Az Evangélikus Hittudományi Egyetem középtávú képzési, kutatási és innovációs stratégiája 2014-2018 Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (EHE) középtávú stratégiáját a fenntartó Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) stratégiaalkotásával összhangban alakítja ki. A 2017-ig szóló stratégiaalkotás 2007-ben kezdődött, 2013 folyamán került sor az anyag véglegesítésére és az egyház testületeiben történő megtárgyalására. A véleményezési és vitafolyamatban az EHE oktatói és hallgatói szervezetten vettek részt. A MEE stratégia-előkészítő munkacsoportja (melynek az EHE két oktatója is tagja volt) 2008-ban tette közzé első vitaanyagát („Élő kövek egyháza” – az evangélikus megújulás stratégiája). Az ebben megfogalmazott egyik stratégiai célcsoport az oktatás és képzés területe volt. A második, Láthatóan evangélikus c. 2012-2017-re szóló vitaanyag (elérhető a http://strategia.lutheran.hu interaktív oldalon, ill. megjelent a Credo 2013/2-es számában) öt prioritást fogalmazott meg: „önkéntesség, személyesség, hálózatosság, fenntarthatóság, hivatásszerűség”. Egyetemünk ezen prioritásokat használja rendező elvként, amikor megfogalmazza jövőképét és megújulási törekvéseit a – szükségszerű fáziseltolódás miatti – 2013-2018-as időszakra. Az alábbiakban olvasható idézetek mind az utóbbi egyházi stratégiából származnak. 1. Személyesség A megjelent vitaanyag egyetemünket ezen prioritás kifejtésében nevesíti, ezért indokolt elsőként ezekhez a gondolatokhoz kapcsolódni. Az egyházi stratégia ugyanakkor e prioritás alatt is sokat foglalkozik a hivatás kérdésével, kézenfekvő tehát, hogy a hivatásszerűséget érintő terveinket is ezzel összefüggésben, egységes rendben fejtsük ki. Az egyházi stratégia visszatérő kulcsszavai a képzés és a tudás. Az EHE programját is e két szó köré szervezzük 1.1. Képzés Az intézmény hagyományos szakjai iránti érdeklődés ugyan stabilnak mutatkozik, és a kevés számú végzett hallgató elhelyezkedése sem jelenthet problémát, de pár éven belül a képzési struktúrán belül a hangsúly áttevődhet a levelező munkarendű másoddiplomás-képzésre, a felsőfokú szakképzésre (főleg szociális jellegű szakmákban), a szakirányú továbbképzésekre (kórház-, iskolalelkész stb.), valamint a gyülekezetpedagógiai módszertan és tananyagok kidolgozására. Ez a váltás komoly következményekkel járhat az oktatói kar összetételére, terhelésére és az intézményi finanszírozás struktúrájára, ugyanakkor az intézmény rugalmasabban tudna alkalmazkodni a fenntartó és a felhasználók részéről jelentkező igényekhez. 1.1.1. Lelkészképzés „Ennek [a lelkészi hivatás támogatásának] egyik legfontosabb bázisa a lelkészképzés intézménye, az Evangélikus Hittudományi Egyetem, amely nagy tekintélynek örvend egyházunkban.” Tervezett gyakorlatorientált szakmai modulok és specializációk: – iskolalelkész,
– kórházlelkész, – pasztoráció szociális intézményben. 1.1.2. Tanárképzés Az osztatlan hittanár mesterszak engedélyeztetése és elindítása, az első képzési ciklus megvalósítása budapesti egyetemekkel együttműködve (ELTE, KGRE, PPKE, SOTE). 1.1.3. Laikus egyházi munkások képzése Az képzés terén a stratégiaalkotás alapgondolata: fő- és mellékhivatású laikus egyházi munkások képzése az EHE-nek, a gyülekezeteknek és a MEE (oktatási, diakóniai) intézményeinek szoros együttműködésében. A felnőttképzés spektruma az államilag elismert alapszakoktól (kántor, katekéta-lelkipásztori munkatárs, diakónus) az ún. gyülekezetpedagógiáig és presbiterképzésig terjedne, ez utóbbiak rövidebb, kevésbé rendszeres tanfolyamokon valósulnának meg, beleértve ez e-learning eddig még kiaknázatlan lehetőségeit is. 1.1.4. Továbbképzés A továbbképzés terén három sikeres tapasztalatra építhet az intézmény: – a 2004 óta folyó pedagógus-továbbképzésre, – a Lelkészakadémiára, – tematikus konferenciákra és tanulmányi napokra. 1.1.4.1. A pedagógus-továbbképzés túlnyomó részt az evangélikus egyház oktatási-nevelési intézményeiben dolgozóknak a teológia területén történő kiegészítő képzését szolgálja. Tervezett kihelyezett tanfolyamok: Kiskőrös, Szarvas. 