BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA
Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba
2009. április
Készítették Bácsalmás Város megbízásból:
Innovatív Kft. Szerzők:
Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba
Minőségbiztosította:
Ex-Ante Tanácsadói Iroda
2 Bácsalmás Innovatív Kft.
Tartalom 1. BEVEZETÉS.......................................................................................................................11 1.1 Integrált városfejlesztési stratégia...................................................................................11 2. BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN..........................12 2.1 A tervezés keretei............................................................................................................12 Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója..........................................................12 Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve...................................13 Lipcsei Charta.................................................................................................................14 Európai Városok Chartája..............................................................................................15 Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)...................................................................15 Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK)...............................................................15 Városi szerepkör mátrix..................................................................................................18 Nemzetközi.....................................................................................................................18 Országos..........................................................................................................................18 Regionális.......................................................................................................................18 Megyei............................................................................................................................18 Kistérségi........................................................................................................................18 Gazdaság.........................................................................................................................18 Bankok..................................................................................................................................18 Közlekedés, távközlés.....................................................................................................18 Vasútállomás...................................................................................................................18 Távolsági autóbusz állomás............................................................................................18 Posta hivatal....................................................................................................................18 Kereskedelem..................................................................................................................18 Kiskereskedelmi üzletek.................................................................................................18 Állam – igazgatás............................................................................................................18 1.fokú építésügyi hatóság................................................................................................18 Oktatás............................................................................................................................18 Tanuszoda.......................................................................................................................18 Óvoda, általános iskola...................................................................................................18 Egészségügy....................................................................................................................18 Körzeti orvosok...............................................................................................................18 Szociális ellátás...............................................................................................................18 3 Bácsalmás Innovatív Kft.
Gyermekotthon...............................................................................................................18 Idősek Otthona................................................................................................................18 Kultúra............................................................................................................................18 Országos és helyi védettségű épített környezet..............................................................18 Könyvtár.........................................................................................................................18 Turizmus, rekreáció..............................................................................................................18 Természetvédelmi területek...................................................................................................18 Szálláshely kereslet - kínálat.................................................................................................18 Sportpálya.......................................................................................................................18 Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír..............................22 3. Bácsalmás város egészére vonatkozó helyzetértékelés...............................................23 3.1. A város története......................................................................................................23 3.2. Városszerkezet..................................................................................................................26 3.3. Gazdaság........................................................................................................................28 3.3.1. Vállalkozások helyzete.........................................................................................29 3.3.2. Kereskedelem...................................................................................................35 3.3.3 Turisztika, idegenforgalom................................................................................36 3.3.4. Mezőgazdaság helyzete....................................................................................39 3.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei..........................................................40 3.4. Társadalom...............................................................................................................40 3.4.1 Demográfia........................................................................................................41 3.4.2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség................................................................49 3.5. Települési környezet............................................................................................60 Forrás: Saját gyűjtés...................................................................................................64 16. táblázat......................................................................................................................64 3.5.3. Lakásállomány..................................................................................................64 3.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság.................................................................65 3.5.6. Hulladékgazdálkodás........................................................................................69 3.6.1. Oktatás-nevelés.................................................................................................70 3.6.2. Egészségügyi ellátás......................................................................................................76 3.6.4. Szociális ellátás...........................................................................................................80 4 Bácsalmás Innovatív Kft.
A városmarketing tevékenység a város promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A meghatározott célcsoportok: a település lakossága, lehetséges befektetők, vagy a város iránt érdeklődő látogatók, a kistérség lakossága. A városmarketing tevékenység fontos fejlesztési eszköz az önkormányzat kezében. Segítségével fejlesztheti a gazdaságot, befektetőket vonzhat a városba, jobbá teheti az életminőséget és látogatókat – turistákat vonzhat. A városvezetés célja, hogy megteremtse maga iránt a keresletet és azt képes legyen kielégíteni.......................................................187 A városfejlesztési társaság átalakításával kapcsolatos követelmények..............................191 – A felügyelő bizottságban a város képviselő testületének tagjai vegyenek részt az átláthatóság biztosítása miatt .............................................................................................191 – Gazdasági tevékenységéből keletkező nyereséget város fejlesztési tevékenységre kell visszafordítani, ezen tényt az alapító okiratába be kell vezetni..........................................192 – Megfelelő szabályozottság legyen az önkormányzat és a Kft között annak érdekében, hogy az érintett akcióterületen az önkormányzati vagyonnal gazdálkodni tudjon....192 Bácsalmás város Önkormányzatának rendeletben kell szabályozni a következő tevékenységeket: ................................................................................................................192 Az önkormányzat, mint tulajdonos jogainak gyakorlásának kérdése.................................192 Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása ...............................................................192 A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása ..............................................................192 Az akcióterületi fejlesztések szabályozása ........................................................................192 A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei ......................................192 Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei .................................................192 A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás ...........................................................................192 Városi szerepkörben megjelenő fejlesztések............................................................196 Nemzetközi...............................................................................................................196 Országos..............................................................................................................................196 Regionális...........................................................................................................................196 Megyei....................................................................................................................196 Kistérségi................................................................................................................196 Gazdaság.............................................................................................................................196 Tudás és Információs Központ ( Bácska Helyi Termék Klaszter )...................................196 Közlekedés, távközlés...........................................................................................................196 Vasútállomás rekonstrukciója.............................................................................................196 5 Bácsalmás Innovatív Kft.
Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése............................................196 Kereskedelem......................................................................................................................196 Állam – igazgatás................................................................................................................196 Oktatás....................................................................................................................196 Egészségügy...........................................................................................................................196 Szociális ellátás......................................................................................................................196 Kultúra...................................................................................................................................196 Gyűjtemények Háza rekonstrukció.....................................................................................196 Turizmus, rekreáció............................................................................................................196 12. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI....................................197 13. INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ..........................................................199 14. PARTNERSÉG...............................................................................................................202 14.1. Kérdőíves megkeresések és interjúk..........................................................................202 14.2. Partnerségi rendezvények..........................................................................................204 14.2.1. Helyi médiában való megjelentetés............................................................205 14.2.2. Önkormányzat vezetőinek részvétele.........................................................205 14.2.3. IVS Képviselő Testület jóváhagyása előtti javaslattételi folyamat............206 15. AZ IVS EREDMÉNYEINEK NYOMONKÖVETÉSE (MONITORINGJA) ÉS AZ IVS RENDSZERES FELÜLVIZSGÁLATA, AKTUALIZÁLÁSA..........................207 16. BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA....................................................................................................210 17. FELHASZNÁLT IRODALOM.....................................................................................212 I. MELLÉKLET INGATLANGAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ..................................213
6 Bácsalmás Innovatív Kft.
ÁBRÁK 1. ábra Dél-Alföldi Régió térképe............................................................................................16 2. ábra Várostérkép...................................................................................................................25 3. ábra Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei....................................................28 4. ábra Munkanélküliségi ráta Mgyarországon 2004. decemberben........................................30 5. ábra Regisztrált jogi személyiségű és nélküli vállalkozások megoszlása Bácsalmáson (2006) ......................................................................................................................................33 6. ábra Regisztrált egyéni és társas vállakozások megoszlása Bácsalmáson (2006)...............33 7. ábra Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eFt) (1999,2003) Dél- Alföldi Régió, BácsKiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban.........................................................34 8. ábra Őstermelők száma Bácsalmáson (2001-2007)..............................................................39 9. ábra Lakónépesség számának alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között (Fő)....................42 10. ábra Állandó népesség számának alakulása Bácsalmáson 1997-2007 között (Fő)............42 11. ábra Természetes szaporodás és fogyás alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között..........43 12. ábra Belföldi vándorlási különbözet alakulása 1997-2006 között Bácsalmáson................44 13. ábra Bácsalmás korfája 2001..............................................................................................47 14.ábra Bácsalmás főbb demográfiai mutatói 1997-2000 között.............................................48 15. ábra Regisztrált munkanélküliek számának alakulása Bácsalmáson 1998-2007 között....54 16. ábra Épített értékeink..........................................................................................................63 17. ábra Lakásállomány 2000-2007 között...............................................................................65 7 Bácsalmás Innovatív Kft.
18. ábra Elérés..........................................................................................................................68 19. ábra A Dél-Alföldi Régió közúthálózatának 2008-2013 közötti időszakra tervezett fejleszetési és rekonstrukciós feladatai.......................................................................69 20. ábra Oktatási intézmények Bácsalmáson...........................................................................71 21. ábra Járóbeteg-szakellátó rendelőintézet épülete................................................................77 22. ábra Alapszolgáltatási Központ..........................................................................................81 23. ábra Idősek otthona.............................................................................................................84 24 ábra Gyűjtemények Háza.....................................................................................................87 25. ábra Művelődési Központ...................................................................................................88 26. ábra Bácsalmás városrészekre osztása................................................................................96 27. ábra Jelmagyarázat...........................................................................................................120 28. ábra Szegregátum Bácsalmáson.......................................................................................121 29. ábra A lakosság korszerinti megoszlása és a települések összlakosságszáma.................123 30. ábra A stratégia összefüggései ábrázolva.........................................................................150 31. ábra A kijelölt akcióterületek...........................................................................................171 32. ábra A városfejlesztő társaság szervezeti ábrája...............................................................196 33 ábra A lakosság által megfogalmazott 5 legfontosabb fejlesztendő terület.......................204
TÁBLÁZATOK 1. táblázat Bácsalmási Kistérség települései...........................................................................17 2. táblázat Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre..........................................................17 3. táblázat Funkciók elérhetősége.............................................................................................20 4. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bács- Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)..........................................................................................................31 5. táblázat Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson (2000-2006)..................................32 6. táblázat Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban, Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)......................................................35 7. táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006)........................................................................................37 8. táblázat Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bácsalmáson (2001-2006)...........39 9. táblázat Népesség számának alakulása 2001-ben az összevont korcsoportok szerint....Error: Hivatkozásforrás nem található45 8 Bácsalmás Innovatív Kft.
10. táblázat Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság 2006........................................................50 11. táblázat Nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye városaiban 2006.................Error: Hivatkozásforrás nem található51 12. táblázat Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006......................................................................................................................52 13. táblázat Iskolai végzettség megoszlása a megfelelő korcsoportos bontásban 2006...........55 14. táblázat Bácsalmás Város civil szervezetei és képviselőik.................................................60 15. táblázat Természeti értékek................................................................................................61 16. táblázat Épületek védettség szerinti besorolása..................................................................64 17. táblázat Lakásállomány adatai ...........................................................................................65 18. táblázat A térség településeinek vízmű kapacitásai............................................................66 19 táblázat 2006-os adatok a Bácsalmási Kistérség településeiről...........................................67 20. táblázat Hulladékgyűjtő szigetek........................................................................................70 21. táblázat Óvodai kapacitás adatok a Bácsalmási kistérségben.............................................72 22. táblázat Általános iskolai kapacitás adatok .......................................................................73 23. táblázat Közép- és felsőfokú oktatás..................................................................................74 24. táblázat Oktatási intézmények Bácsalmáson......................................................................75 25. táblázat Egészségügyi ellátás adatai ..................................................................................78 26. táblázat Pénzbeli juttatások 2001-2008 között (Fő)...........................................................80 27. táblázat Szociális étkeztetést igénybevevők Bácsalmáson ................................................81 28. táblázat Házi segítségnyújtást igénybevevők Bácsalmáson...............................................82 29. táblázat Idősek nappali ellátásának adatai..........................................................................82 30. táblázat Családsegítő szolgálat igénybevétele....................................................................83 31. táblázat Gyermekjóléti szolgálat........................................................................................83 32. táblázat Tanyagondnoki szolgálat......................................................................................84 33. táblázat Bácsalmás város utóbbi években megvalósult projektjei......................................89 34. táblázat Gazdasági SWOT analízis.....................................................................................91 35. táblázat Társadalom, foglalkoztatás SWOT analízis..........................................................92 36. táblázat Épített és természeti környezet SWOT analízis....................................................93 37. táblázat Közszolgáltatások SWOT analízis........................................................................94 38. táblázat Bácsalmás Nyugati Városrészére vonatkozó adatok...........................................100 39. táblázat Nyugati Városrész SWOT elemzése...................................................................101 40. táblázat Bácsalmás Keleti Városrészére vonatkozó adatok..............................................106 41. táblázat A Keleti Városrész SWOT elemzése..................................................................108 9 Bácsalmás Innovatív Kft.
42. táblázat Bácsalmás Központi Városrészére vonatkozó adatok.........................................113 43. táblázat Központi Városrész SWOT elemzése.................................................................115 44. táblázat Bácsalmás városrészeinek jelenlegi funkciói......................................................117 45.táblázat Bácsalmás Város intézményi és szolgáltatási ellátottsága...................................117 46. táblázat 2001-es összehasonlító adatok............................................................................124 47. táblázat Demográfiai adatok szegregátumonként.............................................................124 48. táblázat Óvodai-, általános iskolai feladat ellátási helyek................................................125 49. táblázat Bácsalmási tagintézmény óvodai létszáma (2008)..............................................126 50. táblázat Bácsalmási tagintézmény létszámadatok (2008).................................................127 51. táblázat Iskolai végzettség megoszlása megfelelő korcsoportos bontásban (2006).........128 52. táblázat Iskolai végzettség a szegregációs területeken.....................................................128 53. táblázat Foglalkoztatottság a szegregátumokban.............................................................130 54. táblázat Lakásállományi adatok........................................................................................131 55. táblázat Szegregáció elleni fejlesztések az elmúlt időszakban.........................................134 56. táblázat Megvalósítandó projektek...................................................................................135 57. táblázat Stratégia és SWOT..............................................................................................144 58. táblázat A hosszú távú jövőkép számszerűsíthető céljai..................................................147 59. táblázat Beavatkozások összefoglalása és forrásigénye...................................................164 60. táblázat Szabadidő és rekreáció akcióterület....................................................................168 61. táblázat Tudás és információs akcióterület.......................................................................169 62. táblázat Alternatív energetikai fejlesztések akcióterület..................................................170 63. táblázat Utak és utcák rekonstrukciója akcióterület.........................................................170 64. táblázat Projektek akcióterületenkénti bontásban.............................................................172 65. táblázat Stratégiai javaslatok ...........................................................................................176 66. táblázat Fejlesztési hatások, eredmények.........................................................................177 67. táblázat Településfejlesztési Koncepció és az IVS közötti összefüggések......................180 68.táblázat Az IVS prioritásai és Bácsalmás Város Gazdasági Programjának illeszkedése. .183 69. táblázat Főbb kockázatok.................................................................................................187 70. táblázat Város szerepkörben megjelenő fejlesztések........................................................197 71. táblázat Beavatkozással érintett ingatlanok......................................................................199 72. táblázat IVS előrehaladás és az Önkormányzat felé történő beszámolás részei...............205 73. táblázat Jóváhagyás előtti véleményezés..........................................................................206 74. táblázat A megvalósulás mutatói......................................................................................207 10 Bácsalmás Innovatív Kft.
1. BEVEZETÉS 1.1 Integrált városfejlesztési stratégia Az integrált városfejlesztési stratégia (a továbbiakban IVS) egy középtávot (7-8 év) átölelő fejlesztési szemléletű, de megvalósítás orientált tervezési dokumentum. Célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Az IVS tematikus szempontokat integráló, területi alapú tervezési szemlélettel készül. A városfejlesztési dokumentum eszköztára az IVS-sel elmozdul a megvalósíthatóság irányába, hiszen ebben a dokumentumban a megvalósítás pénzügyi és szervezeti feltételeiről is számot kell adni. Középtávon az integrált városfejlesztési stratégia a város összes fejlesztésének meghatározójává, referenciapontjává válik. Ily módon az integrált városfejlesztési stratégia feltételezi a város életében meghatározó
erőközpontok
partnerségét
és
kompromisszumát,
mely
magában
foglalja
az
önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt. Az IVS elvi vezérfonala, hogy a közösségi források csak olyan beruházásokat támogassanak, amelyeket a piac önmagában nem valósít meg. Az integrált városfejlesztési stratégia nem jogszabályi kötelezettség, hanem egy hiánypótló dokumentum, mely megteremti a településfejlesztési koncepció célkitűzései, és a támogatási forrás orientált akcióterületi terv közötti átmenetet. Ugyanakkor legitim dokumentum, hiszen az integrált városfejlesztési stratégiát az önkormányzatképviselőtestülete hagyja jóvá határozati formában.
11 Bácsalmás Innovatív Kft.
Az IVS elkészítését ösztönzi az Európai Unió, elkészítése feltétele a városrehabilitációs uniós támogatások elnyerésének. Az IVS tartalmi és módszertani követelményrendszerét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közösen határozta meg.
2. BÁCSALMÁS VÁROS SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN Ezen fejezet Bácsalmás Város településhálózatban betöltött szerepét határozza meg, figyelembe véve az Országos Területfejlesztési Koncepcióban valamint a város különféle programjaiban és koncepcióiban leírtakat. Továbbá fontos szempont a város szerepének meghatározása a szűkebb és tágabb térség településhálózatában. Az IVS-nek tartalmaznia kell, hogy a város releváns fejlesztési koncepciókhoz hogyan viszonyul, illetve hogy milyen módon kíván ezen koncepciókhoz viszonyulni.
2.1 A tervezés keretei Bácsalmás város településfejlesztési koncepciója A településfejlesztési koncepciónak kell a stratégiai tervezés alapjait képezni. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Bácsalmás Város Önkormányzatának településfejlesztési terve hosszú évekre meghatározza a város Európai Unión belüli fejlesztését, fejlődési lehetőségeit. A
város
településfejlesztési
koncepciójában
az
alábbi
célkitűzések
kerültek
megfogalmazásra. •
A lakosság biztonsága, a fokozatosan javuló élet- és munkakörülmények biztosítása
•
A demográfiai helyzet alakulására is kiható, egészséges lakáskörülmények biztosítása 12 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
A lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit szolgáló intézményhálózat kiépítése, fejlesztése
•
Az értékes, megőrzésre érdemes történeti vagy egyéb szempontból jelentős elemek, településrészek védelme, az épített környezet folyamatos jobbítása
•
A környezet- és természetvédelem, azon belül az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág, stb.) védelme
•
A település természeti adottságainak kiaknázása
•
A lakosság megélhetéséhez és ellátásához nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok
(mezőgazdaság,
közlekedés,
hírközlés,
víz-
és
energiaellátás,
hulladékgazdálkodás) érdekei •
A polgári védelem, katasztrófa-elhárítás igényei
Bácsalmás város Szabályozási terve és településrendezési terve Bácsalmás Város jelenleg nem rendelkezik a képviselő testület által elfogadott szabályozási és településrendezési tervvel. Azonban ezen tervek elkészítése folyamatban van, határozatban való elfogadásukra 2009. évben kerül sor. Bácsalmás Város Gazdasági Programja Bácsalmás felzárkóztatásához, fejlődéséhez szükség van a város tudatos gazdasági programjához. A rendelkezésre álló gazdasági program átlátható és végrehajtható célkitűzéseket tartalmaz, melyek a következők: •
A város működőképességének korunk színvonalán való biztosítása
•
Az önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése; lakható, élhető, gondoskodó, biztonságos városi életfeltételek biztosítása
•
A megújuló gazdaság szervezésében való részvétel
•
Az „intelligens város” alapjainak a lerakása, kihasználva ebben a folyamatban lévő kistérségi szélessávú internet által kínált lehetőségeket
Bácsalmás Város Környezetvédelmi Programja
13 Bácsalmás Innovatív Kft.
A fenntartható fejlődés Bácsalmás Város életében is jelentős értéket képvisel. A társadalmi – gazdasági fejlődéssel párhuzamosan fontos, hogy megvalósuljanak a környezetvédelmi fejlesztések is. Ennek érdekében elkészült a város környezetvédelmi programja, mely a következő célkitűzéseket tartalmazza: •
A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása.
•
Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési
feltételeinek
megteremtése,
mindez
az
állampolgárok
széleskörű
részvételével. •
A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos- az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntarthatógazdálkodás, szabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése.
•
A helyi környezetvédelmi és az egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése, a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével.
•
A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában.
•
A város hosszú távú fejlesztésének környezetvédelmi szempontú megalapozása, az infrastrukturális fejlesztések megvalósításához szükséges pályázati lehetőségek feltételrendszerének biztosítása.
•
Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok teljesítése.
Lipcsei Charta A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodtak meg.
14 Bácsalmás Innovatív Kft.
Európai Városok Chartája A városok harmonikus belső fejlődését ajánló Európai Városok Chartája tíz fő fejezetben foglalja össze a fejlesztések legfontosabb elemeit.
Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK) Az 1076/2004. (VII.22.) Kormányhatározat alapján az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció az egyes szakpolitikákat koncepcionális keretbe foglalva, azok számára – meghatározott időtávra (2020-ig) – közös célokat fogalmaz meg. Az OFK lefedi a hazai és uniós fejlesztési források összességét. Az OFK által felvázolt koncepcionális kereten belül fogalmazódik majd meg a kizárólag az uniós strukturális alapok és a Kohéziós Alap forrásait (és azok hazai társfinanszírozását) magában foglaló Nemzeti Stratégiai Referenciakeret („II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007–2013”), illetve az agrár- és vidékfejlesztés uniós és hazai forrásait felölelő Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Terv cél- és prioritásrendszere. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) 2005-ben került felülvizsgálatra, melynek keretében új irányelveket fogalmaz meg a területi egyenlőtlenségek kiegyenlítésének érdekében. Magyarországra vonatkozó területfejlesztési irányelvek a következők: térségi versenyképesség erősítése, a területi felzárkózás elősegítése, a fenntartható területi fejlődés, örökségvédelem, integrálódás Európába, a regionalizmus és a decentralizáció erősítése. A 2015-ig terjedő időszakra vonatkozó országos területi célok között fejlesztési prioritások fogalmazódtak meg a speciális adottságú térségtípusokra, melyek az alábbiak: természeti, táji értékekben gazdag területek erőforrásainak kiaknázása, agrár térségek diverzifikálása, határmenti területek együttműködése, tanyás térségek revitalizálása, romák lakta térségek fejlesztése. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat. 15 Bácsalmás Innovatív Kft.
A
fentiekben
vázolt
tervezési
dokumentumok
áttanulmányozása
és
ismerete
elengedhetetlen az IVS elkészítésének. Ezen programok célkitűzéseit és irányvonalait szem előtt kell tartani a város hosszú távú stratégiájának elkészítésekor.
2.2 Bácsalmás város vonzáskörzetének bemutatása, szerepe a térségi munkamegosztásban Dél – Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délkeleti részében helyezkedik el. Régióként Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyét foglalja magában. A régió központja Szeged. Bács-Kiskun megye földrajzilag három tájegységre különíthető el: a Dunamenti síkságra, a Duna – Tisza közének homokhátságára és a Bácskai Löszhátra ( 1. ábra ). Dél – Alföldi Régió Térképe
Forrás: www.del-alfold.hu
16 Bácsalmás Innovatív Kft.
1. ábra Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszös hátságon fekszik. A Város a Dél – Alföldi Régióban a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyikében a Bácsalmásiban helyezkedik el. A város közvetlen vonzáskörzetét a kistérség további hét települése jelenti, melyek az 1. táblázatban találhatóak.
Bácsalmási Kistérség Települései Település Bácsalmás Bácsszőlős Csikéria Kunbaja Katymár Mátételke Tataháza Madaras
Terület ( km2)
2006. évi
2007. évi
108,32 38,83 25,81 33,72 71,08 27,93 26,1 49,3
lakónépesség ( fő ) 7 484 413 927 1 796 2 384 611 1 390 3 198
lakónépesség ( fő ) 7 433 405 918 1 755 2 334 579 1 362 3 205
Forrás: Bácsalmási Kistérség 3 éves szociális felzárkóztató programja és KSH adatok alapján saját szerkesztés
1. táblázat A város a kistérség központja mind geometriai mind egyéb tényezők figyelembe vétele mellett. Kistérségi székhelyként betöltött szerepe mellett országos és megyei szerepkörrel is rendelkezik. A 2. táblázat Bácsalmás város szerepkörét mutatja meg mátrix táblázatban. A funkciómátrixot tanulmányozva megállapítható, hogy a város által nyújtott szolgáltatások és lehetőségek döntő többsége kistérségi szintű szerepet jelent.
17 Bácsalmás Innovatív Kft.
2. táblázat
Forrás: Saját gyűjtés
Városi szerepkör mátrix Nemzetközi
Országos
Regionális
Megyei
Gazdaság Közlekedés, távközlé s
Bankok Vasútállomás Határátkelőhely
Távolsági autóbusz állomás
Kereskedelem
1.fokú építésügyi hatóság Okmányiroda Rendőrség Tűzoltóság Gyámhivatal Földhivatal
Oktatás
Tanuszoda
Egészségügy
Óvoda, általános iskola Gimnázium Szakiskola Körzeti orvosok Gyógyszertárak Központi orvosi ügyelet Rendelőintézet
Szociális ellátás
Turizmus, rekreáci ó
Posta hivatal Benzinkút Kistérségi szélessávú internet Kiskereskedelmi üzletek Piac
Állam – igazgatá s
Kultúra
Kistérségi
Gyermekotthon
Országos és helyi védettségű épített környezet Természetvédelmi területek
Idősek Otthona Gyermekjóléti szolgálat Nappali ellátások Könyvtár Művelődési központ
Szálláshely kereslet kínálat
Sportpálya Tanuszoda Sportcsarnok Vendéglátóhelyek
2.2.1. Bácsalmás Város térségen kívüli szerepköre
18 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás Város feladatellátásában régiós szerepkörrel nem rendelkezik. A város meghatározó szerepet tölt be a kistérség közlekedésében. A trianoni határmegvonás miatt kialakult csonka vasúti szárnyvonalakat az 1960-as évek elején megszűntették, és megszűnt Bácsalmás vasúti csomópont jellege, de a helyébe kiépült közforgalmú autóbusz-közlekedés Bácsalmás központú jellegű lett. Ez azóta is megmaradt, bizonyos távolsági autóbusz összeköttetések kifejlődése mellett. A térség, és egyben város vasútellátottsága megfelelő, összeköttetést biztosít Kiskunhalas-Baja-Bátaszék (154. számú vonal) irányában. A város közúthálózatának gerince a Tataháza területén átmenő 55-ös számú főút, mely biztosítja a kelet-nyugat irányú összeköttetést Szeged – Baja - Pécs irányában, azonban a kistérség központján, Bácsalmáson nem megy keresztül. Jelentős átmenő forgalmat jelent a Bácsalmás – Bajmok határátkelő. A Szerbiai határ közelsége az idők folyamán hátrányt jelentett a város számára, azonban az utóbbi időben számos pozitív lehetőséget rejt magában, amit a város vezetése kész kihasználni. Idegenforgalmi – turisztikai szempontból a város vagy tágabb értelemben a kistérség adottságai jelenleg kihasználatlanok. Ennek ellenére Bácsalmás város számos idegenforgalmi látványossággal, kiszolgáló létesítménnyel rendelkezik, melyek a következők: szálláshelyek, éttermek, Sós-tó, Horgász-tó, védettséget élvező park, országos védettséggel rendelkező gyapjas gyűszűvirág élőhelye, színes épített és kulturális örökség, melyek egy része országos másik része pedig helyi védettséget élvez (pl.: kékfestő, Chaucher – ház… stb). A város kereskedelmi szálláshely tekintetében egy vendéglátó hellyel rendelkezik, mely az év minden szakában 22 férőhellyel igénybe vehető.
2.2.2 Bácsalmás Város térségi szerepköre Bácsalmás a második világháborút megelőző időszaktól kezdve térségi szerepet tölt be közigazgatási, közszolgáltatási közlekedési, gazdasági, és kereskedelmi tekintetben. A város, mint alsó szintű közigazgatási központ a járásnak a Bajai Járásba való beolvasztásával 1962ben megszűnt, de a már kialakult térségi funkciókat tovább gyakorolta. A térség települései számára Bácsalmás bizonyos városi szolgáltatások nyújtására volt képes már a közigazgatási szerep megszüntetésének idején is. Ezek közé sorolhatók pl. a térségi járóbeteg-szakrendelés folyamatos működtetése, és a középfokú oktatás biztosítása stb.. 2004. július 14-én alakult meg a Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás, amelynek célja a térségi sokoldalú együttműködés kereteinek biztosítása, a kötelezően előírt és önként vállalt 19 Bácsalmás Innovatív Kft.
térségi feladatok ellátása. A Kistérségi Társulás látja el a központi orvosi ügyeletet, belső ellenőrzési rendszer működtetését, az 5 település (Bácsalmás, Bácsszőlős, Csikéria, Kunbaja, Mátételke) vonatkozásában az alapfokú oktatás-nevelési intézmények fenntartását, a pedagógiai szakszolgálatot, valamint végzi a térségfejlesztési tevékenység összehangolását. A
kistérségben
egyedüliként
rendelkezik
gimnáziummal,
illetve
szakmunkásképző
intézménnyel. Bácsalmás Város Gimnáziumának épületében helyet kapott a kecskeméti Kertészeti Főiskola kihelyezett tagozata. Az oktatás levelező tagozat keretében működik. A felsőfokú oktatáshoz a városszervező tevékenységével járul hozzá. A kistérség területén – a város vonzáskörzetében gazdasági szempontból a legtöbb foglalkoztató, illetve kiskereskedelmi szolgáltató Bácsalmáson található (pl.: Kähny Kft, Bácska - Modul Kft, Agráripari Zrt, élelmiszer boltok, műszaki – háztartási elárusító helyek). Rekreációs és sport tevékenységek szempontjából központi szerepre törekszik. Ennek alapját a már működő Tanuszoda illetve a sportcsarnok és sportpályák alkotják. A társulás 8 településén közel 18 ezer állandó lakos él. A társulás központja a centrálisan elhelyezkedő Bácsalmás város, amely nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy minden szolgáltatási feladatot betölthessen, ezért a térség lakossága a valós városi szolgáltatási funkciók ellátására képes Baja város vonzáskörzetéhez is tartozik. Intézményi ellátottságát tekintve Bácsalmás nem tekinthető valódi központi szerepkörrel rendelkező városnak, a kisvárosi intézmények egy részét (városi bíróság, rendőrkapitányság, közjegyző, több pénzintézet, középiskolák, kórház, ingatlanközvetítő) Baja városban lehet elérni. A további városi jellegű intézmények (munkaügyi kirendeltség, földhivatal, középiskola, ügyvéd, járóbeteg-szakellátó orvosi rendelő, mentő, pénzintézet jelenléte, könyvesbolt) vonatkozásában elmondható, hogy ezeket tekintve Bácsalmás biztosítja az intézményi szolgáltatást a Bácsalmási kistérség lakosai számára is. Bácsalmáson elérhetők a gyámhivatali, okmányirodai, I. fokú építési hatósági szolgáltatások, ezen túlmenően rendőrőrs található a városban, mely a Bajai Rendőrkapitánysághoz tartozik szervezetileg. Az 3. táblázat mutatja, hogy a további funkciók ellátását illetően a legtöbb esetben Baja a szolgáltató város, azonban bizonyos megyei, vagy régiós szinten ellátandó feladatok esetében Kecskemét, vagy Szeged a szolgáltató központ. 20 Bácsalmás Innovatív Kft.
Funkciók elérhetősége Intézmény megnevezése
Központ/kirendeltség Illetékességi terület
Gyámhivatal Munkaügyi kirendeltség Rendőrkapitányság Rendőrőrs Városi Bíróság Városi Ügyészség Körzeti Földhivatal Okmányiroda I. fokú építési hatóság Polgárvédelmi kirendeltség Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Tűzoltóság Területi Főépítészi Iroda Környezetvédelmi Felügyelőség Bányakapitányság Állategészségügy Növényegészségügy APEH Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
Bácsalmás Békéscsaba/Bácsalmás Baja Bácsalmás Baja Baja Bácsalmás Bácsalmás Bácsalmás Kecskemét/Bácsalmás Kecskemét Bácsalmás Szeged Szeged/Baja Szolnok Kecskemét Kecskemét Baja Baja
(ÁNTSZ) Kistérség (NUTS4) Forrás: Saját gyűjtés
Bácsalmás
3.
táblázat
2.2.3. Testvérvárosi kapcsolatok Bácsalmás a jugoszláv Bezdán községgel (1966), a németországi Backnang városával (1988), a szlovák Nagymegyer városával és a horvátországi Bizovác községgel (1994), a romániai Borszék és a lengyelországi Gizalki városokkal (2003) és a szerb-montenegrói Bajmok várossal (2005) írt alá együttműködési szerződést. A testvérvárosi kapcsolatokkal többek között diákok, hagyományőrző csoportok cserelátogatására, a kulturális értékek kölcsönös bemutatására biztosít a város lehetőséget. Minél szélesebb területekre terjed ki az együttműködés, annál többet ér. Bácsalmás város történetében a testvérvárosi kapcsolatokat nagymértékben befolyásolták a politikai események. A legkorábbi bezdáni kapcsolat ennek következtében a korábbiakhoz képest elhalványult, és fokozatosan a németországi partnerkapcsolat vált a legélénkebbé, amely már túllépett a hagyományos kulturális cserék szintjén. 21 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás nem hivatalos, de jó kapcsolatokat ápol a franciaországi Annonay településsel. Napjainkban a kulturális eseményeken, ünnepségeken (iskolai, gimnáziumi rendezvények), a nemzeti megemlékezéseken (október 23.), szakmai eszmecseréken, megbeszéléseken találkoznak a testvérvárosi képviseletek egymással. Lassan hagyományosnak mondható az évről-évre - már négy alkalommal - megrendezett nemzetközi ifjúsági labdarúgó bajnokság, a Testvérvárosok Tornája. Összegezve elmondható, hogy Bácsalmás város funkciói sokrétűek és területi szerepkörét tekintve kistérségi szintűek. A hierarchia rendszerben a mezocentrumok kategóriájába sorolható. A funkciót tekintve a város szerepköre a közigazgatás területén a legjelentősebb, valamint erősödő térségszervező tevékenységgel is bír.
22 Bácsalmás Innovatív Kft.
3. BÁCSALMÁS VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. A város története1 Régészeti leletek bizonyítják, hogy a Bácsalmás település őse az avar kortól lakott volt. Az első nagy néppusztítást az Alföldet letaroló mongol, tatár hordák végezték, s ennél is végzetesebb volt az oszmán hódítás. Az ALMÁS, HAJMÁS néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal (nagyobb részt katolikus illírekkel), valamint az ország északi részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi. 1740-től saját parókiája és temploma van. Az 1768-as kincstári térképen a falu már a mai helyén van, a szőlők is fel vannak tüntetve. 1772. július 20-án ALMASKA SELO kamarai falu címén urbáriumot kapott. Jó termőföldje miatt az 1780-as években a lakosság száma a belső migráció, valamint Mária Terézia és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. A németek (svábok) magasabb szintű termelési kultúrája hozzájárult a földközösség korai megszűnéséhez, az árutermelés kialakulásához. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban megszerezték a városnak az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet. 1848-ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé Kossuth Lajos ajánlására. A lakosság létszámának növekedésével párhuzamosan a településen 1837 óta van gyógyszertár, 1855-től posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862-től távíró. Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre földrajzi fekvése folytán megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét (Bácsalmás) 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg. Az 1890-es évektől hatalmas gazdasági fellendülés jellemezte a települést. A homokos határrészek felparcellázása után szőlőt telepítettek, tanyákat építettek. A vasútvonalak 1885-ös (Bátaszék-Baja-Bácsalmás-Szabadka) 1
A szakasz forrása: Bácsalmás város honlapja (http://www.bacsalmas.hu)
23 Bácsalmás Innovatív Kft.
és 1903-as (Kiskunhalas-Bácsalmás-Zombor-Apatin) kiépítésével a település bekerült a modern gazdasági vérkeringésbe. A
meggazdagodott
birtokosok
és
kereskedők
pénzintézeteket,
ipari
üzemeket
(gőzmalmokat, téglagyárat) létesítettek, szállodákat működtettek. A vezető értelmiségi réteg kialakulása pezsdítően hatott a szellemi életre. Létrejött az úri kaszinó, sorra alakultak meg az egyesületek, társaskörök. A trianoni békediktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye 4/5-öd részét Jugoszláviának ítélte. A megmaradt Felső-Bácskai területek - köztük Bácsalmás is - 1921 nyaráig szerb katonai megszállás alatt volt. A szerbek kivonulása után átszervezték a közigazgatást, a megyei székhely Zomborból Bajára került, Bácsalmás továbbra is járási székhely maradt. 1922-től újabb gazdasági fellendülés következett. A hatalmas méretű építkezések mellett kövezett utakat,
járdákat,
mélyfúrású
kutakat
létesítettek,
parkosítottak,
polgári
iskolát
és
mezőgazdasági középiskolát működtettek, villamosítottak. Az 1930-as népszámlálás adatai szerint a lakosság száma 13045 fő, a lakóházak száma 3140. A magyarok 34, a bunyevácok 10, a németek 56%-os arányban éltek a településen. Erdei Ferenc a "Futóhomok" című szociográfiájában a Felső-Bácska fővárosaként írta le Bácsalmást. 1944-től a történelmileg kialakult és az adottságokhoz alkalmazkodott gazdaságitársadalmi-népességi rendszer alapjaiban megváltozott. Az általános mozgósítások, a gettóba tömörített zsidók elhurcolása, majd a szovjet katonai megszállás és a délvidéki partizánakciók, a Dél-Bácskából idemenekülők elhelyezése és élelmezése, 1945 januárjától a Szovjetunóba történő internálások, a németek vagyonelkobzása, majd nagyrészük kitelepítése (kb. 45004800 fő) végzetes következményekkel járt. A Csallóközből betelepített magyar családok létszámban nem pótolták a kitelepítések által okozott veszteségeket. Az üldöztetések (kulákok), a Tito korszak miatt létrehozott határsáv, az ötvenes évek anomáliái (a beszolgáltatási kötelezettség) miatt csoportosan kényszerült elhagyni a lakosság a települést ipari vidékeken vagy nyugaton (1956) remélve a boldogulást. A lakosság mintegy 50%-a kicserélődött. A jugoszláv határmentiség következménye volt a közigazgatási szerepkör megcsorbítása. 1949-ben először a külterület egy részét csatolták Kunbajához, 1952-ben a tanyás, sűrűn lakott külterületi történelmi borvidékből hozták létre Bácsszőlős önálló községet. 1962. március 31-én megszűnt a bácsalmási járás. A járás nagyobbik részét - közte Bácsalmást - a bajai járáshoz, a többi részét a kiskunhalasi járáshoz csatolták. Rekonstrukció címen 24 Bácsalmás Innovatív Kft.
megszüntették, majd felszedték a településeket összekötő vasútvonalakat, Bácsalmás megszűnt, mint vasúti központ (azóta a településen áthaladó Kiskunhalas-Baja szárnyvonal egyik állomásaként működik). A fejlődés az 1960-as évek közepétől a mezőgazdasági üzemek, a nagyobb beruházások állami támogatásával és az Alföld iparosításának országos célként meghirdetett programjával kezdődött. A leányvállalatként létrejött ipari üzemek elsősorban a szabad női munkaerőre épültek. A település kommunális fejlesztése is ebben az időben kezdődött (vezetékes vízhálózat, belvízlevezető árokrendszer, új strandfürdő, út és járdaépítések, sütőüzem, buszállomás, kereskedelmi egységek) Jelentős volt a magánerős lakás- és házépítés. A beruházások döntően a termeléssel összefüggő ágazatokra korlátozódtak (Állami Gazdaság, Termelőszövetkezet, könnyűipari üzemek). Az 1970-es években ez a folyamat lelassult. Várostérkép
Forrás: www.bacsalmas.hu
2. ábra Bácsalmás újabb kommunális fejlesztései (1983-1985 gázvezeték, 1983 szennyvíztisztító, útépítések,
1991 automata telefonközpont,
hálózatbővítés, ivóvíztisztító)
és az új
közintézmények létesítése (Szakmunkásképző, Gyűjtemények Háza, Földhivatal, Kollégium,
25 Bácsalmás Innovatív Kft.
Gimnázium bővítése) a határátkelő megnyitása, az út és járdaépítések a lakosság és az önkormányzat jelentős anyagi ráfordításával történtek. Az 1980-as évek végétől zajló gazdasági változások a várost hátrányos helyzetbe sodorták. A periférikus fekvés és a délszláv konfliktus miatt a külső befektetők - Peter Kähnyt (Németország) kivéve - elkerülték Bácsalmást. A munkahelyek mintegy kétharmada megszűnt, tartóssá vált a munkanélküliség, felerősödött a kvalifikált népesség eláramlása. A város történetének utóbbi másfél évtizedét sajátos kettősség jellemzi. Nőttek a gazdasági nehézségek, általában nehezebbé vált az élet, ugyanakkor, ha nagy erőfeszítések árán is, de fejlődött a város infrastruktúrája. A kilencvenes évek jelentős eseménye a határátkelő megnyitása, a legnagyobb beruházás a kollégium építése és a gimnázium bővítése volt. Az utóbbi években a decentralizált, központi ágazati és uniós pályázatok keretében Bácsalmás Város Önkormányzata jelentős összegeket fordíthatott gyermek-, szociális- és egészségügyi ellátást biztosító létesítmények kialakítására, felújítására, valamint informatikai fejlesztésekre. A Város jelenlegi térképét a 2. ábra mutatja Bácsalmás Város kialakulása és fejlődése hosszú, történelmi korokon átnyúló folyamat eredménye. A mai formáját és szerepét a történelmi események és a határ közelsége befolyásolta és alakította ki. Jelenlegi gazdasági – társadalmi hátrányos helyzetét, adottságait mindezen folyamatok alakították ki.
3.2. Városszerkezet Bácsalmás a Duna-Tisza köze déli részén, a Baja-Szeged-Szabadka városok közötti háromszögben, az ún. bácskai löszháton fekszik. Az ország egyik legmelegebb tájegysége, ahol igen magas a napfényes órák száma (átlag: 2098), igen alacsony az évi csapadékmennyiség (átlag 565 mm). Bácsalmás Város szerkezetének jelenlegi meghatározó elemeit nagymértékben befolyásolta a történelme. A kezdeti időkben a települések általában spontán módon jöttek létre. Ezek napjainkban is bizonyos rendezetlenséget mutatnak: az utcák nem egyenesek, a házak nem egyvonalban épültek, a telkek nem egyformák, gyakoriak a zsákutcák. Vannak azonban olyan települések is amelyeket mérnöki munka hozott létre. A mérnökök által tervezett és szabályozott településekre a sakktáblaszerű falukép volt a jellemző. Itt minden szabályos, az utcák párhuzamosak, derékszögben metszik egymást, a telkek is nagyjából egyformák. 26 Bácsalmás Innovatív Kft.
Fennmaradt Almás mezőváros 1841-1842-ben készített térképe, melyen jól kivehető az, hogy hol volt spontán kialakult falurész, ahol a település kezdődött. Ennek helye a mai Damjanich – József Attila – Korona és Rákóczi utcák által határolt négyzeten belül található. Apró telkek vannak, szabálytalan, keskeny és görbe utcák találhatók itt. A hagyományon túl iratokból is tudjuk, hogy az 1786-ban betelepített német családok részére a „bajai út mellett” hasították ki a földmérők a szabályos 12 X 50 öles telkeket, amely megfelelt a Kossuth utca mindkét oldalának, a Köztársaság utcától a Toldi utcáig terjedő szakaszon. Ezek után újabb telepesek érkeztek a környező német falvakból, így további telkek kihasítására és osztására volt szükség. Sajátos, hogy az utcák zömében a házak kelet-nyugati tájolásúak, és a keresztirányú utcákban nincs is ház. Az utcák kialakulásának pontos sorrendjét csak nagyjából lehet meghatározni. A község a német telepítést követően igen gyorsan nőtt, utcáinak jó része az 1820-as évek környékére már kialakult, 1841-re már majdnem elérte a mai terjedelmét. Ez a 60 év meghatározta formáját és nagyságát. A térképet nézve láthatjuk, hogy az úgynevezett jozefinista falumodell a mi esetünkben nem valósult meg tökéletesen. A település nem a templom köré szerveződött, sőt ez jó ideig a falu szélén volt, hanem attól nyugatra és északra volt. Az utcáknak hajdan nem voltak nevei, csak a házaknak számai. Az utcák elnevezései a XX. század elején kezdődött. A jelenlegi utcaneveket a Városi Önkormányzat 1991-ben állapították meg. Az 1970-es években beépített telkeknek köszönhetően (a mai Újvárosnak nevezett részen) új utcák létesítésére került sor. Az 1980-as évek végén újabb telkek kiosztására került sor a mai Huszár utca meghosszabbításával. A jelenlegi városképet széles – egymásra merőleges kialakítású utcák, nagy falusi jellegű telkek, kiterjedt városszerkezet, központi nagy zöld felületek, és jól átjárhatóság jellemzi. Átjárhatóságát jellemzi, hogy az 55-ös főúton mind Baja, mind pedig Szeged felé közvetett úton, Tataházán keresztül megoldott a közlekedés. A vasúti közlekedést Kiskunhalas- Baja – Bátaszék közvetlen járat biztosítja. A jelenlegi városszerkezet kialakulásához nagymértékben hozzájárult a mezőgazdasági dominancia. A határközelsége miatt ipari fejlesztések nem történtek, ennek következtében jellemzően ipari területek nem alakultak ki.
27 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.3. Gazdaság Bácsalmás gazdasági helyzetének bemutatásakor számos releváns körülményt kell figyelembe venni. A valós helyzet feltárásához, és a fejlesztési irányok megtalálásához nélkülözhetetlen a térség infrastruktúrájának, és humánerőforrásának vizsgálata is, mely nagyban meghatározza annak gazdasági adottságait, lehetőségeit. A Bácsalmási Kistérség jelenleg egyike a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségnek (LHH), mely komplex társadalmi és gazdasági mutató alapján egyaránt a kistérségek legfejletlenebb hányadába sorolható (311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján). Ezen rendelet alapján a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek elhelyezkedését a 3. ábra szemlélteti, melyből jól kitűnik, hogy a Dél – Alföldi régióban öt LHH kistérség található. Bács-Kiskun Megyében kettő darab LHH kistérség található a 311/2007.(XI. 17.) Korm. Rendeletben.
Ennek értelmében a megyében a
szomszédos Jánoshalma van hasonlóan
elmaradott helyzetben. E statisztikai egység központjaként gazdaságfejlesztési gondokkal küzd a település.
Magyarország leghátrányosabb helyzetű kistérségei (zöld színnel jelölve):
Forrás: NFÜ 2008
3. ábra 28 Bácsalmás Innovatív Kft.
