AZ OTP MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 19

AZ OTP MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 19.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot egységes szerkezetben a Pénztár küldöttközgyűlése 2009. november 3-án hagyta jóvá. Hatályos: 2009. november 4.

2

TARTALOMJEGYZÉK oldal 1. A PÉNZTÁR JOGÁLLÁSA ÉS AZ ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

3

2. A PÉNZTÁR SZERVEZŐDÉSI ELVE

3

3. A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

3

4. A PÉNZTÁRTAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

6

5. A TAGDÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

9

6. A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK TÍPUSAI

10

7. A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

13

8. A PÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁRA, PÉNZÜGYI TERVÉRE ÉS ÜZEMVITELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

19

9. AZ ADMINISZTRÁCIÓS ÉS NYILVÁNTARTÁSI, VALAMINT A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

20

10. A PÉNZTÁR MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA

20

11. A PÉNZTÁR KÉPVISELETE

21

12. A VITÁK RENDEZÉSÉNEK PÉNZTÁRON BELÜLI RENDJE

21

13. A JOGOSULTSÁGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE

22

OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

3

1. A PÉNZTÁR JOGÁLLÁSA, ÉS AZ ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK 1.1. Az OTP Magánnyugdíjpénztár (a továbbiakban: Pénztár) 1997. szeptember 5-én alakult a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) előírásai szerint. A Pénztár jogi személy. 1.2. A pénztár székhelye: 1051 Budapest, Mérleg u. 4. 1.3. A Pénztárat a Fővárosi Bíróság 177. sorszám alatt 1997. október 31-én jegyezte be a nyilvántartásába. 1.4. A Pénztár működése megkezdésének időpontja: 1997. október 31. 1.5. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) a Pénztár egészére (különösen a küldöttközgyűlés, igazgatótanács, ellenőrző bizottság, ügyvezető, a Pénztár munkaszervezete, a Pénztár tagsága) nézve összefoglalja a működési és képviseleti szabályokat, döntési hatásköröket. 1.6. Az SZMSZ-t a közgyűlés hagyja jóvá. A Pénztár testületeinek ügyrendjei az SZMSZ-nek nem képezik részét. Az SZMSZ módosításának az igazgatótanács elé történő terjesztése az ügyvezető feladata. 1.7. A Pénztár ügyvezetője gondoskodik arról, hogy az SZMSZ-t a Pénztár alkalmazottai megismerjék, és a pénztártagok kérésére rendelkezésre bocsássák. 1.8. Jelen SZMSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Mpt. és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2. A PÉNZTÁR SZERVEZŐDÉSI ELVE A Pénztár nyitott, működési területe a Magyar Köztársaság. A Pénztár tagjává válhat minden olyan természetes személy, aki a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel. A pénztártag egyidejűleg csak egyetlen magánnyugdíjpénztárnak lehet tagja.

3. A TAGSÁGI VISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A tagsági viszony keletkezése 3.1. Tagsági jogviszony a Tbj.-ben és az Mpt.-ben leírt feltételeknek megfelelő természetes személlyel létesíthető. Az önkéntes belépéssel keletkező tagsági viszony a belépési nyilatkozat kitöltésével és annak a Pénztár által történő záradékolásával keletkezik, a záradékolás napját követő hónap első napjával. 3.2. A pályakezdő (kötelező) pénztártagsága a belépési nyilatkozat pénztár által történő elfogadásával, a biztosítási jogviszony keletkezésének napjára visszaható hatállyal jön létre.


2009.november 4.

4

3.3. A magánnyugdíjpénztárba belépni kívánó természetes személy belépését a belépési nyilatkozat kitöltésével kezdeményezi. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a belépő és foglalkoztatója – jogszabályban előírt – azonosító adatait. Amennyiben a belépési nyilatkozat hibás, a Pénztár a belépni szándékozót, vagy foglalkoztatóját felhívja a hiba kijavításra. A belépési nyilatkozat abban az esetben kerül záradékolásra, amennyiben az abban foglalt TAJ szám hibátlan, kivéve a területi pénztárba irányított pályakezdőket. Amennyiben a munkáltató, vagy a pénztártag vállal tagdíj-kiegészítést, az erről szóló nyilatkozatot a belépési nyilatkozathoz csatolni kell. Az irányított pályakezdők tagsági jogviszonya a pénztári nyilvántartásba vétellel, a munkáltató/foglalkoztató adatszolgáltatása alapján a törvény erejénél fogva jön létre. A belépési nyilatkozaton a belépő nyilatkozik a választott portfolióról. 3.4. A Pénztár a belépési nyilatkozat záradékolását követően a tagsági okirat egy-egy példányát a pénztártagnak és a munkáltatónak/foglalkoztatónak (amely a belépési nyilatkozatot foglalkoztatóként aláírta) megküldi. 3.4.1. A tagsági okirat a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplő adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejű magánokirat. 3.5. A más pénztárból átlépők tagsági viszonya az átlépés napján kezdődik. A tagsági viszony megszűnése 3.6. A tagsági viszony megszűnik: -

-

más magánnyugdíjpénztárba történő átlépéssel, az átlépés napját megelőző nappal, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, a nyugellátás megállapításának napját megelőző nappal, elhalálozással, az elhalálozás napjával, rokkantsági nyugellátásra jogosulttá válással a rokkantsági nyugdíj megállapításának napját megelőző nappal, a tag döntése szerint, az Mpt. 3.§ alapján a pénztárba belépett személy – amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül – döntése szerint, a nyugdíjbiztosítási jogviszonya megszűnésének napjával, az Mpt. 123. §-ának (8) bekezdése alapján 2010. december 31-i véghatáridővel, a 3.11 pontban meghatározott nappal, a tag döntése alapján, ha fennállnak a következő feltételek: a./ önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, b./ a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban Hszt.), illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a továbbiakban Hjt.) meghatározott szolgálati jogviszonyban áll, c./ 2007. december 31-én legalább húsz év, a Hszt., illetve a Hjt. szerinti tényleges szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik. az Mpt. 123. §-ának (15) bekezdése alapján 2009. december 31.-ei véghatáridővel a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépéssel, a társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő tag, amennyiben a./ önkéntes döntése alapján vált a pénztár tagjává, és b./ 2009. január 1-jét megelőzően az 52. életévet betöltötte.


2009.november 4.

5

3.7. A pénztártag más magánnyugdíjpénztárba történő átlépésére a pénztártag erre irányuló írásbeli bejelentése alapján, a pénztárbeli tagsági viszony kezdetétől számított fél év eltelte után kerülhet sor. A más pénztárba való átlépés napja: -

ha az átlépéshez szükséges dokumentumok a tárgyhó végét legalább 10 munkanappal megelőzően beérkeznek a Pénztárhoz, akkor a tárgyhót követő hó első napja, ha a szükséges dokumentumok a tárgyhó végét megelőző 10 munkanapon belül érkeznek be a Pénztárhoz, akkor a tárgyhót követő második hó első napja.

