Az SCA vállalkozás cellulóz-és papírgyára, Svédország Cellulóz- és papíripar Svédországban - Környezetbarát gyártás Ideális esettanulmánya
Naložba v vašo prihodnost Operacijo delno financira Evropska unija Evropski sklad za regionalni razvoj
Befektetés a jövőbe A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg
Tartalomjegyzék 1. A cellulóz és a papír gyártása
3 3 3
2. A folyamat technológiája
4
3. A cellulóz- és papíripar környezeti problémái
5
4. Intézkedések a tisztább gyártás iránt
6
3
A cellulóz és a papír a Balti-tengeri régióban Vállalkozások Környezetvédelmi fejlesztések
A cellulóz feldolgozása szulfát vagy kraft használásával Fehérítés Vegyszerek újraképződése Papírgyártás A vízhasználat Szilárd hulladék Energia Fehérítés Kibocsátás
A gőzfejlesztő víz újrahasználása Az anyagok újrahasznosítása A szilárd hulladékok újrahasznosítása Fehérítés Papírgyártás A víz kibocsátásának a csökkentése
4 4 4 4 5 5 5 6 6
6 7 7 8 8 8
IRODALOM 9
2
1. Proizvodnja celuloze in papirja1. A cellulóz és a papír gyártása A cellulóz és a papír a Balti-tengeri régióban A cellulóz és a papír gyártása egy nagyon fontos iparág a Balti-tengeri régióban. Svédország, Finnország és Oroszország egyenként az összes cellulóz 4%-át és a papír kb. 5%-át gyártják. Svédország kiszálltja az összes cellulóz 11%-át és a papír 12%-át, csak Kanada és Finnország van ellőtte. Az Európai Unió országai a legfontosabb piaca. A 20. században a gyártás 10x növekedet. Ez a növekedés pedig növelte a fa termelését (nyersanyag), főleg az ottani nagy erdőkben található fenyőfa termelését. Az Európa legnagyobb fafeldolgozó gyárak Svédországban találhatók. Amikor 1998-ban a Svéd Stora vállalkozás és a Finn Enso egyesült, egy nagy vállalkozás jött létre, amely jelenleg a világ második legnagyobb papírt gyártó vállalkozás. A vállalkozás szakosit a nyomtatott médiára és a finom papírra (a csomagolási kartonok és a fatermékek gyártása mellet). A Svéd vállalkozások más fülkékben is vezető helyeken tartózkodnak, ugyanis a kormány támogatja a kutatásokat és a csúcstechnológia vegytani folyamatokat a biotechnológia területén. Ez mellet pedig sikeresen is tudják kivonni az elsődleges rostokat a természetek, lassan növő erdőkből.
Vállalkozások Európában a harmadik helyen, Németország és Finnország után, Svéd papíripar megőrizte az erős versenyelőnyt. Az iparág tíz évi átszervezése elérte, hogy egyes szereplők és gyárak bőségét. Svédországban találhatjuk a hat legnagyobb cellulóz gyárt, ami a nemzeti kapacitás 60%-át képviseli, és jelenleg közel van évi gyártó kapacitásnak, ami 11,4 millió tonna. A legnagyobb gyártók közé soroljuk a Södra, A Stora Enso és SCA (Svenska Cellulosa Aktiebolaget) vállalkozásokat, amelyek Svédországban és külföldön számos gyárakkal rendelkeznek. A papír iparágazatban nagy a versenyzők száma, ugyanis a 12 legnagyobb papírgyár (összesen 47-tól) itt van, ami a nemzeti kapacitás 65%-a és 11,5 millió tonna.
Környezetvédelmi fejlesztések A fejlesztés önmaga dramatikus környezeti és technikus javulásokat követel a cellulóz- és papírgyártás folyamatban. A domináns problémák a kibocsátási szálak, BOI, KOI és klórozott szénhidrogének. Svédországban ezek az érték a hatvanas évek közepén voltak a legkritikusabbak. Azóta folyamatosan törekednek ezen javítani, hogy csökkenne a környezet terhelése és növekedne a gazdasági sikeresség. A kutatások még mindig nagyon aktívak és fontosak az ágazat számára. A cellulóz gyártása lassan közeledik a “zárt gyár” ideálhoz vagy “kibocsátástalan gyárhoz”, ahol csak a termékek keletkeznek. Többek közt az energiahatékonyság gyorsan növekszik, olyan mértékben, hogy a lignint majd lehetséges lesz eladni mind bioüzemanyagot (az ágazat külön terméke).
