Bakonyszücs Község Önkormányzata
Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ...............................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................... 3
A település bemutatása ........................................................................................................................ 3 Értékeink, küldetésünk ....................................................................................................................... 11
Célok .......................................................................................................................................................... 11
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)........................................... 13 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................... 13
2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................... 15
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége ...................... 16 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység .............................. 45
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......................................................................................... 59 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................. 67
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ............................................................... 73
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................. 76
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága ........................................................... 76
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..............................................
1. A HEP IT részletei ............................................................................................................................ 77
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .............................................................. 77 A beavatkozások megvalósítói.................................................................................................. 78
Jövőképünk....................................................................................................................................... 79 Az intézkedési területek részletes kifejtése......................................................................... 79
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)............................................................................................................................................................ 90 3. Megvalósítás................................................................................................................................... 95
A megvalósítás előkészítése ...................................................................................................... 95 A megvalósítás folyamata........................................................................................................... 96
Monitoring és visszacsatolás ..................................................................................................... 98 Nyilvánosság.................................................................................................................................... 98 Érvényesülés, módosítás........................................................................................................... 100
4. Elfogadás módja és dátuma................................................................................................... 101
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az
esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program
elkészítésének
részletes
szabályairól
szóló
2/2012.
(VI.
5.)
EMMI
rendelet
rendelkezéseivel, Ugod Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat.
Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő
intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira.
Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja.
A település bemutatása Bakonyalján, gyönyörű környezetben települt, erdők határolta, fő közlekedési (Pápa-
Zirc összekötő) útvonalhoz közeli, mégis csendes település. A község a múltban is
Veszprém megyéhez és a pápai járáshoz tartozott, közigazgatásilag ma is e megyéhez és városkörnyékhez kapcsolódik.
3
Bakonyszücs madártávlatból A
II.
világháború
után
Fenyőfő-Bakonykoppány-Szücs
területen
körjegyzőségi
székhely, majd 1962-ig önálló tanáccsal rendelkezett, később Ugod székhelyű közös tanácshoz tartozott másik négy községgel együtt, 1990-től ismét körjegyzőségi székhely, Bakonykoppány községre is kiterjedő illetékességgel.
A településen 1989 óta működik a Daganatos Betegek Rehabilitációs Lelki Otthona. Az
intézmény országos hatókörrel végzi daganatos és más krónikus betegségben szenvedő betegek lelki megerősítését.
Rehabilitációs Otthon Mai, alig 400 fős lakosságához mérten nagy határához tartozik a Bakony legmagasabb
pontja, a 709 m magas Kőris-hegy és oldalában a kora Árpád-kor óta ismert, jelenleg is
kedvelt kirándulóhely, az Odvaskő-barlang, déli-délnyugati határában, a Gerence-patak partján, mint külterületi lakott hely létezik Huszárokelőpuszta, amelynek Bakonyszücshöz tartozó részén az állandó lakosok száma 8 fő.
A községhatár déli és északi vége közötti szintkülönbség csaknem 500 méter. Szücs
község – 1954-től: Bakonyszücs – az oklevelek szerint a honfoglalás idejében került a
Koppány-nemzetség birtokába. Egyes források a falu Kálváriájának központi részét Koppány vezér korából származónak tekintik.
4
Kálvária-kápolna Nevének eredetéről - melyet 1249-ben említenek először Swich alakban - megoszlanak
a vélemények: egyesek nemzetségnévből eredeztetik, míg mások szerint a középkorban a lakosság többsége az ugodi várat látta el szücsipari termékekkel. Előbb krakkói
várjobbágyok, majd a (bakony)béli apátság, ezután hosszú pereskedést követően az
ugodi uradalom birtoka, a XV. század végén a bakonybéli egyházi bíró lakhelye. Határában, a régebben Bakonyújvár-hegynek nevezett részen még a múlt század elején láthatóak voltak a Podmaniczky-család középkori rablóvárának nyomai.
A község a török hódoltság elején, 1544-ben elnéptelenedett, újratelepítése a
földesúri, gr. Esterházy-család által 1736-37-ben történt meg, németajkú lakosokkal, akik bajorok, württenbergiek, osztrákok, a morva és cseh területről származó németek és elnémetesedett horvátok közül kerültek ki.
Kőris-hegy A falu lakossága elsősorban földművelésből élt, ám többen dolgoztak a Kőris-hegy
oldalában a XIX. század közepéig működött, jó minőségű vörös márványt adó kőbányában is, amelynek anyagából készült a helyi római katolikus templom több kőfaragványa, a
Kálvária-kápolna előtti kereszt talapzata, és a gróf Esterházyak pápai Várkastélya udvarának bejáratát őrző két oroszlánszobor.
A második világháború után súlyos vérveszteség érte a közösséget, amikor a lakosság
több, mint egyharmad részét Németországba kitelepítették. A mai községi címer derékba
tört kőrisfája emlékeztet erre, míg az abból növő zöld ágacska az újrakezdést, a bele nem
törődést, valamint a szülőföldjüket szintén elvesztett, felvidéki, Garam-vidéki magyarok idetelepülését jelképezi. A történelmi folytonosságra utal a címer alsó részén a még romos állapotot mutató kálvária-kápolna képe.
5
Templom A község római katolikus templomát Esterházy Károly egri püspök építette 1786-ban,
1789-ben festette a „Mária mennybemenetele” c. képet Huszár Ferenc egri művész.
Említést érdemel a faragott, népies copf stílusú sekrestyeszekrény. A szószék, a mellékoltárok és a cibórum klasszicista, a mellékoltárok Szent Flóriánt és Szent
Sebestyént ábrázolják. A templom előtt a két világháború áldozatainak emlékműve áll. Az 1787-ből való kései barokk plébániaház a templommal átellenben található, utcai homlokzatát lizériák tagolják, udvari homlokzatán befalazott árkádívek találhatók.
A település Veszprém megye egyik legszebb részén fekszik, széles dombháton terül el,
ott, ahol az Északi-Bakony bércei belesimulni kezdenek a szelíd kisalföldi tájba. A falut
délről és keletről gyönyörű erdők ölelik, és a lakosság számához mérten hatalmas határához - melynek északi és déli vége között a szintkülönbség csaknem 500 méter -
tartozik a környék kedvelt kirándulóhelye, a Bakony legmagasabb pontja, a 709 m magas Kőris-hegy és oldalában a kora Árpád-kor óta ismert Odvaskő-barlang.
Régóta lakott hely ez, őskori régészeti leletek feltárásának, római kori emlékek
fellelésének helye. Szücs község az oklevelek szerint a honfoglalás idejében került a Koppány-nemzetség birtokába. Egyes források gyönyörű Kálvária-kápolnánk központi részét az Árpád-korból származónak tekintik.
Nemcsak történeti emlékeink vonzóak az idelátogatók számára, de a település
elhelyezkedése és természeti adottságai is: a fő közlekedési (Pápa-Zirc összekötő) útvonalhoz 1,5 km-nyi közelségben fekvő, mégis csendes „zsák”-falu a mienk, ahol a
természetjárást, túrázást kedvelők, a horgászok vagy a vadászok épp oly jó hangulatú napokat tölthetnek, mint az ifjabb korosztály egy iskolai kirándulás, vagy nyári táborozás alkalmával.
1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő 2007
352
Változás
2008
344
97%
2010
312
93%
2009 2011
333 319
96% 1012
6
Lakónépesség 360 350 340 330 320 310 300 290 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat – Állandó népesség fő
%
nők
férfiak
összesen
0-14 éves
17
18-59 éves 65 év feletti
nő
340
nők
47%
férfiak
24
41
41%
59%
77
120
197
39%
61%
37
18
55
160
0-2 évesek 15-17 éves
6
60-64 éves
10
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
180
7
13
11
21
46% 48% 67%
53%
54% 52% 33%
Állandó népesség - nők 65 év feletti 25%
0-14 éves 12% 15-17 éves 4%
60-64 éves 7% 18-59 éves 52%
7
Állandó népesség - férfiak 65 év feletti 10%
0-14 éves 13% 15-17 éves 4%
60-64 éves 6%
18-59 éves
A település állandó népesség számából kitűnik, hogy a nők és férfiak aránya korosztályokra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. Nagyobb eltérés a 18-59 éves éves férfiaknál, míg a nők esetében a 65 év felettieknél mutatkozik.
3. számú táblázat – Öregedési index Forrás:TeIR, KSH-TSTAR
65 év feletti állandó
2001
lakosok száma (fő)
0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő)
2008
61
55
2010
59
45
2009 2011
64 55
53 41
Öregedési index (%)
#ZÉRÓOSZTÓ! 110,9% 120,8% 131,1% 134,1%
8
Öregedési index (%) 160,0% 140,0% 120,0% 100,0%
80,0% 60,0% 40,0% 20,0%
0,0%
2001 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A település öregedési indexe mutatja, hogy az esélyegyenlőség szempontjából az idősek fokozott ellátására, segítésére van és lesz szükség a jövőben.
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
állandó jellegű
2008 2009 2010 2011 2012
elvándorlás
egyenleg
7
14
-7
4
25
odavándorlás 4 11
18
-14
15
-4
-21 0
A belföldi vándorlási mutató szerint a település vonzereje többnyire negatív előjelet mutat, inkább
az elvándorlás jellemző. Ez azért aggasztó, mert a falu minden szempontból élhető település, kivéve helyben található munkahelyek számát
9
Belföldi vándorlások - egyenleg (fő) 0 -5
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-10 -15 -20 -25
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma
2008 2009
halálozások száma
2
7
2
6
3
2010 2011
természetes
szaporodás (fő) -5
2
2
1
-4
7
-5
természetes szaporodás (fő) 2 1 0 -1
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
-2 -3 -4 -5 -6
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR
A természetes szaporodás szintén negatív előjelű, ami azt jelenti, hogy az élve születések száma
kevesebb, mint a halálozások száma. Sajnos ez is annak bizonyítéka, hogy a falu elöregedő, így a
gyermekek és fiatalok mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre.
10
Értékeink, küldetésünk A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megszüntetése az Európai Unió és hazánk törvényi előírásainak betartása mellett a település számára is alapvető jelentőségű. Fontos, hogy végső célként minden
állampolgár, ezen belül minden helyi lakos számára megteremtődjön az esélyegyenlőség az élet különböző területein. Így: a • • • • •
tanulásban,
a szociális és egészségügyi ellátásban, a munkához jutásban,
a fizikai környezetben,
a közszolgáltatások elérésében.
Célok A helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja
Bakonyszücs Község Önkormányzatának célja, hogy olyan településsé váljon, ahol senki nem tapasztalja a hátrányos megkülönböztetés közvetlen vagy közvetett formáját, ahol minden lakossal szemben érvényesül az egyenlő bánásmód elve, valamint biztosított az egyenlő hozzáférés az önkormányzat és intézményei, valamint a közszolgáltatások által nyújtott szolgáltatásokhoz.
Bakonyszücs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: • • • •
az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet,
a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés
során
feltárt
problémák
komplex
kezelése
érdekében
szükséges
intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel. A Helyi Esélyegyenlőségi Program helyzetelemző részének célja
Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen.
11
Fontos, hogy minden állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosítsunk a fő esélyegyenlőségi területek mindegyikén: • • • • • •
a családbarát munkahelyi körülmények megteremtésében és erősítésében, a nemek közötti esélykülönbségek csökkentésében, akadálymentesítésben,
a fogyatékkal élők életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában, a romák életminőségének és munkaerő-piaci esélyeinek javításában,
más hátrányos helyzetű csoportok munkapiaci és társadalmi esélyeinek javításában
E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekintetni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat.
Továbbá célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében.
A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését a HEP IT tartalmazza.
Fő célkitűzéseink: •
az esélyegyenlőség folyamatos érvényesítése a különböző önkormányzati határozatok
•
a hátrányos megkülönböztetés csökkentése, megszüntetése,
• •
meghozatalában, intézkedések megtételében,
a megkülönböztetéstől mentes gondolkodás erősítése,
egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára: -
-
-
-
-
-
-
•
időskorú személyek,
fogyatékossággal élő emberek,
munkanélküli emberek,
munkába visszatérő személyek,
pályakezdő fiatalok,
nők és munkahelyen foglalkoztatott kisgyermekes szülők,
mélyszegénységben élők és roma származású emberek,
alacsony iskolai végzettségű személyek.
Együttműködés és együttműködés összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében -
-
-
-
-
a közoktatási,
a foglalkoztatási
a közművelődési,
a szociális,
az egészségügyi, 12
-
más közszolgáltatási területen.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából.
További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt.
Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a
programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása
A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei,
a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi
mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és
a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet
alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban:
Mötv.)
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.)
