolyást, és a mederből kilépő víz eróziós károkat tud okozni mezőgazdasági területeken és belterületen egyaránt. A vízminőséget illetően Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



kedvezőtlen a művelt területekről az erózió következtében bemosódó hordalék, ugyanis szerves anyagok és növényi tápanyagok mellett szervetlen és szerves mikroszennyezők is a vízfolyásokba kerülhetnek. Különösen kockázatos ez a Balaton vízgyűjtő területén. A település teljes közigazgatási területe a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Kormányrendelet szerint az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területhez tartozik. A Balaton vízminőség-védelme érdekében a tóba torkolló felszíni vizeken (Remete-patak, Vörösberényi séd) lévő hordalék- és uszadékfogók felújítandók és a keletkezett hordalékot rendszeresen el kell távolítani a mederből. A település nem tudja önállóan megoldani a tó vízminőség-védelmével kapcsolatos feladatokat, a Balaton vízgyűjtő területén fekvő települések összefogása szükséges. Balatonalmádi jelentős részét Sz-1 jelű, Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezetbe sorolja a Balaton törvény. A város közigazgatási területén belül nem tartozik az övezetbe a település középső része, a Felső-hegy erdőterületei, a Vörös-hegy kertes mezőgazdasági területei, valamint a 71. sz. főút melletti terület Balatonfűzfő irányában (Lozsánta nyugati oldala és az Újhegy szoknyájának alsó része). 6.1.2. FELSZÍN ALATTI VIZEK Almádi jelentős területrésze (pl: Megyehegy, Újhegy, Lozsánta) karsztterület. A Megyehegyen 120140 méter mélységben karsztvíz található és a város több, kevésbé intenzíven használt részén is (pl: Vödörvölgy, Malomvölgy) valószínűsíthető, hogy ivásra alkalmas víz nyerhető. Ezért is kell megkülönböztetett figyelemmel kísérni, ellenőrizni a telken belüli és telken kívüli emberi tevékenységet, a különböző szennyező anyagok lerakását. A Szentkirályszabadja térségében lehulló és beszivárgó csapadék a község középső-déli részén levő pannon agyagon bukkan a felszínre, ahonnan patak formájában halad tovább a Malom-völgyben. Amikor a patak eléri a megyehegyi dolomitot, eltűnik a felszínről, beszivárog és később a Szentkirályszabadja és Vörösberény közötti Malom-völgy középső részén 170 mBf. szinten forrás formájában - Ferenc-forrás - bukkan ismét felszínre. Fő utánpótlási területe tehát É-i irányba húzódik. A Káptalanfüredi kút a permi vörös homokkő összletben mélyült, annak egy töréses zónájában mozgó rétegvízkészletet csapolja meg. A vízadó kőzetrétege a felszín felől nem védett. A Ferenc-forrás és a Káptalani kút a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság adatai alapján sérülékeny vízbázissal rendelkeznek. Vízminőségi problémák (magas nitrát koncentráció) miatt a Káptalani kútból és a Ferenc forrásból nem történik vízkivétel az ivóvíz ellátás céljára. Balatonalmádi közigazgatási területét érinti a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 11778/2010. ügy- és 36001/10. iktatószámú határozattal kijelölt Balatonfűzfő-Gyártelepi vízbázis hidrogeológiai „B” védőterülete. A védőterületen folytatandó korlátozásokat, védelmet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet és a védőterületet kijelölő Felügyelőség határozata tartalmazza. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát-érzékeny települések közé tartozik, így nagy figyelmet kell fordítani a vizek nitrát szennyezésének megelőzésére (műtrágyák, szennyvizek). Kiemelkedő feladat az ésszerű tájhasználat fenntartása, a mezőgazdasági területeken a környezetkímélő eszközök alkalmazása. Balatonalmádit a 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából „fokozottan érzékeny” területre sorolja be, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. (A 219/2004. kormányrendelet szerint tilos a felszín alatti vizekbe bevezetni a rendelet szerinti kockázatos anyagokat, ill. az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása során ilyen anyag keletkezéséhez vezető közvetlen anyagot.) A felszíni- és felszín alatti vizek tisztaságát leginkább veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági termelés (a növényvédő szerek használata és a szakszerűtlen trágyakezelés), illetve a - település csatornázottsága miatt – kommunális szennyvíz szakszerűtlen szikkasztása. A felszín alatti vizek és a talaj szennyeződésének megakadályozása érdekében szükséges a településen a közműves szennyvízelvezetés teljes körű kiépítése, ennek megvalósulásáig a csatorna-hálózaton kívüli szennyvíztárolás felülvizsgálata, szükség esetén szankcionálása, és zárt rendszerű közműpótlók alkalmazása. A város környezetvédelmi rendeletének IV. fejezete tartalmaz vízvédelmi rendelkezéseket. A jogszabály a város meghatározó természeti értékeként tekint a Balatonra, ezért annak védelme Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



érdekében határoz meg több szabályt is. Balatonalmádi területén több, a felszín alatti vizeket érintő vízkivételi hely üzemel, amelyek részben ivóvíz célúak, részben gazdasági hasznosításúak. A kutak létesítését és megszüntetését /betemetését/ kérelem alapján az I. fokú vízügyi hatóság engedélyezi. A Balaton törvénnyel összhangban azon parkolóknál,, ahonnan az elfolyó csapadékvizek a Balatonba kerülnek elvezetésre a torkolati szakasz elé olaj- és hordalékfogó műtárgy telepítése szükséges. 6.1.3. A TALAJ VÉDELME Balatonalmádi közigazgatási területének jelentős része a Balaton vízfelülete. A szárazföldi részének csaknem fele, 760 ha (!) belterület és csaknem 330 ha volt zártkerti terület. Azaz közel 1100 ha építési tevékenységgel jellemezhető, a természetközeli állapottól jelentősen eltérő használatú terület van Almádiban, ahol a földterületek használata, hasznosítása igen eltérő. Tekintettel arra, hogy Almádi szárazföldi területének nagyobb része a tó felé lejt, és az erózió évszázadok óta jellemző, a talajpusztulás jelentős. A mai kialakult használat, a szántóművelés és a nagyobb szőlőültetvények visszaszorulása, a növényzettel borított (parlag, gyep, gyümölcs, díszkert) felületek növelése csökkenti a lemosódást, ám a szakszerűtlen művelés vagy tereprendezés következtében több helyen jelentős károk keletkeztek. A szélerózió káros hatásaival a településen nem kell számolni, mivel a külterületen található területfelhasználások állandó növényi felszíni borítottságot jelentenek – szántó területek csak kis számban találhatók a településen – jellemzően Lozsánta településrészen, ahol nem jellemző a művelés. A vízerózió hatásának mérséklése érdekében komplex módon kell védekezni. A vízelvezető árkok karbantartása mellett a racionális tájhasználat kialakítására, s ezzel együtt a megfelelő művelési módszerekre kell a hangsúlyt helyezni. A meredekebb morfológiájú területeken az erózió és a felszínmozgás elleni védekezés kiemelt feladat. A szabályozásnak ki kell terjedni a felszíni vízelvezetésre, a tereprendezésre és a szennyvíz kezelésére. A vízeróziónak kitett területre vonatkozóan a HÉSZ tesz javaslatot. (Lásd Alátámasztó munkarészek 3.2.5.2. fejezet) Különösen jelentős a meredek, burkolatlan utak, és a csapadékvíz elvezető árkokkal nem rendelkező területek eróziója. A városi úthálózatnak csak töredéke rendelkezik megfelelő csapadékvíz elvezetéssel és kezeléssel (hordalékfogók). A lemosódott talaj és tápanyag vízelvezető árkokon, csatornákon, a Remete-patakon és a Vörösberényi-Séden keresztül közvetlenül a Balatonba jut, gyorsítva annak feltöltődését, eutrofizációját. A volt zártkerti területek felaprózottsága, a volt TSZ területek magánkézbe kerülése és parcellázása lehetetlenné teszi átfogó talajvédelmi intézkedések megvalósítását. Ennek ellenére a felszíni vízrendezést és a meliorációs beavatkozásokat meg kell valósítani. Szükséges volna a meredek, burkolatlan külterületi utak kiépítése, hogy e jelentős felületről is meg lehessen akadályozni a talajlemosódást. A város környezetvédelmi rendeletének V. fejezete tartalmaz talajvédelmi rendelkezéseket. Földtani veszélyforrások nem veszélyeztetik a tervezési területet. A földtani környezet szennyeződésre érzékeny, amit a tervezett fejlesztéseknél figyelembe kell venni. A tervezést ásványvagyon-védelmi szempont nem befolyásolja (nyilvántartott ásványvagyon, bányatelek). A Balaton törvény Balatonamádi területén nem jelöl A-1 jelű Ásványi nyersanyag gazdálkodási terület övezetet, illetve P-1 jelű Földtani veszélyforrás terület övezetet. A bányászattal kapcsolatos tevékenységgel kapcsolatban a dolomitbánya területét R-2 jelű, Ökológiai rehabilitációs igénylő terület övezetébe sorolja a Balaton törvény. P-2 jelű Vízeróziónak kitett terület övezete mozaikosan helyezkedik el a város külterületén, azonban több nagyobb folt is található: Újhegy meredek lejtői, illetve a Sátor-hegy, a Vörös-hegy és az Öreghegy kertes mezőgazdasági területei. 6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME A településen a légszennyezőanyag-kibocsátást a lakossági és intézményi fűtés, a közlekedés és e fejezet bevezetőjében említett fűzfői ipartelep emissziója határozza meg. Említést kell tenni a biológiai allergének, elsősorban a parlagfű elterjedésének visszaszorításáról is, mely közegészségügyi szempontból nagy fontosságú. Összességében megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőminőségi helyzete jó, s csupán a tranzitforgalom miatt nem mondható kiválónak.




A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség tájékoztatása és az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat manuális mérőhálózat adatai alapján áll rendelkezésre levegőminőségi adat a településre vonatkozóan.18 Az elmúlt évek mérési eredményeit a következő táblázat szemlélteti. A Balatonalmádi településen található manuális mérőállomás adatai alapján megállapítható, hogy a vizsgált levegősszennyező anyagok koncentrációja mindegyik paraméter esetében jelentősen határérték alatti, az összesített index szerint jó. Balatonalmádi város levegőtisztaság védelmi jellemzői Mérőhálózat

Forrás:Országos Légszennyezettségi

Megnevezés

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Határérték

Megjegyzé s

NO2 éves átlag, μg/m3

28,6 2

25,83

22,34

24,43

18,9 5

16,34

22,74

40

Jó

SO2 éves átlag, μg/m3

0,92

1,04

0,47

0,47

n.a.

n.a.

n.a.