3
2. A folyamat technológiája A cellulóz feldolgozása szulfát vagy kraft használásával A papír gyártási technológiának a célja az, hogy elválasztja a cellulóz rostokat a fa szerkezetétől, amelyet a lignin tartja össze. A cellulóz szabad rostjai a papír gyártás fő nyersanyaga. Ha a cellulózt szulfát vagy kraftal feldolgozzuk, akkor nagyon szilárd cellulózt hozunk létre, amely gyártásáért sokfajta fát lehet felhasználni. A cellulóz hozama kevesebb, mint 50%, de a vegyszerek újrahasznosíthatók és újrafelhasználhatók a gyári folyamatokban. (Lásd: a tisztább termelés).
Fehérítés Fehérítés szükséges, hogy eltávolítjuk a színt, amely a lignin miatt maradott ott. A kraft nátroncellulóz fehérítése többnyire a nyomtatásra és írásra szánt papira van felhasználva. A kraft cellulóz, amely nincs fehérítve, pedig csomagolásokra van felhasználva. A használt fehérítési vegyszereket, be vannak oltva a cellulózba, akkor pedig a pépet vízzel kimossuk. Ezt a folyamatot többször megismételjük, ezzel nagy mennyiségű folyékony hulladékot teremtünk. Ezen kívül pedig még a fehérítő tartályokból kimerül a veszélyes, szennyezet víz, ami teli van kloroformmal, metanollal, formaldehiddel és metil- etil-ketonnal.
Vegyszerek újraképződése A kraft folyamat folyamati váza olyan módon van elkészítve, hogy újraképzi a főzött és melegített vegyszereket. Az újraképződés fázis közben a főzésre használt folyadék és a cellulózt mosó víz összesen egy világos fekete folyadékot teremtenek.A szárazanyagok koncentrációja, a többfokozatú bepárlási rendszerben és a párolgás közben 16%-ról növekszik 60-80%-ra. Az erősen fekete folyadékot akkor elégették az újrahasznosítási kazánbanA fekete folyadék szerves anyagok elégetése a gőzt teremt, ami fel van használva a más folyamatokban. A keletkezet széndioxid az égésnél reagál a fekete folyadékban található nátrium egyik részével, és ezzel nátriumkarbonát keletkezik (Na2CO3). A kén átalakul nátrium-szulfáttá (Na2SO4). Ezután a szulfát a szén jelenlétében és a redukció segítségével átalakul nátrium-szulfidé (Na2S), ami a kemence alján olvadt salak formában található. Szaga vízben oldódik és egy zöld folyadék teremt, amely a tartályba folyik, ahol mész van hozzáadva (kalcium-oxid), hogy kicsapjuk a karbonátot. Ezzel kalcium-karbonát keletkezik. Ezt a nátrium-hidroxid gyártása helyet csináljak, amely szükséges, hogy a fekete folyadékot átalakítjuk fehér oldószeré, amelyet visszaeresztenénk a rothadási rendszerbe. A tartályban lévő csapadékot a kemencében eltüzelik, hogy kapnak újraképződött meszet.
Papírgyártás Papírgyártás a több minőségű cellulóz összekeverésével kezdődik, hogy megkapjuk a kívánt tulajdonságokat (szilárdabb papír), és, hogy átvizsgáljuk és kitisztítjuk. Akkor hozzáadjuk a különböző festékeket, hab megakadályozókat, töltőanyagokat és retenciós szereket a hozzáadott víz mentiségének megfelelően (“fehér víz”) még mielőtt a cellulóz szuszpenziója beleér a papírgyártó gépbe. A papírgyártó gépben a cellulóz szuszpenzió kontaktusba jön rácsos alakú 4
vezetékkel, ahol a víz a görgők, fólia és vákuum dobozok (víz eltávolítása) segítségével eltávozik. A víz további eltávolítása a nyomás (50% szilárd darabok tartalmáig) és szárítás (a szárazanyag kb. 95%-ig) segítségével történik. A befejező műveletek példái a méretezés, bevonat, festés és simítás.
