BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

1

EGYEZTETÉSI ANYAG

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE (Balaton tó – 2313/17 hrsz‐ú terület – 2314 hrsz‐ú terület – Véghelyi Dezső utca – 2299 hrsz‐ú közpark – Széchenyi sétány által határolt terület) SZABÁLYOZÁSI TERV – EGYEZTETÉSI ANYAG MEGBÍZÓ Balatonalmádi Város Önkormányzata 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. TERVEZŐ Völgyzugoly Műhely Kft. 2083 Solymár, Bimbó u. 20. Tel: 439‐04‐90, (20) 913‐8575, (30) 506‐7760 [email protected], [email protected] Településrendezés, Ferik Tünde – okl. építészmérnök, vezető településrendező tervező építészet: TT/1É 13‐1259/06 Südi Beáta – építészmérnök Tájrendezés, Szilágyi Hajnalka – okl. táj‐ és kertépítészmérnök TK 01‐5257 Környezetvédelem: Kéthelyi Márton – okl. táj‐ és kertépítészmérnök Közlekedés: Lelkesné Frenyó Mária – közlekedéstervező építőmérnök KÉ‐T, K1‐d 01‐2319 Vízi közművek: Benson Tiborné – 01‐1239 ‐ közműtervező Kovács Péter – T 01‐008 ‐ közműtervező Energiaellátás‐hírközlés: Gléz Dezső – 01‐8635 ‐ közműtervező 2009. december balmádi_scd_egy_091120.doc VZM 1148/09

VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.


2

EGYEZTETÉSI ANYAG

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK .................................................................................................................................... 3 JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK ........................................................................................................................... 4 Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv .......................................................................................................... 4 MELLÉKLETEK .......................................................................................................................................................... 9 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK ............................................................................................................................ 13 1. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................................. 14 1.1. Alaptérkép .................................................................................................................................................. 14 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése .............................................................................. 14 1.3. Fejlesztési igények ...................................................................................................................................... 15 1.4. Jogszabályok adta lehetőségek és korlátok ............................................................................................... 15 1.5. További korlátok ........................................................................................................................................ 15 2.6. A terület közlekedési rendszerének fejlesztése ......................................................................................... 15 2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE ............................................................................... 16 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról .................................................................................................. 16 2.2. Vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv ......................................................................................................... 20 2.3. Településrendezési terv (16/2005. (VII.7.) sz. ÖK rendelet ........................................................................ 22 3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT ....................................................................................................................... 23 3.1. A módosítási javaslat előírásai ................................................................................................................... 23 4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT ................................................................................................................................. 24 5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT .......................................................................................... 25 5.1. Tájrendezési javaslat .............................................................................................................................. 25 5.1.1. Zöldfelület ........................................................................................................................................... 25 5.1.2. Biológiai aktivitásérték változása ............................................................................................................ 26 5.2. Környezetvédelmi javaslat ......................................................................................................................... 26 5.2.1 A felszíni és felszín alatti víz‐, talajvédelem ......................................................................................... 26 5.2.2. Levegőtisztaság‐védelem .................................................................................................................... 26 5.2.3. Hulladékkezelés ................................................................................................................................... 27 5.2.4. Zaj‐ és rezgésvédelem ......................................................................................................................... 27 5.3. Környezeti értékelés ................................................................................................................................... 28 5.3.1. Helyzetértékelés ‐ vizsgálat ................................................................................................................. 28 5.3.2. A tervi változatok és a választás indokai, a tervben leírtak elmaradása ............................................. 29 5.3.3. A fennálló környezeti konfliktusok kezelése a tervben, illetve a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások csökkentésére vonatkozó tervi megoldások ........................ 30 5.3.4. A terv megvalósítása esetén kiváltandó környezeti hatások értékelése............................................. 30 5.3.5. Intézkedési javaslatok ......................................................................................................................... 31 5.3.6. Monitorozási javaslatok ...................................................................................................................... 31 5.3.7. Összefoglaló ........................................................................................................................................ 31 6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT .................................................................................................................. 32 7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT ......................................................................................................................... 36 7.1. ELŐZMÉNYEK .............................................................................................................................................. 36 7.2. A TERVEZETT BEÉPÍTÉS ............................................................................................................................... 36 7.3. VÍZI KÖZMŰVEK .......................................................................................................................................... 36 7.3.1. Vízellátás ............................................................................................................................................. 36 7.3.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás ............................................................................................................ 37 7.4. ENERGIA KÖZMŰVEK ................................................................................................................................. 38 7.4.1. Villamosenergia‐ellátás ....................................................................................................................... 38 7.4.2. Hőenergia ellátás ................................................................................................................................ 41 7.5. Elektronikus hírközlés ................................................................................................................................ 42 MELLÉKLETEK ........................................................................................................................................................ 44



3

EGYEZTETÉSI ANYAG

1. BEVEZETŐ, ELŐZMÉNYEK Jelen dokumentum a Balatonalmádi területén található Yacht‐ és Kristóf kempingek területére, illetve környezetükre készített szabályozási terv munkaközi anyaga, amely Balatonalmádi Város Önkormányzatának megbízásából készült. Az SCD csoport megvásárolta a Balatontourist Zrt‐t, mely többek között tulajdonosa volt a Balatonalmádi területén található 2302 hrsz‐ú Kristóf Kemping és Motelnek, valamint a 2311 és 2312/4 hrsz‐ú, Yacht Kemping elnevezésű ingatlanoknak. A tulajdonosok célja mindkét területen ‐ az SCD Holding által kezdeményezett Balaton Fejlesztési Program keretein belül ‐ egy igényesebb vendégkört kielégítő, magasabb minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő területfelhasználás biztosítása az időközben módosult jogszabályi környezet adta lehetőségek kihasználásával. A Yacht kemping területén „Almádi Yacht Club” néven Fejlesztő magasabb beépítettséggel, de továbbra is legfeljebb 4,5 m építménymagassággal a jelenlegi kemping minőségi fejlesztését határozta el. Cél egy családközpontú, vitorlás kikötővel rendelkező, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó létesítmény kialakítása. A Kristóf kemping területén „Kristóf Ház néven” a Fejlesztő egy magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó üdülőházas klub létrehozását tervezi, magasabb beépítettség és építménymagasság igényével, a Balaton törvény és a vízpart‐rehabilitációs követelményekről szóló kormányrendelet módosítás adta lehetőségek kihasználásával. Jelen szabályozási terv készítését megelőzően a területre megalapozó vizsgálatok készültek, amelyben feltártuk a tervezési terület adottságait és a jogszabályi környezetet. A 2000. évi CXII. törvény (továbbiakban: Balaton törvény) 2006. évben történt módosítása a Balaton parti kempingek beépíthetőségét 10%‐ról 15%‐ra emelte, a nem vízparti kempingekről külön nem rendelkezik, azok további szabályozását a vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekről szóló 152/2007. (VI.26.) számú kormányrendeletben foglaltak (továbbiakban: vízpart‐rehabilitációs kormányrendelet) szerint kell meghatározni. A vízpart‐rehabilitációs kormányrendelet a maximális beépíthetőségről azonban ugyancsak nem rendelkezik, a kempingterületekre vonatkozóan 8 méterben állapítja meg a kempingek területén megengedhető maximális építménymagasságot és 70%‐ban az aktív zöldfelület minimális mértékét. Ezek a jogszabályi változtatások lehetőséget kívánnak adni a kempingek nagyobb volumenű fejlesztésére. A Balaton törvény módosítása nyomán ugyancsak lehetőség nyílik a kempingek turizmus fejlesztését szolgáló településközpont vegyes terület, üdülőterület, illetve különleges terület területfelhasználási egységbe sorolására a vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározottak szerint. Ezt megismerve az ingatlan tulajdonosának elképzelései között szerepelt a terület üdülőházas üdülőterületté történő átsorolása. Balatonalmádi képviselőtestülete azonban a 338/2007. (XI.29.) Ök. számú határozatában kimondta, hogy a képviselőtestület a Kristóf Motel és Kemping területének kemping övezeti besorolását nem kívánja megváltoztatni. Ez a döntés egyértelművé tette, hogy a településrendezési terv felülvizsgálata során a Yacht kempinghez hasonlóan a Kristóf kempinggel is a kempingként kell számolni és eszerint kell a szabályozási koncepciót kidolgozni. A szabályozási koncepciót tervezők a fentiek figyelembevételével elkészítették. A szabályozási koncepció készítése során tervezők egyeztetéseket folytattak a kempingek tulajdonosával, a város főépítészével, az építési osztállyal és a város polgármesterével is. A szabályozási koncepcióban foglaltakat a kempingek tulajdonosa és az Önkormányzat megvitatta és elfogadta. Tervezők a szabályozás munkaközi anyagát Balatonalmádi további terveivel együtt 2009. október 14‐én a Balatoni Területi tervtanács előtt bemutatták. A tervtanács a tervmódosítást elfogadta (lásd 2. sz. melléklet), de a 8m építménymagasságú épületek számára építési hely kijelölését tartja szükségesnek. Tervezők a tervtanács észrevétele szerint a tervet átdolgozták. Jelen munkarész a szabályozási terv egyeztetési anyaga, amely az OTÉK 3. sz. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek részére kerül megküldésre.



4

EGYEZTETÉSI ANYAG

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 5 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE Balatonalmádi város önkormányzat képviselő‐testületének …./2009 (……..) sz. rendelete a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendelet módosításáról Balatonalmádi város Önkormányzat Képviselő‐testülete a Helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésben biztosított felhatalmazás és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontja szerint a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2005. (VII.7.) sz. rendeletet az alábbiak szerint módosítja: 1.§ Általános rendelkezések /1/ Jelen rendelet hatálya Balatonalmádi Balaton tó – 2313/17 hrsz‐ú terület – 2314 hrsz‐ú terület – Véghelyi Dezső utca – 2299 hrsz‐ú közpark – Széchenyi István sétány által határolt területére terjed ki. /2/ A HÉSZ 1.§ /3/ bekezdése az alábbiak szerint kiegészül: „9/a,b. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek jegyzéke és térképe 10. sz. melléklet: a 2005. VII. 7. után készült szabályozási tervek tervlapjai” /3/ A HÉSZ melléklete 9/a,b. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 1/a,b. sz. mellékletével. /4/ A HÉSZ melléklete 10. sz. mellékletként kiegészül jelen rendelet 2. sz. mellékletével. 2.§ /1/ A HÉSZ 2.§ /2/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges: - szabályozási vonal; - területfelhasználási egység határa; - területfelhasználási egység besorolása; - építési övezet/övezet határa, paraméterei; - belterület határa; - építési hely; - védőterületek, védőtávolságok; - sajátos jogintézmények; - telken belüli kötelező használatai mód (P, Sp, Park; - jellegében megtartandó fasor; - építési telken belüli védőterület, telek be nem építhető része.” 3.§ /1/ A HÉSZ 4.§ /11/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben egy építési telek: - területe nem éri el az 550 m2‐t és/vagy; - szélességi mérete legfeljebb 15 %‐al kisebb, mint a /8/ bekezdésben meghatározott; új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a telek beépítésével kapcsolatos, követelmények tisztázására.” /2/ A HÉSZ 4.§ /12/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Amennyiben egy építési telek: - kisvárosias lakóterület, - üdülőházas üdülőterület, - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, - településközpont vegyes terület építési övezetben fekszik, új épület építése esetén elvi építési engedélyt kell kérni a településképi és építészeti követelmények tisztázására.”



6

EGYEZTETÉSI ANYAG

4.§ /1/ A HÉSZ 11.§ /1/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Üdülőházas üdülőterület a Szabályozási terven Üü jellel szabályozott építési övezet, mely olyan üdülőépületek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.” /2/ A HÉSZ 11.§ /4/ bekezdés törlésre kerül. /3/ A HÉSZ 11.§ /5/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az üdülőházas üdülőterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti beépítési jele módja Üü1 Üü2 Üü3 Üü4

SZ SZ SZ SZ

K SZ *

kialakítható legkisebb területe (m²) K(1ha) K(3000) K K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett építmények legnagyobb legnagyobb építmény‐magassága beépítettsége (%) (m) 10 10 30 10

12,5 6,0 3,0 6,0‐7,5*

minimális zöldfelületi aránya (%) 70 70 50 70

‐ kialakult állapot ‐ szabadonálló beépítés ‐ lásd /6/ bekezdés”

/4/ A HÉSZ 11.§ /6/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Üü3 és Üü4 építési övezetben kialakult beépítés esetén, amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület építménymagassága az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet.” /5/ A HÉSZ 11.§ /9/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezetben az építési engedélyezési eljárást a 4.§ /12/ bekezdésben foglaltak szerinti elvi építési engedélyezési eljárás kell, hogy megelőzze.” /6/ A HÉSZ 11.§ /10/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Az építési övezet területén a 4.§ (12) bekezdés szerinti elvi építési engedélyezési eljárás során az új épület terveit, ‐ a 4.§ (15) alapján ‐ a Városi Főépítész által irányított tervtanács előtt véleményezés céljából be kell mutatni.” 5.§ /1/ A HÉSZ 14.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Új épület létesítése esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.” 6.§ /1/ A HÉSZ 16.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Új épület létesítése esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.”