A pénztártag más pénztárba történő átlépését írásban, átlépési nyilatkozat (a pénztár vagy az átléptető pénztár átlépési nyilatkozatának) kitöltésével kezdeményezheti. A pénztártag felhatalmazása alapján a nyilatkozat benyújtására az a pénztár is jogosult, amelyikben a pénztártag tagsági jogviszonyt kíván létesíteni. 3.8. A tag egyéni számlájának egyenlegét az átlépés napját megelőző napra, mint fordulónapra vonatkozóan a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani. Az átlépéskor a Pénztár a pénztártag követelésének megfelelő összeget a pénztártag által választott pénztárba, e pénztár felszólítása alapján utalja át. 3.9. A tagsági viszony más magánnyugdíjpénztárba való átlépéssel történő megszűnése esetén a Pénztár a „Tagsági jogviszonyt megszüntető tagokkal való elszámolási szabályzat”-ban meghatározott és a tag által megtéríteni rendelt átlépési költséget egyéb működési bevételként számolja el. 3.10. A pénztártag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés jogát az Mpt.-ben meghatározott feltételek mellett gyakorolhatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését (75 %-os határozat) követően a Pénztár haladéktalanul írásbeli tájékoztatást ad a tag számára az egyéni számlakövetelése alapján számított életjáradék várható összegéről. Amennyiben a pénztártag a visszalépésről dönt, a Pénztár ezt leigazolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, amely ezt követően értesíti a Pénztárat a társadalombiztosítási nyugellátás összegének megállapításáról (100 %-os határozat). A Pénztár a tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott elszámolási szabályok szerint, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítésének pénztárba történő beérkezési napjától számított 10. munkanappal, mint fordulónappal állapítja meg. A Pénztár az így megállapított tagi követelésnek a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a fordulónapot követő 8 munkanapon belül átutalja. A tagdíjkiegészítés összegét a pénztártag (az elhunyt pénztártag esetén kedvezményezettje) választása szerint részére kifizeti, vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utalja át a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott szabályok szerint. A a pénztártag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való – Mpt. 123. §-ának (15) bekezdésében meghatározott esetben, 2009. december 31-ei véghatáridővel történő – visszalépési szándékát annak a magánnyugdíjpénztárnak köteles bejelenteni, amelyikben tagsági jogviszonnyal rendelkezik. A kérelem elbírálása során a Pénztár az Mpt-ben meghatározott feltételeket köteles vizsgálni. A tagokkal való elszámolás során az átlépés szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a visszalépő tagok tagdíjkiegészítéssel csökkentett – a tagsági jogviszony megszűnésének napjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított – követelésének értékét a pénztár, a Magyar Állam által


2009.november 4.

6

kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban (állampapírban) és pénzben teljesíti a Magyar Állam részére. A követelésnek legalább a visszalépő tag portfolióján belüli állampapír-aránynak megfelelő részét állampapírban kell teljesíteni az Államadósság Kezelő Központ Zrt. értékpapírszámlájára. Az átadott állampapírok az értékpapírszámlán történő jóváírás napján a Magyar Állam tulajdonába kerülnek. 3.11 Az Mpt. 123. § (8) bekezdése alapján szerzett jogalappal a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagok esetében a Pénztár a tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott elszámolási szabályok szerint, a következő fordulónappal állapítja meg: - ha a tag ezirányú kérelme és a Hszt-ben illetve a Hjt-ben meghatározott szerv értesítése a visszalépés feltételeinek fennállásáról a tárgyhó végét legalább 10 munkanappal megelőzően beérkezik a Pénztárhoz, akkor a tárgyhó utolsó napjával, - ha a tag ezirányú kérelme és a Hszt-ben illetve a Hjt-ben meghatározott szerv értesítése a visszalépés feltételeinek fennállásáról a tárgyhó végét megelőző 10 munkanapon belül érkezik be a Pénztárhoz, akkor a tárgyhót követő hó utolsó napjával.


2009.november 4.

7

A Pénztár az így megállapított tagi követelésnek a tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a fordulónapot követő 8 munkanapon belül átutalja. A tagdíjkiegészítés összegét a pénztártag választása szerint részére kifizeti, vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utalja át a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott szabályok szerint. 3.12. Amennyiben a Tbj.-ben foglaltak alapján harmadik állam állampolgárának vagy hontalannak minősül pénztártag a tagsági jogviszonyát meg kívánja szüntetni és az egyéni számlán felhalmozott összeget – bármely országban működő – időskori megélhetést szolgáló megtakarítási formába kívánja utalni, arról a pénztár részére a nyugdíjbiztosítási jogviszony megszűnését követő 90 napon belül írásban nyilatkozik, megjelölve az általa választott megtakarítási formát, valamint az ezt működtető intézmény címét és bankszámlaszámát. A Pénztár a tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott elszámolási szabályok szerint, a következő fordulónappal állapítja meg: - ha a szükséges dokumentumok a tárgyhó végét legalább 10 munkanappal megelőzően beérkeznek a Pénztárhoz, akkor a tárgyhó utolsó napjával, - ha a szükséges dokumentumok a tárgyhó végét megelőző 10 munkanapon belül érkeznek be a Pénztárhoz, akkor a tárgyhót követő hó utolsó napjával. A Pénztár az így megállapított tagi követelés összegét a fordulónapot követő 8 munkanapon belül átutalja a megjelölt intézmény bankszámlájára. A pénztártag követelésének összegét a pénztár a tagsági jogviszony megszüntetésének tényleges költségeivel csökkentheti.

4. A PÉNZTÁRTAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 4.1. A pénztártagokat azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. 4.2. A pénztártag jogai: 4.2.1. A pénztártag: - részt vehet a küldöttek megválasztásában, a küldöttválasztás jogát másra átruházhatja, - megválasztható a Pénztár szerveinek tagjává, illetve tisztségviselőjévé, - jogosult a Pénztár működésére és gazdálkodására, valamint a saját követelésének mértékére vonatkozó rendszeres tájékoztatásra, számlakivonat igénylésére, továbbá megtekintheti egyéni számláját, - jogosult a pénztári nyugdíjszolgáltatások igénybevételére, valamint a Pénztár ezzel összefüggő tevékenységének megismerésére. 4.2.2. A pénztár évente egyszer írásban köteles tájékoztatni a pénztártagokat egyéni számlájuk alakulásáról. Az egyéni számlaértesítő tartalmának részletes leírását a Pénztár Szolgáltatási Szabályzata tartalmazza. A pénztártag 1. 500 Ft külön eljárási díj megfizetése mellett egyéni számlájának alakulásáról bármikor írásos tájékoztatást kérhet. Az OTP Nyugdíjvonalon keresztül történő információszolgáltatás díjtalan. 4.2.3. Tájékoztatás a választható portfoliós rendszerről: A Pénztár 2008. január 1-jei kezdőidőponttól az Mpt előírásaival összhangban kialakított választható portfoliós rendszert működtet. A rendszer működésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók hozzáférhetők a Pénztár internetes honlapján (www.otppenztarak.hu). OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

8

A részletes szabályokat a Pénztár Választható Portfoliós Szabályzata tartalmazza, mely szintén elérhető a Pénztár internetes honlapján, illetve személyesen megtekintésre kérhető a Pénztár Ügyfélszolgálatán és az OTP bank fiókhálózatában. A Szabályzat az Mpt. előírásaival összhangban tartalmazza: -

a Befektetési Politika (a Szabályzat Függeléke) keretein belül a választható portfoliók megnevezését, összetételét, az egyes portfoliókhoz kapcsolódó befektetési politika és a várható kockázatok leírását, a portfoliókra jellemző referencia index ismertetését, a rendszer működtetésének, illetve a portfolióváltásnak a tagokra és a pénztárra vonatkozó részletes eljárási szabályait, a tagok tájékoztatásának tartalmát és szabályait.

