1
AZ ÓKORI HELLÁSZ
Tematika: 1. Athén társadalma és állama 2. Spárta katonai állama 3. A görög-perzsa háborúk 4. Athén fénykora és bukása 5. Nagy Sándor és a hellenizmus
A tehetségfejlesztő foglalkozások 2 óra időtartamúak. Az egyes feladatokra fordítandó idő változhat a téma függvényében. A foglalkozások szerkezeti felépítése: 1. Motiválás, ráhangolás a témára – játékos nagycsoportos feladattal (10-15 perc) 2. Kiscsoportok kialakítása, feladat meghatározás, feladat elvégzés (20-25 perc) a. Csoportmunka b. Feladat eredményének bemutatása 3. Egyéni feladat meghatározás (15-20 perc) a. Egyéni feladat elvégzése b. Elvégzett feladat eredményének bemutatása egyenként 4. Ismeretközlés (15 perc) 5. Villámverseny (5-10 perc) 6. Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (5 perc) 7. Játékos feladat – foglalkozás értékelés és zárás (5-10 perc)
2
AZ ÓKORI GÖRÖG VILÁG, AZ ÓKORI HELLÁSZ 1. tehetségfejlesztő téma Athén társadalma és állama A foglalkozás szerkezeti felépítése: 1. Motiválás, ráhangolás a témára – játékos nagycsoportos feladattal: „Görögsaláta” (10 perc) 2. Forráselemzés. Kiscsoportok kialakítása, feladat meghatározás, feladat elvégzés (25 perc) a. Csoportmunka b. Feladat eredményének bemutatása 3. Egyéni feladat meghatározás (20 perc) a. Egyéni feladat elvégzése b. Elvégzett feladat eredményének bemutatása egyenként 4. Ismeretközlés: Athén államrendszerének legfontosabb intézményei a Kr.e. 8-5. században (15 perc) 5. Villámverseny (10 perc) 6. Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (5 perc) 7. Játékos feladat – foglalkozás értékelés és zárás (5 perc)
Fogalmak gyarmatosítás arisztokrácia démosz polisz királyság arisztokratikus köztársaság szokásjog
Az athéni társadalom és állam (Száray) Személyek/istenek Események Évszámok polgárjogi küzdelmek
Spárta
Drakón
törvények írásba foglalása
Kr.e. 621.
Plutarkhosz Arisztotelész hoplita flotta népgyűlés (ekklészia) esküdbíróság (héliaia) vagyoni csoportok (phülék) demokrácia (népuralom)
Topográfia Athén
Szolón
adósrabszolgaság Kr.e. 594. eltörlése adósságok Kr.e. 570. k. eltörlése
3 vagyonbecslés 400-as tanács türannisz egyeduralom földosztás zsarnokölők reform
Peiszisztratosz Hippiasz Hipparkhosz Harmodiosz Arisztogeitón Kleiszthenész
Kr.e. 560-510. Kr.e. 560-527.
Kr.e. 510. területi alapú államrendszer
500-as tanács
Kr.e. 508.
Athén városa Athén belső területei Athén partvidéke
metoikosz polgár rabszolga cserépszavazás száműzetés
Gazdaság piac adósrabszolgaság
Anyagi kultúra vízvezetékek templomépítés
adóslevél
városépítés
földosztás mérő ötszázmérős (pentakosziomedimnosz) lovas (hippeisz) napszámos (thész) évi adó gazdasági szerződések más poliszokkal
erődítések városfalak
Extra adatok (egyéb tankönyvekből) arisztokrata harcmodor hoplita harcmodor ókori görög „hét bölcs” alkotmány
Államszervezet király arkhón (1,3,9 fő; élethossziglan, 10 év, 1 év) államhatalom (törvényhozás, bíráskodás, kormányzás) Areioszpagosz bulé vidékre kiszálló bíróság sztratégosz osztrakon (szavazócserép) osztrakiszmosz
4 1. Motiválás – ráhangolás (összes idő 10 perc)
„Görögsaláta”
1. Minden csoporttag kap egy kis papírlapot. Ezekre mindenki ráír egy-egy, a korábbi görög történelem tanulása során megismert nevet, adatot, fogalmat. Mindenki csak egyet írhat fel. Ezeket összehajtva kosárba dobják. Ez lesz a „görögsaláta”. 2. Számozott kockát (létszámtól függően: kockákat) vesznek elő. A foglalkozásvezető által meghatározott sorrendben gurítanak. A tanulók nevét és a gurított számot (több kocka esetén összeadva) a táblára írják fel. A legkisebb számot gurító kihúz egyet a „görögsalátából” és megpróbálja megoldani, megmondani, elmondani, mit tud róla. Erre a foglalkozásvezetőtől 1-5 közötti pontot kaphat. Ha befejezte, a következő számot dobó kiegészítheti, ha tudja. Ha nem, folytatódik a kiegészítési lehetőség mindaddig, amíg minden résztvevő tanuló sorra nem került. Mindenki kaphat pontot a kiegészítéséért. 3. A kapott pontok a táblára kerülnek és ott maradnak.
