Az MKCsBK archívumából, v. Karsay Jenő hagyatékából. (Dr. Orbán Gyula adománya.)

Az MKCsBK archívumából, v. Karsay Jenő hagyatékából. (Dr. Orbán Gyula adománya.)

Bar enn3 1re szeretném, nem tudo

aoreo~

történetét minden reszleteiben leirni,ahhoz e~y na5,Y vaskos kön~vet kellene e~irj k , de klor io mé ca k a sznraz tényeket irnam le,_ minden_ sorso a 'i,órö lelki és érzelmi tr giku nélkül . Tizenkét esztendö a vörös pokol „_, „s ido ·11dozök között , kimondani is BOk. éuiS megpr~ ~lok, ha vaz]atos· n i J, inden fontosa bés árdekcsebb körül ényre kitérni. bud pesti ostro~bol csal 'ln!lyit iroi , nmenny1 ujdosasomm 1, -llctve Jldöz6stinYkel : itt kezdödött inden " fasiaztanak •az ldöz'e~, ert 1 a ostro résztvett, mindenki "fasiszta' vo lt /kapcsol tos. 1945 • . ~. 12.- J11(12 h . kor z Uri !ltc felöl tört e a elü;yminisztériu ép ll ait~­ be e0Y oroszcsorda, e 0 y pertizan fot dn . vezetöse al tt . 1 föh jol beszélt agyarul . Ruszin lehetett . c-!zazndun _ t nAcstere en volt • .l:el)Yvereinket itt le kellett rakni és az udv rra yillo eztették a sz~z dot, 111 . roncsait. Ujvidéktöl az utovédharc és 52 n'l.pos ostrom , bizony kn . -re sorvnsztott o létszamot . Az oroazcsorda t ovabbment a védösereu tö hb r 6szénelr fel öni:;yöli té;;;iére . ost jöttek zsid k, elveciyUlve köztUnk 1 fi~yelték lrcunl t, iket is e~nc f 1. kiket fe l is erni véltek, oro~zfcdczettel elvitték . osem latt m eket - mi lett vel„k? Nem tudni. A Beltib minis tér1m II. sz u v ..:..ra an , 25-bs vel aorban llitv t rkolbvéssel vé ezte ki tö~c e t d védöibbl , oro '·1Ln~· • V 6Y' oroszr 'b öltvz · tt i1onök . /Ilyet io fiSZélte ·/ o u elhurcolt k itt vébezték be élet et, va ::J m ahol 'erU l ek ..,· 11,,.esttö e, ne tu ni. "'zaz dunk nel:!l vitte el sen it . ~:t l't;;.izik, i 1d j in éu ne tértek ViQezq n azka.mr'\ikbol . " 6lut~n 2 b. körUl, /:oddi 6 a aid ' knak v lt idej vad szni é nak inden értékeinket elszedni/ a pisztr~n téren yileke-tette kis rtck benn~nket a IV . Bélakir~l~ utr e0 y isztvi elö tal'l oztam sze~ény Szilady e 9 redes urr 1 , i nat;yon e~le dött . ewl tott , mint mondta, zt a jelentést l pt , o y két !19.PP l elött Bnttyany és strom utc serklin vivott 1 rco '"1Il elestem . ondta ~ e én , vi ~zz k amra , e~t mar nn iszor , lotthir et oztak. e 1 llctt voln viJJbzn1°, hisz 1 za örizet 1ett , onn n mé~ e szö etett volna . apisztr'n térröl egyenes ir n~b n t jtottak le enn nket ~ IV. é l ir. utra vO.ratvcdö b\stya romjttin kereyztül . vubhe yról, / oat "' do.J.._.ho y·/ löttek benn":lnket ~éppt.sk'vo.l , ma sem tudo ., 01·oszol e v ,y német 1 • Ott m~~ szédele tek ~egyveree nó et csoportok . zeket 13.-an fo~t k el. o kan e'sebeoUltek közUltink, sö~ néhun halott is volt . erekes ndr ~e~ · alh dnS(;~ ie itt se es lt e5, botyJut Janost ,fel k s tottak. Bélakir~ly utrol 3 - 4 h . k zt kis rtéK csoportun at ~ Lél p\ly u v ron keresztUl az Istenhegyre . ~ ett ne e rész Var és örnyéle . észe oro s ol b katonnk lövöld6ztek, nöi sikolyok éo se élyki~lt ' sai ~-ltött e e ész környéket. r.élipalyaudvrir ö elé en etS'J része~ ol -~ aton 3 on nlmrt löni. r vette elö nyqk P sztott éppisztolyat __ avan 'of1z1 r jopt." ' ppen ra kartrun l.i._.rani , ondolvan, ne haljn e zsebredu._.ott é~­ zel , mikor k6t orosz k tonn ut:;rott oda , lefout az olhllt és ondt' nekem, menjek yors n elöre . em tu~om , iért éppen ne v'l sztott 1 tö ee, öl. Talan eutetszettek ne 1 sz6p l öpen3 o j .dm. ste 9 h. körUl 6rtUnk Is11enheayre . Ut an tal 1 o tun nchrmy l.n.r inc é feles h3.Yuinkk 1 - udnra eredt csöveikkel - u érezte , ~intla uzernrehbn~uet tettek voln nekünk: l atjato , z ellensé e~ ecs·1, s ti otthagy tatok z orosz ezökön. Istenheg,,en , elh JOtt villak \ ~ sz koltnk e bennUnret éjjelre és csa re1.1gel tudtu mec.H ho y telje ... .Ju jri ctlenül voltunk . zok z oroszok, kik ewész éjjel z kl ttnk benninket , zabrulni jöttek, pediu ar mu y is, ki voltunk fosztv~ tcljenen. Reűgel z6tszéledt csoport az erdöoe n éz elödni. ltt talaltunk r 2o - 25 hull caombr • int R 0 bon~vnl telt zeAkok ce6pléakor ·~armadaba" harcyatt fe tetve, ery oorban 5 - 5 f i t 1, 18 - 2o

ol

~

...

-

j

éves né et k ton

hu lnja volt •g

sr

r kv •

1ndfl11DJ1 n t rkolövéssel

mult k ki ebböl z rn~ékvil) bol . ejeik eyY~·s ellett ldJt k, sen, n itott b> o oo Y.ék s~e eikk 1.

i

érteti -

. 2•.

Gondolt uk , rank is az a s ors var , de mégsem szöktünk meg . mert mar beidegzödött a nny ir J mondtak az oroszok, hogy " jön egy viz s galo bi z ot t sag , ame l y kivizsgalja, ki , mi t csinalt a haboru a latt és azok , aki k nem követtek el b üncselekmény 1' haza menne k . " Ez t l a kossagun k is meg erö s i tette. Többen kér tek tölem t a nacsot , mit te gy enek. Amit aka r nak , mondt am , h i sz en én i s tanac stalanul allok" Innen, a Trombita.s utcabol vitték el Szil ady ezredes urat töb be d magaval, teherautón . Itt l a t.tam utoljara. Itt mar nagyon örizték. Szomoru , de bator volt. Kérde ~tem hova visz i k , nem t u dt a . ~ Délu t ~n 2 h. körül megérkezett egy s zaka sz gyalog os és lo ~ 15 lova s oros z ka tona. EzeK sorakoztattak bennünket és erö ltetett menetben , irany Soskut, mert ott les z a z "igazol ó bizo1'tsag." Aki az ütemet nem bí rta és csak e gy par métert is le.maradt , - tarkolövés és vége . Mar a dt az u ton, ·1 hö ban . Akine k jb labbelije volt , az oroszok ut közb en az ö rongyos l a bbeli j ükkel kicse r é lték. Természetesen le kellett mar a dni ' arr a az idöre, amig a valtas törtent. Jött a lovas orosz és t arkon lötte, mert lemara dt, Ez en oku lva, késöbb levetették a foglyok labbe lijük et es mar fut ottak i s a hoban me z it~ l abosan a csapa t utan, ne hogy a gy onlöjék, mert lemarad t . Ezeknek késöbb , szétszedett po kroc~ inkkal csavartuk be l abaika t. 1 ~ j jel 11 h. körül értünk So'skutra . Ott egy urasai:Si i s t a lloba tereltek~ , bennU.nket, ahol dög lött l o vak közt befur t uk mag unkat a tragyaba, ami jol melegített, Itt mar szigoru ör i z et a l a tt vo l tunk . Az a jtdban és körül a z ist a llÓn örök voltak. Itt történt, h ogy két magya r f ogoly ' lt a bornagy sétalt a na pos utcan 1 kö zvetlen az i s tallo me lle tt . Meg l attak az orű sz o k , b otokka l a földre verték ö k e·t é s bed obattak a f og ol y ka t onakkal, a szemben l<Ívö hazba. Verés kö z ben ordi to z tak "fasis zta of i z i er j opt •• • 11 Er eztem, hogy ez a verés nem csupan az embernek van a dag olva , ha nem pr opaLan da a tiszti intézmény megcs ufolas ara . V'eré,s közb en figye lték , milyen hat ast val t k i a legénys égi allomany u f ob l y okb ol . Te lje s en e llenkezö hat ast valtot t ki, mint amily et ök va rtak. Ny omaszt o hangulat, csend nehe z edett a fog l yokra , a z ad~ dig i vis z ony l agos viccelödös, ne vetg élö hangulat he ly ett . Itt-ott tilta koz o füt yülés és mora j is ha lla t sz ott verés közben. 1V1ég egy é j sz a kat töltött ünk itt. Masnap kor a reggel, f eke tekavé re g ge li z~­ ut~n /elsö ét k e~és / hid 0g ködös, z uzmaras i dö van, kiha jtottak b ennünket a község me lletti csord a le5 elöre. Ot t egy 2o-25 fö böl allo zsid6 csoport élén egy egyenruhas repülö örnaggyal, varakoz ot t rank . Egyenké nt ke l l ett elvonulni e "bizottsag '' elött , f e lismerés végett. Akiket feli smertek , ~&... re allitott ak . EmlékezetBm sz erint, itt i smerték f el é s allitottak ki Kacskovics szaza dost i s . Eletem le5szégy entel j esebb e setei kö zé tarto z ik e z az eset :. annyi harc és szenvedés utan, zs i dbk elött elvonulni. A csordaleg elöröl mi tova bbmentünk Dunapentelére . Akiket félreallítottak, ott mar a dtak a 11 kivalas z tottu néppel . Sorsukat elképzelhetjük . Eve kkel ké"7 sö bb ha llotta m, h ogy Kacskovits szazados oros z fogsagbo l v i ssza tért Ma 5ya rorszagr a , h ol birosag elé ~l litot tak és sulyos fe ~yh~ z r a ítélték . Itt említe m meg , h ogy Ki ss Aladar ezr edes lev e tette magat egy l akt a ny a emeletéröl és s zörnyet halt . . , Dunapentellére u t b an , i smét t örténte k t~r k olövé sek lemaradas mi a tt., de itt ma r inka bb a n émetek közül. Ez ek a "csokoladéhusz\rok" ne m bí rt ak a z éhséJet és i é en gy ors an öss zehulltak , t öme 6 e s en puszt ult ak . Duna pentelle / most Szt a linvaros/ elött e gy laz orosz ok altal é pitett pontonhídon ~entünk at a Dunan. I tt c sak e gy 9 ke ttesével l ehe t ett menni, mert te h erau to ~r a ha jókTol k irakod as t vé5 ezt ek az oroszok , aki k rank tamad t ak és sok f ·o5 l yot a Dun aba dobt ak . Amely ik' f oboly us z ott, azt egye z er j en lelötté k . ~ ng em L ., meg tamadott egy t agb aszakadt orosz és huzott a hid szé l éhe z . PokrÖcottt. pan t a llérba c savarv a a vall a mon volt é s nem tud t am ke ll öen véd eke zni. Mar ma jd· n em ,sy özed _l me ske dett f e lett em , 6y orsa n led pb t a m a p okr ocot é s v~d ekez és közben meg löktem. ~ e s ett b ele, sa jnos nem a vi zb e, hanem egy cs onakba . Mellett e levö orosz nem jött seg ít ségére, h anem p okr ocoma t v ett e mae;aho z . A dulakodas mi a tt n em t ud t a k az utannam jö vö fog l y ok e lö r ejutni, i gy tumult us t amad t a hid on. Amikor tamad öm a cs onakba e sett az onna l elindul t am és velem a tö meg i s , Mondtak az ut anam jövö f obl y ok, ho gy ami kor tamad óm kimasz ott a c s o'nakb Ől a bid r a , lesz edte a teherautóról 5 éppisztolyat é s ke 1

3. resett engem. A h i d teljesen e l volt f og l a l va , nem tud ott utannam jönni 9 i3;y ismét megmenekülte m a bi ztos hal a l t ol., 1 Dunapentelle be j arat aho z érkezt ünk 9 a l akos sag é l elemmel , te jj e l é s i vov i z z el v1.r t bennünke t . Az oroszok nem engedték, hogy a fog l y oknak oarmi t is ad · j an ak . Közel sem en~ e dték hozz~nk a c i vileket 9 h iszen 8 -lo méterre volt e gy e gy orosz ör, a menetoszlop két o l d ':il á n 1 allan a oan l övé sretq,rt ot t 5 é pp i szt ol~ l y al . Egy , 35-40 év körüli magyar menye c ske 9 oda u5rott ~ tömeóbö l a menetoszlophoz kiabalva. "nekem ugyan senki nem paran cso l hat "lb b ol~ b ogy a ma6ym testvéreimet megkina lj am . 11 Es nyu j tott a at kék b~d o 6 j at a f o 5 l y oknak. Tö meg kéz kapott a bad pg utan. Az onban mi elö ~ t V'll a ki is elfoi:Sh.at t a vo lna a o>-td og ot ~ eldördü lt a e!,y i lkos .fe5yver és az asdz ony ho l t c..l n r ogJ ott össze . '~öY csendö r utanna kapott a z as sz onyna k 9 fe l akar t a a llit a ni 9 dördül t a Illlcl i k l ö vés és a cs edőr h ol t an ro 6 y o·t t a z a sszony hul l ~ jara . he l y sz innel 13 z emben, egy karro bol ha soga t ott ker ít é s kiskapu j aban / prole t hrhaz'/ egy 4 és e f!,y 6 é ves k islan;y ké t ségbees ve s ira ttak éd esany j llkat. l~p pen ut j av it 2~ v olt . munka sok fé:J,reallt a k a z ut bol a mene toszlop e löl és k i abalt ak az élelmet és italt hord o lakos sa5ra : ,1 Uc!.Y kell„ le kell ene l öni mind, aki k hoznkk e z ek· nek e g~ ilkos csendörö.kn ek e~~ f ala tot i s . Népelny omók , 5y ilkos ok , roeó kell ölni mind egy szalig urai kkal e5yüt t . -.;1puszt i to ttak Budapestet." Ha l a losa n éhes v olt a m, de nem fo6adtam vol-na el ee.,y .f ·~lato t sem, ha. azért haltam vol na meg . Sa j a t f a jt \ j a , sö t falubel ij e hul l ~ ja f ö l ött kAro 0 ott , mint a s~s ­ k eselyük a dö 5 fe lett. "": r r e mar na(:$y f or;;;·;;. l om vo l t ~ rn luton, orosz t ömegek harckoc sikkal a gy ukkal vonult ak b~ve~ésre. Teherau tok löszert, élelmi szert és ka tonaka t sza l l itottak. z u tnak a félo l dal~ n moneteltilnk , a mls ~k oldalon a z orosz oszlop haladt „ u~r ne m emléksze m ra banysz or9 de nem e s ek tu l z asba 9 ha yzt all i to m, h ogy 4- 5 km. on ként " véletlenül'" rohant bel e mene tosz lopunkba teher autovaL •. i ndann.>- iszor hal otta k , se J e siiltek . Bo to kkal 9 hevederekke l , puskat us sal csa pkodt a k le hozzank aut Ói k:r ol és ki eoaltak "Budapest? H~b oru 9 nem jÓ sz oldat , a r us zki sz olda t ? s t b . 11 1.r ermesze tes mi ndanny i szor ka.pcso l n tba h ozt ak velünk jd anyankat a.;;zal a bizonyos "jopt . • " nemzeti kar omkodasukkal . Dunat eté tlen puszta be j arat ahoz érke z t ün k 9 a bejaratna l, m i nd j ar~ a mílut me llett 2o- 3o c s illag os fe j f a hirdette az elözö nap ok harc a it • .E'r i ss en hantolt orosz s irok v olt ak . a vörösre fes tet t fe j fak közöt t, ali 6 egy p~r h é t t el e l öbb , mé6 a Te l eky grofok sz obai ban d i sz el6 ett palmaka t len0 etet t a h i d ee fe brua ri szé l. Ugy nézett k i9 mint egy pa l mali6 et 9 bub os parad ic s om ma -.. ctarakkal. ~ maj or dupl a dr ot kel.·ité se l v olt kör ül v éve, 1 5-20 méterre e wy e6y 6Bppi szt oly os orosz ör . drot keri t é se 1 bel ~l, az oroszok között fehér ~ karszal ag os h onvédt i szt ek fo gadthk az u j ~z a lli tmany t. A f og l y ok közöt t nyon ban elt er j e dt az örömhir "az u j demokra tikus 1.adsere6'' tis z tj e i . l!:n mee;lebet ösen fennt &r t assal vet tem d hir t, ugy é~eztem, h ogy a karszala6 os t i sz tek n emz etisé 6 eink képvis elöi ,lesznek , aki k ma j d nkeze l n i " fo_; l yak a mat.>yart a t ab or ban . Sa j n os nem cs a lodt am 9 ez ekbö l é s em bereikbö l kerültek ki a to l ma=

e sok . t ab pr ban mar volt ak ma5ya,r f ot;,ly ok ,
4. egész napon keresztül a tragyadom bon volt, hol az orosz kat on ~k r ucdos tak é s köpködték . ~gy 11 jobb ind u.l a tu11 tolm~csna k mondtam, h o ~y mics oda gyal azat os eljaras, egy ma6 yar honvéd hadv e z érnek a tetemét i 0 y m .g6y <:J l aznL Ugy l a t sz ot t r::ljt , tjo5y ö is ilyen véleményen van . ~athv o z-0t t e Gond olt am, tal h n elsz~llittatj a a hulllt . ~ 5 ész rövid idö mulva vissz3tért egy oro s z örnadgy al 9 aki ordítva kérdörevont, miért l ) z i tottam a fo6 lyoka t a zz ql , hogy az al taborn a~y hull a j a a tra,;Syadombon van. ,,Ni n c s nekünk rav a t a loz dnk , hog:y ott di szpompa val r a va talo zzu.k fel a "piszkos Nyila s t" mond ta guny osan . A tolmacs fordi t ot ta . .l b ej aratfelöl két fös or,JS Z· g éppiszt oJ y os j '3.rör közele det t felénk . rrez te m, hOJy ezek a z én kiséretemre j önnek . tuOS t mar mindebry g ond olt am és mondtam a z orosz örna5y nak: "nekünk sem vo l t Budin rava tal ozdnk , még i s oly an, katon anak j'tr o tisz t e.rn éggel t emettük el az or osz hösöket is mint ·1 mie i nket . · tolmacs fordit ott 9. . i' int mindi g , rimikor 0 E0sz jött a t ab or ba , a fog ly ok körénk 6.Y ülekez t ek . Bgy honvéd megsz o'la l t a töme6bö l, hogy a tolmac s nem azt t olmacs olja amit én mond ok és a z onn a l for d ította ~­ a ite-=tta is le az or osz ör n ag;,. nak, "lmit mondtam . ,liat, ti e l temetté t ek az oro sz okat 8ud\n? ''Kér dez te. ,,I g en, mi az okat is emb ereknek t a rt ot tuk, pedig , mi, szerin t etek embertelen nyilas ok va gy unk ? k törne~ bi zonyít otta . z örnagy az orosz j arörhöz fordult és elküldte öket . Viss zafordult ho zz 3.ih, ke zet fo g ott vel em és arra kért, beszéljem el neki a bu ' apest i os trom lefoly asat . Lallott a a r \ d iot Ól , ho gy ott mé~ na~yob b arcok v oltak , mi nt Sztalin~r~dnal . ~ t ol macsot , ak i elöbb ne m j dl f ord itott, lepo f o z t 3 é s el zavar t a . ha r mas ban a k is to l maccs a l, sétaltun k n. ta bc..r udvaran ma j dnem fé l nap on kereszt :.l l és be széltem a z ostromrdl_. „ f ogl.'l·okt6 1 ne m tudtuk ma6 unkat e lszepa r a lni, i ~y azok i s h a llott ~ k mit DeszélUnk é s közbesz olas a ikkal k i e ~ é­ szitették elöadasomat, a leciszö.rnyübb dolg okka l. Dé l ben az oros z örnagy e ~y c s ajka kap os zt as hust küldöt t a z oroszok étkezés é bölv Magam.hoz ve tt em a r uszin tolma c s ot és neki latt unk a kosztolasn ak , ami ne m ment a le ~ e 6y szerü b ­ oen, mert kör LHf'o5t a k bennün ket a z éhe s fog o J..vt~rsa in k, i 0 y a hozzank legkö ze l ebb allokkal meüosztott uk . Az nap este gy Ll. l és volt, amely en a purancsnokoknak ke lle t t mebj elenni. Gyü.lés t a r gy~ a töb bek között a ta bor belsö rend j ének ~ fe nntart asa volt , Itt a nemzetisé ~ i parancsnokok a boto k ere j ére t amaszkodva, i lyen ir~ny u ha tarozathoz ~ t alra töreke dtek. ~gy ••• • • vic s nevezet 1l föha dnagy,/aki n ek nevére pon ~ tosan mar nem emlékszem , de otthonmaradt j egyz e t eimben meJvan+j m~rt €6Y rend ört é t kezés ki oszt .j ,sn a l u 6 y ha sbarutsott, h ogy a rendör mebhal t . / Kij elent ~ :.5 te, bogy aki a rendE:lt nem tar tj a be , bot okkal agy on fo 0 j a veretni a "p i szk os maóyart . n ~ fö hadnaw utan én is s zdt kértem é s ki jelent.ta t tem , hoe;y én a fogly ok hanöulat'J.t ismerem. '1'1.1.dom, ha va l aki tov1 bbra i s botokka l t amad raj uk , 'lZt szét f o6 ly \k tépni. „i i nem vagyunk pi szkos magyarok, mi Budla vé - „ döi va6yunk, akik nem me 0 dtuk ma6unka t, hanem a t ulerö gyözött. le bennünke t és verte ki kez~nkbö l a fe6yvert az a rany talan ere j ü harc ban . 6 YÜl és két part ra sza kadt , amelyiknek naöy obb rés~ e a bot ozas ellen f oilalt all?.ist „ JJasnap re5ge l orosz nap i paranccs al t ilt ottak me~ az or os z ok a t~ b or belsö t er~letén a botok has zn llat~t. Leg jo bbkor , mert reggelre m~r minden em be rem t ud ta, mi lesz a köteles sé 0 e a kkor , ha f o6 oly ba jt1.rs3.t karr oklta l verik a tolma csok . ~ttöl a n ap t ol ke ~ dve a z oro szoknak s em volt s z :1bad fe~yve­ resen a 'La bor belsö t er ületére lépni. HA valamely i k oL·o sz ·i tauor bh oejött, fegyvereit az örsé ~ e n lerakta . ' 5y ülésrö l a b e su0 as a mi j avunkra dölt . karc i us 15 . -én délelött egy ki s Unneps é :;; kereté ben emléke ztün k rnec',?; ,,. nap j elent ösé 0 érö l • .b~06sa5oan szalia.dsagr Ól be s zéltünk! Annal Urme ély e sebb bane:;ulat kap ot . . el bennLi.nket éj j el . Mar na ppal is ész leltük , ho ~ y a mind~ i nk~bb élénktilö l~yuz\s köz e leb b rö l -kö~elebbröl hall a t sz i k . Ss te a közeli mJut on nady vo lt ~ za j és for 6 a lom. • t~ b or körül az örö ke t, uoly oszoroka t és oéppuskakat m e5dupl~ztak , és nem ha~y h a t t u k el szallaskör leteinket. ~ a~y r epdlötevé k enys ég volt. ~jfé lkörü l m ~r a k~~ i fe ~y v erek ~opo~a sa i s hall atsz ott. Jönnek u felsz 1oadit bk .l!'i uk! .h'ut ott vébi b a s uso 0 0 moraj a j uhakol pad l as on . M.$.r terve ztélt a f o 6 l y ok , k i mely ik t o lmacso t f o5 j a me,1$ ny uzn i. Sa jnos regge lre rn1..r tavolodot t , késöbb teljesen me6s ziint a hnrci za j . 1

5

~*""'t' Kesöb b a z oroaz okt~l~6Y egy ma gy ar panc e los e k tört e l ör e a Dunaig de visszaszoritottak~Megviga szt altak bennünket, hogy akkor sem sz~badit ott a k volna ki minkettha s ikerült volna atke l niük a Dunan , mert legeppuskaztak vo na be nnünket az oroszok./:Nem olyan b i zt os kb . 10 . 000- en voltunk ker ü l t vol na a mikezünkbe is geppuska az oro~z okt ol . : / ' Töm ,r dek fogoly e lpusz t u lt a ross z etkezes elhelyezes es a hideg mi a tt . Kesöbb tavaszkezdet ) n a hideg enyhült eve l v er has p uszt ított . Egy szazadnyi temetöbrigad egesz e j jeleken ke r esztül temetett . Elöb b fejfakat i s raktak, d~ e5y e jj e l e zeket kiszedett e k ,a hantokat e lsimit ottak es azutan arokba doba i tak a halottakat mint a kutyakat es bekapartak földde l. Ki t ud ja mennyi hös alussza örö kAlm~t jeltelen sir okba\ a Dunat et1tlenpusztakon s zerte az orsza' ban es azonki vül . Idöközönk.,nt e;!,y- egy Zl j . elment ".Debrecenb e a Nephadseregbe nmondt ak az o roszok.Nagypenteken etI,,Y fogol y ref . pap ve zet es evelf!i j uhakol alsoresz ·~b e., g;yt(j t ünk e s hus v eti en eke ket ) ne keltünk .ha l kan , hogy az oroszok ne ha llj ak meg. Delfele sorakozot rendeltek el es gyal ogmenetben utna.~ndultunk , mint kesöbt megtudtuk Kis.kunt e lee yhazara . Utban g uny osan b i ztattak b em1tinket ki s ~ röin k , hogy est ~ re kapunk sonkat , kol baszt , fött tojast .~k ettbk e zeket tüntetöleg elöttünk, mi semmi t nem kaptunk husv ~ t elsönapjaig , ~mig Kiskunf ~ le gyhazara ne m ei unk. Ebben az ut ban mar nemvoltak agyonl öve sek, s zökött is a n~ p , sz ep­ szammal.Nem csinaltak belöle problemat az oroszok.Ahany fogoly meg s zököt t annyit a lli t ottak közenk az utban talalt c ivilekböl , akik a hatarban munkajukat~ vegezt \ k vagy ügyes bajos dolgai k inte z esere az utc an vagy az uton tartozkodta k. Nevsor nem volt 1 darabszamra kezeltek b ennünket , mint az a llat okat • .l:iusvet elsönapjan e.s te erkeztünk Kiskunfelegyhazara . Itt a z allomas me lJd ti honvedlakt anya p adlasa ra szallasoltak el bennünket es vacsorara a me gs2 # kott forrazott darat ka ptuk. Masnap koran regge·1 sorakoztattak es n bpsz aml alast t artottak . Hiany volt . Orosz g eppisztolyos örrök f elmentek a pad l asr E h ol rövid szUnet utan kisebb s zünetekke l 7 löves dördült el . Mint kosöbb a tolmacsoktol megtudtuk , a padlas fe l s ö avetö o ere ndajarol lövöldözt ek l e a 7 szökevenyt , akik holtan hullottak le a pad l as fö ldj ~ re.A kö zeli g i mnaziun ba kisert ek bennünket , hol napközbBn az udvaron ül dö g eltün k zartrend ben. Ha oroszt i szt jött ~ z udva rb a ,vig~azt kialtottak.Gondoskodtak rol a j hoJY e ~ gyakori legyen . Ilyenkor mindenkinek f el kellett ugrani es vigyazzba a llni ~ Akinek a vigyazzallasat kifog a soltak, azt a földre ve rt e k e s ott összeru6d fStak. Kü lönösen egy orosz zaszlos tet te ezt i g en gyakran ~ s e l vezettel , mondi41 hogy az ö csala d jat kiirtot tak a magyarok, most szenv ed j enek ~ rte . E jj el csupasz padlÖn t antermekben alu~ unk . A harmadik napon ne m j arkaltak gyakran az orosz tisztek , így a na.gy 11 nyuga lomban11 a z udvaron elszunyadtam . U;i. vari örm. fel kete tt es mondta,hogy a taborpa.ra.ncs noka 1 e gy Horvath nevez etü nyiregyhaza i huszarszazados kiabalt a a nevemet,egy papirrol olvasta.Ami kor nem jelent kezett senki , meg jegy e z te a szds .,j ob b is , hogy nincs itt az a sz~­ rencsetlen ember . Kivancsi voltam,miert k ere shett ek 9 bementem a szds . irodaj • ba . es mond tam, hogy en ismere m aki t az e löbb ke re se~. Mier t keresik kerdezte.. Pz irodabnn tö bben vol tn k és a szds. cs a k rövid en f elelt, he l kan és intett R fejével, bo6 y a enjek el. t~h ouy ·1 z i rodati dl ki for dultam , ny ombRn uta nam lépett és mondt a , h o6 y az orosz n emzet véde l mi e k k eres ik az ill e töt . ne be::; zéljek r ci l a , h o0 y i smerem. Ha t a l a lkoz om vele, mond j ari meg n e k i, ho ~y szök j ön me g . Szöni nem lehetett • ..L.asna p reggel k oran H.1. tt ~xzn 7 goe:,y 1 e 6Ye d ~l van a szds . Rz i r odaban. L e g k ó r d~z tem töl e, mit t enne , hn ö vol n ~ a z, a kit keresnek és s zökni n em lehet. Ram mosolygott és a zt m ond t ~ , ~ zon~ na l ira t k ozzon fel a z illetö ~y e ng élkedé s re és e l kJ l d i innen e ö~ masi k t abor ba 1 orvos i v i zsgara . Kérde z tem töle , ki írj a össz e a gye n~ él k e d ö k et . itt .x ~a~J.0:k Küldj em ho zza a z illetöt mondta . Itt va5y ok f eleltem. Varatl anu l érte k ijelent ~s em , egy pill ~ natr a m~a elé né zett mereven a f öldre , a ztan mosoly oe:,va kérde z te 9 miért keres ne k . Zs idÓkért , f elelt em. Bujni 9 na6yon bu jni és a l e6 els ö a l ka l ommal ~z ökn1 9 mert ma 1 ez ~ l e~nd~~ o bo b iin , mondt a . v. r r. Sz. honv . orv.szds. vizs 0 a l t me 0 • Mi utan e lmon dt a m, ho.:.>y mi "faj '

6. n ekem, az 1 pacazardabdn ha 0 J ott 0 Jenbé l kedöJen, troffi~ozis ~ ,al la or di •...,no\is::> a l. ~ ok vol t ' trom'J ozisos . etcg , i...,y e~ volt a leujo „b d i '\.:>noz i s . l!~Ow:-s' orr a l P ... t itt irt?...K e e ü ~ö r "7 el ö i.lnevemet , fre,y Istvant c ikta lt ~ 3e . Vi~es oro~~t~st rendeltek a 1 ~1 mrq és közJen &ondo koJnO 1 ke l l ett arr c l, h0 0 j -~ ~reA vere~etésével duz~~d J n -k - e ~ ~ ~zé pen du~3~ dt, amit a vera etLssel uby JZ~bul 1oz• m, aho~y - i~ér Liv:nt • Fek~u nö ~ kell e t t vel~ all~r~o~n, ne hogy e oliat 'ap j ak , OLúvak z orv osa} . l:i mé 0 is felkeltem szb é~i ' lmat "t.asni , mikor 1 ttak, két ot1 t a, ~ ...1.I'tam, nf'r e~en . Va'2..0 s" b u~n .f to'vcrs eny t is nyerhettem vo lna . :.~y E. j j el '1' JY vihai Jött, ör.."'.ött a~ e 0. illamlasoknal lat t 11m , hocy ·z örv 1hi;"'o t z utc· .nas i k ré~zén, uz e..c t3s::!ek lh. , két öc 1tözt négy or Jro.tkcr .htéJ alatt a t bu j t . . C". . mikor Villamlott meu1"'pt•lt ID és 'iZ ~ r ...: ~m elt k·rt~ • '~ dtöd ik drcit J ele ~kadt nad ~ omua és~ jv o o zott . A drot~e1 i tés ·temµlomf elöli részén lé·1ö go l y ds'!. o~dval e:::3Z eve ... ;:::;et t ~n tu.ze 1 t az tr ~ Sz er encsém volt, hogy drcit keritéci hoaszao~n 6s nem ~zemien knptam . tA2e~ . Ióy i löv6aek miatt a LozzAm le~közcleoo levö két ör sem kbzel it hetett mee • t

lóvé~

mo~kezdúsekor

~zonn a l

me 0 1·ezatem visszakuszni , de az

volt, mert me~1kad t am a dr~tok~un .

m~ r

oehe~ebb

lbv~aek zaj ra az ór~'- ri2d d ott, mi-

re tzonoan a lleJ.ysz in.re ertek, é1J w.lr , ':.!: elöbb mé~ a f' hoz tarn~ .... ztott botj ,... 1.non t -:.maszkodva , •1 l a ti· ina kbrny é.h.én ol a lkodo f o.;; l ok kozt el veL, .1 te rr . )e imi j 111 neir. történt, csup.J l 'znrol a. szet.;edi , rap téri fo ols" iorba . ! t t eg, zsido volt a taborr • · mcsno.k, -iki verte a í'o._2.->1okat . 'llitutt n: össze 'lZ cro zoraza->J azlllitindo csr~Ol tokat, aki te~ette e lh ~z 6aott a beodz t \ tdl . Ilyenkor o.ru.itott·1 zs;do ''Hortby én ::,.:.1lasy paranc.'1.a barc ~men te k , no_,t sen ki nem akar menni, h OuY felépitsék mi t le ro i. o ltak ." tror 1o'zis ~ C.30port napokon ker esztUl , orvosi kezelés nélkül ~ éptiletJen .etrenwtdnk . L~t tam , ho_y i kis~~lli t ~stdi ca k ~uly~s octecad5 wcnt~et meL , vJreuettern i;bimat uLy , hogy mAr kc~~ ei. pirOJdZine s~r ~ra v~ltozni . Szabo Istvlr csö . a lh dna~y b jt'irs mm ~ , kinek sa!inos komo l y tromboz i sa volt, - Jes. tikalt.;unk e. ~~e l!Sélkedöue . Ctt e 5 ~ roman 1 to.1acrvos volt, aki 5) ·:ol.„e 'l ma._,yart . r i" .;alva kér·deZ't• ' .:ni b~ j unk van, nel!. tet szik t lan Gr o z r zaoba enni?. Le1o~y nem , ~ar~te~ , én mé~ ~CLuem voltam ot t; órömmel ·~~ ek , sak elö b i.:.>~ d. . .>.:. tsanek r:t!é>. eLr é z te lubainka t és a i ktal ta 3z irnokn k : 1.1 ow _, oi~ azL~w~ j s , a 1~ 0 ~~ or sal u r xortAzoa k 11 öket szh llit ni. " Kérdez t~t~~ r i lrt hanya50,tuh 1 Jete~séuJnket enn ire? ~~ r csak mJuét cel ~.h t aC iteri, 43 et>y l ".>tin .i.dhet. illi ért !FnJ .„oltűk e1 z cro_~o . o ...... t m, mi ke 1 zel ' s l1 t..t v 1 1mk a Ot.tt!_.::>é 0 .kezde t Jtöl . i~e 0 yeio'r e ulva w r nt t i s volt c~J ro · ~ teh .eauto és v itt oennJnket a sze~edi J ~n anclak t any~b n ,erende .et t ~ _ol Jkorhhzba . llogy a többiek.el mi lett, nem t udom . il·n ·1z orvoön'1k lL.Ondt 11' ..;>y többi cte...,e.k i::l sulyos d és · o_,„ hol v nn • korh8..~ n e 0 .., k L> 3?.G J ' .; n lie ly ezt e k ~1 h i ,f k ::: t „ önke t padlor,1 do ,ott .J~ tlru1zsakokcn. t-<.öviu id o mulv' J ~jött eg~ 07 s i dú föo1·vo:3 , aki t-i~r l on" P• ·~l azelö~ t tért vissz deport, 1 o_ . Ve le j ött e y rn uJ'lr re!iku8 l~nJ is . 1unJ~s· n kérdezte L0l nk z rvos -"n mi bajuK van?~ Nem fel ~ltUnk nt:ik i semmit, caaK 1 > mat mutattam . t:t 1e kdlJ vacni, mondt . ' ' raam lubat ia e,/'lézte , arra is zt monata . ~ iL tan u\;j-. bl, z i·osz u.rna5 .:>rvos ur , moni1ta J tZOnt ul véGrebajtj1Ak mJ tétet . kérdti te-. hol? Itt, mo dja . :l én l)-.1bam sBm az orosz orvos , sem ~n nem v::i_,j itu le mondt· J . ~z'llitsqn; K benn nkc t ma~yar kdrhkzba , ru· uY r orvouoKLo~, ott lev~ 0 h t j l~

.1,

7. 1

1' 1 i nk t. z nem le h E;.1t mondt , mi fog ly ok v 6 unk és f o.._.ol korhazban ke! l~Y véLr eh ~ t slk mJt~tet , h nm enLe d j k , m 0 o ~unk h ln i . kk or Jlalunk , mondt m, mi nde . . . f „oe ombol i D.b::m , mHé ::: '4tt , v ~s m tét u t an eoben a piszok, n , fer":ozés en i, lunk me 0 • Rorhazba érkez&s nl kor valami szan lm s i· tv.:ui lel etett , ahot:>Y :iz auto r cl , vettek le bennJnket z oros~ l·, mert az öss e~y lt tö ebbbl e si~ ko l tozo nö össze e sett. no - mi nt. kúsö b me5tudtuk - T $-né , egy ba jt ~rsun.kn k relesé~e \ : • ~ér j e zelött a szcued1 t uh . - nal do l ~oz ot t . Dél en e .det ldött L~ ncl:unk és z te~ n b kun l lopakodot , i y eszélhett .nk lmondt , how medilwslan~ i ~.röse és burmi lye ·1 pr Jé "'ink v nn tl ondL t · uk . é l ut .tn e ~ b t t 02z nk e ikus 1 ' n , mondt , esz~lt .-nével é . , L dezt~ , v n e v limire ~z ksé gJnk. K~r t em , M ~ ar c r 'zba ke ~ lj Unk . e~iwérte . Ké s cbb j ött z brn e. z ide fbö.rvo"'sa l óa kérdezt(.: , mi ért nem enged

J

,

r h1~ 1,

uY mi nt

r

ffiG~

k oper ' lj n k

bennlinket . Gk i s tudn k

~

l

~pe-

y r o . b ' rom hét mulv elvit~ck benn nl ~ t sze~ed i j h ~v ~ J~o~hhzn . t cvos zonn l m~~viz~Lllt benn nke t ~. sur~u~ m t " tl t ~. 1Jl:l~ett kilat1s...ia. ko.r· i·özó l tem vele iz lm sin . I.l! i ly n t;rornu o-

zi ~om V :.i

j

v n, ho

J

kere nek és

lentette ki ,

o ~y

mié~t

nem kell

ra~nek.

k

Ujahb vizs

_eraln i. Viw

·z k

1

rr ,

t uthn mo~oly o~ h.o~ r:e fe .., lda -

j bn n ,_.,JOn v:i.s..,za , er t oro ell -n rzést p tunk . usn p T.-né e éde t h zot t ~s ku~ölte ve e , ho dZÖ nu~ ke l l . 1 st t:l i vizitkcr .....r föorvos mi nó nt .u ott é_ or. t . hc._,y hat ét i 5 fek~dnö kell, dd i~ minden ve z~l~ el~en v· yok . Heu~el j ött e ferences ozerzetesp·p , a i mondt • !o~J me 0 jdnt t ni . i ndt m n~( i, ho~ az utolsó fél év n n l~ r e~ény k tért é nt~k velem , hc~y nem é~ ~em m b m lkal sn k lelk ile~ sra . nnek dacura oduult 'z a~yam­ r a 's su tt o t , hCe) b les_ z , ki ne~ 10~ ~zdkte tn i . aradjak n u~odt n mondt, ö minden n p, itt van t 1· ve zélJt selyt, · zonnil _z l t t • • -né e ze szerin t szép n tel j esi tet e kot~ e sé 6 é t . u~nyuöod ~ nem lehettc , e er en a k r l4' z t renJ01·ok ór-izték„ é~is éreztem, ll t..,3 • k i pap em f - w

haGJ n i . , I t t lét;in.k latt ~zabO oa jt 'rs~ mal elmondta , hOclJ mi kor fnlu j uk

e két ~~ er '3.kes nyit is e....,oecs v ~otet t , ~ laths\ra . z e 0 yik nr c

'

- : es é ce m i.1'1to5 t t n fér j ét . zall{ lomemun t ek l~ r osz~ 1 , r. töb~ k kc ot t , ii tcttek . Ké t oro · 3.tonat ec.;y zsido

, 1

dl

n bt az

~wy ra t~per t e,

a m sik

el l et

t e Al lt . z aasz~ny fér j e az ~1· r ent be azou~ i és lAtta ,z ese m_( ny t. Visszalépe t t, a p i tv .e ,' ~ , - "' ~ 1 patt e _) n oJ o lt~t és azz 1 a i'ele s é én l évö or oszt f:? j beuul-> ~ot .a . z orot>z lJC l t n föl dree.J ct t , a m'1s j k , or osz elfutot t . ~ em~er cs: ~ ·v 1 el cnt köz8é 0 b t'r n l ko flpOSU} Z o Z r08Z parenCwilOk l i dt Jkezé~t ká SéLi elclj r OSi~nak , h 2~ r J) ne a l it~ k t ttcst , me~ t izedel i kózsée 1 kos s ű~' t. _y eskJdt ki.ment te.n ar ' 0 de l tn ' hoby ott v n el en ek 11 t c s· l'd - é~ kuzölt e irt z ei berr el . z em er ~cl entKezett z orosz µ r ncsnok~~ ... n~J . ·· y eraka z ro~z v i s .... lü!:lérte z cm er t a L UJ) r • Ot.t , z es · oZ c sal· d szu el · t t'tr iz asszonyt földre teperték, n é j eresz k t ona keze i né ~ ~s J ib inal s~étfe zitc t Le , és qz e~'az sz z rosuk .on keresz t 1 m~nt r j t • Ut 'nn az asszony é~ fér j e fe ~ ét puykat 1 ss 1 zétverték . két küie..:I' erek ré 11 ten f'u t, an k eredt , ezt::ket éppi · z 0

t olj soroz t t

zit'v·

lött~k .

z

~z

leit és cs ladjJt ul turcol-

t b.k .

Julius el jén e 0 délut~n kisy p z K t~ n 1 v en j btt zo br éJ k özölt e velem, houy z na9 dél..,lö", t retld rök érdcklöd tek ut :.i.nn~m z irodl an . i vel ~ln é v cn vo:~ ~ q korhlz n felváve , let 0 d t bk , ho~s ott v 1,;,;.YOk • .1.1e l t iné2 né <1 1 ö t O ""'-k f , ~onut é.; lvi;:;znel. 0 0 .v m bik l l>J. r e . Kért om, J ~ ~o a j t i cl' .Jat is ho z' k v l~m, mer t tudja a nevemet és ~r~1 d 1 ~ 6 ~ . HL ~ i ~ ~ m Mdci a vit t ék~ ott r lolt z t ilnk . Köv i a a mul v· „ ·vos „ 1· · '; .oc~ü j v l kivi Lt benn„mket dZ e eu :.{ Dmoi...y i te l epre' Ct;,j J ezstd ' pi ·a..i öbe . I „ orl:' z t brzo rena J.'l. k nem t 1 t fel hci.:J 3zokt1et . . . nk, mert fö o. i ~t v l t velv.nk • .t:élor a mul va ki spafJ 1„ ktJöt t az .... dctlóbe é.:i ... < 40 . kum , l„ob.1 e„ te p~c „ fv nak weűszokte t n~ onnan . enj ek c s a , mer ~ apic~k visznek , mond t a ,

8. '

1

azok,)t m~r k ioKtq tt ~ . Szab o .a j t\rd mut ö viJZi m u)v l. ~lk~rte a ha1 'i c~oul' mat, H.!rt Uf!Y f __,j "... elkön.1 v •lni, 110 0 ~ . kor1:1'. m m..;u1 1 tau1 és kurh~z,dl a cédul~t ill e t é~es lellre jut tj~k. , ste 9-lo "" ~ • bzt OQJ Jezsuit11 p'lp ki.hivot:t JZOü ool és ulvc z etett P. 0 . úp'ilet mé ,)é . )t t a pa.rlrnan, etS„ sétan„on J .:.p ·tett park J.J:'ij fo-

lé • . dit;, ment>. 2-o m. kbr...i. , e... "l.p' ca e ·atlakJ ~o„ mel lém és par vS1 c...i drot.k ritJd.t. _z Vezete~~ . d:ro t ke rltés E: r r eu. nur;.y yuk Oli., az "' "'l 'tsztam ki e 0 J 1• l.oric's0"", to l eöy m~sik ap~cut tal1ltum . \Z wa 6 mu, tt t hol mE;•1 jok vé _i "-' u kukoriun sorj a kózött • .foviob i loo m-re i l.3 méL e 6 J ap'c:it t ::.·.1 1t ........ , a.ki i;lvezete++., a ko:rnli z'rd)jukb • Ott mU.r v'rt az ap~cafö~b' nö és bekis5rt a 1 1 IBur~jukba, e~ azcbhua . Szi~ o~u.n +ilO$ UJ(iíl f ér.fi alr..nak od"l tl~lé tii, de mivel ólctn:..:rntésrö. van sz é. errt;? .AJjJÖ!tbl enuedélrt kap t ak mondtq, it.t nyu 6 odt n lehetek. VPC~OL' u t ar ol i 0 an oz i vt:"im mn 0 amt.>a · sz bads 'it. l-ve 0 ö jét, kill ö3ösen ör ü L , · nn· 1 !·00 „ nem v .;,;>yck e_j _d.11. v· n!'l.:ik nkik se itcnek. ~ppen fekildnl aknr t or.i 1 J, .milrn1· kupot..ti'lk az i j t ' n. „ för1öknö volt , aki közölte velem , ho5,y u szö~~a r c r \ j ö ttek ás a rendör /~ 1 katon s 'g~ 1 e~y~tt r~zi~zik v~­ rostnn . ferences rcndhaz fi'5nöke telefonon közöJ. ta V'<"le, tio.;,,,y a l i pn p is e 1 • t11k.üt, aki t mtir s :.~i.:.rd ' b•tn kereste~· . eenyu t t f}ti, féinö1r..8 i , ho. "d • ahol én va 0 yck san.ki nem j óhet be . int lrésö'_,: .;""tudt II., t:<.,;y Zw· d'~yi nevezet ~rnv ör=. ~rulta el szbk.semet , ki c tvil o~n Pe s t szent er~-~~eten post é~ ~ sit~. 'úy tét,ic..> VCJlti:J.lil 'iz . . . .:,'c~·.B.rdabnn, nem a le;.,)')„ ~odt bb lelk:i' "l pc:.t bnn . 1d t ar.: • i 1 apomér t 5 ~ nem t.udt m mi tört ' zabo ba ~ t ':1.rsamm 1 . fgy hé~ eltelt~·~- este, koc:;.:.val jött értem eLí. ·t..-ence..; pap civil en és el vitt n z' r 'jukba o Ott is euy héti~ vclt , eu em~leti cell an. Ot t "llec.;;tlAdt un, i:cu.i kiBpapomn k semoi ba j e c..y me~Lalt rendt'rsa n""k n nevét vet te fel és zhra: Aln v n, de r.iond t' k m .ho hol . ué11

t

{..,Q

zt is me 0 tudtam, bo~y menekU16skor Szqbd oa jt \rs mat i~ rr b v 1 vitte, aki 'ir csal \dj köré en van.. /rokond' .J.nb.l. / zsr~ , n kaptam eQj v~suti Je yet Debreceni és avy ~6renc n~vre fo o l„till oc 'ijto' ic.;azol vanyt , valamint u. ~an i.r nél/re c'-'Jy kere.-:zt1ev„ l 0t • • int kJsöbb meutu~t m, a keresztlevelet .-nJ szere~tt 2o.- P. -ért; : ; vi 1 'l1;...i p _pt.o'l, ak j k6.\lvtlb fel· kaszt ott 1 m t..>\t . JY.i elö t Sze 6 edet el ' -.jJt·!ru, E(:)„ éj j ult Löltbtt\.m T .bu jt\rs méH.nal :cl m..... sn f re,_, 0 cl 1üinL1ult· rr l'ebrucen felé. Cet..léd-n t al 'i . . kozt 1n e 5 J .cvo~ i .:::mercLöm öccsével, kj elmorcHa, menn„ ire lrere..,r..ck otthon, 11~; ne menj e~ „ Iudni kart UIJ os t.l"icl 01rr d1, Uf;;.J hata r ozt m, elrneeyek lebr0c ... nit, és 01,t. v .... '1.hOgJ me old om, rioc..:i taldlkozzam csalidornma l. HeJLel ~rt von·1 tunk ::Je brccenbv, 11 tr na 5 y volt 1 fo.t\_,aJ om „ kij 'ra to t a ran,y · 1 1
ej

r

'i: . . .

·v

7

:

·

9. Es zmelet l en all apotban i s hagytam ott , mivel Nagynenem csaladja es gyerme k~ kem könyörgte ~, nemarad j ak ve l ük, mert f e lakasztanak es az meg szörn3übb l es neki k . Vegig kisert egesz buj dosasom;qi a l att örjön5ö l ketsegbeesett sikolt oz asa es örörkk~ magam e l ött lat om földön fetr engö eJ.alelt test et . Egy ütt t e tünk siral omhaz v olt , me r t soha többe nem l at t am, meghal t, 1950 . janua r j ahan. fui nden kesöbb e l követet t cs e l követendő cselekedetem men ts egeül , ez szolgal j on embert arsaim elöt t . Ha ugyan követhete k olyat, a mi ennek nagysagaval fe ~ er- A hal api erdöben l akb M•• f . törm . /~orvosfönök mellett volt:/bajtarsamhoz me ntem, Nagy nen1mt öl . A fogolyelboe s at o igazol vanyon es keresztlevelen kivlil mas i.gazol vany cm nem vol , arr a kell e t t törekednem, hogy azokat b eszerezzem. Ba jtarsamto l naponta j art am a köze li falvakba ,volt közigazgatasi ismerösei mhe z . =.M"'azok cs ak vol tak baratok, fel tek es n emvol t a k ha jland ok a dn i semmit. Vegr e szerezte m le pe csetelt kies be j e l entö ür l a po kat , ugy , hogy amikor j egy Z Ö i smerösöm Vala mi er t ki ment i ro daja.b ol, elöszedtem az ürlapokat es raütöt t e m az asztalon hagy ott b3lyegzöt . Ezt azert csinal tam igy ajetiyzö tudtanel kül , hOi,Yha e lfognak , a j egyzöt ne vonhassak fele l össegre er tem. Erra egesz bUJ. dosasom a l att nagyon v igy aztam~ Inkabb többet szenvedte~ n ~ l külözt em 9 de nem akartam, hogy miat tam egy becsül etes magyarember i s , börtönt vae:;y verest kap 1 j on . A közs egb en meg 5 napot töltöttem a ref . papnak . Kivalo magyra csalad1 ne'"' 2.lta rt'1!k eag e a1'l i

mess

a::ltli:or aem

akart ak elengedn i meg akkor smm,de ne m akartam,hogy a közsegben valaki meg l asson . Innen Nya . közsegbe me n tem ahol Hugom tanitonö vol t . Töle ertesültem Ferj e halalarch , aki a Kiskunf~legyhazai harc okban esett el. i r dekes , hogy kisku.., fe l egyhazi f ogsagomban egesz idö a l att ~ r ez t em,hogy v an val aki hozzamtartozd a körny ~ kben . Var tam , mikor jön hozzam? Nem j öhetett,a köze l i te me tö ben aludta örök hösi al mat , a/'~ Fasiszta dögök~ /között . ! gy nevezt ek bösi.halottainka t a kommuni stak. Bujdosasom a latt egyszer ~elkerestem a sirjat , amikor a t~metöör csodakat beszel t hösias ma 5a tartasarol . Ekkor azt is el mondta , hogy a Kommuníst~ Part megti l totta a sirjaik keze l eset , avarral volt benöve hös e

ink s ir ja . , „ Hugonal 2 hona.pig v6íltam. Itt t udtam meg , hogy egyik nös ecsem Feles~ 0 eve l ee.yütt l etart oz t atasban van . Elhurcoltak a zs iaok , mert azzal vudoltak 9 hogy

a zsidÓk vagy ontal anitasat v~gez t e es zsiddho l mikat lopott . Eel escge pedig a z.;sid dnöket motozta. Ketiö bb fe lmentett~ k öket , mer-t bei 5 azol od ett , hoóY bosz szub ol j e l en tett 1k fel miattam, a vadbol eQJ szdsem i gaz . Innen bejartam az e5
köztié5 oroszszal. / ves zély e ztetem . Szeptember vé 6 én e::11 éjjel - niinden

te~v

és cél

~élkül

-

ut ~a

i ndultam az

er dösé~en kereszt~l ~ebrecennek o

entem, ma6 am s em tudtdm hova.