A választható portfoliós rendszer keretében a Pénztár a tagok egyéni számláin lévő megtakarítások befektetési célú kezelésére három portfoliót vezetett be. Ezek elnevezése: -

Klasszikus, Kiegyensúlyozott, és Növekedési.

A választható portfoliós rendszer indításakor a Pénztár a tagok egyéni számláit a nyugdíjkorhatárukig hátralévő idő alapján sorolta be: -

amennyiben a hátralévő idő a 15 évet meghaladja, akkor a tag egyéni számláját a Növekedési portfolióba, amennyiben a hátralévő idő 5-15 év között van, akkor a Kiegyensúlyozott portfolióba, amennyiben a hátralévő idő 5 évnél kevesebb, akkor a Klasszikus portfolióba.

A választható portfoliós rendszer bevezetését megelőzően a pénztártagok egy alkalommal kérhették a Pénztártól a fenti szabálytól (automatikus besorolás) eltérő portfolióba történő sorolásukat, amennyiben erre vonatkozó kérelmük a Pénztárhoz a választható portfoliós rendszer bevezetését megelőző 30. napig, azaz 2007. december 1-jéig beérkezett. Az automatikus besorolásokat a Pénztár a rendelkezésére álló információk alapján végezte el. A tagok besorolását minden év december 31-ével aktualizálja, és a szükséges átsorolásokat elvégzi, kivéve azokat a tagokat, akik ezt megelőzően egyénileg már választottak portfoliót. A pénztártagok a nyugdíjkorhatárig hátralévő idő alapján meghatározott besorolástól a rendszer indulását követően is eltérhetnek (portfolióváltás), azonban a nyugdíjkorhatárt megelőző 5 évben a Növekedési portfoliót nem választhatják. Portfolióváltás csak a Pénztár által rendszeresített Portfolióváltási nyilatkozat kitöltésével, aláírásával és pénztárhoz történő eljuttatásával kezdeményezhető. A formanyomtatvány a Pénztár honlapjáról (www.otppenztarak.hu) való letöltés útján hozzáférhető. 4.2.4. Tájékoztatás a választható portfoliónkénti Befektetési Politikáról (a továbbiakban befektetési politika): -

A Pénztár a belépni kívánó magánszeméllyel a Befektetési Politika tartalmi kivonatát megismerteti.


2009.november 4.

9

-

A Pénztár a Befektetési Politika eszközcsoportonkénti megengedett minimális és maximális százalékos megoszlásának és a referenciaindexnek a megváltozását követő 30 napon belül az internetes honlapján közzétett hirdetmény útján tájékoztatja tagjait. A Pénztár a pénztártag kérelmére a Befektetési Politika tartalmi kivonatát – részére – postán megküldi. A Pénztár a küldöttek rendelkezésére bocsátja a Befektetési Politika kivonatát, amely igény esetén náluk megtekinthető. A Pénztár az internetes honlapján közzéteszi a Befektetési Politika kivonatát. A Pénztárban történő személyes megjelenés esetén a Pénztár megtekintésre rendelkezésre bocsátja a Befektetési Politikát tartalmazó anyagot.

4.2.5. Tájékoztatás az elszámoló-egység alapú nyilvántartási rendszerről: A Pénztár 2008. január 1-jei kezdő időponttól az Mpt előírásaival összhangban kialakított elszámoló-egység alapú nyilvántartási rendszert működtet. Az elszámoló-egység a pénztártagok felhalmozási időszakban, egyéni számlán fennálló követelésének kimutatására, nyilvántartására szolgáló, napi forintárfolyammal rendelkező egység. A felhalmozási időszakban lévő tagok követeléseinek nyilvántartása – az eddigi forint alapú rendszer helyett – a rendszer indulását követően elsődlegesen elszámoló-egységekben történik. Minden egyes választható portfólióhoz, valamint a Pénztárhoz beérkezett, de pénztártagra még nem beazonosított befizetések befektetésére szolgáló Függő portfolióhoz külön-külön elszámolóegység tartozik. Az egyéni számlákon nyilvántartott elszámoló-egységek darabszámának és adott napi árfolyamának szorzata megegyezik az egyéni számlák egyenlegének adott napi, forintban kifejezett egyenlegével. A rendszer indulásakor, a forint alapú nyilvántartásról elszámoló-egység alapú nyilvántartásra történő átállás napjára (2008. január 1-jére) vonatkozóan a Pénztár valamennyi tag egyéni számlakövetelésének minden egyes forintját egy-egy elszámoló-egységnek feleltette meg, a tag választható portfóliós besorolásának megfelelően. A rendszer indulását követően az elszámoló-egységek napi árfolyama a választható portfóliónkénti pénztári vagyon napi piaci értékének (nettó eszközértékének) és a (portfóliónkénti) vagyon mögött álló összes egyéni számlakövetelés adott napi elszámoló-egység darabszámának hányadosaként kerül kiszámításra. A választható portfóliónkénti elszámoló-egységek árfolyamait a Pénztár naponta közzé teszi internetes honlapján (www.otppenztarak.hu). A tagok egyéni számlán nyilvántartott elszámoló-egység mennyisége után járó hozam az elszámolóegység árfolyam változásában jelenik meg. A tagok egyéni számláját érintő terhelések és jóváírások, valamint portfolióváltások könyvelését a Pénztár az egyes tranzakciók értéknapjához (fordulónapjához) tartozó elszámoló-egység árfolyamok alkalmazásával hajtja végre. A Pénztár a tagokkal kapcsolatos, egyéni számlát érintő tájékoztatóit (egyéni számlaértesítő, pénztártagság megszűnésekor készített tagi elszámolások) az elszámoló-egység alapú nyilvántartási rendszer sajátosságaira tekintettel állítja össze. A kimutatások tartalmi előírásait a Pénztár Szolgáltatási Szabályzata tartalmazza. 4.3. Tájékoztatás a pénztári tevékenységek szolgáltatóhoz történő kihelyezéséről:


2009.november 4.

