Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor

T TÖ ÖR RT TÉ ÉN NE EL LE EM M 99.. T TA AN NM ME EN NE ET TJJA AV VA ASSL LA AT T

Új tananyag feldolgozása

Összefoglalás, gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám 74 óra

Kerettantervi órakeret 65 óra

Az őskor és az ókori Kelet

7

2

9

8

Az ókori Hellász

9

2

11

11

Az ókori Róma

11

3

14

12

A középkor

14

4

18

18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

14

4

18

16

4

4

Témák

A projekttémák feldolgozása

A tanmenetjavaslatban található rövidítések magyarázata: F: fogalmak, szakkifejezések É: évszámok N: nevek T: topográfiai ismeretek ÉK: értelmező kulcsfogalmak TK: tartalmi kulcsfogalmak A kerettantervi követelményekben nem szereplő fogalmakat, neveket, évszámokat és helyszíneket dőlt betűvel jelöltük.

2

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója

Célok, feladatok

Fejlesztési terület

Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET 1.

Bevezető óra

2.

1. Az őskor

3.

3

Ismerkedés a tanulócsoporttal.

Az őstörténet forrásainak bemutatása. Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete. Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása. A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések. A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért jött létre a mezolitikumban a letelepült életmód, és ez mennyiben segítette elő az élelemtermelés kialakulását? 2. Az ókori Mezopotámia A mezopotámiai civilizáció hátterének és jellemzőinek feltárása. A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak a tisztázása. A főbb régészeti leletek kiemelése. A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. az őskorra vonatkozó forráscsoportok). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az őskor szakaszainak összehasonlítása). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. a letelepedést elősegítő tényezők). 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Mezopotámiában). A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. a kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján).

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neandervölgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin T: „termékeny félhold” ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, társadalom, népességrobbanás F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz ÉK: ok és következmény, történelmi forrás TK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

Témák órákra bontása 4.

5.

4

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 3. Az ókori Egyiptom

4. Hódító birodalmak

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az ókori Egyiptom legfontosabb művészettörténeti emlékeinek bemutatása. A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek Egyiptomban). A földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében (pl. öntözéses gazdálkodás jellemzői). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációjának történetében, kultúrájában).

F: piramisok, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és FelsőEgyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz

A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése. A látványos sikerek okainak feltárása. A birodalomszervezés közötti különbségek kiemelése. A főbb régészeti emlékek kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források a hódító birodalmak működéséről). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében).

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-ban-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom


7.

5


Célok, feladatok


Ismeretanyag

5. Az ókori zsidó állam és Az ókori zsidóság történetének Fönícia áttekintése. A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése. A politeizmus emlékei a héber Bibliában. A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi civilizáció vallásaival. Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása).

F: Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz

6. Az ókori India és Kína története

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek az ókori Kínában). A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében (pl. a földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában).

A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása. India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása. A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az indiai társadalmi viszonyok bemutatása a források alapján.

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, monoteizmus F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete) N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: életmód, állam, birodalom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

Témák órákra bontása 8–9.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.


Ismeretanyag

3. Kommunikáció Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján (pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása). 4. Tájékozódás térben és időben A megismert történelmi események időrendbe állítása (pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon).

AZ ÓKORI HELLÁSZ 10.

6

7. A poliszok világa

A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása. A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása. A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere). A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében (pl. az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők).

F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosítás N: Homérosz, Heinrich Schliemann É: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8–6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné ÉK: ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, város, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, kereskedelem, vallás


13.

14.

7

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 8. Az athéni demokrácia kialakulása

9. A spártai állam és társadalom

10. A görög poliszok mindennapjai

Célok, feladatok Az athéni történelem főbb eseményeinek bemutatása. Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia irányába tett lépések kiemelése. A főbb rendelkezések elemzése a források alapján. A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének bemutatása.


