AZ MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVÁJÁNAK ÉVKÖNYVE. Az Évkönyv kézirat gyanánt készült 8 példányban. Szerkesztette: Eszterhás István

AZ MKBT VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVÁJÁNAK

ÉVKÖNYVE 1993 Az Évkönyv kézirat gyanánt készült 8 példányban Szerkesztette: Eszterhás István Tartalmaz: 325+3 számozott oldalt, ebből 194 gépírásos lapot, 134 drb. térképet és 3 drb. magyarázó rajzot, továbbá: 89 drb. fényképet. A fényképeket készítették: Eszterhás István /E. I./ Gönczöl Imre /G. I./ Gönczöl Tímea /G. T./ Gyurman Csaba: /Gy. Cs./ Schäfer István Zs. /Sch/ Szabó Géza /Sz. G./ Az Évkönyv, vagy annak egyes tanulmányai utánrendelhetők Eszterhás Istvánnál. Az elektronikus változatot Szenti Tamás készítette 2005-ben. A fényképek nem lettek digitalizálva. TARTALOMJEGYZÉK 1. MUNKATERVEK 5 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1993. évi munkaterve 6 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1993. évi munkatervében foglaltak végrehajtásának értékelése 9 Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1994. évi munkaterve 11 2. ÖSSZEFOGLALÁS 14 Eszterhás István: A Vulkánszpeleológiai Kollektíva 1993. évi Évkönyvének rövid tartalma 15 3. FELTÁRÓ ÉS BARLANGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG 21 Gönczöl Imre: Nagy kalandunk: az Arany-barlang 22 Eszterhás István: A Kádártai-forrásbarlang vízvédelmi feltárása 25 4. TUDOMÁNYOS MUNKÁK 27 Eszterhás István: Lúgos oldódású barlangok 28 Höhlen durch alkalischer Lösung 29 Eszterhás István: Konzekvenciabarlangok 30

Konsequenzhöhlen 32 Szablyár Péter: Az erdőbényei pszeudocseppkövek első vizsgálata 33 Eszterhás István: Barlangbiológiai vizsgálatok 35 5. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁK 40 Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma 41 Eszterhás István: A Kovácsi-hegy /Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája/ 69 Eszterhás István: A Kádártai-forrásbarlang és környéke 88 Eszterhás István: Barlangkataszterező terepbejárás Hajmáskér környékén 114 Eszterhás István: A Budaligeti-bazaltos-barlang 120 Szerzői munkaközösség: Eszterhás István, Gönczöl Imre, Grosz Imre, Gyurman Csaba, Schäfer István Zsolt, Szablyár Péter, Szabó Géza, Szarka Gyula és Szász Noémi A Tokaji-hegység barlangjai II. rész 125 /Ezen belül résztartalomjegyzék/ 126 6. CSOPORTÉLET 309 Gönczöl Imre: Közösségi élet 310 Gönczöl Imréné: A barlangkutatástól az ásványbörzékig 318 Függelék /elismerések/ 320

1. MUNKATERVEK Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1993. évi munkaterve 1./ A korábban már átvizsgált nemkarsztos hazai barlangvidékek kataszterkiegészítő figyelése. Az újonnan fellelt objektumok feldolgozása. 2./ Folytatjuk a kőzet- és ásványgyűjtést a nemkarsztos barlangok környékén, illetve a gyűjtött anyagot rendezzük. 3./ A vulkánikus barlangok témakörében poszterösszeállítások és videofilmek készítése. 4./ A IX. Vulkánszpeleológiai Tábort 1993. július 3-11. között kívánjuk megrendezni a BNP Rostallói Kutatóházánál. A tábor célja a Tokaji-hegység megkezdett barlangkataszterezési tevékenységének folytatása. 5./ Aktívan kívánunk résztvenni Bielsko-Bialában 1993. szeptemberében rendezendő „V. Pszeudokarszt Szimpózium”-on. 6./ Szakmai és népszerűsítő publikációk megjelentetése. Ismeretterjesztő előadások tartása az igények szerint.

Kedves Barátunk!

A Vulkánszpeleológiai Kollektíva 1993. évi kutatási munkatervének egyik programja a minden kutató és érdeklődő számára meghirdetett IX. VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBOR. Célja: A Tokaji-hegység 1992-ben megkezdett barlangkataszterezésének folytatása. Az előző évi tevékenység során felkerestünk és feldolgoztunk 109 barlangot /azonosítottunk 2 megszűnt barlangot és továbbra is csak írásból ismerünk 12 barlangot/. A terepbejárások és térképek áttanulmányozása után az a meglátásunk, hogy még igen sok, eddig ismeretlen barlangra lehet számítani a hegységben. A tábor ideje alatt azonosítani kéne a még meg nem talált, írásokban említett 12 barlangot, át kívánjuk vizsgálni a barlangképződésre optimális helyeket újabb üregeket keresve, továbbá néhány kínálkozó vizsgálatot elvégezni egynéhány barlangban. Lehetőség lesz sziklamászásra és kirándulásra is. Ideje: 1993. július 3 - 11. Helye: Regéc, Kemence-völgy, a BNP Rostallói Kutatóháza Megközelíthető: gépjárművel a legpraktikusabban Sátoraljaújhelyen, Pálházán át Rostallóig aszfaltúton /25 km/; vagy nehezebben és lassabban Tolcsva, Fony, valamint Gönc felől. Tömegközlekedési eszközzel Sátoraljaújhelyig vonattal, innen Pálházáig autóbusszal, Pálházától Rostallóig erdei kisvasúton.

ROSTALLÓ ’93 A IX. Vulkánszpeleológiai Tábor helyszínrajza Elszállásolás: A Bükki Nemzeti Park Rostallói Kutatóháza mellett saját sátorban, illetve korlátozott számban /kb. 15 fő/ az épületben. A házban rendelkezésre áll melegítő konyha,

tusoló, WC, hálózati áram. A ház mellett a már említett sátorozási lehetőség, autóparkolási hely, tűzrakó hely kínálkozik. Közös felszerelés: engedélyek, mérő és gyűjtő eszközök, kézi szerszámok, mentőláda. Egyéni felszerelés: Sátor, derékalj, hálózsák, könnyű barlangi öltözet, lámpa, esetleg alpintechnikai felszerelés, tájoló, 2-3 napi élelem, további napokra kosztpénz, kulacs, tisztálkodó szerek, stb. Beszerzési lehetőség: Kemencepatak /4 km/ vegyesbolt, Pálháza-ipartelep /8 km/ benzinkút, Kishuta /6 km/ vegyesbolt, italozó, Pálháza /10 km/ ABC, több kis szakbolt Ajánlott térképek: A Zempléni-hegység túristatérképei /északi 1:40000 és déli 1:60000/, kataszteri térképek, légifotók stb. Táborvezető: Eszterhás István tanár, a karszt- és barlangtudományok szakértője, barlangi kutatásvezető Kérjük, jelezd részvételi szándékodat és a programba illeszthető további kutatási témáidat. Isztimér, 1992. november Jó szerencsét! Eszterhás István táborvezető

Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1993. ÉVI MUNKATERVÉBEN FOGLALTAK VÉGREHAJTÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE 1./ A már korábban átvizsgált nemkarsztos barlangvidékeken végzett kiegészítő kutatásaink során feldolgoztunk a Kovácsi-hegyen két újabb bazaltbarlangot. Kirándulásokat tettünk a Szentgyörgy-hegyre, Fekete-hegyre, Bondoró-hegyre klimatológiai és hidrológiai vizsgálatok végett, valamint meglátogattuk a Budaligeti-bazaltbarlangot. - A karsztos területek közül feldolgoztuk a kádártai Geleméri-fennsík és Hajmáskér környékének barlangjait, hidrológiai viszonyait. Résztvettünk a Veszprémi Egyetem Barlangkutató Csoportjának Csatár-hegyi-barlangban végzett újrafeltárási munkáiban. - Jelenlegi ismereteink szerint Magyarország nemkarsztos barlangjainak száma: 520. 2./ A témához kapcsolódó kőzet- és ásványgyűjtések során elsősorban a Tokajihegységben, a Bakonyban, a Medves - Ajnácskői-hegységben gyűjtöttünk mintákat. 3./ Elkészült a Kovácsi-hegy természeti értékeit, köztük barlangjait is bemutató videofilm, valamint a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor tevékenységéről, a Tokaji-hegység újabb barlangjairól szóló videokazetta. Videofilmre került az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárása. 4./ A tervezett időben megrendeztük a IX. Vulkánszpeleológiai Tábort a Tokajihegységben. A tábor tevékenységében 58-an vettek részt, így valószínűleg a legnépesebb barlangkutató tábor volt 1993-ban. A kataszterező munka során újabb 89 barlangot dolgoztunk fel. A Tokaji-hegység ismert barlangjainak száma így már 211-re emelkedett, melyeknek együttes hossza meghaladja az 1200 m-t. Különösen figyelmet érdemlő az Aranybarlang újrafeltárása, az igen látványos Gradual-barlang, a Galériás-hasadékbarlang és a Nehéz-átjáróbarlang megtalálása, valamint a sárospataki Felső-barlang megismerése. Az eddig megtalált barlangok többsége három falu határában koncentrálódnak /Regéc - 59 drb. barlang; Háromhuta - 52 drb. barlang; Fony - 53 drb. barlang/. Még mindig nem tudtuk átvizsgálni a Tokaji-hegység egészét barlangkereső tevékenységünk során, ezért 1994-ben folytatni kívánjuk itteni barlangkataszterező munkánkat. 5./ Előadással, poszterekkel, videofilmekkel készültünk az 5. Pszeudokarszt Szimpóziumra, de az sajnálatos módon elmaradt - előreláthatólag majd 1994-ben lesz megrendezve.

6./ A vulkanikus barlangok témakörében megjelent néhány felhívás és ismertetés a „Műsorfüzet”-ben. Elkészült négy tanulmány, de csak egy, az Ortenbergi-bazaltbarlang keletkezését bemutató dolgozat került publikálásra német nyelven Frankfurtban. Előadásokra nem nagyon mutatkozott igény az általunk képviselt témakörben, így csak néhány székesfehérvári gimnázium és a nyári természetbúvár táborozáson résztvevő általános iskolások hallgatóságának tartottunk összesen öt vetítettképes ismeretterjesztő előadást.

Eszterhás István: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának 1994. ÉVI MUNKATERVE 1. Kataszterezés, hazai tájakon való kutatás a/ A korábban már átvizsgált nemkarsztos barlangvidékek kataszterkiegészítő figyelése. Az újonnan fellelt objektumok feldolgozása.

b/ A Tokaji-hegység barlangkataszterezési tevékenységének folytatása a X. Vulkánszpeleológiai Tábor keretei között. c/ A Velencei-hegység barlangjainak kataszterezése. d/ A Bondoró komplex természetvédelmi felmérése. 2. Külföldi rendezvényeken való részvétel expedíciók a/ Szeretnénk elmenni a Semriach-ban megrendezendő „ALCADI ’94” Szpeleotörténeti Konferenciára. b/ Aktívan kívánunk résztvenni az előző évről elmaradt „V. Pszeudokarszt Szimpóziumon” Bielsko-Biala-ban. c/ A rimaszombati barlangkutatók meghívtak a Medves-Ajnácskői-hegységben szervezendő „Pogányvár-expedícióra”, melyre el is kívánunk menni. 3. Adatgyűjtés és rendezés a/ kőzet- és ásványgyűjtés a nemkarsztos barlangok környékén

b/ biológiai gyűjtések és megfigyelések, c/ hidrológiai és klimatológiai mérések, - stb. - A gyűjtött anyagok és adatok rendezése 4. Rendezvények a/ Tízéves tevékenységünk elteltének apropójából kívánjuk a „Lychnis Barlangász Találkozót” megszervezni Kapolcson. Ezen a háromnapos MKBT rendezvényen bemutatjuk eredményeinket és a környék többnyire bazaltban lévő barlangjait a kutatótársaknak és az érdeklődő nagyközönségnek. b/ Egyhetes táborozás keretein belül vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot rendezünk Kapolcson a Lychnis-találkozót közvetlenül megelőző időben. 5. Publikálás a/ Tudományos és népszerűsítő írások készítése és megjelentetése. b/ Poszterek készítése c/ Videofilmek készítése d/ Előadások tartása

ÖSSZEFOGLALÁS Eszterhás István: A VULKÁNSZPELEOLÓGIAI KOLLEKTÍVA 1993. ÉVI ÉVKÖNYVÉNEK RÖVID TARTALMA Munkatervek Az 1993. évi munkatervünk fő programja a Tokaji-hegység barlangjainak előző évben megkezdett kataszterezése volt. Ezt a Rostallón megrendezett IX. Vulkánszpeleológiai Tábor keretei között hajtottuk végre 58 résztvevővel és 89 újabb és 6 újrafeldolgozott barlang dokumentálásával. Elvégeztük a bakonyi Kovácsi-hegy és a Geleméri-fennsík komplex természetvédelmi, hidrológiai és barlangtani feldolgozását, 3 újabb barlang dokumentálásával. 1994-ben tovább kívánjuk folytatni a Tokaji-hegység barlangkataszterezését. Aztán szeretnénk barlangtanilag feldolgozni a Velencei-hegységet és a Bondoró-hegyet. Vulkánszpeleológiai szaktanfolyamot kívánunk indítani, valamint tervezzük Kapolcson a Lychnis Barlangász Találkozót megrendezni. Feltáró és barlangvédelmi tevékenység Elvégeztük az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását 50 m hosszúságban, ahol igen érdekes ún. pszeudocseppköveket figyeltünk rneg. Erről azonnal értesítettük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, hogy a barlang lezárására intézkedhessenek. Feltártuk a Kádártaiforrásbarlang és a vele kapcsolatban álló halastó dinamikus hidrológiai rendszerét, valamint konkrét lezárási, kiépítési tervet adtunk e kádártai barlanghoz. Tudományos munkák

Rövid magyar és németnyelvű tanulmányban mutatjuk bea lúgos oldódású barlangokat. E barlangtípus meghatározása előtt több éven át gyakorlati és elméleti kutatásokat végeztünk, hogy egzaktul, tényekkel alátámasztva megfogalmazhassuk ezt az „új” genotipusú üreget. A lényeg az, hogy a természetes savak által oldhatatlan kőzetekben lévő oldásos barlangüregeket csak a lugos oldatok voltak képesek kioldani. Hazánkban ilyen üregnek számítanak a Tihanyi-félsziget gejziritjében és a legyesbényei Fuló-hegy hidrokvarcitos riolittufájában kioldódott barlangok. Hasonlóan rövid, magyar és németnyelvű tanulmányban határozzuk meg a konzekvenciabarlangok fogalmát. E szintén újnak számító barlangtípus ismérveit is kollektívánk gyűjtötte össze. Azok az üregek tartoznak e genotípusba, amelyek régi bányák és egyéb mesterséges üregek természetes úton történő felszakadozása, átrendeződése által keletkeztek. Ilyenek a Salgótarján melletti Szilvás-kő barlangjai, vagy a gyöngyössolymosi Nagy-barlang, hogy csak a jelentősebbeket említsük. Az erdőbényei Arany-barlangban tömegesen talált különös és látványos cseppkőszerű képződmények első vizsgálatáról is számot adunk. A vulkánikus kőzet üregében képződött puha, törékeny pszeudocseppkövek röntgendiffrakciós vizsgálat szerint hidroszilikátképződmények. Izzításos elemzésükkor tridimit módosulatot sikerült belőlük kimutatni. Barlangbiológiai megfigyeléseket és az ezekhez kapcsolódó fajmeghatározásokat végeztünk a Tokaji-hegység barlangjaiban, a Kovácsi-hegy barlangjaiban és a Kádártaiforrásbarlangban. A Tokaji-hegység barlangjaiban hat növénycsoport egyedei lettek kimutatva, köztük különösnek hat a tölgy és a hárs barlangban való jelenléte. Szintén e hegység barlangjaiban tizennégy féle állat számos egyedét találtuk, melyek közül érdekességnek számít az unka és a bagoly barlangi jelenléte. A Kovácsi-hegy barlangjaiból egy növény és tizenkét állatfaj populációit ismertetjük, melyek közül kiemelendő egy endemikus korongcsiga és két bogárfaj jelenléte. A Kádártai-forrásbarlangból négy növényfajt és nyolc állatfajt írtunk le. Dokumentációs munkák Hazánkban tevékenységünk nyomán rohamosan bővül az ismertté vált nemkarsztos barlangok lajstroma. Jelenleg 520 ilyen barlangot tartunk nyilván. Évkönyvünkben mindezen barlangokat felsoroljuk hegységenkénti és településenkénti bontásban. Megemlítjük továbbá befoglaló kőzetüket és méretüket is. A legtöbb /211 drb./ nemkarsztos barlang a Tokajihegységben ismert, majd a Bakony következik /131 barlanggal/ és harmadik helyezett a Mátra /68 barlanggal/. Hazánk településeinek barlangszám szerinti toplistájára is új nevek kerülnek: bizonyára elsők között kell számontartanunk a korábban e viszonylatban sehol sem jegyzett Regéc nevét 59 barlanggal, vagy Fony községet, a határában ismertté vált 53 barlanggal. Összefoglaló természetvédelmi monográfiát közlünk a Kovácsi-hegyről, mert veszélyeztetettsége egyre nő. Paradox módon a balaton-felvidéki bazaltbányák természetvédelmi sürgetésére leállított termelése ellensúlyozására a Kovácsi-hegybe Vindornyaszőlős felől nyitottak hatalmas bazaltbányát. Abba a hegybe, ami ugyan a nagyközönség előtt kevésbé ismert, de Cholnoky „a legszebb bazaltmezának” tartotta. A bánya lebontotta már a felét az egykor 1,5 km hosszú világszenzációnak számító bazaltutcának. Működése miatt vesztette vizét a 2,5 hektáros bazaltdolinató, amely valamikor csodálatos élővilágú tőzegmohás úszóláp volt. Ezeken túl, természetesen a bazaltutca még máig megmaradt tíz barlangjáról is megemlékezünk. És még egy sikolyt, ide az összefoglalásba! Csak a monográfia megírása után jutott tudomásunkra, hogy a vindornyaszőlősi „máig a Délkőhöz tartozó” bazaltbányáját egy német bánya-kft megvette és a termelést rögtön megsokszorozta. Most tegyünk még meg mindent a hegy maradék

természeti értékeinek érdekében, mert könnyen Esztramos sorsára jut e csodálatos, barlangokkal is rendelkező táj. Szintén a teljességre törekvő monográfia szól a Kádártai-forrásbarlangról és környékéről. Ez bemutatja a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík geológiai, tektonikai viszonyait. Hosszasan elemzi a fennsík hidrológiáját és beszámol új megállapításainkról, nevezetesen a kimért karsztvízáramlási csatornákról, melyek közül az egyik a forrásbarlang felszínalatti karsztforrásait táplálja. Feltártuk azokat a potenciális veszélylehetőségeket /trágyatelep, szennyvízcsatorna, működő bánya stb./ amelyek a karsztvíztükör felett 10-20 mre levő felszínen komoly veszélyforrások. Maga a barlang a Bakony egyetlen aktív, patakos forrásbarlangja és így nyilván fokozott figyelmet érdemel. Ezért elkészítettük a bejárat részletes kiépítési tervét is. Hajmáskér környékén barlangkataszterező terepbejárásokat tettünk. Feltérképeztük, dokumentáltuk az Andrej-barlangot /melyről utólag derült ki, hogy 1992-ben a Bakony Csoport is feldolgozta/ és megvizsgáltuk az Ótott-hegy üregeit, melyek mesterségeseknek mutatkoztak. Tapasztalatgyűjtő kiránduláson tekintettük meg a Budaligeti-bazaltos-barlangot. A triász mészkő közé nyomult kréta korú bazaltintrúzió önmagában is szenzáció - Embey-Isztin és munkatársai kutatják is rendesen - de, hogy e bazaltdejk egy barlangban is jelentkezik a körülötte lévő metamorf kőzetváltozatokkal, az nekünk barlangkutatóknak jelent külön élményt és számos további kutatási témát. Az 1993. évben kollektívánk legnagyobb vállalkozása a Tokaji-hegység előző évben megkezdett barlangkataszterezési munkáinak folytatása volt. Az e tevékenységről és eredményeiről évkönyvünk egy szerzői munkaközössége által összeállított legterjedelmesebb tanulmánya szól. Előbb a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor szervezeti életéről és főbb eredményeiről írtunk, amit a további fejezetekben részleteztünk. Így a feldolgozás korábbi szakaszában az előző évben már említett, vagy akkor csak hiányosan feldolgozott barlangok reevaluációjával, többek között az erdőbényei Arany-barlangról, a sárospataki Mandulás Felső-barlangjáról stb. A következő nagyobb szakaszban pedig az újonnan megismert 89 barlangról adunk ismertetést településenként és kistájanként csoportosítva. Összesen 47 „barlanggyanús” helyet vizsgáltunk át /az előre kijelölt 120 közül/ és ezek közül 23 helyen találtunk is barlangokat. A korábbi ismeretek szerinti és az újonnan feldolgozott barlangok együttes száma már 211 darab, összeadott hosszuk meghaladja az 1200 m-t. Ezeken túl még további új barlangokra is számíthatunk, így folytatni kívánjuk a barlangkataszterezést a hegységben. A barlangok zöme tömegmozgásos eredetű, de vannak hévíz oldotta és konzekvenciabarlangok. Ez évben szingenetikus barlangokat is sikerült találni. Végül a tanulmányt a Tokaji-hegység barlangjainak betűrendes mutatója zárja. Csoportélet A Társulat rendezvényei közül a XXXV. Barlangnapon vettünk részt, szakosztályi és területi szervezeti rendezvények közül a „Bükki barlangok...” konferencián és a régészeti táboron képviseltettük magunkat. Mintegy 150 munkaórával segítettük a Csatár-hegyibarlang újrafeltárását. Saját táboraink és kirándulásaink közül a jelentősebbek a IX. Vulkánszpeleológiai Tábor /58 résztvevővel/, a Kovácsi-hegyen, Kádártán és Erdőbényén rendezett kutató táborok, a bondorói, fekete-hegyi, budaligeti, béri kirándulások. Az MKBT Cholnoky-pályázatán II. helyezést értünk el, szintén II. helyezettek lettünk a Természetvédelmi Hivatal „Természeti értékek feltárása” c. pályázatán és sikerrel pályáztunk a Karszt és Barlang Alapítványnál is. Elismerő levelet kaptunk a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságától, a Veszprém Megyei Horgászszövetségtől. Oktatási előadást adtunk a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport alapfokú barlangjáró tanfolyamához. Népes képviselettel voltunk jelen a Kapolcsi Művészeti Napokon

és kollektívánk képviseltette magát a jelentősebb hazai és néhány külföldi ásványbörzén és kiállításon.

3. FELTÁRÓ ÉS BARLANGVÉDELMI TEVÉKENYSÉG Gönczöl Imre: NAGY KALANDUNK: AZ ARANY-BARLANG Első információnk dr. Dénes Györgytől származik, aki a 60-as években járt már az Arany-barlangnál, de bejárni a benne lévő nagy víz miatt nem tudta. A régi - 11 Ft-os - turistatérkép nem jelöli. Az új 40.000-es - igen: az Erdőbényétől Nyra lévő 607 m magas Szokolya D-i lábánál, a Mély-patak Csipkés-árok nevű völgyének közelében, Arany-barlang felirattal. A múlt évi táborunkban az egyik kis csapatunk két alkalommal is hiába kereste.... Ez évben a katonai üdülő őrétől kapott precíz információ alapján „biztosra mentünk” ....és a Bacsó-ház közelében meg is találtuk az alig több, mint 5 m hosszú kutatótárót, ami nyilván nem azonos az Arany-barlanggal. A Bacsó-ház egyik lakója többet tudott: ő már járt ott gyerek korában. „Bánya volt az, víz folyik ki belőle, de bemenni már nem lehet.” Elmondta még, hogy hogyan találjuk meg. Még aznap az Aranyos-völgyből a Hideg-völgyi erdészeti úton próbáltuk autóval elérni a Csipkés-árok végét. A Dacia nehezen tud a Trabant nyomában maradni a helyenként gyalázatosan rossz erdei utakon. Persze, a valóságban sokkal - de sokkal több út van, mint amit a térképünk jelez. Eltévedtünk! Már csak az volt a cél, hogy kijussunk valahogyan Bénye alatt a műútra. ...ehelyett nagy sokára a Mád feletti szőlőkben értünk először biztonsággal azonosítható helyre. Két nap múlva Bényéből gyalogosan próbálkoztunk. A szántóföldi úton indultunk, majd a Z+ jelzést követtük a Deák-kút-völgyben. …másodszorra azért már a helyes irányra sikerült rátalálni. Végignéztük a Mély-patak völgyét. /Nem is olyan mély ez a patak!/ átfésültük a Csipkés-árkot. Kerestük a táróból kifolyó vizet, ami - informátorunk szerint - belefolyik a patakba. Nem találtunk ilyet! Kepesztettünk a Szokolya hatalmas oldalában, - hátha nem is ér el a vízfolyás a patakig! Aranka kislányaiból „marékszámra” szedtük ki a kullancsokat... Hirtelen borulni kezdett, erős szél támadt: közelít a vihar! A lányokat útnak indítottuk az autók felé, Zozó és én mégegyszer végigbogarásztuk a Csipkés-árkot, közvetlenül a patak szintjében. Semmi! Már indultunk volna a többiek után, amikor javaslom: nézzük meg még a térkép által jelzett helyet, nincs messze innen! ...és íme: itt van! Teljesen beomlott, de az omladékon átszivárgó vasas-okkeros víz elárulja, hogy itt van, amit mi keresünk. Miért nem itt kerestük eleve? - egyrészt, mert a Bacsó-házi friss információnk nem ide szólt, másrészt mert azt feltételeztük, hogy az előző évben itt jártak ezen a helyen bizonyára keresték. /Ők az idén nem voltak ott a táborban, így aztán nem derült ki, hogy miért is nem sikerült megtalálniuk./ Zozó megpróbált bontani, de rá kellett jönnünk, hogy a fentről leomlott sok köbméter anyag ellen az egy szál pájszerrel nem számítunk ellenfélnek. Este megérkezett a táborba dr. Dénes György és felesége. /Egy évvel korábbra vártuk.../ A régi fényképek láttán fellelkesültünk: kibontjuk! A másnapi bontóbrigád nem tudott sok „kárt tenni” az omladékban. Fogadalom: egy szép, száraz őszi hétvégén visszajövünk! Az októberi expedíciónkat Kalicza Tibor szervezte, és az ECO 2001 Kft szponzorálta. Sárospatakig Kalicza Tibor Citroenjével jutottunk el, aholis átpakoltunk az ÉMÁSZ-tól bérbe vett „dobozos UAZ” terepjáróba. Ezzel az autóval előfordultak ugyan kisebb hibák, de mégis

biztonságosan tudtunk mozogni a hegyes terepen a meglehetősen nedves őszi időjárás ellenére is. Ezen a túrán Kalicza Tibor, Szablyár Péter, Ecsődi Zoltán és Gönczöl Imre vettek részt. Dénes Gyuri bátyánk az indulás idején gyengélkedett, így nem tudott velünk jönni. Tolcsvára érve már szakad az eső! Bénye után már földúton csúszkálunk, de nem sikerül az UAZ-t összkerékhajtásossá varázsolni. Közeleg a Deák-kút-völgy, mindjárt az elején a nyáron már megismert meredek lejtő... Végre megvan az első hajtás is! Innen már semmi gond, szépen haladunk a hepehupás, sáros, és igen rossz úton. Néhol fenéklemezig ér a víz! Elérjük a tárót: olyan, mint a nyáron volt. Sátorverés szakadó esőben, Zozó lecsót főz, vacsora és beszélgetés az UAZ-ban. Reggel szép időre ébredünk. A bontást nagy lelkesedéssel kezdjük, de valahogy nem akar haladni a dolog. Kezdem azt hinni, hogy nem lesz elég az időnk a bejutásra... Aztán felgyorsulnak az események. Egyre jobban folyik a víz, már segít is görgetni a köveket. Megnyílik a táró teteje. Időnként szörnyű böfögés, kortyogás, bugyborékolás hallatszik a táróból! Tibi szorgalmasan videóz, a szinte félelmetes hanghatás rögzítése is sikerül. Nagyon jön a víz, egészen kitölti a patakmedret, ameddig csak ellátunk. Egyre több látszik a táróból. Valaki felveti, hogy ebédelni kellene, de senki nem reagál rá. Megbabonázva bámuljuk a vizet, és mélyítjük a csorgát. Délután Tibi tölteni akarja az UAZ-ban a kamera és a lámpák akkumulátorait, de nincs az autó akkujában semmi feszültség! /...pedig még a forráshoz is el kellene menni vízért!/ Próbáljuk az autót beindítani a lejtőn hátrafelé gurulással. Nem megy. Zozó csigasort rögtönöz, megfordítjuk nagy keservesen az UAZ-t: most már előre gurulhat. Zseblámpaelemekkel próbáljuk pótolni a generátor hiányzó gerjesztését, - de végülis elfogy a lejtő... Kalicza Tibi elindul Bényére, telefonálni. Mi is „békén hagyjuk” a tárót: elfáradtunk az UAZ tologatásában. Kezd is sötétedni, fát gyűjtünk az esti tűzhöz, gombát szedünk vacsorára. Bényén az első elékerülő embertől érdeklődik Tibi a segélykérő telefon után. Az atyafi igencsak bámul rá: sáros, szakadt, és segélykérő telefont keres... Vajon mi lelhette? A telefonálás: - A sárospataki ÉMÁSZ ÜIK-et kérem, az autójuk mentésre szorul. - Hogyan fogja fizetni a telefonálást? - Itt állok Bényén a kocsma előtti fülkében, hozza ide a számlát, és fizetem! Erre a központkezelő szó nélkül kapcsolta az ÉMÁSZ-t. Nem reméltük, hogy még az este folyamán kijönnek erre a vad terepre, de rövidesen megjöttek! Végülis az áramszolgáltatók hozzá vannak szokva a terephez, és a legvadabb időjárás sem szokott nekik akadály lenni... Az autónkat „bebikázták”, mi pedig a csaknem teljesen elektrolit nélküli akkut patakvízzel megtöltöttük. /...akkor még nem tudtuk, hogy a táróból kifolyó patakvíz voltaképpen híg kénsav, így az „éppen jó” az akkumulátorba!/ Még egy órán át töltöttük járó motorral az akkut - és nem is volt vele több bajunk a továbbiakban. Vasárnap reggel éppen indultunk - tapogatóbotokkal felszerelkezve - a táróba, amikor motorberregés hallatszik: a telefont megmutató Gulácsi Imre Zsolt - aki a bényei vízmű kezelője és karbantartója - érkezett a fiával egy kistraktoron, merthogy erősen felkeltette érdeklődésüket a munkánk, és szeretnék megnézni a „bányát”. A mély víz azonban meglepte őket, visszamentek gumiruháért. Mi elindultunk befelé. Óvatosan, a járat fenekét tapogatva a derékig érő, sűrű, zavaros, vöröses színű vízben. Az első omlás. Egy rövid vágat ágazott itt ki valaha, de már összeomlott, csak a legvége van úgyahogy épségben. Néhány ácsolatfa is látható.

Az omlás alkotta jókora „terem” után a járat folytatódik. A víz éppen olyan, mint előtte. A falakat viszont cseppkőszerű képződmények pazar sokasága borítja!!! Furcsa a színük: túl fehérek. Talán csak nem gipsz ez? ...de hogyan képződhettek, amikor a tárót - ki tudja mióta teljesen kitöltötte a víz? A képződmények puhák, némelyik saját súlyától leszakad... Teljesen el vannak ázva. A táró vizének valami furcsa szaga van: mintha akkumulátorjavító műhelyben járnánk! Hiszen ez gyenge kénsav!!! Nem tudunk betelni a látottakkal! Fényképezünk, térképezünk a nagy vízben, Kalicza Tibi videóz. Húsz méter múlva újabb omlás. 7 méter hosszú, de át lehet menni fölötte a vágat jobb oldalán, igaz, hogy csak kúszva. Itt már erősebben érződik a kénsav-szag. Persze, hiszen a kőzetben sok vékony pirites ér látható, ami - valószínűleg a víz miatt - kenőcsszerű fekete színű „valamivé” alakult. Ez az átalakulás okozza az omlást ezen a helyen. Az omlás után a víz teljesen tiszta, átlátszó, de olyan mély, hogy ellepne bennünket. A szabad légrés is csupán 15-20 cm a víz felett. Előrevilágítva a víz fölött mintegy 10 m-re egy jobbkanyart látok. A lehetséges folytatás egyelőre még rejtve marad előttünk. Majd a nyáron víztelenítjük ezt a részt is, és továbbmegyünk. /Ehhez Gulácsi Imre Zsolt fel is ajánlotta segítségét: munkát, gumiruhákat, benzinmotoros iszapszivattyút. Ez utóbbi igen jó szolgálatot tudna tenni.../ Hát igen, „szerveződik” a nyári programunk! Hétfőn dél körül felhívott Szablyár Péter a munkahelyemen: küldjek fotókat a képződményekről, mert az intézet lázban van, látni szeretnék azokat, merthogy a képződményekből vitt mintákat elemezték, és a tömegüknek 90 %-a hidroszilikát, - és egyelőre rejtély, hogy ilyen körülmények között hogyan is jöhettek azok létre?! Elkészültek a fényképek. Nocsak, ez érdekes: a második omlás után - a „tisztavizes” szakaszban - úgyszólván nincsenek képződmények! ...csak a két omlás közötti zavaros, vöröses vizű szakaszon. /A helyszínen, az első bejárás alkalmával ez nem is tűnt fel./ Miért csak ott vannak képzódmények? Sok „miért” lesz itt még! Vajon sikerül-e választ adni rájuk?

Eszterhás István: A KÁDÁRTAI-FORRÁSBARLANG VÍZVÉDELMI FELTÁRÁSA A Kádártai-forrásbarlang eddig feltárt ismérveit egy külön tanulmányban /ESZTERHÁS I: A Kádártai-forrásbarlang és környéke/ ugyanezen évkönyvben közreadjuk. Itt csupán összefoglaljuk a főcímre való utalásokat, nevezetesen a feltáró és védelmi vonatkozásokat. A Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja az egyébként vízszegény Balatonfelvidék azon kistáján, a Geleméri-fennsíkon található, amely hidrográfiai gazdagságával erősen eltér a többi részektől. A 11 m hosszú kisbarlang patakja kilenc forrásszájból táplálkozik, melyeknek együttes vízhozama átlagosan 500-800 liter/perc. A barlangot gyakorlatilag ez az intenzív vízfolyás „tárta fel”, így magunknak a víz eredetének feltárását határoztuk meg. A barlang közelében, de attól magasabb szinten levő felszíni vizeket megfestettük fluoreszcein-oldattal, de mint az ismert tektonikai viszonyokból előre is sejtettük, a jelzett víz nem a barlangban jelent meg. Sebaj, a negatív „eredmény” is bizonyít - mármint ez esetben azt, hogy az említett felszíni vizek nincsenek közvetlen összefüggésben a forrásbarlang vizével. A korábban kiadott geológiai és hidrológiai térképek tanulmányozása és számos saját mérésünk nyomán megszerkesztettük a barlangot magábafoglaló Geleméri-fennsík hidrogeológiai metszetét. Ebből már kibontakozni látszott, hogy a barlangi források a

főkarsztvizet csapolják meg. Ezt a feltételezést aztán több, önmagában nem perdöntő, de egymást erősító és egybevágó bizonyíték támasztotta alá. Úgymint a barlangi források megközelítőleg a mért karsztvízfelszínnel egy magasságban vannak, a víz oldott anyagainak összetétele nagyon hasonlít a karsztvízteknőbe mélyesztett kút vizének paramétereihez, magnetoradioesztéziás módszerrel kimutattuk a karsztvíz felszín alatti áramlási rendszerét. Miután bizonyítottuk, hogy honnan származik a barlangi források és patak vize, megvizsgáltuk e víz veszélyeztetettségét is. A jelenleg még tiszta, egészséges barlangi víz jövője nem egészen megnyugtató, hisz több valós és potenciális szennyező gócot találtunk a karsztvízteknő feletti igen sérülékeny karsztos felszínen. Ezek: a fennsíkot átszelő szennyvízcsatorna, egy 0,5 ha-os trágyatelep, több kisebb szeméttelep, a 12-13 m-rel a karsztvíztükör felett működő murvabánya. A murvás dolomitban levő barlang az intenzív vízfolyás miatt természetes módon is viszonylag gyorsan fejlődik. Ennek következtében omlásokkal, leszakadásokkal alakul folyosójának mennyezete, de főként a bejáratának környéke. Részletes kiépítési tervet készítettünk a bejárat további leszakadozásának kivédésére. A terv kivitelezése nyilván a természetvédelemhez oly gyéren csordogáló pénzügyi lehetőségek függvénye.

