AZ INTERNET ÚJ FEJLŐDÉSI IRÁNYA: WEB 2.0 THE DIRECTION OF EVOLUTION OF INTERNET: WEB 2.0. Bevezetés. FERENCZY GÁBOR okl. mk

AZ INTERNET ÚJ FEJLŐDÉSI IRÁNYA: WEB 2.0

FERENCZY GÁBOR okl. mk. alezredes

AZ INTERNET ÚJ FEJLŐDÉSI IRÁNYA: WEB 2.0 THE DIRECTION OF EVOLUTION OF INTERNET: WEB 2.0 Az Internet szakértői 2004 óta használnak egy új fogalmat, a Web 2.0-át. Mit jelent ez a fogalom? Még nagyon sok nézeteltérés van arról, hogy mit jelent a Web 2.0, sok ember szerint nem más, mint egy értéktelen marketingfogás, míg mások szerint ez egy új tudás. Since 2004 the experts of Internet were used the term: Web 2.0. What does this term mean? There is still a huge amount of disagreement about just what a Web 2.0 means, with some people decrying it as a meaningless marketing buzzword, and others accepting it as the new conventional wisdom.

Bevezetés A Web 2.0 az utóbbi idők egyik legfontosabbnak tűnő, a világhálóval kapcsolatos, ám korántsem ellentmondásmentes fogalma. Az ellentmondás abban rejlik, hogy sokan csak egy új, a DotCom1 lufihoz hasonló, marketing jelenséget látnak benne, míg mások valódi változásnak tartják. A 2004-es év közepén bukkant fel először ez a fogalom, Tim O’Reillynek2 és Dale Doughertynek3 köszönhetően. Az elképzelésük szerint a Web 2.0 egy mindent átfogó új jelenség és szemléletmód lesz, ami megváltoztatja az internetről alkotott általános képet. Magába foglalja a világháló új megközelítését: weboldalakat gazdag felhasználói felülettel, melyek többet nyújtanak, mint egy számítógépes alkalmazás, olyanok inkább, mint egy minden szinten összekapcsolt weboldalgyűjtemény, melyen böngészhetünk. 1

DotCom lufi: az ezredforduló idején rengeteg pénzt fektettek be internetes cégekbe a nagy nyereség reményében, de a piac nem volt akkora, mint amekkorának azt hitték, ezért sok cég csődbe is ment. 2 Megalapítója és vezetője az O'Reilly Media Egyesületnek., számítógépes könyvkiadó, a nyílt szabványok aktivistája. 3 A MAKE magazin kiadója és szerkesztője.

152

VÉDELMI INFOKOMMUNIKÁCIÓ


WEB MINT PLATFORM A web 1.0-át leginkább az jellemezte, hogy arányait tekintve nagyon kevés szerző hozta létre (ebben hasonlított a hagyományos nyomtatott sajtóra) mindazokat a tartalmakat, amikhez a felhasználók hozzáfértek. A hozzáférés magánál a forrásnál valósult meg, így aki egy adott szolgáltatóval, vagy céggel kapcsolatos információkra volt kíváncsi (például az Intel gyártmányiról akart tájékozódni), akkor azt annak web lapján találhatta meg. Ez mostanra megváltozott, mert egyre többen kezdtek el az interneten publikálni. A felszaporodott anyagok kezelését a hagyományos modell nem teszi lehetővé. Az új modellben az adatok adott esetben akár több tucat különböző helyre vannak szétszórva, ezért a hangsúly nem annyira magukon az adatokon, hanem azokon az eszközökön van, amik lehetővé teszik, hogy összegyűjtsük és — az igényeinknek megfelelően — feldolgozzuk őket. A Web 2.0-át ezért szokták „a Web mint platform” metaforával emlegetni.

Újgenerációs web-helyek, újszerű szolgáltatások Az interneten a dokumentumokat tárhelyekre töltik fel, amelyek lehetnek statikusak, vagy dinamikusak. A statikus tárhely esetén a dokumentumokon nem hajtanak végre semmilyen változtatást, így azok csak akkor változnak meg, ha valamilyen módosított oldalt töltenek fel helyettük. Ennek a technikának az interaktivitás hiánya a legnagyobb hátránya, valamint a szerkesztésük is hosszadalmasabb, mert általában kézzel történik és nem valamilyen tartalomkezelő rendszerrel. Emiatt a statikus tárhely komoly, sok lapból álló, weboldalak létrehozására nem alkalmas. Használatuk előnye eddig az volt, hogy a fenntartásuk — legfőképp a tárhelyé — olcsó, de ez az előny a technika fejlődése eredményként lassan megszűnik. Dinamikus tárhelyek esetén az ott található tartalmat a látogatók is módosíthatják, és különféle módon kérhetik le. Emiatt több törődést és folyamatos adminisztrációt kíván az üzemeltetőtől és a szolgáltatótól egyaránt, ami drágítja a létrehozását és fenntartását. A dinamikus oldalakat tartalomkezelő rendszerekkel (TKR) tartják karban. Ezek olyan rendszerek, amik lehetővé teszik a tartalom szerkesztését távolról elérhető adminisztrációs felület4 segítségével. Ezekkel a rendszerekkel ké4

CMS — Content Management System — tartalom kezelő rendszer.


