Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt. Január június Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt Január – június 2011

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

2 • Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január – június 2011

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – híd Európa és a szervezett civil társadalom között Az 1957-ben a Római Szerződéssel létrehozott Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő tagállami szervezetek képviselőiből áll. Az EGSZB az Európai Unió konzultatív szerve. Az európai szerződések által az EGSZB-re ruházott szerep lehetővé teszi a tagállamok gazdasági, szociális és civil szereplői számára, hogy részt vegyenek az EU politikaalkotási és döntéshozatali folyamataiban. Mivel a nézőpontok időnként szöges ellentétben állnak egymással, az EGSZB tagjai által folytatott viták során gyakran valódi tárgyalásokra kerül sor, amelyekbe a szokásos szociális partnereken, nevezetesen a munkaadókon (I. Csoport) és a munkavállalókon (II. Csoport) kívül – és ez különbözteti meg az EGSZB-t a többi intézménytől – a szervezett civil társadalom összes többi társadalmi-szakmai érdekcsoportjának képviselőit is (III. Csoport) be kell

vonni. A párbeszéd és a konzultáció fórumaként, valamint a különböző nézeteket egybegyűjtő platformként az EGSZB előmozdítja az európai integrációs folyamat demokratikusabbá és átláthatóbbá válását, miközben az Európai Uniót közelebb hozza a polgárokhoz. Ily módon a részvételi demokrácia gazdagítja a politikai demokrácia alapját, a parlamenti demokráciát, lehetővé téve a civil társadalom szereplői számára, hogy hallassák hangjukat. Mondhatjuk tehát, hogy az EGSZB a többi európai intézménnyel együttműködve önálló, külön szerepet játszik az EU demokratikus legitimitásának és hatékonyságának megszilárdításában. E tevékenységével valódi európai tudat kialakulását segíti elő. Az EGSZB továbbá hozzájárul a civil szervezetekkel folytatott párbeszéd és e szervezetek egymás közötti párbeszéde ösztönzéséhez és fejlesztéséhez, valamint – az EU külpolitikájának részeként – a konzultációs struktúráknak az Európai Unió határain túli létrehozásához.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január–június 2011 • 3

Az Európai Unió Tanácsának elnöksége Az Európai Unió Tanácsa az uniós tagállamok kormányainak miniszteri szintű képviselőit egyesíti, akik az éppen tárgyalt politikai területnek megfelelő összeállításban ülnek össze. A Tanács jogalkotási és politikai határozatait számos szakértői munkacsoport készíti elő, és mielőtt maga a Tanács foglalkozna velük, az Állandó Képviselők Bizottsága is megvitatja azokat. A tagállamok kormányai felváltva látják el az elnökséget a Tanács különféle ülésein, és képviselik a Tanácsot az EU más intézményeivel szemben, illetve az Európai Uniót a világ többi része előtt. Az Európai Unió Tanácsának elnökségei hagyományosan átfogó politikai prioritásokat határoznak meg, és munkaprogramot készítenek. 2011 első felében a Magyar Köztársaság lesz a soros elnök. A magyar elnökség prioritásai a következő internetes oldalon találhatók: http://www.eutrio.hu/ Ez a kiadvány az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2011. januártól júniusig tartó magyar elnökség alatti időszakban esedékes főbb tevékenységei közül ismertet néhányat.

4 • Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január–június 2011

TARTALOM Staffan Nilssonnak, az EGSZB elnökének bevezetője . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt . . . 7 Partnerség az Európáról szóló kommunikációért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7 A Lisszaboni Szerződés, részvételi demokrácia és civil párbeszéd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .10 Egységes piac, termelés és fogyasztás – Az egységes piac megfigyelőközpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12 Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság, bevándorlás és társadalmi beilleszkedés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem, fenntartható fejlődés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .14 A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .15 Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16 Ipari szerkezetváltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Európa a világban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A Tanács magyar elnökségének prioritásai a 2011. január–júniusi időszakra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24 Néhány alapvető adat a Magyar Köztársaságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 2011. évi eseménynaptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 További tájékoztatásra van szüksége? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31


Staffan Nilssonnak, az EGSZB elnökének bevezetője Üdvözlöm és támogatásomról biztosítom az Európai Unió Tanácsának első magyar elnökségét! Most, hogy a Lisszaboni Szerződés nemrégen hatályba lépett, és a nemzeti költségvetések válságának, valamint a globális kihívásoknak a korszakát éljük, Magyarország vezető szerepet fog játszani az uniós tagállamok között a 2011. januártól júliusig terjedő időszakban. A változás mindennapjaink részévé vált, és éppen ezekben a változó időkben van nagy szükség arra, hogy az európai polgárokat valamennyi politikai kötelezettségvállalásunkba bevonjuk. A polgárokkal együtt egy fenntartható Európáért: ez az én politikai kötelezettségvállalásom, amellyel azt kívánom elérni, hogy a polgárok minél nagyobb részt vállaljanak a környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság ösztönzésére irányuló európai erőfeszítésekből. Remélem, hogy a magyar elnökség bátorítani és ösztönözni fogja majd a gazdasági, társadalmi és kulturális életben részt vevő civil szervezetekkel folytatott folyamatos párbeszédet. Az Európai Bizottság tevékeny szerepvállalásra kérte az EGSZB-t az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia megvalósításában. A magyar elnökség alatt az EGSZB a kohéziós politikák Európa 2020 stratégia keretében betöltött szerepére és az ott meghatározott prioritásaira fog összpontosítani, például a kutatási, innovációs és versenyképességi politikák támogatására, valamint a pénzügyi piacok hatékonyabb szabályozására. Az EGSZB konstruktívan hozzájárul majd a következő többéves pénzügyi keret költségvetésének vitájához, hogy a hiányt és az adósságokat fenntarthatóbb útra terelje. Ez sok időt és energiát követel majd mind a tagállamoktól, mind pedig a civil társadalomtól, azonban feltétlenül szükség van rá. Ugyanilyen fontos az is, hogy egy intelligens költségvetési stratégia révén kiaknázzuk a gazdaságaink munkaerőpiacaiban rejlő lehetőségeket. Az EGSZB az adópolitikával és annak lehetséges felülvizsgálatával is foglalkozik majd. Meggyőződésem, hogy a foglalkoztatás és a környezetbarát gazdasági növekedés kulcsa a vállalkozói szellem. Ösztönzőkre és a szabályozás egyszerűsítésére van szükség ahhoz, hogy a polgárok nagyobb hajlandóságot mutassanak a vállalkozások alapítására és működtetésére. A szociális gazdaság szférájában működő vállalkozások révén az EU hosszú távra a globális fenntartható fejlődés éllovasa lehet. Az EGSZB tovább munkálkodik majd a regionális kohézió keretén belül megvalósuló kormányzáson és partnerségen is. A már amúgy is kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat sújtó szegénység és kirekesztés elleni küzdelmünket is folytatni fogjuk. Ennek jegyében az EGSZB sürgeti a magyar elnökséget és az uniós intézményeket, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket a roma polgárok és az Európában élő egyéb marginalizálódott csoportok lehetőségeinek javítása és beilleszkedésük segítése érdekében.

Staffan Nilsson az EGSZB elnöke

A fenntarthatóság és a növekedés munkaprogramom két fontos területe. Az EGSZB-n belül működő fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja koordinálásával intézményünk álláspontot dolgoz majd ki a Rio+20 globális stratégiával kapcsolatos munkát folytató, 2012-ben tartandó ENSZ-konferencia előkészítéseképpen. Az EGSZB folytatja munkáját a közös agrárpolitika és a közös halászati politika reformjával, valamint a hetedik környezetvédelmi cselekvési programmal kapcsolatban, és tovább foglalkozik majd olyan, európai és globális szinten is kiemelten fontos területekkel, mint a vízpolitika vagy az élelmiszerbiztonság. A fogyasztói jogok az egészséges piacgazdaság fontos oldalát jelentik, emellett ez olyan terület, amely már régóta foglalkoztatja az EGSZB-t, és ahol már siker övezte erőfeszítéseit. Az EGSZB az Európai Bizottsággal és a Tanács soros elnökségével együttműködve a jövőben is megrendezi majd európai fogyasztói napját. Véleményeink a belső piac szociális dimenzióját vizsgálják majd, különösen az emberek szabadsága, biztonsága és jogaik érvényesítése kontextusában. Legtöbbünk az önkéntes szféra szervezeteit képviseli. Elnökségem tartalmas fellépésekkel támogatja majd „az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évét”, és együttműködik a magyar elnökséggel, valamint az uniós intézményekkel az önkéntességhez kapcsolódó rendezvények és egyéb kezdeményezések terén. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készen áll arra, hogy tagjainak helyi szintű tapasztalataira és az uniós elnökségekkel való együttműködésének sok-sok éves hagyományára támaszkodva tanácsokkal lássa el, és támogassa az Európai Tanács magyar elnökségét.