50

Kiváló

Ülepedő por g/m2*30 nap

3,68

3,57

4,17

3,68

n.a.

n.a.

n.a.

16

Kiváló

Jelentős légszennyezés forrás a városi közlekedés. A város legfontosabb országos közútjai: 71. sz. másodrendű főközlekedési út (Lepsény-Fenékpusztát összekötő főút), a várost Veszprémmel összekötő 7217. j. mellékút, valamint a települést Felsőörssel összekötő 7218. j. összekötőút. A forgalomból származó légszennyező anyagok a forgalommal arányosan képződnek, ezért a maximális terhelés a nyári idegenforgalmi időszakban (július-augusztus) jelentkezik. (A Balatonkenesét és Balatonfűzfőt elkerülő 710. sz. másodrendű főút megépülésével, valamint a Balatonfűzfő (71. sz. főút) - Litér (8. sz. főút) közötti 72. sz. másodrendű főút szélesítési és megerősítési munkálataival Balatonalmádi tranzitforgalmában csekély mértékű csökkenés tapasztalható.) A tó keleti részén hétvégenként hatalmas dugók alakulnak ki továbbra is a Balatonhoz érkező, és onnan a főváros felé visszainduló gépjárművek miatt, de ezek Balatonalmádit általában nem érintik. A központban kialakított jelzőlámpás kereszteződések szintén hozzájárulnak a torlódások kialakulásához. Az elmúlt időszakban bevezetett, a közlekedéssel és a gépjárművekkel kapcsolatos műszaki környezetvédelmi szabályozások hatására a gépjárművek légszennyezőanyag kibocsátása mértékben csökkent. A gáznemű anyagok mellett igen jelentős a szilárd (por) szennyezés amelyek az úttesttel párhuzamosan 10 méteres sávban rakódnak le. A gáznemű anyagok úttengelytől számított 100-150 méter távolságban is mérhetők.

és kis is, az

Nemcsak szerkezeti, hanem környezetvédelmi szempontból is indokolt a Veszprémi út kivezetése – Vörösberény alatt – a 71-es főútra s így Almádi központi részéről ugyancsak ki lehetne emelni az átmenő forgalmat. A kivezetéssel a jelenleg a Szent Ignác katolikus templom előtti kereszteződés eltolásra kerülne, amely igen fontos a műemlék rezgésvédelme szempontjából is. A környezetbarát kerékpáros közlekedés feltételei adottak: a balatoni kerékpárút kiépült, továbbá átadásra került a Balatonalmádi-Veszprém közötti szakasz is. A gázfűtésre való átállást követően a lakossági és intézményi fűtésből származó légszennyezés mértéke is erősen lecsökkent és töredéke a közlekedési emissziónak. A lakossági és intézményi fűtés légszennyező szerepét jelzik a fűtési időszakban megemelkedő légszennyezettségi értékek. A településen gázvezeték-hálózat található, a lakosság rákötési aránya 95% körüli, a fennmaradó lakásállománynál más típusú tüzelési módot alkalmaznak (fa-, szén- és olajtüzelés). Ez a fűtési mód a fűtési idényben elsősorban a levegő SO2 és szilárd anyag terhelését növeli, és hozzájárul a széndioxid emisszióhoz is. Megállapítható tehát, hogy a lakossági fűtés az alkalmazott tüzelési módoknak, és a település laza szerkezetének köszönhetően nem okoz jelentős légszennyezési problémát. Önkormányzati rendelet értelmében május 1. és szeptember 30. között a kerti hulladék

18

A levegőminőség értékelése a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet és módosításai által előírt módszerek szerint, a 14/2001. (V.9.) KöM-Eüm-FVM együttes rendelet és módosításai által meghatározott egészségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált három fő komponens (nitrogén-dioxid, kén-dioxid, ülepedő por) szolgáltatta 2007-ig. Ezt követő időszakban csak a NO2 koncentrációját illetően találunk adatot.




és avar égetése tilos (avar és kerti hulladék a háztartásban, kertben, mezőgazdasági tevékenység során keletkező falomb, kaszálék, nyesedék, növényi maradványok). A város területén komoly ipari légszennyező forrás nem található. A jelenleg működő pontforrások emissziója a környezetvédelmi hatóság következetes munkája eredményeként jelentős mértékben csökkent és várhatóan a jövőben tovább javul a helyzet. Természetesen ebben az esetben is lesz légszennyező-anyag kibocsátás, remélhetőleg minden esetben határérték alatti. A településen a szennyvíz-elvezetéssel kapcsolatosan továbbra is bűzprobléma jelentkezik. A szennyvíz gerincvezeték kiépítése óta időszakosan előfordultak gondok abból adódóan, hogy a hálózatba jutó vízmennyiség nem elegendő ahhoz, hogy a folyamatos átöblítés biztosított legyen. A DRV Zrt. korábban biofilter beépítésével és nitrát adagolásával próbálta a bűzhatást csökkenteni. A városban a háztáji állattartás egyes településrészeken megengedett, azonban nagyüzemi álattartást sehol sem találunk. 

Az 500 m2-nél kisebb területű ingatlanokon mindennemű mezőgazdasági haszonállat tartása tilos.



Az I. övezetben - a 71. sz. főközlekedési út és a Balaton közé eső kül- és belterületmindennemű mezőgazdasági haszonállat tartása tilos.



A II. övezetben - a 71. sz. főközlekedési úttól északra a Thököly út - Veszprémi út Kisberényi u. – Vessző u. – Töltés u. – Vécsey u. – Felsőörsi út által határolt belterület - nagy állat, kis állat nem tartható. Szeptember 15.-április 30. között baromfiból, prémes állatból összesen 30 db tartható a környezet zavarása nélkül. Tyúkból 15 db-ig egész évben tartható a környezet zavarása nélkül.



A III. övezetben – a II. övezet határától a belterület határáig eső terület -, ha az állattartás feltételei fennállnak nagy állatból 10 db, kisállatból 10 db, baromfiból, prémes állatból 30 db, méh 50 családig tartható a környezet zavarása nélkül.



A IV. övezetben – a külterületek (az I. övezetbe sorolt külterület kivételével) mezőgazdasági haszonállatot nagyobb létszámban lehet tartani, az építési engedéllyel létesített épületben vagy az állatok biztonságos tartását szolgáló más módon korlátozás nélkül üzemszerűen is a környezetvédelmi, állategészségügyi, építésügyi előírásoknak megfelelően. Az állattartó épületet a tómedertől legkevesebb 1000 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 m távolságra lehet elhelyezni.

Az utóbbi években egyre több embernél jelentkeznek a növényi pollenek - főként parlagfű - által okozott allergiás jellegű megbetegedések. A pollenek számának alakulását jelentősen befolyásolja a gondozatlan, parlagon hagyott területek kiterjedése A száraz időszakokban a levegőben jelentősen megnőhet a pollentartalom. Balatonalmádi a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján Ajka légszennyezettségi agglomerációjába tartozik. A környezetvédelmi rendelet III. fejezete tartalmazza a levegőtisztaságvédelmi előírásokat. Kiemelten foglalkozik a jogszabály a kerti hulladék és avar égetésével, illetve annak felhasználásával: 

A kerti hulladék és avar égetése belterületen tilos.



Az avar és kerti hulladék valamint a biológiailag lebomló egyéb zöld hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott: - komposztálás, - beszántás/beásás a termőhelyen, - szelektív hulladékgyűjtés bevezetése után elhelyezés a "zöld" hulladékgyűjtőkben, - kisebb mennyiség esetében a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetben való elhelyezés, - szelektív gyűjtés, elszállítatás zöld zsákban.



Külterületen az avar és kerti hulladék nyílt téri égetése megengedett bizonyos időszakokban.




6.3. HULLADÉKKEZELÉS A településen levő hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokat rendelettel elfogadott Hulladékgazdálkodási terv szabályozza, a terv felülvizsgálatát a 2012-2017 közötti időszakra a Balatoni Integrációs és Közhasznú Nonprofit Kft. végzi. A város határában, illetve belterületen a volt Nevelőotthon területén az illegális hulladéklerakások megszűntetéséről az önkormányzat gondoskodik. Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselőtestületének többször módosított 28/1995. (XI.30.) rendelete szabályozza a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására vonatkozó szervezett közszolgáltatás kötelező igénybevételét. A Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft. (BalKOM), amely a korábban hasonló tevékenységet ellátó Kommunális Kht. jogutódja, 2002. január óta végez szolgáltatást a településen. A településen keletkező szilárd kommunális hulladék gyűjtése és szervezett elszállítása gyakorlatilag a teljes területen megoldott. A rendszeres hulladékgyűjtés gyakorisága heti egy alkalom, az állandó lakosok körében 52, a nyaralótulajdonosok 27 alkalommal (április 15. – október 15.). A nyaralóidőszak sajátosságai miatt a strandok, szállodák, kemping területén a hétvégi begyűjtésre is szükség van, illetve közületek közszolgáltatási szerződésben kérték a heti kétszeri-háromszori, esetenkénti ötszöri szállítás elvégzését. Lomtalanítás egyszeri alkalommal történik tavasszal. A település külterületén, a Megyehegyen, a belterülettől 1000-2000 m-re egy rekultivációra váró, felhagyott hulladéklerakó található. A volt kommunális lerakó a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek egységes környyezethasználati engedély határozata szerepel 03/092512-000/2010 számon Balatonalmádi 058/3.b és 058/5.c hrsz. nem veszélyes hulladéklarakó rekultivációjára és utógondozására. A hajdani hulladéklerakó területén a rekultivációs munkálatok 2013. áprilisában megkezdődött, ami ezen telephely megszűnését vonja maga után. A települési szelektív hulladékgyűjtés megoldott, a falu központjában található több hulladékgyűjtő sziget. A lakosság tájékoztatásával és bevonásával az infrastruktúra tovább növelhető. A településen a szelektív hulladékgyűjtés 2003. óta működik az üveg, papír és műanyag (PET) palack frakciókra vonatkozóan. 2003-ban 11 gyűjtőpont került kialakításra a település területén. Ezzel párhuzamosan 2012-től a településen „házhoz menő” gyűjtés is történik PET és papír hulladék esetében zsákos gyűjtési módszerrel, amely jelenleg a lakosság 80%-a részére biztosított. A városban hulladékudvar nem üzemel, így a lakosságnál keletkező még hasznosítható hulladékok és veszélyes hulladékok gyűjtésére nincs mód. A szelektíven begyűjtött hulladékok átadása nagyobb szállítási távolságban fekvő átvevő szervezetek felé történik: pl. Vertikál Zrt., SCH Ózon Kft. A zöldhulladék „házhoz menő” szelektív gyűjtése 2012-ben bevezetésre került, átlagosan ingatlanonként 130 kg/ingatlan/év mennyiségre lehet számítani. Az összegyűjtött zöldhulladék a Balatonfüredi komposztáló telepre kerül beszállításra. A település régi dögkútja már nem üzemel, 2002-ben felhagyásra került. Jelenleg az állati tetemek szervezett elszállításának megoldása szerződés szerint a Veszprémi Gyepmesteri Szolgálat feladata, valamint a kóbor ebek befogása és az útmentén található állati tetemek begyűjtése is. 6.4. ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM A közúti forgalom – a légszennyezéshez hasonlóan - a legjelentősebb zajforrás is. E mellett fontos kiemelni a vasúti közlekedésből, valamint a nyári szórakoztató programokból adódó zajterhelést. A zaj- és rezgésterhelés a forgalomnövekedéssel arányosan alakul és az épületekben is jelentős károkat okozhat. A 71-es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban – elkerülő út hiánya miatt - a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Balatonalmádin, az északi part üdülőforgalmának jelentős része elhalad a tervezési terület mentén. A főforgalmi út környezetében a KvVM-EüM együttes rendelete üdülőterületen nappal 60, éjjel 50 db, lakóterületen nappal 65, éjjel 55 db, gazdasági területen nappal 65, éjjel 55 db határértéket állapít meg. A korábbi – alacsonyabb forgalom mellett végzett – vizsgálatok a 71-es számú főút települési szakaszán jelentős zajterhelést állapítottak meg. A vizsgálatok szerint a zajterhelés 6-10 db-el haladta meg az egészségügyi határértékeket, amely a téli időszakban sem csökkent érdemben. Különösen elgondolkodtató, hogy igen erős az esti és az éjszakai zajterhelés, amely a szállásférőhelyek parti sávba való települése esetén újabb gondokat okozhat. A vasúti zajhatás elmarad a közúti közlekedés zajhatásától. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