153


szítik el az oldal olyan részeit, mint a tartalomjegyzék, fejléc, lábléc, galériák, stb., amiket kézzel csak robotmunkával lehet elkészíteni. Ezeken kívül olyan szolgáltatásokat is nyújtanak, mint hozzászólások és az oldalon történő keresés lehetősége. Különböző felhasználókat azonosítva és hozzájuk különféle jogosultságokat rendelve lehetővé tehetik akár több ember együttes munkáját is. A Web 2.0-nál az a fontos, hogy egy adott adathalmazt, tartalmat milyen módon dolgozza fel, csoportosítja, jeleníti meg egy adott webhely. A tartalom eredete egyre kevésbé fontos, megszűnik annak helyhez való kötöttsége, mert nemcsak az eredeti webhely tervezői szerinti formában érhető el, hanem szabadon felhasználható más oldalak által is. A mások általi felhasználhatóságot különböző programozási nyelvek által elérhető hozzáférés lehetőségével, ún. API5-k vagy RSS feedek6 felhasználásával lehet elérni.

Felhasználói részvétel A dinamikus technikáknak köszönhetően az olvasók rendkívül egyszerűen részt vehetnek az oldalakon található tartalom közvetlen szerkesztésében, vagy közvetetten, meta-információk hozzáadásával. A Web 2.0 nagy részben arról szól, hogy a passzív látogatókat és olvasókat aktív résztvevőkké alakítja át, akik így nagyban hozzájárulnak az adott weboldal értékének növeléséhez. Ennek egyszerű, kezdeti — még nem Web 2.0-ás — megvalósításai az online fórumok, amik nagy hatással tudnak lenni a résztvevőkre. A közösségnek ezt a fajta erejét használják ki és alkalmazzák az egész interneten. A fórumok után természetesen a blogokat is említeni kell, mert manapság nagyon felkapott lett a bloggolás. A blogok egy rendkívül egyszerű koncepció, a lineáris (időrendi) szervezés alapján épülnek fel, amely gyakorlatilag a legegyszerűbb a létező információszervező rendszerek közül. Elterjedtségük pont egyszerűségüknek köszönhető: relatív 5

A Google Web API (Application Programming Interfaces) segítségével szabványos metódusokkal lehet a Google adatbázisához hozzáférni, és különböző lekérdezéseket végezni. A keresési eredmények tetszőlegesen dolgozhatóak fel és jeleníthetőek meg akár egy weboldalon, akár egy futtatható program segítségével saját számítógépen. 6 Weboldalak változásait tükröző, rövid XML fájl. Az RSS-nek több meghatározása is van: Really Simple Syndication, Rich Site Summary vagy RDF Site Summary.

154



egyszerű dolog blogokat szolgáltatni és írni; továbbá nem nagyon kell törődni sem a leírtak közötti összefüggésekkel, sem a tartalom aktualizálásával. A hasonló gondolkodású felhasználók közösségei, amelyeknek mindegyike saját bloggal rendelkezik, a felhasználók által készített tartalmat használják fel és teszik a középpontba az oldalon. A fentieknél már sokkal modernebb és komolyabb, a Web 2.0 eszméjét megvalósító, ötlet a WikiPedia7, ami egy internetes enciklopédia, amely az általános tudás témájával foglalkozik. A wiki egy weboldal, ahol bármi (vagy majdnem minden) szerkeszthető a felhasználók által. Az elképzelés lényege, hogy a weboldal gyűjti a felhasználók tudásának hibátlan részeit egy bizonyos témáról, az összegzett eredmény pedig egy olyan tartalom lesz, amely sokkal értékesebb, mint az egyes részek külön-külön.

Néhány Web 2.0 elvén működő szolgáltatás Hogy milyen a Web 2.0 szellemisége talán azokon a szolgáltatásokon keresztül lehet a legjobban szemléltetni, amelyek deklaráltan már vállalják az annak való megfelelést.

Flickr8 Ez nemcsak egy weboldal, ami bemutatja a rajta megtalálható tartalmat (azaz a fotókat), amelyeket kivétel nélkül a felhasználók készítettek, hanem egy lépéssel tovább megy, az oldal egész struktúráját felkínálja a felhasználóinak. A felhasználók ad hoc jelleggel létrehozhatnak csoportokat, hogy megvitassák a kapcsolódó fotókat, címkéket, ún. tag-eket rakhatnak a fotóikra, melyek egyszerű kulcsszavakat tartalmaznak. Az oldal nagyon jól megtervezett eszközöket kínál felhasználóinak, hogy egy értékes tartalomtárházat alakíthassanak ki a segítségükkel.