Kapcsolattartó: Rolf Eriksson, az elnöki kabinet vezetője +32 25468657 [email protected] Coralia Catana, az elnök szóvivője +32 25469963 [email protected]


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tevékenységei az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége alatt Partnerség az Európáról szóló kommunikációért Anna-Maria Darmanin alelnök a kommunikációs csoport elnöke

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Nilsson elnök ösztönző erejű vezetésével, „A polgárokkal együtt egy fenntartható Európáért” mottót szem előtt tartva, az Anna-Maria Darmanin alelnök által vezetett kommunikációs csoport felügyelete alatt az EU magyar elnöksége alatt is elkötelezetten részt kíván vállalni a közösségi szintű kommunikációból. • Az EGSZB kiemelten foglalkozik majd a globalizáció jelenségével, s ennek keretében a növekedés és foglalkoztatás (Európa 2020 stratégia), a bevándorlás, az éghajlatváltozás és az energia kihívásaival. A kulcsszavak a következők: „párbeszéd & részvétel”, „fenntarthatóság & növekedés”, valamint „szolidaritás & fejlődés”. Különös figyelmet fordítunk a fiatalokra is. • Az önkéntesség európai évében az EGSZB támogatni fogja a következő területekhez kapcsolódó intézményközi kommunikációs prioritásokat: – a gazdasági fellendülés ösztönzése és a növekedés új forrásainak mozgósítása; – az éghajlatvédelem és a fenntartható energiák népszerűsítése; – a Lisszaboni Szerződésnek az európai polgárok szolgálatába állítása, valamint a gazdasági és szociális tanácsokhoz, illetve a szervezett civil társadalomhoz fűződő kapcsolatok javítása, az EGSZB tagjainak nyújtott hatékony szolgáltatásokra építve. • Az EGSZB arra is törekszik majd, hogy előmozdítsa a többi európai intézménnyel fenntartott kommunikációs partnerséget, összhangban a témában legutóbb közzétett „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című véleményével és a 2010–2015-ös időszakra szóló kommunikációs stratégiájával. Az elnök munkaprogramjának keretében az EGSZB továbbra is eljuttatja majd a

civil társadalom javaslatait az Európai Parlamenthez és az Európai Bizottsághoz. • Ugyanebben az intézményközi keretben az EGSZB tevékenyen részt vállal majd az új reformszerződéshez kapcsolódó kommunikációs tevékenységben (Lisszaboni Szerződés, 11. cikk), így erősítve a részvételi demokrácia elvét. • Az EGSZB továbbra is a „Partnerség az Európáról szóló kommunikációért” című bizottsági közleményről alkotott véleményében foglalt ajánlások és a „Hogyan egyeztethető össze a nemzeti és az európai dimenzió az Európáról szóló kommunikációban?” című 2008-as véleményében felvázolt jövőkép megvalósításán munkálkodik majd. Végül pedig az EGSZB arra is törekedni fog, hogy átültesse a gyakorlatba az Európai Bizottság és az EGSZB 2005. novemberi együttműködési jegyzőkönyvéhez csatolt, kommunikációról szóló kiegészítést, amelyet 2007 májusában írtak alá. Ez a kiegészítés hangsúlyozza az Európai Bizottsággal a kommunikáció területén folytatott decentralizált együttműködés és szinergiák fontosságát. Megtörténik majd az új hivatali időszak kommunikációs kapcsolattartóinak kijelölése, akik a jövőben is részt vesznek a helyi szinten megrendezett eseményeken.

Az EGSZB kommunikációs kapcsolattartója Magyarországon: Etele Baráth, EGSZB-tag, a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) tagja Kapcsolattartó: Peter Lindvald-Nielsen +32 25469888 [email protected]


A Lisszaboni Szerződés, részvételi demokrácia és civil párbeszéd A Lisszaboni Szerződés vívmányai előrelépést jelentek egy demokratikusabb, összetartóbb, átláthatóbb, hatékonyabb és nyitottabb Európai Unió felé, amely jobban tiszteletben tartja az európai szociális modell alapjául szolgáló értékeket, és még inkább képes arra, hogy ezeket az értékeket az egész világon népszerűsítse, és elfoglalja helyét a nemzetközi porondon. Az EGSZB arra számít, hogy e szerződés valamennyi rendelkezése nemsokára teljes mértékben alkalmazható lesz, és így az Európai Uniónak megfelelő eszközök állnak majd rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa az új politikákat, és sikeresen kezelje a rá váró számos kihívást, amelyek komoly aggodalmat keltenek Európa polgáraiban: a gazdasági és pénzügyi válságot, a foglalkoztatást, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, az éghajlatváltozást és mindenekelőtt az európai szociális modell jövőjét. Ebben a kontextusban az uniós politikák és döntések kialakításának folyamatában való civil társadalmi részvétel nagyon fontos eszköz, nemcsak az európai intézmények és az uniós fellépések demokratikus legitimitásának erősítéséhez, hanem ahhoz is, hogy közös kép alakuljon ki a tekintetben, hogy mire szolgál Európa és milyen irányban halad, és ahhoz is, hogy Európa polgárai teljes mértékben kivegyék részüket Európa építéséből. A részvételi demokráciát rögzítő és a polgárok kezdeményezéshez való jogát bevezető rendelkezései révén a Lisszaboni Szerződés komoly lehetőségeket teremt az európai demokrácia fejlesztésére. A részvételi demokrácia és az aktív polgárság olyan

alapvető elvek, amelyeken az Európai Unió politikáinak sikere – és így az Unió egész jövője – múlik. Nagyon fontos, hogy az odafigyelés és a párbeszéd egy olyan igazi stratégiáját hajtsuk végre, amely lehetővé teszi az európai polgárok számára, hogy elmondhassák, pontosan mit várnak az uniós politikáktól, és miként képzelik el közös jövőjüket. Ugyanakkor ehhez valamennyi uniós intézmény őszinte és hosszú távú kötelezettségvállalására van szükség, a Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az EGSZB ezért a maga részéről és az európai szerződések által ráruházott feladatokkal összhangban eltökélten folytatni kívánja kezdeményezéseit – szoros együttműködésben az uniós intézményekkel és a civil társadalom valamennyi más szereplőjével – annak érdekében, hogy hozzájáruljon egyrészt egy valódi európai nyilvános párbeszéd- és vitatérség kialakításához, másrészt az európai projekt új lendületbe hozásához, amely a polgárai számára új perspektívákat tartogató Európa elképzelésére támaszkodik. Az EGSZB hálózatait és infrastruktúráját hozzáférhetővé kívánja tenni az összes uniós intézmény számára, ezzel is konstruktívan támogatva a civil társadalommal és az azt képviselő szervezetekkel folytatott párbeszédet.

Kapcsolattartó:


Patrick Fève +32 25469616 [email protected]

Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Az új Európa 2020 stratégia, illetve a válság jelentette, eddig soha nem látott kihívás szükségessé teszi a civil társadalom egészének szoros együttműködését. Az EGSZB úgy véli, hogy a civil szervezeteknek kell az Európa 2020 stratégia motorjaként szolgálniuk, és egy olyan horizontális „Európa 2020 irányítóbizottságot” hozott létre, amely a nemzeti gszt-ket szorosabban összekapcsolja az új stratégia keretében végrehajtandó strukturális reformok megvalósításával és értékelésével. Az irányítóbizottság munkaprogramját az Európa 2020 stratégia keretében meghatározott „prioritásokra” (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) és „kiemelt kezdeményezésekre” támaszkodva dolgozza ki. Az Európai Bizottság kérésének megfelelően e munkaprogram középpontjában a bevált gyakorlatok cseréje, a teljesítményértékelés és a hálózatépítés áll majd. A civil társadalom képviselőinek tevékenysége az olyan intézkedésekre is kiterjed, amelyeket különböző érdekeltek hozhatnak a tagállamokban zajló reformok végrehajtásának kidolgozása és támogatása során, például a globális kihívások kapcsán vagy a kormányzás és a kommunikáció tekintetében.

A sikeres múltbeli tapasztalatok, valamint az Európai Tanács számára a nemzeti gazdasági és szociális tanácsokkal és más partnerszervezetekkel közösen elkészített jelentésekre1 érkezett pozitív reakciók alapján egyértelmű, hogy a szervezett civil társadalom az Európa 2020 stratégia új irányítási struktúrájának szerves részévé kell, hogy váljon. A szakpolitikák összehangolására irányuló európai félév2 részeseként a szervezett civil társadalom könnyebb helyzetben lesz ahhoz, hogy következetesen az Európa 2020 reformokkal kapcsolatos, egész Európára kiterjedő konszenzus elérésén dolgozzon. Kapcsolattartó: Gilbert Marchlewitz +32 25469358 [email protected] Jüri Soosaar +32 25469628 [email protected] 1. Átfogó jelentés az Európai Tanács részére, 2010; Összegző jelentés az Európai Tanács részére, 2008; Összegző jelentés az Európai Tanács részére, 2006. 2. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által írt, „Az Európa 2020 stratégia irányítása, eszközei és politikai ciklusa” című levél, 2010. szeptember 17. (nrn001284).