A város a történelmi Felső-Bácska tájegység területén helyezkedik el, melynek egésze hagyományos elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű terület. Hátrányát részben a kedvezőtlen földrajzi fekvése, részben a jelentősebb, nagyobb forgalommal bíró főutaktól való távolság és egyéb negatív tényezők együttes hatása okozza. Mivel jelentős ipar a településen nem alakult ki, és a város geopolitikai helyzete a rendszerváltást követő években sem vehetett kedvező fordulatot elsősorban a délszláv konfliktus következményeképpen, így a belföldi és külföldi tőke a szinte mezőgazdasági jellegű térséget elkerülte. Emiatt a kistérségben a munkanélküliségi ráta igen magas. A következő alpontokban megvizsgáljuk, hogy Bácsalmás város, és érintőlegesen a Bácsalmási Kistérség gazdasága milyen fejlettségű, és melyek azok a tényezők, melyek alapján alátámasztható a leghátrányosabb kategóriába történő besorolás.
3.3.1. Vállalkozások helyzete A vállalkozásokról általánosságban elmondható, hogy számuk a megyei átlaghoz képest alacsony. Nagy részük egyéni vállalkozás (77%), mely részben magyarázható a mezőgazdasági szektorból való tömeges kivonulással, másrészt a magas munkanélküliséggel. Utóbbi oka, hogy a munkaadók alacsony száma miatt sokan „vállalkoznak” kényszerűségből. A gazdasági – legnagyobb számban kiskereskedelmi – szektor különböző területein próbálnak maguknak megélhetést biztosítani. A 2005-től kimutatható őstermelői létszámcsökkenés eredményeként megélhetési okokból szintén sokan lettek vállalkozók. A vállalkozásoknak a fejlődésre tőke hiány miatt, megfelelő kereslet hiányában nincs lehetőségük, ezért számuk csökkenő tendenciát mutat.
29 Bácsalmás Innovatív Kft.
Munkanélküliségi ráta 2004. december
Forrás: VÁTI KHT.
4. ábra A vállalkozások alacsony száma, jelentős tőkehiány, az ipari üzemek hiánya nagymértékben hozzájárul ahhoz a problémához, hogy térség országosan az egyik legnagyobb munkanélküliségi rátával jellemezhető, mértéke tartósan 20% feletti. A gazdasági szektor jellemzői mellett hozzájárul, hogy a lakosság képzettségi színvonala igen alacsony, nagy része a mezőgazdasági munkálatokhoz ért. Sok esetben probléma az alacsony munkavállalási kedv, és/vagy az alapvető készségek meglétének hiánya. A munkanélküliség fő okozója azonban a foglalkoztatók hiánya. A foglalkoztatók viszont a fizetőképes kereslet hiánya miatt nincsenek jelen. Ezen „ördögi kör” feloldásához a gazdaságfejlesztés mellett szükség van a foglalkoztatási, valamint a szakképzési helyzet javítására is. A magas munkanélküliséget a 4. ábra jól mutatja, mely országosan hasonlítja össze a munkanélküliségi rátát.
30 Bácsalmás Innovatív Kft.
Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun Megyében kistérségi központok szerint (2006) Város mezőgazdaság
Regisztrált vállalkozások száma (db) ipar, szolgáltatás összesen
építőipar ágban Kecskemét 574 2 288 Bácsalmás 42 88 Baja 183 735 Jánoshalma 98 119 Kalocsa 71 313 Kiskőrös 168 301 Kiskunfélegyháza 192 482 Kiskunhalas 187 563 Kiskunmajsa 170 227 Kunszentmiklós 58 147 Összesen 1 743 5 263 Forrás: KSH adatok alapján saját gyűjtés
4.
13 307 441 4 048 413 1 501 1 309 2 464 2 789 733 480 27 485
16 169 571 4 966 630 1 885 1 778 3 138 3 539 1 130 685 34 491
ebből:
ezer
társas
lakosra
6 982 133 2 043 194 750 728 1 147 1 366 328 203 13 874
147 79 133 66 106 121 101 121 95 77 1 046
táblázat
Az 4 táblázatból kitűnik, hogy Bács-Kiskun megyében az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson az egyik legalacsonyabb. Az ágazatokon belül a szolgáltatási ágban van a legtöbb vállalkozás. Összességében a többi kistérségi központhoz viszonyítva is a legalacsonyabb a vállalkozások száma, szinte csak az alapszükségleteket kielégítő szolgáltatások vannak jelen a piacon. A szolgáltatóipar fejletlenségének legfőbb oka a fizetőképes kereslet hiánya. A mezőgazdasági vállalkozások száma nagyon alacsony, ennek oka részben a szektor fejlődésébe vetett hit hiánya, valamint a földfelvásárlások következtében kialakult területi tömbösödés. Az ipar fejletlenségének ellenére néhány könnyűipari, építőipari vállalkozás, és egy nagyobb, külföldi tőkével rendelkező gépgyártó vállalkozás is működik a térségben. Bácsalmás város közigazgatási területén ipari park nem működik. Mindezen adatok hozzájárulnak ahhoz a tényhez, hogy a legtöbb iparűzési adót befizető vállalkozások: mezőgazdasággal, gépgyártással és malomipari tevékenységgel foglalkoznak.
Regisztrált vállalkozások száma Bácsalmáson (2000-2006) Me.:(db) Regisztrált egyéni vállalkozások száma
2000 479
2001 482
2002 508
2003 494
2004 477
2005 474
2006 438
31 Bácsalmás Innovatív Kft.
Regisztrált társas vállalkozások száma Regisztrált jogi szem. nélküli váll. száma Regisztrált jogi személyiségű váll. száma Regisztrált vállalkozások száma összesen Összesen Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
108 556 31 587 1761
113 561 34 595 1785
113 589 32 621 1863
123 577 40 617 1851
122 553 46 599 1797
131 553 52 605 1815
133 517 54 571 1713
5. táblázat Az 5. táblázat az elmúlt néhány év regisztrált vállalkozásokra vonatkozó adatokat tartalmaz. Jól látható, hogy az egyébként is alacsony vállalkozói létszám 2000-2006 között csökkenő tendenciát mutat. A létszámváltozásokra vonatkozó adatokat tekintve párhuzam vonható a fent említett őstermelői mutatókkal. Itt is felfedezhető az uniós csatlakozásból eredő vállalkozói kedv, mely elsősorban a társas vállalkozások számbeli gyarapodásában mutatható ki, valamint az egyéni vállalkozások fogyásának lelassulásában. 2006-ra azonban – csakúgy, mint az őstermelőknél – részben a megváltozott viszonyokhoz való alkalmazkodás hiánya, illetve a kitörési pontok felfedezésének elmaradása miatt az egyéni vállalkozások száma drasztikusan csökken, míg a társas vállalkozások növekedése nagymértékben lelassul.
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
5. ábra
32 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
6. ábra Az 5. és a 6. oszlopdiagram egyfajta mutatói annak, hogy a térségben elsősorban kisvállalkozók, kisvállalkozások vannak jelen. A szektor állapota nem kielégítő, több szempontból szükség van nagyvállalat(ok) megtelepedésére. Egy főre jutó befektetett külföldi tőke (eFt) (1999, 2003) Dél-Alföldi Régió, Bács-Kiskun megye, Bácsalmási Kistérség bontásban
33 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: VÁTI KHT.
7. ábra A 7. ábra jól szemlélteti, hogy a befektetett külföldi tőke mértéke nagyon alacsony a kistérségben. Mindössze egy többprofilú gépgyártó cég működik Bácsalmáson. Enné fogva a településen az egy főre jutó külföldi tőke mértéke, messze elmarad mind a megyei, mind a régiós átlagtól.
34 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.3.2. Kereskedelem Kiskereskedelmi üzletek száma a városban megfelelő, csakúgy, mint a kistérségben. Számbeli gyarapodásuk kismértékű, a piacok nagy része lefedett. A meglévő kiskereskedelmi vállalkozások számát meghaladó további vállalkozások megfelelő marketingstratégia nélkül nem lennének életképesek. A 6. táblázatot elemezve a kereskedelmi kategória megoszlása is tükrözi a megyei átlagot, ami szerint kis többlet mutatkozik az élelmiszer, és ruházati üzletek irányában. Regisztrált kiskereskedelmi üzletek száma ágazati bontásban Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) Város
Kiskereskedelmi
Kiskereskedelmi
Gyógyszertár
üzlet összesen
Élelmiszer
Ruházat
Ebből Vasáru,
Jármű és
üzlet tízezer
(db)
(db)
(db)
(db)
festék,
üzemanyag
lakosra
üveg,
(db)
(db)
barkács (db)
Kecskemét 2 298 448 Bácsalmás 146 34 Baja 1 049 231 Jánoshalma 113 35 Kalocsa 411 92 Kiskőrös 295 57 Kiskunfélegyháza 693 185 Kiskunhalas 662 167 Kiskunmajsa 266 80 Kunszentmiklós 113 32 Összesen 6046 1361 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
407 20 175 8 62 47 105 95 39 15 973
206 8 86 10 35 18 41 55 21 7 487
190 10 83 16 34 36 37 60 16 8 490
209 201 280 119 230 201 224 226 224 127 2041
24 2 9 2 3 4 8 6 2 2 62
6. táblázat A térség kereskedelmi életében nagy változást jelentene Szerbia Európai Uniós csatlakozása, vagy legalábbis egy kereskedelembarát vám, illetve vízumpolitika. A korábbi és jelenleg is folyamatban lévő interregionális (PHARE, INTERREG, IPA) fejlesztéseknek köszönhetően talán kialakulnak azok a csatornák, melyek táptalajai lehetnek a két ország határmenti fejlődésének, gazdasági vérkeringésük összekapcsolásának. Korábban már megvalósult Bácsalmás határátkelőhelyre vezető út kiépítése, mely első szakasza volt az átkelőhely nemzetközi rangúvá tételének, valamint az új út közlekedési vérkeringésbe kapcsolásának. Megoldásra vár még a kiépített út bácsalmási elkerülő szakaszának megépítése, mely becsatlakozna a Bácsalmás-Mélykút közötti szakaszra. Ezekben 35 Bácsalmás Innovatív Kft.
a folyamatokban kulcsfontosságú szerepe lehet Bácsalmásnak, mint „Felső-Bácska Kapujának”. 3.3.3 Turisztika, idegenforgalom A kistérség egészére jellemző, hogy turizmusa és idegenforgalma fejletlen. Valójában Bácsalmáson korábban sem volt nagy szerepe a turizmusnak, így jelen állapota törvényszerűnek mondható. A térség történelme, mezőgazdasági dominanciája, határ-közeli helyzete együttesen gátolták a turizmus fejlődését. Azonban mindazt szem előtt tartva, hogy Bácsalmás és térsége jelenleg is keresi fellendülésének bármiféle lehetőségét, - nem hat idegenként az idegenforgalom fejlesztésének gondolata. Az utóbbi évek szemléletváltásával egyidejűleg a turizmus fejlesztése egyre nagyobb jelentőségűvé válik. Számos fellelhető kiaknázatlan lehetőség rejlik mind kistérségi, mind pedig helyi szinten. Ilyen lehetőségként megemlíthető a Sós-tó, az Európában egyedülálló gyapjas gyűszűvirág élőhelye, a madarasi és katymári löszfalak stb. Szem előtt kell tartani azokat a folyamatokat is, melyek szerint a stagnáló külföldi vendégforgalom egyre nagyobb hányada irányul a fővárosba (2004-ben 49%), míg a dinamikusabban bővülő belföldi turizmus, növekvő arányban vidéki területeket részesít előnyben.
Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bács-Kiskun megyében kistérségi központok szerint (2006) Város
Vendég
Ebből
Vendéglá
látóhely
étterem,
tóhely
(db)
cukrászd
tízezer
Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma (db) Férő Vendég Ebből átlagos egy hely
éjszaka
külföl
tartózko
férőhely
36 Bácsalmás Innovatív Kft.
a, bár,
lakosra
borozó
(db)
(db)
(db)
di
dási idő,
re jutó
(db)
éjszaka
vendég
(db)
éjszaka
(db) Kecskemét 628 481 57 Bácsalmás 33 18 46 Baja 236 129 63 Jánoshalma 36 21 38 Kalocsa 104 58 58 Kiskőrös 63 41 43 Kkfélegyháza 195 150 63 Kiskunhalas 176 123 60 Kiskunmajsa 91 67 77 K.szentmiklós 26 19 29 Összesen 1588 1107 534 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
2 383 22 1 212 0 131 320 103 479 995 32 5 677
97 764 791 37 132 0 9 532 18 723 8 288 18 752 75 669 1 584 268 235
38 470 0 8 391 0 1 544 9 465 2 233 7 816 16 556 201 84 676
22 2 7 0 6 5 6 5 9 3 65
(db) 576 36 173 0 318 333 180 389 145 317 2 467
7. táblázat A város vendéglátóhelyeinek száma megyei viszonylatban alacsony, lakosságszámhoz mérten jobbak a mutatók, azonban ez is alulmúlja az elvárásokat. Szálláshely szempontjából viszont elég elmaradott a térség. Az 7. táblázatban látható 22 férőhely Bácsalmásra és egyben az egész kistérségre értendő, ugyanis azok mind egyetlen panzió szálláshelyei. Az eltöltött vendégéjszakák száma a legalacsonyabb a térségben, kivéve Jánoshalmát, ahol nincs regisztrált szálláshely. Mindez egyfajta mutatója a turisztikai aktivitásnak is, mely mindenképpen fejlesztésre szorul
Regisztrált vendéglátó- és szálláshelyek száma Bácsalmáson (2001-2006 (db)) Év
Vendéglátó
Ebből
Kereskedelmi és magánszálláshelyek száma (db)
hely
étterem,
bár,
Szob
összes
összes
ebből:
összes
ebből:
(db)
cukrász
borozó
a
férőhely
vendég
külföldi
vendég
külföldiek
da
(db)
(db)
(db)
(db)
(db)
éjszaka
által
(db)
eltöltött (db)
2001 2002
30 32
13 16
12 11
7 7
16 16
807 509
31 0
1110 1167
31 0
37 Bácsalmás Innovatív Kft.
2003 32 17 10 2004 34 20 10 2005 36 22 10 2006 33 18 11 Össz. 197 106 64 Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés
7 0 0 0 21
16 16 20 22 106
896 448 406 392 3458
0 0 0 0 31
1736 851 814 791 6469
0 0 0 0 31
8. táblázat A 2001 és 2006 közötti változások, - melyet a 8. táblázatban láthatunk - is a turizmus fejlesztés szükségességének irányába mutatnak, melynek egyik alapja a szállásférőhelyek számának növelése, valamint az aktív turisztikai koncepció kidolgozása. Mivel a térségben vannak ugyan látnivalók, de meglehetősen kis számban, így elsősorban az aktív, vagy más néven a „program turizmus” lehetne az egyik fő fejlesztési irány. Ennek számtalan eszköze lehet a gasztroturizmuson keresztül a kulturális-, sport-, illetve gyógyturizmusig. Szükséges változatos és többféle turisztikai termékcsomag kialakítása is.
38 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.3.4. Mezőgazdaság helyzete Bácsalmás Város a megye déli határvidékének középső részén, a Felső-Bácskai táji termelési övezetben helyezkedik el. Ennek a kiváló termőhelyi adottságú területnek kedvezőek a klimatikus körülményei (magas napfénytartam és hő összeg), és igen jó a csernozjom típusú talajok termőképessége is. A rendszerváltás óta a város mezőgazdaságának birtokszerkezete még mindig át-, illetve kialakulóban van. Az Agráripari Rt. mellett sok a tőkeszegény kényszervállalkozás, nem alakult ki a termelés – feldolgozás – értékesítés teljes vertikuma. Jellemző a szántóföldi növények termesztése, legfőképpen búza, kukorica, repce, napraforgó. Szőlő, gyümölcs és zöldségtermesztés, valamint a különféle vetőmagtermelés jelen van, de százalékos aránya a növénytermesztésen belül elenyésző. A térségben két nagy agrárvállalkozás, valamint számos mezőgazdasági vállalkozó és őstermelő tevékenykedik. Jelentős számúak a családi keretekben működő vállalkozások, családi gazdaságok. A szektorban foglalkoztatottak aránya ötszöröse az országos átlagnak, résztvevőinek nagy részét a kisebb földterületeken gazdálkodó őstermelők teszik
ki.
Néhány
baromfifeldolgozó,
jelentősebb,
mezőgazdasági
sertés vágóhely,
jellegű
pékség, malom.
vállalkozás:
Hiányzik
szeszfőzde,
a mezőgazdasághoz
kapcsolódóan a fejlett feldolgozóipar, az elégséges tőkeinvesztíció, a megfelelően szakképzett munkaerő, a piacok kiépítettsége és a szigorodó környezetvédelmi, állategészségügyi, élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés. Őstermelők száma Bácsalmáson (2001-2007) Őstermelők száma Bácsalmáson 2001-2007 1200 1000
1011
999 887
899
847
732
800 fő
913
600 400 200
2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
0 év
Forrás: Önkormányzati adatbázis alapján saját szerkesztés
8. ábra 39 Bácsalmás Innovatív Kft.
A 8. ábra által mutatott tendenciák jellemzőek az egész térségre. Az őstermelők számának nagyszámú és kiugró növekedését az Európai Unióhoz való csatlakozás váltotta ki. Azonban a mezőgazdasági kistermelők tőkehiány és kedvezőtlen piaci struktúra következtében nem tudtak alkalmazkodni és megfelelni az EU követelményeinek. Ennek következményeként az őstermelők száma folyamatos csökkenést mutat. Az agrárszektorból kilépők egy része vállalkozóvá szerveződik át, különböző más szektorokban próbál kitörési pontot találni. A kiváló termőhelyi adottságokra, valamint a magas szakmai tudással és tapasztalattal rendelkező helyi társadalomra támaszkodva a mezőgazdasági termék vertikum kiszélesítésével feldolgozóipar létrehozása válik indokolttá és megvalósíthatóvá.
3.3.5. Helyi gazdaságfejlesztés egyéb eszközei A helyi gazdaságfejlesztést a város vezetősége nem közvetlen irányítás alatt álló szervezetek által biztosítja, azonban mindennapos együttműködés jellemzi az ezen a területen dolgozó szereplők, szakemberek munkáját. E szervezetek a következők: •
FVM által fenntartott Helyi Vidékfejlesztési Iroda
•
Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás által fenntartott Leader – Ház
•
Bácsalmás Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő Innovatív Kft
Ezen szervezetek vállalkozásokat támogató tevékenységei: pályázatírás, projektmenedzsment, adminisztratív ügyintézés, tanácsadás. A város image és a szükséges marketing elemek kidolgozás alatt állnak. A széleskörű és folyamatos információáramlás a gazdasági és a civil szektor felé biztosított mind fórumok, workshopok megtartásával, mind pedig a kiépített szélessávú internet igénybevételével.
3.4. Társadalom Az Integrált Városfejlesztési Stratégia ezen fejezetében bemutatásra kerülnek: •
Főbb demográfiai, foglalkoztatási, képzettségi, egészségi mutatók
•
Lakosság jövedelmi és szociális helyzetére vonatkozó adatok
•
Társadalmi önszerveződések fő területeire vonatkozó reprezentáló jellemzők 40 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.4.1 Demográfia Bácsalmás város területe 108,3 km2, lakónépessége 2006 decemberében a KSH adatai alapján 7.248 fő. Ez az érték a 2001 –es népszámlálásban mért lakónépességhez képest (7827 fő) 5,8 % -os csökkenést mutat. A lakosság számának változását pozitívan befolyásolta az a tényező, hogy a déli szomszédunkban 1999-ben lezajlott NATO hadműveletek utáni évben jelentősen,- mintegy 440 fővel- megugrott Bácsalmás Város lakónépességének száma. A vándorlási adatok szerint azonban ez csak ideiglenes változás volt a város életében, mert az adott években a város vándorlási egyenlege nem növekedett számottevően. Feltételezhetjük, hogy a lakónépesség számának növekedése, az ideiglenes lakcímre történő bejelentkezés, biztonságosabb környezetbe való áttelepülés, az ismerősöknél, rokonoknál, albérletekben történő adott időszakra szóló letelepedés lehetősége az ideiglenes áttelepülést generálta. Az 1999-et megelőző és az azóta eltelt időszakot vizsgálva, folyamatos és koherens csökkenés mutatható ki a lakónépesség számában. Az adott időszak pozitív népesség beáramlása sem tudta mérsékelni a lakónépesség fokozatos fogyását, és nem tudta ellensúlyozni a ténylegesen elvándorlók számát sem. Jól látható, hogy a lakónépesség 2000 – óta fokozatosan, tendenciózusan fogyatkozik. ( 9.-10. ábra ) A vizsgált időszakban (1997 – 2006) mindig negatív volt a város vándorlási értéke. Ezt a déli szomszédunkból idetelepülők sem tudták ellensúlyozni, csak javították a ténylegesen helyben lakók mutatóját. De ez a folyamat sem tudta ellensúlyozni a tartós, igaz ingadozó vonalat lerajzoló vándorlási mutatóit a városnak. Tényleges elvándorlás mutatható ki a városból, és térségéből is. (11-12. ábra) Ezt az állandónak tekinthető népességcsökkenési folyamatot, részben az elöregedés és ennek természetes velejárója a magasabb mortalitás (halandóság, halálozási arány), részben az igen erőteljes állandó, és ideiglenes elvándorlás; továbbá a lakosság egyes rétegeinek (elsősorban a képzetlenebb, tartósan munka nélkül, segélyeken tengődő embercsoportok) egészségi állapotának romlása váltotta ki. A lakónépesség további csökkenését eredményezi a gazdasági helyzet kilátástalansága, a munkalehetőségek hiánya, továbbá az alacsonyabb társadalmi és komfort szint.
41 Bácsalmás Innovatív Kft.
Lakónépesség számának alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között (Fő): Fo
Fő 7800 7756
7694
7700
7611
7600
7501 7482
7500
7463
7400
7400 7330
7316
7300 7 248
7200 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Év
rrás: KSH T-Star
9. ábra Állandó népesség számnak alakulása Bácsalmáson 1997-2007 között (Fő): Fő 8200
8100
8062
7967
8000
7926 7868
7900
7827 7775
7800
7687
7700
7618
7600
7541 7484
7500
7433
7400
7300
7200 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Év
Forrás: KSH T-Star
10. ábra Ha az 1999 előtti idősorokhoz, pl.: 1997 -hez viszonyítva, egy 10 éves intervallumot vizsgálunk, akkor a lakónépesség változásának mértéke „csak” 3,12% -os csökkenést mutat, 42 Bácsalmás Innovatív Kft.
amely kedvezőbb tendenciájú, mint a népszámlálás adataihoz viszonyított érték. A terület nem tudja megtartani és vonzani sem a fiatal, sem a munkaképes korú, képzett rétegeket. Emiatt az idősebb, képzetlenebb rétegek maradnak helyben, a fiatal képzettebb réteg pedig kénytelen elvándorolni. A város természetes szaporodási mutatóiból jól látható az elöregedés mértéke, és az is, hogy mennyire kevés gyermek születik. 1997 óta folyamatosan igen magas negatív értéket mutat a természetes fogyás, csak néhány „jobb” év látható a vizsgált időszakban, amely években alacsonyabb volt a halandóság mértéke. Természetes szaporodás, és fogyás alakulása Bácsalmáson 1997-2006 között: Év 2006
-39
2005
-48
2004
-33
2003
-49
2002
-66
-59
2001
2000
-62
1999
-64
1998
-68
1997
-45
0
-10
-20
-30
-40
-50
-60
-70
-80 Fő
Forrás: KSH
11. ábra
43 Bácsalmás Innovatív Kft.
Belföldi vándorlási különbözet alakulása 1997-2006 között Bácsalmáson: Fő 40
22
20
0
Év -5 -14
-16
-20
-20
-33
-33
-40 -47
-60
-80 -81
-82
-100 1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
Forrás: KSH
12. ábra A mutatókat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a népesség elöregedő, fogyatkozó képet mutat. A vándorlási tendenciákat ismerve kijelenthető, hogy a képzettebb, fiatalabb rétegek mobilisabbak, így a városból, és térségéből a fiatal, képzett, gyermeket vállalni tudó rétegek vándorolnak el. Ezek rávilágítanak, hogy korszerkezete, lakosság összetétele miatt nem várható javulás demográfiai téren, valamint a város igen alacsony népességmegtartó erejére is felhívja figyelmünket. Ha elemezzük a város népességének kor-, és nemek szerinti bontását, akkor igen érdekes helyzetkép tárul elénk.
44 Bácsalmás Innovatív Kft.
Népesség számának és arányának alakulása az összevont korcsoportok szerint: Területi
Népesség
egység
összesen
0-14
15-59
60
0-14 éves
15-59
60 felettiek
felettiek
korcsoport
éves korcsoport
korcsoport
százalékos
százalékos
százalékos
megoszlása az
megoszlása az
megoszlása az
össznépességen
össznépességen
össznépességen
belül
belül
belül
Magyarorszá g
10198315
1694936
6421820
2081559
16,62%
62,97%
20,41%
10090330
1575057
6359656
2155617
15,61%
63,03%
21,36%
1377652
229201
855694
292757
16,64%
62,11%
21,25%
1353433
207324
845076
301033
15,32%
62,44%
22,24%
546517
93687
338963
113867
17,14%
62,02%
20,84%
539971
84478
337566
117927
15,64%
62,52%
21,84%
18578
3198
10928
4452
17,21%
58,82%
23,96%
7650
1272
4584
1794
16,63%
59,92%
23,45%
2001 Magyarorszá g 2005 Dél-Alföld 2001 Dél-Alföld 2005 Bács-Kiskun megye 2001 Bács-Kiskun megye 2005 Bácsalmási Kistérség 2001 Bácsalmás 2001 Forrás: KSH
9. táblázat A vizsgálathoz a 2001 évi népszámlálás, valamint a regionális folyamatok elemzésénél a 2005. évi mikrocenzus adatait használtuk fel, és ezeket hasonlítottuk össze, elemeztük segítségükkel a demográfiai, és társadalmi folyamatokat. Az összehasonlító adatokat a 9. táblázat tartalmazza. A 0-14 éves korcsoport tekintetében a város 2001-ben közel azonos értékeket mutat az országos, a régiós értékekkel. Viszont bő 0.5 %-os mínuszos eltérés mutatható ki a megyéhez és a kistérség adataihoz képest is. Míg a 2005. évi adatok elemzésénél jól kimutathatóak az országos, és regionális tendenciák, tehát a 0-14 éves korcsoport arányának csökkenése az összlakosságon belül. Abból kiindulva, hogy a település adatai a népszámlálás idején igazodtak
45 Bácsalmás Innovatív Kft.
az országos, és regionális folyamatokhoz, feltételezhető, hogy városunkban is ez a csökkenő tendencia figyelhető meg a 0-14 éves korosztály kapcsán. A következő korcsoport, a 15-59 éves korosztályt foglalja magában, és a 2001 -es adatok alapján, Bácsalmáson az arányuk 3% -kal alacsonyabb, mint az országos, regionális, és megyei arányok. Ez jól mutatja az aktív korúak alacsonyabb számát az országos és megyei átlaghoz képest, továbbá a város népességmegtartó képességének alacsony fokát. Ezekből az adatokból következtethetünk a foglalkoztatottak alacsony számára is, ami a város, és térsége alacsony jövedelemtermelő képességére is utalhat. Ezekre a későbbiekben térünk majd ki részletesebben. A regionális folyamatok vizsgálata során jól látszódik az aktív korú korcsoport arányának kismértékű növekedése a társadalom egészén belül, de ez igen kisfokú. Mindösszesen csak pár tized százalékos a növekedés mértéke, amely folyamat igen sötét képet vázol elénk az aktív korúak korcsoportját vizsgálva. Az aktív, dolgozni képes korosztály fokozatos elöregedését mutatja számunkra, főleg, ha megvizsgáljuk a 60 feletti korcsoport arányát a népességen belül. Ezeket a későbbiek során részletezzük. Bácsalmás Városában alacsonyabb volt az országos átlaghoz képest ezen korcsoport aránya, és mivel hátrányos helyzetű kistérségben fekszik a település valószínűsíthető, hogy a továbbiakban nőni fog arányuk az összlakosságon belül. A 60 feletti korcsoport aránya a városunkban 2001 –ben 3% -kal volt magasabb, mint az országos arányok, míg elmondható, hogy a regionális, és a megyei adatokhoz képest is 2 – 2,5 % -kal magasabb értéket mutat. A Bácsalmási Kistérségben közel 4% -kal volt magasabb 2001 -ben az időskorúak aránya, mint az országban. Ezen mutató jól példázza a város és térségének elöregedését, és jövőbeni problémáit is. Regionális szinten is ezen korcsoport 1% körüli növekedése figyelhető meg 2005-re. Mivel városunkban magasabb volt a 60 feletti korcsoport aránya, és a regionális folyamatok is a növekedést mutatják, így feltételezhető városunk további öregedése. Az elöregedés mellett, megfigyelhető még a nemek közötti különbség, amely abból adódik, hogy a nők átlagéletkora magasabb. Ez a folyamat nagyon jól nyomon követhető a népszámlálás adatai alapján szerkesztett korfán is, melyet a 13. ábra mutat.
46 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás korfája 2001 F
Korcsoportok 85–X
24
80–84
71
53
75–79
103
115
70–74
155
65–69
149
60–64
196 253 263
175
55–59
237
226
50–54
276
293
45–49
286
315
40–44
274
288
35–39
223
30–34
213
218
25–29
243
262
20–24
237
234
15–19
217
226
10–14
240
254
5–9
258
233
0–4
210 170
400
300
200
Férfi
Nő
313
100
147
0
100
200
300
400
Fő
orrás: KSH
13. ábra A korfa jól szemlélteti számunkra a lakosság, kor-, és nemek szerinti összetételét 2001 – ben. Az akkor 40 év felettiek lakosságon belüli magas arányát, és azon kívül az összlakosságban a nők többségét. Míg a fiatalabb korcsoportok alacsony volta is jól látható. A demográfiai
folyamatokban
tapasztalható
elöregedés
tovább
prognosztizálható.
Az
elkövetkezendő évtizedben tovább nő az időskorú, nyugdíjasok száma, és feltételezhető az aktív korú lakosság további csökkenése, ebből következően a fiatalok száma is csökkeni fog. Jól látható az elöregedő korszerkezet, és ebből következtethetünk a jövőbeni társadalmi, egészségügyi, szociális, gondozási problémákra, amelyekre tudatosan kell készülnünk. Ezen kívül jól látható az elvándorlás mértéke, az elöregedés, és ezen tényezők miatt a lakosság további csökkenése. Mivel elsősorban fiatalok vándorolnak el, így a képzettebb, a népesség megújítására, és jövedelemtermelésre képes rétegek hagyják el a városunkat. Ezek a mutatók jól szemléltetik a város alacsony népességmegtartó, és jövedelemtermelő képességét, demográfiai és elvándorlási problémáit. A születésszám ingadozóan alakult az elmúlt tíz évben. Egyértelműen nem jelenthető ki, hogy csökkenő tendenciát mutatna, helyette inkább az ingadozó gyermekvállalási kedv tükröződik. 47 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás főbb demográfiai mutatói 1997-2000 között: Fo 150,0 128,1
100,0 68,9
50,0
17,68 9,51
0,0 -4,74
-34,4
-50,0 -59
-100,0
Élveszületési átlag
Halálozási átlag
Vándorlási különbözet átlag
Természetes szaporodás (Átlag)
Születési ráta
Halálozási ráta
Vándorlási ráta
rrás: KSH
14. ábra A 14. ábrát tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy a város természetes szaporodása az elmúlt tíz évben negatív értéket mutatott minden esztendőben, csak a mértéke ingadozott viszonylag tág határok között. A halálozások száma minden évben jelentősen magasabb volt, mint a születések száma. Ezek a mutatók is jól szemléltetik számunkra a népesség fogyatkozásának egyik fő tényezőjét, az elöregedés mértékét. A lakosság csökkenésének további kiváltója az elvándorlás, melynek oka a település megtartó erejének hiánya. Összegezve kijelenthető, hogy a város lakossága folyamatosan csökken az elmúlt tíz évet vizsgálva; valamint igen kedvezőtlenül alakul a város lakosságának korösszetétele is. A 2001 népszámlálás során több kategória szerint sorolták be az embereket nemzetiségi hovatartozás szerint. Ezek a következő csoportok: nemzetiséghez tartozó, kulturális értékhez, hagyományokhoz kötődők, más nemzetiségűek anyanyelvüket családi, baráti körben használók. Bácsalmás városában jelentős a horvát, és a német kisebbség aránya. Ennek történelmi, és kulturális hagyománya van, régi szokásokat őriz a két kisebbség, és jelentősen hozzájárul a város kulturális, és civil életéhez. A népszámlálás adatai alapján a város 48 Bácsalmás Innovatív Kft.
összlakossága 7652 fő, melyből 185 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, ez a lakosság 2,4% -a, továbbá 109 fő vallotta magát horvát nemzetiségűnek, ez a lakosság 1,4 %-a. Jelentősnek mondható a városban a roma kisebbség száma is, de a 2001. évi népszámláláskor mindösszesen 56 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek, ez a lakosság 0,7% -a. Ennél arányaiban magasabbra becsülhető a roma kisebbség jelenléte, kb. 2% körülire tehető az összlakosságból. 3.4.2 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A helyzetelemzés és a részletes ismertetés előtt fontos megemlítenünk, hogy az országban a Központi statisztikai Hivatal (KSH), és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) foglalkozik
a
foglalkoztatási,
munkanélküliségi,
munkaerő-piaci
helyzetelemzésekhez
kapcsolódó hivatalos felmérések, elemzések készítésével, adatok publikálásával. A két intézmény eltérő módszertannal dolgozza fel a rendelkezésére álló adatokat. Az ÁFSZ terminológiájában az a személy minősül munkanélkülinek, aki: - a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, - oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, - öregségi nyugdíjra nem jogosult, - alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, - munkába állása érdekében az ÁFSZ –el együttműködik, - akit az ÁFSZ kirendeltségén álláskeresőként nyilvántartanak, Ezeket összegezve kijelenthetjük, hogy az számít regisztrált, nyilvántartott álláskeresőnek, aki megjelenik a munkaügyi központ helyi kirendeltségén, és a fentebb vázolt feltételeknek is megfelel. A KSH másfajta metodikát, és adatgyűjtési eljárást alkalmaz a munkanélküliség mérésére. Ennek keretében folyamatos munkaerő felmérésekkel térképezi fel a foglalkoztatási és munkanélküliségi helyzetképet. A KSH metodikája szerint az a személy számít munkanélkülinek, aki nem dolgozik, nincs munkája, de folyamatosan keresi azt, és munkára kész. A két intézmény adatai eltérő módszertana és metodikája miatt nem összehasonlítható, valamint a nemzetközileg elfogadott és használt adatgyűjtési, és feldolgozási módszertant is a KSH alkalmazza, ezért az álltaluk publikált adatokra támaszkodtunk ebben a témakörben. A 2006. évi munkaerő-piaci felmérés adatai alapján kijelenthető, hogy a Dél – Alföldi régió munkanélküliségi, és munkaerő-piaci szempontok alapján országosan a harmadik 49 Bácsalmás Innovatív Kft.
leghátrányosabb helyzetű régió, az Észak – Magyarországi, és az Észak – Alföldi után. ( 10. táblázat ) Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság 2006 Megnevezés
Bács-Kiskun megye
Lakónépesség az év végén (Fő) 2 Népsűrűség, fő/km Foglalkoztatottak száma Munkanélküliek száma Gazdaságilag nem aktív népesség száma Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban állók száma
Dél-Alföld
Ország
536300 63,5 196200 20400
1342200 73,2 490900 41800
10066200 108,2 3930100 316800
193700 52,80 47,80 9,40 145312
495700 51,80 47,70 7,80 363221
3474900 55,00 50,90 7,50 3231439
Forrás: KSH
10. táblázat A magas munkanélküliséggel jellemezhető Dél-Alföldi régióban található Bács – Kiskun megye is, amelynek déli, határmenti részén terül el Bácsalmás városa. A megye mutatói valamivel jobb értékeket mutatnak, mint a régiós mutatók. Ebben közrejátszik, hogy a régiós mutatókat lefelé módosítják Békés – megye mutatói, ahol az aktivitási és foglalkoztatási mutatók még kedvezőtlenebbek, míg a munkanélküliség mértéke kedvezőbben alakul, mint megyénkben, térségünkben. Mindezek mellett a megye mutatói jelentősen az országos átlagértékek alatt maradnak, foglalkoztatás, gazdasági aktivitás területén, míg a munkanélküliségi mutatók jelentősen meghaladják azokat. A Bácsalmási kistérségnek és központjának munkanélküliségi, és foglalkoztatási mutatatói a legrosszabbak a megyében, de országos szinten vizsgálva is igen negatív képet mutatnak a rendelkezésre álló adatok. A 2006. évi adatok alapján Bácsalmás a második legmagasabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik, csak Jánoshalma városa előzi meg. Elmondható, hogy a két szomszédos kistérség, és azok vezető települései hasonló problémákkal küzdenek a foglalkoztatottság, a gazdasági aktivitás, a krónikus munkanélküliség terén. Bács – Kiskun megye városainak szintjén vizsgálva a munkanélküliségi mutatókat igen kedvezőtlen képet kapunk városunk, Bácsalmás kapcsán (11. táblázat). A megye városainak sorában a második legrosszabb munkanélküliségi mutatókat produkálja, a munkavállaló korú
50 Bácsalmás Innovatív Kft.
népességen belül. Igen magas a 180 napon túli álláskeresők aránya is, igaz kedvezőbb, mint jó néhány megyei város mutatója. Nyilvántartott álláskeresők száma Bács-Kiskun megye városaiban 2006:
Város
Kecskemét Bácsalmás Baja Dunavecse Izsák Jánoshalma Kalocsa Kecel Kerekegyháza Kiskőrös Kiskunfélegyháza Kiskunhalas Kiskunmajsa Kunszentmiklós Lajosmizse Solt Soltvadkert Szabadszállás Tiszakécske Tompa Összesen
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú
A nyilvántartott álláskeresők
4,8 10,5 6,8 5,4 7,3 10,8 8,6 10,0 4,6 6,0 4,1 6,2 8,3 9,8 6,1 7,2 6,4 10,1 5,3 5,1 6,2
2,5 4,9 3,7 2,4 4,5 6,6 5,1 6,4 2,0 3,2 1,6 3,5 4,1 5,4 3,6 3,6 3,5 5,8 1,7 2,6 3,3
A 180 napon túl nyilvántartott A pályakezdők álláskeresők aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, % 51,5 47,1 55,0 43,8 61,1 60,6 59,4 63,5 43,9 53,4 39,3 55,5 48,7 55,7 60,0 49,8 55,6 56,8 33,1 51,9 52,9
7,2 12,0 8,7 8,3 7,0 12,2 11,2 14,4 6,3 11,7 5,3 6,9 8,8 12,4 3,7 6,9 9,1 9,5 8,1 8,1 8,7
Forrás: KSH
11. táblázat
51 Bácsalmás Innovatív Kft.
Foglalkoztatottak, nyilvántartott álláskeresők Bács-Kiskun megye kistérségeiben 2006 Kistérség
A nyilvántartott álláskeresők
A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők
aránya a munkavállalási korú állandó népességből, %, 2006
Bácsalmási Bajai
A pályakezdők
aránya a nyilvántartott álláskeresőkből, %, 2006
12,5
7,5
59,6
12,6
7,8
4,3
54,7
8,8
11,0
6,4
58,5
10,8
Kalocsai
9,3
5,1
54,9
11,4
Kecskeméti
5,0
2,5
49,4
6,7
Kiskőrösi
7,1
4,0
55,9
10,7
Kiskunfélegyházai
4,8
2,1
43,1
6,1
Kiskunhalasi
6,0
3,1
52,3
7,1
Kiskunmajsai
7,7
3,8
48,7
9,8
Kunszentmiklósi
8,8
4,6
52,7
9,6
Összesen
6,9
3,6
52,8
9,0
Jánoshalmai
Forrás: KSH
12. táblázat A 12. táblázatból megállapítható, hogy a nyilvántartott álláskeresők és a pályakezdők aránya jelentős, hasonlóan a szellemi foglalkozásúak részarányához, de a 16,4% -os mutató kedvezőbb a megyei átlagnál. Igaz, a város iskolázottsági mutatója sokkal kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, így elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű rétegek alkotják a munkanélküliek jelentős részét, akik koruk, alacsony iskolai végzettségük, tartósan fennálló nem foglalkoztatásuk, a segélyen élés, az apátiába süllyedés miatt sokkal lassabban, nehezebben mozdulnak meg a munkakeresés, elhelyezkedés irányába, ha megmozdulnak egyáltalán. Említésre méltó, hogy igen jól szemléltetik a munkanélküliséget, az alacsony foglalkoztatottságot és munkavállalási kedvet, továbbá az elvándorlás problematikáját, az iskolai végzettséget mutató adatok. Az iskolázottsági mutatók részletesebb kifejtésére a „3.4.3. Bácsalmás lakosságának képzettségi szintje” c. alpontban kerül sor a későbbiekben. Kedvezőtlenül hat a gazdaságra, és a munkaerőre a település határmenti fekvése. Meglehetősen sok lehetőség mutatkozik az interregionális együttműködésekben, és partneri kapcsolatokban, amelyek gazdaságélénkítő hatással bírnak. Azonban jelenleg ezek a kapcsolatok még nem megfelelően vannak kiépítve déli szomszédunkkal, az EU –ba törekvő Szerbiával, így a benne rejlő lehetőségek egyelőre nincsenek kiaknázva. A tartósan munkanélküli lakosság számára, a képzettségének megfelelő új munkalehetőség biztosítása több tényező együttes hatása miatt biztosíthatatlanná válik, melyek a következők: szakképzetlenség, továbbképzési hajlandóság hiánya, mobilitási nehézségek, idősödő korosztály elhelyezkedési lehetőségeinek csökkenése. Ugyanakkor Bácsalmáson alacsonyabb a 52 Bácsalmás Innovatív Kft.
megyei átlagnál, a 180 napnál régebben álláskeresők aránya az álláskeresők között, valamint igen magas a pályakezdők munkanélküliségi mutatója. A 12% -os arány a második legrosszabb a megyében, és ez részben magyarázza a foglalkoztatási mutatók csökkenését az elmúlt 10 évben, a munkaerő-piaci problémákat, a népesség-mozgási folyamatok negatív tendenciáját. A frissen
iskolából
kikerülő,
kezdő
munkavállalók
nem
találnak
végzettségüknek,
képzettségüknek, megfelelő munkát a településen, és környékén, ezért vagy a munkanélküliek táborát gyarapítják, vagy elvándorolnak a munkalehetőséget kínáló régiók, térségek felé. A helyben maradó kezdő munkanélküliek a kevésbé iskolázott rétegek közül kerülnek ki, míg az elvándorlók, a magasabb iskolai végzettségű, jól kvalifikáltak közül. Így a várost, és a térséget nem csak a fiatal, a gyermekvállalás által népességpótlásra képes korcsoportok hagyják el, hanem a magasabb jövedelemtermelő és tőkevonzó képességgel rendelkezők. Ezen folyamatok által nem csak népesség számának fokozatos csökkenése zajlik a városban, és a kistérségében, hanem egyidejűleg mind az anyagi, mind pedig a szellemi tőke elvándorlása is folyamatos. Jellemző az alacsony gyermekvállalási kedv és a magas elvándorlás, ennek következménye a lakosság elöregedése, és a fentebb vázolt tendenciák együttes hatásaként egyre gyorsabban zajlik a társadalmi, gazdasági, kulturális, és tudásbéli leszakadás is. Ezek a folyamatok generálják, erősítik egymást, így a közeljövőben a város népességének és gazdaságának, további hanyatlása várható. Ezen a lassan tényszerűen kezelendő folyamaton az EU -s források ugyan tompítanak, és segítenek is, de ez a segítség inkább a további szinten tartást képes megteremteni, mint a tényleges felzárkózást a célul kitűzött EU -s átlaghoz. Kistérségi, és települési szinten mindenképpen ezekkel, a folyamtokkal kell számolnunk, az egyszerre fellépő kedvezőtlen demográfiai, gazdasági, és társadalmi folyamatok miatt. Kistérségi szinten vizsgálva még sötétebb képet alakíthatunk ki a rendelkezésre álló adatokból. A megyében a legrosszabb munkaerő-piaci mutatókkal rendelkezik a Bácsalmási kistérség. Kistérségi szinten az álláskeresők száma igen magas, mely jelentős többletfeladatot jelent a térség számára. Ezek a mutatók azt is prezentálják számunkra, hogy a város önmagában nem tudja megoldani a foglalkoztatási helyzettel kapcsolatos problémákat. Kistérségi szintű stratégiai tervezésre van szükség, a gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci folyamatok későbbi mérséklése érdekében, további kedvezőtlen folyamatok megállítására, de legalábbis a negatív tendenciák visszafordítása céljából. Az elmúlt 9 év mutatóit (15. ábra ) elemezve megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,7%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2%. 53 Bácsalmás Innovatív Kft.