3. A cellulóz- és papíripar környezeti problémái A vízhasználat A cellulózt gyártó gépek sok vizet fogyasztanak. A tisztább gyártás projekt alatt elvégezett mérések szerint a víz szükséglete 1970-ben csökkentek 200-300 m3/t cellulóz, jóval az 50 m3/t határ alatt, néhány gyárakban pedig 10 m3/t alatt is. A vízhasználat komoly károkat okozhat a közeli élőhelyeknek (a vízfogyasztás csökkentése szükséges volt a változott vízhőmérséklet miatt, ami pedig nagyon fontos a halak számára). A szennyvíz tisztásának a fokozata változékony és a gyár vagy a vállalkozása politikájától és az állami törvényektől függ. De bizonyos területeket azonosítani lehet az alábbiakban bemutatott módon. A szennyvízben leggyakrabban található szerves szennyező anyagok a felfüggesztett szilárd anyagok (SS – suspended solids), mint például az elveszett cellulóz rostok, eloldódott szerves anyagok, mint például az eladódott lignin komponensei, szénhidrátok, keményítő, hemicellulóz (BOI / KOI). A savak komponensei általában különféle természetes savak vagy gyanta. Mert a fehérítésnél használjuk az elemi klórt, a szennyvizek tartalmaznak klórozott szerves anyagokat (AOX), amelyek az elemi klór és a fatermékek reakciójával keletkeztek. A szennyvíz árama a hagyományos cellulóz- és papírgyárban 160-230 m3/t papírra.
Szilárd hulladék A papír gyártásnál nagy mennyiségű szilárd hulladékok keletkeznek. Az elején, a darabolás és a kéreg eltávolítása közben, gyakran a forgácsok illetve a rostok piszkosak lesznek vagy homokkal jönnek kontaktusba, amikor leesnek a szállítószalagokról. Ezért a rostok nem megfelelők a papírgyártására.A kéreg is teli van homokkal vagy piszokkal. Az újraképződés folyamat alatt a papír rostok újrahasznosítása korlátozott, mert gyorsan túl rövidek, vagy túl gyengék lesznek, hogy fel lehetne őket használni a magas minőségű papír gyártásánál. Megszakított, rosszabb minőségű rostok el vannak távolítva és a hulladék iszap részévé vállnak. Minden tinták, festékek, pigmentek, kapcsok és “stickies” (szalag, műanyag fólia, stb.), ki van mosva az újrahasznosított rostokból és a szilárd hulladékhoz csatlakoznak.
Energia Cellulóz- és papíripar az erdészi termékek iparág által felhasznált energiának a 84%-át fogyasztja el. Ők az egyik legnagyobb üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátói. Az elmúlt években, a cellulóz- és papíripar jelentősen csökkentette az üvegházhatást gázok kibocsátását az energiatakarékossági projekteket bevesztésével és a biomassza, mint energiaforrás, használata növelésével. A modern kraft cellulóz gyárak önellátóak energiával. Az olaj egyetlen fogyasztója a kemence, de az olajt helyettesíthetjük bioüzemanyaggal. 5
Papírgyárnak szüksége van 400 - 1000 kWh/tonna papira és 4-8 GJ hő/t, hogy szárítsa a papírt. Az integrált cellulóz- és papírgyárak ezt az energiát a kazán biztosítja, amelyet újrahasznosításra használnak.
Fehérítés A fehérítésnél használt vegyi anyagok miatt a szennyvízáramok klór komponenseket és szerves anyagokat tartalmazhatnak. Vegytani keverék képezhet számos mérgező anyagokat (mint például a dioxinok, furán és klórozott szerves vegyületek). Bár ez a szennyvíz a szennyvíztisztítóba folyik, az előbb felsorolt anyagok a gyáron csak „átúsznak” (pl. a víz kezelése nem csökkenti eléggé a szennyező anyagok koncentrációját), emiatt lerakódnak a folyókban, tavakban és tengerekben.