1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Drakón vérbosszúellenes törvénye. A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.) 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az athéni társadalom és állam átalakulása). Történelmi problémák felismerése és elemzése (pl. Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.) A spártai állam és társadalom bemutatása 1. Ismeretszerzés, tanulás az írásos források alapján. A források áttekintése és értékelése (pl. a A köztudatban élő Spárta-kép és a spártai társadalom rétegződése, régészeti feltárásokon alapuló életmód). megállapítások közötti különbségek 2. Kritikai gondolkodás kiemelése. A források kritikai kezelése (pl. Spártáról Spárta és Athén összehasonlítása a történetírásban kialakult hagyományos (társadalom és államszervezet). kép árnyalása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. az ókori Athén és Spárta államszervezetének összehasonlítása). Az athéni társadalom rétegződése, illetve 1. Ismeretszerzés, tanulás a nők és gyermekek helyzetének Az információk rendszerezése és bemutatása a források alapján. értelmezése (pl. az athéni társadalom A nők polgárjoga. rétegződése, a nők helyzete Hellászban, Az életkörülmények bemutatása. gyermeknevelés, életmód).

Ismeretanyag F: adósrabszolgaság, teherlezárás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazás É: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész T: Balkán-félsziget, Athén, Attika ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia F: dór, helóta, krüpteia, vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: Lükurgosz T: Peloponnészosz, Spárta ÉK: történelmi jelentőség és interpretáció TK: társadalmi csoportok, életmód, államszervezet, polgárjog, királyság F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion ÉK: történelmi jelentőség TK: társadalmi csoportok, polgárjog, életmód, népesedés


17.

8

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 11. A görög–perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A görög–perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. A marathóni futás legendája. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom).

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a görög–perzsa háborúk főbb szakaszai). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek Athénban, az antik dráma). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Periklész tevékenységének megítélése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Nagy Sándor hadjáratának áttekintése). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. a hellenizmus kultúrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése).

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégosz N: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiasz É: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepe T: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz, Parthenón

A poliszvilág válságát okozó események bemutatása. Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A kialakuló hellenizmus fogalmának értelmezése.

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 N: Démoszthenész, II. Philipposz, Nagy Sándor T: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: állam, birodalom, gazdasági rendszer, kultúra


19–20.

9

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 13. Az antik görög vallás és művelődés

Összefoglalás, ellenőrzés

Célok, feladatok


A görög vallás legfőbb jellemzőinek bemutatása. A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése. Az állatáldozat közösségformáló szerepe. A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. görög történetírás és filozófia). Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. görög mitológia).

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

3. Kommunikáció Folyamatábra, diagram elemzése/készítése (pl. az athéni demokrácia kialakulása). 4. Tájékozódás időben és térben Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a görög–perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján).

Ismeretanyag F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia ÉK: változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, életmód, vallás, kultúra



Célok, feladatok


Ismeretanyag

AZ ÓKORI RÓMA 21.

22.

14. Itália első évszázadai

15. A hódító Róma

Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára. A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

Róma hódítási szakaszainak feltárása. A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján. A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. írásos források és régészeti emlékek). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a köztársaság államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban).

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510 N: Romulus, Remus, Tarquinius Superbus T: Itáliai félsziget, Róma, Tiberis

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római–pun háborúk szakaszai). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. Róma birodalommá válása).

F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio É: Kr. e. 264–146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, életmód, városállam, államszervezet

ÉK: történelmi idő, ok és következmény TK: politika, gazdaság, birodalom

10


25–26.

11


Célok, feladatok

16. A köztársaság válsága A hódítások társadalmi hatásainak elemzése. A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése. Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatusi rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyett a békéért cserében fogadtak el. A Iulius–Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.


Ismeretanyag

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a polgárháború egyes szakaszainak áttekintése). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Marius, Sulla, Iulius Caesar). A történelmi problémák felismerése (pl. a köztársaság válságának okai, egyeduralmi törekvések). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Caesar intézkedései). 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a principatus kialakítása, a Iulius–Claudius-dinasztia császárai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a principatus rendszerének működése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Augustus önéletírása és a történelmi események).

F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44 N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, Brutus T: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14 N: Marcus Antonius, Octavianus– Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság


Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 18. Életmód és mindennapok Rómában

Célok, feladatok Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása. A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

28.

Összegzés, gyakorlás

A munkafüzet feladatainak megoldása.

29.

19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján. A keresztény egyház korai történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római nevek). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. Róma, a világváros). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból (pl. szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás).

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, Pantheon N: főbb római istenek

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Palesztinában, a Pilatus-felirat, keresztény szimbólumok). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Jézus életének és tanításának áttekintése).

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70 N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, kultúra

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalom, birodalom, vallás, monoteizmus

12


31.

13

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 20. A császárság évszázadai

21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció). A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében (pl. a terjeszkedés határai). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása).