7

EGYEZTETÉSI ANYAG

7.§ /1/ A HÉSZ 17.§ /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A különleges terület strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele

beépítési módja

K‐str 1 K‐str 2 K‐str 3 K‐str 4

SZ SZ SZ SZ

SZ K

kialakítható legkisebb területe (m²) K K(5000) K(1ha) K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett legnagyobb beépítettsége (%) 8 8 8 10

építmények minimális zöldfelületi legnagyobb építmény‐ aránya (%) magassága (m) 4,5 80 4,5 80 4,5 80 8,0 65

‐ szabadon álló beépítés ‐ kialakult állapot”

/2/ A HÉSZ 17.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A K‐str4 építési övezetben újonnan épülő épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja meg a meglévő főépület legnagyobb homlokzatmagasságát (lásd: Fogalommagyarázat).” /3/ A HÉSZ 17.§ /5/ bekezdés törlésre kerül. /4/ A HÉSZ 17.§ /6/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A strand területén a minimális zöldfelületi arány 50%‐án fás növényzet telepítendő” 8.§ /1/ A HÉSZ 18.§ /3/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „A különleges terület kemping terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni: övezeti jele beépítési kialakítható legkisebb módja területe (m²) K‐kemp1 K‐kemp2 K SZ

SZ SZ

K K

AZ ÉPÍTÉSI TELEK megengedett Építmények legnagyobb legnagyobb építmény‐magassága beépítettsége (%) (m) 20 15

8,0 4,5

mnimális zöldfelületi aránya (%) 70 70

‐ kialakult állapot ‐ szabadon álló beépítés”

/2/ A HÉSZ 18.§ /4/ bekezdés az alábbiak szerint módosul: „Új épület létesítése esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.” /3/ A HÉSZ 18.§ az alábbi /6/ bekezdéssel egészül ki: „K‐kemp2 építési övezetben új épület létesítése esetén az engedélyeztetésre benyújtott dokumentációnak látványtervet is kell tartalmaznia, amely a Balaton tó és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát” /4/ A HÉSZ 18.§ az alábbi /7/ bekezdéssel egészül ki: „K‐kemp1 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel terhelt területet többszintes növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható ”



8

EGYEZTETÉSI ANYAG

9.§ /1/ A HÉSZ 1. sz. melléklete az alábbiakkal egészül ki: „Homlokzatmagasság (H): az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni. a) a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát. b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12 m‐nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságútetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, d) terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, e) a magastető és oromfalainak 6 m‐t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a12 m magasságot nem haladja.” 10.§ /1/ Jelen rendelet a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba. /2/ Jelen rendelet előírásait a hatályba lépést követően kell alkalmazni. Balatonalmádi, 2009………………………… Ujlakiné Dr. Pék Éva Keszey János Jegyző polgármester VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.


9

EGYEZTETÉSI ANYAG

MELLÉKLETEK


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 1a. sz. melléklet Sorszám M1*

M2

10

Terület megnevezése Dr. Óvári Ferenc utca – Verseny utca – József Attila utca által határolt terület Balaton tó – 2313/17 hrsz‐ú terület – 2314 hrsz‐ú terület – Véghelyi Dezső utca – 2299 hrsz‐ú közpark – Széchenyi István sétány által határolt terület

* egyeztetési alatt


EGYEZTETÉSI ANYAG

Szabályozási Terv nyilvántartási száma SZTM1

SZTM2


13

EGYEZTETÉSI ANYAG

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK



14

EGYEZTETÉSI ANYAG

1. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. Alaptérkép A tervezési munka hiteles földhivatali nyilvántartási alaptérképre készült, mely Balatonalmádi digitális DAT alapú térképe. Az alaptérkép a pontosítások következtében egyes elemeiben eltérést mutat a korábbi papíralapú térképekhez képest. Ebből következik, hogy a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv, valamint a szabályozási terv alaptérképe különbözik, s ennek megfelelően a tervek alaptérképekhez igazított javaslatai a jelenlegi állapottal esetenként ellentmondásban vannak. 1.2. A tervezési terület rövid ismertetése, elhelyezkedése A tervezési terület az Önkormányzat Főépítészével egyeztetve a Wesselényi strand és a tőle délre fekvő, a Horgásztanyáig terjedő, a vasút és a Balaton közötti kb. 17 ha nagyságú terület, amely a két kemping területe mellett a környező telkeket is érinti. Így lehetőség nyílik a terület részletekbe menő vizsgálata mellett a tágabb összefüggések, kapcsolatok értelmezésére is, melynek eredményeit természetesen a két kemping területének szempontjából is értékeltünk.

A tervezési terület Balatonalmádi egyik legjobb adottságokkal rendelkező parti területe, közvetlen szomszédságban az Öreg‐parkkal, a városközpont közelében. A területet a várostól a vasút és a 71. számú főút választja el, megközelítése a város felől 4 vasúti átjárón keresztül történik. A területre települt funkciók jellemzően közösségi céllal létesültek, az üdüléssel, szabadidő eltöltésével kapcsolatosak. A terület beépítettsége alacsony, az épületek jellemzően földszintesek. Az épületállomány nem jelentős, közepes állagú épületekből áll, jelentős építészeti értéket nem képviselnek.


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 1.3. Fejlesztési igények

15

EGYEZTETÉSI ANYAG

A tervezési területen vásárolták meg az SCD csoporthoz tartozó projektcégek a Kristóf kemping, valamint a Yacht kemping területét. A beruházó célja az elmúlt időszakban módosított jogszabályok adta többlet építési lehetőség kihasználásával magasabb minőségi szolgáltatást nyújtó területfelhasználás biztosítása. A Kristóf kemping területén kiegészítő közösségi szolgáltatásokat tartalmazó üdülőház, a Yacht kemping területén a magasabb beépítethetőség kihasználásával magasabb minőségi színvonalú, szolgáltatások széles körét nyújtó, családközpontú, vitorlás kikötővel rendelkező idegenforgalmi létesítmény kialakítása a cél. Mindezek mellett az Önkormányzat a városi strand (Wesselényi strand) területén a maximális beépítési százalék 8%‐ról 10%‐ra való emelését, valamint a megengedett legnagyobb építménymagasság 8m‐re való módosítását kezdeményezi, hogy megtörténhessenek a strand minőségi fejlesztéséhez elengedhetetlen beruházások. Felmerült továbbá a tervezési területen található városi sportpálya szabályozásának újragondolása is, azonban az Önkormányzat a terület fejlesztésének kérdését későbbi időpontra halasztotta. 1.4. Jogszabályok adta lehetőségek és korlátok A Balaton törvény vízparti kempingek esetében lehetőséget biztosít a kempingek területén a korábbi 8% beépítethetőség helyett 15%‐os maximális beépítettség szabályozására. Ezt a lehetőséget kívánja a tulajdonos a Yacht kemping területén kihasználni. A Kristóf kemping területén – mivel nem közvetlenül vízparti területről van szó – a megengedett legnagyobb beépítettség nincs meghatározva. A beépítettség korlátját a min. 70% zöldfelület biztosításának kötelezettsége jelenti. Mindkét kemping esetében a jogszabály módosítások következtében az építménymagasság akár 8m‐ig felemelhető. A strandok területe a Balaton törvény előírásai szerint legfeljebb 10%‐ban építhető be, s a terület legkevesebb 65%‐át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Ezen kívül a balatoni vízpart‐ rehabilitációs szabályozás követelményiről szóló rendelet rendelkezik arról, hogy az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8m lehet. 1.5. További korlátok Az egyes területek beépíthetőségénél további korlátozó elemeket is figyelembe kell venni: • • •

30m‐es védőtávolság és beépítési korlátozás a Balaton‐part mentén; a vasút 50m‐es védőtávolsága, s a védőtávolságon belüli építési korlátozás; telken belül a fejlesztéseknek megfelelő parkolóterület biztosításának szükségessége.

2.6. A terület közlekedési rendszerének fejlesztése A jelenleg hatályos településrendezési terv a terület megközelíthetőségét biztosító vasúti átjárók egyszerűsítését javasolja, melynek eredményeként a sportpálya és a Lottó telep közötti, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjárók megszüntetésre kerülnének, s helyettük egy új vasúti átjáró épülne, a tervezett Felsőőrsi út új csomópontjában. Időközben e tervek annyiban megváltoztak, hogy nem egy új vasúti átjáró kiépítése tervezett, hanem a Lottó telep és a sportpálya közötti meglévő vasúti átjáró átépítése, bővítése. A Yacht kemping előtti balesetveszélyes vasúti átjáró megszüntetése továbbra is javasolt. A tervek szerint – bár a Véghelyi Dezső utca jogilag rendezetlen utcaszakasza a hatályos szabályozási tervben kiszabályozásra került – nem cél a part mentén az átmenő gépkocsi forgalom kiszolgálása teljes hosszban. Továbbra is megvalósítandó cél azonban: • • • •

a meglévő kerékpárút jelenlegi nyomvonalán történő szabályozása; a parti sétány megtartása; az egyéb gyalogos utak helyigényének biztosítása; a Lottó telep és a Yacht kemping közötti gyalogos kapcsolat biztosítása.



16

EGYEZTETÉSI ANYAG

2. A TERÜLETRE VONATKOZÓ HATÁLYOS TERVEK ELEMZÉSE 2.1. 2000. évi CXII. Törvény a Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról Az ún. Balaton törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi szerkezeti tervét és a kiemelt térségi övezetek tervlapjait, valamint a Balatoni Területrendezési Szabályzatot állapítja meg. Az övezetek szabályozási előírásainak területi hatályát a kiemelt térségi övezetek tervlapjai határozzák meg, s az egy területre vonatkozó szabályozási előírások közül a szigorúbb előírást kell alkalmazni. A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT 1. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok


BALATONALMÁDI 17 KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A térségi szerkezeti terv a tervezési területet települési területként szabályozza.

EGYEZTETÉSI ANYAG

„4/B.§ (c) A települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni úgy, hogy az új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200m‐nél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás keretében végzett területrendezési hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.” Ezen övezeti besorolás nem jelent korlátot a tervezési terület hasznosíthatóságára nézve, hiszen új beépítésre szánt terület nem kerül kijelölésre. 2. A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozó szabályok „6.§ A vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervben, továbbá a településrendezési tervben zöldterületi területfelhasználási egységbe sorolt, vagy az ingatlan‐nyilvántartás szerint önkormányzati tulajdonban lévő parkként, díszkertként, közkertként, illetve közparkként bejegyzett területen a) más területfelhasználási egység nem jelölhető ki; b) vízgazdálkodási terület tómederben területfelhasználási területekkel közvetlenül érintkező vízfelület, medencés kikötő nem alakítható ki; c) a létesítmények megközelítésére szolgáló gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó‐, sport‐, szabadidő‐ létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart‐rehabilitációs tervben foglaltakkal összhangban létesíthető.” „9.§ (3a) A kiemelt üdülőkörzet településeinek a beépítésre szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna‐hálózatra való rákötés kötelező.” A zöldterületek tekintetében a terv összhangban van a vízpart‐rehabilitációs tervben foglaltakkal. 3. A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeire vonatkozó szabályok „19.§ (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%‐os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként a) közvetlen Balaton‐parti kapcsolat esetén 15%‐os beépítettséggel; b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles – közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas – zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton‐parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; c) a balatoni vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton‐parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart‐ rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; történhet. (2) A vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet. (3) A meglévő strandok területe a településrendezési tervekben és a helyi építési szabályzatban csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár‐rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár‐rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének: a) legfeljebb 10%‐a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%‐át ‐ legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig ‐ növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani." A tervben megfogalmazott szabályozási előírások a BTSZ fenti előírásaival összhangban vannak. Mindkettő kemping területe különleges kemping területként szabályozott, a szabályozási paraméterek pedig a magasabb rendű jogszabályok előírásait figyelembe véve kerültek megfogalmazásra, ugyanez igaz a Wesselényi strand területére is. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 18 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 4. A KIEMELT TÉRSÉGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A térségi szerkezeti terv mellett a törvény kiemelt térségi övezeti tervlapokat is tartalmaz. Ezek közül a tervezési területet a történeti települési terület övezete (T‐2), a felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) és a települési terület övezete (U‐1) érinti. Történeti települési terület övezete (T‐2) „27. § (1) A történeti települési terület övezetének (T‐2) területét ‐ a kulturális örökségvédelem tekintetében illetékes államigazgatási szervek állásfoglalása alapján ‐ a településrendezési tervekben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési tervekben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T‐2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a település szabályozási tervében, a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló rendeletben ‐ a külön jogszabályban meghatározottak szerint ‐ meg kell határozni, és elő kell írni a látványvédelmet, a településkép‐védelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető.” Mivel ilyen kiemelt térségi övezet a településrendezési terv készítésekor még nem érintette a települést, így a történeti települési terület nem került kijelölésre Balatonalmádiban. A hatályos településrendezési tervet azonban egy nagyon részletes örökségvédelmi hatástanulmány alapozta meg. Így Balatonalmádi területén 75 db helyi védett épület/építmény és három nagy kiterjedésű helyi értékvédelmi terület került kijelölésre. A hatályos helyi építési szabályzat ezen felül részletes építészeti előírásokat és a kilátás védelemre vonatkozó előírásokat is tartalmaz. A tervezési terület helyi értékvédelmi területtel nem érintett, és védett épület sem található rajta. Az épített értékek védelméről jelenleg csak a helyi építési szabályzat rendelkezik, de a város önálló örökségvédelmi rendelete előkészítés alatt áll. Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) „31. § A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ‐1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírások és a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer‐ és műtrágya‐használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható;


BALATONALMÁDI 19 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep ‐ kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás ‐ és vegyszertároló nem létesíthető.” A tervezési terület Balatonalmádi belterületén található beépítésre szánt terület, ahol mezőgazdasági tevékenység végzését, illetve új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep, hulladékátrakó állomás, valamint vegyszertároló létesítését a szabályozási előírások nem teszik lehetővé. Települési terület övezete (U‐1) „37. § A települési terület övezetén (U‐1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpart‐ rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.” Készítésének idején Balatonalmádi településszerkezeti terve a hatályos Balaton törvény előírásaival összhangban készült, jelen tervmódosítás a településszerkezeti tervet nem érinti. A területen alkalmazott szabályozási előírások és a környezetben lévő épületek építménymagasságához való alkalmazkodás a Balaton törvény előírásainak figyelembevételével készült (lásd a „településrendezési javaslat” fejezetben).


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 2.2. Vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv

20

EGYEZTETÉSI ANYAG

A Balaton törvény a vízparti területekre vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervek készítését írtra elő és feltételül szabta, hogy ez alapján kell a parti területeket a településrendezési tervben, illetve a helyi építési szabályzatban (HÉSZ) szabályozni. A Balaton‐törvény alapján elkészült vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv tartalmát a 283/2002 (XII. 21.) Korm. rendelet határozta meg, amelyet a 152/2007 (VI. 26.) számú Korm. rendelet módosított. E rendelet határozza meg tulajdonképpen a part menti területekre vonatkozó építési követelményeket. A rendelet megalkotását követően a Balaton melletti települések vízpart‐rehabilitációs tanulmányterve elkészült. Balatonalmádi vízpart‐ rehabilitációs tanulmányterve a 7/2005.(III.25.) TNM rendelet került jóváhagyásra. A rendelet mellékletét képezi egy M=1:2000 méretarányú tervlap is (lásd mellékelt térkép). Balatonalmádi vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervében a tervezési területen több övezet került kijelölésre, melyek előírásait a rendelet szerinti sorrendben ismertetjük. A Lottó telep területe üdülőterület övezetbe került, melyre a rendelet 10.§‐ának előírásait kell alkalmazni: (1) Üdülőterületen az OTÉK 21‐23.§‐ában meghatározott építmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével helyezhetők el. (2) A hétvégi házas üdülőterületen az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (3) Az üdülőházas üdülőterületen az épületek építménymagassága a) újonnan elhelyezhető épületek esetében legfeljebb 8 m lehet, b) kialakult beépítés esetén, ha az épület bontásra kerül, az elbontott épület építménymagassága, de legfeljebb 12,5 m lehet.

