Az ünnepélyes alakuló ülésrõl és eskütételrõl október Balatonkenesei Hírlap 3

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

3

Tisztelt Balatonkenesei Lakosok! Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik a választáson rám szavaztak, és a kampányom során segítségemre voltak. Kopogtató cédulát gyûjtöttek, szórólapokat hordtak, plakátokat ragasztottak, és tájékoztatták az itt élõket a rendelkezésükre álló eszközökkel. Nélkülük sokkal nehezebb lett volna. Köszönet az ellenem kampányoló, fáradhatatlanul vádaskodó, sárdobáló ellenfeleimnek is, mert a szembenállásuk, kiadványaik és ellenkampányuk is hozzásegített, hogy a nevem a köztudatban maradjon, és így segítettek az ismert eredmény elérésében. Külön köszönet és tisztelet illeti mindazokat, akik rám szavaztak a sok buzgón terjesztett hazugság, vád és mocskolódás ellenére. Bármilyen világot élünk is ebben a 21. században, bennem megerõsödött, hogy tisztességes, becsületes eszközökkel, viselkedéssel és helytállással is lehet – tartósan csak ezzel lehet – eredményt elérni. Büszke vagyok rá, hogy senkit nem kellett fenyegetnem,

senkinek állást, pénzt, elõmenetelt ígérnem, nem kellett törvénytelen eszközökkel szavazatokat szereznem. Az elért eredmény nem pusztán az én sikerem, ez minden velem együtt érzõ, gondolkodó és tenni akaró ember közös munkája, és ez azt bizonyítja, hogy a tisztesség még nem ment ki a divatból, ez a rögösebb út, de a jövendõ az igazakkal van. Az elkövetkezõ idõszakban ezekkel a gondolatokkal, kellõ higgadtsággal, megfontoltsággal és alázattal fogom a rám bízott várost, Balatonkenesét és Balatonakarattyát képviselni. Köszönöm mindnyájuk bizalmát és a több mint 3500 ember polgármestereként biztosra veszem, hogy a jövõnk kérdéseire adott válaszok, döntések és elhatározások, ha lassan is, de pozitív elmozdulást és fejlõdést eredményeznek. Ehhez kérek Önöktõl egy kis türelmet, és segítséget, támogatást, mert ez a mi városunk, változtassuk együtt, vegyük kezünkbe a jövõnket! Tömör István polgármester

Az ünnepélyes alakuló ülésrõl és eskütételrõl 2010. október 14-én megtartott ünnepélyes alakuló ülést jelentõs számú érdeklõdõ tisztelte meg. Többen nem értették az alpolgármesteri megbízással kapcsolatos ellentéteket. A kampányom során több és jobb tájékoztatást ígértem, és ez kötelez. Az önkormányzati törvény szerint a polgármester a helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármester személyére tesz javaslatot, a képviselõ testület pedig szavaz errõl. Varga Zsuzsannát javasoltam társadalmi megbízatású alpolgármesternek, mert becsületes, tisztességes, megbízható és hozzáértõ szakember. Biztos vagyok benne, hogy a munkámat minden erejével, tudásával segítené, és nem kellene attól tartanom, hogy mikor támad hátba, csap be azért, hogy végre a polgármesteri székbe ülhessen. Véleményem szerint a fõállású alpolgármesteri tisztség városunkban szükségtelen, és anyagilag is nagy terhet jelentene, évente kb. 5-7 millió Ft. Amikor az óvoda, iskola és egyéb intézményeink költségvetésének készítésekor és ennek végrehajtásakor egyre megszorítóbb, takarékosabb gazdálkodást kérnünk az intézményvezetõktõl, teljesen ésszerûtlen lenne egy fõállású alpolgármester bérének bevállalása. Ismétlem, a fõállású alpolgármesterre nincs szükség. A jelentkezõ feladatokat társadalmi megbízatású alpolgármester is el tudja látni, úgy, ahogy eddig is tették és tettem. A sors iróniája, de inkább a választók bölcsességének tudható be, hogy az egyik képviselõ asszony, aki már többször maradt alul a polgármesteri megmérettetésen, most már alacsonyabbra tette a lécet, az alpolgármesterség is elég lenne, de csak a jobb fizetõ formában, fõállásban. Ehhez szerették

volna az alakuló ülésen a hatályban levõ SZMSZT-t módosítani, élve a létszámfölényükkel. Véleményem szerint ez nem a város javát szolgálta volna, annál inkább a jól menõ vállalkozó hölgy érdekeit. Furcsa fintora az életnek, hogy 23 hete még a megélhetési képviselõk ellen emelt szót. Hamar megfeledkezett a választóinak adott ígéretérõl és a kormányzati döntés ellenére, miszerint az önkormányzatok kiadásainak csökkentésére a képviselõk számát megfelezték, õ mégis fizetést kíván felvenni az esetlegesen kierõszakolt fõállású kinevezéssel, az önkormányzat pénzébõl, mindnyájunk pénzébõl. Négy esztendeje azzal kampányoltak, hogy nem vesznek fel tiszteletdíjat. Két hónap múlva visszamenõleg is kérték az összeget, mondván az önkormányzat ellenõrizhetetlen módon költi el a pénzüket. Ez nem igaz! Az elmúlt idõszakban mint alpolgármester nem vettem fel a tiszteletdíjamat. Az így megtakarított összeg felett rendelkezhettem, amit a civil szervezeteknek, a hátrányos helyzetû gyerekek javára és ésszerû kezdeményezésekre ajánlottam fel. A Polgármesteri Hivatal dolgozói az elvárásaimnak megfelelõen jártak el, utalták a pénzt az utolsó fillérig az általam meghatározott célra. Ezek után engedtessék meg nekem, hogy az ígéreteimnek eleget téve olyan társadalmi megbízatású alpolgármester személyére tegyek javaslatot (még a létszámfölényük ismeretében is), akit méltónak, megbízhatónak és anyagilag fedhetetlennek találok. Megértésükben bízva: Tömör István polgármester

Balatonkenesei Hírlap

4

2010. október

HELYI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG BALATONKENESE

HIRDETMÉNY A választási eljárásról szóló 1997.évi C.tv.105/A.§ (2) bekezdés h) pontjában foglalt jog-körében eljárva a Helyi Választási Bizottság az alábbiakban teszi közzé a 2010. október 3. napjára kitûzött helyi önkormányzati képviselõ- és polgármester választás eredményét. 2010. október 3-án 3022 választójogosultból 1704 fõ szavazott, azaz a jogosultak 56,39 %-a.

a ) A képviselõ választás eredménye: Urnában lévõ

Eltérés a

Érvénytelen

Érvényes

szavazólapok

megjelentek számától

szavazólapok

szavazólapok

száma

(többlet:+ / hiányzó: -)

száma

száma

E

F

G

H

1 703

-1

39

1 664

2,29 %

97,65 %

Érvényes szavazatok száma: A megválasztott polgármester Tömör István 762 szavazattal (45,44 %):

Jelölt neve

Jelölõ szervezet(ek)

Kapott érvényes szavazat

A 24 képviselõ-jelöltre 8903 érvényes szavazatot adtak, a legtöbb szavazatot szerzett 6 jelölt jutott be a képviselõ-testületbe: Vatics Erzsébet FÜGGETLEN Kurucz Henrietta FÜGGETLEN Sörédi Györgyné FIDESZ-KDNP Lengyel János FÜGGETLEN Varga Zsuzsanna FIDESZ-KDNP Miklós Péter FÜGGETLEN

1 Balázsné Tóth Etelka

FÜGGETLEN

286

2 Bollók Gyula

FÜGGETLEN

314

3 Bókkon Tamás

MSZP

333

4 Cseh Károly

FÜGGETLEN

85

5 Fürdõsné Dr. Endrõdi Éva

FIDESZ KDNP

441

6 Gyenge Katalin Terézia

FÜGGETLEN

307

7 Gyõrfi Károlyné Hetyei Mariann

FÜGGETLEN

321

8 Kocsis Jenõ

FÜGGETLEN

314

9 Koczor Huba Miklós

FÜGGETLEN

362

10 Koronczainé Borsos Edit

FÜGGETLEN

219

A választás részletes eredményei: A választók nyilvántartása

11 Kurucz Henrietta

FÜGGETLEN

617

Képviselõ

12 Lengyel János

FÜGGETLEN

496

Képviselõ

A szavazás A szavazás napján A választópolgárok Szavazóként megkezdésekor a igazolás alapján száma a megjelent névjegyzéken lévõ névjegyzékbe vett névjegyzékben a választópolgárok választópolgárok választópolgárok választás száma száma száma befejezésekor A B C D 3 018 4 3 022 1 704 (56,39 %)

13 Liptákné Pataki Krisztina

FÜGGETLEN

65

14 Miklós Péter

FÜGGETLEN

467

15 Dr. Németh Gyula

FIDESZ KDNP

437

16 Sipõcz István

FÜGGETLEN

327

17 Sörédi Györgyné

FIDESZ KDNP

611

b) Szavazás

18 Szabó Károlyné

FÜGGETLEN

246

19 Tömör István

FIDESZ

Urnában lévõ szavazólapok száma E 1 702

Eltérés a Érvénytelen megjelentek számától szavazólapok (többlet:+ / hiányzó: -) száma F G -2 25 1,47 %

Érvényes szavazólapok száma H 1 677 98,42 %

Polgármester választás eredményei: Jelölt neve

Jelölõ szervezet(ek)

1 2

Gyõrfi Károlyné Hetyei Mariann Tömör István

3

Vatics Erzsébet

FÜGGETLEN FIDESZ KDNP FÜGGETLEN

Kapott érvényes szavazat 200 762

% 11,93 45,44

715

42,64

KDNP 20 Varga Ákos

Képviselõ

717

FIDESZ KDNP

21 Varga Zsuzsanna

Képviselõ

431

FIDESZ KDNP

472

Képviselõ

22 Vatics Erzsébet

FÜGGETLEN

701

Képviselõ

23 Vági Károlyné

FÜGGETLEN

222

24 Vig András

FÜGGETLEN

112

Balatonkenese, 2010. október 11. Cornides Tamás a helyi választási bizottság elnöke

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

5

KÖSZÖNET A VÁLASZTÓKNAK! Köszönetünket fejezzük ki a támogató szavazatokért és a bizalomért, amellyel a városlakók a kampány során hétrõl hétre erõsítettek minket. Akik ránk szavaztak, azok kisvárosunk hosszú távú jövõjére gondolva adták le voksukat. Mi mindent megteszünk, hogy a megelõlegezett bizalomnak, az elvárásoknak megfeleljünk!! Gratulálunk a megválasztott polgármesternek és képviselõ társainknak. Bízunk benne, hogy õk is a békességre, a kompromisszumos megoldásokra, a még nagyobb összefogásra törekszenek, és nem csak kampányfogás volt részükrõl az ilyen szellemiség felvázolása. A város fejlõdése érdekében még több eszmecserére, elõremutató, irányt adó beszélgetésre lesz szükség, ahol a választópolgár, a LAKOSAINK, ismerõseink, barátaink hangot adhatnak véleményüknek, vagy mi képviselhetjük azokat. 2010. október 14-én volt az új képviselõ-testület alakuló ülése. Erre az eseményre vonatkozó törvénykezésbõl ki kell emelni azt a részt, ami az alpolgármester-választásra vonatkozik. Ez kimondja, hogy az alakuló ülésen KÖTELEZÕ választani alpolgármestert és dönteni annak tiszteletdíjáról, illetményérõl. Elgondolkodtató az, aminek tanúi lehettünk. Nem lett alpolgármester választva, mivel Tömör István polgármester úr elzárkózott az elõl, hogy egyetlen jelöltje helyett (aki nem lett megválasztva) másik képviselõt jelöljön az alpolgármesteri feladatra. Így fennáll a törvénysértés, ami ellen pedig felesküdött a polgármester úr. Elvárható lett volna Vatics Erzsébet képviselõasszony jelölése, aki alig maradt alul a polgármester-választáson, a képviselõk közül viszont õ kapta a legtöbb szavazatot! Ez ugye kellõképpen tükrözi a választók véleményét. Ezenkívül mellette szól az a tapasztalat, amivel bír az önkormányzat mûködését illetõen, tehát õ tudná legjobban segíteni a polgármesternek a település érdekében végzett munkáját!

A polgármester úr azzal bizonyította volna a - „békés együttmûködés a település érdekében” - melletti elkötelezettségét, ha ezt a jelölést megteszi! Azt ígérte a kampányban-amivel mi teljesen egyetértettünk-, hogy a RÉGI ROSSZ HAGYOMÁNYOKKAL SZAKÍTANI KELL, de sajnos úgy látjuk (talán tapasztalatlansága okán), már elsõ lépésben eltért ettõl. A választási eredmények kihirdetése után néhány nappal illett volna öszszehívni képviselõtársait egy beszélgetésre, az alakuló ülés elõtt egy irányt adó, tervezõ megbeszélésre, ehelyett telefonon kereste meg õket, keresett meg minket, és csak négyszemközt akart beszélgetni. Mi pedig úgy gondoljuk, hogy ez épp egy helyi rossz hagyomány folytatása lenne. Akkor megint tanú nélküli beszélgetések, ferdítések sora követné egymást. Mi szeretnénk, ha mindig egymás elõtt, nyíltan beszélnénk meg a problémákat, akkor is, ha nincs egyetértés. Nincsenek, és ne is legyenek titkaink egymás elõtt közügyekben. Reméljük, hogy polgármester úr átgondolja ezeket, és a jövõben annak szellemében tevékenykedik velünk együtt, amit ígértünk a kampányban. A demokrácia szabályai szerint, a jogszabályokat betartva, a választópolgárok akaratából ott ülõ képviselõkkel együttmûködve, egyéni sérelmeinket, baráti bizalmi/ bizalmasi pozíciókat félretéve. Mi feltétlenül ezt szeretnénk! A feladat adott, a felhatalmazást megkaptuk: elindítani Balatonakarattyát, Balatonkenesét a fejlõdés útján! Mi tiszteletben tartjuk a választópolgárok véleményét, elfogadjuk, sõt gratulálunk új polgármesterünknek! Ez a demokrácia. Bízunk benne, hogy a jövõben õ is ezt teszi, mert csak akkor tudunk haladni, fejlõdni. Kurucz Henrietta, Miklós Péter, Lengyel János, Vatics Erzsébet (független képviselõk)

Kedves Választók! Szeretnénk tisztelettel köszönetet mondani az október 3-i választáson kapott szavazatokért. Gyõrfi Károlyné, Bollók Gyula, Koczor Huba, Sipõcz István

Köszönetnyilvánítás Ezúton köszönöm meg mindazoknak a támogatását, akik a kopogtató cédulájukkal és szavazatukkal támogattak a 2010. évi Önkormányzati Választáson. Varga Ákos

6

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

Kenesei kórkép Gondolatok az alakuló önkormányzati testületi ülésrõl Nemcsak Kenesén mutatkoznak a demokrácia kórjelei, ezek véleményem szerint gyermek- betegségek – úgy általában. Idõnként sokan úgy gondoljuk, hogy a pártoskodás, /amit egyébként a keresztény tanítás nem javasol/ egyfajta szellemi polgár háború, szekértáborok /érdek csoportok/ között. Amint a tárgyilagos tudósításból, jegyzõkönyvbõl is értesülhetünk, 2010. 10. 14-én a Kultúra Házában megtartották az önkormányzati választások nyertesei az alakuló ülésüket. A szépen megszervezett alkalom ünnepélyes keretek közt zajlott. A zajról és a zajlásról írnék néhány sort úgy, ahogy a választó polgárok, a nép gondolja. - A nép akarata Isten akarata – szokták mondani. Bele kellene nyugodni mindenkinek az eredményekbe. Nemcsak a népnek, de a nyerteseknek is, a pártoknak és pártoskodóknak is. - A miniszter szó szolgát jelent. A pap mellett ministráns szolgál. Minél nagyobb a rang, annál nagyobb a szolgálati felelõsség. A mindenki szolgái mindenkinek” felelnek, és ez már nem irigylésre méltó feladat. A felszólalónak meg kellene indokolnia felszólalásának közérdekûségét, és javaslatának jogosságát, hogy egyértelmû legyen akarata vagy aggályossága. A törvény elõírja, hogy az elsõ alakuló ülésen, de legkésõbb a másodikon alpolgármestert kell választani. Az alpolgármester-jelöltet a polgármester nevezheti meg, a testület pedig vagy megszavazza vagy nem. Háromszor lejátszották a jelölést és szavazást 4–2 eredménnyel. Azért nem 4-3-as volt az eredmény, mert az érdekelt tartózkodott. Alpolgármestert tehát nem sikerült választani. Még csak remény sem látszódott, hogy a megfeneklett szekér kimozduljon. Mi lesz, ha mindig 4 ellenez, és marad 2 vagy 3 igen? Ez szerintem változni fog.