Del.icio.us Ezt a szolgáltatást nevezhetnénk társasági könyvjelzőnek. Ennek segítségével rendezgethetjük könyvjelzőinket (kedvenceinket). Ideális könyv7 8

http://hu.wikipedia.org/ http://www.flickr.com/


155


jelző tároló megoldás azok számára, akik több gépről, többfajta böngészővel kapcsolódnak az internetre. A mások által gyűjtött könyvjelzők böngészése pedig új weboldalak megismerését teszi lehetővé egy adott témában. Az egyes könyvjelzőkhöz címkéket, lehet rendelni, ezzel mások számára is hasznos információt generálunk. Mindez nemcsak a felhasználónak magának könnyíti meg a hivatkozások rendezgetését, kategorizálását, hanem másoknak is: A rendszer rengeteg (egyenlőre) még kiaknázatlan lehetőséget hordoz magában mind a weben található információk osztályozása, mind a köztük való tallózás, keresés tekintetében.

JotSpot9 Ennek a wiki alapú szolgáltatásnak a segítségével táblázatot, naptárat vagy éppen fényképalbum is alkotható. A hagyományos wikik eléggé nehezen kezelhetők és csak az együttműködés egyetlen módjára alkalmasak. Ez eddig akadályozta a wikik széles körben való elerjedését. A JotSpot újradefiniálta a wiki fogalmát azzal, hogy átlépte a korlátokat és a Microsoft Office néhány vonásával ötvözte azt. A szolgáltatást elsősorban céges ügyfeleknek szánják az üzletmenet optimalizálására. Lényege, hogy az előfizető vállalat alkalmazottai olyan felületen férnek hozzá a munka során keletkező anyagokhoz, amelyet bármelyikük különösebb gond nélkül módosíthat menet közben, és kapnak egy blogfelületet is, ahová a jelentősebb eseményeket posztolhatják. Ezzel a módszerrel kiváltható a sokszor követhetetlen és nyom nélkül eltűnő belső e-mailezés, a dokumentálhatatlan vállalati csetelés, és elméletileg megszűnnek a sokszor módosított Word-dokumentumok, amelyeket tovább tart átnevezni, mint elolvasni.

Digg10 Ez egy ún. közösségi híroldal, ahol az olvasók által gyűjtött linkek/hírek jelennek meg, különféle kontextusban. A legnépszerűbb hírek felkerülnek a főoldalakra, így számottevő mennyiségű látogatót vonzhatnak. A közösségi híroldalakon értelemszerűen valamely aktualitással bíró oldalak, cikkek, bejegyzések népszerűsítése lehet sikeres. Ez kétféle formában történhet: egyfelől az oldalakon a cikkek fejlécében vagy láblécében megjele9 10

http://www.jot.com/ http://digg.com/

156



nített gombok segítségével az olvasók egyszerűen eltehetik a kérdéses cikket linkgyűjteményükbe, másrészt pedig saját maguk is hozzáadhatják az általuk készített cikkre mutató hivatkozásokat. A Digg a leghíresebb oldal ilyen típusú, amelynek sikerét azóta számos követő próbálta lemásolni. Erősen technológiai orientáltságú weboldal, amely az olvasók véleménye, tetszési indexe alapján jeleníti meg főoldalán a hírekre, új cikkekre mutató linkeket. A rendszer a del.icio.us/popular szekciójának működésére hasonlít, annál azonban némileg összetettebb, valamint aktív szerkesztői közreműködés is szabályozza. A Digg magyar megfelelői az InterNetMedia11 és a Linkter12, amelyek szinte egyszerre jöttek ki 2006 tavaszán.

Web 2.0. a gyakorlatban A HTML13 nyelv elavult, ezért a fejlesztők áttérnek a szemantikus jelölőnyelvre, az XML14-re. Ennek nagy előnye, hogy képes magát a tartalmat felcímkézni. A legjobb példa erre talán az RSS, ami XMLformátumú, és lehetővé teszi, hogy ahelyett, hogy állandóan újra és újra végig kutatnánk kedvenc oldalainkat, az RSS-en keresztül tájékoztasson minket, hogy mikor és hol jelenik meg újabb tartalom. A webhely helyett a web szolgáltatást helyezik előtérbe. A 1990-es évektől az oldalak statikusak voltak, amin flash, java script vagy hasonlók futottak, hogy interaktívak (és még inkább látványosak) legyenek, és ennek megfelelően első sorban, mint helyekre gondoltunk a különböző szolgáltatásokra. Ma azonban — az adatok megosztását és transzformálását lehetővé tevő új technológiáknak köszönhetően — már bárki képes lehet interfészt építeni/húzni bármely domainre, ha az adott hely tulajdonosa ezt lehetővé teszi. A újrakeverik a tartalmat. A hangsúly a ki és a miért helyett mindinkább a mikor és mi kérdésekre helyeződik. Így a tartalom fontosabbá válik, mint az, hogy mi tartalmazza azt. A navigáció szerepe megváltozik és a felhasználói relevancia növekszik. A legtöbb felhasználó most már nem közvetlenül, hanem valami11