Különleges területként kemping (a Kristóf kemping és a Yacht klub területe), szabadidőközpont (a sportpálya területe) és kikötő terület (a horgásztanya és a vízisporttelep területe) került kijelölésre, melyekre az alábbi előírásokat kell alkalmazni: (2) A kempingek területén a) a telkek legalább 70%‐án aktív zöldfelületet kell kialakítani, b) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet. (3) A szabadidőközpontok területén a) csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó épületek, sport és játék céljára szolgáló építmények helyezhetők el, szálláshely nem létesíthető, b) a beépítettség mértéke legfeljebb 30% lehet, c) a telek legalább 50%‐án aktív zöldfelületet kell kialakítani, d) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet. (4) Strandterületen a) szálláshely nem létesíthető, b) újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet. (7) A vízi‐közlekedési, sport‐ és turisztikai célú kikötők területén a) a beépítettség mértéke legfeljebb 10% lehet, b) a telek legalább 40%‐án aktív zöldfelületet kell kialakítani, c) az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 8 m lehet, d) a telek legfeljebb 50%‐án alakítható ki vízfelület.

A Lottó telepet övező közterületek és a parti sétány, valamint a strand melletti sétány területe zöldterületként szerepel a vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervben: 13. § (1) Zöldterületen a gépjárműforgalom számára tervezett út, más jogszabályban meghatározott, kötelezően kialakítandó parkoló, kerékpárút, gyalogút, vendéglátó‐, sport‐, szabadidő‐létesítmény, illetve a terület gondozását szolgáló építmény a vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervekben, azt követően a partvonal‐szabályozási és vízpart‐rehabilitációs tervekben kijelölt helyen, a helyi építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott módon létesíthető. (2) Az újonnan elhelyezhető épületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (3) A zöldterület legalább 80%‐án aktív zöldfelületet kell kialakítani.

A vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv a part menti 30 m‐es területsávot, amely a horgásztanya, a vízisport‐ telep, a Yacht kemping és a Lottó telep területét érinti, valamint a Yacht kemping északi telekhatára menti 6m‐ es sávot beépítetlenül megőrzendő területként szabályozza. A vízisport‐telep nyugati telekrésze szabályozással érintett terület, ahol a jelenleg is közterületként, kerékpárútként használt területsáv újonnan kialakítandó közterületként szerepel. Bár a tervezési terület határán kívül esik, megjegyezni kívánjuk, hogy a VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 21 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE szennyvízátemelő telep északi és keleti telekhatára mentén kötelezően megtartandó közterületet ábrázol a vízpart‐rehabilitációs terv, annak ellenére, hogy a terület jelenleg nem funkcionál közterületként, sőt a horgásztanya épületei belenyúlnak e területsávba és Balatonalmádi új DAT alapú térképe szerint a terület egy része már nem is közterület. A vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv meghatározta továbbá a parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonalakat, az elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalakat és az önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv kialakítására alkalmas nyomvonalakat. A parti sétány nyomvonala a Lottó‐telep és a sporttelep előtti partszakaszon került kijelölésre, míg a kerékpárút nyomvonala a tervezési terület nyugati részén a vasúttal párhuzamos területsávon halad. Elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalként a strand melletti sétány, a Yacht kempingtől északra húzódó árok menti terület és a kerékpárúttal párhuzamosan a Lottó‐telep és a Vízisport‐telep előtti területsávok kerültek kijelölésre. A Horgásztanya és a vízisport‐telep előtti partszakasz szerepel a hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszok között, míg strandolásra alkalmas partszakasz a Yacht kempinghez tartozó Balaton parti terület. A Lottó‐telep előtti („Négyméteres”) partszakaszon pedig a nádaskataszter szerinti III.a nádosztályba tartozó nádasterületet jelöl a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv. A szabályozási terv módosítási javaslatai a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv figyelembevételével készült, annak előírásait maradéktalanul betartottuk.


BALATONALMÁDI 22 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 2.3. Településszerkezeti terv (177/2005. (VI.30.) sz. öh. határozattal módosított 213/2003. (X.30.) sz. öh. határozat) és szabályozási terv (16/2005. (VII.7.) sz. ÖK rendelet) A Balaton törvény és a vízpart‐rehabilitációs tanulmánytervre vonatkozó rendelet, valamint az érvényes egyéb kormányrendeletek és jogszabályi előírások figyelembevételével készült el Balatonalmádi településrendezési terve. A fent felsorolt elemek mindegyike beépítésre került a tervbe, kivéve a Balaton törvény 2006‐ban és 2008‐ban véghezvitt módosításait és a vízpart‐rehabilitációs terv tartalmi követelményeiről szóló Korm. rendelet 2007‐ben történt módosításait, tekintve, hogy azok a településrendezési terv jóváhagyása után születtek. A hatályos településrendezési terv a két kiemelt területre a Kristóf‐kemping, illetve a Yacht‐kemping területére egyaránt különleges terület – kemping övezeti besorolást és 10%‐os beépítettséget, 4,5 m‐es építménymagasságot írt elő, 60%‐os zöldfelületi arány mellett. A szabályozási előírások szerint a terület kizárólag kemping és létesítményeinek elhelyezésére szolgál, ahol a kemping kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC‐k, kabinok, öltözők stb.), a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények és szállásépületek helyezhetők el. A Lottó telep területét a településrendezési terv Üü3 építési övezetként szabályozza. Az üdülőházas üdülőterület olyan üdülőépületek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. A terület 30%‐ban építhető be 3,0 m építménymagasságú épületekkel, 50%‐os zöldfelületi arány megtartása mellett. Üdülőházas üdülőterületen kemping nem helyezhető el, kizárólag üdülőépület, a szálláshely ‐ szolgáltató épületek közül kereskedelmi szálláshely épülete, üdülőtábor, sportlétesítmény építhető, valamint olyan, az üdülőterület ellátását szolgáló kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épület, melynek szintterülete legfeljebb az összes más funkciójú bruttó szintterület 25 %‐a. A település sportpályájának területe K‐sp3 építési övezetbe került. A terület beépítése legfeljebb 10%‐ban lehetséges, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig 4,5 m. A sporttelep területén sport építmények, sport építmények kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények helyezhetők el. Különleges terület vízisport‐területként került szabályozásra a tervezési terület déli részén fekvő vízisport telep és a Horgásztanya területe. Területükön kizárólag a vízisport építményei, a vízisport építmények kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények, szállásépületek, valamint a sportterületet üzemeltető tulajdonos, illetve a dolgozók szolgálati lakásai helyezhetők el. A megengedett legnagyobb beépítettség 10%, a legnagyobb építménymagasság 6,0m. A Wesselényi strand területe különleges‐strand területként szabályozott. A strand területen kizárólag a strand kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC‐k, kabinok, öltözők stb.) és a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. . A megengedett legnagyobb beépítettség 8%, a legnagyobb építménymagasság 4,5m. A tervezési területen található beépítésre szánt területek mindegyikében az építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a kialakítandó épületek funkciójának megfelelő parkolási igényeket és szociális épületeket a telken belül kell biztosítani. A településrendezési terv a közterületeket a vízpart‐ rehabilitációs tervvel összhangban szabályozta. A kerékpárút nyomvonala megegyezik a jelenleg is kerékpárútként kijelölt útvonallal. Gyalogútként a vízpart‐rehabilitációs tervben szereplő gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalat tartalmazza. A vízpart‐rehabilitációs tervben kötelezően megtartandó, illetve újonnan kialakítandó közterületeket a település szabályozási terve zöldterületként vagy közlekedési célú közterületként szabályozta. Emellett fontos eleme a tervnek, hogy a Yacht kemping előtti és a Verseny utcai vasúti átkelő megszüntetését és egy harmadik, a 7218. számú út folytatásaként új vasúti átkelő létesítését javasolja. A vasúti átjárók megszüntetése kapacitás problémákat nem okozna, hiszen mindkét átjáró csupán egy‐egy nagyobb forgalmú telket szolgál ki, amely forgalmat az új átjáró képes lenne átvezetni, továbbá a műszaki előírásoknak megfelelő, biztonságos közlekedést nyújtó többlet kanyarodó sávok kialakítása válna lehetővé, melyek a jelenlegi kis csomópontokban nem állnak rendelkezésre megfelelő minőségben. A Yacht kemping és a Wesselényi strand előtti partszakaszon strand, míg a horgásztanya és a vízisport‐telep előtti partszakaszon kikötő létesítését engedi a szabályozási terv. A vízpart‐rehabilitációs tervnek megfelelően a Yacht kemping, a vízisport‐telep és a horgásztanya 30m‐es parti sávja, valamint a Yacht kemping északi telekhatára menti 6m‐es területsáv építési telken belüli védőterületként került szabályozásra. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.


23

EGYEZTETÉSI ANYAG

3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT 3.1. A módosítási javaslat előírásai A vizsgálatokban, illetve jelen dokumentáció bevezetőjében részletezettek szerint, valamint Beruházó fejlesztési szándékainak ismeretében a tervezési területen javasolt szabályozási paramétereit az alábbiakban ismertetjük. Az egyes területek területfelhasználási besorolása nem változik, ezért a településszerkezeti terv nem módosul. A Balaton törvény módosítása nyomán lehetőség nyílik a kempingek turizmus fejlesztését szolgáló településközpont vegyes terület, üdülőterület, illetve különleges terület területfelhasználási egységbe sorolására a vízpart‐rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározottak szerint. Ezt megismerve a Kristóf kemping tulajdonosának elképzelései között szerepelt a terület üdülőházas üdülőterületté történő átsorolása. Balatonalmádi képviselőtestülete azonban a 338/2007. (XI.29.) Ök. számú határozatában kimondta, hogy a képviselőtestület a Kristóf Motel és Kemping területének kemping övezeti besorolását nem kívánja megváltoztatni. Ez a döntés egyértelművé tette, hogy a településrendezési terv felülvizsgálata során a Yacht kempinghez hasonlóan a Kristóf kempinggel is a kempingként kell számolni. A közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkező Yacht kemping esetében a Balaton törvény 19.§ (1)/a bekezdése értelmében a megengedhető maximális beépítettség 15%. A vízpart‐rehabilitációs terv 11.§ (2)/a,b bekezdése az aktív zöldfelületek minimális mértékét 70%‐ban, valamint a megengedhető legnagyobb építménymagasságot pedig 8,0m‐ben állapítja meg. E területen a jelenleg szabályozott 4,5m maximális építménymagasság növelésének igénye nem merült fel. A Balaton törvény a Kristóf kemping esetében nagyobb szabadságot enged, hiszen nem állapít meg maximális beépíthetőséget. Így a szabályozási paraméterek közül a vízpart‐rehabilitációs terv 11.§ (2)/a,b bekezdéseiben foglalt 8,0 méterben megállapított maximális építménymagasság és a minimum 70% aktív zöldfelület kötelezettsége jelentenek kötöttséget. Ezek értelmében a megengedhető legmagasabb beépítési százalék 30%‐ ban is megállapítható lenne, amelyet természetesen nem lehet teljes mértékben kihasználni, mivel a rendeltetésszerű használathoz tartozó burkolt felületek, az OTÉK 42.§‐ban szabályozott számú telken belül biztosítandó parkolóhelyek, esetleges vízfelületek vagy sportpályák mind a tényleges beépítettség csökkenését eredményezik. Előzetes kalkulációk alapján ezen burkolat felületek várható nagysága az építési telek 10‐12%‐a, ezért a megengedett legnagyobb beépítettséget 20%‐ban javasoljuk megállapítani, figyelembe véve, hogy Beruházó nem feltétlenül tudja azt teljes mértékben kihasználni. A fentiek alapján a két kemping területének szabályozási paraméterei: Terület neve

Építési övezet

Beépítési mód

Beépítési százalék

Minimális zöldfelületi arány

Legkisebb kialakítható telekméret

Legnagyobb megengedett építménymagasság

Kristóf kemping

K‐kemp1

SZ

20%

70%

K

8,0m

Yacht kemping

K‐kemp2

SZ

15%

70%

K

4,5m

SZ ‐ szabadonálló K ‐ kialakult

A különleges terület‐kemping területeken, a hatályos Helyi Építési Szabályzattal összhangban, kizárólag kemping és létesítményeinek elhelyezését javasoljuk engedélyezni, ahol a kemping kiszolgáló épületei (zuhanyzók, WC‐k, kabinok, öltözők stb.), a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató létesítmények és szállásépületek is elhelyezhetők. A felvázolt szabályozási paraméterek esetén a kempingek területén kialakítható épületek mutatói az alábbiak szerint alakulnak: Terület neve

Beépítési százalék

Jelenlegi telekméret

Beépíthető terület

Maximális szintterületi mutató

Összesen beépíthető szintterület

Yacht kemping

15%

24.627m2

3694m2

0,23

5664m2

Kristóf kemping

20%

10.482m2

2096m2

0,53

5555m2

A tervtanács észrevételét figyelembe véve a szabályozási tervben közvetve került kijelölésre építési hely a kempingek területén. Mindkét kemping nyugati telekhatárában 15m‐es sávban beültetési kötelezettséget, míg VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 24 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE a keleti részén be nem építhető területet szabályoz a szabályozási terv. Az így fennmaradó területen, természetesen a további szabályozási előírások betartásával, alakul ki a telken beépíthető terület. Így biztosított, hogy a vasút és a 71. sz. főút zavaró hatását csökkentendő, a beültetési kötelezettséggel terhelt területen a már kialakult növényzet értékes állománya megmarad és kiegészül, valamint hogy a keleti telekrészeken nem épül a vízparti településképen zavaró épület. A beruházás során a környezet értékeinek védelme az átépítés, illetve a működés minél kevésbé zavaró jellege, az esztétikai vonzerő és a zöldbe ágyazottság megőrzése céljából szükséges: • •

a fás növényzet minél nagyobb mértékben való megőrzése, különös figyelemmel a telekhatár közelében lévő idősebb növényzetre; a látvány, látképi értékek kiemelt figyelembe vétele;

E szempontok érvényesülése érdekében az építési engedélyezésre benyújtott tervdokumentációnak kertépítészeti‐ és látványtervet is kell tartalmaznia. A tervezési terület északi részén fekvő, önkormányzati tulajdonban levő Wesselényi strand területén a szabályozási paraméterek módosításának igénye felmerült a tulajdonos részéről. Erre a módosításra a jelenleg érvényben levő vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv és a Balaton törvény lehetőséget biztosít. Így a területen a megengedett legnagyobb beépítési százalék 10%‐ban, a megengedett legnagyobb építménymagasság pedig 8 m‐ben került megállapításra és a szabályozási terv építési helyet jelöl kis annak érdekében, hogy a tervezett beruházás a városképhez igazodóan kerüljön megvalósításra. Ezen felül az építhető épületek legnagyobb homlokzatmagassága is szabályozásra került, a meglévő főépület jelenlegi homlokzatmagasságához igazodóan. A tervezési területen található vízisport‐telep, horgásztanya, illetve Lottó‐telep területére jelen szabályozási terv módosítás a hatályos településrendezési tervben szereplő szabályozási paraméterektől eltérő értékeket nem állapít meg, hiszen azok megfelelnek a magasabb rendű jogszabályokban előírtaknak és a tulajdonosok részéről sem érkezett azok módosítására vonatkozó kérés.