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 13
(továbbiakban: Flt.)
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény)
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.)
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.)
(továbbiakban: Gyvt.)
előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31 §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok - különös tekintettel a nők, a mélyszegénységben élők, romák, a fogyatékkal élő személyek, valamint a gyermekek és idősek csoportjára - oktatási,
lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az
oktatás-képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.
Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket.
Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Ugod Község Önkormányzat képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett
megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják.
Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarországi helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény (továbbiakban: Mötv.) 42 § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32 cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket az alábbiakban határozza meg.
„(1) A Képviselő-testület gyakorolja az önkormányzati jogokat, ellátja a jogszabályokban meghatározott és az önként vállalt feladatokat.
(2) A Képviselő-testület főbb feladat-, és hatáskörét – benne az önként vállalt feladatokkal – a 6. sz.
14
melléklet tartalmazza”2
2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal,
koncepciókkal, programokkal 2.2
A
helyi
bemutatása
esélyegyenlőségi
program
térségi,
társulási
kapcsolódásainak
Bakonyszücs Község Önkormányzata az alábbi társulásoknak tagja: •
Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása abból a célból jött lére,
hogy a kistérség lakossága az önkormányzati közszolgáltatásokhoz minél
teljesebb körben jusson hozzá, és az Önkormányzatok ezen megállapodás
keretében történő együttműködéssel minél teljesebb, forrásaik célszerű és optimális felhasználásával biztosítsák a mind magasabb szintű ellátást, közszolgáltatást és a településfejlesztést •
A Pápa Környéki Önkormányzatok Feladatellátó Intézménye azzal a céllal jött
létre, hogy az Önkormányzatok ezen megállapodás keretében történő
együttműködéssel minél hatékonyabb, célszerűbb szociális és gyermekjóléti ellátást biztosítsanak a településen élő lakosság számára. Önkormányzatok
kötelező feladataként a szociális alapszolgáltatások biztosítása, a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása a szociálisan rászorulók részére, a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára segítséget nyújtson. •
Az Ugodi Közös Önkormányzati Hivatal, (melynek közvetlen jogelődje UgodBakonyszücs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzősége volt), azzal a céllal jött létre, hogy az Önkormányzatok polgármesterei, vagy a jegyző feladat- és
hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával
kapcsolatos feladatok ellátása s közreműködés az Önkormányzatok egymás közötti,
valamint
összehangolásában. •
az
állami
szervekkel
történő
együttműködésének
Ugod, Bakonyszücs, Bakonykoppány Védőnői Szolgálatot Fenntartó Társulás a védőnői ellátás biztosítására, a védőnői szolgálat közös működtetésére terjed ki.
Az önkormányzatok számára a társulások létrehozása, fenntartása azért célszerű, mert a társulások a kiegészítő állami támogatások igénybevételére jogosulttá válnak,
mely a társulások részére a közösen fenntartott intézmények költségtakarékosabb
15
működtetését eredményezik.
2.3
A
települési
önkormányzat
rendelkezésére
álló,
az
esélyegyenlőség
szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása
A helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését a Központi Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nonprofit Kft. (teljes nevén VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.), TEIR – Az
Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal,
MÁK, a helyi Önkormányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szolgálta. Az esélyegyenlőségi
program készítésekor az országos adatbázisokban a 2012. évi adatok még nem elérhetőek. Ezeket a két év múlva a felülvizsgálat során pótolni kell.
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új, de napjainkban egyre gyakrabban használt fogalom. Ezen
elsősorban azt a jelenséget érthetjük, amikor valaki vagy valakik tartósan a létminimum szintje alatt élnek, és szinte esélyük sincs arra, hogy ebből a helyzetből, önerőből kitörjenek.
Az országban közel négymillió ember él létminimum alatt, közel másfél millióan jövedelmi szegénységben, és kb. 1,2 millióan mélyszegénységben, más szóval nyomorban. társadalom fokmérője, miképpen bánik a magára maradt emberekkel.
Minden
A településen az életet, lakhatást, gyermek, időskorú, bántalmazott nő, vagy fogyatékkal élő
személy ellátatlanságából eredő azonnali beavatkozást igénylő esélyegyenlőtlenségi probléma nincs. Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy az önhibájukon kívül, vagy akár önhibájuk okán is
szerény vagy szegényes körülmények között élőkre, elesettekre, bármi okból hátrányos helyzetben élőkre, az önkormányzat a kötelező, illetve önként vállalt feladatainak ellátása során fokozottan ne
figyelne. A településen a szó klasszikus értelmében vett mélyszegénységben-nyomorban élő
lakótársunk (család) jelenleg nincs. Azonban a munkahelyek hiánya, az elhelyezkedési esélyek rohamos csökkenése a szerény körülmények között élő emberek, családok rohamos lecsúszásához vezet.
A községben pár roma származású család él, akik tökéletesen beilleszkedtek a telepés mindennapi életébe, így a cigányság szegregációja, illetve ellenük irányuló diszkrimináció sem jelentkezik.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet
A lakosok átlagos, elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb.
Ennek legfőbb oka a nagymértékű
munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött megtakarításait feléli, újabb 16
megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, éppen ellenkezőleg, a szülők segítik ki a fiatalokat.
A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. Az viszont az idősebbek
elmondásaiból kitűnik, hogy ők, ha szerény mértékben is, de takarékoskodnak,
gondolván arra, hogy egy haláleset a gyerekeiket a tragédián túl, anyagi megterheléssel ne sújtsa.
A településen 158 db lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi
házban élnek. Néhány otthonban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a
tulajdonosok igényétől, igényességétől függően karbantartottak. A lakások kb. 70 %-a összkomfortos (villany, víz, gáz, telefon, kábeltévé, internet). A színvonal tekintetében nincs nagy
eltérés, egy-két, a helyi viszonyokhoz képest „gazdagabb” porta is van, de ezek sem a luxus
kategóriába tartoznak. A zártkertek száma 127 db, melyek egy részén különböző mezőgazdasági termékek előállításával, másik részén szőlőműveléssel foglalkoznak. Üdülőtulajdonról nincs információ. 3.2
Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció
„A foglalkoztatás és a munkavégzés a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlőség kulcselemei, s jelentősen hozzájárulnak a polgároknak a gazdasági, társadalmi és kulturális életben való teljes jogú részvételéhez. Ennek ellenére a foglalkoztatási és a munkaerőpiacon a hátrányos megkülönböztetés számos esetével találkozhatunk.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) célja, hogy biztosítsa a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának
elősegítését, a foglalkoztatási feszültségek feloldását, valamint az álláskeresők támogatását. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (Mötv.) 15 §-a szerint a helyi önkormányzat a
feladat- és hatásköreinek ellátása során – törvényben meghatározott módon és mértékben – biztosítja a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személyek feladatellátásba történő bevonását.
A helyi önkormányzat az Flt. 8. §-a értelmében külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során
közfoglalkoztatást szervez,
figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,
döntéseinek
előkészítése,
valamint
foglalkoztatáspolitikai követelményeit,
végrehajtása
során
figyelembe
veszi
azok
az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.
A KSH adatai szerint a 15-74 éves lakosok közel 59%-a tartozott a gazdaságilag aktívak közé
Veszprém megyében. A foglalkoztatottak átlagos létszáma 143,6 ezer fő volt, ami 600 fővel kevesebb, mint a 2011. évi. A megyei munkanélküliségi ráta 10,9%, míg a foglalkoztatási arány 52,3% volt. A munkanélküli ráta mértéke megegyezik az országossal, míg a foglalkoztatási ráta 1,7 %-al kedvezőbben alakult.
Az alábbi táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás 17
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket elemzi az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban.
3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő)
év
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
nő fő
férfi %
fő
összesen %
fő
%
2008
116
138
254
12
10,3%
19
13,8%
31
12,2%
2010
105
130
235
14
13,3%
25
19,2%
39
16,6%
2009 2011
109 106
110
219
138
17
244
13
15,6% 12,3%
19
17,3%
21
15,2%
36 34
16,4% 13,9%
Álláskeresők aránya 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
2008
2009
2010
2011
nők
2012
férfiak
2013
összesen
2014
2015
2016
2017
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Ezek az adtok arra mutatnak, hogy Bakonyszücsön a teljes lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántartott álláskeresők száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatok tanúsága szerint a 2010 évben volt a legmagasabb a
nyilvántartott álláskeresők száma ( főleg a férfiak esetében), míg ez a tendencia szerencsére javulásnak indult. A településen jelenleg nem tapasztalhatók olyan gazdasági folyamatok, melyek az állástalanok számát csökkenthetnék.
18
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett
2008
2009
2010
2011
fő
31
36
39
34
fő
0
0
4
0
%
0,0%
0,0%
10,3%
0,0%
%
29,0%
13,9%
15,4%
8,8%
%
3,2%
8,3%
5,1%
2,9%
%
16,1%
16,7%
7,7%
20,6%
%
6,5%
19,4%
20,5%
23,5%
%
9,7%
2,8%
2,6%
0,0%
%
9,7%
13,9%
12,8%
17,6%
%
19,4%
8,3%
10,3%
11,8%
%
6,5%
16,7%
15,4%
11,8%
%
0,0%
0,0%
0,0%
2,9%
fő fő fő fő fő fő fő fő fő
9 1 5 2 3 3 6 2 0
5 3 6 7 1 5 3 6 0
6 2 3 8 1 5 4 6 0
3 1 7 8 0 6 4 4 1
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
19
Álláskeresők száma (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Az 51-55 éves korosztály tekintetében kiugró volt a regisztrált munkanélküliek száma 2010. évben. Ahogyan az ország más részeire is jellemző, ez a korosztály talál legnehezebben munkát. 3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli
év
2008 2009 2010 2011
180 napnál régebben regisztrált munkanélküli
fő
fő
%
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
17
19
36
6
12
18
12 14 13
19 25 21
31 39 34
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
7 6
11
11 10
10
Nő
férfi
összesen
63,2%
50,0%
18
58,3%
57,9%
16
42,9%
40,0%
21
35,3% 84,6%
47,6%
58,1% 41,0% 61,8%
20
180 napnál régebben munkanélküliek aránya 90,0% 80,0% 70,0% 60,0% 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0%
2008
2009
2010
2011 nők
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
összesen
A táblázat arra mutat rá, hogy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek. Minél magasabb a
tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. Mint látható 2011-ben kiugróan magas a nők tekintetében a tartós munkanélküliek száma.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma
év
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
56
1
2008
28
36
64
2010
23
34
57
2009 2011
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
22 24
34 32
56
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
nő
Férfi %
fő
4,5%
1
0
0,0%
1
4,3%
1
4,2%
%
fő
2,9%
2
3
8,3%
6
17,6%
0
összesen
0,0%
%
3
4,7%
7
12,3%
1
3,6% 1,8%
21
Pályakezdő álláskeresők száma 7 6 5 4 3 2 1 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
nők
férfiak
2014
2015
2016
2017
A táblázat egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A
pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. Amennyiben szerencséjük van, talán valamelyik pápai összeszerelő üzemben találnak munkát.
Aki nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést, hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni.
A nem megfelelő – alacsony vagy a munkáltatói igényektől eltérő – iskolai
végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti.
3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség 15 éves és idősebb
év
2001
lakosság száma összesen
15-X éves legalább általános
általános iskolai végzettséggel nem Összesen
iskolát végzettek száma
rendelkezők 15-x évesek száma
összesen
nő
férfi
összesen
nő
férfi
fő
fő
fő
fő
fő
fő
fő
305
153
152
122
64
58
183
Forrás: TeIR, KSH Népszámlálás
%
60,0 %
nő fő 89
férfi %
58,2 %
fő
%
94
61,8%
Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma első látásra azért tűnik magasnak, mert 2001. évben az idősebb korosztályból sokan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsonyabb iskolai 22
végzettséggel rendelkeztek.
3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
év
végzettség
fő
77
6
52
2010
72
2011
alacsonyabb
Fő
2008 2009
8 általánosnál
végzettség szerint
48
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
%
8 általános fő
8 általánosnál
magasabb iskolai
%
fő
végzettség %
4
12,9%
13
41,9%
14
45,2%
4
10,3%
17
43,6%
18
46,2%
4
16,7% 11,8%
12 17
33,3%
18
50,0%
50,0%
13
38,2%
Munkanélküliek iskolai végzettsége (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10
5 0
2008
2009
2010
2011
8 általánosnál alacsonyabb
2012
2013
8 általános
2014
év
2016
8. évfolyamot
felnőttoktatásban
eredményesen elvégzők száma
fő
Fő
%
2009
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2011
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2010 2012
2017
8 általánosnál magasabb
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma
2015
0 0
0 0
#ZÉRÓOSZTÓ! #ZÉRÓOSZTÓ!