10

A Pénztár valamely tevékenységének szolgáltatóhoz történő kihelyezéséről, a kihelyezési szerződés módosításáról vagy a kihelyezés megszüntetéséről a tagokat a honlapján közzétett hirdetmény útján tájékoztatja. A Pénztár által kiszervezett tevékenységek köre a következő: -

a Pénztár teljes körű adminisztrációja és gazdálkodásának nyilvántartása, nagy tömegű levelezés előkészítése és postára adása, dokumentumkezelési feladatok ellátása (irattározás, iratrendezés, irat-előkészítés, iratrögzítés, archiválás-indexelés), ügyfélszolgálati feladatok ellátása, informatikai üzemeltetés, fejlesztési és számítástechnikai támogatás, szoftver termékfejlesztés, rendszerszervezési szolgáltatások.

4.4. A pénztártag kötelességei 4.4.1. A pénztártag köteles: - tagsági viszonyát – biztosítási jogviszonyának fennállása alatt – folyamatosan fenntartani, - adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni, - tagdíjat fizetni, - foglalkoztatójának a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül bejelenteni a pénztártagság tényét, annak a magánnyugdíjpénztárnak a megnevezését, címét és bankszámlájának a számát, ahol tagsági jogviszonya a bejelentéskor fennáll, - a jogalap nélkül felvett szolgáltatás összegét, valamint ezek kamatait a Pénztárnak visszafizetni, - az SZMSZ előírásait betartani.

5. A TAGDÍJRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 5.1. Tagdíj: az az összeg, amelyet a Pénztár tagja a Pénztár számára köteles megfizetni, ideértve azt az összeget is, amellyel a kötelezően megállapított mértéket a pénztártag vagy javára más személy vagy szervezet kiegészíti. 5.2. A tagdíj alapja: az 1997. évi LXXX. törvényben (a továbbiakban: Tbj.) meghatározott járulékalapot képező jövedelem. 5.3. A tagdíj mértéke: a tagdíjalap 8 %-a. 5.4. A munkavállaló vagy a munkáltató, egyoldalú kötelezettségvállalással a tagdíjat a tagdíjalap mértékének 10 százalékáig kiegészítheti. A munkáltató kötelezettségvállalása minden munkavállalóra azonos mértékben és egyforma feltételekkel vonatkozik. 5.5. A foglalkoztató a tagdíjat utólag, a Tbj. rendelkezéseiben meghatározott esedékességig és módon köteles bevallani és átutalással vagy postai úton megfizetni. 5.6. A foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a Tbj. rendelkezéseiben meghatározott esedékességig és módon kötelezett tagdíjbevallásra és befizetésre.


2009.november 4.

11

5.7.1. A pénztárral tagdíjfizetésre megállapodást köthet az a pénztártag, aki időlegesen nem rendelkezik a Tbj.-ben meghatározott járulékalapot képező jövedelemmel, vagy aki a Tbj. 34. § (1) és (5) bekezdése szerint az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel megállapodást köthet társadalombiztosítási nyugellátásra. A megállapodásra egyebekben a Tbj. és Mpt. előírásait kell alkalmazni. 5.7.2. A tagdíjfizetésre megállapodás legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér, legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott járulékfizetési felső határ egy napra jutó összegének alapulvételével köthető. A tagdíj fizetését támogatási megállapodás alapján a pénztártag helyett más átvállalhatja, a támogatás jogosultja a pénztártag. 5.8. Azt a pénztártagot, aki a tagdíj alapjául szolgáló jövedelemmel nem rendelkezik, és tagdíj fizetésére megállapodást nem kötött, vagy részére támogatási megállapodást nem kötöttek (a továbbiakban: számlatulajdonos) a pénztártagok jogai illetik meg, és kötelezettségei terhelik azzal, hogy a számlatulajdonos nem választhat, és a pénztár szerveibe nem választható. Ez a szabály irányadó arra a rokkantsági nyugellátásban részesülő tagra is, aki tagsági jogviszonyát fenn kívánja tartani. 5.9. Ha a pénztártag rokkantsági nyugellátásra jogosult, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a társadalombiztosítási nyugellátás összegéről szóló értesítését követően a Pénztár haladéktalanul írásbeli tájékoztatást ad a tag számára az egyéni számlakövetelése alapján számított életjáradék várható összegéről. Ha a tag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépésről dönt, a Pénztár ezt leigazolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, amely ezt követően értesíti a Pénztárat a társadalombiztosítási nyugellátás összegének megállapításáról. A Pénztár a tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott elszámolási szabályok szerint, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesítésének pénztárba történő beérkezési napjától számított 10. munkanappal mint fordulónappal állapítja meg. A Pénztár az így megállapított tagi követelésnek a tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a fordulónapot követő 8 munkanapon belül átutalja. A tagdíjkiegészítés összegét a pénztártag (az elhunyt pénztártag esetén kedvezményezettje) választása szerint részére kifizeti, vagy önkéntes nyugdíjpénztári számlájára utalja át a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában meghatározott szabályok szerint. 5.10. A pénztár tagdíjbevételei, és az ahhoz kapcsolódó pótlék a következő tartalékok között kerülnek megosztásra: a) fedezeti tartalék: a befizetett tagdíj 95,5 %-a, b) működési tartalék: a befizetett tagdíj 4,4 %-a, c) likviditási tartalék: a befizetett tagdíj 0,1 %-a.

6. A PÉNZTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK TÍPUSAI 6.1. A Pénztár a nyugdíjszolgáltatást járadékszolgáltatásként nyújtja, vagy egyösszegű kifizetésként teljesíti.


2009.november 4.

12

6.2. A járadékszolgáltatás a tag választása szerint lehet: 6.2.1. Életjáradék, amelyet a Pénztár a tag számára élete végéig havonta előre folyósít. 6.2.2. Elején határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában előre meghatározott időtartam lejártáig a pénztártag, illetve a pénztártagnak a határozott időtartam alatt bekövetkező halála esetén kedvezményezettje részére folyósít. Ha a pénztártag túléli a határozott időtartamot, a járadék a pénztártag részére folyósított élethosszig tartó járadékká alakul át. 6.2.3. A végén határozott időtartamos életjáradék, amelyet a Pénztár a pénztártag részére élethosszig, majd annak halála után kedvezményezettje részére a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában előre meghatározott időtartam lejártáig folyósít. 6.2.4. Kettő vagy több életre szóló életjáradék, amely a pénztártag és kedvezményezettje részére járó olyan nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van. 6.3. A Pénztár egyösszegű kifizetést teljesít: 6.3.1. A pénztár a kedvezményezett részére és választása szerint teljesít egyösszegű kifizetést a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén. 6.3.2. Annak a pénztártagnak a kérésére, aki a nyugdíjkorhatár eléréséig a különböző pénztárakban eltöltött és összeszámított tagsági jogviszonya nem haladja meg a 180 hónapot. 6.4. A kedvezményezettekre vonatkozó szabályok 6.4.1. A tag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett). 6.4.2. A pénztártag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. 6.4.3. A kedvezményezett-jelölés a pénztár tudomásulvételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A Pénztár a kedvezményezett jelölésének tudomásulvételéről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével értesíti. Egyéb esetben a Pénztár a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti a tagot. A tagsági okiratnak e vonatkozásban tartalmaznia kell a kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága arányát, a jelölés időpontját. 6.4.4. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá. 6.4.5. A pénztártag a 6.4.1. pontban meghatározott formában bármikor új kedvezményezettet jelölhet.