Het.;.gel 8 h . köri.l.l értem Deor eoenoe . !Y ivel most m1r Uu.} o(:Jntöt t em 9 houy Pe s tre me!Syek, De brecen Pest fel öli kijJ.r"tanal autóra v 1rt am . Redd i na p volt, debr eceni vasarna p 9 halapi emoerekke l t alalkoztam 1 akik u.._y 1 3-t sz ik

l o. nem i smertek, érd klödésernre elmontak , az a hire, hogy ce 0 halt m. özben jött eJy uto , amit lea litottam . u_y orosz katona vezette a o~s it 1 méia az autón , rajt ki v..tl nem volt , Eértem , hogy v i y en el Pes tr~ , tnt t am a pénzt , hoby fizetek érte . Intett, ·njck ~e l. OdaJltem mellé é~ eszev~d'~t~em hajtotL ~est i~J~ . ~ ~zben u "nőprendörök" és katon~k mosol„ o va tisztelegtek a l.OV 1ri ~„ Y . Elmondta az orosz katona , hogy nagyon ~ok fasiszta t jl~ l , e r enctro és katonhk zokat keresik . Csodalkozva csoviltam fcJ e rr· rné i]3cL , ujkalnak a f .sisztak ~ naby kés zsebemben volt , ondL:t~-: te ne -~ rJ fasiszt~t fo ni , mert menten me~­ halsz . SzentHH·incnél sz lltam 1 • )tt euy korct:i \ an fizette z orosznak hut szor h \rom ueci iröccs ·t iaóY ba..L"li ts '1 l cl v ·· 1 tunk . énzt nsm fo 0 adott cl a fuv rórt . Leadta a cimét / ~ri - erézia lakt nya/ és mondta , hcuy .t:;)akran uta..il{ Debre enbe, masuo:t 1 · elvisz és vissz hoz , cs·k keressem fe l. re~~~~ Lorostem fel. Sze~tlorincen mérnó ~ öcsém is~ ki t nacsos , er tern fel azé1·t, ho y 1~e~~rdeklödje töle öcd~ru lakcimét . Töle tudtam me , Lr ~ ocsém csnl..1.dj\val eé." utt S~ib.!i.·i?.i an vnn. e •t:ipcli L·ep~lö..,ép t1szt'1 l 1 '1t munte tt e ki Német. r ~ J • ....t t a7. oros.i1:ok e lf c.:5t tk és hir .... ze1· in", ·s l '.t.djaval f;b:J Ht t_ i .Jé_ i 1a „urcoltak . De olyan hlreket Ü.i hallott mon:i j 1, ho_,y öcsémet z rv.::.:.vk "!5:1onlbtték . Gondoltam, 0 bn u.t·-.. e.., lid z ruiénie, soha nem tudta , bog:. ilsen unözö h Jl mu v :.Jyunk. ctJal~d né y férfit ~j~ koz;1 a 7o éves apam br ton en ~l , mer t nép~ln o~o ren dbr t isztvioelö volt , en_em tömérdek szennyes u .ncselckményckért L lalrn ke r esnek , e 6 ,yik öcsém felesé é••o:.., euJ tt. Jopu.:1 rt - '!et rt zt tJ..;lJ n , nznurul'.ts rt ~cn1cl.. t _; • reztem , hOt..Y m1 c s l~dunk t és re~Lenete~ eserJsé5 fo_ott el .

m'sik

t

e ~sL Ielr -J

„t. .!'..'l .szonved~et; i k 'eret t em VLln~

~tani o~ e~é~z vll1~ot .

m"isz ki tan.lCsosnrk eloadt m, h o~ milyen _el„zctuen va;:.)yok. 9csémnél sz~ndékoztrun ~e~ed~ket ker ~(, most v ~inc~, h va menjek? ·aon szivesen ~rasztalt , mondv~, i 5 neki lc._z e __ r iatja., ~ddi_, azt is meyo.rntj ve11::!- · aradjak n~la c.1mbodt· n . 1 ::.u- napi· ottlétem a1 att megtud t'l • i~cny neki m i.· .réoebbcn ninc~ c5y r'O" „ .„ wa sem, mun~· nél L v fi • ..,r, le...ir.y- ~ rtja el , akik nn uk sem v 1 ~ J. „i~ztes„é e ·nek 1or.ihat o • to.., ~ere.J i .r< me létfennt~rt.'suk"lt . l!h.iSZ""l\i t n~cs<...J Oll 1 ere.Jzt 1 , legisme1 .kcdte • .J_.r r.endörfötöt· zsö.cn.9s~e r rel , a_ i u1érnb öe óet is i . . . 1e.rte . Elmo:id t rr. neki, l.o..., t ilyen sors an ólek • ..._u~•hoz ve1',t. Ci vilben köu: i vcs v lt ~s sza.bau n r .J ir e.Jy ., .- i "- renc1örr e l ~g ltt, rumh'.J.z1.ik JUV i t'uat v ~l..1..a.Lta , i 0 „ én j ~ vc1 ~ <'' l ozt ,., . i' l l 'i.J Óan na6y raziri volt vJ.ros n , dc .cendbr lak'..;ab nt ... jJtt k . · :..~ s klr:- fel ut ttarr ki om t , ·ki e,_,ylk rendl az.>an z ö :5:. 1enjar t:i~r , ·1 Br.is tol szp in "fel vet tek haziazo ~n i...,;.y töblJla Fi lette éti több munlmhi:lyen1 V-lu . -ap al dolwozt ~ ri v 1 1an , unk~ t' ~ rendo.rök~ el. jJelenként e'-'yszer a Hrist lb~ , m· ok r go l z e 0 • i , ho l a mas i k rendő r né l, l c l, · -nlisz·iki t'"'"l csosnhl qludtam . Pén zt kerestem ... zépen ,

o

cs·1k éppen hog;1 l _ é ·zn

hezt t~

,

'r

r teH.;

~i

nem vol t .

._reoetem ü.

eggu l t 1 esti

rnnyit

em tua t· m me6V c

, ki~p1porn sem tudott se i teni . !..; t; e,] b n n ol k·:t t on J.k vo l tuk, nJr i kke keEe szt~ J ma 5 am sorsu eruberekkc l is,

r' zr 1.

... kedtek lizon,

z ur'.1.k , ok t é-

cs kh'Ull r r e 5 ismerked tem.

Rajtuk kik közt uj bb munk körre t 1 ltam , h~~ i ~zo]d· t'rsaim kozót t picl i is ladt , de ma~a az n ol toln~c8 iö .z lehetet~, ert z ~nLo l k ton) evA tas utan, mikor i ~ me~daeim ~1mcntek ~szravettem, ho~J civilek fi yelnek. ~s. i k j indul tt t'zi~zol~a ro~dta , hoc~ eJJ detektív érdeklödött töle lnk~sc i _m ut~n . s te e'3Y nr._o l k·::itonr.:i kézzel l'qbun 1.r~zta mc 0 , ho~.l ne jbj . c.k irii t.t... l b'1 tölJue t munkara . írnr knido u~~11' , mikor i1 zrur . . ntam , .1..t.;nJörfö toczsörmeste.r h)zigazdam közi l te ve l 1..; , 'u..Y renddr é e!l ei;.., det·~ Li v kikérdezte velem kapcso l atosan . Cs1.?pe1 _J'..r , vill an telep cl„ m' s ~ ='.i1"~?..: ­ ban eloJ.· raul L t izek okoz' q ' val és összeesk véss el ~anu.üt nak . I„ ne · 1ud j ·1k n la tö et, m .ct fél, .!10~ neki L; uaja le~z . lmei „e11 a müsz ki tan'csoshoz. _'l ~l l?inya zzn.l fot..1dott , how- nal tik ia volt 1

0

11 . cél ~ n kdt ifJu,

kik dutektiv ·knek ontlt~l m uU t és felöle~ érdeklödKért, 100 e yenlöre ne tartdzl odj k n' luk . Kb. or ig volt m m4szaki t ne o..,n 1. mikor menni alllirt TI l.i a k pW1, két 18- 20 éves zsido· :.y b ford u t e pu 1 '.. t n 0 y on náz t cl ram .

te l~ .

szolitott m .Eb oket; ~mi az tal~ keresnek v lPki ! iben, mond~ az ew .r•orenc itt l k.ik, kérdezi. it tudo t;n. én r.. ..i.ia.nerem. It,;a~rnlJ g t, mond„ , kinek kéDdeztem. "levette tz i zolv' n. · ~ . ut tt , 01..s o dotektiv . enj "nk n 1 p 1 , rnondt m itt sötét vs.r it ... oi.t é ett la pa v ros n./ nen. l' t · jel z i z lv\nw o .t . pu 1 tt /' ~vo cs k z c~~ik jött,/ a llLsik • ij ~ 1 m ndt , en1ult m o 1 v zsebembe, minth i~ zolv\n.,,omat venn' elö, ~ .ntotta.m k ~met é u~~ v;l t m haV1nték n n_yole vé_ével, ho0 J fö drt ..,,u.11ant. zu.r1i ml' aert v lt i öm, mert zul u1'sr irohmt L"u:; e·ter, 1 e „éuké t pou„ ö volt 6e n k .... m jo emberem, ne:i k rt • 1 (w ... e ölni „ r't'C t ije ten, ci történt. n'sik ''. det{, .tiv l.lru pill m tok 1 tt clt nt, v ~ "" in!l tulhosszun tk e l lt. ké .... t , f n ia .Kifordu1 Larn ktipun 1. .c.~lkH, ho'"'J 1 post\ 1 1 felel •;em v1 ln. é...; ele 1tem, mindunre 1 z nt n, s "ti1t 'li.ltc kon. 'ir ;e' ~ vol '"Z esem~nJ in..t,elyótöl t 1 lkozt oros...: e •' e nei:i , 'l k hozz?l • le lj ut c hoz értem, i or~t tót.L • Csak 10-1 volt ~z·b~d z utc~n j arni, it.> 1.>e ente e ·omh)L. a és ott. .1: el'lelcten romokkvzll 1 ü1 .... e tt div1n on fetren te rcg0 e~ 5 h.-ib • Itt kr n tolto~tcm ~ éj~n

<Jyik, I

,„,,.,,,

„

sz k'limat, de napp l i ful~r

akran ide

n

ése·

elöl .

n~ cl ü i

~

.romh zak

volL irv , ho életve zélyea uo oJa hos z idei ne~ mert e nni ~ i. ~sak hon.pok mulv r1.zi'ztüc ott i.or é·zrevették, ho "do.JÓ\ rej toznek. Onnan be 1ent em z lrdub .iJ poml10 el.Jé::>z n 1 o Lt vol t e m .a te ft: lkeres tem ren örfö tö zsbrm u t er t, .i m' r zz fo ·iaott, sett

i

e.tyet,

Cw

r zi zn k, n:ert ker lnck i . t 'k, illetve

n

lföldi i

r

~énél é..,

nyom

z ö sze· most.ni dete tivck,

sidok oru

n

n ne~ me~-~ek oda r zi zni, mivel i

e od •

•

no~ök.

rendorn ' ~ ·~ltötte e_ lepecsételt i~ 1 nt l pot lmJ K ro l y név,te éd i ul t n A ..., lfö Ulre. Ott renctor eli on t irJmerc.i "'Ór.ek, .bo v l ékro 1 jöttem és ' • n ki ki~clentöla pom t, kérte ha~~ m un p JZ b l ~~r en jJl cnt en be. UJ h ziQa d~mák h'r n volt lk, l~le 6 óvel 'u eby éve 1k . J zob j:uk volt, n ..kem divin.t Ut:::lolté„ ki t1Jlohel.)n k. . 1.n1.1.p e~tl fit:' ~· _,J VOl~ Lllr~tkoz J , ltérdezté.k f, 'l m, nuny évi •olt 1 Uli •zu.i·v • Ond tq mét nem volt • !sn p este jö wt kút férfi 6s ~uy nö. lo t j J n elJ tek azulr l irdannji n, Jerekke' ·rad . 1m ottfion . jjel 2 h. körül tértek vissza élelc m. 1 $ d~mijonokk 1 r kodva . ~to kod'Jnql tudt m me, , .bo~ 1 opni v l tak. ~nue 1 Lel ~alt. ettek ellett. V1ltig m ntc~ +. e m, hoc án é~wel s ffi e ni a nem cl o t m, nem vol t ~"n · L• 11 d sz te .:s vel nk, k or vi z dc J' on t AI.. . ,, -· rel.Ur.il.s VutJiO v cioznek nem t Jok z 1 dni, elf k é.., _ o_· ök i;J lebukn " ajd ~eu 30'- ulsz éo zt n jö sz" ondt k. \ttnm, hog itt le 1 ete Je lOV l me} ete ? Z LJOtt feJ m yötrc lfJ „t· l, kimente1 z sz llöi:zon ki fejem. z uav tr?n h llott , ho ~ ~u t irénai v' ros töob r zén. 1,...... va rte jött h' zi z.., int olj n oki ,. llhol v r ~1 em t z9 az, fele: k rcndórö · , resik v, l l.t ol~anok 1 v nn , rdeztem. Itt nincse nek ón, ~s v\rus :::\l'.i. Ide ne ·x ne r zi zni mond Ja . tiauiazt utan ne , sok iatt jöhetne , mondc • ,, iv va fiam, hiszen a tivek is n6J 1 >ldi k, o i ... Jopt.1-i z lö . . t"~ uttat.unk nekik , jr ~l'' é s minden renJ ,d~1 v n, mond,ja. '• Uementunk uzc~ bu 1.· e it.t k m ._.u.k t. ~sn.1.p e te <J

u~ya.nez

métlödött rne 6 és tov'bb, mit> ott volt • enni, kkor f ' t loptunk .ro l u • „-:: Leten Ónt f~lkere tem, : k i l~tt r nr houj ~omoru v d)'Ok. érdezte Vé re l ~et~en Vflt.: ok. em n~edett vis , 1rd o n volL n • t t is spicli lehetett , mert h rm· dik n 1 ~ ~j t ,r{, candbr~éb jött éo atkUtiti „ rd t. n r kellett

i

....,yszer o h j

_

ol.

i ve ... Uk Kisp pom t

,epluzni onJt oil~en Y. r ~ .h~ om n piu• V lci zii

~ele~~~w

n J.Y

~sen_etésr

ébred

la elöl. a zardl:tn·.k

1'l

12 . romos részébe re jtbz tero e l, hov·1 nem jöttek I' nuörök . J t t tart o o „s om 1att t l~lkozt rn S entoléry L„.-:-cde sel temp~ „1 Jöt.t . 'lmondt , .• .JüY c.:;.r<>kran J _ "FerL ez' ;·ab.) J. . / rr.inisztcr i um ol v ... i. .i1:nok:l ?,.11ast 1 k !'Ot.t . S .: v n • _ 1, l o_y f... l litj k az ~j de • tik'..ls csendvr t, 1Jiknck " lÓ iri ö lc.:z fel elöje . em hi zem , mon om, nert ~ zsi•d4 nem k r:nak LLGue...:.yszer i. k stol l t 1' tni , mo~t 1eJj_ ök z ur :. , .lindent o csin~ln k . értem,!~ i ~ ervez nk e e~doro ol és .lrln~öttc ol ellenf r.radalmi il kul tot és ru 0 ~uk zét _zt szennyes ".:>na · . „ Lt ondo l kéra~, ~aóyarn ~~ o.kr ciu ke11 , , badJ1 szereto népé szétru'""nl, h9.nt:m épiten.i 11 dam kraci „ . ' n is mo t sz"r.z~k e ör. v-.1 -'t é3 L nulom i politik ~ ~ Szidt a e e 'u.rt.i.rnt.,;ket: "lop't k, vit6z N'.l .r i ezredes i~ u pécbi ~dr leti p r ncJnok el l opt .sidc ~r~nvak t . " „ 65 több nevet 1 cmlit-=tt, iket op?issnl v del „. , ~:n lop "„r.1k, ert z ékszereket, melyeket n zsinckt 1 elszedtek, JizoL~ ~ ~zel~e ondt m. Sa j r10~ , n1\.r ·1öbb ma ·mondt m neki• o'-' h 1 t i· to~ l in . ;öY iz 1en fel .1·e.d te a roridörfötb:rzt1ö1·mt.:Jster lakue~t, w1 j or é 1 peri ott v lt mi és ik OJ.' mondta , bo~y keressem fel dr . Jzékes y örnagyot , annak ~ nagybity j a rendort, Jnhcsos ás a~ seuiteni fo_ rajta · n rem én ne e ek ~siddhoz, Széke~SJ m~ a lortby idöben u~t a kiJei-nL~ '"' tetLe euy~zer, ha rijt hllna, o·zlat i..)

. .

0

n~ q

csenJör~ébet

's kbzsé~i h JUU k 1 n~omoztatn . oh j out ~ J .3edet t, z ilyen elL or af:.._.itoé 5 c nem kel 1, montam" . ""' O.11lt mt:mtew'H'1i SzékcSSJ t , ue l..att uJ ez n"..tl:im n~ r:t wY' ic:...JI lt'v r • 3iztos n 6.r ztcm , hoby e 1 akai·nnk f t:> i tni és azért k dd s~ékess ih ez . ée C..;J sz~r ~ ".u·t .r endörfö t.örz~or ester 1'1k · .3an, akkor zt ond t?ik r1... , •10 ~ r n •m 1 ko ot t, nem tudj'>k hol v .J.tok . Tudom, hoc:>y Széke..,s,y zsj 0 „ ~J „a ..... etett 'l aepoi· t ' l '.u.1 latt, it l{ésöbb fele.Jéc... l vett . ~_„é kt-1~ ~ne ·kola pa.L' n·snok is v .lt a deruokr ci'ban écsett . G1za ik méuAec ke el eztek nekik ~om, ae port\ltak ökot is. z 'ütaluk ruinJi ut.' lt rthJ .rendsze .•: ezt ne tette nekem

velill .

,

p'c~Jyont

Kisp pom

ut'n m sn'!l mt.r

vö e • • t' ron

közsé~be . u.1 erdb e

„

to volt , iw) ismerték 1p'c·1 szilleih z voltam ut

~

z éjJ~1i r zi cseh ha.tar mt.mtán i'ek-

,\c'k .

Itt nJuúodt tcl e~ volt , h v lt at:éptem ~ cse és veAzélu elmul t' v 1 , tlL'l viasz • S jnos ~zck i-3 fól-

t ... ~ .h s szab b La it,., m buknal t 1r t ni , e~u ) p t.d. • n ium · t visszlim ntem 3. µEll'l.ra kispa.pomhoz • .l!elkeres'íem \volt cenaoL·ftb1·m. hazj azu.:i.nmt, iki .kö1 ört.ulte vulem, .h cY alrny néven i;:) .korözn , mart nl.?n f i zettem pcst.i t ll"'~ dzkodns om 1 t t n kbz:r.:unkavaJ ts 'l .... o ~, teb1\ t el kell menni .Pes t.t.•öl . Vissult órv , 'i3papormnal ko .... öltem a hi.1·t . nm.• ba~ nem volt, v lt 1 é 0 leb lye zett .= oe e len tö xl porn, a im 1w nevet f6lrctc t tern és alli tat t .m ki e._,y

Szaoc

a

~ ~~an nev bcjelentcl pot, viJéki cim el . unk1ba nem mehettem , sö~ mo t r z utc .r i veszélye~ vn1 t ·'u·r!i, ~art a zsiddk c~ord'baverödve t~m dt k me 0 kiket felism rni v~ ós féli~ ~yonverve dt~k • t a rendörnek. isp.pcm teb't provinci 1v 1 meubeszélte, hv y va~sen f~l s erzete ne és besezzene i vidé i rendt zba . I~ p~r nap mulv m' int szerzetes ut zt m Sz-1 . rendh~zba , hol elöbb, mint fobol ds bu·ac ' ~olt m, most m'r ~int ·~t tos szerzetes miködtem . ltbninJul'.lsoru elöt.tl n pon, nem me s~ z..i.rd1tol, ert..,it koruti fo._.haz tsejb.rat'n'l t l'lkoztam dr. 1 s . hadbi l ~ redee urr 1, ki akkor a foGh9.z

par ncsnoka volt .

Na~on me~orultU

k eúJm sn k, de o

l

66 0d

l~qskodútt i

mondv 1n, ismeri U"'yemet, tudJa hot.. n yon kuresnek, félt az e fo6'rnt.61 . rb~dltem vole , houy én m~snap m~r lut zcm z . -rc és szerzetea leszek. J At der~lt r jtn é~ kérdezt~, vanna e ok.m~ny· i m• . e 0 mondtam milyen okm' n y im vannn.k . J"'eadott e5y Sz. - i cimet, mondta, ho:.>.Y e~j me6hal1; i.rod·1i(...azt; oj?.tn~k hu . lak i k e.zen cimtm , nk i nól b\ t~ j ·~ okm3nyai megv·:innak, l iv ~ko~zam r' és kér.iem e.L az kman~ok•lt . , Sz . -n Csonka lstvan szerz~tes vo l ti:1111 . 0suh\mon u J dob..ilodott j i·oz3af lzér, mintha zclött is l„ard !ieljett zt .ordtem v lna. Olyan ah i tu.t t al sut t o~t re templo .bqn pers~lyez's Y.öz cn 'Isten fizesse , Isten fizesse• minth soha nem csu~zott voln i sz~mon Istennel .p~s 1 t n , curv bb kifejezés is . ~J lkalomreal m uturtén„ u :y n , ho~ me6ft.le.I eztem a j ó

..., 1

sűerzet esi

neveleoröl cs perselJezcs utan

~tana 1 ptekkel mentem be sekxesr mondt.: , ho , !ll't:lnjt!k ki c:i. cyontato fol;o1 0rö. , Cf!S hölgy ~ivat . A se.U-<:..StJ.reaj ton 1.il.elJ„- , :!.em jött e.pJ idösebb hö l g _s bémutatkozott:Y . Y •• tb,... •• n ~ ~Az Ist cn ··1·t lelke_ , "'. e olyan kator...asan l epj en, ord i1 magarol a katon ,:elis~e~iÁ CD vcge van mi.Ldn... 'j~knak a zardataQjaiva! e~y1 tt~ Varatlam::: vr, evlepödve hebegtem, hogy t ·1ed es lehet , mert soha '•!-:.e >en neD v oltam r.&-+ or ., mindig szerzetes vol ta . "Tudom lelkem csak mas rendbe 1onl • ri. , apokx j „ak hozzajuk , valÓ ... inü 1 azok besz:i..lhettek rolam . Handben .i. •.>l <.:\<Í dJ..J ( ameddig csak ök tudtak rolam,de kcsöbb a szeme __yzet :is kezdte sutto~n:: , hvJY kem vagyok. Többször elöJ.Ordult,hogy a valasztasokJ-_l .apcsolatos n jje] a varosban j urtam. Ott 12thatt ak , mc~ ~s abbol következt~tte ~ ho°" _em vagyok i 6azi sze1·zctes . Aki pedig a z~daoin lakik es nem szerzetes , a:I' csak kem lehet Ez volt akkor a fantazia szezon. ne Q ~ardaban l~vö diakok köz~.v is kerültek spiclik , hisz allandóan dongtuk a zardakat kommunistaek hirsz~r~es vegett • • • bajtarsam'::kkal ib 1smt:~ felvettem a t pcaolatot . Naeyon jok voltak 1'0.:.za , naluk talaltam. ot 11honr~. • d~t gyt:ir.nekük volt . A nagyobbik a batarörs~g h&.dna6J7 a volt a Jugosz lav lia tacon . To;g3 ... lkalorum•1 letartoztattak cs be kis ":r. tek a. 1ai.~gitköruti foghazba Bud1pestre . Ua sem tudom miert t ~eru ab':.rtam k'Ed~zni r·üleitöl latt 1""11 ,nagyon szegyeltek az C( .tot . KUlönöuen eJe3an,> ~a szinte buskonor le „t fiacr • igyon bantott eze~ek a agyar.ambera.kne; a _z~nvedcse ,his2 en T •• n e ezru 1:1t szöktetett r.:e~ fogsii 0 i ol K12papommal ?; '-lpa c e. 1 .kal e(,,)yütt a i l!1cmipar i iskola ea liokus i ~.o.rhazahJ Ól es ll'!OSt nincs aki se i tsen rajtuk. F1;;1 l utaztam Budapestre a T •• ~k tudtan~:~Ll e~ o+.t a foghazba.n; i _ 0 restem mar emli tett 1smerösömet • !smerösömnek elmondt~ 1 , ilOgy mennyit se 0 i . e nc.k rajtam T •• ek es kertem, ha lehet engedje szabadon fiu,.a . Ismerösöm azt IDdOú..o.„a,nemtudja ~­ ert van letartoztataeban T •• hdgy . ae , hogy resze legyen tamobatasornban.8zab a on en~edi . Azor..n l kiment lakil.sarol , ~> • felóramulva jött vissza us mondta , hogy • •• hd~ . szabad,1 , ele akarok ba .... &.-"'nni , a kapuban v _ . Jrtem , ho~y küldje e l s ne be ~jen "ol(.un ne . . i , i-em akarom , ha~ tuja . mis• 1 int az · n közbenjarasomra

tJ ~be . r'is utan a. Sekre;;1t.Ye::.s Test.v'

jc

;Jr. .

szabaL' 1 11 . Sz •• 01.„ mindgy akrabbun jöttek a kellem1 J (>r s1gek . Letartoztatt~k a zsiflo h&t-d te stra~ ncsnok altb-gyot szinte az egesr ii ~ikarava,sikkasztasert . A ·-utrt b. tatot·~atC között volt Totn; .ezthizsem:/Istvan alezredes ,r~ ~bben a e sö- segn•)l is "'zol,·aal t . Szentol ery t10I.ora. Utanna eu bsszeeskiivö Ci.:1 oportot . Hirek szerint ezeki t Incedy ceö- r=ds . aru:fta el •• Lehet •• Azt tud( .i~hog;y o is benne volt a sze v ezl„ dl 'Jbe , hoey aztan mint besz er vezett figy elo_ev11g.y önbuzgalo.mböl , azt nem t uuom. ae azt ~ tudo"1,hogy öt n<••.n i-r. l t ~k el , o..K'-or , amil:or a többieket halallal es sulyc u azabadsagveszt~ssel aulytottak. Sz e m es fü l td~Uk allltasa szerin / : a targyalaaon jelenle ök:/allanddan sul,YO' in vallott tarsai..1.'/~ ·z is hirlntt ho.;y az elöbb letartoztat otta.k ~1·u1 tb.k el __ <:Ssszees.kti~üst . Vis .... or..t azokat c s k anyagivissza~lesek'.rt 6s nem öss:iseesküvesert it '•l t ek el . ~zt~.n jött a ~ dszt:nt. lato6at .... ~V<:11 kapcsol too ko!:l! uni„t .... ver sek. t' nn _ di:. t··ntet és. ai'ktJntetó~kor 1~r nem v0ltam ~ Sz .-i h~z.an, ivel elbtte ~ r héttel csenaes • -i -ra, zlrdl Lelyezett provinci\lisc~. ~rrol cs k uv „ k, o y e ~5zen vélet.i.en 1 elb1.te v 1 ' n p .ste ente. Sz.-re Ftc 1...i.Yon :.:>úépen vi el edtek u ai'.ko , int felnötte .. .1. r2· p~r p ut~n S.-i z rd~ a_ elyezt ~t. Itt 'r tóti volt m, ~ert eloobi ~.i . tartozkod'~c vOl isffiero„b .kadt k. ivel na on k~re~tek rr.nr nz JZ . i h'z~an i~ tö oszor érjeklbdtek ut~nn , u~J unt~ttJnk, to ~ ~r=t>:esi p~lyufutu„rnm t I.;:: .ell fejezni . e hogy e etle_, ozerzetesi tuh.1. i!l fo_j n k l 6s .rendne 1 is o ija wz· rmazzon elöl , I mint kertész .€rülte..J . -re. ésöbb eg_y m ii. kertész is érkezett, J nos szerr.élyébcn . e hl.lsz c-föhad1ia..,,y volt. oav . ~iadb. n él s 1adj'v l . y v lt ö Jl.nos, int 11 én vS . lstv n. E kbzsé5 n '6„ UUc.!dUjaroheiy és b üm?i.v 1 n tö ~' e K szokt k o s:leJ bnn i. 1::>Y a lkal om.111a 1 . ouc.a u két n·1.piu tnrt ott; é.J ucsu m'soii n pJLn vizért mentJnA l ka..;un t o 1 e_,y JözaJi kutr. bucsuté.rwn, ... ~ Jl akKOl' m6 k .... t f~rfi volt,lad (, 1._ lt, a két emoer 'oz.il z e ._, ik t t. n • t.1 szolt. "Szervusz egoorza t.t .k u· t L~rteni, de ri(, lumételte. ;?ar3· m serr. tLlat to::.-vén1es r:eve et , i 1~ clso ni:._. .... zolit st n~ Vt;;;tLe l'il,,yelumut:, de m~r m sod..,zor r'm .olt b is: "1lem allo , r.e ed ' ~zo ez z em er." Nem tehettem rn>~t, n ~'lltam 6s ekkor elém lépett v\sa

„

14 . be.renc n.}1-:·csö . l hdty „ s j d elsü llyedtem, de felt,il ltam .171'.o"lm és meum=t5yaneki, ~u.~ ~lvbdh~t, merL én öt életemben ~oh~ re- lbtt m. ~-tszo­ l rtt..> .c..:.n.i uóo~iott , ae latt m ra~t, .bo.._.y Jiztos 1 dol6ilh :i . Lak\sunkra viszs z~trjrve ~ t~rs m0t ler;ztaw ~q_unrdl ~s visszam~n=e~ ~o~~sz b j t rshoz . 1 8 JID'. 0 ,y~rkl.4tam na.ki, ho 0 y njdrnot nem szoktunk m ~s)k .lött '"'-~ .oliJ· ni . Ne.D tudta , h06Y 1A.jdo::o val.:>" • k mond~a ~ \Zt L. 1 ott , hoo..v iJar.ctéren m0~tiPl tan: és mo.:t , bOó„ ~G 1 i s..,e.rt, crdrpé:len 3z ' 1t r' !?' „ :._yébk~nt ö i.3 oujdo~ik mondt• 9 JOst ... . -n vu.r • . é.... né1;oyszer .ljött bUCSJ?l' , l1yenkor az 'r 1enjé em vo lt . \ · la mi "et;,m ..__" ~: z. t_ t lan biz lrnat lunsa 0 lett rril. i:·aj t·u.: v cle bZembe n . .iíUtan éve~i 0 nem 16.tt':.im. ( , :nnen töubszö r i::lj'rtunk Ju._..o'J , i1 :tapuk }Jebysébbe~ /.liekete erdö/ a J UJC' cl.:i' lh:ilommal e5:1 tani tónö jütt odu huzzank é.; t' rs mtol cid1: ui:; L t .n é1 el{lödö ... t. ~oldoe: volta 9 Lo_j nem en_em 1.f ruezett , mivt.:l tudta , hOeJ ciJrus ntv§nJ iu van H vil~~on , ~s k ~zt n~m tud~ m, OLJ néz iz ki . ~int kider~ l t t\rsam iJ i_~ volt vele é$ rAm mutatott mondv n ~ t ~~t Jud!'el!! "kéi.·em ~ le""fcbb k"'rt~ z ur t-u9 felv11'1_0...;ita->t dn i . '' 1!\ L_..f„lJ JzalaaL r'm, most ! lye~ cse}~·~~é~en kell elbukn i. tanit6nö ~~ism:~!lte kérelmét 01..!kem i J . LbY .tette ' mintb.-1 n .... n s ·r - ös lennJ f Vtl us', ru se né:~ten a ttlnj ~ ' -bre , és Uc.Y. v' -=~olt .m, l Dt.„ n : mk il:en uövén~ ink ni ncs . Deho:_;y n i ncJ, mondja , ott van u n„ >-riol t1.r kör 1 , '1Z a :::>·~vén~,, tz mind 'l~:. . 1 st !ll"ir , liOc.J leplez?:e[lj zavarom, t , szt:mbenéz ~eil' 1ele és "!lor ri t -~rn , l o~„ ·1 sövényt ner~ .cone,alllatjuk meg p i· szul növén.~·ért . l\~yébként "i ' ·nov~u. eketbotanikus nevdn i~~~r j ik és nem a népinevén .~ ~t ~ növén. t hérem, cidrus b:iru~1ricusnak hiv j 2...1.. "Ja , azt én nem tudo ~ -o""j j n. ·=t tanitonö„ Yözben t'"irsam el tünt a v?. inröl , csak a ..tani tdn.ö tu voz. s· . yt\n tér f v j s„ z . rbhö:;;v·.i és mondtfl. 11 te Pist 1m, honnan vetted. &zt a marims uot , tudod , L.ogy mit m.ona t 3.1 '?" Nem HZ a .fontos , mond_tam, na nem az, las sa, how. sz~kemberek va~yunK"; ezú pedi~ elértem . · ~6.Yéb.kánt ia ii.t k.:zdödött ou J I O..::i • s1.1nknak lö ,nel~ezebb ..;zerepe . Itt mtir nem lehetett .mi ndent a csuha al'. c~ ~ teni, civil..;k voltunk és _,(.l ke ll ett illeszlredni n f·~lu életébe a Ha visszavonultan ~ l ünk , vaFJ,:J ne j ')l i l t:!~~k~i.Lm k elbu k unk „ V„ l t a falu ,an e 6 y n~....., on élénk, iate l lit:.ens n~p'iz -:~ tanito , ~·.iti ' a i i ~t~lsL~ot aal .rdhba , az ldöseobeket pedi 0 a kiauazaa p~rtn io~t 0 tszs ze . z e 0 Jsz fa.l.J ~ kezéber vo l t • .~z m:'>r oda..:rkezésunk n'='pj _io"'n .rnzd 1.i t k Óstol~atni benn~nk t . ély v __ l's~ emJer volt és 0 y löltP. 0 ~o~.mu-izmust . s t én.ként be j 3rt ltozzank, l .kiisunkra és riin~en hirt közölt vel.lnk „ ero akartuk \jlöt t e sorsunkat e(jyenascn fulfedr'li , i._.y a<...Jy ik este .,;el •SZ 1'01.} a .modtr-lm . " JOSk1 Lfil , t:é,:J na 0 ;on l'C l lemetlen ] ét j€S kéréssel kell hozzad f JlJ~" ­ ffiOdflOID o • 0 y ;B.r-i..un.k, aki nek t.:lvei nem e~eznek a d mok.raciava l m, mo~t _,u jd osik , ie okrr~nJ'ti nincsenek . é le~, ha módodban allnr., ~özséei bél~e. zö v ve1 ;11 tott k i és bej elentö ü.rl pok~:i.t szerezzél részére .'' 1e„0rüen mcs ol,1 .;, 0 t t, n a5yot l::IOl. jtott: "Hely gyer_kek ne hi 0 "jcitek , ho 0 y ~ ' - . .s outy't ok /f i '1t3labb volt töl:Jnk 7 -lo évvel/ nem lat mindent. 'n m.1.r mi ndent elin té t err , hog,y mi ndenetek me._.le~yen 9 ami ·e cs 1k sz iksé0 etek v~n „ Szomor u, n.0 0 .,, s ·lyAt haz\tokban ldözöttek vaLytok . ' T~rs,m ibyekez~ t t nc~~yözni9 not~ n:i reudeo 9 nu~yon le._.:.lis emberel' \B_..,1 unk , d e az , - az 'sík, annak h ülenek az ckmany ok . - ,1 ':ri nem kérde.~ tem töl etek sammi t , nem i s kérdezl::!m k i nek kell , -kel l . ~i se Jeszél~etek nekem sem i t, 'l~i kell kérjétek téle~ , ( n az életeme t 1s ..,ckt ez adom. falu népe Kezemb~m van , Vit:,y'izok és vi Jazn!'tk ratok , j,':;. K"" l l , fe~.{Ve rrel iS me'-'Védt..i n k benneteket » mert 3 i!l Í Ól et:ink sem kcd v ese.Jb 9 -.ni nt a tiltel.. . " Nem uLHlt tovl b fC' l Jtu.tni , hanö j ~ _ue5re me 0 et t, szeme i .Jöl dolt n könn,y , szot l a n l.4 .!. kc"'zet n.; u j to t t és elment . ~om 10 1 t nP.lP. e \ Óx~ tOSSZé ~ v i sszatért és lo- l o dJ . l ebélyeDz e tt ki r ~ztam

„

~

és beJelentöl pot nyuutott ~t. PHoln p tb b is lc~z rn s f lukbol, mo.u~~ és el cnt. :onap es te , nén k!lönbözö f1lu özoé 1 Gl euzö~éve~ cll-tott

rozott .

okm~r]ok t

eresett közeli falvak an kllön k Jön e 0 • -e. cin t, ~hova ~~veleink érkeztek • .t..evelt.:inket vaö.:i o, v w zok, kikl. z eveleink ér ezt k, l oztak el„ J;eveleinket u v ir!.uk, mintt, >k t e._,~ o.rc0 n uYnéni irn'. 'Csokol ocnnetel..et JulinénÍ, va_. . r..inó /1 air' wSal. le ~lehetetlenebb le1.}' eSir'lsi iib9.kk 1, "'hova e 0 y t. kell ... ~" hiLrm t i s r ktunk .:s f r itv. /S jnos, ez t ~ n Öl'Ökre me'""~ r d .elyesirusunk rov· ra./ Ic;,y levele tilnk Cs l adunl ·• :il j , ter 6szet _:;:; en vel jk leg i t ab n. j • volt rr:inderi i 1yen ..:iZ6p ·n be 111 tv , 1 .... r nk z kko.i: mé a lamrend6s ... et Franci el övil' 5 'oori... -= csel t ~d­ 1 ~ L.":.Ji..• i;-tifalub reska na~y k tona tikevé~ ~ n, ki n LJ Istenes cm •rnek tette mag it, bej!u z rd L , . . . „a iu a zir i parkj it ia mik z •lt ·k. i u y n n· " n to.I adtunk töle, de 1 johiszt:im szerzete ek i"' llmas· v l~ .k vele. Sövenyv 1 '.is koz:i n e-=>. napon hozz~nk jiltt ec._, idboe~b em er ú„ mond !JO Y, uze.retne vel ·.nk v tl· mit biznlma::nn közölni . lmondt : ho'-clött f~lor1v1l volt n~la e y ismeret.en civil , nki f lölUnk érdeklbdött, u y ael~1ti, ho y v l mi kommuni·t detcktiv „ bód koz un aszt lu.kn).l e p

J

ismeretlen e

e~t mut tt k

e ~ s ~rzcte ek,

JUuOSZl~VÍ 01, fO U' ~001 SZ AÖtt t.::{;• G oor tiaztelendo ur, ki 3zo .wwedf luj). i vel nincs „ fillérje sem, Je jö „ t 'lr kbLt é r_v lot e;kero de . ozlo ve p zirolni", .ert •3.-on, vaw ~ol, kn~on a' , tt bz é~i ~lblj l•0 0

_,

ki érdeklödése~r

ér .. zv~ lakik, iLt f

lU

folyok az'i_~ .e zén ut zi , on t • Lrdeztem a C ce1 is eri onot , cs~ zt p r ism r, t e nevezett f luJ' Jo ezt z embert, mi rt fob~d rq J to oJtt n e jótt J 'ok ondt, vin

-löadt , lJOtt , 10 'rd ~ n .

z uti

t

J

ut zl t

l

tol nincs

in,_Jon

k

v ....,.)

,

e

~t.

be . P

m r

'rut:a·Jl.l

0 y'l!lu~n n

' , ncktc

tjliindenki

t

p "~ h'lrr.;udr p ~j.:1 l n r tl >iz lrn:10 • L> e.iz lt1 ekrJt

z rd).,b·n.

t l tk~r· dc m·naen volt, ahol inni 1 &OB 'v'l sz~' i kortas.r , n„11n iz us tit n . ' rne, de V'.111~006 ko munist

l

kommuniu~i,

1

var

dös,

le-

, n u„cn ren d e

in-

rteA.. Ji lt nés n'-11 nk. Vetten e 6 in or v tte .rol r i A n ~o~ n jött l ottam. "Oram, ez z i, ho~~ n b~on rendes e i ien cs un s erek v Junk. • -i all nxen észet erei i ' a~ k ~t n érd lödne el.tol van •11.,ami Juk, menjenek

iztos houl

t

.

z~r

'

i

jött, • /

ln .r-r

k

z le z

~

z vi zem . 11

~zfönökrlek z e etet 6... e ,e cj o'e.k .nak. ' • .:..t t me t..Jö:c::ni ru '1, ho ne cl.ue ti _ t z e t ert, za.r ab ?! luki. és -f~den wJ nu i r..k t r ~ödik, czze~ cs k rontan nk lel zet. nköne ~n p dálel >tt z asszon„ z in 1.;t ! zasz llitott· és n ~ tito.k sn közölte velem, hi y éJjel a r ve zólyes itt tartczlodni, könJör btt, ho s menj~nk al. 1~zfönö. k 1 éu Jo's k v.ü történt €lóze Les e 1l l od .13U!lkr', d. u. z emeleti ezob' t suroJ tuk. i Jinos 1 vizeL .l O.L'dtuk, e er··nk, neki y rkbzve sur „ h'lnyszor vizért nt..;.n' , nn j" r vitt uik 1 ~.z.oL' ol .-----::, hol ic.1 inl '3 kut m1;.;llctt „t.. u orv n h tiz.., kJaink< a r ktuk . ~1 or cso 0 01 ss l •. zefi voltunk , ö n vj tt nk vi~ t zfi: töl elkoszönt nl ée eb~ ~rdei uton vlt~ oztun ~o széaos K-faluba . e ka uz crdö en cs tJa ozatt lozz.nk akim r v~rt r'nk. It t rendezt~k \

m'n

Ain~

t

~

~- - -

u_

16 . én P 1pp Is tv \n let tem . P. z\rd hba murtAPk , ~ol ~z esetat e l mondtuk . s b..1.zí'ulhJ. r • cwezett Jul e, ilC6Y ott 1 e •Jjunl< , 1r.ert ... i 11t .:UO!lüt-1 ulöfordul hat , bObJ' O Z Összes rö ·n.., é'< ')Cli J:erences Z :r t ~'tík-, „t j k utann unlt . f el efonal t a P . szerzet esek.nak és kcr t e, Loöy zok dj n .k l.ely et . J osk' nk személyesen cent ozz' juk , mivel P' LJ - jUk ismerös volt9 , ttö vid ido rnulva m.r azok.~ k z'~ j ~uan voltunk, jc m cyar sz~rzet e ­ sekto1 körJlfo 0 va. elkesedés~kbun Kilit~db hel;~zték, ho<J.l· crö~zé n~luk lehet1nk . 'g z n, p este Kivittek benninkot J . leLlre, hol z erdösóg~en ép lö hnz oan .helJeztek ~l. It t azorn„ m ne. " tll nk Co3Uh b , -m i nt mondtri per Jel nk , cs k késöbb , i:a veszél.> ectJill _ .;ott k\;r J.lött ..Jlk • • 0~ t •. ét,, civilben u y n' de brökk€ rozsaf;lzérekkel kez ..tnhbcn ' u._,L\' ' ho..., ez ./ ze r zete' jelöltek ez illik. harmadnapra provinci~list-.k ~s kijött .es tr ol . ~is lelkes en ölcl 6 etett 1 mn.s' hoz: benn inkct és UJfülC ~ ~ rr ) uizt;oaitott , bo öröJ.rc n„l k m r dt tunk . ~ ;n tudom, mi t uj1oa'Q 0 ~~ekek, dn is p r he t e ke r ~ltem • l z i nr e a oujdos s n~lJs6 0 ~böl . ~r~ lj etek 1 LOLY t it eket v~lasztott ki q J~ Ia~en el·re n. szerepre . 3...1 jdos o bBeink JJÓ)d ja és a mi 9 ima fo 0 '.ldalmu1 i , .o,y nem La.yunk el b -t~ 9t , adjon e~öt nektek . H'la Istennek nek nk ia 1~n ­ nak most is bujdc.:i. ~i:i k . Jönni fo

:tl

k majd m~:.;)1' to~:.ttni be!l!lct~ket . " Nem

l4lkozt m méu ~dJi~ i lyen l elkes ~yer e berre l . etenként me l~to~ tet t bennUnke t Pe...,t .r· ól . A .Jindszenty i~yel k1.pcsolatcs let rtdzt..it s e t

löl

n~uu~t r

~zokött ,

most az U. S • • - oan van .

, P~r hét mulv

t,én. le-:.. l ~ öt t, a késöbb tr ikul;i n lhun t Vezér „ 13u j osó perjel l\tol:i t ba . P~r héti vel:lnk volt, zut.m mé...)eL .• szer taHllkozw . „ vele Pestan . zt n clfo~tak éo ful kAsztott k . z itteni életünk i· zépen kezdodott , nJubodt z~· -~ lan é1etet éltünk . bajt ami késöob zuJult .rank, J?lnos t~rs m crö!t ké !lI elm .... , „.c..k.... zor on rmio;J~n vi~celö ö t •. rmészete okozt • sv' o kitv --.~ ~se mé fa l t 6s s crzetebek 1t 1 a kitelepités elbl cc. -:'tett s 1 ok alött viccelödö form3bun Utiian , de t.öbb l3ZÖJ.' elszol t mab~ t . " i nem e,. v gyunk akik v lcJ unk, dc m?. i"' zok v le.> ur ak ik v ..:oyunk . " sv' n:.:kniJ.k é, .közeluen laka e P d~..;z fel.esét...""'„ _: "J ooian s.zel.'etn~m én m " ti fo_Jol:i i, mint ·d zs 1f1.J u Agoknak az ott'lni cserké.· ,t íl.bo.r: oan taborozo 0 jermtikei.k ellenbrz é;:;ére /neho ,, l,lél'US lJefol US .... l ~ k l r í.ilj enek a g.r erolrek/ kiktildö tt uizo t t s \~n lk is ~!1 mord t 1 , h .;.y nek i is de;kt ora t usn van . ~olL' i ($yeltok runk s p l:?l'J .i:!l en e __ .rt, ho~ kad'l_,ozz JI ~ _ :·-"st, el t ~nö m bita rt ~s~bun . lö bb ozép~n p oLllt5rn rA ~~tn i, SJ Jnl. e. » 1 értem célt. u~ta n t i j e] entPt 1 em neki, OuY el ke ll v ~ lnunk , a ... c i "'ek menni kell, valai:;SZOn , C. t- 0 0 J V m:irad . Ki5n,yö.rc'='ve kért , tlO _,~y iru · , „ un itt, __ .;ser„ _e~ v1_,„ , e dni, v , róvire .... ·~ el f'o "r.i . 'n is j obban sze~ ettem volna,j oboan tudtwi~ volna e ü1.n.a.son aeGiteni , de tudta, , 1 0JJ AH3CI \.1 y fOó viseL„edni ahOtJ bJj ösdnak kell . Sa jnos kisl \.mar lazLlt vo l t azx i'E~rendszere . ,.:;yik percb~n elövette csal adja fclnykepe t as si1 t/14 0 rmektl ... J fales~..,e volt:/masil: perc.:>en :nlr az erd~sznevel vagy .mhe r.ökkJl viccelödött . Ratarozott es par!lB.p m~lv~ el~ent . Az Óta nem lattam. U~y hallottam l1a z '·arül t csaladjéihoz es kb9öbb Horto'Ja;;;J' ra te l epi tettek k i, csali.d j ~val et:.yútt , 1956 .okto.:>er.Jen ki jött Ny1.lgatra . fn parhetig mc~ J - he,_,y er

„

„..

marad~:~ i

~F~itiehE

a zurd;\_i.ho?, az erdönen cig anyol lq.kta.Jt. La j os nevü cig any....., neir6 t ~ z ardöben. ,~y a l kal ol!l.lllal seg itettsm n~Ai a teheneket kiha j u~n1 , akkol kerd zt e töl em, ho.,;)J me0tal a l tak- e n2 eE"ti:: rolconaim . ,.."ondtam, nem. ''nat ne t ea'~ mar b.9,zudni JanOS testver , hiBZ tl l unk k~rdezteK , hOgy maga hol l akik , OSZ1 l attam , hot;..Y gy i t t ek a zarda fel ln Rerd ', eamre e l mond-i '1 a Lajos , no~ kct fia l ember vol t naluk elöl.zö este • .ö1indkettönek a kabatja a l ol piszt oly lÓéott ki. Kerct,,zt~k tölU1. , howi Papp lsvan szerzetest ismerik~e es l.ol van'i J}'ondtaJ , h og J • za~dab~n Vaé.jOk e gye d~ l, mert a masik elment i~kolaba papnak tanul ni . Azt mondtak, ho(.Y n~'Om rokonaim , mjd felkeresn ek, de nemondjaK met"> ne.1em, ho1 ,y v a -

laki keresatt , mert

mega.karn~K

1 pn1 . ho1 1

~n örülj~L . 1osszat

sejtattom

~s

net

akartam örUlni, rerjelemui.el közö3en me 6 all po~va e l h~te.m 2 zti.rdat . i nt ke""Ö„ J riegtudt~ , ej jel !'\ zardat .!l""olepti.:: < a rend~r ök es a J'r .i 3lle: e~ütt elhurcoltak ölet , ~ p - i al l4..mrendeszetre . Ketnapi 0 vert"k ökot L.i.E ttunJ ~a

-....; •• .,.....,1t l..- ~ --- - .,. ...._,._

•

17. - mi ffiU6Ullk j elentkez t ün k önké nt na l uk szerzete seknek és tud~Uk n élk~ l tavoztur:ik e l "f k i ene,.;.ed ték öket . ~ eveinh.et t ermészete„en .::ieriondta~ . ~n visszatértem JÓska f1luj~J , eLol ulir J os~; ~s az odav-1 0 Jerzetesek j0V0lt3b0 l V~.('t rali 3zall~3 • . rr..il JÓ<. t " C}$Ö lato_at:...., } 1maval értes í tett . VisszaérkezésJ~·oL, -de Josk. uOl mar elöbb is'tudt·m, •ooy SZObamOSO b ratunk a mi tuVOZ~SU.'1. Utan két n p OU1V3 elha6yta a zardat . zt mondt~k neki a szerzetesekr ho.~ ffie~s,rtödtUnk amiért ~zotlt mos ttak veLtnk és elna~ytuk ?:tll~sunkat, vé 0 leJ$ elmentllnk a z rdű.bol Q Ott nem i.; nyooozt k ut~nnunk, csak a zardat tartott1k ~llandc n .e~fi_yelés ~1~tt . Uj sz~ll~SOL~n a csal~d, e 0 y öre_ 69 éveJ, c~y 54 éves és e 0 y 25 ~ves elvalt asszon~ ~ol, 6 éves kislar.yi~~1 - ~llt, i an vall~sOcl cs l
re , oz erdös6 0 be vadaszni 9 ldeé.rltezésem utan /okt. elején/ szii.retelt a csalud. naw hcoé€, miatt f .rdödre~szoe öltözve én dar~ltam, préseltem a szölöt ~ pruah1zu n és hordt" r1 le ~ mustot a pinc~b e ~ e 0 faz tam a hid e 5 pincé en és 41 fokos la,... zal, .... " ·csökkel, szinte es,zméletJ en allap~ tuan szaJ)itott. fbo.rvos és kbzös rne 5 allapodassnl znap eote hiz-szallitott '. J. kasomr ' " Oaq j ~r t ki hozzan. az i_.. fö rvos es tón.Y.én t. kori13zb'l!l zt 1„i t' e ·rJ eszt ette a1 .fö'po1onb, .bCuY nnJir '3ulyos lettem, o-e kellett ._z llit· ni • .r .- i korb~2 a . 1\r hét mulva Giza /ne jol vérezte l'!lt."'nk1j t e orh'l.z bl elbous~1jtott~1k.Az ösz es tel különösebb esemenynelkül telt t 1 . Uzdozy Zadravec püspök ur szabadult ki a fe~~h~zbql es odajött a zarda~a , ~ga l u­ ~

ba . ost meg szigoruabban örizt~k a zardat az 5~usol . Gyak:ran be is jött_! abb~ a hazba melegedni 1 ahol en vo l tüm. U,.;yan is en a ~arda szomszedsegaban Jakta11 1 c ~ upan a papok szölöje valasztott el a zardatol . Ha tudta 1 vol na , .hogy a f~lontt•l kivan es hogy a hrUüukat: is cs~k egy fal valasztj~ el tölük, csak bekell ~ne j önnük a szobab .... . Lindenre elv ol tam szAnv a , hogy ne kc;rt...ljek ~ lve a kazükbe , miv! l azzal nai:;yonsok becs~letPs embert tettem volna hi psul y os ve· szelynek. I~len az öregn:.nive:l ronl/lYpo.!n'ccot szöttwlk,hoy azzal . . . s ltozzaJ ar uj jak a fenntartasunkho~ . ~ o na fizettek öhet a papok elt~rtasomert es azonk ivü: a körnJ~kheli gazdak/:kulakok:/mind~nt b~hoidtak . K~racsonyra kcvers~~t~s t kapta~ et~il ga~d~tol . ~oskan keresztül az elölj~zé~~ , a bazdajavara irta u~J mintha beadta volna az all&mnak. Ejjelenkent vada~z ton k1vül, yukran fe~ ­ J~rtHm a e_,„ l,d lun levö ".b'ajdolrans ariahoz'' „ szooor clött e 0 Ji tis .t>•.:> volt, .1 el.;~ l a szé l rendszerint ulhordt a havat. ·wY kis özike ou jart le~eloi, ~z volt az ~römo szonor félkör en tu~aval v~n kör lvéve . ~n a t"' j JOk..,·ok kbzé 111..e.m be, ne ho..Jy vél e t 1 en·q rra j · rdk .ILe!:!ilassan , - ott i--..·~akOZGattamo Tudti::tn:, ho ~ha valaki jün , o. öz lroban és kko1· ne kem kJlónösebuen kell fi yelneru . •uY éjjel az ~~ike elroLant. Jövett~m

pisztolyomat és kézigr~n~tomqt zsebemLól ~s mereven'fi~elve v:rtnm az esetleJes következm&nyeket. Nem sok~~b töpren hettem, a ~zooorttoz _ l terJeael ea emberi· lak közeledett, nt.:hezen vonszoltii b~t „ ev~nek. Odajött .i .::>zob( rboz, letérdelt és i'élh n~ os n kezd tu 1 önJ i.;rt,0 im Jat. .Pur Q

me._inclult fl szonor kör .ü és féll'.an 5 cs..,~ im' U.!'C'z ott at,.Yarc.rszac.; fel..;z Dad u ':i.s ~~r... . ?us pök 1.
t~rdenku.Jzva

"°

18 • .

a Kriszt1s i

t..Yllt;;lilb 1 .... t, me.:.csoko Jta és 1

1s n elinu ult a zhrd1 felé . A-

mikor t)v), ob volt 6ZOJort ol. ~lindulL~, u~ nna. ho~y h es tle ossz-esik s~uithessek r j t • egfi yeltem, i ement z~r ~ , - jd én iu L za· tértem . m'sodik il3en a alommal t lalkozt 1 • zt _o~~ ~a temetö-

ue enj!.ink be zélc.,etni, mert féln k od jönni ez '' 2: istentelenek. ttend i thetetlcnJl izott ~eldzab dul\sban . " mi ~ze~vduéseinken keredzt 1 foeunk folsz Ofl. ulni fi ro , meu ne ro,_,y ·, vedd 1 de tésnek ri bujdos' s od t . ily cn nemes . (.,Uram mennyire szer-etnék bu "Jc lenni!" ,:.; szétt' rt k rok .. 1 z éure nézett. " inden re~ge k ldbk n keo ~zentosty t fiam, ert z eröt d . " eu .kflrta :,)yar:izni hol l•1ko • "Tudom fi':lm, re~ 6 eli miséi en arr fordulo 1• '>zentkehellyel . " t\tt )1 kezdve iinden re el z ~. -IBom téve volt c5 o ty"' kjs d bozkaban . y kor re ge l 'itL z öre szony, J.mi kor a P„.1 k ur ment ki az udv '-rbÓl . U .} latszi , .qzr n \!! hozt el. n aron irta J o'sku, ilOJ.Y eteues.kodik uzi véve 1, ök t J'1k el miso uorral ~s ebyébként is eegitik . Otthon mia~zik ze ~n. ~lak a~n, mort te~plo~1ol

ki v n tiltv • 111 tvuny Nflel 1' erenc

t - t>j' val

uv

~1

is

,„ n t • lalkozt 1m,

z omszéd falu-

en lakik, naszas.-:;20~1 1, Z o" ·i •nivel eü tt, Il:.~i;~ a el •dét;.,ét ~ ' . •.rulo volt ·z orosz t nk elt posta . Természetesen o uem tuJott sorso ·~~ ö is, mint erenc fia., t;öbh vert be •.H„ o t.t z ' . V. • -n ... J:· ter én. rej teb n B.

