Baktalórántházai kistérség

Régió: Észak-Alföld Megye: Szabolcs-Szatmár-Bereg

A kistérség hazánk második legnagyobb területő hordalékkúp síkságához, a Nyírséghez tartozik. A hordalékkúp anyagát az északkeleti Kárpátokból és az ÉszakErdélybıl érkezı folyók, patakok és egyéb vízfolyások halmozták föl. A víz és a szél felszínformáló tevékenységének köszönhetıen az Alföld egyik legváltozatosabb tája. Gyakran találkozhatunk futóhomok-formákkal, néhol löszös üledékekkel, maradékgerincekkel. A térség jó természeti adottsága miatt viszonylag sokan dolgoznak a mezıgazdaságban. Fontosabb termények: rozs, napraforgó és a dohány, de kedvezı az éghajlat a káposztafélék termeléséhez is. Gyümölcstermeszté sben az alma és a meggy játssza a vezetı szerepet. Jelentıs az erdıgazdálkodás is, például a Baktalórántházai Erdészet területén.

Ajánlás: Azoknak a természetet, vízi sportokat kedvelı diákoknak és tanároknak ajánljuk a környék meglátogatását, akik szeretik a változatos felszíni formákat, kíváncsiak az ember és természet közvetlen viszonyára, és fontosnak tartják a környezetvédelmet és a fenntartható fejlıdés elvét. A terület lehetıséget ad arra, hogy csendes, nyugodt szemlélıdés közben megfigyelhessük a növényzet, állatvilág jellegzetességeit, és az e környezetben dolgozó emberek természetszemléletét.

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG

Baktalórántházai kistérség

Közigazgatási rangja: város (népesség: 3810 fı)

A mai város két középkori eredető település – Nyírbakta és Lórántháza egyesítésével jött létre 1931. január 1-én. Ez a terület, mint ahogy a régészeti leletek tanúsítják már a honfoglalás elıtt is lakott volt. A legrégebbi írásos emlék Nyírbaktáról a 13. századból származik, amelyben Baktát az egri püspöknek adományozta a király. Lórántházáról a 16. századból maradtak fenn írásos emlékek. Többször cserélt gazdát a terület, birtokosaik közül érdemes kiemelni a Báthoryakat, Rákócziakat. A 17. század végén Károlyi Sándor kapta meg adománybirtokként. Ettıl az idıtıl azonos földesura volt Nyírbaktának és Lórántházának. A 18. század végén a Haller család, majd a 19. században Bökönyi Bekk Pál tulajdonába került, akinek fiúsított lánya, Paulina hozományaként gróf Dégenfeld Imrére szállt. A család birtokolta 1945-ig, ezután államosították az általuk bıvített kastélyt, és a körülötte kialakított parkot (mely ma természetvédelmi terület), illetve a birtokot. A város ma nagyszámú civil szervezettel és fejlett infrastruktúrával rendelkezik, fokozatosan nı a vállalkozást indítók és abban dolgozók száma.

Urunk mennybemenetele - római katolikus templom Ma, a település központjában a kis dombon álló templom a 13. században épült román stílusban a csengeri és szamostatárfalvihoz hasonlóan vörösre és feketére égetett téglákból. Az egyhajós szentélyben 15. századi falkép töredékek maradtak fenn. A 16-19. században folyamatosan bıvítették, átalakították. Így több stílust is magán visel, például a 16. század elejérıl üzen a reneszánsz nyugati kapu, a torony pedig a 18. századról. Köztársaság tér 1. Tel.: 06/42-352-324


Baktalórántháza

Jókai u. 5. Tel.: 42/352-106

Degenfeld-kastély A 17. század elsı harmadában a Barkóczy család által épített vadász kúriát bıvítik az idık során kastéllyá. A Degenfeld család jelentısen átalakítja a 19. század közepén késı klasszicista stílusban. 1945 után ismét bıvült az épület, amikor tüdıszanatóriummá alakították át. Jelenleg az épület üresen áll. Köztársaság tér 13.