4. ÉRTÉKVÉDELMI JAVASLAT A tervezési területen országos vagy helyi védelem alatt álló épület, terület nem található, illetve nyilvántartott régészeti lelőhely sincs. Vizsgálataink szerint a területen található épületállomány nem képvisel magas építészeti értéket, ezért védelmük továbbra sem javasolt.



25

EGYEZTETÉSI ANYAG

5. TÁJRENDEZÉSI ÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT A vizsgált terület a Balaton északi partjának egyik legértékesebb 17 ha nagyságú, beállt növényzettel borított területe. A víz közelsége, az 50‐70%‐os növényborítottság, az idős, beállt, fás növényzet magas aránya, az időszaki – üdülési szezon – használat következtében a parti területsáv környezeti állapota viszonylag kedvezőnek nevezhető. 5.1. Tájrendezési javaslat A Balaton‐parti települések szerkezetét főként a Balatoni vízparttól való távolság, a domborzati viszonyok, továbbá a vonalas infrastruktúra tájszerkezeti elemei határozzák meg. A tervezési területre a nagy zöldfelületi aránnyal rendelkező területfelhasználási egységek jellemzők, mely összefüggő zöldfelületet, parti sávot formálnak, ami kedvező az üdülő és a különböző rekreációs célú funkciók megtelepedésének. A vonalas tájformáló elemek közül kiemelkedő jelentőségű a partvonallal párhuzamosan futó vasútvonal, illetve a 71. sz. főút, melyek markáns választóvonalat jelentenek a parti és a parttól távoli településrészek között, s korlátozzák a parti területek fejlesztését. További fontos vonalas tájalkotó elemek a fasorok a területen, melyek a műszaki infrastruktúra elemek környezeti hatásait tompítani képesek. A település területén a területhasználati javaslat készítése során alapvetően a vizsgálat megállapításaira támaszkodtunk. Elsődlegesen a meglévő használathoz alkalmazkodó területfelhasználás, valamint egy‐egy terület változásáról felállítható tendenciák szerinti területhasználat megtalálása volt a cél. 5.1.1. Zöldfelület A Helyi Építési Szabályzat módosítása, összhangban a Balaton törvénnyel, továbbá a vízpart‐rehabilitációs tervvel, a jelenleginél megengedőbb beépítési paramétereket határoz meg a két kemping és a strand területére. A közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkező Yacht kemping (K‐kemp2) esetében a Balaton törvény 19.§ (1)/a bekezdése értelmében a megengedhető maximális beépítettség 15%. A Balaton törvény a Kristóf kemping (K‐ kemp1) esetében nem állapít meg maximális beépíthetőséget, azonban a minimum 70% aktív zöldfelület kötelezettsége, továbbá a burkolt felületek várható nagysága a beépítettség csökkenését eredményezi, így 20%‐ban állapítja meg a Helyi Építési Szabályzat a legnagyobb beépítettséget. Mindkét kemping területére a beépítési százalékot tekintve 5 illetve 10 százalékkal megengedőbb a módosítás, azonban a területfelhasználás jellege, valamint a jogszabályban meghatározott minimális zöldfelületi arány „növekedés” miatt a területre jellemző zöldfelületi arány, illetve zöldfelületi minőség fenntartható. A Wesselényi strand területén a legnagyobb beépítési százalékot a településrendezési terv módosítása 8%‐ról 10 %‐ra emeli, azonban a zöldfelület arányában változást nem enged a módosítás. A szabályozási terv paraméterei közül a vízpart‐rehabilitációs terv 11.§ (2)/a,b bekezdéseiben minimum 70% aktív zöldfelület kerül meghatározásra a kempingek területére, mely magasabb arányt jelent a korábbi Helyi Építési Szabályzatban meghatározott 60%‐nál. A magasabb zöldfelületi arány biztosítani tudja a jó állapotú, aktív zöldfelület megtartását, illetve fejlesztését. A vízpart‐rehabilitációs terv 8,0 méterben állapítja meg a maximális építménymagasságot a kempingek, továbbá a strand területére. A Kristóf kemping és a Wesselényi strand területére állapít meg a korábbi Helyi Építési Szabályzattól eltérő építménymagasságot a módosítás. A Kristóf kempinget és környezetét jól beállt intenzív zöldfelület – telekhatár menti facsoportok, 10‐20 méter széles zöldsávok, fasorok ‐ jellemzi, mely jó takarást tud biztosítani a jelenleginél magasabb beépítés esetén is. A balatoni látkép megőrzése érdekében biztosítani kell az épületek takarását, az épületek minél magasabb fokú beleillesztését a környező zöldfelületi rendszerbe. A meglévő takaró növénysáv vegyes egészségi állapotú és esztétikai értékű, változatos fajösszetételű állomány, mely állomány minőségi felújításáról gondoskodni kell, s ennek során figyelembe kell venni kilátási‐rálátási viszonyokat. A kempingek és a strand területén törekedni kell a nagyarányú, intenzív zöldfelületek egységes kezelésére illetve fejlesztésére, valamint az értékes lombhullató és örökzöld faállomány megőrzésére.


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 5.1.2. Biológiai aktivitásérték változása

26

EGYEZTETÉSI ANYAG

Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték. A tervben szereplő változások hatására a tervezési területen a biológiai aktivitás értéke nem változik, mivel az egyes területek hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználása nem változik. 5.2. Környezetvédelmi javaslat Balatonalmádi város területére 2005‐2006‐ban készült a településrendezési terv, amely tartalmazott környezetvédelmi fejezetet, ám a jelenlegi tervezési területre konkrét adatok hiányában kevés javaslatot fogalmazott meg. A környezeti elemek szempontjából a Helyi Építési Szabályzat módosítását követően a környezeti állapotban – zajterhelés, felszíni‐ és felszín alatti vizek, talaj, hulladékkezelés ‐ számottevő változás nem történik. A tájra jellemző éghajlat a növényzet mikroklíma alakító hatása következtében az ember számára kedvezőbbek. A rövid ideig tartó intenzív használat mellett elsősorban a területet határoló vasút, illetve 71 számú főút forgalmából adódnak környezeti terhelések. A területre vonatkozó és rendelkezésre álló mérési adatok alapján megállapítható, hogy Balatonalmádi levegőjének minősége megfelelő. A várható fejlesztésekkel együtt sem várható, hogy a területen található funkciók további forgalmat generálnak, így nem várható a környezeti terhelés növekedése sem. 5.2.1 A felszíni és felszín alatti víz‐, talajvédelem A vizsgált területen élő felszíni vízfolyás nincs. A legjelentősebb, időszaki vizeket összefogó árok a 2309 hrsz‐ú földrészleten a Lottó‐telep és a Yacht‐kemping között érkezik a Balatonba. A felszínről összegyűlő vizeket a területen meglévő árkok vezetik el, bár mint a Kristóf‐kemping és a vasút közötti árok mutatja az árkok karban tartása nem mindig optimális és a felszíni vizek sem mindig folynak bele az árok‐, illetve elvezető csatornarendszerbe. Az új beruházások, fejlesztések esetén a felszíni vizek összefolyását és a tóba való bejutás előtti szűrését feltétlenül meg kell oldani. A vizsgált területen a talajt a felszíni vizek, a rossz szennyvízkezelés és az intenzív emberi használat, a felszíni vizekből, az esetleges légköri szennyezés, illetve a felelőtlen emberi magatartás, túlzott vegyszerhasználat stb. következtében érheti szennyezés. Mezőgazdasági termelés a területen nem folyik, így a trágyázásból és a növényvédelemből adódó szennyezések kizártak, a rossz szennyvízvezetékek, az elmulasztott bekötések azonban jelentős károkat okozhatnak. Arra való tekintettel, hogy a terület viszonylag sík terület, ezért eróziós károk, talajlemosódás nem fordulhat elő, fegyelmezett és ellenőrzött területhasználat és kertkultúra esetén a szelektált hulladékgyűjtés megvalósítását követően a jelenlegi csekély talajszennyezés is tovább mérsékelhető. Elsősorban a felszíni vizek védelme érdekében kiemelten kell foglalkozni a Wesselényi strandon a vízhasználattal. A fürdőzésre vonatkozó környezetvédelmi és népegészségügyi szabályokat szigorúan be kell tartani a Balaton, a vízparti életközösség a strandolók megóvása érdekében. 5.2.2. Levegőtisztaság‐védelem A város területén (Verseny utca) mobil mérőállomás található, mely a nyári félévben üzemel. Balatonalmádi levegőjének állapota a mért adatok értékelése alapján jónak mondható, az átlagnál valamelyest szennyezettebb a levegő a nagyobb forgalmat generáló hétvégi napokon. Egy‐egy időszakban megnövekszik a levegőben a NO és NOx koncentráció. A légszennyezőanyag‐kibocsátás a közlekedésből, a lakossági fűtésből, valamint az ipari termelésből adódik Balatonalmádiban. A vizsgált területen tekintettel arra, hogy az ipari telephelyek távol esnek, a nyári üdülési szezonban a fűtés szünetel, a közlekedésből eredő terhelés a legjelentősebb. A fűzfői Nitrokémia telephelyéről bűzhatás származik, mely időszakosan és fokozottan csökkenő mértékben jelentkezik a területen. A környezeti hatás a Nitrokémia üzemeinek korszerűsítésével várhatóan tovább csökken.


BALATONALMÁDI 27 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A közlekedésben bekövetkezett változások fejlettebb, korszerűbb gépkocsiállomány, illetve a műszaki, környezetvédelmi szabályozás szigorodása következtében a közlekedésből származó légszennyezés is csökkent az elmúlt években. A nitrogén‐oxid kibocsátás döntő többsége továbbra is a közlekedésből származik. A gáznemű anyagok mellett – amelyek az úttengelytől 100‐150 méterre is mérhetők – jelentős a közlekedésből származó porszennyezés, amely szilárd szennyezőanyagok a hozzájuk tapadó szénhidrogéneket az úttól 10‐50 méter távolságra is eljuttatják. A fentiek alapján elmondható, hogy a napi 7500‐9000 egységjármű jelentős légszennyező hatással jár és az üdülési szezonban intenzíven használt parti sávot a megengedett értékeknél magasabb szennyezés éri. Tekintettel a 71. számú főút fontos szerkezeti szerepére a szezonon kívüli forgalom is számottevő, ezért a légszennyezéssel – bár kisebb mértékben – az év többi időszakában is számolni kell. Miután a 71. számú parti főút forgalmát csökkentő közlekedési beruházások – M8‐as, 77‐es főút – igen lassan valósulnak meg belátható ideig a közlekedés lég‐ és zajterhelő hatása ellen a területen kell védekezni. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet értelmében a község területe a 4. légszennyezettségi zónába tartozik. A területet érő környezeti hatások (levegőszennyezés, zajterhelés) mérséklése érdekében 71. sz. főút és a vasút felőli részén, a tervezési területen zárt növénysáv kialakítása indokolt lehet. 5.2.3. Hulladékkezelés A hulladék gyűjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény szerint kell végezni, mely a környezetvédelemről szóló törvénnyel összhangban meghatározza a hulladékgazdálkodás alapelveit. A vizsgált területen a hulladékkezelés, a szilárd hulladék rendszeres szállítása megoldott, a területen illegális szemétlerakás nincs. Veszélyes hulladék nem keletkezik a tervezési területen. A folyékony hulladék (szennyvíz) gyűjtése és kezelése is megoldott. Gondot jelent a szennyvízátemelők időnkénti bűzhatása. A területtől délre fekvő átemelő a nagyobb forgalmú, intenzív használatú területektől távolabb helyezkedik el és növényzettel kellőképp védett, ezért ez a bűzhatás a terület üdülési funkcióit nem veszélyezteti. A helyszíni vizsgálatok alapján célszerű lenne megoldani a hulladékok (üveg, színes, műanyag, egyéb műanyag stb.) szelektív gyűjtését. Fokozott figyelemmel kell lenni továbbá a nyilvános illemhelyek kialakítására, mivel az illemhelyek rossz kialakítása, illetve elhelyezése veszélyezteti a környező területhasználatot, illetve közegészségügyi, környezetvédelmi szempontból kockázati tényező. A hulladékkezelésről az érintett kormányrendeletekben, illetve a város környezetvédelmi programjában, hulladékkezelési tervében rögzítettek szerint kell gondoskodni. 5.2.4. Zaj‐ és rezgésvédelem Tekintettel arra, hogy a 71‐es főút forgalma egész évben jelentős és az üdülési szezonban – elkerülő út hiánya miatt ‐ a kelet felől, az északi partra érkezők átautóznak Balatonalmádin, az északi part üdülőforgalmának jelentős része elhalad a tervezési terület mentén. A főforgalmi út környezetében a KÖM‐EüM együttes rendelete üdülőterületen nappal 60, éjjel 50 db, lakóterületen nappal 65, éjjel 55 db határértéket állapít meg. A korábbi – alacsonyabb forgalom mellett végzett – vizsgálatok a 71‐es számú főút települési szakaszán jelentős zajterhelést állapítottak meg. A vizsgálatok szerint a zajterhelés 6‐10 db‐el haladta meg az egészségügyi határértékeket, amely a téli időszakban sem csökkent érdemben. Különösen elgondolkodtató, hogy igen erős az esti és az éjszakai zajterhelés, amely a szállásférőhelyek parti sávba való települése esetén újabb gondokat okozhat. A közlekedésből származó zajterhelés növényzet (fasorok, zöldsávok) telepítésével csökkentendő. A rezgésterhelés mértéke települési területek közelében sebességkorlátozással csökkenthető. Különös figyelmet kell fordítani a terület kialakításánál a passzív és az aktív zajvédelemre: növényzet telepítésére, nyílászárók, homlokzatok szigetelésére, valamint az épületek, illetve az épületen belüli helyiségek elhelyezésére, tájolására.