0

uetédér t . Gj lölik

z

ember~

.

e é z

;J.Y cstl dot .

Következett moz 1 s ~ L v·sz3, összeszedté 'zer.ete eket . p spok Lr ~ipöJét öuszec~erélték az . v . ~ . sok s crz~te~ek c:.pö~eivcl, 1.ét ll'üJ' s cipót lpo~„ . mikor nem tudt cipö et ...:.. ors n felhuzni, .ki tl'llt k ra , lokdosték, _e~ ors.1!1 CJ toz . . on. osol.1ouva monat nekik "édes fi ·m nem 06.Y fal ri lat>amr , ez ne z én e ipöm. 11 "Ki n te éd cs fi 1d, te vén diszno' 1' kic:.. alt·1.k ru 1z . V • • -sok . pok t eo.>.O..ld lHJ Jére }1iJ.t~· dobalt k be z ~tooa és elvitték. re ~eli vo tt 1 ~e~~x ~ ett E. röl egy tJ.nc Q .tte , Z.irJa an ... zJ.11 t k ~s 1.:: é~z vu;' .rn p t) colt k :f lu föterén . 1 el,ri fi"it ~ls\ ritctt k voln · e sen i ne tancol "t . :;1..:Jz an élt hos zu id1:,;1L . re~ka e n-_ ci se édkezett z . 1 • • -sokn k e k elhurcol's~~~n . ij vette 't a · zd s erep&t is ~1ra' n ás l or· t· t ncec..:. itte .... nek . ,;s te t'l'lc utün n ~Y m~1 t'lSt r ndeztiek, 1, késö éjj-lic;,.. t 1:tott, ut nn le.feku.ote.k .., erz ~usek ~ ~ h.ba • .tanco:J.!/irok . te n·lp ruéc;.; szent kc losto t· ru, ma nyuc..iodtt n .ki 11:1.etett voln l t nni veresl tmp t . Y.isp• pom 1' l.kut-rit' s)r . p . re kUldtem csal'dun.k filtal as~zony~t, aki me:..oallapit.otta , l.lOwY eui f lUl n bAt j\n 1 v n , elrejtve, nem vitték el . f~ 1 e volt ra.ku<> .V.I .-s 1 és hirdett-oru folynm:rn e 1 Q"' t, , -"'~ furodott oo u roo' nt 1el . l azuk v lt szemtanu! , de r-iz .:ir' . „ 'o ne L>c , , öaazel robo nt , .fel . robbanas miatt e v w niért , nem vit;tek el „ falt.. 1 l m'sok t ·A z .v.. -sok i~ lvonult f lu ~1 . e jöttek retcn ént _y ze a szölol , 1 ~tti uton, n hidat e11'E=l ilve jöttek • .i..ethö . v.1 . - e pi . sorra ölte ~ 'Inuereket. y kulik fiut a c..,o.r:d· leclc lön eby t'"rden • 1 - .„'ö mél.i "l i r n t l\lt. k lva. ,z u j sq!;;> r .... oro~ őott ciJkkcen .11_ i t irt ' , ho""J f ·.raözé.3 1,o en vi ... v-r lladt . v:l1 , z, hOt...Y ott u .hn ser.ki ne f lrdöt.t , é r I·ek 81.; • 'r h 't mul0 v ugy ncs k kul'k fi.'t , enn k to1lnk .Kbzelé en, ű_ k.::._ . . „•db er1 f ra fel kesztva t l~lt L. ~~sz övid ioö ulvn -e ~uc3u 1~ lmlv 1 bucsueok t 1~1 t k e5 e..,.'f e. oe.:-t egy f' i lak sztv , z' ~da!.oz özeli erdö en . ét- h"r m hét mulva e e~ rd k ' : vették ki e~ 1iPtaler ernck n j

.„,,,

·~

...

19. e 0 t lql~ n cLJ idézést, bulyakuthoz ~idézve" . or hét ulva meul'to

z i..tc" n uJ

d

ulyos

p .... r~l tak. i

r' a. is-

, et:. ot

en .

bor-

né t'

,J

tetteseket, peui

ye.P.tho ztott bel„1

...

nt sehova. er

nn~

lr

lefo ..=.j olí..,,

n •• rrad :.o · l 'ltt eb, " i L~:to.::., !Ct..Y Cd 1 zedL'k Vtl na . f1JW.k~ Pr1 o tt-;:i ly e t t-Y-n c•!<'"'etü/ :r~Jebben Pesel nek hi vta · - jdt..d orog i ~zillotó d ü szds- t lelyeztbk cda pk-na~ . -eles ege a jnrasi ped! 0Q 1 . o kna~ :elügyelöj~ : tanfe~tigy elö: /vcl t . Nem "'Olt zgye.n pe dngdgua , de annc jf_:..:_1b rl'arXista , Szt lini. ta . harta gyö t örte a pedago -;. sokat , az idöeel ... leg t „ j t nyugdijba zav _ta . Joska többször be olva~oct ne ki , fer j e ezert "'.Ó at meg1en3egette: 11 vigya 7- 0 n elvtars , me rt köbanyaban szedi ösaze magat . J' ~ azt mondta neki:" n ot 1-

20. Nem volt se lh.ngesz , se bat or , de bünözö vol t . Naciyobb össz egü penzz e l nem t u d ott elsz a~olni , e~ €vi ott ~ni szolöal a t a utan ,3 hona pra be zarta k ea ~z Ávi köt elekl,oö l e l boc::s atottak • .-.. z volt a l .J 6 C.rde}as e" b , h ot.;.J ö ker ü lt ... ltöbanyab r. ol o'- ni . r~gy &l lo.:l...tal .J osl.a ... e 1on Jt ne i , ho ; c l foe la~ta ~ LP l yc t . Ez AOe~ -~~yat lenkedott 2a"oss~0 a l, ~inw Llo~ j c , i~J a közi~uen jdl "c 5 ti rt ~k l~e le ... ~ge kesöbb - h:...„onkivü~ 1&E:Jd.S let t/Le„~ l ~t , de i'..ll a t o ••\.;, l ehe tne !< al laj>Ot Ot l'\Bak; /igy ~za~adul tak. "1eg tö l e a pcde. ,O.;s u:.; ok . P t. · i utan egs Repasi neve~~etüszds . /:volt u„-· thi :Jta ludovikas ti~zt , le tt a parancanok , Pli e l öub nepi rcndörtiszt vol t . Ez rend scn vinelke de tt , nem zaklatta a ne~o~ J osL~v~l nauv baratsagban vol t , mive l egyiltt m~h~u~l ed­ 1 tek . gy a l kalommal a os.l.:a. mL eS ~r. ; 0 ..,,Jro v icces •n 1egker de zte t ")l e: "mond tes t ver tegyük fa l ,JP en buj do Ó vq ln ee nem vo ln ~nak igazol v ~nya~~ , ad­ n e l TG nekem papirck: t ~ . Heni..ze t t o 1•.l„.:a es monc! ~" 1 ne kivlqj.j t j lem i l yet Joska, bagy j uk ezt n t ~~at . :/ t Tito, Hhkosi féle vewzeked6s r r folyt. lrthrincioensek n·p~cen!~ n voltuk, ezért tr ·r. \vot l~tesitett k, r elyoe falunk is telee~ett és minden hnt rsLvo1 ~ ltl·o uzemélynek , akin 16. életdvét oetöltötte, h t'rs\vit...ozolvanyO.n 1' ~ l l 3tt lenni „ liet?.rui.vit,a.zolvnnyt elö b 11 rer JéiJ. apitan.; ... a0 ok, k6E;öbb a tan e.Jak is dt k kl , be~elentö lapolt lap~'1n . ( a nem ort en em személyesen en~edni , ho~ kiv~lt2·m n t t'r·'viunzolv~nyt. $e·e1entolapc.m. l elment R. - he2 és mondtA. nek:i., 1 o~ nau.yba„J · Jel ~sé e meé.. halt, ezért most n.GYbatyjP. ~11 ndoan n~l~ ro5 t rtozkodni . Jelenle sirbs ezöb zdaa 1 unk~ban seuit édes~pj'nak, z~rt n tt ott ~zer 1 eaen jönnit kérte, hog.y szerezz~ be a. rendor::Jé:;,tol hat' rü' vi zolv' ny • -.a-.i3on szivesen v 11 lte., r.em seJtett se i ross t, ~t sem, ho e. „1 ö is rnc van fo 0 va • . AcnLp sze ~lyeaen hoztA. ki . ~ h t&rd'~iu·~olvhny~ éd kérd zto Josk\tdl hol v~e~ck, mert s~emélyesen ~ eretné neke ~t dni 1 zo,v·- t . Jóskbékhoz xözel l kt da J~uta t utott drtem. z i 1v\n;t ~ ~ tem H. -töl, mely al llO rt . -1 lep e etten tekintett d fén_, k ·f al6 t. · aonli t '...:; vé0 ett . 'zellrnlomm l euj e 0 y ezte, hot;y ! tar sav i ~. i~ n,:1om ős bo j ele~tölapom e szol 5 nem a Jo. h\~ szamars . ondtuk neki Jóskival, i ~n, ert én~ szölöheoyen, paj j J lil lakom . l3eszéli..;ctés közben kérdezte telei , rnil t!n cs pattestnél ~·· 1 l t ·1m • •em volt ~ kntona, felelte~, s~ivoajn.n szUlette • Kdtelhea~e nézett ~ cim , mondt 13 nem ub.> nézek k i. ae!yun lettünk, bar ruindi"" F t.,rnol.t i11 jt, t.o...,y k6tsé 0 ci vann k. veJ em szemben . P .r h t mtdva e y r · siir Lat~.i·s .vit,·u: ol v1J.ny t is boszer· eztUnk Kozma J ozaef névre, <J 11 t; nem H . hnnem ~...,y t qnac titk1.r ut j '.'ln és CwY .Dr3va .enti falu l szoJ • hut'rincidensek Junyhu ltak, mind L'itk ú an fc.rjult"'k elö. ~ pt;d.:. i w volt szs.uad J et...ant.>~dn i, hoc..~ pj ros~l' mcgbékóljenek, mert ez esek erösiten 'tö bjiiket . rr'l.v' hoz rendszerint "Kozma." ib zolv'1nny 1 nte • y-két ~ tlövés utan h t lraas t zet zuditott k Juuók . mauJfU" elvt1rsuk o ~ ire . IDagJfll"ok id vi zonozt k, SOkOZOr e 0 éez kis haboru feJlOdöt.t ki, kisebb lnli erj a..>.J Uk + i'l hasznnlt l, mindkét részröl . Gyalrr n gyar- Juuoszl'v ve~1esbjtott~a j öt t Ödsze 6s ilJ ni. r é 6 re-földre es ozött ffiindkét él, LOuY ne d, n · slk kezdte tüzet •• a~lsok~r az o ~yinU erUlt fel, h ~iztos n nz 1 ellcnséb n rca cio rende~i provokiciot . t t"r 'voo elll nr~­ vatol 3 km. 6lysé0 en, hat rzon't lét.csitettck, aLova a oej 1 .ntöl pon és at'r 'vi zolv\nlon k~vtil, hat"r.onai zoJv n y 1 l leht ~ cu k belépni . ebben a zon'ban kt k, zok 1 1 volt la~v i zolv~nl nyal. ic..nzol v· nyo!::a t zon· M íekv· t n '. C.30k és a h -:. t.:u·uT t!u parnnct noksh.:..:i a.na l . z 'n ter Hetén kék ·i..I .lold ' . V. 1 .-sok telj sit Lték szol ·1 tot . zen ~oz vezet~ utnk, utkeresztezoaéseknél órsök el volt 1 lezi.u~vn, és e.lek L:> mindenkit 1 ..... zolt· tt·1k , ys or tz ut ores.~tezé. né l ~ tr· o:nt . Dnc tu.'fl o s·~iuoru ellenórzésnok ncJy nap m~lv' iS"ll t na~.Y lövöJdJ9-'t5s tö1:t ki h t ~ron. harc üm.jra · r:onn•1 l l"1 d oz t t „1lcörnJ ét. 1e11 • V. H. sok t, renáör1;5é et 6s atcn n h lt r ·uv ús n ter · etén n ,y r .... i t tartottuk, aJ.L~et ez"'ll a o r:l ~et .3zi~oru• n i az ol t tt' k . ~n is 1 int vol +,a 1 vélet „or éjje „ z l!rdö len ;s épper a ozrn 1._.1zol v' n. v 1 t :r:'.il ozuolcd · sr i, i 0 y ekez te sz'· 11 \sor.irr T

1 '.

„

ru

ja

1

,

21 .

Amikor a z erdö böl kiértem,

r ~ mki' l to , t nk: " ~ llj''." K e z eket

fe lt

elö~e."

V li llma~assu~i- fel~~ e ~ t ~ kez éi.v t, • 0 0 y a ~~~o emuen levö ké~! és kézi~r 'n' tb z ne le yen tul t av ol . Vé 0 e v n , ~on o l tam . tlar om a l ak lépett e : ö z utszéli bokortdl , ket t ö DelJ n aradt, céppi~ztolJ ikat r sz. ezve ,

a lar.ndik vill nJla p~ j aval erusen sze~e oev i l b it ott és elore jött hozza . " 'rer i zolvar.JJ.t t 11 li . volt , m. 6 ismertem a . .·1no j a t$ lövettem i , „ 1nyo t és feléje ~~ .: j „ott ~It . eJi smert . a a llo l j'1 ~ t i t t J~no~ b e .!!' Srdezte . • ' iHllcttan. I ~ mil3en n u:J z j van cs kijöttem szoba'I ol , o"''"'' ~i , n:i z·~ ' l:Jerei 1;;.... fe verei et Vull ra Vet t éK és ölt 1S Odajöt„ek o z' • . ib zolv'nyo~ t tn ~JLott z e i ~erének , aki vill ry fénynJl V"'lcis ze ~l i t i t ki j e 0 Jezte . • k 'rde""-;e „öle ilyen e sze ljött lt..11· soru„_ l.' " ... _cn , mond i , ivuncoi volt erre «'l aJl" , l'"' zolv~nyai vissz - - ~.r , .-lkt)szbntek és én za .entcru "k')..son.r~ . st e Josk jött hozz m ;J elmondt , to y d . utun nc„l volt t . métészkeani, mor , t , -:.>:! t l\lko"ott velem 37 ~j 1. It.ien nyomott :i.n ul..,t J in kúl'aczte o. 11 k' " · "u ye ut J' no.nak h i j J d sK se ~~tet„e 1 o "y mi le1JP. t d U.fere nCi ! és mondt 0 : 11 k.~t ka r esz t n.Jv.: vi:in Jwoa, J ozse! . " H. sz i n t e 1eles)pp:id t 6a l lOGOZ bb oz.net ~t'n fbldr~oze ~ett t •k i nt LI meuwZOkottL~l lk1b.J ri, -> i nte n a ' t l kérdezte: ''vezetékneve · 1 a u y tett , n:i nt no~ ;1llott v ln utol3o kird ' aét s nem v\l ---L" 1 sem it . é~ f l~' i , ~eljeaen 3~d w lanul .otcr ~zott gj · ,cs· l \auan • res tekintetwei n é-

zett

z

~·tcin

i. Jciak

hirtelen 1

~rt~ td

kk

t~rt,

on

n

b j

, n~o.Y S-C

sol~t eröltetett iu} ven ez Jo

a,

L~:

~ t!J.: "

La

. o-

t'vozott .

jtott or u t ..:?Z "'!'

to~k ~ k : ~ Lem n· :f bl. -

i , eaért_ roviaesen m-rJ

t,

7.6 \t

:il t

p. k ptam Lazuirol , elJ hubomn 1k e yetlen ~ye r ekét , 2 2 évre lt l l ék . Itt van JOndolta , 1942's '-

ikor

n

e hal t. Vé~renoelk~ örétes , n ....~ on k dves

oro

z~k

et .em

44 o z n v rozol 'lt t t

oe ,

l. ""

n:enn b

e

o:

i k r oc . . ér od m nt io.z?:

AQ

22. el n ku rt Le le kbazönni. Cc séi.1 nem fc ~o tt v ele kezet: "nem _:C'PdtJ 1 Ja ho y bohérr.:il encZelek , .... .., 0 J dot t i c..él'(. ... .:?-..?t bev'tltsam, ViS Z ; "'~lom c<.ly ci""·u· ett' val . " s t'irQal\ö elött adott ci 0 .tett• j' t, bilic _r, koz~vel n~ ujtotta o. hohór felé . heh r nem r..) lt c:i rett ért , n>ondt 0 öcsémnek: "~a a t~ruyal1cl nem i._y v'~zódik, nzot 'r ne sz tel nkedne velem , f iat~leroher . " ci Hrett~j t öcs' elclji dobta öldre és ~iut 1 n ik öre beleru 0 ott ~ nyilv'nossl 0 és 'des nJ M elHtt ~ kcv bi M ~~n k'L 'terc~ Llca~ e, cell' j !~lé elin ult ~ 'snnp ~ m\riano ztiei fe~h~zb z llitott'k. ·ntet'sét ezonJan n m töltotte ~, ~ível ~jpcrfelvétel /nk or n~e lehetett/ e~J rendes, m rö_tonit'ló/ oir s~~ n thőnapi bortonre i t "lte 's z ddi i letar : t · ai idbt, 7 l1onnpot e z' mitot ~des nJja, •ki kkor ~e fiatalasuzLn volt, stat ri~lis l or's t~r~yal's latt, /melr idöt q fol o on tbltötte/ tel~esen ~e_os~ilt és az arc nn1i1· ~ • .e ac:..dctt, int e 8 j 9c éves n tr n'.nqk . t~nna, ö.el e._,y évi ide ' intézet •n v lt ..:s e ·~z tére etet:: 1 ·dt olyan, uint o~y 61bh~lott, m ~ nd j 'k . z na 6jjel ne~int hat'rincidvns volt, ~le ·uj~ hir:k miatt ~ y .;eu. ~udt.r-un v lno. ·~udnL J1.... ka ·jn lJ n .2-3 l . l~özött sz'll'·oa." Jö . . t , /A-kor tt on 'ek;Jdto >:i a an/ ós elmondtn, l n 11-12 „ . kczötu ' ~z im.:id na .Jl ez se t"in .Lélor' b .1 ·1, . fel ket ho J s .ulop j t ' ~uk •jt~j~t n iss 1. ' r'i p Jt'u1r' telJe~ c~'nduen, és lt'vozott . r t rról vus csi e ut zott el . ~ Jdsk pa crcu..:.t 11 ~ü.rtott " r·1z.i.fl

vés

ivétellel -

n~t

n b\-

nake -

'ziik 60

iQ t

• • re em j

volt

s

latt

~ \

-

• na10

r

zen ..,

h za

2) . „~elesé ,e i.:; ~.:: és 1,

o meJ„z Ol{ott

\J l rren„

„

1

-

)

t·

n t.

tt~k

„ • . • -sok. / „"me._. t; ké p ezo alll' ' ~ ' 1 és t rt 1 'k ei 1 k

n, rva . t~11

Teki ntve ,

t. L-

'1,

félnek,

imentem

rz kosni . lde

tötz~az

„j

eí!;tlött ' 11 '.st,

.

vik~ptam

.trkc-

ol e

»

· kor

tni,

24.

r

(

hOJY nein a.kar olJ"n embcrekröl Luoni, /tJujdO!l '"~•/ e.kik az ü ezo..bads\.t....'" ismét vaszél.Jb .... i..·11nék . forrad l t . t.„'n, 1957jnkö~ep~~volt'lm1..
ra

P.~1,

ez~lkalomrn

t:

1

benz~ltern e~ t-1 ond ta, ho 0 .t

e~~etemi

m•

~~tan'r

Kov·~~

orvoss1l,

él r' v 1, ·1ki Y v '..cs éla n .m .k.:;rt v's.11 lni y I!'tr 'o '!cr.;1 n zp.,.. .,.,.,,t , 13.zt csa· nz ö s e ·,,yvéd b-r"tja /E. volt ki• zdep'rti foi~ ~n _ . ~21do/ r' oesz<1é~ére n n le~en v'll lt~. ~orr~d 0 lo. ut n peJl 0 e y ~ "n a ko munist' ktcz 'illt, ami 'rt nyu_ 'lt nem "'e._.itattc forr d· lmunk t. TeL · t ez nz i._a'Z ',, nem · z, it ""zab. u.rcpa ~~ton 1 ia azdap'rti ~tb. ~nrn~tura krokodilkönnJc- hull t's allit ov~cs Bélarol . vov~csné és cs~l'djn en em cs~k zért nem az .-na.k, mert v.jdoso rejte...,et sevel k t ti....zt r'"' feloz dul\s ~-ut 'no t.ov'cs Jélav~1 kapcsol todn.n, m~ e_J liliek mtg. „y-=-kran t l'lkozt m „ .. 'la volt 11 Ki e._)y a.]k lO'tm'll el·„nnrHa, .hOjj 1945 vé~,6n nikor .h'i11 hc1·ur; ú'nö ök ellen fol t ~ t::.:lj' L'' >v' cs . , e dr. parasztp ....rt v zetö e „ocre fell ereste ·cv)cs „él~t , a n.i. • iap' r' 'L l tk' ri niv t· 1 eb n ..:s ké[' deztc t<.He, h :..,:; rnia szé.ndt~J.:a lm.e 'ivel pc_ 1 tos n? / kkor volt l éai .... ye ... z nJet...en~/ '' i len e ••• ·~1ikvld'.s.lni fo...,j'.lk" felelte 'ov· e„ >éla. "i3él· ! i~ uzdlsz te m9.„d hlloz. ami.kor te 'cr ·1s~ z Irarf-!i ·ors'~ra é-3 n ... m \11 olléd nép?! " .on.Cita Kovacs Imre. ".Ki van z'...rvl • • • s k nem :...>onJolod, ho..iJ m.t.;unkra 1.ara_itcm Vorosilovot Irméc.liórt?" ..t_' .1„, Kov'c Uéla . zen uz e eten mdb tov'hb is vitatkozt k, mondta ·zemél i titk'x, de ez voJ. t o o....,v !L '' m=i..... ,,. m'1.~ ar" .;on olkod' ..:: · n k t · kre, e-:: ;r t, cnnJit irok le. 'IT's jött l·ten le ujto eze, r.' "3 t; k~. ' ~ lmrédi sor r „utott, ba nem itJ biten, .v ..,y l ,.. lt· l - e o L., uo._ l lal v' crnte. é hozz' 'Vorosi ov :.. ~e bar ""u.:io1;i; ." Halottrol vagy ~ot vagy seamit , o~djs a köz~oLdas . Nem,h,la: utan , de elet~ben sem tartott~~ ~ ol na. G....re erd _.;t.::.n':.~ , „-ogy .!'c_;:alkozzam ""l , e zc~ in:tM~ a"Bekesir. es"Lellei"eseme ny „ ...:.1 :i,hazaaruldn~ ~ .>-rto„tam e let~'uen is , e nezetem ell eni arulasa kötele: ~· i , hogy masok~a1 ~s t iassam,ki volt az az ember a valosagban, hatha 1

ne~~m ~em

lesz alka l ~~~ arra , hogyx ~gyszer nyilvanossagra hozzam c~elekedP­ tei t , ezert mondok rol "ros~zat" halala utun . Szerintem --- r:...,· ~'C::"'3ncce l egy.út1 !e le lösek a tömerdek amb er kiv· gz' s.Jert , hiszen Nagy J!'\eronc aJ : o... fe lelös mi· niazterelnök volt , KovacsBela pedig az uralkodo Kiegazdapartnah volt a mozgato rugoja . A huiearke:rteszeltnel töltött icJni PlPtt ismerkedtem meg ,j el e:cleui ~e: .;e-a r unel , 1 q5 a.- ben . "iutan e~tudtam „ hogy '3 l eó .F'ele s egem cvek.:„e l azeJ.ött mer hal t j a1.enl11c.. ~ ~'elesegemme l 11 eiyhazila;;, rnegeokild ~ünk, polgarila.::, nem tudtam m_ estU~ni , .1art nem voltak okmar:.ya~Az cgyh' ~1 esktivöhöz is kellettek voln ... ol manJOl 1de Gabriel aty~ 9 1~i Feleseeem cr li 1ju ismeröse volt, eltekintett az ok „.:..„; oktol , "';y vs.sarnap miseutan -arni.h.o.i: mar mindenki e l ha.tJo· ta a templomc a@ a~ t okat i,aa:t&~ ~s ugy tartottuk esküvönket,minZha büncs~ l ~{menyt löve t nenlc el . A tanu.Ka.t is Gabri"W _ utya szerezte , ma sem tuduam meg:.ondani , kL vo ltak eskilvö tanuink. ~F::i vasarnap Fel~s~~emme: a Kalvaria templomban voltunk~tt talalkoztam is me·t Lovasz bajtarsf' 1- -.~ü akkor mar Feleseg"'-ve l együtt- szinten templ o an vol t . Lovasz vasutas e...Je.nruhaban volt . Elmondta , hogy a vasutnal te l je~j t sz o J galatot , mar veglebesitve van es akkor vegezte a raktarosi tanfolyamct. !neven ~ 1.i gy Eel s J\vel v~dhazas viszonyban v.an , mivel az az ö t.ö~ven~eo Lovasz nevet v1~:1~ . hé~ebb i 5Jnnum valóra v11ni luttam, oujuoso, ~lnév l.tt él és ullami ~Zule\latban 7an, feltétlenll érdemek kel!en~k hozza, IO~S V"l.SUt i szolc;.,alat ban van és r kt ·.rlbs i, tiszti t' nfolyr mot vébeztet .1! elvé telkor több okmanyt kell oeadni, nnyit a1.isit·:ini nem lehet„ Joviszon ,an v

voltunk, - b'.l.r ninai..., fenntart'ss 1 k zeltem - j\rtünk et::.ym.3.shoz., ös lésem ut\n CuS t 1uro özve0 Jének JJ.Urnö~csö .... 't v'l.lJ ltnm feles .kezelésre . i:JJ·; _ mölcsös ~ye• ( r feltbrtem és n~on u~yancsnk feles kertészetet ~llitot,~m ~e . ll~~in

éVFnt,

ulnk

~

!s

baro~fit

tartottunk,

h·rmad~s

kukoric

föld~t

kapblLunk

e:.,;)y-etJy sertést G"ja t réazünk1'C ffic ÍJiZlaltunk • .l!eJené'->~m,

St

SOrOt.i avont·· 800.-l:orintot kare-5ett . esszel

ra ' ' letében volt tisztvisclö éo a k ZCii erdöben fakitermelést iS v'll ltam, euböl évi oÜZclönk meb VOl t. ~:döv\bkssal kapcsolatosan érdekes Cuemliteni , hOuY ~ p-~onyvezetö erdész

25. / 'z .Jlö t t ercJöör/ na;;;y kommunif:d:;a b iré bcn 7-1 1 l t . i \.r.:-r kir:ientem hozz~i , crd~ ·.eti liv „ 1''.:i., többen L„ voltunk er ... óv" 6 'st .ké.r ni. ~ indenki t elkilbt t nz~ l z indokkal, O.) ílincs v'1 z erdbben . el~e~ azt lLOndt ' Ulje} ' ' · cl. v • r J k . 'oédsz inetoen, ..... ikor z irod Suemélyzet elment és ö cs" l ~ 'U'e.dt z iroduLan, bel: ivott cn e • ..,oly l:.V , i _en l> r· t:.:> os n "' !. t é. kér ezt e töle , ne 1 is erem öt? . e.na ta , r.t: l.1ar (..;ud~~ 1 n zt on 0 1, houy ... 01 a éle te .• uen ne L.•. t ta„. . kkor ön nem . uu j d é

as

ondja . V r tl nul érL ki~elcntése, CS d' lkuZV?., de atarozottJCn nézterr. nem voltam én ly n n· s cm.;er kérc veto~t elmondt", h0 0 J enle évek

i~ye

de

oztem

ra , :nondtu :

e

~.varom~ ~ :teni s 1 ' én .rn. jdO~Ó, del10e:.;J Va. ,;

ok , , ho.., tolt. "''1 t bu„Jot.ni kelle1w." ·eel nzelötL J.b .-i z~rd:u n l\tott, íli kor ott volt'ln .... zerzete::: ~elölt. 1 a~~ on rllt, to{., sz~ adon l\tott, ü1t r.:orn:.ita. ó"" t.:ij lcntette: "uram, a~ i::rdb . miénk ~s nem kow..„uni8t.\'ré , z ön röszdre v~b~s rnindia lesz, B-eddi~ én itL leazck. z)ja ~indib lesz, ne~ }•e l l sok t dol ..... oznia, cs.:.k éppen l'ss\k z et·dbn ." ' ll '"r1::id n lo-12 ni 1:r J. fu volt lak'uomon~ az ~ltalan kitarnelt fqreenny1sá_et uindi~ b vette ~t 6s kétszer ·mny1L fcl.e~ett, rr.int mennyit termeltem. ttenddo emlJtir vo l t, tuu 1

!'

to.im 1 nem )rtr tt so a ucn.Kinek„

ö.rna0 yot, ali j~n:

~a

·1

pcsolaiod n u k t ; _,

~llr;_t

lct i-

'eo•u a2-

pj~n

~m

ver-

o~~L

iv~

!..b ri ki•1on t

11

de

pcd~ettc p'n~ ... d v

i...„. rös

az

n,

•i

zt 1n

v

~t

lno .

éa z

ho1.;..y

.ü

_.1

uss .e-

..... ~

"n 1 _ ... „ q v a~ r '.rJ t01c n ve„ :..; t r\. e __,. onat , d'"' r·t.o ko ' ... ..:. )..rcrL ... t n~m, m el z ép ·1ct . . . 1, ocrt · z • V• • :::ok z. 3

rt

ele-

26 . z~ lt ü n k kevese t Nyuű t 1lanul v)rt

eu:> butorrakt't.r hel i ..;1 ~ _.; ,n a röctdz i n~en ·~ -lt~voztfUTI . ma ker ~ztl~vélre , de ú~ ) . a t j a sr~ rn:r• eselekedete is n)Ut.,,tÜOnito tt. la li...,t~j'ra vet·t , _ondoltar , clfc v rrak és tö ié.L.·delr crnJernelr vc ztét J{czh t j a . ~'r érezte' , h· ne~cl ­ nek ::it..1u vallok sc.ukirc , de .hallatszott q sok .na1·k t i il t eJiJer vn.ll om' 1 1 o i r:is' , nem biztnm teljesen c·~__,am ... -in . .lL .tJ..L·o „ , r.c_„ ·\ ü· „ .f1.;l é 1.. crnet flr r a , !10by szerez r.en oe i..,meros o:rvosun1" ' ' v· l· i J ~n ~J or.;; u uiztos~n ölö ru~ruet , ~melwik nem okoz n -J f~Ja lmat . ~~dzen m~nt , de meQ 0yö?.te.:n felesé~cmet arról, 1'.o~.> ér et cs k or f _, m felt 'l::;z.n ' lni , ln esc t l~~es cll n~l l \som esetén elfo 0 ~t'~orr lk-lm'v ~ , .m p k h l'lo& aebet . lme~t ~z orvQnhoz , me_ 0~~zte z orv st ak i k~r~ ~a receptet . uv1képze l heti asszonyom, ho~y w i l ~ c n ~rzdssel irtam meu ezt ~eceptet . r~~e.•:em f~ r .je l.el)ze t é t , tudom , 1. 0 5 y )CCiJÜletes e .oernél nincs m' s kivezetü v.t . Szivemböl k i vanom, _„o~y ne leayon !' ' 1 sziksó~ • •, r<ev.tfo reményem vo), t a r r2 P hc._y kísp tpom elk:..ll:ii -:. kereszt lavcl et, mi ~ el ~rri ~ondo l tam , ho~y dZ Oe n o e l len i ny moz's leféleml i te tt ~ . fövetke zb vauilrn1p elmentem ec.y :..1L lwn szcntéle~Unek ondolt papLo:di , ,_,or.doltarn

é 0 ker esz tl (! Vd l em Lic:..yéqe n be.