Joost van Iersel az Európa 2020 irányítóbizottság elnöke


Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió Michael Smyth III. Csoport – Egyéb tevékenységek a „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció elnöke

Gazdasági válság: kormányzás és politika Az Európai Bizottság annak érdekében, hogy szembeszálljon a közös valuta létét esetleg veszélybe sodró, az államadóssággal kapcsolatos válságban gyökerező fenyegetésekkel, átfogó és öszszefüggő reformjavaslat-csomagot terjesztett elő azzal a céllal, hogy megerősítse a jelenleg használt eszközöket, illetve a gazdasági és pénzügypolitikák Unió-szerte történő összehangolására is kiterjessze azokat. Ez a csomag jelentős erőfeszítés a gazdasági irányítás EU-n belüli megerősítése érdekében. Az EGSZB lezárja saját kezdeményezésű véleménye kapcsán végzett munkát, további javaslatokat terjesztve elő arról, hogy miként javítható a gazdasági irányítás az EU-ban. Megvizsgálja ezenkívül az Európai Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatokat is. Az Európai Bizottság 2011 folyamán további kezdeményezéseket indíthat, az EGSZB pedig szorosan nyomon fogja követni ezeket a kiemelt kérdéseket. A szekció az EU Tanácsának magyar elnöksége felkérésére feltáró véleményt készít az alábbi címmel: „A fiskális politika intelligens konszolidációjának stratégiái – Hol keresendők az európai növekedés motorjai? Hogyan használhatjuk ki teljes mértékben a gazdaságunkban rendelkezésre álló munkaerőt, tekintettel a sürgető fiskális kiigazításra?”

Költségvetés: pénzügyi terv A 2013 utáni időszak pénzügyi tervének felülvizsgálatával kapcsolatos európai bizottsági javaslatok nyomán az EGSZB véleményt alkot erről az Európai Unió jövőjét formáló alapvető kérdésről. Korábban már egy saját kezdeményezésű vélemény keretében is tett javaslatokat, amelyeket ez alkalomból újra megvizsgál és naprakésszé tesz.

Adózás A gazdasági és pénzügyi válságokat követően vita tárgya, hogy miként lehetne felülvizsgálni és átalakítani az adópolitikát úgy,

hogy eredményesebben járuljon hozzá a költségvetés konszolidációjához és az állami beruházási szükségletekhez. A pénzügyi szektornak a válság költségeihez való hozzájárulását (pénzügyi tranzakciókra kivetendő adó, pénzügyi tevékenységek adója, illetve bankadó) és a jövőbeli válságokat megelőző intézkedéseket illető kérdés továbbra is napirenden van (az EGSZB saját kezdeményezésű véleményt fogadott el a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adóról). Az EGSZB számára az alábbi fontos események lesznek különösen érdekesek: – az Európai Bizottság tervezi, hogy foglalkozik a kettős adóztatás (különösen az örökösödési adó) és a társaságiadó-alap öszszehangolása (közös konszolidált társaságiadó-alap, KKTA) régi problémájával; – várhatóan elkészül a héa-rendszer felülvizsgálatáról szóló zöld könyv, és a jelenlegi rendszer alapos felülvizsgálatának részeként fokozottabb harmonizációt és együttműködést is lehetővé tesz majd; – az év folyamán ismertetik az energiaadó-irányelv felülvizsgálatának eredményeit; – emellett további kezdeményezések vannak tervben a helyes adóügyi irányítás (adminisztratív együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás, csalásellenes intézkedések) témájában. Az EGSZB várhatóan 2010 végére elkészíti a „Kiemelt helyen az uniós polgár” című adópolitikai kezdeményezésről szóló véleményét is.

Pénzügyi piacok A pénzügyi válság miatt az Európai Bizottság elmélyült munkát folytat annak érdekében, hogy végrehajtsa a pénzügyi ágazatban a rövid távú érdekek előtérbe helyezésének, a rossz kockázatkezelésnek és bizonyos szereplők esetében a felelős magatartás hiányának kezelésére, valamint a felügyeleti és a szabályozási keret hiányosságainak kijavítására irányuló átfogó pénzügyi reformot.


Ennek eredményeként a közelmúltban létrejött a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere, amely egy új Európai Rendszerkockázati Testületből (ERKT) és a pénzügyi szolgáltatási ágazat három új európai felügyeleti hatóságából áll. A közeljövőben az Európai Bizottság további jogalkotási javaslatokat kíván készíteni annak érdekében, hogy fokozatosan hatásköröket ruházzon át az újonnan létrehozott egységekre.

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió A magyar elnökség időszaka alatt tanácsi szinten megvitatják az EU Duna-medencére vonatkozó jövőbeli makroregionális stratégiáját, hogy azt 2011-ben minél előbb elfogadhassák. 2010 őszén az EGSZB „Az Európai Unió Duna-régió stratégiája” című (1168/2010. dokumentumszámú) véleményében, melyet a téma előadójaként Barabás Miklós, a III. Csoport egyik magyar tagja, társelőadójaként pedig Mihai Manoliu I. Csoporthoz tartozó román tag dolgozott ki, részletes hozzájárulást nyújtott az Európai Bizottság által a jövőbeli Duna-stratégia kialakítása érdekében szervezett nyilvános konzultációhoz. 2011-ben az EGSZB ismét reagálni fog az Európai Bizottság 2010 végén benyújtott hivatalos javaslataira. A szekció az EU Tanácsának magyar elnöksége felkérésére feltáró véleményt készít az alábbi címmel: „A kohéziós politika szerepe és prioritásai az EU 2020 stratégián belül”. Az Európai Bizottság 2010 novemberében tervezi elfogadni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik jelentését,

amelynek célja, hogy irányt szabjon az Unió területi kohéziójához, véleményezze a támogatások EU-n belüli elosztását, valamint megvizsgálja, hogy milyen lehetőségek vannak a programok irányításának javítására. Az ötödik kohéziós jelentés olyan időpontban kerül kibocsátásra, amikor az Európai Bizottság éppen az új pénzügyi terven dolgozik. A fenti tényezők miatt az EGSZB véleménye még nagyobb mértékben hat majd az EU kohéziós politikájának további alakulásáról szóló vitára. Ezenkívül hozzájárulást jelent az Európai Bizottság által a magyar elnökség idején, 2011 februárjában megrendezendő kohéziós fórumhoz is. Az EGSZB részletesen foglalkozik a kormányzás és partnerség a regionális kohézió terén témával. Az ezzel kapcsolatos véleményt a belga elnökség idején fogadták el. Ez a munka is kapcsolódik az EU 2014–2020 közötti kohéziós politikájáról szóló vitához. Az EGSZB a magyar elnökség idején is azon fog munkálkodni, hogy fokozza a partnerek részvételét a strukturális alapok által társfinanszírozott projektek kialakításában és végrehajtásában, így járulva hozzá eredményességük és hatásuk növeléséhez.

Kapcsolattartó:

Alberto Allende +32 25469679 [email protected]

A szekció munkájáról további információkat a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.sections-commission címen találhat.


Egységes piac, termelés és fogyasztás – Az egységes piac megfigyelőközpontja

Edgardo Maria Iozia II. Csoport – Munkavállalók az egységes piac megfigyelőközpontja (SMO) elnöke

A fogyasztók jogai

Bryan Cassidy I. Csoport – Munkaadók az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció elnöke

Az európai vállalatok versenyképessége és a kkv-k támogatása Az európai ipar sikere központi jelentőséggel bír az európai polgárok gazdasági és szociális jóléte szempontjából. A kkv-k Európa ipari tőkéjének fontos részét képezik. A bennük rejlő lehetőségek kibontakozását a finanszírozáshoz való hozzáférésük javításával és az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA) végrehajtásával kell segíteni. Az EGSZB részt fog venni a kisvállalkozói intézkedéscsomag 2011-re tervezett félidős felülvizsgálatában.

Kutatás és innováció A kutatás és az innováció létfontosságú az uniós vállalkozások fejlődése és a társadalmi kihívások kezelése szempontjából. Az Európai Unió rendkívül jó innovációs lehetőségekkel rendelkezik, amit ki is kell használnia. Az „Innovatív Unió” kiemelt kezdeményezés a politikai viták fontos eleme lesz. Az EGSZB az általa kidolgozott vélemény és a civil szervezetekkel együtt kialakítandó számos kapcsolódó tevékenység révén aktív szerepet játszik majd ebben a párbeszédben.

Pénzügyi szolgáltatások Az elnökség szándéka az, hogy munkája eredményeként megvalósuljon a pénzügyi piacok jobb szabályozása és felügyelete. Az EGSZB úgy véli, hogy egy biztonságosabb, szilárdabb, átláthatóbb és felelősségteljesebb, a gazdaság és a társadalom egésze javára működő, a reálgazdaságot finanszírozni képes pénzügyi rendszer a fenntartható növekedés előfeltétele. Az intézmény hozzá kíván járulni az e területen folytatott nyilvános vitához.

Egységes piac A gazdasági válság ráirányította a figyelmet arra, hogy milyen lényeges az egységes piac az európai projekt sikere szempontjából – az egységes piac ugyanis az európai integráció és fenntartható növekedés sarokköve. A szekció és mindenekelőtt a szekció keretében működő egységes piaci megfigyelőközpont (SMO) az egységes piacra vonatkozó jogszabályról szóló véleményével bizonyosan fontos szerepet tölt majd be.