Kibocsátás A cellulóz és papíripar megengedett hulladékok és kibocsátások közé tartóznak a folyékony és szilárd hulladékok, a légszennyezés és a szennyvíz. A cellulóz üzemek kémiai folyamatok által okozott légszennyezés elsősorban hidrogén-szulfid, kén és nitrogén-oxid részecskéket tartalmaz. Micro-szennyezés kloroformot, a dioxinokat, furán és más klórozott és illékony szerves vegyületek tartalmaz. A kraft folyamat által okozott kibocsátás tartalmazhat kisseb mennyiségű kén gázt, mint például a metil-merkaptán, di metil-szulfid és hidrogénnel összekevert di metil-szulfid. A papírgyárak veszélytelen szilárd hulladékokat is teremtenek, mint a sár, amely a fehérítésnél és a cellulóz lebomlásánál keletkezik.
4. Intézkedések a tisztább gyártás iránt A hatékonyabb barma cellulóz mosás A főzés után a barna pépet alaposan meg kell mosni. Az összes főzési folyadék miatt a későbbi fázisokban is növekedhetik a vegyi anyagok fogyasztása. A főtt vegyi anyagok és az oldott szerves anyagok újraképződése is rendkívül fontos. A barna pép mosását számos ellenáramú szakaszokban hajtjuk végre. Ezekben a fázisokban keletkezet szűrlet egy tiszta fekete folyadék, amelyet elküldjük a vegyi újraképződés rendszerébe. A hatékony mosás nagyon fontos, hogy a főzési folyadék visszatérhessen a vegyszerek újraképződéséhez, és hogy csökkenti a folyadék áramlását (az úgynevezett a barna cellulóz mosásnál keletkezet vesztesség) a fehérítéshez, mert a felesleges átfőtt folyadék növeli a fehérítésnél használt vegyszerek fogyasztását. A leggyakrabban használt mosástechnológia a rotációs vákuumi mosás, amely fokozatosan, két vagy négy mosó egységekben történik. Ismerünk még más mosástechnikát: diffúziós, vagy rotációs mosógépek, vízszintes szűrő prések és hígított mosás/extraakciós mosógépek.
6
1. ábra: A fehérítés szekvenciák példái. A fehérítésnél felhasznált vegyszeres: elemi klór (C), nátrium-hipoklorit (H), klór-dioxid (D), ózon (Z) és hidrogén-peroxid (P). A fémeket eltávolítjuk a bonyolult eszközök (Q) használatával, mint az EDTA vagy a DTPA [átvéve Miljöinfo från Skogsindustrierna 1995]
A gőzfejlesztő víz újrahasználása A gőzfejlesztő egység a gőz egyik legnagyobb fogyasztója. A főzési egységből származott fekete folyadék, amelyben 14-18% szárazanyag van, az újraképződési kazánban elvégezet égetés előtt általában 65-75%-ra koncentrálódik. Modern gőzfejlesztő egységek működhetnek, ha a folyadék tartalmaz kb. 80% szilárdanyagot. Az elsődleges gőzfogyasztás csökkentése miatt bevezették az 5-7 felosztást tartalmazó többfázisos párolgást. Környezetvédelmi okokból szükséges eltávolítani a kamrákban lévő piszkos kondenzátumot, ezt akkor is meg kell csinálni, ha a kondenzátum újra felhasználjuk (a friss víz helyet). A vezeték, ahol az eltávolítás történik, termikusan kellene összekötni a gőzfejlesztő egységgel. A párolgás általában megköveteli a 6-9 t víz/ADMT (air dry metric ton). Az azonos számú hatással rendelkező egységek különböző hőigényei a szilárd anyagok különböző koncentrációjának köszönhetőek (gyenge fekete folyadék). A gőzfejlesztő egységben található gyenge fekete folyadék, amely a mosó rendszerből érkezet, maximálisan koncentrálódik.