A törvényalkotói szándék az volt, hogy a polgármester s az alpolgármester bizalmi viszonyban legyenek, mert mégsem lehet, hogy megértés híján munkaidõben viták, talán veszekedések legyenek érdemi munkavégzés helyett. Lesz-e itt Balatonkenesén, Balatonakarattyán összefogás, ha megértés sincs? Van-e értelme az újabb választásokra gondolni, amikor még el sem kezdõdött az igazi munka? És ha lennének is újabb választások, azt is csak fél év múlva lehetne megvalósítani a jogszabályoknak megfelelõen. De fél évig szétidegelhetik egymás és önmagukat a képviselõk és a polgármester úr! Közben elszalaszthatnak megismételhetetlen lehetõségeket is! Mi lehetne tehát a megoldás? Erre választ a FIDESZ-KDNP ideológia ad, vagyis a keresztény tanítás – az Ige. Krisztus kéri: Imádkozzatok ellenségeitekért, és tegyetek jót velük. Ez a kompromisszumkészséget munkálja. Hogy mi volt leghumorosabb élményem az ülésen? Az, hogy még a legelején a polgármester úr megköszönte azok szolgálatát, akik cédulát gyûjtöttek, és propaganda tevékenységet folytattak. Az ellenpropagandát is méltatta köszönettel, mert annak színvonala nem ártott, ellenben fenntartotta a nevét azokban az idõkben. Kedves Keneseiek, Akarattyaiak! Jó lenne, ha a gyõztesek úgy dolgozhatnának, hogy a választópolgárok is nyertesek lehessenek. Ehhez kívánunk minden képviselõ-testületi tagnak és a polgármester úrnak nemcsak jó egészséget, de kitartó, bölcs keresztényi gondolkodást is. Sok sikert! Tisztelettel: Jónás Józsefné Ott Julianna

Kicsit többet az ittas vezetésrõl Az elõzõ hónapban írt cikkemre kaptam egy olvasói levelet, amely arra bíztatott, hogy többek között az ittas vezetés témakörét egy kicsit körbejárjam. Úgy gondolom, azzal, amit az alábbiakban leírtam, segítem a félreértések elkerülését, valamint a kollégáim által végzett munka jobb megértését és elfogadását. Hiszen az ittas vezetõk kiszûrése mindnyájunk közös érdeke! Ittas vezetõnek azt nevezzük, aki a jármûvezetés elõtt alkoholt fogyasztott, és vezetés közben annak hatása alatt van. Nemcsak a gépjármûvekre, hanem a kerékpárra, mint nem gépi meghajtású jármûre is vonatkozik az úgynevezett „zéró tolerancia”, vagyis az alkohol fogyasztása utáni vezetési, közlekedési tilalom. (Ezt a 218/1999. Kormány Rendelet szabályozza a 42. § (1) bekezdés a) és b) pontjában.) Azt, hogy ittas-e a vezetõ, a rendõrök nem a saját véleményük alapján döntik el. Közúti ellenõrzés során megállított jármû (kerékpár is!) vezetõjével szondát fújatnak. Ha ennek negatív az eredménye, a vezetõ ellen nem indul eljárás. Amennyiben a szonda pozitív eredményt ad a helyszínen, a készülék által mért szám a ’légalkohol’ szint mértéke. Ez a szám határozza meg, hogy szabálysértési vagy bûntetõ eljárás indul a vezetõ ellen. Mért szint Kerékpár Légalkohol: 0,51 mg/l alatt Közúti közlekedési Véralkohol: 0,8 ezrelék alatt szabályok kisebb fokú megsértése Szabálysértés Légalkohol: 0,51 mg/l felett Ittas vezetés Véralkohol: 0,8 ezrelék felett Bûncselekmény Légalkohol: 0,51 mg/l felett nincs Véralkohol: 0,8 ezrelék felett Szabálysértés

Gépjármû Ittas vezetés nincs Ittas vezetés

Kerékpáros ellen csak szabálysértési eljárás indítható akkor is, ha 0,51 mg/l feletti értéket fúj! A 0,51 mg/l feletti érték esetén a gépjármûvezetõt elõállítjuk, és egy szakemberek által rendszeresen ellenõrzött és beállított eszközzel újra megtörténik a már hiteles mérés és az eredmény dokumentálása. Amennyiben szükséges, például a vezetõ nem ismeri el az alkoholfogyasztás tényét a helyszínen, vagy olyan állapotban van,

hogy nem tudja szabályszerûen megfújni a szondát vagy a hiteles mérõeszközt, a jármûvezetõt elõállítjuk vérvételre. Ekkor a ’véralkohol’ szint kerül meghatározásra laboratóriumban, szakértõ által. Az ittas befolyásoltság állapotának megállapítása a látható tünetek alapján még az orvosnak sem mindig egyszerû, ezért elengedhetetlen a számokkal történõ megalapozása! A büntetés – a vezetõi engedély helyszíni elvétele mellett a gépjármûvezetõtõl – szabálysértés esetén legfeljebb 100 000 Ft-, míg bûncselekmény esetében, figyelembe véve a körülményeket is, például baleset okozása, akár szabadságvesztés is lehet. Az elõzõ cikkemben azt írtam, hogy „A vezetõi engedélyek azonnali elvételének sokszor nincs visszatartó ereje. Érdekes ez a kerékpárosok esetében, hiszen náluk a jogosítvány elvételére nem kerül sor, viszont a vezetéstõl eltilthatók, ha van vezetõi engedélyük!” (Ezt a 218/1999. Kormány Rendelet szabályozza a 42. § (2) bekezdésében ittas vezetés esetén.) Ez egy érdekesség, hogy egy jogszabályt hogyan lehet értelmezni, és valójában milyen nehéz mindenre kiterjedõ, mégis ésszerû szabályokat alkotni. A Balatonalmádi Rendõrkapitányság igazgatásrendészetén dolgozó kollégák soha nem alkalmazták, mert úgy mondjuk, ez nem életszerû. Ehhez, pedig nem kell más, mint józan paraszti ész! November a Mindenszentek és a Halottak napjával kezdõdik. Ebben az idõszakban az országban valóságos vándorlás indul be, hogy az elhunyt hozzátartozóink sírjánál tiszteletünket tegyük. Nekünk rendõröknek a közlekedésben ez nagyobb forgalmat, a temetõk környékén parkoló gépjármûvek körül pedig illetéktelen érdeklõdõket jelent. A figyelmes, türelmes közlekedésen túl feltétlen figyeljenek arra, hogy gépkocsijukat jól zárják be, és se az utastérben, se a csomagtartóban ne hagyjanak értékes, csábító dolgokat! Az „anyósülés” alatt eldugva se! A parkolóban gyanúsan viselkedõ személy észlelésekor haladéktalanul értesítsék a rendõrséget! Stanka Mária r. õrgy. megelõzési kiemelt fõelõadó

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

7

Lélekemelõ, ám fáradságos utak Balaton-közeli otthonunktól minden évnek valamely október végi napján kegyelettételre és emlékezésre sietünk a Bakony túloldalán fekvõ szülõfalum temetõkertjében nyugvó halottainkhoz. Utazás közben az alkalom sugallta csend lehetõséget nyújt a zavartalan elmélkedésre. A tûnõdést fokozza a kocsi nyomán felcsapódó falevelek örvényléseinek látványa és halk zizegése. Családtagjaim már tudják, hogy a természetnek ez az õszi mutatványa engem mire emlékeztet. Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban szünetelt a vasúti és a közúti közlekedés. A Veszprém megyei Népújság dolgozójaként a lapot nap mint nap szerkesztõségünk gépkocsiján kellett a járási székhelyekre eljuttatni. A feladattal engem bíztak meg. Rátót – Zirc – Varsány – Pápa volt a kezdõ szakasz. Abban az idõben a mostaninál jóval keskenyebb és hepehupás volt a 82-es út. Az erdõ fái és bokrai szinte ráhajoltak a jármûvekre. Sem az újság öreg Skodája, sem az akkori útviszonyok nem tették lehetõvé a száguldást, a légmozgás mégsem csak a korábban lehullott, hanem a hûvös hajnalok nyomán meglazult leveleket is utánunk perdítette. Az 1956 forradalmas idején tapasztalt bakonyi jelenség minden évben megismétlõdik. Fölébrednek a régi emlékek, amelyekbõl az évforduló kapcsán néhányat megidézek. Október 20-ától háromhetes szabadságra küldött a fõszerkesztõ. Azóta sokat studíroztam rajta, de máig sem tudom eldönteni, hogy az idõzítés a véletlen mûve volt-e, vagy tekintettel fiatalságomra, az átlagosnál jóval mozgalmasabbnak ígérkezõ eseményektõl kívántak-e – úgymond – „megkímélni”. Akárhogy történt, a forradalmi események hatása alól nem tudtak kivonni, sõt talán valamelyest magam is szítottam a tüzet. Nem kellett ehhez a lázasodó fõvárosba utaznom, miként szerettem volna, de szüleim és testvéreim lebeszéltek róla. Leckevételre a legforradalmibb osztály soraiba se kellett férkõznöm, ahogy a munkásságról tanultunk marxizmusból. Megyejáró útjaimat többször megszakítva hazalátogattam a kicsi Bakonyságra, s az ott látottak- hallottak töprengés nélkül az országosan kibontakozó események, a nemzeti ügy szolgálatába állítottak. A családunkat ért sérelmek (kuláklista, adók szüntelen növelése, törvénytelenségek) ugyancsak ezt a célt szolgálták. – Gratulálunk az egyetemista fiainknak. Nagy Imrének és Kádárnak is – hallottam falunk egyik legdolgosabb gazdájától, B. Nándortól október 24-én. – Mienk volt a diktatúra – közölte a 11 gyermekes Z. János –, és miellenünk fordították. – Tõlünk 5 Ft-ért veszik át a disznó kilóját, az üzletben meg 23-ért adják - mondta a 10 holdas Sz. Károly. – Amíg a kötelezõ beszolgáltatásnak nem tettem eleget, a két gyermekem nem ihatott volna tejet – buzgott az ugyancsak 10 holdas K József. A négyszáznyolcvan liter tejért csak 336 Ft-ot kaptam, az állam majd négyszeres áron adta a vásárlóknak. – Engedélyt kellett kérnem, hogy kivághassak egy kivénhedt fát - panaszolta M. Sándor. – Az írás decemberre szólt, de

az õszi munkák elhúzódása miatt én csak januárban értem rá. Emiatt megbüntettek 320 Ft-ra. – Tõlem ötvenért vitték el az árpa mázsáját, õk négyszázért adták tovább… – Az én adóm tíz év alatt a hatszorosára nõtt… – Elvették a szeszfõzdénket, a rengeteg cseresznyét a madarak eszik le… – Adókönyvemben a 60 Ft-os búza kötelezõ biztosítása, földbiztosítás, adó- gabona és földár elõleg szerepelnek. De mik ezek?... – A kiosztott kisdémi földeket visszavették, és állami gazdaságot csináltak belõlük… – Jobb volt a Böröczki – birtok konvenciósának, mint földhöz juttatott magángazdának… – Ságról a kötelezõ leadás, Szentivánról pedig a tsz elõl menekül az ifjúság… Se vége, se hossza nem volt a panaszoknak. Szüret közben éledtek, kocsmában erõsödtek, majd az iskolaterem falai közt teljesedtek ki. A ságiak elhatározták, és hamarosan végre is hajtották: a halványzöld és nagyívû begyûjtési lapokat kihajigálták a tanácsháza ablakán, és azonnyomban elégették. Huszonkilencedikén pedig – miként az egyházi ünnepeken (húsvét, úrnapja) szokták, zászlólobogtatás és éneklés közben végigvonultak a falu egyik során, a másikon vissza. Elégedettség, öröm, remény, boldogság és hit sugárzott az arcokról. A szülõfalumban szerzett, és ebben az írásban csupán jelzett borzasztó tapasztalatokat „Hová lesz a magyar falu?” címmel megírtam, és a szabadságot félbeszakítva a közlekedési anomáliák miatt nagy nehezen visszajutottam a megyeszékhelyre. Amikor ideértem, örömmámorban vonult és ujjongott a város. Cikkem a 27-i számban jelent meg. Utána még négyet írtam, de az éjszakai utak miatt szinte teljesen kimerültem. Október 31-én hazamentem, s a szabadságom némi folytatása végett, illetõleg az ismert megtorlás miatt csak november tizedike után tértem vissza Veszprémbe. S írtam-írtam, nagyon sokat. Ameddig írhattam. 1957. március 2-án eltávolítottak a laptól, és némelyek évtizedeken keresztül büntettek a forradalom idején és az utána következõ pár hónapban írott cikkeim miatt. De ez már egy másik írás tárgya lenne. E helyett befejezésül: Természetes, hogy az idén is hazautazik családom a halottainkhoz. Nem szoktam megfeledkezni volt kedves barátaimról, szomszédokról, ismerõsökrõl sem, bizonyára egyegy szál krizantémot leteszek azok sírjára is, akiket fentebb megidéztem, de ma már kinn pihennek a temetõben. Amikor átsuhanunk a felújított bakonyi úton, a rengeteg esõ, sár és latyak miatt idén aligha verõdnek fel a falevelek. A kacifántos idõjárás miatt lehet, hogy október végére le se hullanak. Az 56-os forradalom lélekemelõ, ám fáradságos útjaira akkor is fellelkesülten fogunk emlékezni. Márkus Zoltán