4. TUDOMÁNYOS MUNKÁK Eszterhás István LÚGOS OLDÓDÁSÚ BARLANGOK A barlangok többsége a kőzetek oldódásával keletkezett. Legismertebb a karsztos oldódás. Ez esetben savas oldószer /leggyakrabban híg szénsav/ old üregeket a karsztosodásra alkalmas kőzetekben /mészkő, dolomit, gipsz, anhidrit stb./. Oldott üregek azonban olyan kőzetekben is vannak, amelyeket a természetben előforduló savak nem képesek megbontani. Ilyenek a magas kovatartalmú gejziritek, hidrokvarcitok, lávakőzetek. E kőzetekben az oldott barlangok csak lúgok hatására keletkeznek. De honnan kerül az áramló lúg a szilikátos kőzetek repedéseibe, hogy aztán barlangokká oldja azokat? - Az általunk megismert példák esetében a vulkáni utóműködés során felszínközelbe került forró oldatok válhatnak erősen lúgossá. Vagy a magmakamrában utoljára megmaradt anyalúg kerül felszínközelbe vagy a hévforrások gyors működése során fellépő hatásokra válik a forró oldat lúgossá. Gejzírmegfigyelések és laboratóriumi kísérletek igazolják, hogy a 9 pH feletti forró lúgok erőteljesen oldják a szilikátokat. Megjegyezendő, hogy az esetek jelentős részében a hévforrásokból váltak ki azok a szilikáttartalmú kőzetek, amelyben aztán a barlangok is kialakultak. Ez a kiválasztó tevékenység viszont a hévforrások lassú kiömlési szakaszaiban 8 pH alatti kémhatás mellett történt. Lúgos oldódással keletkezett barlangok szép példáit láthatjuk Magyarországon a Tihanyi-félszigeten gejziritben és a legyesbényei Fuló-hegyen hidrokvarcitos riolittufában. HÖHLEN DURCH ALKALISCHER LÖSUNG Die meiste Höhlen sind durch Lösung der Gesteine entstanden Die bekännteste Erscheinung ist die karstische Lösung. In diesem Falle löst das sauere Lösungsmittel /oftmaligst dünne Kohlensäure/ Höhlungen in den Karstgesteinen /Kalkstein, Dolomit, Anhydrit, Gips, usw./.

Aber es gibt auch gelösende Höhlungen in solchen Gestein, welche die Säueren in der vorkommenden Natur nicht auflösen können Diese sind hochkieselhaltige Gesteine zB. Geysirith, Hydroquarzit, Lavagesteine. In diesen Gesteine entstehen gelösende Höhlen nur Wirkung der Laugen. Aber, woher kommt die strömende Lauge in den Rissen der silikatischen Gesteine, da3 in den später Höhlen löst? - In den Beispielen, was wir erkennen, durch vulkanische Nachbetätigun sind zu sehr alkalischen Lösung in der Nähe der Oberfläche die hei3e Salution geworden. Entweder ist in der Nähe der Oberflache die Mutterlauge, wer letzte Ausfüllung der Magmakammer gekommen ist, oder die hei3e Salution halber auftretender Wirkungen in den schnellen Perioden der Thermalquellen zur alkalischen Lösung sich gebilden. Beobachtungen der Geysire und die Laborsexperimente bestätigen, da3 die hei3e Laugen, wenn der pH-Wert über 9 ist, so die Silikate kraftwoll lösen. Eine Bemerkung mu3 man macht, da3 die silikatgehaltigen Gesteine, worin auch die Höhlen später entstanden, in der Merheit der Fälle ebenfalls aus den Thermalquellen geschieden ist aus. Diese ausscheidende Tätigkeit ist hingegen in den langsam ausströmenden Abschnitten der Thermalquellen bei Werten unter 8 pH geschehen. Durch alkalischer Lösung entstandene Höhlen sind in Ungarn in der Halbinsel Tihany aus Geysirith und im Fulóberg bei Dorf Legyesbénye aus hydroquarziten Rhyolithtuff bekannt.

Eszterhás István KONZEKVENCIABARLANGOK Barlangok az ember számára is járható természetes üregek. Az ember készítette bányákat, pincéket, kazamatákat stb. mesterséges üregeknek nevezzük. De milyen kategóriába sorolhatók azok az üregek, amelyek a régi bányák /és egyéb mesterséges üregek/ természetes felszakadása, átrendeződése után keletkeztek? Az ilyen üregek megnevezésére javaslom a „konzekvenciabarlang” megjelölés bevezetését. Mit jelöl ez a fogalom? Azt, hogy valódi barlangokról van szó, mert természetes úton keletkeztek a kőzetekben felgyülemlett feszültségek kiegyenlítődésével. Az így képződött barlangok főleg a tektonikus keletkezés formajegyeit viselik magukon. A konzekvencia szó viszont arra utal, hogy az ilyen genotípusú barlangok üregtérfogata egy korábbi mesterséges üreg felszakadásával öröklődött át. Tehát minden esetben magasabb szinten találhatók, mint az eredeti mesterséges üreg volt. E jelenségek előfordulnak valódi barlangok felszakadásával is, de ezeket felszakadásos barlangoknak, vagy a guancsó nyelvből /Kanári-szigetek/ átvett szóval „jameo”-nak nevezzük. Tehát a konzekvenciabarlang megjelölést csak a mesterséges üregek felszakadásos átrendeződésével keletkező újabb, de már természetes barlangjaira ajánlom használni. A dolog természetéből adódóan ilyen konzekvenciabarlangok főként a régi bányavidékeken találhatók. Keletkezésükhöz a feltételek akkor igazán jók, ha az egykori üreg felett rideg kőzetek /bazalt, riolit, mészkő stb./ vannak. E kőzetek képesek tartósan megőrizni a tömegmozgással keletkezett másodlagos üregeket, a konzekvenciabarlangokat. KONSEQUENZHÖHLEN Höhlen sind auch für die Menschen wegsam natürlichen Höhlungen. Von den Menschen erzeugte Stollen, Keller, Kasamatten, usw. Werden künstliche Räume geraunt.

Aber, in welche Kategorie sind die solche Höhlungen zu einreichen, welche auf eine natürliche Art durch Aufri3 und durch Umordnung der alten Stollen /und andere künstliche Räume/ entstanden sind? Nennung dieser Höhlungen schlage ich vor, Einführung die Bezeichnung der „Konsequenzhöhlen” einzuführen. Was bedeutet dieser Begriff? Es geht um wirkliche Höhlen, weil sie auf einer natürlichen Art, durch eine Ausgleichung der angewachsen Spannung im Gestein entstanden sind. Die solche Höhlen tragen vorwiegend die Kennzeichen der tektonischen Entstehung. Das „Konsequenz-„ /Folge/ Wort weist darauf hin, da3 sich die solchen genotypischen Höhlen durch den Aufri3 eines frühern Raums weiter vererben waren. Zufolge sind diese in jedem Falle auf höhern Niveau als der unsprünglich künstlich Raum war. Diese Erscheinung kommt auch durch den Aufri3 der wirklichen Höhlen vor, aber wir diese aufrei3ende Höhlen, oder „jameo”-s nennen - welches Wort wurde der guantschischen Sprache /Kanarische Inseln/ entlechen. Demzufolge empfehle ich die Konsequenzhöhle Bezeichnung nur für die künstlichen Räumen brauchen, durch die aufrei3ende Umordnung entstehen, aber für die neuen und natürlichen Höhlen. Daraus erklärt sich, da3 sich solche Konsequenzhöhlen vor-wiegend an die alten Graubegegenden finden. Bedingungen der Entstehung sind beste, wenn die spröden Gesteine /Basalt, Rhyolith, Kalkstein, usw./ aberhalb den ehemaligen Räume sind. Diese Gesteine können durch die Massenbewegung sekundäre entstehende Höhlungen, namentlich Konsequenzhöhlen dauerhaft bewahren.

Szablyár Péter AZ ERDŐBÉNYEI PSZEUDOCSEPPKÖVEK ELSŐ VIZSGÁLATA Az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását követő első bejárás alkalmával a járat középső, két omlás közti 20 m-es szakaszában különös „cseppkövek” sokasága fogadott. A falakat és a főtét is sűrűn borítják hófehér és finoman színezett függőcseppkőszerű képződmények, melyek átmérője a néhány mm-től a 100 mm-ig változik. Ezek anyaga rendkívül puha, képlékeny, érintésre azonnal lehullanak és pépszerűen szétkenődnek, elvesztve eredeti formájukat és nedvességtartalmukat. Az e képződményekből távozó folyadék pH-ja 5-6 közötti, amelyet a helyszínen tapasztalható gyenge savas szag is megerősít. A képződmények közül néhány - a pépszerű állapot ellenére - vázszerűen visszaoldódott, némelyiken vöröses-sárga, okkeres bevonat található. A képződmények anyagának első röntgendiffrakciós vizsgálata azt mutatta, hogy ezek hidroszilikátos képződmények. Izzított anyaguk pedig egy tridimit módosulat jellemzőit mutatta. /Az erre vonatkozó difraktogrammot rnellékeljük./ A pszeudocseppkövek anyagösszetételének és képződési mechanizmusának megállapítása további vizsgálatokat kíván, amit a jövőben el is szeretnénk végezni.

Eszterhás István BARLANGBIOLÓGIAI VIZSGÁLATOK A kollektívánkhoz csatlakozó barlangkutatók biológiai megfigyelésket és fajmeghatározásokat is végeztek. E tevékenység kötődött egy-egy barlangos táj komplex feldolgozásához. Így ilyen jellegű megfigyeléseink, meghatározásaink kapcsolódnak a Tokaji-hegység, a Kovácsi-hegy, a Geleméri-fennsík barlangjaihoz. Továbbá tanácsokkal szolgáltunk a szegedi denevérvédőknek, akik a Bakonyban végeztek denevérszámlálást és szivességből meghatároztuk a Gánti-barlangban csapdázott rovarokat. A Tokaji-hegység barlangjaiban észlelt élőlények növények: - Algák /Algae/, ezeket nem mi vizsgáltuk, hanem Kol Erzsébet, aki a Telkibányaijeges-üregben több alkalommal tett észrevételeit és megállapításait az „Algológiai vizsgálatok a Sátorhegység jeges barlangjában” /Bot.Közl. 1958. XLVII. köt. 14.füz. Bp. p. 43-50/ és a „Kriobiológiai vizsgálatok a Magyar Középhegységben Bükk- és Sátor-hegységben” /Hidr. Közl. 1962. 42. évf. 5.sz. Bp. p. 434-438/ című tanulmányaiban adta közre. - Gombák /Fungi/ fehér penészbevonatot tapasztaltunk a Gönc-pataki-barlang nedves falán. - Mohák /Bryophyta/ a Telkibányai-jeges-üreg moháival Győrffy István foglalkozott, melyekről „A Sátorhegység jeges barlangja és környékének mohái” /Ann. Hist-nat. Mus. Nation. Hung. 1957/ és ennek német nyelvű változatában adott hírt. - Erdei pajzsika /Dryopteris filix-mas/ a Kis-Péter-mennykő Páfrányos-barlangjának előterében él.

-

-

Kocsánytalan tölgy /Cuercus petraea/ gyökerei belógnak a Rózsa Sándor-barlangba, ugyanitt egy lapátnyélni vastagságú gyökér is kúszik a barlangoldal lejtős falán; továbbá névadója a nagy-szarvas-kői Gyökeres-barlangnak, ahol a barlang aljának felszínén kúszik végig egy karvastagságú gyökér, kijelölve az üreg tengelyét. Hárs /Tilia hibrid/ a bagoly-kői Hárs-barlangból három hárstörzs hajlik ki, az üreg belsejének alján pedig combvastagságú gyökér kúszik végig.

állatok: - Erdei ganéjtúró bogár /Geotrupes stercorosus/ került elő a nagy-oldal-tetői Mikkambarlangban. - Legyek /Brachycera/, meg nem határozott fajú egyedek sokaságát tapasztalták a nagy-oldal-tetői Qulan-barlangban. - Dalos szúnyog /Culex pipiens/ fordult elő a sárkány-törés-völgyi Róka-lyukban. - Kutyabenge araszoló /Triphosa dubitata/ barlangkedvelő lepkét találtunk a Kisbarlangban, a Rózsa Sándor-barlangban, a Póklakban, a Galériáshasadákbarlangban és a Róka-lyukban. - Vörös csipkésbagoly-pillét /Scoliopterys libatrix/ fordult elő a Rózsa Sándorbarlangban. - Nappali pávaszem /Inochis io/ szintén barlangkedvelő, találkoztunk példányaival a Kis-barlangban és a Rózsa Sándor-barlangban. - Barlangi keresztespók /Meta menardi/ egyedeit tapasztaltuk a Rózsa Sándorbarlangban, a Gönc-pataki-barlangban, a Póklakban, a Nehéz-átjáróbarlangban, a Galériás-hasadékbarlangban, a Mikkam-barlangban, a Minaleső-barlang-ban és a Róka-lyukban. - Sárgahasú unka /Bambina variegata/ tömegesen fordult elő a megyer-hegyi Békabarlangban. - Barna varangy /Bufo bufo/ szintén a Béka-barlangban volt. - Kis patkósorrú denevér /Rhinolophus hipposideros/ jelenlétét a Rózsa Sándorbarlangban és a Guanós-barlangban tapasztaltuk. - Bagoly /Strigidae/, meg nem határozott faj köpetét, ill. a madár láttáról szóló beszámoló erősíti meg, hogy a sárospataki Mandulás Felső-barlangját olykor baglyok lakják. - Vörös róka /Vulpes vulpes/ jelenléte, illetve nyomai tapasztalhatók a Döglött rókabarlangbon, a Rókás-álbarlangban és a Róka-lyukban. - Őz /Capreolus capreolus/ rendszeresen vackol az Őz-ereszben és a Forrás-ereszben. - ismeretlen kisemlős ürüléke található a Rózsa Sándor-barlangban. A Kovácsi-hegy barlangjaiban észlelt élőlények növények: - Leptodon smidtii moha a bazaltutcai barlangok előterében él. állatok: - Orsócsiga /Lacinaria sp./ egyedeit a Vadlány-likban láttuk. - Korongcsiga /Aegopis verticillus/, e ritka csigafaj főként a Kovácsi-hegyen él, itt viszont szinte mindegyik barlangban elő is fordul. - Éticsiga /Helix pomatia/ alkalmi vendég a barlangokban, így a Vadlány-likban is. - Orobainosoma hungaricum, ritka bogár a Vadlány-likból. - Hungarosoma bokori szinten kevésbé ismert bogár a Vadlány-likban is előfordul. - Tegzes /Stenophylax permistus/ a Vadlány-likban is előfordul.

-

Dalos szúnyog /Culex pipiens/-ot a Görbői-hasadékbarlangban találtunk. Iszapszúnyog /Limonia nubeculosa/ szinte mindegyik bazaltutcai barlangban előfordul, bizonyára a fennsíki láptavak közelsége miatt. Vörös csipkésbagoly-pille /Scoliopterys libatrix/ jelenléte a Vadlány-likban, a Lepkés-barlangban, a Kőajtós-barlangban néha tömeges. Barlangi keresztespók /Meta menardi/ valamennyi bazaltutcai üregben él. Kaszáspók /Nelima sempronii/ a Bazaltutcai-kőfülkében volt. Hegyesorrú denevér /Myotis blithi oxignathus/ a Vadlány-likban fordul elő rendszeresen.

A Kádártai-forrásbarlang élőlényei növények: - Fürtös zöldmoszat /Pleurococcus vulgaris/ - Lápi ligetmoha /Mnium seligeri/ - Érmoha /Philontis culcarea/ állatok: -

Közönséges bolharák /Gammarus fossarum/ Karimás ikerszelvényes /Polydesmus complantus/ Gyötrő szúnyog /Aedes vexanus/ Dalos szúnyog /Culex pipiens/ Gombaszúnyog /Mycetophilia sp, / Árvaszúnyog /Chironomus sp./ Közönséges állaspók /Tentragantha extensa/ Hegyi zugpók /Tegenaria ferruginea/

A Gánti-barlangban csapdázott anyag fajai - Ugróvillás /Folsomia candida/ 1 drb. - pecebogár /Choleva spedicea/ 39 drb - /fehete/ pecebogár /Choleva sp./ 2 drb - /nagyobb/ holyva /Coprophilus sp./ 2 drb - /kisebb/ holyva /Philonthus sp./ 1 drb - árnyéklégy /Sciara thome/ 13 drb - Erdei szúnyog /Aedes cantanus/ 4 drb - Púposlégy /Metopina sp./ 6 drb

5. DOKUMENTÁCIÓS MUNKÁK Eszterhás István MAGYARORSZÁG NEMKARSZTOS BARLANGJAINAK LAJSTROMA /Az 1993. év végéig ismertté vált barlangok/ Az 1985-ben beindult „Nemkarsztos barlangok vizsgálatának” programja egyik feladatának tekintjük a hazai karsztidegen barlangok számbavételét. Az irodalmi említések rendezése és saját terepbejárásaink alapján állítottuk össze a bemutatandó lajstromot, amely 520 objektumot említ. BERTALAN Károly: „Magyarország nem karsztos barlangjai” címmel 1958-ban /Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató/ megjelent munkája 51 nemkarsztos barlangot

tartalmaz. KORDOS László: „Magyarország barlangjai” című 1984-ben megjelent könyvének függelékében 119 nemkarsztos barlangot sorol fel. Tevékenységünk során mi ezeknél lényegesen több barlangról szereztünk tudomást, ami arra késztet, hogy ismereteinket megosszuk az érdeklődőkkel. Terepbejárásaink során eddig a Bakony, a Cserhát, a Mátra, a Medves-Ajnácskői-hegység és a Tokaji-hegység területét vizsgáltuk át alaposabban. Az e hegységekből felsorolt nemkarsztos barlangok döntő többségében jártunk, azokat kataszterileg fel is dolgoztuk. A többi hegység barlangjai közül csak néhányat volt szerencsénk ezidáig bejárni, így a felsorolást főleg irodalmi említésekre alapoztuk. A felsorolásban említett 520 objektumból 478 a természetes barlang, 42 a mesterséges üreg, melyeket a turisztikai irodalom barlangoknak említ és a turistatérképek is barlangnak jelölnek. Az összeállításba felvettük az egykor létezett, de napjainkra megsemmisült barlangokat is - ezek száma mintegy 50 körül van. A barlangok száma kőzetféleségekként: Vulkánikus kőzetekben: kvarcit gránit andezit andezitbreccsa andezitagglomerátum andezittufa riolit riolittufa riodácit riodácittufa riolitos perlit diabáz bazalt bazalttufa bazalttufit Üledékes kőzetekben: csillámpala homokkő Ca-kötésű konglomerátum Si-kötésű konglomerátum gejzirit lösz Ismeretlen kőzetben: ÖSSZESEN:

A nemkarsztos barlangok hegységenkénti megoszlása: Kőszegi-hegység 7 barlang

3 barlang 2 178 12 53 8 37 7 9 22 5 1 49 3 13

7 28 32 5 40 2 4 520 barlang /illetve barlangnak tartott mesterséges üreg/

-

mesterséges üreg

Mecsek Bakony Velencei-hg. Gerecse Pilis Budai-hg. Visegrádi-hg. Börzsöny Cserhát Mátra Medves-Ajnácskői-hg. Karancs-Sátoros-hg. Bükk Tokaji-hg. ÖSSZESEN:

2 123 4 1 5 1 33 12 10 58 9 1 9 203 478

EGGYÜTTESEN:

520 nemkarsztos

barlang

8 1 5 2 3 10 2 3 8 42 mesterséges üreg objektum

A továbbiakban nyugatról kelet felé haladva hegységenként, ezen belül ABC-rendben említett helységek neve után /a barlangkataszteri terület számának közlésével/ folyamatosan sorszámozva soroljuk fel a barlangokat. A barlangok nevét követően esetleges egyéb elnevezésüket, befoglaló kőzetük anyagát, megjegyzéseinket, végül méretüket közöljük. KŐSZEGI-HEGYSÉG Bozsok /2890/ 1. Seybald-kőfejtői-barlang, 2890/13 /mészcsillámpala/ ? 2. Kurta-völgyi-barlang, 2890/14 /mészcsillámpala/ ? 3. Kalapos-kői-barlang, 2890/15 /mészcsillámpala/ 20/? Kőszeg /2890/ 4. Kőszegi-barlang /mészcsillámpala/ ? 5. Szikla-forrási-rókalyuk /mészcsillámpala/ ? 6. Petrich-hegyi-barlang /mészcsillámpala/ ? Velem /2890/ 7. Hosszú-völgyi-rókalyuk /mészcsillámpala/ ? MECSEK Kővágószőlős /4120/ 8. Jakab-hegyi keleti kőfülke /homokkő/ 5/+1,5 9. Jakab-hegyi nyugati kőfülke /homokkő/ 2,5/+1, 5 BAKONY Ábrahámhegy /4461/ 10. Sós Pista barlangja, Őrsi-hegyi-bg /homokkő/ 3,7/+1,5 Ajkarendek /4430/ 11. Északi-barlang /konglomerátum/ 6/-1,7 12. Nyugati-barlang /konglomerátum/ 3x10/-1 13. Déli-barlang /konglomerátum/ 2x8/-1

Badacsonytomaj /4450/ 14. Badacsonytomaji bazaltbánya barlangja /bazalt/ 3/+1,5 Badacsonytördemic /4450/ 15. Rodostó-barlang /bazalt/ 4/+1 Bakonyjákó /4412/ 16. Bakonyjákói-sziklaüreg /konglomerátum/ 3x4/+1,7 Balatonfüred /4462/ 17. Koloska-völgyi-gejzírüreg /gejzirit/ beomlott Celldömölk /4412/ 18. Vas Pál lyuka /bazalt/ lebányászták Cserszegtomaj /4440/ 19. Dobogó-tetői bánya barlangja /homokkő/ ? Devecser /4412/ 20. Kolontári 1.sz. sziklaeresz /konglomerátum/ ? 21. Kolontári 2.sz. sziklaeresz /konglomerátum/ ? Hegyesd /4450/ 22. Ördög-lik /bazalt/ léte kétséges 23. Ágó-fennsíki-barlang /bazalt/ 5,5/-3,5 Herend /4412/ 24. Szőlőmáli 1.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ 5/+3 25. Szőlőmáli 2.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ 3/+2 26. Szőlőmáli 3.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ beomlott 27. Szőlőmáli 4.sz. sziklahasadék /konglomerátum/ beomlott Kapolcs /4430 és 4461/ 28. Pokol-lik /bazalt/ 51/+4 29. Kecske-hegyi-sziklaüreg /bazalt/ betömve 30. Király-kő barlangja /bazalt/ 3,5/+4,5 Kislőd /4412 és 4430/ 31. Csurgó-kúti-forrásbarlang /konglomerátum/ 5/+3 32. Vashámori 1.sz. barlang /konglomerátum/ 4,3/+2 33. Vashámori 2.sz.barlang /konglomerátum/ 4,8/+1 34. Vashámori 3.sz. barlang /konglomerátum/ 3,6/+2 35. Várhámori 4.sz. barlang /konglomerátum/ 6,5/+1,5 36. Vashámori 5.sz. barlang /konglomerátum/ 3,8/+3 37. Vashámori 6.sz. barlang /konglomerátum/ 3,4/+2 38. Vashámori 7.sz. barlang /konglomerátum/ 3,6/+3 Köveskál /4461/ 39. Gyöngy-tavi-barlang /bazalt/ 2,6/+1,5

40. Gyöngy-tavi-álbarlang /bazalt/ 4/+1 Magyarpolány /4412/ 41. Ősember barlangja /konglomerátum/ 3x8/+2,5 Nagygörbő /4440/ 42. Kovácsi-hegy bazaltbányájának hasadékbarlangja /bazalt/ lebányászták 43. Szádok-barlang /bazalt/ 5,2/-1 44. Kéményes-üreg /bazalt/ 3/+l 45. Lepkés-barlang /bazalt/ 5,1/-2,5 46. Görbői-hasadékbarlang /bazalt/ 5/+4,5 47. Vadlány-lik /bazalt/ 24,3/-4,2 48. Lyukas-oldalú-barlang /bazalt/ 6,5/+1 49. Kőajtós-barlang /bazalt/ 6,5/-1 50. Kőkamra /bazalt/ 12/+4 51. Bazaltutcai-kőfülke /bazalt/ 7,3/-2 52. Kétlyukú-barlang /bazalt/ 4,5/-1 Nagyvázsony /4430/ 53. Négyszög-akna /bazalt/ mesterségesen bővítve 2,6/-3,5 54. Halász Árpád-barlang /bazalt/ alakított, víz alatt van 72/-6 Padragkút-Ajka /4430/ 55. Dobozgyári-sziklaeresz /konglomerátum/ 7/+2 56. Küfői-sziklaeresz /konglomerátum/ 2/+2 57. Küfői-hasadékbarlang /komglomerátum/ 8/-3 58. Küfői-sziklahasadék /konglomerátum/ 2,9/+2,5 59. Fekete-hegyi l.sz. sziklaüreg /konglomerátum/ 3,3/+1 60. Fekete-hegyi 2.sz. sziklaüreg /konglomerátum/ 4,4/+1 61. Bódéi kőfejtő barlangja /konglomerátum/ 4/+3 Pula /4430 és 4461/ 62. Pulai-bazaltbarlang /bazalt/ 151/-22 63. Pulai-bazalttufabarlang /bazalttufa/ 10/-2 Pusztamiske /4430/ 64. Kolontári 3.sz. sziklaeresz /konglomerátum/ 2x4/+2 65. Kígyós-patak-völgyi-kőfülke /konglomerátum/ 3/+2 Somlóvásárhely /4412/ 6. Sziklakonyha /bazalt/ 8,2/+4,5 Szentbékkálla /4461/ 67. Kő-hegyi-barlang /homokkő/ 3,2/+0,7 68. Kő-hegyi-üreg /homokkő/ 7/-2 69. Kő-hegyi-átjáró /homokkő/ 3/+1,5 Szentgál /4412/ 70. Köves-tetői-kőfülke /konglomerátum/ 5x4/+2,5 71. Köves-tetői-sziklaüreg /konglomerátum/ 3,5/+1

72. Köves-tetői-barlang /konglomerátum/ 9x8/+3 73. Köves-tetői-hasadékbarlang /konglomerátum/ 3/+1,5 Szigliget /4450/ 74. Szigligeti Vár-hegy Explóziós ürege /bazalt/ 2/+0,6 75. Szigligeti Vár-hegy elpusztult Explóziós ürege /bazalt/ lebontva Tapolca /4450/ 76. Sárkány-barlang /bazalt/ dinamikus jegesbarlang 2,5/-1,3 77. Szentgyörgy-hegyi-barlang /bazalt/ ? Tihany /4463/ 78. Gödrösi Explóziós-barlang /bazalttufit/ 15,8/-6,5 79. Kiss-barlang /bazalttufit/ elpusztult ? 80. Csimár-barlang /bazalttufit/, elpusztult ? 81. Diósi Seres-barlang /bazalttufit/ elpusztult ? 82. Óvári-barlang /bazalttufit/ 2,5/+1,5 83. Nyereg-hegyi-eresz /bazalttufit+gejzirit/ 22x3/+3,6 84. Forrás-barlang, 4463/1 /gejzirit/ 14/+2,2 85. Nyársas-hegyi-barlang /gejzirit/ 3/+0,6 86. Nyársas-hegyi-üreg /gejzirit/ 3/+0,7 87. Akasztó-hegyi-sziklaeresz /gejzirit/ 2,4/+1,5 88. Fehér-parti 1.sz. barlang /gejzirit/ 10/+0,7 89. Fehér-parti 2.sz. barlang /gejzirit/ 2,1/+0,5 90. Fehér-parti 3.sz. barlang /gejzirit/ 3,5/+0,3 91. Akasztó-hegyi-üreg /gejzirit/ 2,8/+0,3 92. Róka-lyuk /gejzirit/ lefejtve ? 93. Tihanyi-cseppkőbarlang /gejzirit/ lefejtve ? 94. Aranyház felső ürege /gejzirit/ 2,5/+3,6 95. Aranyház alsó ürege /gejzirit/ 2/+1 96. Aranyház beomlott sziklaürege /gejzirit/ eltömve ? 97. Kőfejő gejzírürege /gejzirit/ lefejtve ? 98. Betömött-barlang /gejzirit/ betömve ? 99. Hármas-hegyi-gejzírüreg /gejzirit/ lerobbantva ? 100. Hármas-hegyi-eresz /gejzirit/ torzó 2/+1 101. Hármas-hegyi-rombarlang /gejzirit/ lerobbantva ? 102. Hármas-hegyi-átjáróbarlang /gejzirit/ 6,5/+1,5 103. Hármas-hegyi-opálos-üreg /gejzirit/ szétbontva ? 104. Hármas-hegyi-keleti-rombarlang /gejzirit/ szétbontva 105. Kerék-hegyi-gejzírüreg /gejzirit/ szétbontva 106. Kerék-hegyi-üreg /gejzirit/ szétbontva 107. Kerék-hegyi-lyuk /gejzirit/ szétbontva 108. Cser-hegyi-barlang /gejzirit/ betömve ? 109. Cser-hegyi-rombarlang /gejzirit/ lefejtve ? 110. Szarkád-tetői-barlang /gejzirit/ torzó 2,5/+2,2 111. Szarkádi-üreg /gejzirit/ 2,5/+0,7 112. Szarkádi-sziklaeresz /gejzirit/ 2/+1,7 113. Szarkádi-gejzírbarlang /gejzirit/ 3/+0,6 114. Szarkádi III.kúp 2.ürege /gejzirit/ torzó 4/0,6 115. Szarkádi II. kúp 1.rombarlangja /gejzirit/ szétbontva

116. Szarkádi II. kúp 2.rombarlangja /gejzirit/ szétbontva 117. Hosszú-mezői 1.sz üreg /gejzirit/ lefejtve 118. Hosszú-mezői 2.sz üreg /gejzirit/ lefejtve 119. Hosszú-mező rombarlangja /gejzirit/ lefejtve 120. Csúcs-hegyi-forrásbarlang /gejzirit/ 3/+5 121. Csúcs-hegyi-üreg /gejzirit/ 5/0,8 122. Csúcs-hegyi-alsó-üreg /gejzirit/ torzó 3/+0,7 Vörösberény-Balatonalmádi /4462/ 123. Öreg-hegyi-barlang /vörös homokkő ? Zalahaláp /4450/ 124. Halápi-bazaltlyuk /bazalt/ lebányászták ? 125. Halápi bánya ürege /bazalt/ lebányászták ? Zalaszántó /4440/ 126. Remete-barlang /bazalt/ 39,2/+-20,4 127. Tátikai-hasadékbarlang /bazalt/ 2,5/+3,5 128. Fekete-oszlopos-barlang /bazalt/ 4,3/+-2,8 129. Mágneses-barlang /bazalt/ 3/-1,5 130. Kőudvar felső barlangja /bazalt/ 4/+1 131. Kőudvar alsó barlangja /bazalt/ 5,1/+1 132. Vaskapui-barlang /bazalt/ 2,8/+1 VELENCEI-HEGYSÉG Nadap /4510/ 133. Likas-kő /kvarcit/ ? Pákozd /4510/ 134. Pogány-kői Kis-barlang /gránit/ ? Pázmánd /4510/ 135. Pázmándi-sziklahasadék /kvarcit/ ? 136. Zsivány-barlang /gránit/ ? GERECSE Tata /4630/ 137. Angyal-forrási-barlang /homokkő + konglomerát/ 15x17/+5 PILIS Pilisborosjenő /4820/ 138. Ezüst-hegyi-alsó-barlang /homokkő + márga/ ? 139. Szafoklész-barlang /homokkő/ ? 140. Papp Ferenc-barlang /homokkő/ 400/-60 141. Ezüst-hegyi 4.sz barlang /homokkő/ ? 142. Ezüst-hegyi 5.sz. barlang /homokkő/ ? BUDAI-HEGYSÉG Solymár /4772/ 143. Budaligeti-bazaltos-barlang /bazalt + mészkő/ kb.10/+-1

VISEGRÁDI-HEGYSÉG Dömös /4900/ 144. Sáros-bükki 1.sz. üreg /andezit/ 2,5/+1 145. Sáros-bükki 2.sz. üreg /andezit/ 3/+1 Dunabogdány /4900/ 146. Csódi-hegyi-üreg /andezit/ 4x2/+1 Esztergom /4900/ 147. Loggia-barlang /andezitagglom./ ? Pilisszentkereszt /4900/ 148. Hideg-lyuk, Zsivány-zsomb./andezit/ 20/-10 149. Varga-lyuk, Kakas-hegyi-ür./andezitbreccsa/ 10/-10 150. Zsivány-barlang /andezitbreccsa/ megsemmisült ? 151. Remete-lyuk /andezit/ 2/+1,8 152. Őrszem 1.sz. ürege /andezitagglom./ ? 153. Őrszem 2.sz. ürege /andezitagglom./ ? 154. Pokol-kői-sziklaüreg /andezitbreccsa/ 4/+3 155. Kamilla-barlang /andezitbreccsa/ 4/+2 156. Kakas-hegyi-üreg /andezitbreccsa/ 2/+2 Pilisszentlélek /4840/ 157. Hadiút-barlang /andezitagglom./ 5/-3,7 158. Kis-szopláki-sziklaodú /andezitagglom./ ? Pomáz /4900/ 159. Vasas-szakadék I.sz. barlang /andezitbreccsa/ 15/-15 160. Vasas-szakadék II.sz. barlang /andezitbreccsa/ 20/-15 161. Vasas-szakadék III.sz. barlang /andezitbrecesa/ 23/-15 162. Vasas-szakadék IV.sz. barlang /andezitbreccsa/ 15/-15 163. Vasas-szakadék melletti barlang /andezitbreccsa/ 15/-10 164. Kő-hegyi-barlang /andezittufa/ 6/+1,5 165. Kő-hegyi-átjáró /andezittufa/ 3/+2 166. Kis-Kő-hegyi-kőfülke /andezittuta/ ? 167. Kecske-lyuk /andezitbreccsa/ 2,5/+2 168. Vízesési-barlang /andezitbreecsa/ 2,5/+1 169. Domini-barlang /andezit/ 10/+2 170. Robi-lyuk /andezitagglom./ 2/+2 171. Kolevkai-sziklaüreg /andezittufa/ 15/-8 172. Karolina-árok alsó barlangja /andezitagglom./ 7/-5 173. Karolina-árok felső barlangja /andezitagglom./ 6/+2,5 174. Karolina-odú /andezitagglomerátum/ 3x7/+1 Szentendre /4900/ 175. Sas-kői-barlang /andezit + and.tufa/ 48,3/+1,5 176. Apát-kút-völgyi-barlang /andezit + and.tufa/ 40/+0,5 BÖRZSÖNY

Diósjenő /5210/ 177. Kámori-odú /andezitagglom./ 12/? 178. Kámori-sziklahasadék /andezitagglom/ 2/-5 179. Kámori-eresz /andezitagglom./ 4/+6 Drégelypalánk /5210/ 180. Sárkánytörési-sziklaüreg /andezit/ ? Nagybörzsöny /5210/ 181. Medve-barlang /andezit/ ? 182. Rózsabánya andezit ürege /andezit/ 10/+6 Nagymaros /5210/ 183. Szentmihály-hegyi Remete-barlang /andezitagglom. / ? Perőcsény /5210/ 184. Godóvári 1.sz. üreg /andezitagglom./ ? 185. Godóvári 2.sz üreg /andezitagglom./ ? Szokolya /5210/ 186. Haramia-lyuk /andezitagglom./ ?/-3 187. Oltárkő sziklarepedése /andezit/ ? Zebegény /5210/ 188. Malom-hegyi kőfejtő sziklahasadéka /andezit/ ? CSERHÁT Bercel /5223/ 189. Berceli-hegyi-üreg /homokkő + andezit/ feltöltődött Buják /5223/ 190. Pappenheim-barlang /homokkő/ 11,5 /+2,5 Ecseg /5223/ 191. Sárkányfürdő-barlang /andezit/ 2/+1,5 192. Nagy Boldogasszony-forrásbarlang /andezit?/ eltömődött Kishartyán /5223/ 193. Kőlyuk /homokkő/ mesterségesen tágítva 22/+2 194. Szőlő-hegyi-eresz /homokkő/ 3x12/+2 Mátraszőlős /5223/ 195. Függő-kői-barlang /andezit/ 3,5/+-3 Sámsonháza /5223/ 196. Dupla-üreg /andezit/ 3,5/+0,5 197. Sámsonházi-hólyagbarlang /andezit/ lebányászták 3/? 198. Csapás-tetői-barlang / ? / ? MÁTRA

Abasár /5230/ 199. Kis-kői-hasadék /andezitagglom./ 4,5/+2,2 200. Kis-kői-sziklaeresz /andezit + and.agglom/ 1,8x4,7/+1,1 201. Tekeres-kői 1-es eresz /andezitagglom./ 2,3/+1,8 202. Tekeres-kői-barlang /andezitagglom./ 3,2/+0,6 203. Torony-alatti-barlang /andezitagglom/ 2x3,6/+0,5 204. Tekeres-kői 2-es eresz /andezitagglom./ 1,7x4/+1,6 205. Tekeres-kői 3-as eresz /andezitagglom./ 3,3x5,4/+1,9 206. Tekeres-kői 4-es eresz /andezitagglom./ 2,2x4,5/+1,8 207. Tekeres-kői-átjáró /andezitagglom./ 5,7/+2,5 208. Tekeres-kői-hasadékbarlang /and.agglom./ 3,4/+4,8 209. Tekeres-kői-lyukas-barlang /and.agglom./ 4,2/+4,8 210. Rónya-kői-barlang /andezitagglomerátum/ 2,6x4,5/+1,7 211. Holló-kői-hasadékbarlang /andezitagglom./ 4,1/+2,9 212. Holló-kői Ypszilon-barlang /andezitagglom/ 5,2/+3 213. Hajnács-kői-eresz /andezitagglom./ 2,5x3,3/+2,8 214. Hajnács-kői-barlang /andezitagglom./ 3,2/+1,5 Bátonyterenye /5230/ 215. Medve-barlang /nem azonosított, ismeretlen méretű Domoszló /5230/ 216. Oroszlán-vári-barlang /nem azonosított, ismeretlen méretű Gyöngyös - Mátraháza /5230/ 217. Remete-barlang /andezit + and.agglom./ 6,3x7,9/+2,4 Gyöngyösoroszi /5230/ 218. Ércbánya 250 m-es szintjének ferde barlangja /trachitandezit/ kb.12 /+? 219. Ércbánya 100 m-es szintjének ürege /trachitandezit/ ismeretlen méretű 220. Ércbánya 200 m-es szintjének ürege /trachitandezit/ ? 221. Ércbánya 400 m-es szintjének ürege /trachitandezit/ ? Gyöngyössolymos /5230/ 222. Csák-kői-riolithasadék /riolit/ 3,2/+3,5 223. Csák-kői-álbarlang /riolit/ 5,1/+0,3 224. Csák-kői Nagy-barlang /riolit/ 133/+-14,5 225. Pádár-barlang /andezit/ betemetve kb. 8-10 m 226. Asztag-kői-üreg /kvarcit/ ? Mátrakeresztes /5230/ 227. Vidróczki-barlang / andezit/ 5,1/+1,5 228. Ülés-pataki-barlang /andezitagglom./ 2x3,8/+1,8 229. Ülés-pataki-sziklakapu /andezitagglom./ 1,5x3,2/+1,7 230. Ülés-pataki-sziklaeresz /andezittufa/ 2x5,6/+1,8 231. Vörös-kő-bérci-barlang /andezit/ 4,8/+2,5 232. Szézám-barlang /andezit/ 2,8/+0,8 233. Vörös-kő-bérci-hasadék /andezit/ 5/+0,6 234. Vörös-kő-bérci-odú /andezit/ 2,1/+1,6

Mátraszentimre /5230/ 235. Csörgő-lyuk /riodácittufa/ 370/-30 236. Dózer-útmenti-barlang /andezitagglom./ 5/+1 237. Kékútmenti-barlang /andezit/ 9,7/+2,5 238. Ágasvári-huzatos-üreg /riodácittufa/ ? 239. Gyula-barlang /andezit/ 3,6 /+2,7 240. Kis Gyula-barlang /andezit/ 2/+1 241. Csörgő-pataki-álbarlang /andezit/ 9,5/+1,2 242. Bárány-kői 1-es barlang /andezit/ 4/+0,5 243. Bárány-kői 2-es barlang, Orosz Mihály barlangja /andezit/ 3,5/+1,6 244. Bárány-kői 3-as barlang /andezit/ 2,4/+0,5 245. Bárány-kői 4-es barlang /andezit/ 3,3/+1 246. Bárány-kői 5-ös barlang /andezit/ 2/+1,7 247. Bárány-kői 6-os barlang /andezit/ 2/+2 Parád /5230/ 248. Sárkány-lyuk /andezitodácit/ 4,4/-1,6 Parádsasvár /5230/ 249. Csillám-eresz /csillámos homokkő/ 4x14/+3 250. Patakparti-barlang /homokkő + konglom./ 8x10/+1 251. Déli-homokkőeresz /homokkő + konglom./ 4,5x6/+2 252. Északi-homokkőeresz /homokkő + konglom./ 4,5x5/+2 253. Vasalótalp-eresz /homokkő + konglom./ 4,6x13/+3 254. Mókus bácsi barlangja /konglomerátum/ 14,6/+0,8 255. Kis Mókus-eresz /homokkő + konglom./ 2/+1,1 Szuha /5230/ 256. Sárkány-gödör /homokkő/ 2x6,7/+2,5 MEDVES - AJNÁCSKŐI-HEGYSÉG Salgótarján /5223/ 257. Baglyas-kői-bazaltüreg /bazalt/ 3 részből áll 12/+1 258. Pécs-kői-barlang /bazalt/ lebányászták Salgótarján - Rónabánya /5230/ 259. Jansen-barlang /bazalt/ 20,2/-5,8 260. Kis-Szilvás-kői-hasadék /bazalt/ 17,3/-11 261. Sárkánytorok-barlang /bazalt/ statikus jegesbg. 28,4/14 262. Szilvás-kői-barlang /bazalt/ 68/-13,5 263. Vabot-barlang /bazalt/ 8,2/-4,7 Szilaspogony /5230/ 264. Kis-kői-álbarlang /bazalt/ 2/+0,4 265. Kis-kői-bazaltbarlang, Bárnai-bg. /bazalt/ 30,2/-13,9 KARANCS - SÁTOROS Salgótarján /5223/ 266. Farkas-lyuk /andezit/ megsemmisült ?