0

el~or.dLm ~o l vnnJ t

sulyo~

n ki

pro

~~~mst és t~t is , o_J i lkOl::iS~!_Ot kell elkövetne

~a~ ~ik~rll

~z

~~

i öa-

-.>zarezncm, önu.1 .• Y"'tl . d ~._, 0 ..,z u r int az ÖD._.j llkOS:::'l~ leúGUl~ OS bb v"..in, h' tlJ' , zt ffif:!w ! '11. OZ r ' t...,it \ ..>d rn re lesz · pnp . C::c;k0 t v i tqztunk
tprtot t és nzt oond~ , =i se ut\n m~njck cl a pleJani a irod~~ . ire oda mentem e-.Js rrnel:.rény „at~~ ' .re volt k ~~itve e_y c~omo ki;:re. ztlev01 irlap , a p3p ramut tott ~s 1rir r~ ... P.!3 irodabol . ·Qy c~o ot :'Da.._,'l boz vettem e c l t voztan . z utc~n t· :!.-~~ 2t"!l i...: nét papp„ l ' · m.on ,t .rn e.ki, 1 l~e zö nllkJl ~ < éreK -~l~ , k1r~em béllc~zöt ig . lab\nosn"l v~n , 1 r.:ionJ t . , r.em v .ini.i, be,_,., ad adja , mert él. 'snAf a kores~tlevelcm m~u'~kezett n ~: , i: -nyém ' r euvolt; . tönbiekct i · le 151,ye._.ezt:ik u „ e..,.1 .f _leu "_~m növJre, i .•:ctusö.t· /fényk.\pész/ vitte ).t nJémröl )r nap mulvA be..;z re~t ·nk 0 y r 't,;i e 0 „h . >Ó],ye.._,i:Öt zY.al bél.YCwezhett ik lo „ b'lie6ZÖ otthon v·m r j s, e._.J rt: t -

-

ve .

a~tBm ker9~~ t 1_vulet ~s osszesen 42 du-at 03zt tL~muoi· st"rs"'i.mnak . v~ 1'os.;·1nmeukezdték a '13 • • • szervek" 'lZ i<;. zolv'n„ok kiad's~t , Lov\sz félt a .m.n :: s k~re~ztlevé 1 l it _,1vu11„ért me?: i , mo nd t , ho...,:,i n ....~ on firt -i.tJ~k , sok ::r•il:Jert 'itadnak .2 ' • • li.-n·1k . zt j ' n l ottem neki , esl\ °l•JOn rtc::.i · f-lect:_,ével , kön. v1 ki von" tot 's z CJ.' edet .:. . e 1nJ' leez . !~.j i ... történt, ewesk-"iatet em Lov\s· . bP-~t rs 'lt Z a:incvé~"') : _ esé_ével . Z eek VO 't anuk :ni Vúltunk f 1 '• _.emi c l. r.cvaszné ma~d öss~t;e~cltt "l.Z ""nyal·ónjivvczetö elótt , nn,> i ra ·félt . z r-i.r•„ a könyvvezetö „ l' las u:~n az "uj p' rok " mö~UJ mi is elé're 1 'p 'nk és m.:. is minden ~ < Li v· ntunk ~z · u~ p· rnP.k. '' 'l"n ja öss~es"eateu i_ zolvany~im.tt, ker3.ztlevél , munk'.· __ , nto' p, mir.d n isitott . le._.no_yobb b· „ nz volt, G_J n e . elentöl n k e k dZelvénJe voly me 0 , "rnclJik J cntattn l ~~ tott em r.!l'nt k vcn"'tk zci :::i..::elvényeJr "~ il l ctúkes Lelyre sebov-=•, i 1 t n· csn11 scr.1 v ~, cc ~ Ct...i e.~ve . ön"1S ,n lö.L.ordulhat. . '"·' kózs . nJ ilv1.nt·•: . . ~ 6Q e:' r le v• J ok leplezve . '. t!:'nl.csti tk' r1 m_..,,i ért.e, noe;,y C;i ~ .séu le.;~ r' , b i_rizol ni fog . ~ ' sru' '1 t, ve t1_;1mrn, összekótbtt~m e~j kéve .... uz ... t, e. j kifent ~ _, ' : lii J z v t-

Lov sznak io én

sz~t

l

r

1

..>

tem

nzz~1

l't zqtt 1, Tint._

kukcric a ~x~r t

enn~k

kötn i.

érLct

e~l

'fun._..31„i.m vi. lenyé ö dcb z .... n z .eL r ev;i t 1m, fc1eséi../"mtö, ei huc-:uzt ·n é clinoul tam , t'ln coh~~ar „ ... e_gel +s l„ volt. mi' or od érte_. "r k11pu ;an eby kókvi~ no /ez volt 3 ' • L • ~zervcc ·uJ nr~t~jn/ mo~o1.~~- 25-50 51 köl"lli nö l lt . Gondolt·m · z k ' Z t rtoz. t, · ':ik z i zcl11 ' n„ t ki .„ llit-

j \k, rnJrt

flA~JOn

• fel C

Z i ZOlv'n. l.'1t. e0IDUt"'t 'l , men j ck elör • rn1 , tesuék elbre er1ni,

li

,,

evk~rd

iumeretlennek tal' lt

0

- n...

1

ztem tJle , 1101 a l l i t j ak

0._.V!J.

~"intet t '3.

.ezév:?1 , hoL: no k j \rn· k u t '.rnn 1 „ ~

21. O!'lŰ

, de L

Le

h't

no

n' k ,

s 1 o volt,

„ )/ •

rt

ne 00 -

• ·' ik

1.

n,

d:3 . B e ~z@ l

etés köz,

SZf:llt:.1..)'Z

n

ncv~t

az

bllo~~s

k

te clb„l. .

r-

i

n-

t.. •

t.

tla es

n csn 1 . i n~ani, mi L

u.)

J

r:-t

l.ule v u

eresn 1 t. i elt. .rel

L

... t

... ~i. r

,_J

I' '

'c:;i.

n is volt. k

<.;S

29. r

0

ni t ...... „

1

....

:

~a

e

~

vasuthoz , és t'mo~at j n uJ a s's' n . 6> ak em tudta kcre~ztlevelét ~é ó.' k

oha , ho._.y

vt:: l er.i

z

et... • -

~s

1

lr 'val

I

...t.\;é-

bort ,

ne ,

aki t t v l

~ önnek

or

d

~ ,

int ' :3 u . p-

. uti

~

r-

' 1tr U L'O t

z

. . o.

a VEl

K k

SODO

ni •

k1n1lt

r.i

t

va-

0 y

vol L, ~k

nem n

J.e , ~llj ~ · tén .rc.d t éu ~ ez • 1 > ken i

y

jos v lt

jc! néh....n , s..;li.r '- .... v lt

· esét

nti 1pe zs öby'r s f i / hivftt)sos yepmester ~~11 én l!l(. . .:;~d-5ze1·int éj j el dol o .Lom , mcrtJk a s~ci 5 oo"ara ­ sztbl. ideu ntöl elvették z ip rj t, oéb pece. cdrot .t' }._ide en . or m l ~ 1 ... "uk" m ' lott. n ond-

1, e ttö e l ot -

u y

e-

bJen

fal ,

-tok k ze i. ho v

52. pli~

t1dtax

pl' ir~i a~

~tvételi clismer~én~t .

... .;;, dm.i.tto.r • ljC:t.1._m laK'1~6mrol ~er;y

5o db .

Többet nem tal\lkoztaru veki at-

h.v;;i:ir maradt ott , nem volt

e.

tanar a

.t' . i sz„lészeti klinika rontueno3zt l~ nak ve~etö föorvoui:i , Lavi 2,500 . -forint fizetéssel . ~elesé e -- rvos uz z.T •• ~s ati ,iJUlant i i j 'inak A vezetöje, szít tén 2 . 5no . - • Iiza t és„el, .h vi jove elrnlJ k ma'"" np.L'
ro

Js tiszt 11·1n volt vele, t»OuY ind nt kén. tel en VP ok elt írni. ek„ s~ou~nk , kú:liJs on h 1aszn'l tt 1 volt · vi] n és r.~rt ezelni e llct1 v. y 400 né .tszo e..:>y 65 fu ol '.] d y ·molcsost ós 700 n _,ys~ öt ól l ~kei:tet tA ' e :Jen, de ö nen .aott hozz':! se it . 'ly'r on ktt ~n pi A. e· „ ... „okons·.., né cs Pa ·s c_;y l o'n pi ók, e é ... tol volt. ent nyr·ir lni. Ilyenkor let rolt~k ~ rtbPn Ii11dent, rokon \ r pos~ tu!l, ·5 1~ vonaton , ~ • l li tott\k 1 zblds ~ félPk --t :s A ;y lmölcsot l · ·' sukPC'J . r H"Yi.v Ael l ett E < élkJl. pn.L']•bA.n év Z ZR OA tÖl ,,yek V lt k, lrl l nek .3 t~i vé· én f 0 ön nek n vo t t ok ocs t' k nöttek. 1955 osz~n t ti nekem, ho~ czokot r:i f'a .önc. ó _t s ed_jern le . t ~ _t öve tett cs k ! eli ·ooterrel ehet 1 e zedni, zokr-ol a • ~ ós öss~eves~t~nk . 'z 1 kalo nl e ru t. llC ! uznalh• t~E' kl, 1 rt flmU em t ttle esse,re v~te edJ eteJ. no ett, del' t.o.czott l" j t , ho ve us sz~mit\sR s~erint . Zfü.·ikb~ erke~es Un k utam~ irt eC;>v l evelet mely ben er t.eaj tet1; , ho •y in'"' os a ~ in.ka t a i:a.nacs el ~kPr ~ R iru.i . Howy megme nthesse kcrt , irjak cimerc e~,y l e velet f:lelyoe n is orjem e l , intha tartoznek ne ki , ho 0 y tartoz?is í'ejeben az ingosagokat visszatartLE....':ise . l evelet rr.egirtam . K~söbb olvAstam L lapo~ ol, hog.v a menekül tek in ),:jd.0 a.i 1 z öro'.;-_:f'· c.ese jc ult rokonsagana!.: ad j~ k i. <;

j.

~ eles egem

irt egy lev~let

c,tieren

' ogy in

gainkat vee~e ma ahoz • •mi-

0

kor e ... ..ientek i mgósag~ in ....art , ~okat e" ·~ n agy v.JL .... ekedesre adtak ki , leve le1at Íd l -:utatva i gazolta , llCi""'"' i..„e n!.z7'-.k meg , e n is e lir- ertem, hogy tal tOi;unR ne~ti e l'~rekparO riat , l lö l ti..tLti lÖ ..'..'aI11 t , l par UjSL -10 ri; ; , denyeinket . . . t• .V iS szat.~ i."'tott . ·)01JF1 eg;; vassal ne !lt".rto„,tP neki . Igy n z ki 6 y eg ctemi 1 ó~mta n a r o.rvoa- 0,)c jnoe a.... eg.esz t;ntele k t üt. 1- a 0:3.mokt·uc iJ.uan . j rendszer'' t, 1 do" bece l ~ . lJ~G .~avaszan T. Tibor k~relmere "Dntam vele Badacs onyba AZ u( l l jük re szere .in.tiasokat fo adr.i „ ir.tdig szert •te 1 are isegekett n.ezeeetn.:. , .o.·• is 1

„

a•

bemen~...r.i.k e~ regiepit ~ ~j rk. templomo~

megne

ni . T i~or

a templomban

~~lnte

nekem adresszalva- fe ltUnöeL , inyitotta eQy on~ atosz~~ ~ j~ aj at en ~et t, mc[fL'azkodott , bevagta az a ;to es mondta.: "mic1oda szem:\t , lj·•s 1st'l. llcl>. Bzz el bolondit ottak eddig a nepe~ , ~~dd el Janost8coi tell ett to~v s t~ 1 >j al a r g i )e ndszert a sok piszkossagaert . F.l a qrj~ k J.li ~11tni az 3mb er1el, lo y .ari bzeplötelenül fogrnt;:x . I gen az az igaz , to1,;;,y f.Jl.:rninu l tak az e. vori urak es „\ i:e €.cy 'li.nkas acc iyakaba varrt' . • .., idt d.u c?gybazakt.; t , ·1~ t , urakat • ,,.i. ..... nt • . e ,tsf) \.alt ." ~ sok szennyes 1oc'1kol o~~. • e .'m 1E · ii.'ict em:m: "Tib i ·te is J atoli 1ms emoer vac;) , hogy lel.t.~ ....1 .... eidó O':.. .unirita pro:-- l~a11dana, a ny n.yira Leab lni egy inteli 0 ~na ewberr.ek, h ogy ~ j_. 11' ~at ....-:~;ira be oc~koJ j a 'i

A~.;i

so..r

~

·p

ósi magata rt as odrol

....

~b

l't t: l

cU' "'l

ketsegbe kell vo'l!'o~ , ert aki n em vall~sos ~z n eml ehe t

jc

am , nehar agu1„~ , de

magyar es .nen hös nem l ehet . 1 P-~;a a:..'l.dndat nem agyu cl , ~9 nem fegyv ... :~'rl-öl l övik ki , me_:j l egyözöt t t ~g ed . A ~ qrctt.:r.an külöml1ö~c v -.sztl, er. fegyvere kK.?l l '" nek , 1ru ly ek az e loe rok ) let: t , testie ps eget sulyosan vesz ~a ~tet ik , hog.)' allt1d vo l na h a1 akkor ott meg e. '1elyed? Nezd .„eg & nemzetün} ... 1 t '-be n a sok 8.c.o . Riralyok kora:t , hösi haborui' on keresztül indu lt . a j löd~1::1ne.l\ a ne m et • . em szet>.y t. l .. ':}- a v~ll~slss~got u~ nó~ilk is vol t~~· opoant 1 ... ~ • ntottam h.::..c:.....,at kijelentesei" 'll ; " J ~ t is akartai • t'i l ' 1 •( • ke::.a.~a gyak:r tn imlegette:r ....l nem vami oJr _o ... "aros ~i...s::.. ~ Ezt mon„o e al al li'i;olaé.. n .... .::..i 11olt9.l ... ton;:, ha ug„ ..n "le..? ,-..!!ajd me ~ la+ : :....r. "Et tö l ... ,i· e .rit!tiibban j :irttr. e...,ymasn.oz,a n agy ba:ra+.troz?l,.., megcsuszctt , de azert uú.rtot tuk U~~ l a"'o;S2"0l 0SB.naV~1~s::v.inii mi n Alr..,++- - - ' •. \

-·

33

Egy alkalommal Felesegem haza jött munkahelyer öl e s mendta , hogy olyan embert

--

latott mint T Qoatya9Elküldtem Feles egemet felderites er e e s keves idömulva jöttek vissza az Atyaval együtt lakasunkrao Elmondta az At y a,hogy hosszu fegyhaz bünteteseböl a"enyhebb"s zakasz alapjan,egy honappal azelött szabadult ki a fegyhazbol . Szabad l abon léte alatt i magatar tasa ellen azonban az Á . V . H. ~ kifogast emelt és a Bpesti lak~san keresték . Mivel nem szeretne a feg yh4 zba v isszaker ülni , eljött Bpeströl és bujdosasba kezdett . A l egter mészetesebb , mondtam neki , hogy most itt fog mar ~dni nalunk , én bujdostam naluk , most ö bujd osik nalunk , a zaz bujdosunk együtt. Tuiunkat kerescem részére a helyi Tö z.egtelepen a "többiek" között. Ugyanis a te lepen dol ~ oztak ma r B. K. volt Horthysta r adio fötisztviselö , aki összeeskllvésért 9 évet ült , Cs . B. f öjegy zö, székesfehénvari ös sz e esküvésért életfogytiglani fegyhazra i télt , ebböl 9 évet letöltött t rend öri felügyelet alatt al l o , apronövésü , de vadmagyar, mint a talalkozaskor kiderlllt , T. atya egykori r abtarsai és T. J.csö . zaszlo's és még többen . , Hol az egyik , hol a masik , de leggyakrabban az Atya jart Pestre . Mo zgato rugoja volt a Pethöfi körnek és mas , akkor · mar forrongo csop or tnak . Hozta a hir eket és idomitottuk magunkat a mindenkor i legfrms s eob felyl emények!,,,e ~ Oktober közepén felderitönk azzal a hirre l t ért vissz 3 Bpestr öl , hoby minden percen kitörhet a forr adalom . Ekkor a szervezés nagy ütemben megkazdödött . Lakasomon gyartottuk a röpcédulakat , a Ker e sztény Nemzeti Par t programmjat és a taggytijtö iveket , e zekben f eleségem is részt vett . A kész gyüj töiveket elhelyez t ük Fehér , Bar anya, és Somogy megye i ismer öseinknél. Cs . B. és S .V . föjegyzök voltak a politikai csoport és közi~azgatas szervezöi , T. J . a balatonment i katona csoport vezetöje B. Kf adminisztrator, toib.ma cs, r ad io's , közi gazgatasi ügyek irany itoja . Mivel nekem volt Pest en a legtöbb "hi telezöm '' én oda irany i tottam magam , utanna parti zan szerve zés és vezetés . E jjel nappal f i gyelt ük _a r adiot . Okt . 23 .-an este, amíkor az a zsidoallat Gerö beszélt , a r ad ioo an feg yver dörr enés eket hal lottam„Hogy mit ereztem akkor 12 esztendei busdosasom, ü l deztetesem utancvegre halalrait e löim nyakara tehetem a köte lettaztm nem tudnam leirni,de mas sem senkí,azt ,err eani kelle tt . Mindanü tt egyszerre a kar t am ott l en.~ i : a for r adalomban,tamogatoimnak megköszönni , hogy megmenthet te k,annal a 6 sirhantnal amelyek buj«osas om a latt tavolletemb en domborulta es z artak magukb a l egközelebbi hozamtartozok draga tetemeit . Pestre r ohantam es ott Fridman Jozsef n even fizettem különbözö helyeken.Nehany helyre hivatlan vendegkent is betolakod·tama Lattam utcakon,t eEeken idösebb emberek hullait is akikrem az~mondtakt horthista katonatisztek. Tehat nem csak az ifj usag e e s munkasoke volt a forradalom , hanem az egesz nemzette. ~n alldndoan a forradalomer t aggodtam. Nem a z oroszoktol féltettem , nem tartottam anny ira hülyének öket , mint amilyeneknek bizonyultak , nem hittem hogy forr adalmunk eltaposasaval kihivjak ma~uk ellen a vilagot . De a for r a dalom alatt t anusitott lanyha magatartasukbol is arra következt ettem , hogy nem fognak komo l yabban beavatkozni. Anarhiat ol tartottam, nem volt sem politika i sem katonai központi vezetés, mindenki azt csinalt amit akart , minden csoport a s ajat szakallar a harcolt és ott aho l akar t , .Kapkodas , komoly talan futkosas volt észlelhetö mindenhol . Hogy mil~ en r end szer marad azutan nem érdekelte a legnagyobb részét . ~gy kisebb csoport hajlítgatta a Nagy Imre ko rmanyt , fokozatosan jobbra . ~zegény öreg Szabo Janos alf zds . akarta összefo3ni egysé5be a harc osokatt de nem hallgattak re. Visszaérkezésemkor all~pitottam meg , hogy tar saim is s z épen dolgoztak , lo , 15.ooo alairast gyüjtö ttek a gyUjtö iveken. A Szombathelyröl Pestnek vonulo orosz hadosztalyt ~ azokat elöbb Balaton té r ségében , késöbb Kapos var alatt helyhezkötötték . Ehhez a munkaj ukhoz megnyerték segitségül a Marcali- i ttizérezredet is . . , _1 ovember 3 . an megjelent lakasomon 1.L'oth Ti bor és közölt e velem , hogy nemzetori beosztasat otthagyta , kérdezte tölem , hogy szerintem helyesen cse lekedett{ e? Mondtam én nem é rtek hozza, az az ö d olga . ~ kkor közöl te velem, tudja rolam, h ogy bujdosd vagyok és hivatasos katona „ 11 Tele van az egész falu a hirrel, hogy a forradalmat a te lak~sodon szervezt ék Janos batyam. Tudom, hogy ez tulzas, de azt is tudom , bog~ valami volt . foiért nem szoltal nekem is, azért hogy nem tartasz jo katonanak , mert nem vagyok szer inted vallasos én is se5itettem

34 1/

__.(-"

volna,hiszen l udovika.s tis z t vagy ok.O; nem kommunista mondt n ,de Rzerti!'file nsodi..t v i l a bhb wor 1... a l att .'!'-"lJ 'lC. i ha~ o u"' t a lyban" 8 Zol0 a:t 3 .... vrt. it ~ l5 "G ek. Ugy:naz a vh-n min t a ~egyhaz ~ " i ddig , e.r„ek ameddi n e1a vall a l ta ar pic-

a

lis ed'·st . Nem ismert eng em edd_ , n ·mtudta kivagycltk es azúrt nemvolt hozzaz cizal mas , i l letve mutat -üa,hogy r Of.lIDUl"„ista. e nt3m. art ott Ö meg sen~:. nek ert , hogy ha a forradalom eredmenye megmarad es ViZB5alat ~ essz ~llcne,se · ~itsem a vizsgal atna:: . ondtam ne.ki , hogy en nem vehetem k:. ~ :-iyakabcl az t a tenyt , hogy Elvh. spicli.."!ek s n e ödótt,ez pedi ele ~ndo aho::: ?. ..igyxsuly ou~ n lakol j on. cvember 4- e utan i;arsaim eltavoz'taL lak.Usom·ol,r.ia sem tudoL1 hova. ".ijn 01 "'n • P.raatam es Vartatl a fO ~ lem nyeket . 1~57 a j'lnUftr elejen e_y korare i;; e l} ~ ~ ~ , ho[)Y az ejfolyama~ 12 cnbert elhurcc :~ a'Klidarhuszarok i . ~v tik -t-a kózsézböl , köz túl{ Toth T'ibort is . , aznap este haza j ó „ • ig '"7.t. napesi;e megk. rdeztem tö l e , hova vittek öttet e mitórt'nt veluk . J •.u. a , n ..JO'n megvertek mindnyajukat . UeJ m -.... hoi;y Balatonkenes "' , "1itt~k lattam ver n.,·n'!!~i. . @ ~" ,.:.. ...:, Ifi t~s t kihall~a.Ltak es mivel 11 all.. lt\1 bket bUllÖBSfilP , elw.- '?di...:.'\. e ... rn_.i;J ,U!Va meg negyen jötte} haza S ax..o' 81IDOl'ld tak, hogy o '1 r J.: ih ort n.., Vt; t•tek meg 'S a~ a a.nu j , , r.O~ '.r oth 'j ,) or..:t ette el öket . ~ ' Tibor:t: csak az~rt vitt k vell 1 1 'iQ;.Jy •.l „11relj~k '-' t:J anu1 0.rulb.slu:oJ. . Hat ~c:.uer bent IJ13radt cs ötöt suly os •.ön.re~ e~ vasutiti z t.et ha.lalra i tel tak. lmondtak az .rak,ho· y a 11 Kh.d.'...rhuozarok" parancsnoka e s minden harmadik beoszt ott zsi. ~ olt , ik borzallll'3.san egvort'k ö et . N11pon'"!;a. j óttek z er.:b~rek _a.Kasomra ~s kónyóröt..>1.(.:1c: , ho:;.,, eneki..C. je el. y napon akony1 J &zsef j btt el hozza ~ ho y u falub~ oro~zok -r.~üte 2 barc'. .ocsiva l . gy -:>zab·J nevezetL ember1 Jti elöbb ~fogs;..~tan volt s tud oroszu:.. beszelni , besz t?l t az oros~ al reaes~ _: , ~ oro~zok p r nc;.,)r"'oJ~aio.i a.ki a t-rkt!pen mutatta Szabo nak azt a vill t aho:.. 1 .kt.t:i. , píro..,s 1 b evoLi; arilazva és aztmondta az orosztiszt 1 hc y ott zorvezt k a forradal.ma.~ . Kö­ n.Ybréött Ba .onyi , hogy mcn ektilji.l.nk , mert na~ on f'•lt iZ e l hurcoli:tstol • .Parnajl' ~lva vonatra ultem t:s _1menter:i a ecse.k.re ci r"'\.;zni , milyen ere it r:col m i.;. 1 ott • . b . 150- ~00- an lehettek mind olyanok, ak , int politik~i fo 5 1yo t a forradalo ·1att Jzabaditcttak 1 a fe~ha' ~: . ~~dt ~ nekiK 9 jó~jenek ve lec. elvezete öket a BakO!'.Lyba , ott m g nagyero ltw , >eszn"=ip ba.llom az "":.í.1 uzaft; r u dolta.m , ~e l esegem P- en marad;n pedig a k~.· ~n leszek . ~loJ, or:l t t ! l j Ul ator:mak, k,söbb parer..csnckuk aztm .!1.dta prEiID nytelennek l t.tja. mar a harcot L1 danűtt . Saj nal tem ott hagyni öket a nagybi" on„ ta.lans b. b n , ajtin.lottam ne ~ ki k ,'ho'=;y a Dakor.cy hoz a ha ·~ar köze l van , o ha ruindtH:t reru' ny vevze-'i. t , utrn ehet· n~k a hataxon . Ne~jtittak velem. Visszaterve lakaso.ra ~elese em hírrel !05ado~t , hogy tavo ll t ......_ alatt ia a fa l uban fut~~so-t 'jJclen Ikarusz ~s a suomsz,dfalvakboi so.n:e bsrt elvi ttek. Saj.r:..... l & ;-.m Fele s e t , tudtám, hoiJ.Y öt is elhurco l jak , ne,... erdemli meg , ho~y kiezolu- : assam ez knek ~ szemeteknek, fiem csak j J Beles ~r­ de busee;es feGYvertarsam ie volt . clua zta. ') 1ztrakhat"..i.rsz lre y i .rne:$' sö!'.!±özx ea k rtem öt , hogy segits n e~kcszit i ~ nekul'silnket ~sztrianaK . e is , de e y e bercsempesz is elmondta,ho y a mar lehet~tl~u ~t nni ,me~ a sok crcwz' ~tana a hatar~ teljesen _ezarta . lig erkeztem Viösza l kds omra; jott ... d th ; nr ·es k<.:rt , hOz:5Y azonnal 1.0nekL.ljek el , mert bízti>aan tu ja ,hot, elhurcolRE i. .1, m megy e ::!1ötam , menjen az ki n-m ma yar 7 • n itt szillett 1::mt itt is ak ~ghal """ ~ .;_,bi a sz kr
a:t

J'u

J

te is tudod mivar

-

r~d , mene.K.u.1j a ig nem k~so . 11 Nem me

ek :i:ibi j rno1„

„

•

eq1

ev' s iáeig könyörgótt , aztan el en„ . Biztcs 'tlaJYok benne . ném en.-.Je l t et -t sa j né.lt , banem ö rua.gat , niive l att ~ l fe l.t , ho y ho„azu4..c1··n..cresztül j r~ ~ ony· ban volt 'velem, mint bujdos dva.1 et;; nern his~ik neki _ 9 rJ.v 0 y nem tuao11i. bujd 1 aó voltomrol „

bteted 'skc·:c erteJ „s„ b ingosa::.air..l-.at el szaszll:itottttk eUYii kÖZ é li is erÖSU.."lkhöz es este 1: t~- kor atmentunk e~y cime1·eskonlmu.nista zen tanar vill" jaba . A villa o:n.dn.okE:.val j o tJan vclt· rJ.k , ki azelott fa.ns. ykereskedj> volt az mor,ta , ho y mar~junk oda ,ott _1 ° fo . ker sni, rt - min„ · "' ••dta- he. a '..om· 1 mun: ' illaelö tt m.;nngk v - 1 "' veszik a .ka l ap j u t, c.;.:-..tiyira tis..,tekl, gazc.;. i „, ' oani se mer~enti k .... .:- 01, nc y t.i Kossut.t:dijas v~ :::'... a.n•fasisz ta" var:.. 1

)5 . -

miuthn a hazat körülfoetak, de ~· o vacseknal csak a karo r1 tya je l fln+--kezett , de az tiSZtan f o:q~gatta a cs ib0s:r.eket a.l apo san, f' l t em ~ a:ó-)1 onl övik, de nem bantot tala Ha tudt ~}'.lr.olna , hogy a kut;;ar;azdaj a , nawyc l vtarauk vi::.. l~j. 1 I'igy a l i l'llüködestiket .,,Ic t en i~.... a.:::.mazzon keki __ e_..1szer .' , ,

ol

.s este Joska'•.knal vol1..ir:Y a Ju_o . atar napotJC töltöttünk , m'J ..... 1zon spckul a l tam , hoi:-y 1 Jh1;,, tne otthon m~rad~i? Brez~em biztoaan, ho 6 y Nyu~at o~ sen hagynak ~e~nyu2o dni t mert na~ i on !lehvzi:;!l haw ta.."'l e ! !J_azaülr"'... . C"'ajnos l!em !!13.radhattunl , J osk?.eL i~ , de kü l ö:nöue:n ~ Fel c'g ':ge- f ·, 1 tek tölem , ho~.: elfognak es ö is köte l r e is.t:rül • . .f or.rad a l.ifl ut~ n , !llal' nAe;,JOn ft!lt·~k az e.IDrerek 1 m!•.r nem l ehetet t v oln,.. -ib_ l ? eszten döt a z o-~s,..'.cba!l bll j dosn~ „ Februa:r 1 . - · r.. du . e l indul tunk a hatarra. \olt u:~, 3.n egy 1 9 1 ~ ös l..i, dasu L'csz l etee t eA'kepe...:i, -..e az onkivül is ismertem .., b.a ~art jol , r'li~is e l • t ' v ·'t ün k . Köz v etlen a hatarllent~n , ...t w.attyi or döne l az OlOf;;ZO lr k::lz~l'be 'rmültün ':, aki k. r.:szr '3 V et t a.1.1. bennú.nkot , ral~ct akat l ö ~tek fa l ';3 ~;;ppi3z to l ly i-ll l öt te.k ,asnap 1---.:ijr-i l ~ _n 1onatra l.4!. t.Unk

~öz~l ..:ben .J o's!{aekn~ 1 2

1

Ue k i szala dtU>:"lá. a hol t

:ravanq,1.

~s

Or..,,.) a~ er

l ab on , e

,JSZer

usz va kerül tün.ldt

at

6

h ot d l ieglehetö3 en .úl.egsü.rüsödött fo l Jon a tul s o o ldalr "'l . ~ 1 ir& az or o s~ o !... odaer„ tel~ a Dr.l.Yü.hoz , mi a hata r von alt Ól 3) 11eter:re , e.:;y h o!'vat ember tan aj a ba.tvv o ltur 1'.:~v j ugo • . Cl ton ! kisc.rt ba lienn ünk'3t - rr1 i utan a horv ~t ta~,yaja'm n a nagy ja· 1 b al l eDsari tkoz t u..'1~- ~ho lj ~cra . O tt &Z 011.nal dbl l lgatthk b3nun ket ·:?s kül önöser. 1'.a:·G:m.a i azo l gala.to'!lat f i :- tat ·iia.tt . \Zt -1ondtta.rJ, h o 0 J nerr. v o l ta.;: h.ato..'1:i , c .,;ak .iz e l· SÖVilai;;haboru'ia.n.. f'crr~dal OJl n l.,:t t OSél_ röp l apokat o ... ztogattam ?.J 0.. köz s e g i Neaie t i . '1.:t'l \ c i bu n vo lt ~ . -Kert 'rnz.atiiskol d.t v~.._!e 7.tem ·„rs . ·a„~ arorszagon "'lagan'{'e:- t " sze t-3 ..... vol t , e ielj ~:: a. i\.O .:i 1uni:Jtf-.d.r ·!lve ""; t ek . tfusna2 , e : ;ibo agy ali tol agos :fö'·ert ~sz , ;f'SÖi.. b 5 t $bOl a~lo bi?iottsae"- a kö~s~.li tanac sLo l , 1 1.1 alabb if; az t• mon dt.'...·r- J::t""sett fe l JG azt :n.ond lia.k, ho•„Y nal:ill: e :..::. ol Jan :~·-,pz ett negü P:crt eszr e V1-n ~zmm(: _;ti.!{ , ::.?i!.~t en va.ű..Y o k , k' rt ek, ho._,,y ma.rad j c• .k: 0 1;t .J u;oh~r.~·ö 1 ert ·,s~ i a llar; ::i.r~nak '>s 6: „ ~))0 dinart fiz~tnek havontr.t. . r:-em l!larado.:.. , :..ondt ko~1nun i13t·1 a l l a mban , ma1•i:; un _1 ... m vag_' ok :tom'UUi s ta e.e 1-,t is csak a. b1=' jom ._.yül no meg m~ nt ö l h a.-nar--." "Ja 1roüll'!lU!Ü Zm:..t.s~al . u&. 0 ~1o n arösködtc . . , -.arad ~ ak ~ v~.n.'1ah. na1 uk In Olldta!~ mag;ja.~ o c e"!l:_.;.,raci oban ... o ..:an 1 a;t,O!{ lind l CJ~ . . e-..~ti.l.1 u~ l„at . ~t~ orvcfri:pro:faS SZuI i s van ·•ond ~~ a !tö '?l i !·o.!'ha.~f1ari.., e lv isznek ahb.o z; nu t oval, kcrce"-:ze!l'J. .'3· t ö l e ii l yen Le l „ e v,„.n Jugoba.nt . iondt~m. nel„.:L!.r fö l ös 2.eJ3Sne„ tartom 0 ...1 uunni , .:.t t:rt er. n e 1~;tarok Jugct ....n. maracn i. 1 snj e.K I!.ezzem meg a kert3sz ~ tet nonc t a· t t'. l V!pzn ek aut ov a , Fs l e sege:::i addi5 o tt..m:.-:a.d es mi i:s mindj J.rt vi <Jsza j c5vtü1k. t .,.n ere .1 ek et.J GdJl sehova mo.'..'l.dtrun csal. ceoporttt.l, ca !>~za l is tcv9.bb Nyu~ tr- , i~"t n~m J'=de1„~ l se-n ks rt'-Lzet , sem e..:;yeb , erts~k 1.) 0 , hogy ssrül _ 9 n kör ' l m'nJ
~wrnm.J.ni~ nus nil' CS

mond~&,• , "':loqt

u..„J :tn öL.'..il· ne:nzetine

!it::vez i !:: k ot'.1.munizm•1s11.K"'t , de ma j -i jönnifo{ina 1• az oro- „...' ide "'~n ~.,. e:t9.po.1sa k a Jro'Il11nni Zlú..l~ :il-at , n i:'l.t l' i :l->0 r:r·"" u' l 1t.U1ka t u i l takoz ~-:ík '"~ ll'lgt&k"iilŰdj 1 n ; :n_1-:,t "'.l.i azon vitazLt, ;iogJ éirölptcé el . J: _::,z\lhettek gondo l ta.11, ninc '"' annyi et·z~t, , iogy

l 'pre

csal j ato~ ~s

visszaaj j ato·.

S_.yh~t mulv"'l egs re.;..,elen j elezt~.k , hOu.i aznap ""sz"kre szal ~ i ... anak hennünkrt . s·- \ll~st.e l;::öl :.n ie.nt em. :e utoljara. az udvU'r"" . :ro::_y Of 0n az iroJa e l öt h:.i l aJtam el , a. i '-or az a j t on j önni .,.-, ::•-·t ki az az u . i. • B - szd„ ~ aki o 'il).erkrn',sünkk:or tolnmc s.itj C:,n kikei•dezutt h<.n-u1ünJ~et . VcLi<=>:a 'zett ~ fol~ oPon. s 9rf· t ma.~Jar ~~ggfl. l neve:n.en szolitva. behívott -:iz iroa&.ba'L1iaz lt.Pt'a.n, ön tud r,·.. l"''t'ul?" k~rd ezte-:i . •• .?eoten keres.l.radel miztem" t •Jon:I j ·_ o ' ~ovacs L.~ „, itt 117 rrr-rs. ... j or_ t.~UR o ba l'l 1

°'

akai:, hou.Y 'tJ:cik arr a.f a ;::i~ j ::.t ~ zdakcbcn ...'.liv o fe l Jrre :figyol m 't , a<"\ n •sz o'l jo?l _aen icin~ 1: 9 hogy :-...n önnek ezt -aondtam.. Vigy az~ o!l , illart mi:nde:.'l.ki tud r. ~ l mk U1!l.by arul besz e1ni „11 dlond t am ~eci 9 bo.:.;y en azt sel „tettem es lt'ordazte1, :!:i. . . r„ mo~d ja , hoe;y ne l!_arad j eJC ott? s::.·re CG a fött t. szt at i s , ha l::.agyr i -G_.·~m. i l :1 et iA fÖ7,1,".'.JE• • bt..U Oi. w10(? J.t l nnul patkan_J 0s eg''rVal l udekkal öntöttek a. kon derba , büzös v olt a.~ te l„ Szeu:.\.·me.;dbb embere kne 1( nap pal is

36„

bekellett fogni szemeiket 9 ha n~m akar tak l atni a prositutio minden valt ozatat, mivelhogy vadidegen nöket es fe r fiaka t er ke~es s9rrendjeben összefektettek. Közöns eg es satoroscigany-ok,zsebmetszök,rablok1 gyilkosok vegyesen együtt voltunk.Nemt kel~ hozza nagy kepzelötehetseg , hogy mi v-oltc itt~ , j~el arr~ eb redtünl uh....a-1.-aTl~ 0-1- d-meg~ stb . stp .s z enny es, piszkos kar omlasok közepet e ."Kiszökdöstel a v ar osbat e s ott re szegeske~tek , verekedtek,garazdal~odtak„az öröket leütöt t ek, Persze a meg torlas sem maradt el;de a baj az volt,hogy nem csak ezeket a kana i:. "il.is szennyeket btintet t ek,hanem az egeszet „Ket - Harom auto' U. D.B- as sz~ült ki a taborba kizavart ak_a nepet a z udvarra,szemely es h a zkutatast tartottak e s a mi ' ki s elelmi szere volt az embernek;@mi~ oraja , gyürüje vagy eppen ruhaja eladasa utjan szerzett , hogy megmentse magat·az ehenhal a s tolTelvet t ekoAkit elöl- utol t~ 1.al tak-gy ermeke ket , nöket ~fer lfia.kat egy aran"t-- gummibottal vertekt a gyba ...föbe a..ahol ertek , 11 pi-szkos f asisz t a:k11 kiabal tak az U4D„B-sek-.Egy alkalommal mondtam az U.aDqB . pk-nak,nen -ev ettes s a k ki magukat azzal·9 hogJ7 ezt a szemetnepet· f asisztanak Íievez:1-k,h1sz-en azok urakóHat nemtud~ ak,h ogy grdfokat_,, barokat , hecegeket, ministereket;hirneves politiku.soka t , magasrangu t iszteket vegeztek ki fasizmusertieppen e z ek akiket most fasisztanak magasztalnak -fel . Mosolygott rajta a pkqmondta ne~t ud~a elke pzelni milyen 1e hetett az a forradalom Pesten?ha e zek az~emb erek csinaltak a forradalmat4Nejigy~e mendtam,hogy e között a t ömeg között 100 is van akik ~ f ur radalomban tenJ leg r eszt vet teko Nyitva v olt a hatar es jöttek ki a k asszafuxok , zsepvagJk ,rablok a t öbbi bünözö k,m~rt ko.t:llllunista allamban mar n inc sen kiktöl lopni,hiszen nincs en maganembernek s ei'lIDijeóA cigany is azt mondta, elmehetett ege sz honapon keresztü1 koldulni~amig egy ely e

es

valamit.Savanyuan- mosolsgott , min tha talalva erezte volna magat9Nem örvendtem elöttük valami nagymegbecsüle snek amugy s em,s zmmszedaimat es a t aborvezetöseget megbíztak mar odamanat elünktöl kezdve 9 f-:i.gy el j ·e k, h ogy mi't b esze lek. - ~ Odaer kezes ünk utan parnapi!lulva ,. jött egybi.zott sag a Menekülügy i Hatosagtdl kertem öket,hogy Vigy en ek el onnan , mert a 'Vi s-sza'dasvesz ~ ly e f enyeget;rangattak vallUkat imaj d int ezkrdn:t,k mondtak.-vött egy amer ikai bizottsag 1 az is igerte ,semmit nem ~ c s-inal.Áztan jött a svajcibizottsag egynö v-ezetesev-el az1. mege rtett es azonnal lista zott bennünket ~~z vol t ~ s zerencsenk~mert biztosan vi~z- szaadtak volna.,.Rövi-d del a svajcibizot tsag tavo-zass. ut'an, egy Csapd nevezetü civil UoD~B.-as es4-5 egy enrÚhas jelenlet 3b en kihallgatott Felesegemmel együtt, mikor,hol v oltam es mivel g ogialkoztam Ma gy8X-o rszagon? ilihall~at asközben egyszer az t kerdez t e tö lem mosoiyogva : "Nemismer- ön 1 engem,Kov acs ur? 11 Sohs em lattan mondom„·•nehogynem ~re mj emleke-zzek cs ak vissza a siklosi Varga pincer e t 11 e s a ~- többielmek szerbül mondott valamit 1>Lehet; 1 h og,y ön emlekszlhk valakire , de az nem en voltam , mond t a~"Biz tosan ön voltker em?azt is tudom,hogy ön egy v eszedelmes antibolsevista„" Nem i s tagad om azt 1 mond om 11 ha nem az volnek nem jöttemvolna id e2 ebbe a szeme tbe. Meglepett a Vargapince kijelentesevel , hiszen ~ oksz or napo! kat fetrengtem abban a pinee ben ?amikor nagyon bujni kellett ~ M~igerte ugyan jhog 1 "errö1 meg majd biz almasan besze lni fogunk 11 , d e \l el em többsz ör nem beszelt„Felesegemet meg haromizben hallgatta ki ugy anazokra amire elöször~azzal az ürügy gyel , hpgy a z elözö kihallgatasról az okmanyok elvesztek.Amikor indultunk Svajc ba, akkor t e ptek ~ ös sze a ~ölösleges okmany okat. · · Eszokröl Bres ztanyi~ara , onnan 1957.IV.28-an Svajcba jöttünk. Ide utazasun] kor,meg Jugo
37„

Egesz taborozasunk alatt külösen figyelt Lan9 L~jos aki most a svajci Ma gyarok Szabadszakszervezetenek az irodaigazgatoja. Ez egy szocialdemokrata E osibesz j aki Jugóban allan~Óan az U *D ~B-vai p~ktalt j szabadkijarasa vol es gJ gya)a'an , az U_ ,..])l> B„auto'javal hozt~k haza a vavosbol „Az a gyanum 7 hogy ez bee~ sz G t„ r _o lam annak a hölgynek is , a)ti a vona:tba.n. f el}rerasett-...E~z~keIL a.... t ab or.7.f ve~etöseg is 9iszestarsasag volt „A nyug~tro l erekzö lev~leket 1 villanylampa­ val atvilagitottak es , kiszed~ek belöle a dollarokat es mas nyugatipenznket. Svajcba.n.... F~aµ Olga Stoll aki ~sze!cen a listaral felvett, arra kert ,hogy -vallc: jam el egy magyarhaznak a gondnoksagat , sok csioesz van a hazbancsinaljak ott rendet mondta~ hazat egy Loche~ nfiliü epitesi vallalat tartotta fennjahc ~n is mtlllk?-t kaptam,az epitkezesnel . Azt igerte Stollne e~ a vallalat ( pit2e vaietöje~hoy minden ha~dsagitamogatast meg~apok 1 a ca~b~szekkel sz emben~ Fe­ lesegem főzött es. takax~tott a csibeszekreoA csibeszek 1- 2 h~tig dolgoztak, aztan heteken keresztül ~~pp9 nzalatt re szegeskedte'fcsav~rog:tak.a. v~rosban. Botr fuiyaik mfatt a rendörs ~g naponta lat~gatta ahazat , ~jj~ l nöke; hoztak be a hazba; a w ~ c -ben a cseszemelle roh ditot t ak azert ~ hogy engem es Felesegem maceraljanak„Ta.karit-s on- a "Hoththy , fasisztakutya 11 mondtak a hatunk mögött . Megfogtam a nepet esnehanyat botr anyos magaviselete€rt 9 vagy ha etke z~sükat nemfizettek, kidobtam a hazbch „Míndent megt.ettekrhogy megfelemli tsene k , SZO·bamajtaja közeleben" egy folyosÓkijaratahoz körceltablat raktak es abba celt lött~koMondtam·nekik~hogy csak ' atommal tudnak megfelemliteni 9 mext en mar a kezifegyverek veszelyen tulvagyok. A lövGldöz~sekzajara a rendörseg figyelt fel ~s elszedte töltik a fegyvert ~ Az ugynevezett ~agy aregyesületnek Dr , Kismarjay Tibor volt az elnöke , akinek a Felesege z1üdÓ„En ezert nem iratkoztam be az egyesÜletb e 9 amiert az elnök neheztelt~ram~A csibeszek az elnökkel j6ban voltak, ki t udja mi mindeni beszelhettek rolam Kih:marjainak. Egy alkalommal Stollne gyül est tart ott az egyesületben amelyre St ollnet megti$ztelve , mi is elmentünk- a Felesegemmel „ A gyüles en Kismarjey is f elszdlalt teljesen lenyegtelen ügyben 9 a celja az v olt csupan, h egy kije lent se:" arra nagyon fogunk vigy az ni 1hogy egy esüle tünl be se barna.inges , se pirosiMesek ne kerülhessenek be" „Ezek a .kijelent .2 s :ek r kem voli ak szanva9 egy alkalommal tudommasara is hoztam 9 hogy nincs is szand3kom addig semfuifele egyesületbe sem belepni 1 ameddig_abban ~ar~a~ngasek lesznekqStollnetdl tudhattak meg biztosan 1 hogy 12 ~vig bujdo.stam otthones most is alnev ~att elek, azt hiszik ygilkoltam a Nyilasizmus alatt~de a hatc s ag is az t gondol~a es igy nem hehez nekik a Rendörsegen zaklatasomat kies2 köz? lni it t . . ' · .. _ A Magyaregyesületben 2 spiclicsoport dolgozik, egyik a kommunista csopr1 ez deriti fel a kmmm» Bí Kiia .k:& a fsis í takat , a masik fsisztacsoport ez der i t i fel a kommunistakat es hogy ~unka ~y egyeb elönyökhöz jussanak1mind a kettc besugja azokat' akik ugyan ne!Ilkövetnek el semmi. bünt , nem is partoskodnak,de akiket a hatosag nem lat sziv asen9mert vilagnezete nem egyezik meg azök,de= mokratikusnak nevezett szok~aukkalp.Ki~marjayt kesöbb a @aJatcsoportja buktE ta. ki es helyette Farkas Laszlo allitdlag volt hoxthysta reptilö hd~y-ot valasztottak elnöknek~Ez az ember otthon a Rakosi idökben , esxiegyetemen merné ki oklevelet szerzett.Tudom, hogy ezekre az estl tanfolyamokra 9 m~g a munkasok közül is csak a cimar a s komfuunistakat valogattak ki , nemhogy hortista tisztet oda felvegyenek. Ha felvettek,azoknak kommunista erdemei.knek 1 kellet1 lenni es az Haza vagy nemzetarulas volt . Igy az ö idejeben sem leptem be az Egyesületóe 9 t ehat maradtam az ö szem~ben is tovabb fasisztanak. Kismarjay egy tarsasagban azt a kijelentest tette , hogy a Szabadsagharéunk nem forra~ dalom,hanem gyermekpuskazas v.olt~Egy s v ajci ujsagiroyaki a·tarsasagban je~ - 1en volt , felhrott az asztaltol es kikerte maganak a magyarokneveben., hogy" a magyarok Szentszabadsagharcat ilyen kijelentesekkel beszennyezze~~Alkalo ~ adtan is megmondtam a velemenyemet1ha tenyleg gyermekpuskazas lett volna isiakkor is kötelessege' egy magyarembernek felnagyitani , hisz Nyugat igyis közömbös ügyeinkkel szemben~Következet~ a masik diszmagyár,FarkasiLaszlona1 az esetecAz oroszkövetseg tagjaival lakasan es ' barban"ko'ügsistencialt"azok~ kal baratközik,akik megbeostelenitett~k a nemzet anyjat,testveret , felese ge1 akik1 annyiszor leme szarol tak lpainkat testv3reinket, I'iainka . . Akik el tiporta] gazdasagunkat rnemzetikulturanka es szazezreket tettek foldönfutokka , bazatlanokkajhontalanokka ~ ' Az Egyesüle titkara })r . Dobszay Janos aki - iskolait a komfnunistalmal ve1

en

38 . berre kert e a ha lalos i t e l e kiszabas a t „Egy a l kal omma l eg~s-z v e let l enül egy mt -gan.haznal nekam mondta , tölem kerdezte:~mi ~ essz a m~arkoropav~l, a=rs mar sm.:ni 'züset: ni:.0..cs?" • •!a jd hazavi szi~ s e l adjak a '"1. E . H- ne' ~ mqndtam .Az óc skE va...,ak , rongyok „s e69 bb szem'-te;,yJj t ö!'.1.alyet nevezik ottbon 1. E . h. . ·:r-:::....iz ~ti VaJ l~latna;r • ..ft.agsz~ ...sel te r.ia..,at , . . eó.=8.n.tot ta a. valla t 11 nemie;y ?;onao l ta._' .ino;idta.I· l yanek ',s hasonlÓ'·b ol tevődik ÖSbZe C:i {da ,yarok -~_yes !.leta . Va..'1 0 0~ ,fo_„esz t eIJ' Szay...szervezeti „.A.n.k~s Szö v .,,ts~ 0 , e~y nav.} O:.:l der~~ , be c slil <3tes ~ l e l ·asinn.aar rk .l alk~szet,Y a~emi ·tanar , a..~1 8 e"'zt endöt tö l tött "1 ezib '•riai bünt~tc :fogol y ta.l.J orokla , a l l i t ot-ca fe l, p.rot os+ m: so.:....., ;.,:atolilru.uok 1."~SZ\'eta lcvel eg„ a:rrnt . Hat mar nem bef ...ll'a..!od·1;.~k ide is e .„arJ..i .&!„ussal f ertözott emberek? _'fl._.l'.l.ek ~ z egy e aület:r_ek var:,:Jo k ta5 j a , de ne mj aI:' Ok !de.l!L'.:i f ~ l e össze j öv ..:t eler~ s em., n::iLn:fo,„om ü~ sL et f.'Ob.a o l.v an em. ~i:e ·ae bizni , a.n:il! me,_, a kezü.ket:il i.s tap;t ra ~ a l.t ~ !~ t etsz~sny i l v a ni tu~ v ~gett ezekne~ a ga~oknak . · Lo c her vb.l l u.!. ....tn~ l a. Pallt:I agyti'tt i vo"tt a csibe szek.Jre l, a -:i1„ f cl l: iata· t ~l.. , h06.Y n.ehe7ebb .:::mnk~r..i oos~on be . „ 6 y • l.tr.~ lom. a l falbont~sho~ reniend.alt • pall t-r , .no.nc,t':l=: neki,nam -egyek, rue:t:t en6em .konnyeob munLar~ ve·~t fe l ~:..2a:t.­ l::: pit .r~ezetö es :l fizet semet is ahhoz merten kapo.n . Po2z ....fo1:.. ot t v1=1lem .ki· s.o lni „n.ondvan , hogy mo">t ö parancsol e~ nekem c.zt \cell t enne!I' „d 1i t _:i3.ran csol . i'i._.yelmezt etta~ , ho'- .:1 ~isz"te1.'HH::besen beszelj~n 7 mert nem e!!gedcm m'-' 0 sen" kin" ;._ 't _„0gy ram kiat.:..ljon . ... g hangosabb volt ' ecs des~ :Vi1':"' paró szeruzam vo l t s kezt r.L H'! s futasközben .. :...za.l hallagettattam ~ l „ t Pa~l crt mas '>pületh~ü rendelt "k s en m~g 2 i„~t:.; Ol.t maradtaPl • . ztan felnondtn""' ~~elmentem a cE:gtö l es a ""ondnoksagot :!.s ottnac:J tam „ lJj 'i:~ ~ azc:::;:. t.;; a, .1 jelen:..e i helyemen . Alig voltunk itt egy pLrnapig , jött e~ dete\tiV es kÖ.i:.ö l ts veletn 9 hOgJ leteleped~süriJ el kapcso1utban , bizonyo. elöz~too ID~~~ll.pi;-=ok~a Van SZÜA~ ~ · Csodal~ozt . e~ mar ~doig is , bo~y ~ Si b~sze.knek met,;1olt az AUsti3is '.t\.. es ne-... .ri.Y ner" tc...... onnolt1=1n"1 , ror.s valami ni'1CS rend jen + ~oet azt&.!! a f'ela.d o t -t J?·i:·d-;sokbt'l latt11m, hogy n,..vn ~ t. elep'""d' .... e l ..cac ·ol :-t 1 • n. n~0moznak,harAe fs l j~le~·~ett.J„ . i~"",ektiv egy . . . qid9tolm~c:.ot h o z o t~ Ila.3~1a l a..1..i -.zinten 11 .criagyarrnenekült 1"i v oli. . "l .Jlsö ke~a · s~k közütt Je.t ·~fe l a .t.ete. ti-v a. kcrdest , hn~y egyeznek e a~ o ,,.,a.::-J..:1ai.:n?f;gyeznak n!ondtam . a. rec.i.Jztra lasnal fel vett ada. to_ :1.0 ~ '.)lvar„y on «""Ii .... c;a1val csak az 'n "'"c.t"veny es:; ad c.,i.tairn:;;ama:!... n.~11 egyezik agyik ~c·L 9 m..irt al~.1.. ev9n vogyo.k . IUt gyil kol t,am meg'? ~ ~a, . . -lrgolb.l o u. lllOi'-d tam , mart ke'" .:.id.1oruban t r.~t forrada l omban i.3 ... :.szt 1ettem,11'- J t t1:;;m az el l ansegre külön.fele fEliI.YVerelJ~cl, .bogy talalt- e a lövadek1;;. ~ , , igy ~ _ azt neat; do t a .... t sen: tudo l 11 hoe:,y ~ yugr:i.t.Oh ez,~ -t gyilkÓssagr..ak :::iil ··._.11,J..k- e \<::1.~ se • • ie. ~nr„ak mi~.:.ósi„&Ji.K \al ÓJzinü gyil" ol u'"'.m , a~ ázt nentudo 1 '];- Jrr •orJ.·1ani , lJ.05Y 1rit „ ·.z ~„.; gyilJ.os-al!.g mondj \a.a"tektiv , !1a ri. skeppf?n nem ölt<J-ri ./f/:ili,J/;i -1!.dö1ol. 1

v 'l_;„ m?is ha:'.:;osi.a.giszerva k sz"Dktak gyill.1 ol::!i kb-rd eztem?

t lm'r

ond jr.i n

l.

··

sem

~z ok

agya.1·orszagon . !il:dwr mi..:r·~ visc:.e..r alne·rrt !::erdt!zi . lfa elött a tol a.S.cs nem felelek a k\;rdcsei1·e , mondt.1.~ .·ca kert , 10f!:i irjak e.;y önelet :;.jzot

a1:;~vt a~ ~u~ , ö majd~

e j ttk meg a

tor

~~j3Z

ki

tolcii~cs~.kkal l~forcittatja

vi.J;~ l atot .

es annak al1 fjan ,

1izsgela:t l e:f'u~ 1.n1.i~sa~ utar.. e..~ \USwe:.. t megkaptuk et· s. .... ota a 1Je1, ~ktiV a 1 .c::.jO,b embe1e.1 :ctt.Naeyor.. rendc , Jdrt>l{ , ~·toligens cm.tii r mas .hatosa& kr-llerr.e\,lenkedni a1's.rt ve l.Ei: _addig mi~ rr.i.nc_:;.J 9 jart közri:: , n..c...,y ne ba:ntsana k rninJre• • 1ert mi becs U.l a"t „is r11 é:L ek vagyur..: • r j }·.elyamen ,ig„ i-ar lap eltelt:..vel , a.h.ertesz hivo"t!t magahoz,fUtyt.lt a~,y e"& ~ ,i.:j j ~vul ::.ntebetett. • •...indtam ne.hi , ho~y mi magyarok :i.lyen nye l ven nem ei·tJ.n k 0

n'~knh d

„.

SZOLt~k igJ bivni . S~ dlj on CS~Á n~metül,mert P-n.p.yit ho,s.y mege=-tjLik cgym8.u„ • . ztan kb . fel:..lfi~ neill vol+ köztünk semmi baj .

kutyat

tudok max

Azt 8sr.;!'e· ve ttem , rJOe:..Y ö ös az T.;O~t.'"' 1 ?nbesi tó - aki sza nididejt..;11n allandoan az it:i.tez;etbe1 ta:tozkoaik- a kc„ tt~„er.. ol~o ... .llaJyarckkal bes7 l'.<..)ettek es • j j :1 "!.a!:asom kö·

o

{,~il

01a1 ;.ro1;.1.k. Attol1r:.ezdve .Jirr.Jeg vele"' "7Öt;eztet i.t1 a. nehP.zmunln.„t , ~e nem V\3t t ;; -figy elemi) e • . ;;y szer .t ól-pcsöt cs inal': mlr. "T!"' ·u:s: 's az ö ü y e+ l~nscgc miatt i.~]unordi tot" . ppe.n ~6Y na~j J<.ötöró.KB.l ~pacs V<' l t nalam ~s a.-;:zal .felecsapta.: de :Jluro'tt ~s n.e ...: rte . tdcko..i. eu ..to.gyaraztar' n~ 1·i , hof:>y nem e i , -'hm i!l61.;; senJ i..:1e ho~.J ki&r a lj or... .i.'a....,, ilKi :!ll_"l1.6 \rd1..ic.~:r.-a ÍS me<:.>,kiserli , azt megütC'lh _.tan iSIDut COl· go·1.tunk ...i:..:;' ~ t. t ~ \'.e~ ~egbdzi. ...·u.."'>liUs 2:3 . - ·:.;. kaptunk n~-e,- · -=>emm'?l" id ~ ~ 30-r~ , :. "l.f;eru l/!l - r"" , t ~1.c~ ~gem 9 11- ra id3z·~ ::..., a. k' m1,, 2.j1arito o~, tály ...~e • ....,~ "'e a.z 1d zesröl m.•• · ~ lO_y ezek na. fo!;,)_ 0 --: 3-karna ~ csinaln..i. tt.,011d'.:>lj.3s engem dr.. tö.J nek mire FeleseL" _ .x.kazik é-B ö t .1l .r nem „r~ ll sokat v "'rni :nino.ent bei~mer . i'n t'.ldtam., l-ozy nem lesz a nagyfo· gasbÓl semmi weze.rt agviitt m~.nte ·Bl~ciµ...,.Am"",c,1 1 /tJ Q__-~ !ll , ~-.).. . • · --- T ...

cive l-amint kes öbb megtudta.ín Pics anoni örm .-nekem a szeme l yadataimat ke z d te i ern~ . A n evemet l airta ~s kerdezte , hob~ ,1e l yes~e amit l airt . Lattam , tud jP ho~y a lneven ~a~ox ,c s~k azt varja va j on ' n f f l faddcm - e i'.!b.oam, nondtam h e l : es , de· az a lne vcl.'ll . "".ühösen kiranua. i;ta . 1 .tJö l ·• pap irt .)s l:i·3b~1 va. ond t.a . h ot;Q mi ext n.e.L. ~ ·:1lo.f enged - ly ezt e a Kovhc sn : v t ov u.u u i hasznala tat •. "asn.ap ::n \.,}is 11::. V'::. L ~~,,, a Kerületi IJ(?~enr ?ndör3' .,:;re ugyan az ~rt , ho...,~: kic~er', l ilt i.J~olvany0mat , .:iert a.Zt Bernbül kövate l il~ . Hivatkoztam a.~r , hoJ a ~nt011alL„:n t:Il eJC' lye~ ~a ct. K.ovacs n::~ tov~toi naclzns:ratC.t , a. '!.\Kor 30<->.Y von.:.iatj a 1e azt a erüle.t . ••· ....,r J ·id - oda te l i; ' 1 c;a t as ~ ' ' . ' f ona u „... an az i. s meg•' ..t;1.e;,;J t~. t.:..""1SO l va!l.JU, n_a. t • P'.a1·:n..~p iC~ 1 vu UJLa:t. v' r ,,!JZ.! t •~ t örv ''lY a3 novemre . hrn1 t parn;i..r l"' ra s 0 J Lev e l .a se:: l~'t:íZervujl, tehat parnap a l at ·t Vegl:gfutotta.l„ n evem•rtel az Ö.3SZ8S hivatalokon • . z a gya n u.i , hoi(J az örm. k~za v.m benne . 1 iszoli,.~ltattl:l. nevemet a. koi:imun1staJ:n d'v... s ho:;,;)y e l tere l je mag;a-01 "i. 5,:;anut , <-'>ondos.:;..odott rol a·, houy törv~nJdSn~v{. ..röl .iru.....,o_: ii;. ti:.domast szere"'zene1r, hoe;y vc3li2.. ne lehessen meglillapit'1n.i 1 ki szoloE..11.a.tta !~i törven,y e s n~- Vd Vlt; t • · ,

aL

<

, .ie ·b ,ivesen 'írom l e de nc.:'biolna tc l jee a JO ... z .... 1clo.:u, :t'"' nem il.•nal'!l le sze a elni valónitat ib . Tal:...n ents tUkü l hozhatom .r~l~ gu\ro'l :"Jee;feled1ezat t bajtaraainzmak; houy eanlekru.enyükat kensszerhelJzetükben kö\ett~· al, z a lla do za} lat as# ~~ veres· 1.á.t&"a ala.t t „Berki ör„„. a 1., ~ t>t:.. zörm DJ i ~.I. s.röl , est er

Gb.~or cfö . a v . p rcs i öI,51.'öl , lál ogb Ge,zn ~· . :ö.: .• a k . v "..ri n3a"l &loszt- tch, ol ah . anc. or tör . . . ~ .'Diharbol ren d'" zc.res ·~vh . spicli k . Ezei~enkíviH 1.al lott'i.r11, h o gy :l T;ori •• a c.-s zt- :nali:: leg,törb resz ·t , de örsl:elieket i s addig vert~.h. a. ml.g nem v3.l l~ l tukx! a spicl~s.edjs~ .EujdoEok!:~k iratlan , ce s~i~oru szalal y vo l t , bogy til; teh.et , vi ·tc~~er..E;·t , esendöré~(.t , r~ndöröket , ~li ranoit , fö~z . bira · . . t e~ oüntetö biro .:at el 1ell .rerülni , ''lert ne~tudLz...ttt.. , Lo...,y .Y.itet veruek spiclive , ~e eze ~

jg alla.ndo lvl.i.. megfi óyel' s al t t allt"'J{ . . • Varga '",s joe ltör~.„p ~csilakos a.z ]j a lli totta r~c ke ~ , hDJ .:-·" . G G.l.' HÖffy G "Za .al ads- s e l v olt eL-:yütt r..adif'c1.;,sae,ba~, min.den i q_ oly ha1·abuc.ott ~ra , .., :Höl tt..k , 1~xt fogo l y-tartJ(;\i ellen spicl is ~- ect'et t . _„ehet „ ~ n. Kislrnn..f',~ l e...J:1h::..z .!'l vcl tam ve Jt. dG mar ott :;,em \risF lk~det t Uct,]' „ mint illett VO l na . GyS 7iirall },.j V J;tkozott demOkrOI: 'tikus elöljd.r oi· miVolt'ara es lereste aíJ.. vdjeibe!l ~ ~.wlavot „ iP .Je......, e 1):?r Elem ' ere 3 i d at,en.v e1·t ma~}ibah akkor sem, 1:..1 B.7 ":le:r..t ('nC '!leg a r i t?f>-lo'"l t~a be l em ön· tö ~'te az !E-.ten , n:kkor fo l yon hi az t:la tammcl , d :ne1tagadom sohr ~ r coe't Pesti I sván cs ö . a.lhdgy . Ber.eg:ffy a l ed.:J . v . fetery h . edE:i. 1 ( .iez 15'10 f „ ny u,.=.Jljat is -Ka-, pott:} , J illJ fszbiro( ;ezis 5.0 f arl.iUc.dijat vf'.pott . :)•V'h . spicli hir-:.ten allo· J~e.l .• re eze ~. .en1„iv Ul tömbr de.1ten , l el:i:>t etlen lui:t"ni ~ rt. vtike ·" anr~J ian vann llt . _1eg e(,,jy·tra...,iJru.„ eset:Szil a...,.J1 c ~':5 . ör!...t . nepit l ettel(:zsido}.: J .i.elak'=.Laz· tottak 1 i:!7:.c.al vadolva 9 ho5y .:> aZSiddt Tiec...ölt • .h l{öt~ l l6SZ8.kadt ala'tt· ~ c,.h.kor i.s l[;.l.ngoztatta "'~ ör..n. art, tlétnsa~at mii:~ alöbb , d ... IkoI!.l kegyelmcst1 ck nsk,i . ~oY He~ navezetü ~ i klos ~ ~sido n~hanyad~agava l ~ 1 o~rott a bam~sz!odo zsi,ot>me5böl : e ü:-vi„ t f elhuzta örm- tar Ba jtars:mkat , aki , -kkor .mar kit,dta nemes mö.5 J ar l e l · k~t . Hbromnapmulva ~za jöttek a"$a~~a~raikbol' a4o! a zsid ok , ~Aiket sze~eny f 7.:ll~53· i örm . 11 Lee,ö lt 11 .Itt, ~ v ajcban ,l Se.Y mihalyi nev2zet~ \vhs . a~ i a tifza • lö ki d uzzasz.t .jn.nün e l, oroszfogaagb ol visszaszalli tott es i tt.hon isr.ic t sul.y o s :fogs&.é,r·a i t~ lt >a az embertel en ban asmod ellen f ell~7.a.(:t Ba jt~.r ain..r köze lött„ ~e ly a.l ka lo:".llllal s o k lu.. l'ott e~ sebű3ült l ett , ma is sza1.adon €.1 , ·ert ni.r:.c.. r~ töxvJ-ny - mon d j ak-ho,:;y íele ~össegre vonl.as.;ak . ( .Tórveey csak el l -.:lnom van , m'

am.1..tgs

bel em

nemfexkö~hetett .arx ' ozs~u ltjco~asom ~latt

:)

vo l tam ~inden ~ s ~ind~n i g . Vol ta.:n .:inds2.enty i s , öret_addZ9!lJ o k l ati.-:.1 i s ve l t ek ' amikoJI ~ jj ele ~~~n t , hol eo~ik , hol ma~ i k tem~ lomban , titokban ~i s~~te~. ~s ezt masnap az auto~u~zo~on sut ogtak e6y~asn~k .

40;1

idonki t megkellet t ha~ynom hit eben , e l~ oruiolasaban , mert ez is bujdos~s o~ s az ~1~~~. me~mente~~~ szolgalta. t szelhamossa n-k mindenagazatan atkellett esnem,sodort az ur !i:lagaval. e egyet nem tettcm:~oha se?:kinGJ;: nem okoztal!l se anJa !p e erkölcsi kart. a.gasra e .clt fejje l me.

credw~n,ass·get

hetek vegig az orj;lzfJ.gterUlotc..n ahol Jarta.m 7 nem fo nak raf!l.1riab~lni ,hogJ '!la~ ~ . Az

karositottam v _

er,esz 12 . oztendö alaLt,oint mar irtam is e yszer lopta.m.fat ~ de ~ \ ;y on simo~atj'\"' az ember ,akkor is hazaf!as k5te1P. ss~{;e­ m':!t te.!jeeitet ... u....i, .ert az alrabolt nemzeti\'~e.yont szereztem vissza„e. nemzi ta~jainak felhasznalasa:-a . . inde.z..y, ugy veszik o.z emb\?relr ahho(....va.n akar jak:, a + ... „~szór loptam volna azt j s leirn· m,nreet en ugyfogom fel,hnc;y cseleJre· dei ~ .-rt C ak 6Z vessen ram követ ,aki legalabb U8j'llll a7.t Z eletet at~lti mj ~~ .zt se nec kLrkcd~sból irom,se nem pane.szkoaom. : ~ dn~n,ho fe l· z i:idito vel~ Hazhmat ,szíves n ujral~ezden m.: )ha m 1:. as cselekedste1 n ker'° v.tUl e borieletben,t stiepse0 ben. v<„ J va „onbEr: • r e„ett,u '3V u ho „ ·1..... üvolfo a.dott köteleos o t .ljesi t c scvel kapcsolato~!.~n Y.ovetke ~ z t t b~ „ f . eyugodt lelkiisoerettol :1ek abban atudatban,köteless emet Ha Z S :1." "": tem erde.~~ben, becsül tt el t eljesi tettem „ zert SP.m elismer-est , oe · e1c~-:iyt .sem jutal ·t nem varok,r-:! ": tettem es~iiv 0 1foga..clott kötalesseen kiv 11 :i. arbecsf.11etböl tett_ '" J 1