Értékelés/1
Tanuló neve
„Görögsaláta”
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
Összpontszá m
5 2,Forráselemzés. Kiscsoportok kialakítása, feladat meghatározás, feladat elvégzés Arisztokrácia- démosz küzdelme Athénban, Drakón törvényei, Szolón társadalmi, államszervezeti reformjai. (összes idő: 25 perc) (összesen: 16 pont ) A tanulók a táblára felírt sorrendben alakítanak kis létszámú csoportokat. (minimum 2-3 fő, maximum 4-5 fő) A foglalkozásvezető meghatározza feladatot, kiosztja a fénymásolt forrásszemelvényeket (rajtuk a feladatokkal). Megszabja a rendelkezésre álló időt és kijelöli az időfelelőst. (Rendelkezésre álló idő: feladat elvégzése: 13 perc, eredmények bemutatása: 10 perc, pontszámok táblára írása 2 perc)
1.csoport feladata -( arisztokrácia ↔ démosz küzdelme , Drakón törvényei ) ( összesen: 16 pont ) ● Athén a gyarmatosításban kevéssé vett részt, de a társadalmi átalakulás itt is bekövetkezett, ami hatással volt az államfejlődésre is. ● A források tanulmányozása után válaszoljátok meg a kérdéseket! „A gazdagok és a szegények közti ellentét élesebb volt, mint valaha, a város helyzete a teljes bizonytalanság képét mutatta… Az egyszerű nép az utolsó szál emberig a gazdagok adósa volt. Földjüket nekik művelték, minden termény hatodát nekik fizették, ezért a parasztokat… egyszerűen napszámosoknak nevezték. Sokan saját személyüket zálogosították el, s hitelezőik bármikor eladhatták őket rabszolgának otthon vagy az ország határain túl. Mások kénytelenek voltak gyermeküket eladni, vagy kegyetlen hitelezőik elől elmenekültek a városból. A… legbátrabbak egymást biztatták, hogy ne engedjenek az igazságtalanságnak, hanem válasszanak valakit, aki képes őket vezetni. Azt javasolták, szabadítsák fel a tartozásaik miatt eladott rabszolgákat, osszák fel a földet, és változtassák meg gyökeresen az állam alkotmányát.” ( Plutarkhosz: Szolón életrajza, 13-16.) Feladatok, kérdések: 1, A gyarmatosítás után mi jellemezte az arisztokrácia és a démosz viszonyát? ( 1 pont ) 2, A gyarmatosítás után hogyan változott az arisztokrácia helyzete? ( 1 pont ) 3, Hogyan változott a démosz helyzete? (elemenként 0,5 pont, összesen: 2 pont ) A, kézművesek: B, kereskedők: C, földművesek kisebb része: D, földművesek nagyobb része: 4, Soroljátok fel a forrás alapján, hogy melyek voltak a démosz követelései? ( 3 pont ) A, …………………………………………………………………………… B, …………………………………………………………………………… C, …………………………………………………………………………… 5, Milyen volt az államformája Athénnak a gyarmati korszak elején? ( 0,5 pont ) 6, Milyen államforma alakult ki a Kr.e. 7.században? ( 0,5 pont ) 7, Kik gyakorolták a hatalmat a Kr.e. 7.században? ( 0,5 pont )
6 8, Melyik volt a legfontosabb közhivatal? ( 0,5 pont ) ● Olvassátok el a Drakónt bemutató forrást, majd válaszoljatok a kérdésekre! „A drakóni törvények értelmében halálbüntetéssel sújtották a legcsekélyebb bűncselekményeket is. Így a munkakerülők, a zöldség- és gyümölcstolvajok ugyanolyan büntetést szenvedtek el, mint a templomrablók és a gyilkosok. Később sokszor idézték Démadész bírálatát, hogy Drakón nem tintával, hanem vérrel írta törvényeit. Mikor megkérdezték tőle, miért sújtott halálbüntetéssel oly sok vétséget, Drakón állítólag azt