BÜKK Bánhorváti /5320/ 267. Bánhorváti 1.sz. barlang /andezitagglom./ ? 268. Bánhorváti 2.sz. barlang /andezitagglom./ ? Egerbakta /5310/ 269. Egerbaktai-sziklaodú, Keselyű-lyuk /diabáz/ 4/? Ivád /5310/ 270. Nagy-Kőlyuk /homokkő/ ? Nagyvisnyó /5320/ 271. Nagyvisnyói-sziklaodú /homokkő/ 6,5/? 272. Nagyvisnyói-kőfülke /homokkő/ ? Tarnalelesz /5310/ 273. Szarvaskői-kőlyuk /homokkő/ 10x2/+1 274. Farkaslyuki-kőlyuk /homokkő/ 3x20/+2 275. Debronya-lyuk /homokkő/ ? TOKAJI-HEGYSÉG Arka /5500/ 276. Ravasz-lyuk /riolittufa/ beomlott ? Boldogkőváralja /5500/ 277. Boldogkővári-üreg /kovásodott riolittufa/ 5/+1,4 Erdőbénye /5500/ 278. Erdőbényei-forrásüreg /riolittufa/ ? 279. Arany-barlang /riolittufa/ részben mesterséges 50/+2,2 Fony /5500/ 280. Lyukas-barlang /andezit/ 3,3/+1,3 281. Odvas-hasadék /andezit/ 2,6/+1,6 282. Omladék-lyuk /andezit/ 2,1/+1,6 283. Fekete-barlang /andezit/ 3,2/+4,2 284. Alacsony-eresz /andezit/ 3,9/+1,6 285. Kis-hasadék /andezit/ 2,2/+1,3 286. Lépcsős-hasadék /andezit/ 2,9/+2,8 287. Fiók-fülke /andezit/ 2/+1,3 288. Kétszobás-barlang /andezit/ 3,8/+1,7 289. Rejtett-eresz /andezit/ 4,5/+0,3 290. Kilátós-barlang /andezit/ 2,7/+1,2 291. Véletlen-barlang /andezit/ 2,7/+1 292. Kutyaház-barlang /andezit/ 2,2/+0,6 293. Kőhotel /andezit/ 3,4/+2,4 294. Sólyom-kői-átjáró /andezit/ 4,3/+1 295. Sólyom-kői-kislyuk /andezit/ 4,3/+0,8 296. Tölgyfás-barlang /andezit/ 4,8/+1,9 297. Sólyom-kői-akna /andezit/ 3,5/-1,8

298. Ülő-fülke /andezit/ 2/+1 299. Őz-eresz /riodácit/ 3,1/+1,6 300. Kajla-barláng /riodácit/ 6,2/+0,8 301. Hameta-barlang /riodácit/ 2,2/+1,4 302. Hárs-barlang /riodácit/ 6,3/+2,1 303. Kecske-barlang /riodácit/ 4,7/+0,8 304. Anda-barlang /riodácit/ 4,3/+0,8 305. Kőgombás-lyuk /andezit/ 2,4/+2,1 306. Kőkapui-sziklaeresz /andezit/ 2,1/+2,1 307. Zsebes-barlang /andezit/ 3,5/+3,5 308. Zsebes-feljáró /andezit/ 6,2/+3,3 309. Zsebes-bivak /andezit/ 2,8/+1,1 310. Kőfedeles-hasadék /andezit/ 2/+2,8 311. Kőkapui-átjáró /andezit/ 16,3/+3,7 312. Ülőke-barlang /andezit/ 3/+3,5 313. Baba-barlang /andezit/ 2,4/+1,5 374. Maldito-barlang /andezit/ 2,3/+2,5 315. Amadé-sziklaeresz /andezit/ 3,2/+1,1 316. Kőszirti-átjáró /andezit/ 2,4/+1,7 317. Y-fülke /andezit/ 2,5/+2,1 318. Guillotine-barlang /andezit/ 3,3/+2,5 319. Mogyorós-barlang /andezit/ 3/+2,7 320. Kürtős-hasadék /andezit/ 4,8/+3,6 321. Teraszos fülke /andezit/ 3,1/+1,5 322. Rókavár-barlang /andezit/ 10,2/+1,3 323. Darazsas-barlang /andezit/ 2,2/+1,3 324. Cseresznyés-barlang /andezit/ 4,7/+2,7 325. Gradual-barlang /andezit/ 32,4/+-5,9 326. Sárkány-lyuk /riolit/ 3,2/+2,9 327. Átjárós-hasadék /riolit/ 2,2/+2,2 328. Lejtős-lyuk /riolit/ 2/+1,4 329. Róka-lyuk /riolit/ 5,8/+1,3 330. Kis-Sárkány-lyuk /riolit/ 2/+1,3 331. Bükkös-eresz /riolit/ 2,5/+3,2 332. Gergely-hegyi-barlang /andezit/ Háromhuta /5500/ 333. Hasadék-barlang /andezit/ 3,6/+2,2 334. Bodzafás-barlang /andezit/ 3,5/+3,3 335. Nagy-Bivak-barlang /andezit/ 4,8/+3,5 336. Kőfolyás-hasadék /andezit/ 1,5/+1,9 337. Lyukas tetejű barlang /andezit/ 5,1/+1,8 338. Darázsfészek-barlang /andezit/ 2,5/+2,7 339. Erkélyes-barlang /andezit/ 3,5/+3,5 340. Kanyón-barlang /andezit/ 5/+4,3 341. Szépfás-barlang /andezit/ 2,6/+2,8 342. Kis-átjáróbarlang /andezit/ 2,5/+0,5 343. Ablakos-barlang /andezit/ 3/+5,5 344. Rejtett-barlang /andezit/ 7,1/+0,7 345. Párkányos-barlang /andezit/ 2,4/+2,4

346. Északnyugati-átjáró /andezit/ 3,4/+2,4 347. Forrás-sziklaeresz /andezit/ 1,5x3/+2,5 348. Bekecs-hegyi-kőfülke /andezit/ 2,3/+1 349. Bekecs-hegyi-sziklaeresz /andezit/ 3,4/+1 350. Kétablakos-barlang /andezit/ 3/+1,9 351. Déli-barlang /andezit/ 3,2/+1,2 352. Póklak /andezit/ 2,2/+1,9 353. Nehéz-átjáróbarlang /andezit/ 31,5/±5,9 354. Lapos-barlang /andezit/ 4,8/+0,5 355. Macska-lyuk /andezit/ 4/+2,3 356. Lejtős-kőfülke /andezit/ 2,5/+2,4 357. Galériás-barlang /andezit/ 11,3/+5,5 358. Vékony-hasadékbarlang /andezit/ 7,7/+3 359. Kuckós-barlang /andezit/ 2,5/+1,2 360. Tető-barlang /andezit/ 3,7/+0,8 361. Keskeny-hasadékbarlang /andezit/ 2,5/+2,5 362. Magas-hasadék /andezit/ 1,8/+4,8 363. Átbújós-hasadék /andezit/ 2,7/+1,4 364. Rövid-hasadék /andezit/ 1,8/+1,4 365. Első-barlang /andezit/ 6,5/+1 366. Axis-barlang /andezit/ 2/+1,2 367. Szállás-barlang /andezit/ 5/+0,3 368. Szép-barlang /andezit/ 6/+0,7 369. Pengő-eresz /andezit/ 2,8/+1 370. Kéményes-barlang /andezit/ 4/+0,7 371. Háromszög-barlang /andezit/ 8,2/+1,7 372. Kis-fenyő-sziklarepedés /riolit/ 2,2/+1,7 373. Mikufüsz-barlang /andezit/ 2,1/+1,6 374. Mimás-barlang /andezit/ 7,3/+0,6 375. Mikkam-barlang /andezít/ 7/+0,5 376. Minaleső-barlang /andezit/ 3/+0,6 377. Qulan-barlang /andezit/ 3,5/+3.6 378. Alaplap-barlang /riodácit/ 2,5/+2,5 379. Debibi-barlang /riodácit/ 3/+1 380. Háromtörzsű-fa-barlang /riodácit/ 8,7/+1 381. Sírbolt-barlang /riodácit/ 2,7/+1,7 382. Tokár-fülke /andezit/ 383. Tokár-körbarlang /andezit/ 384. Tokár-tetői-barlang /andezit Kishuta /5500/ 385. Kastély alatti-sziklaeresz /riolit/ 2,4/+0,6 386. Kastély alatti-kőfülke /riolit/ 2,4/+0,6 387. ÉPFU-sziklaüreg /riolit/ 1,6/+1,8 388. ÉPFU-sziklaeresz /riolit/ 1,4x3,9/+0,4 389. Avar-barlang /riolitos perlit/ 2,5/+0,8 390. Nagykő-barlang /riolitos perlit/ 2,6/+1 391. Lackó-barlang /riolitos perlit/ 2,4/+3 Komlóska /5500/

392. Döglött róka barlang /andezit/ 5/+1 393. Labirintus-barlang /andezit/ 7,5/+1 Legyesbénye /5500/ 394. Nagy-barlang /riolittufa/ 24,5/+3,3 395. Kis-barlang /riolittufa/ 12,5/+2,6 396. Felső-barlang /riolittufa/ 9,5/+3 397. Fuló-hegyi-odú /riolittufa/ 2,7/+0,5 398. Fuló-hegyi-fülke /riolittufa/ 2,2/+1,3 399. Nagy-szirti-hasadék /riolittufa/ 3,4/+0,7 400. Kormos-fülke /riolittufa/ 2,6/+1,2 401. Törmelékes hasadékbarlang /riolittufa/ 4/+2,6 402. Ferde-hasadékbarlang /riolittufa / 3/+1,5 403. Kis-szirti-hasadék /riolittufa/ 1/+2 Mikóháza /5500/ 404. Mikóházi jeges üregek /riolitos perlit/ beomlottak Monok /5500/ 405. Béla-barlang /riolit/ Nagybózsva /5500/ 406. Bózsvai-sziklahasadék /riolit/ 3/+1,2 407. Háromlyukú-barlang /riolittufa/ 7,5/+0,8 408. Emberkő-barlang /riolittufa/ 3,9/+2,1 409. Timpanon-barlang /riolittufa/ 2,8/+0,6 410. Szuhai-kőeresz /riolittufa/ 2,3/+0,7 Nagyhuta /5500/ 411. Dusán-barlang /riolitos perlit/ 2,6/+1,7 412. Calzón-lyuk /riolitos perlit/ 2/+0,7 Regéc /5500/ 413. Csúcs alatti barlang /andezit/ 2,5/+1,1 414. Esőbeálló-barlang /andezit/ 3,1/+1,8 415. Ablakos-üreg /andezit/ 2,5/+0,7 416. RV-barlang /andezit/ 2,9/+1 417. Nagygambis-barlang /andezit/ 5,6/+3 418. Megtört-hasadék /andezit/ 11,3/+8 419. Átjáró-hasadék /andezit/ 4,8/+3,2 420. Beállós-barlang /andezit/ 5,6/+5,8 421. Átmenő-barlang /ancdezit/ 2/+1 422. Beülős-barlang /andezit/ 2/+2 423. Völgyrenéző-barlang /andezit/ 2/+0,6 424. Zivataros-barlang /andezit/ 3,2/+0,9 425. Kis-hasadék /andezit/ 1,9/+2,1 426. Nagy-hasadék /andezit/ 5,4/+4,6 427. Rózsa Sándor-barlang /andezit/ 45,6/±13,9 428. Páfrányos-barlang /andezit/ 4,5/+0,8 429. Bivak-barlang /andezit/ 7,5/+1,4

430. Kocka-barlang /andezit/ 3,1/+1,3 431. Hasadék-barlang /andezit/ 10,2/-1,3 432. Kis-hasadékbarlang /andezit/ 4,2/+1,1 433. Lenti-barlang /andezit/ 3,4/+1,2 434. Rókás-álbarlang /andezit/ 21,2/+-3,6 435. Átjárós-álbarlang /andezit/ 3/+1,4 436. Lyukacsos-álbarlang /andezit/ 5,8/+2,5 437. Oldalköves-álbarlang /andezit/ 2/+0,8 438. Ferde-barlang /andezit/ 3/+4, 5 439. Ereszes-barlang /andezit/ 8,4/+4,4 440. Guanós-barlang /andezit/ 6,9/+3,9 441. Gyökeres-barlang /andezit/ 3/+1,5 442. Smirgli-barlang /riolit/ 8,8/+2,7 443. Hasalós-barlang /riolit/ 3,5/-0,7 444. Napkelte-eresz /riolit/ 3x9/+3 445. Napnyugta-eresz /riolit/ 2x3/+3 446. Regéci vár barlangja /riodácit/ 40/+6,5 447. Aranybánya-barlang /andezit/ 4,7/+2,9 448. Lépcsőház-barlang /andezit/ 3,5/+1,7 449. Befele-barlang /andezit/ 2/1,7 450. Szivárgó-barlang /andezit/ 3,2/+1,8 451. Oldal-barlang /anddezit/ 3/+1,8 452. Hétszázas-barlang /andezit/ 5,3/+2,3 453. Szár-kő-barlang /andezit/ 3,1/+1,3 454. Ördög-barlang /riolit/ 2,5/1,9 455. Málnás-barlang /riolit/ 3,4/+1,4 456. Erdészeti pont-barlang /riolit/ 3,8/+1,8 457. Viszhang-lik /riolit/ 2,6/+0,9 458. Gumimaci-barlang /riolit/ 4,4/0,5 459. Bicska-lik /riolit/ 2,8/+0,8 460. Vadember-barlang /andezit/ 3,2/+3,2 461. Omladékos-barlang /andezit/ 2,2/+2,2 462. Kávéfőző-barlang /andezit/ 3,10/+2,6 463. Magas-barlang /andezit/ 3,40/+5,0 464. Omlett-barlang /andezit/ 4,3/+3,5 465. Atlasz-barlang /andezit/ 4,5/+5,1 466. Esős-barlang /andezit/ 4,8/+2,3 467. Forrás-barlang /andezit/ 4/+1,2 468. Balkonos-barlang /andezit/ 4,5/+1,3 469. Elágazó-barlang /andezit/ 4,2/+1,3 470. Kecskedarázs-barlang /andezit/ 3,2/+1,8 Sárospatak /5500/ 471. Alsó-barlang /andezit/ 3,3/+0,7 472. Felső-barlang /andezit/ 4,4/+0,4 473. Végardói 27-es fúrás üregei ? Telkibánya /5500/ 474. Gönc-pataki-barlang /riolit/ 4,5/+2,9 475. Rom-barlang /andezit/ 3,5/+1,6

476. Nagy-kő-barlang /andezit/ 6,5/+1,9 477. Lepke-barlang /andezit/ 6,4/+2,1 478. Kunyhó-barlang /andezit/ 3,1/+-1,4 A nem karsztosodó kőzetekben levő barlangnak nevezett mesterséges üregek: Abasár 479. Aba Sámuel sírürege /andezittufa 3/+1 480. Csepje-tetői-akol /andezitagglomerátum/ 14/+2 Balassagyarmat 481. Márton-lyuk /homokkő/ ? Bátonyterenye /Kisterenye/ 482. Kisterenyei felhagyott tárók (riolittufa + kőszén/ ? Bodony 483. Sóscseri Kerékvár üregei /nem azonosított ? Celldömölk 484. Robbantó-barlang /bazalt/ 3x5/+1,5 Dömös 485. Vizes-barlang /andezitagglom./ 250/+1,5 Drégelypalánk 486. Drégelyvár alatti barlang /andezit/ ? Ecseg 487. Takács-pince, Remete-bg. /andezittufa/ 6/+2 Egerszalók 488. Egerszalóki-pásztorkunyhó / ? / ? Erdőbénye 489. Ligetmajori-táró /andezitagglomerátum/ 6,5/+-2 Gyöngyössolymos 490. Malomköves-csarnok /riolit/ 19,5/+3,5 491. Nyugati-vakablak /riolit/ 3,3/+2,2 492. Déli-vakablak /riolit/ 3,3/+1,6 Hasznos 493. Almássy-pince /andezit/ kb.80-100 m Kishuta - Kőkapu 494. Patakparti-pince /riolit/ 6,8/+2,5 495. Tóparti-kőfülke /riolit/ 2,3/+2,5 Nógrád

496. Nógrádi vár barlangja /andezit/ ? Pákozd 497. Báracházi-barlang /lösz/ 20/+1 Parád 498. Vörös-vári-táró /andezittufa/ 39,5/+-7 Pomáz 499. Vízesés alatti barlang /andezitagglom./ 15/+15 500. Y-ágú-barlang /andezitagglomerátum/ kb. 40/+1.5 501. Weislich-barlang /andezitagglom./ 47/+-17,5 Regéc 502. Aranybánya-táró /andezit/ 7/+1,7 Sárospatak 503. Lakóház-barlang /riolittufa/ 12/+3,7 504. Ablak-barlang /riolittufa/ 4,3/+2,1 505. Béka-barlang /riolittufa/ 3,5/+2,4 Sirok 506. Siroki 1.sz. barlanglakás /riolittufa/ ? 507. Siroki n.sz. barlanglakás /riolittufa/ ? Szentendre 508. Dömötör-kapui-barlang / ? / 10/+1,5 Szentkút 509. Remete-barlang /homokos agyagmárga/ 7 üreg kb. 40m Szilaspogony 510. Kis-kő felső tárója /homokkő + bazalttufa/ 13/+1,8 511. Kis-kő alsó tárója /bazalttufa/ 8/+1,8 Szurdokpüspöki 512. Remete-lik /riolittufa/ 3,8/+1,5 Telkibánya 513. Telkibányai-jeges-üreg, Telkibányai-jégbarlang /riodácit/ 30,8/+1,9 Tihany 514. 1.sz. Barátlakás /bazalttufit/ 4x3/+2 515. 2.sz. Barátlakás /bazalttufit/ 9x4/+3 516. 3.sz. Barátlakás /bazalttufit/ 8x5/+2 517. 4.sz. Barátlakás /bazalttufit/ 10x4/+3 518. 5.sz. Barátlakás /bazalttufit/ 8x8/+2 519. 1.sz. Leánylakás /bazalttufit/ 4x3/+2 520. 2.sz. Leánylakás /bazalttufit/ 4x3/+2

Eszterhás István A KOVÁCSI-HEGY /Végveszélyben hazánk legszebb bazaltmezája/ A Bakony legnyugatibb tagját képező Keszthelyi-hegységben, annak az északi részén, az ún. Tátika-csoportban van a Kovácsi-hegy. Legnagyobbrészt Zalaszántó közigazgatási területéhez tartozik, de természeti értékeinek egy jelentős része Nagygörbő területére esik /peremterületei átnyúlnak még Vindornyaszőlős, Vindornyalak és Döbröce területére is/. Nevét a törökdúlás idején elpusztult Kovácsi faluról kapta, amely a hegytől keletre levő kisebb medencében volt egykor.

A Tátika-csoport középső és nyugati része (Bakony, Keszthelyi-hegység) 1:40.000 Cholnoky Jenő szerint hazánk legszebb bazaltmezája /meredekfalú bazaltfennsík/ a Kovácsi-hegy. Akinek volt szerencséje egy kicsit is megismernie e tájat, az bizonyára egyetért és megerősíti nagy földrajztudorunk eme megállapítását. Szépségét geológiai, botanikai, tájképi értékei adják, melyeket misztikus történetei, legendái csak fokoznak. Párját

ritkító bazaltformáció a hegy nyugati peremén található /hajdan 1,5 km hosszú/ sziklafolyosó, a Bazaltutca. A hegynek és értékeinek védelme mégsem megoldott, sőt pusztítása egyre szembetűnőbb és visszafordíthatatlan. Csak úgy közbevetőleg - Szlovákiában a hasonló, de sokkal szerényebb pogányvári képződmény, a „Kamenná ulica” a Cserháti Természetvédelmi Terület egyik kiemelt látványossága. Féltő védelem helyett miért a brutális pusztítás jutott ki hazánk egyik legszebb, legérdekesebb tájának? A Kovácsi-hegy méltán lehetne nemzeti büszkeségünk része is. Akkor miért ismeretlen a széles nagyközönség előtt?

A Kovácsi-hegy földtani térképe (Jugovics Lajos 1947-es felvétele szerint) A lakonikus válasz, mint már annyiszor: a kőbánya... A Kovácsi-hegy főbb részei: a külön névvel nem illetett „központi plátó” /300 ha, 358,4 m/ a kiszáradt Vad-tóval és a még élő Rakottyás-tavakkal, az igen ritka természeti jelenséggel, a Bazaltutcával. A legmagasabbra emelkedő északi nyúlvány a Váradi- /vagy Várad, Várott-, Vár-/ hegy /50 ha, 362,2 m/; a keleti nyúlvány a Becsmáj-tető /Becse mája/ 100 ha, 310 m/. A hegyet délről, nyugatról és északról törmeléklejtős hegyoldal övezi /550 ha/, keleten pedig a Kovácsi-mező kis medencéje. A hegy imént felsorolt részei közül a

védelembe vonást elsősorban a bazaltlepénnyel takart felszínek érdemelnék ki, vagyis a „központi plátó”, a Váradi-hegy és a Becsmáj-tető /vö . térképmellékletek/.

Kovácsi-hegy 1:10.000 A kovácsi-hegy bazaltlepényes tanuúhegy. Alapját 280-320 m tengerszint feletti magasságig pannon kori agyagos és homokos rétegek alkotják. Erre települtek /a K/Ar vizsgálatok szerint/ 3,8 millió évvel ezelőtt a bazaltrétegek. Előbb a fekete, oszloposan elváló bazalt ömlött ki, majd nagyobb tömegben, ez előbbit legtöbb helyen elfedve szürke, palásan hasadó bazalt. A bazaltömlést követő időktől napjainkig ún. szelektív denudációval formálódott a hegy. A kemény bazaltlepény pereme meredek falakat hagyva szakadozott le. A környezet fedetlen, laza agyagos-homokos rétegeiben pedig mintegy 150 m-es hiány keletkezett. E pannon rétegek megmaradt része pedig a bazaltperemtől előbb meredek, majd fokozatosan lankásodó lejtőt alkot, melynek a felszínét bazalttörmelék borítja. A bazaltlepény vastagsága, ha csekélyebb mértékben is, de bizonyára fogyatkozott. Ma hozzávetőleg 25-35 m között van. Mind a bazalttakaró tetejét, mind a hegylábat alkotó pannon rétegeket többkevesebb lösz is takarja. A fennsíki tavak környékén még pontosan meg nem határozott eredetű homok is található.

A Kovácsi-hegy bazalttakarójának néhány földfejlődésbeli változásáról külön is szeretnénk szólni, mert ezek meghatározóak a jelenlegi természeti értékek kialakulásában.

A Kovácsi-hegy nyugati része Szerkesztette: Eszterhás István 1993-ban A viszonylag vékony bazaltréteg teljes szelvényvastagságában töredezett. E törések a függőlegeshez közelítő irányúak, de többnyire egymással szöget bezáró síkok. A törések mentén a felszínről csapadékeredetű, az átlagosnál savasabb oldatok érik el a bazalt alatti agyagos-homokos rétegeket. E rétegek mésztartalma - méréseink szerint - 20-30 % között váltakozik. Tehát, oldás útján anyaghiány keletkezett és keletkezik bennük. Az így kialakult depressziókba aztán beleszakadozott a repedezett bazaltréteg a fennsík középső részein tálszerű mélyedéseket alkotva. E jelenségek a bazaltdolinák. Ha ezek eliszapolódnak, vízzáró réteget kapnak, úgy csapadékvizektől taplált dolinatavakká válnak. A Kovácsi-hegyen egy

nagyobb /2,5 ha/ és négy kisebb bazaltdolinató keletkezett. Sajnos a nagyobb, a Vad-tó már kiszáradt. A vindornyaszőlősi bazaltbánya belefejtett vízgyűjtőjébe és fokozatosan lecsapolta a növényvilágában is igen érdekes és gazdag tavat. A négy kisebb tó /Nagy, Kis, Erdei és Nyiladéki Rakottyás-tó/ mivel messzebb esik a bányától még élővizű, de szerényebb méretük miatt élőviláguk gazdagsága meg sem közelíti az egykor volt Vad-tó füzes-tőzegmohás úszólápját.

Szádok-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1985. május 11-én Összhossza: 5,20 m A Kovácsi-hegy északnyugati fennsíkperemén egy másik fölöttébb érdekes jelenség, a Bazaltutca alakult ki. A bazaltperemnél néhány körülmény szerencsés egybeesése miatt /deflációs kitettség, a fekü felső régiójában jelenlevő átnedvesedő agyagréteg, a bazalt peremmel párhuzamos töredezettsége stb./ a lazább alapkőzet fokozottan denudálódott, így a

bazaltperem elvesztette alátámasztását. Ennek következtében a bazaltperemről jelentős méretű kőzetkaréjok szakadtak le és csúsztak lejjebb. A nagyméretű kőzetkaréjok a csúszás következtében ugyan szétdarabolódtak, de egymás közelében maradtak és a bazaltperemmel párhuzamos árokrendszert alkottak. A Kovácsi-hegy ily módon keletkezett árokrendszere, a Bazaltutca tudomásunk szerint a legnagyobb méretű /volt/ Európában. Hossza egykor 1.700 m volt. Sajnos mára csak mintegy 800 m-es szakasza maradt meg eredeti állapotában, mert mindkét végét egy-egy bazaltbánya fejti. A Bazaltutca megmaradt részében tíz atektonikus bazaltbarlang vált ismertté /ezek közül 8-at a Vulkánszpeleológiai Kollektíva fedezett fel/. E barlangok a lejtőn csúszó kőzetkaréj széthúzódásával keletkeztek. Legjelentősebb közülük a 24 m hosszú Vadlány-lik, amelyhez romantikus legendák is fűződnek betyárokról, illetve egy szerencsétlen bujdosó leányról. A Bazaltutca 10 ismert barlangja együttesen mintegy 80 m-t tesz ki, ezek a következők:

Kéményes-üreg, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1993. május 8-án A barlang hossza 2,90 m mérték 1:100 Szádok-barlang /5,20 m/, Lyukas-oldalú-barlang /6,40 m/, Kéményes-üreg /2,90 m/, Lepkés-barlang /5,40 m/, Görbői-hasadékbg. /5,05 m/, Vadlány-lik /24,30 m/, Kőajtósbarlang /6,50 m/, Kőkamra /11,90 m/, Bazaltutcai-kőfülke /7,30 m/, Kétlyukú-barlang /4,50 m/.

Lepkés-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14-én összhossza: 5,40 m A hegy növényvilágának legjelentősebb társulásait a bazaltdolinatavak tőzegmohás füzlápjai adják. Ezek a tavak savanyú oligotrofikus láptavak, 4,5 - 5,8 pH-val. Növényei is e savanyú közeget kedvelő, elviselő fajokból állnak. Sajnos a legnagyobb, legérdekesebb tó a kőbányászat következtében vizét vesztette, így eredeti növényzete jelenleg kihaló, átalakuló stádiumban van. A kisebb Rakottyás-tavak szerényebb növénytársulásai ennek következtében felértékelődtek. A fennsík magasabb részein gyertyános kocsonytalan tölgyesek találhatók bükkel, cserrel színezve, illetve a Vad-tó keleti szomszédságában tisztán vadgesztenyéből álló erdőrész van. A Bazaltutcában juhar-hárs sziklaerdő, a Kovácsi-mezőre nyíló szurdokban

hársas-cseresznyés mutatja a bazalttörmelék beerdősülésének utolsó stádiumát. A Bazaltutca növényritkasága a Leptodon smidthi moha. Az északi lejtőkön bükkösök és savanyú talajú bokorerdők, a déli és nyugati lejtőkön akácosok alakultak.

Görbői-hasadékbarlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. május 11-én Hossza 5,05 m

Állatvilágának érdekességei egyrészt a sziklarések és barlangok környezetéhez kapcsolódik, másrészt a láptavakhoz. A barlangokban eddig 12 állatfajt sikerült kimutatni. Ezek egyike sem igazi barlanglakó, az árnyas, sziklás környezetben is megtalálhatók. Szinte mindegyik barlangban előfordul a Kovácsi-hegyen élő ritka korongcsiga /Aegopis verticillus/, gyakori a vörös csipkésbagolypille, az iszapszúnyog, a barlangi keresztespók. Ritka különös bogarak az Orobainosoma hungaricum és a Hungarosoma bokori.

Vadlány-lik, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István és Kökény Károly 1985. IX. 14-én Szerkesztette: Eszterhás István Hossza: 24,30 m (jobb oldali részlet)

Vadlány-lik (bal oldali részlet)

Lyukas-oldalú-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1993. május 8-án A barlang hossza: 6,40 m mérték 1:100

Kőajtós-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14.-én Hossza: 6,50 m

Kőkamra, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István, Gönczöl Imre, Somlai Csilla 1985. május 11-én Szerkesztette: Eszterhás István Összhossza: 11,90 m

Bazaltutcai-kőfülke, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája, Felmérte: Eszterhás István 1985 szept. 14-én Összhossza: 7,30 m

A láptavakban és környékükön 73 fajhoz tartozó csigák sokaságát írták le. Előfordul a mocsári béka. A vizimadarak már csak alkalmilag jönnek a tavakhoz, költőhelynek nem használják. A plató erdeiben sok kistestű énekesmadár és többféle harkály található. A Kovácsi-hegy természeti képét több mint 60 tanulmány ismerteti, méltatja, sőt javasolja védelmét /vö. mellékletek/.

Kétlyukú-barlang, Nagygörbő, Kovácsi-hegy bazaltutcája Felmérte: Eszterhás István 1985. szept. 14-én Összhossza: 4,50 m

Véleményünk szerint a védelem érdekében le kell állítani a Bazaltutcát kétfelől faló, a láptavakat lecsapoló kőbányák működését még mielőtt az eddig megkímélt természeti értékeket is tönkre tennék. Nem lehet akkora értéke a bazaltzúzaléknak /és kockakőnek/, mint az igen ritka geológiai jelenségek között élő szintén ritkaságszámba menő élővilágnak. Ezen írásunkkal is szeretnénk a figyelmet ismételten a Kovácsi-hegy-re irányítani és reméljük, hogy a hegy védelméért érvelők hangját nem fogja mindig elnyomni a bányagépek dübörgése.