-l .

lh pedio e ele ka de"': ei et ... :y " : illet le!: v1 l!!gatat ~r..iis,büncselakm nye!m:.ek rninösitcnűk,a í'

fi"

-

r n! tal ejtett .•get vall"ln1 to-

~ppen ugy,~i~t ahogy bujdcaesomat te:Jesi e ucm ~ ajnos ninct: vege,mc solrezenvedes, e alaz~s,1gazsagt11lan<"'~ kö - • vetxc.... ik be ~lottir.kben. •enekü:teJ:ból lehetünk :foglyok,hisze!!. mahol~ :!'\ e . . Y le'"t!nt vilAG:)biL'leinok tilrc.Yibizcnyitekai lessilnk , tettenei lezstin sza· ndv_ 1 '"' „n ' ie ..' ö ~rdeket szenvedtem hosszu hujdoeasom al tt ,de n · 1..: rJett 0J.~ru1 rosszul.,.hisz~!'l. az ellensfi., töl neni varha.tta ~ mast a s~enved L_ l-·mi • ami]Sen ros zu ik az.hogy it+ _ szabcdvilagb~n is ~aklatf1alt„Nc. vo l t ol &n ~ivanniv : ~ a szabadra< 6 ~ak,amit azonnal nehajtottam volna v gr1 ujdoeaso~ alP-tty1oet fizetne rte.Hallottam,mar ot~hon is,ho·y natyobb b-csül_te van Ott,kint a kolnI!lun.1ata!!.ak,rnint a ::-endes,beceúletes,bazajat , tajtu~ht zeretb ma arna~.l e hitte , zt gondoltar.t propa0 nclaból terjesz· ti otthon -?. o unistak. o t s jatbo1:ö ön ta ztalos,ho~ il az, tehat ez i azsnuo h.: sznaljak fel otthon a kO['IDUnistak propagandan k. Lf.lhet ,!le az e .berek fontoskodonP. kt összeforhetet lennek tert mak, mc.... z .iY akran hallatok gamrÓl ellenveteseimruel * Isem,nin~s e~e1~ ilyen ha.;1lam'.1i~ . n. vuszharang zugasa ez n .lr ,,.nert tudom szenvedö nemzetem k~ vu.nsa at, iBme· re az ~llens· torekvc-s\..it a ll1+~.~,hogy kellene cf'e1 eke,•ni,how n€.!s~akadJO!!. rank teljesen az ... öts „ , ~ ielyik - ftJriv~gE l .~emzetUnkct ,f S"'Unkat Latoo ho y 11 ont t~rnek le az e1 .._. k B.i'·ro"' ~ = '' . q amelyi · r.. zetül!k l:1 11 azenk „. bcas 1lesehez vezet „ incaenek f~lt y 1 ~csal szeret!\ !!l b1 le0· + !!i a ha,.,. as fajszeret etet azokr'"'" "" ... , kii'\.ek , e ktöl Ur 1 a le"' t r: VD.Q akiaibe!l va~, de közö bös ~ -. elmes, -· :it: ,.,,~ ~- va y -t ~a.t · la1... 101 nEmhasznaij f'el , a kéSzöe ... cg _e.v ra.VB.rja ott e~~~ \. erdek szen· d sbrm. is,hogy segitUnk rajtuk,mir..
om rtP.

l L

„.e

1

jo

g:J&r akar es fog rnarad!'!i „

Leirasol'!lllt

felelő

e

~em

tcljestudataban a

valosruzn~~ nindofth•

~ ~

41. gazea~nak mindenben megf~lelöen tettem meg . Ez t azert tartom szilke~ esnek kífejez3sre juttan~.mert elijfordulhat,bogy amikorx a vBlSiisaglmak ibazol l.a.sar sorkerill en mar nem lesz ok :lZ löksora:Xln •

14,~~~­

(: fa,_pt(M/ ~ •:J

Önéletrajz, Kovács János (Fodor Ferenc) Bármennyire szeretném, dem tudom sorsom történetét minden részleteiben leirni, ahhoz nagy vaskos könyvet kellene megirjak, de akkor is még csak a száraz tényeket irnám le - minden - a sorsomat kisérö lelki és érzelmi tragikum nélkül. Tizénkét esztendö a vöröspokolban, zsidó üldözök között, kimondani is sok. Mégis megpróbálok, ha vázlatosan is, minden fontosabb és és érdekesebb körülményre kitérni. A budapesti ostromról csak annyit irok, amennyi bujdosásommal, illetve ïuldözésunnkkel / itt kezdödött minden "fasisztának az üldözése, mert aki az ostromban résztvett, mindenki fasiszta volt"/ kapcsolatos. 1945 II. 12-én 3/412-kor az Uri utca felöl tört be a Belügyminisztérium épületébe egy oroszcsorda, egy partizán föhadnagy vezetése alatt. A föhadnagy jól beszélt magyarul. Ruszin lehetett. Századunk a tanácsteremben volt. Fegyvereinket itt le kellett rakni és az udvarra gyülekeztették a századot, ill. roncsait. Ujvidéktöl az utóvédharc és 52 napos ostrom bizony kb. 1/4-re sorvasztotta a létszámot. Az oroszcsorda továbbment a védösereg több részének felgöngyölitésére. Most jöttek a zsidók, elvegyülve köztük, figyelték arcunkat, kiket ismernek fel. Akiket felismerni véltek, oroszfedezettel elvitték. Sosem láttam öket - mi lett velük ? Nem tudni. A Belügyminisztérium II. sz. udvarában , huszonötösével sorbán állitva tarkólövéssel végeztek ki tömeget Budavédöiböl, orosz bárisnyák. Vagy oroszruhába öltözött zsidónök. /Ilyet is beszéltek/. Hogy az elhulrocltak itt végezték be életüket, vagy máshol kerültek süllyesztöbe, nem tudni. Századunkból nem vittek el senkit. Ugy látszik, a mi zsidajaink, még nem tértek vissza a "gázkamráikból". Délután 2 h. körül /addig a zsidóknak volt idejük vadászni és az oroszoknak minden értékeinket elszedni/ a Kapisztrán téren gyülekeztettek és lekisértek bennünket a IV.Bélakirály utra egy Tisztviselö Szövetkezetbe. Itt találkoztam szegény Szilády ezredes urral, aki nagyon meglepödött, amikor meglátott, mint mondta, azt a jelentést kapta, hogy két nappal azelött a Battyány és Ostrom utca sarkán vivott harcokban elestem. Mondta Szegény, vigyázzak magamra, mert már annyiszor halotthiremet hozták. Neki kellett volna vigyáznia, hisz a laza örizet miatt, onnan még megszökhetett volna. A Kapisztrán térröl egyenes irányban hajtottak le bennünket a IV.Béla Kir. utra a váratvédö bástya romjain keresztül. A Svábhegyröl /most Szabadsághegy/ löttek bennünket géppuskával, ma sem tudom oroszok -e vagy a németek. Ott még szédelegtek fegyveres német csoportok. Ezeket 13-án fogták le. Sokan megsebesültek közülünk, söt néhány halott is volt. Kerekes András csö. alhadnagy is itt sebesült meg, batyját Jánost, felakasztották. A Bélakirály utról 3-4 h. közt kisérték csoportunkat a Délipályaudvaron keresztül az Istenhegyre. Égett az egész vár és környéke. Részeg orosz és oláh katonák lövöldöztek, nöi sikolyok és segélykiátások töltött+ek be az egész környéket. A Délipályaudvar közelében egy részeg oláh katona agyon akart löni. Már vette elö nyakába akasztott géppisztolyát mondván "ofizier jopt". Éppen rá akartam ugrani, gondolván, ne haljak meg zsebredugott kézzel, amikor két orosz katona ugrott oda, lefogták az oláhot és mondták nekem, menjek gyorsan elöre. Nem tudom, miért éppen engem választott ki a tömegböl. Este 9 h. körül értünk Istenhegyre. Utban találkoztunk néhány harminc és feles ágyuinkkal Budára meredt csöveikkel - ugy érzetem mintha szemrehányást tettek volna nekünk: látjátok, az ellenség megbecsül, s ti otthagytatok az orosz mezökön. Istenhegyen, elhagyott villákban szuszakoltak be bennünket éjjelre és csak reggel tudtuk meg,

hogy teljesen örizetlenül voltunk. Azok az oroszok, akik egész éjjel zaklattak bennünket, zabrálni jöttek, pedig már maugy is ki voltunk fosztva teljesen. Reggel szétszéledt a csoport az erdöben nézgelödni. Itt találtunk rá 20-25 hullacsomóra. Mint a gabonával telt zsákok cséplésekor "garmadába" nahyatt fektetve, egy sorban 5-5 fiatal, 18-20 éves német katona hullája volt egymásra rakva. Mindannyian tarkólövéssel multak ki ebböl az árnyékvilágból. Fejeik egymás mellet lógtak, kisértetiesen, nyitott bádogos kék szemeikkel. Gondoltuk, ránk is az a sor vár, de még sem szöktünk meg, mert már beidegezödött annyira mondták az oroszok, hogy "jön egy vizsgálóbizottság, amley kivizsgálja ki mit csinált a háboru alatt és azok, aki nem követtek el büncslekményt hazamennek". Ezt lakosságunk is megerösitette. Többen kértek tölem tanácsot, mit tegyenek. Amit akarnak, mondtam, hiszen én is tanácstalanul állok. Innen, a Tormbitás utcából vitték el Szilády ezredes urat többed magával, teherautón. Itt láttam utóljára. Itt már nagyon örizték. Szomoru, de bátor volt. Kérdeztem hova viszik, nem tudta. Délután 2 h. körül megérkezett egy szakasz gyalogos és 10-15 lovas orosz katona. Ezek sorakoztattak bennünket és eröltetett menetben, irány Sóskut, mert ott lessz az "igazoló bizottság" Aki az ütemet nem birta és csak egy pár métert is lemaradt - toroklövés és vége. Maradt az uton, a hóban. Akinek jó lábbelije volt, az oroszok utközben, az ö rongyos lábbelijükkel kicserelték. Természtesen le kellett maradni arra az idöre, amig a váltás történt. Jött az orosz loval és tarkon lötte, mert lemaradt. Ezen okulva, késöbb levetették a fogjok lábbelijüket és már futottak is a hóban mezitlábosan a csapat után, ne hogy agyonlöjék, mert lemaradt. Ezeknek késön szétszedett pokroncainkkal csavartuk be lábaikat. Éjjel 11 h. körül érkeztünk Sóskutra. Ott egy urasági istállóba tereltek be bennünket, ahol döglött lovak közt befurtuk magunkat a trágyába, ami jól melegitett. Itt már szigpru örizet alatt voltunk. Az ajtóban és körül az istállón örök voltak, Itt történt hogy két magyar fogoly altábornagy sétált a napos utcán, közvetlen az istálló mellett. Meglátták az oroszok, botokkal a földre verték öket és bedobatták a fogoly katonákkal, a szemben lévö házba. Verés közben orditozták "fasiszta oficier jopt"...ÉReztem, hogy ez a verés nem csupán az embernek van adagolva, hanem propaganda tiszti intézmény megcsufolására. Verés közben figyelték,milyen hatást vált ki a legénységi állományu foglyokból. Teljesen lellenkezö hatást váltott ki, mint amilyet ök vártak. Nyomasztó hangulat, csend nehezedett a foglyokra, az addigi viszonylagos viccelödés, nevetgélö hangulat helyett. Itt-ott tiltakozó fütyülés és moraj is hallatszott verés közben. Még egy éjszakát töltöttünk itt. Másnap kora reggel, feketekávé reggelizés után /elsö étkezés/ hideg, ködös, zuzmarás idö van, kihajtottak bennünket a község melletti csordalegelöre. Ott egy 20-25 föböl álló zsidó csoport élén egy egyenruhás repülö örnaggyal, várakozott ránk. Egyenként kellett elvonulni e "bizottság" elött, felismerés végett. Aiket felismertek, félre állitották. Emlékezetem szerint, itt ismerték fel és állitották ki Kacskovits századost is. Életem legszégyenteljesebb esetei közé tartozik ez azeset: annyi harc és szenvedés után, zsidók elött elvonulni. A csordalegelöröl mi továbbmentünk Dunapentelére. Akiket félreállitottak, ott maradtak a "kiválasztott" néppel. Sorsukat elképzelhetjük. Évekkel késöbb hallottam hogy Kacskovits százados orosz fogságból visszatért Magyarországra, hol biróság elé állitották és sulyos fegyházra itélték. Itt emlitem meg, hogy Kiss Aladár ezredes levetette magát egy laktanya emeletéröl és szörnyethalt. Dunapentellére utban, ismét történtek tarkólövések lemaradás miatt, de itt már inkább németek

közül. Ezek a "csokoládéhuszárok" nem birták az éhséget és igen gyorsan összehulltak, tömegesen pusztultak. Dunapentelle /most Sztalinváros/ elött egy az oroszok által épitett pontonhidon mentünk át a Dunán. Itt csak egy, kettesével lehetett menni, mert teherautókra hajókra kirakodást végeztek az oroszok, akik ránk támadtak és sok foglyot a Dunába dobtak. Amelyik fogoly uszott, azt egyszerüen lelötték. Engem is megtámadott egy tagbaszakadtorosz és huzott a hid széléhez. Pokrócom pantallérba csavarva a vállamon volt és nem tudtam kellöen védekezni. Már majdnem gyözedelmeskedett felettem, gyorsan ledobtam a pokrócot és védkezés közben meglöktem. Ö esett bele, sajnos nem a vizbe, hanem egy csónakba. Mellette levö orosz nem jött segitségére, hanem pokrócomat vette magához. A dulakodás miatt nem tudtak az utánnam jövö foglyok elörejönni, igy tumultus támadt a hidon. Amikor támadóm a csónakba esett azonnal elindultam és velem a tömeg is. Mondták az utánam jövö foglyok, hogy amikor támadóm kimászott a csónakból a hidra, leszedte a teherautóról géppisztolyát és keresett engem. A hid teljesen el volt foglalva, nem tudott utánnam jönni, igy ismét megmenekültem a biztos haláltól. Dunapentelle bejáratához érkeztünk, a lakosság élelemmel, tejjel és ivóvizzel várt bennünket. Az oroszok nem engedték, hogy a foglyoknak bármit is adjanak. Közel sem engedték hozzánk a civileket, hiszen 8-10 méterre volt egy-egy orosz ör, a menetoszlop két oldalán, állandóan lövésretartott géppisztollyal. Egy 35-40 év körüli magyar menyecske, odaugrott a tömegböl a menetoszlophoz kiabálva "nekem ugyan senkisem parancsolhat abból, hogy a magyar terstvéreimet megkináljam". És nyujtotta át kék bádogját a foglyoknak. Tömeg kéz kapott a bádog után. Azonban mielött valaki is elfoghatta volna a bádogot, eldördült a gyilkos fegyver és az asszony holyan rogyott össze. Egy csendör utánna kapott az asszonynak, fel akarta állitani, dördült a másik lövés és a csendör holtan rogyott az asszony hullájára. A helyszinnel szemben, egy karróból hasogatott kerités kiskapujában /proletárház/ egy 4 és egy 6 éves kislány kétségbeesve siratták édesanyjukat. Éppen utjavitás volt. A munkások félreálltak az utból a menetoszlop elöl és kiabáltak az élelmet és italt hordó lakosságra."ugy kell, le kellene löni mind, akik hoznak ezeknek a gyilkos csendöröknek egy falatot is. Népelnyomók, gyilkosok, meg kell ölni mind egy szálig uraikkal együtt. Elpusztitották Budapestet". Halálosan éhes voltam, de nem fogadtam volna el egy falatot sem, ha azért haltam volna meg. Saját fajtája, söt falubelije hullája fölött károgott, mint a saskeselyük a dög felett. Erre már nagy forgalom volt a müuton, orosz tömegek harckocsikkal ágyukkal vonultak bevetésre. Teherautók löszert, élelmiszert és katonákat szállitottak. Az utnak a féloldalán meneteltünk, a másuk oldalon az orosz oszlop haladt. Már nem emlékszem rá hányszor, de nem esek tulzásba, ha azt állitom, hogy 4-5 km-enként "véletlenül" rohant bele menetoszlopunkba teherautóval. Mindannyiszor halottak, sebesültek. Botokkal, hevederekkel, puskatussal csapkodtak le hozzánk autóikról és kiabálták. "Budapest? Háború, nem jó szoldát, a ruszki szoldát ? St" Természetes mindannyiszor kapcsolatba hozták velünk jó anyánkat azzal a bizonyos "Jopt.." nemzeti káromkodásukkal. Dunatetétlen puszta bejáratához érkeztünk, a bejáratnál, mindjárt a müut mellett 20-30 csillagos fejfa hirdette az elözö napok harcait. Frissen hantolt orosz sirok voltak. A vörösre festett fejfák között, alig egy pár héttel elöbb, még a Teleky grófok szobáiban diszelgett pálmákat lengetett a hideg februári szél. Ugy nézett ki, mint egy pálmaliget, bubos paradicsom madarakkal. A major dupla drótkeritéssel volt körülvéve, 15.20 méterre egy-egy géppisztolyos orosz ör. A drótkeritésen belül, az oroszok között fehérszallagos honvédtisztek fogadták az uj szállitmányt. A foglyok között nyomban elterjedt az örömhir "az uj demokratikus hadsereg tisztjei". Én meglehetösen fenntartással vettem a hirt, ugy érzetem, hogy a karszalagos tisztek nemzetiségeink képviselöi lesznek, akik majd "kezelni" fogják a magyart a táborban. Sajnos

nem csalódtam, ezekböl és embereikböl kerültek ki a tolmácsok. A táborban már voltak magyar foglyok, akik istállóban laktak. Minket "budavédöit" egy deszkás menyezetü cseréptetös juhakolban helyeztek el. Akik az akol elsö részébe kerültek, szerencsések voltak, befurhatták magukat a trágyába. Annál rosszabb volt azoknak, akik a padlásra kerültek. Elszedtek tölünk minden meleg ruhát, takarója is csak kevésnek volt, ne, hogy a tetü belénk essék, omdtták. Bár össze voltun zsufolva, a nagy hidegben mégis annyira fáztunk, hogy álmatlanul forogtuk át az éjjeleket. Pár nap mulva már az embereknek legnagyobb része hólyaghurutot kapott. Ezek nem tudták tartani vizeletüket és csorgot le az akol alsórészén fekvöre. Az étkezés elképzelhetlenül rossz volt, forrázott kukoricadara, naponta egyszer és este vacsora helyett 2 decinyi tea /csája/ cukor nélkül. Erröl azonban gyakran megfelejtkeztek, egyedül kenyéren éltünk, mert abból naponta 60 dekát kaptunk. Étkezések kiosztásánál a tolmácsok tartották fenn a rendet, karrókkal. Verték a magyar foglyokat. Akinek a fejét érte az utés, eszméletlenül esett össze, ha meghalt, a trágyadombra dobták és éjjel eltemették. A két altábornagy közül, akiket Sóskuton megvertek az egyik meghalt. Hullája, egy egész napon keresztül a trágyadombon volt, hol az orosz katonák rugdosták és köködték. Egy "jobbindulatu" tolmácsnak mondtam, hogy micsoda gyalázatos eljárás, egy magyar honvéd hadvezérnek a tetemét igy meggyalázni. Ugy látszott rajt, hogy ö is ilyen véleményen van. Eltávozott. Gondoltam, talán elszállittatja a hullát. Egész rövid idö mulva visszatért egy orosz örnaggyal, aki orditva kérdörevont, miért lázitottam a foglyokat azzal, hogy az altábornagy hullája a trágyadombon van. "Nincs nekünk ravatalozónk, hogy ott diszpompával ravatalozzuk fel a "piszkos Nyilost" mondta gunyosan. A tolmács forditotta. A bejárat felöl két fös orosz géppisztolyos járör közeledett felénk. Éreztem, hogy ezek az én kiséretemre jönnek. Most már mindegy gondoltam és mondtam az orosz örnagynak:"nekünk sem volt Budán ravatalozónk, mégis olyan, katonának járó tisztességgel temettük el az orosz hösöket is mint a mieinket". A tolmács forditotta. Mint mindig, amikor orosz jött a táborba, a foglyok kö´rénk gyülekeztek. Egy honvéd megszólalt a tömegböl, hogy a tolmács nem azt tolmácsolja amit én mondok és azonnal forditotta is le az orosz örnagynak, amit mondtam. "Hát, ti eltemettétek az oroszokat Budán?", kérdezte. "Igen, mi azokat is embereknek tartottuk, pedig mi, szerintetek, embertelen nyilasok vagyunk". A tömeg bizonyitotta. Az örnagy az orosz járörhöz fordult és elküldte öket. Visszafordult hozzám, kezet fogott velem és arra kért, beszéljem el neki a budapesti ostrom lefolyását. Hallotta a rádióból, hogy ott m+eg nagyobb harcok voltak, mint Sztalingrádnál. A tolmácsot, aki elöbb nem jól forditott, lepofozta és elzavarta. Hármasban a kis tolmáccsal, sétáltunk a tábor udvarán majdnem fél napon keresztül és beszéltem az ostromról. A foglyoktól nem tudtuk magunkat elszeparálni, igy azok is hallották mit beszélünk és közbeszólásaikkal kiegésziteték elöadásomat, a legszörnyübb dolgokkal. Délben az orosz örnagy egy csajka káposztás hust küldött az orosz étkezéséböl. Magamhoz vettem a ruszin tolmácsot és nekiláttunk a kosztolásnak, ami nem menta legegyszerübben, mert körülfogtak bennünket az éhes fogolytársaink, igy a hozzánk legközelebb állókkal megosztottuk. Az nap este gyülés volt, amelyen a parancsnokonka kellett megjelleni. Gyülés tártgya többek között a tábor belsö rendjének a fenntartása volt. Itt a nemzetiési parancsnokok a botok erejére támaszkodva, ilyen irányu határozathozatalra törekedtek. Egy....vics nevezetü föhadnagy /akinek nevére már pontosan nem emlékezek, de otthonmaradt jegyzeteimben meg van/ mert egy rendört étkezés kiosztásnál ugy hasbarugott, hogy a rendör meghalt. /Kijelentette, hogy aki a rendet nem tartja be, botokkal agyon fogja veretni a "piszkos magyart". A föhadnagy után én is szót kértem és kijelentettem, hogy én a foglyok hangulatát ismerem. Tudom, ha valaki továbbra is botokkal támad rájuk, azt szét fogják tépni. Mi nem vagyunk piszkos magyarok, mi Buda védöi vagyunk, akik nem megadtuk magunkat, hanem a tulerö gyözött le bennünket és

verte ki kezünkböl a fegyvert az aránytalan erejü harcban. A gyülés két pártra szakadt, amelyiknek nagyobb része a botozás ellen foglalt állást. Másnap reggel orosz napiparanccsal tiltották meg az oroszok a tábor belsö területén a botok használatát. Legjobbkor, mert reggelre már minden emberem tudta, mi lessz a kötelessége akkor, ha fogoly bajtársát karrókkal verik a tolmácsok. Ettöl a naptól kezdve a oroszoknak sem volt szabad fegyversen a tábor belsö területére lépni. Ha valamelyik orosz a táborba bejött, fegyvereit az örségen lerakta. A gyülésröl a besugás a mi javunkra dölt. Március 15-én délelött egy kis ünnepség keretében emlékeztünk meg a nap jelentöségéröl. Fogságban szabadságról beszéltünk ! Annál ünnepélyesebb hangulat kapott el bennünket éjjel. Már nappal is észleltük hogy a mindinkább élénkülö ágyuzás közelebbröl-közelebbröl hallatszik. Este a közeli müuton nagy volt a zaj és forgalom. A tábor körül az öröket, golyószórókat és géppuskákat megduplázták, és nem hagyhattuk el szálláskörleteinket. Nagy repülötevékenység volt. Éjfélkor már a kézifegyverek ropogása is hallatszott. Jönnek a felszabaditók, Fiuk ! Futott végig a sdusogó moraj a juhakol padlásán. Már tervezték a foglyok, ki melyik tolmácsot fogja megnyuzni. Sajnos reggelre már távolodott, késöbb teljesen megszünt a harcizaj. Késöob az oroszoktól tudtuk meg, hogy egy magyar páncélosék tört elöre a Dunáig, de visszaszoritották. Megvigasztaltak bennünket, hogy akkor sem szabaditottak volna ki minket, ha sikerült volna átkelniük a Dunán, mert legéppuskázták volna bennünket az oroszok. /Nem olyan biztos kb. 10.000-en voltunk, került volna a mikezünkbe is géppuska az oroszoktól/. Tömérdek fogoly elpusztult a rossz étkezés, elhelyezés és a hideg miatt. Késöbb tavasz-kezdetén a hideg enyhültével vérhas pusztitott. Egy századnyi temetöbrigád egész éjjeleken keresztül temetett. Elöbb fejfákat is raktak, de egy éjjel ezeket kiszedették, a hantokat elsimitották és azután árokba dobatták a halottakat mint a kutyákat és bekaparták földdel. Ki tudja mennyi hös alussza örökálmát jeltelen sirokban, a Dunatetétlenpusztákon szerte az országban és azonkivül. Idöközönként egy-egy Zlj. elment "Debrecenbe a Néphadseregbe" mondták az oroszok. Nagypénteken egy fogoly ref. pap vezetésével a juhakol alsórészében gyültünk és husvéti énekeket énekeltünk halkan, hogy az oroszok ne hallják meg. Délfele sorakozót rendeltek el és gyalogmenetben utánaindultunk, mint késöbb megtudtuk Kiskunfélegyházára. Utban gunyosan biztattak bennünket kiséröink, hogy estére kapunk sonkát, kolbászt, fött tojást. Ök ették ezeket tüntetöleg elöttünk, mi semmit nem kaptunk Husvét elsönapjáig, amig Kiskunfélegyházára nem értünk. Ebben az utban már nem voltak agyonlövések, szökött is a nép, szépszámmal. Nem csináltak belöle problémát az oroszok. Ahány fogoly megszökött, annyit állitottak közénk az utban talált civilekböl, akik a határban munkájukat végezték vagy ügyes bajos dolgaik intézésére az utcán vagy az uton tartózkodtak. Névsor nem volt, darabszámra kezeltek bennünket, mint az állatokat. Husvét elsönapján este érkeztünk Kiskunfélegyházára. Itt az állomás melletti honvédlaktanya padlására szállásoltak el bennünket és vacsorára a megszokott forrázott darát kaptuk. Másnao korán reggel sorakoztattak és népszámlálást tartottak. Hiány volt. Orosz géppisztolyos örök felmentek a padlásra hol rövid szünet után kisebb szünetekkel 7 lövés dördült el. Mint késöbb a tolmácsoktól meg tudtuk, a padl´+as felsö ávetö gerendájáról lövöldözték le a 7 szökevényt, akik holtal hullottak le a padlás földjére. A közeli gimnáziumba kisértek bennünket, hol napközben az udvaron üldögéltünk zártrendben. Ha orosztiszt jött az udvarba, vigyázt kiáltottak. Gondoskodtak róla, hogy ez gyakori legyen. Ilyenkor mindenkinek fel kellett ugrani és vigyázzba állni. Akinek a vigyázzállását kifogásolták, azt a földre verték és ott összerugdosták. Különösen egy orosz zászlós tette ezt igen gyakran és élvezettel, mondta, hogy az ö családját kiirtották a magyarok, most szenvedjenek érte.

Éjjel csupasz padlón tantermekben aludtunk. Aharmadik napon nem járkáltak gyakran az orosz tisztek, igy a nagy "nyugalomban" az udvaron elszunyadtam. Udvari örm. felkeltett és mondta, hogy a táborparancsnoka, egy Horváth nevezetü nyiregyházai huszárszázados kiabálta a nevemet, egy papirról olvasta. Amikor nem jelentkezett senki, megjegyezte a szds. jobb is hogy nincs itt az a szerencsétlen ember. Kiváncsi voltam miért kereshettek, bementem a szds. irodájába és mondtam hogy én ismerem akit az elöbb keresett. Miért keresik kérdeztem. Az irodában többen voltak és a szds. csak röviden felelt, halkan és intett a fejével, hogy menjek el. Ahogy az irodából kifordultam, nyomban utánnam lépett és mondta, hogy az orosz nemzetvédelmiek keresik az illetöt, ne beszéljek róla hogy ismerem. Ha találkozom vele, mondjam meg neki, hogy szökjön meg. Szökni nem lehetett. Másnap reggel korán, láttam, hogy egyedül van a szds. az irodában. Megkérdeztem töle mit tenne, ha ö volna az akit keresnek és szökni nem lehet. Rám mosolygott és azt mondta, azonnal iratkozzon fel az illetö gyengélkedésre és elküldi innen egy másik táborba, orvosi vizsgára. Kérdeztem töle, ki irja össze a gyengélkedöket. Küldjem hozzá az illetöt mondta. Itt vagyok feleltem. Váratlanul érte kijelentésem, egy pillanatra magaelé nézett mereven a földre, aztán mosolyogva kérdezte, miért keresnek. Zsidókért, feleltem. Bujni, nagyon bujni és a legelsö alkalommal szökni, mert ma, ez a legnagyobb bün, mondta. V.Dr.Sz.honv.orv.szds. vizsgált meg. Miután elmondtam, hogy mi "fáj nekem, az apácazárdába hagyott gyengékedöben, trombozis a bal lábon diagnózissal. Sok volt a trombozisos beteg, igy ez volt a legjobb diagnózis. Fogságom alatt itt irták be elöször az elsö álnevemet, Nagy Istvánt diktáltam be. Vizesborogatást rendeltek a lábamra és közben gondoskodnom kellett arról, hogy az erek veregetésével duzzadjanak meg. Szépen duzzadt, amit a veregetéssel ugy szabályoztam, ahogy a szükség kivánta. Feküdnöm kellett vele állandóan, ne hogy embólitát kapjak, mondták az orovosok. Ha mégis felkeltem szökési alkalmat keresni, mikor látták, két bottal jártam. nehezen. Valóságban futóversenyt is nyerhettem volna. Egy éjjel nagy vihar jött, ömlött az esö. Villámlásoknál láttam, hogy az örök elhuzódtak az utca másik részén, az ereszek alá. A két ör közt néhány sor drótkerités alatt átbujtam. Amikor villámlott meglapultam és az arcom eltakartam. Az ötödik drót beleakadt a nadrágomba és zajt okozott. A drótkerités templomfelüli részén lévö golyószóróval eszeveszetten tüzelt az ör. Szerencsém volt hogy drótkerités hosszában és nem szemben kaptam a tüzet. Igy a lövések miatt a hozzám legközelebb levö két ör sem közelithetett meg. A lövés megkezdésekor azonnal megkezdtem visszakuszni, de az már nehezebb volt, mert megakadtam a drótokon. A lövések zajára az örség riadózott, mire azonban a helyszinre értek, én már, az elöbb még a falhoz támasztott botjaimmal támaszkodva, a latrina környékén ólálkodó foglyok közt elvegyültem. Semmi bajom nem történt, csupán az arcomat verte be a lövedék sárral. Egy másik szökés sem sikerült, amely a zárda pincéjéböl a szembenlévö ház pincéjébe, az utca alatti átfur´ssal lett volna megoldva. Kár, ezen keresztül az egész tábor megszökhetett volna. A "müszaki" csoporthoz csatlakozott egy ruszin orvos is, aki a müveletet az oroszoknak elárulta. A csoport nyolc tagját az oroszok bezárták az örség melletti szobába. Hogy hangulatukat kikémleljék, a csoporthoz tartozó és még el nem fogottak neveit megtudják, valamint, hogy az orvos árulásáról a figyelmet eltereljék, a ruszin orvost is közéjük zárták. Egy éjjel a részeg orosz tisztek sötétben verték öket és a ruszin orvosnak egyik szemét véletlenül kiütötték. Isten nem felejt, szolgálatáért megfizetett neki. A csoport tagjait kb. egy heti verés után elszállitotta´k, amit késöbb megtudtam, Fogsániba. Május 2-án bevagonirozták az össze fogolyt és elszállitották Kiskunfélegyházáról a szegedi, reptéri fogolytáborba. Itt egy zsidó volt a táborparancsnok, aki verte a foglyokat. Állitották

össze az oroszországba szállitandó csoportokat, aki tehette elhuzódott a beosztástól. Ilyenkor orditotta zsidó "Horthy és Szálassy parancsára harcba mentek, most senki nem akar menni, hogy felépitsék amit leromboltak". A trombozisos csoport napokon keresztül, orvosi kezelés nélkül egy épületben fetrengtünk. Láttam, hogy a kiszállitástól csak sulyos betegség methet meg, veregettem lábamat ugy, hogy már kezdett pirosszine sárgára változni. Szabó István csö. alhadnagy bajtársammal, akinek sajnos komoly tromobisa volt, besántikáltunk a gyengélkedöbe. Ott egy román katonaorvos volt, aki gyülölte a magyarokat. Kiabálva kérdezte, mi bajunk van, nem tetszik talán oroszországba menni ? Dehogy nem, momdtam, én még sohsem voltam ott; örömmel megyek, csak elöbb gyógyitsanak meg. Megnézte lábainakt és diktálta az irnoknak: trombózis szepszis, a leggyorsabban kórházba kell öket szállitani. Kérdezte miért hanyagoltuk el betegségünket ennyire ? Már csak müt´tettel lehet segiteni, ha egyaltalán lehet. Miért hanyagolták el az oroszok mondtam, mi kezelés alatt voltunk a beteg´seg kezdetétöl. Negyedóra mulva már ott is volt egy orosz teherautó és vitt bennünket a szegediu finánclaktanyában berendezett fogolykorházba. Hogy a többiekkel mi lett, nem tudom. Én az orvosnak mondtam, hogy a többi betegek is sulkyosak és hogy hol vannak. A kórházba egy kis szobába helyeztek el mindkettönket padlóra dobott szalmazsákokon. Rövid idö mulva bejött egy zsidó föorvos, aki pár hónappal azelött ért vissza deportálásból. Vele jött egy magyar medikus lány is. Gunyosan kérdezte tölünk az orvos - "na mi bajuk van ?". Nem feleltünk neki semmit, csak lábamat mutattam. Ezt le kell vágni, mondta. Társam lábát is megnézte, arra is azt mondta. Délután bejön az orosz örnagy orvos ur, omdta és azonnal végrehajtják a mütétet. Kérdeztem hol ? Itt, mondja. Az én lábam sem az orosz orvos, sem ön nem vágja itt le, mondtam. Szállitsanak bennünket magyar kórházba, magyar orvosokhoz, ott levághatják lábainkat. Az nem lehet, mondta, mi foglyok vagyunk és a fogolykórházban kell, hogy végrehajtsák a mütétet; ha nem engedjük, meg fogunk halni. Akkor meghalunk, mondtam, mindegy, hogy embóliában, mütét alatt, vagy mütét után ebben a piszokban, fertözésben halunk meg. Kórházba érkezésünkkor valami szánalmas látvány lehetett, ahogy az autóról, vettek le bennünket az oroszok, mert az összegyült tömegböl egy sikoltozó nö összeesett. Ez a nö - mint késöbb megtudtuk - T.-né, egy bajtársunkank a felesége volt. Férje azelött a szegedi tgh.-nál dolgozott. Délben ebédet küldött be nekünk és az utcán ablakunk alá lopakodott, igy beszélhettünk vele. Elmondta, hogy a medikuslány ismeröse és bármilyen problémáink vannak, annak elmondhatjuk. Délután bejött hozzánk a medikuslány, mondta hogy beszélt T.-nével és kérdezte van -e valamire szükségünk. Kértem, hasson arra hogy magyar kórházba kerüljünk. Megigérte. Késöbb jött az orosz örnagy a zsidó föorvossal és kérdezte miért nem engedjük, hogy orosz orvosok operáljanak meg bennünket. Ök is tudnak ugy operálni mint a magyarok. Három hét mulva elvittek bennünket a szegedi járványkórházba. Ott a föorvos azonnal megvizsgált bennünket és sürgös mütétet helyezett kilátásba. Ekkor közöltem vele bizalmasan, milyen trombózisom van, hogy keresnek és miért keresnek. Ujabb vizsgálat után mosloyogva jelentette ki, hogy nem kell operálni. Vigyázzak arra, hogy ne fejlödjön nagyon vissza, mert orosz ellenörzést kaphatunk. Másnap T.né ebédet hozott és közöltem vele, hogy sürgösen szöknöm kell. Esteli vizitkor már a föorvos mindent tudott és mondta, hogy hat hétig feküdnöm kell, addig minden veszély ellen biztositva vagyok. Reggel jött egy ferences szerzetespap, aki mondta hogy meg akar gyóntatni. Mondtam neki hogy az utolsó fél évben olyan események történtek velem, hogy nem érzem magam alkalmasnak lelkileg gyónásra. Ennek dacára odaült az ágyamra és suttogta hogy ö lessz az, aki meg fog szöktetni. Maradjak nyugodtan mondta, ö minden nap itt van, ha veszélyt

selyt, azonnal szöktet. T.-n´ezek szerint szépen teljesitette kötelességét. Tulnyugodt nem lehettem, a kórházat rendörök örizték. Mégis érzetem, hogy a kispap nem fog cserben hagyni. Ittlétünk alatt Szabó bajtársam felesége meglátogatta férjét. Ezalkalommal elmondta, hogy amikor falujukban bementek az oroszok a többek között egy-két gyermekes anyát is megbecstelenitették. Két orosz katonát egy zsidó vezetett a lakására. Az egyik orosz a nöt az ágyra teperte, a másik mellette állt. Az asszony férje az udvarról ment be a szobába és látta az eseményt. Visszalépett, a pitvarból felkapott egy nagy baltát és azzal a feleségén lévö oroszt fejbesulytotta. Az orosz holtan a földre esett, a másik orosz elfutott. Az ember családjával együtt elment a község határában lakó apósához. Az orosz parancsnok kiadta a rendelkezést a községi elöljáróságnak, ha 24 órán belül nem állitják elö a tettest, megtizedeli a község lakosságát. Egy esküdt kiment a tanyára, - gondolta hogy ott van az elmenekült család - és közölte a hirt az emberrel. Az ember jelentkezett az orosz parancsnokságnál. Egy szakasz orosz katona visszakisérte az embert a tanyára. Ott az egész család szemleláttára az asszonyt földre teperték, négy orosz katona kezeinél és lábainál szétfeszitette, és az egész szakasz orosz katona végig ment rajta. Utánna az asszony és férje fejét puskatussal szétverték. A két kisgyerek rémülten futásnak eredt, ezeket géppisztolysorozattal szitává lötték. Az asszony szüleit és családját elhurcolták. Julius elején egy délután a kispap szokatlan idöben jött szobámba és közölte velem, hogy az nap délelött rendörök érdeklödtek utánnam az irodában. Mivel álnéven voltam kórházban felvéve, letagadták, hogy ott vagyok. Feltünés nélkül öltözzek fel, momndta és elvisznek egy másik helyre. Kértem, hogy Szabó bajtársamat is hozzák velem, mert tudja a nevemet és áruló lehet. Ruháinkat a mosodába vitték és ott felöltöztünk. Rövid idö mulva a föorvos saját kocsijával kivitt bennünket a szegedi, Somogyi telepre, egy Jezsuita papi üdülöbe. Igy a kórházat örzö rendöröknek nem tünt fel hogy szökhettünk, mert a föorvos is ott volt velünk. Félóra mulva a kispap is kijött az üdülöbe és elmondta nekem, hogy este apácák fognak megszöktetni onna. Menjek csak, amerre az apácák visznek, mondta , azokat már kioktatta. Szabó bajtársamat ö viszi magával. Elkérte a halálcédulámat, mert ugy fogják elkönyvelni, hogy a kórházban meghaltam és a kórhából a cédulát illetékes helyre juttatják. Este 9-10 h. között egy Jezsuita pap kihivott szobámból és elvezetett egy épület mögé. Ott a parkban, egy sétányon elinditott a park sürüje felé. Alig mentem 10 m. körül, egy apáca csatlakozott mellém és a park végén egy dótkeritéshez vezetett. A drótkeritésen már egy nagy lyuk volt, azon másztam ki egy kukoricásba, hol egy másik apácát találtam. Az megmutatta hol menjek végig a kukorica sorja között. További 100 m.-re ismét egy apácát találtam, aki elvezetett a közeli zárdájukba. Ott már várt az apácafönöknö és bekisért a klauzurájukba, egy szobába. Szigoruan tilos ugyan férfiaknak oda belépni, de mivel életmentésröl van szó és erre a püspöktöl engedélyt kaptak, mondta, itt nyugodtan lehetek. Vacsora után boldogan szivtam magamba a szbadság levegöjét, különösen örültem annak hogy nem vagyok egyedül, vannak akik segitenek. Éppen feküdni akartam le, amikor kopogtak az ajtón. A fönöknö volt, aki közölte velem, hogy a szökésre rájöttek és a rendörség a katonasággal együtt raziázik a városban. A ferences rendház fönöke telefonon közölte vele, hogy a kispap is elmenekült, akit már a zárdában kerestek. Megnyugtatott a fönöknö, hogy oda, ahol én vagyok senki nem jöhet be. Mint késöbb megtudtam, egy Zsadányi nevezü honv.örm. árulta el szökésemet, aki civilben Pestszenterzsébeten postakézbesitö. Egy hétig voltam az apácazárdában, nem a legnyugodtabb lelkiállapotban. Aggódtam kispapomért és nem tudtam mi történt Szabó bajtársammal. Egy hét elteltével este, kocsival jött értem egy ferences pap civilben és elvitt zárdájukba. Ott is egy hétig voltam, egy emeleti

cellában. Ott megtudtam, hogy kispapomnak semmi baja nincs, egy meghalt rendtár´snak a nevét vette fel és zárdában van, de azt nem mondták meg hogy hol. Azt is megtudtam, hogy meneküléskor Szabó bajtársamat is magával vitte, aki már családja körében van /rokonságnál/. A zárdában kaptam egy vasuti jegyet Debrecenig és Nagy Ferenc névre fogolyelbocsájtó igazolványt, valamint ugyanarra a névre egy keresztelevelet. Mint késöbb megtudtam, keresztlevelet T.-né szerezte 10,. P.-ért !!!, egy világi paptól aki késöbb felakasztotta magát. Mielött Szegedet elhagytam , egy éjjelt töltöttem T.bajtársaméknál és másnap reggel elindultam Debrecen felé. Cegléden találkoztam egy orvos ismerösöm öccsével, ki elmondta, mennyire keresnek otthon, haza ne menjek. Tudni akartam családomról, ugy határoztam, elmegyek Debrecenig és ott valahogy megoldom, hogy találkozzam családommal. Reggel ért vonatunk Debrecenbe, már nagy volt a forgalom. A kijáratot aranygalléros rendörök /zsidók/ állták el. Egy-egy utats igazoltattak. Fogságban 50 kilóra lefogytam, azonkivül olyan ütött-kopott civilruha volt rajtam, melyet a papok szedtek össze részemre, hogy felismerés lehetös+eg+et kizártnak tartottam. Belsö zsebemben egy nagy disznóölö kés, biztonsági érzésemet fokozta és nekivágtam a kijáratnak. Sikerült. Elmentem nagynénémhez és üzentem családomnak, hogy jöjjenek Debrecenbe. Nagynéném férje összegyöjtötte az addig megjelent ujságokat, amelyek irtak rólam. Álmomban sem láthattam volna olyan szörnyüségeket, amelyekkel vádoltak. Gyilkos, tolvaj, elferdült lelkü pribék, hazaáruló, háborus és népellenes bünös voltam. Veréssel kényszeritettem a csendöröket arra, hogy üssék löjjék agyon /a zsidókat/ "népet". Tizezer pengö jutalmat igértek annak, aki nyomra vezeti a "hatóságot". Megborzadtam a vádaktól és annyiszor elolvastam a szennyes cikkeket, hogy már maga is kezdtem azon gondolkodni, vajjon nem követtem -e el tényleg a felsorolt büncslekményeket, csak nem emlékszem rá. Feleségem és lányom még az nap este megérkeztek és elmondták, hogy naponta többször keresnek lakásomon és figyelik lakásomat a zsidók. Gorombáskodnak velük és kijelentették, hogy fel fognak akasztani. Más nap egy orvostól receptet szereztünk Feleségem részére, hogy távollétét esetleg igazolhassa. Két napot töltött velem családom. Elváláskor örjöngve sikoltozott és eszméletlenül esett össze Feleségem. Eszméletlen állapotban is hagytam ott, mivel Nagynéném családja és gyermekem könyörögtek, ne maradjak velük, mert felakasztanak és az még szörnyübb lessz nekik. Végi kisért egész bujdosásom alatt örjöngö kétségbeesett sikoltozása és örökké magam elött látom földön fetrengö elalélt testét. Együttlétünk siralomház volt, mert soha többé nem láttam, meghalt 1950 januárjában. Minden késöbb elkövetett és elkövetendö cselekedetem mentségül, ez szolgáljon embertársaim elött. Ha ugyan követhetek olyant, ami ennek nagyságával felér - A halápi erdöben lakó M...f.törm /orvosfönök mellett volt/ bajtársamhoz mentem, Nagynénémtöl. A fogolyelbocsátó igazolványon és keresztelevelen kivül más igazolványom nem volt, arra kellett törekednem, hogy azokat beszerezzem. Bajtársamtól naponta jártam a közeli falvakba, volt közigazgatási ismeröseimhez. Amazok csak voltak barátok, féltek és nem voltak hajlandók adni semmit. Végre szereztem lepecsételt ki és bejelentö ürlapokat, ugy hogy amikor jegyzö ismerösöm valamiért kiment irodájából, elöszedtem az ürlapokat és ráütöttem az asztalon hagyott bélyegzöt. Ezt azért csináltam igy a jegyzö tudta nélkül, hogy ha elfognak, a jegyzöt ne vonhassák felelösségre értem. Erre egész bujdosásom alatt nagyon vigyáztam. Inkább többet szenvedtem, nélkülöztem, de nem akartam, hogy miattam egy becsületes magyarember is börtönt vagy verést kapjon. A községben 5 napot töltöttem a ref. papnál. Kiváló magyar család,

nem akartak elengedni még akkor sem, de nem akartam, hogy a községben valaki meg lásson. Innen Nya. községbe mentem ahol Hugom tanitönö volt. Töle értesültem Férje haláláról, aki a Kiskunfélegyházi harcokban esett el. Érdekes hogy kiskunfélegyházi fogságomban egész idö alatt éreztem, hogy van valaki hozzámtartozó a környékben. Vártam, mikor jön hozzám ? Nem jöhetett, a közeli temetöben aludta örök hösi álmát, a /Fasiszta dögök/ között. Igy nevezték hösihalottainkat a kommunisták. Bujdosásom alatt egyszer felkerestem a sirját, amikor a temetöör csodákat beszélt a hösies magatartásáról. Ekkor azt is elmondta, hogy a Kommunista Párt megtiltotta a sirjaik kezelését, avarral volt benöve höseink sirja. Hugomnál két napig voltam. Itt tudtam meg hogy egyik nös öcsém Feleségével együtt letartóztatásban van. Elhurcolták a zsidók, mert azzal vádolták, hogy a zsidók vagyontalanitását végezte és zsidóholmikat lopott. Felesége pedig a zsidónöket motozta. Késöbb felmentették öket, mert beigazolódott, hogy bosszuból jelentették fel miattam, a vádból egy szó sem igaz. Innen bejártam az egész Nyirséget, munkakeresés végett. Sehol, senki nem volt segitségemre. Terhet jelentettem számukra, mivel féltek, hogyha elfognak, ök is bajba kerülnek. Egy dr.S.J. nevü görögkatolikus pap meg is mondta, ne menjek hozzá többet. Ezt hittem legjobb barátomnak, hisz azelött gyakori vendégem volt és ragaszkodást mutatott. Mind szomorubban tértem vissza esténként Hugom lakására. Ha a lakáson maradtam, akkor egész nap a cseréptetös, naphevétöl átforrósodott iskolapadlásán tartózkodhattam. A kéthónap alatt, gyakori tüzeset volt a környéken. Ganonaasztagok, házak égtek le, többek között egyik község zsidórendörkapïtány /azelött cipész volt, Finkensteinnek hivták/ háza is. Éjjel rákötözték az ajtót, hogy ne tudjon kijönni az égö házból és azután gyujtották rá a házat. Sajnos kiszabadultak. Egyik közeli község vadkommunista nöjét megölve találták az erdöben. A nyirbátori ref. és katolikus papokat a zsidórendör-kapitányság el akarta vitetni, mert lázitótartalmu predikációt tartottak.Egy idegen a lakosságot fellázitó ellenállásra. Két teherautó oroszkatona állitotta helyre a rendet, , akiket Nyiregyházáról vittek a helyszinre. A papok otthon maradtak! Az idegen után az egész Nyirségben hajtóvadászatot rendeztek. Hugom is láttam, fél az ott tartózkodásom miatt, csak kiméletböl nem mondta nekem. A plébános azonban tudomásomra hozta félelmét és kért, hogy menjek el, mert otttartózkodásommal az egész község "nyugalmát" /amugy sem volt, tele volt a község oroszokkal/ veszélyeztetem. Szeptember végén egy éjjel - minden terv és cél nélkül - utba indultam az erdöségen keresztül Debrecennek. Mentem, magam sem tudom hova. Reggel 8 hl. körül értem Debrecenbe. Mivel most már ugy döntöttem, hogy Pstre megyek, Debrecen Pest felöli kijáratnál autóra vártam. Keddi nap volt, debreceni vasárnap, halápi emberekkel talákoztam, akik ugy látszik nem ismertek, érdeklödésemre elmondták, az a hire, hogy meghaltam. Közben jött egy autó, amit leállitottam. Egy orosz katona vezette a kocsit, más azutón, rajta kivül nem volt. Kértem hogy vigyen el Pestre, mutattam a pénzt, hogy fizetek érte. Odaültem mellé és eszeveszetten hajtott Pest felé. Utközben a "néprendörök" és katonák mosolyogva tisztelegtek a stovárisnak. Elmondta az orosz katona, hogy nagyon sok fasiszta bujkál, a rendörök és katonák azokat keresik. Csodálkozva csóváltam fejem: még ilyet, bujkálnak a fasiszták. A nagy kés zsebemben volt, gondoltam. te ne akarj fasisztát fogni, mert menten meghalsz. Szentlörincnél száltam le. Ott egy korcsmában fizettem az orosznak hatszor három deci fröccsöt és nagy barátsággal elváltunk. Pénzt nem fogadott el a fuvarért. Leadta a cimét /Mária-Terézi laktanya/ és mondta hogy gyakran utazik Debrecenbe, máskor is elvisz és visszahoz, csak keressem fel. Dehogy kerestem fel. Szentlörincen mérnök öcsém müszaki tanácsosát kerestem fel azért, hogy megérdeklödjem töle

öcsém lakcimét. Töle tudtam meg, hogy öcsém családjával együtt Szibériában van. A csepeli repulögép osztályát mentett ki Németországba. Ott az oroszok elfogták és hir szerint, családjával együtt Szibériába hurcolták. De olyan hireket is hallot mondja, hogy öcsémet az oroszok agyonlötték. Gondoltam, gyönyörü család ez a miénk, soha nem tudtam, hogy ilyen bünözö hajlamuak vagyunk. A család négy férfitagja közül a 70 éves apám börtönben ül, mert népelnyomó rendörtisztviselö volt, engem tömérdek szennyes büncslekményekért halálra keresnek, egyik öcsém feleségével együtt lopásért van letartóztatásban, másikat hazaárulásért agyonlötték. Éreztem, hogy miattam szenvedtetik egész családunkat és rettenetes keserüség fogott el. Szerettem volna felrobbantani az egész világot. A müszaki tanácsosnak elödatam, hogy milyen helyzetben vagyok. Öcsémnél szándézkotam menedéket keresni, most ö sincs, hova menjek ? Nagyon szivesen marasztalt, mondván, amig neki lessz egy falatja, addig azt is megosztja velem. Maradjak nála nyugodtan. Párnapi ottlétem alatt megtudtam, hogy bizony neki már régebben nincs egy falatja sem, munkanélkül van. Két lánya tartja el, akik maguk sem valami tisztességesnek mondható uton keresik meg létfenntartásukat. A müszaki tanácsoson keresztül megismerkedtem egy rendöfötörzsörmesterrel, aki mérnök öcsémet is ismerte. Elmondtam neki hogy ilyen sorsban élek. Magához vett. Civilben kömives volt és szabad napjaira egy másik rendörrel együtt, romházak javitását vállalta, igy én is velük dolgoztam. Állandóan nagy raizia volt a városban, de a rendö lakásába nem jöttek. Nagy sokára felkutattam kispapomat, aki egyik rendházban volt. Az ö közbenjárására, a Bristol szállóban felvettek háziszolgának. Igy többlaki lettem és több munkahelyem volt. Nappal dolgoztam a Birsolban, munka után a rendörökkel. Éjjelenként egyszer a Bristolban, máskor hol az egyik, hol a másik rendörnél, hol, a müszaki tanácsosnál aludtam. Pénzt kerestem szépen, csak éppen értéke nem volt. Reggeltöl estig annyit emelkedtek az árak, hogy egész napi keresetemböl nem tudtam megvacsorázni. Bizony sokat éheztem, ha a kispapom sem tudott segiteni. A Bristolban angol katonák voltak, akikkel csakhamar megismerkedtem. Rajtuk keresztül magam sorsu emberekkel is, akik közt ujabb munkakörre találtam. Háziszolgatársaim k¨zoött spicli is akadt, de maga az angol tolmács is az lehetet, mert az angol katonák leváltása után, amikor ismeröseim elmentek, ´szrevettem, hogy civilek figyelnek. Egyik jóindulatu háziszolga mondta, hogy egy detektiv érdeklödött töle lakáscimem után. Este egy angol katona kézzel-lábbal magyarázta meg, hogy ne jöjjek a Bristolba többet munkára. Munkaidö után, amikor hazamentem, rendörfötörzsörmester házigazdám közlte velem, hogy a rendörség egy detektiv kikérdezte velem kapcsolatosan. Csepel gyár, villanytelep és más gyárakban elöfordult tüzek okozásával és összesküvéssel gyanusitottak. Kért, hogy ne aludjak nála többet, mert fél hogy neki is baja lesz. Elmentem a müszaki tanácsoshoz. Magdi lánya azzal fogadott, hogy náluk is volt délután két ifju, akik detektiveknek mondták magukat és felölem érdeklödtek. Kért, hogy egyenlöre ne tartózkodjak náluk. Kb. 1/4 óráig voltam a müszaki tanácsosnál. Amikor menni akartam ki a kapun, két 18-20 éves zsidó kölyök fordult be a kapu alá és nagyon néztek rám. Én szólitottam meg öket: "Mi az talán keresnek valakit?". Igen, mondja az egyik, Nagy Ferenc itt lakik, kérdezi. Mit tudom én mondtam, én nem ismerem. Igazolja magát, mondta, kinek kérdeztem. Elövette az igazolványát és mutatta, hogy ö detektiv. Menjünk a lámpa alá, mondtam itt sötét van, mert csak itt-ott égett lámpa a városban. /Nem látja jól az igazolványomat; a lámpa alatt, hova csak egyik jött/ a másik a kijáratnál maradt, benyultam belsö zsebembe, mintha igazolványomat venném elö, kirántottam késemet, és ugy vágtam halántékon a nyele végével, hogy a földre zuhant. Szurni már nem volt idöm,, mert a zuhanásra kirohant a házmster, aki egyébként postás volt és nekem jó emberem, nem akartam elötte ölni. Kérdezte ijedten, mi történt. A másik "detektiv ur"