Regisztrált munkanélküliek számának alakulása Bácsalmáson 1998-2007 között Fő 600
500
497
501
503
2005
2006
2007
473
400
367 343
340
346
1999
2000
338
326
300
200
100
0 1998
2001
2002
2003
2004
Év
Forrás: KSH
15. ábra Az előzőekben bemutatott gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási helyzet következménye a lakosság mentális, egészségügyi problémáinak növekedése, valamint a folyamatos elszegényedés. A város fő problémája az alacsony foglalkoztatás, gazdasági inaktivitás, tőkehiány, az agrárium helyzetének folyamatos romlása, az új munkahelyek teremtésének hiánya, a lakosság alacsony jövedelmi szintje, az alacsony képzettségi szint, mobilitási nehézségek, a társadalmi kohézió hiánya 3.4.3. Bácsalmás lakosságának képzettsége
Bácsalmás város lakosságának iskolai végzettségére utaló adatait a kistérségi, megyei, regionális, és országos adatokkal egészítettük ki, és ennek eredményeként a KSH megszokott metodikája alapján a megfelelő korcsoportok arányában jelennek meg az összevont adatok. Igen szembetűnő a városban és a kistérségben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a 15 év feletti korcsoporton belüli aránya, ez a városban 84,5% -os, a kistérségben 78,4% -os arányt mutat, ami ugyan elmarad az országos átlagtól, de igen magasnak mondható érték. Tovább árnyalja a képet a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arány a 18 év feletti korcsoporton belül, ahol Bácsalmás 30% -os, míg térségében 16.5% -os érték mutatható 54 Bácsalmás Innovatív Kft.
ki. Ezek a mutatók sokkal alacsonyobbak az országos 38% -os arányt produkáló mutatóknál. Továbbá igen alacsony a diplomások aránya a 25 év feletti korcsoportot vizsgálva, Bácsalmás városában 8,1 % -os, míg a kistérségben 3,6 % -os érték mutatható ki. Ez alacsonyabb a megye 9% -os, és jóval alacsonyabb az országos 12,6 % -os mutatóknál. Jól mutatja az itt lakók képzettségének, iskolai végzettségének alacsonyabb fokát, amely jelentős részben hozzájárul a magasabb munkanélküliségi mutatókhoz, valamint az alacsony gazdasági aktivitáshoz, és a kisebb jövedelemtermelő képességhez is. ( 13.táblázat ) Iskolai végzettség megoszlása megfelelő korcsoportos bontásban 2006 Területi egység
Általános iskola első évfolyamát sem végezte el megfelelő korúak százalékában 10-X éves (%)
Legalább általános iskola 8. évfolyamal rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 15–X éves (%)
Legalább középiskolai érettségivel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 18–X éves (%)
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 25–X éves (%)
Bácsalmás
0,70
84,50
30,00
8,10
Bácsalmási kistérség
0,96
78,39
16,53
3,56
Bács-Kiskun megye
0,80
85,80
28,90
9,00
Dél-Alföld
0,60
86,80
32,30
9,80
Magyarország
0,70
88,80
38,20
12,60
Forrás: KSH
13. táblázat A városban az iskolázatlanok aránya igen alacsony, az országos átlagértékkel, 0,7% -kal megegyező. A legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők arányának 84,5% -os értéke alacsonyabb a megyei, régiós és országos értékeknél. Míg az érettségivel rendelkezők 30% -os aránya a megfelelő korcsoporton belül kedvezőbb a megyeinél, és a regionális mutatókhoz áll közelebb, ugyanakkor jóval alacsonyabb az országos átlagnál. A diplomások 8.1% -os aránya is a megyei értékek felé tendál, de az országos átlagértékhez képest igen alacsony. 55 Bácsalmás Innovatív Kft.
Ha a Bácsalmási kistérséget vizsgáljuk, akkor igen kedvezőtlen képet kapunk a kistérséget alkotó 8 település lakosságának iskolázottsági mutatóiról. Sokkal magasabb az iskolai végzettséggel nem rendelkezők 0,96% -os aránya, mint az országos átlag. Az általános iskolai végzettségűek 78,39% -os aránya is igen kedvezőtlen mutató. Az érettségivel rendelkezők 16,53% -os aránya is mutatja a kistérségben élő mintegy 17.000 ember alacsonyabb fokú iskolázottsági helyzetét. A diplomások 3,56% -os aránya a kistérségben, pedig az ország egyik legalacsonyabb értékét produkálja. Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 8,1%. Ezen tendenciákat jól alátámasztja a tény, miszerint 2007-ben felsőfokú tanulmányokat 47 fő Bácsalmási lakos folytatott. Összegezve elmondhatjuk, hogy Bácsalmás város és térsége alacsony iskolázottsági mutatókkal bír, és ez a tényező tovább mélyíti az amúgy is súlyos gazdasági, társadalmi, munkaerő-piaci problémákat. Jól látható, hogy a városban, és tágabb térségében alacsony iskolázottsági mutatókat találunk a számunkra rendelkezésre álló adatok alapján. Az alacsonyabb iskolázottsági mutatót magyarázza a város, és a kistérség agrárjellege, a mezőgazdaság túlsúlya, ahol nem kellett akkora szakképzettség a termelésben résztvevő dolgozók számára. Továbbá részben magyarázza a nagyfokú elvándorlás is az alacsonyabb iskolázottsági, és képzettségi szintjét is; mert elsődlegesen a képzettebb, fiatalabb rétegek vándorolnak el a városból. 3.4.4. Népesség egészségi állapota A kistérségben az egészségügyi ellátás infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, jelentős számú a rossz állapotú és elavult eszközökkel rendelkező orvosi rendelő. Az egészségügyi ellátások színvonala nem megfelelő. A térség lakossága számára több fontos terápiás kezelés csak több kilométer távolságra található. A legközelebbi kórház Baján és Kiskunhalason működik. Bácsalmás Város területén térségi feladatokat egy járó beteg ellátó intézmény biztosítja a folyamatos betegellátást. Fontos lenne a lakosság lakóhelyéhez közeli egészségügyi szolgáltatások megerősítése és javítása. Ez a jelentős szolgáltatási hiány a halmozottan hátrányos helyzetben lévő lakosság egészségügyi integrációját veszélyezteti. Fontos az egymásra épülő és korrelálásban levő egészségügyi szolgáltatások megszervezése. Mindezen infrastrukturális, területi és minőségi recesszió mellett hangsúlyosan jelenik meg a kistérség és a település lakosságának egyre gyakoribb érszűkületi és érelmeszesedési megbetegedései. 56 Bácsalmás Innovatív Kft.
Magyarországon, így a kistérségben és Bácsalmáson is az érszűkület következményei a vezető halálokok között szerepelnek, azonban megfelelő kezelésekkel ezen tragédiák megelőzhetők. A város lakossága az utóbbi időben folyamatos elöregedő tendenciát mutat, valamint az alacsony jövedelmi szint és a munkanélküliség magas aránya a lakosság egészségügyi állapotának folyamatos romlásához vezet.. Bácsalmás egészségkultúrája még fejlesztésre szorul. Az ifjúság ismeretei hiányosak ezen témakörökben. Magas a szenvedély vagy krónikus beteg száma. Bácsalmáson és a kistérségben is egyre több sérült gyerek születik és él. A speciális foglalkoztatásra szoruló gyermekek száma 160 fő. A halmozottan hátrányos helyzetű lakosság anyagi helyzetéből és felvilágosulatlanságából kifolyólag a legalapvetőbb egészségügyi feltételeknek sem tud eleget tenni. Jellemző rájuk a rendszertelen és vitaminhiányos étkezés, az alapvető higiéniai követelmények ismeretének hiánya, a felmerülő egészségügyi problémák elhanyagolása. Ezen negatívumok megoldására egészségügyi tervet kell készíteni, valamint fokozott hangsúlyt kell a prevencióra fordítani. 3.4.5.A lakosság jövedelmi és szociális helyzete Országos viszonylatban a 33 leghátrányosabb kistérség egyike a bácsalmási kistérség. Ez a besorolás számos negatív tényező együttállásának köszönhető. Ilyen tényezők a gazdaság fejletlensége, az ipar hiányos volta, a határmentiség, a fejletlen infrastruktúra, a képzettségi mutatók alacsony szintje a munkalehetőségek hiánya, a folyamatos népességcsökkenés, elvándorlás. Mindezen tendenciáknak köszönhető a kistérség lakosságának és egyúttal a bácsalmási lakosoknak is a folyamatos elszegényedése, életkörülményeinek romlása. A megélhetési nehézségekkel küzdő lakosság lehetőségeinek hiánya, valamint a munkahellyel rendelkezők alacsony bérei, a munkahelyteremtés hiánya gyakori fluktuációt, pályaelhagyást vagy a legrosszabb esetben elvándorlást eredményez. Az egészségtelen életmód, a rossz egészségi és mentális állapot, a szenvedélybetegségek megléte nagymértékben jelen vannak a város lakosságának életében. Ezen problémák a lakosság széles körének életkörülményeit negatívan befolyásoló tényezők. A
népesség
lakáskörülmények
hátrányos a
helyzetének
közműellátások
kialakulásában
hiányosságai,
az
szerepet alacsony
játszanak
a
rossz
iskolázottsági
és
foglalkoztatottsági szint, és az ebből adódó jövedelmi helyzet, valamint különböző közszolgáltatások, esetlegesen adódó munkahelyek elérhetőségének nehézsége. A szegénység, 57 Bácsalmás Innovatív Kft.
illetve
az
elszegényedés
Bácsalmás
vonatkozásában
a
külterületeken
élőket,
a
nagycsaládosokat, és a gyermeküket egyedül nevelő szülőket és családjukat érinti a leginkább. A munkával nem rendelkező, illetve az alacsony jövedelmű rétegek támogatását tekintve kismértékű és nem eléggé hatékony az aktív szociálpolitikai eszközök használata. Hiányoznak a társadalmi részvételre felkészítő, rehabilitáló intézmények, kiléptető és utánkövető rendszerek. Az idősek száma és aránya az elmúlt évtizedek során fokozatosan nőtt. Az élettartam meghosszabbodásával ez az arány emelkedő tendenciát mutat, amely új feladat elé állítja a szociális ellátórendszert. A lakosság jövedelmi viszonyai tekintetében a város adottságaiból kifolyólag leginkább a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó őstermelők és magánvállalkozók száma kimagasló. Ezen vállalkozók leginkább csak saját részre a család megélhetésének biztosítására termelnek. A mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének csökkenése miatt ezen vállalkozók helyzete évről-évre nehezebbé válik. A városban fellelhető egyéb vállalkozások is főként tőkehiányos alacsony létszámmal működő mikro vállalkozások. Jövedelemtermelő képességük szintén csak önmaguk és családjuk fenntartására korlátozódik. Fejlesztésre, bővítésre, munkahelyteremtésre minimális lehetőségük van. 3.4.6. Társadalmi önszerveződések, civil szféra aktivitása, ennek fő területei
A társadalmi aktivitás reneszánszát éli napjainkban. Amíg a rendszerváltást megelőzően a gondoskodó állam képzete élt, addig az 1990-es évektől meg kellett tanulnunk, hogy nem minden társadalmi problémára nyújt kész megoldási alternatívát az állam, hanem tevékeny, aktív magatartással tudunk csak eredményeket elérni. Ezen tevékenységek létjogosultsága napjainkban egyre égetőbb szükségletté válik, mivel a különböző területek központi támogatása évről-évre stagnáló, vagy éppen csökkenő tendenciát mutat. A tevékenységi szerkezet igen szerteágazó, mégis elmondható az, hogy az alapítványok tekintetében az oktatás, szociális tevékenység és a kulturális célokkal működő szervezetek képviselik a többséget, míg az egyesületek esetében a szabadidős, sport és érdekvédelmi területen dolgoznak a legtöbben. Bácsalmás vonatkozásában jelentős a nemzetiségek aránya, s ennek megfelelően a nemzetiségi kultúra és hagyományok megőrzését és támogatását elősegítő alapítványok és civil szervezetek aránya is. Bácsalmáson összesen 39 civil szervezet működik, melyet a 14. táblázaton tekinthetünk át.
58 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás Város civil szervezetei és képviselőik Civil szervezet Alapítvány a Bácsalmási Gimnáziumért Bácsalmás Baráti Köre Egyesület Bácsalmás és Vonzáskörzete Járóbeteg Szakellátásáért Alapítvány Bácsalmás Mentőállomás Bácsalmás PVSE Bácsalmás Városért Közalapítvány Bácsalmási Bácska Sport Közhasznú Egyesület Bácsalmási Cigány Kisebbségi Önkormányzat Bácsalmási Gimnáziumért Alapítvány Bácsalmási Gyermekmosoly Közhasznú Egyesület Bácsalmási Határőr Sportegyesület Bácsalmási Horvát Kisebbségi Önkormányzat Bácsalmási Küzdősport Egyesület Bácsalmási Medosz Vadásztársaság Bácsalmási Németek Egyesülete Bácsalmási Népitáncosok Egyesülete
Képviselő Kerényiné Szalai Katalin Dr. Száhl Imre
Bácsalmási Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Gallai István
Bácsalmási Polgárőr Egyesület Bácsalmási Természetvédő és Díszmadártenyésztők Klubja Bácsalmási Vagyonvédelmi Közalapítvány Bunyevác-Horvátok Közhasznú Egyesület Ebtenyésztők Felső-Bácskai Egyesülete Egyházi Zenekultúráért Alapítvány Élettér Alapítvány Hobbi Kutyások Baráti Köre Ifjú Környezetbarátok Bácsalmási Köre Egyesület Jurinovics Miklós Sporthorgász Egyesület Magyar Galamb és Kisállattenyésztők V.65-ös Klubja
Galaci András
Mozgáskorlátozottak Bácsalmási Egyesülete
Nánási Károly
Mozgáskorlátozottak Egymásért Közhasznú Egyesület Napraforgó Segély Alapítvány Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Bácsalmási Sz Óvodásokért és a Jövőnkért Bácsalmáson Alapítvány Őszikék Nyugdíjas Klub és Dalkör Romani Rota Cigány Kulturális Egyesület Szent László Határrendészeti SE
dr. Tanács Róbert Majoros Zsolt Bakos Zoltán Árpás István Rostás Tibor Kerényiné Szalai Katalin Szőkéné Róka Anikó Papp Miklós Kószóné Petrekanics Valéria Tettinger Attila Bánóczky Endre Krix János Czicinger Antalné
Nóthof Sándor Tumbász Mária Magdolna Koszóné Petrekanics Valéria Snyehola Géza Dimitrievits Miklós Bánfi Attila Hajdú József Bailo Amadou Zátonyi Sándor Lukács János
Udvardy András Banászné Veprik Matild Vajda Zoltán Mancz Yvette Kutky Jánosné Rostás Tibor Nothof Zsombor 59
Bácsalmás Innovatív Kft.
Tehetséges Gyermekekért és Fiatalokért Alapítvány Természetvédők és Díszmadártenyésztők Klubja Vörösmarty Oktatásfejlsztési és Tehetséggondozó Alapítvány
Dr. Berzátzy Eszter Nothof Sándor Kovács B. Károlyné
Forrás: Bácsalmás Város Honlapja
14. táblázat
3.5. Települési környezet 3.5.1. Települési környezet állapota
Bácsalmás város a Bácskai síkvidék déli részén helyezkedik el. Meghatározó tájtípusa a mély talajvizű löszös síkság. A város termőterületének legnagyobb része értékes mezőgazdasági terület. A Dél-Alföld területén – az országos viszonyokhoz hasonlóan – kontinentális éghajlat jellemző. A napfénytartam itt a legkedvezőbb hazánkban. A BajaKalocsa-Szeged háromszögön belül a napsütéses órák száma egy évre tekintve elérheti a 2100 órát. Az évi középhőmérséklet 10,2–11oC, a júliusi középhőmérséklet pedig 20-22oC közötti, ami a Kárpát-medencében a legmagasabbak között van. A csapadék tekintetében a régió az ország szárazabb térségei közé tartozik. A múlt század utolsó harmadához viszonyítva például a déli határtérségekben, beleértve Bácsalmás térségét is- több mint 110 mm-rel csökkent a csapadék mennyisége, ami a régióra jellemző 100–150 mm éghajlati vízhiányt tovább fokozza. Az 1980-as évek kezdete óta tartó vízhiány hatására talajvízszint süllyedés és térségi élőhely-pusztulás és átalakulás ment végbe. A város két legjelentősebb természeti értéke a 37 hektár területtel rendelkező Sóstó és a körülötte lévő erdő, valamint az 1000 hektáros Öregmajori erdő. Az előbbi területnek egy része (3,9 ha) országos védettségű, míg a többi helyi védettséget élvez. A Bácsalmás belterületén található 14 hektáron elterülő Kossuth Parkból 4 hektár megyei védettséget élvez, míg az 1,7 hektár területű Templom Park helyi védettség alatt áll. Nagyságát tekintve a legjelentősebb védett természeti érték a 208 hektár területű, helyi védettséget élvező ún. Mosztonga-tavak és vízállásos területek, amelyet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága ún. ex-lege védett természeti terület kategóriába sorolta. A védett növények közül legjelentősebb a Sóstó környékén található országosan védett gyapjas gyűszűvirág (Magyarországon itt található a legnagyobb összefüggő populáció). További védett növények a Kossuth Park 100-150 éves kocsányos tölgyei. A fenn említett 60 Bácsalmás Innovatív Kft.
védett területek jelentős növény- és állatvilággal rendelkeznek. A Mosztonga területe, és a helyi védettséget kapott Hősök terén található római katolikus templom parkja szintén természetvédelemi terület. A Gr. Széchenyi utcán, és a Kálvária soron néhány platánfa, a Szent János utcán a vadgesztenyefák természetvédelmi értékeink.(15. táblázat) A térség gazdasági szempontból is legjelentősebb természeti értéke a termőföld, melynek művelési módja meghatározza a térség jövedelmi viszonyait, környezeti állapotát. A város közvetlen környékére az úgynevezett mészlepedékes csernozjom, a vályog és a homokosvályog talajok a legjellemzőbbek. A talajok pH értéke 7-7,5, közömbös, vagy enyhén lúgos jellegűek. A város határában előfordul még a löszös vályog, a homokos lösz, a típusos lösz, de nem hiányzik a futóhomok és a szik sem. A település legjelentősebb légszennyeződését az ülepedő és a szálló por adja. Ipari üzem mely a levegő szennyezettségi mutatóit rontaná, nem működik a településen sem és annak vonzáskörzetében sem. A légszennyezés egy sajátos forrása a pollenallergiát okozó parlagfű (és kisebb mértékben a Bácsalmáson is megtalálható néhány fafajta). A nagyszámú allergiás megbetegedés okozója nyár végén és kora ősszel érezteti hatását az arra érzékeny lakosság körében. Természeti értékek Megnevezés Sós-tó medre A Sós-tó
Védettség jellege Helyi védettség medréhez Helyi védettség
kapcsolódó erdőterület A Sós-tó nyugati oldalán Országos védettség
Helyrajzi szám 0611 0612, 0610
levő erdő terület, a gyapjas gyűszűvirág élőhelye Kossuth Park Templom Park Gr. Széchenyi u 6 db platánfa Mosztonga - tavak
Helyi védettség Megyei védettség Helyi védettség Helyi védettség
1273 1981,1983 1272,1271,1270,1269, 0550, 0591,0586,0587,0588
Forrás: Saját gyűjtés
15. táblázat
3.5.2. Épített környezet
61 Bácsalmás Innovatív Kft.
A településre jellemző a mérnöki pontossággal kialakított, egymásra merőleges utcákból álló rendezett településkép. A város központjában feltűnően szép látványt nyújt a helyi védettséget élvező Kossuth-park és templomkert. Rendezett, gondozott köztereivel, történelmi-, építészeti szempontból jelentőséggel bíró középületeivel kellemes látványt nyújt mind az itt élő lakosság, mind pedig az idelátogatók számára. A főtéren található római katolikus templom klasszicista stílusban épült 1823-ban. Oldalhajókkal bővítették és tornyát magasították 1905-ben. 1955 óta műemlék jelleggel bír. Az Antunovics család nemesi kúriája 1853-tól plébániaként funkcionál. A mellette lévő Kovachich ház hajdan a járásbíróság épülete volt, manapság pedig az állami gyermekotthon épületeként üzemel. Műemlék jellegű épületnek számít a Siskovics kúriából kialakított Gyűjtemények Háza is. A hajdani szálloda épületében működik a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár. Az 1920-as években épült a Hősök terén található Csauscher- és Ulrich palota. A régen községházaként funkcionáló épület rekonstrukciójával alakították ki a szakmunkásképző iskolát. A Rákóczi Úti Általános Iskolát 1886-ban építették, az államosításig a kalocsai iskolanővérek zárdája volt. A Szent János utcában található Vörösmarty Mihály Általános iskola mely1930-ban épült. 1938-tól itt működött a Mezőgazdasági Középiskola. A Dózsa György utca és a Gr. Teleki J. utca sarkán épült a református templom 1939-ben. Idegenforgalmi érdekességnek, látványosságnak számít a Kossuth utcában található Skorutyák család kékfestő műhelye, melyet 1879-ben alapítottak és azóta is működik. A Kálvária temető kápolnája 1882-ben épült. A Kálvária utca Tataháza felőli végétől megközelíthető az izraelita temető melynek sírfeliratai zömében héber nyelven íródtak, a gránit obeliszkjei emlékmű jellegűek. A templomparkban állították fel az első és a második világháború áldozatainak emlékművét. Ugyanitt található a bácsalmási születésű Evetovity Antal-Miroljub költő mellszobra, Ivan Mestrovics mellszobra. 1997-ben avatták fel a „szülőföldjükről elűzött népek emlékművét,” Fusz György alkotását, amely szintén a templomparkban található. Pálfy Gusztáv Kossuth-mellszobra és Kalmár Imre Vörösmarty- mellszobra a Vörösmarty Mihály Általános Iskola előtt található. Homenyánszki Jolán Lantos-lány szobra a Művelődési Központ előtt áll. A legjelentősebb épületeket a 16. ábra, az épületek védettség szerinti besorolását 16. táblázat mutatja. 62 Bácsalmás Innovatív Kft.
Épített értékeink
Bácsalmás régen
Római Katolikus templom
Kossuth park, természetvédelmi terület
Csauscher-ház 16. ábra
Épületek védettség szerinti besorolása Megnevezés
Védettség jellege
Helyrajzi szám 63
Bácsalmás Innovatív Kft.
Római katolikus templom
Műemlék
1274
Volt Siskovics Kúria
Műemlék
1264/1
Csauscher-Ház
Műemlék
1284
Ulrich Palota
Műemlék
1285
Forrás: Saját gyűjtés
16. táblázat
3.5.3. Lakásállomány 2007-ben Bácsalmáson 3288 db lakáscélú ingatlant tartottak számon, ebből 251 db van külterületen. Bács-Kiskun megyében összesen 80994 db lakás található, ebből Bácsalmáson a teljes állomány 4,05 % -a. A településen 100 lakásra 245 lakos jutott (míg a megyében található városok átlaga: 261). A lakások átlagos alapterülete Bácsalmáson 90m2, a Bácsalmási kistérségben 87 m2, míg a megyében található városoknak 77 m2 az átlag, és a megyének az átlagértéke ugyancsak 77 m2 volt. Bácsalmáson az alacsony komfort fokozatú lakások aránya 25,9%. A következő 17. táblázat és 17. ábra a lakásállomány lassú növekedését, és az újonnan épült lakások számának drasztikus csökkenését mutatják, ami a mostani években aggasztó mélypontot ért el. Továbbá tartalmazza a bevezetett infrastrukturális szolgáltatások mennyiségét.
Lakásállomány adatai Bácsalmás
Lakás
Épített
Gázvez.
Közcsat.
Vízvez.
Megszünt
állomány
lakások
ellátott év
ellátott év foly.
ellátott év foly.
lakások
64 Bácsalmás Innovatív Kft.
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Forrás: KSH
száma 11 14 6 6 7 4 5 4
3254 3264 3267 3269 3272 3276 3284 3288
foly. épített 5 11 4 5 6 4 5 4
épített 1 1 0 1 0 0 1 0
épített 11 14 6 6 7 4 11 6
száma 12 4 3 3 2 0 3 3
17. táblázat
16 14 12 10 8 6 4 2 0
Új lakások száma
Lakásállomány 2000-2007 között:
Év folyamán épült lakások száma
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Év Forrás: KSH
17. ábra 3.5.4. Települési infrastruktúra ellátottság A települési infrastruktúra fejezetben a vízellátás, szennyvízelvezetés, az elektromos energia, gázellátás, valamint a telefonvonalak számának változását elemezzük, a legfontosabb adatok megjelenítésével. A város ivóvíz hálózatának hossza 46,9 km, kiépítettsége 88,1-88,6% között változik a 2000-es évek eleje óta. Vezetékes vízzel ellátott a 2006-os évben 2906 db ingatlan, a vízellátást a Bajavíz Kft biztosítja. A térség településeinek vízmű kapacitásait a 18. táblázat tartalmazza. A város szennyvízhálózat hossza 4,4 km, 200 lakás csatlakozik a hálózatra, a kiépítettség csupán 7%-os.
65 Bácsalmás Innovatív Kft.
A térség településeinek vízmű kapacitásai Település
Víztermelési/víztisztítási
Átlagos/maximális
Bácsalmás Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza
kapacitás m3/nap 6220/5500 400/0 2085/2085 1570/2720 1120/ 2178/2741 792/0 1293/800
víztermelés m3/nap 993/1614 26/50 100/250 263/527 270/430 394/624 Nem üzemel 304/431
Forrás: KSH
18. táblázat Bácsalmás város külterületén található a kistérség villamos elosztója, amely közvetlen összekötetésben van a bajai 120 kV-os elosztóállomással. A 35 kV-os feszültségen betáplált városi elosztó beépített kapacitása 2*12 MW. A környező településekre az energia 20 kV-os hálózaton keresztül érkezik, de a távvezetékek bizonyos tartalékkal rendelkeznek. A városi gázhálózat 1983-84-ben épült ki. A tápláló vezetékek 8 baros nagyközépnyomásra épültek ki. A hálózat kiépítettsége a 2006-os adatok alapján 80,7%-os, és a bekapcsolt lakások száma 2652 db. A városi gázhálózat hossza az összes csővezetékkel együtt 102,2 km. A telefonhálózat 100%-ban elérhető, több kábel, és telefontársaság is kínálja szolgáltatásait, de ez mellett a 3 mobil szolgáltató is elérhető a város teljes területéről. A 2006os adatok szerint a telefonfővonal 1532 db lakásban található. A 19. táblázat összehasonlító adatokat tartalmaz a kistérség településeinek infrastrukturális ellátottságairól.
2006-os adatok Bácsalmási kistérség településeiről Település
Bácsalmás Bácsszőlős
Lakások
Vízhál.-
Vízhálóz.
Gázhálózat-
Gázhál.-
Vill.-
Telefon
Szennyvíz
száma
ba
-ba
ba kapcsolt
ba
energia
fővonalak
hálózatba
kapcs.
kapcsolt
kapcsolt
fogyasztók
2906 87
% 88,49 31,99
% 80,76 21,69
3550 153
3284 272
2652 59
kapcsolt 1532 57
200 0
66 Bácsalmás Innovatív Kft.
Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza Összesen Forrás: KSH
501 991 759 1558 298 688 8351
391 986 757 1493 293 651 7564
78,04 99,50 99,74 95,83 98,32 94,62 90,57
193 481 420 771 235 525 5336
38,52 48,54 55,34 49,49 78,86 76,31 63,90
511 924 739 1585 296 661 8419
187 452 377 564 119 284 3572
0 0 0 0 0 0 200
19. táblázat 3.5.5. Közlekedési infrastruktúra
Bácsalmás város közlekedése, kapcsolatai a trianoni döntés következtében hátrányosan érintették a várost. Az 1920-ban megvont országhatár elvágta a Szabadkához fűződő településközi kapcsolatokat, s Jugoszlávia közelsége még a szocializmus évtizedei alatt is akadálya volt mindennemű fejlesztésnek. Ennek következtében, mint határ közeli települést nem fejlesztették sem gazdaságilag, sem közlekedését illetően. Az 1986-ban várossá lett Bácsalmás, Baja komplementer kisvárosi központjának nevezhető, a térségébe sorolt falvak amelyek egykor kivétel nélkül a bajai járás részei voltak - ma is a Duna-parti város tágabb vonzáskörzetébe tartoznak. A kistérség gazdasági életének egyik alapvető szükséglete a megfelelően fejlett infrastruktúra, azon belül is az úthálózat. Fekvése, valamint a határ közelsége miatt rendkívül forgalomárnyékos terület. Közúthálózatának gerince a Tataháza területén átmenő 55-ös számú főút, mely biztosítja a kelet-nyugat irányú összeköttetést Szeged – Baja - Pécs irányában, azonban a kistérség központján, Bácsalmáson nem megy keresztül. Nagyobb probléma, hogy a magasabb rendű utakhoz való csatlakozás esélyei nem megfelelőek, azok nagyon távol vannak. A közlekedés idejét ezen tényezők nagymértékben megnövelik. A 18. táblázat a megye kistérségeinek elérési idejét mutatja meg. A tervezett M9-es gyorsforgalmú út minden bizonnyal kiemelné a kistérséget a forgalmi árnyékból.
67 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás:KSH
18. ábra A kistérségen belül Bácsalmás központi helyet foglal el, ennél fogva térségen belüli megközelíthetősége biztosított. Kerékpárút ellátottsága gyenge, holott a települések közelsége, valamint a városon belüli kisebb távolságok indokolják annak fejlesztését és továbbépítését. A szilárd burkolatú utak aránya Bácsalmáson viszonylag magas (96,5%), azonban jelentős részük felújításra szorul. Problémát jelent a belvároson áthaladó, 5501-es számú Baja-Kelebia irányú összekötőút forgalmassága. A tranzitútvonalon folyamatosan közlekedő kamionok és mezőgazdasági gépek törik meg a kisváros nyugalmát. Az út bizonyos belvárosi szakasza funkcionálhatna forgalomtól elzárt ún. „sétáló utcaként”. A forgalom zökkenőmentes elterelésére lenne lehetőség a jelenlegi útszakasszal párhuzamos utcában, melyben jelenleg a távolsági autóbusz állomás is van. A térség, és egyben város vasútellátottsága megfelelő, összeköttetést biztosít KiskunhalasBaja-Bátaszék (154. számú vonal) irányában. A Bácsalmás-Bajmok határátkelőhely nemzetközivé tétele oldaná az elszigeteltséget. A távlati tervek között a Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged vasúti kapcsolat helyreállítása is felvetődött. A mellékúthálózat korszerűsítése elsősorban a Bácsalmás-Csikéria közötti közúti összeköttetés rekonstrukciójára vonatkozik, de felújításra szorul a Bácsalmás-Bácsbokod útvonal is. A bácsalmási elkerülő szakasz, a mélykúti bekötőút egyaránt szerepel a helyi elképzelések között. (19. ábra ) 68 Bácsalmás Innovatív Kft.
A Dél-Alföldi Régió közúthálózatának 2008-2013 közötti időszakra tervezett fejlesztési és rekonstrukciós feladatai
Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
19. ábra A 2008-2013-ig tervezett országos közútfejlesztési tervben sajnos nem kapott helyet a térség úthálózatának sem bővítése, sem rekonstrukciója. A Szegedet érintő, Szekszárd felé tartó gyorsforgalmi út sem kerül megépítésre, holott a ’90-es évek eleje óta tervben van. Megvalósítására – ahogy azt a tervek is mutatják - a közeljövőben aligha lesz lehetőség.
3.5.6. Hulladékgazdálkodás Szervezett kommunális hulladékgyűjtést a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. végzi a Bácsalmási kistérség mind a 8 településén 2002 március 18.-a óta. 2006-ban Bácsalmáson 2567 db lakás csatlakozott a rendszeres hulladékgyűjtésbe, ami 78,16%-os arány, és az elszállított szilárd hulladék mennyisége 2012 tonna volt. A kommunális hulladék elszállítása heti egy alkalommal történik. A lomtalanítás, elektronikai hulladék és gumiabroncs-begyűjtés, évi 1-2 alkalommal , a városgazda beszerzett gépe miatt a zöldhulladék már évi több alkalommal történik, és helyi hasznosítással. A hulladékudvar a lakossági eredetű fémes anyagok, egyéb fémek, papír, műanyag, üveg, gumi, zöld és veszélyes hulladékok stb. fogadására szolgáló létesítmény, ahol a különböző 69 Bácsalmás Innovatív Kft.
típusú hulladék szétválogatott tárolása elősegíti a jobban értékesíthető, szennyezetlen és nem kevert másodlagos nyersanyagok biztosítását. Mivel a hulladékudvarok elhelyezkedése összefüggő területen min. 10 000 embernél gazdaságos, ezért a projekt keretén belül Bácsalmáson is kialakításra kerül majd egy hulladékudvar. Bácsalmáson és térségében – a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt részeként – 48 szelektív hulladékgyűjtő sziget került kialakításra. Gyűjtőszigetenként 3 színben (kék, zöld és sárga), papír, üveg és műanyag hulladékok külön gyűjtésére alkalmasak. A gyűjtőszigeteket ( 20.táblázat ) a szolgáltatók a települések forgalmas pontjain helyezték el, így a szelektíven gyűjtött hulladék leadása egyszerűbb. A hulladékgyűjtő szigeteken üveg, papír, műanyag szelektív gyűjtése történik. Hulladékgyűjtő szigetek SZENT JÁNOS U. (BOKODI ÚT) CSIKÉRIAI U./KUNBAJAI ÚT KÖZTÁRSASÁG U. (54). – PETŐFI U. SAROK KOSSUTH U. 13. BOLT ÉS ITALBOLT RÁKÓCZI U. (KOSSUTH – HUSZÁR KÖZ) KOSSUTH U. (148.)– TOLDI U. SAROK BÁCSALMÁS DUGONICS U. 21. RÁKÓCZI U. 15. (KORONA FELŐL) GR. TELEKI U. 11. HÚSBOLT MÖGÖTT SZ.T ISTVÁN U. A ZRÍNYIVEL SZEMBEN MÁRTÍROK U. 39. VOLT GÁZCSERE TELEP ELŐTT Hulladékgyűjtő szígetek elhelyezkedése Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Műanyag
színes
papír
üveg
20. táblázat
3.6. Közszolgáltatások A fejezet a humán szolgáltatások helyzetét mutatja be egyrészt megyei, kistérségi, települési, másrészt hosszabb időbeli betekintést enged a rendelkezésre álló adatok alapján.
3.6.1. Oktatás-nevelés Az óvodák és általános iskolák működésével kapcsolatos adatokat 2001-2007 közötti időszakra vonatkozóan elemezzük, az óvodától haladva a felsőfokú intézményig. A következő oldalakon lévő táblázatok mutatják be a kistérség oktatását, intézményeit, gyermeklétszámát, és a tényleges helyzetet. A 20. ábra a város közoktatási intézményeit mutatja. 70 Bácsalmás Innovatív Kft.
Oktatási intézmények Bácsalmáson
Vörösmarty Általános Iskola
Rákóczi Úti Általános Iskola
Hunyadi János Gimnázium
és
Szakiskola
20. ábra
71 Bácsalmás Innovatív Kft.
Óvodai kapacitások a Bácsalmási kistérségben: Óvoda Település Bácsalmás Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza
2001 2002 2003 2004 Óvodai Óvodások Óvodai Óvodások Óvodai Óvodások Óvodai Óvodások férőhely száma férőhely száma férőhely száma férőhely száma 323 230 323 215 300 216 300 214 25 6 25 9 25 10 20 7 25 33 25 40 25 41 25 36 97 86 90 89 90 90 112 101 100 76 100 72 100 74 100 70 158 124 150 130 158 112 158 109 25 29 25 23 25 22 25 16 78 46 78 46 78 43 50 40
2005 2006 2007 Óvodai Óvodások Óvodai Óvodások Óvodai Óvodások férőhely száma férőhely száma férőhely száma 300 241 300 263 300 263 20 7 20 9 30 9 25 33 25 26 50 23 112 98 112 82 100 91 100 68 100 68 100 62 158 107 158 104 125 127 25 19 25 21 25 17 50 33 50 34 50 26
Település Bácsalmás Bácsszőlős Csikéria Katymár Kunbaja Madaras Mátételke Tataháza
Forrás: KSH
21. táblázat A 21. táblázatból egyértelműen kiderül, hogy Bácsalmáson 2001-től 2004-ig az óvodába beíratott gyerekek száma folyamatosan csökken (mint a Kistérség többi településén is), majd 2005 –től növekedés indult meg. Az óvodák kihasználtsága a 2007-es évben Bácsalmáson 87% -os, Bácsszőlősön 30%-os, Csikérián 46%-os, Katymáron 91%-os, Kunbaján 62%-os, Madarason 102%-os, Mátételkén 68%-os, Tataházán pedig 52%-os volt. 2001-ben 630, 2007ben 618 óvodáskorú gyerek volt, így elmondható, hogy a csökkenés minimális, mindössze 2%.
72 Bácsalmás Innovatív Kft.
Általános iskolai kapacitás adatok 2001
2002
2003
2004
Ált. iskolai Település
férőhely
Bácsalmás Bácsalmás spec.
Ált. iskolai
Iskolások
Ált. iskolai
Iskolások
száma
férőhely
száma
férőhely
száma
férőhely
száma
620
711
620
667
620
658
85
84
85
73
85
74
85
74
0
0
0
0
0
0
0
0
65
120
63
120
86
120
120
234 150
215
148
150
307
309
Mátételke
31
23
125
162
2005
125
150
218
149
150
280
19 megszűnt/bejárók 125
156
2007
Ált. iskolai
Iskolások Ált. iskolai
Iskolások Ált. iskolai
Iskolások
férőhely
száma
férőhely
száma
száma
száma
férőhely
620
605
620
565
620
574
620
85
83
85
80
85
69
85
120
0
69
120
215 150
125
120
198
149
150
267 megszűnt/bejárók
0
74
150
262
15 megszűnt/bejárók 145
125
13 megszűnt/bejárók 125
569 Bácsalmás Bácsalmás 60 spec.
120
75 Csikéria
150
113 Kunbaja
Katymár
121 267
122
Település
0 Bácsszőlős
80 184
133
145
2008
Iskolások
férőhely
0
125
Ált. iskolai
0
141
292
158
2006
74
236
152
Madaras Tataháza
Iskolások
746
Katymár Kunbaja
Ált. iskolai
620
Bácsszőlős Csikéria
Iskolások
Madaras
17 megszűnt/bejárók 113
125
Mátételke 118 Tataháza
Forrás: KSH
22. táblázat A 22. táblázat adataiból leolvasható, hogy Bácsalmáson az iskoláskorú gyerekek száma évről évre csökken, és összességében a többi település is hasonló helyzetben van, kivéve Csikéria ahol néhány évben növekedés látszik. 2001-ben 1777 beíratott iskolás gyerek volt, míg 2007-ben 1425-re csökkent a számuk, ami 80,2 %-a 2001-es adatoknak, vagyis a gyerek létszám 19,8%-al csökkent. A bácsalmási speciális tagozaton tanuló gyerekek száma 2001-2007 között jelentősen nem változik. 1999-ben a Bácsszőlősi általános iskola, 2004-ben pedig a mátételki felső tagozat szűnt meg, majd pedig 2007-ben az alsó tagozaton sem folytatódott tovább a tanítás.
Közép- és felsőfokú oktatás 2001
2002
2003
2004
73 Bácsalmás Innovatív Kft.
Iskolások Iskolák
férőhely
Szakiskola elméleti
Iskolások
száma
férőhely
70
Szakiskola gyakorlati
Iskolások
száma
férőhely
70
Iskolások
száma
férőhely
70
száma 70
70
101
70
102
70
102
70
100
Gimnázium 6.évf.
200
265
200
275
200
271
200
275
Gimnázium 4.évf.
140
140
Kihelyezett tagozat 2005 Iskolások férőhely
száma
férőhely
101
140
száma
férőhely
70
91
száma
70
férőhely
288
13
140
11
száma 70
90
200
140
22
2008 Iskolások
70
200 284
0
2007 Iskolások
70
200
140
0
2006 Iskolások
70 70
140
0
289
Iskolák Szakiskola elméleti Szakiskola
70
88 gyakorlati
200
Gimnázium 6.évf.
140
282 Gimnázium 4.évf.
0
9 Kihelyezett tagozat
Forrás: KSH
23. táblázat Bácsalmás településen 1953 szeptembere óta működik a gimnázium, 1957-ben pedig felvette a Hunyadi János nevet. A hozzátartozó szakiskolában a jelenlegi szervezeti formában 1995 óta folyik a diákok oktatása. 2004-ben a Kecskeméti Főiskola kihelyezett tagozata is működik a városunkban, a gimnázium épületében. A gimnáziumban 4 és 6 osztályos képzés folyik. A környező településekről többen ebben az iskolában folytatják tanulmányaikat. A 2001-2008-as évek adataiból egyértelműen az látszik, hogy a gimnáziumot egyre többen választják tovább tanulásuk színhelyéül. A kihasználtság 83%-os a 2008-as esztendőben. (23. táblázat ) A szakiskola fémforgácsoló, géplakatos, kőműves szakmákban indít jelenleg képzéseket, és van egy érettségire épülő informatikai hálózattelepítő és üzemeltető képzés is. A 2001-es évben 101 tanuló járt az intézménybe, 2008-ban a számuk 88- ra csökkent, így 13%-al csökkent a tanulói létszám a 2008-as évre. A Kecskeméti Főiskola 2004-től kihelyezett tagozatot működtet a városban. Választható szak a kertészmérnök képzés, ami 2007/2008-as tanévtől kiegészült a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakkal. A 2008-as évben végzett az első csoport 22 fővel, a további években azonban a jelentkezők száma lecsökkent, 2005-ben 13-ra, 2006-ban 11 –re, 2007-ben nem is indult el, 2008-ban pedig 9 fővel folytatódott a képzés. Oktatási intézmények Bácsalmáson: Intézmény típusa
Tanulói létszám 2006
Tanulói létszám
Férőhely
2007
Kihasználtsá
Kihasználtság
g 2006
2007
74 Bácsalmás Innovatív Kft.
Óvoda Ált. iskola Szakiskola Gimnázium Forrás: KSH
263 565 91 288
263 574 90 282
300 620 140 340
88% 91% 65% 84%
88% 92% 64% 82%
24. táblázat A 24. táblázatból kitűnik, hogy a településen 263 óvodáskorú gyerek van, akiknek a nevelésével 4 feladat ellátási helyen foglalkoznak. Az óvodák kihasználtsága az elmúlt 2 évben 88%-os volt. Az óvodák felszereltsége jónak mondható, a gyerekek szülei választhatnak több nemzetiségi nyelv tanulása közül. Az általános iskolások számára 2 épület van fenntartva, az egyikben az alsósok, és az 5. osztályosok, a másikban a felső tagozatosok tanulnak. A kihasználtsága 2006-ban 91%, míg 2007-ben 92%-os volt. Az speciális képzést igénylő tanulók egy épületben vannak a normál képzésben résztvevőkkel, de saját termükben külön szaktanár foglalkozik velük. A gimnázium és a szakiskola tanulói létszáma, még ha kismértekben is, de csökkenő tendenciát mutat. A gimnáziumban a 4 és a 6 osztályos képzések közül lehet választani. Az intézmény két külön telephelyen működik. a szakiskolásoknak lehetőségük nyílik a gyakorlati képzés keretében a tanműhelyben, és cégeknél is a szakmai kompetenciák elsajátítására. Az oktatási intézményekben szakképzett pedagógusok tanítanak, akik fejlesztik a tanulók képességeit a kor színvonalának megfelelő igények szerint. A városban bölcsőde nem található, és a kollégium is megszűnt a 2008-as esztendőben. Felsőoktatási intézménynek csak kihelyezett tagozata van a városban, és felnőttképzési központ vagy szervezet sem működik.
75 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.6.2. Egészségügyi ellátás A Bácsalmási kistérségben kórház nem található, a 2 legközelebbi Baján, illetve Kiskunhalason működik. A bajai kórház a közelebbi, gyorsabban elérhető a lakosság számára. A bajai kórház járóbeteg szakellátás, fekvőbeteg ellátás keretében az alábbi osztályokon foglalkozik a betegek gondjaival: •
Belgyógyászat I.,II.,
•
Sebészet,
•
Traumatológia,
•
Csecsemő –és gyermekgyógyászat,
•
Fül,- orr, - gégészet,
•
Szemészet,
•
Neurológia,
•
Aneszteziológia és intenzív betegellátó,
•
Pszichiátria,
•
Sürgőségi betegellátás,
•
Krónikus belgyógyászat.
A kiskunhalasi Semmelweis kórház a HospInvest Zrt kezelésében van 2004 óta, és súlyponti kórház lett. Ez azt jelenti, hogy az adott térségben, az ellátásnak a csúcsát, tehát a progresszivitás csúcsát tudja biztosítani. A kijelölt súlyponti kórházba beérkező akut eseteket sürgősséggel
el
kell
Gyermekgyógyászat,
látni.
Ezen
Infektológia,
kívül
egynapos
Kardiológia,
sebészet,
Krónikus
Gasztroenterológia,
kezelések,
Mentálhigiénia,
Neurológia és stroke terápia, Rehabilitáció, Reumatológia, Sebészet, Szülészet vehető igénybe a lakosság részéről. Bácsalmáson a Besz Kft. üzemeltetésében a régi SZTK épületében ( 21. ábra ) járóbeteg szakellátás, és szakrendelések folynak. 1997-ben a Bácsalmás Város Önkormányzata által működtetett Rendelőintézet nehéz anyagi helyzete miatt a képviselőtestület tárgyalásokat kezdett az orvosok többségének támogatását élvező delegációval, keresve a további működtetés biztonságos feltételeit. 1998 január 1-től egy orvosok által alapított gazdasági társaság (Besz Kft.) átvette a teljes járóbeteg szakellátás feladatát az önkormányzattól. A Társaság főként a laboratórium működtetésének magas költségei miatt komoly veszteséget halmozott fel az első évben, melyet a tagok álltak. Folyamatos pályázataik eredményeképpen 1999-ben a teljes laboratóriumi géppark cseréjét valósíthatták meg, később 76 Bácsalmás Innovatív Kft.
pedig már saját erőből is tudtak gép- és műszervásárlásokat megvalósítani. Új ultrahang készülékük élvonalbeli, csont denzitometriás berendezésük pedig új szakrendelés indításához nyújtott lehetőséget. Az elmúlt években az átvett rendeléseken felül rheumatológiai, orthopediai, csontritkulás, valamint gyógytorna szakrendeléseket indítottak. Szakrendelések: nőgyógyászat,
Belgyógyászat
Laboratórium,
/általános
Röntgen-
és
és
diabetológia/,
Ultrahang,
Sebészet,
Urológia,
Szülészet-
Bőrgyógyászat,
Ideggyógyászat és stroke, Fül-orr-gégészet, Rheumatológia, Orthopaedia, Szemészet, Tüdőgyógyászat, Fizikotherapia, Osteoporosis, Gyógytorna. Vonzáskörzet: Mélykút, Tataháza, Mátételke, Katymár, Madaras, Kunbaja, Csikéria, Bácsszőlős. Ellátott lakosság: 26.000 fő
Járóbeteg-szakellátó rendelőintézet épülete 21. ábra A NÜKE Kft. a teljes körű betegszállítást biztosítja a kistérség lakosai számára. Az Országos Mentőszolgálat Bácsalmáson 2 mentőautót üzemeltet, a sürgősségi feladatok, a mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás, és a mentőszállítást igénylő szolgáltatások biztosítására. A Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás az ügyeleti rendszer üzemeltetését végzi.