Eszterhás István A KÁDÁRTAI-FORRÁSBARLANG ÉS KÖRNYÉKE E tíz méter körüli barlangról szóló hosszabb eszmefuttatás elé a közelmúltban elhunyt neves barlangkutató geológus, Halász Árpád gondolata kívánkozik mottóul, mármint hogy: „A kis barlangok a nagy dolgok hordozói.” Veszprém közigazgatási területéhez tartozó Kádárta határában találjuk a Kádártaiforrásbarlangot. A rövid barlangból feltűnően sok víz áramlik ki. Tulajdonképpen a Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja. A barlang és környékének kutatására a Középdunántuli Természetvédelmi Igazgatóság 1189-2/'93. sz. engedélye alapján az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívája vállalkozott. Nyolc hozzáértő /Bogdány János, Bubics István, Eszterhás István, Gönczöl Imre, Gönczöl Imréné, Gönczöl Tímea, Horváth Georgina, Szobonya Károly/ öt hétvégén; összesen 25 munkanapot töltött a helyszínen terepbejárással, mérésekkel, térképezéssel, adat- és anyaggyűjtéssel. Ezekből az adatokból és a korábbi kutatások /említések/ eredményeiből állítottuk össze e dolgozatot. A GELEMÉRI-FENNSÍK TÁJFÖLDRAJZA A Balaton-felvidék északkeleti részét alacsony helyzetű fennsíkok alkotják. E fennsíkok közül a Veszprémi-fennsík északi részén van az általunk kutatott kistáj, a Geleméri-fennsík. Ezt a 12 km2-es három oldalról törésekkel határolt kistájat északról, Kádárta térségében a Veszprémi-törés lépcsője; keletről a Kádártát Hajmáskértől elválasztó, egyébként névtelen „határvölgy”; délről a Veszprém és Litér között húzható egyenes mentén bizonytalanul kijelölhető vonal választja el a Cser-erdőtől; keletről pedig a Kása-völgy határolja. Nevét a terület déli részén, a Hamarászó-völgy mentén egykor volt Gelemér nevű községről kapta, amely a törökdúlás idején pusztult el. Barlangkataszteri beosztás szerint a Geleméri-fennsík északkeleti fele a 4464-es /Polgárdi/, a délnyugati fele a 4462-es /Füredi/ területhez tartozik. A látképileg is fennsíki táj enyhén észak felé lejt /270 m-től 200 m-ig/, melyet ÉÉNYDDK-irányú kisebb lokális törések darabolnak tovább. E törések megcsapolták a felszín alatti vizeket és így patakvölgyi erózióval továbbmélyültek, helyenként szurdokszerű völgyeket alkotva. A denudálódott, szinte egyenes síkra gyalult táj nagy részét egy nézőpontból beláthatjuk, hisz alig képződött rajta talajtakaró, így 80-85 %-át csak aprófüvű legelő borítja. Fák, bokrok többnyire csak a nedves völgyekben vannak, valamint a 8-as út mellett fenyőkből telepített erdősáv található. A Geleméri-fennsík kiességét fokozza, hogy a közelmúltban még harckocsik gyakorlótere volt. Közepén két nagyobb bányagödröt is mélyítettek, melyből dolomitmurvát fejtettek, illetve ma is fejtenek. A fennsík könnyen megközelíthető, hisz Veszprém városától mindössze 5 km-rel van északkeletre. Déli, magasabb részén halad át a 8-as sz. főközlekedési út, melyről hat /földút/

leágazás tart a fennsíkra. Északi peremvidékén van Kádárta település, mely aszfaltos országúti összeköttetésben van Veszprém központjával és Gyulafirátót faluval. /A Budapest Szombathely vasútvonal ugyan érinti Kádártát, de csinos vasútállomása napjainkra már megszűnt működni./

A Geleméri-fennsík Az MN Térképészeti Intézet 1981-es felvétele

A GELEMÉRI-FENNSÍK FÖLDTANI KÉPE A Geleméri-fennsíkkal geológiailag összefügg, vele egységet alkot a tőle keletre levő Berek-hegy és déli folytatása, a Cser-erdő. A három összefüggő kistájat markáns törések határolják: északról a Veszprémi-, délről a Litéri-főtörés, keleten a Sólyi-, nyugaton a Szabadjai-kereszttörés. E törések ferdék, így a síkjukban történt mozgás egyszerre függőleges és vízszintes elmozdulást is eredményezett, azaz rátolódást, elcsúszást /BENDEFY 1967, LACZKÓ 1911, TAEGER 1936/. A Veszprémi- és Litéri-főtörés között, ezekkel többnyire megegyező irányban egy köztes rátolódásos vetődést mutató törés, a Geleméri-törés van /vö. metszetrajz/. A főtörések között ÉÉNy-DDK irányban számos kisebb, lokális törés mutatható ki. A déli irányból támadó orogén erő a rögöket a ferde törések mentén különböző mértékben megemelte és megbillentette. Az uralkodó dőlés az északnyugati irányú, az idősebb rétegekből álló rögdaraboknál általában 30-35°-os, a fődolomit esetében 10-15°-os. Déli, délkeleti meredek /60-80°-os/ dőlést a törések közelében lehet észlelni, amit azzal magyarázunk, hogy a vető menti elmozdulás során kőzethajlás /flexura/ következett be a kevésbé rideg kőzetek esetében, illetve a töréseket több párhuzamos vetősík alkotja és a kisebb köztes darabok az elmozdulás során élükre fordultak a fő tömegek között /BENDEFY 1967/. A szűkebb értelemben vett Geleméri-fennsíkot két meghatározó rög, valamint kisebbrészt az északi peremvidékhez kapcsolódó harmadik rög kiemelt helyzetben levő széle alkotja. A déli részen, a Litéri- és a Geleméri-törés között lévő rög alsó és középső triászbeli rétegekből áll és átlagosan 30-35°-osan északnyugat felé dől /LACZKÓ 1911/. Az ettől északabbra a Geleméri- és a Veszprémi-törés között levő rög nori fődolomitból áll és mintegy 15°-osan dől északnyugatra. A Veszprémi-töréstől északra még keskeny sávban kőbörcök kapcsolódnak a Geleméri-fennsíkhoz. Ezek középső triász rétegekből vannak /DETREPEREGI-RAINCSÁK 1979, LACZKÓ 1911/, illetve fedőjükben néhol pliocén édesvizi mészkő található, dőlésük 30-80° északnyugati irányba. Tehát, délről észak felé egészen a Veszprémi-törésig egyre fiatalabb, triászkori rétegeket találunk. Területünk legdélibb részén, a 474 m-es pont közelében bukkannak a felszínre a werfeni palák. Majd a 8-as út felé, meglehetősen rossz feltárásban, bozótos között lehet rátalálni a következő rétegre, az alsó, vagy triolites márgára. A 8-as út geleméri-fennsíki szakasza werfeni dolomitra épült. E főúttól északra pedig még mindig alsó triász, werfeni lemezes mészkövet találjuk a felszínen /Hamarászó-völgy felső szakaszának oldala/. A középső triász balaton-felvidéki jellegzetes kőzete, a megyehegyi dolomit karéjosan kapcsolódik a werfeni lemezes mészkövekhez. A két kőzet határvonalát nem is lehet észlelni, mert a felszínen kőzettörmelékes vékony talajréteg borítja azt. A megyehegyi dolomitot északról ún. Trinodosus márgás réteg zárja. Egykor források jelezték e vízzáró réteg felszínre bukását, mára viszont a mögöttük levő függő karsztvíztárolók a 8-as út építése során megsérültek és a források elapadtak. A Geleméri-fennsíkot teljesen átszeli a középső triászban képződött kovasavas mészkő, az ún. tridentinus mészkő /névadó kövülete az Arcestes tridentinus/. E réteget követi a karni márga, amit a Balaton-felvidéken általában felső márgaként említenek, de az itteni vöröses kifejlődésű variációját LACZKÓ Dezső /1911/ sólyi márgaként írja le. Ezen márgaréteg mentén ma is forrásokban csapolódik meg a tőle délre lévő függő karsztvíztároló. A Geleméri-törés mentén foltonként előfordul még a füredi mészkő is. A Geleméri-töréstől a Veszprémi-törésig terjedő, kb. 1,5 km-es sávban kizárólag nori fődolomit található néhol márgás közbetelepülésekkel. A lokális törésvonalak mentén áramló víz sok helyen vasoxiddal színezte e dolomitot. Az itteni fődolomit aránylag jól murvásodott,

néhány kitüntetett helyen pedig teljesen murvává alakult. A Veszprémi-törés közelében a dolomitsziklákon felfedezhető az erőteljes szerkezeti mozgások jele - általában felmorzsolódás, breccsásodás.

Kádártai-forrásbarlang, Veszprém, Kádártai-halastó partja A Veszprémi-törésen túl, a Geleméri-fennsík északi peremén jellemző a középső triász ladini és karni rétegek érintkezési vonala /DETRE-PEREGI-RAINCSÁK 1979, LACKÓ 1911/. Ez a fennsíkhoz tartozó börcökön és Kádárta házai között nyomozható. A tridentius mészkőbörcök tetején a Hamarászó-völgytől nyugat felé, egészen a Bede-völgyig pliocén

babérlenyomatos édesvizi mészkő található. Ez a jelenség egy pliocénvégi kiemelkedési stádiumra utal /JUHÁSZ 1987/.

A KÁDÁRTAI-FORRÁSBARLANG Kádárta Fő utcája a falu keleti részén villásan kettéágazik. A jobbra, délkelet felé tartó úton a betonelemkészítő üzem, majd a termelő szövetkezet állattelepe mellett hagyjuk el a község belterületét a murvabánya felé tartó aszfaltúton. Az állattelep sarkánál a bánya felé tartó aszfaltútból balra, keletre murvás földút ágazik ki. E keletre tartó úton kb. 700 m megtétele után érjük el a halastó kerítésén nyitott bejáratot. Előtte a Hamarászó-völgy mesterségesen kialakított „teraszán” autóparkoló található. A halastó bejárata általában horgászszezonban /tavasztól ősz közepéig/ napközben nyitva van. A halastó üzemeltetőjének /1993-ban a Horgász Egyesületek Veszprém Megyei Szövetsége - Veszprém, Muskátli u 2./ hozzájárulásával tekinthetjük meg az egykori murvabánya gödrében kialakított tavat és annak partját. A Kádártai-halastó délkeleti partján, 30 m-re a halőrháztól mély horhos húzódik a víztükür felé. A 3,5 - 4 m mély, de rövid horhos alján bővizű gyors patak fut a tóba. A patak egy barlangszájból, a Kádártai-forrásbarlangból jön. A barlang az 1970-es évek végén, vagy az 1980-as évek elején kezdett alakulni, mint azt egy helybélitől megtudtuk, ahogy az illető mondta – „egy kutya éppen, hogy csak befért a lyukon” /egyébként valószínűtlen, hogy bármilyen eb be is ment volna!/. A barlang első leírása, kataszterbevétele 1991-ben történt /ESZTERHÁS 1991/ - ekkor 11 m hosszú és átlagosan 1,6 m magas volt az üreg. A forrásbarlang szája a horhos alsó részének délnyugati végében nyílik, 1,05 m széles és 1,55 m magas a nyílása 196 m tengerszint feletti magasságban van. Alján teljes szélességben és mintegy 15-20 cm vízmagassággal ömlik ki a víz. A vízhozam 1993. IX. 18án 600 liter/perc volt, de vélhetően évszakos rendszerességgel változni is szokott, amire a helybéliek is utaltak. A bejáratot követően egy 8,00 m hosszú, enyhén emelkedő, majdnem egyenes, 0,70 és 1,20 m széles folyosó tart délnyugati irányba a végpontig. A folyosó magassága változó, a bejáratnál, mint már említettük, 1,55 m, két méterrel beljebb már 2,60 m, három méter után ismét alacsonyabb, 1,60 m, a végpont előtti másfél méteren pedig kb. 1,20 m. E főfolyosónak tekinthető járat végpontjából jobbra, észak felé egy 1,05 m hosszú, átlagosan 30 cm magas, 0,50 m-től 0,25 m-ig szűkülő szélességű vízadó oldaljárat, balra /dél felé/ pedig két hasonló méretű és funkciójú oldaljárat /egyik közvetlen a bejárat után, a másik 3 m-re a bejárattól/ indul végpontjaik felé emelkedve. Így a Kádártai-forrásbarlang teljes hossza 11,20 m. A barlangot körülfogó kőzet erősen murvásodott triász fődolomit. E kőzet a barlang 8 m-es hosszmetszete mentén sem egyveretű. Többnyire breccsásodott murva, ez nagyobbrészt ún. elsődleges kötőanyaggal van cementálódva, kisebb részben pedig a már ismételten szétmosott szemcsék utólag kérgeződtek egybe. Ez utóbbi esetben a bekérgező ásványbevonat alkalmasint szerves törmeléket /növényi rostot/ is magába foglal. Továbbá van olyan breccsaváltozat is, amelyben a „kőzetdara” csak sarkainál van összecementálódva és így lazának tűnő /de azért szilárd/ hézagos szerkezetet képez. A barlang legmagasabb része körül, különösen a bal oldalban vöröses vasoxid bemosódás tapasztalható a murvás dolomitban. Több helyen pedig /leginkább a bejárattól 5 m-re/ mangánoxidtól származó szürke, füstszerű bevonat színezi a breccsás murvarögöket, azoknak csak a felszínét mind a légtérrel érintkező falakon, mind a víz alatt. Felületes szemlélődés után ásványképződmények nem tűnnek szembe, de alaposabb nézelődéssel észrevehető egy kb. 1 m2-es felületet bekérgező vékony meszes réteg a barlang jobb oldali falán a bejárattól kb. 1 m-re. Az állandó vízjárásnak kitett dolomitmurvában lévő barlang alakja, mérete viszonylag gyorsan változik

omlással, felszakadással, erózióval. A két évvel ezelőtti térképezéshez, fényképekhez képest is találunk eltéréseket - a bejáratnál egy 40 cm-nyi réteg leszakadt, a barlang magaspontja tovább nőtt, az első bal oldali ág kiszélesedett, felmagasodott, a jobb oldali kisebb beöblösödések tovább mélyültek stb. A barlangszájon megjelenő forrásvíz a barlangon belül több forrásszájból származik. Összesen kilenc lokalizálható forrásszáj van a barlangban. A legtöbb vizet a főág végpontján és a végpont melletti jobb oldali ág végén levő forrás adja. Közepes mennyiségű vizet adnak a bal oldali mellékágak végén levő források. A jobb oldali falból fakadó öt forrás pedig ezekhez képest kevés vizet szolgáltat. Továbbá van még forrás a barlangon kívül is, a horhos délkeleti oldalának alján a bejárattól 1,5 m-rel kifelé. A lokalizálható forrásszájakon túl az állandó nagyfelületű szivárgásból is nyer vizet a barlangi patak. E szivárgó felületek leginkább a jobb oldali fal bejáratközeli részein feltűnőek. A barlangban lévő források vize barlangi patakban egyesül, amely szinte a barlang talpszintjének teljes szelvényét kitölti és mélysége 15-25 cm között változik. Zátonyos, sellős rész csak a főág utolsó 2,5 m-ében és az oldalágakban van. A barlang, mint már említettük, igen fiatal, mindössze kb. másfél évtizede keletkezett. A egykor működő murvabánya a fennsíkba körkörösen mélyítette és tágította udvarát. A bányaművelés során a déli bányafalban több helyen is források jelentkeztek. A legintenzívebb vízfolyások a bányaudvar délkeleti részén indultak meg. Előbb a Kádártai-forrásbarlang „őse”, de ennek fölösleges vizét még szivattyúval átemelték a közeli Hamarászó-völgybe, majd később ettől 25 m-rel északkeletre egy robbantás után többezer liter/perc hozamú forrás kezdett működni, ami aztán rövidesen elöntötte az egész bányagödröt. A bányát ezek után felszámolták és 800 m-rel délebben és magasabban újabb, ma is működő murvabányát létesítettek. A vízzel részben kitöltött bányagödröt jelenleg mint halastavat hasznosítják. A halastó szintje 195,3 m tengerszint feletti magasságban állapodott meg. /Kisebb évszakos vízszintingadozás azért tapasztalható./ A Kádártai-forrásbarlang szája 196 m-en van és mintegy 500-800 liter/perc hozamú a vízkiáramlása. Ez a vízmennyiség kimosással, erózióval, omlással és felszakadással alakítja a dolomitmurvában lévő forrásüreget barlanggá. A továbbfejlődés során várható, hogy a jelenlegi végpont tovább fog hátrálni és növekednek az oldalágak is, ugyanakkor a bejáratközeli zóna felszakad, beomlik és így a barlang előterében levő horhos hosszát növeli. E várható felszakadás viszont véleményünk szerint megállítható, aminek módjára még később visszatérünk. A barlang bejárásához elemlámpa, gumicsizma és sisak ajánlott. A víz hőmérséklete 11,5 °C, ez határozza meg a légtér hőmérsékletét is, tehát e klímának megfelelően öltözzünk a rövid patakos barlang meglátogatásához.

A BARLANG ÉS KÖRNYÉKÉNEK HIDROLÓGIAI VISZONYAI Mint az előbbiekben is láttuk a Kádártai-forrásbarlang legjellemzőbb vonása a víz jelenléte. De honnan származik és milyen is ez a víz? Főként e kérdés megválaszolására szerveztük 1993. évi kádártai kutatásainkat. A Geleméri-fennsík - Cser-erdő - Berek-hegy rögegyüttesének vízrajzi viszonyai meglehetősen eltérnek mind a Balaton-felvidék többi tájának, mind a szomszédos DéliBakonynak a hidrológiai képétől. Amíg a szomszédos tájak fennsíkjaira az általános vízszegénység jellemző, addíg a Geleméri-fennsík a viszonylagos vízgazdagságával tűnik ki /KESSLER 1959, LACKÓ 1911, RÓMER 1860, VENDL 1930, VENKOVICS 1952/. A fennsík 12 km2-es területén 18 forrás van. A kistáj északnyugati részén különösen bővizű vízfakadások találhatók, mint pl. az 5-8000 liter/perc hozamú Kádártai-források, a Kádártaihalastó forrásai mintegy 2-3000 liter/perc összhozammal. A fennsík középső részén fakadó

források a néhányszáz liter/perc hozammal közepes vízhozamúaknak tekinthetők, úgymint a Tankmosó forrása, a Geleméri-források, a Disznó-dombi-források stb. Aztán akadnak alig szivárgó források, melyekre példaként említhetjük a Kása-völgyi-forrást, vagy a két Tankmosó közti forrást. Néhány központi fekvésű egykor működő forrás pedig elapadt a 8-as út építése után.

A Geleméri-fennsík idealizált hidrogeológiai metszete (készítette Eszterhás István) A források legtöbbje egy-egy lokális törés mentén fakad. Vagyis ott, ahol az e törések mentén mélyült völgyek elérik a karsztvízszintet, többnyire egy márgás réteg mentén. Kivételt képeznek a Kádártai-halastó forrásai. Ezek úgy keletkeztek, hogy a bányagödröt az áramló karsztvíz útjába mélyítették. A Geleméri-fennsík felszínének nagyobb része a szárazság és az igen vékony talajtakaró miatt feltűnően kopár, ugyanakkor a völgyekben, mint említettük már, bőven fakadnak források, sőt mint kimutatást nyert, közel a felszín alatt /10-30 m/ hatalmas karsztvízteknők találhatók. A felső triász fődolomit felszíne alatt a főkarsztvíz nagyjából 190200 m tengerszint feletti magasságban képez észak felé lejtő, enyhén domború karsztvíztükröt. Ezt a karsztvizet csapolják meg a Kádártai-források és a halastó forrásai. Az alsó és középső triász rétegek pedig ferde lépcsős vetődésük miatt jelentenek csapdát a felszín alatti vizeknek. Így bennük támaszkodó karsztvizek teknői alakultak ki. Ezeket szintén a lokális törések völgyei csapolják meg. A főkarsztvíz és a támaszkodó karsztvíz között gyaníthatóan van felszínalatti összeköttetés, de ez még nem lett igazolva. Továbbá igen valószínű az is, hogy e karsztvízteknők felszálló karsztvízutánpótlást is kapnak a vetősíkok mentén, hisz a felszínről beszivárgó vízmennyiség kevesebb a forrásokban megjelenőnél. Minket, témánkból adódóan elsősorban a Kádártai-forrásbarlang vizének származása érdekelt. Ezért mértük az összehasonlítás végett a barlang és a két tóparti forrás, továbbá az ezektől 800 m-rel délebbre levő, működő murvabánya saját vízvezetékéből vett vizének néhány fizikai és kémiai paraméterét. /A Kádártai-források vízműbe foglalt vizének adatait a forráskataszterből vettük át./ A vizsgált tóparti forrásokat mind a következő táblázatban, mind a térképen számozással különböztettük meg: 1.forrás a Kádártai-forrásbarlang, 2.forrás ettől 130 m-rel nyugatabbra egy fűzfákkal benőtt félkatlanban, 3.forrás pedig az előbbitől 40 m-rel nyugatabbra több, csak szivárgó forrásszájjal fakad. Végeztünk fluoreszceinnel való vízfestést is, bár már előrelátható volt, hogy egyik felszíni vízfelület sincs közvetlen összefüggésben a barlang vizével. Nagyjából 5-5 liter tömény fluoreszcein-oldatot öntöttünk előbb /VIII.20-án/ a Nagy-Tankmosóba, majd /IX.18-

án/ a Kis-Tankmosóba. A mesterséges tavak vize 1,5 - 2 nap alatt letisztult, de a festett víz, mint várható volt, nem jelent meg a barlangban. A tavakból a víz a gerincvonalukba eső lokális törésen szivárog el, majd valószínűleg e törések mentén a felszín alatt éri el a Veszprémi-séd erózióbázist jelentő szintjét. Biztatónak mutatkozott volna a működő murvabánya kútját megfesteni, de erről le kellett mondanunk, mert a bánya többnyire folyamatosan üzemel és a dolgozók nap mint nap használják a vezetékrendszerbe foglalt vizet.

Kádárta-halastava, Készítette Eszterhás István 1993-ban Kaliczka László 1985-ös kataszteri helyszínrajza alapján Végül is magnetoradioesztéziás módszerrel nyomoztuk ki a felszín alatt áramló vizek helyét és irányát a Kádártai-halastó környezetében. Meglepő eredményt kaptunk, ami nemcsak a barlang vizének származására ad magyarázatot, hanem megmagyarázza azt is, hogy hogyan távozik a tó fölösleges vize. /vö: a Kádártai-halastó vízrajza c. térkép/ A Hamarászó-völgytől nyugat felé haladva tizenegy /római számmal jelzett/ felszín alatti vízáramlást mutattunk ki, amelyek az egykori bányagödörben helyet foglaló tóba vezetnek dél felől és ugyanezek a vízáramlások el is hagyják a tavat az északi partnál. A tóba tartó áramlásokat 250-300 m hosszban nyomoztuk dél felé. Így feltárhattuk az elágazásokat /deltaalkotásokat/, betorkollásokat és egy esetben felszín alatti bifurkációt is. Különösen intenzív áramlás történik a II. és a III. pályán /egyébként e pályák között tapasztalható a bifurkáció/. Ezek szállítják a két legbővizűbb forrásnak a vizet, a II. pályán a tófenéki vízalatti forrás /kb. 1-2000 liter/perc/, a III. pályán a forrásbarlang kapja a vizet /kb. 600 liter/perc/. A VI. pályán a Tóparti 2.forrás táplálkozik, míg a 3.forrást a VII. pálya deltásodó ágai látják el vízzel. A többi, most nem említett pálya a tó vizének felszíne alatt torkollik annak medencéjébe. A tó túlsó, északi felén ugyanezek a felszín alatti vízáramlások mutathatók ki. A megszondázott 500 m-es sávban az áramlási pályák északról dél felé tartanak, egymással hozzávetőleg párhuzamosak és nagyjából 40-50 m-enként követik egymást, átlagos szélességük pedig 8-10 m. Ezek az újonnan kimutatott földalatti áramlási adatok egybevágnak a korábbi ismeretekkel: nevezetesen, hogy a főkarsztvíz tükre kb. 190200 m tengerszint feletti magasságban van és észak felé lejt. A karsztvízlencsék dinamikus egyensúlyban szoktak lenni, ugyanis a betáplált és a megcsapolás által távozó víz mennyisége

azonos, így a lencsében állandó áramlás tapasztalható. Hát ezt a karsztvíztükör felszínén történő áramlást konkretizáltuk. Továbbá magyarázatot kaptunk arra, hogy a Kádártaihalastóba percenként bekerülő 2-3000 liter víz a tó szintjének beállása után hogyan távozik abból, hiszen a túlfolyó csatornát a vízszint nem éri el /csak árvíz esetén/ és a tó felületének megfelelő nyári párolgás sincs olyan mértékű, hogy a vízszint egyensúlyát fenntartsa. A tó vizének megcsapolása a betápláláshoz hasonlóan, rejtett módon, felszín alatti vízáramlási pályákon történik. A Kádártai-halastó víztükre megegyezik a helynek megfelelő karsztvíztükörrel, azaz 195,3 m tengerszint feletti magasságban van. Az egykori murvabánya tehát aláfejtett a karsztvíztükörnek, így a korábban a kőzetrésekben áramló karsztvíz nyílt felületté változott. A karsztvíz dinamikus stabilitását egyrészt a forrásbarlang és a Tópartiforrások, a vízalatti források, másrészt a felszín alatti pályákon kiáramló víz mutatja.

Forrásadatok Végső összegzésként megállapíthatjuk, hogy a Kádártai-forrásbarlang vize a Gelemérifennsík nori dolomitrétegei alatt elhelyezkedő főkarsztvízből származik, melyet a

Hamarászó-völgy tengelyétől 60-70 m-rel nyugatabbra levő ún. III. számú felszín alatti áramlási pálya vezet a barlangi forrásokhoz.

A Kádártai-halastó vízrajza, a hidrográfiai felvételt Bubics István és Eszterhás István készítette Szerkesztette Eszterhás István az EORT 1:10.000-es térkép felhasználásával

A BARLANG ÉLŐVILÁGA A nagyjából másfél évtizede keletkezett Kádártai-forrásbarlangban 1993. nyarán az üreg méretéhez képest már viszonylag gazdag élővilágot regisztrálhattunk. Az erős vízfolyással, 100 %-os páratartalommal, félhomályos világítással és 11,5 °C-os

hőmérséklettel rendelkező barlangba az ilyen miliőt kedvelő élővilág pionírjai már betelepedtek. Növényekkel a bejárat közelében találkozhatunk. Legbeljebb, egészen a bal oldali oldalágig a nedves falakat hártyaszerűen borító zöldalgák jutottak. A bal oldali első oldalág bejárat felőli oldalfalán az áramló vízben ligetmoha elágazó, üdezöld 3-4 cm-es fürtjei ringatóznak. Köztük meg-megbújnak a hidegvizű forrásokat kedvelő bolharákok. A bal oldali első oldalág belső oldalának vízfelszín feletti nedves falát pedig érmoha borítja. Ez apróbb termetű /2-3 mm/ az előbbitől és nem ágazik el. Színe a ligetmoháétól szürkébb, mert a falakon fátyolszerűen leszivárgó vízből mész rakódik a növényekre. Itt szemlélhetjük a mésztufa keletkezésének első fázisát. A növények többsége már merev, kemény a rájuk és közéjük telepedett mésztől. A meszesedő érmohák között is találtunk állatot, nevezetesen egy árvaszúnyog lárváját. Zöld bélcsatornája arra utal hogy búvóhelyén szokott étkezni is. A már eddig is említett állatokon kívül találtunk még a barlangban karimás ikerszelvényest, ami véletlenszerűen kerülhetett az üregbe, mert nem különösen kedveli az itt kínált környezetet. Sokkal inkább kötődnek a párás félhomályos barlanghoz a szúnyogok. Közülük négy faj számos egyedét észleltük, úgymint: gyötrő szúnyogot, dalos szúnyogot, gombaszúnyogot és kifejlett árvaszúnyogot. A gyötrő szúnyog vízpartokon közönséges, emberen, melegvérű állatokon viszkető pörsenések jelzik nőstényeik táplálkozási szokását. A dalos szúnyogok majdnem hasonlóan közismertek, ők azok „akik” a pincék ártatlan /nem csípő/ zümmögő kórusát adják ősszel-télen. A gombaszúnyogoknak igen sok faja van, megkülönböztetni azokat csak alaposan jártas szakember tudja, így maradjunk csak annyiban, hogy van gombaszúnyog is a barlangban. Az árvaszúnyog lárváját már említettük, de találtunk a barlang mennyezetén szép tollas csápú imágót is. Az árvaszúnyogok is népes nemzetséget alkotnak, egyes fajaik igen érzékenyen kötődnek a vizek pH-értékéhez. Ezért egy-egy faj elterjedése utal a különböző vizek minőségére. Hát, hogy a mi árvaszúnyogunk pontosan melyik fajhoz tartozik azt nem sikerült meghatározni, de azt ismerjük, hogy a forrásbarlang vize 7,1 pH-értékű. Továbbá két fajhoz tartozó pókokat is találtunk a barlang mennyezetén, nyilván az előbb említett szúnyogok populációját tizedelik. Mindkét faj, az állaspókok és a zugpókok is kedvelik a párás, árnyékos helyeket, gyakorlatilag a vízhez, vízközelhez kötött állatok. Barlangban való előfordulásuk ezért nem váratlan. Taxonómiai rendben a következő élőlények fordulnak elő: Növények: 1. fürtös zöldmoszat /Pleurococcus vulgaris/ 2. lápi ligetmoha /Mnium seligeri/ 3. érmoha /Philontis culcarea/ Állatok: 1. közönséges bolharák /Gammarus fossarum/ 2. karimás ikerszelvényes /Polydesmus complantus/ 3. gyötrő szúnyog /Aedes vexanus/ 4. dalos szúnyog /Culex pipiens/ 5. gombaszúnyog féle /Mycetophilia sp./ 6. árvaszúnyog féle /Chironomus sp./ - az előbbi lárvája /Chir. nymfa/ 7. közönséges állaspók /Tentragantha extensa/ 8. hegyi zugpók /Tegenaria ferruginea/

A TÁJ ÉS A BARLANG JELENTŐSÉGE, VÉDELME Előbb a barlangot magábafoglaló táj védelméről szólnánk. A századelőn és azt megelőzően birkalegelőként hasznosították a gyérfüvű, alacsony fennsíkot, ahol kitűnő itatóhelynek kínálkozott a számos forrás. Aztán katonai gyakorlótér lett belőle, legutóbb a hazánkban „ideiglenesen tartózkodó” szovjet Vörös Hadsereg harckocsizói használták vagy 30 éven át. Ők építették az ún. Nagy-Tankmosót a Hamarászó-völgy elgátolásával. A márgás rétegek mentén a völgyzáró gát mögött egy kb. 350 m hosszú, átlagosan 50 m széles, 6-8 m mély mesterséges tó lett. Ebben gyakorolták a harckocsik vízalatti átkelését. Ettől északkeletre a kedvezőtlenebb geológiai viszonyok miatt egy szerényebb méretű mesterséges tó sikeredett csak, a Kis-Tankmosó. A két völgyzáró gát mögötti tó végül is kedvezően változtatta a fennsík képét. Az egykori gyakorlótér széthagyott vegyes szemete /gépalkatrészek, huzalok, építési törmelék, ruhaneműk/ azonban lehangoló látványt nyújt. Kádárta szomszédságában egykor művelt murvabányáról, melynek gödrében ma halastó van és partján található a Kádártai-forrásbarlang, az előzőekben bőven szóltunk. A felső, ma is működő murvabánya talpszintje a 210 m körül van, mintegy 12-13 m-rel a karsztvíztükör felett. Ennél különösen indokolt odafigyelni, hogy a bányaművelés során ne történjen szennyeződés /olaj, vegyszer stb./, illetve a bánya ne fejtsen bele a karsztvíztükörbe. Környezetvédelmileg igen veszélyes, hogy dél felől, a murvabánya 8-as útra kivezető üzemi útjától nyugatra, az üzemúttal párhuzamosan egy „zárt” szennyvízcsatorna vezet Kádártára. A „zártság” annyit jelent, hogy nagyjából 2 m mélyre süllyesztett betongyűrűkből álló cső, 50 m-enként felszínre nyíló, alig fedett aknákkal vezeti a „bizonytalan eredetű” szennyvizet a Sédbe. Hogy e léből mennyi szivárog le a közeli karsztvízbe azt csak sejteni lehet. A másik feltűnő környezeti ártalom a Kása-völgy 234,1 pontja közelében levő, nagyjából 100 x 50 m-es szörnyen bűzlő trágyatelep. A Kása-völgy abban a lokális törésvonalban van, amely a legtöbb vizet csapolja meg a vízműbe foglalt Kádártai-források által. Tehát, e törés által vezetve óhatatlan, hogy trágyalé ne keveredjen a Kádártai-források vizével. Másrészt a trágyatelep alatt 30-35 m-re van a főkarsztvíz tükre, amelyhez szintén minden bizonnyal jut a trágyaléből. Aztán egy falusi kommunális hulladékot tartalmazó /20 x 30 m-es/ betemetett szemétgödröt is észleltünk Kádárta délkeleti határában /vö: a Kádártai-halastó vízrajza c. térkép/. Ennek „nedveit” a VIII. számú felszín alatti vízáramlási pálya vezeti a Kádártaihalastóba. A halastó partján található Kádártai-forrásbarlang jelentős képződménye a tájnak. Egy igen fiatal és rendkívül gyorsan fejlődő barlang. Szinte szemünk előtt, a gyorsított filmekhez hasonlón játszódik le az eróziós barlangkeletkezés folyamata. Kicsinysége ellenére is tulajdonképp az egész Bakony egyetlen aktív patakos forrásbarlangja. A barlangban levő források a főkarsztvizet csapolják meg, így egyenlőre még egészséges, tiszta karsztvizet hoznak a felszínre. A Kádártai-forrásbarlang bekerített területen, a horgászszövetség embereinek megnyugtató védelme alatt áll. A barlangból kifolyó patak a horgászok ivóvízvételi helye, tehát az ő érdekük is a „vízbázis” minél jobb megőrzése. A gond inkább abból adódik, hogy az előbb említettek miatt esetleg szennyeződhet a barlangi patak vize is, másrészt viszont az üreg természetes fejlődése miatt a barlang bejáratközeli része felszakadozhat, rövidítve a barlangot, növelve az előterében levő horhos hosszát. E várható felszakadás megelőzésére a barlangszáj betonnal történő megerősítésére, kiépítésére tennénk javaslatot. A kiépítés során zsaluzott technológiával boltíves bejáratot kéne készíteni, ami részben belemélyedne a barlang murvás falába és a mögöttes, illetve a felül lévő területeket megtartaná. /vö: a kiépítési terv rajza/. Egyúttal járdát és lépcsőt is lehetne a barlang előterébe

készíteni a könnyebb és veszélytelenebb megközelítés végett. A boltíves bejárati nyílást akár egy többnyire nyitva tartott, csinos rácsos kiskapuval is lehetne dekorálni /a bezárásnak úgy sincs egyenlőre jelentősége/.

A Kádártai-forrásbarlang bejáratának kiépítési terve Készítette: Eszterhás István 1993. IX. 18-án A fenti kiépítési elképzelés anyagszükséglete:

8 zsák /4 q/ cement, 6 m bélésfa, 10 m zsaluzó deszka, 2 m2 funér lemez, 20 l gyorsító betonadalék, 8 m betonacél /10 mm átmérőjű/, - ajtófüggesztő vasak, - ajtó kovácsolt vasból Szerszám- és eszközkészlet: 1 benzinmotoros betonkeverő 1 talicska 1 köműves láda - fém- és fafűrész, fejsze, kapcsok - lapátok, kapák, csákány - kalapácsok, fogók, kőfaragó vésők - kőműves szerszámok, szegek stb. Fuvardíj: 1 kisteherautó /Veszprém-Kádárta útvonalon oda-vissza 2-szer, max. 30 km/ Munkadíj: 1 fő barlangi statikát is értő irányító, vezető /MTESz listáján szereplő szakértő/ 1 fő vasbeton-szereléshez is értő kőműve 1 fő segédmunkás körül-belül 2 napi tevékenysége. A fenti felsorolást egyenlőre ármegjelölés nélkül adjuk, mert az árak oly gyorsan változnak /emelkednek/, hogy egy esetleg fél évvel későbbi kivitelezés akár 20-50 %-os árváltozást is jelenthet. IRODALOMJEGYZÉK BENDEFY L./1967/: A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti vonatkozásai - Bakony természettudományi kutatásának eredményei IV. köt. Veszprém p.108 DETRE-PEREGI-RAINCSÁK /1979/: Kádártai ladini-alsókarni szelvény - MÁFI Évi Jelentése 1977-ről Budapest p. 185-201 ESZTERHÁS I. /1991/: Kataszterezés a Keleti-Bakonyban – kézirat az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyvében, Csőszpuszta, megtalálható az MKBT és BI adattárában JUHÁSZ Á. /1987/: Évmilliók emlékei - Gondolat Kiadó Budapest p. 355 KESSLER H. /1959/: Az országos forrásnyilvántartás - VITUKI tanulm. és kut. eredm. 7. köt. Budapest LACKÓ D. /1911/: Veszprém városának és tágabb környékének geológiai leírása - A Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei I. köt. Budapest p. 1-190 /200/ RÓMER F. /1860/: A Bakony /természeti és régészeti vázlat/ nyomtatott Sauervin Gézánál Győrött p. 7 és 141. TAEGER H. /1936/: A Bakony regionális geológiája – Geologica Hungarica Ser. 6. Budapest VENDL A. /1930/: A balatonmenti werfeni rétegek vízbőségéről Hidr. Közl. 10. kötet Budapest p.101-109

VENKOVITS I./1952/: A Bakony-hegység forráskatasztere – kézirat, MÁFI adattára Budapest

Eszterhás István BARLANGKATASZTEREZŐ TEREPBEJÁRÁS HAJMÁSKÉR KÖRNYÉKÉN Kádártai kutatásaink közben volt időnk arra, hogy Hajmáskér környékére is tegyünk szpeleológiai kirándulásokat. Ezen alkalmak során az EORT 10000-es térképen „barlanggyanús” részeknek mutatkozó helyeket felkerestük és ha nem is teljes alapossággal, de a lehetőségekhez képest lelkiismeretesen átvizsgáljuk azokat. Jártunk a Szingaraszó-völgy alsó szakaszában, az Ótott-hegy egykori kőfejtőiben, a Látó-hegyen és a Séd Kádárta Hajmáskér közötti szakaszának jobb parti szikláin. SZINGARASZÓ-VÖLGY A Hagyma-tetőtől délkelet felé, Hajmáskér irányába ereszkedik le a Szingaraszó-völgy /a 4422-es barlangkataszteri területen/. A falu határától 800 m-rel nyugatra a gyulafirátóti útból ágazik ki az a murvás földút, amelyen megközelíthetjük a völgy alsó szurdokszerű sziklás szakaszát. Kőzetét tekintve meglehetősen egyhangú a völgykörnyék, mert körülötte mindenütt csak nori fődolomitot találunk. A kőzet vastagsága többszáz m is lehet /LACKÓ 1911/, általános dőlése pedig 10-20° közötti értéket mutat északnyugat felé. A helyszínen csak a Szingaraszó- és a Hagyma-völgy összetorkollásánál jelentkező sziklafalakat tudtuk átnézni. Ez egy íves, mintegy 200 m hosszú, 15-20 m magas szabdalt fal, benne barlangot nem találtunk, de megcsodálhattuk igen szépformájú szikláit. A Hagymavölgy betorkollásától a térképen észak felé jelzett völgyoldali sziklafalat már nem járhattuk be, mert azt többszörös kerítés zárja el a látogatók elől. A kerítésen belül őrtornyok látszanak és kutyacsaholás hallatszik ki. Nyilván katonai területtel van dolgunk. ÓTOTT-HEGY A Szingaraszó- és az Aszó-völgy között van a hajmáskéri Ótott-hegy /szintén a 4422-es barlangkataszteri területen/. Ezt a legutóbbi időkig a Hajmáskéren állomásozó szovjet Vörös Hadsereg gyakorlótérként használta. Az Ótott-hegy déli kiemelkedésén, közvetlenül a falu házainak szomszédságában kőfejtő gödröket jelöl a 10000-es térkép. E rész is teljes egészében nori fődolomitból áll, hasonló dőléssel, mint az előbb említettek. A templom melletti kis közön juthatunk a bányagödrökkel szabdalt domb déli oldalába. A látvány lehangoló volt. A felhagyott bányagödrök többé-kevésbé vegyes szeméttel /autóroncsok, üvegcserép, matracok, háztartási gépek maradványai, konyhaszemét stb./ vannak beszórva, de jut a szemétből a gödrök közti magasabb sík területekre is. A köz folytatásában levő „autóösvény” bal oldalában /nyugatra/, a faluszéltől kb. 50 mre levő szemetes bányagödörben két mesterséges üreget észleltünk. Mindkettőnek 1 m körüli magas, betonnal kiépített bejárata van. Nagyjából vízszintes járatuk kb. 5-6 m hosszú, szélességük 70-80 cm, magasságuk kb. 1 - 1,20 m. A délebbre levő üregnek egy elágazása is van. Falaikon látszanak azoknak a kéziszerszámoknak a nyomai, amelyekkel faragták őket. Falfelületük kormos, aljukat vastagon borítja szemét. Valószínűleg a hadsereg emberei készítették, ugyanis bunkerek. Az „autóösvénytől” jobbra, egy kicsit távolabb lévő bányagödörben pedig egy függőleges robbantott aknát észleltünk, amelyet egy orrára állított autóbuszroncs tölt ki.