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284–305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, Dacia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, államszervezet, egyeduralom A népvándorlás menetének áttekintése a 1. Ismeretszerzés, tanulás F: keresztényüldözés, egyház, térkép segítségével (egyes népcsoportok A források áttekintése és értékelése (pl. a püspök, zsinat, dogma, államvallás, vándorlási irányainak rögzítése). kereszténység diadalának forrásai). népvándorlás, hunok Constantinus látomásának átértelmezése. 2. Kritikai gondolkodás É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 A birodalom kettéválásának és a A történelmi változások nyomon N: Constantinus, Attila Nyugatrómai Birodalom bukásának követése (pl. a népvándorlás menete). T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, bemutatása. Feltevések megfogalmazása történelmi Ravenna A kereszténység 4. századi történetének személyiségek cselekedeteinek, elemzése a források alapján. viselkedésének mozgatórugóiról (pl. ÉK: történelmi idő, változás és Constantinus reformjai). folytonosság, ok és következmény, jelentőség TK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés, monoteizmus


33–34.

14

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 22. A Kárpát-medence a római korban


Célok, feladatok A római uralom értékelése a Kárpátmedencében. A főbb régészeti emlékek bemutatása. A főbb pannoniai és daciai városok áttekintése a térkép segítségével.

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak feldolgoztatása. Számonkérés.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a római uralom Pannóniában). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. római emlékhelyek a Kárpát-medencében).

4. Tájékozódás térben és időben Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása (pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása). Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása (pl. a hódítások szakaszai).

Ismeretanyag F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizáció É: Kr. u. 9–433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőség TK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A KÖZÉPKOR 35.

36.

15

23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

24. A középkori Európa születése

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere. A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található. Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása). Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása).

F: kancellária, grófság É: 732, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztia T: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra, államszervezet, közigazgatás A Német-római Birodalom létrejöttéhez 1. Ismeretszerzés, tanulás F: normannok, kora középkor, vezető események bemutatása. A források áttekintése és értékelése (pl. a önellátás, nyomásos gazdálkodás, A kora középkori demográfiai változások kora középkori gazdálkodás jellemzői). uradalom, hűbériség, feudalizmus, elemzése, a mezőgazdasági módszerek Az információk rendszerezése és majorság, földesúr, jobbágy, robot megismertetése. értelmezése (pl. a népvándorlás utolsó É: 933, 955, 962 A feudális társadalom kialakulásának hulláma). N: I. Ottó körülményei, az egyes társadalmi rétegek 2. Kritikai gondolkodás T: Német-római Császárság jogainak és kötelezettségeinek A történelmi problémák felismerése (pl. részletezése. a demográfiai változások okai, a feudális ÉK: történelmi idő, változás és társadalom kialakulása). folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: gazdasági tevékenység, termelés, életmód, társadalom, társadalmi csoport


38.

16

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 25. A keresztény világ kettéválása

26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

Célok, feladatok


Ismeretanyag

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése. A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. a keresztény egyház történelme a kora középkorban). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a szerzetesség kialakulása). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (egyházszakadás, és az invesztitúraharc).

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, invesztitúra, regula, teológia, Canossa-járás É: 1054, 1075 N: Szent Benedek, VII. Gergely T: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino

Az iszlám vallás történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése. A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az iszlám hit jellemzői, az arab terjeszkedés). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. Mohamed életének és tanításának áttekintése).

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: Mohamed T: Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra


40.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 27. Városfejlődés a virágzó középkorban

28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

Célok, feladatok A virágzó középkor időszakának a kiemelése, a korszak összehasonlítása a kora középkorral. A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete. A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete. A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése. A lovagi életmód és neveltetés bemutatása.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a középkori gazdálkodás jellemzői). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. városi önkormányzat és céhes gazdaság). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése (pl. a demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka).

F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza É: 11–13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra 1. Ismeretszerzés, tanulás F: keresztes hadjáratok, templomosok, A források áttekintése és értékelése (pl. a johanniták, lovag (társadalmi keresztes hadjáratok okai és szakaszai). helyzet, értékrend, harcmodor, Az információk rendszerezése és kultúra) értelmezése (pl. a lovagi életmód É: 1095, 1187, 1204, 1291 jellemzői). N: Szaladin, I. Frigyes, Oroszlánszívű Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, vallás

41.