1.1.4.2. Lelkészakadémia „Ahhoz, hogy lelkészeink mindezen kívánalmaknak meg tudjanak felelni, célirányos, rugalmas keretek között szervezett továbbképzéseket és könnyen elérhető, naprakész tudásbázisokat kell biztosítanunk számukra.” A Lelkészakadémia a MEE lelkészeinek hivatalos továbbképzési munkaága, melynek szakmai színvonalát és tartalmi összetevőit az EHE biztosítja (oktatók, szakirodalom rendelkezésre bocsátásával). Évente négy-öt egyhetes kurzus megvalósításával eddig az aktív lelkészi karnak mintegy 2/3-át sikerült a továbbképzésbe bevonni. 1.1.4.3. Tanulmányi napok (lásd még alább 2.3) Évi rendszerességgel egy-egy tanulmányi nap, tematikus konferencia vagy műhelymunka – lelkészeknek, – hittantanároknak, – világi teológusoknak. 1.1.5. Értelmiségképzés „A lelkészek munkájának fentebb vázolt szükséges támogatásában a Teológia szerepe még inkább hangsúlyos lesz, ugyanakkor a lelkészek és világi hallgatók értelmiségi képzésének is erősödnie kell, s ennek révén közösségük megbecsült, felelős, véleményükkel és kritikai gondolkodásukkal mértékadó tagjai lehetnek diplomásaink.” Az értelmiségképzés a MEE és az EHE viszonyában kettőt jelent:
2
– korszerű teológiai tudást nyújtani világi értelmiségieknek, – és korszerű társadalomtudományi ismereteket közvetíteni lelkészeknek. Az előbbi feladat terén három sikeres tapasztalatra építhet az intézmény: – a levelező munkarendű katekéta-lelkipásztori munkatárs alapszak, – a másoddiplomásoknak felkínált levelező munkarendű teológus mesterszak, – interdiszciplináris tematikus konferenciák és tanulmányi napok. A levelező katekéta-lelkipásztori munkatárs szakot többnyire másoddiplomások látogatják, akik nem hivatásszerű egyházi szolgálatra készülnek, hanem a gyülekezeti életben aktív laikusokként (ún. gyülekezeti munkatársakként) kívánják hasznosítani az EHE-n megszerzett teológiai ismereteiket. Specializációk a teológus mesterszakon belül: Az intézmény a kutatási profil erősségeihez alkalmazkodva az eddigi két specializáció mellett (a biblikus és a szociáletikai szakterületeken) egy újabb katechetikai specializáció tervez kialakítani, az eddig a kifutó hittanár-nevelő osztott mesterszakon oktatott tantárgyakra alapozva. Az interdiszciplináris szakmai rendezvények célja dialógusképessé tenni teológusokat és világi értelmiségieket, bekapcsolni őket a közös gondolkodásba, megismerni, kipróbálni és megújítani a tudományos párbeszéd elméleti modelljeit. 1.1.6. Véleményképzés (lásd alább 1.2.2-3; 2.3) „Ez a műhelymunka meghatározó lehet a teológiai-hitelvi bizonytalanságok tisztázásában is, aminek szükségességét mutatja, hogy az egyháztagok fele nem az egyház tanítása szerinti kereszténynek tartja magát.” Ezért nagyobb hangsúlyt kell adni a szélesebb körben – gyülekezeti tagok, érdeklődők – történő teológiai ismeretátadásra, véleményformálásra, társadalmi kérdésekkel kapcsolatos teológiai reflexiók közzétételére, ill. kialakítására. Lásd alább: felnőttképzés, gyülekezetpedagógia, teológiai ismeretterjesztés. 1.2. Tudás 1.2.1. Tudásbázis (lásd még alább 2.1) „Ahhoz, hogy lelkészeink mindezen kívánalmaknak meg tudjanak felelni, célirányos, rugalmas keretek között szervezett továbbképzéseket és könnyen elérhető, naprakész tudásbázisokat kell biztosítanunk számukra.” 1.2.2. Tudásközpont (lásd még alább 2.3) „Azt várjuk, hogy az EHE egyházunk ösztönző hatású tudományos, teológiai és közösségi műhelyeként legyen megújulásunk egyik legfőbb bázisa.” 1.2.3. Tudástranszfer „Ilyen tanúságtételek is segíthetnek a ma embere számára is hiteles, nem pedig képmutató válaszokat adni a hagyományos értékeink megvalósulását történeti távlatban átformáló változásokra.” A vitaanyag több prioritás kapcsán is nagy hangsúlyt helyez a felnőttképzésre. Valószínűleg a felnőttképzés jelenti azt a legfontosabb kihívást, mellyel kapcsolatban az EHE középtávon megvalósítandó oktatási, oktatásszervezése, tananyag-fejlesztési feladatai körvonalazódnak.