A fogyasztói jogok kérdése a szekció egyik fő tevékenységi területe. Az INT szekció az Európai Bizottsággal és a Tanács soros elnökségét adó tagállammal szoros együttműködésben 1999 óta minden évben megrendezi a fogyasztók európai napját. Az ez évi rendezvényre 2011 márciusában, Budapesten kerül sor. A magyar elnökség azáltal is elismeri a szekció ezen a területen végzett munkájának fontosságát, hogy feltáró véleményre adott felkérést Fogyasztók lehetőségei határokon átnyúló esetekben az egységes piacon belül témában. Kapcsolattartó: Luis Lobo +32 25469717 [email protected] and [email protected]

Az egységes piac megfigyelőközpontja (SMO) Az egységes piac megfigyelőközpontját (SMO) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 1994-ben hozta létre az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság támogatásával. Célja, hogy az EU civil társadalmi szervezeteinek képviselőiből álló „nyomásgyakorló csoportként” feltárja az egységes piac hiányosságait, megoldásokat javasoljon azokra, és segítséget nyújtson a jogszabályalkotóknak a javaslatok finomhangolásában. Az SMO 33 tagból áll, akik munkáját az „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekción belül külön titkárság segíti. Az SMO továbbra is kiemelt figyelmet fordít az intelligens szabályozással kapcsolatos kérdésekre. Ennek keretében együttműködik különböző fórumokkal, például az Európai Egyetemmel (European University Institute, EUI), az Európai Politikai Tanulmányok Központjával (Centre for European Policy Studies, CEPS), valamint az Európai Politikai Központtal (European Policy Centre, EPC). Az SMO által az Európai Bizottsággal szoros együttműködésben kezelt, az európai ön- és együttszabályozásnak szentelt adatbázis szintén elősegíti a (például a The Hague Institute for the Internationalisation of Law – HiiL –, vagy a Bertelsmann Alapítvány által folytatott) külső tevékenységeket. Az SMO 2011 első felében véglegesíti az Európai Bizottság intelligens szabályozásról szóló közleményének témájában készülő véleményét. Kapcsolattartó:

Jean-Pierre Faure +32 25469615 [email protected] A szekció munkájáról a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.sections-commission címen, a megfigyelőközpont munkájáról pedig a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.observatories címen találhat további információkat.


Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság, bevándorlás és társadalmi beilleszkedés Leila Kurki II. Csoport – Munkavállalók a „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció elnöke

A magyar elnökség felkérésére a SOC szekció két feltáró véleményt fog elkészíteni: az egyiket „A családpolitika szerepe a demográfiai változás folyamatában”, a másikat pedig „Társadalmi felhatalmazás és a roma polgárok integrációja Európában” címmel. Az önkéntesség európai évének (2011) keretében egy koordinációs testület követi nyomon és szervezi majd az eseményeket. Az Európai Bizottság felkérésére a SOC szekció két feltáró véleményt készít majd: az Európai Szociális Alap 2013 utáni jövőjéről, illetve a kutatóintézetek nemek közti egyenlőség szempontjait szem előtt tartó strukturális változásairól. További vélemények vannak folyamatban a demográfiai trendekről és a munkaerőpiacról, a harmadik országok állampolgárainak vállalaton belüli áthelyezéséről és idényjellegű foglalkoztatásáról, valamint az EU terrorizmusellenes politikájáról. A SOC szekció társszervezője lesz az európai integrációs fórum ötödik ülésének, és a bevándorlás és integráció kérdéseivel foglalkozó állandó tanulmányozócsoportja nyújt majd politikai hozzájárulást a rendezvényhez. A SOC szekció véleményt fogad el ezenkívül az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt, „Mozgásban az ifjúság” című kezdeményezéséről. Az innovatív munkahelyek témájában készülő saját kezdeményezésű véleményt egy, a SOC és az INT szekció tagjaiból álló albizottság fogja véglegesíteni. A 2010–2013-as mandátumidőszak alatt a SOC szekció az alábbi kérdésekre fordít majd fokozott figyelmet:

A munkaerőpiacok jobb működése 1. Hogyan lehet jó és termékeny a munkával töltött életszakasz? 2. A fiatalokban rejlő lehetőségek

Krzysztof Pater III. Csoport – Egyéb tevékenységek a munkaerőpiac megfigyelőközpontja (LMO) elnöke

A szociális válság kezelése 4. Szociális biztonsági rendszerek és a válság szociális hatása 5. Biztosítsuk minden gyermeknek a lehető legjobb indulást az életben! 6. Egészséges és aktív élet

Európa mindenkinek 7. Proaktív integráció és bevándorlás 8. A jogok és lehetőségek bővítése 9. Aktív polgárság és önkéntes munka

A munkaerőpiac megfigyelőközpontja 2007-es megalakítása óta a munkaerőpiac megfigyelőközpontja kiterjedt munkát végzett munkaerő-piaci kérdések széles körében. Ezt a SOC szekció stratégiai prioritásai alapján 2011-ben is folytatni fogja.

Kapcsolattartó:

Torben Bach Nielsen +32 25469919 [email protected]

A szekció munkájáról a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.sections-commission címen, a megfigyelőközpont munkájáról pedig a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.observatories címen találhat további információkat.

3. A belső piac fejlesztése és a munkaerő szabad mozgása


Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, környezetvédelem, fenntartható fejlődés és stratégiájáról, valamint a LIFE+ rendelet félidős felülvizsgálatáról.

2011 első felében, a magyar EU-elnökség időszaka alatt a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció a szokásos tevékenységi körének megfelelően végzi majd munkáját. Egyes témák – például a közös agrárpolitika felülvizsgálata, az éghajlatváltozás és a 7. környezetvédelmi cselekvési program – kiemelt figyelmet fognak kapni.

Mario Campli III. Csoport – Egyéb tevékenységek a „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekció elnöke

Mezőgazdaság A magyar elnökség elsősorban a közös agrárpolitika 2013 utáni jövőjére fog koncentrálni. Az Európai Bizottság 2010. november 18-án közleményt tett közzé a témában. Az EGSZB 2010 márciusában ebben a tárgyban elfogadott saját kezdeményezésű véleménye – mint a reformfolyamatnak a kezdő lökést megadó érdemi hozzájárulás – széles körben elismerést aratott. Az EGSZB folytatja munkáját ezen a téren, és ismertetni fogja a civil társadalomnak a közleménnyel kapcsolatos meglátásait. A folyamatban lévő munka részeként február 2-án közmeghallgatást szervezünk a KAP jövőjéről. Az EGSZB ezenkívül az élelmiszer-ellátási láncban tapasztalható egyensúlytalanságra, valamint különösen arra fog összpontosítani, hogy miként lehet elismerni az elsődleges termelők munkáját termékeik értékesítésén keresztül. Az élelmiszer-biztonság is fontos téma lesz, amelyhez kapcsolódóan az EGSZB a FAO-val együttműködésben konferenciát fog rendezni 2011 második felében.

Halászat A közös halászati politika folyamatban levő reformja 2011 első felében tovább folytatódik. Az Európai Bizottság a hatásvizsgálatot 2011 elején tervezi befejezni, az EGSZB pedig a jövőben is minden ezzel kapcsolatos fórumon hangot ad majd a civil társadalom véleményének, és törekszik a fenntartható európai halászat eszközeinek kialakítására.

Tovább támogatjuk a 7. környezetvédelmi cselekvési program előmozdítását is.

Kapcsolattartó:

Környezetvédelem A magyar elnökség felkérésére feltáró vélemény készül a vízpolitikának más európai politikákba (pl. a regionális és az agrárpolitikába) történő beépítéséről. A szekció emellett véleményeket is kidolgoz majd az Unió új, 2010 utáni biodiverzitás-politikájáról

Jakob Andersen +32 25469258 [email protected]



A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja

Hans-Joachim Wilms II. Csoport – Munkavállalók A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontjának (SDO) elnöke

A fenntartható fejlődés megfigyelőközpontja (SDO) több olyan területen is tevékenykedik, amely fontos lesz a magyar elnökség számára. Részt vett az ENSZ 2010. decemberi cancúni klímakonferenciáján, és ennek nyomán valószínűleg véleményt készít majd a tárgyalásoknak a cancúni és a dél-afrikai tanácskozás közötti folytatásáról. Az SDO készül a fenntartható fejlődés témájában szervezett 2012. évi riói nemzetközi konferenciára is, és teljes mértékben felel az EGSZB ezzel kapcsolatos munkájának irányításáért és koordinálásáért. Az éghajlatváltozás és a nemzetközi éghajlatvédelmi tárgyalások továbbra is fontos vizsgálati témát jelentenek majd, különös tekintettel az Európai Bizottság közleményére az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlat-változási hatások enyhítése szempontjának az uniós politikákban való érvényesítéséről és az uniós pénzügyi eszközök éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességéről. Kapcsolattartó:

Jakob Andersen +32 25469258 [email protected]

A megfigyelőközpont munkájáról további információkat a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.fr.observatories címen találhat.


Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom A magyar elnökség időszaka alatt jelentős mértékű, az Európa 2020 stratégia végrehajtását közvetlenül támogató jogszabályalkotás várható a TEN szekció három fő politikaterületén, vagyis az alábbi témákban: 1) energiastratégia a 2011–2020-as időszakra; 2) a közlekedés jövőjéről szóló fehér könyv; 3) javaslat az EU digitális menetrendjéből eredő politikai intézkedésekre. A magyar elnökség idején egy feltáró vélemény készül majd „Energiaellátás: az EU számára ellátásbiztonságot garantáló szomszédsági politika” címmel. Ez a vélemény konkrét hozzájárulás lesz egy, az elnökségi időszak végén, Budapesten megrendezendő esemény előkészületeihez. A TEN szekció aktívan hozzájárul majd egy vélemény elkészítéséhez „A megújuló energiának mint a fejlődés egyik tényezőjének támogatása a földközi-tengeri térségben” tárgyban. Az EGSZB a Notre Europe-pal együttműködésben megkezdi az európai energiaközösség kialakításáról folyó tanácskozásban való részvételt és a vita előmozdítását. A közlekedés területén a legnagyobb jelentőségű esemény egy nagyszabású konferencia lesz az európai civil társadalomnak a közlekedéspolitikai fehér könyvről kialakított álláspontja témájában. Az EGSZB részletesen megvizsgálja az egységes piacról szóló jogszabály tartalmát, és különösen annak az általános érdekű szolgáltatásokkal kapcsolatos következményeit. Az EGSZB nagy népszerűségnek örvendő „Európai kerékpárlexikonja” után a TEN szekció a fenntartható energia hetére, amelyre 2011 áprilisában kerül sor, elkészíti „A fenntartható építőipar európai szótárát”.

Stéphane Buffetaut I. Csoport – Munkaadók A „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció elnöke

Kapcsolattartó: Eric Ponthieu, Head of Unit +32 25468771 [email protected] A szekció munkájáról további információkat a http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.sections-commission címen találhat.


Ipari szerkezetváltás

Jorge Pegado Liz III. Csoport – Egyéb tevékenységek az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) elnöke

Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) a magyar elnökség rendelkezésére bocsátja szakértelmét és tapasztalatát, és támogatja az elnökséget az általa kiemelt cselekvési területeken. A CCMI folytatja az EU 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítására tett javaslatok megvitatását, és igyekszik előre felmérni a versenyképes, társadalmilag felelős és környezeti szempontból fenntartható gazdasági rendszerre való átállással járó változásokat, miközben nem hagyja figyelmen kívül a jelenlegi bizonytalan gazdasági körülményeket sem. A CCMI a magyar elnökség kérésére véleményt fog kidolgozni arról, hogy a pénzügyi és gazdasági válság miként hatott a munkaerő megoszlására a termelőágazatok között. A dokumentum kiemelt figyelmet fordít majd a kkv-kra, és elemzi a válságból való kilábalás stratégiáinak hatását a munkahelyek minőségére. A CCMI előtérbe helyezi továbbá az iparpolitikát, és figyelmet fordít egyes konkrét szempontokra, például az iparpolitika külső dimenziójára és az Unión kívüli állami vállalatok uniós közbeszerzési piacokon való részvételének torzulásaira is. Emellett megvizsgálja a jelenlegi helyzetet, és foglalkozik több, a

gazdasági válság által érintett szektorral, például a mezőgazdasági gépgyártással, az építőiparral és az anyagmozgatási berendezések ágazatával. A CCMI folytatja rendezvénysorozatát azoknak a módszereknek a népszerűsítése érdekében, amelyekkel a tagállamok a legeredményesebben enyhítették vagy kerülték el az ipari szerkezetváltás hátrányos hatásait. Hasonlóképpen mélyrehatóan elemzi a globális ipari szerkezetváltás regionális hatásait, és kiemelt figyelmet fordít az átmenet különféle európai régiók által támogatott modelljeire.

Kapcsolattartó:

Pol Liemans +32 25468215 [email protected]



Európa a világban Sandy Boyle II. Csoport – Munkavállalók a „Külkapcsolatok” (REX) szekció elnöke

Bővítési folyamat. 2011 áprilisában Törökországban ül össze az EU–Törökország konzultatív vegyes bizottság. Az EU–Horvátország konzultatív vegyes bizottság 2011 elején Zágrábban tart ülést, az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság civil társadalmi konzultatív vegyes bizottságának negyedik ülésére pedig 2011 februárjában Skopjéban kerül sor. Regionális szinten a „Nyugat-Balkán” kapcsolattartó csoport továbbra is építi kapcsolatait és támogatja az együttműködést a nyugat-balkáni civil szervezetekkel. A legközelebbi nyugat-balkáni civil fórum előkészítéseképpen a kapcsolattartó csoport elsősorban a vidékfejlesztés és a foglalkoztatás kérdéseivel foglalkozik majd. Az említett ülésekre a magyar elnökség is meghívást kap. Az EGSZB elindítja az EU–Izland konzultatív vegyes bizottság létrehozásához szükséges eljárást. A tervek szerint a vegyes bizottság 2011 első félévében tartja meg első ülését. Kapcsolatok az EU keleti szomszédaival és Oroszországgal. Az EGSZB 2010 decemberében véleményt fogadott el az EU és Oroszország közötti kapcsolatokról. Az orosz Közkamarával közös negyedik szeminárium szervezése révén tovább mélyíti kapcsolatait az orosz civil társadalommal. Az EGSZB emellett közre fog működni a keleti partnerség harmadik civil fórumán, és továbbra is részt vesz a keleti partnerség kormányközi platformjaiban. Az EGSZB-n belül működő„Kelet-európai szomszédaink” kapcsolattartó csoport szorosan nyomon követi majd a társulási megállapodásokról szóló tárgyalásokat Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Grúziával és Moldovával. Az EGSZB folytatja arra irányuló együttműködését az Ukrán Nemzeti Szociális és Gazdasági Tanáccsal, hogy egy harmadik közös workshop megrendezése révén vonják be a civil társadalmat az EU–Ukrajna társulási megállapodásba és az EU és Ukrajna közötti részletes és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásba. A magyar elnökség felkérésére feltáró vélemény készül majd a civil társadalom keleti partnerségben való részvételéről. Kapcsolatok a déli partnerországokkal. Az EGSZB folytatni kívánja együttműködését az EU déli szomszédaival annak érdekében, hogy a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények számára közgyűlést hozzanak létre az „Unió a mediterrán térségért” keretében. Tájékoztató jelentést is ki fog dolgozni a vidékfejlesztés és a foglalkoztatás alakulásáról az euromediterrán térségben. A dokumentum várhatóan a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények 2011. évi euromediterrán csúcstalálkozóján kerül bemutatásra. Az EGSZB – tagjainak az energiaügy és a külpolitika terén meglévő tapasztalatait egybegyűjtve – saját kezdeményezésű véleményt készít majd a megújuló energiának mint a fejlődés egyik tényezőjének támogatásáról a földközi-tengeri térségben. A dokumentum az Unió a mediterrán térségért kezdeményezés keretében megvalósuló, úgynevezett Desertec és Transgreen projekteken alapul majd.

Az EGSZB és Ázsia közötti kapcsolatok. A kilencedik kerekasztal a kínai Hszianban kerül megrendezésre 2011 májusában. Az EGSZB véleményt fog kidolgozni azzal a céllal, hogy áttekintse a kínai civil társadalom kibontakozását. Indiát illetően az EU–India szabadkereskedelmi megállapodás, különösen ennek civil társadalmi vetülete és a fenntarthatósági és fejlesztési záradék számíthat kiemelt figyelemre. A japán partnerekkel egy Brüsszelben megrendezendő kétoldalú szeminárium révén folytatódik az együttműködés. Az EGSZB véleményt fog kidolgozni a középázsiai volt szovjet tagköztársaságokról. Az EGSZB az AKCS–EU nyomonkövetési vegyes bizottság segítségével folytatja a rendszeres együttműködést az AKCS-országokkal. Részt fog venni az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlés 2011. április közepén megrendezendő, 21. ülésén is. 2011 júniusában az EGSZB Brüsszelben rendezi az AKCS–EU gazdasági és szociális érdekcsoportjainak 26. találkozóját. E kétévente megrendezésre kerülő találkozó célja többek között az, hogy áttekintse a kereskedelem, a gazdaság és a társadalom alakulását az AKCS országokban, és népszerűsítse a civil társadalommal folytatott konzultációt. Az EGSZB emellett tevékeny részt vállal majd az EK–CARIFORUM kereskedelmi megállapodás végrehajtásában, és hozzájárulásával gazdagítja az EU–Afrika csúcstalálkozót. A Latin-Amerikával fenntartott kapcsolatok terén az EGSZB véleményt fog kidolgozni az EU–Mercosur kereskedelmi tárgyalásokról, és elkezdi a nemrégiben kötött társulási megállapodásban meghatározott EU–Közép-Amerika civil társadalmi vegyes bizottság felállítását. A negyedik EU–Brazília civil társadalmi kerekasztal 2011 első félévében, Brazíliában kerül megrendezésre. Transzatlanti kapcsolatok. Az EGSZB továbbra is nyomon követi az EU és Kanada, illetve az EU és az USA közötti kapcsolatokról szóló, nemrégiben elfogadott véleményeket. Kereskedelmi kérdések. Az EGSZB feltáró véleményt fog kidolgozni az EU jövőbeli kereskedelmi politikájáról, valamint a kereskedelem fenntarthatóságával kapcsolatos hatásvizsgálatokról. Az Európai Bizottság kérésére vélemény készül egy átfogó európai befektetési politika tárgyában. Folytatódik a folyamatban lévő többoldalú és regionális szintű tárgyalások nyomon követése.

Kapcsolattartó:

Beatriz Porres +32 25469131 [email protected]

For more information about the work of this section, please consult our website: http://www.eesc.europa.eu/?i=portal.en.sections-commission.