77 Bácsalmás Innovatív Kft.
Egészségügyi ellátás adatai: Körzethez tartozó
1.körzet
lakosok Körzethez
2121 fő
Felnőtt háziorvos 2.körzet 2167 fő Gyermekorvos
tartozó
1. körzet
lakosok Körzethez
482 fő
tartozó lakosok Bácsalmás 2007 Forrás: KSH
3.körzet 2142 fő 2.körzet 521 fő
Fogorvos 2.körzet
1.körzet gyerek 1390 fő
3.körzet
2200 fő Védőnők
4 körzet
3843 fő 4 védőnő
25. táblázat A város önkormányzata az alapellátási kötelezettségeinek eleget téve 3 felnőtt, 2 gyermekorvosi, és 3 fogorvosi körzetet működtet (25. táblázat ). A feladat ellátását a háziorvosok, fogorvosok, gyermekorvosok, és a szakellátást adó doktorok is vállalkozóként látják el. A város 4 védőnői szolgálatot és iskolaorvosi-egészségügyi szolgálatot is működtet. 3.6.3. Közigazgatás
Bácsalmás város múltjának jelentősebb közigazgatási mozzanatai: Az Almás, Hajmás néven említett település a Rákóczi szabadságharcot megtorló délvidéki hadjárat után kezd véglegesen betelepülni elsősorban délszlávokkal, nagyobb részt katolikus illírekkel, valamint az ország más részeiről áttelepülő magyar, kisebb részben szlovák szökött jobbágyokkal. Bél Mátyás az 1735-ös leírásában Felső-Almás néven, kicsiny faluként említi. Jó termőföldje miatt 1786-ban a lakosság száma a belső migráció és II. József német betelepítési programja folytán ugrásszerűen növekedett. 1803-ban Almás egész területét megszerezték a közbirtokosok, akik 1808-ban megszerezték az országos vásártartási jogot, a mezővárosi címet. 1848-ban Almás országgyűlési követválasztó központ lett, említésre méltó, hogy a lakosság Vörösmarty Mihályt választotta képviselőjévé. 1837 óta van gyógyszertár, 1855 óta posta, kórház, 8 tantermes iskola, 1862 óta távíró.
78 Bácsalmás Innovatív Kft.
Mezővárosi címét 1871-ben vesztette el, de közigazgatási szerepköre megnőtt, 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Végleges helynevét 1904-ben törvényhatósági rendelettel állapították meg. A trianoni békediktátum a történelmi Bács-Bodrog vármegye 4/5- öd részét Jugoszláviának ítélte. A megyei székhely Zomborról Bajára került. Bácsalmás továbbra is járási székhely maradt. 1949-ben a külterület egy részét Kunbajához csatolták, 1952-ben a tanyás, sűrűn lakott külterületi történelmi borvidékből hozták létre Bácsszőlős önálló községet. 1962. március 31-én megszűnt a bácsalmási járás, a települést közigazgatásilag Bajához csatolták.Városi címét 1986-ban nyerte vissza. Bácsalmás város közigazgatási szolgáltatásainak jelenlegi helyzete:
A Bácsalmási kistérség a Dél-Alföldi Régió dél-nyugati részén található, Bács-Kiskun megye tíz kistérségének egyike. Területén nyolc település található. A kistérség központja Bácsalmás, további tagtelepülései Bácsszőlős, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Mátételke és Tataháza. A kistérség földrajzilag összefüggő, statisztikai, államigazgatási és területfejlesztési célokat szolgáló közigazgatási egység. Határai illeszkednek a nagyobb közigazgatási egységek (régió, megye) határaihoz, többé-kevésbé megegyeznek a régebbi járások határaival. A jelenlegi kistérségi rendszer 2004. január 1-jétől érvényes. A közigazgatás azon szerveztek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el, és jogszabályokat hajtanak végre. A kisváros, amellett, hogy a közigazgatás, a közoktatás és az egészségügy területén ténylegesen integrálja a környéket, a Bács-Kiskun megyei 7. számú munkaerő-piaci körzet és a 10. sz. országgyűlési választókerület központja. A település közigazgatási területe: - Belterület: 626 ha - Külterület:10206 ha - Összesen:10832 ha Lakások száma: 3323 db (2001. évi adat) 79 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.6.4. Szociális ellátás A juttatások 2 fő területre oszthatóak, mint pénzbeli, és természetbeli juttatások, melyek felosztása a következőek Bácsalmás városában. Pénzbeli juttatások -
rendszeres szociális segély
-
rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
-
ápolási díj Pénzbeli juttatások 2001-2008 között (Fő)
Bácsalmás Rendszeres
2001 77
2002 82
2003 118
2004 145
2005 160
2006 373
2007 424
2008 248
784
716
715
466
512
513
Ápolási díj 29 38 30 37 25 25 33 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
31
szociális segély Rendszeres gyermekvédelm i kedvezmény
26. táblázat A 2007-es évig a segélyezettek száma folyamatosan növekedett egészen 424 főig, 2008-ra pedig lecsökkent a szám 248 főre. De ezen kívül még a regisztrált álláskeresők száma a Délalföldi Regionális Munkaügyi Központ Bácsalmási kirendeltségén 493 fő, ami együttesen már 741 fő, és ez az aktív korúak 15,3%-a. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 513 fő részesül, az összeg nagysága vizsgálódásunk esetében részletkérdés, számunkra inkább maga a tény a sajnálatos, hogy ennyi rászoruló van. Ápolási díjat a kistérség központjában 2008-ban 31 lakos kap, 2001-től 2007-ig a részesülők száma 25, és 37 fő között ingadozik. (26. táblázat) Természetbeli juttatások -
étkeztetés
-
házi segítségnyújtás
-
családsegítés
-
idősek klubja
-
tanyagondnoki szolgálat
-
gyermek jóléti szolgálat 80 Bácsalmás Innovatív Kft.
A szociális alapellátásokat a Bácsalmás Város Önkormányzatának 100%-os tulajdonában lévő Alapszolgáltatási Központ ( 22. ábra ) nyújtja, amely 6 fő területen segíti a rászorulókat. Ezeknek a feladatoknak a részletesebb bemutatása a következő oldalakon történik. Az ott található táblázatok bővebb tájékoztatást adnak az adott témával kapcsolatban.
Alapszolgáltatási Központ 22. ábra Szociális étkeztetést igénybevevők Bácsalmáson Szociális étkeztetést
18-39
40-59
ig
ig
Férfi 60-79 ig
Férfi 80
Őssz
felett
18-39
40-59
ig
ig
Nő 60-79 ig
Nő 80
Össz
Őssz
felett
igénybevevők 2001 12 24 4 0 40 4 9 8 0 2002 2 20 14 2 38 1 15 12 5 2003 4 20 15 4 43 1 10 17 9 2004 0 25 12 3 40 0 5 9 7 2005 7 18 6 2 33 1 6 8 5 2006 4 18 7 4 33 0 8 7 6 2007 4 26 24 11 65 2 13 52 29 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
21 33 37 21 20 21 96
61 71 80 61 53 54 161
27. táblázat A szociális alapon a 2001-es évtől 2006-ig a létszám közel azonos, míg a 2007-es esztendőben már 161 fő részére biztosítják, melynek korcsoportos bontását a 27. táblázat részletekbe menően mutatja be. Házi segítségnyújtást igénybevevők Bácsalmáson Házi
Férfi
Férfi
Nő
Nő
Össz
81 Bácsalmás Innovatív Kft.
segítségnyújtást 18-39 igénybevevők 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007
ig 12 0 0 0 0 0 0
40-59
60-79
80
ig
ig
felett 0 5 28 16 6 6 4
5 9 5 9 3 10 2
13 30 18 16 19 12 2
18-39 Őssz ig 30 44 51 41 28 28 8
40-59
60-79
80
ig
ig
felett
2 0 0 0 1 2 0
11 13 4 5 2 2 0
59 45 30 29 34 35 18
4 16 27 25 20 19 5
Őssz 76 74 61 59 57 58 23
106 118 112 100 85 86 31
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
28. táblázat Házi segítségnyújtás (28. táblázat) keretében a kedvezményezettek száma a 2007-es évre lecsökkent a harmadára, a 2001-es évhez viszonyítva. Így 31 fő veszi igénybe a szolgáltatásokat, amelyek a gyógyszer kiváltástól, a bevásárláson át a jó szóig tartanak. Idősek nappali ellátásának adatai 18-39
Férfi 40-59 60-79
80
Férfi 18-39
40-59
Nő 60-79
80
Nő
Idősek klubja ig ig ig felett Őssz ig ig ig felett Őssz Össz 2001 1 2 5 0 8 0 4 21 0 25 33 2002 0 2 9 0 11 0 4 10 8 22 33 2003 0 1 4 3 8 0 2 10 10 22 30 2004 0 1 3 2 6 0 2 15 7 24 30 2005 0 0 3 2 5 0 3 15 7 25 30 2006 0 1 4 4 9 0 3 15 3 21 30 2007 0 0 3 3 6 0 2 17 5 24 30 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
29. táblázat Az idősek nappali ellátásáról (29. táblázat) a 30 férőhelyes Idősek Klubja gondoskodik, amelynek a kihasználtsága 100%-os. Nappali ellátás még Madarason folyik 2004 óta 10 férőhellyel.
Családsegítő szolgálat igénybevétele Beillesz. Családsegítő
Igénybe-vevő Esetek
program
szolgálat 2001 2002 2003 2004 2005
családok 16 18 17 18 20
részvevők
száma 405 456 468 357 357
80
82 Bácsalmás Innovatív Kft.
2006 24 1024 160 2007 26 1271 188 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
30. táblázat Gyermekjóléti szolgálat Gyerekek számából Gyermekjólét Gyerekek
Alapellátásban Védelem
Szakmai Ellátott tev.-ek
családok
i szolgálat száma gondozott -be vett Utógondozott száma száma 2001 170 129 41 0 648 34 2002 59 28 31 0 608 18 2003 50 15 26 9 681 21 2004 59 25 23 11 841 24 2005 41 35 5 1 971 20 2006 64 48 14 2 1257 26 2007 82 50 32 0 1296 31 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
31. táblázat A 2001-től 2007-re mind a családsegítő, mind a gyermekjóléti szolgálatban résztvevő személyek száma a duplájára emelkedett (30 -31. táblázat). Ezzel együtt nem nőtt a gondozottak száma a gyerek jóléti rendszerben csak az esetek száma nőtt meg, vagyis egyre több problémával kerülnek be a rendszerbe. A családsegítő szolgálatnál 39%-al, 10 családdal növekedett az igénybevevők száma, de a konkrét esetek száma 405-ről 1271-re, 213%-al nőtt.
Tanyagondnoki szolgálat Tanyagondnoki szolgálat Tanyagondnoki Külterületen
igénybevevők Ebből 60
élők száma száma év felettiek 230 28 8 Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata (Szociális-, Egészségügyi és Családvédelmi osztály)
32. táblázat
83 Bácsalmás Innovatív Kft.
A külterületen élők száma 230 fő, ebből 28 fő szorul a tanyagondnoki szolgálat segítségére. (32. táblázat) Ezen felül bentlakásos intézményként Bácsalmáson működik a Bácsborsódi Őszi Napfény Idősek Otthonának a tagintézménye. ( 23. ábra )1993 óta Madarason is működik bentlakásos intézmény 27 férőhellyel, 26 fővel, ami 96,5%-os kihasználtságú.
Idősek otthona 23. ábra 3.6.5. Sport és szabadidő, közművelődés Sport és szabadidő A település lakosságának, mint általában mindenkinek, fontos az egészségi állapota. Az emberek többsége tisztában van a sport, az életvitel és az egészség kapcsolatával, ennek ellenére egészségük megőrzése érdekében nem, vagy csak keveset sportolnak, változtatnak életmódjukon. A rendszeres testmozgás, kedvezően hat az életminőségre, jótékony hatása van a testsúly problémák kezelésében, az érrendszeri betegségek kezelésében, a pszichikai állapot javításában, és ezen keresztül a szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol és drogfogyasztás) és a pszichoszomatikus betegségek megelőzésében, továbbá a gerinc- és ízületi betegségek, valamint a csontritkulás megelőzésében és gyógyításában is. Mivel Bácsalmás a 33 leghátrányosabb kistérség egyikében található, az itt élő hátrányos helyzetű lakosság körében magas azon emberek száma, akik különböző fent említett betegségek valamelyikével, főként szenvedélybetegségekkel küzdenek. A településen elsősorban is a gyerekeknek biztosítanak széleskörű sportolási lehetőséget, de ezen kívül a felnőttek is űzhetnek különböző sportokat.. 84 Bácsalmás Innovatív Kft.
Ilyen lehetőségek a következők: Futball , kézilabda (Petöfi Városi Sportegyesület, Majoros Zsolt) Kyokushin Karate (Tettinger Attila Bácsalmási Küzdősport Egyesület) Judo, Asztalitenisz (Tanács Attila Bácsalmás Sprint SE) Lovaglás, fogathajtás, Billiárd (Árpás István, Agócs László, Bácsalmási Bácska SE) Teremfoci, Paint Ball (Határőr Sportegyesület) Testépítés (Művelődési és Szabadidő Központ) Úszás (Tanuszoda) Ezen kívül lehetőség van hastánc, társastánc, gyógytorna, jóga gyakorlására a Művelődési és Szabadidő Központban. Ugyanitt zongoraoktatás, gitároktatás, doboktatás is zajlik rendszeresen. A szabadidő hasznos eltöltésére lehetőség nyílik a Horgászegyesület tagjaként a Kígyós Tónál való horgászatra, kerékpártúrák szervezésére (Sós-tó, Kígyós Tó irányába). Közművelődés A történelem változásai nagy hatással voltak az ország, és azon belül Bácsalmás kulturális életének alakulásában. A II. világháború után a népművelés fogalmát a szabadművelődés váltotta fel. A helybéli fiatalok előadásokat rendeztek (Szabad Föld Téli Esték), részt vettek a nemzeti ünnepek megszervezésében (MADISZ), felelevenítették a bunyevác anyanyelvi színjátszást és felvállalták a politikai és társadalmi helyzet karikírozását (Bácsalmási Öregfiúk). Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei következményeként az 1960-as évektől kiemelt helyet foglalt el az emberek életében a kultúra, az általános műveltség növelése. A gazdaság növekedésének lelassulása, a reálbérek csökkenése, az ország eladósodása lecsökkentette a kultúra támogatását. Ennek következtében csökkent a kulturális javak iránti kereslet, a lakosság művelődési, közösségi aktivitása. A rendszerváltozás után tovább fokozódott a kulturális alapellátás piacosítása. A kulturális értékek iránt visszaesett a kereslet. A nyolcvanas években kialakult egyesületek (Környezetvédő Egyesület, Bácsalmási Baráti Köre Egyesület, Német Egyesület) felvállalták a művelődési élet megszervezését, a kulturális rendezvények lebonyolítását. Számos rendezvény megszervezése mostanában is ezen egyesületek feladatkörébe tartozik. 85 Bácsalmás Innovatív Kft.
Napjainkban is kiemelt feladatként kezelendő a helyi viszonylatban is gazdag kulturális hagyományok megőrzése és méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósítására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése. A kultúra és közművelődés megőrzésének és továbbadásának helyszínei: 1. Általános iskolák 2. Gimnázium 3. Szakiskola 4. Gyűjtemények Háza 5. Művelődési Ház 6. Könyvtár 7. Skorutyák kékfestő 8. Idősek otthona 9. A kultúra megőrzéséért tevékenykedő civil szervezetek, működésük színhelyei Iskolák Az iskolák (általános iskola, gimnázium, szakiskola) alapfeladataikban vállalják a helyi kulturális hagyományok ápolását, továbbadását a fiatalok körében. Úgy a nemzeti, mint a nemzetiségi ünnepeket, valamint a vallásos jellegű ünnepekről való megemlékezést egyaránt fontos feladatként kezelik.
Gyűjtemények Háza Bácsalmáson megtekinthető egy állandó jellegű helytörténeti kiállítás a Gyűjtemények Házában (24. ábra ). A település történetére vonatkozó írásos dokumentumok mellett néprajzi tárgyi gyűjtemények (népviseletek, régi mesterségek eszközei) kerültek kiállításra.
86 Bácsalmás Innovatív Kft.
Gyűjtemények Háza 24. ábra Művelődési Ház (25. ábra) Bácsalmás város Művelődési Központjának megnyitó ünnepségét 1971. április 28-án tartották. Újra beindultak a szakkörök, ifjúsági klub és klubkönyvtár kezdte meg működését. A színházteremben mozielőadások, színházi vagy más rendezvények voltak. A korszerű, jól felszerelt intézmény a lakosság széles körének nyújtott művelődési, szórakozási és közösségszerveződési lehetőségeket. Az önkormányzat képviselő-testülete 1999-ben az intézmény szervezeti átalakításáról döntött. 2000. január 1-től betéti társaság formájában működik az intézmény. A Művelődési és Szabadidő Központ napjainkban az oktatásszervezői tevékenységen, a szak-, és felnőttképzésen kívül gyermekszínházi előadások, alkotótáborok, zenei táborok szervezésével foglalkozik. Emellett a város által rendezett ünnepek és rendezvények lebonyolításában, kiállítások megszervezésében vállal szerepet.
87 Bácsalmás Innovatív Kft.
Művelődési Központ 25. ábra Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár A könyvtár intézménye 1962. decemberétől működik jelenlegi helyén a volt Nemzeti Szálloda épületének földszinti részén. 1986-ban vette fel a Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár nevet. Szolgáltatásához tartozik a tanuláshoz, kutatáshoz és szórakozáshoz egyaránt használható gazdag könyvgyűjtemény igénybevétele mellett a könyvtár informatikai hálózatának és technikai eszközeinek használata is. A könyvtári rendezvények leginkább az oktatással kapcsolatosak, az iskoláskorú gyermekek számára szerveződnek. A könyvtár állományában 70.000 nyomtatott dokumentum (ebből kb. 60.000 a kézikönyvtári állományba tartozó, illetve bekötött folyóirat és 10.000 a gyermek és ifjúsági szépirodalmi mű), 1500 hanghordozó (hanglemez, magnókazetta és CD), 300 videofilm, 120 elektronikus dokumentum (CD-ROM), és 70 féle előfizetett periodika (napi -, és hetilapok, szakmai és ismeretterjesztő folyóiratok) vannak. A könyvtár szabadpolcos rendszerű, így mindenki maga választhatja ki olvasmányait. A folyóirat olvasóban napi-, heti- és havi lapok, míg a galérián levő olvasóteremben kézikönyvek várják a látogatókat. A tájékozódásban a könyvtárosok segítenek. Dulity Tibor Bácsalmáson született festőművész állandó kiállítása is itt tekinthető meg.
88 Bácsalmás Innovatív Kft.
3.7. Korábbi időszak fejlesztései A város a korábbi időszak fejlesztéseivel arra törekedett, hogy a városi jellegét fenntartsa, e mellet a város lakosságának szükségleteit, igényeit szem előtt tartva azokat a lehetőségekhez mérten kielégítése. Fontos feladat még a kistérségi központ jellegének fenntartása, továbbfejlesztése, a kistérség lakosságának igényeit is figyelembe véve. A szolgáltatások bővítésével, funkciók városba való telepítésével nő a település központi jellege, vonzereje. A korábbi időszak fejlesztéseit a 33. táblázat szemlélteti: Bácsalmás Város utóbbi években megvalósult projektjei Projekt száma
Projekt címe
HU 2003/004347-05-02-04
Bácsalmás országhatár tervezés Bácsalmás országhatár tervezés önerő
HU 2003/004347-05-02-04 030013305D 030013205D 030022205D
030018405K
PVSE sport öltöző, szertár felújítása Piac akadály mentesítése Polgármesteri Hivatal informatikai fejlesztése Hősök tere
030016905K
Okmányiroda átalakítása 300190 Piac térkő burkolat
030022705K
PH villám védelem
Forrás Proje Támog Támogat Önerő Mikor kt atás ási valósult meg teljes aránya összeg e össze Ft ge e Ft PHAR E 1380 0 90 12420 1380 2005 BMEU önerő alap 1380 15 207 1173 2005 CÉDA 2005.07.3092 80 2474 618 2007.01. CÉDA 2005.07.1044 80 835 209 2005.12. CÉDA
TEKI
1169 1194 6
80
935
90
10751
1653
90 #ZÉRÓ OSZT Ó!
1488
TEKI TEKI
1634
TEKI 1240
87
1073
2005.07.234 2007.01. 2005.07.1195 2005.12. 2005.07.165 2005.12. -1634 2005.12.167 2006.04. 89
Bácsalmás Innovatív Kft.
030016805K 030018205K
Buszváró kialakítása Járda felújítás
TEKI 1275
90
1147
4311
90
3877
2005.07.128 2005.12. 2005.07.434 2005.12.
2503 3
88
22000
2005-08.3033 2006.09.
1015
2005.09.155 2005.12.
TEKI
TRFC/DA0300 004/2005
Általános Iskola DARF felújítása TTRFC TRFC/DA0300 Turisztikai DARF 003/2005 kiadványok T készítése ROP-3.2.1-05/1- Bácsalmás ROP-32005-03Foglalkoztatási 2-1 A 0007/34 Partnerség
1170
87
4635 6
0
2005.12.20.2007.12.20.
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
33. táblázat A városban kistérségi jelentőséggel bíró Tanuszoda létesült mely 2006-ban lett átadva.
4. ÖSSZEGZÉS Bácsalmás város a Felső-Bácskai termelési övezetben helyezkedik el, hagyományosan elmaradottsággal küzdő, falusias jellegű kisváros. Hátrányos helyzetét a kedvezőtlen földrajzi helyzete, iparának hiánya, a forgalmasabb főutaktól való jelentős távolsága, és más tényezők együttes hatásai okozzák. Az infrastruktúra több területen kiépítésre, fejlesztésre szorul. A gazdasági élet területén a mezőgazdasági tevékenység a domináns. A 90-es években történt agrárszektoron belüli szerkezetváltás után számos egyéni gazdálkodó, őstermelő kezdte meg működését. A mezőgazdaság nehéz helyzete miatt azonban ezen vállalkozások helyzete évről-évre kilátástalanabbá válik, jövedelmezőségük évről-évre csökken. Annak ellenére hogy az ipar nem fejlődött ki, néhány jellemzően könnyű és fémipari vállalkozás is fellelhető a városban. Ilyenek pl. a Bácska Modul Kft., Kähny Kft. A város vállalkozói főként tőkehiányos kényszervállalkozások. Ezen a téren főként a szolgáltatást nyújtó vállalkozások kerültek előtérbe. Leginkább önmaguk, családjuk fenntartását biztosítják, fejlesztésre, munkahelyteremtésre már nem futja az erejükből. A város turisztikai szempontból kiaknázatlan lehetőségek tárházát rejti. Mivel azonban az idegenforgalomnak ezen a vidéken nincsenek hagyományai, a város ezen területen nem hajtott végre fejlesztéseket. Ennek oka főként a tőkehiányban keresendő. 90 Bácsalmás Innovatív Kft.
Civil szervezetei főként a fiatal nemzedék fejlődéséért, iskolai előmenetelük sikerességéért, a szabadidő hasznos eltöltéséért és a kultúra, nemzetiségi hagyományok megőrzéséért tevékenykednek. A város népességét tekintve többnemzetiségű. Bácsalmás lakossága évről-évre fogyatkozik. A munkalehetőségek hiányából adódó folyamatos elvándorlás, a demográfiai mutatók negatív volta mind hátrányosan befolyásolja a város lakosságszámának alakulását. A munkanélküliségi mutatók az utóbbi években tartósan 20% felettiek a városban. Ennek oka a munkalehetőségek hiányában, a képzett munkaerő hiányában keresendő. A lakónépesség helyzetét tovább rontja a folyamatos elöregedés, a hátrányos helyzetből adódó szociális és mentális problémák megléte. Az ezzel járó szociális és egészségügyi gondoskodás nagy terhet ró a helyi önkormányzatra, intézményekre. A megfelelő mértékű tőkeinjekció, mely a helyi gazdaság fejlesztésére, kiépítésére irányulna, elindíthatna egyfajta fejlődést, életszínvonal növekedést a városban. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése szintén pozitívan befolyásolná a település fejlődését.
4.1. Bácsalmás város SWOT elemzése 4.1.1. Gazdasági SWOT analízis ERŐSSÉGEK - Korszerű agrotechnikai rendszerek -
Országos
átlagot
meghaladóak
GYENGESÉGEK - Vállalkozások a
hozamok -
Néhány
feldolgozására
specializálódott
élelmiszeripari
kapacitás -
Több
meghatározó
ágazatban
jó
minőségű export képes termékek -
Befektetésre
alkalmas
munkahelyek
hiánya -
termék
és
A térség termelési struktúrája nem felel meg a piaci követelményeknek
-
Elaprózódó birtokszerkezet
-
Alacsony vállalkozói kedv
-
Befektetői inaktivitás
-
A
területek,
gazdasági
vérkeringésbe
bekapcsolódó főutaktól való távolság
épületek LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Nő az egészséges élelmiszerek iránti - Jogszabályi környezet változása kereslet -
A
nemzetközi,
a
testvérvárosi
Az EU előírásainak való megfelelés többletköltsége 91
Bácsalmás Innovatív Kft.
kapcsolatok
és
a
nemzetiségek
-
jelenléte -
Kedvezőtlen országos és nemzetközi gazdasági folyamatok
Népszerűsödik az egészség és az öko turizmus
-
Határ közelsége
-
Alternatív energia – helyi biomassza jelenléte
-
Helyi Termék Klaszter létrehozása
-
Helyi
Termékek
/
vállalkozások
népszerűsítése Forrás: Saját forrás
34. táblázat 4.1.2. Társadalom, foglalkoztatás SWOT analízis ERŐSSÉGEK - Több nemzetiség jelenléte -
-
Lakónépesség csökkenése
jelenléte
-
Alacsony iskolai végzettség
-
Erős, aktív civil szervezetek
-
Mentális – egészségügyi problémák
-
Térségben
-
Gimnázium
és
GYENGESÉGEK - Magas munkanélküliségi ráta
szakképző
jól
iskola
képzett
jelenléte
agrárszakemberek
-
Tartózkodó vállalkozói magatartás
Aktív munkakorúak jelenléte
-
Munkanélküli lakosság továbbképzési , átképzési hajlandóságának alacsony szintje
- Képzett fiatalok elvándorlása LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Országhatáron átnyúló településközi - Folyamatos elöregedés kapcsolatok bővítése
-
Elvándorlás folytatódása
-
Helyi vállalkozások erősítése
-
Kedvezőtlen gazdasági folyamatok
-
Szociális
-
Esélyegyenlőség
és
önfoglalkoztatási
modellek bevezetése -
Tranzitfoglalkoztatási
romlása
a
foglalkoztatásban modellek
-
Periférikus helyzet mélyülése
meghonosítása 92 Bácsalmás Innovatív Kft.
-
Felnőttképző központok létrehozása
-
Képzés és munkaerő piac egymáshoz illesztése
-
Magas élőmunka igényes fejlesztése
Forrás: Saját forrás
35. táblázat 4.1.3. Épített és természeti környezet SWOT analízis ERŐSSÉGEK - Országos
és
GYENGESÉGEK értékű - Városi marketing hiánya
megyei
természetvédelmi
területek
( növények és képződmények ) -
Műemlékek és védett épületek
-
Nyugodt, vidéki környezet
-
Jó turisztikai alapok
-
Aktív,
vadász,
horgász
és
-
Kiaknázatlan természeti értékek
-
Fizetőképes kereslet hiánya
öko
turizmus alapjainak megléte -
Hagyomány ápolás és tisztelet
LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - Aktív, vadász és horgász turizmus - Jogszabályi környezet változása -
kiépítése
-
Környezeti katasztrófák
Természeti értékekre épített kutató
-
Szennyezettség növekedése
turizmus kiépítése -
Helyi identitás tudat erősítése
-
Helyi
hagyományra
alapuló
programok meghonosítása Forrás: Saját forrás
36. táblázat 4.1.4. Közszolgáltatások SWOT analízis ERŐSSÉGEK - Jól kiépített közigazgatás -
GYENGESÉGEK - A városban az egyik legnagyobb
Közigazgatási szolgáltatások magas
foglalkoztató az önkormányzat 93
Bácsalmás Innovatív Kft.
színvonala
-
Növekvő igény a szociális ellátások
-
Kiépített szociális ellátórendszer
-
Elhivatott és szakmailag magasan
-
Forráshiány
képzett intézményvezetők
-
Hiányzó
-
Oktatás intézmények megléte
-
Erős
kisebbségi
iránt közszolgáltatások
(pl.:
bölcsőde, bíróság )
önkormányzatok
-
Hiányos tárgyi feltételek
jelenléte LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK - A szociális szektor lehetőségeinek a - Állami támogatások csökkenése multiplikátor szerepének kiaknázása -
A közszféra továbbképzése
-
Az
önkormányzat
-
környezetből
adódó
többlet feladatok
partnersége
a
-
gazdasági szektorral -
Jogszabályi
A demográfiai folyamatok jelenlegi negatív tendenciájának folytatása
Tárgyi feltételek javítása pályázati források segítségével
-
Bürokrácia csökkentése
Forrás: Saját forrás
37. táblázat Összefoglalva megállapítható Bácsalmás város tekintetében azon tény miszerint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendeletben nem szerepel, mégis számos tényező ezen leghátrányosabb helyzetet mutatja. A városban a kedvezőtlen földrajzi helyzet, a forgalmasabb főutaktól való jelentős távolság és más tényezők együttes hatása következtében alacsony a működő vállalkozások száma, alacsony a vállalkozási és befektetési kedv, magas a munkanélküliség. Ennek következtében folyamatos az elvándorlás, az elöregedés. Annak ellenére, hogy a város jó turisztikai alapokkal rendelkezik, a különféle turisztikai csomagok nem kerültek kidolgozásra. A város fejlődéséhez és ismertté tételéhez szükséges város image és város marketing nem került még kidolgozásra. A jelenlegi negatív tendenciák megállítása és visszafordítása érdekében a város számára a helyi versenyképes gazdaság megteremtése a legfontosabb hosszú távú stratégiai célkitűzés. Ennek elérése érdekében mind infrastrukturális mind „soft” beruházásokat kell az elkövetkezendő 7-8 évben végrehajtani. 94 Bácsalmás Innovatív Kft.
5. VÁROSRÉSZEK ELEMZÉSE Bácsalmás város által meghatározott hosszú távú stratégiai célkitűzés megvalósítása melyet a későbbi fejezet részletesen tárgyal – megköveteli a városrészek pontos és funkciók szerinti felosztását. A város részekre való bontásnál gazdasági – társadalmi – jövedelmezőségi adatokat valamint a történelmi és hagyományi eltérések – jellemzőket vettük figyelembe. Ennek értelmében a következő három terület (városrész) került kijelölésre, melyet a 26. ábra jól szemléltet: •
Nyugati városrész (Damjanich u. - József Attila u. - Dugonics u. - Köztársaság u. Mélykúti út - településhatár - Szent János u. - településhatár - Mártírok útja - Dózsa Gy.u. - Kossuth L.u. - Rákóczi út)
•
Központi városrész (Rákóczi út - Kossuth Lajos u. - Dózsa György u. - Kunbajai út Backnang út - Damjanich u.)
•
Keleti városrész (Mélykúti út - Köztársaság u. - Dugonics u. - József Attila u. Damjanich u. - Kunbajai út - névtelen u. a Dózsa Gy.u. vonalában - Mártírok útja – településhatár)
A városrészek elkülönítésekor a fentieken túlmenően figyelembe vettük azok jelenlegi és majdani funkcióit. A Nyugati városrész jelenleg főként lakó övezeti funkcióval bír. A Központi városrész a település magja, ahol a város intézményei, szolgáltató egységei, kikapcsolódást, rekreációt, sportolási lehetőségeket biztosító létesítményei találhatóak. A Keleti városrész a legkésőbb kialakított lakóövezet, amely ipari funkciókkal is kiegészíthető. Itt található a Bács-Agro Szövetkezeti Zrt., Agráripari Rt a Kähny Kft., Amela Kft., a Dugonics utcai ipartelep és más ipari célra kialakítható területek.
Bácsalmás városrészekre osztása
95 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
26. ábra
5.1. Városrészi szintű elemzés A fenn említett 3 városrész (nyugati, központi, keleti) felosztásakor a városrészek különböző funkciókkal való jelenlegi ellátottságát vettük figyelembe. Fontos szempont volt még a városrészek meglévő funkcióinak megerősítése, jövőbeni fejlesztési irányvonalainak meghatározása, melyeknek köszönhetően új funkciók, tevékenységek helyszínei lesznek az adott városrészek. Gazdasági, társadalmi és környezeti helyzetértékelést kell összeállítani, melynek célja a városrészek jelenlegi helyzetéből fakadó jövőkép meghatározása. Fontos, hogy a város részek elemzése megmutassák, és egyben alátámasszák a város stratégiáját és tematikus céljait.
5.1.1. A Nyugati városrész elemzése 5.1.1.1.Gazdasági helyzetelemzés Területi lehatárolása: (Damjanich u. - József Attila u. - Dugonics u. - Köztársaság u. Mélykúti út - településhatár - Szent János u. - településhatár - Mártírok útja - Dózsa Gy.u. Kossuth L.u. - Rákóczi út) 96 Bácsalmás Innovatív Kft.
A városrészt egyrészt a Tataházán keresztül húzódó 55-ös számú Baja-Szeged főútból leágazó összekötőútról, illetve a Baja-Bácsbokod közútról közelíthetjük meg, melyek ezen városrészben lévő Kossuth és Szt. János utcára kapcsolódnak közvetlenül. A város telepeseinek megjelenése óta hagyományos lakóövezeti funkciókkal bíró városrész. Ipari területek, üzemek nem alakultak ki, ebből kifolyólag jelentősebb iparűzési adót fizető vállalkozás nincs jelen. Vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi üzletek egyaránt megtalálhatóak a területen. Szám szerint 11 db vendéglátóhely, 21 db kiskereskedelmi üzlet, melyből 19 db egyéni vállalkozó. Mivel a város alapvetően a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be ezen városrészben számos mezőgazdasági vállalkozás van jelen. Egyéni gazdálkodók, őstermelők nagy számban vannak jelen a városrészen. A Nyugati városrész felől közelíthető meg a Bácsalmás külterületén található Sós tó, illetve Kígyós tó, amely területek a turizmus szempontjából még kiaknázatlanok, de a város hosszú terveiben mindig szerepelt ezen területek turisztikai funkciókkal való ellátása. A helyi hagyományokat őrző kékfestő műhely is, mint turisztikai látványosság is ezen a városrészen található. 5.1.1.2.Társadalmi helyzetértékelés Demográfia: A 2001-es népszámlálási adatokat tekintve Bácsalmás lakossága 7650 fő, melyből a Nyugati-városrészben 4388-an élnek, ez az összlakosság 57,4 % -a. Az utóbbi évek lakosságszám csökkenésének köszönhetően valószínűsíthetően ezen városrész lakosainak száma is csökkent.
Képzettség-műveltség: A Bácsalmási Kistérség képzettségi színvonala messze a megye átlaga alatt található, melynek értéke 8,03 osztály. A város elemzése során megállapításra került, hogy Bácsalmást is az alul iskolázottság jellemzi, kevés a felsőfokú végzettségű, képzett fiatal. A Nyugati városrész területén élő lakosság képzettségét, műveltségét összehasonlítva a város egész lakosságával megállapíthatjuk, hogy megközelítőleg azonos mértékű az általános és 97 Bácsalmás Innovatív Kft.
középiskolai végzettségű lakosok száma, viszont alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek %-os aránya. A városnak e városrész viszonylatában is kiemelt feladatnak kell tekintenie a felnőttképzést, az átképzést. Munkanélküliség, foglalkoztatottság: A kistérségben a munkanélküliségi ráta tartósan 20% feletti. A várost is a megyei átlagot meghaladó munkanélküliség jellemzi, mely a nyugati városrészben is kifejti hatását. A városrész az előzőekben felvázolt kiskereskedelmi egységeken és mezőgazdasági kisvállalkozásokon kívül egyéb foglalkoztatást biztosító létesítménnyel nem rendelkezik. Ennek következtében a területen élők a város más részein vagy vidéken jutnak munkalehetőséghez. A városban lévő szegregátumok, illetve feltételezett szegregátumok –melyekkel a későbbiekben részletesebben foglalkozunk- ebben a városrészben találhatóak. Ezekben az átlagosnál is magasabb a munkanélküliek, szociálisan rászorulók aránya. Egészségi állapot: A hátrányos helyzettel járó, munkanélküliségből adódó, fokozottan jelentkező szociális problémák a város ezen részén is nagymértékben jelen vannak a lakosság körében. Mindezen problémák az itt élők egészségi állapotára is negatív hatással vannak. A kilátástalanságból, reménytelenségből adódó mentális problémák fokozott mértékben fordulnak elő főként a szegregátum, illetve a feltételezett szegregátumok területén. A szenvedélybetegségek valamelyikével is sokan küzdenek. A folyamatosan elöregedő lakosság körében egyre több az egészségügyi problémákkal küzdők száma. A tanyagondnoki szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az idősek klubja, a gyermekjóléti szolgálat ezen városrészben is aktívan, tevékenyen részt vesz a lakosság mindennapi gondjainak megoldásában. Jövedelmi helyzet: A mezőgazdásági termelők, vállalkozók jövedelmi helyzete ezen ágazat folyamatos hanyatlásának következtében évről-évre romlik. A város rész területén fellelhető mikro98 Bácsalmás Innovatív Kft.
vállalkozások jövedelemtermelő képessége leginkább csak saját fenntartásuk biztosítására elegendő. A szegregátum és a feltételezett szegregátumok jelenlétének köszönhetően ezen városrészben jelentős azon személyek száma, akik tartósan munkanélküliek, inaktívak és jövedelemtermelő tevékenységet nem folytatnak. Itt a város más részeihez képest is arányaiban magasabb a támogatásban részesülők száma. 5.1.1.3.Természeti és épített környezet A nyugati városrész a település legkorábban lakott településrésze. Az első telepesek, majd később az őket követők ezt a területet vették birtokukba, építették fel a házaikat, itt alakították ki az első utcákat. Jellegzetes alföldi településképet mutat széles, egymásra merőleges utcáival, nagy telkeivel. Ezen városrészben számos a városképet meghatározó polgári stílusban épült lakóépület illetve több helyi védettség alatt álló, jelenleg közfunkciókat ellátó építmény található. Ilyenek a Rendőrség, Határőrség épülete, Munkaügyi Központ épülete, Bútor üzlet, Temetői kápolna, Zsidó temető, Földhivatal stb.. A város nyugati részének lakásállományát tekintve jellemzően nagy telkes, családi házas, lakóépületekkel találkozunk. A lakosság egyre romló jövedelmi viszonyai és a város megtartóerejének csökkenése miatt az utóbbi években minimálisra csökkent az újonnan épülő lakások, családi házak száma a szóban forgó városrészben. A település ezen részének infrastrukturális ellátottságát jellemzi hogy a legalapvetőbb közműszolgáltatások mint például a vízellátás, elektromos energia, gázellátás tekintetében az ellátottság megoldott. A város szennyvízellátottságát illetően a város ezen részén sem megoldott a szennyvíz elvezetése. A telefonhálózat, kábeltévé hálózat, internethálózat kiépítettségének köszönhetően ezen szolgáltatások 100%-ban elérhetők a lakosság számára. A szervezett kommunális hulladékgyűjtést a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. végzi, melynek szolgáltatásait a nyugati városrészben élők is nagy százalékban igénybe veszik. Zöldfelületek, parkok, játszóterek tekintetében megemlíthető a város tulajdonában lévő Csajer gondozott, beépítetlen terület, melyet az önkormányzat folyamatosan parkosít, rendben tart. Városi rendezvényeknek, egyéb ünnepségeknek színhelye az említett terület. Bácsalmás Nyugati Városrészre vonatkozó adatok 99 Bácsalmás Innovatív Kft.
Gazdaság Kiskereskedelmi üzletek
Bácsalmás összesen
Nyugati Városrész
száma (humán
83 db
21 db
72 db
19 db
24 db
11 db
22 db
0 db
7650 fő
4388 fő
1270 fő
772 fő
évesek száma (fő) Lakónépességből 60- évesek
4 582 fő
2 606 fő
száma (fő) Rendszeres
1798 fő
1009 fő
49,7%
50,6%
46,5%
45,4%
49,2%
50,4%
32,7%
35,8%
8,1%
5,6%
3255 db
1815 db
25,9 %
27,7%
gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek
száma
(humán
gyógyszertárak nélkül) Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi szálláshelyek száma Társadalom Lakónépesség száma Lakónépességből évesek száma (fő) Lakónépességből
munkajövedelemmel
0-14 14-59
nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon
(15-59
évesek)
belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éveseken belül (%) Foglalkoztatott
nélküli
háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai végzettséggel
rendelkezők
aránya az aktívkorúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből Környezet Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH
100 Bácsalmás Innovatív Kft.
38. táblázat A 38. táblázat adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nyugati városrészben Bácsalmás Város lakosságának 57,36%-a él, melynek 14 év alatti lakossága nem éri el a 18%-ot. A városrész elöregedését jól jellemzi az a szám miszerint a lakosság 22,99%-a 60 év feletti. A lakosság 35,8%-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A nyugati városrész lakosságának 45,4%-a rendelkezik rendszeres jövedelemmel, a háztartások fele nem rendelkezik foglalkoztatottal. Ezen tények és megállapítások megegyeznek a város egészére vonatkozó negatív tendenciákkal. 5.1.1.4. A Nyugati Városrész SWOT elemzése Erősségek:
Gyengeségek:
•
Jó mezőgazdasági alapok
•
•
Lakosság alkalmazkodóképessége
Alacsony iskolai végzettségű szakképzetlen munkaerő
nagy
•
Fizetőképes kereslet csökkenése
•
Etnikai sokszínűség
•
Tőkehiány
•
Befektetésre alkalmas területek,
•
Nagyarányú hátrányos helyzetű
épületek
lakosság
•
Rendezett település szerkezet
•
•
Nyugodt, vidéki környezet megléte
•
Tanulásra,
Rossz termelési struktúra, elavult technika.
•
Elöregedő népesség
hajlandóság jó
•
Alacsony születés-szám
•
Kulturális értékek megléte
•
Fiatalok elvándorlása
•
A gyermekvédelmi szolgáltatás
•
Helyi humán kapacitás képzettsége
fejlődésre
való
megoldott •
nem megfelelő
A szociális területen dolgozó
szakemberek erős szakmai
•
Munkalehetőségek hiánya
•
Magas munkanélküliség a hátrányos
elkötelezettsége •
Általános közművek kiépítettsége
megoldott (gáz, víz, telefon) •
helyzetű csoportoknál
Növekvő pályázati aktivitás,
•
Fejletlen infrastruktúra
•
A lakosság szennyvízelvezetésének megoldatlansága 101
Bácsalmás Innovatív Kft.
program- és projektmegvalósítási tapasztalatok •
Kultúra-, hagyományápolás
•
Közlekedési feltételek adottak
•
Szelektív hulladékgyűjtők megléte
Lehetőségek: •
Veszélyek:
Turisztikai adottságok kihasználása
(helyi
hagyományőrző
tevékenységek
bemutatása) •
Hagyományőrző
•
foglalkozások
Munkanélküliek
•
Munkanélküliség nő
•
Mezőgazdaság
visszavezetése
a
•
Mezőgazdasági termelés szintjének Új,
egészséges
•
élelmiszerek
A helyi mezőgazdasági vállalkozások Befektetésre
alkalmas
•
Határon
Az információs szakadék továbbJogszabályi bizonytalanság
•
Állami infrastrukturális fejlesztések elmaradása
•
átnyúló
A tartós munkanélküliség és
•
épületek,
területek kihasználása •
Külső gazdasági folyamatok
mélyülése
erősítése, helyzetbe hozása •
tovább
hátrányos helyzet újratermelődése
meghonosítása, termesztésük •
helyzete
kedvezőtlen alakulása
növelése, új eljárások meghonosítása •
ezáltal
romlik
munkaerőpiacra képzések segítségével •
elöregedés,
népességcsökkenés
továbbvitele – önfoglalkoztatás •
Elvándorlás,
Épületek folyamatos állagromlása
kapcsolatok
kiépítése •
A
lakossági
szennyvízelvezetés
megoldása Forrás: Saját forrás
39. táblázat A SWOT (39. táblázat ) elemzésben meghatározott gyengeségek megszüntetése és a lehetőségek kihasználása Bácsalmás Város nyugati városrészének fejlesztési alapját szolgálják.