A közlekedési zajhatást Szentkirályszabadja térségében tervezett polgári hasznosítást is lehetővé tevő repülőtér légi forgalma is növelheti, amely a polgári hasznosítás fejlődésével tovább növekedhet.19 A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008.(XII.3.) KöM–EüM együttes rendelete – a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról - 3. számú melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza: Közlekedési zajtól származó határértékek Zajtól védendő Kiszolgáló úttól, terület lakóúttól származó zaj

Az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától

Az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól és főutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő belterületi gyorsforgalmi utaktól, belterületi elsőrendű főutaktól és belterületi másodrendű főutaktól az autóbuszpályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától

nappal 622 óra

éjjel 22-6 óra

nappal 622 óra

éjjel 226 óra

nappal 622 óra

éjjel 22-6 óra

Üdülőterület

50

40

55

45

60

50

Lakóterület (kertvárosias) Különleges terület (temető) Zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55

45

60

50

65

55

60

50

65

55

65

55

Gazdasági terület

65

55

65

55

65

55

Az aktív zajvédelemmel kapcsolatos teendőket a gépjármű-technológia fejlesztéséért felelős mérnökök látják el, ahol nekünk van óriási szerepünk, az a passzív védelem, pontosabban a zajterhelés mértékének csökkentése az ún. átviteli úton, azaz a zajkibocsátó és a zaj befogadója között (pl: autópályán közlekedő gépkocsik és az út mellett lakók közötti távolság légvonalban). A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (erdősávok, fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkenthető. Új épületek építésénél fontos, hogy olyan építőanyag kerüljön kiválasztásra, ami megfelelő teherbírás mellett megfelel a zajvédelmi elvárásoknak. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. Balatonalmádi település közigazgatási területén üzemi tevékenységből eredő zajemisszió miatt a Környezetvédelmi Felügyelőség tudomásunk szerint nem indított eljárást.

19

A Közép‐dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 76747/10. iktatószámú határozatában a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zrt. részére a Szentkirályszabadja külterület 023/5 hrsz‐ú és a Veszprém külterület 0230/4 hrsz‐ú ingatlanokon lévő repülőtér fejlesztésével nemzetközi kereskedelmi repülőtér kialakítására vonatkozóan, a Vibrocomp Kft. 177/2007. témaszámú, 2008. május 30‐án kelt előzetes vizsgálati dokumentációja, annak kiegészítései és az megismételt előzetes vizsgálati eljárás során tudomására jutott adatok alapján megállapította, hogy a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok merült fel, így a tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható.




Gondot okoz alkalmanként, a belvárosban egyes vendéglátóipari egységek, szórakozó helyek, bizonyos rendezvények esetében az éjszaka megengedett zajszint betartása, ami részben az üdülőterületi lét velejárója. Ez elsősorban hatósági és csak másodsorban műszaki-technikai probléma, következetes önkormányzati munka esetén a megoldás csak idő kérdése. A 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zajterhelési határértékek Zajtól védendő terület nappal 6-22 éjjel 22-6 óra óra Üdülőterület

45 dB

35 dB

Lakóterület

50 dB

40 dB

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), vegyes terület

55 dB

45 dB

Gazdasági terület

60 dB

50 dB

Balatonalmádi Város Önkormányzatának a környezetvédelem helyi szabályairól szóló korábbi 10/2006. (V.10.) rendelete szigorúbb volt a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM rendeletében foglalt határértékeknél: a 23.§ alapján Balatonalmádi város teljes közigazgatási területén a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló külön jogszabályban meghatározott, az üdülőterületekre előírt zaj- és rezgésterhelési határértékek voltak érvényesek, beleértve az e rendelettel kijelölt, zajvédelmi szempontból fokozottan védett területre vonatkozó határértékeket és előírásokat is. A rendelet helyébe 2011-ben elfogadott környezetvédelmi rendelet zaj- és rezgésvédelmi rendelkezései az Öreghegy és Káptalanfüred városrészekre határoznak meg zajvédelmi szempontból fokozottan védett területet. A védett területet a 23. § határozza meg. A jogszabály meghatározza a „csendes” időszakot: Mindennemű zavaró zaj okozása, motoros gépek üzemeltetése, hangos zenélés, vagy éneklés tilos   

nyári időszakban reggel 8.00 óra előtt és 22.00 óra után téli időszakban reggel 6.00 óra előtt és 22.00 óra után egész évben vasárnap, ünnepnap, és más munkaszüneti napokon 13.00-16.00 óráig tartó pihenőidőben.

Zajvédelmi szempontból fokozottan védett terület az Öreghegy és Káptalanfüred városrészen

7. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 7.1. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSÁNAK FOLYAMATA 7.1.1. ELŐZMÉNYEK, KAPCSOLÓDÁS A TERVEZÉSI FOLYAMATOKHOZ A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2014 elején kapott tájékoztatást a településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban, amire 10732/2014. ügy- és 7/1478//2014. iktatószámon előzetes tájékoztatást adott. A Felügyelőség válaszlevelében felhívta a figyelmet, hogy a településrendezési tervek az egyes tervek ill. programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet hatálya alá tartoznak, ezért a település Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



egészére készülő települészerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetében a környezeti vizsgálat lefolytatása mindig kötelező. Ezt követően Tervezők elkészítették a településrendezési eszközök felülvizsgálatának egyeztetési anyagát, melyhez kapcsolódóan – annak alátámasztó munkarészeként – elkészült a környezeti értékelése. A településrendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban készített környezeti értékelésről az előzetes levelet 2014 közepén kapta meg a Felügyelőség, illetve a környezeti értékelésbe a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerinti államigazgatási szervek. 7.1.2. JAVASLATOK HATÁSA A TERVMÓDOSÍTÁS KÉSZÍTÉSÉRE A környezeti értékelés elkészítése lényegében nem befolyásolta a tervkészítést. A környezeti értékelésben megfogalmazott javaslatok nagy része elfogadásra került, s beépült a tervbe. A javaslatok másik része nem a településrendezési terv elkészítésére vonatkozik, hanem annak alkalmazása során – Balatonalmádi épített és természeti értékeinek megóvását, a települési környezet javulását elősegítendő – szolgál mankóként. 7.1.3. A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK ÉS A NYILVÁNOSSÁG ÁLTAL ADOTT VÉLEMÉNYEK, SZEMPONTOK FIGYELEMBEVÉTELE A településrendezési terv felülvizsgálata az előzetes véleménykéréssel indult, melyek során a megismertük a megkérdezettek javaslatait, kéréseit illetve feldolgoztuk azokat. A véleményt adó államigazgatási szervek között voltak - a 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben megnevezett környezet védelméért felelős szervek. (Véleményük összefoglalását Lásd: 2. Melléklet) A javaslatok többségében a jogszabályi előírások betartására illetve a jogszabály-változás által indokolt módosításra irányult. A véleményezésbe bevont államigazgatási szervek közül a Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal az alábbi javaslatot tette: -

A helyzetismertetés rész a régészeti örökséget nem említi. Felhívja a figyelmet, hogy a jövőben várható a műemléki állomány felülvizsgálat. Javasolja a rendezési eszközök készítése során vizsgálni, hogy mely értékek javasolhatók országos védelemre. Környezeti értékeléskor célszerű lenne vizsgálni, hogy a településrendezési eszközök hogyan biztosítják a századeleji nyaralók hatékony védelmét.