Kastélypark A klasszicista stílusú épület körül kialakított parkot a Degenfeld család a korstílust követve angolkertté formáltatta. Ez a mesterséges környezet azonban jól illeszkedett a környezı erdıhöz, réthez. Az egykori kertépítı harmonikusan válogatta össze színben és formában a parkot alkotó facsoportokat, az áthaladó csatorna vizével kialakított kis halastó pedig különös hangulatot kölcsönzött a tájnak. A park nagyon gazdag tavaszi virágokban, ezért érdemes ebben az évszakban felkeresni. A területen található fák közül kiemelkedı ritkaság a néhány, 300 évesre becsült kocsányos tölgy. Akik ısszel látogatnak el ide, azoknak a színpompás lombozatú fák nyújtanak felejthetetlen látványt. A park sokat megırzött eredeti szépségébıl, ezért kedvenc pihenıhellyé vált, ezt segítik az itt az elhelyezett padok is. A park fallal körülvett, védett terület.

Baktai-erdı - természetvédelmi terület Az 1977-ben védetté nyilvánított 341 hektáros erdırész a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. Az erdı Nyírségi homokterületen alakult ki, két erdıtársulás jellemzi, a homoki gyertyános-tölgyes és a gyöngyvirágos-tölgyes. A montán jellegő fajok is lehúzódtak ide, mert kedvez nekik a mélyen fekvı buckák között kialakuló hővösebb mikroklíma. A védett terület ırzi a táj hajdani faritkaságainak génbank állományát. Ennek a természeti szépségeket rejtı tájnak gazdag a vadállománya is (orrszarvú bogár, darázsölyv, héja, stb.). A 41-es úttól északra esı Nagyerdı


Református templom 1730 körül épült barokk stílusban, melyet 1844-ben bıvítettek a kor uralkodó stílusa szerint, így ekkor nyerte el klasszicista formáját, ugyanebben az idıben építették a templom tornyát is. A papi szék 1800 táján készült, a szószék és a kegyúri padok pedig 1840 körül.

Fenyves Csárda Panzió A 41-es fıút 27-es kilométerénél találjuk, Szatmár-Bereg megye mértani közepén, nagyvárosok ölelésében egy természetvédelmi erdıben várja a diákcsoportokat. A szálláson túl kiváló helyi speciális ételekbıl álló kínálattal várja a vendégeket, csoportokat elızetes megbeszélés alapján. Külön térítés ellenében asztaliteniszezésre, pezsgıfürdıre és szaunára is van lehetıség. Tel: 42/550-011, 42/550-012 Szállásfoglalás: [email protected] www.fenyvescsarda.hu

Középiskolai Kollégiumok Köztársaság tér 15. Naményi u. 7. Tel.: 42/550-003 Szállás egyeztetés alapján tanítási szünetekben.

Kitekintı: Amennyiben több napot töltünk el a térségben, föltétlenül érdemes megtekintenünk a Baktalórántházától 8 km-re lévı Vaja községben (Mátészalkai kistérségben) található Vay Ádám Múzeumot, ahol csodálatos kiállítás keretében tanulmányozhatjuk a kuruc kort és a Rákóczi szabadságharcot. (Lásd részletesen kistérségében.)

e

kötet

Mátészalkai


6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelemmel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára.

Közigazgatási rangja: nagyközség (népesség: 2974 fı)