2009.november 4.

13

6.4.6. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a pénztártag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett szándékos cselekménye következtében hal meg, és a kedvezményezett felelősségét bíróság jogerős ítélete alapozza meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 6.4.7. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részére a pénztártag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek részesedésük arányában lesznek jogosultak. 6.4.8. Ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés a 6.4.6. pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét örökrésze arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. 6.4.9. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az egyéni számlán lévő összeg a pénztárra száll és a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 6.4.10. A kedvezményezett a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkező halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik. A pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett 6.5. pont szerinti választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést. 6.5. A kedvezményezett a jogosultságának igazolását követően írásban nyilatkozik, hogy az egyéni számla összegének rá eső részét a) egy összegben felveszi, b) hozzátartozói nyugellátás megállapítása esetén átutaltatja a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, c) az OTP Magánnyugdíjpénztárnál vezetett saját egyéni számlájára átvezetteti, d) más pénztárnál vezetett egyéni számlájára átutaltatja. A Pénztár a kedvezményezett részére történő egyösszegű kifizetést a Pénztár Szolgáltatási Szabályzatában foglaltak szerint teljesíti. 6.6. A Pénztár szolgáltatásainak jogcímét és mértékét, valamint időpontját az Mpt. alapján a Pénztár Szolgáltatási Szabályzata határozza meg. 6.7. A pénztártag más, a Pénztárral szemben fennálló követeléseire, a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. 6.8. A Pénztár járadékszolgáltatási kötelezettségét a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) hatálya alá tartozó, az ügyfélvédelmi alapban tagsággal rendelkező biztosítóintézettől történő járadékvásárlás útján teljesíti.


2009.november 4.

14

6.9. A járadékszolgáltatást teljesítő biztosítóintézetet a Pénztár, illetve a szolgáltatást igénybe vevő pénztártag egyaránt kiválaszthatja. A biztosítóintézettel a járadék szolgáltatására vonatkozó szerződést a Pénztár köti meg, illetve eljár az érintett pénztártag(ok) nevében. 6.10. A biztosítóintézettől vásárolt járadékkal teljesített járadékszolgáltatásra (járadék-megállapítás, egyösszegű kifizetés, öröklés) a Bit. rendelkezései az irányadóak azzal, hogy a járadékszolgáltatásra jogosultat legalább élethosszig tartó járadékban kell részesíteni. A biztosítóintézettől vásárolt életjáradékot a pénztártag nem szüntetheti meg.

7. A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 7.1. A pénztár szervei: -

küldöttválasztó gyűlés, küldöttközgyűlés, igazgatótanács, ellenőrző bizottság, szakértői bizottságok.

7.2. A küldöttválasztó gyűlés 7.2.1. A pénztártagok a területileg elkülönítetten szervezett küldöttválasztó gyűléseken választják öt éves időtartamra, a Pénztár legfőbb szervének, a küldött közgyűlésnek tagjait, a küldötteket. 7.2.2. A küldöttek száma összesen 100 fő. 7.2.3. A küldöttválasztó gyűlést öt évenként, továbbá akkor is össze kell hívni, ha valamely küldött tisztségének megszűnése miatt, vagy más okból szükséges. Valamely küldött tisztségének bármely okból történő megszűnése esetén csak azt a küldöttválasztó gyűlést kell összehívni, amelynek a küldöttje volt. 7.2.4. A küldöttválasztó gyűlések összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlések időpontját és helyét, valamint azt, hogy a pénztártag melyik küldöttválasztó gyűléshez tartozik az igazgatótanács a pénztártagok számára és területi elhelyezkedésére tekintettel úgy határozza meg, hogy azon valamennyi jogosult részt vehessen. A küldöttválasztó gyűlésen a tagot meghatalmazott is képviselheti. 7.2.5. Az újonnan belépő, illetve átlépő tagokat a legközelebbi küldöttválasztó gyűlésig a már megválasztott küldöttek képviselik. Az új tagok küldöttekhez történő besorolását a területi elhelyezkedésre tekintettel, létszámarányosan a Pénztár igazgatótanácsa végzi. A besorolás részletes szabályait az igazgatótanács ügyrendje tartalmazza. A Pénztár hatályos SZMSZ-e és a pénztártagok képviseletét ellátó küldöttek listája a Pénztár ügyfélszolgálatán elhelyezett hirdetőtáblán megtalálható. 7.2.6. A küldöttközgyűlés tagjává olyan pénztártag választható, aki büntetlen előéletű és 16. életévét betöltötte. A Pénztár ügyvezetője küldöttnek nem választható.


2009.november 4.

15

7.2.7. A küldöttek megbízatása megszűnik a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, a pénztártagsági viszony megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással. 7.2.8. A küldött visszahívását az általa képviselt pénztártagok legalább 50 százaléka a Pénztár igazgatótanácsánál kezdeményezheti. A küldött visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 7.2.9. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon az ahhoz tartozó pénztártagok legalább felének képviselete biztosított. A határozatképtelenség miatt megismételt küldöttválasztó gyűlés a résztvevők számára tekintet nélkül határozatképes. 7.2.10. Megválasztott küldöttnek azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet megszerezték. 7.2.11. A küldöttválasztó gyűlésen jegyzőkönyvet kell készíteni. 7.2.12. A küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának részletes szabályait a jelen SZMSZ keretei között az igazgatótanács állapítja meg azzal, hogy azt a küldöttközgyűlés soron következő ülésén jóváhagyja. 7.3. A küldöttközgyűlés 7.3.1. A Pénztár legfőbb szerve a küldöttválasztó gyűléseken 5 évre választott küldöttekből álló küldöttközgyűlés (a továbbiakban: közgyűlés). A közgyűlés határozatai a jogszabályok keretei között kötelező érvényűek a tagokra, az igazgatótanácsra, az ellenőrző bizottságra. A közgyűlés határozatai ellen a bíróságon lehet eljárást kezdeményezni. 7.3.2. A közgyűlést évente legalább kétszer össze kell hívni. Szükség esetén a közgyűlés bármikor összehívható. A közgyűlést az igazgatótanács hívja össze. 7.3.3. A közgyűlés összehívásáról a közgyűlés tervezett napját legalább 15 nappal megelőzően a küldötteket értesíteni kell a tárgyalandó napirendek felsorolásával és az előterjesztések megtekintési lehetőségének megjelölésével. Az igazgatótanács az írásbeli értesítés mellett ugyanezen határidőig a Népszabadság c. országos napilapban is közzéteszi a közgyűlésre vonatkozó hirdetményét. A hirdetménynek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, tervezett napirendjét, az előterjesztések megtekintésének módját. 7.3.4. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a bíróság, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elrendeli, illetve az ellenőrző bizottság, valamint a tagok, vagy a küldöttek legalább 10 százaléka, az ok és a cél megjelölésével, írásban indítványozza. Ha az igazgatótanács az írásbeli indítvány ellenére sem intézkedik a közgyűlés összehívása iránt, az indítványozók bírósághoz fordulhatnak. 7.3.5. A közgyűlésre való felkészülés érdekében a küldöttek tájékoztatják az általuk képviselt pénztártagokat a közgyűlés napirendjéről és az igazgatótanács által előkészített határozati javaslatokról. Ebből a célból a közgyűlés napirendjét és az azokhoz kapcsolódó határozati javaslatokat a közgyűlés tervezett napját legalább 8 nappal megelőzően ki kell függeszteni olyan OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