pillanatok alatt eltünt, valósziü tul hosszúnak taláta a kést. Én is kifordultam a kapun anélkul , hogy a postásnak feleltem volna, és elmentem, mindenre elszántan, a sötét utcákon. Már jó távol a az esemény szinhelyétöl talákoztam egy orosz csordával, de nem szóltak hozzám. A Hegyalja utcához értem, amikor 10 órát ütött az óra. Csak tizig volt szabad az utcán járni, igy bementek egy romházba és ott az emeleten a romok közül kiszedett diványon fetrengtem reggel 5 h-ig. Itt máskor is, gyakran töltöttem az éjszakáimat, de nappal is gyakran idemenekültem az üldözések elöl. A romházak falára ki volt irva, hogy életveszélyes és oda hosszú ideig nem mert bemenni senki. Csak hónapok mulva raziáztak ott is, amikor észrevették hogy bujdosók rejtöznek. Onnan bementem a zárdába kis papomhoz és gész nap ott voltam. Este felkerestem a rendörfötörzsörmestert, aki már azzal fogadott, hogy keresett helyet, egy angyalföldi ismerösénél és nyomban menjek oda vele. Ott nem raziáznak, mert az összes mostani detektivek, akik nem zsidók Angyalföldröl kerülnek ki. A zsidók nem mennek oda raziázni, mivel ott nincsenek fasiszták, illetve háborus bünösök. A rendörnél kitöltöttem egy lepecsételt kijelentölapot Halmy Károly névre és elindultunk Angyalföldre. Ott a rendör elmondta ismerösének, hogy vidékröl jöttem és átadta neki kijelentölapomat, kérte hogy másnap szabályszerüen jelentsen be. Uj házigazdámék hárman volta, feleségével és egy 3 éves gyerek. Egy szobályuk volt, nekem a diványt jelölték ki hálóhelynek. Másnap estig nagy volt a barátkozás, kérdezték tölem, hány évig voltam már bezárva. Mondtam még nem voltam. Másnap este jött két férfi és egy nö. 10 óra tájban elmentek hazulról mindnyája, a gyerekkel maradtam otthol. Éjjel 2 h. körül tértek vissza élelemmel és demijonokkal megrakodva. Az osztoskodásnál tudtam meg, hogy lopni voltak. Engem is felkeltettek és enni, inni kellett. Váltig mentegettem maga, hogy én éjjel sem enni sem inni nem szoktam, nem volt mentség. "Majd jössz te is velünk, amikor visszaadod", mondták. Én reumás vagyok, mondtam, és ha üldöznek nem tudok szaladni, elfognak és akkor ök is lebuknak. "Majd meggyógyulsz és aztán jössz", mondták. Láttam hogy itt sem lehetek sokáig: de hova mehetek ? Zugott a fejem a gyötrelemtöl, kimentem az udvarra, hogy szellözön ki a fejem. Az udvaron hallottam, hogy zúgtak a rendörautók szirénái a város több részén. Félóra mulva értem jött házigazdám , kérdezte mit csinálok kint olyan sokáig. "Tüz van valahol a városban, hallom a sziréna zugását". Nem tüz az, felete, raziáznak a rendörök, keresik a piszkos fasisztákat. Hát olyanok is vannak itt? kérdeztem. Itt nincsenek Angyalkföldön, csak a vársoban. Ide nem jönnek raziázni, mondja. Fasiszta után nem, de lopások miatt jöhetnek, mondom. "Naiv vagy fiam, hiszen a detektivek is Angyalföldiek, ök is loptak azelött". Juttatunk nekik a "szajréból" és minden rendben van, mondja. Bementünk a szobába és reggeli tökrészegre itták magukat. Másnap este ugyanez ismétlödött meg és tovább, amig ott voltam. Egyszer nekem is velük kellett menni, akkor fát loptunk egy orosz alakulat konyhájától. Kispapomat hetenként felkerestem, aki látta rajtam, - bármennyire igyekeztem leplezni - , hogy szomoru vagyok. Kérdezte mi bajom. Végre elmondtam milyen környezetben vagyok. Nem engedett vissza, a zárdába voltam három napig. Valószinü, ott is spicli lehetett, mert a harmadik nap éjjel nagy csengetésre ébredtünk, a rendörség és átkutatta a zárdát. Én a razia elöl, a zárdának a romos részébe rejtöztem el, ahova nem jöttek a rendörök. Itt tartózkodásom alatt találkoztam Szentóléry alezredessel a templom elött. Elmondta hogy gyakran bejár "Ferihez" /Nagy F./ a minisztériumba, hol most irnoki állást kapott. Szó van arról, hogy fel állitják az uj demokratikus csendörséget, amelyiknek valószinü ö lesz a felügyelöje. Nem hiszem, mondtam, mert a zsidók nem akarnak még egyszer kakastollat látni, most pedi ök az urak, mindent ök csinálnak. Kértem hogy szervezzünk csendörökböl és üldözöttekböl ellenforradalmi alakulatot és rugjuk szét ezt a szennyes bandát. "Mit gondol, kérem, a magyarnak demokrácia kell, szabadságszeretö nép és nem szétrugni hanem épiteni kell a demokráciát. Én is most szerzek be

könyveket és tanulom a politikát". Szidta a csendörtiszteket: "Loptak, vitéz Nárai ezredes is a pécsi kerületi parancsnok ellopta a zsidó aranyakat". Még több nevet is emlitett, akiket lopással vádolt. Nem lophattak mert az ékszereket, melyeket a zsidóktól elszedtek, bizottság kezelte", mondtam. Sajnos, már elöbb megmondtam neki, hogy hol tartózkodom. Egy izben felkereste a rendörfötörzsörmester lakását, amikor éppen ott voltam és akkor mondta, hogy keressem fel dr.Székessy örnagyot, annak a nagybátyja rendörtanácsos és az segiteni fog rajtam. "Kérem én nem megyek zsidóhoz; Székessy még a Horthy-idöben azt a kijelentést tette egyszer, ha rajta állna, feloszlatná a csendörséget és községi hajdukkal nyomoztatna. Az ohaja beteljesedett, nekem az ilyen ember segitsége nem kell", mondtam. Próbálta mentegetni Székessyt, de látta hogy ez nálam nem megy, igy eltávozott. Biztosan érzetem, hogy el akarnak fogatni és azért küld Székessyhez. Még egyszer járt a rendörfötörzsörmest lakásán, akkor azt mondták neki, hogy már nem lakom ott, nem tudják hol vagyok. Tudom hogy Székessy zsidó-nöt rejtegetett a deportálás alatt, akit késöbb feleségül vett. Egyébként rendöriskola parancsnok is volt a demokráciában Pécsen. Gazdáik még sem kegyelmeztek neki sem, deportálták öket is. Az általuk utált Horthy rendszer ezt nem tette velük. Kispapom apácagyontató volt, igy ismerték az apácák. Az éjjeli razia után másnap már egy apáca szüleihez voltam utban a cseh határ mentén fekvö c... községbe. Itt nyugodt helyem volt, ha razia volt átléptem a cseh határon egy erdöbe és a veszély elmultával tértem vissza. Sajnos ezek is féltek hosszabb ideig maguknál tartani, egy hónap után ismét visszamentem Budapestre kispapomhoz. Felkerestem a volt rendörfötörzsörmestert, házigazdámat, aki közölte velem, hogy Halmy néven is köröznek, mert nem fizettem pesti tartózkodásom alatt a közmunkavátságot, tehát el kell menni Peströl. Visszatérve, kispapommal közöltem a hirt. Nagy baj nem volt, volt még lebélyegzett bejelentöürlapom, a Halmy nevet félretettem és állitottam ki egy Szabó István nevü bejelentölapot, vidéki cimmel. Munkába nem mehettem, söt most már az utcára is veszélyes volt járni, mert a zsidók csordábaverödve támadták meg akiket felismerni véltek és félig agyonverve adták át a rendöröknek. Kispapom tehát porvinciálisával megbeszélte, hogy vegyen fel szerzetesnek és helyezzenek ki vidéki rendházba. Igy pár nap mulva már mindt szerzetes utaztam Sz-i rendházba, hol elöbb mint fogoly és bujdosó voltam, most már mint ájtatos szerzetes müködtem. Utbaindulásom elötti napon nem messze a zárdától, a Margit köruti fogház bejáratánál találkoztam dr.É.S. hadbiróezredes urral, aki akkor a fogház parancsnoka volt. Nagyon megörültünk egymásnak, de ö aggodalmaskodott is, mondván, ismeri ügyemet, tudja hogy nagyon keresnek, félt az elfogástól. Közöltem vele hogy én másnap már elutazom Sz.-re és szerzetes leszek. Jót derült rajta és kérdezte, vannak -e okmányaim. Megmondtam milyen okmányaim vannak.Leadott egy Sz.-i cimet, mondta, hogy egy meghalt irodaigazgatójának huga lakik ezen a cimen, akinél bátyja okmányai megvannak, hivatkozzam rá és kérjem el az okmányokat. Sz.-n Csonka István szerzetes voltam. Csuhámon ugy dobálódott a rózsafüzér, mintha azelött is kard helyett azt hordtam volna. Olyan áhitattal suttogtam a templomban perselyezés közben "Isten fizesse, Isten fizesse", mintha soha nem csuszott volna ki számon Istennel kapcsolatosan durvább kifejezés is. Egy alkalommal megtörtént ugyan, hogy megfeledkeztem a jó szerzetesi nevelésröl és perselyezés után katonás léptekkel mentem be sekrestyébe. Mise után a Sekrestyés Testvér mondta, hogy menjek ki a gyontató folyosóra, egy hölgy hivat. A sekrestyeajtón kiléptem, elém jött egy idösebb hölgy és bemutatkozott: X.Y...tbg..né. "Az Istenért lelkem, ne olyan katonásan lépjen, ordit magáról a katona, felismerik és vége van mindnyájunknak a zárdatagjaival együtt" Váratlanul ért, meglepödve hebegtem, hogy tévedés lehet, mert soha életemben nem voltam katona, mindig szerzetes voltam. "Tudom, lelkem, csak

más rendben", mondta. A papok jártak hozzájuk, valószinü azok beszélhettem rólam. Rendben is volt addig ameddig csak ök tudtak rólam, de késöbb a személyzet is kezdte suttogni, hogy kém vagyok. Többször elöfordult, hogy a választásokkal kapcsolatosan éjjel a városban jártam. Ott láthattak meg és abból következtették, hogy nem vagyok igazi szerzetes. Aki pedig a zárdában lakik és nem szerzetes, az csak kém lehet. Ez volt akkor a fantázia szezo. De a zárdában lévö diákok között is kerültek spiclik, hisz állandóan dongták a zárdákat kommunistáék hirszerzés végett. T...bajtársamékkal is ismét felvettem a kapcsolatot. Nagyon jók voltak hozzám, náluk találtam otthonra. Két gyermekük volt. A nagyobbik a határörség hadnagya volt a Jugoszláv határon. Egy alkalommal letartóztatták és bekisérték a Margitköruti fogházba Budapestre. Ma sem tudom miért, nem akartam kérdezni szüleitöl, láttam, nagyon szégyelték az esetet. Különösen édesanyja szinte buskomor lett fiáért. Nagyon bántott ezeknek a jó magyar embereknek a szenvedése,, hiszen T..né ezreket szöktetett meg fogságból kispapommal és apácákkal együtt a sz.-i Fémipari iskola és Rokusi kórházakból és most nincs aki segitsen rajtuk. Felutaztam Budapestre a T...ék tudtanélkül és ott a fogházban felkerestem már emlitett ismerösömet. Ismerösömnek elmondtam, hogy mennyit segitenek rajtam T..ék és kértem, ha lehet engedje szabadon fiukat. Ismerösöm azt mondta, nem tudja miért van letartóztatásban T...hdgy, de,hogy része legyen támogatásomban, szabadon engedi. Azonnal kiment lakásáról, kb. fél óra mulva jött vissza és mondta, hogy T...hdgy. szabad, ha vele akarok hazamenni, a kapuban vár. Kértem, hogy küldje el és ne beszéljen rólam neki, nem akarom, hogy tudja, miszerint az én közbenjárásomra szabadult. Sz..en mindgyakrabban jöttek a kellemetlenségek. Letartóztatták a zsidó hadtestparancsnok altb-gyot szinte az egész tisztikarával, sikkasztásért. A letartóztatottak között volt Tóth /azt hiszem/ István alezredes, régebben a csö-ségnél is szolgált. Szentóléry sógora. Utánna egy összeesküvö csoportot. Hirek szerint ezeket Incédy csö-szds. árulta el. ..Lehet...Azt tudom hogy ö is benne volt a szervezkedésbe, de azt tudom hogy öt nem itélték el, akkor amikor a többieket halállal és sulyos szabadságvesztéssel sulytottak. Szem és fültanuk állitása szerint /tárgyaláson jelenlevök/ állandóan sulyosan vallott társaira. Az is hirlett hogy az elöbb letartóztatottak árukták el az összesküvést. Vizsont azokat csak anyagi visszaélésekért és nem összeesküvésért itélték el. Azután jött a Mindszenty látogatásával kapcsolatos kommunista verések. Utánna a diáktüntetés. A diáktüntetéskor már nem voltam a Sz.-i házban, mivel elötte pár héttel a csendes M..-i -ra, zárdába helyezett provinciálisom. Arról csak ugy tudok, hogy egészen véletlenül elötte való nap este mentem Sz.-re látogatóba. Nagyon szépen viselkedtek ugy a diákok, mint felnöttek. M.i.ról pár hónap után S.-i zárdába helyeztek át. Itt pár hétig voltam, mert elöbbi C.i. tartózkodásomból ismerösök akadtak. Mivel nagyon kerestek már a Sz.i házban is többször érdeklödtem utánnam, ugy döntöttünk,hogy szerzetesi pályafutásomat be kell fejezni. Ne hogy esetleg szerzetesi ruhában fogjanak el és a rendnek is baja származzon belöle. Igy mint kertész kerültem M.-re. Késöbb egy másik kertész is érkezett, János személyében. Ö huszárföhadnagy volt. Most Kanadában él családjával. Ugy volt ö János mint én Cs.István. E község nagy bucsujáróhely és bucsuk alkalmával nagy tömegek szoktak összejönni. Egy alkalommal a bucsu két napig tartott és a bucsu második napján vizért mentünk lakásunktól egy közeli kutra. A bucsutéren - ahol akkor még két férfi volt - haladtunk át, mikor a két ember közül az egyik utánnam szólt. "szervusz F." Megborzadtam, nem akartam megérteni, de megismételte. Társam sem tudta törvényesen nevemet, igy az elsö megszólitást nem vette figyelembe, de már másodszor rám szólt ö is: "nem hallod, neked szól ez az ember". Nem tehettem mást, megálltam és akkor elém lépett Lovász Ferenc ny.csö.alhdgy. Majd elsüllyedtem, de feltaláltam magam és megmagyaráztam neki, hogy tévedhet, mert én öt életemben soha nem láttam. Látszólag megnyugodott, de láttam rajta hogy biztos a dolgában.

Lakásunkra visszatérve, társamat leráztam magamról és visszamentem Lovász bajtárshoz. Megmagyaráztam neki hogy bujdosót nem szoktunk mások elött megszólitani. Nem tudta, hogy bujdosó vagyok, mondta. Azt hallotta hogy a harctéren meghaltam és most hogy, felismert, örömében szólt rám. Egyébként ö is bujdosik mondta, most P.-en van. Még négyszer eljött bucsura, ilyenkor az én vendégem volt. Valami megmagyarázhatatlan bizalmattlanság lett urrá rajtam vele szemben. Azután évekig nem láttam. Innen többször eljártunk Jugóba, a Papuk hegységben /Fekete erdö/ a jugó királypártiakhoz, mivel ugy tudtuk hogy összevonják a magyar és román bujdosókat is. Késöbb megegyeztek Titóval és levonultak a hegységböl. A falu lakossága hitte ugyan hogy kertészek vagyunk, de különösen az intelligensebb rétege sejtette, hogy nincs minden rendjén nálunk. De megértöek voltak velünk szemben, nem beszéltek rólunk, nem firtattak bennünket. Elöfordult hogy a parasztok metszették a gyümölcsfáikat gyümölcsöseikben. Én éppen arra jártam és tanácsot kértek tölem. Nem voltam erre elkészülve, mondtam nekik, hogy sürgös postát kell hazavinnem, de fél óra mulva visszajövök és megmutatom a metszést. Lakásomon gyorsan áttanulmányoztam a vanoatkozó könyveket és adtam felvilágositást. Másik esetben a parkban füvet vágtunk, mely alkalommal egy tanitónö jött oda hozzánk és társamtól cidrus után érdeklödött. Boldog voltam, hogy nem engem kérdezett, mivel tudtam, hogy cidrus növény is van a világon, csak azt nem tudtam, hogy néz ki. Amint kiderült társam is igy volt és rám mutatott mondván a tanitónönek:"kérem a legföbb kertész ur tud felvilágositást adni". Ég-föld szakadt rám, most ilyen csekélységen kell elbukbi. A tanitónö megismételte kérelmét nekem is. Ugy tettem mintha nagyon sürgös lenne a füvágás, rá se néztem a tanitónöre, és ugy válaszoltam, hogy nekünk ilyen növényünk nincs. Dehogy nincs, mondja, ott van a nyárioltár körül, az a sövény, az mind az. Most már, hogy leplezzem zavaromat, szembenéztem vele és mondtam, hogy a sövényt nem rongálhatjuk megpár szál növényért. Egyébként mi a növényeket botanikus nevén ismerjük és nem a népinevén. Azt a növényt kérem cidrus barbaricusnak hivják. "Ja, azt én nem tudom", mondja a tanitónö. Közben társam eltünt a szinröl, csak a tanitónö távozása után jött vissza röhögve és mondta."te Pistám, honnan vetted azt a marhaságot, tudod, hogy mit mondtál?". Nem az a fontos, mondtam, hanem az, lássa, hogy szakemberek vagyunk, ezt pedig elértem. Egyébként is itt kezdödött bujdosásunknak legnehezebb szerepe. Itt már nem lehetett mindent a csuha alá rejteni, civilek voltunk és be kellett illeszkedni a falu életébe. Ha visszavonultan éltünk, vagy nem jól illeszkedünk, elbukunk. Volt a faluban egy nagyon élénk, intelligens népszerü tanitó, aki a fiatalságot dalárdába, az idösebbeket pedig a kisgazda pártba fogta össze. Az egész falu a kezében volt. Ez már odaérkezésünk napjaiban kezdett kóstolgatni bennünket. Mély vallásu ember volt és gyülölte a kommunizmust. Esténként bejárt hozzánk, lakásunkra és minden hirt közölt velünk. Nem akartunk elötte sorsunkat egyenesen felfedni, igy egyik este cselhez folyamodtam. "Jóskám, egy nagyon kellemetlen kényes kéréssel kell hozzád folyamodnom. Egy barátunk, akinek elvei nem egyeznek a demokráciával, most bujdosik, de okmányai nincsenek. Kérlek, ha módodban állna, községi bélyegzövel ellátott ki és bejelentö ürlapokat szerezzél részére". Keserüen mosolygott, nagyot sohajtott:" Hej gyerekek, ne higyjétek, hogy Jòska bátyátok /fiatalabb volt tölünk 7-10 évvel/ nem lát mindent. Én már mindent elintéztem, hogy mindenetek meglegyen, amire csak szükségtek van. Szomorú,hogy saját hazátokban üldözöttek vagytok". Társam igyekezett meggyözni, hogy mi rendes, nagyon legális emberek vagyunk, de az - az a másik, annak kellenek az okmányok. "Én nem kérdeztem töletek semmit, nem is kérdezem kinek kell. Ti se beszéljeteke nekem semmit, ami kell kérjetek tölem, én az életemet is nektek adom. A falu népe kezemben van, vigyázok és vigyáznak rátok,

fegyverrel is megvédünk benneteket, mert a mi életünk sem kevesebb, mint a tiétek". Nem tudta tovább folytatni, hangja megremegett, szemeiböl dölt a könny, szótlanul kezet nyujtott és elment. Nem telt bele egy óra hossza, visszatért és 10-10 db. lebélyegzett ki- és bejelentölapot nyujtott át. "Holnap több is lesz más falukból” - mondta és elment. Másnap este, négy külömbözö falu bélyegzöjével ellátott okmányokat hozott. Keresett a közeli falvakban külön-külön egy-egy cimet, ahova leveleink érkeztek. Leveleinket vagy ö, vagy azok akikhez leveleink érkeztek, hozták el. Leveleinket ugy irtuk, mintha azokat egy öreg nagynéni irná. "Csókol benneteket Julinéni, vagy Marinéni", aláirással. A leglehetetlenebb helyesirási hibákkal, ahova egy t. kellett hármat is raktunk és forditva. /Sajnos ez talánörökre meg marad helyesirásunk rovására/. Igy leveleztünk Családunkkal is, természetesen velük a legritkábban. Hiába volt minden ilyen szépen beállitva, mégis ránk szagolt az akkor még államrendészet szervei. Egy Mareski Franci elsövilágháboris cseh hadnagy katonaszökevény lakott a faluban, aki nagy Istenes embernek tette magát, bejárt a zárdába, ugyanis a zárda parkjait is mi kezeltük. Mi ugyan nagyon tartózkodtunk töle, de a jóhiszemü szerzetesek bizalmasak voltak vele. Sövényvágás közben egy napon hozzánk jött egy idösebb ember és mondta, hogy szeretne velünk valamit bizalmasan közölni. Elmondta, hogy azelött egy félórával volt nála egy ismeretlen civil, aki felölünk érdeklödött, ugy selyti hogy az valami kommunista detektiv. Ebéd közben asztalunknál egy ismeretlen embert mutattak be a szerzetesek, aki érdeklödésemre elöadta, hogy Jugoszláviából, fogságból szökött meg. A faluba érkezve hallotta, hogy Gábor tisztelendö ur, aki szomszédfalujában lakik, itt van a zárdában. Mivel nincs egy fillérje sem, bejött a zárdába munkát kérni, hogy az utiköltségre valót megkeresse. Közlöm vele, hogy teljesen felesleges az idöt pazarolni, mert S.-on, vagy máshol, ahol katonaság államásozik, ahol nincs katonaság, ott a községi elöljáróságon utlevelet kaphat, amellyel ingyen utazhatnak a foglyok hazáig. Neki nem kell, tisztább a dolog, ha a saját pénzén utazik, mondta. Kérdeztem a Gábor tisztelendötöl, ismeri -e földijét. Ö nem ismeri mondta, csak azt állitja hogy a szomszédfaluban lakik és egy pár ismeröst megnevezett falujából. A házfönöknek mondtam, gyanusnak találom ezt az embert, miért fogadnak be a házba ilyet. "A, nektek mindeki gyanus, maradjatok nyugottan az jó ember". Este jött Jóska és mondta, hogy már értesült róla, hogy idegen ember van a zárdában. Másnap és harmadnap éjjel már lefigyelték, hogy emberünk a kommunista titkárnál megbeszéléseket tart. A párttitkár nem volt kommunista, de minden volt ahol inni lehetett. A Horthy korszakban "hivatásos" választási kortes, a nyilasizmus alatt vezetö nyilas, most kommunista párttitkár. Állandóan részeg, de vallásos ember volt, családjával együtt. Felesége és leánya varrónök, nagyon rendesek voltak, bejártak a zárdába és minket is jól ismertek. Feltünés nélkül akartam megtudni, hogy tényleg jár -e hozzájuk emeberünk. Vettem egy ingnek való anyagot és elvittem a titkár feleségéhez. Amikor vette rólam a mértéket, kérdezte tölem: "Mondja fökertész ur, ki az az ember aki a napokban jött a zárdába?". Gábor tisztelendö urnak rokona, ugy hallottam. "Uram az az ember magukra ködös, mást nem mondok". Mondtam neki, hogy ez nagyon rendes ember, különben is ránk nem lehet ködös, mi rendes munkásemberek vagyunk. "Én nem kérdeztem kicsodák önök, de az biztos hogy az S.-i államrendészet emberei is, meg ez az ember is, aki most a zárdába jött, maguk után érdeklödnek ettöl a maszat embertöl /az urát nevezte igy/. Ha van valami bajuk, menjenek a zárdából amig nem késö, az inge holnapra kész lessz és hazaviszem".

Elmondtam a házfönöknek az esetet és este Jóskának. Jóskát alig tudtam meggyözni arról, hogy nem ölhetik meg azt az embert, a zárdában lakik és minden gyanu rán terelödik, ezzel csak rontanánk helyzetünkön. Másnap délelött az asszony az inget hazaszállitotta és nagy titokban közlte velem, hogy éjjel már veszélyes itt tartózkodni, könyörgött, hogy menjünk el. A házfönökkel és Jòskával történt elözetes megállapodásunkra, d.u. az emeleti szobákat suroltuk. Mi Jánossal a vizet hordtuk, emberünk nekigyürközve surolt. Ahányszor vizér mentünk, annyiszor vittük le a szobából holmijainkat és a kut mellett egy bokorban hátizsákjainkba raktuk. Amikor a csomagolással készen voltunk, böven vittünk vizet a suroláshoz. Házfönöktöl elköszöntünk és egy erdei uton eltávoztunk a szomszédos K-faluba. Jóska az erdöben csatlakozott hozzánk aki már várt ránk. Itt rendeztük az okmányainkat, társam Kocsis János, én Papp István lettem. P. zárdába mentünk, ahol az esetet elmondtuk. A háxfönök nem egyezett bele, hogy ott maradjunk, mert mint mondta elöfordulhat, hogy az összes környékbeli Ferences zárdákat átkutatják utánnunk. Telefonált a P. szerzeteseknek és kérte, hogy azok adjanak helyet. Jóskánk személyesen ment hozzájuk, mivel perjeljük ismerös volt. Rövid idö mulva már azoknak a zárdájában voltunk, a jó magyar szerzetesektöl körülfogva. Lelkesedésünkben kilátásba helyezték, hogy örökké náluk lehetünk. Még az nap este kivittek bennünket J.hegyre, ahol az erdöségben épülö házban helyeztek el. Itt azonban nem öltöztünk csuhába, mint mondta perjelünk, csak késöbb, ha a veszély lecsillapodott körülöttünk. Most még civilben ugyan, de örökké rózsafüzérrel kezünkben, ugy, ahogy ez jó szerzetes jelöltekhez illik. Harmadnapra provinciálisunk is kijött Peströl. Ö is lelkesen ölelgetett magához bennünket és ugyancsak arról biztositott, hogy örökre náluk maradhatunk. "Én tudom, mi a bujdosás, gyerekek, én is pár hete kerültem felszinre a bujdosás mélységéböl. Örüljetek, hogy titeket választott ki a jó Isten erre a szerepre. Bujdosó öseink pédája és a mi, ama fogadalmunk, hogy nem hagyunk el benneteket, adjon eröt nektek. Hála Istennek nekünk is vannak most is bujdosóink. Jönni fognak majd meglátogatni benneteket". Nem találkoztam még eddig ilyen lelkes magyar emberrel. Hetenként meglátogatott bennünket Peströl. A Mindszenty üggyel kapcsolatos letartóztatása elöl nyugatra szökött, most az USA-ban van. Pár hét mulva tényleg eljött, a késöbb tragikusan elhunyt Vezér, Bujdosó perjel, látogatóba. Pár hétig velünk volt, azután mégegyszer találkoztam vele Pesten. Aztán elfogták és felakasztották. Az itteni életünk is szépen kezdödött, nyugodt, zavartalan életet éltünk. A bajt ami késöbb zudolt ránk, János társam örökké könnyelmü, sokszor abnormisan viccelödö természete okozta. A svábok kitelepitése még folyt és a szerzetesek által a kitelepités elöl odament sv+abok elött viccelödö formában ugyan, de többször elszólta magát. "Mi nem azok vagyunk akik vagyunk, de mégis azok vagyunk akik vagyunk." A svábnöknek és az közelben lakó erdész feleségének: "Jobban szeretném én magát fogdosni, mint a rózsafüzért" és hasonló kijeltésekkel hivta a figyelmet. Azonkivül a budapesti ugynevezett minisztereknek , államtitkároknak, és más csibész nagyságoknak az ottani cserkésztáborban táborozó gyermekeik ellenörzésére /nahogy klerus befolyás alá kerüljenek a gyerekek/ kiküldött bizottságnak is elmondta, hogy neki is doktorátusa van. Felfigyeltek ránk és a perjel engem kért, hogy akadájozzam meg Jánost feltünö magatartásában. Elöbb szépen próbáltam rá hatni, sajnos nem értem célt. Aztán kijelentettem neki, hogy el kell válnunk, az egyikönknek menni kell, válasszon, ö megy vagy marad. Könyörögve kért, hogy maradjunk együtt, rendesen fog viselkedni, ö egyedül rövidesen el fog bukni. Én is jobban szerettem volna, jobban tudtunk volna egymáson segiteni, de tudtam hogy nem ugy fog viselkedni ahogy bujdosónak kell. Sajnos kissé már lazult volt az idegrendszere. Egyik percben elövette családja fényképét és sirt /4 gyermeke és felesége volt/,

másik percben már az erdésznével vagy más nökkel viccelödött. Határozott és pár nap mulva elment. Az óta nem láttam. Ugy hallottam hazakerült családjához és késöbb Hortobágyra telepitették ki, családjával együtt. 1956 oktoberben kijött Nyugatra. Én pár hétig még J-hegyen maradtam. Közel a zárdához az erdöben cigányok laktak. Egy Lajos nevü cigánygyerek örzte teheneinket az erdöben. Egy alkalommal segitettem neki a teheneket kihajtani, akkor kérdezte tölem, hogy megtaláltak -e az este rokonaim. Mondtam, nem. "Hát ne tessék már házudni János testvér, hisz télünk kérdezték, hogy maga hol lakik, oszt láttam, hogy gyittek a zárda felé". Kérdésemre elmondta a Lajos, hogy két fiatal ember volt náluk elözö este. Mindkettönek a kabátja elól pisztoly lógott ki. Kérdezték tölük, hogy Papp Istva´n szerzetest ismerik -e és hol van? Mondták hogy a zárdában vagyok egyedül, mert a másik elment iskolába papnak tanulni. Azt mondták, hogy nekem rokonaim, majd felkersnek, de ne mondják meg nekem, hogy valaki keresett mert meg akarnak lepni, hogy én örüljek. Rosszat sejtettem és nem akartam örülni. Perjemmel közösen megállapodva elhagytam a zárdát. Mint késöbb megtudtam, éjjel a zárdát meglepték a rendörök és a Perjellel együtt elhurcolták öket, a p-i államrendészetre. Kétnapig verték öket miattunk de mivel "beigazolták", hogy nem tudták kik vagyunk - mi magunk jelentkeztünk önként náluk szerzeteseknek és tudtuk nélkül távoztunk el - kiengedték öket. Neveinket természetesen bemondták.

Én visszatértem Jóska falujába, ahol már Jóska és az odavaló szerzetesek jóvoltából várt rám egy szállás. Erröl Jóska elsö látogatása alkalmával értesitett. Visszaérkezésemkor - de Jóskától már elöbb is tudtam, hogy szobamosó barátunk a mi távozásunk után két nap mulva elhagyta a zárdát. Azt mondták neki a szerzetesek, hogy megsértödtünk amiért a szobát mosattak velünk és elhagytuk állásunkat, végleg elmentünk a zárdából. Ott nem is nyomoztak utánnunk, csak a zárdát tartották állandóan megfigyelés alatt. Uj szállásomon a család, egy öreg 69 éves, egy 54 éves és egy 25 éves elvált asszonyból, 6 éves kislánnyal - állt, igen vallásos család volt. Nekem különszobát adtak, egyik faltól a másikig, oda-vissza kilenc lépés. Kevés hijján három esztendeig naponta Isten tudja hányszor leléptem, mivel, kivéve utazásaimat, nappal állandóan a szobában voltam. Ha a háziaknak vendégük jött, még köhognöm sem lehetett. Éjjel mentem a Tenkes hegyre, az erdöségbe vadászni. Ideérkezésem után /oktober elején/ szüretelt a család. A nagy höség miatt fürdödresszbe öltözve én daráltam, préseltem a szölöt a présházban és hordtam le a mustot a pincébe. Megfáztam a hideg pincébe és 41 fokos lázzal, görcsökkel, szinte eszméletlen állapotban szállitottak éjjel a közeli S.-i kórházba. Az igazgató föorvossal már a zárdából ismertük egymást. Különszobába helyezett el és ö maga kezelt. Reggelenként azonban mindig más-más takaritónö /három takaritónö váltotta egymást/ takaritotta a szobát. Ezek közül a Giza ismert, mint a zárda elöbbi fökertészét. Itt Szabó János voltam, Giza Csonka Istvánra emlékezett, ez a körülmény bogarat dugott Giza fülébe. Pár óra mulva a föápolónö, aki az igazgatóföorvoson kivül járt még szobámba, ijedten mondta, hogy Giza azt beszélte neki, én kém vagyok és Cs.Istvánnak hivnak, nem Szabó Jánosnak. Föápolónö után jött az igazgató föorvos és közös megállapodással aznap este hazaszállitottak lakásomra. Oda járt ki hozzám az ig. föorvos esténként. A kórházban azt a hirt terjesztette el a föápolónö, hogy annyira sulyos lettem, be kellet szállitani a P.-i kórházba. Pár hét mulva Giza /nem jól végezte munkáját/ és a kórházból elbocsájtották. Az ösz és tél különösebb események nélkül telt el. Uzdozy Zadravec püspök ur szabadult ki a fegyházból és odajött a zárdába, a faluba. Most még szigoruabban örizték a

zárdát az AVH-sok. Gyakran be is jöttek abba a házba, ahol én voltam. Ugyanis én a zárda szomszédságában laktam, csupán a papok szölöje választott el a zárdától. Ha tudták volna, hogy a falon tul ki van és hogy a halálukat is csak egy fal választja el tölük, csak be kellen jönnük a szobába. Mindenre el voltam szánva, hogy ne kerüljek élve a kezükbe, mivel azzal nagyon sok becsületes embert tettem volna ki sulyos veszélynek. Télen az öregnénivel rongypokrócot szöttünk, hogy azzal is hozzájáruljak a fenntartásunkhoz. Noha fizették öket a papok eltartásomért és azonkivül körny´+ekbeli gazdák /kulákok/ mindent behordtak. Karácsonyra kövér sertést kaptam egyik gazdától. Jóskán keresztül az elöljáróság, a gazda javára irta ugy mintha beadta volna az államnak. Éjjelenként vadászaton kivül, gyakran feljártam a hegyoldalon levö "Fájdalmas Máriához". A szobor elött egy tisztás volt, amelyröl a szél rendszerint elhordta a havat. Egy kis özike odajárt legelni, ez volt az öröm. A szobor félkörben tujával van körülvéve. Én a tujabokrok közé ültem be, ne hogy véletlenül arrajárók meglássanak - ott imádkoztam. Tudtam, hogy ha valaki jön, az öz elrohan és akkor nekem különösebben kell figyelnem. Egy éjjel az özike elrohant. Elövettem pisztolyomat és kézigránátomat zsebemböl és mereven figyelve vártam az esetleges következményeket. Nem sokáig töprenghettem, a szoborhoz egy terjedelmes emberi alak közeledett, nehezen vonszolta magát a hegynek. Odajött a szoborhoz, letérdelt és félhangosan kezdte könyörgö imáját. Pár perc mulva térden kuszva megindult a szobor körül és félhangosan imádkozott Magyarország felszabadulásáért. A Püspök Ur volt. Lélekzetemet is visszafolytva rejtöztem a tujában ne hogy megzavarjam imáját, hisz annyira közel volt hozzám, hogy kézzel elértem volna. Már ali birta elörevonszolni magát, hiszen egy óra hosszáig járt már térden, a latyakos hóban. Kimerültségében többször nekidölt a szobornak. Végül nagy nehezen felállt, átölelte a Krisztusi agyaglábakat, megcsókolta és lassan elindult a zárda felé. Amikor távolabb volt a szobortól, elindultam utánna, hogyha esetleg összeesik, segithessek rajta. Megfigyeltem, amig be ment a zárdába, majd én is hazatértem. A másik ilyen alkalommal találkoztam Vele. Azt mondta a temetöbe menjünk beszélgetni, mert félnek odajönni "ezek" az istentelenek. Rendithetetlenül bizott a felszabadulásban. "A mi szenvedéseinken keresztül fogunk felszabadulni fiam,, meg ne rogyj, vedd küldetésnek a bujdosásodat. Milyen nemes. O Uram mennyire szertnék bujdosó lenni". És széttárt karokkal az égre nézett. "Minden reggel küldök neked Szentostyát, fiam, mert az eröt ad". Meg akartam magyarázni hol lakom. "Tudom, fiam, reggeli miséimen arra fordulok a Szentkehellyel". Attól kezdve minden reggel látta az öregasszony, amikor a Pûspök Ur ment ki az udvarból. Ugy látszik, gyakran ö hozta el. A nyáron irta Jóska, hogy betegeskedik szivével, ök látják el miseborral és egyébként is segitik. Otthon misézik szegény a lakásán, mert a templomból ki van tiltva. A hitvány Nagy Ferenc apjával is gyakran találkoztam, a szomszéd faluban B.-ben laik, nászasszonyával, Zsófinénivel együtt, mióta feleségét az orosz tank eltaposta. Természetesen ö nem tudott sorsomról. Áruló volt ö is, mint a Ferenc fia, több embert besugott az AVH-nak terményrejtegetésért. Gyülölik az emberek, az egész Nagy családot. Következett a mozgalmas 1948 tavasza, összeszedték a szerzeteseket. A püspök u cipöjét összecserélték az AVH-sok a sok szerzetesek cipöjével, két ballábas cpöt kapott. Amikor nem tudta a cipöket gyorsan felhuzni, kiabáltak rá, lökdösték, hogy gyorsan öltözzön. Moslyogva mondta nekik, "édes fiam nem megy fel a lábamra, ez nem az én cipöm". "Ki a te édes fiad, te vén disznó", kiabáltak rá az AVH-sok. Papokat egymás hegyére-hátára dobálták be az autóba és elvitték. A reggeli vonattal megérkezett P.-röl egy táncegyüttes, a zárdába száltak meg és egész vasárnap táncoltak a falu föterén. A helyi fiatalságot is kényszeritették volna táncra, de senki nem táncolt. Gyászban élt az egész falu hosszú ideig. Mareska Franci segédkezett az AVH-soknak a papok és az apácák elhurcolásában. Ö vette át a gazda szerepét is a zárdában és hordta bort a táncegyüttesnek. Este tánc után nagy mulatást rendeztek, amely késö éjjelig

tartott, utánna lefeküdtek a szerzetesek ágyába a táncospárok. A tegnap még szent kolostorra, ma nyugodtan ki lehetett volna tenni a vereslámpát. Kispapom felkutatására B.p.-re küldtem családunk fiatal asszonyát, aki megállapitotta, hogy egy faluban bátyjánál van elrejtve, nem vitték el. A falu meg volt rakva AVH-sal és hirdették a faluban, hogy a zárdában rádióleadót talátak, amely azoké a kémeké volt, aki azelött kertészek voltak. Keresték a két kémet. A falu népe nem reagált mocskolódásukra. Pethö százados AVH-parancsnok verte a népet, Ujhelyi György AVH-s föhadnagy, zsidó, minden éjjel a faluban futkosott motoros csoportjával és félelmetesen berregtették motorjaikat, és lövöldöztek. Egy hét mulva, egy éjjel elvittek hat családot, kulákot, kocsmárost, egy födhözragadtt szegény cipészcsaládot, egy volt csendört. Következö éjjel S... és falunk közötti hidnál robbanás volt, sajnos a hid nem rongálódott meg annyira, hogy alkalmatlan lett volna közlekedésre, kevés volt a kézigránátköteg. Nagy aparátussal szált ki a hidhoz az AVH-s bizottság és szemtanuk bemondása szerint megállapitották, hogy a háboru folyamán a hid alatt maradt, földbefuródott bomba robbant fel. A robbanás miatt e vagy miért, nem vittek el a faluból másokat és az AVH-sok is elvonultak a faluból. Ha jöttek hetenként egyszer a szölök alatti uton, a hidat elkerülve jöttek. Pethö AVH-s parancsnok sorra ölte az embereket. Egy kulák fiát a csordalegelön egy térden alul érö mélységü tóban találták halva. Az ujság pár soros eldugott cikkben irt róla, hogy fürdözés közoben vizbefulladt. A valóság az hogy soha senki nem fürdött, még gyerekek sem. Pár hét mulva ugyancsak kulák fiát, ennek a tónak a közelében, egy kis erdöben, fára felakasztva találták. Egész rövid idö mulva - egy bucsu alkalmával - a bucsusok találták meg egy embert egy fára felakasztva, a zárdához közeli erdöben. Két-három hét mulva a csordakutból vették ki egy fiatalembernek a hulláját. Ennek a hullának a kivételénél nem volt "hatóság". Akik kivették, kivácsiak voltak a hulla kilétére és a zsebeit átkutatva megtalálták egy idézést, a Pethö aláirásával. Aznap reggel 5 h.-ra volt a gulyakuthoz idézve. Az ujság az összest öngyilkosságnak minösitette. Pár hét mulva meglátogattam elhurcolt papismeröseimet a kecskeméti ferencesek zárdájában, ide voltak internálva. Itt a közeli községben találtam rá kispapomra, aki tanitó bátyja lakásán lapult. Körutam után visszatértem szállásomra és hallottam, hogy a községi taácselnök fia pisztollyal a kezében, éjjel a kulákok lakásába behatolt és verte azokat, családtagjaival együtt. Egy éjjel félholtraverve az utcán találták meg és azután a támadások megszüntek. Ez év novemberében egy sulyos mandulagyulladás után manduláimat a már fenntebb irt kórházban kioperált´k. Ekkor találkoztam a kórházban Ákovits Mihály Jugoszláv kémmel, aki rám ismert, hogy egyszer a Fekete erdöben találkoztunk. Ö is ott volt a királypártiak között. Most ö is mandulamütétben volt a kórházban. Ekkor mondta nekem a többek között azt is, hogy Ujhelyi György AVH-s fhgy. Jugoszláv kém. A kórházban ö vigyázott biztonságomra, figyelte hogy nem beszél -e a kórház személyzete olyat, ami engem veszélyeztet. Jellemzésül emlitem meg, az ÀVH szakértelmére és "éberségére" pedig mindig azt hirdették/ Ákovits már egy éve lakott közvetlenül a Jugoszláv határon, magyar területen. Ez alatt az idö alatt vett 16 hold földet, lova, kocsija volt, pedig szegényen, egyedül ment oda. Késöbb vadházsságra lépett egy kórházi ápolónövel. Szinte minden éjjel nála voltak a Jugoszláv partizántisztek. Ugyancsak itt találkoztam Szoboszlay csö.törm.-el, aki valamikor a hortobágyi örsön volt. Panaszkodott hogy zaklatják az AVH-ok, mert nem vállalja a spicli szerepet. Késöbb 1949

nyarán Pethö AVH-pk egy késö délután felkerste Szoboszlayt lakásán és ott barátságosan elbeszélgetett vele. Alkonyatkor kérte Szoboszlayt, hogy kisérje el az utcán egy darabig, mert unatkozik egyedül menni. Amikor a várhoz értek, a környéki bobkrokból négy AVH-s és Pethövel együtt öten Szoboszlayt ugy összeverték, hogy tüdöérrepedést kapott és a budapesti kórházba meghalt. Pár hét mulva egy este Pethö hivatalából ment lakására és amikor a temetö mellé ért, öt ember a bokorból kiugrott és Pethöt az eszmeletlenségig a földre verték. Késö éjjel találták meg az utonjárók és kórházba szállitották. A község lakosságát zaklatták Pethö megveréséért, ott keresték a tetteseket, pedig azok nem oda valók voltak. Ujhelyi György föhgy. helyeyyesitette Pethöt, rá is lestek, de ez bennt lakott az ÀVH-n és este soha nem jött ki egyedül. Még Pethö kórházban volt, amikor Ujhelyi megszökött Jugoszláviába és magával vitte a titkos irotakot. Akkor jött rá az AVH hogy Ulyhelyi Jugoszlám kém volt. Pethö kórhá]ból való kijövetele után , mindjárt az elsö este nyakába akasztott géppisztollyal ment a lakásra. A lakása udvarán, mindjárt a kisajtón belül a legnagyobb csendben elvették géppisztolyát, szemébemondták a sok gyilkosságot, megëoléssel megfenyegették és eltávoztak. Géppisztolyát a csordás találta meg pár nap mulva, ugyanabban a gulyakutban , amelyikben a hullát találták. Most nem csináltak olyan nagy felhajtást a tettesek után, mint az elsö esetben. Pethöt egész rövid idön belül elhelyezék a szolnoki fegyházhoz, politikai foglyok felügyelésére. Mint késöbb megtudtam az AVH tekintélyének helyreállitása érdekében. Ott sem volt sokáig, ugy látszik kegyetlenségeit a párt, ill. felettesei is megsokalták és beosztották M.E.H. igazgatójának Pécsre. S.ról távozásakor az AVH-sok szándékosan azt a hirt terjesztették róla, hogy meghalt. Azonban voltak, akik rátaláltak Pécsett, sajnos belsö területen lakott és sem este sem éjjel nem ment sehova. Valószinü önmarcangolásában, a félelemtöl a kis kövérkés ember annyira lefogyott, hogy egy gyufazsebbe belefért volna. Forradalom alatt családjával együtt ugy elrejtözött valahova, hogy nem találták meg, pedig biztos, hogy családjával együtt darabokra szedték volna. Pethö helyett Pataki nevezetü /régebben Peselnek hivták/ hajdudorgi születésü szds-t helyeztek oda pk-nak. Felesége a járási pedagógusoknak felügyelöje /tanfelügyelö/ volt. Nem volt ugyan pedagógus, de annál inkább marxista, sztalinista. Marta, gyötörte a pedagógusokat, az idösebbek legtöbbjét nyugdijba zavarta. Jóska többször beolvasott neki, férje ezért Jóskát megfenyegette."vigyázzon elvtárs, mert köbányában szedi össze magát." Jóska azt mondta neki:"Én ott is megállom a helyem, én egyébként önnek tanitó ur vagyok, nem vagyok elvtárs". Nem volt se lángész, se bátor, de bünözö volt. Nagyobb összegü pénzzel nem tudott elszámolni, egy évi ottani szolgálata után 3 hónapra bezárták és az AVH kötelékéböl elbocsátották. Az volt a legérdekesebb, hogy ö került a köbányába dolgozni. Egy alkalommal Jóska megmondta neki, hogy elfoglalta a helyét. Ez nem kegyetlenkedett a lakossággal mint elödje, igy a községben jól megtürték. Felesége késöbb házonkivüli hasas lett /bocsánat, de állatok nem lehettek állapotosabbak/ igy szabadultak meg töle a pedagógusok. Pataki után egy Répási nevezetü szds. /volt Horthysta ludovikás tiszt/ lett parancsnok, aki elöbb népi rendörtiszt volt. Ez rendesen viselkedett, nem zaklatta a népet. Jóskával nagy barátságban volt, mivel együtt méhészkedtek. Egy alkalommal a Jóska méhesében Jóska viccesen megkérdezte töle: "mond testvér, tegyük fel ha én bujdosó volnék és nem volnának igazolványaim, adnál te nekem papirokat?" Ránézett Jóskára és mondta:"ne kivánj tölem ilyet, Jóska, hagyjuk ezt a témát". A Tito, a Rákosi féle veszekedés már folyt. Határincidensek napirenden volta, ezért határsávot létesitettek, melybe falunk is beleesett, és minden határsávban lakó személynek, aki 16. életévét

betöltötte, határsávigazolványának kellette lenni. A határsávigazolványt elöbb a rendörkapit+anyságok, késöbb a tanácsok is adták ki, bejelentö lapok alapján. Jóska nem mert engem személyesen engedni, hogy kiváltsam a határsávigazolványt. Bejelentölapommal elment R.-hez és mondta neki, hogy nagybátyja felesége meghalt, ezért most nagybátyja állandóan náluk fog tartózkodni. Jelenleg sürgös mezögazdasági munkába segit édesapjának, azért nem tudott személyesen jönni, kérte, hogy szereze be a rendörségtöl a határsávigazolványát. Nagyon szivesen vállalta, nem sejtett semmi rosszat, azt sem, hogy hogy ezzel ö is meg van fogva. Másnap személyesen hozta ki R. a határsávigazolványt és kérdezte Jóskától hol vagyok, mert személyesen szeretné nekem átadni az igazolványt. Jóskáékhoz közel laktam és Jóska átfutott értem. Az igazolványt átvettem R.-töl, mely alkalommal R.-i leplezetten rámtekintett a fényképen való hasonlitás végett. Ezalkalommal megjegyezte, hogy a határsávigazolványom és bejelentölapom a szölöhegybe szól és nem a Jóskáék h+azszámára. Mondtuk neki Jòskával, igen, mert én a szölöhegyen, pajtájukban lakom. Beszélgetés közben kérdezte tölem, milyen csapattestnél szolgáltam. Nem voltam katona, feleltem, szivbajban születtem. Kételkedve nézett rám, mondta is nem ugy nézek ki. Nagyon jóba lettünk, bár mindig látszott rajt, hogy kétségei vannak velem szemben. Pár hét mulva egy másik határsávigazolványt is beszereztünk Kozma József nevére, de ezt nem R. hanem egy tanácstitkár utján és egy Dráva menti faluba szólt. A határincidensek lanyhultak, mind ritkábban fordultak elö. Már pedig nem volt szabad megengedni, hogy pirosék megbékéljenek, mert ez csak erösitené tömbjüket. A Drávához rendszerint "Kozma" igazolvánnyal mentem. Egy-két átlövés után hatalmas tüzet zuditottak a Jugók, magyar elvtársak örseire. A magyarok is viszonozták, sokszor egész kis háboru fejlödött ki, kisebb kaliberü ágyukat is használtak, mindkét részröl. Gyakran magyar-jugoszláv vegyesbizottság jött össze és ilyenkor égre-földre esküdözött mindkét fél, hogy nem ö hanem a másik kezdte a tüzet. Nagysokára az a gyanu merült fel, hogy biztosan az "ellenség", a reakció, rendezi a provokációkat. A határsávon belül a Drávától 3 km. mélységben, határzónát létesitettek, ahova a bejelentölapon és a határsávigazolványon kivül, határzónaigazolvánnyal lehetett csak belépni. Akik ebben a zónában laktak, azok is el voltak látva zónaigazolvánnyal. A zónaigazolványokat a zónában fekvö tanácsok és határörség parancsnoksága adta ki. A zóna területén kék és zöld AVH-sok teljesitették a szolgálatot. A zónához vezetö utak, utkeresztezödéseknél örsökkel voltak lezárva, és ezek is mindenkit igazoltattak, ahányszor az utkeresztezödésnél átment. Dacára a szigoru ellenörzésnek négy nap mulva ismét nagy lövöldözés tört ki a határon. A harcizajra azonnal riadóztatták a környékbeli AVH-sokat, rendörséget és katonaságot. A határsáv és a zóna területén nagy raziát tartottak, akiket ez alkalommal örizet alá vettek, szigoruan igazoltatták. Én is kint voltam véletlenül akkor éjjel is az erdöben és éppen a Kozma igazolvány volt nálam. A nagy mozgolódásra, igyekeztem szállásomra. Amikor az erdöböl kiértem, rámkiáltottak: "Állj!". "Kezeket fel, elöre". Vállmagasságig felemeltem kezeimet, hogy a zsebemben lévö késhez és kézigránáthoz ne legyen tul távol. Végem van, gondoltam. Három alak lépett elö az utszéli bokorból, kettö helyben maradt, géppisztolyaikat rám szögezve, a harmadik villanylámpájával erösen a szembe világitott és elöre jött hozzám. "Kérem az igazolványát". R. volt, megismertem a hangját. Elövettem igazolványomat és feléje nyujtottam. Megismert. "Maga hol járt itt János bácsi", kérdezte. "Hallottam milyen nagy zaj van és kijöttem a szobámból, megnézni, mi az" Emberei erre fegyvereiket vállra vették és ök is odajöttek hozzám. R. igazolványomat átnyujtotta az egyik emberének, aki villanyfénynél valószinü személyi adataimat kijegyezte. R. kérdezte tölem, ilyen messze eljöttem lakásomtól. "Igen", mondtam, "kiváncsi voltam erre a zajra". Igazolványomat visszaadták, elköszöntem és én haza mentem lakásomra. Este Jóska jött hozzám és elmondta, hogy délután nála volt R. méhészkedni, mondta hogy talákozott velem az éjjel. Igen nyomott hangulatban kérdezte Jóskától:"ugye öt Jánosnak hivják?". Jóska sejtette