17




44.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 29. Nyugat-Európa államai a középkorban

30. A középkor művelődése

Célok, feladatok A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete. A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése. A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. az angol rendi mozgalom dokumentumai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. a rendi monarchiák államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. a királyi hatalom helyzete).

Ismeretanyag F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchia É: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, államszervezet, közigazgatás 1. Ismeretszerzés, tanulás F: hét szabad művészet, teológia, Az információk rendszerezése és skolasztika, egyetem (karok, értelmezése (pl. középkor filozófiája, autonómia), kolduló rendek, egyetemek). eretnekség, inkvizíció, román 3. Kommunikáció stílus, gótika Önállóan gyűjtött képekből tabló N: Aquinói Szent Tamás, Assisi készítése (pl. román és gótikus építészet). Szent Ferenc, Szent Domonkos, III. Ismeretszerzés más tantárgyak és Ince szaktudományi munkákból (pl. T: néhány egyetem (pl. Bologna, szerzetesek világa, eretnekmozgalmak). Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó) ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

18


46.

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 31. A hanyatló középkor

32. Közép- és KeletEurópa államai a középkorban

Célok, feladatok A hanyatló középkor fogalmának az értelmezése, illetve a korábbi korszakokkal való összehasonlítás. A pápai főhatalom helyzetének az elemzése az időszakban. A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d'Arc történelmi szerepének kiemelése.

Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása. A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása. A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. Nyugat-Európa válságának háttere). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a százéves háború menete). Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. Jeanne d'Arc történelmi jelentősége).

F: hanyatló középkor, pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadás É: 1337–1453, 1415, 1431 N: Jeanne d'Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai, dinasztikus kapcsolatok a térségben). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a mongol/tatár hódítás üteme).

F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241–42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, történelmi forrás TK: lesüllyedés, gazdasági válság, politika, birodalom

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: gazdaság, életmód, politika, birodalom, vallás

19


48.

20

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 33. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

34. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Célok, feladatok Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

Fejlesztési terület 1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az oszmán terjeszkedés szakaszai). A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése (pl. az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a balkáni államok sorsa).

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az itáliai városállamok jellemzői). 3. Kommunikáció Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése (pl. reneszánsz építészet és művészet). Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. humanista tudósok).

Ismeretanyag F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, Gutenberg T: Velence, Firenze, Mainz ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra


21

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 35. Hétköznapi élet a középkorban

50.


51–52.


Célok, feladatok


A középkori életviszonyok bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival. Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése. A munkafüzet feladatainak megoldása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. nők és gyermekek helyzete a korban). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. életkörülmények a középkorban).

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. Számonkérés.

4. Tájékozódás időben és térben Az európai történelem elemzése (pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről). A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről (pl. az arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása).

Ismeretanyag F: lovagi értékrend, apród, inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, vallás



Célok, feladatok


Ismeretanyag

A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG 53.

54.

22

36. A magyar nép őstörténete

37. A honfoglalás és a kalandozások kora

A magyar őstörténelem vitás kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján. A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása. A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei. A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulás Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése (pl. a magyar őstörténelem forrásainak értékelése). 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása (pl. eltérő elméletek a magyarság eredetéről). A földrajzi tényezők szerepének felismerése (pl. a magyarság vándorlásának állomásai).

F: finnugor nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz

A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása. A magyarság életmódjának elemzése a források alapján. A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével. A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a honfogaló magyarok életmódja, harcmodora). 2. Kritikai gondolkodás Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására (pl. a magyar honfoglalás menete). A történelmi problémák felismerése (pl. a kettős honfoglalás elmélete).

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor É: 895, 907, 933, 955 N: Árpád, Álmos T: Vereckeihágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpont TK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés TK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika


57.

23


Célok, feladatok


Ismeretanyag

38. Géza fejedelemsége Géza fejedelem és I. István politikai és Szent István királysága lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján. I. István államszervező tevékenységének bemutatása. Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása. A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. az egyház- és államalapítás fő vonásai). A források áttekintése és értékelése (pl. Szent István törvényeinek elemzése). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Géza fejedelem külpolitikai nyitásának oka).

F: primogenitura, szenioratus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972–997, 997/1000–1038 N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr

39. A Magyar Királyság első évszázada

2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése (pl. Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása). A történelmi események nyomon követése (pl. trónviszályok Szent István halála után).