23
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
A településen nincs általános iskolai felnőttképzés, erre igény sincs, és nem is indokolt.
3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában középfokú
év
felnőttoktatásban
résztvevők összesen
szakiskolai
szakközépiskolai
résztvevők
résztvevők
felnőttoktatásban felnőttoktatásban
gimnáziumi
felnőttoktatásban résztvevők
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2009
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2011
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
2010
0
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
#ZÉRÓOSZTÓ!
0
Forrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat
#ZÉRÓOSZTÓ!
Középfokú felnőttoktatásban és szakiskolai felnőttoktatásban részt vevők száma nem ismert.
3.2.12. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja – fiatalok van/nincs fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a településen
fiatalok foglalkoztatását megkönnyítő programok a vonzásközpontban
Felsorolás
nincs Vállalkozóvá válás támogatása van
-TÁMOP1.1.2
-Pályakezdők munkatapasztalatszerzézésének
- Közfoglalkoztatás az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen
az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a vonzásközpontban
támogatása
nincs „Első van
munkahely
program
garancia”
-Képzés
- Munkahelyvédelmi akcióterv
Forrás: helyi adatgyűjtés
24
3.2.14. számú táblázat – A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - felnőttek van/nincs felnőttképző településen
programok
a
Felsorolás
nincs Angol alapfok
- Angol középfok
- Autóbuszvezető D + GKI
- Betanított varrómunkás - CNC-forgácsoló
- Csontozó munkás
- Élelmiszer- és vegyi áru eladó + - Pénztárgépkezelő -Fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő
-Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő - Fröccsöntőgép-kezelő - Gyakorló ápoló
- Hő- és hangszigetelő
- Hulladékgyűjtő és –szállító - Karbantartó csőszerelő - Logisztikai ügyintéző
- Mezőgazdasági vontató vezető felnőttképző
programok
vonzásközpontban
a
van
- Műanyageksztruder kezelő - Német alapfok
- Német középfok
- Nyomdai gépkezelő
- Panziós, falusi vendéglátó - Parkgondozó
- Parkgondozó + kisgépkezelő - Pék
- Ruházati eladó + Bolti pénztáros - Szakács
- Szállodai szobaasszony + angol nyelv
-Szállodai szobaasszony + német nyelv - Szárazépítő
- Szerkezetlakatos - Szobafestő
- Szociális gondozó és ápoló - Szőlőtermesztő
- Targoncavezető + raktárkezelő - Tehergépkocsi-vezető C + GK
25
egyéb
munkaerő-piaci
szolgáltatások a településen
nincs Munkatanácsadás - Pályatanácsadás
egyéb
szolgáltatások
munkaerő-piaci
vonzásközpontban
a
- Álláskeresési tanácsadás van
- Rehabilitációs tanácsadás - Pszichológiai tanácsadás
- Munkaerő-piaci és foglalkozási információnyújtás - Információnyújtás
Helyi foglalkoztatási programok a településen
Helyi foglalkoztatási programok a vonzásközpontban
- Mentori segítségnyújtás nincs nincs
Forrás: helyi adatgyűjtés
Az elmúlt években a hátrányos helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra történő visszakerülése érdekében az önkormányzat közfoglalkoztatással igyekezett segíteni a munkavégzéshez kapcsolt, munkajövedelemmel
járó foglalkoztatást. Bakonyszücsön a közfoglalkoztatási programok csökkentik a munkanélküliek számát, de jelentős jövedelemnövekedést nem eredményeznek. Ennek több oka van:
a) az alulképzett, vagy nem versenyképes szakmával rendelkező emberek zöme beletörődött és
alkalmazkodott a létminimum alatti ingerszegény életvitelbe.
b) A szakmával rendelkező munkanélküliek még végzettségüknek megfelelő területen is alul vannak fizetve.
Tény, hogy Magyarországon a vállalkozások zöme szakipari kényszervállalkozás, melynek állománya alig
haladja meg a 1-3 főt. A rendkívül magas adózási kötelezések, az állandóan változó jogszabályi környezet, valamint az üzleti ismeretek hiánya alulmotiválja a lakosságot, belekényszerül a közfoglalkoztatás csapdájába.
c) A magasan kvalifikált képzettséggel rendelkezők a helyváltoztatási képtelenség valamint az alulfizetettség
közötti szakadékban vergődnek. Még rosszabb helyzetben vannak a pályakezdők, akik szakmai gyakorlat hiányában képtelenek a végzettségnek megfelelő elhelyezkedésre, s ha hozzátesszük azt, hogy gyermekvállalás előtt álló vagy kisgyermekes nők, akkor a felvevőpiac részükre be is zárult. Marad a
közfoglalkoztatás állam által biztosított formája, ahol minimálbérért számára nem megfelelő szakmai munkát végez munkájának totális elismerése és pozitív értékelése nélkül.
d) A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)
A közfoglalkoztatottak folyamatos munkahelyi stressznek vannak kitéve, hiszen a foglalkoztatása
határozott időre szól, melyet ismételt munkanélküliség követ. Ördögi kör ez, mely sem a foglalkoztatónak, sem a munkavállalónak nem jó!
26
A táblázat adatai is ezt támasztják alá. Egyre nagyobb szerepe van a helyi munkaerő foglalkoztatásában az
önkormányzat közfoglalkoztatási programjának, azonban ez a foglalkoztatási forma csak részben tudja pótolni a hiányzó munkalehetőségeket.
3.2.16. számú táblázat – Mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatása év
mélyszegénységben élők
Romák/cigányok
2008
0
0
2009
0
0
2010
0
0
2011
0
0
Forrás: helyi adatgyűjtés
Nyilvántartásunk nem rendelkezik ilyen adatokkal, ezért a táblázat adatai üresek
Országos szinten azt láthatjuk, hogy foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A foglalkozási diszkrimináció mértéke és a munkaerő-piaci státusz között erős összefüggés található. A nem foglalkoztatottak csoportja (munkanélküliek és inaktívak együtt) és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést eddigi életútjuk során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A munkaerőpiacon
a romákat sújtó diszkrimináció leggyakrabban a munkára való jelentkezés során valósul meg. Természetesen arra is akadhat példa, hogy a roma munkavállalót alkalmazzák, de a munkahelyen főnöke vagy esetleg kollégái cigány származása miatt olyan légkört teremtenek számára, amelyben hosszútávon nem képes megmaradni. Magyarországon számos településen a munkaügyi diszkrimináció egyik speciális típusa a települési önkormányzatok által szervezett közhasznú-,
közcélú munkák keretében megvalósuló hátrányos megkülönböztetés. Ennek egyik formája, amikor a munkára kötelezett romákat kizárólag a „legalantasabb” munkák (utcaseprés, szemétszedés, ároktisztítás) elvégzésére kötelezik iskolai végzettségtől függetlenül, míg a közhivatalokban (polgármesteri hivatal), közintézményekben (iskola, óvoda) kizárólag nem romák dolgozhatnak. Országosan ismert olyan eset is, amikor a romákat a közhasznú foglalkoztatás során munkaszerződés, megfelelő munkaruha, szerszámok, és védőital nélkül dolgoztatták, embertelen körülmények között. Bakonyszücsön a foglalkoztatás területén megvalósuló hátrányos megkülönböztetésről nincs tudomásunk.
27
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális törvény célja:
„1. § (1) E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében
meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
(2) A helyi önkormányzatok az e törvényben szabályozott ellátásokon túl saját költségvetésük terhére egyéb ellátásokat is megállapíthatnak.
2. § A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.”3 A szociális ellátás formái:
„25. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható. (2)118
(3)119 Szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) a települési önkormányzat jegyzője az e törvényben meghatározott feltételek szerint aa) foglalkoztatást helyettesítő támogatást, ab) rendszeres szociális segélyt,
ac) lakásfenntartási támogatást;
b) a települési önkormányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint
ba) a 43/B. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt;
c) a járási hivatal az e törvényben meghatározott feltételek szerint ca) időskorúak járadékát,
cb) a 41. § (1) bekezdésében és a 43/A. § (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat;
állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).” 4
Természetben nyújtható szociális ellátások:
„47. §266 (1)267 A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások közül természetbeni szociális ellátás formájában
a) a rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, b) a lakásfenntartási támogatás,
28
c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható.”
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1991. évi IV. tv. Munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások 13/A. §55 (1) Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti. (2) A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők: a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása, b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,
c) munkaközvetítés. (3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja: a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2011. évi CVIII. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.
Képzések elősegítése 14. § (1) Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek, a) aki álláskereső, b) aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot, c) aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül, d)aki rehabilitációs ellátásban részesül, e) akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy f) aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá
g) aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható. (2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a harminc órát, és a) a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek
egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint 29
b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat. (4) Képzési támogatásként a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével
aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése; b) az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a
szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése adható.
14/A. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító
képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez, b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások 16. § (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és
b)a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból felmondással nem szüntette meg, és c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi 30
időtartamra nyújtható. (3)87 Ha a munkaadó a szövetkezetekről szóló törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70 százalékáig terjedhet feltéve, hogy a munkaadó
vállalja a hátrányos helyzetű személy továbbfoglalkoztatását legalább a támogatás folyósítási időtartama 50 százalékának megfelelő időtartamra. (4)88 A (3) bekezdésben meghatározott támogatás esetén a támogatás és a továbbfoglalkoztatás együttes időtartama legfeljebb egy év, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatása esetén legfeljebb két év lehet.
24. § Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Álláskeresési járadék 25. § (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki a) álláskereső, b) az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1)
bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik, d) munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. (2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha
b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas, c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri, d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg, e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik. (3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt
feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultsági idő időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: 31
Mt.) 128. § és 130. §], valamint b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 131. § (1) és (2) bekezdése], továbbá d) önkéntes tartalékos katonai tényleges szolgálatteljesítés miatt kerül sor.
(5) Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség felajánlható. (6) Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként. Álláskeresési járadék mértéke 26. § (1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az
álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során
ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.
(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani. (3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka. (4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része. (5) Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60
százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg. (7)A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.
32
(8) A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka. Nyugdíj előtti álláskeresési segély 30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és b) a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy a folyósítási időtartam kimerítését
megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – kereső tevékenység miatt – megszüntette és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, c)az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy a b) pontban meghatározott megszüntetését követően három éven belül betöltötte a b) pontban meghatározott életkort, és d)rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és,
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül. (2) Az álláskeresési segély összegét a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér összege 40 százalékának alapulvételével kell megállapítani. Ha a 26. § (1)
bekezdésében meghatározott járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összegét a járadékalap alapulvételével kell megállapítani. Az egy napra járó álláskeresési segély összege az előzőekben foglaltak szerint meghatározott segélyalap harmincad része. (3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi nyugdíj, megváltozott munkaképességű személyek ellátása jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósíthat. Költségtérítés 32. § Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával,
valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.
33
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség
év
száma
segélyben részesülők fő
segélyben részesülők %
2008
254
3
1,2%
2010
235
4
1,7%
2009
219
2011
7
244
3,2%
3
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
1,2%
Segélyezettek száma (fő) 300 250 200 150 100 50 0
2008
2009
2010
2011
2012
15-64 évesek
2013
2014
2015
2016
2017
Segélyben részesülők száma
A segélyben részesülök száma 2008-ban volt a legmagasabb, 2009-ben csökkent, 2010-ben ismét nőtt, de
nem érte el a 2008-as szintet.. 2011 évben módosult az álláskeresési ellátások rendszere, és ettől fogva álláskeresési segélyben csak azok a személyek részesülhetnek, akik nyugdíj előtt állnak. 3.3.2. számú táblázat - Járadékra jogosultak száma év
nyilvántartott álláskeresők száma
fő
36
7
31
2010
39
2011
járadékra
fő
2008 2009
álláskeresési
34
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
jogosultak %
7
22,6%
4
10,3%
5
19,4% 14,7%
34
Álláskeresési járadékra jogosultak aránya (%) 25,0% 20,0% 15,0% 10,0% 5,0% 0,0%
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
A nyilvántartott álláskeresési járadékra jogosultak aránya 2008-ban a munkanélküliek 22,6 %-a volt. A következő években enyhe csökkenés látható. 2011-ben a munkanélküliek számának növekedésével együtt ismét emelkedés volt jellemző.
Feltételezésünk szerint, a munkanélküli lakosság csak elenyésző számban regisztráltatja magát a területileg
illetékes munkaügyi kirendeltségen, ezért nincsenek tisztában azzal, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésükre. Gondolunk itt a különböző képzésekre, ellátási formákra stb.