hogy mi lehet a differencia és mondta: "Két keresztneve van János, József". R. szinte belesápadt és hosszabb szünet után földreszegezett tekintettel a megszokottnál halkabban, szinte önmagától kérdezte. "vezetékneve is?". Jóska ugy tett mintha nem hallotta volna utolsó kérdését és nem válaszolt rá semmit. Még félóráig, teljesen szótlanul kotorászott egy méhcsaládban. R. üres tekintettel nézett az ajtón ki. Jóska hirtelen lezárta a kaptárt, mosolyt eröltetett magára és csak azért, hogy megtörje a csendet, mondta. " igy van ez komám, méhészkedni nagyon kell tudni, csak akkor van benne haszon". R. keserü mosollyal csak annyit felelt, igen, köszönésre nyujtotta a kezét és távozott. Pár lépést tett elöre, majd vontatottan visszafordult és mondta Jóskának: "Jóska, emberek vagyunk, négyszemközt vagyunk, tudom, én szereztem nagybátyádnak egy határsávigazolványt. Nem kérdezem ö ki és mi. Megértem öt, de mindnyájunk érdekében kérlek, mond meg neki, hogy rövidesen menjen el innen lakni. Szerencse, hogy embereim nem vették észre, hogy az éjjel János bácsinak szólitottam, azóta egyikönk se élne". Ismét nyujtotta kezét Jóskának és eltávozott. Jóska csak annyit felelhetett elöbbi kijelentéseire: "Megmondom neki testvér és már estére itt sem lesz a pajtánkban". Igaza volt Jóskának, az ö pajtájukban nem voltam. Még egy kellemetlen esemény ért aznap. Levelet kaptam hazulról, melyben közölték velem, hogy idösebbik özv. hugomnak egyetlen gyermekét, 22 éves S. fiát, fegyverrejtegetés miatt 12 évre itélték. Itt van gondoltam, már a család mellékhajtása is bünözik. Apja 1942-ben meghalt. Végrendelkezésében arra kötelezte fiát, hogy egy golyós és egy sörétes, nagyon kedves vadászfegyverét ereklyeként örizze meg. Amikor az oroszok 44 őszén városukba bementek, a "hatósági" hirdetésre a fegyvereket nem szolgáltatta be, hanem a szőlőjük nyaralójában elrejtette. Szölöjük az erdöszélen van és lévén ő szenvedélyes vadász, egyszer-egyszer elöszedte, hol egyik hol másik fegyverét és három keresztül az erdöben orvvadászott. Mint kulák és értelmiségi, osztályellenség volt és vadászati jogosultságot nem kapott. Valaki megláthatta és besugták. Borzalmasan összeverték, melynek hatása alatt fegyvereit rejtekhelyéröl előszedte. Az összeomláskor golyósfegyveréhez a katonák által elszórt német és magyar töltényeket összeszedte olyan mennyiségben, amely a vonatkozó kommunista törvények alapján államellenes büncslekménynek minösült és halállal büntették. Cselekményét "halmozta" az is, hogy az én öcsém. Igy ügyét rögtönítélö biróság elé utalták és 48 órán belül biróság elé állitották. Bogár hóhért is kirendelték B.röl D.be aki amikor öcsémet kisérték őrei a tárgyalóterembe, a folyosón bemutatkozott öcsémnek és vigyorogva, cigarettával megkinálta. Mint irták, öcsém elfogadta a cigarettát - pedig nem dohányzik - és azt mondta Bogárnak: "ha önhibámon kivül, nem tudnám önnek itt a földön visszaadni, kérem jelentkézzek nálam fent az égben, ott vissza fogom adni". A biróság tanuk vallomása alapján elejtette az államellenes vádat, mivel beigazolást nyert, hogy nem volt célja fegyvereit az állam megdöntésére használni. Csupán és kizárólag fegyverrejtegetés miatt itélték 12 évi fegyházra és az itélet azonnal jogeröre emelkedett. Mint érdekességet emlitem meg, hogy amikor öcsémet a tárgyalóteremböl kisérték vissza cellájába, a hóhér odament hozzás és el akart tole köszönni. Öcsém nem fogott vele kezet: "nem gondolja hogy hóhérral lekezelek, de hogy adott igéretemet beváltsam, visszakinálom egy cigarettával". És tárgyalás elöt adott cigarettáját, bilincselt kezével nyujtotta a hohér felé. A hohér nem nyult a cigarettáért, mondta öcsémnek."ha a tárgyalás nem igy végzödik, azóta már nem szemtelenkedne velem, fiatalember". A cigarettáját öcsém elébe dobta a földre, és miután egyik őre belerugott a nyilvánosság és édesanyja elött a kevés hijján kétméteres öcsémbe, cellája felé elindult. Másnap a márianosztrai fegyházba szállitották. Büntetését azonban nem töltötte le, mivel ujperfelvétel /akkor még lehetett/ egy rendes /nem rögtönitélö/ biróság hathónapi börtönre itélte és az addigi letartóztatási idöt, 7 hónapot, beszámitotta. Édesanyja, aki akkor még fiatal asszony volt, a statáriális 1,5 órás tárgyalás alatt /mely idöt a

folyosón töltötte/ teljesen megöszült és az arca annyira megráncosodott, mint egy 90 éves matronának. Utána, közel egy évig ideggyógyintézetbe volt és egész életére beteg maradt, olyan, mint egy élöhalott, mondják. Aznap éjjel megint határincidens volt, a lesujtó hirek miatt ugy sem tudtam volna aludni. Jóska hajnalban 2-3 h. között szállásomra jött, /akkor már otthon feküdtem ágyamban/ és elmondta, hogy 11-12 h. között az incidens megkezdése után félórán belül, R. felkereste lakásán és kérte hogy szölöpajtájuk ajtaját nyissa ki. Egy óráig tartózkodtak mindketten a pajtában, teljes csendben, és aztán mosolyogva bocsánatot kért, majd eltávozott. Pár méterröl susogva visszaszólt: " azt hittem János Jóska bácsi nem utazott el". A Jóska nevet jelentöségteljesen ejtette ki. Két napon keresztül tartott a razi az egész határsávban. Egész idö alatt - kevés kivétellel - az háziak 60 méteres pincéjében kellett tartózkodjak, mert az AVH-sok házról házra jártak. A pince öseink idejében községi járadék borgyüjtö volt. Következö éjjel megint határincidens volt, ugy látszik a Jugók nagyon zokon vették az elöbbi két éjjeli zavart, mert harmadikat ök kezdték. Egyszerüen, ugy jött, mintha csak megrendeltem volna, megsemmisitette R. gyanuját. Ismét kinyittatta Jóskával a pajtát, de most nem volt ott sokáig. A razia ezután napi renden volt, kulákokat zaklatták a begyüjtéssel. Falunrendöri rendszert állitottak be, most még csak a határsávban. Késöbb az egész ország területén. Egy rendör állandóan a faluban tartózkodott és minden utcából több besugója volt, soha nem lehetett tudni, mikor melyik házba lép be. Veszélyes volt a további ottartózkodás, és észre vettem hogy a háziak is félnek. Próbaként kilátásba helyeztem, hogy elmegyek tölük. Nem tartóztattak,söt házuk legfiatalabb asszonya T. fel is ajánlotta, hogy P.-i ismerösénél helyet keres. Másnap beutazott P.-re és ott az M.-i részen egy szölöhegyközségben talált helyet, ahol azt sem titkolta, hogy a hely bujdosónak kell. Következö este T. kiséretében uj szállásomra mentem. Nagyon szivesen fogadtak, de annál kellemetlenebb volt nekem, amikor megtudtam, hogy uj házigazdám az 1918-as kommunizmus alatt nagy kommunista, vörös századparancsnok volt. Gondolataimban már utban is voltam másik helyre. J. rokonainál a közelben három hely is volt, tartalékhelyem, amelyeket akkor kellett elfoglalnom, ha elöbbi helyemen veszély fenyegetett. Másnap eloszlottak aggodalmaim, mivel uj házigazdámhoz vendég érkezését jelezték és ezzel kapcsolatosan házigazdám elmondta, hogy este felesége testvére, Juli, fog hozzájuk jönni. Juli nagy kommunista, a pécsi textilipari vállalat igazgatója és ameddig náluk lessz, nekem a szölöben kell tartózkodnom, mert ha tudomást szerez kilétemröl, feljelentene mindnyájunkat. Elomondta, hogy Julinak a férje is nagy kommunista, aki egyik P. gyárnak igazgatója. Uj házigazdámék családja öt tagból állt, én voltam a hatodik. Bár hárman is kerestek a családból és nagyon szivesek voltak hozzám, mégsem akartam anyagilag is rájuk támaszkodni. Közös megállapodás alapján a család az én pénzemen vett hetenként 60-80 kg-mos sertést, amelyet levágtam és a környékünkön lakó városi lakásukból kizavart régi vezetö megbizható emberek között elmértem. Ezen az alapon az én fejadagom állandóan biztositva volt. Hetenként egy-két napot a h.sávban töltöttem. Kb. hat hétig voltam már ezen a helyen, amikor egy este házigazdám nem jött haza a megszokott idöben munkahelyéröl. Egy-két órai várakozás után feleége elment megnézni, hol maradt férje. Kevés idö mulva rohant vissza és elmondta, hogy Juli férjét Róbertet az AVH-sok elötte való nap letartóztatták /komcsik belsö harca/ és azzal kapcsolatban férjét is, éppen akkor, amikor jönni akart haza a munkából. Kért engem, hogy azonnal hagyjam el lakásukat, mert várható, hogy házkutatást fognak tartani náluk is az AVH-sok. /Róbert "megajándékozta sogorát évekkel elöbb, a gyár tulajdonát képzö darálóval és szölöpréssel/. Este lefekvés ideje volt, nem akartam tartalékhelyemen zavarkodni, igy P.hugához mentem el, aki a város közeli részén lakott. Éjjel arra gondoltam, hogy P.hugánál is

tarthatnak házkutatást, mivel gyakran jár hugához. Nem érzetem magam biztonságban, igy reggel korán elmentem az egyik tartalékhelyre. Ezeknek a jobb idökben hentesüzletük volt, amelyik most be volt zárva. Tekintve, hogy gyakran volt ezekben az idökben az ország egész területén razia, igy P.-t is tömérdek letartóztatások és elhurcolások voltak, ottartózkodásomban csak ugy egyeztek bele, ha vagy a sötét, hideg pincében, vagy a hentesüzletben töltöm napjaimat. Két napot töltöttem ezen a helyen egyiket a pincében, másikat a hentesüzletben, de nagyon egészégtelennek tartottam. Elmentem a másik helyre, ahol egy hetet töltöttem állandóan szobában. Ha jött valaki hozzájuk, rohannom kellett a hálószobán keresztül a fürdöszobába. Elmentem a harmadik helyre, hol kereken kijelentették, hogy máskor nagyon szivesen, de most nagy veszély van. Utcájukból már hat embert hurcoltak el és félnek, nem maradhatok ott. Kimentem törzsszállásomra, a határsávba T.-ékhez. Ott is borzasztó világ volt, razia napról-napra, nem gyöztem a pincébe futkosni. Ide kaptam levelet, amelyben közlték, hogy mérnök öcsém hónapokkal azelött hazaérkezett családjával Oroszországból Tsz.-on, gyárban kapott állást, honnan egy héttel ezelött berendelték a Nehézipari Minisztériumba, ahol egy vidéki gyárban elöfordult szakügy kivizsgálásával bizták meg. Amikor utiokmányaival kezében elhagyta a minisztériumi épületet, két civil beültette egy autóba és azóta nem tudnak róla. Mint késöbb megtudtam, hat hónapig volt az AVH-n hol csak felölem kérdezték és ugy mellékesen a csepeli volt repülöosztály Németországba szállitásáról. Semmit másról. Mégis teljesen összetörve és 10 néhány fogának kiverése után, a váci fegyházba szállitották. Ott felolvasták elötte, hogy életfogytiglanra van itélve összeesküvés miatt. Birósági tárgyaláson nem volt. Hacsak az AVH-n töltött idö alatt, napi veréseket és kinzásokat nem számitották birósági tárgyalásoknak. Ott ugyannis naponta mondták neki: "nem látod meg többet a napvilágot, az egész fajtád ki lesz irtva, te piszkos gazember, csirkefogó fasiszta". Három éven keresztül nem irhatott levelet, családja nem tudott róla, majd az "enyhébb szakasz" Nagy Imre miniszter-elnöksége idején szabadult ki és került vissza családjához. Visszatértem P.-re és ott a város külsö részén bolgár kertészeknél vállaltam munkát. Ha innen is menekülnöm kellett volna, ujabb tartalékheleyeket szerzett a közelben egy volt M.-i jegyzö ismerösöm. Egyik tartalék helyem a Kovács Béla családjánál P-on volt és igy ismerkedtem meg a család életével. Kovácsné, bár azt hirdette, hogy férjéröl semmit sem tud, mégis elöttem többször elszólta magát mondván, ugy érzi, hogy férje él és visszafog térni. Két leánya volt, a nagyobbiknak Pirinek - a többek között - egy Kelemen nevü zsidó kölyök is udvarolt. Kelemen akkor, a P.-i orosz-magyar barátsági szövetségnek fötitkára volt. Azelött nyiregyházi AVH-n teljeseitett szolgálatot és a nyiregyházi és debreceni körzetekben kegyetlenkedett. Kovácsnénak saját termésü borkimérése volt és Piroska, anyjával együtt gyakran dorbézoltak a lakáson AVH-kkal együtt. Késöbb kisebbik lánya is belenött a társaságba. Piroska lánya egyedül /garde nélkül/ eljárt éjjelenként a "tisztiházba" támcolni. Egy alkalommal Kovácsné elmondta nekem, hogy amikor férjét letartóztatták és állitólag Ausztriába Szállitották, egy orosz örnagy elvitte autóval Ausztriába, hogy férjét meglátogathassa. "De nem engedtek férjemhez, pedig az orosz örnagynak is leadtam magam", mondta. Ekkor férjének csak véres fehérnemüjét adták ki. Az orosz örnaggyal kapcsolatos "viszonyát" Rákóczi hitvese áldozatához hasolnitotta, dicsekedett vele. Amikor Kovács Béla visszatért, meg akartam látogatni, de nem fogadott, azt üzente, hogy nem akar olyan emberekröl tudni /bujdosók/, akik az ö szabadságát ismét veszélyeztethetnék. A forradalom után, 1957 jan. közepén voltam utóljára p.-én , az alkalommal beszéltem egy egyetemi magántanár orvossal, Kovács Béla barátjával, aki elmondta, hogy Kovács Béla nem akart vállalni a Nagy Imre kormányban szerepet, azt csak az ö és egy ügyvéd barátja /P. volt

kisgazdapárti föispánja, zsidó/ rábeszélésére nagy nehezen vállata. Forradalom után pegi egyenesen a kommunistákhoz állt, amiért Nyugat nem segitette forrdalmunkat. Tehát ez az igaz és nem az, amit Szabad Európa és a Nyugaton élö Kisgazdapárti stb. garnitura krokodilkönnyek hullatása közben állit Kovács Béláról. Kovácsné és családja engem csak azért nem árult el az AVH-nak, mert bujdosó rejtegetésével akarta tisztára mosni magát, felszabadulás esetén. Kovács Bélával kapcsolatosan még egy érdekesebb, aljas eseményt emlitek meg. Gyakran találkoztam a Kovács Béla volt személyi titkárával Sz-el, aki egy alkalommal elmondta, hogy 1945 végén amikor a "háborus bünösök" ellen folyt az eljárás, Kovács Imre dr. a parasztpárt vezetö embere felkereste Kovács Bélát, a Kisgazdapárt titkári hivatalában és kérdezte töle, hogy mi a szándéka Imrédyvel kapcsolatban ? /Ekkor volt Imrédy ügye szönyegen/. "Mi lenne...lokvidálni fogják" felelte Kovács Béla. "Béla, mit szólsz te majd ahhoz, amikor te kerülsz az Imrédy sorsára és nem áll melléd a nép?", mondta Kovács Imre. "Ki van zárva...Csak nem gondolod, hogy magunkra haragitom Vorosilovot Imrédyért?", felelte Kovács Béla. Ezen az esten még tovább is vitatkozta, mondta a személyi titkár, de ez volt a magva és a "nagy magyar" gondolkodásának tükre, ezért most csak ennyit irok le. És jött Isten lesujtó keze, nem is soká. Kovács Béla Imrédy sorsára jutott, ha nem is bitón, avagy golyó által - de ö is halállal végezte. És még hozzá "Vorosilov is megharagudott". Halotról vagy jót vagy semmit, mondja a közmondás. Nem, halála után, de életben sem tartottam volna arra érdemesnek, hogy foglalkozzam vel, a "Békési" és "Lellei" események után , hazaárulónak tartottam életében is. De nemzetem elleni árulása kötelez arra, hogy másokkal is tudassam, ki volt az az ember a valóságban, hátha nekem lessz alkalmam arra, hogy egyszer nyilvánosságra hozzam cselekedeteit, ezért mondok róla rosszat halála után. Szerintem Nagy Ferenccel együtt felelösek a tömérdek ember kivégzéséért, hiszen Nagy Ferenc akkor felelös miniszterelnök volt, Kovács Béla pedig az uralkodó Kisgazdapártnak volt mozgató rugója. A bolgárkertészeknél töltött idö alatt ismerkedtem meg jelenlegi Feleségemmel, 1951-ben. Miután megtudtam, hogy elsö feleségem évekkel azelött meghalt, helenlegi feleségemmel egyházilag megesküdtünk, polgárilag nem tudtam megesküdni, mert nem voltak okmányaim. Az egyházi esküvöhöz is kellettek volna oknmányok, de Gábriel atya, aki feleségem családja ismeröse volt, eltekintett az okmányoktól és egy vasárnap mise után, amikor már mindenki elhagyta a templomot, az ajtókat lezárták és ugy tartottunk esküvöt, mintha büncselekményt követnénk el. A tanukat is Gábriel atya szerezte, ma sem tudnám megmondani, kik voltak esküvö tanuink. Egy vasárnap Feleségemmel a Kálvária templomban voltunk. Itt talákoztam ismét Lovász bajtárssal - aki akkor már Feleségével együtt - szintén templomban volt. Lovász vasutas egyenruhában volt. Elmondta, hogy a vasutnál teljesit szolgálatot, már véglegesitve van és akkor végezte a raktárosi tanfolyamot. Alnéven él, igy feleségével vadházas viszonyban van amivel az az ö törvényes Lovász nevét nem ismeri. Régebbi gyanum valóra vállni láttam, bujdosó, álnévett alatt él és állami szolgálatban van, feltétlenül érdemek kellenek hozzá, hogy vasuti szolgálatban van és tiszti tanfolyamot végezhet. Felvételkor több okmányt kel beadni, annyit hamisitani nem lehet. Jóviszonyban voltunk - bár mindig fenntartással kezeltem jártunk egymáshoz. Nösülésem után egy tanitó özvegyének gyümölcsösét vállaltam feles kezelésre. A gyümölcsös gyepjét feltörtem és azon ugyancsak feles kertészetet állitottam be. Házinyulakat és baromfit tartottunk, harmados kukoricaföldet kapáltunk és évente egy-egy sertést saját részünkre meghizlaltunk. Feleségem, sógora, rádióüzletben volt tisztviselö és havonta 800 Forintot keresett. ôsszel a közeli erdöben fakitermelést is vállaltam, ebböl évi tüzelönk meg volt. Erdövágással kapcsolatosan érdekes megemliteni, hogy a pagonyvezetö erdész /azelött erdöör/ nagy kommunista hirében állt. Amikor kimentem hozzá, erdészeti hivatalába, többen is voltunk erdövágást kérni. Mindenkit elküldött azzal, hogy nincs vágás az

erdöben. Nekem azt mondta, üljek le és várjak. Ebédszünetben, amikor az irodaszemélyzet elment és ö csak egyedül maradt az irodában, behivott engem. Mosolyogva, igen barátságosan fogadott és kérdezte tölem, nem ismerem öt? Mondtam, ne haragudjék, ha azt mondom hogy soha életemben nem láttam. "Akkor ön nem jó bujdosó", mondja. Váratlanul ért kijelentése, de igyekeztem zavaromat rejteni és csodálkozva, de határozottan néztem rá, és mondtam. "én bujdosó, dehogy vagyok, nem voltam én olyan nagy ember kérem, hogy multamért bujdosni kellene". Nevetett és elmondta, hogy engem évekkel ezeleött J.h.-i zárdában látott, amikor ott voltam szerzetes jelölt. Nagyon örül, hogy szabadon látott, mint mondta és kijelentette: "Uram, az erdö a miénk és nem a kommunistáké, az ön részére vágás mindig lessz, ameddig én itt leszek. Pája mindig lessz, nem kell sokat dolgoznia, csak éppen lássák az erdöben". Állandóan 10-12 m hasábfa volt a lakásomon, az általam kitermelt famennyiséget mindig ö vette át és kétszer annyit felezett, mint amennyit termeltem. Rendes ember volt, tudtommal nem ártott soha senkinek. Feleségem családján keresztül megismertem T.J.honv. örnagyot, aki a Tenyészállat gazd.iroda rakodó tisztviselöje volt. Az ö ajánlása alapján bejutottam a Tenyészállatkisérökhöz /hajcsár/ és ezzel kapcsolatosan beutaztam az egész országot. Ugyanis vasuton szállitottuk az állatokat és nem lábon hajtottuk. Itt megtudtam, hogy a rakodó tisztviselöt is besugóvá verte az AVH. Tudtommal nemárult el senkit, én lettem volna az áldozata, ha idejében nem veszem észre. A kisérknek nagy r´+esze honv. tisztek voltak. A rakodó tisztviselön kivül volt még egy Szombathelyi Béla nevü szds. is, akit AVH spiclivé vertek. Régi nyugdijas volt és tudtommal ö sem ártott senkinek. Ennek volt egy nagy fia is, aki idönként szintén velünk járt kiséretbe. 1954 vé´gén, vagy 55 elején, biztosan nem tudom, megjelent egy "korm. rendelet" mely szerint minden 16 éven felüli állampolgárt - nemre való tekintet nélkül - "személyi igazovánnyal" látnak el. Tehát a bejeltölaprendszer megszünik. A "személyi igazolványt", keresztlevél, anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, munkaadó igazolvány és bejeltö lapra adják ki. Roppant be voltam szorulva, hiszen nekem semmilyen okmányom nem volt, csak bejelentölapom, az is hamis. Állandóan azon gondolkoztam, hogy tudom és fogom beszerezni az uj igazolványt. Két ut volt. Vagy meg tudom szerezni és tovább élek, vagy nem tudom beszerezni és öngyilkosnak kell lenni, mert nem tehetem ki tömérdek támogatómat és beszervezett embereimet veszélynek azzal, hogy igazolvány hányában AVH kezére kerüljenek. Egyszer utazás közben rakodótisztviselönk odajött hozzám a vagonba, ahol ketten voltunk vele és kérdezte tölem, miért vagyok az utóbbi idöben állandóan szomorú. Elöbb ki akartam térni a felelet elöl, de ö pedzette az okot, igy elmondtam neki sulyos problémáimat. Semmi, mondta, ha pénzed van, én be tudom szerezni. Mondtam neki, hogy vannak pénzes ismeröseim, akik képesek anyagi áldozatot is hozni, csak igazolvány legyen. Azt mondta, majd ö megkisérli beszerezni. Kb. még fél év határidö volt a beszerzésig. Kispapomtól kaptam levelet, melyben érzékeltette velem burkoltan, hogy az igazolvány beszerzéséhez szükséges keresztlevél beszerzése, de okozzon gondot. Irjam meg hova küldje a keresztlevelet. Gábriel Pali bácsi cimét adta meg, gondoltam ha pap, papnak küld keresztlevelet, nem lessz feltünö. Az igazolvány érvénybelépésének határideje vészesen közeledett, a keresztlevél nem jött. Sorstársaim is egyre sürgettek keresztlevélért, felutaztam B.-re kispapomhoz. Misézés közben találtam, észrevettem rajta, hogy meglátott és mind sápadtabb, sápadtabb lett. Nem értettem miért vagyok terhére. Mise után egy pap jött hozzám a templomba és sugta, hogy melyik gyontatószékbe menjek be. Bementem, kispapom már ott volt /ugyanis világi papi státusba vették át a szerzetesrendöl/ és közölte velem, hogy a lehetö legrosszabbkor jöttem. O.atya összeesküvését leleplezték és az általa összeállitott kormánylistát megtalálták. Az a gyanuja, hogy én is rajta vagyok a kormánylistán, mert O.atya többször érdeklödött töle nevem és tartózkodási helyem után. A nevemet megmondta, de

tartózkodási helyemet nem, kért hogy a legsürgösebben távozzam el az épületböl, mert az AVH-sok az emeleten házkutatást tartanak. Még keresztlevelem ügyében beszéltünk keveset egy butorraktár helyiségben a földszinten és eltávoztam. Nyugtalanul vártam a keresztlevélre, de az O.atya szamár cselekedete is nyugtalanitott. Ha listájára vett, gondoltam, elfoghatnak és tömérdek embernek vesztét okozhatja. Bár éreztem, ha megölnek sem vallok senkire, de hallatszott a sok narkotizált ember vallomásra birása, nem biztam teljesen magamban. Elhatároztam, hogy rá birom feleségemet arra, hogy szerezzen be ismerös orvosunktól valamilyen gyorsan és biztosan ölö mérget, amelyik nem okoz nagy fájdalmat. Nehezen ment, de meggyöztem feleségem arról, hogy a mérget csak akkor fogom felhasználni, ha esetleges ellenállásom esetén elfogatásom alkalmával, nem kapok halálos sebet. Elment az orvoshoz, meggyözte az orvost aki kiadta a receptet. "Elképzelheti asszonyom, hogy milyen érzéssel irtam meg azt a receptet. Ismerem férje helyzetét, tudom, hogy becsületes embernél nincs más kivezetö ut. Szivemböl kivánom, hogy ne legyen rá szükség". Kevés reményem volt arra hogy kispapom elküldi a keresztlevelet, mivel arra gondoltam, hogy az O.a. elleni nyomozás lefélemlitette. Következö vasárnap elmentem egy általam szentéletünek gondolt paphoz, gondoltam elmondom neki sulyos problémámat és azt is, hogy ha nem sikerül az uj igazolványt beszerezni, öngyilkosságot kell elkövetnem. A katholikus dogma szerint az öngyilkosság a legsulyosabb bün, hátha, ezt megakadályozandó segitségemre lessz a pap. Sokat vitáztunk a pappal, mivel azt állitotta, hogy azért nem kell öngyilkosnak lenni, ha felakasztanak, csak nyerek vele, mert Istennek tetszik a mártirhalál. Megdühödtem és ott akartam hagyni, visszatartott és azt mondta, mise után menjel le a plébánia irodára. Mire odamentek egy szekrény tetejére volt készitve egy csomó keresztlevél ürlap, a pap rámutatott és kiment az irodából. Egy csomót magamhoz vettem és eltávoztam. Az utcán találkoztam ismét a pappal és mondtam neki, hogy bélyegzö nélkül nem érek célt, kértem bélyegzöt is. Az a plébánosnál van, mondta, nem valószinü, hogy odaadja, mert fél. Másnap a keresztelevelem megérkezett a kispapomtól, tehát az enyém már megvolt. A többieket is lebélyegeztük ugy, hogy egy párra feleségem nëvére, aki retusör /fényképész/ vitte át az enyémröl a bélyegzöt. Pár nap mulva beszereztünk egy régi egyh. bélyegzöt és a többit most már azzal bélyegezhettük le. A bélyegzö otthon van ma is, egy kösziklába rejtve. Lovásznak is én adtam keresztlevelet és összesen 42 db-ot osztottam szét sorstársaimnak. A városban megkezdték a "B.M.szervek" az igazolványok kiadását. Lovász félt a hamis keresztelevéllel igazolványért menni, mondta, hogy nagyon firtatják, sok embert átadnak az AVH-nak. Azt ajánlottam neki, esküdjön meg a feleségével, akkor kap házassági anyakönyvi kivonatot és az eredeti okmány lessz. Igy is történt, megesküdtettem Lovász bajtársamat az élnéven is feleségével. Az esküvötanuk mi voltunk feleségemmel. Lovászné majd összeesett az anyakönyvezetö elött, annyira félt. Az anyakönyvvezetö gratulálása után az "uj párok" mögül mi is elöre léptünk és mi is minden jót kivántunk az "uj párnak". Én is összeszedetem igazolványaimat, keresztlevél, munkaadói igazolvány, bejelentölap, mind hamisitott. A legnagyobb baj az volt, hogy a bejelentölapomnak csak az a szelvénye volt meg, amelyik a bejelentettnél szokott maradni. Nem mentek a vonatkozó szelvények az illetékes helyre sehova, igy a községi tanácsnál sem voltam bejegyezve. Könnyen elöfordulhat, hogy megnézik a községi nyilvántartást és már le vagyok leplezve. A tanácstitkár ugyan megigérte, hogy ha szükség lessz rá, ö igazolni fog. Munkásruhát vettem magamra, összekötöttem egy kéve guzst, egy kifent sarlót magamhoz vettem azzal a látszattal, mintha kukoricaszárat mennék kötni. A mérget egy Tungsram villanyégö dobozban zsebrevágtam, feleségemtöl

elcsuuztam és elindultam a tanácsházára. Reggel fél nyolc h. volt amikor odaértem. A kapuban egy kékviganós /ez volt a B.M. szervek egyenruhája/ mosolygós 25-30 év körüli nö állt. Gondoltam azokhoz tartozhat, akik az igazolványt kiállitják, mert nagyon ismeretlennek tartottam. Megkérdeztem töle, hol állitják ki az igazolványokat. Megmutatja, feleli mosolyogva és intett kézzel, hogy menjek elöre. "Nem, tessék elöre menni, én nem szeretem ha nök járnak utánnam", mondtam. "De meg is szólnák magát, azt mondanák, hogy férfiak után jár". Nevetett. Szörnyü vihar dúlt bennem, de mosolyogni, viccelödni kellett. Bementünka tanácsterembe, ott még hét nö volt, mind külön-külön asztalnál. Leültetett a nö magával szemben - gondoltam megeresztek egy bókot - "látja milyen szerencsés vagyok, amig jöttünk befele lábaiban gyönyörködhettem, most az arcában". Nagyon tetszett neki, nevették mindnyájan. Személyi adataimat kérdezte, eléje raktam igazolványaimat és mondtam nézze ki abból és irja, addig én gyönyörködhetem benne. A foglalkozásomnál fennakadt, mivel bejelntölapomban kertész, a munkaadói igazolványban pedig tenyészállatkisérö voltam. Melyiker irja be kérdezte. Amelyiker akarja feleltem, nekem sok foglalkozásom van. Milyenek vannak még, kérdezte, azt irná be amelyiket jobbnak tartja, mondta. A tanitó özvegyének Lucia leánya, mint zöldkeresztes védönö, az anyatejközpöntban dolgozott és sokat viccelödtem vele, hogy protezsáljon oda be engem, ha mindjárt fejömesternek is. Most eszembe jutott ez és mondtam a nönek, hogy fejömester vagyok az anyatejközpontnál. Rajta kivül a többiek az asztalra borultak és ugy nevettek, hogy mozgott velük az asztal. Ö nem értette meg és megismételtette velem. Kórusban röhögtek vagy negye órád. Igaz ez, kérdezte. Feleltem igaz, mit van ezen csodálkozni való, a nö dolgozhat bányában, félmeztelenül a férfiak elött, lötyögtetheti magát a traktoron, én nem lehetek ugyanugy fejömester. Hát ezt nem irja be mondja, a tenyészállatkiséröröi foglalkozást irja be. A többi kérdéseket már ugy adta fel, hogy a felelet is benne volt és irta. Külföndön nem járt ugy -e ? /Ezt Nyugatra értette/ - soha életemben mondtam. Hol szolgált mint katona ? Nem voltam. Hát ez hogy lehet, hiszen minden mozdulata katona, mondja. /Katonai igazolványt nem lehetett hamisitani, mert az állami nyomtatvány volt/. Most már mindent nevettek, amit mondtam , nem is adott fel több kérdést. Azután kézröl-kézre adták akmányaimat, végül megkaptam a személyi igazolványt. Amikor elköszöntem tölük, kértek vissesen, maradjak ott velük, hogy ne unatkozzanak. Minden okmányomban nötlen voltam, mondtam nekik, ha jól megfizetnek ott maradok, de igérjék meg hogy nem akar feleségem lenni egyik sem, mert nem vagyok hive a házasságnak. Két nö és egy férfi külön volt ülktetve egy padra, kérdeztem tölük hogy még miért nem kerültek sorra ? Azt felelték, hogy az AVH-nak akarják öket átadni, mert nem találják jónak az igazolványokat. Mondtam a "tündéreknek" ne szörözzenek, engedjék dolgukra ezeket a szegény embereket. Nem gondoltam, hogy ilyen szépen sikerüljön, nem volt szükség sem méregre, sem sarlóra. A legközelebbi állatkiséréskor, rakodótisztviselöm mondta, hogy 10.000 Forintért tud szerezni igazolványt. Közöltem vele, hogy már nincs rá szükségem, az én igazolványom meg van. Láttam rajt, nem tetszik neki. Kb. egy hét mulva feleségem jött haza hivatalából és elmondta hogy Szombathelyi Bélának a fia járt nála és azt mondta, hogy az igazolványt a rakodótisztviselö kérelmére beszerezte és legkésöbb másnap menjek érte egy találkára, vigyek magammal pénzt is. Burkolt, fenyegetö magatartást tanusitott. Másnap elmentem az általa megjelölt helyre, de nem volt ott Szombathelyi. Elmentem a rakodótisztviselöhöz és elmondtam a fiu szemtelenkedését. Ez alkalommal közltem vele, hogy nekem a Kovács név törvényes nevem, csak holmi háborusbüncslekmény miatt, félreértesen alapuló eljárás volt ellenem folyamatban és most, hogy tisztáztam magam, megszüntették ellenem az eljárást és az igazolványomat akadály nélkül kiválthattam. Szégyenkezve vállata, hogy a Szombathelyi fiut leinti. Mondtam, saját érdekében "mert tudjátok ugye hogy van nektek azzal aspicliskedéssel

éppen elég gondotok, ne szerezzetek hozzá többet". Lovász bajtársam lelkendezve jött örömében hozzám, hogy meg van az uj igazolványa és vadházasságukkal sincsenek kellemetlenségeik szomszédjaikal. Örökké áradozott, hogy hálálják meg szivességünket. Áradozásai közben elmondta, hogy helyettesitgetni jár külsö államásokra "mert hát senki nem tud semmit a vasutasoknál csak ö és ilyenkor rendbehozza az elhanyagolt államásokat". Ezért a politikai tisztje /mindenütt, politikai tisztek zsidók voltak/ nagyon szereti, söt egyenesen bizalmasa. Mégjobban erösödtt a gyanum, hogy ennek az embernek az AVH-sokkal kapcsolatosan van a füle mögött. Következö állatkiséréseim alkalmával, jártam azokon a helyeken, ahova helyettesiteni volt. Beszélgestés közben feltünés nélkül,megemlitettem nevétaz államások személyzete elött. Minden államáson, kivétel nélkül szidták, átkozták és elmondták, hogy az egy aljas AVH-s spicli. Ahányszor kimegy egy államáshoz, eltávozása után pár napra, mindig elhurcolnak valakit az államásról az AVH-sok. Most már biztos voltam benne, hogy engem is ö akart elfogatni, kb. 1,5 évvel ezelött a határsávban. Ugy történy, hogy amikor utaztam ki a sávba, azon az államáson száltam vonatra P. ahol ö teljesitett szolgálatot. Vonatérkezésig bementem hozzá az irodába, mert hideg téli nap volt. Beszélgetés közben emlitette, vigyázzak, mert hallotta, hogy nagyon szigoruan ellenörzik a h.sávot és nem ajánlja, hogy h.sáv igazolvány nélkül oda menjek. Elövettem igazolványomat és mutattam, hogy meg van. Megnézte és mondta, hogy a bejelentölapomnak is H.I. névre kell szólni, ha a határsávigazolvány az. Itt van feleltem, egyezik. Mosoly futott végig az arcán és megjegyezte, hogy én igazolvány gyáros vagyok. "Kár mindent csinálni, kár volna ha visszatérne az uri Magyarország", mondta. "Mi bajod van neked azzal", kérdeztem. Volt elég, mondta, de nem részletezte. Jött a vonat és én beszáltam. Lovász a perronon állt és odamen hozzá egy fiatal vasutas, pár szót beszéltek és a vasutas abba a kocsiba szállt, amelyikbe én voltam. Szemben velem egy üres pad volt, ott foglalt helyet. Alig hogy kiindult a vonat az államásból, a vasutas beszélgetni kezdett velem. Kérdezte, hova utazom. Mondtam, hogy D.re megyek, az ott lakó fiam meglátogatására és ott maradok a karácsonyi ünnepekre is. Semmi szándékom nem volt akkor D.re menni, azért is emlitettem ennek a községnek a nevét, külömben S.re mentem. Elmondta, hogy Horthy törm. volt, most vasutas P.-n és K.faluban a felesége vezeti a Gazda szövetkezet italmérését. Elövette igazolványait és mutogatta, láttam, rajta hogy ezzel ki akarja provokálni, én is mutassam meg igazolványaimat. Én nem mutattam meg. Szidta a rendszert. Én megjegyeztem, hogy nem illik szidni kenyéradó gazdáját, de nincs is miért, amint mondja, ketten keresnek feleségével, jó jövedelmük lehet. Ha nem tetszik a rendszer miért nem hagyja ott az állását? Látta, hogy nem megy velem semmire, nem beszéllek valamit. Ahogy elfordult a tiszttöl, a tiszt kihirdette, hogy h.igazolványát mindenki mutassa fel, addig senki nem távozhat az államásról. Csodálkoztam rajta hogy vasutas ellenörzi az igazolványokat, de senki nem ellenkezett, igy én is kerültem a feltünést és felmutattam igazolványomat. Az igazolványokat a tiszt összeszedte és bevitte az irodába. Kis idö mulva kihozta és kiosztotta. A velem utazó vasutas is bent volt az irodában. Amikor az utcán a vasutas ház elér értünk, hivott be a korcsmájába, mondta, szeretne megkinálni egy pohár borral. Mentegetöztem ugyan, de aztán bementem, gondoltam, lássam, mit akar. Felesége disznótóros élelmet hozott, mondta ök már sertést vágtak, kóstoljam meg. Nem fogadtam el, mondtam mennem kell, mert még nagy ut van elöttem és télen gyorsan beesteledig. Nagyon marasztaltak, de elmentem. S.re érkezve tudtam meg, hogy le kell menjek D.re. Este 8. h.-kor értem oda és 11 h. kor feküdtünk le a nötlen tanácstitkár irodájában, a tanácsnál. Kb. 2 h. tájban nagy zajra ébredtünk. A tanácstitkár kiment megnézni, mi okozza a nagy zajt. Kevés idö mulva bejött, ijedten közli velem, hogy tele van a falu katonasággal, raziát tartanak és egy H.I. nevü embert keresnek aki tegnap délután érkezett a faluba. Mindjárt megtaláltam gondolataimban a kapcsolatot, honnan

ered körözésem. Lovásztól nem tudtam elterelni a gondolataimat. Menekültem az erdöségen keresztül Cs.re, T.re, G.re. Mindeütt nyomomban volt a katonaság. Gy.T.énkél nagy bajuszomat rövidre vágtam és mentem tovább. Reggel értem P-re, véresre karcolt arccal. Este Lovász nálam volt feleségével és kérdezte, mi karcolta ki az arcomat. Mondtam, galyat szállitottunk a h.sávban és a galy karcolta meg. Egy alkalommal sertésvágásra hivott meg, feleségemmel együtt. Ekkor kissé spiccesen, politizáló hangulatban volt /máskor nagyon óvatos/ és elmondta hogy Veres Pétert rég ismeri. A nyomozó osztályól, Peströl-Balmazujvároson többször volt kint Veres Péter megfigyelése végett. Minden alkalommal a Veres Péter javára dolgozott. Felesége is elszólta magát egyszer, "Péter-bácsival" kapcsolatosan. Kérdeztem töle, milyen Péter bácsi? "Hát a Feri rokona, Veres Péter", mondta. Tehát rokonságban is voltak és az a szemét garnitura rakta be a vasuthoz, és támogatja bujdosásában. Csak azt nem tudtam megérteni, hogy miért nem tudta keresztlevelét Vereséken keresztül beszerezni, miért velem szereztette be. A sertésvágáskor le is kommunistáztam és a szemére vetettem, miszerint tudok róla, hogy helyettesittései alkalmával hány becsületes jó magyar vasutast döntött szerencsétlenségbe az AVH- keresztül. Megfenyegettem, hogy én ellenem ne próbáljon igy eljárni, mert ha engem elfognának, maradnak emberek akik öt, feleségével együtt darabokra szedik. A bulgár kertészektöl és P.tartózkodásom alatt különösen ünnepeken és vasárnapokon kijártam az erdöbe a szölöhegybe sétálni. Az emberek már koratavasztól kezdve a szölöhegyekbe pincéztek, odamentek felejteni zaklatott életüket. Bor böven volt, mert ha le kellett is adni a gazdáknak a szölötermette borokat, csináltak maguknak kukoricából, vagy más erjedö tartalmu anyagból bort. Egy alkalommal olyan pince elött sétáltunk el feleségemmel, ahogl egy nagyobb tömeg iddogált, a pince elött a tavaszi napon. Odakiabáltak hozzánk, hivtak hogy menjünk oda. A társaság már jó hangulatban volt és borral kináltak bennünket. Én is kértem B.Jóska bácsitól 1 l. bort, hogy visszakinálhassam öket. Danázgattak, egy 30 év körüli ifjonc, akit egyik igazgató elvtársnak, a másik igazgató urnak titulált, irredenta nótával kinlódott:"Ott ahol zug az a négy folyó, ott, ahol szenvedni jó". Gondoltam elérkezett az idö beavatkozásra, mondtam hogy neki semmi köze nincs ehheze a dalhoz, ez irredenta dal, amelyik éppen az emberek lelkét akarja a négy folyó által határolt területen lakó népért hangolni. Aki kommunista, annak a lelke ellen fordult ennek a népnek, egyébként is ez az indexre van téve. "Miért van hát ez a jelvény a gomblyukában" és kommunista jelvényre mutattam. Elmondta hogy ö zabi gyerek, lelences házban nevelkedett fel. Nagyobb korában kereskedö tanonc volt, de nem tanitották, csak az árut küldték vele mindig haza a "nagyságának". Ezért gyülölte meg a régi világot és lett kommunista, most igazgató, jó fizetése van és minden gyerekkori álma teljesült. Nincs igaza, mondtam, mert az nem ok arra, hogy a nemzetének árulója legyen, hogy a nagyságáknak az árut hazavitte, most is hazaküldik a mostani "nagyságáknak". Nem vitázott, csak annyit mondott, ö is ott lessz, ha fel kell szabaditani népünket. Egy alkalommal ö hivta fel figyelmemet, hogy az AVH-ok tudomást szereztek arról, hogy gyüléseket szoktam tartani a szölöhegyen, vigyázzak mert az AVH-sok figyelnek és vasárnap ki fognak jönni a B.Jóska bácsi pincéjébe. Akkor vasárnap, egy távolabbi pincébe jöttünk össze és az egész gyülés alatt felváltva figyelték az emberek, köztük az igazgató elvtárs is, hogy nem jönnek -e oda az AVH-sok. B.Jóska bácsi és még sok gazda nem fizették a boradat, mert mondták, jön a felszabadulás. A tanitó özvegye akinek szölöjében laktam, meghalt. Lucia leánya mint minden öreglány, fösvény, el akarta venni tölem a feles kertészetet és a gyümölcsöst. Több alkalommal veszekedett velem és ilyenkor sorsommal kapcsolatosan fenyegetö kijelentéseket tett, amit lefélemlitésemre szánt. Utánna néztem más lehetöségeknek de nem találtam. Egy decemberi estén, én már lefeküdtem, feleségem éppen vetközött, készült a lefekvéshez, amikor a kutyám

/egy farkas-komondor keresztezésü, igen erös és veszélyes állat/ nagyon ugatott. Feleségem lecsavarta a villanyt, kinézett az ablakon és mondta nekem, hogy valaki az ablakkal szemben , a dülöutról villanylámpával világit be az ablakon. Magára kapta a ruháját és kiment az udvarra, megnézni kik vannak ott. Aránylag sokáig kint volt, rosszat sejtettem és már menni akartam megnézni kik vannak ott, amikor feleségem halálsápadtten ténfergett be az ajtón és mondta,hogy két rendör van kint, akik be akarnak jönni. Tudta feleségem régi tervemet, hogy nem adom meg maga és ha ilyen féle emberek jönnek lakásomra, minden további nélkül támadok. Egyáltalán nem gondoltam arra, hogy rendörök és AVH-sok jó szándékból jöhetnek hozzám. Mondtam feleségemnek, hogy engedje be a rendöröket és ö maradjon kint. Nem akartam, hogy utolsó elválásunk emlékét olyan képpel örökitse meg, mint amilyen be fog következni. Kiténfergett szegény. Én felugrottam az ágyból, egy nagy fejszét, mely éjjelre állandóan a szobaajtóban a belsö sarokban volt állitva, magamhoz vettem, a mérget pijamám zsebébe tettem és ütésreemelt fejszével az ajtó mögé álltam. Vártam, hogy amikor az egyik rendör a szobába belép, azt azonnal leütöm és utánna támadom a másikat. Nem jöttek, a kutya ugy ugatott, mint elöbb, amikor a rendörök az utcán álltak. Eltelt 10 perc, amikor könnyü lépteket hallottam a szoba felé közeledni. Feleségem jött, örömtöl sugárzó arccal és mondta, hogy megkérdezte a rendöröket, miért akarnak bejönni? Akkor közölték vele a rendörök, hogy szomszédasszonyunk unokája kerkékpárt lopott, házkutatást akarnak tartani és minket kérnek meg, hogy mint bizalmi egyének, legyünk jelen a házkutatásnál. Megborzadtam a gondolatától is annak, ha a rendörök nem f+elnek a kutyától és teljesen jó szándékkal bejönnek a szobába, micsoda borzasztó katasztrófa következett volna be. A következö év február végén elköltözködtunk Balaton mellé F.-ra egy P.i. orvos egy magántanár villájába, ahol szintén feleskertész voltam. A tanár tudta, hogy milyen sorsu ember vagyok, éppen azért figyelmeztett arra, hogy a közelben lakó Hámori Tóth Tibor vaolt hadnagy most az Orvos Egészségügyi Üdölö gondnoka AVH spicli hirében áll, lagyek vele óvatos. Pár nap mulva Tóth megjelent a szinen a lákosom elött a müuton sétálgatva rám köszönt. Késöbb bejött hozzám és mondta, örül hogy ideköltöztünk, lesz kivel szórakoznia, mert unalmas a tél. Szivesen fogadtam, bevezettem szobámba és megkináltam borral. Ovatosan kóstolgatni kezdett, ki és mi vagyok. Elmondtam, hogy kertész vagyok, ami nálunk családi foglalkozás, én is a káposzta tövében születtem. Katonai szolgálatom felöl érdeklödött, én elövettem régi sipomat, hogy szivbajom miatt nem voltam katona. Mint hadimunkás voltam a Don kanyarban. Felvillantak szemei és kérdezte talán azért mert zsidó vagyok. Mondtam, nem hiszem, tudtommal nincs zsidó a családunkban, édesanyámat nagyon becsületesnek ismertem, de mit lehessen tudni. Ugy vette hogy takargatni valóm van ilyen irányban és biztos volt benne, hogy zsidó érdekeltségü családból származom, ami tetszett neki. Mint késöbb kiderült az ö felesége is kikeresztelkedett zsidó, nála is lehet ilyen hiba, mert fájóan emlegette, hogy rokonai voltak gettózva és egy rokonukat gettózás elöl rejtegettek. Szidta, átkozta a mult rendszert. Én hallgatagon, fejbólintásokkal igazat adtam neki, gondoltam, ez még a felderitéshez tartozik nála és nem igazi énje lehet. Jóviszonyba lettünk, összejártunk és én lettem az Orv.Eg.Ügyi Üdölö kertésze. Kb. 200 gyümölcsfa volt az üdölö részére elrabolt területen, ezeket kezeltem. Park és virágkertészetet nem vállaltam, azzal az ürüggyel, hogy nyáron a feleskertészetemben nagyon sok dolog lesz. Pedig a valóság az volt, hogy a sok nyaraló közül nyáron félö volt, hogy valaki rám ismerhet. A fák kezeléséért tavasszal 1.200 Forintot felvettem, melyen sertést vásároltam, és az üdölö maradék ételén hizlaltuk meg. Ezért az ö sertésének a gondozását is vállaltam. Állandóan dicsekedett, milyen vitéz katona volt a harctéren. Ráhagytam, mondtam én nem értek a katonai dolgokhoz, mivel én nem voltam katona. Várományos vitéz volt, ezzel kapcsolatosan néhányszor - butának tettem magam - belemartam. Mondtam, hogy én nem ismerem ugyan a

katonai életet, de ugy gondolom, hogy a vitézeknek jó magyaroknak kell lenni és azok nem lehetnek kommunisták. Ezért, valamint azért, mert nyáron karomon és lábamon meglátta a harctéri sebhelyeimet, gyanut fogott. Nekem ugyan nem mondta, hogy az a gyanuja, katona voltam, csak egyszer mondta hogy Náci érdeklödik utánnam, aki AVH-s spicli. "Hát mond meg neki te hogy ki vagyok", mondtam. Ö már mondta, de Náci nem hiszi el. A Nácit tulajdonképpen Ignácnak hivják, aki huszárszázados és lovaglóbajnoka volt Magyarországnak. A vezetéknevét elfelejtettem, amivel vele csak néhányszor találkoztam. Felesége és négy gyermeke van, a nagy család eltartási gondjai és a gyakori AVH verés sodorhatta spicliskedésre. Késöbb a Bábolnai méneshez vették fel, állitólag tényleges szolgálatra. Rajta kivül maradt még a községben elég spicli. Tóth Tiboron kivül , Menyhért Géza gh. örnagy, Bakonyi József százados, Töley Antal gazdatiszt, Nagy János vasutas, Bogár Lajos volt népi rendör, aki a pócspetri ügyben is kegyetlenkedett és még jó néhány, elvégre a Balaton mellett voltunk, ahol sokan fordultak meg és szükség volt az éberségre. Menyhért Gézának a méhesét kezeltem. Törley Anti /pezsgögyáros fia/, hivatásos gyepmester volt, én voltam a segédje. Vele rendszerint éjjel dolgoztam, mertük a szagos "aranyat". Késöbb mint osztályidegentöl elvették az iparját, még pecegödröt sem tisztitahatott osztályidegen. Akkor sem ha alkalmazásukban állott. Anti jóidulatu ember, 3 gyermeke és felesége van, a család eltartási gondjai, és az öreg Törleyék eltartásuknak hozzájárulása sodorta fajtájának árulásába és az, hogy hülyére verték. Javithatatlan alkoholista lett és teljesen foglalkozásához méltó életszinvonalra süllyedt. Semmivel nem nézett ki külömben az egykori dusgazdag ur környezete és háztája, cigány kollégájénál. Azután "feketén" dolgoztunk. Bakonyi gyakran járt hozzám beszélgetni, minden hájjal megkent ember. Járási végrehajtó volt. Nagy vasutas a szomszédomban lakott, mindenre képes gengszter. Ezek mind kóstolgattak állandóan. Menyhért egyszer felhozta elöttem, ha véletlenül fordulat jönne, vajon kivizsgálják -e ki mit csinált a kommunizmus alatt ? Egy méhcsalád kaptárjában dolgoztam , amely minden figyelmemet lekötötte és elszóltam magam, válaszolva kijelentésére:"Akkor nagyon sok emberbe bele fog akadni a ktbtk. görbéje". Észbe kaptam azonnal, de már késö volt. Akkor nem szólt semmit, egy másik alkalommal kérdezte, honnan tudom én a katonai büntetötörvénynek olyan ól a röviditését? Azt mondtam neki, hogy édesanyám mosónö volt a kaszárnyában és mivel én nagyon szerettem olvasni, könyveket hozott, a többek között a ktbtk-t is olvastam. Nagyon nevetett, de többet soha nem hozta fel ezt a témát. Forradalom után gyakran sürgetett a meneküléssel. Kecsketartással foglalkozott, teljesen a legalsóbb szellemi szintre sülyedt. Leányának, aki egy vezérkari örnagy felesége, balkarját könyékben ellötték az oroszok, amikor megbecstelenitése ellen védekezett. Törley és Tóth nagyon jó viszonyban voltak együtt, tudták egymásról, hogy AVH-s spiclik, noha ezt mindkettö tagadta a másik elött. Mindkettö a másik távollétében felhivta a figyelmemet, hogy el ne szóljam magam elötte a kommunizmusról. Volt még egy nagyon veszedelmes AVH-s spicli, Abaligeti r.k.plebános, aki kikeresztelkedett zsidó és békepap volt. A templomban a szeme állandón rajtam volt, látszott rajta, hogy nem tud hova rakni, az ö figyelésére vagyok -e ott, vagy buzgó hivö vagyok. Pár káplánjától megtudhatta volna, hogy nem vagyok veszélyes ember, mégis állandóan bizalmatlan volt. Egy alkalommal mise után keresztelést végzett és engem hivott a kereszteléshez segédkezni, valószinü igy akart megismerni. Benn ültem egy padnak a közepén, jobbról-balról is ültek mellettem Tenyerembe hajtott arccal imádkoztam, megrázta vállamat és mondta "jöjjön tálat tartani". Végig néztem rajta, de nem szóltam semmit, arcomat visszahajtottam tenyerembe, ismét megrázott és hivott. Telt templom volt és nem akartam botrányt okozni, azért illö hanghordozással mondtam, hogy nem akarok szertartásban tevölegesen résztvenni, tartson