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, életmód, politika, állam, közigazgatás, államszervezet, királyság, vallás F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077–1095, 1095–1116 N: Imre herceg, Vazul, Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

A Szent István halála utáni évtizedek áttekintése. A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában. A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése. Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont TK: társadalom, társadalmi mobilitás, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra


59.

24


Célok, feladatok

40. Gazdaság és népesség A népesedési viszonyok és az a 12. században életkörülmények áttekintése. A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban. Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században.

41. Az Aranybulla kibocsátása

II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése. Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése. Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján.


Ismeretanyag

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. népesedési és gazdasági viszonyok elemzése). 2. Kritikai gondolkodás A források kritikus kezelése (pl. Freisingi Ottó krónikarészlete).

F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmek É: 1172–1196 N: III. Béla, Mánuel császár, Anonymus T: Szászföld

1. Ismeretszerzés, tanulás Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése (pl. az Aranybulla elemzése).

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény TK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205–1235, 1222 N: II. András, Gertrúd T: Halics ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, politika


25

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 42. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

Célok, feladatok


A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése. A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása. A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13.század végén.

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése (pl. a tatárjárás menete és következményei). 2. Kritikai gondolkodás Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról (pl. IV. Béla „második honalapítása”). A történelmi változások nyomon követése (pl. az utolsó Árpádok időszaka).

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235–1270, 1241–1242, 1301 N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. I. Károly gazdasági reformjai). A források áttekintése és értékelése (pl. az 1351-es törvény). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. a kiskirályi hatalom felszámolása). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései).

F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilenced É: 1308–1342, 1312, 1342–1382, 1351, 1370 N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, Hedvig T: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó

61.



62.

43. Magyarország az Anjouk korában

A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban. I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása. Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével. A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjoukor időszakának értékelése.

Ismeretanyag

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezés TK: társadalom, politika, népességfogyás

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra


64.

26

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 44. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

45. Gazdasági és társadalmi változások a 14–15. században

Célok, feladatok


A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején. Zsigmond külpolitikájának bemutatása. A török elleni védekezés első évtizedeinek elemzése a térkép alapján. A Zsigmond halála utáni események bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Zsigmond belpolitikai tevékenysége). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése (pl. az Oszmán Birodalom elleni védekezés). Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Zsigmond külpolitikai tevékenysége).

A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének bemutatása. A magyar városfejlődés és a polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugateurópaival. Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével.

Ismeretanyag F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlés É: 1387–1437, 1396 N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert T: Nikápoly, Galambóc

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: társadalom, politika, állam 1. Ismeretszerzés, tanulás F: székely, szász, erdélyi vajda, A források áttekintése és értékelése (pl. a rovásírás, kollektív jogok, autonómia, középkori magyar városfejlődés). szabad királyi város, bányaváros, 2. Kritikai gondolkodás mezőváros A történelmi változások nyomon T: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, követése (pl. Erdély a középkorban, a Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben társadalom átalakulása a késő középkorban). ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás TK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra


66.

27

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 46. Hunyadi János török elleni harcai

47. Hunyadi Mátyás uralkodása

Célok, feladatok


Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével. A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között. A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján. Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Hunyadi János politikai pályája). A források áttekintése és értékelése (pl. a nándorfehérvári diadal). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Hunyadi János hadjáratainak áttekintése).

F: erdélyi vajda, kormányzó É: 1440–1444, 1444, 1456 N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi László T: Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. Mátyás hatalomra kerülésének körülményei). A források áttekintése és értékelése (pl. Mátyás gazdaságpolitikája). 2. Kritikai gondolkodás Emberi magatartások és döntések megfigyelése (pl. Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere).

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonal É: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése. Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján. Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

Ismeretanyag

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpont TK: politika

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték TK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, életmód


28

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy funkciója 48. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

Célok, feladatok


Ismeretanyag

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása. A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban. Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján. A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulás A tanultak felhasználása új feladathelyzetben (pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken). Az információk rendszerezése és értelmezése (pl. történeti irodalom). 3. Kommunikáció Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból (pl. a középkori Buda).

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio Bonfini T: Kassa, Ják, Pozsony

68.



69–70.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján. Számonkérés.

71–74.

A projekttémák feldolgozása

4. Tájékozódás térben és időben A tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai). Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

Az őskor és az ókori Kelet Az ókori Hellász Az ókori Róma A középkor

Recommend Documents