Ezért fontosnak tartjuk, hogy a lakosságot helyi szinten is tájékoztassuk a szervezettel való együttműködés fontosságáról.
3.3.3. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma
Foglalkoztatást
rendszeres
helyettesítő
szociális
segélyben
év
Azoknak a száma, akik 30
Azoknak a száma, akiktől helyi
támogatás)
tudtak igazolni és az FHT
alapján megvonták a
(álláskeresési
részesülők
15-64
támogatás
munkanélküliek
fő
évesek %-
fő
2008
8
3,20%
15
50%
2010
6
2,60%
14
35%
2009 2011
ában
3
1,40%
9
3,80%
17 16
nap munkaviszonyt nem jogosultságtól elesett
önkormányzati rendelet támogatást
%-ában
0
0
47%
0
0
47%
0
0
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
0
0
35
Ellátottak száma (fő) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
2008
2009
Segélyezettek száma
2010
2011
Támogatottak száma
2012
2013
2014
Jogosulatlanok száma
2015
2016
2017
Támogatástól megvontak száma
Rendszeres szociális segélyt az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személy kaphat,
aki nem rendelkezik rendszeres megélhetést biztosító jövedelemmel. Foglalkozást helyettesítő támogatást álláskereső kaphat. Bérpótló juttatásra (2011. január 1-től), illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (2011. szeptember 1-től) az jogosult, aki korábban rendelkezésre állási támogatásban részesült. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, mert 2012. január 1-től csak annak folyósítható ellátás, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkaviszonyt (vagy 30 nap közérdekű önkéntes munkát) tud igazolni. Az önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét tartsa rendben. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció
E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a
szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága (General Comment No. 4, the UN Committee on Economic, Social and Cultural Rights) 1991-ben egy indoklást adott ki, melyben értelmezte a megfelelő lakás fogalmát, amely bármely ország lakáspolitikájának kiinduló pontja kell, hogy legyen. Ez a következő elemeket tartalmazta: 1. a lakhatás jogi biztonsága, azaz védelem az erőszakos kilakoltatás ellen; 2. alapszolgáltatásokhoz és infrastruktúrához való hozzáférés (ivóvíz, energia, szennyvízcsatorna, fűtés, világítás, stb.); 3. megfizethetőség (a lakhatással kapcsolatos költségeknek olyan szinten kell lennie, hogy más alapvető szükséglet kielégítését vagy megszerzését ne veszélyeztesse); 4. lakás alapvető minőségi és mennyiségi elemei (alapterület, fűtés, stb.);
36
5. biztosítani kell az elesett csoportok lakáshasználatának lehetőségét (idősek, gyerekek, mozgáskorlátozottak, halálos betegek, HIV fertőzöttek, természeti katasztrófák áldozatai, stb.); 6. elhelyezkedés (a megfelelő lakásnak olyan helyen kell lennie, amely lehetővé teszi a munkába járást, valamint egészségügyi szolgáltatás, iskola, és egyéb szociális szolgáltatások igénybe vételét); 7. kulturális megfelelés (a lakás megépítési módjának és az építéshez használt anyagoknak alkalmasnak kell lennie a kulturális identitás és különbözőség kifejezésére). Az ezen tényezőknek meg nem felelő lakásokat tekintjük elégtelen lakhatási feltételeknek. 3.4.1. számú táblázat – Lakás állomány év
összes
bérlakás állomány
lakásállomány (db)
(db)
ebből elégtelen lakhatási
körülményeket
biztosító lakások száma
2008
157
1
3
2009
157
1
3
2010
157
1
3
2011
158
1
3
Forrás: TeIR, KSH-TSTAR, önkormányzati adatok Teleülésünkön a lakosok - 2 család kivételével - saját tulajdonú lakásokban élnek. A 158 házból kb. 10 üresen áll. A lakók kihaltak, az örökösök a házak kevés hányadát szeretnék megtartani, a
többségük értékesíteni szeretné. A régóta üresen álló házak állaga egyre romlik, egyre nehezebb az értékesítése is.
Településünkön veszélyeztetett lakhatási helyzet, hajléktalanság nincs. Az önkormányzat
tulajdonában szolgálati lakás nincs. A szolgálati lakások a Bakonyerdő Zrt tulajdonát képezik, ahol az erdészek és erdészeti dolgozók számára biztosítják a lakhatást.
37
3.4.3. számú táblázat - Támogatásban részesülők lakásfenntartási támogatásban
év
részesítettek száma
adósságcsökkentési
támogatásban részesülők száma
2008
0
0
2009
0
0
2010
1
0
2011
1
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar A fenti táblázat adataiból is látható, hogy egy család él a lakásfenntartási támogatás lehetőségével,
mely némi segítséget nyújt a közüzemi számlák kifizetésében. Az önkormányzat helyi rendelében
szabályozza a lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit, többek között a lakókörnyezet rendezettségét is. Adósságcsökkentő támogatásról nem alkotott rendeletet. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 3.5.1. számú táblázat - Telepek, szegregátumok helyzete Telepek, szegregátumok száma a településen:
1
Telepi lakások száma a településen:
2008
3
2009
3
2010
3
2011
3
2012
3
A telep/ek, szegregátum/ok elhelyezkedése a település Huszárokelőpuszta
a településtől 2 km-re
területéhez viszonyítva:
közvetlenül a közút melletti erdős részen fekszik.
A telep/ek megközelíthetősége:
A
szegregátum
aszfaltozott
közúton
megközelíthető, a buszmegálló a házaktól 10 méterre helyezkedik el.
38
A
telepek
közelében
lévő
egészségtelen
üzemek,
létesítmények (kérjük, sorolja fel, van-e a közelben - és ha igen milyen távolságra - szeméttelep, feldolgozó üzem stb.):
Forrás: helyi adatgyűjtés 3.5.3. számú táblázat - A telepeken, szegregátumokban élők összes fő
férfi
nő
2008
6
6
2009
6
6
2010
6
6
2011
6
6
2012
8
7
0-6-éves
2
0
7-14 éves
3
1
15-30 éves
0
3
31-45 éves
2
2
46-64 éves
1
1
65< éves
0
0
az aktív korúak (15-64 év) közül foglalkoztatott
3
2
munkanélküli
0
1
eltartott
0
0
segélyezettek száma
0
0
4
4
a telepen/szegregátumokban élők száma és változása
Inaktív
hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
39
halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma
0
Forrás: Önkormányzati adatok
0
0
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 1997. évi CLIV. törvényt, mely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik:
a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról,
c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról,
e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását,
c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását
és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy
a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát,
d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket.
A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok
biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális
alapszolgáltatások:
falugondnoki
és
tanyagondnoki
szolgáltatás,
étkeztetés,házi
segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás.
Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó
intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény.
Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a
társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi
pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és 40
biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-
megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.
Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények
használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát.
3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek
Csak felnőttek részére
szolgálatok száma
szolgáltatások száma
1
0
év
részére tervezett háziorvosi
2008
1
2009 2010 2011 2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
szervezett háziorvosi
1 1
1
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
0
0
0
0
0
0
0 0
0
A települési önkormányzat képviselő testülete, a település lakosság számára tekintettel felnőttek és
gyermekek részére egy egészségügyi alapellátási, vegyes körzetet alakított ki.
A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a pápai szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető.
Szociális alapszolgáltatást: (pl. étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, ) az önkormányzat rendeletben szabályozza.
Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátásokat nyújtó intézmény (ápolást,
gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény és egyéb speciális ellátást nyújtó intézmény) a településen nincs. Az orvosi rendelő épülete akadálymentesített.
A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van lehetőség mammográfiás szűrővizsgálatra Veszprémben.
2013-ban az érintett személy 25% a vette igénybe az önkormányzat által szervezett leutaztatást.
Évente tüdőszűrési lehetőség is van a településen, ahol kb 45%-os részvételi arány van az érintett korosztályból.
A kisgyermekek és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatok védőnő, háziorvos, 41
bevonásával rendszeresen megtörténik. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata
védőnő, orvos bevonásával, az iskolás korú gyermekek (2-4-6 évfolyam) kötelező szűrővizsgálata védőnő, orvos bevonásával történik.
Az önkormányzat az óvodai és szociális étkeztetést vállakozóval oldja meg.. Szociális étkeztetés keretében jelenleg 25 fő ellátott kap napi rendszerességgel meleg ebédet.
Mivel a konyhában naponta, minden korcsoport számára csak egyfajta ebéd készül, ezért fokozottan kell figyelni az egészséges táplálkozásra.
Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás által biztosítja. Jelenleg 1 gondozónő látja el a szolgáltatást igénylő idősek gondozását
Elmondható, hogy az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. E tekintetben hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet.
A fentieken túl a sportoláshoz, a sportprogramokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségek
tekintetében település minden lakója számára elérhető. Az egészséges életmód szerves része a
sportolás is . Településünk rendelkezik egy sportcsarnokkal, ahol mindenféle sportolási lehetőség adott.
3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
9
2010
4
2009
4
2011
3
2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
2008
2009
3
Közgyógyellátotttak száma (fő)
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
42
A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére – egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához – az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen kaphat valaki közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon, méltányossági alapon.
3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma
ápolási díjban részesítettek
év
száma
2008
0
2010
1
2009
1
2011
1
2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
1
Ápolási díjban részesülők száma (fő) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
Ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.
3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól
szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény 42. § 1. pont és az 53 § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az
Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az
önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester
képviseli. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a képviselő-testület hivatala látja el. A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő. 43
A Képviselő-testület éves munkaterv szerint ülésezik. A képviselő-testület az ülés napirendjére tekintettel nyilvános-, zárt-rendkívüli
tart.
Évente egy alkalommal nyilvános ülés keretében
közmeghallgatást tart. A nyilvános ülésre, a napirend érintettjei, a civilszervezetek meghívást
kapnak. A település lakossága a hirdetőtáblákra kifüggesztett meghívóból értesül az ülés időpontjáról, napirendjéről.
A civilszervezetek rendszeres üléseinek, próbáinak a Kúltúrház ad otthont, ahol rendezvényeiket is megszervezhetik. .
A helyi lakosok Bakonyszücs Község Honlapjáról valamint hangosbemondóról tájékozódhatnak a település életét érintő kérdésekről, hírekről.
A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség.
A helyi közösségi szolidaritásnak szép példái vannak a településen. Adományozásból összegyűlt pénzek is segítették
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal 3.9
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön
beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Munkanélküliség, elhelyezkedési gondok a
Tanácsadás, figyelemfelhívás az
foglalkoztatáshoz jutás és a foglalkoztatásban való megmaradás
Hivatalos ügyek intézésének nehézségei
Az eladósodás felbukkanása
önkormányzat által közfoglalkoztatásba
történő bevonás lehetőségéről, menetéről
-Munkaügyi Központba történő írányítás,
regisztráltatás a további ellátások érdekében Hivatalunkban történő segítségadás,
tanácsadás , segítség a nyomtatványok kitöltésében
Tájékoztatás a lakásfenntartási támogatás igénybevételénel lehetőségéről az
önkormányzatnál(közművek kikapcsolása Hiányos adat a mélyszegénységben élőkről
elkerülése érdekében
Nyilvántartások hiánnyosságának pótlása
44
Élelmezési problémák jelentkezése
Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti
Lakásfenntartás nehézsége
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség
biztosítása
szerinti megszervezése
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása,
demográfiai trendek stb.)
Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás
vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A
gyermekek
védelme
a
gyermek
családban
történő
nevelkedésének
elősegítésére,
veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint a Gyvt-ben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. Pénzbeli és természetbeni ellátások:
a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése,
d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: 45
a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása.
A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel, b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése,
g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek (Gyvt. 16. §), b) a fővárosi főjegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátottjogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság.
Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-éig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni5. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos
helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője,
46
óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat.
Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A jegyző összesíti a települési önkormányzat illetékességi területén a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók számát és az ily módon előállított statisztikai adatokat minden év október 31-ig megküldi az illetékes kormányhivatal részére (Nktvr. 27-29. §)6
4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma védelembe vett 18 év
Megszűntetett esetek száma a 18
veszélyeztetett kiskorú
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
1
év
alattiak száma
év alatti védelembe vettek közül
gyermekek száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
47
Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú (fő) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
2008
2009
2010
2011
védelembe vett
2012
2013
megszüntetett eset
2014
2015
2016
2017
veszélyeztetett kiskorú
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán
veszélybe kerül, a települési önkormányzat jegyzője védelembe veszi a gyermeket. A családsegítést
társulási formában Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
által látja el. Jól kiépített jelzőrendszer működik az oktatási intézmények vezetőivel, gyermekjóléti felelősével, valamint a védőnő közreműködésével. A
gyermekek
védelme
a
gyermek
családban
történő
veszélyeztetettségének megelőzésére, megszűntetésére szolgál.
nevelkedésének
elősegítésére,
a
A gyermekek védelmét: - pénzbeli és természetbeni ellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások, - személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások, - gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések, - az ellátások, intézkedések megtételének ellenőrzése, adatok kezelése szolgálja.