sekrestyést magának. "Jöjjön, jöjjön", mondta már szinte kiabáló hangon. Láttam mindenki felém fordult, dühös lettem, felugrottam és elindultam kifelé a templomból, közben mondtam , hogy már a templomban sem lessz nyugalma az embernek. Rám kiáltott, hogy ne beszéljek; ekkorra kiértem a pad végére, szembe a pappal, odahajoltam közel hozzá, és szinte fojtott orditással sziszegtem felé: "ugy vágom szájon, hogy kifordul a csuhából, csibész, nem vagyok önnek szolgája". Megszeppenve fordult el tölem az oltár felé. Én a templomból eltávoztam . A faluban sokáig hire volt, hogy a tanár kertésze majdnem lepofozta a papot. Mindenki haragudott rá a faluban. Vártam mindig, mikor jön értem az AVH, de ugy látszik nem jelentette sehova. Ettöl kezdve, ha utcán találkoztunk nem lehetett volna megelözni a kösznönésben, de erre nem is törekedtem. A Háziipari Szövetkezetnek bedolozója voltam. Az anyagkezelö Mátraházi Matics József csö.örm volt. Jó, hajlékony, alkalmazkodó a kommunisták felé. Spicli hirében is állott de én erröl nem gyözödtem meg. Az én multamról nem tudott, a szivbajmesét vette be. Egy alkalommal lakásomra jött átvenni a kész kosarakat, ekkor becsmérelte elöttem a régi idöket és a csendörségröl mint népelnyomókról beszélt. Dühös lettem, gondoltam lesz ami lesz és idéztem neki Szut. 71. pontját:"A csendör az államhatalom képviselöje. Legyen büszke szép hivatására", mintha aludt volna és erre rettent volna fel, beleremegett és sápadtan rám nézett, annyira remegtek kezei, hogy alig tudta aláirni az átvételi elismervényt. Többet nem találkoztam vele, amikor eljöttem lakásomról 50 db. kosár maradt ott, nem volt aki átvegye. A tanár a P.i szülészeti klinika röntgenosztályának vezetö föorvosa, havi 2.500 Forint fizetéssel. Felesége fogorvos a Sz.T.K. fogászati Ambulantiájának a vezetöje, szintén 25.00 F. fizetéssel, havi jövedelmük magánprakszissal együtt 10.000 - 15.000 Forint. Gyermekük nincs, a Balatonon egymás mellett két villája van, egy szép háza Köbányán és egy öröklakása Budapesten. Filléreskedö, fösvény, uzsorás természetü emberek, nem kommunisták, de félelmböl és érdekböl támogatják a rendszert. Nyomorult sorsomról tudott és tisztában volt vele, hogy mindent kénytelen vagyok eltürni. Nekünk egy szobánk, közös konyha használattal volt a villában és ezért kezelni kellett vagy 400 négyszögöles parkot, egy 65 fából álló gyümölcsöst és 700 négyszööl konyhakertet utóbbiakat felesben, de ö nem adott hozzá semmit. Nyáron két hónapig a pesti rokonsága négy családja és egy hónapig ök, feleségestöl voltak lent nyaralni. Ilyenkor letartoltak a kertben mindent, rokonsága postán, ök vonaton szállitották a zöldségféléket és a gyümölcsöt lakásukra. Türnöm kellet szó nélkül. A parkban évszázados tölgyek voltak, amelyeknek ágai végén fagyöngynek nevezett bokrocskák nöttek. 1955 öszén azt mondta nekem, hogy ezeket a fagyöngyöket szedjem le. Azt feleltem neki, azokat csak helikopterrel lehet leszedni azokról a nagy fákról; szó szót követett és összevesztünk. Ezalkalommal megmondtam neki, hogy szorult helyzetemet nem használhatja ki, mert amugy is meglazult idegrendszerem miatt esetleg tettlegességre vetemedhetek. Azután békességben éltünk ugyan egymás mellett, de latszott rajta, hogy haragszik rám, amiért nem használhat ki kedve és számitása szerint. Zürikbe érkezésünk után irt egy levelet melyben értesitett, hogy ingóságainkat a Tanács el akarja vinni. Hogy megmenthesse kért, irjak cimére egy levelet, melyben ismerjem el, mintha tartóznék neki, hogy tartozás fejében az ingóságokat visszatarthassa. A levelet megirtam. Késöbb olvastam a lapokból, hogy a menekültek ingóságait, az örökösödésre jogosult rokonságnak adják ki. Feleségem irt egy levelet testvérének, hogy ingóságainkat vegye magához. Amikor elmentek ingóságainkért, azokat csak nagy veszekedésre adták ki, levelemt felmutatva igazolta, hogy ime nézzék meg, én is elismertem, hogy tartozunk neki. Kerékpáromat, félöl tüzelö fámat, 1 pár uj szandálomat, edényeinket, stb. visszatartott. Soha egy vassal nem tartoztam neki. Igy néz ki egy egyetemi magántanár orvos - sajnos az egész entelektüel - a demokráciában. Uj rendszer "haladó" becsület.

1956 tavaszán T.Tibor kérelmére átmentem vele Badacsonyba az üdölöjük részére munkásokat fogadni. Mindig szerettem a régiségeket nézegetni, most is bementünk egy régiépitésü r.k. templomot megnézni. Tibor a templomban szinte nekem adresszálva - feltünöen kinyitotta egy gyóntatószék ajtaját, benézett, megrázkódott, bevágta az ajtót és mondta: "micsoda szemét, aljas istálló.Ezzel bolonditották eddig a népet, hidd el János bácsi kellett hogy szétrugják a régi rendszert a sok piszkosságért. El akarják hitetni az emberrel, hogy Mari szplötelen fogant. Igen az az igaz, hogy felcsinálták az akkori urak és a szegény munkás ács nyakába varták". Szidta az egyházakat, papokat, urakat egyaránt. Megsokaltam a sok szennyes mocskolódást és én is kitörtem: "Tibi te is katolikus ember vagy, hogy lehet a zsidó kommunista propagandának annyira bedölni egy intelligens embernek, hogy saját vallását annyira bemocskolja? Annyi sok szép hösi magatartásodról beszéltél már nekem, ne haragudj, de kétségbe kell vonnom, mert aki nem vallásos az nem lehet jó magyar és éppen hös sem lehet. A propagandát nem ágyuból, sem fegyverböl lövik ki, mégis legyözött téged. A harctéren külömbözö veszélyes fegyverekkel lönek, amelyek az emberek életét, testi épségét sulyosan veszélyeztetik, hogy álltad volna hát ott meg a helyed? Nézd meg a nemzetünk életében a sok Szent királyok korát, hösi háboruikon keresztül indult fejlödésnek a nemzet. Nem szégyelték a vallásosságot és hösök is voltak". Roppant megbántottam hiuságát kijelentésemmel, de ezt is akartam. Ettöl kezdve gyakran emlegette: "szóval nem vagyok hös, János bácsi? Ezt mondod te, aki állitólag nem is voltál katona, ha ugyan nem - majd meglátjuk." Ettöl kezdve ritkábban jártunk egymáshoz, a nagy barátkozás megcsuszott, de azért tartottuk ugy látszólagosan, valószinü mindketten ´rdekböl Egy alkalommal feleségem hazajött munkahelyéröl és mondta, hogy olyan embert látott mint T.atya. Elküldtem feleségemet felderitésére és kevés idö mulva jöttek vissza az Atyával együtt lakásunkra. Elomdta az Atya, hogy hosszú fegyház büntetéséböl az "nyhébb" szakasz alapján, egy hónappal azelött szabadult ki a fegyházból. Szabadlábon léte alatti magatartása ellen azonban az AVH kifogást emelt és Budapesti lakásán keresték. Mivel nem szeretne fegyházba visszakerülni, eljött Budapeströl és bujdosásba kezdett. A legtermészetesebb, mondtam neki, hogy most itt fog maradni nálunk, azaz bujdosunk együtt. Munkát kerestem részére a helyi Tözegtelepen a "többiek" között. Ugyanis a telepen dolgoztak már B.K. volt Horthysra rádio fötisztviselö, aki összeesküvésért 9 évet ült, Cs.B. föjegyzö, székesfehérvári összeesküvésért életfogytiglani fegyházra itélt, ebböl 9 évet letöltött, rendöri felügyelet alatt álló, aprónövésü, de vadmagyar, mint talákozásko kiderült, T.atya egykori rabtársai és T.J. csö. zászlós és még többen. Hol az egyik hol a másik, de leggyakrabban az Atya járt Pestre. Mozgató rugója volt a Pethöfi körnek és más, akkor már forrongó csoportnak. Hozta a hireket és idomitottuk magunakt a mindekori legfrissebb felyleményekhez. Október közepén felderitönk azzal a hirrel tért vissza Budapeströl, hogy minden percen kitörhet a forradalom. Ekkor a szervezés nagy ütemben megkjezdödött. Lakásomon gyártottuk a röppcédulákat, a Keresztény Nemzeti Párt programját és a taggyüjtö iveket. Ezekben feleségem is részt vett. A kész gyüjtöiveket elhelyeztük Fehér, Baranbya és Somogy megyei ismeröseinknél. Cs.B. és S.V. föjegyzök voltak a politikai csoport és közigazgatás szervezöi, T.J. a balatonmenti katona csoport vezetöje, B.K. adminisztrátor, tolmács rádiós, közigazgatási ügyek irányitója. Mivel nekem volt Pesten a legtöbb "hitelezöm", én oda irányitottam magam, utánna partizán szervezés és vezetés. Éjjel-nappal figyeltük a rádiót. Oktober 23-án este, amikor az a zsidóállat Gerö beszélt, a rádióban fegyverdörrenéseket hallottam. Hogy mit éreztem akkor 12 esztendös busdosásom, üldöztetésem után, végre halálraitélöim nyakára tehetem a kötelet, azt nem tudnám leirni, de más senki sem, azt érezni kell. Mindenütt egyszerre akartam ott lenni; a forradalomban, támogatóimnak megköszönni hogy megmentettek, annál a 6 sirhantnál melyek bujdosásom alatt távollétemben domborultak

és zárták magukba legközelebbi hozzátartozók drága tetemeit. Pestre rohantam és ott Fridman József néven fizettem külömbözö helyeken. Néhány helyre hivatlan vendégként is betolakodtam. Láttam utcákon, tereken idösebb emberek hulláit is akire azt mondták, horthysta katonatisztek. Tehát nem csak az ifjuságé és a munkásoké volt a forradalom, hanem az egész nemzeté. Én állandóan a forradalomért aggódtam. Nem az oroszkotól féltem, nem tartottam annyira hülyének öket, mint amilyeneknek bizonyultak, hanem hittem hogy forradalmunk eltaposásával kihivják maguk ellen a világot. De a forradalom alatt tanusitott lanyha magatartásukból is arra következtettem, hogy nem fognak komolyabban beavatkozni. Anarhiától tartottam, nem sem politikai sem katonai központi vezetés, mindeki azt csinált amit akart, minden csoport a saját szakállára harcolt és ott ahol akart. Kapkodás, komolytalan futkosás volt észlelhetö mindenhol. Hogy milyen rendszer marad azután nem érdekelte a legnagyobb részét. Egy kisebb csoport hajlitgatta a Nagy Imre kormányt, fokozatosan jobbra. Szegény öreg Szabó János azlezrds. akarta összefogni egységbe a harcosokat, de nem hallgattak rá. Visszaérkezésemkor állapitottam meg, hogy társaim is szépen dolgoztak, 10.000-15.000 aláirást gyüjtöttek a gyïjtöiveken. A Szombathelyröl Pestnek vonuló orosz hadosztályt azokat elöbb Balaton térségében, késöbb Kaposvár alatt helyhezkötötték. Ehhe z a munkájukhoz megnyerték segitségül a Marcal-i tüzérezredet is. November 3.-án megjelent lakásomon Tóth Tibor és közölte velem, hogy nemzetöri beösztását otthagyta, kérdezte tölem, hogy szerintem helyesen cselekedett -e? Mondtam én nem értek hozzá, az az ö dolga. Ekkor közölte velem, tudja rólam, hogy bujdosó vagyok és hivatalos katona. "Tele van az egész falu a hirrel, hogy a forradalmat a te lakásodon szervezték János bátyám. Tudom, hogy ez tulzás, de azt is tudom, hogy valami volt. Miért nem szóltál nekem is, azért hogy nem tartasz jó katonának, mert nem vagyok szerinted vallásos en is segitettemvolna, hiszen ludovikás tiszt vagyok". Ö nem kommunista, mondta, de azért mert a második világháboru alatt a "hunyadi hadosztályban" szolgált 3 évre itélték. Ugy az AVH-n mint a fegyházban addig verték ameddig nem vállalta a spicliskedést. Nem ismert engem addig, nem tudta ki vagyok és azért nem volt hozzám bizalmas, illetve mutatta, hogy nagy kommunista. De nem ártott ö még senkinek. Kért, hogy ha a forradalom eredménye megmarad és vizsgálat lessz ellene, segitsem a vizsgálatnál. Mondtam neki, hogy én nem vehetem ki a nyakamb+ol azt a tényt, hogy AVH-spiclinek szegödött, ez pedi elegendö ahhoz, hogy sulyosan lakoljon. November 4-e után eltávoztak a lakásomról, ma sem tudom hova. Én otthon maradtam és vártam a fejleményeket. 1957. január elején egy kora reggel hallottam, hogy az éjfolyamán 12 embert elhurcoltak a "Kádárhuszárok"; igy hivták az uj AVH a községböl, köztük Tóth Tibort is. Tóth aznap este hazajött. Még aznap este megkérdezte, töl hova vitték öket és mi történt velük. Azt mondta hogy Balatonkenesére vitték és nagyon megverték mindnyájukat. Rajta ugyan nem láttam verésnyomát. Öt és még egy társát kihallgatták és mivel nem találták öket bünösöknek, elengeték. Pár nap mulva még négyen jöttek haza és azok elmondták hogy Tòth Tibort nem verték meg és az a gyanujuk, hogy Tóth Tibor tette el öket. Tóth Tibort csak azért vitték velük, hogy eltereljék a gyanut árulásáról. Hat ember bent maradt és ötöt sulyos börtönre, egy vasutitisztet halálra itéltek. Elomdták az emberek, hogy a "Kádárhuszárok" parancsnoka és minden harmadik beosztott zsidó volt, aki borzalmasan megverték öket.

Naponta jöttek az emberek lakásomra, és könyörögtek hogy meneküljek el. Egy napon Bakonyi József jött el hozzám, hogy a faluba oroszok érkeztek 2 harckocsival. Egy Szabó nevezetü ember, aki elöbb orosz fogságban volt és tud oroszul beszélni, beszélt az orosz alezredessel , az oroszok parancsnokával, aki a térképen mutatta Szabónak azt a villát, ahol én laktam, pirossal be volt karikázva és azt mondta az orosz tiszt, hogy ott szervezték a forradalmat. Könyörgött Bakonyi, hogy meneküljünk, mert nagyon félt az elhurcolástól. Pár nap mulva vonatra ültem és elmentem a Mecsekre megnézni, milyen erö harcol még. Ott kb. 150-200-en lehettek mind olyanok, akiket mint politikai foglyokat a forradalom alatt szabaditottak ki a fegyházból. Mondtam nekik, jöjjenek velem, elvezetem öket a Bakonyba, ott még nagyerö lehet, egész nap hallom az ágyuzást. Gondoltam Feleségem P-n marad, én pedig a Bakonyba leszek. Elöbb örültek ajánlatomnak, késöbb parancsnokuk azt mondta, reménytelennek látja már a harcot mindenütt. Sajnáltam otthagyni öket a nagy bizonytalanságban, ajánlottam nekik hogy a Bakonyhoz a határ közel van s ha minden remény veszett, átmehetnek a határon. Nem jöttek velem. Visszatérve lakásomra Feleségem azzal a hirrel fogadott, hogy távollétem alatt is a faluban futkosott éjjelenként az Ikarusz és a szomszéd falvakból sok embert elvittek. Sajnáltam Feleségemet, tudtam hogy öt is elhurcolják, nem érdemli meg, hogy kiszolgáltassam ezeknek a szemeteknek, nem csak jó Feleségem de hüséges fegyvertársam is volt. Elutaztam az Osztrák határszélre egy ismerösömhöz és kértem öt, hogy segitsen elkésziteni menekülésünket Ausztriának. Ö is, de egy embercsempész is elmondta, hogy arra már lehetetlen átmenni, mert a sok orosz katona a határt már teljesen lezárta. Ali érkeztem vissza lakásomra jött Tóth Tibor és kért, hogy azonnal meneküljek el, mert biztosan tudja hogy elhurcolnak. Nem megyek, mondtam, menjen az aki nem magyar, én itt születtem, itt is akarok meghalni. Tibi a sz´keröl felugrott - azt hittem menni akar - elém rogyott térdre , szemei könnyben ragyogtak és könyörgött: "János bácsi az Istenre kérlek, könyörgöm neked menekülj, mert tudom hogy az éjjel jönnek érted, tudom, Te is tudod mi vár rád, menekülj amig nem késö". "Nem megyek, Tibi, mondtam". Még kevés ideig könyörgött, aztán elment. Biztos vagyok benne, nem engemet féltett, sajnált, hanem ö magát, mivel attól félt, hogy hosszú idön keresztül jóviszonyban voltam vele, mint bujdosóval és nem hiszik neki el, hogy nem tudott bujdosó voltomról. Sötétedéskor értékesebb ingóságainkat elszállitottuk egyik közeli iskerösünkhoz és este 10 h-kor átmentünk egy cimereskommunista zenetanár villájába. A villa gondnokával jóba voltunk, aki azelött fa nagykereskedö volt, az mondta, hogy menjünk oda, ott nem fognak keresni, mert - mint mondta - ha a kommunisták a villa elött mennek el, akkor is leveszik a klapjukat, annyira tisztelik gazdáját, álmodni se mernének arról, hogy Kossuthdijjas villában "faiszta" van. Féltizenegykor már dörömböltek az AVH-ok lakásunk ablakán, ajtaján, miután a házat körülfogták, de Kovácséknál csak a káró kutya jelentkezett, de az asztán forgatta a csibészeket alaposan, féltem, agyonlövik, de nem bántották. Ha tudták volna, hogy a kutya gazdája nagyelvtársuk villájából figyeli a müködésüket. Isten irgalmazzon nekik egyszer. Másnap hajnalban vonatra ültünk és este Jóskabáknál voltunk a Jugó határ közelében. Jóskáéknál két napot töltöttünk, még azon spekuláltam, hogy lehetne otthon maradni? Éreztem biztosan, hogy Nyugaton sem hagynak megnyugodni, mert nagyon nehezen hagytam el Hazámat. Sajnos nem maradhattunk, Jóskáék is de különösen a Felesége, féltek tölem, hogy elfognak és ö is kötélre kerül. A forradalom után már nagyon féltek az emberek, már nem lehetett volna még 12 esztendöt az országban bujdosni. Február 1-én du. elindultunk a határra.

Volt ugyan egy 1915-ös kiadásu részletes térképem, de azonkivül is ismertem a határt jól, mégis eltévedtünk. Közvetlen a határmentén, a Mattyi erdönél az oroszok közelébe kerültünk, akik észrevettek bennünket, rakéttákat löttek fel és géppisztollyal löttek. Nekiszaladtunk a holt Drávának és egyszer lábon egyszer uszva kerültünk át a hótól meglehetösen megsürüsüdött folyón a tulsó oldalra. Mire az Oroszok oda értek a Drávához, mi a határvonaltól 30 méterre, egy horvátember tanyájában voltunk. Egy jugo-katona kisért be bennünket - miután a horváth tanyájában nagyjában leszáritkoztunk Miholjácra. Ott azonnal kihallgattak bennünket és különösen katonai szolgálatomat firtatták. Azt mondtam, hogy nem voltam katona, csak az elsö világháboruban. A forradalom alatt csak röplapokat osztogattam és a Községi Nemzeti Tanácsban voltam. Kertészeti iskolát végeztem és Magyarországon magán kertészetem volt, amelyet a kommunisták elvettek. Másnap, elöbb egy állitólagos fökertész, késöbb 5 tagból álló bizottság - a községi tanácsból - legalább is azt mondták - keresett fel és azt mondták, hogy nekik egy olyan képzettségü kertészre van szükségük, mint én vagyok, kértek, hogy maradjak ott Jugóban. Fökertészi állást adnak és 60.000 dinárt fizetnek havonta. Nem maradok, mondtam, kommunista államban, mert én nem vagyok kommunista és itt is csak a bajom gyülne meg mentöl hamarabb a kommunizmussal. Nagyon erösködtek, maradjak, vannak náluk mondtak Magyarok emigrációban sokan, azok mind megszerették a helyet. Egy orvosprofesszor is van mondták a közeli kórházban, elvisznek ahhoz autóval, kérdezzem meg töle, milyen helye van Jugóban. Mondtam nekik fölöslegesnek tartom odamenni, mert én nem akarok Jugóban maradni. Menjek nézzem meg a kertészetet mondták, elvisznek autóval. Feleségem addig ott marad és mi is mindjárt visszajövünk. Nem megyek egyedül sehova, mondtam, csak csoporttal, de azzal is tovább Nyugatra, itt nem érdekel sem kertészet, sem egyéb, értsék meg, hogy semmilyen körülmények között nem maradok ott. Pedig ök nem olyan kommunisták, mondták, mint az oroszok, az ö demokráciájuk igazi. Megosztott kommunizmus nincs, mondtam, most ugyan önök nemzetinek nevezik kommunizmusukat, de majd jönni fognak az oroszok ide is és eltapossák a kommunizmusukat, mint a mi forrdalmunkat. Tiltakoztak a maguk módján, mint aki azon vitázik, hogy örökké él. Beszélhettek, gondoltam, nincs annyi eszetek, hogy lépre csaljatok és visszaadjatok. Egy hét mulva egy reggelen jelezték, hogy az nap Eszékre szállitanak bennünket. A szálláshelyröl én mentem le utóljára az udvarra. A folyosón, az iroda elött haladtam el, amikor az ajtón jönni akart ki az az U.D.B. százados, aki odaérkezésünkkor tolmács utján kikérdezett bennünket. Vègi nézett a folyosón és perfekt magyarsággal nevemen szólitva behivott az irodába: "Mi az kérem, ön tud magyarul?", kérdeztem. "Pesten kereskedelmiztem", mondja. "Kovács ur, itt ne maradjon Jugóban akár, hogy kérik arra, a saját érdekében hivom fel arra a figyelmét, de ne szóljon senkinek, hogy én ezt önnek mondtam. Vigyázzon, mert mindenki tud nálunk magyarul beszélni". Mondtam neki, hogy én azt sejtettem és kérdeztem, miért mondja, hogy ne maradjak ott? Erre csak azt válaszolta, hogy ö nem kommunista. Eszéken egy volt uradalmi majorban kisértek bennünket 2 U.D.B.-ás (itt már kiséret nélkül sehova nem mehettünk). A major rótkeritéssel volt körülkeritve, a kapuban és a drótkeritésen kivül géppisztolyos U.D.B.-sok álltak, illetve sétáltak. Teljesen fogolytábor mintájára. Egy nagy terembe vezettek bennünket (azelött terményraktár, késöbb baromfikeltetö volt) ahol 3-ával voltak az ágyak egymásra rakva és 850-en voltunk a teremben. A patkányok tömegével futkostak rajtunk, de tetü is volt böven. ÉTkezésünk csapnivaló rossz volt, német csajkából étkezünk, de evöeszköz nem volt. Mindent ittunk, még a fötttésztát is, ha nagy ritkán ilyet is föztek. A babot mosatlanul patkány és egérválladékkal öntötték a kondérba, büzös volt az étel. Szemérmesebb embereknek nappal is be kellett fogni szemeiket, ha nem akarták látni a prosztitució minden változatát, mivel hogy vadidegen nöket és férfiakat érkezés sorrendjében

összefektették. Közönséges sátoroscigányok, zsebmetszök, rablók, gyilkosok vegyesen együtt voltunk. Nem kell hozzá nagy képzelötehetség, hogy mi volt itt. Éjjel arra ébredtünk "h-a-l-á, Ö-l-d-m-e-g!" stb., stb. szennyes, piszkos káromlások közepette. Kiszögdöstek a városba és ott részgeskedtek, verekedtek, garázdálkotak, az öröket leütötték. Persze a megtorlás sem maradt el, de a baj az volt, hogy nem csak ezeket a kanális szennyeket büntették, hanem az egészet. Két-három autó U.D.B.-ás szált ki a táborba, kizavarták a népet az udvarra, szmély és házkutatást tartottak, és ami kis élelmiszere volt az embernek, ami órája, gyürüje vagy éppen ruhája eladás utján szerzett, hogy megmentse magát az éhenhaláltól, elvették. Akit elöl-utol találtak, gyerekeket, nöket, férfiakat, egyaránt gumibottal verték agyba-föbe ahol érték, "piszkos fasiszták" kiabálták az U.D.B.-sek. Egy alkalommal mondtam az U.D.B.parancsnoknak, ne nevettesék ki magukat azzal, hogy ezt a szemét népet fasisztának nevezik, hiszen azok urak. Hát nem tudják, hogy grófokat, bárókat, hercegeket, minisztereket, hirneves politikusokat, magasrangu tiszteket végeztek ki a fasizmusért, éppen ezek akiket most fasisztának magasztalnak fel. Mosoylgott rajta a parancsnok, mondta nem tudja elképzelni milyen lehetett az a Forradalom Pesten, ha ezek az emberek csináltáka a forradalmat. Ne higyje mondta, hogy e között a töme között 100 is van akik a forradalomban tényleg résztvettek. Nyitva volt a határ és jöttek ki a kasszafurók, zsebvágók, rablók és a többi bünözök, mert kommunista államban már nincsen kiktöl lopni, hiszen nincsenek magán embereknek semmije. A cigány is azt mondta, elmehetett egész hónapon keresztül koldulni, amig egyszer kapott valamit. Savanyuan mosolygott, mintha találva érezte volna magát. Nem örvendtem elöttük valami nagy megbecsülésnek amugy sem, szomszédaimat és a táborvezetöséget megbizták már odamentünktöl fogva, figyeljenek hogy mit beszélek. Odaérkezésünk után pár nap mulva, jött egy Bizottság a Menekültügyi Hatóságtól, kértem öket hogy vigyenek el onnan, mert a visszaadásveszély fenyeget; rángatták a vállukat, majd intézkednek mondták. Jött egy amerikai bizottság, az is igérte, semmit nem csinál. Aztán jött a svájci bizottság egy nö vezetésével az megértett és azonnal listázott bennünket. Ez volt a szerencsénk, mert biztosan visszaadtak volna. Röviddel a svájci bizottság távozása után, egy Csapó nevezetü civil U.D.B.-ás és 4-5 egyenruhás jelenlétében kihallgaott Feleségemmel együtt, mikor, hol voltam és mivel foglalkoztam Magyarországon? Kihallgatás közben egyszer azt kérdezte tölem mosolyogva: "Nem ismer ön engem, Kovács ur?". Sohsem láttam, mondtam. "Dehogynem, kérem, emlékezzék csak vissza a siklósi Varga pincére", és a többieknek szerbül mondott valamit. Lehet hogy ön emlékezik valakire, de az nem én voltam, mondtam. "Biztosan ön volt kérem, azt is tudom hogy ön egy veszedelmes antibolsevista". Nem is tagadom azt, mondom, ha nem az volnék nem jöttem volna ide, ebbe a szemétbe. Meglepett a Varga-pince kijelentésével, hiszen sokszor napokat fetrengtem abban a pincében, amikor nagyon bujni kellett. Megigérte ugyan hogy "erröl még majd bizalmasan beszélni fogunk", de velem többször nem beszélt. Feleségemet még három izben hallgatta ki agyanazokra amire elöször, azzal az ürüggyel, hogy az elözö kihallgatásról az okmányok elvesztek. Amikor indultunk Svájcba, akkor tépték össze a fölösleges okmányokat. Eszékröl Bresztanyicára, onnan 1957.IV.28.-án Svájcba jöttünk. Ide utazásunkkor, még Jugó földön a szállitmányunkat kisérö személyzet közül egy magyarulbeszélö sváci hölgy, minden kocsiban keresett nevemen (Kovács). Amikor rámtalált, mondta: "Na végre önt is üdvözölhetjük magun között, Kovács ur, már 3 év óta tudok magáról, mindég vártuk mi lessz magával, sokat aggódtunk érte. Hála Istennek most itt van. Ha elhagyjuk a Jugo-határt, bejövök önhöz beszélgetni, ha nem zavarom, addig nem jó magával lenni, mert ha észreveszik a Jugók, nekem is kellemedketlenkedhetnek". Reggel fele, amikor elhagytuk a Jugó-határt, Osztrák területen, tényleg bejött a kocsinkba, hol nagyon kedvesen elbeszélkgetett. Végül érdeklödött valódi nevem után, ondván hogy most már megmondhatom, mert itt már nem fog bántani senki,

akkor sem, ha gyilkoltam Magyarországon. Mondtam neki, hogy még nem láttam elérkezettnek az idöt arra, hogy nevemet megmondja, majd Svájcban megtudhatja. "Hoztam én már bárót is ki álnéven", mondja "az is megmondta nekem a nevét". Én nem vagyok báró sem, és ne haragudjék, de még nem mondhatom meg, majd otthon megtudhatja. Eltávozott, én azóta nem láttam, mert ö Buxban kiszállt. Mielött kiszállt arra figyelmeztetett, hogy idekint ne bántsam a zsidókat, ö is haragszik ugyan rájuk, pedi anyai-ágon benne is van zsidó, de nem bántja öket. Nekem nincs még semmi közöm az ö zsidajaikhoz, mondtam, miért bántanám. Egész táborozásunk alatt különösen figyelt Làng Lajos, aki most a svájci Magyarok Szabadszakszervezetének az irodaigazgatója. Ez egy szociáldemokrata csibész, aki Jugóban állandóan az U.D.B. autójával hozták haza a városból. Az a gyanum, hogy ez beszélt rólam annak a hölgynek is, aki a vonatban felkeresett. Eszéken a táborvezetöség is diszestársaság volt. A Nyugatról érkezö leveleket vallanylámpával átvilágitották és kiszedték belöle a dollárokat és más nyugati pénzeket. Svájcban Frau Olga Stoll aki Eszéken a listára felvett, arra kért hogy vállaljam el egy magyarháznak a gondnokságát, sok csibész van a házban, csinálják ott a rendet, mondta. A házat egy Locher nevü épitési vállalat tartott fenn, ahol én is munkát kaptam az ´peikezésnél. Azt igérte Stoll-né és a vállalat épitésvezetöje, hogy minden hatósági támogatást megkapok a csibészekkel szemben. Feleségem fözött és takaritott a csibészekre. A csibészek 1-2 hétig dolgoztak, aztán heteken keresztül táppénz alatt részgeskedtek, csavarogtak a városban. Botrányaik miatt a rendörség naponta látogatta a házat, éjjel nöket hoztak be a házba, a W.C.-ben a csésze mellé ronditottak azért, hogy engem és Feleségem maceráljanak. Takaritson a "Horthy fasisztakutya", mondták a hátunk mögött. Megfogtam a népet és néhányat botrányos magaviseletéért, vagy ha étkezésüket nem fizették, kidobtam a házból. Mindent megtettek, hogy megfélemlitsenek, szobám ajtaja közelében egy folyosókijárathoz körcéltáblát raktak és abba célt löttek. Mondtam neki, hogy csak atommal tudnak megfélemliteni, mert én már a kézifegyverek veszélyén tul vagyok. A lövöldözések zajára a rendörség figyelt fel és elszedte tölük a fegyvert. Az ugynevzett Magyaregyesületnek dr.Kismarjay Tibor volt az elnöke, akinek a Felesége zsidó. Én ezért nem iratkoztam be az egyesületbe, amiért az elnök neheztelt rám. A csibészek az elnökkel jóban voltak, ki tudja mi mindetn beszélhettekm rólam Kismarjaynak. Egy alkalommal Stollné gyülést tartott az egyesületben amelyre Stollnét megtisztelve mi is elmentünk a Feleségemmel. A gyülésen Kismarjay is felszólatl teljesen lényegtelen ügyben, a célja az volt csupán, hogy kijelentse: "Arra nagyon fogunk vigyázni, hogy egyesületünkbe se barnainges, se pirosingesek ne kerülhessenek be". Ezek a kijelentések nekem voltak szánva, egy alkalommal tudomására is hoztam hogy nincs szándékom addig semmiféle egyesületbe sem belépni, ameddig abban sárgaingesek lesznek. Stollnétól tudhatták meg biztosan, hogy 12 évig bujdostam otthon és most is álnév alatt élek, azt hiszik gyilkoltam a Nyiulasizmus alatt, de a hatóság is azt gondolja és igy nem nehéz nekik a Rendörségen zaklatásomat kieszközölni. A Magyaregyesületben 2 spiclicsoport dolgozik, agyik a kommunista csoport, ez deriti fel a faisztákat, a másik a fasisztacsoport ez deriti fel a kommunistákat és hogy munka és egyéb elönyökhöz jussanak, mind a kettö besugja azokat akik ugyan nem követnek el semmi bünt, nem is pártoskodna, de akiket a hatóság nem lát szivesen, mert világnézete nem egyezik meg azok demokratikusnak nevezett szokásukkal. Kismarjayt késöbb a saját csoportja buktatt ki és helyette Farkas László állitólag volt horthysta repülö hdngy-ot választották elnöknek. Ez az ember otthon a Rákosi idökben, esti egyetemen mérnöki oklevelet szerzett. Tudom, hogy ezekre az esti tanfolyamokra, még a munkások közül is csak a cimeres kommunistákat válogatták ki, nehogy horthysta tisztet oda felvegyenek. Ha felvették, azoknak kommunista érdemeik kellett lenni és az Haza vagy nemzetárulás volt. Igy az ö idejében sem léptem be az

Egyesületbe, tehár maradtam az ö szemében is tovább fasisztának. Kismarjay egy társaságban azt a kijelentést tette, hogy a Szabadságharcunk nem forradalom, hanem gyermekpuskázás volt. Egy svájci ujságiró, aki a társaságban jelen volt, felugrott az asztaltól és kikérte magának a magyarok nevében, hogy a magyarok Szabadságharcát ilyen kijelentésekkel beszennyezze. Alkalom adtán én is megmondtam a véleményemet, ha tényleg gyermekpuskázás lett volna is, akkor is kötelessége egy magyar embernek felnagyitani, hisz Nyugat ugyis közömbös ügyeinkkel szemben. Következett a másik diszmagyar, Farkas Lászlónak az esete. Az orosz követség tagjaival lakásán és bárban "koüsistenciált", azokkal barátkozik, akik megbecstelenitették a nemzet anyját, testvérét, feleségét, gazdaságynkat, nemzeti kulturánkat és százezreket tettek földönfutókká, hazátlanokká, hontalanokká. Az Egyesület titkára dr.Dobszay János, aki iskoláit a kommunistákmnál végezte, kommunista államügyész volt, magasem tudja hány becsületes magyaremberre kérte a halálos itélet kiszabását. Egy alkalommal egész véletlenül egy magánháznál nekem mondta, tölem kérdezte: "Mi lessz a magyar koronával, arra már semmi szükség nincs?". Majd hazaviszik és eladják a M.E.H.nek, mondtam. Az ócskavasak, rongyok és egyébb szemétgyüjtöhelyet nevezik otthon M.E.H. Nemzeti Vállalatnak. Megszégyelte magát, megrántotta a válla´t "nem igy gondoltam", mondta. Ilyenek és hasonlóakból tevödik össze a Magyarok Egyesülete. Van egy Keresztény Szakszervezti Munkás Szövetség, egy nagyon derék, becsületes, lelkes magyar rk. lelkész egyetemi tanár, aki 8 sztendöt töltött a szibériai büntetö fogoly táborokba, állitotta fel, protestánsok, katolikusok részvétével egyaránt. Hát már nem befurakodtak ide is a Marxismussal fertözött emberek? Ennek az egyesületnek vagyok tagja, de nem járok semmiféle összejövetelére sem, nem fogom ügyeimet soha olyan emberre bizni, akik még a kezüket is tapsra emelték tetszésnyilvánitás végett ezeknek a gazoknak. A Locher vállalatnál a Pallér együtt ivott a csibésszel, akik felbiztatták, hogy nehezebb munkára osszon be. Egy alkalommal falbontáshoz rendelt a pallér, mondtam neki, nem megyek, mert engem könnyebb munkára vett fel az Épitészvezetö és a fizetésemet is ahhoz mérten kapom. Hozzáfogott velem kiabálni, mondván, hogy most ö parancsol és nekem azt kell tennem, amit parancsol. Figyelmeztettem, hogy tisztességesen beszéljen, mert nem engedem meg senkinek, hogy rám kiabáljon. Még hangosabb volt, egy deszkakaparó szerszám volt a kezemben és futásközben azzal hallgattattam el. A Pallért más épülethez rendelték és én még 2 hétig ott maradtam. Aztán felmondtam és elmentem a cégtöl és a gondnokságot is ott hagytam. Uj állást szereztem, a jelenlegi helyemen. Alig voltunk itt egy pár napig, jött a detektiv és közölte, hogy letelepédésünkkel kapcsolatban, bizonyos elözetes megállapitásokra van szükség. Csodálkoztam én már addig is, hogy a csibészeknek meg volt az Ausweisük és nekünk nem, gondoltam, hogy valami nincs rendjén. Most aztán a feladott kérdésekböl láttam, hogy nem letelepedéssel kapcsolatban nyomoznak, hanem feljelentettek. A detektiv egy zsidótolmácsot hozott magával aki szintén "magyar menekült" volt. Az elsö kérdések között tette fel a detektiv a kérdést, hogy egyeznek -e az okmányaim? Egyeznek mondtam, a regisztrálásnál felvett adatok igazolványom adataival, csak az én törvényes adataimmal nem egyezik egyik sem, mert álnéven vagyok. Kit gyilkoltam meg? Azt nem tudom mert két háboruban, két forradalomban is vettem részt, löttem az ellens+egre különféle fegyverekkel, hogy talált -e a lövedékem, vagy sem azt nem tudom, azt sem tudom hogy Nyugaton ezt gyilkosságnak minösitik -e vagy sem. Ha annak minösitik valószinü gyilkoltam, de azt nem tudom megmondani, hogy kit. Az nem gyilkosság mondja a detektiv, ha másképpen nem öltem. Náluk rendörök vagy más hatotsági szervek szoktak gyilkolni, kérdeztem? Mondja nem. Mi sem szoktunk Magyarországon. Akkor miért viselek álnevet kérdezi. Ez elött a tolmács elött nem felelek a kérdéseire. Arra kért hogy irjak egy önéletrajzot magyarul, ö majd törvényszéki

tolmáccsal lefordittatja és annak alapján ejtik meg a vizsgálatot. A vizsgálat lefolytatása után az Ausweist megkaptuk és az óta a detektiv a legjobb emberem lett. Nagyon rendes, derék, intelihens ember. Ha más hatóság kellemetlenkedni akar velem, eddig még mindig ö járt közbe, hogy ne ba´ntsanak minket, mert mi becsületes emeberek vagyunk. Uj helyemen, egy pár nap elteltével, a kertész hivott magához, fütyült egyet és ujjával integetett. Mondtam neki hogy mi magyarok ilyen nyelven nem értünk, nálunk a kutyát szokták igy hivni. Szóljon csak németül, mert annyit tudok már, hogy megértjük egymást. Aztán kb. fél évig nem volt köztünk semmi baj. Azt észre vettem, hpgy ö és a postakézbesitö - aki szabad idejében állandóan az intézetben tartózkodik - a közelben dolgozó magyarokkal beszélgettek és éjjel lakásom körül ólálkodtak. Attól kezdve mindig velem végeztette a nehez munkát, de nem vettem figyelembe. Egyszer kölépcsöt csináltunk. Egy és az ö ügyetlensége miatt rám orditott. Éppen egy nagy kötörökalapács volt nálam és azzal felécsaptam, de elugrott és nem érte. Akko megmagyaráztam neki, hogy nem engedem meg senkinek hogy kiabáljon rám, aki ennek dacára is megkisérli, azt megütöm. Aztán ismét dolgoztunk együtt békességben. Junius 29-én kaptunk Feleségemmel idézést 30-ra, engem negyed nyolcra, Feleségemet 9-re idézték, a kémelháritó osztályra. Láttam az idézésröl, hogy ezek nagy fogást akarnak csinálni, gondolják engem megtörnek mire Feleségem érkezik és öt már nem kell sokat verni mindent beismer. Én tudtam hogy nem lessz a nagy fogásból semmi, ezért együtt mentem Feleségemmel negyed nyolcra. Feleségemet kiküldte a civil - amint késöbb meg tudtam Picsanoni örm. nekem a szmélyadataimat kezdte irni. A nevemet leirta és kérdezte, hogy helyes -e amit leirt. Láttam, tudja, hogy álnéven vagyok, csak azt várja vajon én fel fedem -e magam, mondtam helyes, de ez álnevem. Dühösen kirángatta a gépböl a papirt és kiabálva mondta, hogy miért nem a valódi nevemet diktáltam. Én is ugyan olyan hangon kiabáltam mint ö és kikértem magamnak, hogy ilyen hangon ne beszéljen velem. Mondtam neki hogy én az álnevemet hatósági engedéllyel viselem, kérdezze meg telefonon a városi Idegenrendörséget, az megadja a felvilágositást. Telefonált és ö maga szégyenkezve mondta, hogy azt a választ kapta, hogy mi becsületes emberek vagyunk. Hogy neki legyen igaza, azt mondta, kérjem ujra az álnevem engedélyezését. Amikorra az én kérvényem a Kanton Idegen Rendörségéhez beérkezett, már a Kanton Idegen Rendörsége is kérte tölem az Ausweist beadását, mert valódi nevemre egy másikat fognak kiállitani. Személyesen mentünk el a rendörségre és ugy engedélyezte a Kovácsnév további használatát. Másnap mégis hivattak a Kerületi Idegenrendörségre ugyan azért, hogy kicserelik igazolványomat, mert azt Bernböl követelik. Hivatkoztam arra, hogy Kantonállam engedélyezte a Kovács név további használatát, akkor hogy vonhatja azt be a Kerület. Végre ide-oda telefonálgatás után az is meghagyta igazolványunkat. Pár nap mulva ujság érkezett törvényes nevemre. Ismét pár napjára rá egy levél a Segélyszervtöl, tehát pár nap alatt végigfutottak nevemmel az összes hivatalokon. Az a gyanum hogy az örm. keze van benne. Kiszolgáltatta nevemet a kommunistáknak és hogy elterelje magáról a gyanut, gondoskodott róla, hogy törvényes nevemröl mások is tudomást szerezzenek, hogy végül ne lehessen megállapitani, ki szolgáltatta ki törvényes nevemet. Nem szivesen irom le, de nem volna teljes a beszámolóm, ha nem irnám le szégyelni valókat is. Talán mentségül hozhatom fel a magukról megfeledkezett bajtársaimnak, hogy cselekményüket kényszerhelyzetükben követték el, az állandó zaklatás és verés hatása alatt. Berki örm. a h.böszörményi örsröl, Mester Gábor csö. a v.párcsi örsröl, Balogh Géza fötörm. a k.vári nyom. alosztálytól, Oláh Sándor törm. Biharból rendszeres AVH-spiclik. Ezenkivül hallottam, hogy a Nom.oszt,-nak legtöbb részét, de örsbelieket is addig verték amig nem

vállalták a spicliskedést. Bujdosóknak iratlan, de szigoru szabály volt, hogy tiszteket, vitézeket, csendöröket, rendöröket, alispánokat, fösz.birákat és büntetö birókat el kell kerülni, mert nem tudhattuk, hogy kiket vertek spiclivé, de ezek amugy is állandó AVH-megfigyelés alatt álltak. Varga Lajos fötörm. pécsi lakos azt állitotta nekem, hogy dr.Gereöffy Géza alezrds-sel volt együtt hadifogságban, minden fogoly haragudott rá, gyülölték, mert fogolytársai ellen spicliskedett. Lehet. Én Kiskunfélegyházán voltam vele, de már ott sem viselkedett ugy, mint illett volna. Gyakran hivatkozott demokratikus elöljárói mivoltára és kereste elödjeiben a szlávot. Magyar ember nem keres idegen vért magában akkor sem, ha az mentené meg a butó alól. Ha belém öntötte az Isten, akkor folyon ki az életemmel, de nem tagadom soha! Pécsett Pesti István csö. alhdngy , Beregffy alezrds, v.Pétery h.eds. (ez 500 F. nyugdijat is kapott), Jilly fszbiro (ez is 500 F. nyugdijat kapott), AVH-spicli hirében állottak. De ezenkivül tömérdeken, lehetetlen leirni a nevüket, annyian vannak. Még egy tragikus eset: Szilágyi csöörmt. népitélettel (zsidók) felakasztották azzal a váddal, hogy 3 zsidót megölt. A kötél leszakadt alatta, akkor is hangoztatta az örm. ártatlanságát mint elöbb, de nem kegyelmeztek neki. Egy Weiss nevezetü siklósi zsidó néhányadmagával elöugrott a bámészkodó zsidó tömegböl és ismét felhuzta örm-t Bajtársunkat, aki akkor már kiadta nemes magyar lelkét. Három nap mulva hazajöttek "a gázkamráikból" azok a zsidók, akiket szegény Szilágyi örm. megölt. Itt van Svájcban él egy Mihályi nevezetü AVH-s, aki tiszalöki duzzasztómünél, orosz fogságból visszaszállitott és itthon ismét sulyos fogságra itélt és az embertelen bánásmód ellen fellázadt Bajtársaink közé lött,amely alkalommal sok halott és sebesült lett, ma is szabadon él, mert nincs rá törvény - mondják - hogy feleslösségre vonhassák. (Törvény csak ellenem van, mert belém nem férközhetett Marx). Hosszú bujdosásom alatt voltam minden és mindenki, minden rendü-rangu ember, csak éppen az nem, aki vagyok. Az emberek fantáziája nevezett ki katona-vonalon tbk-nak, polgári vonalon képviselötöl miniszterig, papi vonalon püspöktöl hercegprimásig. Voltam Mindszenty is, öregasszonyok látni is véltek, amikor éjjelenként hol egyik hol másik templomban, titkoban miséztem, és ezt másnap az autóbuszokon sutogták egymásnak. Mindenkit meg kellet hagynom hitében, elgondolásában, mert ez is bujdosásom eredményesséét és az életem megmentését szolgája.A szélhámosságnak minden ágazatán át kellett esnem, sodort az ár magával. De egyet nem tettem: soha senkinek nem okoztam sem anyagi, sem erkölcsi kárt. Magasra emelt fejjel mehetek végig az ország területén ahol jártam, nem fognak rám kiabálni, hogy megkárositottam valakit. Az egész 12 esztendö alatt, mint már irtam is egyszer loptam, fát, de ha nem nagyon simogatja is az ember, akkor is hazafias kötelességemet teljesitettem, mert az elrabolt nemzeti vagyont szereztem vissza, a nemzet tagjainak felhasználására. Mindegy, ugy veszik az emberek ahogy akarják, ha többször loptam volna, azt is leirnám, mert én ugy fogom fel, hogy cselekédeseimért csak az vessen rám követ, aki legalább ugyanazt az életet átélte amit én. Ezt se nem kérkedésböl irom, se nem panaszkodom.Ha tudnám hogy felszabaditom vele Hazámat, szivesen ujra kezdeném. Ha mégis egyes cselekedeteimen keresztül emberi életben, testi épségben vagy vagyonban kár esette, ugy vélem hogy ezt esküvel fogadott kötelességem teljesitésével kapcsolatosan következett be. Én nyugodt lelkiismerettel élek abban a tudatban, kötelességemet Hazám és Nemzetem érdekében, becsülettel teljesitettem. Ezért sem elismerést, sem elönyt, sem jutalmat nem várok, amit tettem esküvel fogadott kötelességemen kivül magyar becsületböl tettem. Ha pedig cselekedeteimet egyszer az illetékes forumok által megejtett vizsgálat mégis büncselekménynek minösitenék, a felelösséget vállani fogom érte éppen ugy, mint ahogy bujdosásomat teljesitettem.

Sajnos még nincs vége, még sok szenvedés, megalázás, igazságtalanság következik be életünkben. Menekültekböl lehettünk foglyok, hiszen ma-holnap egy letünt világ büneinek tárgybizonyitékai leszünk, tettesei leszünk a "szabadvilágban" is. Tömérdeket szenvedtem hosszu bujdosásom alatt, de nem esett olyan rosszul - hiszen az ellenségtöl nem várhattam mást a szenvedésnél - mint amilyen rosszul esik az, hogy itt a szabadvilágban is zaklatnak. Nem volt olyan kivánnivalója a szabad rádióknak, amit azonnal ne hajtottam volna végre bujdosásom alatt, most fizetnek érte. Hallottam, már otthon is, hogy nagyobb becsülete van itt, kint a kommunistáknak, mint a rendes, becsületes, hazáját , fajtáját szeretö magyarnak. Nem, hittem, azt gondoltam propagandából terjesztik otthon a kommunisták. Most a saját börömön tapasztalom, hogy igaz, tehát az igazságot használják fel otthon a kommunisták propagandának. Lehet hogy az emberek fontoskodónak, összeférhetetlennek tartanak, mert gyakran hallottak magamról ellenvetéseimmel. Nem, nincsenek ilyen hajlamaim. A vészharang zugása az nálam, mert tudom szenvedö nemzetem kivánságát, ismerem az ellenség törekvéseit és látom, hogy kellene cselekedni, hogy ne szakadjon ránk teljesen az a sötétség, amelyik fenyegeti nemzetünket, Hazánkat. Látom, hogy miként térnek le az emberek arról az utról, anmelyik Nemzetünk és Hazánk megbecsüléséhez vezet. Nincsenek feltünési vágyaim, csak szeretném beleönteni a haza és a fajszretetet azoknak a szivébe, akiknek ezektöl üres a lelkük vagy akikben van, de közömbös, kényelmes, gondatlanságból vagy tudatlanságból nem használja fel a közösség javára. Várja otthon a nemzet tömérdek szenvedésben is, hogy segitsünk rajtuk, minden reménye bennünk menekültekben van a szenvedö nemzetnek és nem teszünk az érdekeiben semmit. Szervezkednek a kommunisták, a szoc.demek, csak éppen azok nem hallatják hangukat, akiktöl a szenvedö nemzet várja. Hitegetik egymást, magukat: "Itt van X.Y. tábornok, ott van X.Y. ezredes olyan, amolyan erövel. Most ez itt szólalt fel, amaz ott szólalt fel, ilyen olyan fegyveres alakulataink vannak, stb. stb" Ha tudnák szegények, hogy nincs itt semmi, még annyi erönk sincs, hogy bajbakerült honfitársaainkon segithessünk, elvesznének a reménytelenségbe. Mindég ismertem fajtámnak jó és rossz tulajdonságait, de most amikor 12 esztendeig a szenvedésben éltem vele, ismertem meg igazán. Nem él a földön még egy olyan nemzet olyan mint a minénk, amelyiknek minden téren annyi jó tulajdonsága legyen, csak bánni kell vele tudni. Öszinte, tiszta, becsületes, jószándéku és akaratu, ragaszkodó szivvel kell felé nyulni, oda lehet vinni most is elnevelt állapotban ahova akarja vinni az ember. Vannak hibáink is, de más nemzetben még több van. Ezeket a hibákat neveléssel ki lehet irtani.Idöklen-idökön keresztül idegen uralom, idegen nevelés, vezetés alatt élt, hazája, nemzete árulójávvá, janicsárra nevelték - egy kevés söpredék kivételével - mégsem tudták belöle kiölni: a magyart. Láttam, meggyözödtem róla, hogy magyar akar és fog maradni. Leirásomat felelösségem teljes tudatában a valóságnak mindenben az igazságnak mindenben megfelelöen tettem meg. Ezt azért tartom szükségesnek kifejezésre juttatni, mert elöfordulhat, hogy amikor a valódiságának igazolására sor kerül én már nem leszek az élök sorában. Kovács János (Fodor Ferenc) s.k. aláírása Megjegyzés: Az eredeti gépelt szöveget dr. Orbán Gyula, csendőr fia, történész gépelte le az olvashatóbbá tétel érdekében.