Andrej-barlang, Hajmáskér, Séd-völgy Felmérte Eszterhás István, Gönczöl Imre, Gönczöl Iné 1993. augusztus 21-én tfm. 179 m A barlang hossza 5,00 m, magassága 1,75 m, mérték 1:50

LÁTÓ-HEGY Hajmáskértől délre a sólyi út /a 8-as útra a benzinkútnál torkolló/ nyugati oldalában emelkedik a Berekalja különálló rögdarabja, a Látó-hegy /138 m/. Északnyugatról és keletről a Séd öleli körül, déli határát a Veszprémi-törés jelöli ki. /E táj már a 4464-es barlangkataszteri területhez tartozik. Földtanilag lényegesen bonyolultabb, mint a korábban bemutatott helyek. A Veszprémi-töréstől délre fődolomit található 30 °-os délkeleti dőléssel. A csúszásnyomokat is mutató töréstől északra, közvetlenül a fődolomittal érintkezve werfeni

dolomit van, ellenkező - 35 °-os északnyugati dőléssel, ennek fedőjében pedig következik észak felé a werfeni lemezes mészkő, majd a megyehegyi dolomit, aztán a tridentinus mészkő és a Séd felőli letörésben a füredi mészkő is. Ha Hajmáskérről haladunk a sólyi úton dél felé, akkor a Séd fölötti hídról jobbra, előre, a Látó-hegy északkelet felé néző sziklafalában már vagy 200 m-ről láthatjuk az Andrej-barlangot. A hídon túl, a hegyláb mentén, a Séd partján közelíthetjük meg a barlangot, ami a lépcsőzetes sziklafal felső harmadában, mintegy 8 m-es relatív magasságban /tengerszint feletti magassága 179 m/ van. A magasságánál szélesebb szája északkelet felé néz. A bejárat mögött egyetlen, de középütt kissé befűződött fülke van. Ennek végpontjából jobbra még egy lejtős eltömődött bemélyedés következik. A barlang összhossza pontosan 5, 00 m, magassága a bejáratnál 1,05 m, középen 1,75 m, majd meredeken alacsonyodik. A bejárattal párhuzamosan két törés halad át a barlang fülkéjén, amelynek mennyezetén jól követhetők és az oldalfalakba is hasadékszerűen bemélyednek. Falait és mennyezetét rögös anissusi kurú megyehegyi dolomit alkotja, alján /nem megbecsülhető vastagságban/ poros dolomitmurva található. Ásványi képződményeket nem találtunk a barlangban. A barlang előtti sziklafalon és magában a barlang fülkéjében is mintegy 30 cm-es magasságú cirillbetűs feliratok vannak. A sziklafalon a következő feliratok: AA, AKИM, ДMБ, 83, ΛETO. A barlang fülkéjében pedig: AHДPEЙ, AKNM, ДMБ, OCT:, IO, CYTYK, AA, KA. Bizonyára a közelmúltban még a környéken „portyázó” szovjet katonák néhányától származik az írás. Egyébként e messziről is jól látható feliratok után adtuk a barlangnak a nevét. A barlang képződését nem sikerült tisztázni, de az nyilvánvaló, hogy a sziklafal szélével párhuzamos töréseknek van szpeleogenetikai szerepe.

SÉD-PARTI-SZIKLAFAL Kádártától Hajmáskérig a Séd széles asszimetrikus völgyben folyik /a 4464-es barlangkataszteri területen/. A völgy északi oldala fokozatosan alacsonyodó, déli oldala pedig többnyire meredek fallal szakad la az ez oldalról határoló fennsíkból. A látványos sziklafal Kádártától /a központtól/ 2 km-rel keletebbre kezdődik és tart Hajmáskér nyugati széléig. A nagyjából 2 km hosszú képződményt 20-25 m magas, börcökkel csipkézett, kisebb hasadékvölgyekkel tagolt sziklafal alkotja. A sziklafal voltaképp a Veszprémi-törés paralell vetőinek mentén alakult ki. Több helyen megfigyelhetünk a sziklákon a tektonikai erőktől származó deformálódást /csúszásnyom, morzsolódás, breccsásodás/ és az általános dőlésviszonyoktól merőben eltérő réteghelyzeteket. A sziklafal fő vonulatát nori fődolomit képezi, de az észak felé kitüremkedő részeken alsó és középső triász rétegek, sőt a kádártai végen pliocén édesvizi mészkő is előfordul. A sziklafal teljes bejárására már nem volt időnk, inkább a nyugati részeket néztük csak alaposan át. Itt barlangot nem találtunk, csupán kisebb ereszeket és aknaszerű hasadékokat. HAJMÁSKÉR EDDIG MEGISMERT BARLANGJAI A 4422-es barlangkataszteri területhez tartozó részen: 1. Malom-völgyi-odú 4/+1 m 2. Malom-völgyi-sziklaüreg 8,5/+1,5 m 3. Malom-völgyi-barlang 13/+2 m 4. Apszis-barlang 5,5/+1 m 5. Kesztyűs-barlang 5/+1,5 m

6. Ámos-hegyi-barlang 11/+1 m - Ótott-hegyi Déli-bunker kb.5/+1 m - Ótott-hegyi Északi-bunker kb.5/+1 m - Ótott-hegyi-autóbuszos-akna kb.3/-8 m Az utóbbi három üreg mesterséges! A 4464-es barlangkataszteri területhez tartozó részen: 7. Andrej-barlang 5/+1,7 m IRODALOMJEGYZÉK BENDEFY L. /1967/: A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti vonatkozásai - A Bakony természettudományi kutatásának eredményei IV. köt. Veszprém p.57-67 ESZTERHÁS I. /1991/: Kataszterezés a Keleti-Bakonyban - kézirat. LACKÓ D. /1911/: Veszprém városának és tágabb környezetének geológiai leírása - a Balaton tud. kut. eredm. I.köt. Bp

Eszterhás István A BUDALIGETI-BAZALTOS-BARLANG Hazánk egyik igen érdekes barlangjáról kívánunk vázlatos ismertetést adni. Vázlatosat, mert egyrészt csak egyetlen rövid látogatás során megismertekről számolhatunk be, másrészt pedig a barlang jelenleg bejárható része várhatóan kisebb feltárási munkával megnövelhető. A barlang legegyszerűbben Budapest II. kerületének budaligeti részéről közelíthető meg. A főváros belterületét a Zerind vezér úton hagyjuk el Solymár falu Kerekhegyi telepe felé haladva. A város szélétől mintegy 4-500 m-re az aszfaltútból balra /délnyugatra/ elhanyagolt üzemút vezet az erdőn át a Kálvária-domb /388 m/ felhagyott mészkőbányájához. Közigazgatásilag e terület már Solymárhoz tartozik, barlangkataszterileg pedig a 4772-es területen van. Az egykor volt mészkőbányának három egymás melletti udvarában folyt a triász mészkő kitermelése. Az északi udvar a legnagyobb. Ennek a falában több karsztos barlang is feltárult. Ezek közül jelenleg egy üreg járható, a többiek részben beomlottak, illetve a kőtörmelék betemette azokat. A bányaudvart nyugatról övező fal felső részét nem mészkőféleségek alkotják, hanem bazalt. Bazalt a Budai-hegységben? - Ez előbb meglepetésként hatott, majd szerfelett kíváncsivá tett. Az első erről szóló híreket Molnár Lászlónétől hallottuk, majd az ő közvetítésével jutottunk azokhoz a kispéldányszámú, alig fellelhető angol nyelvű beszámolókhoz /vö. irodalomjegyzék/, melyek a budai bazaltelőfordulásról szólnak, végül ő kalauzolt el a helyszínre. – Mindezekért ez írás kapcsán is szeretnénk köszönetet mondani. A bazaltnak a Budai-hegységben való előfordulásáról nagyjából tíz éve van ismeret /HORVÁTH-ODOR 1984, DOBOSI-HORVÁTH 1988, EMBEY-DOBOSI-NOSKE-ÁRVA 1989/. Ez mint intruzió jelentkezik a triász mészkőben. A bánya területén több helyen is tapasztalható, nemcsak az említett nyugati fal felső részén dejk-szerűen, hanem kisebbnagyobb tömzsökként a bányaudvarok falainak más részein, sőt a középső bányaudvar barlangjában, a Budaligeti-bazaltos-barlangban is. Porladó, széteső labdányi /5-20 cm átmérőjű/ rögöket a bányában és annak környékén elszórtan szintén találhatunk. A bazalt kora K/Ar módszerrel 57,9+-2,2 millió évesnek lett meghatározva /EMBEY-DOBOSINOSKE-ÁRVA 1989/. Ezt sztratografikusan alátámasztani látszik, hogy a bazaltdejk tetején lévő kisebb katlanban bauxitos anyag halmozódott fel. A budaligeti /pontosabban solymári/

bazaltnak eddigi vizsgálatai elsősorban petrográfiai jellegűek voltak, melyek során tisztázták összetételét, kristályszerkezeteit, minőségi besorolását stb. Ezekből röviden csak annyit emelnénk ki, hogy egy viszonylag magas Ni- és Cr-tartalmú alkáli olivin bazalt, melynek kristályformái a keletkezéskori hatalmas nyomásra utalnak.

Budaligeti-bazaltos-barlang vázlata, Solymár, Kálvária-domb A kréta korban szárazulati felszínt alkotó triász mészkő közé préselődött be a bazalt, mely erőteljes nyomásával és magas hőmérsékletével többé-kevésbé átalakította a vele érintkezésben levő mészkövet különös metamorf zónákat alakítva. A felszínre, vagy felszínközelbe került vulkanit az egykori karsztfelszínen is metamorfizált vöröses, bauxitos mészkőgyöngyöket égetve /ragasztva/ a kőzetfelszínre. E metamorf kőzetek és felszíni formajegyek már utalnak a közeli vulkáni intruzióra.

A Budaligeti-bazaltos-barlang, mint már említettük, a középső bányaudvar nyugati falának aljában, a törmeléklejtő tetején nyílik. Valószínűleg a kőbányászás során tárult fel. A nagyjából 1,5 m széles és 1 m magas bejáratát egy lépcsős letörés után enyhén lejtő és egyre alacsonyodó folyosó követi. E főágnak tekinthető részből jobbra, fölfelé és balra, szintesen egy-egy fülszerű, íves folyosó indul a bejárat közelében, majd néhány m után, beljebb visszatorkollik abba. Az oldalágak visszatorkollásának környékén találjuk a barlang alján és oldalfalán az enyhén málló, rozsdavöröses bazaltfelszínt. A barlang ma ismert, kb. 10 m-es részének nagyobb hányada triász mészkőben alakult. Mindössze csak egy kb. 1,5 - 2 m2-nyi felület áll bazaltból, melynek szomszédságában metamorfizálódott a mészkő. A barlang alját laza poros-köves törmelék alkotja. Az oldalágak visszatorkollásának környékén a főág alja kibontható törmelékdugó, melynek eltávolításával az üregrendszer további részei válnak majd hozzáférhetővé. A Budaligeti-bazaltos-barlang jelentősége ritkaságszámba menő mivoltából adódik. Az általánosan ismert karsztos, hévizes barlangvidéken kakukktojásnak számít egy alig jegyzett bazaltos barlang. Különleges a barlangot magábafoglaló eltérő keletkezésű kőzetek egymásmellettisége, egymásra való hatása. A teljes feltárást követően bizonyára még további meglepő dolgokra is számíthatunk. Irodalomjegyzék DOBOSI-HORVÁTH /1988/: High- and low-pressure clinopyroxenes form alkali lamprophyres of the Velence and Buda Mountains, Hungary - N Jb. Min. Abh. 158 /3/ p.241-256 EMBEY-DIETRICH-POULTIDS /1989/: Petrology and geochemistry of periodite xenolits in alkali basalts form the Transdanubian Volcanic Region, West-Hungary - J Petrol. 30. p. 79-105 EMBEY-DOBOSI-NOSKE-ÁRVA /1989/: Petrology of a New Basalt Occurrence in Hungary - Minerology and Petrology 40. J. by Springer Verlag Wien p. 183-196 HORVÁTH-ÓDOR /1984/: Alkaline ultrabasic rocks and associat silicocarbonatites in the NE part of the Transdanubian Mts. /Hungary/ - Mineralia Slov. 16. p. 115-119

A TOKAJI-HEGYSÉG BARLANGJAI II. RÉSZ A szerzői munkaközösség: Eszterhás István, Gönczöl Imre, Grosz Imre, Gyurman Csaba, Schäfer István Zsolt, Szablyár Péter, Szabó Géza, Szarka Gyula, Szász Noémi RÉSZTARTALOMJEGYZÉK Eszterhás István: A IX. Vulkánszpeleológiai Tábor tevékenysége Eszterhás István: A Tokaji-hegység 1993-ban újonnan megismert barlangjai

Szablyár Péter: Az újrafeltárt Arany-barlang Gönczöl Imre: Észrevétel a Boldog-kő és barlangja leírásához Gönczöl Imre: Erdőbényefürdő tárója Gönczöl Imre: Béla-barlang Gönczöl Imre: Tájolóval való térképezés hibái vulkanikus kőzetekben Eszterhás István: A sárospataki Mandulás és barlangjai Gönczöl Imre: A Ligetmajori-táró Eszterhás István: A Bagoly-kő és barlangjai Szarka Gyula: A farkas-dombi Kőkapu és barlangjai Gönczöl Imre: A Gergely-hegyi-barlang Szabó Géza: A Mikházi-tető és barlangjai Szarka Gyula: A Nagy-Amadé-hegy és barlangjai Szarka Gyula: A Péter László-völgy és barlangjai Szarka Gyula: A Sárkány-törés-völgy és barlangjai Grosz Imre: A Bagoly-bérc újabb barlangja Eszterhás István: A Nagy-Bekecs-kőszál és barlangjai Szász Noémi: A Nagy-Oldal-tető és barlangjai Szász Noémi: A Szivaszkála-csúcs és barlangjai - A Tokár-tető és barlangjai - A Laczkó-hegy és barlangjai - Az Emberkő-hegy és barlangjai Szász Noémi: A Gyaka-lyuk-tető és barlangjai - A Hosszú-kő és barlangjai - A Holló-kő és barlangjai - A Nagy-Szár-kő és barlangjai Eszterhás István - Grosz Imre: Az Ördög-völgy és barlangjai - A Fenyő-kő, a Nagy-Hemzső, valamint a Tábla-bérc és barlangjai Eszterhás István: A Tokaji-hegység barlangjainak betűrendes mutatója

Eszterhás István A IX. VULKÁNSZPELEOLÓGIAI TÁBOR TEVÉKENYSÉGE 1993. júl. 2-10.

A tábor a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat hosszútávú tudományos tervének 7.5. pontja szerint a Vulkánszpeleológiai Kollektíva szervezésében került megrendezésre. Célunk az előző évben elkezdett - de a terület nagysága és a barlangok magas száma miatt be nem fejezett - barlangkataszterező tevékenység folytatása. Az 1992. évi tevékenységünkről terjedelmes /252 oldal/ beszámolót adtunk 123 /illetve 122/ barlang rövidebb-hosszabb ismertetésével. 1993-ra újabb engedélyt, valamint a rostallói kutatóház használatát kértük a Bükki Nemzeti Parktól. A Karszt és Barlang Alapítványhoz pedig anyagi segítségért folyamodtunk. Mind a nemzeti parktól, mind az alapítványtól az alapvető támogatást megkaptuk, melyet ez úton is köszönünk. A tábori élet költségeit /utazás, élelmezés, egyéni felszerelés stb./ azonban így is a résztvevők saját maguk állták mindennemű befizetés mellőzésével. A tábori tevékenységben minden korábbi hasonló tábor létszámát meghaladóan 58-an vettek részt /aktív barlangkutató viszont csak e nagyszámú társaságnak csak kb. a fele volt/. Táborvezető: Eszterhás István Kutatásirányítók: /4 fő/ Gönczöl Imre, Gyurman Csaba, Schäfer István Zsolt, Szarka Gyula Barlangkutatók: /24 fő/ Csáki Roland, Dénes György, Dénes Györgyné, Ecsődi Zoltán, Gádoros Miklós, Gönczöl Imréné, Gönczöl Tímea, Grosz Ákos, Grosz Imre, Huri Péter, Iharos András, Imre Gábor, Kalicza Tibor, Katapán Ádám, Nagy Csilla, Reinitz Ferenc, Simon Ildikó, Sivó Zsuzsanna, Szabó Andrea, Szabó Géza, Szabó Lénárt, Szász Noémi, Szomorjai Ferenc, Versnitzer Zoltán - Az előbbi három kategória 29 barlangkutatójának összetétele: 11 fő egyéni kut. 5 fő Alba Regia cs. 4 fő Papp Ferenc cs. 2 fő Bakony cs. 2 fő FTSK cs. 2 fő Veszpr.Egy.cs. 2 fő TTE Meteor 1 fő Tatabny.cs. Szimpatizánsok és családtagok: /26 fő/ Bakacsi József, Bakacsi Józsefné, Gádoros Márk, Gádoros Patrik, Kalicza Edina, ifj. Kalicza Tibor, Kalicza Tiborné, Lénárt Ibolya, Reinitz Adrienn, Sándor Eszter, Sándor János, Sándor Szabolcs, Szabó Boglárka, Szabó Emőke, Szabó Kálmán, Szebeni Apoll, Szebeniné J.K. Aranka, Szebeni Villő, Várbíró András, Várbíró Eszter, Várbíró Krisztina, Várbíró Lajos, Winkler Bertrand, Winkler Fabien, Winkler Nándor, Winkler Nándorné Látogatók: /3 fő/ Bak Imre, Baross Gábor, Majoros Zsuzsanna A tábor résztvevői 13 gépkocsival, illetve tömegközlekedési eszközökkel érkeztek. A gépkocsik, pontosabban az igénybevehető autók száma fontos volt, mert a távolabbi területeket ezzel lehetett megközelíteni. Az emberek és az autók aránya: 6 személyre jut 1 autó. E viszonylatból fakadóan minden nap voltak gyalogos brigádok is. Naponta átlagosan 3-4 munkacsoport indult a kataszterező terepbejárásokra és 2-3 csoport pihent, kirándult, illetve adta a táborügyeletet. A viszonylag magas inaktív létszám főként a sok vendég és köztük a 16 gyerek miatt adódott. De ez végül is nem baj, hanem utánpótlásnevelés. Hagy szokják a barlangos miliőt a jövendő barlangkutatásának várományosai. Tevékenységünk során egyrészt visszatértünk az előző évi jelentésben említett, de akkor be nem járt, meg nem talált barlangok felkeresésére, másrészt a térképekről előzetesen kigyűjtött „ígéretes területek”-et vizsgáltuk át eddig ismeretlen barlangokat keresve. A tavaly azonosítatlan maradt 6 barlang közül megtaláltuk az Arany-barlangot, az Erdőbényei-forrásüreget, a Béla-barlang valószínűsíthető romjait. Csupán a fuló-hegyi „elmaradt” három barlangot nem volt módunk megkeresni. Sárospatak határában levő Mandulás egykori kőfejtőjében felmértük a tavaly csak említett Alsó- és Felső barlangot. Kijavítottuk a Regéci vár barlangjának térképét. A legtöbb energiát az „ígéretes területnek” vélt tájak átfésülése kötötte le. Az előzetes térképátvizsgálódások során az 5500-as barlangkataszteri terület /önkényesen kijelölt de természetföldrajzi egységeket alkotó/ 9 körzetében 117 korábban át nem nézett „barlang-

gyanús” helyét tartottuk célszerűnek átvizsgálni. Hát azt már kezdetben illuzórikusnak tartottuk, hogy ily nagyszámú helyet fel tudjunk keresni, fel tudjunk dolgozni. Végül is 47 számításba vett helyet sikerült átvizsgálni és e helyek felében /23 helyen/ találtunk barlangokat, míg a többi szpeleológiailag meddőnek bizonyult. Összesen 89 új eddig ismeretlen barlangot vettünk nyilvántartásba, dolgoztunk fel. A „barlang-gyanús” helyek felkeresése és ezekben az új barlangok megtalálása után részletesen átnéztük az üregeket, mintát vettünk befoglaló kőzetükből, megállapítottuk keletkezésük módját, felmértük kiterjedésüket, helyzetüket és döntő többségükről fénykép is készült. Összesen 90 barlangtérkép lett szerkesztve, valamint 20 kisléptékű, részletes topográfiai térkép /vagy vázlat/ a barlangokkal sűrűn „tűzdelt” területekről. A barlangok feldolgozására mintegy 15 tekercs kisfilmet használtunk fel, valamint 3 kazetta videoszalagot. A hegységben a korábbi ismeretek néhány barlangjával és a Vulkánszpeleológiai Kollektíva két nyári táborának tevékenysége által összesen 211 barlang vált ismertté mintegy 1200 m együttes hosszúságban. E barlangok többsége csupán néhány m-es, alig túl a 2 mesnek elfogadott barlangmérethatáron, de azért akadnak nagyobbak is. A 10 m-es hosszúságot meghaladó barlangok a következők: 1. Arany-barlang /Mély-pataki-völgy/ 50 m 2. Rózsa Sándor-barlang /Kis-Péter-mennykő/ 46 m 3. Regéci vár barlangja /Regéci-várhegy/ 40 m 4. Gradual-barlang /Péter László-völgy/ 32,4 m 5. Nehéz-átjáróbarlang /Nagy-Bekecs-kőszál/ 32 m 6. Telkibányai-jeges-üreg /Nagy-Király-hegy/ 31 m 7. Nagy-barlang /Fuló-hegy/ 24 m 8. Rókás-álbarlang /Nagy-szarvas-kő/ 21 m 9. Kőkapui-átjáró /Farkas-dombi kőkapu/ 16 m 10. Kis-barlang /Fuló-hegy/ 13 m 11. Galériás-hasadékbarlang /Nagy-Bekecs-kőszál/ 12 m 12. Lakóház-barlang /Megyer-hegy/ 12 m 13. Megtört-barlang /Nagy-Péter-mennykő/ 11 m 14. Hasadék-barlang /Kis-Péter-mennykő/ 11 m 15. Rókavár-barlang /Péter László-völgy/ 10 m Az eddig megtalált barlangok háromnegyede a hegység központjában fekvő három község közigazgatási területére esik. Ezek a következők: 1. Regéc 59 barlanggal 2. Fony 53 barlanggal 3. Háromhuta 52 barlanggal A hegység barlangjainak keletkezéséről tavaly tett megállapításaink változatlanok vagyis az, hogy azok többségükben másodlagosan képződött, tömegmozgásos eredetűek, de akadnak oldásos és konzekvencia barlangok és barlangnak tartott mesterséges üregek is. Az idei feldolgozásaink között viszont találtunk szingenetikus keletkezésű lávacsatornát is. A kataszterező tevékenység pihenő napjain kollektívánk tagjai látogatásokat tettek a történelmi és kulturális emlékhelyeken /Sárospatak, Regéc, Gönc, Füzér, Telkibánya, Széphalom, Monok stb./, valamint borászati központokban és ásványlelőhelyeken / Tállya, Tolcsva, Erdőbénye, Arka, Nyíri stb./. Esténként beszélgetésekkel, barlangos filmek nézésével és tábortűzi programmal múlattuk az időt. Mint már az előbbiekből is kitűnik, a tábor egyhetes ideje alatt nem volt elegendő időnk az 1000 km2-es hegység összes „barlanglelőhelyét” felkeresni, így a barlangkataszterező

tevékenységet még mindig nem tekinthetjük befejezettnek. Ezért egy őszi hétvégére mégegyszer visszatértünk, amikoris az erdőbényei Arany-barlang újrafeltárását és dokumentációs munkáit végeztük el. Tervezzük 1994 nyarára egy újabb, immár harmadik tokajihegységbeli barlangkataszterező tábor keretei között a munka folytatását.

A TOKAJI-HEGYSÉG 1993-BAN ÚJONNAN MEGISMERT BARLANGJAI A vulkánszpeleológiai táborok szerepe kiemelkedő a barlangok megismerése tekintetében. A hegység barlangjait felsoroló listák az alábbi barlangszámokat mutatják: Bertalan /1974/ 15 barlang Kordos /1984/ 12 barlang Eszterhás /1989/ 15 barlang Bg.tani Int. /1991/ 14 barlang Eszterhás /1992/* 123 barlang Eszterhás /1993/** 211 barlang *Az 1992 nyarán rendezett VIII. Vulkánszpeleológiai Tábor tevékenysége során a korábban tudott barlangok száma megsokszorozódott, 123-ra növekedett. /Megjegyzendő, hogy ez a szám valójában csak 122 barlangot jelent, mert a legyesbényei Fuló-hegyen 10 barlangot írt le Kuchta Gy., de elnevezésbeli sokszínűség miatt már Bertalan és Kordos is 11 fuló-hegyi barlangról emlékezik meg. Erre a tévedésre csak előző évi jelentésünk készítésének előrehaladott állapotában jöttünk rá, így ott csak utalunk a hibára, de a barlangszám változtatását nem tudtuk megoldani./ **Az 1993-as IX. Vulkánszpeleológiai Tábor további 89 barlangot regisztrált, így az előző évi 122 barlang és az újabb 89 barlang együttesen már 211 barlangot jelent. A következő felsorolás csak az 1993-ban újonnan talált barlangokat tartalmazza. A barlangok az előző évihez hasonlóan, a települések betűrendbe szedett sorrendjében vannak említve kistájak szerint, befoglaló kőzetükkel, méretükkel. ERDŐBÉNYE Mélyvíz-völgy /riolittufa/ 1. Ligetmajori-táró 6,5/+-2 FONY Bagoly-kő a Gergely-hegyen /riodácit habláva/ 2. Őz-eresz 3,1/+1,6 3. Kajla-barlang 6,2/+0,8 4. Hameta-barlang 2,2/+1,4 5. Hárs-barlang 6,3/+2,1 6. Kecske-barlang 4,7/+0,8 7. Anda-barlang 4,3/+0,8 Farkas-dombi Kőkapu /savanyú piroxénandezit/ 8. Kőgombás-lyuk 2,4/+2,1 9. Kőkapui-sziklaeresz 2,1/+2,1 10. Zsebes-barlang 3,5/+3,5 11. Zsebes-feljáró 6,2/+3,3 12. Zsebes-bivak 2,8/+1,1 13. Kőfedeles-hasadék 2,0/+2,8

14. Kőkapui-átjáró 16,3/+3,7 Gergely-hegy csúcsrégió /savanyú piroxénandezit/ 15. Gergely-hegyi-barlang 2,3/+2,8 Mikházi-tető /savanyú piroxénandezit/ 16. Ülőke-barlang 3,0/+3,5 17. Baba-barlang 2,4/+1,5 18. Maldito-barlang 2,3/+2,5 Nagy-Amadé-hegy /savanyú piroxénandezit/ 19. Amadé-sziklaeresz 3,2/+1,1 20. Kőszirti-átjáró 2,4/+1,7 21. Y-fülke 2,5/+2,1 22. Guillotine-barlang 3,3/+2,8 23. Mogyorós-hasadék 3,0/+2,7 24. Kürtős-hasadék 4,8/+3,6 25. Teraszos-fülke 3,1/+1,8 Péter-László völgy /savanyú piroxénandezit/ 26. Rókavár-barlang 10,2/+1,3 27. Darazsas-lyuk 2,2/+1,3 28. Cseresznyés-barlang 4,7/+2,7 29. Graduel-barlang 32,4/+-5,9 Sárkány-törés-völgy /horzsaköves riolit/ 30. Sárkány-lyuk 3,2/+2,8 31. Átjárós-hasadék 2,2/+2,1 32. Lejtős-lyuk 2,0/+1,4 33. Róka-lyuk 5,8/+1,3 34. Kis-Sárkány-lyuk 2,0/+1,3 35. Bükkös-eresz 2,5/+3,2 HÁROMHUTA Bagoly-bérc /riolit habláva/ 36. Kis-fenyő-sziklarepedés 2,2/+1,7 Nagy-Bekecs-kőszál /savanyú piroxénandezit/ 37. Déli-barlang 3,2/+1,2 38. Póklak 2,2/+1,9 39. Nehéz-átjáróbarlang 31,5/+-5,9 40. Vékony-hasadékbarlang 7,7/+3,0 41. Lapos-barlang 4,8/+0,5 42. Macska-lyuk 4,0/+2,3 43. Lejtős-kőfülke 2,4/+2,4 44. Galériás-hasadékbarlang 11,3/+5,5 45. Tető-barlang 3,7/+0,8 Nagy-Oldal-tető /savanyú piroxénandezit/ 46. Mikufüsz-barlang 2,1/+1,6

47. Mimás-barlang 7,3/+0,6 48. Mikkam-barlang 7,0/+0,5 49. Mineleső-barlang 3,0/+0,6 50. Qulan-barlang 3,5/+3,6 Szivaszkála-csúcs /riodácit perlit/ 51. Alaplap-barlang 2,5/+2,5 52. Debibi-barlang 3,0/+1,0 53. Háromtörzsű-fa-barlang 8,7/+1,0 54. Sírbolt-barlang 2,7/+1,7 Tokár-tető /savanyú piroxénandezit/ 55. Tokár-fülke 56. Tokár-körbarlang 57. Tokár-tetői-barlang KISHUTA Lackó-hegy /szürke riolitos perlit/ 58. Avar-barlang 2,5/+0,8 59. Nagykő-barlang 2,6/+0,8 60. Lackó-barlang 2,4/+3,0 NAGYBÓZSVA Emberkő-hegy /áthalmozott riolittufa/ 61. Háromlyukú-barlang 7,5/+0,8 62. Emberkő-barlang 3,9/+2,1 63. Timpanon-barlang 2,8/+0,6 64. Szuhai-kőeresz 2,3/+0,7 NAGYHUTA Gyaka-lyuk-tető /szürke riolitos perlit/ 65. Dusán-barlang 2,6/+1,7 66. Calzón-lyuk 2,0/+0,7 REGÉC Hosszú-kő /savanyú piroxénandezit/ 67. Vadember-barlang 3,2/+3,2 68. Omladékos-barlang 2,2/+2,2 69. Kávéfőző-barlang 3,1/+2,6 70. Magas-barlang 3,4/+5,0 71. Omlett-barlang 4,3/+3,5 72. Atlasz-barlang 4,5/+5,1 73. Esős-barlang 4,3/+2,3 74. Forrás-barlang 4,0/+1,2 Holló-kő /savanyú piroxénandezit/ 75. Balkonos-barlang 4,5/+1,3 76. Elágazó-barlang 4,2/+1,3 77. Kecskedarázs-barlang 3,2/+1,8

Nagy-Szár-kő /savanyú piroxénandezit/ 78. Hétszázas-barlang 5,3/+2,3 79. Szár-kő-barlang 3,1/+1,3 Ördög-völgy /riolit habláva/ 80. Ördög-barlang 2,5/+1,9 81. Málnás-barlang 3,4/+1,4 82. Erdészeti pont-barlang 3,8/+1,8 83. Viszhang-lik 2,6/+0,9 84. Gumimaci-barlang 4,4/-0,5 85. Bicska-lik 2,8/+0,8 TELKIBÁNYA Fenyő-kő /savanyú piroxénandezit/ 86. Rom-barlang 3,5/+1,6 Nagy-Hemzső /savanyú piroxénandezit/ 87. Hemzső-barlang 6,5/+1,9 Tábla-bérc /savanyú piroxénandezit/ 88. Lepke-barlang 6,4/+2,1 89. Kunyhó-barlang 3,1/+-1,4

Szablyár Péter AZ ÚJRAFELTÁRT ARANY-BARLANG

A feltáró akcióra 1993. október 15-17-e között került sor az ECO-2001 Kft. szponzorálásával. Résztvevők voltak: Ecsődi Zoltán, Gönczöl Imre, Kalicza Tibor és Szablyár Péter.

Arany-barlang, Erdőbénye, Mély-pataki-völgy Felmérte Gönczöl Imre 1993. október 17-én. Az üreg bejárt hossza kb. 50 m, magassága 2,20 m. Szerkesztette Eszterhás István. Mérték 1:250

A feltárás bázisa a hajdani bányatáró közelében létesített tábor volt. Első nap a beomlott bejárati szakasz kibontásával és a talpszint süllyesztésével telt el. Ez utóbbi során időnként nagy mennyiségű víz távozott, és a belső üregek levegősödése következtében különös hangjelenségek kísérték a folyamatot. A hajdani bányavágat lecsapolt üregébe 17-én reggel lehetett behatolni, miután a talpsüllyesztés következtében egy 60-80 cm magas szabad szelvény mutatkozott a még mindig visszaduzzadt víz felett. Az újra járhatóvá tett szakasz összhossza kb. 50 m, amelyet két omlás tagol az alábbi három szakaszra: - A bejárati, erősen eliszapolódott szakasz kb. 7 m hosszú. Ez egy omlás következtében feltágult terembe vezet, amelyből egy néhány m2 alapterületű vélhetően robbantószerkamra nyílik /bejáratánál ácsolatmaradványok!/. - Az első omlás törmelékkúpja torlaszolja el a táró folytatását, és egyben visszaduzzasztja az abból kifolyó /szivárgó/ vizet. Ez a szakasz kb. 20 m hosszú, a víz, illetve az iszap mélysége 80-100 cm. Ennek a szakasznak az érdekessége, hogy a falakat és a főtét sűrűn borítják hófehér, függőcseppkő szerű képződmények, ezek átmérője néhány mm-től 100 mm-ig változik. Anyaguk rendkívül puha, képlékeny, érintésre azonnal lehullanak és pépszerűen szétkenődnek, elvesztve eredeti formájukat és nedvességtartalmukat /ennek pH-ja 5-6 közötti/ A képződmények közül néhány - pépszerű állaga ellenére vázszerűen visszaoldódott, némelyiken vöröses-sárga okkeres bevonat található. Anyaguk összetételének megállapítása további vizsgálatokat kíván, röntgendiffrakciós vizsgálatuk eredménye hidroszilikátos eredetre utal, izzított anyaguk a tridimit módosulat jellemzőit mutatta. - A második omlás olyan mértékben duzzasztja vissza a talpvizet, hogy a mögötte lévő járatrészben a főte és a víztükör feletti távolság mindössze 20-25 cm, ezért abba behatolni csak a vízszint további süllyesztése után lehetséges. Ebben a szakaszban a víz tisztának tűnt, az előző szakaszhoz hasonló képződmények nincsenek. A második omlás környezetében az oldalfalakon ércesedés nyomai láthatók /pirit-hintés stb./

Gönczöl Imre ÉSZREVÉTEL A BOLDOG-KŐ ÉS BARLANGJA LEÍRÁSÁHOZ (Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1992 p. 126.) Az általam írt szöveg utal arra, hogy az álbarlang úgy jött létre, hogy a Szfinxnek nevezett szirtből kiszakadt és legurult hatalmas kőtömb a sziklafalnak támaszkodva úgy állt meg, hogy alatta átjárható üreg maradt. Ezt követően bekerült a szövegbe egy megállapítás, miszerint „valószínű keletkezési ideje 1702, a vár lerombolásának alkalma”. Az idézett rész nem tőlem származik, tudtom nélkül került a szövegbe, és azzal nem is értek egyet! A szirten a kőzetbe fúrt lyukakba állított oszlopokhoz erősített palánk védte az oda kijáró őrséget. A palánk az 1678-as felmérés szerint igen rossz állapotban volt. (Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon, Panoráma 1984. p. 78, 82) Amikor I. Lipót leromboltatta a várat (1701-1702), nyilván nem a Szfinxet robbantották fel, hiszen az ott álló rossz palánkot néhány katona vállal is kiboríthatta helyéről… Azt, hogy a Szfinx nem sérült ekkor – és azóta sem – jelzi, hogy az említett palánk cölöplyuksorai jelenleg is láthatók. A várrombolás csak a vár épületeinek lakhatatlanná tételére irányult, és

nem is sikerülhetett túlságosan, hiszen „1715-ben a lőcsei jezsuiták a még ép helyiségekben gabonát tároltak”. (Kiss Gábor, p. 83.) Leírásomban nem foglaltam állást a barlang keletkezésének időpontjáról, mivelhogy erre semmiféle adatunk nincs. Maradhatunk is ennyiben!

Gönczöl Imre ERDŐBÉNYE-FÜRDŐ TÁRÓJA

Az igen szép környezetben lévő Erdőbénye-fürdő egyike volt a zempléni táj azon fürdőinek, amelyeket a hagyomány gyógyfürdőként tart számon, noha ezek a langyos szubtermális vizek sokféle ásványi anyagot tartalmaznak ugyan, de ezek összmennyisége általában kevés. A fürdő ma már nem működik, bár hajdan még vasútállomása is volt.