felelte, hogy szerinte a kis bűnök is megérdemlik a halálbüntetést, a nagyobbakra pedig nem talált súlyosabbat.” ( Plutarkhosz ) 9,a. Soroljátok fel a legcsekélyebbnek ítélt bűncselekményeket! (elemenként 0,5 pont, összesen: 1 pont ) b. Nevezzétek meg a legsúlyosabbnak tartott bűncselekményeket! (elemenként 0,5 pont, összesen: 1 pont ) c. Milyen büntetés járt ezekért? ( 1 pont ) d. Mi a magyarázata a büntetések szigorúságának? ( 1 pont ) e. Állapítsátok meg, hogyan vélekedett Démadész Drakón törvényeiről! ( 1 pont ) 10, Az arisztokrácia szempontjából mi volt Drakón törvényeinek jelentősége? ( 1 pont ) 11, Mi volt a jelentősége a démosz szempontjából? ( 1 pont )
2. csoport feladata - Szolón társadalmi reformjai
( összesen: 16 pont )
● A források tanulmányozása után válaszoljátok meg a kérdéseket! S z ol ón
7 „Athénban a legértelmesebbek… Szolónhoz fordultak, és kérték, vegye kézbe a közügyeket, s szüntesse meg a viszályokat… arkhónná választották, egyszersmind döntőbíróvá és törvényhozóvá. A vezető emberek… igyekeztek rábeszélni Szolónt, hogy fogadja el az egyeduralmat…, feddhetetlensége hamarosan törvényes királysággá változtatja majd az egyeduralmat - mondogatták neki… Szolónt azonban semmilyen érvelés nem tántorította el szilárd elhatározásától, s barátainak, mint mondják, azt felelte, »kellemes hely az egyeduralom, csak nem lehet belőle kiszállni«…” ( Plutarkhosz ) 1, Mivé választották Szolónt? ( 1 pont ) 2, Mennyi időre szólt ez a megbízatás? ( 1 pont ) 3, Milyen feladatot kapott Szolón? ( 1 pont ) 4, Minek a lehetőségét utasította vissza Szolón? ( 1 pont ) 5, Mivel indokolta döntését? ( 1 pont ) „Szolón nem tett engedményt a hatalmasoknak, és törvényeit nem azok szája íze szerint alkotta meg, akik megválasztották… Mindenek előtt Drakón törvényeit érvénytelenítette szigorúságuk és a kiszabott büntetések súlyossága miatt, csak a gyilkosságért járó halálbüntetést hagyta meg… Eltörölte a szegények adósságait, s ezt teherlerázásnak nevezte. Leszögezte azt is, hogy a jövőben az adós saját személyét nem ajánlhatja fel zálogul…Állítólag e rendelkezése miatt érte élete egyik legnagyobb kellemetlensége. Mikor a törvény legjobb megfogalmazásán törte a fejét, …elmondta bizalmas barátainak…, hogy a földhöz nem szándékozik hozzányúlni, az adósságokat viszont eltörli. Barátai egy percet sem vesztegettek, hanem Szolón bizalmával visszaélve, hatalmas összegeket vettek kölcsön gazdag polgároktól és nagy földbirtokokat vásároltak. Amikor pedig a törvény rendelkezései életbe léptek, megtartották a földbirtokokat, s az adósságokat nem fizették vissza… Szolón politikája nem nyerte meg egyik fél tetszését sem. A gazdagokat magára haragította a záloglevelek érvénytelenítésével, de a szegények is megharagudtak rá, mert reményeik ellenére nem valósította meg a földosztást, s nem tette kötelezővé az egyforma és egyenlő életmódot, miként Lükurgosz.” ( Plutarkhosz ) 6, Hogyan viszonyult Szolón, Drakón törvényeihez? ( 2 pont ) 7, Mely intézkedései szolgálták a démosz érdekeit? ( 2 pont ) 8, Hogyan nevezik a teherlerázást görögül? ( 1 pont ) 9, Ma sokszor mondják, hogy az információ hatalom. Hogyan jelenik meg ez a gondolat Szolón és barátainak esetében? ( 2 pont ) 10, Hogyan viszonyultak az egyes társadalmi rétegek Szolón reformjaihoz? Mi volt az oka álláspontjuknak? ( 4 pont ) A, arisztokrácia: ……………………………………………………………………………… ok: ………………………………………………………………………………………… B, démosz: ……………………………………………………………………………………. ok: …………………………………………………………………………………………