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) Staffan Nilsson elnök

Anna-Maria Darmanin alelnök a kommunikációs csoport elnöke

Henri Malosse az I. Csoport („Munkaadók”) elnöke

Jacek Krawczyk alelnök a költségvetési csoport elnöke

Georgios Dassis a II. Csoport („Munkavállalók”) elnöke

Luca Jahier a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) elnöke

Martin Westlake főtitkár

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság konzultatív szerv, melyet a Római Szerződések hoztak létre 1957-ben. Az EGSZB a munkaadói és a munkavállalói szervezetek, valamint a tagállami szervezett civil társadalom egyéb – mindenekelőtt gazdasági, szociális, társadalmi, szakmai és kulturális – területein aktív szervezetek képviselőiből áll. Legfontosabb feladata, hogy tanácsot adjon az EU három fő intézményének: az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak. Az EGSZB-vel kötelező konzultálni a Szerződésekben meghatározott ügyekben, illetve minden olyan esetben, amikor ezt az intézmények helyénvalónak tartják. Az említett intézmények feltáró vélemény készítésére is felkérhetik az EGSZB-t, illetve maga is kezdeményezheti vélemények kidolgozását (véleményeinek körülbelül 15%-a saját kezdeményezésű). Az EGSZB évente átlagosan 200 véleményt készít az európai integrációt érintő

különféle témákban, így elmondható, hogy aktív szerepet tölt be az Európai Unió politikaalkotó és döntéshozatali folyamataiban. Az EGSZB-nek két kiegészítő feladata is van: • először is támogatnia kell a fokozott részvételen alapuló, inkluzívabb, polgárközelibb Európai Unió kiépülését. Ennek érdekében közvetítőként lép fel a civil szervezetek és az uniós intézmények között, és a szervezett civil társadalomnak intézményi fórumot biztosít a képviseletre, konzultációra, tájékoztatásra és véleménynyilvánításra, • másik feladata pedig, hogy támogassa az Európai Unió külső tevékenységeit. Ennek érdekében megszervezi és elmélyíti a párbeszédet a nem uniós országok és regionális tömbök civil szervezeteivel, illetve segít a civil társadalommal folytatandó


párbeszédhez és konzultációhoz szükséges struktúrák kialakításában és népszerűsítésében. Az említett országokhoz és tömbökhöz tartoznak például az uniós tagságra pályázó országok, a balkáni régió, a Földközi-tenger partvidékén fekvő országok, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok, LatinAmerika, illetve India és Kína. Az EGSZB-nek köszönhetően Európa építésének feladata nemcsak az Európai Unióra és a politikusokra hárul, hanem a gazdasági, szociális, társadalmi és kulturális életben szerepet játszó szervezetekben tevékenykedő polgárokra is.

Az EGSZB a gazdasági és szociális tanácsok és hasonló intézmények szoros közreműködésével fontos uniós szintű együttműködési és kommunikációs hálózatot épített ki. Az EU tagállamaiban ez az együttműködés konkrét témákról (különösen az Európa 2020 stratégiáról) tartott rendszeres üléseken, információcserén, valamint egy közös weboldal (http://eesc.europa.eu/ceslink/08en/presentation-ceslink-en.html) kifejlesztésén alapul. Az EGSZB aktívan részt vesz a mintegy 60 országot átfogó Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szövetsége (AICESIS) munkájában is.

Architecture : Art & Build + Atelier d’architecture Paul Noël

Az EGSZB 344 tagot számlál, akik három csoportra: a „munkaadók”, a „munkavállalók”, valamint az „egyéb tevékenységek” csoportjára oszlanak. Ez utóbbi csoport tagjai a szervezett civil társadalomnak a két másik csoportba nem illeszkedő területeit képviselik, azaz az iparosokat, a mezőgazdasági termelőket, a kkv-kat, a szabadfoglalkozásúakat és a szociális gazdaság fogyasztóit tömörítő szervezeteket, a családi egyesületeket, a fogyatékkal élők jogait védő, a társadalmi kirekesztés ellen küzdő vagy általános érdekek nevében fellépő egyesületeket és hasonló szervezeteket. Az EGSZB tagsága nem állandó. Tisztújításkor úgy módosul, hogy minél pontosabban tükrözze a tagállamok civil társadalmának változásait.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és az országos gazdasági és szociális tanácsok, illetve hasonló testületek közötti kapcsolatok


Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagjai BARÁTH Etele a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára, volt Európa-ügyi miniszter a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) tagja „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció Az Európai Unió Tanácsának magyar elnöksége jó alkalmat nyújt arra, hogy az EGSZB a közép-európai államok demokratikus fejlődését közvetlenül is támogassa a részvételi demokrácia területén bizonyított gyakorlatával. A napirendek közül is kiemelkedik az ún. Duna-stratégia, amely a legkülönbözőbb fejlettségű tagállamok, leendő vagy várományos országok különös egymásrautaltságának felismerésére alapozva a „megerősített együttműködés” lehetőségét és a civil szféra gyakorlati bevonását is eredményezheti a döntéshozatal folyamatába a jövőben.

CSER Ágnes a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának (LIGA) társelnöke a II. Csoport („Munkavállalók”) tagja „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció – „Külkapcsolatok” (REX) szekció Minden gyermek értékes. Az EGSZB – mint a szervezett civil társadalom képviselője – ezért a magyar elnökség támogatásával olyan programot kezdeményez és támogat mind az Európai Unión belül, mind pedig az uniós külpolitika részeként, amelynek célja, hogy a társadalom peremére szorult csoportok és a fogyatékkal élők is egyenlő módon hozzáférhessenek az egészségügyi szolgáltatásokhoz.

CSUPORT Antal A Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ) vezetője az I. Csoport („Munkaadók”) tagja „Külkapcsolatok” (REX) szekció – „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció A magyar elnökség a télen átveszi a stafétabotot. A polgárok azt várják majd az EU-tól, hogy továbbra is figyeljen oda a foglalkoztatásra, a Duna-stratégiára és a szolidaritáson alapuló energiapolitikára.

JOÓ Kinga a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) külügyi koordinátora, a Nemzeti Civil Alapprogram Kollégiumának tagja a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) tagja „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció – „Külkapcsolatok” (REX) szekció A magyar elnökség alatt remélhetőleg sikerül majd több tartalommal megtölteni a „szociális Európa” kifejezést – tekintettel a szervezett civil társadalom várható aktív szerepvállalására az elnökség prioritásainak megvalósításában. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január–június 2011 • 21

KAPUVÁRI József a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) Szövetségi Tanácsának tagja a II. Csoport („Munkavállalók”) tagja Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) – „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció – „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekció Az EGSZB-nek a magyar elnökség alatt is a korábban meghatározott legfontosabb prioritásokat megtartva kell tevékenykednie. A folyamatosságot megőrizve a szervezett civil társadalom véleményének megfogalmazásával, következetes képviseletével tudja legjobban segíteni az európai integráció fejlődését.

MIKULA Lajos az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének ügyvezető elnöke a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) tagja „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekció Egy fenntartható és környezetbarát Európához fenntartható és környezetbarát agrárpolitikára van szükség. A magyar elnökségnek olyan időszakban kell átvennie az elnökségi feladatokat, amikor a közös agrárpolitika alapos „állapotfelmérése” lesz napirenden.

NAGY Tamás a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az I. Csoport („Munkaadók”) tagja „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” (NAT) szekció Magyarország az EU számára gazdasági értelemben nagy próbatételt jelentő időkben veszi át az elnökséget. Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása nem várhat tíz évet: azt most kell megkezdeni.

PÁSZTOR Miklós A Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) Szakértői Intézet igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára a II. Csoport („Munkavállalók”) tagja „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció – „Külkapcsolatok” (REX) szekció Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság magyar tagjaként fő feladatomnak tekintettem, hogy a munkavállalók és a szervezett civil társadalom egyéb képviselői minél mélyebben és minél szofisztikáltabban tudjanak részt venni az Európai Unió tevékenységében. A magyar elnökség egyik fontos feladatának tartom éppen ezért, hogy ezt a szerepet erősítse, és gazdagítsa annak eszköztárát. Így segítheti elnökségünk tartalommal megtölteni a Lisszaboni Szerződést és a szomszédságpolitikát.


TOPOLÁNSZKY Ákos A Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetsége (MADRISZ) elnöke, a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet megbízott igazgatója a III. Csoport („Egyéb tevékenységek”) tagja „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció Az EGSZB-nek mint a részvételi demokrácia fontos közvetítő intézményének a magyar elnökség alatt hozzá kell járulnia Európában a politikai kultúra civil ellenőrző és kezdeményező szerepéhez, Magyarországon a civil szervezetek szerepének megerősítéséhez és a harmadik országok és a harmadik világ irányában interface jellegének megerősítésével az ottani civil társadalom hangjának hallhatóvá tételéhez.

VADÁSZ Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke az I. Csoport („Munkaadók”) tagja „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció „Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom” (TEN) szekció A magyar EU-elnökség sikere és az ezen keresztül kialakított vagy megerősített pozitív országkép a gazdasági és társadalmi szereplőkkel, és végső soron a polgárokkal való kommunikáción is múlik. Az EGSZB ezen kommunikáció egyik lehetséges láncszeme és hatékony eszköze. Az EGSZB akkor tudja ezt a szerepet hatékonyan ellátni, ha teret ad az őt alkotó gazdasági és civil szervezetek azon kezdeményezéseinek, véleményeinek és rendezvényeinek, amelyek a magyar prioritásokat szem előtt tartva az Unió egésze számára fontos kérdéseket kezelnek.