BALATONALMÁDI 28 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A közlekedés mellett e területen az üdülési szezonban a szórakozóhelyek okoznak jelentős zajterhelést, amelyet a beruházásoknál szintén figyelembe kell venni, s miután ez az üdülőterületi lét velejárója jelentős zajcsökkenés ezen a területen nem várható. A 27/2008 (XII.3.) KöM‐EüM rendelet 3. sz. melléklete alapján a közlekedésből származó zajterhelés felső értéke. Közlekedési zajtól származó határértékek

Zajtól védendő terület Üdülőterület Lakóterület

kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zaj nappal 6‐22 óra 50 dB 55 dB

éjjel 22‐6 óra 40 dB 45 dB

az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, a települési önkormányzat tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól nappal 6‐22 óra éjjel 22‐6 óra 55dB 45 dB 60 dB 50 dB

A rendelet 27/2008 (XII.3.) KöM‐EüM rendelet 1. számú melléklete üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékeire vonatkozóan is tartalmaz adatokat. A tervezési területen az alábbi zajterhelési határértékek érvényesek: Az üzemi létesítményektől származó zajterhelési határértékek: Zajtól védendő terület nappal 6‐22 óra éjjel 22‐6 óra Üdülőterület 45 dB 35 dB Lakóterület 50 dB 40 dB

5.3. Környezeti értékelés 5.3.1. Helyzetértékelés ‐ vizsgálat A településrendezési terv, illetve e környezeti vizsgálat készítői 2009. október 2‐án levélben tájékoztatást kaptak a Közép‐dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelettől, hogy a tervezési területre – Kristóf és Yacht kemping – környezeti értékelést kell végezni az alábbi indokok miatt: − − −

A város a Balaton törvény hatálya alá tartozik, ezért a szabályozás során több szempontból szigorúbb szabályozással kell számolni; A tervezési terület közvetlenül a Balaton partján fekszik (Balaton, mint Natura 2000 terület, védett nádasok stb.); Kis, helyi területekre vonatkozó tervek, programok hatásai is jelentős lehet.

5.3.1.1.Környezti állapot A környezetvédelmi helyzetértékelést lásd az 5.2. fejezetben. 5.3.1.2. Természetvédelem A tervezési területen országos védelem alatt álló természetvédelmi terület nem található. A terület közvetlen szomszédságában található Balaton, mely a Natura2000 hálózathoz tartozó európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület, valamint a Nemzeti Ökológiai Hálózat Magterülete, ezért a vízfelület védelme kiemelkedő feladat. A tervezési terület déli határában található védett nádast a tervezett beruházások környezeti hatásai nem érintik. Közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkezik a Yacht kemping, melynél mesterségesen kialakított partvonal kialakítási módjában változás nem várható. Helyi természetvédelmi terület található a strand közvetlen szomszédságában elterülő Öregpark. 5.3.1.3. Településen belüli elhelyezkedés, területhasználatok A tervezési terület Balatonalmádi legfrekventáltabb part menti területének egy része, mely a város központjának közvetlen szomszédságában helyezkedik el. Balatonalmádi területén – más part menti településekhez hasonlóan – jellemző, hogy a pari területsávot a vasút és a 71. számú út elválasztja, elvágja a település egészétől. Ez a mesterséges határ korlátozza a part menti területsáv kiterjedését, ezért egyben fel is VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 29 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE értékeli azt. Az elválasztás másik következménye, hogy a terület megközelíthetősége korlátozott, csak a vasúti átjárókon keresztül lehetséges. A vizsgált partszakasz Balatonalmádi városközponttól és a parti sáv központi részétől (hajóállomás, Öregpark) délre, azok közvetlen szomszédságában helyezkedik el. A központi terület közösségi funkcióit kiegészítve jellemzően az üdülés, turizmus kiszolgáló területei helyezkednek itt el. Jó városi kapcsolatai és a Balaton közelsége teszik a tervezési területet kiemelten értékessé. Megközelíthetősége a város felől 4 ponton kiépített vasúti átjárón keresztül történhet, melynek eredményeként a város különböző pontjairól jól elérhető. Emellett a város és Káptalanfüred kerékpáros és gyalogos összekötését is biztosítja. Wesselényi strand A Wesselényi strand balatonalmádi és egyben az északi‐part legnagyobb és egyik legkedveltebb strandja, mely a város központjától nyugatra található. A vasúti átjáróval szemben található a strand főbejárata – közvetlenül az átjáró után helyezkedik el a mintegy 300 férőhelyes parkoló. Gyalogosan a strand megközelíthető a főbejáraton túl az Öregpark felől. A bejáratnál található a strand főépülete, melynek az építménymagassága jelenleg is meghaladja a Szabályozási tervben meghatározott paramétert. Több gazdasági és kiszolgálóépület látja el a pihenni és kikapcsolódni vágyó strandolók igényeit. A strandon a közvetlen vízparti szakasz egy 50 m‐es szakaszát felújították: felszórták homokkal, továbbá a vízmedret is feltöltötték ezen a részen. Kristóf kemping A tervezési terület északi részén fekvő 2302 hrsz‐ú Kristóf‐kemping nem rendelkezik közvetlen Balaton parti kapcsolattal, sőt a Wesselényi strand menti sétányról sem közelíthető meg, egyetlen bejárata a telek nyugati oldalán, a Véghelyi Dezső utcáról nyílik. A bejárattal szemben található a terület főépülete, a 15 apartmant magában foglaló szállásépület. A két földszintes, lapostetős épületrész állaga közepes, építészetileg sem képviselnek kimagasló értéket. Az észak‐dél irányban elnyúló épület nyugati oldalán minden apartmanhoz kialakításra került egy‐egy parkolóhely, melyeket szépen karbantartott sövények választanak el egymástól, míg a keleti homlokzaton minden szálláshely terasszal nyílik a kertre. A szállásépülettől északra található még két egészen egyszerű faszerkezetű, földszintes, nyeregtetős vendéglátó épület, amelyektől nyugatra található egy teniszpálya. Az ismertetett épületek alig több mint 9%‐át veszik igénybe a teleknek. A telek keleti részén kerültek kialakításra a sátorhelyek. A kemping területén 33 db igényesen kialakított parcella található a területét behálózó aszfaltburkolatú utak mentén. A 70‐100 m2 között változó méretű sátorhelyeket a kemping gazdag faállománya szinte egész nap kellemesen árnyékolja. Yacht kemping A Yacht‐kemping közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkező terület, amelyet magas zöldfelületi arány jellemez. A kemping bejárata a területét feltáró vasúti átjáró vonalában került kialakításra. A területen néhány bungaló, kiszolgáló épületek és vendéglátó épületek találhatók. Az épületek mindegyike földszintes, általában magastetős. A Kristóf kempinghez hasonlóan a sportpálya és egy kis medence a telek északnyugati részén kerültek kialakításra, míg a sátorhelyek parcellái a keleti, vízpart felőli oldalon találhatók. A parcellák területét aszfaltozott belső úthálózat tárja fel. A 64 db normál sátorhely mellett, 98 darab 60‐100m2 alapterületű, lakókocsik számára kialakított kempinghely került kijelölésre. Az épületek minősége általában jó, építészeti megoldásuk rendkívül vegyes. A fémszerkezetű, lapostetős portaépület mellett, falazott szerkezetű magastetős, helyenként kisméretű téglaburkolattal díszített és faszerkezetű épületek is megtalálhatók. A telek beépítettsége 4%, a zöldfelületek aránya pedig meghaladja a 70%‐ot. 5.3.2. A tervi változatok és a választás indokai, a tervben leírtak elmaradása A településrendezési tervre egyetlen változat készült, ahogyan ez a településrendezési terv készítésének gyakorlatában többnyire megszokott. Ennek megfelelően a terv készítése során mindvégig szem előtt tartottuk az érvényes jogszabályokban foglaltakat, illetve a település környezet‐ és természetvédelmi érdekeit. Törekedtünk a körülmények és lehetőségek adta jobb környezeti állapot elérésére, ahogy ezt a környezeti vizsgálat további fejezeteiben, illetve az alátámasztó munkarészek egyéb fejezeteiben leírtuk. A településrendezési terv alátámasztó munkarészeinek készítése során javaslatot adtunk járulékos beruházások elkészítésére, melyekkel csökkenteni lehet a terv módosításából származó környezeti hatásokat. A tervben leírtak elmaradása


BALATONALMÁDI 30 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A településrendezési tervhez Helyi Építési Szabályzat készült, melyet a képviselőtestület rendelettel fog jóváhagyni. A rendeletben előírtak betartása kötelező, illetve mivel a településrendezési terv mindössze kereteket biztosít az egyes konkrét beruházások számára, ezért a tervben leírtak elmaradásával nem célszerű számolni. 5.3.3. A fennálló környezeti konfliktusok kezelése a tervben, illetve a terv megvalósítása következtében várhatóan fellépő környezetre káros hatások csökkentésére vonatkozó tervi megoldások Kilátás‐ és rálátás védelem A szabályozási terv módosításával lehetőség teremtődik valamivel intenzívebb beépítésre. A Balaton part kiemelkedő tájképi jelentősége miatt annak védelme kiemelt jelentőségű. Az építménymagasság 8,0 m‐re növekedik a közvetlen kapcsolattal nem rendelkező Kristóf kemping területén, míg a vízparti Yacht kemping területén a 4,5 méteres építménymagasságot írja elő a továbbiakban is a szabályozási terv. A tervezett változtatások a távolság, továbbá a beállt növényállomány miatt nincsenek tehát közvetlen hatással a parti látképre. A Wesselényi strand területén a meglévő főépület építménymagasság meghaladja a korábbi rendezési tervben meghatározott 4,5 m‐es építménymagasságot. A módosítás mindezért a jelenlegi állapotokhoz alkalmazkodva 8,0 m‐ben állapítja meg az építménymagasságot. A strand fejlesztése érdekében a beépíthető legnagyobb beépítettség 8%‐ról 10%‐ra növekszik. A módosítás meghatározza az új épületek építési helyét, ami a strand és a településkép védelme érdekében a főépülethez kapcsolódóan, a telekhatár mentén került lehatárolásra, továbbá meghatározásra kerül, hogy az új épületek homlokzatmagassága nem haladhatja meg a főépület legnagyobb homlokzatmagasságát. A terv előírja többszintű növénysáv telepítését a 71. sz. főút irányából a Kristóf‐ és a Yacht kemping esetében a rálátás védelme, továbbá a főút forgalmából eredő környezeti hatások csökkentése érdekében. A szabályozási terv a Kristóf kemping és a strand esetében (a 8m‐es építménymagasság miatt) látványterv készítését írja elő a fő kilátási és rálátási pontokról, s így új épület építése esetén biztosítottnak látszik annak környezetbe való illesztése. Zöldfelületek megtartása A terv hangsúlyosan foglalkozik a meglévő zöldfelületek megtartásával, a meglévő zöldfelületi arány növelésével. A zöldfelületek meghatározásával indirekt módon kerül lehatárolásra a potenciális építési hely. A Wesselényi strand területén a településkép, továbbá a meglévő zöldfelületek védelme érdekében meghatározásra kerül építési hely. A Yacht kemping területén a sátorozós, a bungalós építmény elhelyezésre alkalmas, jó állapotú zöldfelület megtartása elsődleges. A terv beépítésre nem használható területként jelöli a Balaton parti 30 m‐es sávot. A Kristóf kemping területén cél a zöldfelület minőségének és mennyiségének a növelése. A fejlesztésnél a meglévő zöldfelületi elemekre kell támaszkodni ‐ a kialakult zöldfelületi struktúrára, értékes növényállományra (mocsár ciprus – Taxodium distichum, jegenyefenyő – Abies concolor), valamint a kempinget határoló, takaró‐védő fásításra. Közlekedésből származó környezeti hatások A tervezési területen kialakítandó funkcióban a jelenlegi állapothoz viszonyítva változás nem történik. A minőségi fejlesztésekkel sem várható a célirányú közlekedésből származó terhelés növekedése, azonban fokozottan ügyelni kell a 71. sz. főút forgalmából eredő környezeti hatásokra, melyek rontják a környezetminőséget. A terv növénysáv, fasor telepítését javasolja a tervezési terület főút felőli határán. Határon átnyúló környezeti hatásokkal nem kell számolni. 5.3.4. A terv megvalósítása esetén kiváltandó környezeti hatások értékelése A terv a meglévő környezeti állapot javítására, illetve természeti környezet megőrzésére törekszik. A természeti erőforrások tekintetében elsősorban a levegő és a zaj védelmét célozza meg a terv. A tervben ábrázolt növénysávok, fasorok csökkentik a közlekedésből származó szennyezések mértékét. A tervezési területén meglévő zöldfelületek megóvása és fejlesztése által a község környezeti állapota javul, ezáltal a terület és a település potenciálja is növekszik.