8 3. csoport feladata – Szolón államszervezeti reformjai
( összesen: 16 pont )
„Szolón az összes vezető tisztségeket, ahogy addig is volt, a jómódúaknak kívánta fenntartani, az államügyek egyéb intézését azonban, amelyben a nép addig nem vett részt, közössé tette. Bevezette a polgárok vagyonbecslését. Az első csoportba sorolta azokat, akiknek szilárd termékből (gabona) és cseppfolyósból (olaj, bor) összesen 500 mérőjük terem, s ezeket 500-mérősöknek (pentakosziomedimnosz) nevezte. Másodiknak azokat jelölte ki, akik lovat tudtak tartani, vagy legalább 300 mérőt termeltek. Ezeket lovasoknak (hippeisz) nevezték. Ökörfogatosoknak (zeugitész) nevezték a harmadik vagyoni csoporthoz tartozókat, akik a kétféle termékből összesen 200 mérőt termeltek. Valamennyi többi polgárt napszámosnak (thész) nevezte el, és semmilyen tisztséget nem bízott rájuk, csupán a népgyűlés és az ítélkezés útján vettek részt az államügyekben.” ( Plutarkhosz) 1, Milyen alapon osztotta fel Athén lakosságát Szolón? ( 1 pont ) 2, Soroljátok fel a törvényben említett csoportokat, görög elnevezésükkel együtt! ( 4 pont ) A, ………………………………………………………………… B, ………………………………………………………………… C, ………………………………………………………………… D, ………………………………………………………………… 3, Milyen intézményekben vehettek részt a démosz szegényebb tagjai is? ( 2 pont ) A, ………………………………………………………………… B, …………………………………………………………………
9 „Miután felállította a volt arkhónokból alakult tanácsot az Areioszpagoszon, amelynek arkhóni méltóságánál fogva is tagja volt, és látta, hogy a nép még mindig forrong és nyugtalan az adósságelengedés miatt, egy további tanácsot (bulé) is szervezett a négy phüléből oly módon, hogy mindegyik 100-100 tagot választott. Ezek feladata az volt, hogy a népgyűlést megelőzően tanácskozzanak, és előzetes javaslatuk nélkül semmit se engedjenek a népgyűlés elé terjeszteni. Az előbbi tanácsot pedig legfőbb felügyelővé s a törvények őrévé rendelte…” ( Plutarkhosz) 4, Kikből szerveződött az Areioszpagosz? ( 1 pont ) 5, Mi volt az Areioszpagosz feladata? ( 1 pont ) 6, Hány tagja volt a bulénak? ( 1 pont ) 7, Hogyan kerültek be a tagjai? ( 1 pont ) 8, Mi volt a bulé feladata? ( 1 pont ) 9, Milyen politikai rendszer alapjait teremtette meg Szolón? ( 1 pont ) 10, Állapítsátok meg, hogy igazak-e a következő állítások? ( elemenként 0,5 pont, összesen: 3 pont ) a. A görög polgárok nem fizettek adót b. Akik ökörfogatosok voltak, joguk volt esküdtbíráskodni. c. Az 500 mérő azt jelenti, hogy legalább ennyi terményük volt az előző évben. d. A lovag valójában napszámos volt e. A thészeknek nem volt 200 mérőnyi jövedelmük f. Az ökörfogatosok a zeugitészek adóját fizették
A csoportfeladat teljesítése (pont) 1.csoport tagjai 2. csoport 3.csoport Értékelés/2 Tanuló neve
„Görögsaláta”
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
Összpontszá m
10
Egyéni feladat
( összes idő: 20 perc )
( összesen: 29 pont )
● A forrásrészlet elolvasása után válaszold meg a kérdéseket!