8

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

Sortüzek 1956 Mire ezek a sorok megjelennek tájékoztató újságunkban, már túl leszünk az október 23-i ünnepélyeken. Sok szép, az eseményeket taglaló és méltató beszédet hallgattunk, szép versekben, dalokban gyönyörködtünk. Összességében lélekemelõ idõszak volt. Ehhez képest én most sûrítve zúdítom 1956. véres eseményeit a kedves olvasókra, amikor a sortüzeket megpróbálom idõrendben, lényegüket kiemelve ismertetni. A sortüzek során felfegyverzett alakulatok lõttek fegyvertelen civilekre. 1. Debrecen 1956. október 23. Diákgyûlést tartottak, majd hozzájuk csatlakozott mintegy 30.000 fõnyi tömeg. Három halott, 25 sebesült. 2. A Magyar Rádió épülete elõtt 1956. október 23. Lõtt az AVH-s õrség. Két halott, 43 sebesült. 3. Cegléd 1956. október 26. A tömeget levegõbe lõtt sortûzzel oszlatták szét. Nem volt halott, sem sebesült, csak rémültek. Emberséges parancsnokoknak köszönhetõen hasonló módon oszlattak Monoron, Tápiósülyön, Maglódon, Kókán, Gyöngyösön, Ráckevén. 4. Budapest, 1956. október 25. A Parlament elõtti sortûz a magyar forradalom legpusztítóbb galádsága volt. Ekkor és az elõzõ nap halálos lövést szenvedettek száma mindmáig nem ismert. Beszélnek több száz halottról is, ennél több sebesültrõl. Az anyakönyvi bejegyzések 54 halottról tudnak. 5. Mosonmagyaróvár, 1956. október 26. A határõr – laktanya elõtt tüntetõ tömegre Dudás százados parancsára két ízben nyitottak tüzet az épületbõl. A köztudat 105 halottról tud, anyakönyvi bejegyzések szerint 55 személy halála igazolható. 6. Berzence, 1956. október 27. Egy közeli határõregység lövetett, a tüntetõ falusiakra nyitott tûzet. Négy halott. 7. Mórahalom 1956. október 27. Az ásokhalmi határõregység lövetett a tüntetõ falusiakra. Két halott, több sebesült. 8. Miskolc 1956. október 26. A letartoztatott egyetemisták szabadon bocsátását kérõ tömeg a belügy székháza elõtt tüntettet. Onnan kapták a sortüzet. Kilenc halott, 58 sebesült. A felháborodott tömeg nem oszlott szét, ostrom alá vették az épületet, elfoglalták, majd 4 személyen „népítéletet” hajtottak végre. 9. Budapest 1956. október 24. A Honvédelmi Minisztérium elõtt szovjet és magyar katonai erõk sortüze. Nyolc halott, 25 sebesült. 10. Gyõr 1956. október 25. A BM épülete elõtt tüntetõ tömegre a szomszédos börtönbõl lõttek. Három halott, számos sebesült. 11. Kecskemét, Tiszakécske A forradalom utáni napokban még a légierõk felhasználásával is gyilkoltattak. 17 halott, 110 sebesült. November 4-e után megalakult karhatalmi ezredek, az elõkerült AVH-sok kedvükre szedhették áldozataikat. Feladatuk volt gyorsan és kegyetlenül leszámolni a forradalmárokkal. A sortüzekre csak szóbeli parancsokat adtak.

1. Budapest 1956. december 6. Provokatív céllal szervezett tüntetésen öt személyt elfogtak, s hamis váddal a helyszínen tarkón lõtték a Nyugati pályaudvar közelében. 2. Tatabánya 1956. december 7. A kegyetlenkedések ellen tüntetõk közé lövettek. Hat halott, számos sebesült. 3. Salgótarján 1956 december 8. Szovjet katonai és magyar karhatalmi erõk hosszasan lõttek a körülzárt tüntetõkre. 131 halott, 150 sebesült. A munkástanács vezetõinek tetemét két nap múlva fogták ki az Ipoly vizébõl. 4. Miskolc 1956. december 9-10. A tömeg a nyomdánál tüntet. Nyolc halott, 40 sebesült. 5. Eger 1956. december 12. A karhatalmisták a sztrájkoló tömegbe lõnek. Nyolc halott, 24 sebesült. Számos más helységben volt még karhatalmista fegyveres tömegoszlatás. Még 1957 téli hónapjaiban is számos helyen gyúlt ki a forradalom népi fellángolása, de hiába, mert az erõsödõ hatalom a szaporodó halálos ítéleteivel, megfélemlítõ akcióival menekülésre vagy hallgatásra kényszeríttette a forradalmárokat. Az 56-os eseményekkel kapcsolatban mindig eszembe jutnak a kenesei események, közöttük a személyes élmények. Egyet felidézek most, nem azért, mert javíthatatlan múltba nézõ vagyok. A várpalotai bányászok látták el a környéket fegyverekkel. Egy napon Kenesére is hoztak 200-300-at, és mint a Forradalmi Bizottság elnökének, férjemnek adták át. Nem kérdeztek, nem tárgyaltak, gyorsan lerakták az elõszobánkba (a mai orvosi rendelõk várója), és tovább menetek. Ott volt a sok fegyver felhalmozva. Ijesztõ volt nézni is, családunknak kerülgetni és õrizni. Megindult egy vita. Férjem és a felelõsen gondolkozó társai nem akarták kiosztani, viszont a lelkes, harcos, tenni akaró emberek követelték. Hivatkoztak Budapestre és más városokra, érveltek a „cselekvés” mellett. Férjem és társai keményítettek retorikájukon, és próbálták meggyõzni a követelõket. Végül a maguk igazának tudatában visszavitették, anélkül hogy egyet is kiadtak volna. Száz százalékig egyetértettünk vele. Családunk megkönnyebbült, a község megszabadult. Belegondolni is rossz, mi lett volna, ha ezek a fegyverek kiosztásra kerülnek. Kenesei lõtt volna keneseire? Most a temetõkben koszorúznánk olyan síroknál, ahol az áldozat is és a tettes is kenesei volt? És mi lett volna a kiosztókkal? Így megúszták a Honvéd Üdülõ gyûjtõjében jó néhány napos megalázással, kínzással, de juthattak volna Brusznyai Árpád sorsára is, akit kivégeztek. Még gondolatban is borzasztó folytatni ezt a lehetõséget. Szerencsére nem történt meg, mert voltak kemény, határozott emberek, akik ezt megelõzték higgadt, felelõs magatartásukkal. Mert akkor nem csak a hazaszeretet, lelkesedés, bátorság volt fontos, hanem ezek mellett felelõs magatartás is. Hiszen már Szabó Dezsõ nagy magyar író is felhívta a figyelmünket mindenkori kötelességünkre: „Minden magyar felelõs minden magyarért.” Tovább értelmezve: minden kenesei felelõs minden keneseiért, és ez vonatkozik a múltra, a jelenre, a jövõre is. Mindezt szíves figyelmükbe ajánlotta: Dr. Saáry Istvánné

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

9

Ötvenhatos emlékek 1956 október végén hírek érkeztek a fõvárosi eseményekrõl, de nálunk csak november elején mozdultak meg az emberek, midõn hallották, hogy Budapestre visszatértek az oroszok. Megalakult a faluvédõ bizottság, a köztiszteletben álló Saáry doktor úr, Szapáry postamester, Németh gyógyszerész, az akarattyai tanító és mások vezetésével. A falu rendjét, biztonságát akartuk az esetleg felvonuló szovjet csapatok ellenében megvédeni. Tiltakozó tüntetés volt a Kossuth-szobornál. A tömeg az oroszok távozását követelte, a „Ruszkik mars ki” jelszót skandálva. Vági József kisiparos elszavalta a Talpra magyart. A rendõrségi épületrõl leverték a vörös csillagot. Ugyanezen a napon Árvay Mihály, a Honvédüdülõ parancsnoka és Müller Ferenc rendõr karabélyokat osztott ki. A faluvédõ bizottság vezetõsége Lepsénybe utazott, hogy ott ágyúkat szerezzen, mert azt az információt kaptuk, hogy szovjet gépek érkeznek a szentkirályszabadjai repülõtérre. Ágyúkat azonban nem sikerült kapnunk, mert az ütõszegek nem voltak meg a zárdugattyúkhoz. A Soós-hegyen mindenesetre álcázásokat készítettünk, figyelõállásba helyezkedtünk. Vasárnap, november 4-én egy páncélautó állt meg a Fõ utcán. Nem lehetett tudni, milyen csapathoz tartozik. Csak akkor döbbentünk meg, midõn a kiugráló katonák gumibotokkal kezdték ütlegelni az embereket.

Jómagam ebben az idõben a Küngösi Állami Gazdaságban dolgoztam. Dobos fõmérnök úr irányításával feltörtük a gazdaság páncélszekrényét, mert tudomásunk szerint ebben tartották a káderlapokat, a dolgozók megfigyelésérõl szóló jelentéseket. Az eset után a fõmérnök úr eltûnt, engem meg az ÁVH arra kötelezett, hogy rendszeresen jelentkezzem a kenesei rendõrségen. Vass Gyula barátom azt javasolta, hogy egy idõre menjek el a faluból, mert a forradalom leverésével súlyos megtorlások várhatók. Ezután állandó ellenõrzés alatt voltam. Amikor a patikus urat hazaengedték, szerettünk volna vele beszélni. A református templom elõtti híd alatt vártunk rá, nem véve észre, hogy a toronyból ávósok figyelnek. A következõ napokban többekkel a Honvédüdülõbe vittek bennünket. Engem jól megpofoztak, volt akinek betörték az orrát, másokat megtalpaltak. Innen Balatonaligára, a Rákosi üdülõbe, majd a hajmáskéri orosz laktanyába kerültünk. Munkahelyemrõl elbocsátottak, sokáig nem tudtam elhelyezkedni. Visszagondolva a sok évvel ezelõtti történésekre és az azóta eltelt életemre, mondhatom, dolgosan teltek. Ezt mondanám a maiaknak is: tegyék a dolgukat szorgalmasan, és éljék az életüket megbecsülésben, jó egészségben. Szabó Károly

Emlékezés a nemzet gyásznapjára „A múltat tiszteld a jelenben s tartsd a jövõnek!” (Vörösmarty Mihály) A világosi fegyverletétel után befejezõdött az 1848/49-es szabadságharc. A császári haditörvényszék ítélete alapján, Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukás után kerültek az osztrákok fogságába. Õk a nemzet vértanúivá váltak: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernõ, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Ernõ, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly. Hittek igazukban, esküjük szentségében, szavaik tisztaságában, így nyílt tekintettel várták a jövõt. S tudták jól, mire számíthatnak. Mind a tizenhárman meggyõzõdéssel vallották, hogy az általuk szolgált ügy méltó, igaz ügy, amelyért érdemes minden kockázatot, áldozatot vállalni. Sokáig bíztak abban, hogy a gyõztesek méltányosan ítélik

meg esküjük és tiszta lelkiismeretük diktálta tetteiket. Levelek, naplórészletek bizonyítják ezt. Egészen az ítélet kihirdetésének órájáig reménykedtek, de felkészültek a védekezésre is. Amikor pedig eljött a végsõ óra, olyan büszkén fogadták a halálos ítéletet, mintha csupa dicséretet olvastak volna fel elõttük. Október 6-án, a nemzet gyásznapján rájuk és gróf Batthyány Lajosra emlékeztünk a református temetõben. Tanulóink: Kéri Sámuel, Farkas Dávid, Udvardy Panna, Szabó Júlia, Nagy Dorina, Lipták Csenge versekkel elevenítették fel az eseményeket. Majd Tömör István polgármester úr emlékezett az aradi vértanúkra. A kegyelet és a megemlékezés virágait a hatodik osztályosok helyezték el a szabadságharc tiszteletére állított kopjafánál. Ezt követõen az intézmények és a civil szervezetek koszorúztak. Vági Károlyné

10

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

A szakrális cselekményeknek mi az értelme? Elõször is soroljuk fel, hogy melyek azok a közösségi szakrális cselekmények, amelyekrõl az alábbiakban beszélni fogunk! Mindenekelõtt a szentmisét és a többi szentség ünneplését kell említenünk, melyek közül - a szentmisétõl elkülönítve - a leggyakrabban a kereszteléssel és az esküvõvel találkozunk. Ide tartoznak még a szentelmények is: a közös imák, az áldások, a fogadalmak és a zarándoklatok; közülük az egyik legismertebb a temetés szertartása. Mindezek közös neve: LITURGIA. Errõl a II. vatikáni zsinat azt tanítja, hogy „a liturgia az a csúcs, amelyre az egyház tevékenysége irányul; ugyanakkor az a forrás is, amelybõl fakad minden ereje.” (SC 10.) Ennek megértése érdekében úgy is fogalmazhatunk, hogy különbséget teszünk liturgikus cselekedeteink és mindennapi cselekedeteink között. Ez utóbbiak természetes szükségleteinket, igényeinket és vágyainkat elégítik ki, míg a liturgia kapcsolatot teremt a végtelenre nyitott emberi lélek és az õt befogadni képes Isten között. 2010. szeptember 29-én Rómában XVI. Benedek pápa sok ezer zarándokot fogadott a Szent Péter téren. A szívélyes találkozás gesztusain túl mélyértelmû tanító beszédet is mondott nekik, amelynek lényege így foglalható össze: a liturgia a spiritualitás nagy iskolája. Mit is jelent ez? Hasonlítsuk össze más tevékenységünkkel! Ahhoz, hogy az ember remekmûvet alkothasson, tehetségre, tudásra és szorgalomra van szüksége. Például egy édesanya akkor tud finom ebédet fõzni, ha mindez megvan benne, és örömét leli abban, hogy családja jóízûen és vidám lélekkel veszi körül az asztalt. Egy orvos akkor diagnosztizál jól, ha a sok tanulás után alapos tünetértelmezési gyakorlatra is szert tett, s ha operációra is sor kerül, akkor még nagy kézügyességre is szüksége van, amely gyakorlat nélkül ugyancsak nem szerezhetõ meg. Egyszer figyeltem egy mesterembert. Kõmûves munkát végzett. Csodálatos precizitással falazott és vakolt (amit én nem tudtam volna utánacsinálni). Nemcsak tudta, hogy mit kell csinálnia, hanem finom érzékkel, a kezének minden rezdülésében benne volt a szakma aranyszabálya..., és így sorolhatnánk végig az összes hasznos és értelmes tevékenysé-

günket, már ami a mindennapi életünket illeti. Tehát a horizontális, természetes világunk eredményesen így mûködik. De hát mi a helyzet a vertikális relációnkkal, a lelkünk minõségével, és az Úristennel való kapcsolatunkkal? Csak az irány másmilyen, a feltételek ugyanazok: kell hozzá tehetség, tudás és szorgalom. Vagyis egy bizonyos lelki igény, egy adag emberhez méltó értelmes motiváció és egy Istenre figyelõ szorgalom. Az egyéni képzelõdés nem elégséges, az többnyire zsákutcába vezet, viszont a liturgia valódi alma mater; egy olyan iskola, amely az édesanya finomságával és melegével, az édesapa bölcsességével elvezet Jézushoz, a Mennyei atyához és az éltetõ Lélekhez. A litugia felsorakoztatja elõttem a szimbólumok képszerû gazdagságát, a színek, formák és eszközök sokféleségét, feltárja elõttem a tanítás mélységes bölcsességét a szavak ereje és a dallamok szépsége által. Mindennek különleges erõt biztosít a szent helyek szakrális varázsa és az ünnepek idõbeliségének üzenete. A liturgiába bekapcsolódó ember egyszerre a felsoroltak közepében találja magát, s mint valami különleges kedvezményezett megszólíthatja édes atyját, az Istent. Aki így nevelõdik, annak lesz lelki anyanyelve, és érzékeny, tágra nyílt lelkülete, amely képes lesz arra, hogy isten-kapcsolatának erejével támogassa mindennapi életét is. Mindezzel szemben áll az „elidegenedés” érzéketlen állapota. Amíg egészséges és „szerencsés” az ember, addig jól megy a sora, de amint jelentkeznek a bajok - nagy a veszélye - hogy összeomlik. Hiányzik a teremtõ és gondviselõ Isten segítsége. De nem ám azért, mert Isten elfordult tõle, hanem azért, mert az õ számára az Istennel való lelki kapcsolat nem alakult ki, ezért nem képes õt megszólítani, sõt bajában azt se tudja, hogy mit csináljon. A végeredmény egy kilátástalan sötét lelki üresség. A pozitív és negatív eszmefuttatás után megkérdezhetjük: mi az értelme a szentmisének és a többi szent cselekménynek? Hát nem más, mint az, hogy az ember testben-lélekben betölthesse hivatását, és boldog lehessen. Dr. Balázs Pál