5.1.2. A Keleti Városrész elemzése 102 Bácsalmás Innovatív Kft.
5.1.2.1.Gazdasági helyzetelemzés Területi lehatárolás: (Mélykúti út - Köztársaság u. - Dugonics u. - József Attila u. - Damjanich u. - Kunbajai út - névtelen u. a Dózsa Gy. u. vonalában - Mártírok útja – településhatár) A városrész mind Mélykút felől, mind Csikéria felől, mind pedig a Bácsalmás-Bajmok Határátkelőhely felől egyaránt megközelíthető közúton. Bácsalmás Dobokanagyjárási tanyái szintén ezen városrészen keresztül közelíthetőek meg. A városrész említett külterületei (Dobokanagyjárási tanyák, Mosztonga tó) a turizmus szempontjából még kiaknázatlanok, de tervben van ezen területek turisztikai funkciókkal való ellátása. A határátkelő közelsége, a határon átnyúló kapcsolatok kiépítése gazdasági szempontból szintén kiaknázatlan lehetőségeket rejt. A város Keleti városrésze is a Nyugatihoz hasonlóan hagyományos lakóövezeti városrész. Településképében, kialakításában hasonlít a Nyugati városrészhez, viszont az 1970-es években új utcák kialakítására került sor. Ennek köszönhetően kialakult a ma Újvárosnak nevezett városrész. Hasonlóképpen a város más részeihez, leginkább a régebben települt utcákban szintén előfordulnak a nagy telkek, széles egymásra merőleges utcák. Ipari területek, üzemek számát tekintve megtalálható néhány jelentősebb gazdasági társaság melyekből néhány iparűzési adót fizető vállalkozás is fellelhető. Ilyenek: Kähny Kft, Agráripari Rt., Bács-Agro Szövetkezeti Zrt., Dugonics utcai ipartelep, Amela Kft, Bácska Modul Kft. Vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi üzletek egyaránt megtalálhatóak a területen. Szám szerint 1 db vendéglátóhely, 5 db kiskereskedelmi üzlet, melyből 4 db egyéni vállalkozó. Mivel a város alapvetően a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be ezen városrészben is számos mezőgazdasági vállalkozás van jelen. Ezek főként egyéni gazdálkodók, őstermelők. 5.1.2.2.Társadalmi helyzetértékelés: Demográfia:
103 Bácsalmás Innovatív Kft.
A 2001-es népszámlálási adatokat tekintve Bácsalmás lakossága 7650 fő, melyből a Keletivárosrészben 1684-en élnek, ez az összlakosság 22% -a. Az utóbbi évek lakosságszám csökkenésének köszönhetően valószínűsíthetően ezen városrész lakosainak száma is csökkent. Képzettség-műveltség: A 40. táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a keleti városrész lakosságának iskolai végzettsége minden tekintetben eltér a város egészétől illetve a nyugati városrésztől. A legfeljebb 8 általános iskolai végzettségű lakosság száma közel 10%-al marad el a városi aránytól. A középfokú és a felsőfokú végzettségűek pedig magasabb %-ban laknak ezen városrészben. A megállapítások fényében elmondható, hogy ebben a városrészben is szükség van az át és továbbképzés lehetőségére. Munkanélküliség, foglalkoztatottság: A keleti városrészben is, mint ahogy az egész város vonatkozásában igen magas a munkanélküliségi mutatók értéke. A városrészben az előzőekben ismertetett kiskereskedelmi egységeken és mezőgazdasági kisvállalkozásokon kívül néhány, a város lakosságának munkalehetőséget biztosító gazdasági társaság is megtalálható. Munkalehetőségként főként a mezőgazdasági termelés és az ahhoz kapcsolódó tevékenységek merülnek fel. Ezen kívül jelen van a gépgyártás, rehabilitációs munkalehetőségek, bútorgyártás. Ebben a városrészben működik a térség 4 legnagyobb foglalkoztatója: BácsAgro Kft, Agráripari Zrt, Kähny Kft, Bácskamodul Kft. Mindezen lehetőségek viszont nem elégítik ki a város lakosságának munkaigényét, aminek köszönhetően ebben a városrészben is viszonylag magas a munkanélküliségi mutatók értéke. Egészségi állapot: A város egészét érintő hátrányos helyzetnek köszönhetően a Keleti városrészben is jellemző a lakosság életszínvonalának hanyatlása, a lakosság folyamatos elöregedése, az ezzel járó szociális problémák felmerülése. A szenvedélybetegségek, mentális jellegű problémák szintén jelen vannak a városrész lakóinak körében. Úgy országos, mint helyi szinten is a megbetegedések közül vezető helyen fordulnak elő szív- és érrendszeri problémák, mozgásszervi megbetegedések, szenvedélybetegségek. 104 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bentlakásos intézményként ezen városrészben működik a Bácsborsódi Őszi Napfény Idősek Otthonának a tagintézménye, melyben a város időskorú lakosságának egy részéről gondoskodnak. A tanyagondnoki szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az idősek klubja, a gyermekjóléti szolgálat ezen városrészben is aktívan, tevékenyen részt vesz a lakosság mindennapi gondjainak megoldásában. Jövedelmi helyzet: A városrész lakosságának jövedelmi helyzetére jellemző a folyamatos elszegényedés, a jól jövedelmező munkalehetőségek hiánya miatti hanyatló életszínvonal. A családi kisvállalkozók, mikro vállalkozások, egyéni őstermelők helyzete is évről-évre nehezebbé válik. A gazdasági válság, az egyes ágazatok nehéz helyzete kihatással van az ezen területen dolgozók anyagi helyzetére is. Mivel a város külterületein főként mezőgazdasági termelés folyik, ezen ágazatban dolgozók jövedelmi viszonyai, megtérülési mutatóik évről-évre csökkenő tendenciát mutatnak.
5.1.2.3.Természeti és épített környezet: A város keleti részének városképe szintén jellegzetesen falusias jellegű településképet mutat. A jellegzetesen falusias képet idéző családi házak között nem találunk védettséget élvező, vagy közfunkciókat ellátó épületet. A legújabb (1970-es években települt) városrész kivételével jellemzőek a széles, egymásra merőleges utcák, nagy telkek. Rendezett, gondozott képet mutat az újvárosi terület viszonylag új épületeivel, rendezett köztereivel. A település ezen részének infrastrukturális ellátottságát jellemzi hogy a legalapvetőbb közműszolgáltatások mint például a vízellátás, elektromos energia, gázellátás tekintetében az ellátottság megoldott. A város szennyvízellátottságát illetően a város ezen részén sem megoldott a szennyvíz elvezetése. A telefonhálózat, kábeltévé hálózat, internethálózat kiépítettségének köszönhetően ezen szolgáltatások 100%-ban elérhetők a városrészben élő lakosság számára. A szervezett kommunális hulladékgyűjtést a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. végzi, melynek szolgáltatásait a keleti városrészben élők is nagy százalékban igénybe veszik 105 Bácsalmás Innovatív Kft.
Zöldfelületek, parkok tekintetében a szóban forgó terület nem rendelkezik összefüggő, rendezett zöld felülettel, parkkal. A városrész megközelíthető közúton több irányból is. Csikéria, Kunbaja felől, Mélykút felől, a Bácsalmás-Bajmoki Határátkelőhely felől egyaránt. A Bácsalmás dobokanagyjárási tanyák szintén ezen városrészből közelíthetőek meg. Itt található a város vasúti pályaudvara, ahonnan mind Baja mind pedig Kiskunhalas irányába megoldott a vasúti közlekedés. Bácsalmás Keleti Városrészére vonatkozó adatok Gazdaság Kiskereskedelmi üzletek
Bácsalmás összesen
Keleti Városrész
száma (humán
83 db
5 db
72 db
4 db
24 db
1 db
22 db
0 db
7650 fő
1684 fő
1270 fő
227 fő
évesek száma (fő) Lakónépességből 60- évesek
4582 fő
1027 fő
száma (fő) Rendszeres
1798 fő
429 fő
49,7%
48%
15-64 éveseken belül (%) Foglalkoztatott nélküli
46,5%
48%
háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai
49,2%
46%
gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek
száma
(humán
gyógyszertárak nélkül) Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi szálláshelyek száma Társadalom Lakónépesség száma Lakónépességből évesek száma (fő) Lakónépességből
munkajövedelemmel
0-14 14-59
nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon
(15-59
évesek)
belül Foglalkoztatottak aránya a
106 Bácsalmás Innovatív Kft.
végzettséggel
rendelkezők
aránya az aktívkorúakon (15-
32,7%
23,9%
8,1%
10,01%
3255 db
662 db
25,9%
10,9%
59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből Környezet Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH
40. táblázat A keleti városrészre vonatkozó releváns adatokat tartalmazó 40. táblázatot vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a Város teljes lakosságának 22%-a él ezen városrészben. Az 1684 fős lakosság 61%-a 15-59 év közötti korosztály közé tartozik. Az aktív korúak 48%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ezen adatok tükrében megállapítható, hogy a városrész problémái sajnálatos módon egyeznek mind a város egészének mind pedig a nyugati városrész problémáival. 5.1.2.4. A Keleti Városrész SWOT elemzése Erősségek:
Gyengeségek:
•
Jó mezőgazdasági alapok
•
•
Lakosság alkalmazkodóképessége
Alacsony iskolai végzettségű szakképzetlen munkaerő
nagy
•
Hiányos vállalkozói infrastruktúra
•
Többféle nemzetiségű népcsoportok
•
Fizetőképes kereslet csökkenése
•
Befektetésre alkalmas területek,
•
Tőkehiány
épületek
•
Hátrányos helyzetű lakosság
•
•
Rossz termelési struktúra, elavult
Iparfejlesztés céljára kialakítandó
területek megléte
technika.
•
Rendezett település szerkezet
•
Nyugodt, vidéki környezet megléte
•
Általános közművek kiépítettsége
•
képesség, finanszírozási problémák. •
megoldott (gáz, víz, telefon) •
Kultúra-, hagyományápolás
Alacsony jövedelemtermelő Kicsi a városrész lakosságmegtartó ereje.
•
Elöregedő népesség 107
Bácsalmás Innovatív Kft.
•
Vasúti közlekedés megoldottsága
•
Fiatalok elvándorlása
•
Szilárd burkolatú közutak megléte
•
Helyi humán kapacitás képzettsége
•
Szelektív hulladékgyűjtők megléte
nem megfelelő •
Magas munkanélküliség a hátrányos helyzetű csoportoknál
•
Fejletlen infrastruktúra
•
A külterületek irányába rossz a közlekedés
•
A lakosság szennyvízelvezetésének megoldatlansága
Lehetőségek: •
Veszélyek:
Mezőgazdasági termelés szintjének
•
növelése, új eljárások meghonosítása •
Új,
egészséges
A
helyi
élelmiszerek
vállalkozások
erősítése,
helyzetbe hozása •
Befektetésre
alkalmas
épületek,
•
Munkanélküliség nő
•
Mezőgazdaság
Határon
átnyúló
kapcsolatok
kiépítése •
Ipari
területek
infrastrukturális
fejlesztése •
Meglévő vállalkozások fejlesztése
•
A
lakossági
megoldása
ezáltal
szennyvízelvezetés
helyzete
tovább
romlik •
Helyi vállalkozások munkahelyteremtő és megtartó
területek kihasználása •
elöregedés,
népességcsökkenés
meghonosítása, termesztésük •
Elvándorlás,
képessége romlik •
Külső gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása
•
Fokozódó forráshiány
•
A tartós munkanélküliség és hátrányos helyzet újratermelődése
•
Az információs szakadék továbbmélyülése
•
Jogszabályi bizonytalanság
•
Állami infrastrukturális fejlesztések elmaradása
•
Épületek folyamatos állagromlása
Forrás: Saját forrás
41. táblázat 108 Bácsalmás Innovatív Kft.
5.1.3. A Központi városrész elemzése 5.1.3.1.Gazdasági helyzetelemzés Területi lehatárolás: (Rákóczi út - Kossuth Lajos u. - Dózsa György u. - Kunbajai út Backnang út - Damjanich u.) Ezen városrész mind Mélykút felől, mind Csikéria felől, mind pedig a Bácsalmás-Bajmok határátkelőhely felől egyaránt megközelíthető közúton. A város Központi városrésze átalakulóban van. Több utca, köztük a Szent János, a gr. Széchenyi utca ide eső részében kezdenek kialakulni és tömörülni, a vállalkozások, üzletek, vendéglátó egységek. Több eddig lakóingatlanként használt házrészt, lakást alakítanak át, üzlethelyiséggé. A város ezen részén található a helyi védettséget élvező épületek nagy része. A különböző vállalkozások létrejöttével párhuzamosan az érintett épületek felújítása is megvalósul. Az utcák merőlegesek egymásra, elég szélesek, viszont a parkolóhely nem mindenhol elegendő. Kisebb vállalkozások, vendéglátó egységek, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások találhatóak itt. Ilyenek: tűzép telepek, laboratórium, cukrászüzem, varroda, hőálló fonalgyártás a fonóban, ezen kívül gyógyszertárak, bútorüzlet, optikus, zálogház, virágüzletek, ruházati boltok, vegyi áru kereskedés, ajándék boltok, műszaki boltok, hentesáru üzletek, villamossági bolt, dvd kölcsönző, zöldséges, szaniter áruház, fodrászat, kozmetika, cipőbolt, méteráru bolt, számítógépes szaküzletek, italbolt, illatszerbolt, kerékpár szaküzlet, menyasszonyi ruha kölcsönző, szikvízkészítő, órás, fényképész, autósbolt, üveges. Vendéglátóhelyek, kiskereskedelmi üzletek egyaránt megtalálhatóak a területen. Itt található a város és egyben az egész kistérség egyetlen kereskedelmi szálláshelye 22 férőhellyel. Szám szerint 12 db vendéglátóhely, 57 db kiskereskedelmi üzlet, melyből 49 db egyéni vállalkozó. Több mezőgazdasági vállalkozó van jelen. Ezek főként egyéni gazdálkodók, őstermelők. 5.1.3.2.Társadalmi helyzetértékelés
Demográfia: 109 Bácsalmás Innovatív Kft.
A 2001-es népszámlálási adatokat tekintve Bácsalmás lakossága 7650 fő, melyből a Központi-városrészben 1194-en élnek, ez az összlakosság 15,6% -a (42. táblázat ). Az utóbbi évek lakosságszám csökkenésének köszönhetően valószínűsíthetően ezen városrész lakosainak száma is, hasonlóképpen a többi városrészhez csökkenő.
Képzettség-műveltség: A központi városrész lakosságának képzettségi szintjét a 42. táblázat adatai tartalmazzák %-os formában. Az adatok elemzéséből láthatjuk, hogy a város lakosságához viszonyítva a központi városrész lakossága magasabb képzettséggel rendelkezik. A felsőfokú végzettségűek aránya a duplája a város összes lakosságának képzettségi szintjéhez képest. Az általános iskolai végzettségűek aránya pedig 10% körüli értékkel alacsonyabb. Összességében megállapítható tehát, hogy a központi városrész lakossága magasabb képzettségi mutatókkal rendelkezik. Munkanélküliség, foglalkoztatottság: Ebben a városrészben is, mint ahogy az egész város vonatkozásában magas a munkanélküliségi mutatók értéke, viszont a többi városrészhez viszonyítva alacsonyabb. A városrészben a már említett kiskereskedelmi egységeken, kisvállalkozásokon kívül egyéb szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások, intézmények is üzemelnek. Munkalehetőséget főként a közszférában foglalkoztatottak, a vállalkozók, szolgáltató szektorban dolgozók, közmunkaprogramban résztvevők találnak. Mindezen lehetőségek viszont nem elégítik ki a város lakosságának munkaigényét. Egészségi állapot: A város egészét érintő hátrányos helyzetnek köszönhetően a Központi városrészben is jellemző a lakosság életszínvonalának hanyatlása, a lakosság folyamatos elöregedése, az ezzel 110 Bácsalmás Innovatív Kft.
járó szociális problémák felmerülése. A szenvedélybetegségek, mentális jellegű problémák szintén jelen vannak a városrész lakóinak körében. Úgy országos, mint helyi szinten is a megbetegedések közül vezető helyen fordulnak elő szív- és érrendszeri problémák, mozgásszervi megbetegedések, szenvedélybetegségek. A városrészen található a 30 fővel működő nappali melegedő vagy idősek klubja, amely évek óta 100%-os kihasználtsággal működik. A Családsegítő és Alapfeladatokat ellátó Gondozási központ feladata: a tanyagondnoki szolgálat, a házi segítségnyújtás, a családsegítés, az idősek klubja, a gyermekjóléti szolgálat. A város a törvényi előírásokat betartva a kötelezettségeit teljesíti. Jövedelmi helyzet: A városrész lakosságának kicsivel jobb a jövedelmi helyzete a vállalkozások meglétének, az önkormányzati foglalkoztatásnak, az egyéb területeken dolgozók lehetőségeinek köszönhetően. Azonban még így is magasnak mondható azon munkalehetőséggel nem rendelkező lakosok aránya akik ebben a városrészben laknak. A folyamatos elszegényedés itt is megfigyelhető. A fiatalok közül sokan elvándorolnak a munkalehetőségek hiánya, és megélhetés problémája miatt. Sajnos ez a probléma nemcsak a fiataloknál áll fenn, hanem az aktív korú lakosság körében is. A meglévő munkahelyek alacsony bérszínvonalat képviselnek az alkalmazottak számára, ami éppen a megélhetést biztosítja, de a továbblépéshez, a fejlődéshez kevés. 5.1.3.3.Természeti és épített környezet: A város központi részének városképe néhol a fejlődésre utal, néhol pedig kicsit falusiasabb, elmaradottabb képét mutatja. A helyi épületek közül sok helyi védettséget élvez, melyek közül néhány közfunkciót ellátó intézményként üzemel. Ezek az épületek a következők: Urlichpalota, Antonovich kúria, Csauscher-palota, Kovachich kúria, /gyermekotthon/, a Vörösmarty Mihály Általános Iskola Rákóczi utcai épülete, utcai közkutak, Siskovich kúria, római katolikus templom, református templom. Közparkjai közül a Bácsalmás belterületén található 14 hektáron elterülő Kossuth Parkból 4 hektár megyei védettséget élvez, míg az 1,7 hektár területű Templom Park helyi védettség alatt áll. A város közintézményei közül a közoktatási-, egészségügyi-, művelődési intézmények, valamint a közigazgatási-, szociális intézmények szinte mindegyike ezen 111 Bácsalmás Innovatív Kft.
városrészben található. A szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges létesítmények (tanuszoda, sportcsarnok, művelődési ház), vendéglátó ipari egységek, köztük a kistérség egyetlen kereskedelmi szálláshelyjel is rendelkező panziója szintén itt lelhetők fel. A város kiépített közútrendszerének köszönhetően jól átjárható. Központi városrészében található a Bács Volán Rt. Autóbusz-állomása, ahonnan a kistérség minden települése egyéb más települések mellett is könnyedén elérhető. A kiskereskedelmi-, különböző szolgáltatásokat végző egységek, vállalkozások zöme szintén ebben a városrészben található. Jellemző a közterek, parkok rendezettsége, ápolt virágágyások megléte. A város ezen része rendezett, tiszta utcaképpel, ápolt, tiszta környezetével kellemes látványt nyújt mind az itt élők, mind pedig az idelátogatók számára. A közparkokban, köztereken elhelyezett emlékművek, szobrok zömében az itt élt hírességek, bácsalmási lakosok emlékét őrzik. Ezek a következők: •
Kossuth szobor
•
Vörösmarty Mihály szobor
•
I. és II. világháborús emlékmű
•
Anton Evetovity Miroljub szobra
•
Szülőföldjükről elűzött népek emlékműve
•
Szentháromság szobor
•
Lantos lány
A gyermekes családok részére kialakított játszóterek is megtalálhatók. A szennyvízhálózat ezen a részen a leginkább kiépített. 200 lakás csatlakozik rá. A teljes lakásállomány (társasházi lakások) a központi részen található. A telefonhálózat, kábeltévé hálózat, internethálózat kiépítettségének köszönhetően ezen szolgáltatások 100%-ban elérhetők a városrészben élő lakosság számára. A szervezett kommunális hulladékgyűjtést a Felső-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. végzi, melynek szolgáltatásait a központi városrészben élők is nagy százalékban igénybe veszik Bácsalmás Központi Városrészére vonatkozó adatok Gazdaság Kiskereskedelmi üzletek
Bácsalmás összesen
Központi Városrész
112 Bácsalmás Innovatív Kft.
száma (humán
83 db
57 db
72 db
49 db
24 db
12 db
22 db
22 db
7650 fő
1194 fő
1270 fő
199 fő
évesek száma (fő) Lakónépességből 60- évesek
4582 fő
725 fő
száma (fő) Rendszeres
1798 fő
270 fő
49,7%
44,7%
15-64 éveseken belül (%) Foglalkoztatott nélküli
46,5%
52%
háztartások aránya (%) Legfeljebb általános iskolai
49,2%
46%
32,7%
23,9%
8,1%
16,5%
3255 db
528 db
25,9%
7,8%
gyógyszertárak nélkül) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek
száma
(humán
gyógyszertárak nélkül) Vendéglátóhelyek száma Kiskereskedelmi szálláshelyek száma Társadalom Lakónépesség száma Lakónépességből évesek száma (fő) Lakónépességből
munkajövedelemmel
0-14 14-59
nem
rendelkezők aránya az aktív korúakon
(15-59
évesek)
belül Foglalkoztatottak aránya a
végzettséggel
rendelkezők
aránya az aktívkorúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből Környezet Lakásállomány Alacsony komfortfokozatú lakások aránya Forrás: KSH
42. táblázat
113 Bácsalmás Innovatív Kft.
A központi városrészre vonatkozó 42. táblázat adatait vizsgálva láthatjuk, hogy a város lakosságának 22%-a él a város központjában. A lakónépesség 60%-a aktív korú, azonban majdnem fele nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ezen városrész rendelkezik a legtöbb felsőfokú végzettségű 25 évnél idősebb lakossal. 5.1.3.4. A Központi Városrész SWOT elemzése Erősségek:
Gyengeségek:
•
Erős, aktív civil szervezetek
•
Fizetőképes kereslet csökkenése
•
Többféle nemzetiségű népcsoportok
•
Tőkehiány.
•
Befektetésre alkalmas területek,
•
Alacsony jövedelemtermelő
épületek
képesség, finanszírozási problémák.
•
Kedvező ingatlanárak
•
Vállalkozói kedv megléte
•
Rendezett parkok, közterek
•
Tanulásra,
•
Kicsi a városrész lakosságmegtartó ereje.
•
fejlődésre
Vidéki turizmus lehetőségei nincsenek kellőképpen kihasználva
való
hajlandóság jó
•
Elöregedő népesség
•
•
Alacsony születés-szám
növények, természeti képződmények)
•
Fiatalok elvándorlása
•
•
Helyi humán kapacitás képzettsége
Természeti, kulturális értékek (védett Általános közművek kiépítettsége
megoldott (gáz, víz, telefon) •
nem megfelelő
Épített környezet: kulturális
örökségek. •
Továbbtanulási lehetőségek
•
Vendéglátó ipari létesítmények
•
Munkalehetőségek hiánya
•
Tartós munkanélküliek és inaktívak magas aránya a településrészen
megléte •
Szelektív hulladékgyűjtők megléte
Lehetőségek: •
Veszélyek:
Turisztikai adottságok kihasználása
• (védett
Természeti,
kulturális
növények,
képződmények)
meglétéből
•
adódó
elöregedés,
ezáltal
népességcsökkenés
értékek természeti
Elvándorlás,
•
Helyi vállalkozások munkahelyteremtő és megtartó 114
Bácsalmás Innovatív Kft.
előnyök érvényesítése •
Munkanélküliek
képessége romlik visszavezetése
a
•
munkaerőpiacra képzések segítségével •
A
helyi
vállalkozások
erősítése,
helyzetbe hozása •
Befektetésre
alkalmas
•
Határon A
átnyúló
pályázati
•
Fokozódó forráshiány a közszférában
•
A tartós munkanélküliség és hátrányos helyzet újratermelődése
• kapcsolatok
kiépítése •
kedvezőtlen alakulása
épületek,
területek kihasználása
lehetőségek
jobb
Az információs szakadék továbbmélyülése
•
Jogszabályi bizonytalanság
•
Állami infrastrukturális fejlesztések
kihasználása
elmaradása
•
Szolgáltató szektor bővítése
•
A
lakossági
Külső gazdasági folyamatok
•
Épületek folyamatos állagromlása
szennyvízelvezetés
megoldása Forrás: Saját forrás
43. táblázat Összességében elmondható mindhárom városrész esetében, hogy a városi tendenciákkal megegyező mutatókkal bír. Demográfiai folyamatikra a folyamatos elöregedés és az alacsony fiatal korú lakosság a jellemző, melyet az elvándorlás tovább ront. A magas aktív korú lakosság majdnem fele nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel és ennek eredményeként a háztartások közel fele nem rendelkezik foglalkoztatottal. Iskolai végzettséget tekintve az aktív korúak 32,7%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, a 25 évnél idősebbek közül 8% rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Ezen adatok alakulását nagymértékben befolyásolja a jelenlegi gazdasági helyzet, a negatív vállalkozói kedv és az alacsony befektetési hajlandóság, melynek eredménye a munkahelyek alacsony száma. A 39-41-43. táblázatok tartalmazzák a városrészek SWOT elemzését, melyek szintén megmutatják az előzőekben felvázolt problémákat, azonban megmutatják a lehetséges fejlesztési irányokat amelyeket a lehetőségek és az erősségek tesznek lehetővé. A társadalmi – gazdasági folyamatokon túlmenően fontos bemutatni a városrészek funkcióit és intézményi ellátottságát is, melyet a 44-45. táblázatok mutatnak be.
115 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás városrészeinek jelenlegi funkciói Ipari,
Kereskedelmi
Agrár
logisztikai
Zöldfelületi, környezeti
Városrészek Nyugati
Turisztikai,
Közlekedési
Közösségi
Közigazgatási
Lakó
rekreációs Funkciók
Humán szolgáltatási
Keleti Városközpont
Forrás: Saját forrás
44. táblázat Jelmagyarázat
domináns funkció
kiegészítő funkció
Bácsalmás Városrészeinek intézményi és szolgáltatási ellátottsága Adat Kiskereskedelmi
Nyugati városrész 21 db
Városközpont 57 db
Keleti városrész 5 db
üzletek száma Vendéglátóhelyek
11 db
12 db
1 db
száma Lakónépesség Bölcsődék száma Általános Iskolák
4 388 fő 0 db 0 db
1 194 fő 0 db 1 db
1 684 fő 0 db 0 db
száma Középiskolák száma Óvodák száma Könyvtárak száma Múzeumok száma Művelődési házak
0 db 2 db 0 db 0 db 0 db
2 db 1 db 1 db 1 db 1 db
0 db 1 db 0 db 0 db 0 db
száma Sportlétesítmények
0 db
5 db
0 db
száma Felnőtt háziorvosi
0 db
3 db
0 db
rendelők száma Gyermek háziorvosi
0 db
3 db
0 db
rendelők száma Felnőtt fogorvosi
0 db
2 db
0 db
rendelők száma Időskorúakat ellátó
2 db
0 db
1 db
intézmények száma Forrás: Saját forrás
116 Bácsalmás Innovatív Kft.
45. táblázat Összességében elmondható a fenti táblázatot megnézve, hogy az intézmények döntő többsége a városközpontban található. A keleti és a nyugati városrész funkciói és feladatai gazdasági jellegűek, illetve lakóterületként szolgálnak.
6. A szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése
117 Bácsalmás Innovatív Kft.
„A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi – Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező – elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi
viszonyok
és
a
települési
infrastruktúra
lényeges
egyenlőtlenségeivel.
Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. A lakóhelyi elkülönültség megmutatkozik egyrészről a városok slumosodó kerületeiben, leromló negyedeiben, másrészről az ország szegényebb régióiban kialakult aprófalvas települési zárványokban A települési egyenlőtlenség egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. A tehetősebb réteg migrációjával növekszik a hátrányos helyzetűek aránya az adott lakóközösségben, amely a társadalmilag mobilabb állampolgárok további elköltözését eredményezi. Ez a folyamat Magyarországon jellemzően az etnikai alapú társadalmi kirekesztéssel is összekapcsolódik. A spontán migráció felerősödéséhez a esetenként a többségi társadalom tudatos kirekesztő törekvései és a helyi önkormányzatok intézkedései is hozzájárulhatnak. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként el kell készíteni az Anti-szegregációs tervet, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott szegregációs mutató alapján történik. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. Az Önkormányzat a KSH-tól megrendelte a szegregátumok vizsgálatát, mely megküldte kartogramot, mely jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 039% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink) ( 27. ábra ) Jelmagyarázat 118 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: Saját forrás
27. ábra A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak. A megküldött térképen megjelölték azokat a területeket, melyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak.
A KSH által szolgáltatott 2001. évi népszámlálási adatokból és a jelenlegi helyzetet leíró önkormányzati statisztikából a következők állapíthatók meg:
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal szegregátumnak minősítette Bácsalmás Kálvária sor-Árpád vezér utca-Gr. Széchenyi I. utca-Vörösmarty sorKossuth Lajos utca-közigazgatási határ által körbehatárolt területet. (28. ábra) A lehatárolt területek jellemző statisztikai mutatóit az 47 , 52, 53, 54.sz. táblázatok tartalmazzák. A 2001-es népszámlálási adatok szerint az említett területen 193 fő élt, 61,5 százalékuk legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezett, 70 százalékuknak nem volt rendszeres munkajövedelme, mindkét állítás pedig az itt élők 50,4 százalékára volt igaz.
Szegregátum Bácsalmáson
119 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
28 ábra Míg a KSH az említett területet szegregátumként tartotta számon, az önkormányzat ezt nem tekinti szegregált területnek. Az elkészített interjúk, a CKÖ elnökével, Rostás Tiborral folytatott beszélgetések alapján megállapítható, hogy Bácsalmáson a szegregált lakóterület a CKÖ hatékony segítségével és közreműködésével megszűnt. A telepen élőknek a CKÖ segítségével, a szociálpolitikai kedvezmény igénybe vételével, a településen elszórtan sikerült lakásokat építeni, s ennek következtében megállapítható, hogy ma már nem található szegregált településrész Bácsalmáson. Ezt a megállapítást a Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés is alátámasztja. A 2001-es népszámlálási adatok szerint szegregátumnak minősített területen kívül az adott városrészhez szorosan kapcsolódóan két másik, szegregáció által veszélyeztetett területet is lehatárolható. 1.
Szegregáció által veszélyeztetett terület: településhatár - Köztársaság utca - Kálvária sor – Temető - településhatár;
2.
Szegregáció által veszélyeztetett terület: Kálvária sor – településhatár - Kossuth Lajos utca - Vörösmarty sor - Gr. Széchenyi I. utca - Árpád vezér utca.
A fenn említett területek lakónépességének létszáma meghaladja az 50 főt és a kijelölt terület egészére vonatkozóan a szegregációs mutatók összességében az 50%-ot megközelítik vagy néhány adat tekintetében meg is haladják azt. 120 Bácsalmás Innovatív Kft.
A KSH katrogrammon a szegregátumon kívül két szegregáció által veszélyeztetett terület is megjelenik. Mindezen információk ismeretében fontos, hogy elemezzük a KSH által szegregátumként jelölt területet, valamint az általunk szegregáltsággal veszélyeztetett területeket. Ezen helyzetelemzések alapján levont konzekvenciák birtokában válik képessé Bácsalmás Város vezetése, hogy megelőzze a két terület szegregátummá válását, ezáltal biztosítva a lakónépesség esélyegyenlőségét és társadalmi integrációját. A következő alfejezetekben tehát ennek értelmében kerülnek bemutatásra az előzőekben meghatározott – körülírt – területek, a város egészéhez viszonyítva. A fejezetek elkészítésében az alábbi dokumentumok kerültek felhasználásra: 1. Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 2. Bácsalmás Kistérségi Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés 3. Bácsalmási és Jánoshalmi Kistérség Szociális Felzárkóztató Terve
6.1. Demográfia A város, illetve a KSH kartogramon kijelölt területek demográfiai jellemzőit táblázatok segítségével kívánjuk bemutatni. A táblázatokban szereplő adatokat vizsgálva kitűnik, hogy Bácsalmáson jellemző a folyamatos népességcsökkenés és az elöregedés, mely sajnálatos módon az egész kistérség népesség számát és összetételét jellemző tendencia. Magas a migráció, a fiatal, magasan kvalifikált réteg munkahelyek hiányában elvándorol.
121 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás, 2008.
29. ábra
122 Bácsalmás Innovatív Kft.
2001-es összehasonlító adatok Területi
Népesség
egység
összesen
0-14
15-59
60
0-14 éves
15-59
60 felettiek
felettiek
korcsoport
éves
korcsoport
százalékos
korcsoport
százalékos
megoszlása az
százalékos
megoszlása az
össznépességen
megoszlása az
össznépességen
belül
össznépességen
belül
belül BácsKiskun
546517
93687 338963
113867
17,14%
62,02%
20,84%
18578
3198
10928
4452
17,21%
58,82%
23,96%
7650
1272
4584
1794
16,63%
59,92%
23,45%
megye 2001 Bácsalmási Kistérség 2001 Bácsalmás 2001
Forrás: KSH
46.táblázat Demográfiai adatok szegregátumonként Mutató
Szegregátumként nyilvántartott terület
1. Szegregáció által
2. Szegregáció által
veszélyeztetett terület
veszélyeztetett terület
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-
193 fő 17,6%
1028 fő 19,2%
340 fő 18,5%
14 évesek száma Lakónépességen
belül
60,6%
60,9%
60%
15-59 évesek száma Lakónépességen belül 60
21,8%
19,9%
21,5%
1035 fő
343 fő
éveseknél
idősebbek
aránya Állandó népesség száma 191 fő Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás
47. táblázat
123 Bácsalmás Innovatív Kft.
A 46-47 táblázatok adatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a város egészére negatív demográfiai viszonyok a jellemzőek. Összességében elmondható, hogy mindhárom területen a 15-59 év közöttiek aránya 60% feletti, míg a fiatal korosztály aránya 20% alatti. A kistérséget és Bácsalmás Város lakónépességét az etnikai sokszínűség jellemzi. A 2001. évi népszámlálás során több kategória szerint sorolták be az embereket nemzetiségi hovatartozás szerint. Ezek a következő csoportok: nemzetiséghez tartozó, kulturális értékhez, hagyományokhoz kötődők, más nemzetiségűek anyanyelvüket családi, baráti körben használók. Bácsalmás városában jelentős a roma, a horvát, és a német kisebbség aránya. Ennek történelmi, és kulturális hagyománya van, régi szokásokat őriz a három legjelentősebb kisebbség, és jelentősen hozzájárul a város kulturális, és civil életéhez. A népszámlálás adatai alapján a város összlakossága 7652 fő, melyből 185 fő vallotta magát német nemzetiségűnek, ez a lakosság 2,4% -a, továbbá 109 fő vallotta magát horvát nemzetiségűnek, ez a lakosság 1,4 %-a. Jelentősnek mondható a városban a roma kisebbség száma is, de a 2001. évi népszámláláskor mindösszesen 68 fő vallotta magát roma nemzetiségűnek, ez a lakosság 0,9% -a. A 2008-as önkormányzati nyilvántartás szerint azonban 400 roma nemzetiségű él Bácsalmás Városban, ez a lakosság 5,4%-a. A nemzetiségi érdekek védelmében Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Német Kisebbségi Önkormányzat, Horvát Kisebbségi Önkormányzat működik. A
városban a következő
nemzetiségi civilszervezetek működnek, melyek tevékenységüket aktívan végzik: Bácsalmási Németek Egyesülete, Romani Rota.
6.2. Oktatási – iskolai végzettségi és foglalkoztatási helyzet Bácsalmáson mind alapfokú, mind középfokú oktatást nyújtó intézmény működik. Az óvodai nevelést és az általános iskolai oktatást a Bácsalmás Kistérség Többcélú Társulás biztosítja, mint fenntartó, melynek feladat–ellátási helyeit a következő 48. táblázat mutatja. Óvoda – általános iskolai feladat – ellátási helyek Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Napközi
Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás Általános
Otthonos Óvodája Székhely Újvárosi Óvoda ( Bácsalmás ) Telephelyek Központi Óvoda ( Bácsalmás )
Iskolája Székhely Vörösmarty Mihály Általános Iskola ( Szent J u ) Telephelyek Vörösmarty Mihály Általános Iskola ( Bácsalmás
124 Bácsalmás Innovatív Kft.
Rákócz u ) Csikériai Általános Iskola( Csikéria Kunbajai Általános Iskola ( Kunbaja Szabadság tér ) Kunbajai Általános Iskola ( Kunbaja Kossuth u )
Petőfi utcai Óvoda ( Bácsalmás ) Kossuth utcai Óvoda ( Bácsalmás ) Mátételkei Óvoda ( Mátételke ) Csikériai Óvoda ( Csikéria ) Bácsszőlősi Óvoda ( Bácsszőlős ) Kunbajai Óvoda ( Kunbaja ) Forrás: www.kir.hu
48. táblázat Bácsalmás emellett önállóan is tart fent oktatási intézményt, a Hunyadi János Gimnázium és Szakiskolát. Ezen intézmény épületében működik a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Karának kihelyezett tagozata, melynek hallgatói létszáma átlagosan 15 fő körül mozog. A városban működik ezen kívül számítástechnikai és nyelvi képzési lehetőség is, melyet rendszeresen igénybe vesznek a tanulni vágyók. A bácsalmási óvodai intézmények létszámadatai a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) alapján az alábbiak szerint alakultak a 2007/2008-as tanévben ( 49. táblázat ) Bácsalmási tagintézmény óvodai létszáma ( 2008 ) Intézmény Bácsalmás, Kistérségi óvoda, Kossuth u. Bácsalmás, Kistérségi óvoda, Kunbajai út Bácsalmás, Kistérségi óvoda, Petőfi u. 29. Bácsalmás, Kistérségi óvoda, Petőfi u. 60/a
OMlétszám azonosító
HH fő
%
HHH fő
41,3 200960
46
19
45
9
9
66 89
1
22
37
2,2
33,3
41,5 200960
2
0
37
1,5 1
16,8 15
% 4,3
0
56 200960
SNI fő
19,5
20 200960
%
2,2 2
Forrás: www.kir.hu
49. táblázat Az adatokból látható, hogy Bácsalmáson a kritikus 25 (a nyári jogszabályi változások után 15%-ot meghaladó az egyes óvodai telephelyek közötti HHH-aránykülönbség. A székhely óvodában ugyanis egyáltalán nincs HHH-gyermek, míg a Petőfi utca 29. szám alatt található telephelyen a gyerekek több mint harmada halmozottan hátrányos helyzetű. A problémát a Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés (továbbiakban:KKEH) is jelzi, különösen az egy utcában, egymáshoz közel eső két telephely közti különbségekre fókuszálva,
125 Bácsalmás Innovatív Kft.
ami a HHH-gyerekek tekintetében húsz százalék feletti, s valóban nehezen indokolható, szegregációs helyzetre utal. A következő 50. táblázat az általános iskola bácsalmási tagintézményének tanulói létszámát és összetételét mutatja meg. Bácsalmási tagintézmény létszám adatok ( 2008 ) Intézmény
Bácsalmás, BKTT Általános Iskolája
OMtanulók azonosító száma
200959
628
HH % HHH % tanuló tanulók k száma száma
264
42
106
16,8
SNI tanulók %-os száma arány
56
26
8,9
4,1
Forrás: www.kir.hu
50. táblázat A KKEH alapján a bácsalmási általános iskolában fontos odafigyelni a HH- és HHHkülönbségekre, és a normál tantervű osztályok között kiegyenlíteni a HHH-különbségek közötti aránytalanságokat. Az elsősök beíratásakor hangsúlyt kell fektetni a HHH tanulók arányos elosztására. A Bácsalmási általános iskolában állami gondozottak is tanulnak, – a helyi gyermekotthon működéséből fakadóan - meglehetősen sokan: 21 fő. Az adatgyűjtés arra nem tért ki, hogy közöttük vannak-e SNI-sek, s ha igen, szegregáltan, vagy integráltan oktatják őket. A továbbtanulási arány igen alacsony, 27,6 százalék. A táblázat adatait elemezve az alábbi megállapítások tehetők. Igen szembetűnő a városban és a kistérségben a legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezők a 15 év feletti korcsoporton belüli aránya, ez a városban 84,5%-os, a kistérségben 78,4%-os arányt mutat, ami ugyan elmarad az országos átlagtól, de igen magasnak mondható érték. Tovább árnyalja a képet a legalább középiskolai érettségivel rendelkezők arány a 18 év feletti korcsoporton belül, ahol Bácsalmás 30% -os, míg térségében 16.5% -os érték mutatható ki. Ezek a mutatók sokkal alacsonyobbak az országos aránynál (38%). Továbbá igen alacsony a diplomások aránya a 25 év feletti korcsoportot vizsgálva, Bácsalmás városában 8,1 % -os, míg a kistérségben 3,6 % -os érték mutatható ki. Ez alacsonyabb a megye 9% -os, és jóval alacsonyabb az országos 12,6 % os mutatóknál. Jól mutatja az itt lakók képzettségének, iskolai végzettségének alacsonyabb fokát, amely jelentős részben hozzájárul a magasabb munkanélküliségi mutatókhoz, valamint 126 Bácsalmás Innovatív Kft.
az alacsony gazdasági aktivitáshoz, és a kisebb jövedelemtermelő képességhez is. A következő 51. táblázatban az iskolai végzettség megoszlása látható. Iskolai végzettség megoszlása megfelelő korcsoportos bontásban 2006 Területi egység
Általános iskola első évfolyamát sem végezte el megfelelő korúak százalékában 10-X éves (%)
Legalább általános iskola 8. évfolyammal rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 15–X éves (%)
Legalább középiskolai érettségivel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 18–X éves (%)
Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezők a megfelelő korúak százalékában 25–X éves (%)
Bácsalmás
0,70
84,50
30,00
8,10
Bácsalmási kistérség
0,96
78,39
16,53
3,56
Bács-Kiskun megye
0,80
85,80
28,90
9,00
Dél-Alföld
0,60
86,80
32,30
9,80
Magyarország
0,70
88,80
38,20
12,60
Forrás: KSH
51. táblázat A fentiekben vázolt kistérségi és városi adatok tükrében szükséges a KSH által szegregáltnak tekintett és a szegregáció által veszélyeztetettnek minősített területeken élők iskolai végzettségének a bemutatása, melyet az 52. táblázat tartalmazza. Iskolai végzettség a szegregációs területeken Mutató
Lakónépesség száma Legfeljebb általános
Szegregátumként
1. Szegregáció által 2. Szegregáció által
nyilvántartott
veszélyeztetett
veszélyeztetett
terület
terület
terület
193 fő 61,5%
1028 fő 44,1%
340 fő 47,6%
iskolai végzettséggel rendelkezők az
aktív
aránya korúakon 127 Bácsalmás Innovatív Kft.
( 15-59) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves
és
0,8%
3,2%
3,5%
idősebb
népesség arányában Forrás: KSH 2001. évi népszámlálási adatok
52. táblázat A táblázat adatait elemezve megállapítható, hogy a két szegregációval veszélyeztetett terület lakónépességéből az aktív korúak közel fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik valamint látható, hogy a 25 év és annál idősebb 3%-a szerzett felsőfokú végzettséget. Az is megállapítható, hogy a KSH által szegregátumként nyilvántartott területen az adatok alapján az aktív korú lakosság több mint 60%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. Bácsalmás városra vonatkozó adatokhoz viszonyítva megállapítható, hogy minden adat tekintetében elmarad mind a KSH általi szegregátum, mind a szegregáltsággal veszélyeztetett területek. A város fő problémája az alacsony foglalkoztatás, gazdasági inaktivitás, tőkehiány, az agrárium helyzetének folyamatos romlása, az új munkahelyek teremtésének hiánya, a lakosság alacsony jövedelmi szintje, az alacsony képzettségi szint, mobilitási nehézségek, a társadalmi kohézió hiánya. Igaz, a város iskolázottsági mutatója sokkal kedvezőtlenebb a megyei átlagnál, így elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű rétegek alkotják a munkanélküliek jelentős részét. Az elmúlt 9 év mutatóit elemezve megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma folyamatos növekedést mutat. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 49,7%, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2%. A foglalkoztatási helyzetben jelentkező problémák megjelennek a szegregátumok tekintetében is, melynek jellemző adatait a következő 53. táblázat mutatja.
Foglalkoztatottság a szegregátumokban Mutató
Szegregátumként
1. Szegregáció által
2. Szegregáció által
nyilvántartott
veszélyeztetett
veszélyeztetett 128
Bácsalmás Innovatív Kft.
Lakónépesség száma Rendszeres
terület
terület
terület
193 fő
1028 fő
340 fő
70,1%
55,9%
62,3%
50,4%
31,5%
37,3%
28,2%
41,0%
35,0%
67,6%
52,3%
57,1%
munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon ( 15-59 évesek ) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Forrás: KSH
53. táblázat A táblázat adatait vizsgálva megállapítható, hogy a szegregáltsággal veszélyeztetett területen élő aktív korúak több mint fele nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Sajnálatos az a tény miszerint a háztartások több mint fele nem rendelkezik foglalkoztatottal, így az ő megélhetésük a segélyektől függ. Bácsalmás közigazgatási területére vonatkozó adatot tekintve a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 49,2%, ezzel szemben a jelen dokumentumban érintett három terület esetében ezen arányszám 50% feletti. Az érintett területek a foglalkoztatásra vonatkozó minden mutató területén alul maradnak.