7.1.4. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS FENNTARTHATÓSÁGI ÉRTÉKRENDJE Balatonalmádi környezeti értékelése során a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása során készített környezeti vizsgálat (továbbiakban: SKV) fenntarthatósági elveit vettük alapul. A környezeti értékelés az SKV 1.4. fejezetében meghatározott fenntarthatósági kritériumok szerint, az abban meghatározott környezetvédelmi célokkal egyetértve készült. 7.1.5. ALKALMAZOTT MÓDSZER, FELHASZNÁLT ADATOK Az alkalmazott módszer a 2/2005. (I. 11.) Kormányrendelet tartalmi követelményeinek, valamint a hazai tervezési eljárásoknak megfelelően készül. A felhasznált adatok tekintetében a tervezők konkrét mérési adatokra csak részben hagyatkozhattak, azok a környezeti információs rendszerekben voltak elérhetők. A Felügyelőésg a tervezési területre vonatkozóan nem bocsátott rendelkezésre adatot. Ennek megfelelően helyben mért adatokat a tervezők a környezeti vizsgálat készítése során csak mértékkel tudtak figyelembe venni, a készítés során a Btv.-hez készült környezeti vizsgálat, valamint a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokban foglalt adatokra támaszkodtak. 7.2. HELYZETÉRTÉKELÉS - VIZSGÁLAT Balatonalmádi település alapadatai: A település igazgatási területe:

4988 ha

Belterület nagysága: Külterület nagysága: Lakosságszám:

760 ha 4228 ha 8506 fő




7.2.1. FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK20 Balatonalmádi a Dunántúli-dombság nagytáj, a Balaton-medence középtáj, a Balaton-riviéra kistájon helyezkedik el, közvetlenül határosan a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájjal. A település a kistáj északi részén található. A kistáj területe 159 km2, a középtáj 11,2%-a, a nagytáj 1,4%-a. A Balatoni- kistáj az átlagosnál sűrűbben betelepült: 100 km2-re több mint 10 település jut, s a lakott területek aránya közel 20%. 7.2.1.1. Domborzati viszonyok, földtani adottságok A litológiai különbségek, a szerkezeti mozgások, a lepusztító folyamatok hatására igen változatos a domborzat. A tóhoz közelebb egy 110-114 m-es balatoni abráziós sík meredek, alámosott peremmel szakad le a jelenkori tavi szinlőkre. A relatív relief kis térségekre korlátozódva 10-15 m/km2, azonban a parti síkok nagy kiterjedése miatt kevesebb mint 5 m/km2. A különböző genetikájú és magasságú, többnyire délies kitettségű síkok, völgyek és völgyközi hátak mellett számos mikroforma előfordul. Az eróziós völgyekhez kisebb-nagyobb törmelék- és hordalékkúpok, völgyvállak, deráziós tálak lapos mélyedései kapcsolódnak. A mészköves felszíneken kisebb töbrök és karrok jelennek meg. A permi vörös homokkő- zömmel Balatonalmádi és Révfülöp térségében – 16 km2-en bukkan felszínre. A kistájban közel 30 km2 továbbá a dolomit, 15 km2 a márga, 5 km2 a mészkő.Az öblözetekben, foltokban 1-2 km2-nyi területen pannóniai homok, homokkő is felszínre kerül, de jellemző, hogy az idősebb képződményeket különböző negyedidőszaki üledékek képezik. 7.2.1.2. Talajtani jellemzők A talajtakaró legnagyobb részét a kistájban két talajtípus képviseli. Az erdőtalajok nagyobb változatosságban és területi részaránnyal fordulnak elő (27%), szemben a mészkövön képződött, szélsőséges vízgazdálkodású, sekély termőképességű rendzinákkal (24%). E területek elsősorban szőlőterületek, s Balatonalmádi térségében csak kis foltokban találhatók. A Tihanyi-félszigettől északkeletre a harmadidőszaki és idősebb üledékeken vályog mechanikai összetételű és – a nagyfokú erózió következtében – szélsőséges vízgazdálkodású baranföldek fordulnak elő 13%-os területi részarányban. Területük jelentős része település és szőlő. A nagyfokú erózió következtében kialakult földes kopárok területi részaránya 6%. A Balatont szegélyező vályog mechanikai összetételű, a karbonátos talajok területi részaránya 11% - felerészben település, illetve rét-legelő földhasznosításúak. Balatonalmádi területén – az Agrotopográfiai Adatbázist vizsgálva láthatjuk, hogy Vörösberény magasságában kelet-nyugati irányban „törés” található a talajtípusokban. a talajokban közös, hogy Sekély termőrétegűség miatt szélsőséges a vízgazdálkodási tulajdonság, a felszíntől karbonátos. 

A település északi részén a talajképző kőzet mészkő, dolomit, az agyagásvány összetételben a szemkrit domináns, a talajréteg vastagsága 20 cm körüli;



A település déli részén a talajképző kőzet harmadkori és idősebb üledék, a talajréteg vastagsága 40-70 cm közötti.

7.2.1.3. Éghajlat Balatonalmádi éghajlata a magyarországi éghajlati tipizálás szerint meleg – mérsékelten száraz. Az évi napfénytartam kevéssel meghaladja a 2000 órát, s ebből nyáron 800-810 óra körüli, télen 190 óra napsütés várható. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,5 oC. A nyári félév középhőmérséklete 16,516,8 oC körüli. Általában április közepén a napi középhőmérséklet már eléri a 10 oC-ot, s ez az időszak mintegy 188-190 napon át október közepéig tart. A fagyoktól mentes időszak hossza 200 nap körüli. Az évi csapadékmennyiség 580-600 mm, a nyári félévben 330-360 mm eső a megszokott. A 24 órás csapadékmaximum 82 mm, ami a kistájban mért legmagasabb. A téli félévben 30-35 hótakarós napra számíthatunk, 16-18 cm átlagos maximális vastagsággal a Balaton partján. Az ariditási index 1,18 körüli. A területen az északias szélirány az uralkodó, az átlagos szélsebesség 3m/s körüli. A hőigényes és fagyérzékeny szántóföldi és kertészeti növényeknek, a szőlő- és

20

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere




gyümölcstermesztésnek megfelelő az éghajlat. Az üdülés és idegenforgalom kiemelkedő kistája a terület. 7.2.1.4. Vízrajz A kistáj Balatonfűzfőtől Badacsonyig terjedő északi partszakasz számos részvízgyűjtőre tagolódik, azonban a vízfolyások torkolati szakaszai fekszenek jellemzően ezen a területen. A terület a Bakony csapadékárnyékában mérsékelten vízhiányos. A települést érintő Vörösberényi-Séd 5,3 km hosszú, s mintegy 11 km2 nagyságú vízgyűjtővel rendelkezik. Az állandó jellegű vízfolyás alsó 2,1 km-es szakasza Balatonalmádi vörösberényi településrészén halad keresztül. A Remete-patak szintén állandó jellegű vízfolyás, mely a belterületi szakaszon burkolt mederrel halad keresztü. s a Szent Erzsébet ligetnél torkollik bele a Balatonba. A Remete patak teljes vízgyűjtőterülete 16,8 km2, a patak teljes hossza 2,5 km. Időszakos tónak tekinthető a település káptalanfüredi részén található Köcsi-tó. A kistájon a rétegvizek mennyisége nem jelentős. Az artézi kutak mélysége általában nem haladja meg a 100 m-t. Vízhozamuk néhány száz l/p körüli. A mélyebb rétegek vize számos, általában kis hozamú forrást táplál. 7.2.1.5. Élővilág: növényzet, állatvilág A kistáj a Pannóniai flóratartomány Dunántúli-középhegység (Bakonyicum) flóravidékének Vértes és Bakony flórajárásába (Vesprimense) tartozik. A flórajárást a zonális vegetáció nagy változatossága jellemzi. A klímazonálisan jórészt erdőssztyep-övbe tartozó terület ma jellemzően félkultúrtáj. Feltűnő a déli, szubmediterrán jellegű fajok magas aránya. A hagyományos gyümölcskultúra – a szőlőn kívül sok más délvidéki faj (füge, levendula stb.) – az eredeti szárazságtűrő növényzet maradékával alkot társulást. A gazdálkodással való felhagyás folyamatos, üdülőterületté alakul a hegyoldal is. A falvak felett egykor nagy kiterjedésű legelők most erdősödnek be. A tópartot kísérő magassásosokból és nedves rétekből csak fragmentumok maradtak. Permi vörös homokkövön perjeszittyós mészkerülő tölgyesek tenyésznek déli elemekkel (virágos kőris – Fraxinus ornus, cserszömörce – Cotinus coggygria), kiritkuló gyepszinttel és csupasz mohás foltokkal. Az északi oldalakon a rekettyés tölgyesben uralomra jutnak a savkedvelő fajok. 7.2.2. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT 7.2.2.1. Épített örökség Az épített örökség értékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 1.4. fejezetében. (Örökségvédelem)

7.2.2.2. Környezetvédelem A környezetvédelmi helyzetértékelést lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 6. fejezetében. (Környezeti hatások)

7.2.2.3. Természetvédelem A természetvédelmi értékeket lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 3.4. Fejezetében. (Táj- és természetvédelem)

A HÉSZ a védett természeti területekre vonatkozóan fogalmaz meg egyrészt előírásokat, másrészt kiemelten kezeli a növények alkalmazását és a vízpartokat. 

Tájhasználatra vonatkozó általános előírások

A tájhasználatra vonatkozóan számos egyéb előírást tartalmaznak az övezeti előírások.




Védett területekre vonatkozó szabályok

Balatonalmádi természetvédelmi szempontból nemzetközi szempontból is kiemelt figyelmet érdemel, ennek megfelelően került meghatározásra a védelem mértéke. A vonatkozó jogszabályok erősen meghatározzák a kereteket: -

extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók; tájba illesztett épület helyezhető el; meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak; a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

A terv kiemelten foglalkozik a Balaton tómedrét. Balaton vízmedre területén a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni: -



Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők; a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető; a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni. A tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízállás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető.

Tájképvédelmi területen alkalmazható szabályok

Tájképvédelmi szempontból külterületen támogatja a terv a meglévő, történeti területfelhasználások fenntartását, s a már kialakult, hagyományokkal rendelkező területek esetében enged beépítést, gondoskodva az új épületek tájbaillesztéséről az épületkarakter (léptékforma és színvilág) meghatározásával, illetve a látványterv előírásával. 

Helyi egyedi védelem

Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Szent Erzsébet liget. A területen elsősorban a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni. A természetvédelmi területre vonatkozó különös szabályok: -

a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető. kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető. a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható. 

Növényalkalmazás

Növényalkalmazás területén a terv a tájhonos növények alkalmazását támogatja. A Balatonalmádiban alkalmazható növények listáját a HÉSZ függeléke tartalmazza tájékoztató jelleggel, külön kiemelve az Óvár területére vonatkozóan. 

Vízpart

A vízpartra vonatkozóan szigorúak a magasabb rendű jogszabályok, a vízpart-rehabilitációs terv meghatározza kötelezően az alkalmazható területfelhasználásokat. A HÉSZ megerősíti, hogy belterületen a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen, illetve telken a partvonaltól mért 30 m széles területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, ott a szabályozási terv telek be nem építhető részét jelöl. 7.2.2.4. Tájvédelem A tájvédelmi javaslatot lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 8.4. Fejezetében.