Erdőbényei-forrásüreg, Erdőbénye, Holt-völgy

Erdőbénye-fürdőt hiába keresnénk a túristatérképeken! Sem a fürdő - a nagyon szép, már a látványával is szinte gyógyító üdülőtelep - sem pedig a hozzá vezető műút a térképeken nem található. A Zempléni-hegység túristakalauza sem említi. Az új, 23. sz. 40 000-es túristatérkép pedig még a Holt-patak nevét is Bényei-patakra változtatta! Mi lehet itt, mi az, ami annyira titkos, hogy még a térképre sem kerülhet fel? ...de még a hozzá vezető út sem! Megtudtuk: a hajdani fürdő most honvédségi üdülő. Nem rakétakilövő, nem speciális kutatóintézet: üdülő! No, hát ezt igazán nem kellene ennyire titkolni... A fürdő vize hajdani nemesfémérc-bánya tárójából jött. A táró bejárata a főépület K-i vége mellett, az egész üdülőtelep ÉK-i oldalán található. A vizet kazánban melegítették fel, és fenyőfa csöveken /!/ juttatták a medencékbe és az üdülő épületeibe. A táróba jelenleg nem lehet bemenni, mert teljesen kitölti a víz. A vizet azért nem használják, mert az idők során egyre agresszívebbé vált. /Fe, H2SO4, stb/ A bányáról Bakos Mihály alezredes úr - az üdülő igazgatója - elmondása alapján annyit tudunk, hogy a bejárat után lépcsőkön kell lemenni, majd két 11 m mély akna következik egymás után. Innen szivattyúzták ki a vizet, amikor még a fürdő működött. Az aknák alatt egy bonyolult járatlabirintus van, beomlott végpontokkal. Az üregrendszer összhossza kb 300 m, de a végponti omlások után még további járatok valószínűsíthetők. A 60-as években kazincbarcikai vizesek kitisztították a bányát, de a vízminőségjavulás nem bizonyult tartósnak. Az igazgató úr elmondta, hogy szeretnék valami módon fürdésre alkalmassá tenni a vizet, bár ennek a módja jelenleg még nem kimunkált. Véleményem szerint a víz agresszívvé válását az okozza, hogy az hosszú ideig pang a bányajáratokban, és a pirites kőzet bomlástermékeitől vassal és szulfáttal telítődik. /Ugyanaz a folyamat, mint amit az októberben újrafeltárt erdőbényei Arany-barlangban tapasztaltunk./ Ha biztosítanák a járatakban lévő víz cserélődését - azaz: intenzíven működtetnék a fürdőt meg lehetne találni azt az optimumot, amikor a víz ásványi anyagokban kellően dús, de még nem agresszív. Mindenesetre nem volna haszontalan felderíteni a teljes üregrendszert, megtalálni a vízbelépési helyeket, megvizsgálni azok vízösszetételét. Érdekes lenne összehasonlítani, hogy a szinte azonos körülmények folytán vajon ebben a bányában is létrejöttek azok a hidroszilikát képződmények, mint amelyeket az Arany-barlangban nagy mennyiségben találtunk? Egy ilyen munkában mi is szívesen részt vennénk!

Gönczöl Imre BÉLA-BARLANG A monoki Ingvár-hegy feltételezett barlangja Az Ingvár-hegy átvizsgálása 1992-ben nem járt eredménnyel. Azóta egy öreg ásványgyűjtőtől olyan információhoz jutottunk, hogy ő tudja, hogy hol az a barlang: a hegynek a tó felőli (ÉK-i) sziklás oldalában van, - esetleg már csak volt… 1993-as táborunk során – július 6-án – újra próbálkoztunk. Először a tó feletti műútról távcsővel szemléltük a hegyet, majd ugyanezt tettük a tóparti földútról is. A hirtelen lezúduló eső Monokra kergetett bennünket, aholis a Dréher-sörözőben vártuk ki az időjárás jobbra fordulását. Közben helyi lakosok mutattak két lyukat – azzal a közfelkiáltással, hogy ez az, amit mi keresünk! …mind a kettő a kastély alatti pincerendszerhez tartozónak bizonyult… A sörözőben egy öreg erdőmunkás elmondta, hogy tényleg volt egy lyuk a hegy sziklás oldalán, gyerekkorukban köveket is dobáltak bele, de az már régen beomlott. Ő a hegy minden méterén járt erdőmunkásként, de szerinte ott egyéb lyuk nem volt.

Visszamentünk a hegyre. A tó felőli meredek, sziklás oldalt az igen erős, viharos szél és a helyenként nagyon sűrű bozót ellenére alaposan átfésültük. A sziklák alját is végigkúsztuk a sűrű bozótban. A dühöngő szélben alig értettük egymás szavát. Ebben a „mutatványban” Gönczöl Imre, Gönczöl Tímea, Grosz Ákos és Grosz Imre vettek részt.

Monok, Ingvár-hegy, Béla-barlang feltételezett romja Egyetlen „barlanggyanús” helyet találtunk: a kettős csúcsú hegy alacsonyabb – 218,2 m-es – csúcsától É-ra kb. 100 m távolságra, 10-12 m-rel a tető pereme alatt, egy sziklafal alján. (Távcsővel nézve is ezt a helyet találtuk gyanúsnak!) A fal kőfülkéjének alja a beomlott, behullott kövek és lösz által eldugult, jelenleg mintegy fél méterre berogyott. Mérete alapján a fülke nem tekinthető barlangnak, ha itt volt a

barlang, az valószínűleg ferdén lefelé tartott. (Emlékezzünk az öreg erdőmunkás szavára: „gyerekkorunkban köveket dobáltunk bele”.) Teljes bizonyossággal nem állíthatjuk, hogy itt volt az Ingvár-barlangja, de eddigi megfigyeléseink szerint ez a legvalószínűbb. Amennyiben a jövőben az eddigieket megdöntő, vagy megerősítő információhoz jutunk, még visszatérünk az Ingvárra.

Gönczöl Imre A TÁJOLÓVAL VALÓ TÉRKÉPEZÉS HIBÁI VULKANIKUS KŐZETBEN /REGÉCI VÁR BARLANGJA/ Az 1992 évi rostallói tábor ideje alatt elvégeztük a Regéci vár barlangjának felmérését. A térkép szerkesztése során meglepetve tapasztaltam, hogy a mérési jegyzőkönyv alapján kiszerkesztett térképen a kút előtt csaknem derékszögű jobb kanyar látható, pedig - helyszíni benyomásaink alapján - nem volt ilyen nagy szögű a törés. Pusztán emlékezet alapján viszont nem módosíthatom a jegyzőkönyvet, így aztán a barlang térképe feltehetően hibásan került a jelentésbe. A hiba okát sejtettük, hiszen már a legelső vulkánszpeleológiai terepmunkánk során - a Tátikán - is tapasztaltuk, hogy a kőzet egyes helyeken jelentősen eltéríti a tájolót. Ott ez nem okozott nagy gondot, hiszen a rövid üregek esetében a Nap állása alapján - óra segítségével meg tudtuk állapítani az égtájak irányát. A Regéci vár barlangjának felmérése előtt is elvégeztem a próbát: a bejáratnál a világos színű riodácit tufa nem térítette el a tájolót... A barlang közepe táján viszont „bejön” a sötét színű, szálban álló kőzet. Ennek hatását a tájolóra akkor nem vizsgáltuk, már csak azért sem, mert egy ilyen anyagú „cső” belsejében voltunk. Az 1993 évi tábor egyik túráján új felmérést végeztünk. Mivel látogatókat kalauzoltunk a barlangban, azok távoztával bentről kifelé kezdtük a mérést, és csak a mellékelt térkép 2. poligonpontjáig, hiszen voltaképpen nekünk csak a jobb kanyarral volt „nézeteltérésünk”. Az eredményt a térképen a szaggatott vonallal rajzolt poligon mutatja. Ez eltér az előző évi - szintén tájolós - mérés folytonos vonallal rajzolt poligonjától. Az eltérés abból adódik, hogy térképezési metódusunk szerint az elől haladó társ a mérőzsinórt kifeszíti, a mérést végző pedig az addig utolsó - tehát kisebb sorszámú - poligonpont közelében méri a kifeszített zsinór irányát. A másodszori mérés bentről kifelé, de hasonló metódus szerint történt, tehát most a mérés a nagyobb sorszámú poligonpont közelében - tehát valószínűleg más vastartalmú kőzetkörnyezetben - történik. Ebből adódik az, hogy a két poligonvonal eltér egymástól, bár mind a kettő mágnestűs tájolóval lett felvéve. Az eltérés éppen a vitatott kanyar környékén a legnagyobb. Kíváncsiságból irányt mértem a tájolóval a 2. és 3. poligonpont között a folyosó mindkét oldalán, a fal mellett, a poligonvonallal párhuzamosan tartott tájolóval. A tájoló a folyosó jobb oldali falánál 12-13 fokkal nagyobb szöget mutatott, mint a bal oldali fal mellett! Ugyanezen túra során a 2. poligonponttól kezdve a tájoló mágnestűjét figyelmen kívül hagyva - a tájolót csak szögmérőként használva - mégegyszer végigmértük a barlangot. Ezen mérés kiszerkesztett eredménye a térképmellékleten pont-vonallal rajzolt poligon. Ez lényegesen eltér a mágnestűs mérések eredményétől, és ez a poligon felel meg legjobban a barlangjárás során szerzett vizuális benyomásnak! Merthogy a szögmérőként használt tájolóval nem lehetett egzakt mérést végezni. /a hiba akár +- 5 fok is lehet/, és mert a mérést csak a 2.-3. pont közötti poligonoldalhoz

viszonyítva - a kanyar környezetére kiterjedően - végeztük el, nem tartom célszerűnek ez alapján új térképet szerkeszteni.

Regéc, Regéci-várhegy, Regéci vár barlangja Felmérte Ecsődi Zoltán, Gönczöl Imre és Gönczöl Tímea Mérték: 1:200 Bár ez a barlang nem nagy méretű, mindössze 40 m hosszú, de a jelentőségét még nem ismerjük. /Gondolok itt a mesterséges beavatkozásra és a kút „rejtélyére”./ Szükségesnek tartom tehát a barlang pontos, optikai szögmérésen alapuló - akár teodolitos - felmerését, már csak azért is, hogy valóságosan lássuk a tájolós mérés lehetőségeit - vagy lehetetlenségeit! - a rapszódikusan váltakozó vastartalmú vulkanikus kőzetekben lévő járatokban.

Eszterhás István A SÁROSPATAKI MANDULÁS ÉS BARLANGJAI A hegység legkeletibb részének egyikén, Sárospatak Újtelep városrészének közvetlen szomszédságában, a Radványi-patak mentén van a Mandulás /150 m/. Sárospatak belvárosából az Eötvös utcán haladjunk kifelé, menjünk át a sorompóval biztosított vasúti síneken, majd forduljunk balra a sínekkel párhuzamos Esze Tamás utcába, innen az első jobbra kiágazó egykori Ságvári utcában, annak a végén találjuk a Mandulást. A Mandulás

savanyú piroxénandezit kúpját valamikor kőbánya fejtette. A bányaudvart jelenleg sportlőtérnek használják. Kérjünk engedélyt a lövészklub vezetőitől, hogy a bekerített bányaudvarból kialakított lőtérre bemehessünk /ha ők nincsenek a helyszínen, úgy a klubépületet megkerülve a hiányos kerítésen átbújhatunk/. Az egykori bányaudvar keleti falának felső részén fölfestett hatalmas „MHSZ” betűk mutatják, hogy jó helyen járunk. A fal déli részén vannak a bányászat által feltárt barlangok.

Tokaji-hegység, Sárospatak, Mandulás barlangjai A Kartográfiai Vállalat 1978-as kiadású várostérképén

Alsó-barlang A fal alján összegyűlt kb. 2 m magas törmeléksáv tetején észak felé néz a szerény méretű barlangocska szája. Az 1,25 m széles, 0,68 m magas barlangszájat egy háromágú kis barlangtér követi. A középső 1,95 m hosszú ág meredeken fölfelé tart, a két szélső ág alig emelkedve vezet befelé nagyjából 1-1 m-t. A bejárat környéke és a két szélső ág alját vastag kőtörmelék borítja, a középső ág minden fala repedezett szálkőben van. Az üregben található jelentős mennyiségű kőtörmelék miatt a barlang keletkezését pontosan nem tudtuk megállapítani. Az biztos, hogy másodlagos keletkezésű, de, hogy tektonikus repedés

megnyílásával, vagy a bányászati aláfejtés átrendeződésével alakult-e, vagy esetleg más tömegmozgásos módon, azt nem tudjuk.

Tokaji-hegység, Sárospatak, Mandulás, Alsó-barlang Felmérte Eszterhás István 1993. július 10-én A barlang összhossza 3,30 m, magassága 0,40 m mérték: 1:25

Felső-barlang Az egykori bányaudvar déli részén, az alapszinttől 13 m-rel magasabban /a fal tetejétől 3,5 m-rel lejjebb/ sötétlik a barlang szája. Megközelíthető alulról óvatos szabad sziklamászással, vagy felülről kötéllel leereszkedve. /A kötélbiztosítás mindenképpen ajánlott!/ Az észak felé néző mandulaformájú barlangnyílás mindössze 42 cm magas, 78 cm széles. A barlangnyílás szelvényével párhuzamos gyűrűs elválás figyelhető meg a bányafalban, mely már utal a barlang szingenetikus keletkezésére. A bejárat után enyhén lejtős csőfolyosón kúszhatunk be mintegy 2,5 m-t. A folyosó még folytatódik, sőt a további

részen melyül is, de az alját borító kőtörmelék miatt nem volt elég tér a továbbhaladásra. A kőtörmelék hagymahéjszerűen vált le a mennyezetről és az oldalfalakról valószínűleg az egykori robbantások hatására. Ahol az eredeti falfelület még megmaradt, mint 2 m-re a bejárattól a bal oldalon, ott narancs színű ásványi bevonat található azon, ez utóbbi szintén a szingenetikus keletkezésre vall. A csőszerű kúszójárat 2,30 m-es pontjánál összeszűkül a folyosó és oldalfalain vízszintes bordakitüremlések lávapárkányra emlékeztetnek. A barlang bejáratának közelében sportfegyverek lövedékei, növényi szálak, toll és bagolyköpet található még. A lőtér gondnokától megtudtuk, hogy néhányszor láttak is baglyot a barlangszájban. Érdemes lenne az üreget a törmeléktől megtisztítani /így további rész is hozzáférhetővé válik/, valamint ásványi bevonatát analizálni.

Sárospatak, Mandulás, Felső-barlang Felmérte Csáki Roland és Szamorjai Ferenc 1993. VII. 10-én A barlang hossza 4,44 m, magassága 0,40 m, mérték 1:50

Gönczöl Imre A LIGETMAJORI-TÁRÓ A táró az erdőbényei templomtól 304 fok irányban 2400 m távolságra van. Az érckutató táró készítésének idejére nincs pontos adatunk, a közeli “Bacsó-ház” lakói szerint ez az ötvenes években történt. A rövid vágat végében erősen bomlott, puha, piritszemcsés kőzet látható, valószínűleg ezt követte a táró.

Erdőbénye, Mélyvíz-völgy, Ligetmajori-táró Felmérte: Ecsődi Zoltán és Gönczöl Imre 1993. VII. 4. Az üreg hossza 6,50 m, magassága kb. 2 m mérték: 1:100 Az erdőbényei útkereszteződéstől Ény felé, az Abaújszántóra vezető műúton kb. 2,5 km-t megtéve elérjük az út nagy kanyarját, amelyben az utat a Mélyvíz-patak É-i – Felső-

ligetből folyó – névtelen oldalága keresztezi. A műúttól D felé, a hídtól kb. 60 m-re, a patak bal oldalán, a patak szintje felett kb. 1,5 m-re találjuk a táró bokrok között rejtőző bejáratát. A táró hossza 5,5 m, szélessége 2,1 m, magassága 1,4 m a víztükör felett. Ottjártunkkor (1993. 07. 04.) nem folyt ki víz a táróból, de abban kb. fél m mélységű víz állott. A Ligetmajori-táró nevet a közeli ásványbánya- és őrlőműről adtuk, de a táró közvetlen közelében a Tsz juhászati telepe van, amelyet a környékbeliek “Bacsó-ház” néven említenek. A táróról az információt a katonai üdülő egyik őre abban a hiszemben adta, hogy az az általunk keresett Arany-barlang. Később megtaláltuk az Arany-barlangot is, de az nem azonos ezzel a táróval. A Ligetmajori-tárónak csupán kataszteri jelentősége van. Eszterhás István A BAGOLY-KŐ ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység legmagasabb hegyének*, a Gergely-hegynek /783,1 m/ a nyugati oldalában 500 m-es tengerszint feletti magasságban van a Bagoly-kő mintegy 200 m hosszú, kb. 25 m magas sziklalépcsője. Megközelíthető jelzés nélküli elhanyagolt erdei szekérutakon Fony, Hejce és a Fehér-kúti erdészház felől. A sztrato jellegű Gergely-hegy legnagyobb tömege savanyú piroxénandezitből áll, ám a Bagoly-kő homokkőszerű struktúrát mutató vörösbarna riodácit habláva. Az udvarokkal, kőszirtekkel tagolt bagoly-kői sziklalépcsőben hat másodlagos keletkezésű barlangot találtunk. Ezeken túl még bizonyára található néhány barlang, mert mi időkorlátok miatt nem tudtuk kellő alapossággal átnézni az egész sziklasort. Őz-eresz A sziklasor déli részén, közel a peremhez található a sziklaeresz. Nyitott fele északnyugat felé néz és belső szögletéből két ferde kürtő nyílik még a külszínre. A két belső oldalfala szálbanálló riodácit hablávából van, mennyezetét egy elmozdult nagy kőtömb alkotja. Alján a földes kőtörmeléket avar borítja. Szélessége kb. 3 m, magassága 1,50 m körüli, befelé 2,10 m-t mélyed. Tőle balra több járhatatlan repedés húzódik a sziklafalba. Előterét és belsejét egy őz használja vackoló helynek. *A turistatérképen legmagasabbnak jelzett Nagy-Milic /894 m/ nem a Tokaji-hegység része, hanem a Szalánci-hegységhez tartozik. Kajla-barlang A sziklasor középső részén, nagyjából középmagasságban egy beöblösödő udvarban található a barlang. Omladéklépcsőn kapaszkodhatunk fel bejáratához. A bejáratot egy „Előtér” követi, melyből északkelet felé egy 3-3,5 m hosszú kúszójárat, dél felé pedig egy hasonló 2 m-es járat indul. A kúszójáratok háromszögszelvényűek, a hegyfelőli falukat szálkő alkotja, a lejtő felőli falukat az előbbiről levált kőszeletek, melyek alsó részükön távolodtak el a szálbanálló résztől, így a járatban felül egy repedést láthatunk, az eltávolodott alsó részeket pedig törmelék és avar töltötte ki. A peremmel párhuzamos törés alkotta posztgenetikus barlang.

A Bagoly-kő barlangjai Szerkesztette Eszterhás István 1993-ban

Hameta-barlang Néhány m-rel lejjebb és északabbra található az előbbi barlangtól ugyanabban a beöblösödésben. Ferde bejárat nagyjából dél felé néz. Hossza 2,20 m, magassága 1,40 m. Nyugati fala szálkő, a keleti egy eredeti helyzetéből elmozdult, támaszkodó nagyobb kőtömb. A belső részen a nyugati fal mentén egy réskürtő nyílik a szabadba. Alját kőtörmelék és málladék alkotja. Valójában egy támaszkodó álbarlang.

Fony, Bagoly-kő, Őz-eresz Felmérte Eszterhás István 1993. július 7-én A barlang hossza 3,10 m, magassága 1,60, Mérték: 1:50 Hárs-barlang A Bagoly-kő legnagyobb és látványában is legérdekesebb barlangja. A sziklasor északi harmadában beöblösödő udvarban található a lépcsőzetes lejtő középmagasságában. 3 m széles, 2 m magas főbejárata nyugat felé néz, mely bejáratból termetes hársfatörzsek hajlanak ki. A barlangüreg befelé enyhén emelkedik, szűkül és alacsonyodik. Oldalfalait és mennyezetét töredezett, de szálbanálló riodácit habláva alkotja, alján kőtörmelékes föld van, valamint a barlang tengelyét kijelölve az előbb említett hárstörzsek fekvő, vastag főgyökere húzódik végig. Az üreg északi végén lejtős kürtő vezet a barlangot magábafoglaló sziklatömb tetejére. A peremre merőleges törés mentén kialakult tektonikus barlang.

Kajla-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993. július 7-én A barlang hossza 6,15 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50 Kecske-barlang A Hárs-barlangtól néhány m-rel északabbra levő nagy sziklatömbök közötti álbarlang. Tulajdonképp egy kétszintes, átjárós ikerbarlang. Déli bejáratai a tágasabbak, az északi végen inkább csak ablakszerű nyílások vannak. Összhossza kb. 5 m. Alját és falait is mély résekkel bíró kőtömbök alkotják. Másodlagos keletkezésű tömbök közti álbarlang. Anda-barlang A sziklasor északi részén egy kőbörc aljában az előbbi barlangtól kb. 20 m-re van a barlang. Voltaképp átjáróbarlang, melynek egy délnyugatra néző, vízszintes bejárata és a túlsó végén egy ferde kürtős kijárata van, továbbá jobbra egy nem járható rés szintén a

felszínre nyílik. Falait szálkő alkotja, alján kőtörmelékes málladék van. Összhossza 4,30 m. Keletkezését tekintve peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Hameta-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993 július 7-én A barlang hossza 2,20 m, magassága 1,40 m Mérték: 1:50

Hárs-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István és Grosz Imre 1993. VII. 7-én A barlang hossza 6,25 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50

Kecske-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 7-én A barlang hossza 4,70 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

Anda-barlang, Fony, Bagoly-kő Felmérte Eszterhás István 1993 július 7-én A barlang hossza 4,30 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

Szarka Gyula A FARKAS-DOMBI KŐKAPU ÉS BARLANGJAI A hegység nyugati részén, az Amadé-hegycsoportban található a 671 m magas Farkasdomb. Ennek a délkeleti lábánál, kb. 650 m-es magasságban van a Kőkapunak nevezett sziklasor. A sziklák savanyú piroxénandezitből állnak. Megközelíthető a Fehérkúti erdészháztól előbb kelet, majd északkelet felé a jelzés nélküli szekérúton mintegy 1200 métert haladva. /Vigyázat, a Rivnyák-tanyánál azért térjünk északra!/ A sziklasorban hét posztgenetikus barlangot találtunk, ezek északról dél felé sorolva a következők:

A Farkas-dombi Kőkapu barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette Szarka Gyula 1993-ban. Kőgombás-lyuk A Kőkapu-sziklasornak északkeleti végénél egy alacsony /3-4 m-es/ sziklatömbben található a Kőgombás-lyuk. A 2,4 m hosszú, 2,1 m magas barlangjárat közelítőleg nyugati irányba tart. A barlang alja kifelé lejt, első részében aprószemű kőtörmelék adja a kitöltődést, beljebb pedig összeékelődött sziklák. E végponti sziklarakás a bejárat felől nézve gombára emlékeztet. A peremre merőleges törés mentén képződött tektonikus barlang. Kőkapui-sziklaeresz Az előbbi barlangtól lejjebb, délkeletre egy a sortól különálló sziklában alakult ki a sziklaeresz. Külső szélén a magassága 2,1 m, beljebb egyre alacsonyabb. Szélessége több

mint 3 m, befelé 2,10 m-t mélyed. Alján a törmeléket nagyobbrészt avar fedi. Bivakolásra is alkalmas üreg. Kimállással, aprózódással keletkezhetett.

Kőgombás-lyuk, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 2,40 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50 Zsebes-barlang A sziklasor közepe táján egy kiemelkedő torony van. Az ettől délebbre lévő sziklaalakzatban 1-1,3 m magasan egy fekvő ellipszisalakú bemélyedés, „zseb” van. Valószínűleg egy lávahólyag maradványa. E képződmény lett a körülötte levő barlangok névadója. A zsebtől jobbra egy barlangot alkotó tektonikus hasadék indul, a Zsebes-barlang. A hasadék fő iránya 128 fok, hossza 2,30 m, e fő hasadékból balra egy keresztirányú rövidebb hasadékjárat is elágazik. Legnagyobb magassága a bejáratnál van, itt 3,50 m magas. A barlang alját nagyobb, olykor beékelődött kövek és kevés humusz alkotja. A peremre merőleges törés mentén kialakult tektonikus barlang.

Kőkapui-sziklaeresz, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 2,10 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50 Zsebes-feljáró A „zsebnek” keresztelt képződménytől balra 3 m-re egy tektonikus hasadék indul északkelet felé. A hasadék alja termetes lépcsőkkel emelkedik. Az első, 2,5 m-es lépcső fölött 2,5 illetve 1,8 m magasan egy 3 m hosszú kőblokk ékelődött be. E beékelődött kő alatt így 3 m hosszú fedett barlangfolyosó alakult. Tehát a lépcsős, kétbejáratú hasadék középen álbarlangot alkot. Zsebes-bivak A Zsebes-feljárón felkapaszkodva a szikla tetejére a Zsebes-barlang fölé érünk, itt az utóbb említett barlang tektonikus hasadékának folytatásában egy kis lyuk vezet a Zsebesbivaknak nevezett barlangba. Bebújva az északnyugat felé néző lyukon a barlang szabályos, 2,8 m hosszú, 2,1 m széles, 1,1 m magas fülkéjébe jutunk. Aljának jobb oldala középre lejtő

szálkő, bal oldalon pedig kőtörmelék van. A bejárati lyukkal szemközt egy járható méretű nyílás, „ablak” tekint a szakadékba.

Zsebes-barlang, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 3,50 m, magassága 3,50 m, Mérték: 1:50 Kőfedeles-hasadék A sziklasor délnyugati végénél található ez a barlang. Hossza 2 m, magassága 2,8 m. Bal oldali fala szálkő, a jobb oldali ennek nekitámaszkodó terjedelmes kőszelet, tetejének bejáratfelőli részét kisebb kőtömbök alkotják. A bal oldali falat alkotó kőszelet a mellette lévő szikláról vált le és alja a völgy felé megcsúszott, míg teteje nekitámaszkodott a szálbanálló résznek. Alját apróköves föld tölti ki. Genetikailag tehát támaszkodó álbarlang.

Zsebes-feljáró, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 6,20 m, magassága 3,30 m Mérték: 1:100

Zsebes-bivak, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 2,80 m, magassága 1,10 m Mérték:1:50 Kőkapui-átjáró A kőkapui sziklák legnagyobb barlangja a sziklasor délnyugati végénél levő sziklazugból nyílik. Délkeletre néző, I. Bejárata lépcsősen emelkedő folyosóban folytatódik, mely aztán betorkollik a délnyugatra tartó fő hasadékfolyosóba, ez aztán a II. Bejáraton vezet ki a sziklazugba. A barlang teljes hossza 16,30 m. A II. Bejárat közelében egy kürtő vezet a felső járatba, melynek iránya megegyezik a főhasadékéval. Alját részben szálkő, részben kőzetmorzsás törmelék képezi. A peremre merőleges és az azzal párhuzamos törések mentén alakult tektonikus barlang.

Kőfedeles-hasadék, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 2,00 m, magassága 2,80 m Mérték: 1:50

Kőkapui-átjáró, Fony, Farkas-dombi Kőkapu Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 16,30 m, magassága 3,70 m Mérték: 1:100

Gönczöl Imre GERGELY-HEGYI-BARLANG A barlang Fony és Hejce községek fölé magasodó Gergely-hegy alacsonyabbik – 763 m-es – sziklás csúcsától ÉK-re kb. 100 m távolságra, a csúcs legalsó sziklalépcsőjében található. A Fehér-kúti vadászháztól a zöld sáv turistajelzésen indulunk. A nagy tisztást elhagyva – a vadászháztól 1 km-re – egy felhagyott kis kőbányához érünk. Egy fán zöld háromszög jelzést és egy ferdén felfelé mutató nyilat látunk, Gergely-hegy felirattal. (Utunk további részén jelzéssel már nem találkozunk.) Jobbra, majd rövidesen balra – be a fenyvesbe – térünk. Az ösvény elágazásainál mindig a balra tartó ösvényen – gyakorlatilag a gerincen –

haladva az első sziklafal közepén eleinte csak egy kis fülke látszik, majd feljebb haladva a fülkétől jobbra, a fal alján észrevesszük a barlangot.

Gergely-hegyi-barlang, Fony, Gergely-hegy csúcsrégiója Felmérte Gönczöl Imre és Gönczöl Tímea 1993 VII. 7-én A barlang hossza 2,30 m, magassága 2,80 m Mérték: 1:100 Az üreg hossza mindössze 2,5 m, a bejárat magassága 2,8 m, szélessége fenn 1,4 m, lenn 2,1 m. Az üreg befelé összeszűkül és alacsonnyá válik. Középvonalának iránya 212 fok. A kis barlang andezitben, hasadék mentén, kifagyásos kőzetaprózódással alakult ki. Enyhén kifelé lejtő humuszos alját falevelek borítják. Az üreg teljesen száraz, élővilága nincs. A Gergely-hegyi-barlangnak csak kataszteri jelentősége van.

Szabó Géza A MIKHÁZI-TETŐ ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység nyugati részén, a Szokolya-hegységcsoportban található a Mikházitető /652,9 m/ rétegzett savanyú piroxénandezitből felépülő kúpja. Megközelíthető Mogyoróskáról mintegy 2 km-es út megtételével délnyugat felé. A tető keleti oldalát egy 100-120 m hosszú, 8 m magas sziklalépcső alkotja. Ebben sikerült három kisebb posztgenetikus barlangot találni. Ülőke-barlang A sziklafal északi végétől nagyjából 40 m-rel délebbre nyílik a barlang. Szája észak felé néz. A bejáratot követő előtérből a barlang három keskeny repedés alkotta ágban folytatódik. A falakat szálkő andezit alkotja, alján többnyire morzsalékos kőtörmelék van. Teljes hossza 3,5 m, magassága a bejáratnál 3,5 m az elágazásnál már csak 1 m. A peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Baba-barlang Tíz méterrel délebbre az Ülőke-barlangtól található a Baba-barlang. 1,5x1,7 m-es bejárata észak felé néz. Ezt egy háromszög alaprajzú, emelkedő aljú, 2,4 m hosszú fülke követi. Oldalfalai szálkőből vannak, alját pedig átázott törmelék alkotja. A barlang végpontjában egy gyengén szivárgó forrás van, ez áztatja át a barlang kitöltődését és az előtérben lévő törmeléket. A peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Maldito-barlang A Baba-barlangtól nagyjából tíz méterrel délebbre van az északra néző, ferdeszájú Maldito-barlang. Jobb oldali fala szálkő andezit, a bal oldalról pedig egy hatalmas kőszelet támaszkodik az előbbihez. A támaszkodó kőszelet alatti üreg alkotja a barlangot. Alját nagyobb kődarabok és apró törmelék alkotja. Hossza 2,3 m, magassága 2,5 m. A barlang támaszkodó álbarlangok genotípusába tartozik. Közvetlenül mellette egy kisebb, barlangméretet el nem érő üreg is van.

A Mikházi-tető barlangjai, Tokaji-hegység

Ülőke-barlang, Fony, Mikházi-tető Felmérte Szabó Géza 1993 július 3-án A barlang hossza 3,00 m, magassága 3,50 m Mérték: 1:50

Baba-barlang, Fony, Mikházi-tető Felmérte Szabó Géza 1993 július 3-án A barlang hossza 2,40 m, magassága 1,50 m Mérték: 1:50

Maldito-barlang, Fony, Mikházi-tető Felmérte Szabó Géza 1993 július 3-án A barlang hossza 2,30 m, magassága 2,50 m Mérték: 1:50

Szarka Gyula A NAGY-AMADÉ-HEGY ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység nyugati részének egyik meghatározó egysége a Nagy-Amadé-hegy /655,7 m/ 800 m hosszú hegygerince. E gerinc az északi részen emelkedik a legmagasabbra, itt van a névadó Amadé-vár romja is. A hegygerincen egy 25-30 m magas savanyú piroxénandezitből álló sziklataraj húzódik végig. Megközelíthető mind Telkibánya, mind Regéc felől a piros jelzésű turistaúton. A sziklataraj középső 200 m-es szakaszában sikerült csak barlangokat találni, de viszont itt hét darabot. Ezek délről észak felé haladva a következők: Amadé-sziklaeresz A sziklagerinc legdélebbi barlangja, az Amadé-vártól kb. 400 m-rel délebbre található egy magányos szikla talpánál. A délre néző eresz frontja 5 m és 1,10 m magas, befelé pedig keleti öble 1,70 m-t, a nyugati pedig 1,50 m mélyed. Alját kimállott kövek és avar borítja. Bivakolásra is alkalmas. Tektonikai repedések mentén kimállással keletkezett. Kőszirti-átjáró Az előbbi barlangtól mintegy 60 m-rel északabbra egy 8-10 m magas szikla tetején lévő hasadék kőfedél általi beboltozódásával keletkezett átjáróbarlang. Hossza 2,40 m, szélessége fél méter, magassága 1,70 m. Mindenütt egységes kőfelület határolja. Tulajdonképp tömbök közti álbarlangnak minősül.

A Nagy-Amadé-hegy barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette Eszterhás I. és Szarka Gy. 1993-ban Y-fülke Az Amadé-vártól nagyjából 250 m-re egy löszrézsű tetején lévő kisebb sziklatömb aljából nyílik az Y-fülke. Az elágazó kis barlang összhossza 2,50 m, magassága 2,10 m. Alját humuszos kőtörmelék alkotja, mely kifelé erősen lejt. A jobb oldali elágazásban a fölfelé terjedő réseken a szabadba lehet kilátni. A tetemes kitöltődése esetleg paleontológiai, vagy történelmi leleteket tartalmazhat. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Amadé-sziklaeresz, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 3,20 m, magassága 1,10 m Mérték: 1:50 Guillotine-barlang Az Amadé-vártól kb. 200 m-rel délre levő barlang. Nevét a mennyezetet alkotó kövek laza billegő illeszkedése miatt kapta. Bejárata kelet felé néz, ezt követi a 256°-os irányba tartó folyosója, mely 3,30 m hosszú. Magassága mindvégig 2,80 m körüli. Alját földes kőtörmelék borítja. A végpontot alkotó lazán illeszkedő kövek között erős huzat észlelhető. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Mogyorós-hasadék A Guillotine-barlang fölötti kb. 15 m magas sziklapárkányon nyílik a barlang, ahonnan még a szikla abszolut teteje 8-10 m magasan van. A délre néző bejárata 45-50 cm széles és 2,70 m magas. A járat nagyjából észak felé tart, hossza 3 m. Alja kifelé lejtő köves törmelékből áll. Szintén a peremre merőleges törés mentén képződött tektonikus barlang.

Kőszirti-átjáró, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 2,40 m, magassága 1,70 m Mérték: 1:50 Kürtős-hasadék A Guillotine-barlang fölötti sziklalabirintusban található ez a barlang is. A délre néző, viszonylag szűk bejárat után a hasadék kiszélesedik. A bejárattól 2 m-re egy kürtő indul a felszínre, amely 3,60 m után már annyira összeszűkül, hogy járhatatlan. A járat alját apró kövek és avar fedi. A peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Teraszos-fülke A Guillotine-barlang fölötti labirintusban, a Kürtős-hasadéktól kb. 10 m-rel északabbra, 6-7 m magas sziklák által körülvett sziklateraszról nyílik a barlang. Megközelíteni csak óvatos kitett sziklamászással lehet. A teraszon több kisebb repedés és egy barlang szájadzik. A Teraszos-fülke délre néző szűk szája után beljebb kissé kiszélesedik és a kiszélesedő részből keresztirányba mindkét oldal felé hasadékok indulnak. Összhossza 3,05 m, magassága 1,80 m. Peremre merőleges repedés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Y-fülke, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 2,50 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50

Guillotine-barlang, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 3,30 m, magassága 2,80 m Mérték: 1:50

Mogyorós-hasadék, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 3,00 m, magassága 2,70 m, Mérték: 1:50

Kürtős-hasadék, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 4,75 m, magassága 3,60 m Mérték: 1:50

Teraszos-fülke, Fony, Nagy-Amadé-hegy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 5-én A barlang hossza 3,05 m, magassága 1,80 m Mérték: 1:50

Szarka Gyula A PÉTER LÁSZLÓ-VÖLGY SZIKLÁI ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység nyugati részén van a Péter László-patak és völgye. A patak a NagyTéglás-hegy délkeleti lábánál, a Nagy-Mocsároson több szivárgó forrásból ered és előbb északkeletre, majd keletre folyik, mígnem beletorkollik a Csörgő-patakba. Hossza kb. 1 km. A völgy bal oldalának közepe táján egy észak-déli irányú 40 m hosszú, 19 m magas többlépcsős sziklasor van a 600-620 m-es tengerszint feletti magasságban. A sziklákat savanyú piroxénandezit alkotja. E sziklacsoportban négy posztgenetikus barlangot találtunk. Rókavár-barlang A sziklasor közepénél egy alacsonyabb /4-6 m-es/ erősen összetöredezett sziklatömbben található a Rókavár-barlang. A barlang tulajdonképp egy felszínre nyílt tektonikus hasadék, amely különálló kőtömbökkel van beboltozva. Valószínűleg ösz-

szefüggésben van az alatta levő Cseresznyés-barlanggal. A Rókavár-barlang Északi-bejárata egy keskeny párkányról nyíló, alacsony rókalyuk-szerű nyílás, mely befelé lejtős folyosóban folytatódik és 3 m után keresztirányú törések mentén mellékágak ágaznak ki belőle. Ezek közül a keleti kiszájadzik a szabadba. A Déli-bejárat tágasabb /90 x 125 cm/, melyből a folyosó szintén befelé lejt. Teljes hossza 10,20 m ennek az álbarlangnak.