3
2. Hálózatosság A hálózatokon a vitaanyag egyszerre érti a közösségek, munkaágak összekapcsolódását a valós és a virtuális térben. Erre a jelenségre példaértékű együttműködés az egyházi könyvtárak közös katalógusa, a 2010 óta 20 könyvtárat – köztük az EHE Könyvtárát – tömörítő http://www.unitas.hu/, mely nemcsak együttes keresést tesz lehetővé egy közös internetes felületen, hanem ehhez a valós térben igénybe vehető szolgáltatások is társulnak (pl. könyvtárközi kölcsönzés) 2.1. Internetalapú adattárak összekapcsolása (MEDiT, MEB, MTMT) Mind a kutatásra, mind a tudástranszferre új lehetőségeket nyújt három adattár, a Magyar Evangélikus Digitális Tár (http://medit.lutheran.hu), a Magyar Evangélikus Bibliográfia (http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/meb) és az MTMT (benne az EHE intézményi profilja) összekapcsolódása. Mást-mást tudnak (a MEDiT teljes szövegű közlést és keresést biztosít, a MEB tárgyszavak szerint is kereshető, míg az MTMT idézettségi adatokat is közöl), de a rekordok linkekkel kapcsolódnak egymáshoz. E rendszerekben külön-külön is megjelennek az EHE oktatóinak kutatási eredményei, a legtöbbet mégis összekapcsolva nyújtják. E három adatbázis hálózata fogadhatja magába és oszthatja meg a legszélesebb nyilvánossággal azt a korszerű teológiai tartalmat, mely nemcsak a tudományos munka, hanem az egyházi-gyülekezeti élet számára is elengedhetetlen. 2.2. Tudományos együttműködés a reformáció 500. évfordulójára készülve A kutatásban a 2017-es reformációs jubileum közeledése jelent új kihívást, hiszen ennek az évfordulónak a formálódó egyházi stratégia is nagy jelentőséget szentel, az évfordulóra való felkészüléssel már több munkaülés foglalkozott, s az ezeken megfogalmazott feladatok az Evangélikus Hittudományi Egyetemen folyó teológiai kutatást is alapvetően érintik. A 2017es előkészítő munkában az Evangélikus Gyűjtemények, a könyvtár, a levéltár és a múzeum lesznek az EHE fontos együttműködő partnerei. A jubileumhoz való kapcsolódás azzal biztat, hogy ezeknek a feladatoknak a finanszírozása részben egyházi, részben pályázati forrásokból lesz biztosítható. Konkrétan két, az EHE-n folyó vállalkozást kell itt megemlíteni: – Az evangélikus hitvallások új magyar kiadása új fordításokkal és igényes bevezető tanulmányokkal (a tervezett sorozat hat kötetéből a második már sajtó alatt van). – Egy korszerű magyar Luther-kiadás összeállítása, részben a meglévő fordítások összegyűjtésével és revíziójával, részben új fordításokkal (a tervezett sorozat 12 kötetéből kettő már megjelent). 2.2.1. Együttműködés a MEE gyűjteményeivel és oktatási intézményeivel – a MEDiT, MEB továbbépítése, feltöltése az evangélikus gyűjteményekkel együtt, – az Evangélikus Kántorképző Intézetés az Egyházzenei Tanszék közös munkája (koncertek, kórustalálkozók, korálünnep, himnológiai kézikönyv), – teológusnapok, tartalmas diáknapok, csendesnapok, tanári csendes hétvégék, iskolai táborok, pedagógus konferenciák evangélikus középiskolákban, oktatási intézményvezetők konferenciái, a pedagógus-továbbképzés alumni-programjai. 2.2.2. Az ún. Neozoványi, azaz Zoványi Jenő klasszikus lexikonjának felújítása internetes adatbázisként a Magyarországi Református Egyházzal együttműködve (http://srktgy.tirek.hu/).