(fennálló környezeti konfliktusok kezelése a tervben, illetve a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások csökkentésére vonatkozó tervi megoldások )

7.2.3. TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETHASZNÁLATOK A településszerkezet leírását lásd bővebben az Alátámasztó munkarészek 1.2. Fejezetében. (A település szerkezete)

7.2.3.1. Tájhasználat A településképet jelentősen meghatározzák a domborzati adottságok, így alakulhatott ki az évszázadok óta jellemző mozaikos tájszerkezet. A tájhasználat leírásánál a külterületet egyrészt elemezzük területfelhasználási egységenként. Balatonalmádi közigazgatási terület nagysága Egyéb Egyéb Földrészlete önálló önálló Fekvés k száma épületek lakások száma száma

Összes terület (m2)

Forrás: Takarnet Átlagos földrészlet terület (m2)

Legkisebb földrészlet terület (m2)

Legnagyobb földrészlet terület (m2)

Belterüle t

7421

179

1611

7598896

12

35428

1049

Külterüle t

1041

1

0

39338253

2

32633740

37789

Zártkert

1358

6

0

2942841

4

30188

2167

Összesen

9640

189

1611

49879990

A területhasználatok főként a domborzati, vízföldrajzi tulajdonságoktól, és az ezekből adódó talaj minőségétől függnek. A várost változatos dombvidék adottságai miatt a peremvidékeken kiterjedt, összefüggő erdőterületek jellemzik A településen a természetvédelemmel kapcsolatos tudatos gazdálkodás az elsődleges.




Területhasználatok változása Forrás: Veszprém Megyei Földhivatal Terület

2002

2012

Változás 2002 és 2012. között

Területhasznál at aránya tómeder területén kívül (2012)

%

%

ha

%

ha

%

Termő

844,9

16,94

845,72

17,13

+0,19

49,06

Mezőgazdasági

515,5

10,33

509,76

10,22

-0,11

29,46

Szántó, kert

222,2

4,45

175,87

3,52

-0,93

10,17

Szőlő, gyümölcs.

132,4

2,65

142,56

2,86

+0,21

8,24

Gyep (legelő, rét)

155,9

3,12

183,84

3,69

+0,57

10,62

4,97

0,09

7,49

0,15

+0,06

0,43

Nádas Erdő

329,4

6,60

335,96

6,74

+0,14

19,41

4144,2

83,08

4137,7 3

82,96

-0,12

50,94

Belterület

759,89

15,23

43,92

Zártkert

294,28

5,90

17,01

3933,83

78,86

39,07

Művelés alól kivett

Külterület

A település 4988 hektáros közigazgatási területének jelentős részét a Balaton felszíne uralja - 3258 ha. A mezőgazdasági területek a közigazgatási terület csupán 9%-án találunk, az erdőterület a közigazgatási terület 7%-án található. A település adottságaiból fakadóan a legnagyobb területi arányt a kivett területek jelentik. (Balatonalmádiban a földhivatali adatbázis szerint a legnagyobb arányban a kivett területek találhatók, 82,96%-ban. Kivett területnek minősül a Balaton tómedre, illetve a beépített területek. Mind a tómeder területe (~3258 ha), mind a beépített – lakó, üdülő, gazdasági stb. - területek nagysága (~853 ha) Balatonalmádi esetében jelentős a többi területhasználathoz képest.) Területhasználatok változása

............................................. ......................... Forrás: Takarnet 7%

0% 2% 1%

2%

1% 0% 3%

1%

erdő fásított terület gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert nádas

83%

szántó szőlő kivett Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint – kivett területekkel együtt

Forrás: Takarnet

A külterületi tájhasználat változatosságát jól mutatja a területhasználatok összevetése. A település tómeder területén kívüli részét vizsgálva láthatjuk, hogy a beépített területek nagysága a települési területhasználat közel felét adja (51%). Mindez a település nagy lakó- és üdülőterületeinek köszönhető. A kivett területek után a legjelentősebb területhasználatot az erdőterületek jelentik Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu



(19%) melyet a külöböző mezőgazdasági területfelhasználások követnek – gyep (10%), szántó (8%), gyümölcs (5%), szőlő (4%), kert (2%) és nádas (1%).

erdő 19%

fásított terület 0% 6%

51%

gyep (rét)

4% 5%

4%

gyep (legelő)

gyümölcsös kert nádas

8% 2% 1%

szántó szőlő kivett

Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint – Balaton felszíne nélkül

Forrás: Takarnet

Az alábbi ábra reálisabban mutatja a külterületek – közigazgatási terület lakott- és üdülőterületek nélküli részek – területfelhasználási arányait. A területhasználat bő felét teszi ki összességében az erdő (39%) és a gyep (22%) aránya. A szántóterületek súlya (16%) lényegében megegyezik a szőlő (8%), gyümölcsös (9%) területek együttes arányával. erdő

8%

fásított terület

16%

39%

gyep (legelő)

1% gyep (rét)

5%

gyümölcsös

9%

kert 9%

13%

nádas szántó 0%

Balatonalmádi területi megoszlása földrészletek szerint – kivett területek nélkül


szőlő Forrás: Takarnet



7.2.3.2. Általános Mezőgazdasági területek

Mezőgazdasági területek használat szerinti megoszlása

Forrás: Takarnet

A mezőgazdasági termelés Balatonalmádiban a változatos termőhelyi körülmények, termőképesség (vízháztartás, erózió, termőréteg vastagsága, kitettség) következtében sokszínű: rétek, legelők, szőlők és gyümölcsösök, az alacsonyabb, sík részeken a szántók dominálnak. A növénytermesztés mellett a termeléssel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás folyik jellemzően a szőlőterületeken. A földterületek jellemzően közepes aranykorona értékűek, mezőgazdasági művelésre alkalmasak. A mezőgazdasági területek, termőterületek nagysága a városban 509,76 ha. A szántóterületek a mezőgazdasági területek 26%-án, 175,87 ha-on helyezkednek el. A termőföldeken általában gabonaféléket termesztenek. A területekre nem jellemző a nagytáblás művelési mód. Szántóterületek terülnek el a lozsántai területrészen. A szántóterületek a Balatontörvény általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak. A gyepterületek a mezőgazdasági területek 36%-t teszi ki. A gyepterületeket jellemzően legelőként hasznosítják, kaszálják. Gyepterületek találhatók a Megyehegyen. A fás legelőket, illetve a felhagyott legelőket több helyen a beerdősülés fenyegeti. A gyep területfelhasználási egységbe tartozó területek jellemzően a Balaton törvény általános mezőgazdasági terület övezetébe tartoznak.

Jogi partvonalon belül

A településen nagy hagymányokkal rendelkezik a szőlő- és gyümölcs termesztés, és feldolgozás területén. Az utóbbi fél évszázad tájalakulásának következtében az egykori szőlőhegyek (Öreghegy, Vörös-hegy, Új-hegy) képe jelentősen átalakult. Legnagyobb egybefüggő szőlőterület a Vörös-hegy lejtőin található. A változatos méretű 1000-2000 m2 alapterületű telkek mellett gyakran megjelennek a szőlő feldolgozásnak helyet adó pincék és présházak. A korábban szőlővel – és kisebb hányadban gyümölcsössel – borított nagyobb Növényzet Terület m2 Terület ha területek egyre jobban felaprózódtak, kis kategória 1b 146130 14,61 parcellák alakultak ki, ahol a termelést egyre 2a 1709 0,17 inkább háttérbe szorította az üdülő funkció. A 2b 62885 6,29 korábbi értékes termőterületeket felváltották a 3a 73655 7,37 hétvégiházak és a lakóházak intenzíven 3ab 29018 2,90 3b 95269 9,53 fenntartott növényfelületei, továbbá egyes 4a 50030 5,00 esetekben az illegális beépítések. A szőlő- és 5a 58405 5,84 gyümölcs területek a mezőgazdasági területek e 6433 0,64 gy 666 0,07 28%-t foglalják el, összesen 142,56 ha-on. A ku 733 0,07 településen található szőlőterületek a Minősített 524932 52,5 Balatonfüred-Csopaki Borvidékhez – Balatonfüredösszesen Csopaki körzethez – tartoznak. A szőlőterületeket Mindösszesen 33037911 3304 3b 14540 1,45 a Btv.-ben kertgazdasági terület és települési Jogi partvonalon e 97420 9,74 terület övezetébe sorolja, attól függően, hogy kívül v 896 0,09 megindult-e a szőlőterület átalakulása, vagy Minősített megőrizte árutermelő szőlőterület jellegét. A 112855 11,3 összesen Balaton törvény szerinti Szőlő termőhely Mindösszesen 725941 72,6 kataszteri terület övezetébe tartoznak az Nádfelmérés területi jellemzői Forrás: Takarnet Öreghegyi területek a településen.




Balatonalmádi nagy, 8,2 km hosszú Balaton-parti területtel rendelkezik. A természetes partszakaszokon, illetve a nem bolygatott területeken nagy nádas21 területek találhatók, ilyenek a Káptalanfüred és Lozsánta előtti partszakaszok. Balatonalmádi középső partszakaszán csak kisebb foltokban található nád, mivel az intenzív területhasználat – üdülő, strand, kemping, kikötő – nem kedvez neki. A nádasok összterülete a Földhivatal adatszolgáltatása alapján 7,49 ha, a természetvédelmi oltalom következtében közel megduplázódott a területe, azonban valós területe megközelíti a 72,60 ha-t. A nádasok szélessége 10-200 m között változik, a minősége és ezzel összefüggésben a gazdasági és természetvédelmi értéke jelentősen eltér. Található az első osztályú nádas mellett rosszabb minőségű negyedik és ötödik minőségi osztályba tartozó területek is. 7.2.3.3. Erdőterületek Az erdőterületek az évszázadok folyamán megőrizték kiterjedésüket, a település teljes területének 19,41%-át22 foglalják el – Balaton felszíne nélkül - , ezzel a művelés alól kivett területek (üdülők, lakóterület stb.) után a legjelentősebb területhasználat a településen. Erdőterületek a természetes zonációnak megfelelően a dombtetőkön, továbbá a meredekebb domboldalakon alakultak ki. Erdőterületek több nagyobb foltban találhatók. Egyes parlagon hagyott, nem művelhető mezőgazdasági területeken (például Megyehegy középső része) megindult a bozótosodás, a spontán szukcesszió, helyenként fiatal újulat figyelhető meg. Erdőterületek legfontosabb adatai Forrás: TEIR, Mezőgazdasági szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság, 2010. Megnevezés

Adat

Erdők területe, élőfakészlet

Rendeltetés szerint

Erdőterületek szerint

üzemmód

Leégett erdőterületek adatai

21

Erdőrészletek területe

301 ha

Egyéb részletek területe

12 ha

Erdőterület

313 ha

Fatérfogat (élőfakészlet)

31 770 m3

Talajvédelmi

n.a.

Vízvédelmi

n.a.

Településvédelmi

n.a.

Üzemmód: Vágásos erdő

n.a.

Üzemmód: Nem vágásos (szálaló) erdő

n.a.

Üzemmód: Faanyagtermelést szolgáló erdő

n.a.

nem

Üzemmód: Átalakítás alatt álló erdő

n.a.