A Péter László-völgy barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette: Szarka Gyula 1993-ban Cseresznyés-barlang A Rókavár-barlangot magábafoglaló szikla déli végében van a Cseresznyés-barlang. A nagy /4x2,5 m/ bejárata előtt egy kidőlt cseresznyefa van. A bejárat völgyfelőli része egy ereszt képez, a nyugati része pedig egy 80 cm magas párkány. A párkány mögött kifelé lejtő, szálkőfenekű csarnok van, az alacsonyabb bal fele alkot a barlangnak egy 4,7 m-es folyosót,

melynek a végéből egy kürtő nyílik a felszínre. Peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Cseresznyés-barlang, Fony, Péter László-völgy Felmérte: Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 4,70 m, magassága 2,70 m Mérték: 1:50 Gradual-barlang A sziklasor dél felőli negyedénél van a legmagasabb börc, ennek az aljában nyílik több bejárattal a Gradual /magyarul „lépcsőzetes”, - de ilyen nevű barlang már van a hegységben/ -barlang. A barlang főbejárata az ún. „közép szint bejárata” és mellette az alsó bejárat dél felé néz. Ezek egymással párhuzamos repedésfolyosókba vezetnek. A szélesebb középszintről egy felszakadáson ki lehet jutni a felszínre, vagy a folyosó végében levő aknán le lehet ereszkedni az alsó szint szűkebb járatába. Az alsó bejáratot követő folyosó az ún. Keleti-ágba torkollik,

ami aztán szép magasan szájadzik a sziklatömb keleti felén. A barlangrendszer összhossza 32,40 m, teljes vertikális kiterjedése 5,90 m. A folyosók alját az alsó szinteken morzsalékos törmelék és avar borítja, a magasabb szinteken egyre több a kődarab, illetve a szálkő. A peremmel párhuzamos törések mentén kialakult többszintes tektonikus barlangrendszer.

Gradual-barlang, Fony, Péter László-völgy Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 32,40 m, magassága 5,90 m Mérték: 1:100 Darazsas-lyuk A sziklasor legdélebbi részén levő, egy kis párkányról induló barlangja. Délre néző száját 2,2 m hosszú, törmelékes aljú folyosó követi. A peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus kisbarlang.

Rókavár-barlang, Fony, Péter László-völgy Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 10,20 m, magassága 1,30 m

Darazsas-lyuk, Fony, Péter László-völgy Felmérte Katapán Ádám és Szarka Gyula 1993. VII. 8-án A barlang hossza 2,20 m, magassága 1,30 m Mérték: 1:50

Szarka Gyula A SÁRKÁNY-TÖRÉS-VÖLGYI MEDVE-KAS SZIKLÁI ÉS EZEK BARLANGJAI A Tokaji-hegység nyugati részén, a Gönci /vagy Nagy/ -patak és a Kis-patak között van a 753 m magas Nagy-Tégláshegy, ennek a keleti lejtőjét hívják Medve-kasnak, amit délről a Gönci-patak felé igyekvő Sárkány-törés-völgy zár le. A Sárkány-törés-völgy derekától északra 400 m-rel, a Medve-kas 525 m-es szintjén egy 40 m hosszú, 22 m magas sziklalépcső van savanyú piroxénandezitből. E sziklacsoportban hat posztgenetikus barlangot találtunk. Sárkány-lyuk A sziklacsoport déli részén, 15-18 m-es sziklafalakkal közrefogott kőudvar legbelső szögletéből indul a Sárkány-lyuk. A keletre néző magas, keskeny bejáratát egy 3,15 m hosszú, 2 m átlagmagasságú és 30-50 cm szélességű hasadékfolyosó követi. Alját enyhén

kifelé lejtő köves, földes kitöltődés alkotja. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

A Sárkány-törés-völgyi Medve-kas barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette: Szarka Gyula 1993-ban Átjárós-hasadék Az előbb említett kőudvar északi falában nyílik a 2,2 m hosszú repedésfolyosó, mely a szikla túloldalán a szabadba szájadzik. Alját köves, földes törmelék borítja, tetejét beékelődött kövek alkotják, így álbarlangnak minősül. Lejtős-lyuk

Az Átjárós-hasadéktól 1,5 m-rel délnyugatra, azzal párhuzamos járat, de a végén kövek torlaszolják vakjárattá. Az alját alkotó köves törmelék 45°-osan lejt kifelé. Mennyezetét beszorult kövek alkotják, így ez is álbarlang.

Sárkány-lyuk, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 3,15 m, magassága 2,80 m Mérték: 1:50 Róka-lyuk

A sziklacsoport északi kőudvarának belső szögletében kicsiny, 50x50 cm-es bejárattal indul a barlang. A bejáratot 4 m hosszú egyre bővülő, magasodó folyosó követi, mely aztán balra egy köves aljú fülkébe öblösödik. A falakon szilikátpizolitek vannak. Alja enyhén kifelé lejtő, a belső fülkénél még laza kőhalmaz, majd a bejárat felé egyre kevesebb kővel és egyre gyarapodó földes törmelékkel. Benne nagyobb testű állat vackolási helye látható, egyébként elég sok szúnyogot, lepkét és pókot láttunk benne. A peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Átjárós-hasadék, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 2,20 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50 Bükkös-eresz A sziklacsoport legészakibb, alacsonyabb sziklájának aljában délkelet felé néz a Bükkös-eresz. 4 m széles, 3,2 m magas száját 2,5 m-es beöblösödés követi. Alját vastag avarszőnyeg borítja. Bivakolásra alkalmas eresz.

Lejtős-lyuk, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 2,00 m, magassága 1,40 m Mérték: 1:50 Kis-Sárkány-lyuk A sziklacsoport déli részén levő kb. 10 m magas szikla aljából néz északkelet felé bejárata. A barlang mindössze 2 m hosszú, egyre szűkülő hasadékjárat. Magassága 1-1,20 m, alját vastagon takarja az avar. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus kisbarlang.

Róka-lyuk, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 5,80 m, magassága 1,25 m Mérték: 1:50

Kis-Sárkány-lyuk, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 2,00 m, magassága 1,25 m Mérték: 1:50

Bükkös-eresz, Fony, Sárkány-törés-völgy Felmérte: Katapán Ádám, Sívó Zsuzsanna és Szarka Gyula 1993 július 7-én A barlang hossza 2,50 m, magassága 3,20 m Mérték: 1:100

Grosz Imre A BAGOLY-BÉRC ÚJABB BARLANGJA A háromhutai Bagoly-bércről és két barlangjáról Szilvay Péter már beszámolt az 1992es Évkönyvünkben. Ezért nem kívánok magáról a hegyről írni, arról viszont igen, hogy ez évben egy újabb barlangot sikerült találni a Bagoly-bércen és így már összesen három barlang vált ismertté a kistájon. Kis-fenyő-sziklarepedés A Bagoly-bérc déli csúcsát átszelő nyiladéktól, melynek a közepén található a 63. számú /582,5 m/ magassági pont északnyugat felé kb. 70-90 m hosszban a gerinc keleti

oldalán húzódó 4-7 m magas erősen töredezett savanyú piroxénandezit tömbök északnyugati vége előtt kb. 20 m-re található a barlangocska. A befoglaló kőzet rétegdőlése kb. 30° nyugat felé. Itt található a szigorúan védett terület határát jelző tábla. A tábla mellett a gerincen jól járható ösvényen haladva kb. 150 m-re akadunk rá a barlangra. /Megjegyzés: A csemetekerttől délnyugati irányban a gerincet keresztező nyiladék a gerinc alatt kb. 30 m-ig fiatal nyírfákkal járhatatlanul sűrűn be van nőve./ A jelentéktelen méretű /2,18/+1,68 m/ üreg a befoglaló kőzet széthasadásával, széthúzódásával keletkezett. Nevét a bejárat felett fejmagasságban levő párkányon növekvő fenyő csemetéről kapta.

Kis fenyő-sziklarepedés, Háromhuta, Bagoly-bérc Felmérte: Grosz Ákos, Grosz Imre 1993 július 8-án A barlang hossza 2,18 m, magassága 1,68 m Mérték: 1:50

Eszterhás István A NAGY-BEKECS-KŐSZÁL ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység központi részén emelkedik a Bekecs-hegycsoport, ennek a középső észak-dél irányú gerincét nevezik Nagy-Bekecs-kőszálnak. Megközelíthető Regéc felől rossz állapotú /terepjáróval is járhatatlan/ erdei szekérutakon. Az egész Bekecs-hegycsoportot savanyú piroxénandezit alkotja. A kőszál nyugati felén alakult ki 5-18 m magas több tagból álló sziklalépcső, melynek aljában tekintélyes kőtenger alkotja a törmeléklejtőt. Nyolc posztgenetikus és egy szingenetikus barlangot találtunk a sziklafalban, valamint egy látványos, lyukas sziklabordát. Délről észak felé haladva a barlangok a következők:

A Nagy-Bekecs-kőszál barlangjai, Tokaji-hegység

Déli-barlang Mintegy 50 m-re a sziklafal déli kezdetétől találjuk a barlangot. Szája dél felé néz a sziklabörcből a törmeléklejtő tetejénél. Az enyhén emelkedő lépcsőzetes barlangüreg 3,15 m hosszú, magassága a bejáratnál 1,30, majd befelé fokozatosan alacsonyodik. A végén a rés még folytatódik, de már járhatatlanul szűk. Jobb oldalon egy ablak nyílik a külszínre. Falait és alját is szálkő andezit alkotja. Peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Déli-barlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István 1993 július 4-én A barlang hossza 3,15 m, magassága 1,25 m Mérték: 1:50 Póklak

Nagyjából 50-70 m-rel északabbra van a Déli-barlangtól. A Póklak és a Déli-barlang közötti szakaszon található a lyukas kőborda. Meredek kőfolyásos lejtőn érhető el nyugat felé néző bejárata, ezt egyetlen lépcsőzetesen emelkedő barlangüreg követi. Hossza 2,20 m, magassága a bejáratnál 1,90 m, beljebb egyre alacsonyodó. A bejárat körüli „előteret” vastag avarszőnyeggel borított törmelék tölti ki, beljebb lemezes elválású andezitszikla van az aljon, falai és mennyezete szintén szálkő. Élővilágából barlangi keresztespókot és kutyabenge araszoló-pillét láttunk. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus barlang.

Póklak, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István 1993 július 4-én A barlang hossza 2,20 m, magassága 1,90 m Mérték: 1:50 Nehéz-átjáróbarlang

Mintegy 25 m-rel északabbra van a Póklaktól, ott ahol a sziklafalban egy beöblösödés kezdődik. Déli bejárata a sziklafal frontvonalából délnyugatra néz, az Északi bejárata viszont már a beöblösödésben északnyugat felé ásít. Az átjáróbarlang járatrendszerét megjelenése szerint két csoportra oszthatjuk. A magasabban lévő déli rész mindenütt szálkőben van, az alacsonyabb északi rész alját pedig tekintélyes vastagságú morzsalékos törmelék tölti ki. A Déli-bejáratot tágas, világos kétszintes „Csarnok” követi, melynek végéből szűk repedések vezetnek az északi rész felé. Az Északi bejárat is magas szádával nyílik, de rövidesen kúszójárattá alacsonyodik. A két bejárat közti átjárás csak igen vékony alkatú személyeknek lehetséges, mert az ún. „Edina-átjáró” /az elsőként átpréselődő Kalicza Edináról elnevezve/ széltében és magasságában is 30 cm-re szűkül egy helyen. A barlang csarnoka, kúszójáratai és rései közelítőleg észak-déli irányúak, teljes hosszuk 31,5 m. Élővilágából barlangi keresztespókot és kutyabenge araszolót láttunk. A barlang a peremmel párhuzamos repedés mentén történt elmozdulás következtében keletkezett tektonikus üreg. Vékony-hasadékbarlang A Nehéz-átjáróbarlang melletti beöblösödés északi falából nyílik. Tágas, 1 m széles és 3 m magas szádája észak felé néz. A bejáratot egy többnyire magas, de keskeny /30-50 cm/ hasadékfolyosó követi, amely majdnem 8 m hosszban „járható”. Oldalfalai szálkőből vannak, alját kevés, nagyméretű kőtörmelék borítja. Peremre merőleges repedés mentén keletkezett tektonikus barlang. Lapos-barlang A Vékony-hasadékbarlangtól 5-6 m-rel keletebbre, feljebb található a kőudvar északi falában. Fekvő ovális szája /2 x 1 m/ észak felé néz. A barlang belseje egyetlen lejtős, alacsony lepényformájú üreg, melynek csak a bal oldali részében magasodik fel egy kis vakkürtő. Falait, alját és mennyezetét is szálkő alkotja, törmelék sehol sincs benne. Teljes hossza 4,80 m. Szingenetikus módon keletkezett hólyagbarlang. Macska-lyuk Az előbbi három barlangtól mintegy 50 m-rel északabbra e sziklafalszakasz végében nyílik bejárata észak felé. A 1,5 m x 1,7 m-es bejáratot egy tágasabb fülke követi, majd ebből 1,80 m magasan hasadékjáratok indulnak, melyek közül az egyik ablakszerűen a sziklatömb tetejére nyílik. A fülke alját morzsalékos, köves kitöltődés alkotja, a falakat, a mennyezetet és a kúszójáratokat andezitsziklák adják. Teljes hossza 4 m, legmagasabb részén 2,30 m. Peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett túlfejlődött tektonikus barlang, így már álbarlangi formajegyeket is mutat. Lejtős-kőfülke A Nagy-Bekecs-kőszál nyergénél /közepénél/ levő rövidebb /80-100 m/ sziklasor északi végénél található a barlang. Szája észak felé néz, melyet egyetlen fülke követ. Üregét töredezett andezitszikla foglalja magába, alját is laza kőtörmelék alkotja. Teljes hossza 2,40 m, magassága a bejáratnál 2,40 m, majd a továbbiakban fél méterre alacsonyodik. Peremmel párhuzamos törés mentén kialakult tektonikus üreg, melyet a kriofrakció /kifagyás/ bővített barlanggá. Galériás-hasadékbarlang A Nagy-Bekecs-kőszál legimpozánsabb barlangja az északi csúcsrégió alatti szakaszában van a kőfalnak. Magas, egymás fölötti kettős szája nyugatra néz. A két barlangszáj magassága 5,5 m, szélessége pedig csak 60, illetve 70 cm. Bejáratként csak az alsó száj jöhet számításba, hisz a felső száj talppontja alatt kb. 5 m esési lehetőség van. Az

alsó szájon bejutva keskeny, magas hasadékfolyosóba jutunk, mely egyenes vonalban 6 m-t folytatódik, miközben alja enyhén emelkedik. A hatodik méter után enyhén jobbra törik a járat és még 2 m hosszban tart tovább. A törésnél kisebb, oldalsó hasadékok is indulnak. Az egymás fölötti kettős szájak között egy kipreparálódott kőtömb képez álmennyezetet. A folyosó alját a bejáratközelben rétegesen elváló andezit alkotja természetes lépcsőket formálva, beljebb pedig finom morzsalékos kitöltődés van. A folyosó megtörésénél a jobb oldali falon, magasan /2-3 m/ sok filigrán szilikátpizolit található. Kialakulását tekintve klasszikus példája a peremre merőleges törés mentén keletkező tektonikus barlangoknak.

Nehéz-átjáróbarlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Tető-barlang

A Nagy-Bekecs-kőszál északi tetőpontját alkotó bástyaszerű sziklaképződmény lankásabb déli felében van a barlang. Alacsony, széles bejárata kelet felé néz, de az üreg délnyugati végében egy akna szintén a külszínre vezet. Falait rétegesen elváló andezit alkotja, ennek törmeléke található a barlang alján, tetejét egy nagyobb kőlap alkotja. Tehát tulajdonképp álbarlang. Teljes hossza 3,75 m, magassága viszont csak 80 cm.

Vékony-hasadékbarlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 4-én A barlang hossza 7,75 m, magassága 3,00 m Mérték: 1:50

Lapos-barlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 4-én A barlang hossza 4,80 m, magassága 0,50 m Mérték: 1:50

Macska-lyuk, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 4-én A barlang hossza 4,00 m, magassága 2,30 m Mérték: 1:50

Lejtős-kőfülke, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István és Kalicza Edina 1993. VII. 5-én A barlang hossza 2,40 m, magassága 2,40 m Mérték: 1:50

Galériás-hasadékbarlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István és Grosz Ákos 1993. VII. 5-én A barlang hossza 11,30 m, magassága 5,50 m Mérték: 1:50

Tető-barlang, Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Felmérte Eszterhás István 1993 július 5-én A barlang hossza 3,75 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50 Szász Noémi A NAGY-OLDAL-TETŐ ÉS BARLANGJAI A hegység központi részén, a Háromhutai-hegycsoportban helyezkedik el a 639,2 m magas Nagy-Oldal-tető kb. 1 km hosszúságú gerince. A gerincen hat helyen van jelentősebb /5-16 m magas/ sziklakibúvás, sziklafal. A hegy fő tömegét rétegzett savanyú piroxénandezitféleségek alkotják. Megközelíthető Regéc felől zöld jelzésű túristaúton. A csúcsrégióban öt posztgenetikus barlangot sikerült találni.

A Nagy-oldal-tető barlangjai, Tokaji-hegység Mimás-barlang A Nagy-Oldal-völgy felől jövő nyiladék végénél a gerincen levő sziklacsoportban található a Mimás-barlang. Vékonyan rétegzett andezitben alakult ki a két bejáratú 7,3 m összhosszúságú barlang. Genetikáját tekintve a peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus üreg. Qulan-barlang A Nagy-Oldal-tető gerincének közepe táján, az északkeleti oldal 16 m magas szikláiban, vékonylemezes lilásszürke andezitben található a barlang. Bejárata északkelet felé néz. Hossza 3,5 m, magassága átlagosan 1,5 m. A térképen jelzett C-C' metszet előtt az álmennyezet rövid, de fokozatos átmenet után eléri a pirosas színt /oxiandezit/. Az andezit rétegdőlése 15°, erre merőlegesen alakult ki a barlangüreg hasadéka. Alját föld és avar alkotja, élővilágából sok legyet és néhány barlangi keresztespókot láttunk. Peremre merőleges törés mentén alakult tektonikus barlang.

Mikufüsz-barlang, Háromhuta, Nagy-oldal-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 4-én A barlang hossza 2,10 m, magassága 1,60 m Mérték: 1:50 Mikufüsz-barlang Ugyanabban a sziklacsoportban van mint az előbb leírt Qulan-barlang. Szája dél felé néz a vékonylemezes lilás- vörösesszürke enyhén oxidálódott andezittömbből. A rétegek dőlése 20° és az erre merőleges törési sík mentén keletkezett a barlangot alkotó hasadék. Magát a barlangot 2,10 m hosszúnak mértük föl, de a repedés még hosszan tart tovább, mely szűk volta miatt járhatatlan és át lehet résén látni a szikla túloldalára. A fülke és a hasadék aljának kitöltése kőzettörmelék és avar. Peremre merőleges törés mentén keletkezett tektonikus üreg. Mikkam-barlang A Cserkő-völgyből, északnyugatról feljövő nyiladék folytatásában levő 13 m magas sziklacsoportban van a Mikkam-barlang. Befoglaló kőzete vékonylemezes andezit. Északkelet felé néző száját egy kétszer is megtörő, 7 m hosszú hasadékfolyosó követi. Aljának kitöltését avar borítja. Élővilágából barlangi keresztespókot és ganéjtúró bogarat figyeltünk meg.

Mimás-barlang, Háromhuta, Nagy-oldal-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 4-én A barlang hossza 7,30 m, magassága 0,65 m Mérték: 1:50

Mikkam-barlang, Háromhuta, Nagy-oldal-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 4-én A barlang hossza 7,00 m, magassága 0,50 m Mérték: 1:50

Mineleső-barlang, Háromhuta, Nagy-oldal-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 4-én A barlang hossza 3,00 m, magassága 0,60 m Mérték: 1:50

Qulan-barlang, Háromhuta, Nagy-oldal-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 4-én A barlang hossza 3,50 m, magassága 2,20 m Mérték: 1:50 Mineleső-barlang A Nagy-Oldal-tető gerincének legdélebbi, 8 m magas sziklaszirtjében andezittömbök között van a barlang. A három bejárattal rendelkező rövid, 3 m-es barlang üregét kőtömbök határolják. Aljának kitöltését avar borítja, élővilágából barlangi keresztespókokkal volt szerencsénk találkozni. Genotípusát tekintve tömbök közti álbarlang.

Szász Noémi A SZIVASZKÁLA-CSÚCS ÉS BARLANGJAI

Újhutától légvonalban 2,5 km-rel északkeletre van a Szivaszkála gerince és ennek északi végén a csúcsa /577,8 m/. Megközelíthető Újhutáról a zöld turistajelzést követve a Gerendás-rétig, innen pedig a kékjelzésű úton eleinte északkelet felé, majd az Eszkála erdészeti telep után délre fordulva. A túristaösvény a Szivaszkála csúcsát nyugatról mellőzi, tehát a túristaút és a Gerendás-rétről jövő nyiladék metszésétől forduljunk le az útról kelet felé a csúcs felé. A csúcs alatt a nyugati oldalban omladékos sziklacsoportot találunk, melynek anyaga perlit. E perlitsziklák között találtunk három barlangot és a csúcs északkeleti oldalán folyásos szövetű riolitban további egy barlangot.

A Szivaszkála-csúcs barlangjai, Tokaji-hegység Alaplap-barlang

A hegy nyugati oldalán, a csúcstól kb. 30 m-rel lejjebb egy a sziklatömbnek támaszkodó hatalmas perlitlap alatt van az átjáró jellegű álbarlang. Hossza 2,5 m, magassága úgyszintén. Alját avar borítja.

Alaplap-barlang, Háromhuta, Szivaszkála-csúcs Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5-én A barlang hossza 2,50 m, magassága 2,50 m Mérték: 1:50 Sírbolt-barlang A csúcs nyugati felén levő sziklacsoport északi végében található ez a ferde sziklaeresz. Az üreget perlittömbök fogják közre. Hossza 2,7 m, magassága fél méter körüli. Alját kőtörmelék és avar tölti ki. A 42°-os dőlésű eresz voltaképp egy tömbök közti álbarlang.

Debibi-barlang, Háromhuta, Szivaszkála-csúcs Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5-én A barlang hossza 3,00 m, magassága 1,00 m Mérték: 1:50

Háromtörzsű fa-barlang, Háromhuta, Szivaszkála-csúcs Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5-én A barlang hossza 8,70 m, magassága 1,00 m Mérték: 1:50

Sírbolt-barlang, Háromhuta, Szivaszkála-csúcs Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5-én A barlang hossza 2,70 m, magassága 1,70 m Mérték: 1:50 Debibi-barlang A csúcs nyugati felén levő sziklacsoport legdélebbi ürege, mely 10 m-rel van lejjebb az alacsonyabb /569,4 m/ déli csúcstól. 3 m hosszú támaszkodó álbarlang, melynek magassága 1 m körüli. Alján a törmeléket avarszőnyeg borítja. Háromtörzsű-fa-barlang A csúcstól északkeletre folyásos szövetű riolit sziklacsoportban van a barlang két kisebb sziklaeresz mellett. Megközelíteni a sziklaereszek feletti részről lehet. Északkelet és délkelet felé néző két bejárata között 8,7 m hosszú, kiflialakú folyosó húzódik. Alját kőtörmelékes föld borítja. Genotípusa szerint a peremmel párhuzamos törés mentén kialakult tektonikus üreg, amely már túlfejlődött állapotban van és így álbarlangi formákat is mutat.

A TOKÁR-TETŐ ÉS BARLANGJAI A hegység központi részen emelkedik a Tokár-tető /742,7 m/ savanyú piroxénandezitből álló kúpja. A csúcs déli részét egy sziklabástya alkotja. Megközelíthető erdei szekérúton Rostalló felől, vagy a kék jelzésű túristaúton a Mlaka-rét és Regéc felől. A sziklabástyában és omladékában három barlang található: Tokár-fülke Tokár-körbarlang Tokár-tetői-barlang

A Tokár-tető barlangjai, Tokaji-hegység, Háromhuta. Helyszínvázlat

A LACKÓ-HEGY ÉS BARLANGJAI A hegység központi részén, Kishuta község és Kemencepatak erdészeti telep között található a Lackó-hegy /367,3 m/. A csúcs nyugati oldalát három részből álló, 15 m magas szürke riolitos perlitből álló sziklacsoport alkotja. Legegyszerűbben a kishutai községháztól induló szekérúton közelíthető meg. A hegyen egy eresz, egy álbarlang és egy kőfülke alakult: Avar-barlang Nagykő-barlang Lackó-barlang

A Lackó-hegy barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette: Eszterhás I. és Schäfer I. Zs. 1993ban

Avar-barlang, Kishuta, Lackó-hegy Felmérte: Nagy Csilla és Schäfer István Zs. 1993. VII. 4én A barlang hossza 2,50 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

Nagykő-barlang, Kishuta, Lackó-hegy Felmérte: Nagy Csilla és Schäfer István Zs. 199. VII. 4-én A barlang hossza 2,60 m, magassága 1,00 m Mérték: 1:33,33…

Lackó-barlang, Kishuta, Lackó-hegy Felmérte: Nagy Csilla és Schäfer István Zs. 1993. VII. 4-én A barlang hossza 2,40 m, magassága 3,00 m Mérték: 1:40

AZ EMBERKŐ-HEGY ÉS BARLANGJAI A hegység északi részén, Nagybózsvától mintegy 1-1,5 km-rel délnyugatra van az Emberkő-hegy /vagy Kőember-hegy/ 303,8 m/. A hegylábhoz közel, kb 250 m tengerszint feletti magasságban, a déli oldalban két sziklasor található: a nyugati 20 m magas ívelt fal és keletebbre egy többnyire görgetegekből álló sor. A sziklák kőzetanyaga áthalmozott riolittufa. Mindkét sziklasorban 2-2 barlangot találtunk: Háromlyukú-barlang

Emberkő-barlang Timpanon-barlang Szuhai-kőeresz

Emberkő-hegy barlangjai, Tokaji-hegység Szerkesztette: Eszterhás I. és Schäfer I. Zs. 1993ban

Háromlyukú-barlang, Nagybózsva, Emberkő-hegy Felmérte: Nagy Csilla, Schäfer István Zsolt és Versnitzer Zoltán 1993 július 5-én A barlang hossza 7,50 m, magassága 0,75 m Mérték: 1:50

Emberkő-barlang, Nagybózsva, Emberkő-hegy Felmérte: Nagy Csilla, Schäfer István Zsolt és Versnitzer Zoltán 1993 július 5-én A barlang hossza 3,90 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:33,33…

Timpanon-barlang, Nagybózsva, Emberkő-hegy Felmérte: Nagy Csilla, Schäfer István Zsolt és Versnitzer Zoltán 1993 július 5-én A barlang hossza 2,80 m, magassága 0,60 m Mérték: 1:33,33

Szuhai-kőeresz, Nagybózsva, Emberkő-hegy Felmérte: Nagy Csilla, Schäfer István Zsolt és Versnitzer Zoltán 1993 július 5-én Az eresz hossza 2,30 m, magassága 0,70 m Mérték: 1:33,33

Szász Noémi A GYAKA-LYUK-TETŐ ÉS BARLANGJAI A hegység központi részén, a Háromhutai-hegycsoportban található a Gyaka-lyuk-tető, az Újhutát a Kemence-patak völgyével összekötő aszfaltozott erdei út középső szakaszától kelet felé. A Gyaka-lyuk-tető különböző riolitváltozatokból épül fel. A hegy nyugati oldalán, a 475 m-es szinten horzsaköves riolit alkotta sziklacsoportban két barlang és több kisebb eresz és lyuk található.

A Gyaka-lyuk-tető barlangjai, Tokaji-hegység Dusán-barlang A sziklacsoport déli részén található a barlang. Bejárata dél-délkelet felé néz. Hossza 2,6 m, kifelé lejtő alját kőzetmorzsalék és avar borítja. A peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Calzón-lyuk A sziklacsoport északi részén omladéktömbök között lévő üreg. A délkelet felé néző bejáratát 2 m hosszú görbe járat követi. Genotipusát tekintve tömbök közötti álbarlang.

Dusán-barlang, Nagyhuta, Gyaka-lyuk-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5-én A barlang hossza 2,60 m, magassága 1,70 m Mérték: 1:50

Calzón-lyuk, Nagyhuta, Gyaka-lyuk-tető Felmérte Imre Gábor és Szász Noémi 1993 július 5én A barlang hossza 2,00 m, magassága 0,70 m Mérték: 1:50

A HOSSZÚ-KŐ ÉS BARLANGJAI A hegység központi részén, a Köves-patak és a Gyertyánkúti-patak között találjuk a Hosszú-kő-tetőt /746 m/, melynek keleti oldalán, a 625 m-es szinten van az 500 m hosszú, 20-25 m magas sziklasor, a Hosszú-kő. Megközelíthető Telkibánya felől előbb az Ósvavölgyön, majd a Kövespatak völgyén lévő erdei szekérúton mintegy 8 km megtételével. A Hosszú-kő sziklái savanyú piroxénandezitből állnak. A Köves-patak bal oldalában, 550 m-es tengerszint feletti magasságban álló, 23 m magas, kisebb terjedelmű sziklacsoportban található a Vadember-barlang,

magában a Hosszú-kő sziklasorában pedig hét tektonikus barlangot ismertünk meg: Omladékos-barlang Kávéfőző-barlang Magas-barlang Omlett-barlang Atlasz-barlang Esős-barlang Forrás-barlang

A Hosszú-kő barlangjai, Tokaji-hegység

Vadember-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte: Gyurman Cs., Iharos A., Simon I. 1993 július 6-án A barlang hossza 3,20 m, magassága 3,30 m Mérték: 1:50

Omladékos-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Gyurman Csaba és Iharos András 1993. VII. 6. A barlang hossza 2,25 m, magassága 2,25 m Mérték: 1:50

Kávéfőző-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Gyurman Csaba és Iharos András 1993. VII. 6. A barlang hossza 3,10 m, magassága 2,60 m Mérték: 1:50

Magas-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Gyurman Csaba és Iharos András 1993. VII. 6. A barlang hossza 3,40, magassága 5,00 Mérték: 1:50

Omlett-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Iharos András 1993 július 6-án A barlang hossza 4,30 m, magassága 3,50 m Mérték: 1:50

Atlasz-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Gyurman Cs., Huri P., Iharos A. 1993 július 6-án A barlang hossza 4,50 m, magassága 5,10 m Mérték: 1:50

Esős-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte Gyurman Csaba és Iharos András 1993. VII. 6. A barlang hossza 4,30 m, magassága 2,30 Mérték: 1:50

Forrás-barlang, Regéc, Hosszú-kő Felmérte: Gyurman Cs., Iharos A., Simon I., Versnitzer Z. 1993. VII. 6. A barlang hossza 4,00 m, magassága 1,20 m Mérték: 1:50

A HOLLÓ-KŐ ÉS BARLANGJAI A hegység nyugati részében, a Nagy-Sertés-hegy /669 m/ északnyugati végében vannak a Holló-kő sziklái 625 m-es magasságban. A sziklacsoport mintegy 150 m hosszú, 15 m magas alakzat. Megközelíthető zöld turista jelzésen Telkibánya és Regéc felől. A sziklacsoport savanyú piroxénandezitből álló sziklái között három tektonikus barlangot találtunk: Balkonos-barlang Elágazó-barlang Kecskedarázs-barlang

A Holló-kő barlangjai

Balkonos-barlang, Regéc, Holló-kő Felmérte Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993 VII. 8. A barlang hossza 4,50 m, magassága 1,30 Mérték: 1:50

Elágazó-barlang, Regéc, Holló-kő Felmérte Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 8. A barlang hossza 4,20 m, magassága 1,30 m Mérték: 1:50

Kecskedarázs-barlang, Regéc, Holló-kő Felmérte Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 8. A barlang hossza 3,20 m, magassága 1,80 m Mérték: 1:50

A NAGY-SZÁR-KŐ ÉS BARLANGJAI A Tokaji-hegység nyugati részén, Regéctől 2 km-rel északra emelkedik a Nagy-szár-kő /728,7 m/ savanyú piroxénandezitből álló hegye. Regéc felől a piros jelzés mentén jutunk el a hegy nyugati oldalához. A csúcsrégiót nyugatról és délről egy patkó alakú sziklasor keríti. E sziklasornak az északi és déli végénél találtunk egy-egy barlangot: Hétszázas-barlang Szár-kő-barlang

A Nagy-Szár-kő barlangjai, Tokaji-hegység

Hétszázas-barlang, Regéc, Nagy-Szár-kő Felmérte Nagy Csilla és Schäfer István Zs. 1993. VII. 7-én A barlang hossza 5,30 m, magassága 2,30 m Mérték: 1:50

Szár-kő-barlang, Regéc, Nagy-Szár-kő Felmérte Nagy Csilla és Schäfer István Zs. 1993. VII. 7-én A barlang hossza 3,10 m, magassága 1,30 m Mérték: 1:50

Eszterhás István - Grosz Imre AZ ÖRDÖG-VÖLGY ÉS BARLANGJAI Az Ördög-patak a Bárány-ortás déli hegylábán ered, innen előbb kb. 400 m-t kelet felé folyik, majd északra, később északkeletre fordul és Rostallónál betorkollik a Kemencepatakba. A patak teljes hossza kb. 3 km. A völgy jobb oldalát az Ördög-bérc és a NagyHangyás-bérc oldala alkotja, a bal oldalon a Bárány-ortás, a Kecskés-hegy, a Nagy-Vadásztető /az Ördög-sziklákkal/ és a Kis-Vadász-tető lejtője kíséri az Ördög-patakot. A völgyoldalakat felépítő kőzet főként vöröses riolit habláva, kisebb részben különféle riolitmódosulatok. Megközelíthető Rostalló és a Mlaka-rét felől. Az Ördög-völgy oldalaiban máig öt barlangot ismertünk meg, melyek északról dél felé haladva a bal oldalban, majd vissza a jobb oldalon a következők: Ördög-barlang Rostallótól kb. 800 m-rel délnyugatra, a patakot kísérő erdei út Vadász-tető felé való szerpentines elágazása közelében vannak az Ördög-sziklák. A sziklák északnyugati sorában, az alsó sziklák egyikében nyílik az Ördög-barlang /a drótsövény maradványtól kb. 30 m-rel északnyugatra/. A 117 cm magas, 40 cm széles bejárata dél felé néz. A barlang üregének

morzsalékos anyagából álló alja befelé erősen /40-45°/ emelkedik. Jobb oldali fala szálkő riolit, teteje és bal oldali része egymásra támaszkodó kőtömbökből áll, ezért a bejáraton kívül még két nyílása is van a külszín felé. Genetikáját tekintve támaszkodó álbarlang, mert a barlang bal oldalát, tetejét a szálkő szikláról levált hatalmas kőtömbök alkotják.

Az Ördög-völgy barlangjai, Tokaji-hegység Málnás-barlang

A Kecskés-hegy keleti lejtőjén, az Ördög-völgy oldalában haladó erdészeti kocsiúton /Rostallótól a sárga jelzésen haladva/ mintegy 2300-2400 méterre az út felett kb. 15 m magasságban, az eddig szálerdőt felváltó fiatal bozótos nyíresben, az alig észrevehető oldalvölgytől 15 m-re található a Málnás-barlang. A szálerdőben pár méterrel alacsonyabban egy 30 m hosszú, 3-4 m magas kibúvásban figyelhető meg a hegyet alkotó szép vöröses habos riolit. Az oldalvölgy és a kőzetkibúvás kereszteződésében kicsiny forrás is van, melynek vize 10 m után elszivárog az avarban. A kicsiny barlang egy magányosan álló 4-5 m-es sziklakibúvásban található. Tőle 25 m-rel délre van egy kúpalakú szikla, de ez barlang nélküli. A barlang teljes hossza 3,4 m, magassága 1,25. A főágból jobbra és balra is egy-egy rövid mellékág indul. A peremmel párhuzamos törés mentén keletkezett tektonikus barlang. Erdészeti-pont-barlang Az Ördög-völgy bal oldalán, a völgy felső részét keresztező kocsiúttól 300 m-re a völgytalpon, a sziklaszoros végénél van a barlang. Az előbb említett barlang nélküli sziklatoronytól kissé délre találjuk azt. A völgyet a barlangtól délre egy 5-8 m magas sziklafal övezi, melynek északi végében van az üreg. A fal teteje felett 3-4 m magasan megy a sárga jelzéssel ellátott erdészeti földút. Innen viszont a meredély miatt rosszul látszik a barlang környéke. A barlang neve a szájába telepített 34-es számú erdészeti határkarótól származik. A befoglaló kőzet sötét pirosasbarna hólyagos riolit. A barlang alját kevés föld és falevél borítja. A bejárat bal oldali sarkában levő szűk átbújó túloldalának a talpmagassága kb. 20-30 cm-rel van csak magasabban a patak vízszintjétől, így egy nagyobb esőzés után valószínűleg át is folyik rajta a patak, amit a térképezés előtti kibontás igazolt is. Kibontás után átkúszhatóvá vált az átbújó. Hossza 3,8 m, bejáratnál mért magassága 1,8 m, mely befelé fokozatosan csökken. Genotípusa szerint támaszkodó álbarlang, mert bal oldali fala egy levált és lecsúszott sziklaszelet. Visszhang-lik Az Erdészeti pont-barlangtól mintegy 20 m-re a folyásirány felé, a patak felett 2,20 m magasságban található a zsákformájú, a külső hangokat morgásszerűen felerősítő érdekes barlangocska. Kialakulásában fontos szerepet játszhatott a lyukacsos, porózus kőzeten átszivárgó víz mállasztó hatása. A víz az üreg legbelső részén, illetve a jobb oldali falon több helyen is sűrűn csepeg. Az üreg alján az apró szemű málladék teljesen átázott ettől. A száraz, bal oldali falon apró, 5-6 mm-es tüskés, a végükön világos színű ásványi képződmények látszanak. Az üregben barlangi keresztespók szövi hálóját. A zsákszerű üreg hossza 2,58 m, átlagos magassága fél méter. Peremre merőleges törés mentén kialakult tektonikus barlang, melyet a kimállás bővített tovább. Gumimaci-barlang Az előbbi barlangokkal szemközti oldalban, az Ördög-bérc lejtőjében nyílik. Nyugat felé néző két széles és alacsony bejárata között kúszva „körsétát” tehetünk. Alját nyúlós, nedves, agyagos kitöltés alkotja. Hossza 4,4 m, maximális magassága fél méter. Tulajdonképp egy alacsony sziklaeresz, amit a két bejárat közti kőtömb tesz átjáróbarlanggá. Bicska-lik Szintén az Ördög-bérc oldalában nyílik a Gumimaci-barlangtól néhány méterrel északkeletre. Szűk bejárata északkeletre néz, mely egy lapos, csillag alaprajzú fülkébe vezet. Alját morzsalékos kitöltés alkotja. Hossza 2,8 m, legnagyobb magassága 80 cm. A peremre merőleges törés mentén kialakult tektonikus barlang.