A fenti táblázat adataiból látható, hogy a településen az elmúlt években nem került sor védelembe vételre és szerencsére a veszélyeztetett gyermekek száma is az iskolai hiányzásokból adódik.
A környezet és a szakemberek odafigyelése, a jelzőrendszer azonnali, több lábon álló működésének szinten tartása, javítása elengedhetetlen.
48
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint.
Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban,
balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, időskorúak járadékában vagy
olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1)) Kedvezményes gyermek-étkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. 4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma Rendszeres
Ebből tartósan
kedvezményben
fogyatékos
beteg
gyermekvédelmi
részesítettek
gyermekek
2008
18
2009
Rendkívüli
Ebből tartósan
gyermekvédelmi
részesítettek
gyermekek száma
részesítettek
0
0
0
0
20
0
0
0
0
2010
19
0
0
0
0
2011
18
0
0
0
0
év
gyermekvédelmi
Kiegészítő
száma
kedvezményben
száma
száma
beteg fogyatékos
kedvezményben száma
2012 Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
49
Gyermekvédelmi kedvezmények 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
2008
2009
2010
2011
rendszeres kedvezmény
2012
2013
2014
kiegészítő kedvezmény
2015
2016
2017
rendkívüli kedvezmény
Rendszeres kedvezmények 25 20 15 10 5 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2016
2017
Ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma
Ez az ellátási forma a nyugdíjminimumhoz viszonyított egy főre eső havi jövedelem összege és a
vagyoni helyzet függvényében állapítható meg. Kiegészítő és rendkívüli gyermekvédelmi
kedvezményben akkor részesülhet a gyermeket nevelő család, ha időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény a szociálisan rászoruló kiskorúak vagy közoktatási intézményben tanuló nagykorúak anyagi támogatása. Ennek formái: -
gyermekétkeztetés normatív kedvezmény, 50
-
pénzbeli támogatás,
-
külön jogszabály szerint egyéb kedvezmény.
Az adatok alapján megállapítható, hogy 2009. évben hogyan emelkedett, majd fokozatosan csökkent a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma. A csökkenés nem a
jövedelmi helyzet javulásának tudható be, hanem a jogosultság számítása a nyugdíjminimum
összegéhez köthető, mely 2008. január 01. naptól változatlanul 28500,-Ft. A minimálbérek ugyan emelkedtek, de számos családnak van hiteltörlesztése, amit viszont a jogosultság megállapításánál
nem vehetünk figyelembe. Így sok olyan család kiesik a jogosultsági körből, akik bizony rá lennének szorulva a fenti kedvezményre.
További támogatási lehetőségek a hátrányos helyzetű gyermekek részére:
a) Bursa Hungarica: Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőfokú tanulmányainak
támogatása. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi
fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzat által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzat által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás.
Bakonyszücs Község Önkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
Ösztöndíjrendszerben évek óta részt vesz. A későbbi években évente születik döntés a részvételről.
b) A hátrányos helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó Promram célja a tehetséges, nyolcadik évfolyamos tanulók segítése a középiskolai továbbtanulásban. Ezen programban önkormányzatunk már évek óta részt vesz.
4.1.3. számú táblázat – Kedvezményes óvodai - iskolai juttatásokban részesülők száma Ingyenes
év
étkezésben résztvevők
száma óvoda
Ingyenes
étkezésben résztvevők
száma iskola
1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes
étkezésre jogosultak
száma 1-13. évfolyam
Ingyenes
tankönyv-
ellátásban
részesülők száma
Óvodáztatási
Nyári
támogatásban
étkeztetésben
száma
száma
részesülők
részesülők
2008
6
10
2
10
0
0
2009
6
10
4
10
0
0
2010
7
11
1
11
0
0
51
2011
5
10
3
10
0
0
2012
Forrás:
TeIR,
KSH
Tstar,
Önkormányzati adatok
Ez a juttatási forma is a rendszeres gyermekvédelmi támogatások jogosultságához kötődik. Bakonyszücsön
nem
élnek
magyar
állampolgársággal
nem
rendelkező
gyermekek,
anyanyelvüknek és kulturális helyzetüknek megfelelő pedagógiai programra sincs szükség.
4.2
Szegregált,
esélyegyenlősége
telepszerű
lakókörnyezetben
élő
gyermekek
így
helyzete,
A településen szegregált, telepszerű lakókörnyezetben 7 kiskorú gyermek él. Az iskolába való
közlekedésük a távolsági busszal megoldott. Az óvoda tőlük 2 km-re van, szüleiknek van személyautójuk, így a bevásárlással egybekötve megoldja gyermekei utaztatását.
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal
élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
Az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és
ellátások a helyi önkormányzatok feladata. Egészségügyi ellátás: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény adja, amely előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körébe gondoskodik:
a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról,
az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról,
az iskola-egészségügyi ellátásról.
4.3.1. számú táblázat – Védőnői álláshelyek száma
év
védőnői álláshelyek száma
Egy védőnőre jutó gyermekek száma
52
2008
1
14
2009
1
14
2010
1
13
2011
1
9
Védőnői álláshelyek (db) 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0
2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Egy védőnőre jutó gyermekek száma (fő) 60 59 58 57 56 55 54 53 52 51 50 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017
Az önkormányzat a védőnői szolgálatot
Ugod, Bakonyszücs és Bakonykoppány Fenntartó
Társulás keretében látja el. A védőnő heti rendszerességgel, az orvosi rendelő épületében kialakított védőnői szobában látja el a kisbabákat, tanácsaival segíti a kismamákat és anyukákat.
A családokat rendszeresen otthonukban is felkeresi , figyelemmel kísérve a gyermekek egészségi 53
állapotát, körülményeit. A védőnő három települést lát el.
A házi gyermekorvosi teendőket a felnőttek és gyermekek részére szervezett, vegyes körzetű háziorvosi szolgálat látja el. Az önkormányzat házi gyermekorvosi praxist nem működtet.
Amennyiben a kiskorú gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődése bármely ok folytán veszélybe
kerül,
a
települési
önkormányzat
jegyzője
védelembe
veszi
a
gyermeket.
Krízishelyzetekben kis település révén nagy jelentősége van a közvetlen környezetnek, szomszédoknak. Nagy a falu összetartó ereje, problémamegoldó készsége. Amennyiben szükséges a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat szakemberei bármilyen időpontban mozgósíthatók.
Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásként a Gyermekvédelmi és szociális támogatásokról
szóló rendeletében az önkormányzat kifejezetten a krízishelyzetben lévők számára rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, illetve átmeneti segélyt biztosít.
Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított.
A szabadidős és szünidős programokon a település minden gyermeke – érdeklődési körének megfelelően – részt vehet. A falu központjában egy szépen kialakított biztonságos játszótér ad lehetőséget a kicsiknek mozgásigényük kielégítésében.
Az intézményi gyermekétkeztetést az önkormányzat vállalkozóval oldja meg. A vállakozó nyújt
ellátást az óvodai, és szociális étkeztetést igénylők számára. Hétvégén a konyha nem üzemel, a szünidei (nyári) szervezett gyermekétkeztetés nincs.
Ingyenes tankönyvellátást a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek kapnak. Ezen felül a helyi önkormányzat minden
évben beiskolázási segélyben részesíti az
óvodás, általános iskolás, közép-és felsőfokú tanulmányokat folytató gyermekeket. Év végén minden 0-14 éves korú gyermek mikuláscsomagban részesül.
4.3.3. számú táblázat - Bölcsődék és bölcsődébe beíratott gyermekek száma A táblázat kitöltése szükségtelen, mivel a településen családi napközi nem működik. 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
A táblázat adatai üresek, mivel településünk nem rendelkezik óvodával. Az óvodás gyermekeket a falugondnok szállítja a szomszédos településre, Bakonykoppányra.
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
Az óvoda telephelyeinek száma 54
Hány településről járnak be a gyermekek Óvodai férőhelyek száma Óvodai csoportok száma Az óvoda nyitvatartási ideje (...h-tól ...h-ig): A nyári óvoda-bezárás időtartama: () Személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Óvodapedagógusok száma Ebből diplomás óvodapedagógusok száma
Gyógypedagógusok létszáma Dajka/gondozónő Kisegítő személyzet
Forrás: TeIR, KSH Tstar, önkormányzati adatgyűjtés
4.4.3. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai 3. 3-6 éves év
korú
gyermekek száma
2008
9
2009
6
2010
6
óvodai
gyermekcsoportok száma
óvodai
óvodai feladat-
óvodába beírt
száma
száma
száma
férőhelyek
ellátási helyek
gyermekek
óvodai
gyógypedagógiai
csoportok száma
55
2011
11
2012
Forrás:
TeIR,
KSH
Önkormányzati adatgyűjtés
Tstar,
4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma Általános iskola
tanév
Általános iskola 5-8
1-4 évfolyamon
évfolyamon tanulók
általános iskolások száma
fő
fő
fő
tanulók száma
száma
napközis tanulók száma
fő
%
2010/2011 2011/2012 2012/2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar Településünk nem rendelkezik iskolával, így a 7-14 éves gyermekek a Közös Fenntartású Ugodi
Német Nemzetiségi Iskolába járnak távolsági busszal.
4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma
általános iskolai osztályok száma a gyógypedagógiai oktatásban
tanév 1-4
évfolyamon
5-8
évfolyamon
összesen
1-4
5-8
évfolyamon évfolyamon
összesen
általános iskolai feladat-ellátási helyek száma
db
56
2010/2011 2011/2012
2012/2013
Forrás: TeIR, KSH Tstar 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
25
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
0
Más településre eljáró általános iskolások létszáma
25
Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
18
Általános iskolás korúak közül a hhh gyerekek létszáma Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 4.4.12. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban 8. évfolyamot eredményesen
tanév
befejezettek száma / aránya a nappali rendszerű oktatásban fő
%
Forrás: TeIR, KSH Tstar Forrás: Önkormányzati és intézményfenntartói, tankerületi adatok 57
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő
gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége
A településen nem működik iskola, de az Közös Fenntartású Ugodi Német Nemzetiségi Iskolában egyaránt tanulhat különleges bánásmódot igénylő gyermek, sajátos nevelési igényű gyermek,
beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzdő gyermek éppúgy, mint a kiemelten tehetséges gyermek. Az iskolai oktatásban nem tapasztalható sem hátrányos megkülönböztetés, sem szegregáció. A közneveléshez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások teljesítése érdekében logopédus foglalkozik a rászoruló gyermekekkel 4.5
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
gyógypedagógus és
fejlesztési
lehetőségek
A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Az óvodába bekerülő gyermekek egyre
Védőnő, a logopédus bevonásával ismeretterjesztő előadások
gyakoribb beszédhibái
tartása a gyermeknek való beszéd, valamint a mindennapos mesélés fontosságáról
Egyre gyakrabban előforduló
Pszichológusok, gyermekneurológusok bevonása a kiváltó
gyermekeknél
támogatása
viselkedési-magatartási zavarok a
okok felkutatásában, fejlesztőpedagógusok munkájának
Tolerancia , az egymásra odafigyelés
Vegyes életkorú csoportokban a kisebbekre való odafigyelés
Érzelmi elsívárosodás, közömbösség
Felhívni a szülők figyelmét a szeretet, a törődés az odafigyelés
hiánya
Drogfogyasztás felbukkanása, Hátrányos helyzetű gyermekek
fontossága
fontosságára, ne halmozzák el anyagilag mindennel
gyermekeiket, mert ez idővel állandó követelésekhez vezethet Szülő, iskolai környezet együttes odafigyelése, jelzőrendszer
működése, felvilágosítás a helyi körzeti megbizottal közösen A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való
felsőoktatásban való
továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási
Hátrányos helyzetű gyermekek
A hátrányos helyzetű gyermekekközépfokú oktatásban való
továbbtanulásának nehézsége
Arany János Tehetséggondozó Programja révén
továbbtanulásának nehézsége középfokú oktatásban való
Önkormányzati Rendszerben
továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók
58
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége
Jogi alapvetések a nők esélyegyenlőségéhez:
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a
férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében.
a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv,
a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról,
a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód
követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az
elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges
szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.
Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az
adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is.