Leégett erdőterületek kiterjedése

58 ha

A Balaton és a parti zóna védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II.13) Korm. rendelet célja biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónájában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Jogszabály rendelkezik, hogy ötévenként újra fel kell mérni és minősíteni a balatoni nádast, ami a hatósági engedélyezés alapdokumentuma. A Korm. rendelet szerinti nádfelmérésre először 1998‐99‐ben került sor, amit 2004‐ben követte a második. A vízpart‐rehabilitációs terv felülvizsgálatának előkészítéseként 2010‐2011 évben megindult a nádkataszter felülvizsgálata. A nádkataszter felmérését a Közép‐dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készítette el, mely anyag 2011. decemberében munkaközi állapotban elkészült. A Közép‐dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 2012. április 5‐én határozatot hozott a Balaton jogi partvonalán kívül és azon belül nádasállomány minősítéséről. A Nádkataszterben megtalálható a 2010‐ben lezajlott helyszíni bejárás (vízpart és a szárazulat felől) és a 2008‐ban készített ortofoto alapján lehatárolt nádas területek, azok minősítése, valamint a természetközeli társulások kiterjedése. Ábrázolásra kerültek a partvonal‐szabályozási tervben ábrázolt nádfelmérés és minősítés óta eltelt időszak változásai is.

22

Az erdőterület arányában kisebb, mint az országos (21%) és BKÜ (27%) átlaga.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA Érintett erdőrészletek száma

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ 215 5

A Veszprémi Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján az erdőterületek összessége elsődlegesen védelmi (takajvédelmi, vízvédelmi, településvédelmi) rendeltetésű. Az erdőterületek fontos rekreációs szerepet játszanak védelmi jelentőségük mellett. Több turistaút is keresztülhalad a településen, kapcsolódást biztosítva az országos kék túra útvonalával. Az erdőterületek jelentőségét növeli, hogy a nyilvántartott természeti területek teljes egészében lefedik az erdőterületeket, azonban a Nautra 2000-es területekhez csupán a Megyehegy erdői tartoznak. Faállomány szempontjából jól megkülöböztethető az Öreghegy erdőállománya, a Megyehegy erdőségeitől, illetve a halacsi résztől: az Öreghegyen jellemzően kocsánytalan és gyertyános tölgyeseket találunk, a zártkertek felé haladva feketefenyvesekkel; a Megyehegyen, illetve a Kőhegy és a Vár-hegy északi lejtőjén molyhos tölgyesek, cseresek, vagy kemény lombú juhar-kőris; az üdülőterületekkel tagolt Halacson a feketefenyves a domináns. Az erdőterületekben a magántulajdonú erdők vannak a legnagyobb százalékban, állami tulajdonban találhatók az Öreghegy, a Megyehegy nyugati lejtői, illetve a Malom-árok két oldalán fekvő erdőterületek. 7.2.3.4. Vízgazdálkodási terület Balatonalmádi vízgazdálkodási területe a Köcsi-tó, a Vörösberényi-Séd, a Remete-patak és a Balaton vízmedre továbbá a vízmű területek. A Köcsi-tó nem rendelkezik állandó tápláló vízfolyással (patak, ér), így kizárólag a felszínre hulló csapadékvízből táplálkozik. Vízmű területek találhatók a település külterületén a Malom árokban (039 hrsz), a Megyehegyen (051/1, 070, 071 hrsz), az öreghegyi zártkertek tetején (08/2, 015/3 hrsz), melyek részben a város vízbázisát jelentik. 7.2.3.5. Egyéb külterületi területfelhasználások Üdülőházas üdülőterületek a település délkeleti részén, Káptalanfüredhez kapcsolódó területek. A területen erdőben alakítottak ki a 20. század második felében ifjúsági táborokat. A táborok jellemzően nagy alapterületen helyezkednek el. A táborok területén jellemzően egy főépület található, melyben helyet kapnak a közösségi funkciók, s a szállásépületekhez képest tartósabb anyagból készültek (kő, tégla stb.). A szállásépületek jellemzően egyszintes faépületek. A település északi részén, a Veszprémi út mellett található dolomitbánya (058/1 hrsz). A bánya megközelítése Szentkirályszabadjáról történik, azonban a kitermelés Balatonalmádiban folyik. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/3983-14/2011. ügyiratszámú határozatában jóváhagyja a bányatelek 2012-2016 évekre vonatkozó műszaki üzemi tervet. A fenti határozattal az igénybevétellel érintett ingatlanok teljes területe kivett, bányatelep, murvabánya, művelési ágba kerültek. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség környezetvédelmi működési engedélyt adott 2013. február 26-tól. A termelés mértéke 48 000 m3/év.23 A bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok: Balatonalmádi 058/1, 058/11, 058/14, 058/15, 059/4 hrsz, a tervtérképen jelölt és jóváhagyott mértékig. A bányától északra két felhagyott anyagnyerőhely is található. A dolimitbányától délre található a felhagyott és rekultivált szeméttelep (058/3 hrsz). A területen a lerakott térfogat 400 000 m3, a lerakásra használt terület 64 250 m2. A hulladéklerakási tevékenység kezdete 1974, a tevékenység befejezésének időpontja 2001. december 31. A lerakó ugyan nagy lerakott térfogattal rendelkezik, de kicsi kockázatú minősítést kapott. A rekultivációs munkák során az egybefüggő hulladéklerakón kívül elszórt hulladékot összegyűjtötték és a depóniába szállították, a hulladékot áthalmozták, s kialakították a vízi létesítményeket, valamint a végleges rekultivációs rétegrendet. A terület jelenleg gyepterület. Balatonalmádi legnagyobb, tartalékokkal rendelkező temetője a Vödörvölgyben található, a Szentkirályszbadját megközelítő út (Vödörvölgyi út) és a Remetevölgyi utca között (026/1-2 hrsz) – 55 005 m2.

23

A tájrendezési munkákat a végső hasznosítási célnak megfelelően, mely gyep, legelő kialakítása, a bányatelek 44-53 töréspontjainál (ahol a határpillért a felső művelési szelettel elérték) a 45 fokos végrészű kialakítását el kell végezni. A bányatelek határvonal 44-47. töréspontjánál 470 m hosszban, a végleges állapotot kell kialakítani.




Lovasturisztikai terület található a Sátor-hegy középső részén (Kentaur Lovas Alapítvány - 10387/2 hrsz), a Pinkóczi csárdához kapcsolódó lovasterület (033/41 hrsz a hozzá kapcsolódó gyakorlóterülettel 033/31-32, 033/43-45 hrsz), Vödörvölgy középső részén (025/4-5 hrsz, illetve a hozzá kapcsolódó legelő 025/33 hrsz), a Vörös-hegy déli részén (10605/1 hrsz a hozzá kapcsolódó kifutóval 4935 hrsz). 7.3. A TERVI VÁLTOZATOK ÉS A VÁLASZTÁS INDOKAI, A TERVBEN LEÍRTAK ELMARADÁSA A településrendezési tervre egyetlen változat készült, ahogyan ez a településrendezési terv készítésének gyakorlatában többnyire megszokott. A terv készítése során mindvégig szem előtt tartottuk az érvényes jogszabályokban foglaltakat, illetve a település környezet- és természetvédelmi érdekeit. A Balaton törvény előírásai, illetv a félszigetre vonatkozó természetvédelmi előírások jelentősen meghatározzák a külterületi területhasználatot. Törekedtünk a körülmények és lehetőségek adta jobb környezeti állapot elérésére, ahogy ezt a környezeti vizsgálat további fejezeteiben, illetve az alátámasztó munkarészek egyéb fejezeteiben leírtuk. A tervben leírtak elmaradása: A településrendezési terv keretein belül helyi építési szabályzat készült, melyet a képviselő-testület rendelettel fog jóváhagyni. A rendeletben előírtak betartása kötelező, illetve mivel a településrendezési terv mindössze kereteket biztosít az egyes konkrét beruházások számára, ezért a tervben leírtak elmaradásával nem célszerű számolni. 7.4. A FENNÁLLÓ KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK KEZELÉSE A TERVBEN, ILLETVE A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE VONATKOZÓ TERVI MEGOLDÁSOK 7.4.1. TÁJHASZNÁLATI KONFLIKTUSOK A helyzetelemzés során számba vettük a tájhasználatból eredő, illetve annak ítélt konfliktusokat. Elsődleges jellegük szerint funkcionális, tájökológiai és vizuális-esztétikai konfliktuscsoportba került besorolásra. 

Funkcionális konfliktus az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok; -

Az intenzív üdülőterületi területhasználat veszélyezteti a természeti környezetet, a Balaton vízminőségét; A településrendezési eszközök kis mértékű belterületi növekedést, ezzel együtt beépítés intenzitásának a növelését teszi lehetővé. Jellemzően azokon a peremterületeken, ahol az elmúlt időszakban megindultak a fejlesztések. A területfelhasználás fenntartásához kötjük azokon a külterületi területeken a beépítést, ahol építési jogot biztosít a terv. A külterületen – a belterületbe vonható területek kivételével – nem javasol a szabályozás beépítés intenzitásának növelését.

-

Volt zártkerti területek, szőlőhegyek lassú átalakulása, üdülőfunkciók térnyerése; A szabályozás során szigorú területfelhasználáshoz kötjük a területek beépítését. A meglévő állapotokhoz alkalmazkodó, a Balaton törvény szigorú előírásait figyelembe vevő présház létesítésére ad lehetőséget a terv.

-

Illegális építkezések. A félszigeten található örökséget figyelembe vevő szabályozás készül. A településrendezési eszközök jóváhagyását követően a hatóságok és szakhatóságok feladata a szabályozási elemek betartatása.



Tájökológiai (nézőpont, illetve megközelítés kérdése, hogy az adott hatást a környezet szennyezéseként vagy az ökológiai adottságok károsításaként minősítjük) az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok okozzák; -

Adventív, inváziós fajok – elsősorban bálványfa (Ailanthus altissima) térnyerése a védett természeti területeken. A HÉSZ nem rendelkezik eszközzel az invazív fajok megfékezésére, azonban javaslatot tesz a félszigeten honos fajok ültetésére. (A HÉSZ függeléke alkalmazható növénylistát tartalmaz.)