VÉRTES János Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) az I. Csoport („Munkaadók”) tagja „Egységes piac, termelés és fogyasztás” (INT) szekció „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” (ECO) szekció Az Európai Unió gazdaságának felélesztéséhez kapcsolódó politikaalkotás iránti elkötelezett munkájával az EGSZB arra törekszik majd, hogy a foglalkoztatási arányt továbbra is prioritásként kezeljék.

WELTNER János A Semmelweis Érdekvédelmi Szövetség – az ÉSZT (Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés) tagja Szakszervezeti Bizottságának tagja a II. Csoport („Munkavállalók”) tagja „Külkapcsolatok” (REX) szekció „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció Az EU-nak meglehetősen magas munkanélküliségi rátával kell megküzdenie: átlagosan tízből egy munkaképes korú európai polgár munkanélküli. Az Uniónak fel kell vállalnia a küzdelmet a fiatalok egyre növekvő munkanélkülisége ellen. A többi szolgáltatástól eltérően az egészségügyi szolgáltatások közül ma nem mindegyiket tudják kötetlenül igénybe venni azok a polgárok, akiknek más országban van szükségük kezelésre. Ezen a biztosítási szakpolitikák, például az egészségbiztosítási díjak és a térítési módszerek harmonizálásával változtatni kellene.


A Tanács magyar elnökségének prioritásai a 2011. január–júniusi * időszakra Az Európai Unió zsúfolt napirendjét és az ambiciózus célok elérésére irányuló közösségi intézkedéseket támogatandó elnökségének időszaka alatt Magyarország célja a munkahelyteremtés, a foglalkoztatás elősegítése és az európai gazdaság erősítése, valamint általánosságban a szolidaritás és az egység elmélyítése az Unión belül. Magyarország uniós programja négy prioritáson alapul. Az első a növekedés, a munkahelyteremtés és a társadalmi befogadás elősegítése. Ennek kapcsán meg kell erősíteni a tagállamok gazdaságpolitikájának koordinálását, végre kell hajtani az Európa 2020 stratégiát, és különös figyelmet kell fordítani a munkahelyteremtés motorját jelentő kis- és középvállalatokra. E széles területen belül olyan témák is terítékre kerülnek, mint a családpolitika, a gyermekek szegénysége és a roma népesség integrációja. Másodsorban a magyar elnökség integráltabb és erősebb Európára törekszik majd, mégpedig a jelenlegi alapokra építve. A kohézió erősítése érdekében megvizsgálják és megújítják és európai politikákat, elsősorban az európai energiapolitikát (a 2011. februári energiaügyi csúcstalálkozón), valamint a közös agrárpolitikát. Különös figyelmet fordítanak majd az európai köz-

lekedési és vízügyi politikák lehetőségeinek megvizsgálására, a belső piac elmélyítésére, továbbá a regionális fejlesztésre és a makroregionális együttműködésre, követendő példává fejlesztve a Duna-régióra vonatkozó stratégiát. A harmadik prioritást illetően a stockholmi program végrehajtásával, valamint a szabad mozgás és az alapjogok alkalmazásának kibővítése érdekében a schengeni övezet Romániára és Bulgáriára való kiterjesztésével a magyar elnökség célja, hogy közelebb hozza az Európai Uniót polgáraihoz, továbbra is hangsúlyt helyezve ugyanakkor a kulturális különbözőségre. Az európai polgári kezdeményezés bevezetésének elindítása a magyar elnökség egyik legfontosabb célkitűzése ezen a területen. Végül pedig az Unió felelősségteljes bővítésére kell törekedni, figyelembe véve azt a lehetőséget, hogy sikeresen befejeződnek a tárgyalások Horvátországgal, és magyar elnökség ideje alatt alá lehet írni a csatlakozási szerződést. Emellett meg kell erősíteni az Unió globális kötelezettségvállalását, melynek keretében 2011 májusában a keleti partnerséggel foglalkozó csúcstalálkozóra kerül sor, amely remélhetőleg a szomszédságpolitika világosabb orientációjához vezet.

* A felsorolás a magyar elnökség ideiglenes prioritásait tartalmazza a kiadvány megjelenésének időpontjában, amelyek még változhatnak.


Néhány alapvető adat a Magyar Köztársaságról

Hivatalos megnevezés Főváros Terület

Magyar Köztársaság Budapest

Egy főre eső GDP Munkanélküliségi ráta

93 030 km²

Egyéb jelentősebb városok Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs, Győr

Vallás

Hivatalos nyelvek

Várható élettartam

Pénznem

magyar Forint (HUF)

Népesség Összesen

10 013 000 Eurostat – 2010

Egy főre eső GDP az EU-27 átlagához viszonyítva 63% Eurostat – 2009 GDP

14 800 € 10,9% Eurostat – 2010. augusztus római katolikus (többség), protestáns, görög katolikus, zsidó férfiak: 70 év, nők: 78 év

Főbb kiviteli cikkek gépek, elektronikus berendezések; járművek, élelmiszer-ipari és növényi termékek (gabona), italok, nyersanyagok, iparcikkek, üzemanyagok és elektromos energia. Főbb behozatali cikkek gépek, járművek, iparcikkek, üzemanyagok és elektromos energia, félkész ételek, italok, valamint dohányáruk.

99,5 milliárd € Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január–június 2011 • 25

Weboldalak

Parlament: Kormány: Köztársasági Elnöki Hivatal: Idegenforgalom: A tanácsi elnökség weboldala:

Köztársasági elnök Miniszterelnök Külügyminiszter

http://www.parlament.hu http://www.kim.gov.hu http://www.keh.hu http://www.mth.gov.hu (Magyar Turisztikai Hivatal) http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/ (csak magyar nyelven) http://www.eutrio.hu/

Schmitt Pál Orbán Viktor Martonyi János

Kormány Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Kereszténydemokrata Néppárt

Ellenzék Magyar Szocialista Párt Jobbik Magyarországért Mozgalom Lehet Más a Politika

a leadott szavazatok arányában területi listán, 58 képviselő pedig kompenzációs listán kerül megválasztásra. Az Országgyűlés kezdeményezi és fogadja el a jogszabályokat.

Alkotmánybíróság A tizenegy tagból álló Alkotmánybíróság az alkotmány védelmének legmagasabb szintű szerve. Feladata a törvények alkotmányosságának vizsgálata, valamint az alkotmányos rend és az alkotmányban rögzített alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság 1989-ben jött létre. Tagjait az Országgyűlés választja meg minősített többségi szavazással, kilenc évre. Jelenleg csak 10 taggal rendelkezik.

Közigazgatási egységek Állam A Magyar Köztársaság független jogállam, 2004 óta az Európai Unió tagja. Több mint 40 év kommunista diktatúra és szovjet megszállás után 1989. október 23-án vált parlamentáris köztársasággá a jelenlegi harmadik köztársaságot létrehozó alkotmánymódosítás végrehajtása révén.

Köztársasági elnök A köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ ötéves időszakra, nagyrészt ceremoniális szerepet tölt be. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, de hatáskörébe tartozik a miniszterelnök kinevezése is, akit a parlament tagjai többségi szavazással választanak meg. A 2010. augusztus 6-án beiktatott jelenlegi köztársasági elnök, Schmitt Pál, korábban a kormányon lévő Fidesz párt alelnöke volt. Köztársasági elnöki megbízatása előtt, a 2009-es választásoktól kezdve az Európai Parlament tagja volt, ahol alelnöki tisztet is betöltött.

Kormány A végrehajtó hatalmat a kormány gyakorolja, amelyet a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor (Fidesz) vezet. A miniszterelnök választja ki a kormányt alkotó minisztereket, és tisztségükből való felmentésük is az ő kizárólagos joga.

Parlament Az állami kormányzat legmagasabb szintű szerve az Országgyűlés, amely 386 tagból álló, egykamarás parlament. Tagjait a választópolgárok négyéves időszakra választják meg: 176 képviselő egyéni választókerületben közvetlenül, 152 képviselő

Magyarország 19 megyéből és a megyei kormányzatoktól független Budapest fővárosból áll. A megyék és Budapest városa 1996 óta statisztikai és kohéziós politikai szempontból hét régiót alkotnak. A főváros, Budapest eredetileg két külön város volt: Buda és Pest, melyeket a Duna folyó választott el egymástól.

A Magyar Gazdasági és Szociális Tanács A Magyar Gazdasági és Szociális Tanácsot 2004-ben hozták létre azzal a céllal, hogy konzultatív intézményként vitassa meg a nemzeti stratégiákat, és véleményeivel, álláspontjaival, javaslataival és határozataival segítse a kormány munkáját. A tanács által megvitatandó nemzeti stratégiák közé az alábbiak tartoznak: gazdaság- és szociálpolitika, munkaügyi és foglalkoztatáspolitika, társadalombiztosítás és egészségügyi ellátás, valamint az európai integráció stratégiai kérdései. A tanács 43 tagja négy csoportba tömörül: − a gazdasági szféra képviselői (munkaadók és kamarák), 18 tag; − a munkavállalók képviselői (reprezentatív szakszervezetek), 6 tag; − a civil szféra képviselői (különböző érdekcsoportok), 11 tag; − a tudomány képviselői (a Magyar Tudományos Akadémia jelenlegi és korábbi elnökei, elismert gazdaság- és társadalomkutatók stb.), 8 tag. A magyar GSZT szoros együttműködést folytat az EGSZB-vel, és tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Szövetségének (AICESIS).