Itt van az õsz… Vége a nyárnak. Telik az idõ nap nap után, hónap hónap után. Talán mondhatom, hogy az õsz során valami mindig véget ér, de valami új mindig kezdõdik. Lehet éppen egy új munka, esetleg új iskolaév, talán éppen ilyen tájt születik egy új élet a földre. Október 8-án a katolikus templom harangja szintén egy új lehetõséget jelzett. S bátran mondhatom, valaminek a végét is. 2010. október 8-án 17 órától hálaadó mise vette kezdetét a katolikus templomban. Sokan gyûltünk össze: katolikusok, reformátusok, egyháziak, civilek, gyerekek és felnõttek. A templom búcsúját, és 10 éves jubileumi szerzetesi fogadalmat ünnepeltünk. 10 év nagy idõ. Egy kicsi gyermekbõl felsõ tagozatos serdülõ lesz. Mit is köszöntem meg ezen a misén Istennek és a testvéreknek? Azt a 10 évet, ami eltelt örök fogadalmam, Istennek tett ígéretem óta. Igen, 10 éve mondtam ki a kenesei katolikus templomban, hogy szegénységben, tisztaságban és engedelmességben

Jézust akarom követni egész életemben. Azokat szeretném segíteni, akiket Õ segített volna. Azokat szeretném tanítani, akiket Õ tanított volna… Eltelt 10 év. Sok minden megváltozott külsõleg-belsõleg. Egyetlen dolog azonban változatlan maradt: Istennek tett ígéretem, hogy Általa, Vele és Benne szeretném élni életemet. Köszönöm azt a szeretetet, elfogadást, amit az elmúlt 10 év során, Balatonkenesén és Balatonakarattyán kaptam! Köszönöm azt, hogy én is adhattam sokaknak békét, szeretetet és örömet! Köszönöm mindenkinek, aki október 8-án eljött az ünnepi misére, mert nekik is fontos volt, hogy együtt ünnepeljünk! S köszönöm mindazok segítségét, akik jóvoltából nagyon szépen, ünnepélyesen tölthettük ezt a jubileumot, és az azt, követõ szeretetlakomát! M. Erzsébet nõvér SAF.

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

11

Kulturális szövetségünk megmarad Megrendülve állunk a hír hallatán: hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után 66 éves korában elhunyt Dr. Hajagos Árpád. Dr. Hajagos Árpád a kulturális bizottság kültagjaként tevékenykedett az elõzõ idõszakban. Jó meglátásaival, színvonalas, értékteremtõ közéleti munkájával, közremûködéseivel hozzájárult településünk kulturális életének fejlõdéséhez. 2007-tõl a kulturális bizottság munkájában találkoztunk elõször. Jó volt tapasztalni részérõl az odafigyelést, az igazi érdeklõdést intézményünk mûködésével kapcsolatban. Minden programunkon részt vett, véleményalkotásával, szakmai tanácsaival sokat segített munkánkban. Versekkel, irodalmi részletekkel történõ értékes, színvonalas közremûködéseivel maradandó élményt nyújtott a közönségnek. Gondoljunk csak az ünnepélyekre, a városavatóra, a karácsonyokra, az akarattyai 56-os emlékkõ létrehozására vagy az akarattyai kisszínházbeli összejövetelekre. Mindig mindenbõl a maximálisat nyújtotta,

számára nem létezett elkezdett, de be nem fejezett feladat. Nyíltsága, barátságossága hamar közel hozta az emberekhez. Akarattyán töltött évei alatt családjával együtt széles ismertségre tett szert a közéleti munkája kapcsán. Felemelõ érzés volt számomra a közös munkálkodás soránés éppen ezért hiánya nagyon fáj-, hogy nagyon sokat tanulhattam tõle, hogy együtt tudtunk gondolkodni, együtt éreztünk felelõsséget településünk kultúrája iránt. A kifogyhatatlan színházi történetek, a különleges orgánummal elõadott versek, a versválasztások és ahhoz kapcsolódó rendezések, elõadások, az újságunk hasábjain megjelenõ kiváló, tartalmas írások, az utolsó pillanatokig történõ közéleti s aztán már baráti érdeklõdések mind-mind kitörölhetetlen emlékek maradnak. Kulturális szövetségesek voltunk - az õ találó kifejezésével élve- és emlékét örökké megõrizve azok is maradunk. Gyõrfi H. Marianna

Pál apostol: A szeretet himnusza

Kecskés József

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén ha szeretet nincs bennem, csak zengõ érc vagyok vagy pengõ cimbalom. Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Szétoszthatom mindenemet a nélkülözõk közt, odaadhatom a testemet is égõ áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság gyõzelmében leli. Mindent eltûr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szûnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes az véget ér. Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait. Ma még csak tükörben homályosan látunk, akkor majd színrõl színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, ahogy most engem ismernek. Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük legnagyobb a SZERETET. (Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.)

Glóriánk Hajagos Árpád emlékére Mint a mesében, jött. Rögtön szíven talált. Elfogadtuk egymást, Glóriánk, a barátság. A színház volt mindene, Házába építette kicsibe. Játszott, mint egy gyerek, Aki boldogságért remeg. Zongora a függöny mögött. Versek, dalok és közönség. Reflektorok fénycsóvája Terült lelkünk udvarába. Nem ismerte a megállást, Becsülte, ha más kitalált, Együtt mélyen vele merült, Arcán huncut mosoly, derû. Elvesztek elõle a fények, Ujjával mutat az égre. Kezében imakönyve, Glóriánk fájón kitörölve… (2010. október 10.)

12

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

Borlovagok vendége voltam Szeptember 26-án, délután három órakor már messzirõl hallható szép orgonaszóval és kitárt ajtóval hívogatott a református templom. Beléptem, és helyet foglaltam. Kis idõ elteltével az eddig csukott távolabbi ajtót szélesre nyitották, és sorban jöttek befelé e délutáni órai fõszereplõi: borlovagok és hölgyek, földig érõ gyönyörû bársonyköpönyegekben. Nemcsak az öltözetük, de a különféle tisztségeik – pl.: pecsétõr, kamarás, kancellár - is elvarázsoltak engem egy olyan világba, -a mesék világába - ami hozzám hivatásomnál fogva igencsak közel áll. E délután kiemelt része az öt leendõ borlovag és hölgy komoly, de mégis néhol tréfás „bemutatkozása“ volt. Ki-ki választott magának a borhoz, illetve a szõlõmûveléshez tartozó eszközök közül egyet, s errõl mindent elmondhatott ,amit tudott. A többiek elfogadták az elõadottakat, végezetül szertartásosan lovaggá ütötték õket. A nyakukba gyönyörû, egyedi, szép láncot akasztottak, ami a városunkban élõ plaketteket is készítõ mûvészünk keze munkája. E ceremóniát a jó magyar borok dicsérete s egy szép prózai elõadás, valamint egy operarészlet eléneklése tette színvonalasabbá.

Himnuszunk közös elõadásával véget ért ez a „mesebeli királyságot“ felidézõ ünnepség. Ám csak azért, hogy néhány lépéssel távolabb egy „ királyi lakoma „ résztvevõi lehessünk. No, nem kell ezüst tálcás felszolgálókra gondolni, egy pillanatig sem! A legegyszerûbb étkek voltak ott összehordva középen egy nagy asztalon, ám ötletes, ízléses elhelyezésben, tálalásban. Volt ott kis tálakban fakésekkel mangalicazsír, kacsazsír, pálcikákra fûzött kolbászkarika, sajt, uborka, egy-egy fél káposztafejbe beleszurkálva, akár egy sün, kenyérszeletek, sült csirkecombok, fasírtgolyók, savanyúságfélék, egyszóval mi szemszájnak ingere. Nem is beszélve a sós és édes süteményekrõl, amelyek szintén e legújabban egy jó és nemes cél érdekében életre hívott társaság asszonyainak, lányainak vált dicséretére. A finom vacsora végére a különféle külhoni, hazai és helyi borlovagok szervírozta borok kóstolása tette fel a koronát. Kedves két borlovag hölgyek és borlovag úr, köszöni Önöknek a meghívást és ezt a szép élményt az egyik civil szervezet vezetõje, más civil szervezet és egy nevelési testület tagja: Pulai Istvánné

Erdei iskola Vinyén Szeptember 13-17-ig a negyedik osztályosok Bicskei Zoltánné és Bollókné Tóth Zsuzsanna vezetésével erdei iskolába „jártak”. A gyerekek véleménye szerint így telt a hét: Az elsõ megálló volt a fagyigyár, de én ott nagyon rosszul voltam a szagok miatt, de legalább megláttam, hogyan készül a fagyi. Volt még rengeteg megálló. Elsõ nap elmentünk a Cuha-patakhoz. Át is keltünk rajta. /Miklós Mirabel/ Az erdei iskolában mindenhová mentünk. A programok nagyon jók voltak. Fõleg Zirc látogatása. Szép volt a Cuhapatak. Ó, ha még egyszer, csak egyszer mennénk oda, annyira visszavágyok! De a végén már haza akartam menni az anyukámhoz. /Gál Zita/ A kedvencem az volt, amikor egy erdész bácsi megmutatta a fákat. Itt mindenki gumicsizmában volt, ezért átgázoltunk a Cuha-patakon. A bátorságpróba is jó volt, de egyben nagyon ijesztõ. A zenei bemutató érdekes és vidám volt. Ez az erdei iskola nagyon szuper volt. /Goór Júlia/ Sok fát megismertem, melyekrõl még nem is tudtam. Rengeteg élményem volt, annyi, hogy nem is tudom leírni. /Varga Véta/ Nekem nagyon tetszett az erdei iskola. Az erdész bácsival átmentünk a Cuha-patakon, és elmondott mindent a fákról. A Természettudományi Múzeumban érdekességek voltak az állatokról. Este hallottunk szarvasbõgést. /Tokovics Attila/ Még az volt jó, amikor egy meredek dombot meg lehetett mászni. Másnap sütöttünk szalonnát is. Esténként diszkóztunk. /Varga Viktória/ Átmentünk vonattal Zircre. Láttuk a cseszneki várat. Csak nem hallottunk szarvasbõgést. /Vári Dzsenifer/ Megmásztunk egy gyökerekkel teli hegyet, nagyon félelmetes volt. Sokat fociztunk a fiúkkal. Nagyon szép fali trófeákat láttunk. Voltunk Zircen egy nagy templomban és az arborétumban. Estefelé sütöttünk szalonnát, virslit, hagymát. Láttunk rókát, amikor éppen kukázott, és sok szemetet hagyott kint a földön elõttünk, ahol egy vasútállomás volt. /Szabó Balázs/

Nekem az tetszett, hogy elmentünk a jégkrémgyárba, és megmutatták a gyárat. Meg a bátorságpróba is tetszett! /Erdei Benedek/ Amikor odaértünk Vinyére, akkor sok mindent tanultunk s játszottunk. A Cuha-patakon gyalogoltunk, és utána mezítláb is át lehetett menni. Tábortûz volt, finomat sütöttünk. S utána buliztunk, meg persze az elõtti estéken is. Tetszett, amikor amerikai fociztunk. /Szeglet Milán/ Nekem az tetszett legjobban, amikor a Cuha-patakon átgázoltunk, és kijöttünk a partra. Aztán felmásztunk a gyökereken, majd átmentünk a túlpartra a barlanghoz. A szálláson minden este diszkóztunk. A rókavadászat nagyon izgalmas volt. De nehogy kifelejtsem a szarkatáncot, nagyon pattogós volt. /Németh Csongor/ Az tetszett, hogy a róka lopakodott, meg turkált a kukában. A diszkó is tetszett, jó volt táncolni a lányokkal. /Holloway Jay Erik/ Szerintem ez az erdei iskola nagyon jó volt. Egy szép napon elmentünk a Cuha-patakhoz, és mezítláb átgázoltunk a hideg vizen. Este rókavadászat volt a sötétben, kicsit féltünk, de aztán megbátorodtunk, és rohanva kerestük a háromszög alakú rókákat. Aztán reggel elmentünk Zircre. Mentünk mindenhova: arborétum, fagyizó, múzeum, étterem. Nekem nagyon tetszett, remélem, jövõre is megyünk. /Kuti Luca/ Amikor a jégkrémgyárban voltunk, kóstolhattunk olyan fagyit is, amit Magyarországon nem árulnak. Az is jó volt, amikor láttunk egy rókát. Faraghattunk fából ceruzát. Nekem az nem tetszett, hogy az utolsó nap haza kellett jönni. /Szlaboda Nikolett/ Az erdei iskolában sokat tanultam a természetrõl. Láttam hangszereket, például citerát, tekerõlantot, hatlyukú pásztorfurulyát, dorombot és körtemuzsikát. Voltunk a Cuha-pataknál és ott másztunk gyökereket, ittam forrásvizet. Nekem ez az öt nap egy nagy élmény volt, és gondolom, a többieknek is. Remélem, ötödikben is menni fogunk. /Szabó Eszter/