6.3. Szociális helyzet és lakhatás 129 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmáson 3255 lakóépület van, ebből 133 db 1 szobás, 875 db 2 szobás, 1548 db 3 szobás és 4 vagy annál több szobás ingatlanok száma: 699 db. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások százalékos aránya az utóbbi időben 85,9%-ról 88,42%-ra nőtt. A lakások 21,6%-a a 2008-as adatok szerint alacsony komfort fokozatú. A lakásállomány alakulását a szegregátumokban a következő 54. táblázat mutatja
Lakásállományi adatok Mutató
Szegregátumként
1. Szegregáció által
2. Szegregáció által
nyilvántartott
veszélyeztetett
veszélyeztetett
terület
terület
terület
Lakónépesség száma Lakásállomány (db) Alacsony komfort
193 fő 80 db
1028 fő 398 db
340 fő 128 db
fokozatú lakások
38,8%
32,4%
33,6%
aránya Forrás: KSH
54. táblázat A táblázat adatait megvizsgálva láthatjuk, hogy az érintett területeken található lakások több mint 30%-a alacsony komfortfokozatú, a szegregátumként jelzett területen közel 40 százalék ez az arány, mely jelentősen elmarad a város egészére vonatkozó százalékos aránytól. A lakhatási helyzet javításán keresztül az életminőség javítása fontos feladat a város vezetése számára. Bácsalmás városban 55 db szociális bérlakás található. Bácsalmás Városi Önkormányzat 30/2004. (XII. 1.) rendelete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről, mely rendelkezik a szociális bérlakásokról. A rendelet értelmében a következő jogcímeken lehet az önkormányzati bérlakásokat bérbe adni: •
szociális lakáspályázat
•
költségelven alapuló lakáspályázat
•
piaci alapú lakáspályázat
•
szolgálati lakás 130 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
elhelyezési kötelezettség teljesítése céljából
Szociális jellegű lakáspályázat elbírálásáról a szociális feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a polgármester dönt . Szociális pályázatot azok nyújthatnak be: - akik házastársak, és sem nekik, sem az együtt költöző családtagjaiknak nincs a tulajdonában beköltözhető ingatlan vagy ingatlan haszonélvezeti joga, és - akiknek (a velük együtt költözők jövedelmére és számára tekintettel) az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, és - nem rendelkeznek olyan vagyontárgyakkal, melyek külön-külön számított forgalmi értéke illetve összege a pályázat benyújtásakor nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum negyvenszeresét, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének százszorosát. Krízishelyzet és szükség esetén a polgármester szükség lakás odaítélését teheti meg. Bácsalmás Város tekintetében kiépített és erős szociális ellátórendszer működik. Számos szociális ellátást biztosít az önkormányzat a rászorulók részére. A következőkben ezen ellátási formákat illetve az igénybevevők nagysága kerül bemutatásra. A szociális segélyezettek aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 3,3%. A gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a teljes lakossághoz viszonyítva 6,9%, míg a lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya 12%. A szociálisan rászorulók érdekében a következő intézményrendszer működik a városban: -
falu és tanyagondnoki szolgálat
-
szociális étkeztetés
-
házi segítségnyújtás
-
családsegítés
-
szociális információs szolgáltatás
-
támogató szolgálat
-
idősek nappali ellátása
-
gyermekjóléti szolgálat
A falu és tanyagondnoki szolgálat megfelelő működése elengedhetetlen, hiszen a városhoz tartozó külterület lakossága 2001-es adatok tekintetében 384 fő, melyből 60%-a aktív korú és több mint 20%-a idős korú. Az aktív korú korosztály közel 70%-ának legfeljebb általános 131 Bácsalmás Innovatív Kft.
iskolai végzettsége van, ami hozzájárul azon tényhez miszerint 43,6% -uk nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. A külterületen található 250 lakás 90%-a alacsony komfort fokozatú. Mindezen tények tekintetében elengedhetetlen a tanyavilág illetve a tanyákon (külterületen) élők életminőségének javítása. A Bácsalmási kistérség a Jánoshalmi kistérséggel közösen már a második hároméves szociális felzárkóztató programot valósítja meg, melynek keretében számos szociális típusú beruházás valósult / valósul meg. A szociális felzárkóztató program keretében megvalósult beruházások az intézmények infrastrukturális helyzetét teremtik meg illetve javítják a meglévő hátteret. ( a beruházások felsorolását a következő alfejezet tartalmazza részletesen )
6.4. Szegregáltsággal veszélyeztetett területek felzárkóztatására vonatkozó program A Bácsalmás város közigazgatási területén a KSH 2001-es adatai szerint 1 szegregátum található, valamint 2 szegregáltsággal veszélyeztetett terület, melyek helyzetét és fontosabb jellemzőit az előbbi alfejezetekben mutattuk be. A KSH kartogramon megjelölt területek rövid és tényszerű helyzetelemzéséből megtehetők a legfontosabb megállapítások és levonhatóak az alapvető konzekvenciák. A helyzetelemzésből megállapítható, hogy a területekre a városi tendenciák és folyamatok a jellemzőek. Azonban néhány mutató esetén jóval elmarad a városi, illetve városrészi adatoktól. Az elmaradás az iskolai végzettség, a foglalkoztatottság – munkanélküliség területén kiemelkedő, azonban lakhatási feltételeik is javításra szorulnak. A területen élők lakásai sok esetben nem biztosítják az alapvető követelményeket. A fenti megállapítások tükrében kell a felzárkóztatásra vonatkozó programot, beavatkozásokat megtervezni. Bácsalmás Város az elmúlt években számos beavatkozást, fejlesztést valósított meg a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása érdekében, valamint azért, hogy ne alakuljanak ki szegregátumok. A következő 55. táblázat az elmúlt időszak szegregáció elleni fejlesztéseit tartalmazza. Szegregáció elleni fejlesztések az elmúlt időszakban Tevékenység Családsegítő
és
Forrás ESZCSM
támogatás
és
Leírás A családsegítő Szolgálat és
Területi relevancia Közvetetten, mivel
132 Bácsalmás Innovatív Kft.
gyermekjóléti működési
szolgálatok feltételeinek
Területfejlesztési
Tanács
támogatása
a Gyermekjóléti Szolgálat
a
külön
helyzetű társadalmi
épületbe
fejlesztése, önálló épületben
elhelyezése,
történő elhelyezéssel
személyi
Gondozási
központ
átalakítása
ESZCSM
támogatás
Területfejlesztési
és
Tanács
támogatása
történő
tárgyi
és
rétegek
feltételek
készült Közvetetten, mivel
nyújtó
szociális
a
alapellátások
szakmai
helyzetű társadalmi
megfelelő ESZCSM
biztosító
Területfejlesztési
főzőkonyha
kialakítása
támogatás
és
hátrányos
rétegek működési
feltételek biztosítása Főzőkonyha kialakítása
érdekében
készült Közvetetten, mivel
Tanács
a
támogatása
hátrányos
helyzetű társadalmi rétegek
Piac akadálymentesítése
érdekében
biztosítása A személyes gondoskodást
követelményeknek
Gyermekétkeztetést
hátrányos
CÉDA
Fizikai akadálymentesítés
érdekében
készült Közvetlenül
nem,
de
az
esélyegyenlőség biztosítása Általános iskola felújítása
DARFT-TRFC
Minőségi
oktatás
miatt
történt Közvetetten, mivel
megteremtésének
a
hátrányos
infrastrukturális fejlesztése
helyzetű társadalmi rétegek
érdekében
készült Bácsalmási Foglalkoztatási
ROP
Partnerség
Foglalkoztatási
színvonal
Közvetetten, mivel
növelése
érdekében
a
partnerség kiépítése
hátrányos
helyzetű társadalmi rétegek foglalkoztatási helyzetének javítása
Szociális feladatokat ellátó
SZMM
gépjármű beszerzése
A
tanyavilágban
élők
a fő cél Közvetlenül
életkörülményeinek javítása
de
a
érdekében
tanyavilágban
nem,
kiterjedt élő
lakosság felzárkóztatása érdekében Tanyaház kialakítása
SZMM
Szociálisan
rászorulók
beszerzésre Közvetlenül
került nem,
133 Bácsalmás Innovatív Kft.
számára
szabadidős
prevenciós
és
feladatok
biztosítása
de
a
kiterjedt
tanyavilágban
élő
lakosság felzárkóztatása érdekében
kerül
kialakításra Forrás: Saját forrás
55. táblázat Bácsalmás város az esélyegyenlőségi szempontból hátrányos társadalmi rétegek, valamint a feltételezett szegregátumok felzárkóztatása érdekében a következő 56. táblázatban szereplő projekteket kívánja megvalósítani. Megvalósítandó projektek Tevékenység Kistérségi
Forrás TÁMOP 5.1.1.
Leírás A projekt
munkanélküliek
(
kistérségi szinten oldja meg
meghatározható
foglalkoztatási programja
elfogadott projekt )
a
megvalósulás
Tartós
LHH
programban
célja,
munkanélküliség
székhely
DAOP 5.1.2.
integrált fejlesztése – Tudás
(
LHH
programban
és Információs Központ
elfogadott projekt )
Területi relevancia Területileg nem a
problémáját. Ezen projekt
helyszíne, azonban a
keretében
projekt
20
munkanélküli
Kistérségi
hogy
fő
tartós
képzése
és
célcsoportja
megegyezik
a
foglalkoztatása valósul meg
szegregációval
másfél év alatt Bácsalmáson. Felnőttképző központ,
érintett lakossággal Területileg nem
Bácska
meghatározható
Helyi
klaszter,
termék
CKÖ
iroda
létrehozása
a
megvalósulás helyszíne, azonban a projekt
célcsoportja
megegyezik
a
szegregációval Kompetencia alapú oktatás
TÁMOP 3.3.7.
A
valamint IPR bevezetése
(
oktatási
LHH
programban
elfogadott projekt )
kompetencia
programcsomagok
disszeminációja, programok
a adaptációja,
továbbfejlesztése, pedagógiai
infrastruktúra
DAOP 4.2.1/ ÖM
integrált
módszertan
meghonosítása Közoktatási
alapú
működtetése HH és HHH
érintett lakossággal Közvetlenül nem releváns
területileg,
azonban
a
projekt
célcsoportja
a
hátrányos
helyzetű
gyermekek
és tanulók
Közvetlenül
nem
134 Bácsalmás Innovatív Kft.
fejlesztése
integrált
oktatásának-
releváns területileg
nevelésének elősegítése, a minőségi
oktatás
megteremtéséhez szükséges Integrált
Szolgáltató
Központ
TIOP 3.5.1 (
LHH
programban
infrastruktúra fejlesztésével Alternatív napközbeni
Közvetlenül
ellátások biztosítása
releváns
területileg,
azonban
a
projekt
célcsoportja
a
elfogadott projekt )
nem
fogyatékos gyermekek hogy Hitéleti
és
szociális
TÁMOP
segítségnyújtás
A
szociálisan
rászorulók
anélkül,
szegregáltan
működne Közvetlenül
nem
lelki támogatása, átmeneti
releváns
területileg,
elhelyezésük biztosítása
azonban
a
projekt
célcsoportja
a
hátrányos
helyzetű
társadalmi réteg Forrás: Saját forrás
56. táblázat A következőkben a feltételezett szegregátumok felzárkóztatására valamint a hátrányos társadalmi rétegek reintegrálására vonatkozó beavatkozások rövid bemutatását vázoljuk. 1.
Kistérségi Tartós munkanélküliek foglalkoztatási programja: Jelen program végrehajtását nagymértékben indokolja mind a foglalkoztatási mind a
lakhatási problémák mérséklésének esetleges megoldásának szükségessége. Az alapvető lakhatási körülmények megteremtése mindenképpen szükséges a tovább fejlődéshez. Ezen ismeretek tükrében a projekt keretén belül 20 fő tartós munkanélküli képzése és foglalkoztatása valósul meg másfél év alatt. Az előzetes tervek szerint a 20 fő tartós munkanélküliből 15 fő roma származású lesz a programba bevont személy. A gyakorlati képzés ideje alatt a Cigány Kisebbségi Önkormányzat által kiválasztott 15 roma család otthonán végeznek alapvető infrastrukturális beruházásokat ( pl: fürdőszoba kialakítás, tetőcsere, fűtés rendszer kiépítése ) 135 Bácsalmás Innovatív Kft.
2.
Kistérségi székhely integrált fejlesztése – Tudás és Információs Központ Az előzőekben bemutatásra került, hogy a szegregációval veszélyeztetett területeket az
alacsony iskolai végzettség és a magas munkanélküliség jellemzi. Ezek egyik fő oka a megfelelő szakképzettség hiánya és az alacsony vállalkozói aktivitás. Ezen problémák megoldását kívánja támogatni a projekt a következő célokkal és részekkel. A képző központ létrehozása, melynek célja a jelenleg munkanélküli lakosság átképzése, továbbképzése a hiányszakmáknak megfelelően. Hídként való működése a gazdasági és a nonprofit szektor között. A Bácska Helyi Termék Klaszter (hálózat) kialakítása, melynek alapvető célja, hogy segítséget nyújtson a Bácsalmási kistérségben fellelhető kézműipari, mezőgazdasági és élelmiszer-termékek piacra jutásának, egységes arculat, illetve egyedi értékesítési hálózat kialakításával. Közvetett célok: Fontos célkitűzés mindezek mellett, a termékek előállítása révén, a helyi foglalkoztatás növelése, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a vidéki térségekben. A CKÖ irodán keresztül a térség roma lakosságának széleskörű bevonása a képzési és foglalkoztatási programokba. 3.
Kompetencia alapú oktatás valamint IPR bevezetése A kor követelményeinek jelenleg nem felel meg a közintézmények frontális oktatási
rendszere. Szükség van a kompetencia alapú oktatás, valamint az integrált pedagógiai módszertan bevezetésére. Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából kiemelkedő lehetőséget rejt magában a kulcskompetenciák bevezetése, folyamatos fejlesztése. A kompetencia nagy jelentőséget jelent a nevelés-oktatás és gazdasági fejlődés, minőségi munkavégzés,
társadalmi
beilleszkedés,
versenyképesség,
népességmegtartó
erő
növekedésében. Ez a nyolc kompetencia terület, melyek a tudás alapú társadalomban mindenki számára nélkülözhetetlenek. 136 Bácsalmás Innovatív Kft.
Ezen túlmenően a roma társadalom igényének megfelelőn be kell vezetni a közoktatási intézményekbe a roma nemzetiségi oktatást, mely jelenleg nem működik. Fontos, hogy megvalósuljon a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek- melyek többsége roma származású - részére az IPR alapú, integrációs felkészítés, belüli integrációs, prevenciós programok indítása, amelyek kompenzálják a hátrányaikat, segítik az iskolai megfelelést és a megfelelő társadalmi minták elsajátítását, a munkavilágára való felkészülést. 4.
Közoktatási infrastruktúra fejlesztése Az általános iskolai épületek valamint az óvodai intézmény épülete nem megfelelő a
minőségi oktatás feltételeinek. A közoktatási törvényben megfogalmazott követelményeknek a jelenlegi alapfokú oktatás- nevelési intézmények épületei nem felelnek meg. Az épületek, azok infrastrukturális háttere nem felelnek meg a 21. század modern iskolájával szemben támasztott követelményeknek. Az épületek műszaki állapota nem teszi lehetővé az egészséges oktatástnevelést. Szükséges a minta adó környezet kialakítása és a minőségi oktatás feltételeinek a megteremtése. 5.
Integrált Szolgáltató Központ Bácsalmás Városban és a kistérségben egyre több sérült gyermek születik és él. Jelenleg a
térségben nincs olyan szolgáltató központ, amely ki tudná elégíteni a sérült gyermekek igényeit, a szülők így kénytelenek ezeket a gyerekeket Bajára vinni (már aki megteheti). Ezért indokolt Integrált Szolgáltató Központ kialakítása, amely magába foglal egy olyan módszertani program létrehozását, amiben biztosítani tudjuk születéstől iskolás kor végéig a sérült, hátrányos helyzetű és egészséges gyerek integrált nevelését. A fejlesztési programok (pl. gyógytornák) minimum 50 km, de van, ami 200 km-re a kistérségtől vehető igénybe. A kistérség településein egyre növekvő számban élnek sérült gyermekek és fiatalok. A szolgáltató központ figyelmet fordít arra, hogy a fiataljaink, gyermekeink állóképessége és erőnléte fejlesztést igényel. Az iskolai oktatástól eltérő sportágakat és különböző egészségre nevelő órákat, felnőtteknek képzéseket tervezünk tartani a kistérség lakossága számára. Melyekkel az egészség megőrzését kívánjuk biztosítani illetve javítani. A sportágak között megtalálják mind az egészséges, mind a sérült gyermekek a számukra megfelelőt. 137 Bácsalmás Innovatív Kft.
Szem előtt tartjuk, hogy a tanulás-tanítás nem az iskolapadban kezdődik, de még csak nem is az óvodában, hanem már kisgyermekkorban el kell kezdeni az életkornak megfelelő tudás átadását a játék segítségével. Ez lehetőséget ad az esetleges rendellenességek kialakulásának megelőzésére. A másodlagos prevenció a már kialakult, korán felismert fejlődési másság, az ismert tanulási zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál. A hátrányos helyzetű, szegény sorsú gyerekek első éveikben sem gyerekközösséghez, sem esetleges hiányainak fejlesztéséhez nem juthatnak hozzá az ellátó rendszer hiányossága vagy elérhetetlensége miatt. Bölcsőde nincs, az óvoda férőhely hiányos. Sok gyermek csak majdnem 4 évesen jut be az óvodába. Ami önmagában nem lenne probléma, ha létezne egy alternatíva, ahol hozzáférnének játékokhoz, megismerkedhetnének a gyermekirodalommal, inger gazdag környezetbe kerülhetnének. Az ilyen gyermek a család hátrányos helyzete miatt elveszítheti vele született jó képességeit, hiszen korai életéveinek időszaka fejlődéstörténeti szempontból visszahozhatatlan. Ezért fontos a gyermekek társadalmi helyzetének javítása és a gyermekszegénység elleni küzdelem. A gyermekbarát biztonságos környezet és a különböző életkornak megfelelő játékok biztosításával leküzdhetők a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációs hátrányai. Ebben a témakörben együtt működnénk a családsegítő központtal. A projekt célja: A sérülten született gyermekek és gyermekkor alatt felismert sérülések kezelése,
korrigálása
megfelelő
terápiákkal,
aminek
következtében
fokozatosan
visszahelyezhető egészséges társaik közé. A szülők is bevonásra kerülnek a terápiába ezzel is biztosítva a gyermek otthoni speciális foglalkozását, amit ki kell egészíteni a családok egészségre nevelésével pl. táplálkozás, sport, életmód. /EGÉSZ ÉLETEN ÁT TARTÓ MOZGÁS/ Az ifjúsági közösség és sport szellemű nevelés oktatása, sportolási lehetőségek biztosítása, és arra rászorulóknak ingyenes sportolási és versenyzési lehetősség biztosítása. A kistérségből a mozgáskorlátozott, sérült személyek központba hozatala szintén megoldásra kerül, illetve igényszerinti elszállásolása is. Tervezett szolgáltatások: Terápiás foglalkozások, sporttevékenységek nyújtása 0felnőttkorig Képességfejlesztő játszóház kialakítása 0-10 éves korig,
Preventív célú programok
szervezése, Alternatív napközbeni ellátások szervezése a bevont települések számára 138 Bácsalmás Innovatív Kft.
(Játszóház),
Információs
szolgáltatás
biztosítása
(
a
sérült
gyermekek
otthoni
gyógytornáztatásának ismeretének átadása ) 6.
Hitéleti és szociális segítségnyújtás A hátrányos helyzetű lakosság anyagi és természeti eredetű problémák mellett mentális
nehézségekkel is küzd. Ezen hátrány leküzdésében a problémák megoldásában sok esetben segítséget jelent a hitélet, a vallás. A segítségnyújtás ezen formájához szükséges kialakítani a megfelelő infrastrukturális hátteret. Sok esetben előfordul olyan helyzet, amikor átmeneti elhelyezésre van szükség, azonban különböző (anyagi, társadalmi) okok nem teszik lehetővé a rászorulók számára a megoldást. A szociális segítségnyújtás keretén belül átmenetileg megoldhatóvá válik a hátrányos helyzetűek (rászorulók) lakhatási problémáinak megoldása.
6.5. Összefoglalás Az antiszegregációval kapcsolatosan összességében az alábbiak mondhatók el. Bácsalmás város 2001-es statisztikai adatai szerint a KSH egy szegregátumot jelölt meg, valamint két szegregációval veszélyeztetett területet. A 2001-es népszámlálás óta eltelt évek alatt a KSH által megjelölt szegregátum területén végbe ment pozitív változások eredményeként javultak a mutatók és felszámolásra került a szegregátum. A két szegregációval veszélyeztetett terület további romlása nem folytatódott, az önkormányzat azonban kiemelt figyelmet fordít ezen a két területen élő lakosság felé. A KSH által szegregátumként megjelölt valamint a szegregáltsággal veszélyeztetett területekre egyaránt megállapításként elmondhatóak a következők. A lakosság korösszetételére elmondható, hogy magas aktív korú lakosság ( 60% feletti ) mellett az időskorúak fokozottabb jelenléte a jellemző. Az érintett lakosság alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, az aktív korúak több mint fele legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Mindezek valamint a város és tágabb értelemben a kistérség gazdasági inaktivitása hozzájárulnak ahhoz, hogy az aktív korúak 60-70%-a nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, a területen élő családok több mint fele nem rendelkezik aktív keresővel. A jövedelmi helyzet kihat a lakhatási feltételekre, melynek eredményeként a lakásállomány közel 100%-a alacsony komfort fokozatú.
139 Bácsalmás Innovatív Kft.
Ezek a problémák nagymértékben befolyásolják az aktív korú rendszeres jövedelemmel nem rendelkező lakosság gyermekeinek egészséges fejlődését is. A szegregáció megállítása érdekében a legfontosabb feladat a gyermekek felzárkóztatása és integrálása, valamint a felnőtt lakosság át illetve továbbképzése, munkalehetőségének biztosítása. Hozzá kell járulni és segíteni kell a társadalom eme hátrányos helyzetű rétegét, hogy lakás körülményeikben rövid távon jelentős javulást érjenek el. A programnak és a tervezett beavatkozásoknak mindezen célok eléréshez kell hozzájárulnia és igazodnia. Ezen tények ismertében kialakított projektek véleményünk szerint javítják a veszélyeztetett társadalmi réteg beilleszkedését és életkörülményeiket.
7. Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia hosszú távra készül, mely nem csak a jelenlegi önkormányzati szereplőket érinti, hanem túlmutat a jelenlegi cikluson. Bácsalmás Város célja, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégiában olyan fejlesztési irány került meghatározásra, amely minden társadalmi réteg, a város lakosainak számára előnyöket jelent. Kiemelkedően fontos a jövőkép és a fejlesztési célok meghatározásakor, hogy abban a lakosság érdekei érvényesülnek. A stratégia elkészítése során fokozott figyelmet fordítottunk a helyzetelemzés, a jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célok összhangjára és egymásra épülésének. Az egyes tematikus célok egymást erősítve segítik a város jövőképének elérését. 140 Bácsalmás Innovatív Kft.
7.1. SWOT és a Stratégia kapcsolata Mielőtt meghatároznánk a város jövőképét fontos, hogy forgatókönyveket állítsunk fel a jövőre vonatkozóan és meghatározzuk, hogy milyen stratégiát alkotunk meg. Az 57. táblázat ezen folyamatot mutatja meg. Az 57. táblázatot elemezve jól látható, hogy négy féle stratégia határozható meg. A védekező (conversion) stratégia a város gyengeségeit vizsgálja úgy, hogy elemzi a problémahalmazt tovább súlyosbító várható tendenciákat (veszélyek). A gyengeségekből és veszélyekből áll össze az a megoldandó problémahalmaz, aminek megváltoztatását célozza a védekező stratégia. Ezen forgatókönyvet tekintve a stratégia a következő lenne: 1. Szociálisan érzékeny város megteremtése 2. Élethosszig tartó tanulás kiépítése 3. Befektető központú város megteremtése. A támadó (matching) stratégia az erősségeket veszi számba, és épít az ezek kiaknázását segítő esélyekre. A kereslet megváltozása esetén az új kereslet kielégítéséhez rendelkezésre álló adottságok jobb lehetőséget teremtenek egy kitörési stratégia számára, mint a statikus helyzet. Ezen forgatókönyvet tekintve a stratégia a következő lenne: 1. Versenyképes, alternatív energiára alapuló helyi gazdaság 2. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése 3. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése A kedvező külső lehetőségek és a gyengeségek által bezárt negyedbe sorolható „változásorientált” célokkal, stratégiákkal már óvatosabban kell bánni, csakis jól meghatározott preferencia-sorrend alapján szabad változásokat kezdeményezni a kedvező külső trendeket meglovagolva, a meghatározó gyengeségek teljes vagy részleges felszámolását követően. Ezen forgatókönyvet tekintve a stratégia a következő lenne: 1. Bácsalmás népesség megtartó erejének növelése 2. Alternatív jövedelem szerzési lehetőségek, több lábon állás megteremtése 3. Határon átnyúló kapcsolatok kiépítése A veszélyek és erősségek közös területére eső „diverzifikált” fejlesztések kockázatosak, a fejlesztés nagy körültekintést igényel. Ezen forgatókönyvet tekintve a stratégia a következő lenne: 141 Bácsalmás Innovatív Kft.
1. Agrár és ökoturizmus kiépítése 2. Önellátó Bácsalmás megteremtése 3. Erős identitástudatú társadalom megteremtése. A helyzetelemzésekben (városi és városrész szintű) részletesen és mindenre kiterjedően felvázolásra kerültek Bácsalmás város tulajdonságai. Bemutatásra kerültek az erősségei, a gyengeségei valamint a várost érhető külső veszélyek és azok a lehetőségek, amelyekkel élve megállítható a lemaradás. Hosszú távon a lehetőségek kihasználása jelenti a város növekedési pályára való állítását. A felvázolt négy stratégia közül a támadó stratégiát célszerű választani. Bácsalmás város fejlődésének érdekében nem szabad a gyengeségeket központba állítani és a veszélyek kivédésre berendezkedni, mert az állandó védekezés csak a jelenlegi helyzet konzerválásához vezet. Ehelyett inkább a városnak illetve annak lakosságának tudatában kell lennie az épített és természeti környezeti értékeivel, a társadalomban rejlő pozitív erővel, a hagyományok adta előnyökkel és ezeket kihasználva kell innovatív és alternatív fejlesztésekben gondolkodnia. Mindezt úgy kell megtennie, hogy a város növelje a kistérségi szerepkörét és erősítse a helyi identitás tudatot. A fentiekben elhangzottak értelmében Bácsalmás Város 7-8 éves fejlődésének átfogó céljai a következők: I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése
II. Versenyképes- alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése Stratégia és SWOT kapcsolata Erősségek -
Kiváló
mezőgazdasági
Gyenge pontok - Alacsony vállalkozói és befektetői hajlandóság
alapok -
Befektetésre
alkalmas
-
A gazdasági vérkeringésbe bekapcsoló főutaktól való 142
Bácsalmás Innovatív Kft.
területek -
távolság
Magas az aktív korú
-
Magas munkanélküliség
lakosság száma
-
Alacsony iskolai végzettség
-
Képzett fiatalok
Gazdag
természeti
és
épített környezet -
Többszínű
elvándorlása
nemzetiségi
-
társadalom
Mentális- egészségügyi problémák jelenléte
-
Kiváló turisztikai alapok
-
Kiépített
-
Városi marketing hiánya
szociális
ellátórendszer -
Jól
képzett
agrárszakemberek -
Sok
színű
helyi
vállalkozói réteg -
Kiváló
alternatív
energetikai alapanyagok ( biomassza ) Támadó (Offenzív) Változásorientált - Versenyképes, alternatív - Bácsalmás
Lehetőségek - Határ közelsége - Alternatív energetikai
energiára alapuló helyi
fejlesztése-
gazdaság
helyi
- Helyi termék klaszter
-
Életminőség
élhető városi környezet
- Felnőtt oktatás ( át és
megteremtése
Erős
partnerség
kiépítése -
-
Bácsalmás központi
Szociális
és
jövedelem
lábon állás megteremtése
-
továbbképzés )
Alternatív
szerzési lehetőségek, több
javítása,
létrehozása
-
megtartó erejének növelése -
biomasszára építve
népesség
kistérségi
Határon
átnyúló
kapcsolatok kiépítése
és
térségszervező
önfoglalkoztatási
képességének
modellek bevezetése
megerősítése
- Helyi vállalkozások erősítése -
Élethosszig
tartó 143 Bácsalmás Innovatív Kft.
tanulás biztosítása
Veszélyek - Folyamatos
Diverzifikált - Agrár és
elöregedés -
Negatív
kiépítése -
vándorlási egyenleg -
Védekező (Defenzív) ökoturizmus - Szociálisan érzékeny város megteremtése
Önellátó
Bácsalmás
-
megteremtése -
Erős
identitástudatú
fennmaradása
társadalom
Kedvezőtlen
megteremtése
Élethosszig
tartó
tanulás
kiépítése -
Befektető központú város megteremtése
gazdasági folyamatok -
Állami támogatások csökkenése
-
Jogszabályi környezet változása
Forrás: Saját forrás
57. táblázat
7.2. Bácsalmás Város jövőképe A jövőkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett hosszú távon (15-20 év alatt) elérendő céljait határozza meg. A jövőkép meghatározásakor figyelembe vettük az Európai Városok-, valamint a Lipcsei Chartában szereplő irányelveket. Az alábbiakban Bácsalmás Város jövőképe kerül bemutatásra. A hosszú távú jövőkép alapján kialakított háromszintű célrendszerben bemutatásra kerülnek a tematikus és városrész szintű célok, melyek megvalósulása számszerűsített indikátorokkal ( 58. táblázat ) mérhetőek. Bácsalmás város jövőképének meghatározásakor nagyfokú figyelmet kell fordítani a térségben betöltött szerepére és a meghatározó agrárszektorbeli hagyományaira. Mindezek
144 Bácsalmás Innovatív Kft.
ismeretében döntő jelentőségű a város fejlődési irányának, nagyságának, gazdasági szerepkörének meghatározása. Bácsalmás Város helyzetelemzése egyértelműen rámutat a gazdasági probléma mellett a jelentős társadalmi nehézségekre. A társadalmi hátrányos helyzet megmutatkozik a folyamatos elöregedésben, a lakónépesség fokozatos fogyásában, a képzettségi szintben valamint a szociális és jövedelmi viszonyokban. Ezen tények ismeretében a város fejlődésében a legfontosabb feladat a városlakók életminőségének javítása, életkörülményeinek kedvezőbbé tétele. Ezen feladathoz hozzájárul a meglévő vállalkozások fejlődésének, fejlesztésének, és új vállalkozások letelepülésének elősegítése, valamint a helyi biomasszára alapuló alternatív energetikára alapuló gazdaság megteremtése. Az életminőség javítását a stabil alapokon nyugvó, kiegyensúlyozott, fejlődő gazdaság alapozza meg, amihez a megfelelő gazdasági környezet (infrastruktúra, oktatás, szakképzett munkaerő, adópolitika, stb.) megteremtése kiemelt feladat. A város népességmegtartó képességét, a lakosság megélhetési körülményeinek, életfeltételeinek javításával lehet növelni. Ennek érdekében az Integrált Városfejlesztési Stratégában az itt élők életkörülményeinek javítását, munkavállalási lehetőségeinek megteremtését, megélhetését, szociális ellátását, kulturált szabadidő eltöltését célozza meg. A megfelelő életkörülmények biztosításához hozzájárul a környezetvédelem, a zöld felületek növelése. Bácsalmás Városnak erősíteni kell a térségi központi szerepét, mely nem csak a gazdaság és a közszolgáltatások terén jelenik meg, hanem erős szervező tevékenységével is hozzájárul a központi szerep erősítéséhez. A fentieken túlmenően az önkormányzatnak jelentős feladata és szerepe van a közösségi tér biztosításában, közművelődésben, sport támogatásában, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítésében. Amennyiben a városban munkahelyek teremtődnek, a megfelelő közszolgáltatások elérhetőek lesznek, Bácsalmás kulturált települési környezetet teremt, úgy a város megtudja tartani és növelni tudja a lakosságát. Bácsalmás a jövőben olyan város lesz: •
ahol jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, magas a zöldfelületek aránya, ahol megfelelő a közösségi közlekedés és az utak állapota.
•
amely teljes körű közszolgáltatásokat nyújt lakóinak, ahol biztosított a magas egészségügyi és szociális ellátás. 145 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
amelyben versenyképes- alternatív energiára épülő helyi gazdaság működik, ahol erősek a kis és középvállalkozások, ahol befektetővonzó környezet van, ahol az önkormányzat partnerségben dolgozik a gazdasági szektorral.
•
ahol megfelelő sportolási, szabadidős infrastrukturális hátteret biztosít a lakosság számára
•
ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrálódnak
•
amely erős térségszervező erővel bírva, jó kapcsolatban van a térség településivel és részükre biztosítja a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. A hosszú távú jövőkép számszerűsíthető céljai
Indikátorok Teremtett munkahelyek száma A kialakított gazdasági telephelyek számának növekedése Tartós munkanélküliek száma Megnövekedett zöldfelületek nagysága Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető Felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma
Célértéke elérésének Mutató Mértékegység Bázisérték Célérték időpontja forrása db
m2 fő m2
db
db
Forrás: Saját forrás
58. táblázat
7.3. Célok, Célkitűzések Jelen fejezetben bemutatásra kerülnek Bácsalmás Város célja és célkitűzései, melyek összhangban vannak a város jövőképével. Az IVS átfogó célja a jövőkép rövid, középtávú megfogalmazása. A konkrét célok egyrészt tematikus jellegűek és városi szintűek, másrészt 146 Bácsalmás Innovatív Kft.
területi jellegűek és városrészi szinten meghatározottak. A konkrét célok elérésének időtávja 78 év. A jövőképben meghatározásra került, hogy milyen Bácsalmáson szeretnénk élni 15-20 év múlva. Összességében elmondható, hogy akkor lesz „sikeres” a város, ha megfelelő számú munkahely biztosított a lakosság számára, ha a közoktatás kiváló, a szociális és egészségügyi ellátás színvonala jó és az mindenki számára elérhető, és mindehhez rendezett településkép járul hozzá. A meghatározott jövőkép eléréséhez azonban átfogó, stratégiai célok meghatározása és elérése szükséges. Az átfogó célokat a következő három prioritáson határoztuk meg: I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése II. Versenyképes- alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése Bácsalmás Város lakosságának népessége folyamatos csökkentő tendenciát mutat. Annak érdekében, hogy ezen tendenciát megállítsuk és megfordítsuk számos beavatkozást kell megtenni. Megfelelő településképet, környezetet kell kialakítani, javítani kell az itt élők életkörülményeit és életminőségét. Annak érdekében, hogy a lakosság életkörülményei megfelelőek legyenek mindenek előtt kellő számú munkahelyre van szükség, mely biztos jövedelmet biztosít a munkavállalók részére. A város folyamatos és tartós gazdasági növekedésének megteremtése alapul szolgál a városlakók életminőségének a javításának. Ehhez elengedhetetlen a meglévő vállalkozások támogatása, új gazdasági szervezetek be/letelepedése, valamint egy erős partnerség kiépítése. Olyan beavatkozásokat szükséges végrehajtani, amelyek révén erős, versenyképes és a helyi alternatív energiára épülő gazdaság működik. A versenyképes helyi gazdaság révén növekszik a térség munkahelymegtartó képesség.
147 Bácsalmás Innovatív Kft.
A munkahelyek megtartása és újak teremtése mellett természetesen kiváló oktatási és mobilitási feltételeket kell biztosítani. A gazdasági szektor mellett fejleszteni és beavatkozni szükséges a kultúra, szabadidős és rekreációs tevékenységekbe. Bácsalmás kistérségi szerepének erősítése és megőrzése érdekében a fejlesztéseket úgy kell tervezni és végrehajtani, hogy azok a város körzetében, kistérségében élők számára is tapasztalhatóan előnyös legyen.
7. 4. Tematikus célok A tematikus célok összhangban vannak az átfogó célokkal, azok közvetlenül megfeleltethetők egymásnak. A megjelölt tematikus célok figyelembe veszik az Európai Unió
148 Bácsalmás Innovatív Kft.
és hazánk terület- és településfejlesztési alapelveit és pilléreit, valamint illeszkednek a délalföldi régió elfogadott fejlesztési céljaihoz és prioritásaihoz. Öt tematikus cél került meghatározásra, melyek a fő feladatokat fogalmazzák meg. A célok intézkedéseken keresztül, azok végrahajtásával teljesülhetnek. A stratégia összesen 15 intézkedést jelöl meg, amelyek már a konkrét beavatkozást vagyis projekteket tartalmazzák. ( 30. ábra ) A stratégia összefüggései ábrázolva I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése
T1.Versenyképes T2.Mobilitás helyi gazdaság biztosítása megteremtése
II.Versenyképes- alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése
T3.Szabadidő és rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése
III.Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése
T4.Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása
T 5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése
V1.Nyugati Városrész V2. Városközponti V3. Keleti Városrész kitűzött célja: Városrész kitűzött célja : kitűzött célja: a) VI.4.1.Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Vállalkozói városközponti szerepkör Átjárhatóság és a infrastruktúra kiépítése, megerősítése határ alternatív energetikai Bácsalmáson belül megközelíthetőségének alapok kiépítése biztosítása Forrás: Saját forrás
30. ábra 1.Versenyképes helyi gazdaság megteremtése a)Alternatív ( különös tekintettel a helyi termelésű biomasszára alapozott ) energetikai fejlesztések 149 Bácsalmás Innovatív Kft.
b) Helyi adottságokra alapuló vállalkozói övezetek, telephelyek infrastrukturális kialakítása ( befektető vonzó környezet kialakítása ) c) Vállalkozó - Önkormányzat Partnerség d) Közmunkaprogramok, Tranzit és ön - foglalkoztatási programok, szociális típusú gazdaság fejlesztési programok e) Város Marketing – Város Image megteremtése f) Szennyvízelvezetés 2. Mobilitás biztosítása (Közlekedés fejlesztése) a) Belterületi úthálózat és közösségi közlekedés fejlesztés b) Elérhetőség javítása (Összekötő utak fejlesztése) 3. Szabadidő és rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése a) Szabadidő aktív időeltöltési lehetőségek kialakítása, ( Csomagok megalkotása ) b) Kulturális fejlődés 4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása a) Közoktatási intézmények rekonstrukciója b) Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése c) Felnőttképzés és Átképzés megteremtése 5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése a) Kistérségi egészségügyi központ b) Szociálishálózat fejlesztés
7.5. Intézkedések és beavatkozások városrészenként 7.5.1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése A Város a 33 leghátrányosabb kistérségek egyikének a Bácsalmási kistérségnek a székhely települése. A hátrányos helyzet mind társadalmi mind gazdasági területen megmutatkozik. A térségben tartósan 20% feletti a munkanélküliségi ráta. A magas munkanélküliség Bácsalmás Várost is jellemzi. Gazdaságára az erős mezőgazdasági dominancia a jellemző, ipari és feldolgozóipari szektor nem alakult ki számottevő jelentőségben. A vállalkozói kedv és aktivitás a városban igen alacsony, mely a tőke és a fizetőképes kereslet hiánya eredményez. A városban nem található külföldi, tőkeerős gazdasági társaság, befektető. A tőke vonzás 150 Bácsalmás Innovatív Kft.
érdekében szükség van a vonzó befektetői környezet kialakítása, alapinfrastruktúra megteremtésére. 7-8 éves célként fogalmazódik meg 100-200 új munkahely teremtése, illetve a munkanélküliek minél nagyobb számban történő foglalkoztatása. Kiemelt
cél
a
mikro,
és
kisvállalkozások
megerősítése
célzott
intézkedések
végrehajtásával. Az elérni kívánt célok, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet javítása érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség ezen tematikus célon belül. a) Alternatív (különös tekintettel a helyi termelésű biomasszára alapozott) energetikai fejlesztések b) Helyi adottságokra alapuló vállalkozói övezetek, telephelyek infrastrukturális kialakítása (befektető vonzó környezet kialakítása) c) Vállalkozó - Önkormányzat Partnerség d) Közmunkaprogramok, Tranzit és ön - foglalkoztatási programok, szociális típusú gazdaságfejlesztési programok e) Város Marketing – Város Image megteremtése f) Szennyvízelvezetés
Beavatkozások Nyugati Városrész - Szennyvízelvezetés kiépítése - Vállalkozói telephely kialakítása (Tüzép Telepen)
Városközpont - Kistérségi Székhelyek Integrált Fejlesztése – Tudás és Információs Központ (Felnőtt képző Központ és Bácska Helyi Termék Klaszter) - Szennyvízelvezetés kiépítése - Piaci vásárcsarnok építése
Keleti Városrész 151 Bácsalmás Innovatív Kft.
- Kunép telepen asztalos üzem és bútorstúdió kialakítása - Szennyvízelvezetés kiépítése
Mind három városrészt érintő beavatkozások - Közfoglalkoztatási programok keretében való foglalkoztatás - Tartós munkanélküliek Tranzit és Ön - foglalkoztatási programja - Szociális típusú gazdaság fejlesztési program kidolgozása és működtetése - Városmarketing A helyi gazdaság fejlesztése, az alternatív energia kihasználása, a versenyképesség javítása a tudás-intenzív letelepítésével és megtartásával, a humán erőforrás ennek megfelelő fejlesztésével érhető el. Ezen célok eléréséhez nagymértékben hozzájárul a Tudás és Információs Központ kialakítása keretében létrejövő felnőtt képző központ (Tudás Központ), mely megteremti a lehetőséget az átképzésre, a továbbképzésre. A felnőttek képzése növeli a mostani alacsony képzettségi színvonalat. Bácsalmás Város közigazgatási határán belül működő gazdasági szféra alapvető problémája a tőkehiány mellett a fizetőképes kereslet alacsony megjelenése és a szűk piaci keretek. Problémaként jelenik meg, hogy nem tudnak kellő figyelmet és forrást fordítani a marketing és a piackutatás irányába. A térségben a piac beszűkült és jellemző a térségen kívüli áruk nagy számának jelenléte, illetve a térségen kívül történő vásárlás. A Tudás és Információs Központ keretében létrejövő Bácska Helyi Termék Klaszter (Információs Központ), alapvető célja hogy segítséget nyújtson a Bácsalmási Kistérségben fellelhető kézműipari, mezőgazdasági és élelmiszer-termékek piacra jutásának, egységes arculat illetve egyedi értékesítési hálózat kialakításával. Fontos célkitűzés mindezek mellett, a termékek előállítása révén, a helyi foglalkoztatás növelése, jövedelemszerzési lehetőségek bővítése a vidéki térségekben. A jelenlegi gazdasági recesszióban néhány vállalkozás „próbálkozik” a fennmaradással, amihez az önkormányzat segítséget kíván nyújtani. Új vállalkozások létrejöttének, betelepedésének elősegítése szintén az önkormányzat segítségét követeli meg jelen gazdasági helyzetben. A gazdasági szektor fejlesztését indokolja a magas arányú munkanélküliség, mely tartósan 20% feletti, a folyamatos elöregedés, a lassú népesség fogyás. Mindezen problémák megoldására és a gazdasági élet fejlődésének segítése érdekében a város önkormányzata és képviselőtestülete innovatív módon kíván beavatkozni úgy, hogy ne juttasson egyetlen résztvevőt sem versenyelőnyhöz a gazdasági szférában. Ezen elvhez igazodva az 152 Bácsalmás Innovatív Kft.
önkormányzat pályázati támogatás elérésén keresztül megvalósítja – kiépíti - a szükséges infrastruktúrát, csarnokokat, épületeket, majd bérleti díj beszedése nélkül működtetésre átadja a vállalkozás részére, a tulajdonjogot megtartva. Ezáltal olyan mintha inkubátorházakat teremtene az önkormányzat, azzal az eltéréssel, hogy nem csak 2-3 évig ad helyet a vállalkozásoknak, hanem tartósan ellentételezés nélkül. A szükséges egyéb szolgáltatásokat ( pl.: könyvelő, adótanácsadó ) máshol biztosítja számukra. A konstrukció célja, továbbá a jelentős egyedi
beruházások előkészítésének
támogatása, a vállalkozói telephelyek
infrastruktúrájának bővítése. A jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül szükséges segíteni a helyi vállalkozásokat, a vállalkozási körülményeik javítását, munkához jutását. Szükséges nem beruházás jellegű tevékenységek bevezetése és működtetése a gazdasági szektor problémáinak enyhítésére. Napjainkban azonban a kialakult gazdasági recesszió hatására emelkedő tendenciát mutat. A helyi társadalom ezen rétege több szempontból is halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. Magas százalékban kimutatható, hogy nem rendelkeznek szakképzettséggel, vagy iskolai végzettségük nem felel meg a térség munkáltatói számára. Az álláskeresők többsége pályakezdő, vagy 50 év feletti, akik számára még nehezebb a munkavilágába/társadalomba való integráció. A foglalkoztatottság növelése a város számára komoly és komplex feladatot jelent. A munkanélküliség csökkentésén keresztül a jövedelmi – életminőségi helyzet növelése érdekében szükséges olyan foglalkoztatási programok, amelyek lehetőséget biztosítanak a tartósan munkanélküliek foglalkoztatására, és a jövedelmi – életszínvonalbeli helyzet növelésére. Ezek a programok képzéssel egybekötött tranzitfoglalkoztatási programok, illetve önfoglalkoztatást elősegítő programok, valamint a szociális típusú gazdaság létrejöttét és meghonosodását elősegítő programok. A városmarketing a városfejlesztés egyik fontos önkormányzati eszköze, amelynek segítségével bővíthetőek a gazdaság fejlesztéséhez szükséges források; befektetőket, szakképzett munkaerőt, turistákat, szolgáltató intézményeket vonzhat. Ennek érdekében meg kell tervezni a város arculatát, jellemző vonásait és ismertető jegyeit, mert a várost „el kell adni” a kiszemelt rétegeknek. Fontos, hogy erősítésre kerüljön a lakosság identitás tudata és kötődése, valamint hozzá kell járulni a városkép formálásához térségben belül és kívül. Kiemelt feladat a kommunikáció, melynek keretében növelni kell az önkormányzat tájékoztatási tevékenységét. Tájékoztatni kell a lakosságot, a potenciális befektetőket a város fejlődésével,
fejlesztéseivel
kapcsolatos
történésekről.
A
városmarketing
egyfajta
szemléletmód, vezetői gyakorlat, melyet komplexen, összetett módon kell kezelni. 153 Bácsalmás Innovatív Kft.
Mindezen fejlesztések mellett elengedhetetlen az önkormányzat és a vállalkozási szektor partnersége, szoros együttműködése. A partnerségnek meg kell jelennie a mindennapi működés és a fejlesztések területén is. Ezen túlmenően az önkormányzat részéről szükséges nem beruházási irányú támogatások, kedvezmények megtervezése és biztosítása a gazdasági szektor felé. Az infrastrukturális és „soft” fejlesztések, kedvezmények együttes végrehajtásával lehet elérni, hogy Bácsalmás Város életében erős, versenyképes helyi gazdaság alapuljon meg. Fontos, hogy ezen gazdasági tevékenységek a város és tágabb értelemben a térség hagyományaira és adottságaira épüljenek. Használják ki az eddig kiaknázatlan erőforrásokat. Az agráripar jelenlegi recessziójának enyhítése érdekében, valamint a jó mezőgazdasági adottságok kihasználása érdekében szükséges, hogy a versenyképes gazdaságot a helyi biomasszára alapuló alternatív energetikai fejlesztésekre széleskörűen kiterjessze a város. 7.5.2. Mobilitás biztosítása (Közlekedés fejlesztése) A Bácsalmási kistérség közúthálózatának gerince a Tataháza területén átmenő 55-ös számú főút, mely biztosítja a kelet-nyugat irányú összeköttetést Szeged – Baja - Pécs irányában, azonban a kistérség központján, Bácsalmáson nem megy keresztül. Bácsalmás Város fekvése, valamint a határ közelsége miatt rendkívül forgalomárnyékos terület. Nagy probléma, hogy a magasabb rendű utakhoz való csatlakozás esélyei nem megfelelőek, azok nagyon távol vannak. A közlekedés idejét ezen tényezők nagymértékben megnövelik. A város térségen belüli megközelíthetősége biztosított, az összekötő utak állapota és minősége elavult, fejlesztésre szorul. A szilárd burkolatú utak aránya Bácsalmáson viszonylag magas (96,5%), azonban jelentős részük felújításra szorul. A közösségi közlekedés területén mind a vasúti mind az autóbusz közlekedés feltételei fejlesztésre szorulnak. A város lakosságának életminőségének fejlesztéséhez valamint a helyi versenyképes gazdaság megteremtéséhez elengedhetetlen a közlekedési feltételek fejlesztése. A mobilitás területén, olyan város megvalósítása a cél, amely jól átjárható, a vérkeringésbe bekapcsoló főutakkal fizikai kapcsolatot tart fent, összeköttetést biztosít az ország középső területe és a déli határ között. Mindemellett pedig kiépült és jó minőségű belterületi úthálózattal és megszervezett – összehangolt tömegközlekedéssel rendelkezik. Az elérni kívánt célok, valamint a jelenlegi gazdasági helyzet javítása érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség ezen tematikus célon belül: a) Belterületi úthálózat és közösségi közlekedés fejlesztés b) Elérhetőség javítása (Összekötő utak fejlesztése) 154 Bácsalmás Innovatív Kft.