BALATONALMÁDI 31 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A terv megvalósulása esetén a kilátási és a rálátási viszonyokba változás történhet, azonban a megfelelő telepítési hely, funkciók kiválasztásával, továbbá a látványt takaró növénysávok elhelyezésével a hatás csökkenthető. A tervben szereplő fejlesztések kis mértéke következtében a társadalmi és gazdasági folyamatokra gyakorolt hatása is mérsékelt lesz. 5.3.5. Intézkedési javaslatok −

Lokális szennyező források megszüntetése, korszerű technológiák alkalmazása;

−

A szennyvizek kezelésének, elszállításának ellenőrzése;

−

Alternatív, megújuló energiaforrások (nap, szél, biogáz, energiafű, geotermikus energia stb.) alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata, megvalósítás előkészítése, megvalósítása;

−

Csapadékvíz‐elvezetés megoldása a végső befogadóig (csapadékvíz‐elvezetés átalakítása, vízelvezető árkok fenntartása stb.);

−

Növénysávok, fasorok, zöldfelületek növelése;

−

Zöldterületek kialakítása, fenntartása;

−

Utak menti területek, parlagterületek – mint az allergén növények potenciális termőhelye – gondozása, rendszeres kaszálás megoldása

−

Tiszta, rendben tartott közterületek (hulladékgyűjtők kihelyezése, árok karbantartása, tisztítása, padka fenntartása);

−

Balatoni vízpart fokozott védelme;

−

Megvalósítás fokozott ellenőrzése;

−

Lakossági tájékoztatás a környezet állapotáról.

5.3.6. Monitorozási javaslatok A tervben meghatározott fejlesztéseknek köszönhetően jelentős környezeti változás nem várható. Mindemellett a tervben foglaltak monitorozására az alábbi javaslatokat tesszük: − A tervben foglaltak környezeti hatásainak rendszeres felülvizsgálata javasolt legalább 5 évente. − A rendezési terv keretein belül megvalósuló konkrét beruházások esetén ajánlott a lakosság tájékoztatása a környezeti változásokról, illetve visszajelzés kérése a részükről. 5.3.7. Összefoglaló Balatonalmádi településrendezési tervének módosítása révén a környezeti elemekben jelentős változás nem történik. A terv kiemelten a táji‐, természeti értékek szem előtt tartásával készült. A meglévő fejlesztések, tervi módosítások során, a településkép védelmében különböző intézkedési javaslatokat tesz a terv.



32

EGYEZTETÉSI ANYAG

6. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT 6.1. BEVEZETŐ A tervezési terület Balatonalmádi 71. sz. út (József Attila út) keleti oldalán fekszik, Kristóf kemping és a Wesselényi strand területétől délre fekvő, a Horgásztanyáig terjedő, a vasút és a Balaton közötti kb. 17 ha nagyságú terület, amely a két kemping területe mellett a környező telkeket is érinti. 6.2. ÚTHÁLÓZAT A tervezési terület településen belüli, illetve szomszédos településekkel való közúti kapcsolatát meghatározóan a 71. számú főút (József Attila út) biztosítja. A főútvonal távlatban várható forgalomterhelését és forgalom összetételét az alábbi táblázat mutatja be: Nehéz jármű 2030 év ÁNF Személy gk. Tehergk. Autóbusz Motor j/nap E/nap j/nap j/nap j/nap j/nap átlag * 12.105 6.818 1.608 120 55 369 * számított érték

ÁNF: átlagos napi forgalom E: személygépjármű egyenérték J: jármű A 71. sz. főút Balatonfűzfő és a 84. sz. főút közötti szakaszán, a júliustól – augusztusig terjedő időszakban a forgalom nagysága 1,90 – 2,20‐szor nagyobb az évi átlaghoz képest. Csúcsforgalom idején a 2,2‐es szorzó alkalmazásával 2030‐ban az ÁNF=26.631 E/nap. A tervezési terület a 71. számú útról közelíthető meg. A településszerkezeti terv a Felsőörsi utat 22,0 m‐es szabályozási szélességgel jelenlegi út folytatásaként javasolja kiszabályozásra, keresztezve a 71‐es számú utat, és vasutat a parti sáv irányába, a jelenleg meglevő két vasúti keresztezés helyett, (AS 513+83, és AS 516+44 sz. szelvényben lévő) az AS 515+73 sz. szelvényben új vasúti ‐ közúti átjáró építését javasolva. A szabályozási tervben megvizsgáltuk ennek a csomópontnak megépíthetőségét, melyet a következő ábra tartalmaz.



33

EGYEZTETÉSI ANYAG

A Felsőörsi úti 71. számú csomópont parti sáv irányú kapcsolattal

Az út továbbvezetése a parti sáv irányába, a csomópont kialakítása, és a tervezett szintbeni vasúti keresztezés az alábbiak miatt nem szerencsés: − bonyolult a vasúti jelzőberendezéssel összehangolt közúti jelzőlámpás forgalomirányítás a négyágú csomópont esetében költséges, − a létesítendő vasúti keresztezésnél a belátási háromszög nem biztosítható (V=400 m), − az út egy nyílt vízelvezető árok működését zavarja, − a vasút és a vízpart közötti terület Tempo 30‐as forgalomcsillapított, kizárólag célforgalom számára javasolt terület, melyhez direkt kapcsolni egy magasabb rendű út forgalmát nem szerencsés. Javaslatunk szerint a Felsőörsi utat a 71. számú útig kell csak kiépíteni, és ahhoz háromágú „T” csomóponttal csatlakoztatni. A csomópont kialakítása így szerkezeti, mint forgalomtechnikai szempontból lényegesen egyszerű megoldást eredményez. A tervezett csomópontban mindenirányú kapcsolat biztosított, a Felsőörsi út irányába önálló balra kanyarodó sáv kiépítése javasolt, hogy a főút forgalma ne torlódjon vissza.



34

EGYEZTETÉSI ANYAG

A Verseny utcai vasúti kereszteződésnél a csomópont kialakítására két alternatívát ábrázoltunk: 1. változat: a jelenlegi forgalmi rend megtartása; 2. változat: önálló balra kanyarodó sáv kialakításával a parti sáv irányába. A csomópont kiépítésére a Balatonalmádi Önkormányzat megbízásából tanulmány terv készült, a szabályozási tervvel összhangban. A gyalogos átkelőhely biztonságos gyalogos és kerékpáros átvezetésnél a keresztirányú „lassító” csíkozással történő előrejelzését javasoljuk. A csomópontoknál és közvetlen környezetükben elsősorban a gépjárművek hatékony sebességcsökkenését, az előírt sebesség betartását (lakott területen 50 km/ó) kell elérni a gyalogosok biztonságos átközlekedéséhez. A Verseny utca és a parti út (Véghely Dezső utca) csatlakozását megtartottuk, meglévő vasúti keresztezésben a átjáró szélesítése szükséges, a biztonsági berendezések változatlanul maradnak, a vonatkozó előírások szerint szükséges rálátási háromszögön belül a zavartalan belátást biztosítani kell a meglévő útcsatlakozáson keresztül. A tervezett utak keresztmetszeti elrendezését a javasolt keresztszelvényen c. rajz tartalmazza. A tervezésnél az ÚT 2‐1.201:2008 és az ÚT 2‐1.225:2005 Útügyi műszaki előírásokat tartottuk be. 6.3. GYALOGOS ÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS A tervezési területet közvetlenül érinti a meglévő országos kerékpár‐úthálózat "Balaton körüli kerékpárút”‐ ja. A tervezési területen megvalósuló építmények rendeltetésszerű használatához szükséges kerékpárokat telken belül kell elhelyezni (OTÉK szerint). A gyalogos közlekedést a csomópontokban gyalogos átvezetés segíti, a tervezett út ill. a meglévő utak mentén, a hiányzó járdák kiépítését javasoljuk. 6.4. PARKOLÁS A tervezési területen belül a parkolást a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és mennyiségben (OTÉK szerint) telken belül kell biztosítani. 6.5. AUTÓBUSZ KÖZLEKEDÉS A település autóbusz közlekedését a Balaton Volán Zrt. busz közlekedése jelenti. A Volán Zrt. menetrendszerinti járatai a településen belül található megállóhelyeken biztosítani tudják a felmerülő utazási igényeket. A tervezési terület térségében is található autóbusz megállóhely. A jelenlegi ellátottság és a hozzá kapcsolódó létesítmények fejlesztése nem indokolt. 6.6. MÁV Balatonalmádit a 29. számú Székesfehérvár‐Tapolca vasútvonal a 71. számú úttal párhuzamosan keresztezi. A vasúti megállótól nyugati, Tapolca irányába három vasúti átjáró (jelzőlámpás, félsorompóval biztosított) teszi lehetővé a parti sáv és a 71. sz. főúti közötti kapcsolatot. A három átjáróból kettő a tervezési terület térségében van. A Verseny utcait, az AS 513+83. számú átjárót megtartása javasoljuk. A jelenleg hatályos településrendezési terv a területet érintő vasúti átjárók egyszerűsítését javasolja, melynek eredményeként a városi sportpálya és a Lottó üdülőtelep közötti, valamint a Yacht kemping előtti vasúti átjárók megszüntetésre kerülnének, s helyettük egy új vasúti átjáró épülne, a tervezett Felsőőrsi út új csomópontjában. A vasúti átjáró kérdésében tervezők már folytattak egyeztetéseket a MÁV illetékes munkatársaival. A két, műszaki kialakítását tekintve jelenleg elégtelen vasúti átjáró megszüntetését és a területen egy megfelelő műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti átjáró kialakítását mind tervezők, mind a MÁV munkatársai támogatandónak tartják. Javaslatunk szerint azonban a hatályos szabályozási tervtől eltérően egy új vasúti átjáró létrehozása helyett az egyik, már meglévő átjáró átépítése lenne célszerű. Ezért a szabályozási terv módosítása a városi sportpályánál található meglévő vasúti átjáró megtartását és továbbfejlesztését javasolja, s új vasúti átjáró kijelölését nem tartalmazza. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI 35 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A Yacht kampingnél lévő AS 516+44 számú szelvényben lévő vasúti átjáró megszűntetését javasoljuk a Felsőörsi út meghosszabbítása, és 71. sz. főúti csatlakozását biztosító csomópontja kiépítésével egyidejűleg. Ez a vasúti átjáró ma is szűk, balesetveszélyes. A terv javaslata egyeztetésre került a MÁV Vezérigazgatósággal. (lásd 3. és 4. sz. melléklet) 6.7. HAJÓZÁS A tervezési terület határos a vízparttal. A vízisport‐telep területe vízparti kapcsolattal rendelkező zárt terület. A területen elsősorban vitorlások tárolása folyik, amelyhez egy kb. 140 állásos kikötő is rendelkezésre áll. érinti a tervezési területet. A tervezési területet érinti a horgásztanya területe, melyet elsősorban csónaktárolásra használnak, és egy kb. 150 állásos csónakkikötő segít. A kikötők bővítését a terv nem tartalmazza. Balatoni hajó közlekedés idény szerint változó menetrendszerinti járatokkal szolgálja elsősorban az idegenforgalom közlekedését.



36

EGYEZTETÉSI ANYAG

7. KÖZMŰFEJLESZTÉSI JAVASLAT 7.1. ELŐZMÉNYEK A tervezési terület Balatonalmádi területén, a Véghelyi Dezső utca és a Balaton között helyezkedik el. A meglévő közműhálózat vízszintes és magassági vonalvezetését a Pannon Geodézia Kft. által rendelkezésünkre bocsátott digitális állomány, üzemeltetői nyilvántartási adatok, illetve helyszíni szemrevételezés alapján tüntettük fel. 7.2. A TERVEZETT BEÉPÍTÉS A strand területének beépítése a jelenlegi 8%‐ról 10%‐ra, az építménymagasság 4,5 m‐ről, 8,0 m‐re növekszik. A Kristóf‐kemping területének beépíthetősége 10%‐ról 20%‐ra, az építménymagasság 4,5 m‐ről 8,0 m‐re növekszik. A Yacht‐kemping esetében a terv a beépíthetőséget 10%‐ról 15%‐ra növeli. A többlet beépítési lehetőség általi igények, illetve elvezetendő mennyiségek biztosításának, illetve fogadásának lehetőségeit a következő szakági fejezetek tartalmazzák. 7.3. VÍZI KÖZMŰVEK 7.3.1. Vízellátás Balatonalmádi város vízellátását az Észak‐kelet‐balatoni Regionális Vízmű hálózatáról (ÉKBRV) biztosítják. A rendszer ellátási körzete a Balatonakali–Balaton‐fűzfő közötti partszakasz települései és Felsőörs. A rendszer fő vízbázisai a balatonfüredi és balatonalmádi felszíni vízmű és számos mélyfúrású kút, illetve forrás. A regionális hálózat A Balatonfüred – Balatonalmádi között kiépített hálózaton átemelő gépházak segítségével történik a vízátadás. Az Alsóörs Római úti átemelőtől kiépített ∅300‐as vezeték a káptalanfüredi ∅200‐as hálózathoz csatlakozik, mely a balatonalmádi vízműig tart. A városi hálózat jelentős elemét képezi a tervezési területre déli irányból érkező ∅200 ac. alapzónai vezeték, mely a Véghelyi Dezső utcán épült a Verseny utcáig, majd tovább folytatódik az Ezüsthíd utca vonaláig ∅150 ac. mérettel és beköt a strand területére. Az északi ág, mely a pavilonok ellátását biztosítja, ∅80, ∅150 ac. csövekből épült. A 2288 hrsz‐ú területen a DRV által üzemeltetett vízműkút helyezkedik el. A hálózat érintett szakaszán négy db. tűzcsap üzemel. Nyomásviszonyok szempontjából a terület kedvező helyen fekszik, tekintve, hogy a terep 104,97‐106,14 m Bf. szintek között, a Budai Nagy Antal utcai 300 m3‐es tározómedence túlfolyószintje 165,0 m Bf., a 2000 m3‐es tározómedence túlfolyószintje 167,30 m Bf. szinten helyezkedik el. A terület ivóvíz ellátása a részbeni körvezeték hálózatnak és a magassági elhelyezkedésnek köszönhetően biztonságosnak tekinthető. A tervezett létesítmények számított vízigénye: Q átlag 1. 2. 3.