16

helyen, hogy azt a pénztártagok megtekinthessék. Amennyiben a határozati javaslatokkal kapcsolatban a kifüggesztést követő 5 napon belül a pénztártagoktól a küldöttekhez írásbeli észrevétel nem érkezik, úgy kell tekinteni, hogy a pénztártagok a kifüggesztett javaslattal egyetértenek. 7.3.6. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldötteken keresztül a tagok legalább 50 százaléka képviselve van. A küldött akadályoztatása esetén helyette csak a vele azonos szabályok szerint megválasztott pótküldött járhat el, a küldöttet más nem helyettesítheti. Minden küldöttnek annyi szavazata van, ahány tagot képvisel. 7.3.7. Ha a közgyűlés határozatképtelen, akkor a határozatképtelenség esetére összehívott, megismételt közgyűlés a meghívóban (hirdetményben) szereplő kérdésekben a jelenlévők, illetve képviseltek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben az eredeti közgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt közgyűlés egy napon is megtartható. 7.3.8. A közgyűlést általában az igazgatótanács elnöke vagy az általa kijelölt más személy vezeti. 7.3.9. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapító okirat módosítása, b) az SZMSZ elfogadása, illetőleg módosítása, c) a választható portfoliós rendszer bevezetésére, megszüntetésére vonatkozó döntés, illetve a rendszer szabályait tartalmazó szabályzat induláskori elfogadása d) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, e) az ellenőrző bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása, f) az igazgatótanács éves beszámolójának – ezen belül a mérleg és az aktuáriusi értékelés – elfogadása, döntés az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséről, g) a Pénztár pénzügyi tervének elfogadása, h) a tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt a Pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a Pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a Pénztár képviseletéről, i) döntés érdekképviseleti szervhez történő csatlakozásról, illetve az abból történő kiválásról, j) döntés a Pénztár megszűnéséről, szétválásról vagy más pénztárral történő egyesülésről, k) döntés mindazon ügyekben, amelyeket e törvény vagy más jogszabály a hatáskörébe utal, l) a könyvvizsgáló megválasztása és felmentése, m) döntés a tagdíjak behajtásának módjáról. 7.3.10. A közgyűlés határozatait általában egyszerű többséggel nyílt szavazással hozza. 7.3.11. A közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések közül legalább kétharmados szavazattöbbség szükséges a 7.3.9. pont a), b), c), e), f), i) alpontjaiban megjelölt esetekben, valamint az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság elnökének visszahívása esetében. 7.3.12. A közgyűlésen jelenléti ívet és jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv tartalmazza az elhangzott felszólalások lényegét, a hozott határozatokat, a leadott szavazatok számát, megoszlását. A jegyzőkönyv egy példányát a csatolt iratokkal együtt – a közgyűlést követő 30 napon belül – meg kell küldeni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet). Az elfogadott beszámolót és mérleget a nyilvánosságra hozatal szabályai szerint legalább egy országos lapban meg kell jelentetni. OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

17

7.3.13. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott két jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az igazgatótanács és az ellenőrző bizottság beszámolójának egy példányát. 7.3.14. A küldött kérésére az ügyvezető köteles a közgyűlési jegyzőkönyvből kivonatot adni. 7.4. A Pénztár igazgatótanácsa 7.4.1. Az igazgatótanács a Pénztár ügyvezető szerve. A igazgatótanács létszáma páratlan számú, legalább 7 fő. Az igazgatótanács elnökét és tagjait a közgyűlés az – Országos Jelölő Bizottság javaslatára – választja meg. 7.4.2. Az igazgatótanácsban biztosítani kell a pénztártagok képviseletét. 7.4.3. Az igazgatótanács megbízatása megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott közgyűlés mandátumának lejártát követően az új közgyűlés alakuló ülésén új igazgatótanácsot nem választ. 7.4.4. Az igazgatótanács feladatkörében: a) gondoskodik a közgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítéséről, a közgyűlési határozatok végrehajtásáról, b) gondoskodik a Pénztár könyveinek szabályszerű vezetéséről, c) meghatározza a Pénztár üzletpolitikáját, d) elfogadja a vagyonkezelési és vagyonértékelési, továbbá a szolgáltatási szabályzatot, e) dönt a vagyonértékelés módjáról, a vagyonkezelő kiválasztásáról, valamint a Pénztár adminisztrációs és nyilvántartási tevékenysége végzésének módjáról, az e tevékenységet végző szervezet kiválasztásáról, f) gondoskodik a Pénztár zavartalan működéséről, ennek érdekében a közgyűlés által elfogadott pénzügyi terv és a jogszabályok keretei között átcsoportosításokat hajthat végre, de ez nem csökkentheti a fedezeti tartalékot, g) a jogszabályok kereti között dönt a saját tevékenységi és a biztonsági tartalékok feltöltéséről, illetve felhasználásáról, h) elfogadja ügyrendjét, i) gyakorolja az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az ügyvezető helyettesét (helyetteseit) és a főkönyvelőt, j) dönt tagozatok létrehozásáról, illetve megszüntetéséről, k) dönt szakértői bizottságok létrehozásáról, illetve megszüntetéséről, l) köteles a pénztári vagyonkezelő tevékenységét rendszeresen ellenőrizni, és ennek során attól – a pénztár beszámolási kötelezettségeihez igazodóan – írásbeli jelentést, beszámolót, kimutatást kérni, m) döntést hoz befektetési célú ingatlan vásárlásáról, értékesítéséről, - az ellenőrző bizottság véleményének kikérése után – és erről, valamint más jelentős eseményről a soron következő közgyűlést tájékoztatja n) a választható portfoliós rendszer megindulása után a szabályzatot, illetve a befektetési politikát módosíthatja, azonban erről a következő közgyűlést tájékoztatni kell.


2009.november 4.