„Látva pedig, hogy az államban gyakori a viszály, s a polgárok közül egyesek közönyösségből szeretik a dolgokat hagyni úgy, ahogy maguktól mennek, törvényt hozott ezek ellen, hogy »aki a városban támadt belviszály esetén nem áll ki egyik fél mellett sem, polgárjogaitól megfosztassék és a közösségből kizárassék«.” ( Arisztotelész ) 1.a. Ki adta ki a forrásban említett törvényt? ( 1 pont ) b. Mire készteti a polgárokat? ( 1 pont ) c. Mi volt ezzel a célja? ( 1 pont ) „Peiszisztratosz az állam ügyeit mértéktartóan vezette, és inkább alkotmányosan, mint türannosz módjára, mert egyébként is emberszerető és szelíd volt. A vétkesek irányában is megbocsátó, de ezen túlmenően az ínséges helyzetben levőknek pénzt is adott kölcsön munkájukhoz, hogy a földmívelésből meg tudjanak élni… Egyúttal azt is elérte, hogy a bevételek nagyobbak lettek, mert a föld meg volt művelve, és a termények tizedrészét beszedette. Ezért rendelt a községekbe is bírákat, s ment maga is gyakran ki a vidékre, hogy felülvizsgálja a helyzetet és kibékítse a peres feleket, nehogy azok felmenve a városba, elhanyagolják a munkájukat.” ( Arisztotelész: Athéni állam )
2,a. Milyen hatalmat alakított ki a türannosz? ( 1 pont ) 2,b. Hogy hívták azt a személyt, aki Athén első türannosza lett? ( 1 pont ) 2,c. Mikor gyakorolta hatalmát? ( 1 pont ) 2,d. Milyen társadalmi bázisra támaszkodott? ( 1 pont ) 2,e. Hogyan kedvezett ennek a rétegnek? ( 2 pont ) 1, ……………………………………………………………………… 2, ……………………………………………………………………… 2,f. Milyen intézkedésével erősítette Athén katonai erejét? ( 1 pont ) 2,g. Milyen építkezéssel növelte a munkalehetőségeket? ( 1 pont ) 2,h. Hogyan támogatta a külkereskedelem fejlődését? ( 1 pont )
11 3, Az ábra és a forrás alapján válaszolj a kérdésekre!
„először is mindenkit tíz phülébe osztott (Kleiszthenész) a négy helyett, mert azt akarta, hogy összekeveredjenek, és így többen részesüljenek a polgárjogban. Felállította aztán az ötszázak tanácsát a négyszázaké helyébe, phülénként ötven taggal az addigi száz helyett… A területet is a démoszoknak ( itt: települések, falvak ) megfelelően 30 részre osztotta, ebből tíz volt a város körül, tíz a partvidéken és tíz a szárazföld belsejében, s ezeket trittüszöknek nevezte el.” ( Arisztotelész: Az athéni állam )
● Hasonlítsd össze Szolón és Kleiszthenész rendszerét! Kik tölthettek be tisztségeket, és kik lehettek tagjai a várost vezető testületeknek? Egészítsd ki a táblázatot! ( 6 pont ) SZOLÓN RÉSZTVEVŐK A RÉSZVÉTEL ALAPJA A KIVÁLASZTÁS MÓDSZERE
KLEISZTHENÉSZ
12
4, Döntsd el, melyik testületre vonatkoznak az állítások! Tegyél X-et a táblázat megfelelő helyére! ( 4 pont )
NÉPGYŰLÉS
ÖTSZÁZAK TANÁCSA
Itt hozzák a törvényeket. Itt készítik a törvényjavaslatokat Dönt háború és béke kérdésében Többször és folyamatosabban ülésezik
5, ● A forrás elolvasása után válaszolj a kérdésekre! ( 7 pont )