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

13

Folytatjuk sorozatunkat Pulai Istvánné óvónõt kérdezzük ebben a hónapban, annak megfelelõen, hogy Thury Attiláné a szeptemberi lapszámunkban õt javasolta bemutatni. Különös és örvendetes aktualitása is van így riportunknak, hiszen a „Veszprém Megye Közoktatásáért” Közalapítvány a közoktatásban eltöltött hosszú és kitartó munkájáért a „Gyermekekért” díjat adományozta Irénkének, melyhez ezúton gratulálunk. Kérem, vázolja fel röviden, hogyan kezdõdött pályafutása, s hány éve dolgozik a legnemesebb célokért, gyermekeink fejlõdéséért? A Soproni Óvónõképzõ Intézet 1976. júniusában okleveles óvónõként bocsátott utamra. Kenesén ekkor még csak a „régi” óvoda mûködött, s helyhiány miatt nem tudtak alkalmazni. Így 1976. szeptember elsején Balatonfõkajáron kezdtem meg pályafutásomat. Ám, itthon hamarosan felépült az új 4 csoportos óvodánk, s jöhettem haza. 1977. november 16-ika óta a kenesei óvoda dolgozója vagyok. Elmondhatom, hogy kollégáim között intézményünk legrégebbi nevelõje vagyok, s immár azt is, hogy mindhárom épületében dolgoztam. Elsõ gyermekem megszületéséig a „régi” oviban Szabó Endréné Irmus óvó néni kollégája lehettem, a nagy óvodában Pup Elemérné Marika óvó néni (akinek óvodása is voltam) „vezényletével” sokadmagammal neveltük évtizedeken át a jövõ nemzedékét. Ma pedig az akarattyai oviban dolgozom, ahol mint tagintézmény-vezetõ csaknem a magam uraként valósíthatom meg önmagamat, dédelgetett álmaimat, ötleteimet, immár 7. éve három kolléganõmmel együtt, Helyi Óvodai Nevelési Programunk szellemében, neveltjeink képességeinek minél sokoldalúbb fejlesztése érdekében. Tehát 34 éve vagyok a pályán. Ez az idõ életem legaktívabb idõszaka is volt, hisz férjhez mentem, gyermekeink születtek, házat építettünk, beteget ápoltunk, és kaptunk olykor pofonokat is az élettõl, de mindeközben rengeteget tanultam, különféle végzettségeket szereztem, s a közéletben is aktívan részt vettem, és részt vállalok mind a mai napig. Mások a mai, mostani gyerekek? Hogyan tapasztalja? Igen. Mások a mai gyerekek,mert másféle környezetben élnek, egészen más ingerek hatnak rájuk, mint például 20-30 évvel ezelõtt, de akár 10 évvel ezelõtt is. Beleszületnek egy gépesített, telefonos, internetes világba, aminek sajnos nemcsak a pozitívumait érzékelik és veszik igénybe. Persze minden korban az a természetes, ami akkor van. Hiányzik manapság, hogy a gyermekek maguk tapasztaljanak meg dolgokat, bár azért az oviban van le-

hetõségük erre. Éppen ezt célozza a sokat emlegetett kompetencia alapú nevelés. Magunk is készítünk játékokat, természetes anyagokból, hulladékból és ez még csak nem is újdonság! Régen is voltak nehezebben kezelhetõ gyerekek, beszédhibás gyerekek, de ma úgy tûnik, több ilyen van, és ennek okait feltárni nem könnyû! Mennyire tartósak az óvodában szerzett élmények? A késõbbiekben, iskoláskorban, felnõttkorban hasonlóképpen gondolkodnak majd? Az óvodában is elsõdleges dolog a környezet és a természetvédelem. Mindez égetõ probléma az egész világban. Óvónõként bízom abban, hogy a gyerekek most elsajátított tudása, tapasztalása életmódjukká válik majd. Természetessé lesz a szelektív hulladékgyûjtés, és tudatos vásárlók válnak belõlük, akiknek nem a csomagolás lesz a fontos, hanem a tartalom. A tisztítószereknél is visszatérünk nagyanyáink jól bevált „receptjeihez”, mert védeni akarjuk a környezetet, a természetet s végsõ soron önmagunkat. Ennek vagyok a híve környezeti nevelõként. Az óvodai élmények, séták, túrák, az erdei óvodák, a különféle szülõi munkahelyek meglátogatása mind megannyi tapasztalatszerzési lehetõség, ami szerencsés esetben viszszaköszön a gyerekek játékában, vagy elraktározódik a gyermekek tudatalattijában és a megfelelõ idõben elõhívódik onnét. Igen, ezt tudjuk Önrõl, hogy a környezeti nevelés elkötelezett híve. Végzettsége is ilyen jellegû? Igen. A Budapesti Tanítóképzõ Fõiskolán (jogutódja ELTE TÓFK) szereztem környezeti nevelõ szakirányú szakképzettséget 2000 januárjában. Majd a másik szívügyemmel kapcsolatosan Népi játék- és kismesterség szakoktatói valamint szõnyegszövõ végzettségre tettem szert még 1998-ban. Ez a kettõ terület némely pontján szorosan összefonódik. Óvodánk pedagógiai programjának éppen ez a két terület az alapja, tehát a környezeti nevelés a néphagyomány õrzéssel karöltve. Akarattyán pedig ehhez a programhoz a Montessori pedagógia néhány módszerét, elvét és eszközét is alkalmazzuk. Néhány lényeges pontot emeljünk ki ebbõl a pedagógiai programból, hiszen köztudomású, hogy sokan a szülõk közül emiatt választják ezt az óvodát. Ha a e program lényegét egyetlen mondatban kellene összefoglalnom, azt mondanám Montessorival együtt: „Segíts nekem, hogy magam csinálhassam!” Négy területe van módszerünknek: írás-olvasás, matematika, praktikus nevelés és kozmikus nevelés. Sok-sok gyakorlással észrevétlenül jutnak a gyermekek a tudás birtokába. Az eszközök, melyeket használunk, természetesen játékok, melyek felkelthetik a gyermekek érdeklõdését, önálló feladatmegoldást biztosítanak. Ehhez kapcsolódik szorosan a már említett kompetencia alapú oktatás is, mely a képes-

14

Balatonkenesei Hírlap

ségfejlesztésre és a differenciálásra helyezi a hangsúlyt. A célunk ezekkel a módszerekkel az, hogy a gyermekek saját magukhoz képest magasabb fejlettségi fokra jussanak. Az óvodának ma már nem az a célja, hogy az iskolára készítsen fel, hanem, hogy játsszon a gyermek, miközben ebben tanulja meg, ami számára a legfontosabb lesz az elkövetkezendõ életszakaszában. Mindezeket hallva nem lehet mondani, hogy nem változatos munkában van része. Változatos, hiszen minden gyermek és minden nap más és más. Óvodánkban az állandóságot és a biztonságot a napi - s hetirend szolgáltatja valamennyiünk számára, mert ebben a rendben van a szabadságunk, és ettõl a szabadságtól változatos a mi munkánk. Mi is folyamatosan tanulunk, és a szakmai továbbhaladásunk is biztosított, gyakorta továbbképzésekre, nyári egyetemre járunk. Szakmai megújulásunknak és képzéseinknek köszönhetõen nemrégiben elnyertük a Zöld Óvoda címet, most pedig hamarosan lehetõség nyílik arra, hogy referencia óvoda legyünk. Mindkettõ intézményünk szakmai elismerését jelenti. Hogyan érinti a Gyermekekért Díj átadása?

2010. október

Nagyon jól esett, örültem neki, úgy érzem, eddigi pályafutásom legnagyobb elismerése. Véleményem szerint egy pedagógus, egy óvónõ az egész életével példa kell legyen a környezete számára. Az óvodában kiemelkedõen fontos a jó példaadás. Ön azonban nemcsak óvónõként nyújt maximális teljesítményt, hanem közéleti munkájában is. Mi motiválja ezekben a tevékenységekben? Vezetõje vagyok a Városvédõ Klubnak, és tagja vagyok a Nõk a Balatonért Egyesület helyi csoportjának, a Környezetünkért Óvodai Egyesületnek (budapesti székhellyel), valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület veszprémi csoportjának. A válasz egyszerû: szeretem a természetet, lakóhelyemet, és kész vagyok ezekért tenni is, és e tevékenységekbe igyekszem bevonni óvodásainkat is. Szívesen veszek részt az egyesületi munkákban, szeretek csapatban dolgozni. Kinek adja tovább a labdát következõ a hónapban? Hammer Zoltánt kérném arra, hogy a kezdetben Faluvédõ Egyesület egyik alapító tagjaként meséljen arról, miért érezte fontosnak akkoriban a településért végzett önzetlen munkát, és hogyan látja ezt ma. Gyõrfi H. Marianna

Nehéz lecke A New Yorktól 130 km-re fekvõ Poughkeepsie város egyik iskolájának tanítója e-mailben érdeklõdött a cseh származású édesanyától és a magyar származású édesapától a mindig derûs elsõosztályos kislányuk lehangoltságának oka iránt. A szülõket meglepte az értesítés. Elõször hirtelen támadt megbetegedésre gondoltak, bár ennek sem éjjel, sem reggel szerencsére semmi jelét se tapasztalták. Miként máskor sem, egymás közti vita se zajlott, amely a gyermeket elkedvetlenítette volna. Így hát nem tudtak érdemleges választ adni. Zsófikának a nagyszülõk iránt érzett erõs kötõdését ismerve arra a következtetésre jutottak, hogy miközben este szomorúan elemezték a kolontári-devecseri katasztrófát, a közben festegetõ kislányukra ragadt némi aggodalom. A pedagógussal tudatták, érzékeny lelkû gyermeküket valószínûleg az általuk fekete színekkel ecsetelt vörösiszap keserítette el. Kérték is a nevelõt: szíveskedjék megnyugtatni a kislányt, hogy a förtelmes lavina nem a magyar nagyszülõk települése felé árad.

Az iskolában nyilvánvalóvá vált, hogy a kislány sokkal többet jegyzett meg a magyar helyzetrõl, mint amennyit a szülõk feltételeztek. A tanító nénivel folytatott párbeszéd ezúttal inkább a felnõtt ember ismereteinek a kiegészítését szolgálta, mintsem a gyermek vigasztalását. A beszélgetés után mégis szinte teljesen lecsillapodott Zsófi. Az arcára pír lopódzott, beszédes lett, és elvegyült az osztálytársak között. Mint az elmérgesedett seb, délután azonban újra lüktetni kezdett az aggálya. A napközis nevelõnek ismét vigasztalni kellett. A kislány ugyanis tovább aggódott: - De ha a vörösiszap irányt változtat? A tanító néni, majd odahaza a szülõk végül teljesen megnyugtatták. A betûk és a számok ismeretei közé azonban nehéz lecke férkõzött be. Az, hogy vigyázni kell a nagyszülõkre és mindenkire. Nem szabad pusztulni hagyni, hanem inkább óvni kell az életet. Ezt Zsófikának irdatlan nagy távolságban és mindannyiunknak itt a hazai földön örök emlékezetébe marta a vörösiszap. Márkus Zoltán

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

15

Az idõs korúakat köszöntötték Mint a legtöbb idõsek napján rendezett ünnepség alkalmával, idén is szép õszi napra virradtunk október elsején. A támogatók és a rendezõk szeretettel várták a vendégeket a sportcsarnokba. Csak a letépett plakátok darabjait ne láttuk volna utcáinkon, melyek politikai, közéleti kultúrálatlanságról tanúskodtak két nappal az önkormányzati választás elõtt. Szerencsére azonban mind a fogadtatás, mind a mûsor teljes egészében feledtette a kinti világ torzsalkodásait. Mint minden nagyobb rendezvényt, városunkban hagyomány szerint ezt a mostanit is óvodásaink verses, táncos és dalos mûsora vezette be, vidám hangulatot teremtve a munkában és az élet küzdelmeiben megfáradt emberekben. A kicsik vezetõi Dobó Katalin és Mórocz Csabáné óvonõk voltak. Iskolánk tanulói Csõsz Gulnára, Egyed Bernadett, Séri Márta és Vági Károlyné felkészítõ tanárok közremûködésével hangulatos, szép mûsorral kedveskedtek. Horváth Robertina, Károlyi Lili, Csõsz Janka, Binder Ramóna, Keresztes Kincsõ, Kéri Sámuel, Szûcs András, Kuti Luca, Udvardy Panna, Lipták Csenge, Gál Zita, Szabó Júlia és Gáspár Anna ének- és zeneszámokkal, versekkel és mesével szórakoztatták a megjelenteket.

Területi Szociális Szolgáltató Idõsek Klubja Programja Balatonkenese, Táncsics út. 20. Nyitva tartás: hétfõtõl-péntekig: 7.30-16.00 óra között. Felhívjuk az idõs lakosság figyelmét a kedvezményes, 300.- Ft összegû ebéd helyben való elfogyasztásának lehetõségére, valamint a programjainkon való részvételi lehetõségre. Információért hívják munkatársainkat és a Területi Szociális Szolgáltató Intézményt. Területi Szociális Szolgáltató Intézmény: 88/ 481-943 Idõsek Klubja: 06-30-929-5617 Mozgásukban korlátozott tagjaink szállítást kérhetnek a fenti telefonszámokon. 10.00 Társasjáték 13.00 Felolvasás Kedd: 10.00 Gyógytorna és masszírozás. 13.00 Kézmûves foglalkozás kéthetente Szerda: 10.00 Társasjáték 13.00 Ezt olvastam: sajtószemle Csütörtök: 11.00 Meditáció, koncentrációs gyakorlat 13.00 Társasjáték, film és irodalmi program Péntek: 10.00 Séta, társasjáték, filmklub Október 20.: 13.00 Megemlékezünk az 1956-os eseményekrõl. Október 29.: 10.00 A halottak és Mindenszentek napjára emlékezünk. Havonta egy alkalommal Németh Gyula nyugalmazott református esperes és a Segítõ Nõvérei közösség foglalkozása. Várunk érdekes, kedves cikkeket, írásokat, melyeket szeretnének megosztani! Több programunk jelenleg szervezés alatt áll!