Terület Strand Kristóf‐kemping Yacht‐kemping Összesen

Meglévő állapot szerint m3/d 25,2 7,9 19,6 52,7

Terv szerint m3/d

Növekmény m3/d

56,7 28,3 52,8 137,8

31,5 20,4 33,2 85,1


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE Q csúcs 1. 2. 3.

Terület Strand Kristóf‐kemping Yacht‐kemping Összesen

37

Meglévő állapot l/s

m3/d 70,6 19,8 49,0 139,4

3,9

EGYEZTETÉSI ANYAG

Terv szerint l/s

m3/d 158,8 70,8 132,0 361,6

10,0

Növekmény l/s

m3/d 88,2 51,0 83,0 222,2

6,2

A külső tűzivíz szükséglet A mértékadó külső tűzivíz szükségletet a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet szerint a hálózaton biztosítani kell az alábbiak szerint: Tűzszakaszok száma Terület Külső tűzivíz szükséglet l/p db 1. Strand 2400 2 2. Kristóf‐kemping 2400 2 3. Yacht‐kemping 3300 1 Az oltóvíz szolgáltatás lehetőségei A strand területén tervezett beépítés Qtű = 2400 l/p oltóvíz szükségletét két irányból lehet biztosítani. Egyrészt a Véghelyi Dezső utcai ∅150 ac., másrészt a Remete‐patak melletti ∅200 ac. vezetékről történő ∅80‐∅150 leágazásokon keresztül. Figyelembe vehető a meglévő kút vízhozama is. A Kristóf‐kemping Qtű = 2400 l/p oltóvíz igénye a Véghelyi Dezső utcai ∅150 ac. vezetékről biztosítható. A Yacht‐kemping Qtű = 3300 l/p oltóvíz szükséglete a Véghelyi Dezső utcai ∅200 ac. vezetékről vételezhető. A hálózaton, a védeni kívánt létesítménytől max. 100 m. megközelítési távolságra föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni. A tűzcsapokat egymástól 5 m‐en belül nem szabad elhelyezni. 7.3.2. Szennyvízelvezetés és tisztítás A regionális rendszer Balatonalmádi szennyvízcsatornázását az 1983‐ra kiépült Észak‐kelet‐balatoni regionális szennyvízelvezető főműrendszer tette lehetővé, melynek bővítésével alakult ki a jelen állapot szerinti hálózat. A térség településeinek gravitációs főgyűjtő csatornái a parti sávban épített átemelőkbe csatlakoznak, melyekből nyomócsövön északkeleti irányban ‐ többszöri átemelés után – a Balatonfűzfő térségében lévő szennyvíztisztító‐telepre jut a szennyvíz. A nyersvíz nyomócső mellett – a Balatonfüred‐i és a Balatonfűzfő‐i szennyvíztisztító‐telep között épült egy tisztított szennyvizet szállító átemelő és nyomócső hálózat. A helyszínrajzon jelölt VI. sz. regionális átemelőtől a nyers szennyvíz nyomóvezeték ∅400 ac. mérettel a Véghelyi Dezső utca, míg a tisztított szennyvizet szállító ∅500 ac. nyomócső a Szent László sétány vonalán, majd a strand területén épült. A települési hálózat A VI. sz. regionális átemelő fogadja be a Véghelyi Dezső utcán két irányból érkező ∅30 ma. csövekből épült gravitációs hálózatot. Az északi ág gyűjti össze a tervezési területről elvezetésre kerülő szennyvizet. Erre az ágra köt a Kristóf‐kemping és a Yacht‐kemping. A strand létesítményeit kiszolgáló, a Szent László sétány vonalán épült gravitációs csatorna két irányból a meglévő helyi átemelőbe torkollik, melyből a szennyvíz a regionális rendszerbe kerül.


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE Az elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége: Terület Meglévő állapot m3/d l/s 1. Strand 22,7 2. Kristóf‐kemping 7,1 3. Yacht‐kemping 17,6 Összesen 47,4 1,1

38

EGYEZTETÉSI ANYAG

Terv szerint m3/d l/s 51,0 25,5 47,5 124,0 2,9

Növekmény m3/d l/s 28,3 18,4 29,9 76,6 1,8

Az érintett területi egységek többlet szennyvíz mennyiségét a meglévő gravitációs hálózat képes fogadni. Felszíni és csapadékvíz elvezetés Balatonalmádi a felszíni vízelvezetés szempontjából rendkívül kedvezőtlen adottságokkal rendelkezik. A település belterülete 775 ha, míg a hozzá tartozó vízgyűjtő terület 4238 ha, tehát a város területét jelentős külvíz terheli. A külvizek a város területét érintve folynak le a befogadó Balatonba. A tervezési terület túlnyomó részéről lefolyásra kerülő csapadékvizek közvetlen befogadója a Balaton, míg a Véghelyi Dezső utcai csapadékvizek a betorkolló vízfolyásokon át kerülnek elvezetésre, a következők szerint: A CS 5‐0‐0 rendszer

(Remete‐patak) főként a háttérterületek lefolyó vizét szállítja a Balatonba.

A CS 6‐0‐0 rendszer

fogadja be a Kristóf‐kempinget övező ∅30/b, ∅50/b csatornákon keresztül elvezetésre kerülő csapadékvizet.

A CS 7‐0‐0 rendszer

a Lottó‐telep déli oldalán torkollik a Balatonba, főként a háttérterület csapadékvizét szállítva.

A csapadékvíz elvezetés hiányosságaként említhető, hogy a Véghelyi Dezső utcán csak szakaszosan épült ki a vízelvezető hálózat. A tervezési területről lefolyásra kerülő csapadékvíz mennyisége: Terület Vízgyűjtő Lefolyásra kerülő terület csapadékvíz (l/sec) jele (ha) jelenleg terv szerint 1. Strand 2,99 54,7 68,4 2. Kristóf‐kemping 1,05 23,9 31,9 3. Yacht‐kemping 2,61 59,5 79,3

Befogadó vízfolyás többlet 13,7 8,0 19,8

Balaton Balaton Balaton

A területi egységek vízelvezetését a befogadó korlátozott mélysége miatt felszínközeli rendszer építésével javasoljuk elvezetni. Az olaj és egyéb szennyezésnek kitett felületekről lefolyásra kerülő csapadékvizet környezetvédelmi műtárgy közbeiktatásával kell a befogadóba vezetni. 7.4. ENERGIA KÖZMŰVEK 7.4.1. Villamosenergia‐ellátás Középfeszültségű hálózat Balatonalmádi és környéke villamosenergia‐ellátása 22 kV‐os feszültségszintű középfeszültségű elosztóhálózati vezetékrendszerrel a Veszprémi és az Aszófői 132/22 kV‐os villamos alállomások között kiépített 57. és 59. számú szabadvezetékes gerinchálózatokon keresztül történik. A városközpont villamosenergia‐ellátása a fenti két gerincvezetéket összekötő 58. sz. 22 kV‐os (1 jelű) földkábel hálózattal valósult meg, mely a József Attila út nyugati (páratlan) oldalán érkezik a területre, majd a szemközti 2313/13 hrsz. alatti TVSK vízi sporttelep magasságában vált át szabadvezeték hálózatra. A tóparti regionális szennyvízátemelő telepek kizárólagos villamosenergia‐ellátására egy önálló (2 jelű) középfeszültségű földkábel hálózat épült ki a Litéri 132/22 kV‐os alállomásról. A hálózat a Szent László sétány


BALATONALMÁDI 39 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE vonalán közelíti meg a területet, és a 2311, és a 2313/13 hrsz. alatti ingatlanokon keresztül érkezik a 2314 hrsz. alatti szennyvízátemelő telep területére. A szennyvízátemelő telep területén felfűzi, annak üzemét ellátó 22/0,4 kV‐os VHTRk típusú transzformátorállomást és a területről kilépve a kerékpárút mentén elhagyja a körzetet. A József Attila úti 22 kV‐os szabadvezeték hálózatról ágazik le, az úttestet és a vasútvonalat keresztezve a szennyvízátemelő telepen lévő 1‐33 sz. 22/0,4 kV‐os OTR állomást tápláló szabadvezeték szakasz. Ez a transzformátorállomás biztosítja az átemelő telep tartalék, valamint a környező ingatlanok 0,4 kV‐os ellátását földkábeles csatlakozással. Az I. terület és a II. terület egy részének kisfeszültségű ellátását szolgáló 1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomás a József Attila út (páratlan) oldalán került telepítésre. A II. terület észak felé eső részének kisfeszültségű ellátását, szintén a József Attila út (páratlan oldalán) a 2319/1 HRSZ alatti telekre telepített ÉHTRk transzformátor biztosítja. Villamos energiaigény becslése A szabályozási terv szintjén rendelkezésünkre álló adatok alapján, a terület többlet villamosenergia‐igénye az alábbiak szerint becsülhető:

K‐str1 terület jelenleg: K‐str1 terület korábbi:

350 kW 100 kW

K‐kemp (Kristóf) terület jelenleg: K‐kemp (Kristóf) korábbi:

K‐sp terület jelenleg: K‐sp terület meglevő:

K‐kemp (Yacht) terület jelenleg: K‐kemp (Yacht) korábbi:

505 kW 110 kW

Összes becsült többlet igény:

915 kW

240 kW 60 kW 110 kW ~ 20 kW

A beruházási költségmegosztás a VET és a vonatkozó 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet, valamint az azt módosító 42/2008. (XII. 31.) KHEM rendelet figyelembevételével, az Áramszolgáltatóhoz beérkező hivatalos energiaigény bejelentése alapján történhet. Az áthelyezési munkák költségei a beruházás kezdeményezőjét terheli. Villamosenergia‐ellátás Fenti teljesítményigény szolgáltatásához a szomszédos Vt jelű terület esetében, a meglévő 22 kV‐os kábelhálózatról üzemelő 1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomás kieső teljesítménye elegendőnek látszik. Az intézményi területek esetében, a meglévő 22 kV‐os kábelhálózatról, a szabadvezeték hálózati csatlakozás előtti felhasításával csatlakozó, javasolt új BHTRk kompakt 22/04 kV‐os transzformátorállomás telepítése szükséges. A második javasolt új BHTRk kompakt 22/04 kV‐os transzformátorállomás táplálása a József Attila úti 22 kV‐os szabadvezeték hálózatról nyugati irányban leágazó vonalról kábeles csatlakozással történik. A Lottó telep és a Yacht‐kemping közötti közterületre szintén egy BHTRk kompakt 22/04 kV‐os transzformátorállomás elhelyezését javasolunk. Felfűzése a József Attila utcában meglévő 22 kV‐os földkábel felhasításával (az újonnan kialakításra kerülő vasutat keresztező, közúti csomópont mentén) védőcsőbe fektetett kábel párral történik. A javasolt nyomvonalat a mellékelt szakági tervlapon rögzítettük. Kisfeszültségű hálózat A szomszédos, volt nevelőotthon területének kisfeszültségű ellátása részben kábeles betáplálású, szabadvezetékes hálózatról történik.


BALATONALMÁDI 40 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighalad az utca ingatlanait ellátó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat. A 2349 hrsz. alatti árok északi oldalának közelében, a József Attila út kerítésvonalában meglévő 1‐8 sz. 22/0,4 kV‐os VHTRk állomásból kiinduló a 2346 és a 2347/2 hrsz. alatti ingatlanok területén keresztülhaladó 0,4 kV‐os földkábelek látják el a dr. Óvári Ferenc utca szabadvezeték hálózatát, valamint az ott lévő ingatlanokat villamos energiával. A tervezési terület ellátása a középfeszültségű hálózat fejezetében említett három 22/0,4 kV‐os transzformátorállomásról leágazó kisfeszültségű kábelhálózatról történik. Kisfeszültségű hálózat fejlesztése A meglévő kisfeszültségű hálózat kiváltása: • a dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighaladó, az utca ingatlanait ellátó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat helyett, a meglévő kábel csatlakozásokig egy új 0,4 kV‐os kábelívet kell kiépíteni az új transzformátorállomásból. • A József Attila úti meglévő és új transzformátorállomásait a fenti kábelkörbe szükséges bekötni, a tényleges terheléstől függő kábelívekkel. • A tóparti terület ellátása a meglévő hálózat bővítésével, valamint a telepítésre javasolt új transzformátor állomásról kiinduló alátámasztó kábelekkel történhet. Közvilágítási hálózat A terület közlekedési útjain a közvilágítás rendszerének táppontjait a közép/kisfeszültségű transzformátorállomásokba telepített közvilágítási kapcsolóegységek képezik. A környezet közvilágítása vegyes képet nyújt: • A József Attila úti meglévő és új nyugati (páratlan) oldalán, a 22 kV‐os földkábel hálózattal rendelkező szakaszon, a közvilágítás betongyámos, fa „A” oszlopokon íves oszloptoldó karokra – a 22 kV‐os szabadvezetékes szakaszon pedig, a hálózat tartóoszlopaira rögzített íves karokra – szerelt Thorn Pilote T1 PC burás IP66 védettségű lámpatestekben 100‐150 W‐os nagynyomású nátriumlámpák világítanak, légkábel vezetékes táplálással. • A dr. Óvári Ferenc utca szabadvezeték hálózatának áttört gerincű tartóoszlopaira rögzített, íves oszloptoldó karokra szerelt Thorn Riga IP65 védettségű lámpatestekben 50, vagy 70 W‐os nagynyomású nátriumlámpák – valamint a hálózat alatt szerelt, tartócsonkra tűzött Thorn Beta 2 IP65 védettségű lámpatestekben 36W‐os kompaktfénycsövek – világítanak szabadvezetékről táplálva. • A tóparti sétányok és parkterületek közvilágítása oszlopfejes kandeláberekkel irány fény jelleggel történik. Javasolt közvilágítás A terület közvilágítását az MSZ EN 13201‐1‐2..4. sz. szabvány szerinti, az ún. „Megvilágítási helyzet" besorolás alapján kell létesíteni. A közvilágítással nem rendelkező utcákban a fentieknek megfelelő közvilágítás létesítése szükséges. A fényszennyezés csökkentése érdekében a lámpatestek káprázási indexe G6 teljesen ernyőzött (full cut‐off) kategória, valamint a védettsége (a kisebb karbantartási igény miatt) IP6x legyen. A lakóutcákban, valamint a parti területen a fény színhőmérséklete 3‐4000 K legyen, így kompakt fénycsöves lámpatestek, valamint kerámia‐kisülőcsöves fémhalogén lámpák (melyek a nagynyomású nátrium lámpákkal csereszabatosak) alkalmazását írjuk elő a jobb szín és alak felismerhetőség miatt. Az avulás miatt szükséges lámpatestek, illetve fényforrások cseréjénél a fenti szabvány, valamint az előirt paraméterek betartását, javasoljuk. VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE 7.4.2. Hőenergia ellátás