Vizuális-esztétikai konfliktust a „csúnya” látvány, a rendezetlenség, a rendetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, hiánya okozza. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


-


Táj terhelhetőségét figyelmen kívül hagyó beépítések: A településrendezési eszközök a hatályos tervvel összhangban korlátozzák a külterületen a beépítés intenzitásának növelését. Az alábbi területeken megengedőbb a készülő terv:

-

Táji adottságoktól eltérő anyaghasználat építkezések során: A HÉSZ egyedi építészeti előírásokat tartalmaz Vörösberény és Káptalanfüred helyi értékvédelmi területre, az Öreghegy déli oldalán lévő történelmi présház környezetére, továbbá szabályokat hoz helyi utcakép védettség alatt álló területekre. A HÉSZ szigorúan meghatározza az épületek létesítésénél használható anyaghasználatot, illetve formavilágot.

7.4.2. KÖRNYEZETVÉDELMI KONFLIKTUSOK A továbbiakban bemutatásra kerülnek az egyéb környezeti konfliktusok környezeti elemenként és rendszerenként: 

Levegőszennyezés, zaj- és rezgésterhelés

A településen áthaladó közlekedési forgalom zaj-, rezgés-, valamint levegőminőség-védelmi szempontból terhelést jelent – leginkább a turisztikai szezonban. Mindez azonban a határértéket meghaladó terhelést nem jelent. -

A közlekedésből származó terhelés műszaki létesítmények mellett forgalomtechnikai beavatkozásokkal csökkenthető; A terv az országos mellékutakat kísérő erdősávok, fasorok megőrzésére, létesítésére tesz javaslatot; A forgalom racionalizálására törekszik a település: o Tehermentesíteni kívánja központot a veszprémi út új kikötésével; o Támogatja további kerékpárutak kiépítését.

Időszakosan megnövekedő zajterhelés a szórakoztató létesítmények közelében, ami azonban nem rendezési eszközökkel kezelhető kérdés. A városban érvényesíteni kell a környezetvédelem helyi szabályairól szóló rendelet – országos előírásnál szigorúbb – előírásait. 

Felszíni- és felszín alatti vizek védelme

A város partmenti fekvéséből és idegenforgalmi jellegéből adódóan kiemelten fontos felszíni- és felszín alatti vizek, s végső befogadó, a Balaton vízminősége. A tó vízminősége meghatározza a strandok használatát, az idegenforgalomra épülő gazdaságot. A vízfolyások jelentik a legfőbb vízutánpótlást a Balaton számára, ezért kiemelten fontos, hogy azok szennyeződésektől és hordalékoktól mentes vizet szállítsanak a különböző műtárgyakon keresztül a tóba. A vízfolyások medrének nem megfelelő karbantartása, a kaszálások elmaradása a vízfolyások és elvezető árkok egyes szakaszain a vízszállító képesség csökkenését okozhatja. -

A jogszabályok nem engednek semmilyen újabb szennyezőforrás telepítését a parti sávba A Balaton körül a településszerkezeti terv nem jelöl ki új beépítésre szánt területet.

Miközben a vezetékes vizet fogyasztók aránya közel 100%, a szennyvízelvezető-rendszer bekötési aránya nem éri el a 90%-ot. A szennyvízbekötés nélküli ingatlanokon a települési folyékony hulladék egyedi szennyvíz tárolókban történő nem megfelelő gyűjtése, szikkasztása potenciális veszélyt jelent a felszín alatti vizek minőségére. 

A HÉSZ – a Balaton törvénnyel összhangban – megállapítja minden építési övezet esetében a szennyvizek kezelését.

Talajerózió

A dombok közül lefolyó vizek eróziós munkájának mértékét a természetközeli területek megtartásával és védelmével, valamint megfelelő csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítésének előírásával korlátozza a terv, illetve támogatja a nagy felszínborítású mezőgazdasági kultúrák fenntarzását a veszélyeztetett meredek domboldalú területeken. A HÉSZ külön címen rendelkezik a kitett területekről. -

A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín külterületen legalább 80%-os; belterületen legalább 30%-os növényborítottságát. A talajművelés során a megfelelő agrotechnika – művelés módok, talajjavítás stb. – révén törekedni kell a talaj vízbefogadó képességének, a vízvisszatartás mértékének növelésére. Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu





A 12%-nál meredekebb területeken minden műveletet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni. A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani. A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

Hulladékkezelés

Balatonalmádiban egy bezárt, rekultivációra váró települési szilárd hulladéklerakó található. Ez elsősorban a talajra és talajvízre jelent veszélyt, mivel műszaki védelem hiányában a szennyezőanyagok a csapadékkal kimosódhatnak. A hulladéklerakó a bánya területtel együtt ökológiai rehabilitációt igénylő terület. -

A Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő terület előírásait kell figyelembe venni; A volt hulladéklerakó és felhagyott bánya területét Má-gy2 övezetben szabályozza a rendezési terv, ahol o jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balatonfelvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét – a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően. o a rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását.

Határon átnyúló környezeti hatásokkal nem kell számolni. 7.5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN KIVÁLTANDÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE A terv egész szemléletében a meglévő környezeti állapot javítására, illetve természeti környezet megőrzésére törekszik. A természeti erőforrások tekintetében elsősorban a környezeti rendszerek (természeti és táji környezet) védelmét célozza meg a terv. A környezeti elemek jó minőségét meg kívánja őrizni. A vizek és a talaj védelme érdekében a terv a külterületi – csatornázatlan - telkeken a szennyvizek egyedi kezelését illetve zárt tárolóban történő gyűjtését és onnan való elszállítását írja elő. Ezzel csökken a felszín alatti vizek és a talaj szennyezettsége és ezáltal javul az ivóvíz minősége is. A település területén meglévő természetes, természetközeli területek megóvása és fejlesztése által a község környezeti állapota javul, ezáltal a település potenciálja is növekszik. A tervben szereplő fejlesztések társadalmi és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása jelentős lehet, ám a kisléptékű fejlesztések – a környezetvédelmi intézkedések betartása mellett – nem okoznak jelentős környezetterhelést. 7.6. INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK Környezetvédelem            

Környezetvédelmi program rendszeres felülvizsgálata; Részvétel a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban; Természetközeli mezőgazdálkodási módszerek, környezetkímélő technológiák alkalmazása, a mezőgazdasági vegyszerhasználat felülvizsgálata, amennyiben szükséges, ésszerű korlátozása; Lokális szennyező források megszüntetése, korszerű technológiák alkalmazása; Környezetvédelmi elvárásoknak megfelelő, szakszerű trágyaelhelyezés; A nem csatornázott ingatlanok szennyvízkezelésének, elszállításának ellenőrzése; Alternatív, megújuló energiaforrások (nap, szél, geotermikus energia stb.) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, megvalósítás előkészítése, megvalósítása; Csapadékvíz-elvezetés megoldása a végső befogadóig (különös tekintettel a csúszásveszélyes területeken - csapadékvíz-elvezetés átalakítása, vízelvezető árkok fenntartása stb.); Erdősávok, mezővédő erdők, fasorok növelése; Szelektív hulladékgyűjtés hatékonyságának növelése, zöldhulladék komposztálása, népszerűsítése, lakosság tájékoztatása; Zöldterületek kialakítása, közparkok építése, fenntartása; Utak menti területek, parlagterületek – mint az allergén növények potenciális termőhelye – gondozása, rendszeres kaszálás megoldása Völgyzugoly Műhely Kft. 2014 www.vzm.hu


 

 


Tiszta, rendben tartott közterületek (hulladékgyűjtők kihelyezése, árok karbantartása, tisztítása, padka fenntartása); Lakosság öntevékeny környezetvédelmi kezdeményezéseinek támogatása (anyagi támogatás, lakossági csoportokkal történő együttműködés, együtt gondolkodás, programokhoz a megfelelő helyszín biztosítása, a megoldandó feladatokról történő egyeztetés, a lakosság tájékoztatásában való közreműködés – hulladékgyűjtés az árkok, a patak, az utak mentén, madáretetők közterületre való kihelyezése, parlagfű és egyéb gyomnövények irtása szomszédos önkormányzatokkal összehangoltan); Lakossági tájékoztatás a környezet állapotáról, oktatás a szükséges és lehetséges tennivalókról az egészséges, tiszta környezet érdekében – Környezettudatos gondolkodás kialakítása Környezetvédelmi alap működtetése.

Táj és természetvédelem   



    

A környezetgazdálkodás, a térfunkciók harmóniájára törekvő földhasználat megtervezése a helyi termőhely, illetve gazdálkodási tradíciókra alapozva a tulajdonosok, gazdák bevonásával; Természetvédelmi kezelési tervben meghatározott előírások betartása; Természetvédelmi célú gazdálkodás; o csekély termőképességű talajokon, erózióveszélyes területeken talajvédő gazdálkodás folytatása; o tájra jellemző gyepterületek, fás legelők fenntartása; o szántók területén tájra jellemző levendula és gógynövény termesztése; o egykori zártkerti területek fenntartása, bozótosodás megakadályozása, o invazív növényfajok visszaszorítása a település biológiai diverzitásának megőrzése érdekében; o gyepterületek feltörésének megakadályozása, gyepesítés alacsony termőértékű földön; o szükséges helyeken a bozótosodás megakadályozása extenzív, legeltetéses állattartással, kaszálással, legelőterületek fenntartása; Természetvédelmi értékek fenntartása o ökológiai szempontok és a fenntartható terület és tájhasználati rendszerek kialakítása és terjesztése o a védett fajok élőhelyének megőrzése; o védett geológiai formák megőrzése; o tájképvédelem; o egyedi tájértékek felmérése, bemutatása; o kilátópontok megőrzése, megerősítése; A légvezetékek fokozatos cseréje földkábelre tájképi szempontból érzékeny területeken; Folyamatos ökológiai hálózat fenntartása, a meglévő elemek felülvizsgálata, szükség esetén minőségének javítása (pl. adventív fajok lecserélése honosra), új elemek létesítése; Fasorok, (mezővédő erdősávok) kijelölése, telepítése, fenntartása honos fafajokból; Az agresszív adventív gyomfajok (lágy és fásszárúak egyaránt) irtása szakember vezetésével, tanácsaival (Nemzeti Park, illetve Erdészet segítségének igénybevételével), monitoringrendszer felállítása; Csatornák, vízelvezető árkok bozótosodásának megakadályozása, folyamatos karbantartása.




Egyéb   

Szigorú építési szabályozás, következetes építésügyi hatósági munka; Lakosság folyamatos tájékoztatása; A helyi lakosok és az üdülő tulajdonosok bevonása védelem megvalósításába.