Köszöntõt mindannyiunk nevében Sörédi Györgyné mondott. Elõször kijelölte e napot fáradságos küzdelmeink sorában. Október elseje 1991 óta az idõsek világnapjaként ismert, melyen hozzávetõleg 600 millió emberrõl emlékezünk meg. A polgármester ezt követõen méltatta a szépkorúak érdemeit, mondván: „A mi világunk Önökkel, az Önök munkásságával kezdõdött. Önök építették számunkra a jelent, amelyben a mi generációnk egy újabb nemzedék jövõjét alapozhatja meg. Mindennapi munkánkhoz az elõdök példáiból meríthetünk erõt, hitet és bátorságot.” Ezután azt hangsúlyozta Sörédi Györgyné, hogy ez a nemzedék ma is dolgos, és igen fontos szerepet vállal mind a családok, mind a nemzet életében. Fölhívta a figyelmet arra, hogy legyünk kegyeletesek az idõsekkel, ne akarjuk megváltoztatni szokásaikat. Legyen hozzájuk kedves szavunk és türelmünk! Tudjunk szembenézni azzal, hogy testi erejük csökken, gyakrabban betegszenek meg, segítségük mégis szinte pótolhatatlan a gyermeknevelésben és a ház körüli teendõkben. Késõbb az aranyhoz hasonlította a szónok az idõs korúak szeretõ szívét. Az aranyhoz, amelynek fénye nem halványul meg az idõ múlásával. S az arany mellett az ezüst is csillan, halhattuk a haj színének természetes változásáról. „Kérjük a Jóistent, adjon még sok-sok lágy, simogató tavaszt, gyümölcsérlelõ nyarat és õszt, majd pihentetõ telet Önöknek és mindannyiunknak” - fejezõdött be az ünnepi köszöntõ. Végezetül elmondhatjuk, hogy szerencsére nõttön- nõ városunkban a 90 évesek vagy ennél is idõsebb polgárok száma. Õket külön is köszöntötték e szép napon. Legidõsebb lakónk, Kovács Lászlóné 102 éves immár. Sorrendben ezt követõk: Álich Jánosné, Vajda Gyuláné, Ruszkai Endre István, Zóka Lászlóné, Öcsi János, Temesi Vilmos, Lantos Istvánné, Zsednai Józsefné, Dull Ferencné, Agócs Ferenc, Körmendi Károlyné, Papp Józsefné, Nagy Istvánné, Klein Ferencné, Linczényi Józsefné, Hajda Dezsõné, Ruzsa Györgyné, Kürthy Lajosné, és Pintér Józsefné. Isten éltesse õket még sokáig jó erõben, egészségben! -s-n

Hétfõ:

MEGHÍVÓ! MÁRTON-NAPI Libaságok Szeretettel hívunk és várunk mindenkit 2010. november 13-án 14 órakor a Kultúra Házába a Márton-napi rendezvényünkre. Mûsort adnak az akarattyai óvodások és a kenesei iskolások. Mûsor után játékos vetélkedõk, bütykölde szórakoztatja a gyermekeket,- zsíroskenyér, sütemények és újborkóstolás a felnõttek számára. Mindenkit szeretettel vár a NABE rendezõség.

Balatonkenesei Hírlap

16

2010. október

Jubileumi HANGulatban Ritkán ünnepel együtt olyan dalos kedvû közönség a kenesei Sportcsarnokban, mint amilyen publikum a Szivárvány Népdalkört köszöntötte a szeptember 25-i jubileumi rendezvényükön. Az ünnepeltek és a népes vendégsereg fittyet hányva a kinti borongós-szomorkás õszi idõjárásra, jókedvûen cáfolt rá az ismert sláger refrénjére, miszerint „Nemcsak a 20 éveseké a világ...“ Merhogy azon a délutánon igenis csak a 20 éveseké volt a világ (de legalábbis a sportcsarnok)... A várva várt születésnapi mûsort a népdalkör vezetõje, Parragh Márta nyitotta meg, aki kedves visszatekintésében képzeletbeli idõutazásra hívta meg az egybegyûlteket. Márta bevezetõje után Sörédi Györgyné polgármester aszszony, Gyõrfiné Mariann, a Közmûvelõdési Intézmény vezetõje, majd Kürthy Lajos úr méltatta a számos elismerése mellett 2009-ben Balatonkenese és Akarattya kultúrájáértdíjban részesült népdalkört. A köszöntõk után elsõként az ünnepeltek fakadtak dalra és teremtettek „szivárványos” hangulatot, majd sorra következtek a vendég csapatok. A Papkeszi Sorstárs Népdalkör, a Balatonszabadi Népdalkör, a Balatonvilágosi Népdalkör, a Vilonyai Népdalkör színes nóta-csokrokkal ajándékozta meg a „20 éveseket” és a közönséget. A ha-

táron túlról (Szerbiából) érkezõ, a kulai Népkör Egyesület több „blokkból” álló mûsora szintén hatalmas sikert aratott. A vajdasági népdalosokkal Mártáék annak idején egy ópusztaszeri nemzetközi fesztiválon ismerkedtek meg és barátkoztak össze... A rendezvény egyik fénypontjaként az ünnepeltek különleges meglepetéssel szolgáltak. A népdalkör hölgytagjai ugyanis táncra perdültek, méghozzá vadonatúj fellépõruhájukban – amivel bõven kiérdemelték a vastapsot. Az asszonyok körtánca után a „fiúk” amolyan férfias produkcióval rukkoltak: katonadalokkal örvendeztették meg a közönséget. A tartalmas és színvonalas mûsor utolsó felvonásaként a köszönet szavai következtek. Miután minden emléklap és virágcsokor gazdára talált, kezdetét vette a program kevésbé hivatalos része: a Szivárvány Népdalkör jó házigazdához és vendéglátóhoz méltóan finom falatokkal és zamatos nedûkkel kedveskedett a népes publikumnak. A jó hangulatú születésnapi „buli” hátralévõ részében a zenéé, a nótázásé és a táncé volt a fõszerep, amibõl egyértelmûen kiderült: tényleg nem csak a 20 éveseké a világ... Szûcs Anikó

Köszönet a „Húszévesektõl” A Szivárvány Népdalkör 2010. szeptember 25-én ünnepelte megalakulásának 20. évfordulóját. Ez az alkalom nagyon jó volt arra is – a megemlékezéseken túl -, hogy megtapasztaljuk elismertségünket és elfogadásunkat településünkön. Csodálatos ünnepségben volt részünk, vendégcsoportjaink mûsora színvonalas, az ünnepséghez méltó volt. A Balatonvilágosi, a Balatonszabadi, a Papkeszi, és a Vilonyai Népdalkörök mûsora mindenkit megörvendeztetett. Ezeknél talán még meglepõbb és gyönyörködtetõbb volt a Vajdaságból érkezett Kúlai Népkör mindhárom kórusának mûsora. Egyszóval csak köszönetet tudunk mondani a fellépõ vendégeinknek, hogy ilyen ünnepélyessé tették megemlékezésünket. A vendéglátás sikeréhez pedig mindazon barátaink, támogatóink hozzájárultak, akik adományaikkal olyan gazdaggá tették az estét. Itt szeretnénk megköszönni mindenkinek a segítségét, a finom falatokért, a kellemes italokért és a jó hangulatért. Köszönjük a következõ támogatásokat: Sörédi Györgyné polgármester asszony Tömör István alpolgármester Katica Pékség – Gyenge Katalin Hydrodinamik Kft – Koczor Huba

Eleven Cukrászat – Eleven Lajos Kenese Marina Port – Szijártó Csaba Balatonkenese Városért Közalapítvány Kuratóriuma Köszönjük a többi támogatóknak is: Honvéd üdülõ, Telecom üdülõ, Gulyás csárda Balatonakarattya, Degesz étterem Balatonakarattya, Nádas csárda, Elizabet Étterem,Siómente Italnagyker, Villker, Vegyeske Papírbolt, Fregatt sörözõ, Balaton Presso, Gazdabolt, Bakos Élelmiszerbolt, Orosz István, Mészöly Józsefné, Polyák CBA, Kocsis Kenese kft., Bollók Ferencné virágbolt, Zsuzsi Virágai virágbolt, Ghéczy Károlyné virágbolt, Álich Jánosné fodrászat, Sipõcz István, Keresztes János, Kürthy Lajos, Tejbolt, Orbánné Gyuricza Katalin, Thúry Attiláné, Gondán Sándor, Reál élelmiszerbolt, Hanák Attila Balatonakarattya, Makainé Torma Antónia. Köszönetet mondunk a Sportcsarnok dolgozóinak, a Városgazdálkodás dolgozóinak, a Kultúra Háza dolgozóinak, az óvoda dolgozóinak és mindenkinek, aki bármilyen formában segítette ünnepségünk ilyen sikeres megrendezését. Kérjük, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel munkánkat és segítsék a Népdalkört a sikeres szereplésekben. Dalos üdvözlettel: a Szivárvány Népdalkör tagjai

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

17

Archív 25. 1958-ban léptem be a pártra, hogy továbbtanulási szándékomat biztosabban tudjam megvalósítani. Nem egyedül kényszerültem a forradalom után effajta „jellemtelenségre”. Két elhatározás munkált bennem: a sorba be kell állnom (erre apám is felhívta a figyelmemet), de a kiválást is – adandó alkalommal – végre kell hajtanom! Az alkalom 1963-ban eljött. A leány nevelõotthonban az egyik tanulóval „szerencsétlen” dolog történt, ami engem rettenetesen fölháborított. A hír Szentendrén ért bennünket, ahol feleségemmel júniusban úttörõkkel táboroztunk. A szomorú tényt elég-és elfogadható indoknak találtam, hogy kilépjek a pártból. Megírtam és elküldtem kilépési kérelmemet a járási pártbizottságnak. Veszprémben összeültek az illetékesek, s állítólag nagy vitatkozás közepette úgy döntöttek, hogy kiengednek soraikból. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT JÁRÁSI BIZOTTSÁGA Veszprém, Szabadság-tér 15. J/PTO/176/2

J/Titk/3/16

Kecskés József Balatonkenese Állami Nevelõotthon Értesítjük, hogy a Járási Párt Végrehajtó Bizottság 1963. július 9-i ülésén tárgyalta pártból való kilépése iránti kérelmét. A Végrehajtó Bizottság kilépését elfogadta. Kérjük, hogy tagsági könyvét haladéktalanul adja le az alapszervezet titkárának. Veszprém, 1963. július 10. Kovács István Majoros János PTO munkatárs P. H járási titkár

A kenesei alapszervezeti titkárnak, Kósa Lajos bácsinak a lakásán átadtam tagsági könyvemet. Hatodik osztályos kislánya is jelen volt az elõszobában, aki rendkívül érzékeny lelkû, verseket szeretõ és kitûnõen elõadni tudó tanítványom volt. Tágra nyílt fekete szemekkel ámulva nézett rám, majd keserûen megszólaló apjára: „Sajnálom, tanár úr, hogy így történt, hisz nem a párt követte el a dolgot, hanem egy megtévedt elvtárs… Kár, hogy az egész pártot hibáztatja.” A közvetlen emberi hang meglepett. Nyugalom öntött el. A kislány kísért ki. Búcsúzóul értelmes lénye megértést sugárzott… Folyosószomszédunk, Géresi Gyula bátorságnak minõsítette cselekedetemet. Kádárné Aranka ugyancsak. Õ is szeretett volna kilépni, de nem mert. Halálos ágyán fogadalmat tett, ha meggyógyul, követi példámat. Sajnos, erre már nem kerülhetett sor… Késõbb Szegedi Gyuri bácsi (régi kommunista, az iskola gondnoka rövid ideig) sajnálkozott – szégyenlõsen papírjai között babrálva –, hogy miért nem vagyok közöttük, miközben elcsuklott a hangja… Bán igazgató urat kötelezték jellemzésemre – ma sem tudom, milyen indulattal – ezt írta: „visszadobta pártkönyvét”. Nem voltam hajlandó elfogadni, míg kérésemre ki nem javította így: „visszaadta”. – „Ez ugyanaz – mondta. – Dobni vagy adni, nem mindegy – válaszoltam és aláírtam.” (Õ nem volt pártag. A forradalom idején, mint református kántortanító felült az orgonához a templomban… Pozíciója miatt belépett volna, de visszautasították. Nem kis „táncot” kellett járnia, hogy évtizedeken át megfeleljen az elvtársaknak.) Kecskés József (1963)

IX. Reich illusztrációs rajzverseny A balatonszemesi Reich Károly Általános Iskola, Sportiskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat ismét megszervezte 2010. október 15-én a Reich Illusztrációs Versenyt, melyre meghívást kaptak a Balaton környéki iskolák. Iskolánkból a következõ tanulók vettek részt a versenyen: Tóth István 5. o. Békefi Bonita 8.o. Stallinger Linda 8.o. Szabó Réka 8.o. A verseny tartalma: - A résztvevõknek a nap folyamán két alkotást kellett elkészíteniük: 1. Plakátkészítés (színes technika) 4-5.o. Élj egészségesen! 6-8.o.Óvd a természetet! Vigyázz Földünkre! 2. Csendélet modell alapján (színes technika) 4. 5.o.Görögdinnye drapériával. 6-8.o.Sütõtökök drapériával. Az elbírálás korosztályonként történt. Egy mûvészekbõl álló 4 tagú zsûri értékelt. (Reich Károlyné grafikusmûvész, Reich

Gábor grafikusmûvész, Dombi Gábor festõmûvész, Fülöp Bornemisza Szilvia mûvésztanár) Díjazás: 11 iskolából 44 tanuló vett részt a versenyen (minden iskola 4 tanulóval jelentkezhetett). Mindkét kategóriában elsõ helyezést ért el iskolánk tanulója: Tóth István 5.o. Plakát kategóriában III. helyezett lett: Békefi Bonita (8.o.), különdíjas: Stallinger Linda (8.o.) tanulónk. Csendélet kategóriában ugyancsak különdíjat hozott el Békefi Bonita. A verseny ideje alatt Szõke György mûvésztanár kiállítását tekinthettük meg, illetve a felkészítõ tanárok szakmai megbeszélést tartottak. Tanulóink újabb tapasztalattal lettek gazdagabbak, összemérhették tudásukat. Tartalmas, jó hangulatú, szép napot töltöttünk Szemesen. Gratulálunk a nyerteseknek! Felkészítõ tanár: Dr. Dukon Béláné