Beavatkozások Mind három városrészt érintő fejlesztések - Belterületi utcák rekonstrukciója - Damjanich u. (Vörösmarty sor – József A. u. közötti szakasza) - Táncsics u. ( Vörösmarty sor – Köztársaság u. közötti szakasza) - Vörösmarty sor (Kálvária sor –Kossuth u. közötti szakasza) - Kálvária sor ( Vörösmarty sortól – Narancsik utcáig) - Köztársaság u. (Kálvária sor – Dugonics u. közötti szakasza) - Rákóczi u. ( Kálvária sortól – Damjanich utcáig) - Toldi utca ( Kossuth u. – Gr. Teleki u. közötti szakasza) - Narancsik utca (Kálvária sor – Dankó Pista utca közötti szakasza) - Arany János u. ( Mártírok u. – 13 Vértanú u. közötti szakasza) - Türr István u. (Dózsa György u. – Kölcsey u. közötti szakasz) - Kunbajai u. (Backnang u. – volt borpincéig) - Szabadság u. (végig) - Kinizsi Pál utca (végig) - Bartók Béla u. ( végig) - Dugonics u. ( József A. u. – Dobokai u. közötti szakasz) - Bizovac utca teljes hosszban - Korona utca (teljes hosszában) - Kishíd utca (Hősök tere – Damjanich u. között) -
Kerékpárút hálózat teljes kiépítése
-
Vasút állomás rekonstrukciója
-
Autóbusz várók és váróterem rekonstrukciója
-
Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése
-
Járda és vízelvezető árok felújítási program
-
1. Főgyűjtőkön jelentkező műszaki problémák megoldása:
-
Damjanich u. ( Vörösmarty sor- Rákóczi u. közötti szakaszon átereszek szintre helyezése, tömbbelsőből az utcára áthelyezni a főgyűjtőt.) - Táncsics u. (Vörösmarty sor – Rákóczi u. közötti szakaszon átereszek szintre helyezése , zárt rendszerű csatorna nagyobb keresztmetszetűre cserélése, támfalak felújítása 155 Bácsalmás Innovatív Kft.
-
József A. u. – Petőfi u. főgyűjtő:tisztító akna és mederfenék szintre helyezése
-
Dózsa György úti főgyűjtő: Lapozások helyreállítása, támasztó gerendák készítése
-
Toldi utcai főgyűjtő. Átereszek szintre helyezése, Gr. Teleki utcai szakasz burkolása
-
Backnang utcai főgyűjtő : átereszek szintre helyezése, meder burkolása
-
Rákóczi utca ( Petőfi utcától a Kígyós befogadó)
-
2. Mellékágak felújítási, kiépítési munkái:
-
Juhász Gyula utca (József A. u. – Szt. János utca közötti szakasz)
-
Görgey utca ( Szt. István u. – Backnang úti gyűjtő között)
-
Mausz R.- Zalka u. (Backnang u. – Kunbajai u. közötti szakasz)
-
Árpád V. u. (teljes hosszában)
-
Huszár utca (teljes hosszában)
-
Kálvária sor
-
Proletár u.
-
Narancsik u.
-
Dózsa György u. (teljes hosszában, kivéve a főgyűjtőt és a zárt rendszerű csatornát)
-
Rákóczi u. (teljes hosszában kivéve a főgyűjtő csatorna)
-
József A. u. (teljes hosszában, kivéve a főgyűjtő csatorna)
-
Köztársaság u. (teljes hosszában)
-
Gr. Széchenyi u. (teljes hosszában, kivéve a zárt rendszerű csatornát)
-
Kinizsi u. (teljes hosszában)
-
Dob utca
-
Posta utca
-
Rózsa F. u. (teljes hosszában)
-
Bartók u. (teljes hosszában)
-
Béke u. (teljes hosszában)
(teljes hosszában) (teljes hosszában) (teljes hosszában)
(teljes hosszában) (József A. – Rákóczi u. között)
Keleti Városrészt érintő fejlesztések -
Doboka Nagyjárási út rekonstrukció
-
Bácsalmás határra vezető út ( Mártírok útja – Vasúti átjáró – Interreg-es forrásból megvalósult határra vezető út közti szakasz ) kiépítése
156 Bácsalmás Innovatív Kft.
Nyugati Városrészt érintő fejlesztések -
Bácsalmás – Madaras (Göböljárási út) összekötő út építése és az Ifjúsági táborhoz vezető út kiépítése
Központi város részt érintő fejlesztések -
Parkolási lehetőség kiépítése o Korona u. ( Hősök tere- Rákóczi u. között nyugati oldal) o
Hősök tere ( Korona u. – Petőfi u. közötti szakasz)
o Hősök tere 3. sz. előtt (Csauscher- ház előtt) o
Művelődési központ mögött (lila büfé helyén)
o
SZTK előtt ( ügyelet épülete előtt és a park felöli oldalon a Kígyósig)
o Gr. Széchenyi utca keleti oldala ( Rákóczi u. – Szt. János között) Bácsalmás belterületi úthálózatának az állapota a civil szféra és a gazdasági szektor számára a biztonságos és hatékony közlekedés szempontjából elengedhetetlen. A belterületi út kiépítése a városban 98%-os és átlagosan állapotuk megfelelő. Azonban vannak olyan útszakaszok, amelyek minősége erősen leromlott és balesetveszélyes. Ezen úttestek rekonstrukciója az elkövetkezendő évek útfelújítási programjának központjában kell állnia, mert mind az áruszállítás mind a hétköznapi közlekedésben minőségi szerepet töltenek be. A közösségi közlekedés feltételeinek javítása területén fel kell újítani az autóbusz várókat és a várótermet, mert jelenlegi állapotukban nem felelnek meg a 21. század követelményeinek. A vasútállomás napi szinten jelentős utas forgalmat bonyolít le. A városba érkezők először egy erősen leromlott pályaudvarral találják szembe magukat, mely meghatározza véleményüket a Bácsalmásról. Ezen tényből valamint a komfortos közlekedés megteremtése érdekében fontos, hogy korszerű vasutas váróterem és pályaudvar kialakítása valósuljon meg. A városon belüli biztonságos gépjárműforgalom érdekében járdafelújításokat és kerékpárút kiépítéseket kell végezni, mely lehetővé teszi a balesetmentes gyalogos és kerékpáros közlekedést. Bácsalmáson az utóbbi években megnövekedett a vállalkozások száma a központi városrészben. Az üzletek és boltok számának alakulását nem követték a parkolóhelyek
157 Bácsalmás Innovatív Kft.
kialakításai. A helyi kereskedelmi egységekből történő vásárlás megkönnyítése érdekében szükséges parkolóhelyek kialakítása. A város mobilitásának javítása tematikus céljában beavatkozásként kell szerepelnie az elérhetőség javítása, a hiányzó összekötő utak megépítése. Ezen összekötő utak javítják a város átjárhatóságát, a turisztikai lehetőségeit, a lakosság életminőségét, a közösségi közlekedés feltételeit.
7.5.3.Szabadidő és rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése
A város egyik legfontosabb feladata a népességmegtartó erő növelése a lakosság megélhetési feltételeinek és életkörülményeinek javításával. A jövedelmi viszonyok kedvezőbbé tétele mellett figyelmet kell fordítani a szabadidős és kulturális tevékenységek felé, melyek a lakosság mentális és fizikai igényeinek kielégítéséhez járulnak hozzá. Bácsalmás kultúra és rekreáció területén kiváló alapokkal és hagyományokkal rendelkezik. A város helyzetelemzésében részletesen bemutatásra kerültek a rendelkezésre álló erőforrások, melyek megteremtik a lehetőségét ezen terület fejlesztésének. A lakosság életminőségének javításához a munkahelyek és a mobilitás biztosítása mellett elengedhetetlenül fontos, hogy megfelelő kulturális és szabadidős lehetőségek álljanak a rendelkezésükre, melyek turisztikai potenciálként is kihasználhatóvá válnak. Az elérni kívánt célok, valamint a lakosság életminőségének fejlődése érdekében az alábbi intézkedések megtételére van szükség ezen tematikus célon belül: c) Szabadidő aktív időeltöltési lehetőségek kialakítása, ( Csomagok megalkotása ) d) Kulturális fejlődés A tervezett fejlesztések a városközpontot érintik, melynek elsődleges oka a koncentrikusan elhelyezkedő sportolási és kulturális lehetőségek. Beavatkozások Városközpontot érintő fejlesztések -
Szabadidős és rekreációs központ kialakítása
-
Sportcsarnok rekonstrukciója, bővítése
-
Gyűjtemények háza rekonstrukciója 158 Bácsalmás Innovatív Kft.
-
Hitéleti és szociális segítségnyújtás
-
Alternatív sportolási csomagok kidolgozása A Szabadidős és rekreációs központ nagy szerepet játszik a fiatalság szórakozási,
sportolási, valamint a felnőtt lakosság pihenési, kikapcsolódási igényeinek kielégítésében. A központ kistérségi szerepkör betöltésére képes, mivel ilyen vagy hasonló létesítmény a térségben nem található. Mindemellett turisztikai szempontból is nagy jelentőséggel bír, ugyanis olyan pályák, sportlétesítmények kerülnek kialakításra, amely egyedülállóak, különleges igényeket szolgálnak ki. -
A Kistérségi Tanuszoda környezetének komplex projektben történő ütemezett továbbfejlesztése
-
- a környező sportpályák létesítményeinek továbbfejlesztése, felújítása,
-
- kiszolgáló és szociális létesítmények
-
- zöld felület növelése
-
- strandröplabda, strandfoci, strandkézilabda pálya létrehozása
-
- a Tanuszoda bővítéséhez kültéri medencék megépítése, Bácsalmáson két épületben működik általános iskola. A településen egy sportcsarnok
működik, amelynek üzemeltetését a Hunyadi János Gimnázium végzi, működési költségeit a helyi önkormányzat állja. A sportlétesítményt elsődlegesen a helyi oktatási intézmények veszik igénybe testnevelési órák, foglalkozások, edzések alkalmával. A kihasználtságot növelik azok a szervezetek, amelyek szintén igénybe veszik a sportlétesítményt a délutáni és hétvégi órákban. A szervezett kihasználtsági igény azonban túlnőtte a sportcsarnok adta lehetőségeket. A Rákóczi úti Általános Iskola épületében egy tornaszoba biztosítja a testnevelési órák lebonyolításának a színteret. A jelenlegi sportcsarnok funkcióbővítés szerinti átalakításával a kisiskolások szervezett sportolási foglalkoztatásainak kielégítése mellett a tornacsarnok új lehetőséget
biztosít
a
település
lakosságának
sportolási
igény
kielégítéséhez,
a
sportegyesületek edzéseinek megtartásához, a sportélet fellendítéséhez (pl. városi, térségi, területi sportversenyek lebonyolításához). A lakosság számára - korra és nemre való tekintet nélkül - biztosítani kell különféle alternatívákat, sportolási csomagokat, amiket mindenki jövedelmi helyzetétől függetlenül 159 Bácsalmás Innovatív Kft.
igénybe tud venni. Az egyes sport csomag külön biztosítaná a kismama tornát, a baba-mama tornát, az alakformáló tornát, az asszonytornát, az erőnléti edzéseket valamint az idősek számára gerinc és könnyített tornát. Testünk, fizikai állapotunk mellett hangsúlyt kell fektetni a lelki – mentális – egyensúlyra és egészségre. Ennek biztosítása érdekében szükséges a hitéleti segítségnyújtás fejlesztése, melyhez imaházakat kell biztosítani, valamint programokat kell kialakítani és megszervezni. Mindezen túlmenően igény mutatkozik egy olyan intézmény léte iránt, ahol a fiatal korosztály igényes és kulturált körülmények között töltheti el az idejét. Ezen intézmény hozzájárul a helyi identitás tudat növeléséhez, a fiatal és az idős korosztály közötti összhang megteremtéséhez és a hagyományok ápolásához. Az intézménynek helyet adó épület a jelenleg Gyűjtemények Házaként működő épület, mely a funkcióbővítés és váltás következtében jelentős rekonstrukcióra szorul. Összegezve elmondható, hogy mindezen fejlesztések együttes megvalósulása jelenti a testi – szellemi fejlődést és integrálódást, a munka világában való helytállás növelését. Ezen beruházások megvalósítása és későbbi működésük elengedhetetlen az életminőség javításában és a munkahely teremtés mellett hozzájárul a város népességmegtartó képességének növeléséhez.
7.5.4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása Az országos és megyei átlaghoz viszonyított képzettségi színvonal a kistérségben és a városban is igen alacsony. A Bácsalmási kistérség lakossága átlagosan 8,03 osztállyal rendelkezik. Bácsalmásra vonatkoztatva ezen százalékos arány magasabb, azonban a képzetlen lakosok magas jelenléte jellemző. Az alulképzettség nagymértékben hozzájárul a magas munkanélküliséghez, a munka világába való visszatérést megnehezíti illetve lehetetlenné teszi. A térség, így a város alapvetően mezőgazdasági beállítottságú. Ennek értelmében a lakosság nagy része mezőgazdasági végzettséggel, illetve tapasztalattal rendelkezik. Átképzésen vagy továbbképzésen nem vettek részt, és a tanulási hajlandóság is csökkent az munkanélküliként eltöltött hónapok – évek alatt. A város vezetése számára fontos feladat, hogy az önkormányzat segítsége – generálása által létrejött munkahelyeket helyi lakosok töltsék be. Célként fogalmazódik meg a hosszú ideje, megfelelő képzettséggel nem rendelkező munkanélküli személy integrálása a munka világába – alkalmassá tenni az önálló és értékteremtő munkavégzésre. 160 Bácsalmás Innovatív Kft.
A mindennapi munkavégzésbe való integrálás és a munkavállalási hajlandóság növelése érdekében az alábbi intézkedéseket, beavatkozásokat szükségszerű végrehajtani. a) Közoktatási intézmények rekonstrukciója b) Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése c) Felnőttképzés és Átképzés megteremtése
Beavatkozások Városközpontot érintő fejlesztések -
Kistérségi székhely integrált fejlesztése – Tudás és Információs Központban Felnőtt képző Intézet kialakítása
-
Vörösmarty Általános iskolai tagintézmény teljes körű rekonstrukciója
-
Központi óvoda rekonstrukciója
-
Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése az általános iskolai és az óvodai nevelésben - oktatásban
-
Integrált szolgáltató központ létrehozása A város helyzetelemzésében, valamint a tematikus cél bevezetőjében bemutatásra került,
hogy a térség és Bácsalmás lakossága alulképzett, a továbbtanulási és átképzési szándék igen alacsony.
A képzettségi szint és a tanulási szándék növelése valamint a könnyebb
elhelyezkedés érdekében szükséges a jelenlegi oktatási infrastruktúra és pedagógiai módszertan átszervezése. Szükség van a kompetencia alapú oktatás, valamint az integrált pedagógiai módszertan bevezetésére. Az iskolai nevelés hatékonyságának növelése szempontjából kiemelkedő lehetőséget rejt magában a kulcskompetenciák bevezetése, folyamatos fejlesztése. A kompetencia nagy jelentőséget jelent a nevelés-oktatás és gazdasági fejlődés, minőségi munkavégzés, társadalmi beilleszkedés, versenyképesség, népességmegtartó erő növekedésében. A mai tudás alapú társadalomban a kompetencia területeken szerzett ismeretek nélkülözhetetlenek. A korszerű és az egységes oktatás- nevelés megvalósítása érdekében fontos az Integrált Pedagógiai Rendszer bevezetésére. Azonban nem elég a pedagógiai módszertan reformja, az óvodák és iskolák infrastrukturális rekonstrukciója is elengedhetetlen. A korszerű és egészséges oktatás – nevelési intézményi környezet megteremtése javuló tanulási kedvet, példát mutat a jövő nemzedéke részére. 161 Bácsalmás Innovatív Kft.
A városban és a kistérségben egyre több sérült gyermek születik és él. Jelenleg a térségben nincs olyan szolgáltató központ, amely ki tudná elégíteni a sérült gyermekek igényeit. Ez a tény indokolja egy Integrált Szolgáltató Központ kialakítását, amely magába foglal egy olyan módszertani program létrehozását, amiben biztosítani tudjuk születéstől iskolás kor végéig a sérült, hátrányos és egészséges gyerek integrált nevelését. Az intézmény hozzá járul, mind a szakemberek mind a gyermekek helyben maradásához. A szolgáltató központ figyelmet fordít arra, hogy a fiataljaink, gyermekeink állóképessége és erőnléte fejlesztést igényel. Az iskolai oktatástól eltérő sportágakat és különböző egészségre nevelő órákat, felnőtteknek képzéseket tervezünk tartani a kistérség lakossága számára. Szem előtt tartjuk, hogy a tanulás-tanítás nem az iskolapadban kezdődik, de még csak nem is az óvodában, hanem már kisgyermekkorban el kell kezdeni az életkornak megfelelő tudás átadását a játék segítségével. Ez lehetőséget ad az esetleges rendellenességek kialakulásának megelőzésére. A másodlagos prevenció a már kialakult, korán felismert fejlődési másság, az ismert tanulási zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál. A hátrányos helyzetű, szegény sorsú gyerekek első éveikben sem gyerekközösséghez, sem esetleges hiányainak fejlesztéséhez nem juthatnak hozzá az ellátó rendszer hiányossága vagy elérhetetlensége miatt. Bölcsőde nincs, az óvoda férőhely hiányos. Sok gyermek csak majdnem 4 évesen jut be az óvodába. Ami önmagában nem lenne probléma, ha létezne egy alternatíva, ahol hozzáférnének játékokhoz, megismerkedhetnének a gyermekirodalommal, inger gazdag környezetbe kerülhetnének. Az ilyen gyermek a család hátrányos helyzete miatt elveszítheti vele született jó képességeit, hiszen korai életéveinek időszaka fejlődéstörténeti szempontból visszahozhatatlan. Ezért fontos a gyermekek társadalmi helyzetének javítása és a gyermekszegénység elleni küzdelem. A gyermekbarát biztonságos környezet és a különböző életkornak megfelelő játékok biztosításával leküzdhetők a hátrányos helyzetű gyerekek szocializációs hátrányai. 7.5.5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése A város lakosságának egészségügyi állapota mind fizikálisan, mind mentálisan komoly problémákkal bír. A hosszú ideje tartó munkanélküliség erősen megviseli az érintett réteget, ennek következtében magas a depressziós – szenvedély betegek aránya. A mentálhigiéniás kezelések és foglalkozások ezen csoport részére létfontosságú. A korszerkezetet tekintve a folyamatos elöregedés a jellemző. A magas munkanélküliség és az alacsony jövedelmi 162 Bácsalmás Innovatív Kft.
színvonal a lakosság egészségügyi állapotának romlásához vezet. Mindezen okok hozzájárulnak ahhoz a tényhez, miszerint Bácsalmás város egészségkultúrája fejlesztésre szorul. Az életminőség javuláshoz a munkahelyek megléte, a magas minőségű oktatás, a szabadidő aktív eltöltése mellett kiemelt hangsúlyt kell fordítani a lakosság egészségügyi állapotának javítására. Ennek érdekében az elkövetkezendő 7-8 év fejlesztései közé kell tartozni az: - Kistérségi egészségügyi központ - Szociálishálózat fejlesztése Beavatkozások Városközpontot érintő fejlesztések -
Kistérségi egészségügyi központ rekonstrukciója és bővítése
-
Egészségügyi szolgáltatások bővítése ( alternatív gyógyászati kezelések )
-
Szociálishálózat fejlesztése ( Szociális ellátások reformja )
-
Rehabilitációs központ
-
Tűzoltóság épületének rekonstrukciója Az egészség és az egészséges életmódba fektetett tőke közvetlen vagy közvetett úton, de
feltétlenül minden esetben megtérül. A fizikailag és mentálisan egészséges és szociálisan kellő mértékben érzékeny társadalom a megfelelő képzettséggel nagyobb hajlandóságot mutat a munkavilágába való integrálódásra, valamint nagyobb fizikai és szellemi teherbírással rendelkezik. Ezen tematikus célon tervezett beavatkozások ( fejlesztések ) a társadalom szempontjából a munkahelyteremtés mellett - komoly értéket képviselnek.
7.6. Beavatkozások összefoglalása és forrás igénye Városrész Keleti városrész
Városközpont
Projekt neve 1.Kunép telepen asztalos üzem létesítése 2.Doboka Nagyjárási út rekonstrukciója 3. Bácsalmás országhatárra vezető út 1.Kistérségi Székhelyek Integrált fejlesztése – Tudás
Fejlesztés forrásigénye 73 300 000.50 000 000.200 000 000.297000 000.163
Bácsalmás Innovatív Kft.
Nyugati városrész
és Információs Központ 2.Piaci vásárcsarnok építése 3.Parkolási lehetőség kiépítése 4.Szabadidős és rekreációs központ kialakítása 5.Sportcsarnok rekonstrukciója és bővítése 6. Gyűjtemények háza rekonstrukciója 7. Hitéleti és szociális segítségnyújtás 8. Alternatív sportolási csomagok kidolgozása 9.Vörösmarty Általános iskolai tagintézmény rekonstrukciója 10. Központi óvoda rekonstrukciója 11.Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése 12.Integrált szolgáltató központ 13. Kistérségi egészségügyi központ fejlesztése 14.Egészségterv elkészítése 15.Családi napközi létrehozása 16. Szociális hátrányos helyzetben lévők támogatása 17.Tűzoltóság épületének rekonstrukciója 1.Vállalkozói telephely kialakítása ( Tüzép Telep ) 2.Bácsalmás – Madaras ( Göböljárási út ) kiépítése
150 000 000.50 000 000.150 000 000.200 000 000.40 000 000.120 000 000.10 000 000.170 000 000.80 000 000.30 000 000.75 000 000.600 000 000.5 000 000.20 000 000.-
300 000 000.290 000 000.250 000 000.-
164 Bácsalmás Innovatív Kft.
Mind három városrészt érintő fejlesztések
1.Szennyvízelvezetés kiépítése 2.Közfoglalkoztatási programok 3.Tartós munkanélküliek tranzit és önfoglalkoztatási programja 4.Szociális típusú gazdaság fejlesztési program kidolgozása és működtetése 5.Városmarketing 6.Belterületi utak rekonstrukciós programja 7.Kerékpárút hálózat kiépítése 8.Járda és vízelvezető árok felújítási program 9. Vasút állomás rekonstrukciója 10. Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése
1 140 000 000.250 000 000.150 000 000.60 000 000.60 000 000.500 000 000.180 000 000.200 000 000.250 000 000.20 000 000.-
Forrás: Saját forrás
59. táblázat A 59. táblázatban városrészenként megjelenő beavatkozások – fejlesztési projektek – egyértelműen bizonyítják, hogy a városrész elé kitűzött tematikus célok megvalósításához járulnak hozzá. A tervezett beavatkozások nem kizárólag infrastrukturális – fizikális – beruházásokat jelentenek, mivel a jelenlegi gazdasági - társadalmi hátrányos helyzetben már nem elég csak „építeni”, szükség van „soft” elemek beépítésére és végrehajtására. Szükség van különféle foglalkoztatási programok végrehajtására, valamint az alternatív jövedelem szerzési lehetőségek bemutatásához és meghonosítására. A projektek többsége jelentős zöldfelület növekedést eredményeznek közvetett vagy közvetlen módon, melynek a fenntarthatóság szempontjából fontos szerepe van.
165 Bácsalmás Innovatív Kft.
7.7. Akcióterületek kijelölése A beavatkozások meghatározása után szükséges az akcióterületek megjelölése, melyek a város „gócpontjai „, ahol a fejlesztés döntő többsége fog megvalósulni. Ezeken a kiemelt fejlesztési területeken az önkormányzat befolyásoló pozícióban van. A következőkben megnevezésre és vázlatos bemutatásra kerülnek azon akcióterületek, amelyeken a város vezetése az elkövetkező 7-8 évben beavatkozást tervez. Akcióterületek: (1) Szabadidő és Rekreáció Akció Terület (2) Tudás és Információ Akció Terület (3) Alternatív energetikai fejlesztések Akció Terület (4) Utak és utcák rekonstrukciója Akció Terület 7.7.1. Területi lehatárolás és vázlatos jellemzők (1) Szabadidő és Rekreáció AT Területi lehatárolás: A városközponti részben található. 1985-ös hrsz-től indul 1991/1, Dózsa György utca, Damjanich utca, Szent János utca, 1985-ös hrsz a vég pontja (2) Tudás és Információ AT Területi lehatárolás: Dózsa György utca, 1985 és 1991/1 hrsz, Szent János utca, Korona utca, Kishíd utca, Damjanich utca, Rákóczi utca, Kossuth utca, Dózsa György utca. (3) Alternatív energetikai fejlesztések AT Területi lehatárolás: Dózsa György utca a Kígyósig, a Kígyós vonala a 13 Vértanú utcáig, a 13 Vértanú utca, a vasúti töltésen át a 2924 hrsz Tüzéptelep határvonala, végig a város közigazgatási határvonaláig, a közigazgatási határvonal a Kunbajai utcáig és végig a Kunbajai utcán a Dózsa György utcáig.
166 Bácsalmás Innovatív Kft.
(4) Utak és utcák rekonstrukciója AT Területi lehatárolás: Rákóczi utca a Kossuth Lajos utcáig, Kossuth Lajos utcán végig Tataháza felé a közigazgatási határig, a Kossuth Lajos utca és a Dobokai út közötti közigazgatási határvonal, a Dobokai út a Rákóczi utcáig. A következő 60, 61, 62, 63, táblázatokban mutatjuk be az akció területek célkitűzéseit, a fejlesztendő funkciókat, és a célrendszerhez való kapcsolódását.
1.
Szabadidő és Rekreáció Akció Terület
Célkitűzés
Városközponti
funkció
megerősítése,
életminőség javítás, egészséges élet alapjainak megteremtése Közösségi, Turisztikai,
Fejlesztendő funkciók
Idegenforgalmi,
Célcsoport
Rekreáció, Gazdasági 2010-2012 790 M forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 20% 80% Bácsalmás város és a kistérség lakossága,
Kapcsolódás a célrendszerhez
turisták, helyi vállalkozók T3. Szabadidő és rekreáció megteremtése,
Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása
kultúra fejlesztése T2. Mobilitás biztosítása T5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése V2. Városközpont ( városközponti szerepkör megerősítése Bácsalmáson belül ) Forrás: Saját forrás
60. táblázat
2.
Tudás és Információs Akció Terület
167 Bácsalmás Innovatív Kft.
Célkitűzés
Városközponti funkció erősítése, tudás és információ biztosítása a város lakossága
Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása Célcsoport
részére Gazdasági, Közoktatási, Közösségi 2009- 2017 1 947 M forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 15% 85% Bácsalmás város és a kistérség lakossága, helyi és kistérségi vállalkozók, halmozottan
Kapcsolódás a célrendszerhez
hátrányos helyzetű lakosság V2. Városközpont ( városközponti szerepkör megerősítése Bácsalmáson belül ) T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése T2. Mobilitás biztosítása T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása T5.Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése Forrás: Saját forrás
61. táblázat
3. Alternatív energetikai fejlesztések Akció Terület Célkitűzés
Versenyképes helyi gazdaság megteremtése, helyi
biomassza
felhasználása, 168
Bácsalmás Innovatív Kft.
Célcsoport
munkanélküliség csökkentése Gazdasági, Környezeti, Közösségi 2009-2010 940 M forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 20% 70% 10% Bácsalmás város lakossága, helyi vállalkozók
Kapcsolódás a célrendszerhez
helyi mezőgazdasági termelők V1. Nyugati városrész
Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása
(Vállalkozói
infrastruktúra kiépítése, alternatív energetikai alapok kiépítése ) T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése T2. Mobilitás biztosítása Forrás: Saját forrás
62. táblázat 4
. Utak és utcák rekonstrukciója Akció Terület
Célkitűzés
Korszerű úthálózat biztosítása, elérhetőség
Célcsoport
javítása, gazdasági infrastruktúra kialakítása Közösségi közlekedés, Gazdasági 2009-2014 423 M forint Önkormányzat Támogatás Egyéb 15% 85% Bácsalmás város és a kistérség lakossága,
Kapcsolódás a célrendszerhez
helyi vállalkozás V1. Nyugati városrész
Fejlesztendő funkciók Megvalósítás tervezett ideje Költségvetés Költségvetés megoszlása
(
Vállalkozói
infrastruktúra kiépítése, alternatív energetikai alapok kiépítése ) V3. Keleti városrész ( Átjárhatóság és a határ megközelíthetőségének biztosítása ) T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése Forrás: Saját forrás
63. táblázat
169 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás városrészeit illetve a kijelölt akcióterületeket a következő (31. ábra) térkép szemlélteti: A kijelölt akcióterületek
1.: Szabadidő és rekreáció akcióterület 2.: Tudás és információ akcióterület 3.:Alternatív energetikai fejlesztések 4. Utak és utcák rekonstrukciója akcióterület
Forrás: Bácsalmás Város Önkormányzata
31. ábra 7.7.2. Projektek akcióterületenként Az előzőekben meghatározásra kerültek az egyes akcióterületek célkitűzései, a fejlesztendő területek és a kapcsolódásuk a célrendszerhez. Ezek után fontos, hogy meghatározásra kerüljenek az egyes területek fejlődése érdekében megvalósításra kerülő projektek. Az alábbi 64. táblázat a projekteket tartalmazza akció területenként. Projektek akcióterületenkénti bontásban Forrás 170 Bácsalmás Innovatív Kft.
Akcióterület 1.Szabadidő és
Projekt neve -
Rekreáció Akció Terület
-
2.Tudás és
-
biztosításának
összköltsége 150 M Ft
módja Pályázati forrás
200 M Ft 10 M Ft 380 M Ft 50 M Ft 170 M Ft
-
Központi óvoda rekonstrukciója
80 M Ft
-
Kompetencia oktatás és bevezetése
30 M Ft
Alapú IPR
-
Integrált Központ
Szolgáltató
-
Kistérségi Egészségügyi Központ fejlesztése
-
Egészségterv elkészítése
-
Családi létrehozása
-
Kistérségi székhelyek integrált fejlesztéseTudás és Információs Központ-Felnőttképző Intézet Piaci vásárcsarnok
-
+ önerő
Vörösmarty Általános Iskolai tagintézmény rekonstrukciója
Információ Akció Terület
Szabadidős és Rekreációs Központ kialakítása Sportcsarnok rekonstrukciója és bővítése Alternatív sportolási csomagok kidolgozása Szennyvízelvezetés kiépítése Járda és vízelvezető árok felújítási program
Beruházás
75 M Ft
Pályázati forrás +
600 M Ft
önerő
5 M Ft napközi
20 M Ft 297 M Ft
150 M Ft
építése -
Parkolási lehetőség
50 M Ft
kiépítése -
Gyűjtemények Háza
40 M Ft
rekonstrukciója -
Szennyvízelvezetés
380 M Ft 171
Bácsalmás Innovatív Kft.
kiépítése Járda és vízelvezető árok felújítási program
3.Alternatív
-
Vállalkozói telephely kialakítása (Tüzéptelep) Szennyvízelvezetés kiépítése
Energetikai Fejlesztések Akció
-
Terület
- Vasútállomás rekonstrukciója
4.Utak és Utcák
- Autóbusz és vasúti közlekedés összhangjának megteremtése - Kunép telepen asztalos
Rekonstrukciója Akció Terület
50 M Ft 290 M Ft
380 M Ft
Pályázati forrás+ önerő
250 M Ft 20 M Ft
73 M Ft
üzem létesítése -
Belterületi utak
350 M Ft
Pályázati forrás+
rekonstrukciós
önerő
programja Forrás: Saját forrás 64. táblázat Önkormányzat saját forrásai: -
Önkormányzati költségvetési hozzájárulás
-
Kötvénykibocsátás terhére ( Bácsalmás Város Önkormányzata már bocsátott ki egy 600 millió forintos kötvényt, így ezen forrás jelenleg is rendelkezésre áll már )
Közszférából érkező külső források: -
vissza nem térítendő támogatások
-
kedvezményes fejlesztési hitelek
7.8. Fenntarthatósági szempontok
„A Fenntartható Fejlődés Nemzeti Stratégia olyan hazai társadalmi-gazdasági fejlődést irányoz elő, amely figyelembe veszi a fenntartható környezet- és energiahasználat alapelveit, célul tűzi ki a természeti erőforrásokkal való gondos, körültekintő és fenntartható 172 Bácsalmás Innovatív Kft.
gazdálkodást, valamint a fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások elfogadtatását, elterjesztését. Az energia-hatékonyság növelése és az energiatakarékosság segítségével
megcélozza
az
energia-felhasználás
csökkentését,
a
nem
megújuló
energiaforrások részarányának jelentős visszaszorítását, a helyi, megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátást és biztonságot. A dokumentum fontos prioritása a társadalmi kohéziót növelő fenntartható térszerkezet és elérhetőség biztosítása. Mindez magába foglalja a fizikai közlekedési igények csökkentését, részben kiváltását rugalmas távmunka- és kommunikációs formákkal éppúgy, mint a minőségi fenntartható közösségi közlekedést. Ehhez fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági- pénzügyi folyamatok szükségesek, az eladósodás elkerülése, amelynek egyik feltétele a korszerű és költséghatékony állam. A stratégia szerint a gazdasági fejlődés egyik alapját a fenntartható népesedési folyamatok jelentik. Ebből következő követelmény, hogy a társadalomban növekedjék a gyermekvállalási kedv, amelynek feltétele, hogy biztosított legyen a gyermekek nyugodt felnevelésének lehetősége. A társadalom összetartását (kohézióját) és teljesítményét erősítheti a generációk, a különböző etnikai csoportok, valamint a hazai és a migráns rétegek közötti konfliktusmentes együttélés. A dokumentum feltétlenül szükségesnek tartja a fenntartható és elérhető egészségügyi szolgáltatások biztosítását, az egészségvédelem és a betegségmegelőzés elterjesztését, a mainál egészségesebb táplálkozási szokások meghonosítását. A társadalmi kohézió erősítésének fontos eleme a foglalkoztatási helyzet javítása. A stratégia e tekintetben a széles értelemben vett emberi és társadalmi biztonság igényéből indul ki. Ebből következik egyrészt a társadalmi mobilitás, a részvétel és aktivitás erősítése, másrészt a szegények és a szegénység kockázatának kitett csoportok részarányának csökkentése, valamint a szociális ellátórendszerek reformja. A dokumentum szerint azonos esélyeket és egyenlő hozzáférést kell biztosítani a foglalkoztatáshoz, a lakhatáshoz, a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a kommunikációs és információs szolgáltatásokhoz éppúgy, mint az oktatáshoz és a szakképzéshez.
173 Bácsalmás Innovatív Kft.
A stratégia gyökeres szemléletváltást sürget a nem megújuló természeti erőforrások védelme érdekében, használatuk radikális csökkentése révén. Előtérbe helyezi a megújuló erőforrások használatát - azok újratermelődését, regenerációját biztosító ütemben. Az ország előtt álló egyik legfontosabb kihívás az éghajlatváltozás lehetséges hatásaira való felkészülés. Csökkenteni kell - vagy lehetőség szerint megszüntetni - az éghajlatváltozást kiváltó és erősítő tényezőket. Ennek egyik konkrét lépése a fosszilis energiaforrások (szén, kőolaj) megújulókkal (nap-, szél-, geotermális energia, biomassza) való fokozatos kiváltása.” (forrás: http://www.euroastra.hu/node/1071) „Magyarország
számára stratégiai fontosságú, hogy a XXI. század gazdasági
versenyképességi mutatóiban gazdasági és környezeti értelemben egyaránt fenntartható fejlődési pályán zárkózzon fel az EU átlagához. A Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról rendelkező törvény felhatalmazása alapján kidolgozott Nemzeti Éghajlat változási Stratégia (NÉS) nemcsak az Unió jogszabályi elvárások szempontjából szükséges, hanem egyúttal alapvető érdeke Magyarországnak is. A Kormány kiemelt célnak tekinti, hogy a környezetpolitika kialakítása és végrehajtása során olyan eszközöket kell alkalmazni, amelyek a nemzetközi környezeti szempontok mellett a hazai gazdaság fejlődésének követelményeit is figyelembe veszik, másrészt teljesítik az EU tagság szabta elvárásokat a klímaváltozás világában.” (forrás: klima.kvvm.hu/documents/14/NES_6.4c.pdf) A két stratégiai dokumentumban a környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatban megfogalmazott prioritások és feladatok Bácsalmás Város életében is helyet kap. Az
IVS-ben
meghatározott
beavatkozások
mindegyike
hozzájárul
a
két
stratégia
célkitűzéseinek megvalósulásához. A fenntartható fejlődés biztosításához és a klímaváltozás megelőzéséhez nagymértékben hozzájárul és példát mutat a helyi versenyképes gazdaság megteremtése, melynek alapja az alternatív – megújuló – energia. A következő 65.táblázat a környezeti hatásokat és a problémák enyhítését célzó stratégiai javaslatokat tartalmazza: Stratégiai javaslatok A helyzetértékelés következtetései és a
A környezeti probléma Várható környezeti hatás
célstruktúra egyes elemei A település nyugati- és keleti A
nyugati
és
enyhítését célzó stratégiai
keleti A
javaslatok város rehabilitációs
városrészében az egy főre városrészek levegőminősége beavatkozások Bácsalmás Innovatív Kft.
során 174
jutó
zöldfelület
nagysága romlik, a lakosság rekreációs törekedni kell a zöldfelületek
alacsony A
igényeinek kielégítésére nem kialakítására, fenntartásukra
motorizáció
foka
nyílik lehetőség a A központi városrészben és a Mivel nem lehet az átmenő
központi városrészben és a buszállomás környékén egyre forgalmat buszállomás
környékén több
növekszik
a
nitrogén-dioxid
levegőben
az
csökkenteni
a megoldásként növelni kell a
áthaladó zöldfelületek nagyságát az
forgalom és az autóbusz adott városrészekben forgalom fokozódása miatt Városi szintű cél a város A kialakítandó feldolgozó A gazdasági
potenciáljának üzemek,
erősítése
gazdaságfejlesztésre
vállalkozások kijelölt területek helyileg a
működésének következtében város
kevésbé
levegő- és talajszennyezésre területein lehet számítani
lakott legyenek
kialakítva. Környezetvédelmi szempontból iparágak
aggályos megtelepedését
korlátozni
kell.
Szennyvízelvezetés Városrészek
szintjén
problémáját meg kell oldani. városrészek A város rehabilitációs
az A
infrastrukturális fejlesztések csatornázottsági foka nőni beavatkozások megvalósítása
fog, a talajszennyezés foka törekedni ezzel egyidejűleg csökken
során
kell
a
mind
szélesebb
körű
csatornázottság megvalósítását A központi városrész élhető A belváros élhetőbbé válik, A belvárosban
parkolók
környezetének
szükség,
Magas
kialakítása, forgalombiztonság
kialakítására
életminőségű, szempontjából
van
forgalomirányító jelzőtáblák
forgalomcsillapított belváros biztonságosabb lesz.
kihelyezésével
kialakítása
biztonságosabbá
tehető
a
központi városrész gyalogos és jármű forgalma A nyugati városrész területén A Csajer városrész területén A faállomány növelésével folyamatos
fásítás folyamatos
létrehozása
eszközölni
fásítást
kell nőni fog az adott terület levegőjének tisztasága
Forrás: Saját forrás
175 Bácsalmás Innovatív Kft.
65. táblázat
7.9. Szűk keresztmetszetek és a fejlesztések hatásainak feltárása, eredmények megállapítása Fejlesztési hatások, eredmények A település minőségét befolyásoló Szempon szűk tok keresztmet szetek
Jellemz ők
Jól kihaszn ált
Közleked és
jól átjárhat ó
Ápolt, rendezet Környeze t, tiszta ti környez minőség et, települé skép
Zöldfelül etgazdálko dás
Épített és természet i értékek
Fejlesztés (+; -; 0) V
Területha sználat Városszerk ezet
Települési környezet
Hatás jellege
Alacson y az egy főre jutó zöldfelü let Jól karbanta rtott védelem alatt álló épületek , közpark ok
VR
Funkc Funkc ióbőv ióbőv ítés ítés utak, kerék páruta k
Útépít és, rekon strukc ió
Szele ktív hullad ékgyű jtők Önko rmán yzati terüle t fásítá sa
Tová bbi állag megő rzés, gondo zás, fejles ztés
Megl évő épület ek állagá nak megő rzése, termé szeti értéke
Eredmény (veszélyezte tő folyamatok/ fenntartó folyamatok)
V
VR
V
VR
+
+
h
h
+
+
h
h
rossz kivitelezés
h
közmunka programban foglalkoztat ottak
+
Folya matos fásítá s
Időtáv (r: rövidtáv; h: hosszútáv)
+
h
+
+
h
h
+
+
h
h
nem rendeltetéss zerű használat
időjárás viszontagsá gai és anyagi forráscsökk enés / növekvő lakossági igény Forráshiány /növekvő lakossági igény
176 Bácsalmás Innovatív Kft.
Korábbi időszak fejlesztései
Városfejl esztés, rehabilitá ció
Épített környez et felújítás a, funkció bővítés
k megő rzése Közö sségi közle kedés fejles ztése
+
+
h
h
V : városi; VR :városrészi Forrás: Saját forrás
66. táblázat
8. Stratégia külső- és belső összefüggései Az Integrált Városfejlesztési Stratégia olyan jövőképet, fejlesztési célokat határoz meg melyeknek megvalósulásával a város lakossága különböző előnyökhöz jut, minden társadalmi réteg számára kedvező feltételek teremtődnek. A város lakosságának érdekeit maradéktalanul figyelembe véve cél a hosszú távú fejlesztési célok meghatározása, a jövőkép kialakítása mellett, a városrészi célok egymás erősítésével való összehangolása. További cél hogy az IVS illeszkedjen a város gazdasági programjába, a környezetvédelmi programjába, a kistérség fejlesztési stratégiájába. Mindezen követelményeknek való megfelelés eredményeként valósulnak meg a város fejlesztési elképzelései melyeknek eredményeként egy komplex fejlesztési irány lesz megfogalmazva, megvalósítva. A fejlesztés összhangjának kistérségi szinten való megvalósításához szükség van a környező települések fejlesztési stratégiájának áttekintésére, azok összehangolására is. 177 Bácsalmás Innovatív Kft.
8.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Bácsalmás Város Önkormányzatának településfejlesztési terve hosszú évekre meghatározza a város Európai Unión belüli fejlesztését, fejlődési lehetőségeit. Összeállítása előtt széleskörű véleménykutatásra került sor a lakosság körében. Ennek értelmében a lakosság a következő legfontosabbnak ítélt fejlesztési célokat határozta meg: •
Munkahelyteremtés
•
Önkormányzati bérlakások építése
•
Idegenforgalom, határátkelő fejlesztése
•
Strandfürdő építése
•
Oktatás (átképzés) fejlesztése
•
Kulturális szolgáltatások fejlesztése
•
Szennyvízcsatorna hálózat bővítése
•
Vállalkozások élénkítése
•
Ivóvíz minőségének javítása
•
Idősek szociális helyzetének javítása
A működő, élő települések jellemzője az állandó változás. Bácsalmás Város Önkormányzatának feladata a lakosság által támasztott, változó igények minél teljesebb kielégítése, az emberekhez méltó környezet és a folyamatos megújulás feltételeinek megteremtése. Mindez a város szellemi, környezeti, tárgyi hagyományainak, adottságainak tiszteletben tartását, lehető leghatékonyabb felhasználását és megújítását jelenti. A város és környezete alakításának alapeszközei a városfejlesztési koncepció és az arra épülő városrendezési tervek. Ezen tervek feladata hogy térbeli, műszaki, ökológiai kereteket biztosítson a koncepció célkitűzéseihez, megvalósításához. Az alábbi 67. táblázatban Bácsalmás Város településfejlesztési koncepciójának összevetését végeztük el az IVS stratégiai célrendszerével. Településfejlesztési koncepció és az IVS közötti összefüggések 178 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás Város Településfejlesztési
Integrált Városfejlesztési Stratégia
Koncepciója
( Stratégia, tematikus célok )
Célkitűzések A lakosság biztonsága, a fokozatosan javuló
I. Életminőség javítása, élhető városi
élet – és munkakörülmények biztosítása
környezet megteremtése II. Versenyképes – alternatív energiára épülő
helyi
gazdaság
megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező
képességének
megerősítése T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése T2. Mobilitás biztosítása T5. A demográfiai helyzet alakulására is kiható
Egészségügyi
és
szociális
szolgáltatások fejlesztése I. Életminőség javítása, élhető városi
egészséges lakáskörülmények biztosítása
környezet megteremtése (Tematikus cél közvetlen nem kapcsolódik, azonban a T1-en keresztül biztosíthatóak a
lakáskörülmények) A lakosság szellemi, fizikai és lelki igényeit I. Életminőség javítása, élhető városi szolgáló
intézményhálózat
kiépítése,
fejlesztése
környezet megteremtése T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása T5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások
fejlesztése Az értékes, megőrzésre érdemes történeti I. Életminőség javítása, élhető városi vagy egyéb szempontból jelentős elemek,
környezet megteremtése
településrészek védelme, az épített környezet
III. Bácsalmás kistérségi központi és
folyamatos jobbítása
térségszervező
képességének
megerősítése T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, 179 Bácsalmás Innovatív Kft.
kultúra fejlesztése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása Környezet és természetvédelem, azon belül
I. Életminőség javítása, élhető városi
az egyes elemek (levegő, víz, talaj, klíma, élővilág stb.) védelme A
település
természeti
környezet megteremtése T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése,
adottságainak
kultúra fejlesztése I. Életminőség javítása, élhető városi
kiaknázása
környezet megteremtése II. Versenyképes – alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, A lakosság megélhetéséhez és ellátásához
kultúra fejlesztése II. Versenyképes – alternatív energiára
nélkülözhetetlen gazdaság, az egyes ágazatok
épülő helyi gazdaság megteremtése
érdekei
T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
Polgári védelem, katasztrófa elhárítás igényei
megteremtése I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése T5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése
Forrás: Saját forrás
67. táblázat
8.2. Az Önkormányzat Gazdasági Programjába foglalt célkitűzésekkel való összhang Bácsalmás Város, mint Európai Uniós település, a csatlakozás utáni években új kihívásokkal, elvárásokkal, megfelelési kényszerekkel és egyben új lehetőségekkel szembesült. Lehetőségei kiaknázásához, fejlődésének biztosításához egy olyan gazdasági programot kellett összeállítania, amelyben az elkövetkező évek fejlesztéseit, célkitűzéseit fogalmazza meg. Ezen célkitűzések a következők: 180 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
A város működőképességének korunk színvonalán való biztosítása
•
Az önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése; lakható, élhető, gondoskodó, biztonságos városi életfeltételek biztosítása
•
A megújuló gazdaság szervezésében való részvétel
•
Az „intelligens város” alapjainak a lerakása, kihasználva ebben a folyamatban lévő kistérségi szélessávú internet által kínált lehetőségeket
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések szorosan illeszkednek
Bácsalmás
Város
Gazdasági
Programjában
meghatározott
fejlesztési
irányvonalakhoz. Az IVS átfogó céljait a következő három prioritásban határoztuk meg: I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése II. Versenyképes-, alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése Az alábbi 68. táblázatban Bácsalmás Város gazdasági programjának összevetését végeztük el az IVS stratégiai célrendszerével. Az IVS prioritásai és Bácsalmás Város Gazdasági Programjának illeszkedése Bácsalmás Város Gazdasági Programja A
város
(Célkitűzések) működőképességének
Integrált Városfejlesztési Stratégia (Stratégia, tematikus célok) I. Életminőség javítása, élhető városi
korunk
színvonalán való biztosítása
környezet megteremtése II. Versenyképes – alternatív energiára épülő
helyi
gazdaság
megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező
képességének
megerősítése T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése T2. Mobilitás biztosítása T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés 181 Bácsalmás Innovatív Kft.
támogatása T5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások Az önkormányzat szolgáltató szerepének erősítése;
lakható,
élhető,
fejlesztése II. Életminőség javítása, élhető városi
gondoskodó,
környezet megteremtése
biztonságos városi életfeltételek biztosítása
III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező
képességének
megerősítése T3. Szabadidő és Rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása T5. Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése
A megújuló gazdaság szervezésében való
II. Versenyképes – alternatív energiára
részvétel
épülő helyi gazdaság megteremtése T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése Az „intelligens város” alapjainak a lerakása, I. Életminőség javítása, élhető városi kihasználva
ebben
a
folyamatban
lévő
környezet megteremtése
kistérségi szélessávú internet által kínált
III. Bácsalmás kistérségi központi és
lehetőségeket
térségszervező
képességének
megerősítése T4. Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása T1.
Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése Forrás: Saját forrás
68.táblázat
8.3.A település Környezetvédelmi Programjával és más környezetvédelmi tervekkel való összhang 182 Bácsalmás Innovatív Kft.
A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmi-gazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka egyrészt a hosszútávon nem fenntartható gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem felmerülő problémáit megoldani. Ennek érdekében Bácsalmás Város Képviselő Testülete úgy határozott, hogy a környezetvédelmi törvényben szabályozott módon környezetvédelmi programot dolgoz ki és fogad el. A program főbb célkitűzései: •
A környezet igénybevételének, terhelésének és szennyezésének csökkentésével összefüggő helyi feladatok számbavétele, a károsodások megelőzése, a már sérült környezet rehabilitálása.
•
Az emberi egészség védelme, az életminőség javítása, a helyi környezeti állapot fejlesztési
feltételeinek
megteremtése,
mindez
az
állampolgárok
széleskörű
részvételével. •
A helyi természeti erőforrások, táji adottságok megőrzése, az ezekkel való ésszerűen takarékos- az erőforrások megújulását biztosító és hosszútávon fenntarthatógazdálkodás, szabályozási, szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtése.
•
A helyi környezetvédelmi és az egyéb önkormányzati feladatok közötti összhang megteremtése, a környezetvédelmi szempontok hangsúlyos megjelenítésével.
•
A helyi (civil) szerveződések, intézmények és a polgárok minél szélesebb körű bekapcsolása a környezet védelmére irányuló tevékenységbe, az együttműködés feltételeinek megteremtése környezetünk állapotának felmérésére, megismerésére, megőrzésére és javítására irányuló közös munkában.
•
A város hosszú távú fejlesztésének környezetvédelmi szempontú megalapozása, az infrastrukturális fejlesztések megvalósításához szükséges pályázati lehetőségek feltételrendszerének biztosítása.
•
Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében a helyi környezetvédelmi és természetvédelmi feladatok teljesítése.
183 Bácsalmás Innovatív Kft.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzések illeszkednek Bácsalmás Város Környezetvédelmi Programjában meghatározott irányvonalakhoz. Az IVS átfogó céljait a következő három prioritásban határoztuk meg: I. Életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése II. Versenyképes-, alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtése III. Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése Mindazon fejlesztések megvalósításával egyidejűleg, melyeket az IVS előirányoz, messzemenőkig figyelembe kell venni a Környezetvédelmi Program főbb célkitűzéseit. Az IVS átfogó céljait figyelembe véve akár az életminőség javítása, élhető városi környezet megteremtése keretén belül, akár a versenyképes-, alternatív energiára épülő helyi gazdaság megteremtésével, akár pedig a Bácsalmás kistérségi központi és térségszervező képességének
megerősítésével
kapcsolatos
fejlesztések
alkalmával
a
fenn
említett
környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul, megvalósítjuk.
8.4. Területfejlesztési tervdokumentumok (stratégiák és koncepciók) A Bácsalmási kistérség a 33 leghátrányosabb kistérség egyike. A kistérség központja Bácsalmás. A hozzá tartozó 7 településsel együtt fontos fejlesztések színhelye, ahol a leghátrányosabb
helyzetű
kistérségek
felzárkóztatása
céljából
különböző
projektek
megvalósítására kerül sor. Ezen projektek tervezésekor figyelembe vették az adott település sajátosságait, igényeit, lehetőségeit. Egymás érdekeit szem előtt tartva az önkormányzatok igyekeztek összehangolni az elképzeléseiket. A megvalósítani kívánt projektek többsége egymásra épül, szervesen kiegészíti egymást. Kistérségi szinten is legfontosabb cél az életminőség javítása, élhető környezet
megteremtése,
versenyképes-,
alternatív
energiára
épülő
helyi
gazdaság
megteremtése. Bácsalmás vonatkozásában a már említett célok mellett fontos feladat a város kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése. A kistérség települései a további fejlődésük érdekében Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítését tartották fontosnak, melyekben a jelenlegi helyzetükből adódó igényeiket, lehetőségeiket fejlesztési irányvonalaikat határozták meg. Mindezen fejlesztések tartalmukban illeszkednek mind egymáshoz, mind pedig Bácsalmás IVS-ében megfogalmazott célkitűzésekhez. 184 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás város kistérségi központi és térségszervező képességének megerősítése érdekében számos olyan fejlesztést irányoz elő, melyek megvalósulása az egész kistérség lakosságának érdekeit szolgálja. Ezen fejlesztések mind az LHH fejlesztési programjában, mind pedig a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megtalálhatóak. 8.4.1 A stratégia megvalósításának főbb kockázatai Jelen fejezetben stratégia megvalósulását akadályozó tényezők mellett a bekövetkezésük valószínűségét csökkentő intézkedéseket és az esetleges bekövetkezésük esetére tervezett intézkedéseket jelenítjük meg.( 69. táblázat ) Főbb kockázatok Kockázat megnevezése
Bekövetkezésének
Bekövetkezésük
Bekövetkezésük
valószínűsége
valószínűségét
esetére
csökkentő
intézkedések
tervezett
intézkedések Belső kockázatok A városi lakosság Közepes
Folyamatos
Tájékoztatás
érdektelensége
kommunikáció
Meggyőzés
(Önkormányzati Alacsony
Alacsony
tájékoztatók) Tájékoztatás,
Motivációs
munkavállalási
képzések,
hajlandóság Alacsony
programok bevezetése Alap infrastrukturális További
befektetői Alacsony
kedv
fejlesztési eszközök
fejlesztések
kedvezmények
önkormányzati
biztosítása
megvalósítása
(adókedvezmények)
Kedvezmények
Erőteljes marketing
biztosítása a gazdasági tevékenység szektor Önerő hiány
Közepes
részére
(pl.:
adókedvezmények) Kötvénykibocsátás
Kedvezményes hitel
Racionális
felvétel
önkormányzati 185 Bácsalmás Innovatív Kft.
Önkormányzati
Alacsony
gazdálkodás Ésszerű gazdálkodás
vezetésben
Eredmények közlése
bekövetkezendő negatív
Folyamatos
változás
tájékoztatás
Humánerőforrás hiánya
Fórumok megtartása Továbbképzés,
Megbízási
átképzés
szerződéssel külső
Foglalkoztatási
munkaerő
Közepes
lakossági
programok
foglalkoztatása
Külső kockázatok Szabályozási környezet Magas
Folyamatos
Megváltozott
változása
véleménynyilvánítás az jogszabályokhoz
Kedvezőtlen
illetékhatóság felé Folyamatos
pályázati Közepes
feltételek
véleménynyilvánítás az
Növekvő
illeték hatóság felé Folyamatos
gazdasági Közepes
recesszió
való igazodás
véleménynyilvánítás az illeték hatóság felé
Forrás: Saját forrás
69. táblázat
186 Bácsalmás Innovatív Kft.
9. Városmarketing stratégia A városmarketing tevékenység a város promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A meghatározott célcsoportok: a település lakossága, lehetséges befektetők, vagy a város iránt érdeklődő látogatók, a kistérség lakossága. A városmarketing tevékenység fontos fejlesztési eszköz az önkormányzat kezében. Segítségével fejlesztheti a gazdaságot, befektetőket vonzhat a városba, jobbá teheti az életminőséget és látogatókat – turistákat vonzhat. A városvezetés célja, hogy megteremtse maga iránt a keresletet és azt képes legyen kielégíteni. Bácsalmás Város a kistérség központja, amelynek stratégiájában megjelölt legfontosabb prioritásai közé tartozik a munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés versenyképes helyi gazdaság, az oktatás, képzés, kultúra, rekreáció valamint a vidéki turizmus fejlesztése. A sikeres fejlesztések egyik fontos feltétele, hogy Bácsalmás Városáról pozitív és vonzó kép alakuljon ki a befektetők, az idelátogatók, a város szolgáltatásait igénybe vevők, az egészségügyi ellátórendszert használók, valamint a lakosság körében. Ebből kifolyólag a jól megszervezett, tudatos és célcsoport-orientált városmarketing tevékenység jelentős mértékben támogathatja a város-rehabilitációs célkitűzésének hatékony megvalósítását például a városban tervezett fejlesztések, megvalósult beruházások, vagy akár a város stratégiai elképzeléseinek megfelelő célcsoportokkal való megismertetése által. Bácsalmás Város városmarketing stratégiájának abból kell kiindulnia, hogy a város a kistérség központjaként városi funkciókkal jól ellátott, tudás-, innovációs és kulturális központ legyen.
A
stratégia
elsődleges
céljai
közé
tartozik
a
Bácsalmási
létesítmények
kihasználtságának növelése, a városi fejlesztési eredmények ismertebbé tétele, valamint a város által tervezett programok vonzerejének emelése. A városmarketing akciók elsődlegesen az alábbi célcsoportokra koncentrálnak: •vállalkozói szféra: helyi és hazai gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, befektetők •civil szféra: a város és környezetének lakossága, illetve az idelátogatók. 187 Bácsalmás Innovatív Kft.
A fentiekben felvázolt célok elérése érdekében ki kell dolgozni Bácsalmás Város Marketing stratégiáját, melynek a következő fejezeteket kell tartalmaznia: -
Helyzet feltáró tanulmány
-
Stratégiai fejezet
-
Operatív fejezet
-
Monitoring
-
Fenntartás és partnerség
A városmarketing stratégia alappillérei: -
Gazdaság: versenyképes, helyi alternatív energiára alapozott gazdaság és befektető vonzó környezet megteremtése
-
Ember: A lakosság és a városba látogatók életminőségének javítása
-
Önkormányzati
Kommunikáció:
A
lakosság
tájékoztatása
az
önkormányzati
tevékenységről. -
Image építés: Arculatépítés. Média szerepének növelése. Ezen területekre kell alapozni Bácsalmás Város marketingstratégiáját és ezen tematikus
területekre kell a szükséges tevékenységeket megtervezni. A felvázolt komplex beavatkozások segítségével teremhető meg a kommunikáló Bácsalmás, mely képes keresletet generálni és kielégíteni azt.
188 Bácsalmás Innovatív Kft.
10. Helyi szabályozási rendszer A város-rehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek közé sorolható a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló helyi szabályozási környezet és gyakorlat. Az önkormányzati rendeletek és szabályzatok hatékony alkalmazása olyan hátteret teremthet, amely igen jelentős mértékben képes segíteni a fejlesztéseket és a különböző források felhasználását. Megfelelő hátteret és támogatást biztosító helyi szabályozás hiányában viszont az erőforrások felhasználásának hatékonysága is számottevően rosszabb lehet. Fontos, hogy az önkormányzati szabályozás kiszámítható és következetes legyen, illetve, hogy az önkormányzati rendeletek megalkotásánál vagy módosításánál vegyék figyelembe a város kitűzött és elfogadott stratégiai célrendszerét, ezzel elősegítve azok minél hatékonyabb megvalósítását. Ugyancsak lényeges, hogy a szabályozási háttér támogató adminisztrációs környezetben működjön.
189 Bácsalmás Innovatív Kft.
11. A városfejlesztő társaság Az IVS-ben előrevetített akcióterületi fejlesztések, köztük a funkcióbővítő, illetve szociális város rehabilitációra irányuló akcióterületi tervek (ATT-k) megvalósításához professzionális városfejlesztési projekt menedzsment szükséges. A város rehabilitációs tevékenységek megvalósításához legalább 7-8 éves időtartamra szóló, de esetenként 10-15 évre szóló feladatellátással kell megbízni az adott városfejlesztő társaságot. A szóban forgó megbízatási időintervallum függ az Integrált Városfejlesztési Stratégiában előzetes és indikatív jelleggel megjelenő Akcióterületi Tervektől, melyek nem csak „funkcióbővítő”, vagy szociális rehabilitációs városfejlesztési akciókat vetíthetnek előre, hanem ezeken kívül számos másféle funkcionális tartalmú összehangolt városfejlesztési projekt sorozatot is. A különböző akcióterületeken megvalósuló különböző jellegű fejlesztések közös jellemzője hogy az adott területeken megvalósuló beavatkozások eredményeként létrejövő, ”új” városi szövetek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ezen megújult városrészek fejlesztésének igazodniuk kell az adott akcióterületre vonatkozó városrendezési tervekben meghatározott komplex műszaki, városépítészeti és funkcionális fejlesztésekhez, bővítésekhez. Az összehangolt városfejlesztési akciókat a végrehajtás alapjául szolgáló ATT-ben meghatározott -
idő alatt
-
mennyiségi és minőségi paraméterekkel
-
pénzügyi paraméterekkel,
kell végrehajtani. A városfejlesztő társaság által kijelölt projekt menedzsmentnek ezt a végrehajtási folyamatot kell eredményesen összefogni és irányítani. Munkája során úgy kell koordinálni a felmerülő feladatokat, hogy azok mindig megfelelő minőségben, kellő időben legyenek elvégezve az előirányzott pénzügyi feltételek betartása mellett.
190 Bácsalmás Innovatív Kft.
A bevált európai és hazai gyakorlat tapasztalatai szerint általában az önkormányzati városfejlesztő társaságok tudnak leginkább megfelelni az operatív városfejlesztési projekt menedzsment szervezeti feladatának. A városfejlesztési akciók professzionális előkészítése és megvalósítása céljából gazdasági társasági formában létrehozott, rugalmas, eredményorientált szervezetre van szükség. Ilyen, Bácsalmás Város által létrehozott, 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő városfejlesztési szervezet az Innovatív Kft. Feladatkörébe tartozik a város vállalkozóival való kapcsolattartás, pályázatok írása, városfejlesztési koncepciók összeállítása, innovatív tevékenységek meghonosítása, a helyi gazdaság élénkítése. A már működő szervezet megfelelő képzettséggel bíró projekt menedzsmentet foglalkoztat és az önkormányzat további szakemberekkel áll a Kft. rendelkezésére (építőmérnök, műszaki ellenőr pénzügyi szakemberek). Segítségével lehetővé válik, hogy az önkormányzat pénzügyi szempontból hatékonyan valósítsa meg a városfejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat számára könnyen átlátható a társaság tevékenysége és így könnyen követhetővé válnak az éppen aktuális folyamatok, feladatok. Előnyös továbbá azért is, mert lehetővé válik az önkormányzati költségvetés tehermentesítése. Hatékonyabb városfejlesztési koordináció valósítható meg az akciók tervezése és megvalósítása során. Mindezen előnyök megléte mellett a 100%-ban önkormányzati tulajdonú Innovatív Kft. és az alkalmazásában álló szakemberek megléte a város fejlesztésének szolgálatában mindent megtesznek a szükséges feladatok megvalósításáért. Az Innovatív Kft végzi jelenleg Bácsalmás Város városfejlesztéssel kapcsolatos feladatait, melyek a következők: fejlesztési programok kidolgozása, pályázatok előkészítése, pályázatok megírása és megvalósítása, monitoring. A gazdasági társaságban jelenleg 1 fő ügyvezető 3 fő projektmenedzser dolgozik napi 8 órában. Azonban a meglévő szervezeti és humánerőforrás mellett az Innovatív Kft-ben szükséges szervezeti és strukturális változtatásokat végre kell hajtani. Ezen reformokat a városfejlesztő társasággal szemben támasztott követelmények teszi szükségessé.
A városfejlesztési társaság átalakításával kapcsolatos követelmények – A felügyelő bizottságban a város képviselő testületének tagjai vegyenek részt az átláthatóság biztosítása miatt 191 Bácsalmás Innovatív Kft.
– Gazdasági tevékenységéből keletkező nyereséget város fejlesztési tevékenységre kell visszafordítani, ezen tényt az alapító okiratába be kell vezetni. – Megfelelő szabályozottság legyen az önkormányzat és a Kft között annak érdekében, hogy az érintett akcióterületen az önkormányzati vagyonnal gazdálkodni tudjon. Bácsalmás
város
Önkormányzatának
rendeletben
kell
szabályozni
a
következő
tevékenységeket: -
Az önkormányzat, mint tulajdonos jogainak gyakorlásának kérdése
-
Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása
-
A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása
-
Az akcióterületi fejlesztések szabályozása
-
A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei
-
Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei
-
A városfejlesztő társaság törzstőkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás
Az önkormányzat és a (Innovatív Kft ) városfejlesztő társaság megállapodást kell kötnie a fejlesztések megvalósítására a kijelölt akcióterületeken, amelynek minimálisan a következőket tartalmazza: – a városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen – az akcióterület fejlesztése során keletkező fejlesztési bevételeket a Kft-nek vissza kell forgatnia a város fejlesztésébe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el; – az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét; –
a belsőellenőrzés rendjét;
11.1. Szervezeti felépítés és felelősségi körök A gazdasági társaság ügyvezetője 192 Bácsalmás Innovatív Kft.
Gyakorolja a gazdasági társaság ügyvezetői feladatait, vezeti a városfejlesztési társaságot, intézi az operatív ügyeket. Feladatait részmunkaidőben látja el. Operatív vezető: Felállítja és vezeti a projektmenedzsment szervezetet. Felelős a tervezésért, a projekt előkészítésért, a pályázatok megírásáért. Felelősen összefogja és koordinálja a projektek megvalósítását, pénzügyi elszámolását és a monitoring tevékenységet. Vezeti és koordinálja a városmarketing, a tervezői és a gazdasági csoport tevékenységét. Tervezői csoport és csoport vezető: A tervezői csoport és csoport vezető végzi az
IVS felülvizsgálatát és monitoringját.
Elkészíti és felülvizsgálja az akció területi terveket. Az egyes városfejlesztési tevékenységek összehangolását koordinálja. Gazdasági csoport és csoport vezető A gazdasági csoport és csoport vezető készíti el a költségvetéseket, a gazdaságossági számításokat és elemzéseket, finanszírozási formákat. A megvalósításhoz kapcsolódó pénzügyi – számviteli feladatokat látja el. Műszaki ellenőr A megvalósítás során felügyeli a beruházásokat műszaki szempontból, valamint együtt működik a kivitelezők kiválasztásában és a közbeszerzési eljárásban. Városmarketing csoport A városmarketing csoport elkészíti, felülvizsgálja, valamint végrehajtja a városi marketing tevékenységet. A 32. ábra szemlélteti a városfejlesztési társaság szervezeti felépítését. 193 Bácsalmás Innovatív Kft.
Városfejlesztő társaság szervezeti ábra Ügyvezető Igazgató
Operatív Csoport és Csoport Vezető
Műszaki vezető
Tervezői Csoport és Csoport Vezető
Gazdasági Csoport és Csoport Vezető
Városmarketing csoport
Forrás: Saját forrás
32. ábra
11.2. Városfejlesztő társaság által ellátott feladatok 1. Akció területi terv/ek elkészítési, aktualizálása és szükséges felülvizsgálata 2. Partnerség biztosítása, tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása, lakosság és gazdasági társaságok bevonása 3. Magán tőke, gazdasági szektor által fejlesztések generálása 4. Nem fizikai infrastrukturális fejlesztések megvalósítása 5. Monitoring tevékenység 6. Projekt előkészítés, pályázat írás 7. Projektek végrehajtása 194 Bácsalmás Innovatív Kft.
12. Településközi koordináció mechanizmusai Bácsalmás Város a bácsalmási kistérség központjaként 7 környező települést foglal magába. Ezen települések fejlődésük érdekében közösen alakítják ki fejlesztési stratégiáikat. Bácsalmás
Város
IVS-ével
párhuzamosan
a
kistérség
települései
is
Integrált
Településfejlesztési Stratégiákat alkotnak a középtávú fejlődésük megvalósítása érdekében. A települések képviselőik útján rendszeresen tartják egymással a kapcsolatot és közös stratégiákkal alakítják ki saját és a kistérség fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket. A települések polgármesterei, jegyzői, küldöttei saját önös érdekeik mellett a kistérség más településeinek érdekeit is figyelembe veszik döntéseik meghozatalánál. Így az LHH (Leghátrányosabb
Helyzetű
Kistérségek)
tervdokumentumának
megalkotásánál
is
konszenzusos megállapodásra jutottak a fejlesztések szükségességét illetően. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia településközi egyeztetése a kistérség szintjén történt meg Egyrészt a fő fejlesztési irányvonalak és prioritások meghatározása is a kistérség fejlesztési dokumentumaiból lett levezetve, másrészt a város bizonyos akcióterületeinek fejlesztése a kistérség fejlődését is szolgálja. A városközpont funkcióbővítése, a város rehabilitációja, illetve a szegregátum felszámolása a kistérség érdeke is, így támogatása biztosított kell, hogy legyen. Fontos, hogy az IVS-ben foglaltak megvalósulásáról a kistérség mindenkori vezetése tájékoztatva legyen illetve a bácsalmási város-rehabilitációt illetően a megvalósítás folyamán folyamatos legyen az egyeztetés a város és a kistérség között. Ez azért is fontos, mert a Központi városrészben tervezett fejlesztések közül számos olyan fejlesztés is szerepel melyeknek szerepe város határain is túlmutat. Az IVS-ben megfogalmazott fejlesztések (beavatkozások, projektek) többsége térségi szintű beruházásnak tekinthetők, a térségi feladat ellátásban aktívan részt vesznek. Az alábbi 70. táblázatban a városi szerepkörben megjelenő fejlesztések láthatók. 195 Bácsalmás Innovatív Kft.
Forrás: Saját forrás
70. táblázat
Városi szerepkörben megjelenő fejlesztések Nemzetközi
Országos
Regionális
Megyei
Gazdaság
Közlekedés, távközlé s
Vasútállomás rekonstrukc iója
Autóbusz és vasúti közleked és összhang jának megtere mtése
Kistérségi Tudás és Információs Központ ( Bácska Helyi Termék Klaszter ) Vállalkozói telephely kialakítása (Tüzép telepen ) Madaras - Bácsalmás összekötő út kiépítése Bácsalmás határra vezető út rekonstrukciója
Piaci vásárcsarnok építése Kereskedelem Tűzoltóság épületének rekonstrukciója
Állam – igazgatá s
Vörösmarty Általános Iskolai tagintézmény rekonstrukciója Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése Központi Óvoda rekonstrukciója Tudás és Információs Központ Kistérségi egészségügyi központ fejlesztése
Oktatás
Egészségügy
Hitéleti és szociális segítségnyújtás Családi napközi Integrált szolgáltató központ
Szociális ellátás
Kultúra
Gyűjtemények Háza rekonstrukc ió Szabadidős és Rekreációs Központ Sportcsarnok 196 rekonstrukciója és bővítése
Turizmus, rekreáci ó
Bácsalmás Innovatív Kft.
A táblázatban szereplő projektek közül az alábbiak várhatóan kistérségi beruházásként fog megvalósulni: Vörösmarty Általános Iskolai tagintézmény rekonstrukciója, Kompetencia alapú oktatás és IPR bevezetése, Központi Óvoda rekonstrukciója, Szabadidős és Rekreációs Központ. A Göböljárási út kiépítése Madaras – Bácsalmás önkormányzatok konzorciumával fog megvalósulni. Kistérségi partnerségi rendezvényeken került a helyzetelemzés és a stratégia megvitatásra.
13. Ingatlangazdálkodási koncepció Bácsalmás Város önkormányzata elkészítette az ingatlangazdálkodási koncepcióját, melyben meghatározta, hogy miként kívánja ingatlanjait hasznosítani. A koncepció kiterjed mind a forgalomképes mind a forgalomképtelen vagyonra és megjeleníti az IVS-ben való szerepüket is. Az ingatlangazdálkodási koncepció táblázatai az 1. számú mellékletben találhatók meg. A következő 71. táblázat azokat az ingatlanokat tartalmazza, melyeket az IVSben szereplő beavatkozások érintenek. Beavatkozással érintett ingatlanok Helyrajzi
Térképhiv
szám
atkozás
1041,1198,11
Hősök tere
98/A/5-
14
Használat jellege Szakorvosi Rendelőintézet
6,1198/A/7, 1198/A/4 1264/1
Hősök tere 7
1976/4
Szent
Gyűjtemények háza
Szent
IVS-ben
Akció
korlátok
szereplő
megnevezése
Vegyes
funkció Kistérségi
Tudás
tulajdonú
egészségügyi
Információs Akció
társas
központ
Terület
Sporttelep
Tűzoltóság
terület
és
ingatlan rekonstrukciója a Hősök tere Ifjúsági – Tudás 6
János u 1
1979
Hasznosítási
jelenleg közösségi
és
Információs Akció
innen
( Retro – ház ) Terület
közelíthető
intézmény
meg PetőfiVSE
Szabadidős
és Szabadidő
és
használatára
Rekreációs
Rekreáció
Akció
átadva
Központ
Terület
Bácsalmási
kialakítása Tűzoltóság
Szabadidő
és 197
Bácsalmás Innovatív Kft.
János u 3
Közhasznú
épületének
Rekreáció
Tűzoltó
rekonstrukciója
Terület
Akció
Egyesület használatába 1987
Szent
Művelődési
János u 9 1276
1267
1985
központ
n Kiadva
Tudás
üzemeltetésre
Információs
Információs Akció
Központ Rekonstrukció
Terület Tudás
Szent
Vörösmarty M.
2010-ig Általános
János u 26
Általános iskola
Iskola
Petőfi
Vörösmarty M
Általános
60/a
Általános iskola
iskola, óvoda
Szent
Központi Óvoda Sportcsarnok Sportcsarnok
u
János u 7. 1042
Rákóczi út húsáruda
1230/2
Bolt
Piac része
közterületen
kőépület Rákóczi u
Csak földterület
9/a (faház,
bérbe adva
és Tudás
üzlet ) Rákóczi u
Rekonstrukció
Rákóczi u
Lakás
Lakás
9. 1230/1/A/3
Lakás
Információs Akció Rekonstrukciós
Terület Szabadidő
és
és bővítés
Rekreáció
Akció
Piaci
Terület Tudás
vásárcsarnok
Információs Akció
üveges üzlet
Információs Akció
vásárcsarnok
Kisegítő Iskola
31.
1976/4
Szent
és
Vegyes
Piaci
Tudás
tulajdon
vásárcsarnok
Információs Akció
Vegyes
Piaci vásárcsarnok
tulajdon
Korona u
és
Zsivanov féle Piaci
Vegyes
9. 1240
és
Terület Tudás
tulajdon
Rákóczi u
Terület Tudás
Terület
9. 1230/1/A/2
és
Információs Akció
üveges 1230/1/A/1
és
Felépítmény,
Piaci vásárcsarnok
és
Terület Tudás és Információs Akció Terület Tudás és Információs Akció Terület Tudás és
Jelenleg
Integrált
korlátozottan
szolgáltató
Információs Akció
forgalom
központ
Terület
képes Sportpálya és
Szabadidős és
Szabadidő és 198
Bácsalmás Innovatív Kft.
János u 1. 1977
1980/6
öltöző
Rekreációs
Rekreáció Akció
PVSE
Központ Szabadidős és
Terület Szabadidő és
János u 1
szolgálati
Rekreációs
Rekreáció Akció
Strand és
lakás Innovatív Kft
Központ Szabadidős és
Terület Szabadidő és
tulajdon
Rekreációs
Rekreáció Akció Terület Szabadidő és
Szent
öltöző sportcélú lakás
Régi medence
térburkolat 1980/7
1980/10
Szent
Beépítetlen
Napozó és
Központ Szabadidős és
János u 5.
terület
játszótér az
Rekreációs
Rekreáció Akció
Tanuszoda
uszodához Korlátozottan
Központ Szabadidős és
Terület Szabadidő és
forgalomképe
Rekreációs
Rekreáció Akció
s
Központ Piaci
Terület Tudás és
vásárcsarnok
Információs Akció
Szent János u 5.
1231
Táncsics u.
konyha
Napköziott honos 270/2
2924
Terület
konyha Kunép
nincs
Megosztás
Telephely
Utak és utcák
telep
használatban
alatt
kialakítás
rekonstrukciója
Telephely
Akció Terület Alternatív
kialakítás
energetikai
Vasúttól
Tüzép telep
Bérbe adva
délre és a Bajmoki
fejlesztések Akció
úttól Ny-ra
Terület
Forrás: Saját forrás
71. táblázat
199 Bácsalmás Innovatív Kft.
14. Partnerség Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítésének fő célja hogy a városfejlesztéssel foglalkozó szakemberek, érintettek és döntéshozók számára útmutatást adjon a városrehabilitációs tevékenységek ajánlott módszereiről, elsősorban a város-rehabilitáció stratégiai kereteiről (Integrált Városfejlesztési Stratégia), a városfejlesztési akciók integrált fizikai és pénzügyi
tervezéséről
(akcióterületi
terv),
valamint
a
hatékony
intézményrendszer
kialakításáról (városfejlesztő társaság). A városfejlesztés egy kistérségi központ esetében összetett folyamat, amelynek során számos szereplő (önkormányzat, lakosság, gazdasági szereplők, civil szervezetek stb.) érdekeit kell figyelembe venni, ugyanakkor a fejlesztések hatékonysága megköveteli a források koncentrálását is. Az IVS-el szemben elvárás a partnerségi alapú tervezés és megvalósítás, amely biztosítja, hogy az érintett csoportok szempontjait is figyelembe vegyük a stratégiában kialakított célok megfogalmazásánál. A széleskörű partnerség többféle módon került biztosításra. A következőkben a lakosság, a civil szektor, a gazdasági szektor és az önkormányzati vezetők bevonását és azok eredményei kerülnek bemutatásra.
14.1. Kérdőíves megkeresések és interjúk Az előirányzott fejlesztések, beruházások, rekonstrukciók megfogalmazása előtt minden esetben a lakosság (vállalkozók, civil szervezetek, közszféra szereplői stb.) igényeinek, kívánságainak felkutatására, kérdőívekkel történő megkeresésére került sor. Ezen kérdőívek elemzésekor számos olyan a lakosság körében megfogalmazódó igényekre derült fény, amelyek során megtudhattuk, hogy milyen fejlesztésekre lenne szükség (munkahelyteremtő-, szórakozási lehetőségekre vonatkozó-, közbiztonság növelésére irányuló fejlesztések) a lakosság igényeinek mind szélesebb fokú kielégítése céljából. Ezen kérdőívek folyamatos rendszerezésével, az adatok feldolgozásával, összegzésével nyilvánvalóvá vált a fejlesztési területek rangsora, fontossági szempontok, lehetőségek szerint. A lakossági igényfelmérés eredményeiről a következőkből értesülhetünk.
200 Bácsalmás Innovatív Kft.
Összegzés (Diákok által megválaszolt kérdések) A diákok válaszai hasonlóságot mutatnak, a lakossági kérdőívekkel, mert a munkahelyek problémája itt is felmerül. A fiatalok egyre kisebb mértékben szeretnének a városban maradni, és erre utal, hogy a szórakozás, a szabadidő eltöltés, és a sport tevékenységek terén fejlődni kell, mert sok hiányosságra hívták fel a figyelmet a diákok. A hagyományok, és a nevezetességek bizony pár alkalommal fejtörést jelentettek a diákok számára, és feldolgozás közben számunkra is, hogy konkrétan mit szerettek volna leírni. Megfigyelhető volt az egyes gondolatok terjedése, de összességében a többségnél jó, értelmes gondolatok kerültek előtérbe. Összegzés (Felnőtt lakosság által megválaszolt kérdések) A felnőtt lakosság válaszai alapján a következő kép alakult ki a kérdőívek feldolgozása után. A válaszadók nem látják túl rózsásan a helyzetet, nem szeretik a bizonytalanságot, a munkahelyi függést, a munkahelyi kiszámíthatatlanságot. Nem tudnak tervezni, romlik az életszínvonal és a megélhetési biztonságuk. Ezért sokan a költözést tervezik. Az emberek nagy részét csak a család, rokonok, barátok, az ingatlan „eladhatatlansága” köti még a városhoz. Ez viszont hosszú távon kevés lesz a város „fennmaradásához”, fejlődéséhez. A fejlődés viszont várat magára, a vállalkozók nem merik felvállalni, mert a fizetőképes kereslet fogy, és így az ő megélhetési lehetőségeik is csökkenek. A lényeg hogy célok, és összefogás kell a helyzet megváltoztatására. A következő 33. ábra a lakosság által fejlesztendő 5 legfontosabb területet mutatja be. A táblázat és a felmérés szerint a legfontosabb három fejlesztésre szoruló terület a következő: munkahelyteremtés, egészségügy és oktatás fejlesztés.
201 Bácsalmás Innovatív Kft.
A lakosság által megfogalmazott 5 legfontosabb fejlesztendő terület Fejlesztendő területek Fejlesztések
Közbiztonság Szórakozás Iskola, óvodafejlesztés Egészségügy
13,33% 15,13% 21,79% 23,59%
Munkahely
50,00%
0,00 10,00 20,00 30,00 40,00 50,00 60,00 % % % % % % % Forrás: Saját gyűjtés
33. ábra.
14.2. Partnerségi rendezvények Különböző partnerségi rendezvények alkalmával szintén a lakosság bevonására, kikérdezésére, véleményének meghallgatására került sor. Ilyen visszatérő rendezvénysorozat az EX ANTE Tanácsadó Iroda által több alkalommal megtartott tájékoztató fórum, vitafórum. A partnerségi rendezvényen részt vett a térség 8 önkormányzatának polgármestere, a térség 16 projektmenedzsere, a város gazdasági életének
szereplői.
A megtartott rendezvényen
bemutatásra került Bácsalmás IVS-ének helyzetelemzése, valamint a levont következtetések. A különböző területek megvitatásra kerültek, majd a résztvevők elfogadták a helyzetelemzést és annak megállapításait. A későbbiek folyamán megrendezésre kerülnek további partnerségi rendezvények az EX ANTE vezetésével, melynek keretén belül bemutatásra és megvitatásra kerül a Bácsalmás Város IVS-ének stratégiája, valamint a kistérség további 7 településének integrált településfejlesztésének stratégiai irányvonalai. Ezeken a rendezvényeken megfognak jelenni a térség polgármesterei, a 16 projektmenedzser, vállalkozók, gazdasági társaságok, fejlesztési bizottság tagjai, civilszervezetek képviselői.
202 Bácsalmás Innovatív Kft.
14.2.1. Helyi médiában való megjelentetés Az IVS széles körű társadalmasítása és a partnerség biztosítása érdekében Bácsalmás Város honlapján folyamatosan olvashatóak mindazon információk melyek az IVS írására, annak jelentőségére utalnak. Megtalálhatóak az elkészült anyagok, „power point”-os bemutatók is, valamint véleményeket írhat az olvasó. 14.2.2. Önkormányzat vezetőinek részvétele Bácsalmás Város Önkormányzatának vezetői aktívan részt vettek az IVS készítésében. Az IVS elkészítése szakaszokra lett bontva, melye a következő 72. táblázatban tekinthető meg. IVS előrehaladás és önkormányzat felé történő beszámolás részei Szakasz megnevezése Bevezető rész
Elkészítésének dátuma 2009. március 13.
A város szerepe Városi szintű helyzetértékelés Városrészek elemzése
2009. április 10.
Szegregátumok Stratégia Megvalósulás eszközei
2009. április. 20.
Partnerség Eredmények és monitoring
2009. április. 30.
Forrás: Saját forrás
72. táblázat Minden szakasz végén az addig elkészült anyagrész megküldésre került a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság számára, valamint a Képviselő Testület tagjai részére. A bizottság és a Képviselő Testület a részeket megvitatta, majd határozatában elfogadta azokat. A határozatok, valamint a képviselő testületi ülés videó felvétele a város honlapján megjelenik, ezáltal is biztosítva a lakosság, a civilszektor és a gazdasági szféra tájékoztatását.
14.2.3. IVS Képviselő Testület jóváhagyása előtti javaslattételi folyamat 203 Bácsalmás Innovatív Kft.
Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát Bácsalmás Város Képviselő Testülete 2009. április 28-án tárgyalta. Ezt megelőzően a társadalmasítás jegyében és a partnerség biztosítása érdekében az elkészült teljes dokumentációt véleményezésre átadtuk a következő73. táblázatban foglaltak szerint. Jóváhagyás előtti véleményezés Célcsoport Intézmény vezetők Civilszervezetek képviselői Munkaügyi Központ Gazdasági szektor képviselői Bácsalmás Város lakossága
Bevonás módja Dokumentum átadása, írásos javaslattétel Dokumentum átadása, írásos javaslattétel Dokumentum átadása, írásos javaslattétel Dokumentum átadása, írásos javaslattétel A Város honlapján való közzététel, e-mail cím megadása
Forrás: Saját forrás
73. táblázat Az IVS minőségbiztosítását az EX ANTE Tanácsadó Iroda végezte az elkészítés folyamatába ágyazva.
15. Az IVS eredményeinek nyomon követése (monitoringja) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása 204 Bácsalmás Innovatív Kft.
A stratégia megvalósulásának mérésére objektív mutatókat alkalmazunk. Indikátorok és mutatók kerültek meghatározásra a stratégia alkotása során, melyek alkalmasak az eredmények számszerűsítésére tematikus célonként. ( 74. táblázat ) A megvalósulás mutatói Indikátor
Mérték
Bázis
Cél
Cél érték
Mutató
egység
érték
érték
elérésnek
forrása
dátuma
1.Versenyképes
helyi
gazdaság
megteremtése -
Létrehozott fizikai infrastruktúra
-
Klaszterekben, támogatott
db
2016
nyzat
együttműködésékben résztvevő vállalatok
%
2016
db
2016
árbevételének növekedése -
önkormá
A klaszterben, hálózati
önkormá nyzat KSH
együttműködésben részt vevő vállalkozások száma ÁFSZ
-
Megőrzött munkahelyek száma
db
2016
-
Teremtett új munkahelyek száma
db
2016
-
Betelepülő, új vállalkozások
db
2016
önkorm.
-
Munkanélküliek száma
fő
2016
ÁFSZ
-
Kialakított gazdasági telephelyek
számának növekedése
db
2016
-
db
2016
- Létrehozott központok száma
db
2016
- Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe
fő
2016
Új városi funkciók betelepedése / a
ÁFSZ
önkorm. önkorm.
fejlesztés nyomán elérhető önkorm. fő
bevont hátrányos helyzetűek száma - Létrehozott/megújított zöldterületek
m2
2016
km
2016
fő
2016
önkorm
aránya 2.Mobilitás biztosítása -
Megépült / felújított utak hossza
-
Kistérségi
központot
közúton
és
tömegközlekedéssel 15/20/30 percen belül
önkorm. önkorm
205 Bácsalmás Innovatív Kft.
elérő lakosság számának növekedése -
Kerékpáros
forgalom
növekedése
a
fő/nap
2016 önkorm
beavatkozás területén - Kialakított parkolók száma
2016
önkorm.
3.Szabadidő és rekreáció megteremtése, kultúra fejlesztése - Korszerű, felújított vagy létrehozott
db
2016
fő
2016
fő
2016
- Integrációval érintett tanulók száma
fő
2016
- Kompetencia alapú oktatási programokra
fő
2016
db
2016
db
2016
- Képzésben résztvevők száma
fő
2016
- Létrehozott központok száma
db
2016
db
2016
db
2016
közösségi vagy rekreációs intézmények száma -
Közösségi
és
sport
programokat
igénybevevő helyi lakosság száma - A kulturális létesítményeket látogatók száma 4.Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása önkorm. oktatási intézm.
és informatikai eszközökre építő pedagógus (tovább)
képzést
végző
intézmények
hallgatóinak száma - A fejlesztésben érintett intézmények száma - Kompetencia alapú oktatást bevezető intézmények
száma
(legalább
önkorm. oktat.int.
4
kompetencia terület 3 évfolyamon) oktat.int. önkorm.
5.Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése - A támogatott intézményekben létrehozott
önkorm.
új egészségügyi szolgáltatások száma - Új szociális, gyermekjóléti, közösségi
önkorm.
206 Bácsalmás Innovatív Kft.
alap- és nappali szolgáltatások száma -
Gyermekjóléti
napközbeni
vagy
gyermekek
ellátásában
részesülő
fő
2016
önkorm.
fő
2016
önkorm.
gyermekek száma -
Fejlesztő
tevékenységben
részesülő
gyermekek száma Forrás: Saját forrás
74. táblázat Az IVS rendszeres felülvizsgálatát, aktualizálását 3 évente kell elvégezni. Ezen tevékenységet a városfejlesztő társaság tervezői csoportja végzi és a képviselő testület határozatában hagyja jóvá. Amennyiben rendkívüli esemény, nem várt beruházási lehetőség jelentkezik, úgy soron kívüli felülvizsgálatot kell elvégezni. A tervező csoport által készített módosított IVS-t szintén a képviselő testület határozatában hagyja jóvá.
16. Bácsalmás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának összefoglalója
207 Bácsalmás Innovatív Kft.
Bácsalmás helyzetértékeléséből kitűnik, hogy a város folyamatos fejlődésen ment keresztül. Kialakulása során adottságaiból kifolyólag a mezőgazdasági termelés vált domináns tevékenységgé, amely napjainkban is meghatározza a város lakóinak életét. Mivel Bácsalmás határ menti település, így fejlődését nagyban meghatározták a mindenkori történelmi, politikai viszonyok is. A jelenlegi trianoni határvonal kialakulása előtti időkben a város fejlődése dinamikusabb volt. Az 1800-as évek közepéig a város mai területe, a jellegzetesen mezővárosi jellegű települési struktúra, valamint a városképet kialakító épületek, közparkok, utcák zöme kialakult, a város nagy részben elnyerte a mai formáját. A trianoni határvonal kialakítása után és az azt követő években, valamint a II. világháború utáni időszakban a város fejlesztésére határ mentisége miatt egyre kevesebb hangsúlyt fektettek. A mezőgazdasági termelés domináns jellege továbbra is fennmaradt, ipari fejlesztések
a
településen
nem
történtek.
A
város
közlekedésének
fejlődését,
megközelíthetőségét szintén befolyásolta a határ mentisége. A főútvonalaktól való távolsága és a vasúti közlekedésének hanyatlása szintén negatívan befolyásolta gazdasági fejlődésének lehetőségeit. A mezőgazdaságban a 90-es években végbemenő változások következtében a helyi Agráripari Zrt. munkaerőigénye csökkent, aminek következményeként a munkanélküliek tábora folyamatosan nőtt és évről-évre tartósan magas értéket mutat. Mindezen tényezők következményeként megállapítható hogy a város kevés munkalehetőséggel rendelkezik. Egyre több a hátrányos helyzetű, létminimumon élő család. Lehetőségek hiányában sok fiatal vidéken keres magának jobb feltételeket a saját és családjuk jobb megélhetése érdekében. A jelenlegi negatív tendenciák ellensúlyozásaként középtávon fejlesztési elképzeléseket fogalmaztunk meg. Ezen fejlesztések megvalósulásával a városban nőni fog a foglalkoztatottak száma, különböző új funkciókkal ellátott létesítmények jönnek létre. Mind a közlekedés mind pedig a turizmus, szolgáltató szektor területein jelentős fejlesztések valósulnak meg, melyeknek következtében a lakosság helyben maradásának feltételei is javulni fognak. A fejlesztési célok eléréséhez 3 részre osztottuk a várost. Ezek a következők: •
Nyugati Városrész
•
Keleti Városrész
•
Központi Városrész
Ezen városrészek fejlesztési területek, témakörök szerint lettek lehatárolva. További konkrét fejlesztéseket tartalmazó tervek az Akcióterületi Tervekben vannak feltüntetve, kifejtve. 5 különböző akcióterületet különböztethetünk meg. Ezek a következők: 208 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
Szabadidős és rekreáció AT
•
Tudás és információ AT
•
Alternatív energetikai fejlesztések AT
•
Természetvédelmi AT
•
Utak és utcák rekonstrukciója AT
A középtávú (7-8 év) időszakra előirányzott fejlesztések következményeként Bácsalmás Város egy olyan település lesz, ahol a lakosság nagy része megtalálja a számára megfelelő megélhetéshez szükséges feltételeket, munkalehetőségeket. A szórakozási-, kikapcsolódási lehetőségek mellett a turisztikai látnivalók, természetvédelmi értékek rekonstrukciójával, népszerűsítésével nőni fog a város vonzereje, lakosságmegtartó ereje. A rendezett közterületekkel, parkokkal, az épített környezet további állagmegóvásával javulni fog a város megítélése. A természetvédelmi területek fenntartásával, újabb területek fásításával nőni fog Bácsalmás levegőjének tisztasága, minden polgár számára élhetőbbé, esztétikusabbá válik a város.
17. Felhasznált irodalom
209 Bácsalmás Innovatív Kft.
•
Városfejlesztési kézikönyv (Második, javított kiadás), Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági
Minisztérium,
Területfejlesztésért
és
Építésügyért
Felelős
Szakállamtitkárság, 2009. január 28. •
Horváth Zoltán- Sövény Mihály- Szénásiné Harton Edit: Bácsalmás- Fejezetek egy felső bácskai kisváros történetéből, 1999
•
A Bácsalmási és a Jánoshalmi Kistérség szociális felzárkóztatási terve
•
Bácsalmási Kistérség Komplex Felzárkóztatási Terve ( LHH program )
•
Bácsalmás Kistérség Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés
•
Bácsalmás Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzés
•
www.bacsalmas.hu
•
www.kir.hu
•
www.ksh.hu
•
www.teir.vati.hu
210 Bácsalmás Innovatív Kft.