Az anyagok újrahasznosítása Az átvizsgálási folyamat után a szennyvíz még egyszer fel van dolgozva a kieresztés előtt. Egy képernyős szoba zárt hurokjában a szennyvíz újra fel van használva a más pépesítés műveleteknél és a folyamat végén az vegyszer újraképződési rendszerébe folyik. Centrifugális tisztítás (az úgynevezett folyékony ciklon, víz ciklon vagy centricleaning) van felhasználva a viszonylag nagy szennyező anyagok, mint a homok és rostoktól keletkezet piszok, felülvizsgálása után. 7
A szilárd hulladékok újrahasznosítása A folyamat közben elutasított anyagok visszatérnek a péppeléshez vagy eltávolítjuk őket mind szilárd hulladékokat. A cellulóz felülvizsgálata, az túl nagy darabok eltávolítása, mint a fakéreg töredékek, túl nagy faforgácsok és nem átfőtt faforgácsok. A szelektív felülvizsgálat a cellulózból eltávolítja a cellulóz felesleges részecskéjét. Az optimális megoldás érhető a felülvizsgálat integrálásával a modern rostokkal kapcsolatos folyamatokba. Az iszap egyik lehetős használata az, hogy szétszúrjuk a földeken; Ez az iszap eltávolítási módszer egy nagyon fontos terület, mert a tartalmát nem ismerjük pontosan és a gyárak különböző szerkezetű iszapot teremtenek. Az iszap komponensének a hatása a földekre pedig még teljesen nem ismert. A fő aggodalom az esetleges nehézfémi talajszennyezéssel és a szerves mikroszennyezőanyagokkal van összekapcsolva. A jól megtervezett, külön ellenőrzött kísérleti projektek, mely élettartama fontos, szükségesek mielőtt ez gyakorlatban elterjed.
Fehérítés Fehérítést definiáljuk, mint bármilyen folyamat, amely kémiailag növeli a cellulóz világosságát. Jellemzően a fehérítésnél történő cellulóz veszteségek 4-8%-ak. A fehérítés a fehérítő, a fa komponensek és a hemicellulóz között történek, ahol 18%-os vesztességek keletkezhetnek.
A tisztább gyártás fontos lépései a következők:
A fehérítésnél ki kell kerülnünk a klór használatát. A cellulóz kémiai fehérítés folyamata már 1960-as évek óta sok változást látott. Ebben az időben majdnem minden gyár elemi klór fehérítőtor (CL2) használt. Először csak a fehérítés néhány szakaszában cserélték ki az elemi klórt nátrium-hipoklorital (NaCIO) és a klór-dioxiddal (ClO2). Környezetvédelmi gondok nagyon hatottak az új fehérítési technológiák létrehozására, mint például elemi klórmentes fehérítés technológia (ECF) vagy a teljes klórmentes fehérítés technológia (TCF). A környezetvédelmi szempontból nézve a fehérítés technológia legfontosabb változása volt az oxigénes ligninmentes technológia beevetése és a 100% szén-dioxid használata a fehérítés előtti szakaszában. Mivel a szén-dioxid elsősorban az oxidálószer szerepét veszi fel, így egy kis mennyiségű lignint klór, kis molekulatömegű fenolok és savak keletkeznek. Másreszt pedig a termékben és a szennyvíziben lévő klórozott dioxinok és dibenzofuranok mennyisége a megengedett határ alatt van. A reakció különböző mechanizmusának köszönhetően, a fehérítésnél különböző vegyszereket használunk. Savas és lúgos fokozatok vannak használva a kölcsönös kiegészítésre. Fehérítés peroxiddal viszonylag időigényes és hosszú reakcióidőt igényel, azért nagyobb mennyiségű reaktorokra van szükségünk, vagy olyanokra, amelyek megfelelnek a cellulóz mennyiségének. A megnövekedett nyomás lehetővé teszi, hogy a reakció magasabb hőmérsékletnél folyik, ami pedig csökkenti a reakció idejét, illetve javítja a fehérítés eredményit. Hogy megakadályozzuk a hidrogén-peroxid bomlását, el kell távolítani a fém ionokat a bonyolult fémszerek segítségével (pl. EDTA vagy a DTPA), vagy egy mosás savval. Egyik hozzáférés se vezetet valamilyen végleges megoldásig. A más többi feladatok a következőek: Folyatni a biotechnológia és elektromos fehérítéssel kapcsolatos kutatást: A további kutatásoknak fel kell fedezni a következő folyamatokat: a szintézis által javított közvetítők, tökéletesített fehérítés az enzimek használatával és az elektrokémiai folyamatok optimalizálását a 8
cellulóz fehérítésénél. Ez a kutatás vezethet új, költséghatékony, környezetbarát fehérítési stratégiákig. Levegő-kibocsátási rendszerek. A kiömlés megelőzése és a gyűjtő rendszerek működése.