„A dolgok lefolyása, hogy nagyjából ismertessük, ilyesforma volt. Minden egyes ember fogott egy cserépdarabot, és ráírta, hogy kit akar eltávolítani a polgárok közül, majd odavitte az agora egy bizonyos helyére, amely korláttal volt körülkerítve. Az arkhónok ebben először a cserepek mennyiségét számlálták össze, ha ugyanis hatezernél kevesebben voltak a szavazók, az osztrakiszmosz érvénytelennek számított. Azután külön rakták mindegyik nevet, és azt, akit a legtöbben írtak fel, tíz évre kiutasították, de úgy, hogy az illető megmaradt javai élvezetében.” ( Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok) 5,a. Személyek vagy testületek kezdeményezhették a cserépszavazást? ( 1 pont ) 5,b. Nevezd meg a szavazás helyszínét! ( 1 pont ) 5,c. Nevezd meg a szavazást irányító testületet! ( 1 pont ( 5,d. Mi volt a szavazás érvényességének a feltétele? ( 1 pont ) 5,e. Kit utasítottak ki a városból a szavazás után? ( 1 pont ) 5,f. Mi célból vezették be a cserépszavazást? ( 1 pont ) 5,g. Milyen más célra lehetett még felhasználni a cserépszavazást? ( 1 pont )
13
Értékelés/3: Tanuló neve
„Görögsaláta”
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
Összpontszá m
14
Ismeretközlés (15 perc) Athén államrendszerének legfontosabb intézményei a Kr.e. 8-5. században Az intézmény neve Népgyűlés (ekklészia)
Létszáma (fő)
Arkhón
Minden teljes jogú athéni polgár 9
Areioszpagosz
Változó
Sztratégosz
10
Tanács (Ötszázak tanácsa - bulé)
500
Cserépszavazás (osztrakiszmosz)
6000
Az intézmény jellemzői Feladatai: • törvényhozás, • háború és béke kérdésében döntéshozatal Főtisztviselő Athénban eleinte élethossziglan, majd 10 évre, végül 1 évre választották Létszámuk is változott 1, majd 3, végül 9 fős testület. Feladatai: • hadvezér • bíró • közigazgatás irányítása • gazdaság (adószedés) • vallási ügyek A hivatalukat leadott arkhónokból álló vének tanácsa Feladata: a tisztviselők ellenőrzése (Kr.e. 462-ig) Phülénként (kerületenként) választott hadvezérek, akik sorban váltották egymást a főparancsnoki tisztségben Kleiszthenész reformjai során alakított tanács. Minden phülé 50-50 képviselőt delegált, (akiket egyébként sorsoltak) és együttesen alkották a bulét. Feladatai: • a népgyűlési javaslatok véleményezése • ellenőrzi a népgyűlési határozatok végrehajtását • két népgyűlés között döntéseket hoz A türannisz kialakulásának megakadályozására létrehozott intézmény. Minden évben megkérdezték az athéni polgárokat, kívánnak-e szavazni, s ha igen, a legtöbb szavazatot kapott személyt tíz évre száműzték a poliszból. Akkor volt a szavazás érvényes, ha legalább 6000 polgár szavazott. (Kleiszthenész)
15
Villámverseny (15 perc) A feladat elvégzésére 5 perc adható. Ezen belül bárki bármikor leadhatja az elkészült munkáját a foglalkozásvezetőnek. A helyes válaszért 1 pont jár (összesen 10). Hibás vagy meg nem válaszolt kérdésért viszont -1 pont. Ebben a feladatban az is előfordulhat, hogy negatív pont kerül majd az összesítőre. Használható hozzá: Tankönyv Történelem atlasz Forrásszemelvény Ismeretközlő anyag (lásd fent) A használható források alapján jelöljétek, állapítsátok meg, melyik társadalmi csoportra, állami intézményre vagy történelmi személyre illenek az egyes állítások! A/ A népgyűlésben és az esküdtbíróságokban közreműködtek B/ 200 mérő alatti jövedelmük volt: C/ Másként „ökörfogatosnak” hívták őket: D/ Görögül „szeiszaktheia”-nak hívták E/ Létszáma változó volt F/ Athéni arkhón, elsőként foglalta írásba törvényeket G/ Megteremtette az esküdtbíróságokat. H/ Létrehozta a cserépszavazást. I/ Katonai feladatai voltak J/ Magyarul köznépnek hívjuk Értékelés/4: Tanuló neve