5.1.1. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében
év
2008 2009 2010
Munkavállalási korúak száma férfiak
Munkanélküliek
nők
férfiak
nők
férfiak
nők
91
75
74
19
17
123
101
116
88
94
Foglalkoztatottak
104 91
89
74
19
25
12
14
59
2011
120
Forrás: TeIr és helyi adatgyűjtés
90
99
77
21
13
A táblázat adatai arról adnak tájékoztatást, hogy milyen arányban érinti a nemeket a munkanélküliség. A foglalkoztatottak száma tippelt adat.
A munkanélküliek körében a nők szívesebben vesznek részt foglalkoztatást segítő és képzési
programokban. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési esélyei nehezebbek, mint a férfiaké. Ez talán a fizikai állóképesség miatt lehet így. Amennyiben egy munkakörre férfi és nő is
jelentkezik, többnyire a férfi munkaerőt részesítik előnyben. Nem megy el GYES-re, és nem ő marad otthon a beteg gyerekkel. Ezek nem hangosan kimondott vélemények, de azért érzékelhető.
Nők számára helyben csak az Önkormányzat tud munkát biztosítani közfoglalkoztatás keretében. Ez azonban nem jelent mindenki számára megoldást. Szükségesnek tartjuk azt, hogy ezen a területen a munkanélküli nők segítségére legyünk.
Férfiak foglalkoztatási helyzete (fő) 140 120 100 80 60 40 20 0
2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
munkanélküliek
2014
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
60
Nők foglalkoztatási helyzete (fő) 120 100 80 60 40 20 0
2008
2009
2010
foglalkoztatottak
2011
2012
2013
2014
munkanélküliek
2015
2016
2017
munkavállalási korúak száma
Foglalkoztatottak (fő) 900 800 700 600 500 400 300 200 100
0
2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
nők
61
Munkavállalási korúak száma (fő) 250 200 150 100 50 0
2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
2015
2016
2017
2015
2016
2017
nők
Munkanélküliek (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
2008
2009
2010
2011
2012 férfiak
2013
2014
nők
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások A nők munkaerő-piaci elhelyezkedése szempontjából lényeges a gyermekek számára nyújtott napközbeni ellátásokhoz történő hozzáférés, így e ponton belül szükséges a hozzáférés feltételeinek vizsgálata.
A gyermekek napközbeni ellátása megszervezhető - a gyermekek életkorának megfelelően – különösen bölcsődében, hetes bölcsődében, családi napköziben, családi gyermekfelügyelet vagy házi gyermekfelügyelet keretében, nyári napközis otthonban, valamint óvodában, iskolában. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű
gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy 62
szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő,
továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek
számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást.
Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját
otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt
életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali
intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb
szabadidős és prevenciós szolgáltatás,- a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú
gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda
felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti,
feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)23
63
Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-étől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a
tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg.
A településen sem bölcsöde sem óvoda nincs, napközi otthonos óvoda a szomszédos
településen Bakonykoppányon működik. Az óvodai férőhelyek száma 25.
A nők elhelyezkedése szempontjából fontos tényező, hogy a gyermekek napközbeni ellátása megoldott
legyen. A községben családbarát munkahelyi megoldásra, rugalmas munkaidőkezdésre azért nincs példa, mert munkahely sincs.
5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe
A védőnői hálózat hatékony működése a gyermek és az anya védelmét szolgálja. A családtervezéssel, gyermekvállalással kapcsolatos ismeretek átadása megfelelő.
5.3. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 0-3 év közötti
átlagos gyermekszám
1
14
14
1
13
13
év
védőnők száma
2008 2010
2009
1
2011 2012
Forrás:
14
1 TeIR
adatgyűjtés
1
és
gyermekek száma
9
védőnőnként
14 9
helyi
64
Egy védőnőre jutó gyeremekek száma (fő) 16 14 12 10 8 6 4 2 0 2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
A védőnő nem csak a kisgyermek egészségi állapotának felügyeletét végzi, hanem a kismama gyakorlati és lelki segítése is feladata. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermek családi körülményeire. Kapcsolatot tart a kisgyermekellátó intézményekkel, gyermek/házi orvossal.
5.4 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A családon belüli erőszak esetén alkalmazható legfontosabb rendelkezéseket a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. tv. és a Büntető törvénykönyv tartalmazza. A családon belüli erőszakról nincs önálló tényállás, a párkapcsolati
erőszakra jelenleg a Büntető törvénykönyv különböző tényállásai vonatkoznak, ld. testi sértés, zaklatás, távoltartás. A nők elleni erőszak különböző formáira, vagy ugyanezeknek nem a
párkapcsolaton belül megnyilvánuló formáira (pl. szexuális jellegű visszaélések) is a Büntető törvénykönyv releváns paragrafusai vonatkoznak. A zaklatás, szexuális vagy családon belüli erőszak miatt történt rendőrségi feljelentések száma alulmarad a tényleges esetek számától.
A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem jelenti azt, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla.
Ha súlyosabb eset előfordulna, azt már nem lehetne eltitkolni. A település kicsi, mindenki, mindenkit ismer és a súlyos bántalmazás hamar kiderül. Természetesen a kisebb bántalmazást, vagy lelki terrort sem szabad figyelmen kívül hagyni, és szigorúan fel kell lépni ellene.
A
Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, akit ilyen jellegű atrocitás ér, továbbá rendőrségi feljelentést lehet tenni.
65
5.5 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona)
A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik. A helyi információk alapján erre nincs szükség
5.6 A nők szerepe a helyi közéletben Az azonos jogok érvényesítéséhez elengedhetetlen a képviselet. A nők részvételére nemcsak a női
nem reprezentálása miatt van szükség a politikában, azaz a közügyekről való döntési mechanizmusban, hanem mert ez szolgálja leginkább a közös érdeket. A település közéletében a nők aktivitása magasabb, mint a férfiaké.
A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen a férfiak számaránya elenyésző. 5.7 A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák és felszámolásukra irányuló kezdeményezések
A nőket helyi szinten fokozottan érintő társadalmi problémák nem jellemzőek, intézkedést nem igényelnek. 5.8
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Szakképesítés hiánya
Képzési programokhoz juttatás az elhelyezkedés
A családok(főleg a munkanélküli nők)
Szemléletformálás az öngazdálkodás érdekében,
motíválása az önellátásra
esélyének növelése érdekében
egészséges táplálkozásra törekvés
66
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete,
demográfiai trendek stb.)
A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők vonatkozásában az alábbi jogszabályi rendelkezések irányadók:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer a. saját jogú; és b. hozzátartozói c. nyugellátásokat biztosít.
A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: a. az öregségi nyugdíj, b. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: a. az özvegyi nyugdíj; b. az árvaellátás; c. a szülői nyugdíj; d. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint e. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka
A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik
szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem
jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg.
6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők
száma nemek szerint
nyugdíjban,
év 2008
nyugdíjszerű
nyugdíjban,
nyugdíjszerű
ellátásban részesülő
ellátásban részesülő
43
69
férfiak száma
nők száma
2009
40
66
2011
33
65
2010
37
Forrás: TeIR, KSH Tstar
63
összes nyugdíjas 112
106
100 98
67
Nyugdjasok száma (fő) 120 100 80 60 40 20 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idős korosztály (jellemzően az 55 év felettiek) foglalkoztatási mutatói a településen nagyon alacsonyak. Annak a személynek, aki ebben a korban munkanélkülivé vált, az elhelyezkedési esélye a nullával egyenlő, sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerő-piacon. Ebben az esetben látványos a
diszkrimináció, hiszen nem csak az elhelyezkedési esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri a korosztályt. A településen a regisztrált munkanélküliek száma 2011. évben 48 fő, ebből 17 fő 50 év feletti.
Az sem jellemző, hogy a lakosság köréből többen élnének a nyugdíj melletti/helyetti munkavégzés lehetőségével.
A település elöregedő, az idős, nyugdíjas emberek a vidéki életmóddal járó többletterhelés miatt
örülnek, ha a ház körüli teendőket el tudják látni. Mindenki kertes házban lakik, ahol akad munka bőven.
A településen nincs munkahely a fiatalok számára sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség.
A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Alapszolgáltatások
A szociális alapszolgáltatások megszervezésével az állam és a települési önkormányzat segítséget
nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában.
68
Szakosított ellátási formák Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni.
Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. szociális alapszolgáltatás: étkeztetés házi segítségnyújtás / mentális segítségnyújtás Bakonyszücs
Község
Önkormányzata
az
étkeztetés
megszervezéséről
szakfeladatán szereplő - szociális étkeztetést vállakozóval oldja meg.
az
önkormányzat
Az étkeztetés vonatkozásában:
életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 60. életévét betöltötte, -
egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában
korlátozott, krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt önmaga ellátásáról –
részben vagy egészben- nem tud gondoskodni, vagy akinek egészségi állapota időlegesen -
-
-
indokolja az ellátást és azt igazolja,
fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. Törvény alapján
fogyatékossági támogatásban részesül,
pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes,
hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, de Ugod községben tartózkodik.
69
6.3.1. számú táblázat - 64 évnél idősebb népesség és nappali ellátásban részesülő időskorúak száma
nappali
ellátásban
64 év feletti lakosság száma
év
fő
64
0
61
2010
59
2011
időskorúak
fő
2008 2009
részesülő
55
Forrás: TeIR, KSH Tstar
száma
%
0
0%
0
0%
0
0% 0%
64 évnél idősebbek (fő) 70 60 50 40 30 20 10 0
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
nappali ellátásban részesült
70
64 évnél idősebbek 70 60 50 40 30 20 10 0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
nappali ellátásban részesültek aránya
Az egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szorulók szívesen veszik az önkormányzat megkeresését és veszik igénybe a szolgáltatásokat saját otthonukban. Nappali ellátásra nincs lehetőség, erre igény sem mutatkozik, az idősebb és betegesebb személyek szívesebben maradnak otthon.
A falu elöregedő, így egyre nagyobb igény mutatkozik a szociális ellátásra. A szociális étkeztetés is népszerű.
Jelenleg szociális étkeztetésben 25 fő részesül, melyet a falugondok szállít ki az
igénybevevő lakására. Ez főleg a mozgásukban korlátozott, idős személyek számára nagy segítség.
A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudja igénybe venni, a legközelebbi szakrendelő Pápán, illetve a távolabbi Veszprémben van. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítót igényelni.
A településen nincs gyógyszertár, így az idős személyeknek a falugondnok Pápáról hozza ki a felírt
receptek alapján a szükséges gyógyszereket.
Településünkön az orvosi rendelő és a kultúrház akadálymentesített.
Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében. A település időseire nem jellemző az informatikai jártasság
6.3.2. számú táblázat - Időskorúak járadékában részesülők száma év
időskorúak járadékában részesülők száma
2008
0
2010
0
2009 2011 2012
Forrás: TeIR, KSH Tstar
0 0 0
71
Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. A települési önkormányzat, 2007. január 1-jétől a jegyző időskorúak járadékában részesíti azt -
a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személyt, akinek saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján számított egy főre jutó havi
jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-
-
át,
az egyedülálló, 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött, de 75
évesnél fiatalabb személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 95%-át,
az egyedülálló, 75. életévét betöltött személyt, akinek havi jövedelme nem haladja meg
az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át.
Településün nem él olyan személy , aki időskorúak járadékában részesülne.
6.4 Az időseket, az életkorral járó sajátos igények kielégítését célzó programok a településen
Az idősebb, de még tettre kész nyugdíjasok egyaránt aktívak a civil és egyházi eseményeken.
Önkormányzatunk sem feledkezik meg e korosztályról, hisz minden évben az idősek napja alakalmából egy ünnepi vacsorával kedveskedik nekik. 6.5
Következtetések:
meghatározása.
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Bűnelkövetők számára leginkább
Egyedülélők felvilágosítása, fokozott figyelem a
naivitásuk miatt
járőrözés
veszélyeztetett korosztály hiszékenységük,
közvetlen lakókörnyezetben élők részéről,
72
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Fogyatékos személy: aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.
A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény 1 cikk szerint fogyatékos személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, mentális vagy érzékszervi károsodással él, amely
számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
7.1.1 számú táblázat - Megváltozott munkaképességű személyek szociális ellátásaiban részesülők száma
megváltozott munkaképességű személyek
egészségkárosodott személyek szociális
2008
10
10
2009
9
9
2010
9
9
év
2011
ellátásaiban részesülők száma
Forrás: TeIR, KSH Tstar
20
ellátásaiban részesülők száma
20
A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.
A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.
Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
73
Fogyatékkal élő munkavállaló, aki
a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy
b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.)
Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek.