18

Az igazgatótanács feladatkörében az a), b) és g) pontokban foglaltak gyakorlását – felelősségének érintetlenül hagyása és rendszeres beszámolási kötelezettség előírása mellett – ügyrendjében az ügyvezetőre átruházhatja, egyidejűleg rendelkezik a hatáskör gyakorlásának módjáról és mértékéről is. 7.4.5. Az igazgatótanács legalább 3 havonként ülést tart. Ülést kell tartania ezen időszakon belül akkor is, ha azt közgyűlési határozat, vagy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előírta, illetve az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada vagy az ügyvezető kéri. Az ügyvezető az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 7.4.5.1. Az igazgatótanács ülés megtartása nélkül távbeszélőn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben (e-mail) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok határozatképességhez szükséges hányada, de legalább fele szavazatát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalja, és legfeljebb 8 naptári napon belül megküldi a Pénztár székhelyére. 7.4.6. Az igazgatótanács üléseit a napirendi javaslat és az írásos előterjesztések egyidejű megküldésével az igazgatótanács elnöke hívja össze. 7.4.7. Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha azon a tagoknak legalább a fele jelen van. Az igazgatótanács határozatait általában a jelenlévő igazgatótanácsi tagok szavazatinak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7.4.8. Az igazgatótanács tagjai kétharmadának egyetértésével határoz: a) a közgyűlés elé terjesztett éves beszámoló elfogadásáról, b) az ügyvezető, a vagyonkezelő és a letétkezelő – nyílt pályázat útján történő – kiválasztásáról, c) hatáskörei gyakorlásának átruházásáról. 7.4.9. Az igazgatóság ülés mellőzésével – írásban – is hozhat érvényes határozatot. A határozathozatal részletes szabályait az igazgatótanács ügyrendje tartalmazza. 7.4.10. Az igazgatótanács üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők nevét, az elhangzott felszólalások lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell az írásos beszámolók, illetve más dokumentumok egy-egy példányát. 7.4.11. Az ügyvezető és az ellenőrző bizottság elnöke az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal részt vesz. 7.4.12. Az igazgatótanács tagjai és elnöke a közgyűlés által meghatározott mértékű díjazásban részesülnek.


2009.november 4.

19

7.5. A Pénztár ellenőrző bizottsága 7.5.1. A közgyűlés – az Országos Jelölő Bizottság javaslatára – legalább 5, legfeljebb 7 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottságban a pénztártagoknak kell többségben lenniük. Az ellenőrző bizottság megbízatása megválasztásától számított öt évig, illetőleg addig tart, amíg az öt évre megválasztott közgyűlés mandátumának lejártát követően, az új közgyűlés alakuló ülésén új ellenőrző bizottságot nem választ. 7.5.2. Az ellenőrző bizottság feladata, hogy rendszeresen vizsgálja és ellenőrizze a jogszabályi előírások, a Pénztár pénzügyi terve, SZMSZ-ében és szabályzataiban foglaltak megvalósulása érdekében a Pénztár gazdálkodását, számvitelét, ügyvitelét, a Pénztár fizetőképességének, bevételeinek és kiadásainak, eszközeinek és kötelezettségvállalásainak összhangját, a Pénztár működését. Az ellenőrző bizottság nyílt pályázat alapján javaslatot tesz a közgyűlésnek a könyvvizsgáló személyére, illetve díjazásának megállapítására. Az ellenőrző bizottság a fent meghatározott feladatok ellátására évente ellenőrzési tervet készít és gondoskodik annak végrehajtásáról. 7.5.3. Az ellenőrző bizottság megállapításait évente a közgyűlés elé terjeszti. Az ellenőrző bizottság kérheti az igazgatótanács soron kívüli összehívását, ha ezt az ellenőrzés során tapasztaltak szükségessé teszik. Az ellenőrző bizottság köteles megvizsgálni a hatáskörébe tartozó, a közgyűlés elé terjesztendő jelentéseket és az igazgatótanács éves beszámolóját. Az ellenőrző bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés érvényesen nem határozhat. Az ellenőrző bizottság jelentését az éves beszámolóról és a pénzügyi tervről a közgyűlés előtt, azokkal együtt megtekinthetővé kell tenni a tagság számára. 7.5.4. Az ellenőrző bizottság tagjai és elnöke a közgyűlés által meghatározott mértékű díjazásban részesülnek. 7.6. Tagozatok 7.6.1. A Pénztár igazgatótanácsa a Pénztár szervezetén belül megyei és szakmai tagozatokat hozhat létre. A tagozatok a pénztártagok ügydöntő hatáskörrel nem rendelkező érdekképviseleti testületei. A tagozatokat elnökök képviselik, aki a Pénztár működését elősegítő tanácsadó testületet alkotnak. 7.6.2. A tagozatok képviselői tanácskozási joggal részt vehetnek a Pénztár közgyűlésén. 7.7. Szakértői bizottságok A Pénztár igazgatótanácsa szükség szerint szakértői bizottságokat hozhat létre. 7.8. A Pénztár ügyvezetője 7.8.1. A Pénztár ügyvezetője a Pénztárral munkaviszonyban álló személy. 7.8.2. Az ügyvezető nem lehet a Pénztár igazgatótanácsának elnöke, illetve más választott tisztségviselője. OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

20

7.8.3. Ügyvezetőként alkalmazható az, aki büntetlen előéletű, felsőfokú pénzügyi, közgazdasági, államigazgatási, jogi, vagy közhasznú menedzseri végzettséggel és legalább 2 éves, a pénztári tevékenységben hasznosítható szakmai gyakorlattal rendelkezik. 7.8.4. Az ügyvezetőt a Pénztár igazgatótanácsa választja ki. Bérét és juttatásait az igazgatótanács állapítja meg. 7.8.5. A Pénztár munkaszervezetének munkáját az ügyvezető irányítja. Ennek keretében: a) felelős a Pénztár folyamatos ügyviteléért, eredményes működéséért, a stratégiai, üzletpolitikai, marketing terv és taglétszám növelési terv végrehajtásáért, valamint a Pénztár fizetőképességének és kötelezettségeinek lejárati összhangjáért, b) a közgyűlés és az igazgatótanács üléseit előkészíti (ideértve a Pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, mérlegét és éves beszámolóját), azokon részt vesz, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról és tevékenységéről beszámol az igazgatótanácsnak, c) felelős a Pénztár munkaszervezete belső szabályzatainak kialakításáért, ennek keretében a pénztár belső szabályzatait, valamint a jogszabályok által nem az igazgatótanács, vagy nem a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt szabályzatait jóváhagyja, d) gyakorolja a Pénztár alkalmazottjai feletti munkáltatói jogokat, kivéve amelyeket az Mpt., illetve az SZMSZ a közgyűlés vagy az igazgatótanács kizárólagos hatáskörébe utal, e) kiadmányozza a Pénztár iratait, aláírja a Pénztár beszámolóit, a pénzforgalmi, befektetési és likviditási jelentést, f) képviseli a Pénztárat harmadik személyekkel szemben, valamint a bíróságok és más hatóságok előtt a pénztár képviseletére meghatározott szabályok szerint, g) biztosítja a pénztártagok tájékoztatását, h) ellátja a jogszabályokban meghatározott és az igazgatótanács által átruházott egyéb feladatokat. 7.8.6. Az igazgatótanács egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az ügyvezetőre. Az ügyvezető hatásköre az átruházott hatáskör terjedelméhez igazodik. Az ügyvezető e tevékenysége során az igazgatótanács utasításai szerint jár el, köteles betartani a jogszabályokat, az alapító okirat, az SZMSZ rendelkezéseit és a Pénztár közgyűlési határozatait. 7.8.7. Az igazgatótanács jogsértő határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezető az ellenőrző bizottsághoz, illetve a Felügyelethez fordulhat. 7.8.8. A Pénztár munkaszervezetének felépítését, feladatait az ügyvezető javaslatára az igazgatótanács határozatban állapítja meg.