2011. évi eseménynaptár Konferenciák, szemináriumok, meghallgatások és rendkívüli ülések 1. félév

1. AZ EGSZB TEVÉKENYSÉGE HORIZONTÁLIS JELLEGŰ KEZDEMÉNYEZÉSEK Szeminárium sajtófelelősöknek

Brüsszel, január 27–28.

Fiatalok plenáris ülése az EGSZB-nél

Brüsszel, május 6–7.

Nyílt nap

Brüsszel, május 8.

Az EGSZB és a magyar GSZT közös konferenciája az Európa 2020 stratégiáról (témája: oktatás, kutatás és innováció) a Tanács spanyol, belga és magyar elnökségi triójának keretében

Budapest (megerősítendő)

Kiállítás magyar kortárs művészeti témában és/vagy zenei rendezvény Liszt műveivel: „WhatNext” Brüsszel, május (megerősítendő)

A CSOPORTOK TEVÉKENYSÉGEI A III. („Egyéb tevékenységek”) Csoport elnökségének ülése

Budapest, május 13.

A SZEKCIÓK TEVÉKENYSÉGE „EGYSÉGES PIAC, TERMELÉS ÉS FOGYASZTÁS” SZEKCIÓ Közmeghallgatás a „Bankszanálási alapok” témájában (INT/525)

Brüsszel, január/február (megerősítendő)

Az SMO által tartott közmeghallatás az egységes piacról szóló jogszabály témájában Budapest, február 8. (az időpont megerősítendő) A fogyasztók európai napja 2011

Budapest, március közepe (az időpont pontosítandó)

Az SMO által tartott közmeghallatás az önszabályozás témájában

Brüsszel, 2011 első féléve (megerősítendő)

Közmeghallgatás „Az európai turizmus új politikai kerete” témájában (INT/529)

Brüsszel (megerősítendő)

„FOGLALKOZTATÁS- ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, UNIÓS POLGÁRSÁG” SZEKCIÓ Minikonferencia a következő tárgyban: „Kultúrák közötti párbeszéd – a romák” A Munkahelyi Önkéntesség Európai Díjának 2011. évi odaítélési folyamata (EGSZB-tagok részvételével) Konferencia a bevándorlók integrációjáról Európai Integrációs Fórum

Brüsszel, január 12. Brüsszel, február 7–11. Valencia, február/március Brüsszel, május


IPARI SZERKEZETVÁLTÁS KONZULTATÍV BIZOTTSÁGA Szeminárium a regionális ipari szerkezetváltásról és a civil társadalom álláspontjáról

Hely és időpont még meghatározandó

„MEZŐGAZDASÁG, VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM” SZEKCIÓ Közmeghallgatás a következő témában: A KAP jövője 2013 után – NAT/481

Brüsszel, 2011. március/április

A „Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció ülése

Magyarország, 2011. április/május

„KÖZLEKEDÉS, ENERGIA, INFRASTRUKTÚRA ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM” SZEKCIÓ Közmeghallgatás a biztonsági szkennerek európai uniós repülőtereken való használatáról

Brüsszel, 2011. január 11.

Közmeghallgatás a légi járműveken utazó csökkent mozgásképességű személyek jogainak témájában

Brüsszel, 2011. március/április

A fenntartható építőipar szótárának bemutatása a fenntartható energia európai hete keretében

Brüsszel, 2011. április 11–15.

Meghallgatás és konferencia a következő tárgyban: „A megújuló energiának mint a fejlődés egyik tényezőjének támogatása a földközi-tengeri térségben” (a „Külkapcsolatok” szekcióval együttműködve) meghallgatás: Tunézia (megerősítendő), 2011. március–április konferencia: Brüsszel, 2011. június Egynapos konferencia a következő témában: „Az európai civil társadalom álláspontja a közlekedéspolitikai fehér könyvről” Konferencia a következő témában: „Energiaellátás: az EU számára ellátásbiztonságot garantáló szomszédsági politika”

Brüsszel, 2011. június Budapest, 2011. június

„KÜLKAPCSOLATOK” SZEKCIÓ Az EU–Horvátország konzultatív vegyes bizottság 8. ülése

Zágráb, január

Az EU–Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság civil társadalmi konzultatív vegyes bizottságának 4. ülése

Skopje, február

Ülés a Mercosur gazdasági és szociális fejlesztési fórumának részvételével

Asunción (Paraguay), 2011. március

Meghallgatás és konferencia a következő tárgyban: „A megújuló energiának mint a fejlődés egyik tényezőjének támogatása a földközi-tengeri térségben” (a TEN szekcióval együttműködve) meghallgatás: Tunézia (megerősítendő), 2011. március–április konferencia: Brüsszel, 2011. június Az EU–Törökország konzultatív vegyes bizottság 29. ülése

Törökország, április

Az EU–Kína kerekasztal 9. ülése Az Európai Gazdasági Térség konzultatív bizottságának 19. ülése

Hszian (Kína), 2011. május Tartu (Észtország), 2011. május 12–13.

Az AKCS-államok és az EU gazdasági és társadalmi érdekcsoportjainak találkozója Az EU–Brazília kerekasztal 4. ülése

Brüsszel, 2011. június (vagy július) Brazília, hely és időpont eldöntendő

Az EGSZB-nek és Orosz Föderáció Közkamarájának közös workshopja Az EGSZB és az Ukrajnai Országos Háromoldalú Szociális és Gazdasági Tanács közös szemináriuma Az EU–Izland konzultatív vegyes bizottság első ülése


Brüsszel, az időpont eldöntendő Kijev, az időpont eldöntendő Brüsszel, az időpont eldöntendő

2. AZ EGSZB RÉSZVÉTELE MÁS RENDEZVÉNYEKEN A SZEKCIÓK TEVÉKENYSÉGE „GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ” SZEKCIÓ Kohéziós Fórum

Brüsszel, 2011. január 31 – február 1.

Informális miniszteri találkozók a Duna-stratégia megvitatására

Magyarország, 2011. június 24. (megerősítendő)

Brüsszeli adóügyi fórum

Brüsszel, 2011. március (megerősítendő)

Brüsszeli gazdasági fórum

Brüsszel, 2011. május (megerősítendő)

„KÜLKAPCSOLATOK” SZEKCIÓ EGSZB-tagok delegációjának részvétele az AKCS–EU közös parlamenti közgyűlés 21. ülésén EGSZB-tagok delegációjának részvétele a Latin-Amerika–EU közös parlamenti közgyűlés 6. ülésén

Helyszín eldöntendő, 2011. első fele Montevideo (Uruguay), 2011. május

Az EGSZB szekcióinak munkájáról további információkat weboldalunkon találhat: www.eesc.europa.eu



További tájékoztatásra van szüksége?

Ez a tájékoztató füzet az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság információs kiadványainak egyike. A sorozat további tagjai közé tartozik a Ismerje meg az EGSZB-t! és Az EGSZB: Híd Európa és a szervezett civil társadalom között című kiadvány. Ezek, illetve számos más, szűkebb témával foglalkozó kiadvány megtekinthető és díjmentesen letölthető a www.eesc.europa.eu címen. A magyar elnökség internetes oldala http://www.eutrio.hu folyamatosan naprakész információkkal szolgál az elnökség tevékenységéről. Az Európai Unió Tanácsának honlapja http://www.consilium.europa.eu/cms3_fo/index.htm bőséges tájékoztatást nyújt a Tanácsról és aktuális tevékenységeiről. Az Európai Parlament honlapja http://www.europarl.europa.eu/ hasonlóan bőséges információkkal szolgál a Parlamentről és aktuális tevékenységeiről. Az Európai Unió Europa nevű honlapja http://europa.eu/ – az Európai Bizottság gondozásában – óriási mennyiségű információt kínál az Európai Unió tevékenységeiről. Az itt található számos interaktív oldal kifejezetten arra a célra készült, hogy még személyre szabottabb szolgáltatást nyújtson az Európai Unió polgárainak. Amennyiben további kérdése merülne fel az Európai Uniót vagy tevékenységeit illetően, forduljon e-mailben a Europe Direct szolgálathoz a http://www.europa.eu/europedirect/ címen elérhető honlapon keresztül, vagy hívja a 00 800 67 89 10 11 díjmentesen hívható telefonszámot.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt • Január – június 2011 • 31

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Látogatásszervezés és kiadványok osztálya Tel. +32 25469604/8331 • Fax +32 25469764 Rue Belliard/ Belliardstraat 99 • 1040 Bruxelles / Brussel BELGIQUE / BELGIË

www.eesc.europa.eu Katalógusszám: EGSZB-2010-28-HU

10.2864/7836

2009-ben az EGSZB a Brüsszeli Régió Környezetvédelmi Ügynökségétől (IBGE) megkapta az elismert „ökodinamikus vállalkozás” védjegyet, a maximálisan adható háromcsillagos besorolást érdemelve ki. A védjegy környezeti teljesítményükért díjazza a vállalkozásokat.

QE-30-10-566-HU-C

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt. Január június Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

Recommend Documents