18

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

Kedves Szülõk! Sikeresen lezárult iskolánkban a TÁMOP 3.1.4. pályázat, melynek eredményeit szeretnénk Önökkel is megosztani! ÖSSZEFOGLALÓ SZAKMAI MEGVALÓSULÁSRÓL 2009. június 22. – 2010. augusztus 31. Feladat-ellátási hely: Pilinszky János Általános Iskola és AMI - Balatonkenese „A kompetencia alapú oktatás, egyenlõ hozzáférés- Innovatív intézményekben”- pályázat keretében vállaltuk a kompetencia alapú oktatás bevezetését, a digitális írástudás fejlesztését az órák 25 %-ában, 7 tanulócsoportban. Tíz fõ megvalósító pedagógus 2009. szeptember 1-jén a következõ kompetencia alapú programcsomagokat vezette be: - szövegértés-szövegalkotás „A”: 1.,5. o.-ban - matematika „ A” -: 1.,3.,5. o.-ban - szövegértés-szövegalkotás „B”-: 8.a o.-ban - idegen nyelv (német)-2.,6. o.-ban - szociális-környezeti és életviteli : 1., 8.b o.-ban. A Sulinova részletesen kidolgozott digitális programcsomagjait használtuk. A modulok anyaga gyermekcentrikus, jól használható, variálható, az életkori sajátosságoknak megfelelõ. Nagy részük jól beilleszthetõ a pedagógiai programunkba. A tevékenységcentrikus csoportmunka motiválja a kevésbé aktív tanulókat is. Nyomtatott tankönyvek, taneszközök és digitális, interaktív tananyagok is segítették munkánkat a 2. félévben. Módszertani megújulásunk érdekében 15 különféle továbbképzésen vettünk részt, ahol a szakmai képzések mellett meg-

ismerkedtünk az új tanulásszervezési eljárásokkal, kooperatív tanulási módszerekkel és az IKT eszközök használatával. 20 pedagógus összesen 2160 óra továbbképzésen vett részt, 63 tervezett helyett 69 tanúsítványt szerzett. Munkánkat intézményi folyamattanácsadó, IKT intézményi folyamattanácsadó és szakmai mentorok segítették. Megvalósult a tantárgyi bontás nélküli mûveltségterület oktatás (5.o. magyar nyelv és irodalom órákon), és az órák 5 %át érintõ tantárgytömbösítés. Az iskola önálló innovációi a „Téli ünnepkör projekt”, „A víz hete”, és az „Egészségnevelés modul”. (Az Educatio szolgáltatói kosár önálló innovációs oldalán mindhárom fejlesztésünk megtalálható. ) Feltöltésre került továbbá két jó gyakorlatunk, a „Sport általi nevelés - kosárlabda osztály mûködtetése”, és az „XCLASS rendszer alkalmazása a kompetenciák fejlesztésében” megnevezéssel. Átvett, a késõbbiekben megvalósítandó jó gyakorlataink a „Tanulói laptop alkalmazása a tanítási órákon” (Baj) és a tanulói fegyelem javítását célzó „Arizona program”(Pápa) . Pedagógiai programunkat átdolgoztuk, beépítettük a kompetencia alapú oktatás megvalósításához szükséges elemeket és a fenntarthatóság érdekében vállalt feladatainkat. Az elért eredmények közzétételére elkészült a valamennyi intézményi innovációt tartalmazó iskolai kiadványunk. Készítette: Pusztayné Nemes Beáta szakmai vezetõ

CSÍZIÓ Október 20 – november 20. (Mindszent hava – Szent András hava) Október 21.: Orsolya napja A kerti vetemények betakarításának napja Október 23.: János napja Korábban gyújtunk lámpát, mert rövidülnek a nappalok. Október 26.: Dömötör napja Vendel és Mihály nap mellett fontos õszi pásztorünnep a néphagyományban, fõként Dél-Magyarországon a juhászok védõszentje. A napot juhász-újévként, nevezetes bálját juhászbál, juhásztor, gulyásbál, dömötörözés nevén emlegették. Október 28.: Simon-Júdás napja Sok helyen télkezdõ napnak tartják Idõjóslás: „Itt vagyon már Simon, Júdás Jaj tenéked, inges, gatyás.” Október 31.: Farkas napja Egyes helyeken úgy tartják, hogy a facsemetét az õ napján kell elültetni, a gyümölcsfák törzsét bekötözni vagy bemeszelni, hogy a nyúl ne rágja meg. Simon mellett a favágók patrónusa. Wolfgangnak Farkas a magyar megfelelõje. Szent Wolfgang, Regensburg bencés püspöke, Boldog Gizellának, Szent István király hitvesének volt leánykori nevelõje 971 körül, hazánkban is megfordult. November 1. : Mindenszentek napja November 2.: Halottak napja E napokon emlékeznek meg az emberek a halottaikról nem-

csak nálunk, de más országokban is. Rendbe teszik a sírokat, virágokkal, koszorúkkal díszítik, gyertyákat gyújtanak eltávozott szeretteik emlékére. November 11.: Márton napja A középkor egyik legfényesebb nevû szentje. Az egykori Magyarország területén született, és Franciaországban tevékenykedett. Római katonatiszt volt. Köpenyét megosztotta egy koldussal. A gazdasági év záróünnepe Ekkor vágják „Márton lúdját”, és a lakomán megkóstolják az új bort, mert: „Az új bornak Márton a bírája.” Idõjóslás: „Ha Márton lúdja jégre áll, Karácsonykor sárban botorkál.” A Márton napi lúd csontjából is jósoltak idõt: áttetszõ, tiszta, fehér mellcsont - száraz, kemény telet ígért; homályos sötét csontlap- csapadékos, enyhe idõ November 19.: Erzsébet napja - Õ II. András királyunk lánya volt, és könyörületességérõl, illetve rózsacsodáiról volt nevezetes. A római katolikus egyház egyik legismertebb szentje. - Idõjóslás: „Ha Erzsike megrázza dunyháját, Az havazást jelent.” Forrásmunka: Gyopáros I. Zsuzsa: Néphagyományaink Pulai Istvánné

2010. október

Balatonkenesei Hírlap

19

A labda árnyékában! Kedves Olvasónk, ne vezesse meg a cím, azért most is a fociról, a mellette elvégzett munkáról és az összefogásról szeretnénk szólni. Amire a cikk címében akarunk utalni, az az árnyék azonban túlmutat egy picit a zöld gyepen, és a sípszóra meglóduló (vagy éppen megtorpanó) fiúknál. Lassan egy éve, hogy megírtuk a Katica Pékség névszponzorkénti megjelenését az egyesület támogatói között. Nem elõször teszi ezt meg a vállalkozás, hiszen akik nyomon követik a település sportéletét, azok tudják, hogy -az immár megyei szövetségi szinten is komolyan jegyzett kispályás teremtorna-bajnokságban- lassan két évtizede az induláskor évekig ezen a néven csapatot szervezett saját alkalmazottaiból és kenesei fiatalokból. Akinek esetleg azokról az idõkrõl nem lehet kenesei emléke, az bárkinél utánna érdeklõdhet. A sporttal való kötõdését más sportágak támogatása is fémjelzi. Ugyanakkor akik számára fontos a csapat, és kijárnak a mérkõzéseinkre, illetve olvassák rendszeresen megjelenõ cikkeinket, azok tapasztalhatják, hogy széles a támogatói körünk MINDEN OLDALRÓL! (lásd ezen újság elõzõ számaiban megjelent cikkek!) És mi ezt büszkén vállaljuk is! Ezért emelt fejjel visszautasítunk minden „szamizdat“ kiadványban, illetve nyilvánosan vagy egyéb helyen felhozott vádat, miszerint a politika eszközei lennénk a helyi választásban. Mindenki, akivel támogatásunkról tárgyalásokat folytatunk, tudja ki a névszponzorunk. Ennek ellenére megismerve céljainkat, erõfeszítéseinket a névszponzorunk politikai ellenfelei is nagyon komoly mértékben segítik az egyesületet. Pontosan tudják -mert az egyesület vezetése erre hangsúlyt fektet, ha részt vállalnak az egyesület erõfeszítéseiben, akkor a városunk sportjának fejlõdését támogatták, és nem politikai karriereket. 18 serdülõ, 20 ifjusági és 22 felnõtt játékos sportol ez egyesületben. Ez közel 60 kenesei családot érint közvetlenül. Ezért nem lehet és nem is akar más lenni az egyesület, mint az összefogás tere. Sokan vagyunk, akik szabadidelyüket anyagi forrásaikat kreatív energiáikat ezért az ügyért szívesen áldozzák. Nagyon nem tisztességes ezek közé az emberek közé mondva csinált falakat húzni. Jelen írásunkkal lezártnak tekintjük ezt a kérdést, hisz ez számunkra nem is az, nem nyílt levél, nem kell rá válaszolni, csak elgondolkodni rajta és e szerint cselekedni a jövõben. És ha már a cselekedetekrõl van szó, hát cselekedtünk. Az egyesület felállított egy négy fõs szakmai stábot szakedzõkbõl, testnevelõ tanárokból (Vajda Béla vezetõedzõ, Zubor Zoltán technikai vezetõ - szakedzõ, Bakos Tibor szakedzõ,

Hencz Dénes testnevelõ tanár). Az õ szakmai vezetésükkel megkezdõdött a serdülõ korú gyermekek labdarúgó képzése. Az órákra 18 gyermek, köztük 4 lány jelentkezett, de a létszám folyamatosan növekszik. A gyermekek képzést kapnak a labdarúgás alapjaiból, hogy aztán késõbb, ha kedvük és akaratuk elég hozzá, csatlakoznhassanak az egyesület edzéseihez. A kedv és a várakozás is nagy a focinebulók részérõl, ezért jó hangulatú foglalkozásokat láthatnak az érdeklõdõk minden hétfõn és csütörtökön 18-19,30-ig a tornacsarnokban. Pár mondat még a csapatról. Szeptemberi jelentkezésünk óta javában zajlik a bajnokság. A csapat a számok tükrében javuló tendenciát mutat. Az utolsó négy meccsen a bajnokesélyes Õsivel 1:1, a pályája alkalmatlansága miatt mérkõzéseit idegenbe játszó Almádival 4:1-es gyõzelem, a jó erõben lévõ Felsõörssel 0:0 és a bajnokot megszorítani képes második helyezett Csopak ellen elszenvedett 2:1 nem tûnik rosz eredménynek. A számok mögött be kell azonban vallanunk, hogy (és akik látták a mérkõzéseinket, bizton megerõsítenek) nem csak az Almádi mérkõzést kellett volna megnyernünk. Az azonban mérkõzésrõl mérkõzésre egyre jobban látható, hogy igazi csapattá kezdenek érni a fiuk és még ha nem is mindig tudjuk a mérkõzés elején megszerzett elõnyt megtartani, minden esetben izgalmas és küzdelmes mérkõzést láthatnak a nézõk. Jelzi ezt a mérkõzéslátogatottság növekedése is. Köszönjük, mert a nézõk a jegyeikkel is az egyesületet segítik. Itt szeretnénk elmondani minden olvasónknak, hogy az egyesület a játékosokkal együttesen úgy döntött, hogy az utolsó két mérkõzés bevételét -saját erõbõl kiegészítve 20 000 Ftra- felajánlotta és el is juttatta a devecseri labdarúgó klubhoz, amelynek a pályáján jelenleg másfél méter magasan áll a vörösiszap, és a teljes felszerelésük (labdák mezek stb) megsemmisült. Az összeget egy veszprémi jótékonysági mérkõzés szünetében adtuk át, amit könnyek között köszöntek meg a devecseri klub szakvezetõi, játékosai. Továbbra is szeretettel várjuk szurkolóinkat mérkõzéseinken okt. 23-án kenesei pályán 13 és 15 órától, majd október 31én Bakonybélben, az utolsó fordulón 12 és 14 órától, illetve november elsõ két hétvégéjén kupamérkõzésen. A kupamérkõzésekrõl tájékozódhatnakmajd a kiragasztott plakátjainkról. Cikkünk végén mint eddig minden alkalommal, most is köszönjük az elmúlt hónapban érkezett támogatásokat: Farkas László és a Farkas és Társa Bt, Koczor Huba, Berta Károly és a Fregatt Presszó részérõl. Hajrá, Kenese! a 2008 Balatonkenese Katica-Pékség Labdarúgó Club Elnöksége

EGY JÓ HÍR Ez év tavaszán hírt adtunk arról, hogy megalakítottuk a Balatonkenesei Szociális Szövetkezetet. A nyár sok-sok apró munkával, szervezéssel, engedélyeztetésekkel telt el, mígnem szeptember 29-én meg tudtuk nyitni az eredeti terveinkben is szereplõ szociális boltunkat. Bérleményünk milyensége, de anyagi lehetõségeink sem tették lehetõvé egy csillogó-villogó üzlethelyiség kialakítását. Legfõbb célunkat azonban, e szerény keretek között is szeretnénk elérni, nevezetesen jó minõségû, lehetõség szerint csak magyar termékeket a lehetséges legalacsonyabb áron értékesíteni! Áruválasztékunkat egyre szélesítjük, beszerzése-

inket a termelõktõl végezzük. Elsõdleges céljaink közt szerepel a helyi és környékbeli kisgazdaságok termékfeleslegének, piacra jutásának segítése is. Engedélyünk jelenleg hûtést igénylõ termékek forgalmazását nem teszi lehetõvé. Egyre bõvülõ árukészlettel, jó szívvel és szeretettel várja minden kedves vásárlóját az eladónk, Kocsis Edit a Széchenyi u. 3. szám alatt hétfõn és pénteken 13-18 óráig, szerdán és szombaton 8-13 óráig! Orbán József elnök

20

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

FOG-as témák E havi fog-as témánk nem kifejezetten szakmai jellegû, ámbár igen örömteljes. - Valóban, most arról szeretnénk hírt adni, hogy a májusban meghirdetett fogszabályozási nyereményjáték akciónk véget ért, és kisorsoltuk a nyerteseket. Májustól a Globe Dental Care fogászaton fogszabályozással is foglalkozunk. Ennek a szolgáltatásnak a promóciójához tartozik ez az akció. Aki az elmúlt 5 hónapban állapotfelmérésen vett részt, annak fél áron biztosítottuk a digitális panoráma röntgen elkészítését a fogairól. Erre a röntgenre szükség van a fogszabályozás állapotfelméréséhez. Ezen kívül mindenki, aki állapotfelmérésen volt, részt vehetett egy nyereménysorsoláson október 2-án, ahol a fõdíj egy

Play Station II, a további díjak pedig egy Samsung B3310-es mobil telefon és 5 db számítógépes billentyûzet volt. Külön öröm számomra, hogy a fõdíjat egy kenesei kislány, Babolcsai Dzsenifer nyerte. Nyerteseink még Horváth Krisztina, Ádámné Ivanics Nikolett, Lakatos Tamás, Varga Renáta, Frank Dávid és Binder Tatjána. Sok szeretettel gratulálunk nekik. - Igazán kedves ötlet. És a nyertesek a nyereményen kívül fogszabályozót is kaptak? Igen, ez is örvendetes, hogy valamennyi nyertesünknek készítettünk fogszabályozót. Mi is gratulálunk a nyerteseknek! GYHM

Énekkari jubilálás Balatonvilágoson Bensõséges ünnepség volt október 16-án, szombaton a településen. Énekkaruk megalakulásának tíz éves évfordulóját ünnepelték. Az emlékidézésen és a méltatáson a térség több mûvészeti csoportja vett részt. Harsant a dal, zengett a zene, mások pedig tánccal fejezték ki örömüket. A világosi dalosok egyik alapító tagja és menedzsere, Fekete Barnabásné Klárika elmondta, hogy tíz évvel ezelõtt környékbeli együttesek példája nyomán a faluban tizenöt fõ vállalkozott a közös éneklésre. Elismert és közkedvelt citerazenész, Bollók Attila 2003-tól irányítja énekkarukat. Azóta több megmérettetésen értek el szép sikereket, és a helyi mûsorok színvonalának növelésén túl szomszédolási és egyéb meghívásoknak tesznek eleget. Fejlõdésükrõl és eredményeikrõl ízlésesen rendezett képkiállítás tanúskodik a mûvelõdési házban, legszebb számaikat pedig kazettán rögzítették, melyekhez bárki hozzájuthat. Az ünnepségen a község polgármestere köszöntötte a fellépõket és a közönséget. Fekete Barnabás hangsúlyozta, hogy a dalkör szebbé varázsolja településük életét. Az ének-zene hidat épít az emberek közé, és növeli a fogékonyságot a mûvészeti érték és a közösségi érzés iránt. Kerek évforduló alkalmával egyenként is köszöntötték a dalosok tagjait. Azokról sem feledkeztek meg, akik elõrehaladott koruk vagy más ok miatt ma már nem tagjai az együt-

tesnek, a közben elhunytakra pedig gyertyagyújtással és néma felállással emlékeztek. Minden megjelentet finom étellel, borocskával és üdítõvel, süteménnyel vendégeltek meg. Volt, aki meglepetéstortával méltányolta mûködésüket. A támogatók, az elõkészítésben és a rendezésben serénykedõk sokasága arról tanúskodott, hogy Balatonvilágoson a népdalkörösök szolgálata mindennapos közügy. Az ünnepséget megtisztelte fellépésével a messzeföldön híres Pannonia citerazenekar, amely az itteni szereplést követõen este 7kor már a szlovákiai Naszvad község lakosságát gyönyörködtette. A helyi énekkar mûsora után kellemes meglepetésként hatott a világosi férfiakból verbuválódott kórus, amely katonadalokat adott elõ. A kenesei dalos társak a bakonyi csokrukon kívül palóc leánytánccal is adóztak az ünnepelteknek. A csajági hagyományõrzõk tíz citerással és tizenöt énekessel köszöntöttek. A szabadhidvégi Molnár Boglárka a lehetõség maximumát érzékeltette elõadásával. A szlovákiai Gimes község csoportja nemcsak kulturált énekléssel és különleges dialektussal, hanem ruházatuk ékességével is elragadtatta a közönséget. Az ugyancsak tíz esztendeje mûködõ fûzfõi Balaton énekkar vasi és kalocsai számokkal kedveskedett. M. Z.