„Görögsaláta”
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
Összpontszá m
16
Internetes feladat megbeszélése – otthoni munka előkészítése (5 perc) (Ezt a feladatsort a tanulók nyomtatva megkapják, hazaviszik, de az iskola honlapján is megtalálják és ott a kialakított „Fórum” oldalra bejelentkezve írhatják a válaszaikat. Ehhez aztán mások is hozzátehetnek, vagy korrigálhatják. A következő foglalkozásra a nyomtatott változatot kitöltve elhozzák, az értékelés a foglalkozásvezető feladata.) 1.Egészítsd ki a vaktérképet a hiányzó adatokkal! ( 7 pont )
2.Gyűjtsd csoportokba az athéni állam egyes intézményeire jellemző tényezőket! (Az ugyanazon csoportba tartozók számát írd egymás mellé! Összesen 6 csoport alakítható!) (6 pont a csoportok megnevezéséért+16 pont a helyes besorolásért ) a) Ez az intézmény döntött háború és béke kérdésében b) Ez a tisztségviselő az állam legfőbb vezetője c) Ellenőrizte a népgyűlési határozatok végrehajtását d) Két népgyűlés ülésezése között döntéseket hozott e) Arra hozták létre, hogy megakadályozza a türannisz visszatérését f) Eleinte 10, majd végül 1 évre választották g) Legalább 6000 polgárnak kellett szavaznia, hogy döntést hozhasson h) A tisztviselőket ellenőrizte Kr.e. 462 előtt i) Szolón is ilyen tisztséget töltött be j) Hadvezéri feladatokat látott el k) Feladatai összetettek voltak: bíráskodás, közigazgatás, vallási ügyek irányítása l) Létszáma 10 fő volt m) Görögül ekklésziának hívják n) Ha döntést hozott, a legtöbb szavazatot kapott személynek el kellett hagynia Athént o) Eleinte 1, majd, 3, végül 9 fős testület volt
17 p) Létszáma változó volt, a hivatalukat leadott főtisztviselők alkották 1. 2. 3. 4. 5. 6.
csoporthoz tartozó tényezők .................. csoporthoz tartozó tényezők .................. csoporthoz tartozó tényezők .................. csoporthoz tartozó tényezők.................. csoporthoz tartozó tényezők .................. csoporthoz tartozó tényezők ..................
3.Egy nagy politikus (Kr.e. 638-558) önmagáról írt versének részletét olvashatod. Oldd meg ismereteid és a forrás segítségével a feladatokat! ( összesen: 4 pont ) „Abból, miért a nép szavamra összegyűlt, Mit adtam én fel, míg minden célhoz nem ért? Tanúm legyen, ha majd ítélni fogsz, Idő, Az istenek nagy és kegyelmes anyja, Gé, A barna föld, amelyből sok jelzőkövet Kitéptem, itt is, ott is, mely leverve volt: Így lett, mi addig szolga volt, a Föld szabad. S az istentől rendelt hazába is sokat Vezettem vissza, kit rabként hurcoltak el, Ez jogtalan, más régi törvények szerint Adósságért volt földönfutó, amíg Athén nyelvén többé beszélni sem tudott. Voltak, kik itthon szenvedtek rút szolgaság Alatt, szeszélyes gazdáik parancsait Rettegve: én szabaddá tettem őket is.” A, Nevezd meg a vers szerzőjét! ( 0,5 pont ) B, Nevezd meg működésének helyét! ( 0,5 pont ) C, Nevezd meg politikusi működésének idejét! ( 0,5 pont ) E, Az általa ekkor viselt legmagasabb tisztség:
( 0,5 pont )
F, Foglald össze az idézetben említett két intézkedés lényegét! (elemenként 0,5 pont ) G, Milyen egyéb reformot tudsz a politikus személyéhez kötni, amely nem szerepel a szövegben? ( 1 pont)