Ördög-barlang, Regéc, Ördög-sziklák Felmérte Eszterhás István 1993 július 2-án A barlang hossza 2,50 m, magassága 1,90 m Mérték: 1:50

Málnás-barlang, Regéc, Ördög-völgy Felmérte: Csáki Roland, Grosz Ákos, Grosz Imre és Szamorjai Ferenc 1993. VII. 9-én A barlang hossza 3,40 m, magassága 1,35 m Mérték: 1:50

Erdészeti pont-barlang, Regéc, Ördög-völgy Felmérte: Csáki Roland, Grosz Ákos, Grosz Imre és Szamorjai Ferenc 1993. VII. 9-én A barlang hossza 3,80 m, magassága 1,84 m Mérték: 1:50

Visszhang-lik, Regéc, Ördög-völgy Felmérte: Csáki Roland, Grosz Ákos, Grosz Imre és Szamorjai Ferenc 1993. VII. 9-én A barlang hossza 2,58 m, magassága 0,92 m Mérték: 1:50

Gumimaci-barlang, Regéc, Ördög-völgy Felmérte: Grosz Á., Gyurman Cs., Iharos A. 1993. VII. 11-én A barlang hossza 4,40 m, magassága 0,50 m Mérték: 1:50

Bicska-lik, Regéc, Ördög-völgy Felmérte: Grosz Á., Gyurman Cs., Iharos A. 1993. VII. 11én A barlang hossza 2,80 m, magassága 0,80 m Mérték: 1:50

A FENYŐ-KŐ, A NAGY-HEMZSŐ, VALAMINT A TÁBLA-BÉRC ÉS BARLANGJAI

Rom-barlang, Telkibánya, Fenyő-kő Felmérte: Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 10.-én A barlang hossza 3,50 m, magassága 1,60 m Mérték: 1:50

Hemzső-barlang, Telkibánya, Nagy-Hemzső Felmérte: Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 9. A barlang hossza 6,50 m, magassága 1,90 m Mérték: 1:100

Telkibányától 2,5 km-rel délnyugatra van a 605 m magasságú Fenyő-kő, ennek sziklacsoportjában található a Rom-barlang Telkibányától 4 km-rel délre, a Nagy-Hemzső /717,9 m/ északnyugat felé néző meredek oldalán, kb. 700 m-es magasságban lévő savanyú piroxénandezit sziklacsoportban van a Hemzső-barlang Telkibányától 2 km-rel délnyugatra van a Tábla-bércnek /vagy Kunyhó-bércnek/ nevezett sziklaalakzat a Csepegő-kút völgyének jobb /nyugati/ oldalában kb. 525 m tengerszint feletti magasságban. E savanyú piroxénandezit sziklacsoportban két barlangot találtunk: Kunyhó-barlang Lepke-barlang

A Tábla-bérc barlangjai, Tokaji-hegység

Lepke-barlang, Telkibánya, Tábla-bérc Felmérte Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 10. A barlang hossza 6,40 m, magassága 2,10 m Mérték: 1:50

Kunyhó-barlang, Telkibánya, Tábla-bérc Felmérte Gyurman Csaba és Versnitzer Zoltán 1993. VII. 10. A barlang hossza 3,10 m, magassága 1,40 m Mérték: 1:50

A BARLANGOK BETŰRENDES MUTATÓJA

A mutató tartalmazza a Tokaji-hegység eddig megismert 211 barlangjának neveit és névszinonimáit, amelyek a korábbi írások, a Vulkánszpeleológiai Kollektíva 1992. évi jelentése és ezen 1993. évi jelentése tartalmaz. Azonosításul a nevek utáni sorszám szolgál. Ahol az egyszerű, előtag nélküli arab számok az 1992-es jelentésben leírt, vagy említett barlangok listájára /p. 115-121/ utal, a római II előtag utáni arab számok az 1993-as jelentés listája szerint barlangokat mutatja. Az azonosítást tovább könnyítendően megadjuk a település, majd ezen belül a kistáj nevét, ahol a barlang található. Ablakos-barlang /35/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Ablakos-barlang /119/ Sárospatak, Megyer-hegy Ablakos-üreg /78/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Alacsony-eresz /9/ Fony, Fekete-kő Alaplap-barlang /II-51/ Háromhuta, Szivaszkála Alsó-barlang /116/ Sárospatak, Mandulás Amadé-sziklaeresz /II-19/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Anda-barlang /II-7/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Aranybánya-barlang /110/ Regéc, Kis-Sertés-hegy Aranybánya-táró /111/ Regéc, Kis-Sertés-hegy Arany-barlang /3/ Erdőbénye, Mély-pataki-völgy Arany-lyuk /3/ Erdőbénye, Mély-pataki-völgy Átbújós-hasadék /45/ Háromhuta, Nagy-Péter-mennykő Átjáró-hasadék /82/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Átjárós-barlang /98/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Átjárós-hasadék /II-31/ Fony, Sárkány-törés-völgy Atlasz-barlang /II-72/ Regéc, Hosszú-kő Átmenő-barlang /48/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Avar-barlang /II-58/ Kishuta, Lackó-hegy Axis-barlang /48/ Háromhuta, Pengő-kő Baba-barlang /II-17/ Fony, Mikházi-tető Balkonos-barlang /II-75/ Regéc, Holló-kő Beállós-barlang /83/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Befele-barlang /113/ Regéc, Pengő-kő Bekecs-hegyi-kőfülke /40/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-hegy Bekecs-hegyi-sziklaeresz /41/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-hegy Beülős-barlang /85/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Béka-barlang /120/ Sárospatak, Megyer-hegy Béla-barlang /74/ Monok, Ingvár-hegy Bicska-lik /II-85/ Regéc, Ördög-völgy Bivak-barlang /92/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Bodzafás-barlang /25/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Boldogkővári-üreg /2/ Boldogkőváralja, Boldog-kő Bózsvai-sziklahasadék /75/ Nagybózsva, Bózsvai-szikla Bükkös-eresz /II-35/ Fony, Sárkány-törés-völgy Calzón-lyuk /II-66/ Nagyhuta, Gyaka-lyuk-tető Cseresznyés-barlang /II-28/ Fony, Péter László-völgy Csúcs alatti-álbarlang /76/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Darazsas-lyuk /II-27/ Fony, Péter László-völgy Darázsfészek-barlang /29/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Debibi-barlang /II-52/ Háromhuta, Szivaszkála Déli-barlang /II-37/ Háromhuta, Nagy-bekecs-kőszál

Döglött róka-barlang /60/ Komlóska, Barlang-tető Dusán-barlang /II-65/ Nagyhuta, Gyaka-lyuk-tető Elágazó-barlang /II-76/ Regéc, Holló-kő Első-barlang /47/ Háromhuta, Pengő-kő Emberkő-barlang /II-62/ Nagybózsva, Emberkő-hegy Erdészeti pont-barlang /II-82/ Regéc, Ördög-völgy Erdőbényefürdő tárója /4/ Erdőbénye, Holt-völgy Erdőbényei-forrásüreg /4/ Erdőbénye, Holt-völgy Ereszes-barlang /102/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Erkélyes-barlang /30/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Esős-barlang /II-73/ Regéc, Hosszú-kő ÉPFU-sziklaeresz /59/ Kishuta, Kőkapu ÉPFU-sziklaüreg /58/ Kishuta, Kőkapu Északnyugati-átjáró /38/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Fekete-barlang /8/ Fony, Fekete-kő Felső-barlang /64/ Legyesbénye, Fuló-hegy Felső-barlang /117/ Sárospatak, Mandulás Felső-lyuk /64/ Legyesbénye, Fuló-hegy Felső-sziklaodú /71/ Legyesbénye, Fuló-hegy Ferde-barlang /101/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Ferde-hasadék /70/ Legyesbénye, Fuló-hegy Ferde-hasadékbarlang /70/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fiók-fülke /12/ Fony, Fekete-kő Forrás-barlang /II-74/ Regéc, Hosszú-kő Forrás-sziklaeresz /39/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-hegy Fuló-hegyi alsó Nagybarlang /62/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Alsó-sziklaodú /62/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Felső-barlang /64/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Felső-sziklaodú /71/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Ferde-hasadékbarlang /70/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi-fülke /66/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 1. hasadék /63/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 3. hasadék /70/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 4. hasadék /69/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Kisbarlang /63/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Kisszirti-hasadékbarlang /72/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Kormos-fülke /68/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Nagybarlang /62/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Nagyszirti-hasadék /67/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi-odú /65/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 1. sziklaodú /64/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 3. sziklaodú /72/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi 4. sziklaodú /71/ Legyesbénye, Fuló-hegy Fuló-hegyi Törmelékes-hasadékbarlang /69/ Legyesbénye, Fuló-hegy Galériás-hasadékbarlang /II-44/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Gergely-hegyi-barlang /II-15/ Fony, Gergely-hegy csúcsrégió Gönc-pataki-barlang /122/ Telkibánya, Nagy-Varga-hegy Gradual-barlang /II-29/ Fony, Péter László-völgy Guanós-barlang /103/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Guillotine-barlang /II-22/ Fony, Nagy-Amadé-hegy

Gumimaci-barlang /II-84/ Regéc, Ördög-völgy Gyökeres-barlang /104/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Hameta-barlang /II-4/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Háromlyukú-barlang /II-61/ Nagybózsva, Emberkő-hegy Háromtörzsű-fa-barlang /II-53/ Háromhuta, Szivaszkála Hárs-barlang /II-5/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Hasadék-barlang /94/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Hasalós-barlang /106/ Regéc, Kerek-kő Háromszög-barlang /53/ Háromhuta, Pengő-kő Hemzső-barlang /II-87/ Telkibánya, Nagy-Hemzső Hétszázas-barlang /II-78/ Regéc, Nagy-Szár-kő Kajla-barlang /II-3/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Kanyón-barlang /31/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Kastély alatti-kőfülke /57/ Kishuta, Kőkapu Kastély alatti-sziklaeresz /56/ Kishuta, Kőkapu Kávéfőző-barlang /II-69/ Regéc, Hosszú-kő Kecske-barlang /II-6/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Kecskedarázs-barlang /II-77/ Regéc, Holló-kő Kéményes-barlang /53/ Háromhuta, Pengő-kő Kétablakos-barlang /42/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-hegy Kétszobás-barlang /13/ Fony, Fekete-kő Kilátós-barlang /15/ Fony, Fekete-kő Kis-átjáróbarlang /33/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Kis-barlang /63/ Legyesbénye, Fuló-hegy Kis-fenyő-sziklarepedés /II-36/ Háromhuta, Bagoly-bérc Kis-hasadék /10/ Fony, Fekete-kő Kis-hasadék /63/ Legyesbénye, Fuló-hegy Kis-hasadék /80/ Regéc, Bagoly-bérc Kis-hasadékbarlang /95/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Kislyuk /71/ Legyesbénye, Fuló-hegy Kis-Sárkány-lyuk /II-34/ Fony, Sárkány-törés-völgy Kisszirti-hasadék /72/ Legyesbénye, Fuló-hegy Kocka-barlang /93/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Kormos-kőfülke /68/ Legyesbénye, Fuló-hegy Kőfedeles-hasadék /II-13/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Kőfolyás-hasadék /27/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Kőgombás-lyuk /II-8/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Kőhotel /18/ Fony, Sólyom-kő Kőkapui-átjáró /II-14/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Kőkapui kastélykert eresze /56/ Kishuta, Kőkapu Kőkapui-sziklaeresz /II-9/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Kőszirti-átjáró /II-20/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Kuckós-barlang /34/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Kunyhó-barlang /II-89/ Telkibánya, Tábla-bérc Kutyaház-barlang /17/ Fony, Fekete-kő Kürtős-hasadék /II-24/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Labirintus-barlang /61/ Komlóska, Barlang-tető Lackó-barlang /II-60/ Kishuta, Lackó-hegy Lakóház-barlang /118/ Sárospatak, Megyer-hegy Lapos-barlang /II-41/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál

Lejtős-kőfülke /II-43/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Lejtős-lyuk /II-32/ Fony, Sárkány-törés-völgy Lépcsőház-barlang /112/ Regéc, Pengő-kő Lépcsős-hasadék /11/ Fony, Fekete-kő Lepke-barlang /II-88/ Telkibánya, Tábla-bérc Ligetmajori-táró /II-1/ Erdőbénye, Mély-víz-völgy Lyukas-barlang /5/ Fony, Fekete-kő Lyukastetejű-barlang /28/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Macska-lyuk /II-42/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Magas-barlang /II-70/ Regéc, Hosszú-kő Magas-hasadék /44/ Háromhuta, Nagy-Péter-mennykő Maldito-barlang /II-18/ Fony, Mikházi-tető Málnás-barlang /II-81/ Regéc, Ördög-völgy Mátyás-barlang /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Mátyás-forrás jeges barlangja /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Megtört-hasadék /91/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Megye-hegyi Tengerszem mesterséges barlangja /118/ Sárospatak, Megyer-hegy Mikkam-barlang /II-48/ Háromhuta, Nagy-Oldal-tető Mikóházi jeges üregek /73/ Mikóháza, Palack-hegy Mikufüsz-barlang /II-46/ Háromhuta, Nagy-Oldal-tető Mimás-barlang /II-47/ Háromhuta, Nagy-Oldal-tető Mineleső-barlang /II-49/ Háromhuta, Nagy-Oldal-tető Mogyorós-hasadék /II-23/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Nagy-barlang /62/ Legyesbénye, Fuló-hegy Nagy-bivak-barlang /26/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Nagy-gambis-barlang /80/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Nagy-hasadék /89/ Regéc, Bagoly-bérc Nagykő-barlang /II-59/ Kishuta, Lackó-hegy Nagy-szirti-hasadék /67/ Legyesbénye, Fuló-hegy Napkelte-eresz /107/ Regéc, Kerek-kő Napnyugta-eresz /108/ Regéc, Kerek-kő Nehéz-átjáróbarlang /II-39/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Odvas-barlang /6/ Fony, Fekete-kő Oldal-barlang /115/ Regéc, Pengő-kő Oldalköves-barlang /100/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Omladék-lyuk /7/ Fony, Fekete-kő Omladékos-barlang /II-68/ Regéc, Hosszú-kő Omlett-barlang /II-71/ Regéc, Hosszú-kő Ördög-barlang /II-80/ Regéc, Ördög-völgy Őz-eresz /II-2/ Fony, Gergely-hegy, Bagoly-kő Patakparti-pince /54/ Kishuta, Kőkapu Páfrányos-barlang /91/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Párkányos-barlang /37/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Pest-hegyi Arany-lyuk /3/ Erdőbénye, Mély-pataki-völgy Pengő-eresz /51/ Háromhuta, Pengő-kő Póklak /II-38/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Qulan-barlang /II-50/ Háromhuta, Nagy-Oldal-tető Ravasz-lyuk /1/ Arka, Malom-völgy Regéci vár barlangja /109/ Regéc, Várhegy Rejtett-barlang /36/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc

Rejtett-eresz /14/ Fony, Fekete-kő Róka-lyuk /II-33/ Fony, Sárkány-törés-völgy Rókás-barlang /97/ Regéc, Nagy-Szarvas-kő Rókavár-barlang /II-26/ Fony, Péter-László-völgy Rom-barlang /II-86/ Telkibánya, Fenyő-kő Rózsa Sándor-barlang /90/ Regéc, Kis-Péter-mennykő Rövid-hasadék /46/ Háromhuta, Nagy-Péter-mennykő RV-barlang /79/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Sárkány-lyuk /II-30/ Fony, Sárkány-törés-völgy Sátorhegység jeges barlangja /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Sertés-völgyi-barlang /110/ Regéc, Kis-Sertés-hegy Sírbolt-barlang /II-54/ Háromhuta, Szivaszkála Smirgli-barlang /105/ Regéc, Kerek-kő Sólyom-kői-akna /22/ Fony, Sólyom-kő Sólyom-kői-átjáró /19/ Fony, Sólyom-kő Sólyom-kői-kislyuk /20/ Fony, Sólyom-kő Szállás-barlang /49/ Háromhuta, Pengő-kő Szár-kő-barlang /II-79/ Regéc, Nagy-Szár-kő Szép-barlang /50/ Háromhuta, Pengő-kő Szépfás-barlang /32/ Háromhuta, Sólyom-kő-bérc Szivárgó-barlang /114/ Regéc, Pengő-kő Szuhai-kőeresz /II-64/ Nagybózsva, Emberkő-hegy Telkibányai-jégbarlang /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Telkibányai-jegesbarlang /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Telkibányai-jeges-üreg /123/ Telkibánya, Nagy-Király-hegy Teraszos-fülke /II-25/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Tető-barlang /II-45/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Timpanon-barlang /II-63/ Nagybózsva, Emberkő-hegy Tokár-fülke /II-55/ Háromhuta, Tokár-tető Tokár-körbarlang /II-56/ Háromhuta, Tokár-tető Tokár-tetői-barlang /II-57/ Háromhuta, Tokár-tető Tölgyfás-barlang /21/ Fony, Sólyom-kő Törmelékes-hasadék /69/ Legyesbénye, Fuló-hegy Törmelékes-hasadékbarlang /69/ Legyesbénye, Fuló-hegy Tufa-barlang /62/ Legyesbénye, Fuló-hegy Ülő-fülke /23/ Fony, Sólyom-kő Ülőke-barlang /II-16/ Fony, Mikházi-tető Vadember-barlang /II-67/ Regéc, Hosszú-kő Végardói 27-es fúrás üregei /121/ Sárospatak, Végardó Vékony-hasadékbarlang /II-40/ Háromhuta, Nagy-Bekecs-kőszál Véletlen-barlang /16/ Fony, Fekete-kő Viszhang-lik /II-83/ Regéc, Ördög-völgy Völgyrenéző-eresz /86/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Y-fülke /II-21/ Fony, Nagy-Amadé-hegy Zivataros-álbarlang /87/ Regéc, Nagy-Péter-mennykő Zsebes-barlang /II-10/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Zsebes-bivak /II-12/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu Zsebes-feljáró /II-11/ Fony, Farkas-dombi Kőkapu

CSOPORTÉLET Gönczöl Imre KÖZÖSSÉGI ÉLET Az 1993-as év eseményei Kutató túrák, táborok - 02. 27. Eszterhás István, Gönczöl Imre, Horváth Georgina és Bogdány János nyomjelzési kísérletet végeztek színes füsttel a Szentgyörgy-hegyen, a Sárkány-lik feltételezett bejáratánál. A piros füstöt mohón elnyelte a hegy, de előjönni sehol sem láttuk... - 04. 25. A Hegyes-tűn és a Fekete-hegyen jártak: Gönczölék és Ecsődi Zoltán. Egy leírás a Csere-kút forrást „barlangból jövő”-nek írja le. A „barlang” valójában egy mesterséges, tárószerű építmény, mely a lejtőtörmelék ellen védi a forrást. - 05. 8-9. A Kovácsi-hegy komplex megfigyelése a KTM Országos Természetvédelmi Hivatal által kiírt „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat anyagának összegyűjtése ill. kiegészítése céljából. A terület barlangjait már 1985-ben feldolgoztuk, ezekről a mostani alkalommal videófelvétel készült. Megkerestük, azonosítottuk és dokumentáltuk a Kovácsi-hegy különleges értékeinek számító tőzegmohalápokat. Vizsgáltuk, hogy mi okozta a már kiszáradt Vad-tó pusztulását. Az ok: elsősorban a bazaltbányászat. /Ezen a túrán Eszterhás I., Kalicza Tibor, Gönczöl I., Gönczöl Imréné, Gönczöl Tímea és Ecsődi Z. vettek részt./ - 05. 15. Eszterhás I. a Bondoró-hegyen volt terepbejáráson. - 07. 2-11. IX. Vulkánszpeleológiai tábor, Rostalló. Folytattuk a Tokaji-hg. barlangkataszteri feldolgozását. A táborban 58 fő „fordult elő” rövidebb-hosszabb ideig. /Több, mint a társulati kutatótáborban!/ A bejárt, átvizsgált helyszínek: Ördög-völgy, Nagy-Bekecs-kőszál, Bagoly-kő, Hosszúkő, Holló-kő, Nagy-Hemzső, Fenyő-kő, Tábla-bérc, Szivaszkála, Nagy-Oldal, Lackó-hegy, Ember-kő, Tokár-kő, Nagy-Szár-kő, Amadé-hegy, Péter László-völgy, Farkas-dombi Kőkapu, Sárkánytörés-völgy, Mély-pataki-völgy, Erdőbénye környéke, Gergely-hegy, Bagoly-bérc, Sárospatak-Mandulás, Ingvár-hegy, Regéci-Várhegy, Kutyaszorító-völgy, Mikházi-tető. A rostallói tábor munkájával, az újonnan felmért barlangok térképeivel, leírásaival jelen Évkönyvünk más helyén részletesen foglalkozunk. A következő hasonló táborok szervezését, programját, életét teljesen újra kellene gondolni. Eluralkodott az a nem szerencsés gyakorlat - már az előző évi, de még inkább az ezévi táborok életében -, hogy a napi munka megbeszélésére általában a késő délelőtti órákban került sor, sokszor úgy tűnt, hogy szinte a pillanatnyi ötlettől vezérelve, találomra. A dél körüli indulás magával hozta azt, hogy sokan - főleg a problémásabb, vagy távolabbi területre indulók - leginkább csak sötétedés után tértek vissza a táborba. Ez is oka annak, hogy nemigen tudtuk, hogy ki merre járt, mit talált, mit nem talált, és miért nem, mit tapasztalt, és hogy mit ajánl megnézésre. Az ilyen „napirend” mellett nem lehetett eljutni olyan helyekre, ahol ugyan nincs „munkafeladat”, de - ha már eljöttünk ilyen messzire /esetünkben közel 400 km-re/, a nevezetes, látványos helyeket felkerestük volna. Ezidáig két

tábort értem meg Rostallón, de nem láttam Sárospatakot, és - bár nagyon sokszor átmentünk Telkibányán – nem láttuk a bányászati múzeumot… Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy az esti tábortűz kezdetére lehetőleg minden brigád térjen vissza a táborba, tartson „élménybeszámolót”, és beszéljük meg a másnapi teendőket, azt, hogy ki, kivel és hová megy, és hogy miért megy. Ismerve a másnapi célt, bárki számba tudja venni, hogy a feladatra mennyi idő kellhet, mire jut még idő, mi esik útba - vagy annak közelébe -, amit szívesen megnézne. Jó cél érdekében akár korán reggel is elindulnánk... Amiről itt „dohogtam”, az nem okozhatott problémát pl. a pulai táborban, aholis ha az ember kimászott a sátorból, nyomban beleesett a barlangba - és azt kellett csinálni. ...de egy ekkora terület kutatását, mint a Tokaji-hegység, már szervezni kell! Szervezni, előre, gondosan, alaposan... 07. 18. Eszterhás I. terepbejáráson volt Pula környékén, a „déli fertályon”. 07. 31.- 08. 9-ig tartott a Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport kutatótábora a Csatárhegyen. Néhány napra Eszterhás I., Gönczölék, Ecsődi Z., Szebeniné Jókovács Aranka is elmentek, segíteni a nagyon érdekesen alakuló barlang irdatlan tömegű omladékának „kitermelésében”. 08. 6. Eszterhás I. a Budaligeti-bazaltbarlangot /!/ kereste fel, miután nagysokára sikerült az informátorával közös időpontot összehoznia. 08. 15 - 22. A Kalicza-család a Bükki Régészeti Táborban töltött néhány emlékezetes napot. 08. 20 - 22. A Kádártai-forrásbarlang vízfestésére, a barlang környékének megfigyelésére hoztunk létre egy kis tábort a kádártai halastó partján. /Eszterhás I., Gönczöl-család, Horváth Georgina és Bogdány János – valamint e két utóbbinak András nevű - alig fél éves - fia./ A tábor munkájáról, eredményeiről Évkönyvünkben külön leírás foglalkozik részletesen. - 09. 18. Eszterhás I., Szobonya Károly és Bogdány J. újabb vízjelzést és terepbejárást végeztek a Kádártai-forrásbarlang feltételezett vízgyűjtő területén. - 09. 30. Eszterhás I. a forrásbarlang közelében lévő kádártai kőbányában „szerzett be” adatokat a hidrológiai és geológiai helyzetről, valamint vízmintát hozott. - 10. 16. A kádártai tó környékén Bubics István geológus magnetoesztéziás módszerrel kereste a felszín alatti vízfolyásokat. A meglehetősen szokatlan - egyesek szerint sarlatánságnak tartott - módszerrel Eszterhás I. is megpróbálkozott. - 10. 15-17. Kalicza Tibor, Szablyár Péter, Gönczöl Imre és Ecsődi Zoltán az Erdőbénye közelében lévő Arany-barlang omlás által elzáródott bejáratát kibontották, a vizes tárót - ill. annak az ekkor megismert szakaszát - bejárták, felmérték, fotózták, a különleges képződményekből mintát vettek. Kalicza T. videófelvételeket készített. A terepjáró gépkocsit is igénybe vevő expedíciót az ECO-2001 Kft szponzorálta. Évkönyvünkben részletes beszámoló olvasható erről a meglepő eredményt hozó újrafeltárásról. Kultúrprogramok

- 01. 25. - 02. 12. Veszprémben, a Lovassy-gimnáziumban volt látható Gönczöl Imréné ásványkiállítása. Ennek időtartama alatt a kiállító több alkalommal is „tárlatvezetést” tartott a tanulóknak, előzetesen egyeztetett időpontokban. - 02. 13. Gönczöl Imréné és ásványbarát szakköre sikeresen megrendezték a III. Várpalotai Ásványbörzét. - 02. 14 - 26. Ásványkiállítás a pétfürdői Közösségi Házban. - 02. 17. Gönczöl I. a várpalotai városi könyvtárban diavetítést tartott a barlangok világáról. - 02. 18. Gönczöl Imre a veszprémi Nagy László iskolában diavetítéses előadást tartott a Bakony barlangjairól. - 03. 02. Gönczöl I. diavetítéses előadása Erdély barlangjairól /Várpalota, városi könyvtár/ - 03. 17. Gönczöl I. diavetítést tartott a várpalotai városi könyvtárban, melynek során Bulgária szép tájait, geológiai különlegességeit és barlangjait mutatta be. - 03. 20. „Nosztalgia-túra” a Kőris-hegyre. /Odvaskő-barlang, Szárazgerence-barlang./ - 04. 24. „Nosztalgia-túra” a Vértesben. /Oroszlánkő-bg, Csákvári-bg./

- 06. 12. A zirci múzeum kiállításmegnyitóján Eszterhás I. és Schäfer István Zsolt vettek részt. - 06. 18 - 20. Barlangnap. /Eszterhás I., Eszterhás Istvánné, Gönczöl Tímea, Ecsődi Zoltán, a Kalicza család és még sokan mások./ - 07. 1 - 2. Gönczölék francia barátaikat - Winkleréket - kalauzolták a rostallói táborba. Útközben megnézték a Béri-sziklákat /rendkívül szép hajlott andezitoszlopok!/ a Szent-kutat, a Baglyas-kőt és a Szilvás-kőt. Itt éjszakára tábort is vertek. Másnap Mikófalván kövült fatörzseket néztek meg. /Winkler Nándi ujjongott a vízmosás falából kiálló jókora megkövült fatörzs láttán.../ A francia család még további két napot töltött a rostallói táborban. Ez idő alatt elsősorban a zempléni táj ásványaival ismerkedtek. - 07. 16 - 18. Eszterhás I., Schäfer I. Zs. és még néhányan ott voltak a Kapolcsi Napok kulturális rendezvénysorozaton. Ez „előtanulmány volt” a következő évben általunk - a Kapolcsi Napokkal egyidőben és egy helyen - megrendezésre kerülő „LYCHNIS” Barlangász Találkozó lebonyolításához. - 07. 13 - 18. Az ácsi általános iskolás gyerekek tési táborának Gönczöl Imréné volt a „szakmai irányítója”. A gyerekek az Alba Regia-bg.-ban is túráztak. Gönczöl I. diavetítés keretében mutatta be a gyerekeknek a Bakony barlangjait. - 07. 17. A Kalicza család az Alba Regia-bg. Jobboldali végpontjára túrázott. A túrát melynek elsődleges célja egy leendő videófilm elkészíthetőségének felmérése volt - Gönczöl I. vezette.

- 08. 18. Gönczöl I. diavetítéses előadása a Bakony barlangjairól a várpalotai gimnazisták tési táborában. A gimnazisták szerettek volna az Alba Regia-barlangban is túrázni, a túra vezetésére engem kértek fel. Az Alba Regia csoport vezetője „megmakacsolta” magát, és bármiféle elfogadható indok nélkül meghiúsította a túra lebonyolítását. …én legfeljebb nem jártam az „ezredik után ezeregyedszer is” a barlangban, de a gimnazista fiúk-lányok - a személyemre szóló bosszúállás miatt - egy nagy élménnyel lettek szegényebbek. - 09. 16. A Gönczöl család olaszországi kirándulásuk során a Trieszti-Karszton is járt. Megcsodálták a hatalmas teremméretű - 146 m magas! - Grotta Gigante barlangot, és a mellette lévő karsztmúzeumot. /Aurisina környékén sok - nem kiépített - barlang van, nagyok is./ Az oda- és visszautazást a Júliai-Alpok és a Karni-Alpok közötti autóút, a Fellah-völgye, no meg a Wörthi-tó ékesítette. - 12. 9. A KTM OTH „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat eredményhirdetésén Eszterhás I. volt jelen. A Kovácsi-hegy természeti értékeit bemutató pályamunkánk II. helyezést ért el. - 12. 18. A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport óévbúcsúztató bontást /= barlang- és pezsgőbontást/ rendezett. A házigazdákon kívül a Bakony csoport egy tagja és Eszterhás I. tudott ott lenni a jó hangulatú évzárón. Oktatás A Veszprémi Egyetemi Barlangkutató Csoport „barlangjáró 1.” tanfolyamán Eszterhás I. az év folyamán összesen 10 óra előadást tartott. Pályázatok A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Országos Természetvédelmi Hivatala által kiírt „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázatra a Kovácsi-hegyi anyagunkkal pályáztunk. Bemutattuk a hegy országos hírű geológiai képződményét - a Bazalt-utcát, annak barlangjait, valamint a hegy platóján található tőzegmohalápokat. Pályaművünkben rámutattunk a hegy természeti értékeit veszélyeztető tényezőkre. Pályamunkánk II. helyezést ért el, oklevél- és pénzjutalomban részesült. A Karszt- és Barlang Alapítványtól megkaptuk a megpályázott pénzt. Éves jelentésünk a Cholnoky-pályázaton II. helyezett lett, oklevelet és pénzjutalmat kaptunk. Az ECO-2001 Műszaki, Környezetvédelmi és Kereskedelmi Kft szponzorként támogatta az Arany-barlang újrafeltárására szervezett expedíciónkat. A Kft az expedíció teljes költségét magára vállalta. Tőlünk megkapta a leírást, térképet és fotókat tartalmazó előzetes jelentést. Egyéb A Bükki Nemzeti Park köszönő levelet küldött a Tokaji-hegységben végzett barlangkataszterező munkáért, és elnézést kért, hogy a munkánk költségeihez pénzzel nem tudott hozzájárulni.

A Veszprém Megyei Horgász Szövetség levélben köszönte meg a Kádártai-horgásztó vizét elsősorban biztosító forrásbarlang vizének eredetére, valamint a szennyeződési lehetőségek kimutatására irányuló munkánkat.

Gönczöl Imréné A BARLANGKUTATÁSTÓL AZ ÁSVÁNYBÖRZÉKIG A különböző kőzeteket, ásványokat, azok nevét, összetételét, keletkezési körülményeit, korát, a földtörténeti korok finom emeleteit hosszú ideig csak a geológusok, illetve azon érdeklődő „kiváltságosok” ismerhették, akik érdeklődésük és szerencséjük folytán hozzájuthattak egy-egy egyetemi jegyzethez. Ritkán adódik olyan szerencse, hogy a helyszínre kivonuló barlangkutatók között a rétegek szavát értő geológus is van. Ezért aztán sokszor mi, botcsinálta geológusok - mások tudását ellopva - próbálunk elméleteket felállítani a bennünket éppen izgató problémákra - és ezek az „elméletek” igen sokszor meg is állják a helyüket… Az elmúlt hat-nyolc évben szép számú geológiai és ásványtani ismeretterjesztő könyv látott napvilágot, de nekünk ezeket az ismereteket az ezt megelőző időben is el kellett sajátítanunk valahogyan. Aki hozzájutott, egyetemi jegyzetekből, mások ezek magyarázataiból - de volt, aki úgy, hogy kőzetmintákat gyűjtött maga köré, és szabad idejében névről szólongatta őket, hogy megismerje. Ez utóbbiakhoz tartoztam magam is. Egyszer egy látogatónk felfigyelt erre a kőzetekből és kövületekből álló gyűjteményre, és az ezirányban megmutatkozó tudásszomjamra. Ő javasolta, hogy menjek el egy ásványbörzére, mert ott még több félét - igazi „csemegéket” is - láthatok. Elmentem. A látvány valóban lenyűgöző volt! …és a ráadás, amit a gyűjtők adtak magyarázatként egy-egy ásványról - az bizony nagyon megragadott. Ettől kezdve „előre megfontolt szándékkal” jártam ezekre a rendezvényekre, és megkerestem azokat a gyűjtőket, akik hatalmas ismerettel rendelkeztek, és szívesen-lelkesen beszéltek, meséltek az ásványvilág csodáiról. A börzékre járás mellett gyűjtögettem is, hiszen az ásványok szemet és lelket gyönyörködtetőek! Gyűjtés közben tanulmányozhattam a rétegeket, az ásványtársulásokat, meg még sok minden mást is. Bizony, egy idő után a begyűjtött darabokból eladásra, cserére is kerültek példányok, és - ki ne ismerné a mondást: „ismétlés a tudás anyja” - a vásárlóknak, érdeklődőknek mindent elmondtam a nálam látható ásványokról. Szerencsére évek óta egyre több - nagyon szép - könyv jelenik meg az ásványokról, drágakövekről. Ezeket a könyveket be is gyűjtöm, - bár az áruk manapság már-már a drágakövekével vetekszik! - mégis, amikor egy kőfalat, egy réteget vizsgálok, úgy érzem, hogy számomra az ásványbörzék adták az alapfokú tanfolyamot. Ezért ajánlom szívesen az ásványgyűjtést és az ásványbörzéket minden kezdő és érdeklődő barlangkutató figyelmébe.

Eszterhás István úrnak Isztimér Tisztelt Uram! Nagy érdeklődéssel olvastam az Ön által összeállított és részemre megküldött tanulmányt a Kádártai Halastó környékén végzett kutatásaikról. A tanulmány színvonala tükrözi az Önök igényes és mindenre kiterjedő munkáját. Jó érzéssel veszem tudomásul, hogy a Kádártai Horgásztavon végzett tevékenységünk hozzájárul a forrásbarlang megóvásához, a vízminőség megőrzéséhéz. Megnyugtat az a tény, hogy a horgásztó vízutánpótlása biztosított. Bízom benne, hogy a környezetszennyezés hatása a horgásztavat és környékét nem veszélyezteti.

Kívánok Önöknek továbbra is jó munkát. Gősi Zoltán ügyvezető elnök, Horgász Egyesületek Veszprém Megyei Szövetsége

BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁGA Üi.: Majoros/VJ. Tárgy: Barlangkutatás az Eperjes-Tokaji-hegységben Tisztelt Eszterhás Úr! Az erdőbényei Arany-barlangról készített leírásukat a térképpel együtt megkaptuk. Ezúton köszönjük meg a múlt évi tevékenységükről készített videofelvételt is, melynek egy kópiáját a BNPI-nek megküldték. Sajnálattal kell tájékoztatnunk, hogy a Vulkánszpeleológiai Kollektíva tervezett anyagi támogatását az idén nem tudjuk megvalósítani. Reméljük, hogy a következő év módot nyújt ennek pótlására. Addig is gratulálunk eddigi tevékenységükhöz, s sikeres új esztendőt kívánunk. Eger, 1993. december 07. Varga Ferenc igazgató