A védett
foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Probléma továbbá, ha nem áll rendelkezésre olyan foglalkozatási szakember, aki a fogyatékos személy állapotának
ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Amennyiben nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, úgy sikertelen lehet a beszoktatás, amelynek
következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Mindezekre tekintettel javasolt folyamatosan felkutatni a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeket, fogyatékosügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos
személyek munkahelyi kisérésének biztosítani. Javasolt önkormányzati szakember ez irányú képzése, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába.
Településünkön fogyatékkal élő lakótársaink foglalkoztatására nincs mód, de nem a hátrányos megkülönböztetés miatt.
7.1.2. számú táblázat - Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma Nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek száma év
önkormányzati fenntartású
egyházi fenntartású
civil fenntartású
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
intézményben
2010
0
intézményben
0
intézményben
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar; a központi adatokat célszerű bontani a helyi adatszolgáltatók segítségével 74
A településen nappali ellátásban részesülő fogyatékos személyek számára semmilyen intézmény nincs, ezért a táblázat nem tartalmaz adatokat.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei A fogyatékos személyek az önkormányzatnál megfelelő információhoz jutnak a jogszabály szerint
járó pénzbeli és természetbeni ellátásokról. Ezeket igénybe is veszik. Alapellátásként amennyiben ennek szükségét érzik biztosítható -
szociális alapszolgáltatás,
-
házi segítségnyújtás,
-
-
étkeztetés,
családsegítés
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi
élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Az egészségügyi és kulturális létesítmények akadálymentesítettek. A fogyatékos
személy számára a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatása biztosított. Önkormányzati feladatként a járdák állapotának folyamatos javítása a cél. Ehhez
biztonságosan lerakott lapokból, térkőből készített járda készítése, a régi járdák felújítás szükséges. A hivatal akadálymentesítése még megoldandó feladat.
A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
Járdák biztonságossá tétele
Járdák folyamatos felújítása,karbantartása közcélú
Hivatalos ügyek intézésének
Falugondnok részéről segítségnyújtás hivatalos ügyek
nehézsége
foglalkoztatottakkal intézésében
75
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
A helyi önkormányzatnak, az egyházak képviselőinek, a falu lakosságának, kicsiknek és nagyoknak, időseknek és fiataloknak közös érdeke és felelőssége, hogy Bakonyszücs a jövőben is még inkább
élhető településsé váljon. Ennek érdekében szívesen és sokat tesznek. A településen működő civilszervezetek: -
Hölgy Klub
-
Daganatos Betegek Rehabilitációs Otthona
-
Szücs Jövöjéért Közalapítvány
A Hölgy Klub a falu minden rendezvényén színvonalas műsorral szórakoztatja a lakosságot, számos
meghívást kapnak a környező településekre is.
A Szücs Jövöjéért Közalapítvány működteti a falugondnoki szolgálatot, továbbá célul tűzte ki a településen épített kulturális örökség megóvását.
A Daganatos Betegek Rehabilitációs Otthona a község megürült plébánia épületében üzemel, melynek fenntartója a Veszprémi Érsekség. Az ország területéről fogad daganatos betegeket, diabéteszes, idegrendszeri megbetegedetteket és szervátültetésen átesett személyeket.
A polgármester, a képviselők, civilszervezetek és a lakosság kapcsolata sikeresnek értékelhető.
Természetesen a jót is lehet még jobbá tenni. Ez nem feltétlenül akarat, inkább szabadidő kérdése.
A falun élő emberek sokat dolgoznak. Munkahelyre ingázóknak a munkaidő mellett sok idejét elveszi az utazás, munka után a kertek, porták, otthonok rendben tartása is sok energiát igényel.
Az önkormányzat a költségvetésében minden évben tervez különböző összegeket a civilszervezetek támogatására.
A településen német nemzetiségi önkormányzat is működik. A Német Nemzetiségi Önkormányzat
támogatja a diákokat a
német nyelvvizsgák díjának
átvállalásával, részt vesz a falu kulturális programjaiban, falunapok megszervezésében.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-
testülete, egyház, civil szervezetek, a település lakossága előzetes véleményezés, esetleges módosító javaslatok megtétele céljából tanulmányozhatja. Helyi Esélyegyenlőségi Program a Polgármesteri
Hivatalban, valamint a Kultúrházban bárki számára elérhető, a település honlapján olvasható és véleményezhető.
Bakonyszücs Község Önkormányzat Képviselő-testülete a fentebb felsorolt intézmények,
civilszervezetek, valamint a lakosság meghívása mellett, nyilvános képviselő-testületi ülésen tárgyalja és fogadja el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot.
76
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
Romák és/vagy
Hiányos adatok a
élők
munkanélküliségi arányairól
mélyszegénységben
mélyszegénységben élőkről,
Élelmezési problémák jelentkezése Lákásfenntartás nehézsége Gyermekek
Sok a beszédhibás gyermek
rövid címmel
Adatgyűjtés Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
Téli tüzelőtámogatás biztosításának lehetőség szerinti megszervezése Tájékoztatás, tanácsadás szülők részére
A hátrányos helyzetű gyermekek
Hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való
továbbtanulásának nehézsége Hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való
felsőoktatásban való
továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
Ösztöndíjrendszerben
A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való
77
továbbtanulásának nehézsége
továbbtanulásának segítése a
Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén
Idősek Nők Fogyatékkal élők
Tájékoztatás az idősek részére a
Bűnmegelőzés
rendőrség bevonásával
Családok (főleg munkanélküli nők )motiválása az önellátásra Járdák egyenetlensége
Szemléletváltoztatás az
öngazdálkodás fontossága érdekében
Járdaépítés, felújítás
A beavatkozások megvalósítói Következtetésben megjelölt Célcsoport Romák és/vagy mélyszegénységben élők
beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése
Adatgyűjtés a
mélyszegénységben élőkről Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
Téli tüzelőtámogatás
aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó ügyintézői polgármester
biztosításának lehetőség szerinti
Polgármester, falugondnok
Beszédhibás gyermekek
Az óvodapedagógusok, védőnő, tanítónők,
megszervezése Gyermekek
Az intézkedésbe bevont
létszámának csökkentése
A hátrányos helyzetű gyermekek felsőoktatásban való
továbbtanulásának segítése a
Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati
logopédus
Önkormányzat, polgármester,
felsőoktatásban résztvevő hallgatók
Ösztöndíjrendszerben
A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való
továbbtanulásának segítése a
Iskola, Önkormányzat, polgármester
78
Hátrányos Helyzetű Tanulók
Arany János Tehetséggondozó Programja révén Idősek
Bűnmegelőzés
Polgármester, körzeti megbízott
Családok motíválása az
Nők
önellátásra
Fogyatékkal élők
Járdák biztonságossá tétele
Polgármester, szakemberek Polgármester, közcélú foglalkoztatottak
Jövőképünk
Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák békében élnek velünk
Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők jobb anyagi körülmények közé kerüljenek
Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészséges fejlődését
Folyamatosan odafigyelünk az idősek környezetére, biztonságára
Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az egyenlő bánásmód elvét Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel)
Adatgyűjtés Nincs adat a mélyszegénységben élő és roma emberek munkanélküliségi arányáról ( a saját femnntartású intézményekben)
79
Célok -
Általános
A település önkormányzatta célúl tűzi ki, hogy a 2013/2014 évben a
rövid-, közép- és
szóló 1992. évi LXIII törvénynek megfelelően adatokat nyújt arra
megfogalmazás és hosszútávú
időegységekre bontásban
személyes adadtok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról vonatkozóan, hogy a településen milyen arányban dolgoznak saját fenntartású intézményeinkben mélyszegénységben élők és romák.
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba
Adatgyűjtés Adatgyűjtés forrásai: , civil szervezetek
szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Tepülési Önkormányzat, Civil szervezetek 2014.06.30.
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága,
Az adatgyűjtés eredményeként olyan információk birtokába kerülünk,
(rövid, közép és
mélyszegénységben élők és romák nagyobb arányú foglalkoztatásának
forrása
hosszútávon), valamint
mely segítségével egy következő intézkedési tervbe foglalhatjuk a lehetőségét.
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma
Nincsenek e témában elégséges információk. Az önkormányzatok helyismerete révén szélesebb körű információk biztosítottak Humánerőforrás Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása
(kiinduló
Nehéz az élelmiszerek beszerzése a szűkös anyagi lehetőségek miatt
Célok -
A településen élő szegény lakosság a szűkös anyagi lehetőségei és a kis
megfogalmazás és
élelmiszert beszerezni.
értékekkel) Általános
rövid-, közép- és hosszútávú
jövedelem nem megfelelő beosztása miatt nehezen tud megfelelő R:pályázati lehetőségek feltárása
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció elkészítése 80
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
H:élelmiszersegély nyújtása
Lehetőségek szétosztása
figyelése,
igények
felmérése,
jelzése,
élelmiszersegély
Önkormányzat, falugondnok, szociális ügyintéző Önkormányzat, családsegítő szolgálat R:5 hónap K:1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és
Rászorulók élelmiszerekkel történő időszakos ellátása
hosszútávon), valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Általános
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
Támogatók által kevés élelmiszertámogatás biztosítása Saját forrás a szétosztáshoz kapcsolódóan Élelmiszersegélyek lehetőség szerinti biztosítása Nehéz az élelmiszerek beszerzése a szűkös anyagi lehetőségek miatt A településen élő szegény lakosság a szűkös anyagi lehetőségei és a kis
jövedelem nem megfelelő beosztása miatt nehezen tud megfelelő élelmiszert beszerezni.
R:pályázati lehetőségek feltárása
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció elkészítése H:élelmiszersegély nyújtása Lehetőségek szétosztása
figyelése,
igények
felmérése,
jelzése,
élelmiszersegély
81
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
Önkormányzat, falugondnok, szociális ügyintéző Önkormányzat, családsegítő szolgálat R:5 hónap K:1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és
Rászorulók élelmiszerekkel történő időszakos ellátása
hosszútávon), valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Támogatók által kevés élelmiszertámogatás biztosítása Saját forrás a szétosztáshoz kapcsolódóan Téli
tűzelőtámogatás
megszervezése
biztosításának
lehetőség
szerinti
Az anyagilag rossz helyzetben lévő lakosság nem tudja a szükséges téli tűzelőt biztosítani
Általános
Megfelelő támogatás esetén a rászoruló lakosság téli tüzelő ellátásának
rövid-, közép- és
R:pályázati lehetőségek feltárása
megfogalmazás és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
segítése
K:pályázat benyújtása
H:elnyert tüzelőtámogatás szétosztása
Pályázatfigyelés, pályázat benyújtása, szerződés kötése, tűzelő beszerzése, szétosztása
Önkormányzat, polgármester, falugondnok, önkormányzati dolgozó 82
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve Eredményességi
erdészet R:6 hónap K.1 év
H:2 év
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
A rászoruló lakosság téli tüzelő beszerzési igényének csökkentése. A fenntarthatóság a kiírt pályázati lehetőségektől függ.
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma
Pénzügyi forrás hiánya, korlátozott lehetőségek. Önerő, pályázati forrás
Bészédhibás gyermekek létszámának csökkentése
(kiinduló
Egyre több a beszédhibás gyermek
Célok -
Szeretnénk
megfogalmazás és
ültessék le őket.
értékekkel) Általános
rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
elérni,
hogy
a
szülők
minnél
többet
meséljenek,
beszélgessenek gyermekeikkel és időhiány miatt ne a DVD lejátszó elé R:Ráébreszteni a szülőket a gyermeknek való beszéd fontosságára K:Ismeretterjesztő
előadások
tartása
a
szülők
számára
H: Fejlesztésre szoruló gyermekek szüleinek gyakorlati tanácsadás fejlesztőpedagógus bevonásával.
Beszédhibás gyermekek felmérése
Ismeretterjesztő tanácsadások tartása.