18
4. A zsarnokölők
4,a. Nevezd meg a zsarnokölőket! ( 2 pont ) 4,b. Kit öltek meg? ( 1 pont ) 4,c. Ki menekült meg gyilkos szándékuk elől? ( 1 pont ) 4,d. Hova menekült az illető? ( 1 pont ) 4,e. Mi lett a zsarnokölők sorsa? ( 1 pont )
5.Párosítsd az alábbi meghatározásokat a fogalmakkal! ( 5 pont ) A, Hadvezér a görög államokban. Athénben évente választott tízfős kollégium tagja. B, A legmagasabb szintű területi és szervezeti egység az ókori Görögországban. Többnyire egy földrajzi helyzetéből adódóan védett városból és a környező falvakból állt. C, „A legkiválóbbak uralma”. Az ókori társadalmakban az állam kormányzásában vezető szerepet játszó, kiváltságos előjogokkal bíró legvagyonosabbak rétege, illetve e réteg uralma. D, Zsarnokság, egy törvénytelen eszközökkel hatalomra jutó egyeduralkodó által vezetett államforma a görög poliszokban. E, A köznép, a többség uralmán alapuló politikai rendszer. BETŰJEL
FOGALOM DEMOKRÁCIA ARISZTOKRÁCIA TÜRANNISZ SZTRATÉGOSZ POLISZ
19
6.. Hasonlítsd össze Szolón és Kleiszthenész időszakának államát! Egészítsd ki a táblázatot! (elemenként 0,5 pont, összesen: 9 pont )
Testületek
létszám
Szolón tagság
kiválasztási létszám mód
Kleiszthenész tagság kiválasztási mód
Népgyűlés Bíróság Tanács
7.Állapítsd meg, milyen események történtek az ókori Görögországban az alábbi időpontokban? ( 5 pont ) A, Kr.e. 621. B, Kr.e. 594. C, Kr.e 560-527 D, Kr.e 510. E, Kr.e 508.
8.Húzd alá azokat, akik nem vehettek részt az athéni népgyűlésen! ( 6 pont ) A, huszonkét éves athéni férfi, kőfaragó. B, Hetvenhárom éves athéni rabszolga. C, Athénba látogató idegen asszony ( a korát nem mondta meg ) D, Harmincéves athéni férfi, akinek az apja Korinthoszban született. E, Huszonkét éves dúsgazdag athéni nő. F, Tizenkilenc éves athéni férfi. G, Tizenkét éves fiú, Periklész unokaöccse. H, Negyvenéves hajóács. I, Athénben élő gazdag milétoszi polgár.
1. 2. feladat
3. feladat 4. feladat 5. feladat 6. 7. 8. összesen
Maximálisan kapható pontszám 7 22 (6 pont a csoportok megnevezéséért+16 pont a helyes besorolásért 4 6 5 9 5 6 64
Szerzett pontszám
20
Játékos feladat – foglalkozás értékelés és zárás (5 perc) A játék lényege: a tanultak átismétlése, rögzítése játékosan. A tanult fogalmakat és rövid, akár egyszavas magyarázatukat, magyar nyelvű megfelelőjüket párosítják. Az egyik pár egyenként összekeverve dobozba kerül, a másik egymás alatt a táblára. Fontos, hogy a tanulók számával azonos számú fogalmat (adatot, nevet, stb.) használjunk, így mindenki egyet húzhat ki a dobozból. Azonnal ki kell választania a tábláról a megfelelőjét (párját). Ha nem tudja, akkor „passzolhat” és a tanulók közül jelentkező "rabolhatja" Helyes válaszért 2 pont jár. Rablott helyes válasz 1 pontot ér. Rablott helytelen válasz -1 pontot. ekklészia Areioszpagosz phülé arkhón metoikosz szeiszaktheia Sztoa agora zeugitész fellegvár
népgyűlés Árész-dombi tanács kerület főtisztviselő betelepülő teherlerázás oszlopcsarnok piactér ökörfogatos Akropolisz
Értékelés/5: Tanuló neve
„Görögsaláta”
Csoportfeladat
Egyéni feladat
Villámverseny
Játékos feladat
A foglalkozás végén mindenki láthatja a szerzett pontszámát és a helyezését is
Összpontszá m
helyez és