7.7. MONITOROZÁSI JAVASLATOK A tervben a kijelölt kisléptékű fejlesztések hatására – a környezetvédelmi intézkedések betartása mellett - jelentős környezeti változások nem várhatók. Mindemellett a tervben foglaltak monitorozására az alábbi javaslatokat tesszük:      

A tervben foglaltak környezeti hatásainak rendszeres felülvizsgálata javasolt legalább 5 évente. A terv jogszabályban előírt kötelező 10 éves felülvizsgálatának elvégzése során az új környezeti vizsgálat részeként javasolt kitérni a korábban jóváhagyott tervben foglaltak hatására azóta bekövetkezett változásokra. A települést környezeti vonatkozásban is érintő más tervek hatásainak vizsgálata javasolt. A rendezési terv keretein belül megvalósuló konkrét beruházások során a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi előírások betartásának ellenőrzése. Külterületi területfelhasználás változások egyeztetése a környezetvédelmi, természetvédelmi hatósággal, illetve kezelővel. A lakosság tájékoztatása az új beruházásokról, véleménynyilvánítási lehetőség biztosítása a lakosság részére.

7.8. ÖSSZEFOGLALÓ Balatonalmádi területén csupán kisebb méretű fejlesztési területek kerültek kijelölésre, melyek a környezetvédelmi előírások, s a fontosabb intézkedések betartása mellett a település környezeti állapotában nem okoznak súlyos elváltozást. A településfejlesztési koncepcióval összhangban a terv a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységek megőrzését célozta meg, továbbá a térségre jellemző szolid turisztikai fejlesztéseknek biztosít területet. A tervben nem került sor nagyobb mértékű beépítésre szánt terület kijelölésére. A fejlesztések jellemzően belterületen találhatók – a beépítési intenzitás kismértékű növelésével, területfelhasználás váltásával. A külterületen a változtatások összhangban vannak a magasabb rendű tervek követelményeivel, előírásaival, illetve a meglévő területfelhasználással. Azáltal, hogy a terv a táji, természeti értékek szem előtt tartásával készült, és a tájhasználatok tervezése során is kiemelt figyelemmel kezelte a természeti adottságokat, a lakosság remélhetően magáévá teszi azt a környezettudatos szemléletmódot, ami minden fenntartható fejlődést követő település esetében elengedhetetlen. Csak ebben az esetben valósulhat meg a környezet jobbítására vonatkozó szándék, amely tervi szinten már megjelent.




MELLÉKLETEK




1. melléklet – AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA RÉSZT VÉLEMÉNYEZŐ

KÍVÁN VENNI

NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

NEM VÁLASZOLT

MEGJEGYZÉS

Kér egy példányt a jóváhagyott településfejlesztési koncepcióból és a jelenleg hatályos településrendezési eszközökből papíron és CD-n is. A megkeresett véleményezésben részt vevők körével egyetért.

1.

SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL - ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA

x

-

-

Felhívja a figyelmet arra, hogy a településrendezési eszközöket a területfejlesztési és területrendezési tervekkel összhangban kell elkészíteni. Az OTrT és a BTSZ előírásait kötelezően érvényesíteni kell. A területrendezési tervvel való összhang igazolását kéri számítással igazolni. A kiemelt térségi övezetekkel való összhang igazolásánál kéri annak térképi bemutatását a szerkezeti terven ábrázolni. (csak az alátámasztó munkarészben!) Tájékoztatásul közli továbbá Balatonalmádi területét érintő kiemelt térségi övezeteket és azok figyelembe veendő területnagyságát. A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel érintett területeknél a 7/2005. (III.25.) TNM rendelet, valamint a 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet előírásait figyelembe kell venni. A véleményezési tervdokumentációt papír formátumban kéri.

2.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

x

-

-

Tájékoztat, hogy Balatonalmádi az Btv. hatálya alá tartozik, ezért a vonatkozó övezeti besorolások előírásait figyelembe kell venni. Kiemeli a természet védelméről szóló törvény több előírását. Az érintett vízparti területek szabályozásánál figyelembe kell venni a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv előírásait. A Balaton medre a HUBF30002 területkódú Balaton megnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület, valamint különleges madárvédelmi terület, ún. Natura2000 terület. A kiemelt térségi és a megyei térségek által érintett övezeteket a településrendezési terv készítése során az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni. Az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke nem csökkenhet. Balatonalmádi területét érinti a Balatonfűzfő-Gyártelepi vízbázis hidrogeológiai „B” védőterülete, így figyelemmel kell lenni a vonatkozó jogszabály előírásaira és a használati korlátozásokra. A település egy része a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. A településrendezési terv felülvizsgálata során környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező. Az elkészült terveket papír alapon és CD-n is kéri megküldeni.

3.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

-

-

x

-

4.

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

x

-

-

Felhívja a figyelmet a tervezés során katasztrófavédelmi szempontból fontos jogszabályokra. Tűzjelzés, tűzoltási út, tűztávolság és oltóanyag biztosítása tárgykörben kiemeli a vonatkozó jogszabályok fontosabb előírásait. A tervdokumentációra elektronikus formában tart igényt.

5.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELŐSÉGE – ÚTÜGYI OSZTÁLY

-

x

-

Nem rendelkezik hatáskörrel Balatonalmádi településrendezési eszközeinek felülvizsgálata ügyében.

6.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL VESZPRÉMI JÁRÁSI HIVATAL JÁRÁSI ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATALA

-

Kér egy példányt az elkészült településfejlesztési koncepcióból és az integrált városfejlesztési stratégiából. Fontosnak tartja, hogy a 2005 óta történt változások örökségvédelmi vizsgálata elkészüljön és az örökségvédelmi alátámasztó munkarészt tervezők a jogszabályi változások tükrében fogalmazzák újra.

x

-


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA 7.

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

8.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL FÖLDHIVATALA

x

9.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG

x

x


-

Ismerteti a hatás- és illetékességi körébe tartozó főbb irányadó jogszabályokat. A település közigazgatási területének egy része Natura 2000 védett természeti terület, valamint az országos ökológiai hálózat része.

-

x

A termőföldnek minősülő ingatlanok esetében vizsgálja csak a tervanyagot. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az ingatlanügyi hatóság előzetes engedélyével lehet termőföldet más célra hasznosítani. Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

-

-

Megküldte a nyilvántartásában szereplő vonatkozó adatokat. Balatonalmádi és Balatonalmádi-Vörösberény községhatárokban nem tart nyilván kiváló termőhelyi adottságú erdőterületet.

-

A termőföldön végzett beruházások esetén a humuszos termőréteg megmentéséről és további hasznosításának módjáról rendelkezni kell. A beruházásokkal szomszédos mezőgazdasági területek további megközelíthetőségét, művelhetőségét biztosítani kell. A tervezett beruházásoknak a szomszédos mezőgazdasági területek termőtalajára gyakorolt várható hatásait meg kell vizsgálni.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL 10. NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

x

-

HONVÉDELMI 11. MINISZTÉRIUM HATÓSÁGI HIVATAL

-

x

-

-

MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

x

-

-

A terv a Balatonalmádi I. – dolomit védnevű bányatelket érinti. A bányatelek területét különleges területként kéri feltüntetni a tervben. Elektronikus formában kéri a tervdokumentációt megküldeni.

-

x

-

-

12.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI 13. HATÓSÁG LÉGÜGYI HIVATAL

NEMZETI MÉDIA ÉS 14. HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA

x

-

-

A település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét, valamint biztosítani kell a postai szolgáltatóhelyek, felvételi pontok és kézbesítési pontok, valamint az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő egyéb eszközök elhelyezésének lehetőségét.

VESZPRÉM MEGYEI 15. ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA

x

-

-

Felhívja a figyelmet arra, hogy Balatonalmádi területe a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény hatálya alá tartozik.

16.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG ÚTÜGYI, VÍZÜGYI ÉS HAJÓZÁSI HIVATALA

x

-

-

A településrendezési tervek kötelező, alátámasztó közúti közlekedési munkarészeinek tartalmi követelményeit az e-ÚT 02.01.41 számú útügyi műszaki előírás határozza meg. A tervezés során az utak és csomópontok helyigényét a távlati forgalmi igények alapján kell meghatározni. A keresztmetszeti méretezést azon meglévő utak esetében is el kell végezni, melyeket magasabb kategóriába sorolnak, vagy új funkciót terveznek. A tervezés során az OTÉK 38. §-ban rögzített védőtávolságokat figyelembe kell venni. A település területét érinti a 29 (2) Szabgadbattyán-Tapolca nem a transz-európai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pálya. Ismerteti továbbá a tervezés során alkalmazandó jogszabályokat.

NEMZETI KÖRNYEZETÜGYI 17. INTÉZET KÖZÉP-

x

-

-

Az OTrT szerint Balatonalmádi területe érintett a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezetével, valamint fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területen fekszik.

ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

-

x

-

Balatonalmádi és környezete belvízzel nem veszélyeztetett, valamint nagyvízi mederrel sem érintett. Továbbiakban közvetlenül a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal kéri felvenni a kapcsolatot.

ALSÓÖRS KÖZSÉG 19. ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

-

-

x

-

DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE

18.


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATA VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS ANYAGA BALATONFŰZFŐ VÁROS 20. ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

-

-

x

-

BALATONKENESE VÁROS 21. ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

-

-

x

-

FELSŐÖRS KÖZSÉG 22. ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

-

-

x

-

-

-

x

-

23.

SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL





2. melléklet – A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK FELÜLVIZSGÁLATÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJÁNAK VÉLEMÉNYEZÉÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA NEM TETT VÉLEMÉNYEZŐK

ÉSZREVÉTE LT

TOVÁBBI ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN VENNI

MEGJEGYZÉS

NEM KÍVÁN RÉSZT VENNI

ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 1.

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

2.

BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG

3.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

4.

SOMOGY MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA

X

5.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG

X

6.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNYÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

7.

BALATONFÜREDI JÁRÁSI FÖLDHIVATAL

X

8.

VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL

X

A benyújtott tematikát áttanulmányozva megállapítja, hogy a tartalmát, részletezettségét tekintve megfelelő, alkalmas arra, hogy az alapján kidolgozásra kerüljön a környezetértékelési dokumentáció.

X

A tematikai javaslattal környezet- és település-egészségügyi szempontból egyetért, támogatja.

X

Felhívja a figyelmet a jogszabályi változásokból adódóan a bevonandó államigazgatási szervek körére örökségvédelmi kérdésben.

X

A helyzetismertetés rész a régészeti örökséget nem említi. Felhívja a figyelmet, hogy a jövőben várható a műemléki állomány felülvizsgálat. Javasolja a rendezési eszközök készítése során vizsgálni, hogy mely értékek javasolhatók országos védelemre. Környezeti értékeléskor célszerű lenne vizsgálni, hogy a településrendezési eszközök hogyan biztosítják a századeleji nyaralók hatékony védelmét.




TERVIRATOK


BALATONALMÁDI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK FELÜLVIZSGÁLATA

Recommend Documents