Papírgyártás A cellulóz készletek megmelegítjük és összekeverjük. Hozzáadunk különböző vegyszert és töltőanyagot, mint például az alumínium, agyag, keményítőt, hogy javítsuk a papír néhány tulajdonságát. Akkor a cellulóz szuszpenzió egyenletesen elosztozik az átvizsgáló szalagon és át van szállítva a hengerekre. A cellulóz szuszpenzióban lévő víz egy része a vákuumi dobozok segítségével át van vizsgálva és a hengerekkel van összenyomva. A rostréteg el van szállítva a nyomtató és az égő fejek rendszerébe, itta a víz tartalma leesik 50%-ra. Akkor a papírt egy gőzzel fűtött helyiségben levegővel szárítják. A szárítás után a papír felületét még feldolgozzák és most a folyamat be van fejezve. A finom rostok és töltőanyag jelentős része a vízzel átfolyik a képernyős rácson. A víz színe miatt ezt a szennyvizet “fehér víznek” nevezzük. A szennyvíz főleg a papírgyártő egységekből és a csépelő egységből származik. A tisztább gyártás fontos lépései a következők: a papírgyártő gép hengereinek a tisztítsa, hogy megelőzők a gyártósor lealítását. Ezzel az intézkedéssel javíthatjuk a kezelést és csökkentjük a papírtörést, mert az intézkedés nem változtatja a folyamatot, végrehajthatjuk nagy nehézségek nélkül. a vágó helyes beállítása csökkenti a körülmetélési papírveszteségeket. Ez az intézkedés a folyamat ellenőrzésére vonatkozik és a csökkentheti a környezetszennyezést, a csökkentet papírveszteségek miatt. A lágy víz használata, mint a kazán bemeneti vize. Ezzel a folyamat jobban van ellenőrizve. Csökkentjük a légszennyeződést, ugyanis a kazán cső skálázása növeli a kazán hatékonyságát és a kapacitását; az újrahasznosított víz elpárolog a kondenzációs festés folyamat alatt. A hőhatás optimalizálása a papírgépekben és az előkészítési területben lévő vízhasználatra. Az összes papírgépek lemezének a tárolása. A zárt hurkú üzemmód elutasította a papír újra pépesítését.
2. ábra: A lerakóba kerülő szerves hulladékok mennyisége, amelyek a SCA Forest Products, Östrand cellulóz gyárban keletkeztek [Roine Morin, kagyló, SCA Graphic Sundsvall manager AB]. 9
A víz kibocsátásának a csökkentése A cellulóz gyártás dramatikus vízfogyasztásának a csökkentése abban eredményezett, hogy a gyárak kevesebb szennyvíz bocsátottak ki. Ez látható az 3A. ábrán – a szennyvíz kibocsátása a modern cellulóz gyárakból. SCA Forest Produts, Svéd Östrand cellulóz gyár. Továbbá, az oxigént felhasználó anyagok mennyisége - általában a rostok – csökkent a sziták és jobb technológia használata miatt. Az 3B. ábrán látható a KOI kibocsátások az Östrand cellulóz gyártól 1980-tól. A csökkentések a tisztább gyártás és a szennyvízkezelés miatt történtek. Módosított fehérítési technológia kevesebb klórt és klór gázt használt. E-miatt csökkent a klórozott szerves anyagok kibocsátása. Az 3C. ábrán látható az elnyelt (biológiailag problematikus) szerves halogének mennyisége (általában klór), mint AOX. Környezetvédelmi szempontból ez a papíripar egyik legfontosabb eredménye.
3. ábra: A) szennyvíz vízáramlás, a SCA Forest Products Östrandi cellulóz gyárnak a tejes térfogata B) a szennyvízben lévő KOI. C) a szennyvízben lévő AOX. 10
Forrás http://www.sca.com/pulp/
IRODALOM Mazgaj, M., Yaramenka, K., Malovana, O., Cherri, és E. Ibraimova, L. jelentése a projekt, Tisztább Termelés intézkedések Pulp and Paper Industry. Royal Institute of Technology, Részében ipari ökológia, Svédország, 2006. Lennart Nilsson, Per Olof Persson, Lars Rydén, Siarhei Darozhka and Audrone Zaliauskiene, Cleaner Production, Technologies and Tools for Resource Efficient Production, Book 2 in a series on Environmental Management, The Baltic University Press © 2007, Printed by Nina Tryckeri, Uppsala 2007, ISBN 91-975526-1-5
11