Változnak a pálinkafõzés szabályai A korábbi szigorúbb tervezettõl eltérõen (csak regisztrált pálinkafõzõvel, bejelentési kötelezettség terhe mellett, csak saját gyümölcsbõl való gyümölcspárlat készítés) lényegesen liberálisabb szabályozás lépett hatályba 2010. szeptember 27-tõl. A jogszabály változásával az emberek szabadon dönthetnek saját gyümölcseik felhasználásáról, így a kistermelõ a saját gyümölcsébõl (a vásárolt gyümölcs is saját gyümölcsnek minõsül) vagy a kipréselt szõlõ törkölyébõl legálisan fõzhet pálinkát. A jövedéki adóról szóló törvény legfõbb módosításai az alábbiakban foglalhatók össze: - a magánfõzõ által évente legfeljebb 50 liter saját fogyasztásra elõállított párlat adómentes - a párlat elõállításához használt készüléket csak 100 liter feletti ûrtartalom esetén kell engedélyeztetni - a fõzést nem kell sehol elõre bejelenteni Az elõállított gyümölcspárlat elsõsorban a háztartásban történõ személyes fogyasztásra szolgál, de a saját gazdaság helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból is kínálható az ital. Az ötvenliteres szabály természetesen nemcsak az otthon, házilagos körülmények között fõzött pálinkára vonatkozik, hanem a bérfõzés keretében elõállított mennyiségre is. Így akik nem rendelkeznek megfelelõ minõségû készülékkel, azoknak javasolt

szeszfõzdében kifõzetni a cefrét, hiszen ott garantált a minõség és a szeszfok is. Ha pedig valaki mégis el akarja adni az otthon vagy bérfõzésben készült pálinkát, erre is van lehetõség. Az eladásra szánt pálinkánál vagy ötven liter feletti mennyiség fõzésénél továbbra is a régi szabályozás érvényes, tehát ugyanannyi jövedéki adót kell fizetni, mint eddig a kereskedelmi fõzdéknek. A törvénymódosítás elsõsorban arra szolgál, hogy megkönnyítse a szomszédok, vendégek kínálására szánt gyümölcspálinka fõzését. Lehetõvé tegye a frissen fel nem használt gyümölcs, a kipréselt szõlõ törkölyének házi hasznosítását. A pálinkafõzés segít a takarékos és gazdaságos paraszti gazdálkodás fenntartásában, nem veszik kárba ugyanis a lehullott gyümölcs, tiszta marad a porta. Jogszabályi háttér: 2010. évi XC. törvény A témakörrel kapcsolatban az érdeklõdõk további információt kaphatnak a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálata Ügyfélszolgálati Irodájában Balatonkenesén, a Kultúra Házában szerdai napokon 8 és 12 óra között. Pintér András kamarai tanácsadó telefon: 30/303-62-19 e-mail: [email protected]

Balatonkenesei Hírlap

2010. október

21

NYITVA TARTÁS VÁLTOZÁS! AKARATTYA KÖNYVTÁR - HÉTFÕ-PÉNTEK: 10-14 óra

100 forintos hirdetések Vásárolnék akár több példányt is dr. Kis András: Az 1000 éves Kenese c. könyvébõl. 88/ 574-980 Balatonalmádiban õstermelõtõl sövénytuja nagyválasztékban eladó. Érdeklõdni: 88/ 438- 296 este MASSZÁZST VÁLLALOK! Frissítõ, Svéd, Sport, Aroma, MA-URI masszázsok közül választhat. Bejellenkezés szükséges! Szeretettel várom! Telefon: 06 70 251 2621 Szemetes kuka 120 literes 6.500 F; Monlines Super Trio – porszívó felmosni és szõnyeg tisztítására alkalmas gép 30.000 Ft ; Brit vízszûrõ 2.000 Ft Tel: + 36 88 481 934, + 36 20 237 2137 PIZZA HÁZHOZSZÁLLÍTÁS! KENESE–AKARATTYA! PARTY! Tel: +36 30 516 0076 ÉPÍTÉSI TELEK ELADÓ A SZILÁGYI ERZSÉBET UTCÁBAN. Érd: +36 30 934- 6595 FRISSÍTÕ,SVÉD ÉS TALP MASSZÁZS! Tel: +36/30/686- 5582 12 tagú olajradiátor nagyon olcsón eladó,és porcelán tányérok (lapos és mély) nagyon olcsón eladók! Tel: +36/70/9315-316 Diszkó Balatonfõkajáron Kalóz Sörözõben minden második szombaton. A GENERALI BIZTOSÍTÓ MUNKATÁRSAKAT KERES JELENTKEZNI RÉZMÛVES KÁROLY FÕTANÁCSADÓNÁL. TEL.: 06 20 9618473 Kulcsmásolás, Zárjavítás, Zárcsere, Késélezés, Talabér Károly 8174 Balatonkenese Mikes Kelemen u. 20/1. Tel.: 88/ 491-153 Mobil: 06 30 32 31 074 Eladó jó állapotban lévõ 4 részes modern szekrénysor. Ár: 25.000 Ft Érd: +36/30/418-4410

T- Regina Autósiskola Kft. Tanfolyam indul Balatonkenesén Nem kell utaznia, autóink házhoz mennek. JELENTKEZÉS ÉS ÉRDEKLÕDNI Tel.: 30/9941-877 • Este 06-88-785-641

Elveszett 2010. okt 1-én, a Balatonkenese Szilágyi E. utcából Bobi névre hallgató barna színû drótszõrû tacskó keverék kutya. Értesíteni: +36/88/481-552 VÁSÁROLNÉK Kenesétõl Szántódig vízparti vagy víz közeli telket vagy házat saját részre. Telek méret 600-3000 nm-ig. Tel: +3670-385-7390 Fordító, tolmács szakos egyetemista angol nyelvbõl korrepetálást és nyelvvizsgára felkészítést vállal. Tel: +36/30/2263-444 Igényes Kõmûves munkát vállal! Tel: +36/20/525-1015 Golden retrievver kölykök 20.000 Ft-ért elvihetõk! Érd: +36/20/592-7811

KÉSZÜLJÜNK A TÉLRE! • Akkumulátorok • Gyújtógyertyák • Izzítógyertyák • Fagyálló folyadékok • Téli gumiabroncsok

KEDVEZMÉNNYEL! Autóalkatrészek japán, koreai és európai típusokhoz Kenõanyagok, gumiabroncsok – akkumulátorok. Tuning felszerelések – kipufogók – 0-24 órán belül Info, rendelés: 06 20/9620-615 [email protected] Megrendelését házhoz szállítással teljesítjük!

Balatonkenesei Hírlap

22

KÖZÉRDEKÛ TELEFONSZÁMOK:

A Polgárõrség telefonszáma: 06 70 645 56 83 Ha aktuális szabálytalanságot észlelnek, a településõrök hívhatóak a következõ számon: 06 30 900 14 69. A közterület-felügyelõk hivatali idõben hívhatók az alábbi számon: 06 88 481 741 Városgondnokság hétvégi ügyeleti száma: 06 30 320 51 02 Hulladéktömörítõ címe: Balatonkenese, Dózsa György út Nyitva tartás: hétfõtõl péntekig 8-15-ig, szombaton 8-12-ig.

HAJÓFESTÉS- HAJÓFELÚJÍTÁS VÁLLALJUK: - Hajók festését, - polírozását, - algagátlózást, - Veretápolást, - Hajószállítást.

www.hajopolir.hu Tel: +36/70/ 334-2976

ORVOSI ÜGYELET: BALATONALMÁDI, BAROSS G. U. 32. TEL.: 88/438-334

BALATONKENESEI HÍRLAP Balatonkenese Város Önkormányzatának havilapja Polgármester: Sörédi Györgyné Alapító szerkesztõk: 1913 - Czakó Gyula 1990 - Kürthy Lajos - Taródi Flink Kornél Szerkesztõség: Közmûvelõdési Intézmény és Könyvtár 8174 Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. Tel./fax: 88 594 500; e-mail: [email protected] www.balatonkenese.hu Felelõs szerkesztõ: Gyõrfi Károlyné Olvasószerkesztõ: Márkus Zoltán Készült: Tradeorg Nyomda, 8184 Balatonfûzfõ-gyártelep

2010. október

Közérdekû információk A Polgármesteri Hivatal címe: Balatonkenese, Béri Balogh Ádám tér 1. e-mail: [email protected] web: www.balatonkenese.hu (88) 481-088, (88) 481-087 Fax: (88) 481-741 Az Igazgatási Csoport és a Pénzügyi Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ: 8–15.30 Szerda: 8–15.30 Péntek: 8–12 A Mûszaki Csoport ügyfélfogadási ideje: Hétfõ: 8–12 Szerda: 8–15.30 Péntek: 8–12 A polgármester ügyfélfogadási ideje: Kedd: 8–12 A jegyzõ ügyfélfogadási ideje: Szerda: 8–12 A Küngösi kirendeltségen: Kedd: 8–12 A Pénzügyi Csoportnál a pénztári órák idõpontja: Hétfõ: 9.30–12 és 13–15 Szerda: 9.30–12 és 13–15 Településrészi Önkormányzat Balatonakarattya, Iskola u. 6. (06-30) 320-4149 Fürdõsné dr. Endrõdi Éva Fogadó óra: minden hónap 4. hétfõjén 12-13 óra között Háziorvosi ellátás: Balatonkenese, Táncsics u. 3. 1. sz. körzet: Dr. Németi Sándor (30) 432-16-55 Rendelõ tel.: (88) 481-340 Rendelési idõ: Hétfõ-kedd: 12.30–16 Szerda, csütörtök: 8–12 Péntek: 8-11 2.sz. körzet: Táncsics u. 3. Dr. Détár Bianka (30) 98-94-302 Rendelõ tel.: (88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 10.30–12 Kedd: 8–10.30 Szerda: 14–16 Csütörtök: 12–14 Péntek: 10.30–12 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. Dr. Détár Bianka (30) 98-94-302 Rendelõ tel.: (88) 769-155 Rendelési idõ: Hétfõ: 13.30–16 Kedd: 14–16 Szerda: 12–13 Csütörtök: 8–10 Péntek: 8–10 Gyermekorvosi körzet: Balatonkenese, Óvoda u. 8. Dr. Horváth Mária (30) 92-92-022 (88) 481-258 Rendelési idõ: Hétfõ: 13–16 Kedd, szerda, csütörtök, péntek: 14–16 Balatonakarattya, Szent I. tér 1. Dr. Horváth Mária (30) 92-92-022 (88) 491-033 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, szerda, csütörtök: 8–9 Péntek: 8–10 Fogorvosi körzet: Elõzetes bejelentkezés alapján Balatonkenese, Óvoda u. 8. Dr. Thury Vivien (88) 491-683 Rendelési idõ: Hétfõ, kedd, csütörtök: 13–18 Szerda, péntek: 8–12

Tátorján Gyógyszertár: Balatonkenese, Balaton u. 57. (88) 481-283 Hétfõ-péntek: 8–17 Állatorvos: Balatonkenese, Gyógyszertár u. 2. Dr. Zoltán Levente (88) 481-959 Hétfõ-péntek: 17–19 Területi Szociális Szolgáltató: Balatonkenese, Fõ u. 43. (88) 482-943 Szakápolói szolgálat Balatonkenese, Kossuth u. 42. (88) 481-654 Városgondnokság Balatonkenese, Fõ u. 43. (88) 481-650 Óvoda Balatonkenese, Balatoni u. 63. (88) 574-802 Balatonakarattya, Bakony u. 7. (06-30) 330-9992 Iskola Balatonkenese, Bajcsy Zsilinszky u. 10. (88) 481-844 honlap: www.pilinszkyiskola.hu e-mail: [email protected] Kultúra Háza: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. (88) 594-500 e-mail: [email protected] Tourinform iroda: Balatonkenese, Táncsics M. u. 24. (88) 594-645 Nyitva tartás: Hétfõ-péntek: 9–15 e-mail: [email protected] Könyvtár: Balatonkenese, Táncsics M. u. 22. (88) 574-980 e-mail: [email protected] Nyitva tartás: Hétfõ: 14–18 Kedd, csütörtök: 10–16 Péntek: 10–14; Szerda: zárva Tájház: Balatonkenese, Kossuth u. 6. (88) 481-586 Nyitva tartás: keddtõl szombatig: 10–12; 14–16. Könyvtár, Közösségi Ház: Balatonakarattya, Iskola u. 6. (88) 574-850 Nyitva tartás: Hétfõ-kedd: 14–16 Szerda-csütörtök-péntek: 10–12 Idõsek Klubja: Balatonkenese, Táncsics M. u. 20. Nyitva tartás: Hétfõtõl–péntekig 7.30–16 Sportcsarnok: (88) 06-30-6412-142 Rendõrség: Balatonkenese, Bajcsy-Zs. u. 2-4. (88) 584-970, 584-971 Polgárõrség: Balatonkenese, Parti sétány 16. (30) 65-03-804, (88) 481-048 Vízirendõrség: Siófok, (84) 310-712 Vasútállomás: (88) 481-017 (akarattyai vonatközlekedésrõl is információ itt)

EON: Veszprém, Radnóti tér 1. (40) 220-220 Mûszaki hibabejelentés: (40) 330-330 Mérõóra-állás bejelentés: (40) 210-211 DRV ZRt. Ügyfélszolgálat Siófok  06 40 240-240 Gázmûvek: Veszprém, Mártírok útja 9. (88) 423-278