A gyermekek fejlődésének nyomon követése
Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok
83
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Szülők, gyermekek, óvodapedagógusok, fejlesztőpedagógusok R:2013. október 30. K:2014. március 30. H:2014. augusztus 31
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
R:Beszédhibás
gyermekek
fejlesztésének
elősegítése
K: A szülők még több időt töltenek el gyermekeikkel H: Kevesebb lesz a beszédhibás gyermek
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel) Célok -
Érdektelenség, időhiány a szülők részéről Szakemberek, óvodapedagógusok, szülők érdeklődésének felkeltése A
hátrányos
minden
esetben
tenné
lehetővé
támogatás
továbbtanulását a felsőoktatási rendszerben
R:csatlakozás
bontásban
való
Hátrányos helyzetű térségben élünk, a családok nehéz anyagi helyzete nem
rövid-, közép- és időegységekre
felsőoktatásban
Önkormányzati Ösztöndíjrendszerben
Részvétel
hosszútávú
gyermekek
továbbtanulásának segítése a Bursa Hungarica Felsőoktatási
Általános
megfogalmazás és
helyzetű
a
Bursa
Ösztöndíjrendszerben
Hungarica
nélkül
Felsőoktatási
gyermekeik
Önkormányzati
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H: megvalósítás
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba
Pályázati határidő figyelése, pályázatkészítés
szedve
Résztvevők és felelős
Önkormányzat, polgármester
Partnerek
Felsőoktatásban résztvevő hallgatók
Határidő(k)
R:2013. november 15.
pontokba szedve
K:1 év
84
H:5 év Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik
elvégzésében, képzettségük megszerzésében a felsőoktatásban résztvevő fiatalokat
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe:
Pénzügyi forrás hiánya Önerő, pályázati támogatás A hátrányos helyzetű gyermekek középfokú oktatásban való továbbtanulásának segítése a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja révén
Feltárt probléma
Hátrányos helyzetű térségben élünk, a családok nehéz anyagi helyzete nem
értékekkel)
továbbtanulását a középiskolákban
(kiinduló Célok -
minden
esetben
tenné
lehetővé
támogatás
nélkül
gyermekeik
Általános
Részvétel a Hátrányos Helyzetű tanulók Arany János Tehetséggondozó
rövid-, közép- és
R:csatlakozás
megfogalmazás és hosszútávú
időegységekre bontásban
Programban
K:pályázat benyújtásához szükséges dokumentáció beszerzése H: megvalósítás
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba
Pályázati határidő figyelése, pályázatkészítés
szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Önkormányzat, polgármester Iskola, szülők R:2013. november 15. K:1 év
H:5 év 85
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
Lehetőség arra, hogy anyagi okok ne hátráltassák tanulmányaik
elvégzésében, képzettségük megszerzésében a középfokú oktatásban résztvevő fiatalokat
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Pénzügyi forrás hiánya Önerő, pályázati támogatás
Intézkedés címe:
Családok ( főleg munkanélküli nők) motíválása az önellátásra
Feltárt probléma
A falun élő emberek nem motiváltak arra, hogy az ingatlanjaikhoz tartozó
értékekkel)
költséges
(kiinduló Célok -
Általános
megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba
földterületeiket megműveljék. Ennek hiányában a nyersanyag beszerzése A családok életvitelének javítása érdekében valamint a munkanélküli
személyek hasznos időtöltése érdekében szeretnénk elérni, hogy a családok asztalára friss, egészséges zöldségek, gyümölcsök kerüljenek
R: Szemléletformálás, hogy ismét fontosnak tartsák az öngazdálkodást K: Megtermelt növények hasznosítása, befőzés, savanyítás H: a családok önellátóvá válásának elérése
A családok életkörülményeinek felmérése, képzések indítása, idősebbek tapasztalatainak összegyűjtése. Szükség szerint vetőmag biztosítása
szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Családok, településen élő idősebb szakemberek, önkormányzat Családok R: 9 hónap K: 1 év
H: 5 év
86
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
A családok egészséges friss növényeket fogyasszanak, amit saját maguk
termelnek, a többletet akár értékesíthetik is, ezzel jövedelmet is szerezhetnek
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló
értékekkel)
Érdektelenség, pénzügyi forrás hiánya Cselekvőképes közösség, pályázati forrás
Bűnmegelőzés Az idősek nagyon naivak és hiszékenyek és védtelenek, így könnyen kijátszhatóak
Célok -
Általános
megfogalmazás és
R: Felmérés végzése az érintett egyedülélő és idős emberekről
hosszútávú
H:A tájékoztatás beindítása és folyamatos fenntartása
rövid-, közép- és időegységekre
K: A rendőrség bevonásával tájékoztatók megszervezése az idősek számára
bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
Felmérés
elvégzése,
tájékoztató
folyamatosságának fenntartása
megszervezése,
lebonyolítása
és
Polgármester, körzeti megbízott Rendőrség R. 6 hónap K: 1 év
H: 2 év
87
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
A program konkrét eredménye az idősek hiszékenységének, naivításának csökkentése. Célunk, hogy a besurranó tolvajok, árusok ne tudják kihasználni az idős egyedülélő embereket.
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Idősek érdektelensége, félelme Terem, szakember biztosítása
Intézkedés címe:
Járdaépítés, felújítás
Feltárt probléma
Településünk régi járdáinak felújítása, mivel az egyenetlen járdalapok
értékekkel)
eltolni a babakocsikat
(kiinduló Célok -
miatt az idősek nehezen tudnak közlekedni, a kismamák is nehezen tudják
Általános
A településen közlekedésre alkalmatlan járda felújítása az elkövetkezendő
rövid-, közép- és
R: közcélú foglalkoztatás lehetőségének igénylése erre a feladatra
megfogalmazás és hosszútávú
időegységekre bontásban
Tevékenységek (a beavatkozás
tartalma) pontokba szedve
Résztvevők és felelős
Partnerek Határidő(k)
pontokba szedve
3 évben
K:Közcélú foglalkoztatás igénylése H:járdák állapotának felújítása -Munkaerőigénylés,
-anyagi erőforrás biztosítása,
- munkák megkezdése, folyamatos ellenőrzése Önkormányzat, közcélú foglalkoztatottak Munkaügyi Központ R: 2013. május
K: 2013. december H: 2016 május.
88
Eredményességi
mutatók és annak
dokumentáltsága, forrása
(rövid, közép és hosszútávon),
Élhetőbb környezet, biztonságosabb közlekedés, közcélú foglalkoztatással a munkaba való visszatérés esélyének megteremtése
valamint
fenntarthatósága Kockázatok
és csökkentésük eszközei
Szükséges
erőforrások
Korlátozott lehetőségek, közcélú foglalkoztatottak szakképzés hiánya a feladatra
Anyagi erőforrás biztosítása, megfelelő szakember
89
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B
C
A
D
E
F
G
H
helyzetelem
dés
sorszá ma
Az intézkedés címe,
megnevezése
következteté seiben
Az
intézkedés-
feltárt
sel elérni
esélyegyenlő
kívánt cél
ségi
probléma
A célkitűzés összhangja egyéb
stratégiai
dokumentu
Az
intézkedés tartalma
Az
intézkedés felelőse
mokkal
Az
intézkedés
megvalósítá sának
határideje
Az
intézkedés
eredményes ségét mérő indikátor (ok)
megnevezés I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége adatgyűjtés
Hiányos
Nyilvántar-
adat
a tás
mélyszegény létrehozása ségben és
élő a
roma foglalkozta-
emberek
tás
liségi
érdekében
munkanélkü elősegítése arányairól
intézkedés
megvalósítá sához
szükséges
erőforrások (humán,
Az
intézkedés
eredményei nek
fenntarthatósága
pénzügyi,
technikai)
e
1
J
Az
zés
Intézke
I
Roma
Adatgyűjtés, Önkormány 2014.06.30
Önkormány Humánerő-
Évtizede
tás
ügyintézői
Integráció Program, Nemzeti
nyilvántar-
létrehozása
zat szociális ügyintézői
zat szociális forrás
Fenntartható
Társadalmi
Felzárkózási Stratégia
90
2
Élelmiszersegé-
Nehéz
szerinti
beszerzése a élelmiszerek
lyek
lehetőség élelmiszerek lakosság
biztosítása
3
az A rászoruló Európa
szűkös
kel
nehézségek
segítése
anyagi
2020
történő
ellátásánek
miatt
Igényfelmé- Önkormány 2 év
Jobb
Önerő,
Támogatás
pályázatfi-
ellátottságú
forrás
hosszútávon
rés,
zat,
gyelés
ter,
polgármes-
Téli
Az anyagilag A rászoruló Európa
Pályázatfigy Polgármes-
biztosításának
helyzetben
igényfelmér falugond-
szerinti
lakosság
tüzelőtámogatás rossz
lakosság téli 2020
lehetőség
rtörténő
megszervezése
tüzelővel
lévő
ellátásának
elés,
ter,
és
nok
élelmiszer lakosok
pályázati
száma
5 év
Jobb tüzelő Önerő,
Kedvező
lakosok
lehetőség
ellátottságú száma
pályázati forrás
2
Beszédhibák
fenntartha-
tüzelőt
csökkentése
Hátrányos helyzetű
Sok
tó
a Csökkenjen
Ismeretter-
Óvodaveze-
2014.
Logopédus,
beszédhibás gyermekek-
tanácsadá-
fejlesztőpe-
31.
agógus
száma
szervezése
beszédhibás a gyermek
A
esetén távon
biztosítani
1
pályázati
hosszú
szükséges
II. A gyermekek esélyegyenlősége
fenntartható
nem tudja a segítése téli
esetén
,,Legyen jobb
a jesztő
gyermekek
nek”Nemze- sok
Minden
,,Legyen
ti Stratégia
továbbtanul gyermeknek jobb
tő,
dagógusok, védőnő
augusztus
Továbbtanu Önkormány 2014. 11. 15
a lási
zat
Humán
Fenntartha-
Önerő,
folyamatos
fejlesztőped erőforrás
Gyermekek
felsőoktatás pályázati
tó
91
gyermekek
ás
Bursa Hungarica lehetőségéösztöndíj
támogatása
általi nek
legyen
lehetősége
gyermekekn támogatás
ban
ek” Nemzeti biztosítása
való támogatás
támogatása
atovábbtanu Stratégia
biztosítása a lásra anyagi nehéz
anyagi
körülménye
helyzetétől
függetlenül
k között élő családok
gyermekei 3
részére
Hátrányos
A
Minden
,,Legyen
gyermekek
ás
legyen
gyermekekn támogatás
helyzetű Arany
ösztöndíj
továbbtanul gyermeknek jobb János lehetőségé-
támogatása
általi nek
lehetősége
Továbbtanu Önkormány 2014. 11. 15
a lási
zat
ek” Nemzeti biztosítása
atovábbtanu Stratégia
biztosítása a lásra anyagi nehéz
anyagi
körülménye
Gyermekek
Önerő,
oktatásban
támogatás
középfokú való
pályázati
folyamatos
támogatása
helyzetétől
függetlenül
k között élő családok
gyermekei részére
III. A nők esélyegyenlősége 1
Önellátásra
A Családok Az
Európa
Igényfelmé- Önkormány 5 év
Polgármes-
Pénzügyi
Fenntart92
motiválás
napjainkban öngazdálko
nem
dás
hogy
ra
motíváltak,
2020
fontosságá-
rés,
pályázatfi-
zat
ter,
ható
Rendőrség
Humánerő-
Fenntart-
Polgármes-
Pénzügyi
Fenntart-
szakembe-
gyelés
való
erőforrás
rek
földterületei törekvés, ket
egészséges
k
elérése
megműveljé táplálkozás 2
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1
Bűnmegelőzés
Idősek
Idős
Nemzeti
felmérés
Körzeti
, naivak
biztonságá-
Program
indítása
polgármes-
hiszékenyek emberek nak
Reform
tájékoztatók megbízott,
megteremté
forrás
ható
ter
se
2
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1
2 év
Járdák felújítása Járdák
egyenetlensége,
nehézkes
közlekedés
Járdák
2003.
sá tétele
Ebktv
biztonságos CXXV.
évi Munkaerői- Önkormány 3 év génylés, anyagi
zat
ter
erőforrás
ható
erőforrás
biztosítása, 93
az 2
idősek
számára
járdák
felújítása
94
3. Megvalósítás
A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és
ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák.
Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a
program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai
dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek.
Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek.
Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba
történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet.
A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak.
A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre.
A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon
követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása,
- annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása
- a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása,
- az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre
- az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az
Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
96
Romák/ mély-
szegénységben élők esély-
egyenlőségével
Fogyatékkal élők
Idősek esély-
esély-
egyenlőségével
egyenlőségével
foglalkozó
HEP Fórum
foglalkozó
munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat,
Nők esély-
Gyerekek esély-
foglalkozó
foglalkozó
egyenlőségével munkacsoport
egyenlőségével munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik.
A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül.
A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
97
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze.
A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása.
A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program
megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit.
A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a
személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az
önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
98
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester felel.: -
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így
o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program.
o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat.
o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői
minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához.
o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -
a
HEP
IT
megvalósításának
koordinálása
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
tevékenységének összehangolása, instruálása),
(a
HEP
IT-ben
érintett
felek
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
önkormányzat felelősével közösen
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó
jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a
befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az
esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
-
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek
99
annak megvalósításában.
-
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt
-
Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az
irányítóinak.
Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra
szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell
foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás, együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló
szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül
megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre.
A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért
felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy
megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás
következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
100
101