8. A PÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁRA, PÉNZÜGYI TERVÉRE ÉS ÜZEMVITELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 8.1. A Pénztár eszközeit a Mpt. és más vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelni. 8.2. A Pénztár gazdálkodási és befektetési üzletmenetét a Mpt. feltételeinek megfelelő szervezethez kihelyezheti. 8.3. A gazdálkodás nyilvántartását végző szervezetet, a vagyonkezelőt, illetve a letétkezelőt az igazgatótanács választja ki. OTP Magánnyugdíjpénztár Szervezeti és Működési Szabályzat

2009.november 4.

21

8.4. A Pénztár befektetési tanácsadással tanácsadót vagy tanácsadó szervezetet bízhat meg. A befektetésekre vonatkozó részletes szabályokat a vagyonkezelői szerződés tartalmazza, amit az igazgatótanács fogad el. 8.5. A közgyűlés dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és működési tartaléknak az előirányzott szintet meghaladó részét felhasználni. 8.6. A fedezeti alap részét képező szolgáltatási számlák előirányzott szintet meghaladó részét nem lehet a fedezeti alapon kívül felhasználni.

9. AZ ADMINISZTRÁCIÓS ÉS NYILVÁNTARTÁSI, VALAMINT A BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 9.1. A Pénztár az adminisztrációs és nyilvántartási tevékenységét erre feljogosított szervezethez kihelyezheti. 9.2. Az adminisztrációs és nyilvántartási tevékenységet végző szolgáltatót az igazgatótanács választja ki. 9.3. A könyvvizsgáló által hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követő 90 napon belül a közgyűlés elé kell terjeszteni. A beszámoló tartalmazza a vagyonértékelési és teljesítménymérési jelentéseket, valamint az aktuáriusi értékelést. 9.4. Az Mpt. 70. § (6) bekezdés a), d), f), j) pontjaiban foglalt adatokat a Pénztár székhelyén hirdetmény formájában kifüggeszti.

10. A PÉNZTÁR MEGSZŰNÉSE, ÁTALAKULÁSA 10.1. A Pénztár a felszámolás esetét kivéve csak végelszámolást követően szűnhet meg, a Felügyelet előzetes tájékoztatása mellett. 10.2. A közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel elhatározhatja a Pénztár megszűnését, más pénztárral történő egyesülését vagy több pénztárrá történő szétválását, illetve tevékenységi engedéllyel rendelkező önkéntes nyugdíjpénztárral közösen magánnyugdíjpénztárat működtető önkéntes nyugdíjpénztárrá (vegyes nyugdíjpénztár) történő átalakulását. 10.3. A Pénztár jogutód nélküli megszűnésekor – a felszámolás kivételével – amennyiben a közgyűlés azt határozatban kéri, a Felügyelet végelszámolót nevezhet ki. A végelszámolás költségeit a Pénztár viseli. 10.4. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt átlépés esetén másik pénztárba átviheti.


2009.november 4.

22

10.5. A Pénztár felszámolására a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény rendelkezéseit az Mpt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pénztár végelszámolására a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényt kell megfelelően alkalmazni. 10.6. A Pénztár vegyes nyugdíjpénztárrá alakulása esetén a Pénztár jogai és kötelezettségei általános jogutódként az újonnan létrejövő vegyes nyugdíjpénztár magánnyugdíjpénztári ágazatát illetik, illetve terhelik.

11. A PÉNZTÁR KÉPVISELETE 11.1. A Pénztárat: a) az igazgatótanács elnöke és a Pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, vagy az igazgatótanács egy tagja, b) az igazgatótanács két tagja, c) a Pénztár két képviseleti joggal felruházott alkalmazottja, d) az ügyvezető és a Pénztár egy képviseleti joggal felruházott alkalmazottja együttesen képviseli. 11.2. A Pénztár tisztségviselőjét és alkalmazottját az igazgatótanács ruházhatja fel képviseleti joggal. 11.3. A kötelezettségvállalás és utalványozás részletes szabályait az ügyvezető javaslata alapján az igazgatótanács állapítja meg.

12. A VITÁK RENDEZÉSÉNEK PÉNZTÁRON BELÜLI RENDJE 12.1. A pénztártagok a Pénztárral szembeni panaszaikat, illetve követeléseiket a Pénztár székhelyére írásban küldhetik meg. 12.2. A viták rendezésének határideje 30 nap, amelyet a Pénztár egy ízben, az érintett tag egyidejű értesítése mellett 30 nappal meghosszabbíthat. 12.3. A viták rendezése az ügyvezető által kijelölt pénztári alkalmazott feladatkörébe tartozik. Az ügyvezető az ügy intézését saját hatáskörébe vonhatja, amennyiben megítélése szerint annak súlya ezt szükségessé teszi. 12.4. A Pénztár a panasz elbírálásáról a tagot a fenti határidőn belül írásban értesíti. 12.5. A pénztárhoz érkező panaszok kezelése során – egyebekben – a pénztár panaszkezelési szabályzatában leírtakat kell alkalmazni.


2009.november 4.

23

13. A JOGOSULTSÁGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE A pénztártag, számlatulajdonos, illetve a kedvezményezett a pénztárral szemben a szolgáltatásra való jogosultságát írásbeli nyilatkozattal, és a megfelelő igazolások (különösen: hagyatéki végzés, személyazonosságot igazoló iratok, halotti anyakönyvi kivonat) benyújtásával, bemutatásával érvényesítheti. Záradék: Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Pénztár 2009. november 3. napján megtartott küldöttközgyűlése a …/2009. számú határozatával elfogadta, és az elfogadás tényét e záradékban a küldöttközgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyv két hitelesítőjének az aláírásával igazolja.

dr. Németh Dóra levezető elnök

dr. Novák Gábor jegyzőkönyvvezető

jegyzőkönyv hitelesítő

jegyzőkönyv hitelesítő

Az okiratot szerkesztette és ellenjegyezte:

dr. Németh Dóra jogtanácsos


2009.november 4.

AZ OTP MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 19

Recommend Documents