4
2.2.3. A reformáció korától 1920-ig terjedő magyarországi evangélikus lelkészi névtár és életrajzi lexikon (ELEM) szerkesztése (a tervezett adatbázis hét adattári egységéből egy már a MEDiT-en kereshető formában olvasható). A projekt 2014 végéig megvalósítandó lépcsője a Lipcsei Egyetem Egyháztörténeti Tanszékével közösen működtetett, többnyelvű menüvel ellátott és sokféle lekérdezésre lehetőséget adó internetes adatbázis (www.pfarrerbuch.de). 2.2.4. Részvétel a nemzetközi Refo500 alapítvány Reformation and the Hungarian Culture of Migration c. magyarországi kutatási projektjében együttműködve az MTA-BTK-val (http://www.refo500.nl/rc/pages/386/reformation-and-the.html). 2.3 Szaktudományi műhelymunka lelkészek bevonásával Ugyan a külső pénzügyi források bevonása és a kutatási pályázatok terén a lehetőségek (nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt) beszűkülni látszanak, a rendszeres, a gyakorlati, a biblikus és a történeti teológia területén működő műhelyek megkezdett programjaikat, ha szerényebb keretek között is, igyekeznek tovább vinni, tervezett kiadványaikat megjelentetni. 2.4 Ökumenikus együttműködés a magyar nyelvű partnerfakultásokkal: 2.4.1. Közös konferenciák: évenkénti, évfordulókhoz kötődő tudományos konferenciák megrendezése (eddig a KGRE volt ebben partnerünk). 2.4.2 Szoros szakmai együttműködés a következő teológiai témákban: – ökumenikus szakmódszertan a valláspedagógiában, – ökumenikus eseti liturgiák kidolgozása (középületek avatása, temetés, keresztelő), – magyar ökumenikus teológiai szókincs, szótár összeállítása, – magyar ökumenikus bibliafordítás előkészítése (bibliai nomenklatúra). 2.4.3. Közös internetes teológiai folyóirat feltételeinek megteremtése. 3. Fenntarthatóság 3.1. Az EHE épületeinek energetikai megújítása 3.2. Az ökoteológia és az alternatív globalizáció az oktatás, a kutatás és a disszeminációs munka fókuszában. 3.3. Rugalmas ösztöndíjrendszer az EHE gazdálkodásának és hallgatói utánpótlásának biztosítására 4. Önkéntesség és szolidaritás Hallgatóink már most több területen végeznek önkéntes szociális munkát: börtönben, árvaházban, gyermek- és öregotthonokban különböző karitatív szervezetekkel együttműködve (Bárka, Angyalfa stb.). Ugyancsak önkéntesként dolgoznak nyári táborokban és ifjúsági fesztiválokon (Szélrózsa, EFOT, Közös Pont-sátor a Szigeten és a Volt-on), valamint a Lutheránus Világszövetség nemzetközi rendezvényein.
5
4.1 Ezt a meglévő tevékenységet lehet spektrumában tovább szélesíteni, szervezését a Hallgatói Önkormányzat keretei között összefogni, ill. tartalmilag az egyetemen folyó szakmai gyakorlatokhoz kapcsolni. 4.2 A fesztiválmisszió és strandmisszió létező gyakorlatát megújítva és kibővítve korszerűvé és időszerűvé kívánjuk alakítani a korábban hagyományos formában gyakorolt missziológiai képzési területet úgy, hogy az egyes teológiai diszciplínáknak legyen önálló missziói irányultságú aspektusa és gyakorlati megvalósítása. 4.3 Mivel az evangélikus gyülekezeteknek komoly kihívást jelent a roma népességgel való találkozás és az ebben a közegben folytatott lelkigondozás, ezért a fenntartóval egyetértve az egyetem Romológiai ismeretek c. kurzust indít, és ezt követő gyakorlatot is tervez. A középtávú stratégiát az EHE Szenátusa a 13/2014. (I.17.) számú határozatával fogadta el.
6