41

EGYEZTETÉSI ANYAG

A tágabb térségben lévő épületek egy részének téli hőveszteség pótlására és használati meleg víz előállítására gáz és (vagy) villamos energiát alkalmaznak. Megújuló energiahordozók használata Itt kívánjuk felhívni a figyelmet a megújuló energiahordozók használatára. A napenergia, föld és a levegő hőtartalmát kihasználó berendezésekre, valamint az ún. passzív házak (a meglévő építési előírások [„k”] tényezőjénél erősebb szigetelés) építésének lehetőségére. A helyi adottságoknak megfelelően a fentiek házasításával, illetve azok egyedi és (vagy) kombinált alkalmazásával csökkenthető a környezetünk szennyezése. Ezzel komoly mennyiségű energiát takaríthatunk meg, valamint a rohamosan növekvő energiaárakat figyelembe véve a megtérülési idő csökken, valamint kisebb a káros anyag kibocsátás is. Magyarországon a napkollektorok, valamint a föld és a levegő hőtartalmát kihasználó, az ún. hőszivattyús berendezések, illetve ezek kombinációjának alkalmazása a leggyakoribb. A föld hőtartalmát kihasználó hőszivattyús berendezés fúrt kút alkalmazása esetén engedélyköteles! A szélenergia alkalmazása csak a lakott területektől távolabb képzelhető el a zajártalom miatt. A napelemek által termelt villamos energiatárolás gazdaságossága egyre javul, ezért célszerű az egyébként is szünetmentes villamos energiát igénylő mérő és irányítástechnikai, számítástechnikai és biztonsági világítási rendszereknél alkalmazni. Földgázellátás A térség földgázellátási táppontja az országos 40 bar‐os főelosztó hálózatról táplált fűzfői 40/6 bar‐os gázfogadó állomástól indított DN250 KPE nagyközép‐nyomású gázvezetékre csatlakozó balatonalmádi 6/3 bar‐ os körzeti gáznyomás szabályozó. A földgázszállító a MOL Nyrt, a térség gázszolgáltatója az E.ON Zrt. A gáznyomás szabályozótól csatlakozó meglévő középnyomású (pü 3,0 bar) PE műanyag csővezeték‐ hálózatokon keresztül történik a város területén a fogyasztók földgázellátása. A területen lévő ingatlanok földgázellátása a dr. Óvári Ferenc utca DN90 PE középnyomású hálózatáról való leágazással történik. A József Attila utcai DN63 PE vezeték a területtől távolabb eső, 2318 hrsz. alatti ingatlanig épült ki. A fenti hálózatról leágazó DN63 PE vezeték a Kristóf‐kemping környékén keresztezi a MÁV vonalat, ahonnan elágazva DN40 PE mérettel végighalad majd a Véghelyi Dezső utcában húzódik a 2313/13 hrsz‐ú vízisport‐ telepig. Földgázigény 75 Nm3/ó 20 Nm3/ó

K‐str1 terület jelenleg: K‐str1 terület korábbi:

K‐kemp (Kristóf) terület jelenleg: K‐kemp (Kristóf) korábbi:

50 Nm3/ó 10 Nm3/ó

K‐sp terület jelenleg: K‐sp terület meglevő:

25 Nm3/ó ~5 Nm3/ó

K‐kemp (Yacht) terület jelenleg: K‐kemp (Yacht) korábbi:

összes becsült többlet földgáz igény: 200 Nm3/ó

110 Nm3/ó 25 Nm3/ó


BALATONALMÁDI 42 EGYEZTETÉSI ANYAG KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE A beruházási költségmegosztás a Földgázszállításról rendelkező 2003. évi XLII. Törvény, és az azt kiegészítő a 74/2006. (X. 31.) GKM rendelet (az együttműködő földgázhálózat fejlesztéséért szedhető csatlakozási díjról) alapján történik. A kiváltási (áthelyezési) munkák költségeit mindenkor a változtatás kezdeményezője viseli. A felmerülő gázenergia igények kielégítése mindenkor hivatalos energiaigény bejelentés alapján történik, a fenti törvény szerint. 7.5. Elektronikus hírközlés Távbeszélő hálózatok Balatonalmádi távbeszélő hálózati ellátása a HTCC csoportba tartozó, Invitel Távközlési Zrt. 88‐as hívószámú góckörzetéhez tartozik. A gócközponti, a HTI és az átkérő kábelek az alközpont irányába a 71 sz. főút vonalával, párhuzamos nyomvonalvezetéssel érik el a települést, illetve haladnak keresztül rajta. Az új alközponthoz kiépített leágazás a Széchenyi sétányon csatlakozik a Posta épületéhez. A dr. Óvári Ferenc utca páratlan oldali járdájában párhuzamos alépítményi és páncélos kábelhálózat halad, az itt található ingatlanok ellátása kábeles leágazással történik. Az utca páros oldalának kerítésvonalában, a 2443‐ 2244 hrsz. alatti ingatlanok meghosszabbított kerítés vonala és a 2349 hrsz. alatt nyilvántartott árok közötti szakaszán páncélos kábelhálózat szakasz húzódik. A Ferenczy Károly és az Alpár Ignác utca sarkán nyilvános távbeszélő állomás üzemel, mely mellett kábelhálózati elosztószekrény is található. A betorkoló utcák ellátása az alépítményi hálózatról leágazó kábel, vagy légvezetékes hálózatról történik. A terület távközlési szempontból ellátottnak tekinthető. Távközlési – igények A szabályozási terv megvalósítása során az alábbi fővonali igények becsülhetők a nyilvános állomásokat is beleértve: Intézményi igény összesen: 70 analóg egyenértékű fővonal A tervezett épületeken belüli funkció megosztásának ismeretében (a továbbtervezés során) lehet meghatározni a konkrét szükségletet és azon belül az analóg – ISDN vonalak szám szerinti megoszlását. A távbeszélő ellátás alanyi jogon történik. Mobil távközlés A tervezési terület mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. Mobil távközlésre szolgáló új bázisállomás vagy adótorony, ill. egyéb hírközlési antennarendszerek elhelyezésére ‐ szolgáltatói igény alapján ‐ a település területén lehetőséget kell biztosítani. A módosított 46/1997 (XII. 29) KTM rendelet 9.§. ja és jb pontjai szerint, antenna telepítését helyi önkormányzati rendeletekkel megtiltani nem lehet. A mobil 3G hálózat fejlesztéséhez szükséges ‐ az épületeken elhelyezett ‐ 5‐600 méterenkénti 6 m magasság alatti antennatelepítésekhez, a 37/2007 (XII. 13) ÖTM rendelet engedély nélkül biztosít lehetőséget. Hírközlés A „polgári” adatátviteli és hírközlési kapcsolatok megvalósítására a meglévő távközlési hálózatokon keresztül van lehetőség. A Balatoni Hajózási hírközlő‐lánc hálózati elemeinek részegységei a tervezési terület közelében, a kikötő térségében üzemelnek.


BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING – YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE Telekommunikáció

43

EGYEZTETÉSI ANYAG

A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi és kisközösségi vevőállomások valósultak meg. A település területén lévő kábeltelevíziós hálózatot az UPC üzemelteti, melyek nyomvonalai a távközlési hálózatokkal azonos nyomvonalakon, alépítményekben, légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten kerültek kiépítésre. A dr. Óvári Ferenc utca páros oldalának kerítésvonala mentén végighaladó 0,4 kV‐os szabadvezeték hálózat tartószerkezetén végighalad az UPC kábel TV hálózata, melyen teljes körű (kábel TV, Internet és távbeszélő) szolgáltatás rendelhető. A fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét. A tervezési terület teljes telekommunikációs hálózati ellátását egyedi, vagy kisközösségi, illetve a helyi adottságoknak megfelelően, a kábel TV hálózatok továbbépítésével lehet megoldani. Műholdas televízió műsor‐szolgáltatás A SAT‐TV szolgáltatás a DIGI Kft., UPC Rt., valamint a Magyar Telekom Nyrt. érdekkörében rendelhető.



44

EGYEZTETÉSI ANYAG

MELLÉKLETEK VÖLGYZUGOLY MŰHELY KFT. ‐ 2009.

1. sz. melléklet AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK VÉLEMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA TOVÁBBI VÉLEMÉNYEZŐK

DÉL‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI 1. HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA KAPOSVÁRI ALIRODA

MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 2. VESZPRÉM MEGYEI HIVATAL ÉLELMISZERLÁNC‐ BIZTONSÁGI‐ ÉS ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI IGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 3. VESZPRÉM MEGYEI HIVATAL NÖVÉNY‐ ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

4.

KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

5. BALATONI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG ÁNTSZ BALATONFÜREDI, BALATONALMÁDI, 6. TAPOLCAI, SÜMEGI KISTÉRSÉGI INTÉZETE

ELJÁRÁSBAN RÉSZT KÍVÁN

NEM KÍVÁN

VENNI

RÉSZT VENNI

MEGJEGYZÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK A településrendezési terv tartalmának és formájának maradéktalanul meg kell felelnie az Étv. és az OTÉK követelményeinek. A településrendezési terv és a területrendezési tervek összhangját biztosítani kell és azt igazolni szükséges. A tervezett szabályozást megfelelő kidolgozottságú alátámasztó munkarészekkel kéri dokumentálni, hogy a tervezett szabályozási paraméterek igazolásra kerüljenek. A Kristóf kemping esetében a 20%‐os beépíthetőség és a legalább 70%‐os zöldfelület teljesülését kéri alátámasztó munkarészekkel igazolni. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy a hatályos szabályozási tervben a partvonal nem a vízpart‐rehabilitációs tanulmányterv szerint került ábrázolásra és a beépítetlenül megőrzendő parti sáv is pontatlanul szerepel.

X

X

Nem nyilatkozott.

X

A terv készítése mezőgazdasági rendeltetésű területeket közvetlenül nem érint. Szakhatósági véleményt hatáskör hiányában nem áll módjukban kiadni.

X

X

Táj‐ és településkép védelmi szempontból nem támogatja a 8m legnagyobb építménymagasságot, kéri figyelembe venni a kialakult értékes faállományt, valamint a tervezés során azok lombkorona szintjéhez igazodó beépítés mértékét a fejlesztés során, amely megegyezik a jelenlegi szabályozott 4,5m maximális építménymagassággal. A Balaton medre a Natura2000 hálózat része. A Lottó telep vízparti területe előtt III. a és b osztályú nádasok találhatók. Az Étv. 8.§ (2) b pontja szerint az újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értékéhez képest nem csökkenhet. A Yacht kemping és a Kristóf kemping intenzív, vízparttal párhuzamos beépítését ökológiai és településkép védelmi szempontból nem támogatja. A tervhez szükséges környezeti vizsgálatot készíteni. Nem nyilatkozott.

X

A szabályozási terv készítéséhez kikötések nélkül hozzájárul.

7.

VESZPRÉM MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

X

8.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS IGAZGATÓSÁGA

X

9.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG

X

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL 10. KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI IRODA 11. VESZPRÉM MEGYEI FÖLDHIVATAL MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 12. VESZPRÉM MEGYEI ERDÉSZETI IGAZGATÓSÁG MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL 13. VESZPRÉM MEGYEI FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÓSÁGA HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HADMŰVELETI ÉS 14. KIKÉPZÉSI FŐOSZTÁLY 15. BALATONALMÁDI VÁROSI RENDŐRKAPITÁNYSÁG NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM 16. TERÜLETRENDEZÉSI ÉS TELEPÜLÉSÜGYI FŐOSZTÁLY KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI 17. KÖZPONT VESZPRÉMI KIRENDELTSÉG ÉS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT 18. VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 19.

NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG POLGÁRI LÉGIKÖZLEKEDÉSI IGAZGATÓSÁG

A tervezés során az építési jogszabályok, kötelező nemzeti szabványok tűzvédelmi előírásain túlmenően az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírásait kell figyelembe venni. Ismerteti az OTSZ néhány előírását. Felhívja a figyelmet a hatályos, alkalmazandó jogszabályokra, útügyi műszaki előírásokra. A közlekedési szakági munkarészt csak „A” kategóriás szaktervező készítheti. Kéri az egyeztetési anyag tervlapjait papír alapú tervként benyújtani, amelyen szerepelnie kell a közlekedéstervező elérhetőségének, kamarai számának és eredeti aláírásának. Az országos közutat érintő kérdésekben a Magyar Közút Nonprofit Zrt. véleményét kéri figyelembe venni, továbbá a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nyilatkozatát is kéri csatolni. Kéri továbbá feltüntetni a közterületi parkolóhelyek számát. Nem nyilatkozott.

X

A módosítással érintett területek közvetlen örökségvédelmi érdeket nem érintenek. A Kristóf kemping területére tervezett építménymagasság településkép‐, illetve tájkép védelmi szempontból nem kívánatos. Javasolja a vízisport telepen járatos 6m‐es építménymagasságot alkalmazni. A terület az ingatlan‐nyilvántartás szerint nem minősül termőföldnek, ezért észrevételt nem tesz.

X

Nem emel kifogást.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem tesz észrevételt.

X

Nem nyilatkozott

X

Nem nyilatkozott, nem érintett.

X

Nem nyilatkozott.

X

A szabályozási terv ásványi nyersanyag lelőhelyet, földtani szakkérdéseket nem érint. Megemlíti, hogy a partközeli területeken a teherbíró altalaj a terep alatt 6‐7m‐re kezdődik, melyet a nagyobb épületek alapozásánál figyelembe kell venni.

X

Nem nyilatkozott.

X

20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALA SOPRONI IGAZGATÓSÁG

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE ALSÓÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL SZENTKIRÁLYSZABADJA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL LITÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL BALATONFŰZFŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL BALATONKENESE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA – POLGÁRMESTERI HIVATAL

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

X

Nem nyilatkozott.

BALATONALMÁDI KRISTÓF KEMPING YACHT KEMPING ÉS KÖRNYÉKE

Recommend Documents