A Nyírségben található nagyközséget Nyíregyházától a 41-es úton, vagy a Nyíregyháza-Vásárosnamény vasútvonalon közelíthetjük meg. A megye egyik legrégibb településének nevét egyes források gyepőıri "lövı" foglalkozásból származtatják, mások pedig a fejes saláta ısi magyar nevébıl a leveles-bıl, mivel ezt a növényt nagy mennyiségben termesztették a községben. Természeti környezete megegyezik a Nyírségben található felszíni formákkal, növényzettel, talajjal, stb. Egykor igen sok erdı volt ezen a területen, elsısorban tölgyes-gyertyánosok. A 18. század közepén (a gızgép feltalálása után) elindult erdıirtások itt is átalakították a tájat, és megjelentek az erdıs sztyeppék. A község eredetét a honfoglalás-korra vezetik vissza. Erre utal egy 1067-ben íródott, de csak átiratban fennmaradt oklevél, amely már említi a leveleki pusztán lakókat. A helység neve a késıbbi iratokban különbözı formákban jelenik meg: Leueleg, Leuelek, Lebenik. Szintén írásos dokumentuma van annak, hogy 1330-ban már templom áll itt. A Tisza szabályzása elıtt nagyon sok volt a vizes terület, amelynek áradása veszélyeztette az itt lakókat, és a mezıgazdasági területeket egyaránt. Ma már a vizet kis csatornákban, kanálisokba vezetik, majd a Lónyai-csatornán keresztül éri el a Tiszát. A Kislétáról jövı fıcsatorna (fıfolyás) felduzzasztásával jött létre a település határában a víztározó, azaz a Leveleki-tó, mely hozzájárul a terület fejlıdı turizmusához. Református templomát 1998-ban szentelték fel. Általános iskolájának újjáépítése az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében most van folyamatban.

Római katolikus templom A 13. században épült templomból ma már csak a 14. századi bıvítés gótikus emlékei maradtak fenn, a 17-19. században folyamatosan átépítették, illetve megújították. 1597-ben a reformáció elterjedésével a templom a reformátusok kezébe került 1722ig. A templom többszöri átépítése, helyreállítása során sem kapott


Levelek

Hısök tere 1. 42/249-316

Görög katolikus templom A görög katolikus egyház elsı említése 1714-bıl való, ahol az egész szabolcsi papsággal folytat pert a görög katolikus püspök. 1778-ig fatemplomuk volt, mely leégett, az új templomot a régi helyén 1790-ben építették késı barokk stílusban, Molnár György földesúr adományaként. Ikonosztáza a késıbbi korokból való. Hısök tere 2. Tel.: 42/249-214

Leveleki víztározó Az üdülıkkel és hétvégi házakkal beépített tópart is bizonyítja, hogy a környék kedvelt fürdıhelye, ez a mesterségesen kialakított tó. Azért ajánljuk diákcsoportoknak, mert sekély, és meleg viző tó. Lehetıséget biztosít a vízi játékokhoz, vízi sporthoz. Megközelíthetıség: a falutól északi irányban 2 km-re.

Vízi sport és Szabadidıcentrum Biztonságos fürdéshez, sportoláshoz, szabadidı hasznos eltöltéséhez ad lehetıséget a víztározó partján kialakított strand és szabadidıcentrum. A kora nyári idıszaktól kellemes hımérséklető víz és a gondozott környezet ideális pihenıhelye az osztálykirándulásoknak.


tornyot, a harangot a mellette álló haranglábban helyezték el. A templom a stílusok békés találkozása: a kapu felett gótikus fülkében barokk Szent Antal szobra áll, de a templom helyreállítás során reneszánsz kapu is elıkerült. A szentélyében Niczky Ferenc 1795-bıl származó epitáfiuma (epitáfium: a templomokban, sírkápolnákban a halottak emlékére állított, díszes kerető, föliratos kép, dombormő vagy föliratos tábla) látható. Oltára klasszicista, szószéke a 18. században készült.

Kapcsolat: +36-42-249503, +36-20-2247784 6. 9. évf. természetismeret, 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 6. 10. 11. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) hon-, és népismeret, néphagyomány, természet-, és környezetvédelemmel, görög katolikus egyháztörténettel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, komplex humán-sport táborok résztvevıi számára.

Tamás Bátya Kemping Tó u. 21. Tel: (42) 430-103, (30) 213-1967

Korona Panzió – Étterem Összes férıhely: 21 fı József A. u. 31. Tel: (30) 500-3596 T/F: (96) 229-255

Heléna Hotel és Étterem – Campingpark Összes férıhely: 77 fı József A. u. 25-72. Tel: (30) 506-6632 T/F: (96) 229-380


A strand melletti kemping 150 sátor kulturált elhelyezéséhez biztosít területet, és ehhez szükséges kommunális épületeket.

Baktalórántházai kistérség

Recommend Documents