http://www.internetmedia.hu/ http://linkter.hu/ 13 Hypertext Markup Language — hiperszöveges jelölőnyelv. 14 eXtensible Markup Language — bővíthető jelölőnyelv. 12


157


lyen tartalom aggregátoron (mint amilyen az RSS, egy blog vagy egy kereső) fog hozzáférni az információkhoz, adott esetben anélkül, hogy akár kapcsolatba kerülne az információ eredeti forrásául szolgáló helylyel, akár pedig tudná (vagy érdekelné) hogy melyik helyről származnak az információk. Az összetevőkhöz meta-adatokat adnak hozzá és társadalmi információt létrehozó közösségeket építenek. Több szolgáltatás, mint például a Flickr és a Del.icio.us, esetében például a felhasználók címkéket adhatnak hozzá az egyes elemekhez (képekhez, könyvjelzőkhöz stb.), ami így az információ egyik elsődleges forrásává válik. A programozás megváltozik. A szétválasztják a struktúrát és a felületet. Mivel a rendszerben az XML alapvető szerepet játszik, ezért a szó és a szemantika fontosabb, mint a kialakítás és a megjelenés (elvégre ugyanazt a tartalmat a feldolgozó eszköztől függően különböző módokon lehet megjeleníteni).

A Web 2.0-val kapcsolatos kételyek A Web 2.0 a kezdetektől erős kritikákat vált ki a szkeptikusabb és óvatosabb elemzőkből. A kritikák visszatérő eleme az, hogy ez az egész koncepció egy nagy lufi, amely túlzott és kielégíthetetlen várakozásokat ébreszt a web kapcsán. Egy másik probléma a közösségi tudásszolgáltatás minősége, és itt a legnagyobb vita a közösségi intelligencia zászlóshajójának tekintett Wikipédia szócikkeinek színvonala körül zajlik. Kérdés, hogy a nagyrészt jóindulatú amatőrök által szerkesztett szócikkek szakértők bevonása nélkül menynyiben garantálják a szakmai korrektséget. A harmadik ellenérv gazdasági jellegű, és a pár évvel ezelőtti nagy dotcom lufi kapcsán figyelmeztet a lufi várható kidurranására és a történelem megismétlődésére. Félő ugyanis, hogy azok a Web 2.0-s cégek, amelyekbe most rengeteg kockázati tőkés fektet be dollármilliókat, az izgalom elmúltával becsődölnek majd.

Összegzés Bármi legyen is a Web 2.0-val kapcsolatban valakinek a véleménye egyet azért biztosan ki lehet jelenteni: valamilyen változás megindult az internet 158



területén, ami agy újfajta felhasználó élményt, hozzáállást és szerepkört fog adni a felhasználóknak. Az internet az új szolgáltatással közösségivé válhat, ahol az emberek együtt szerkesztenek enciklopédiát, megosztják egymással képeiket, arra érdemesnek tartott könyvjelzőiket és híreiket. Könnyebbé válik a webes publikálás, ami a tartalom drasztikus megnövekedéséhez vezet. A jövőben valószínűleg az operációs rendszer és a web egymásba fog gabalyodni. Már ma is rengeteg olyan dolgot végezhetünk el a böngészőnkből, ami eredetileg az operációs rendszer vagy a rajta futó programok feladata volt. Például a böngészőprogram „Könyvjelző” menüpontja helyett a del.icio.us segítségével a weben tároljuk a linkeket, a fotóinkat pedig nem a pl. a számítógépünkre telepített programmal, hanem a Flickr segítségével kezeljük, rendszerezzük. FELHASZNÁLT IRODALOM O’Reilly, Tim: What Is Web 2.0, O’Reilly Media, Inc., 2005. http:// www.oreillynet.com/pub/a/oreilly/tim/news/2005/09/30/ what-is-web-20.html#cooliris.


159

AZ INTERNET ÚJ FEJLŐDÉSI IRÁNYA: WEB 2.0 THE DIRECTION OF EVOLUTION OF INTERNET: WEB 2.0. Bevezetés. FERENCZY GÁBOR okl. mk

Recommend Documents