Az EU és Magyarország villamos energiastratégiájának kapcsolódási pontjai a 2020-2050 energia útitervhez Tilesch Péter főosztályvezető Villamosenergia- és Távhő-felügyeleti, -szabályozási Főosztály 2012. március 22-23 Erőmű Fórum Magyar Energetikai Társaság 1
Ez az előadás nyilvános anyagok alapján készült és nem tekintendő a MEH hivatalos álláspontjának
2
Tartalom Út az útitervhez EU Commission Roadmap 2050 Magyarország útiterve Jelenlegi energia-helyzetkép Országgyűlési energiastratégia határozatok Nemzeti Energiastratégia 2030 Kitekintés 2050-re
Kapcsolódási pontok, eltérések
3
Út az útitervhez (1) 2010.03.30
Lisszaboni Szerződés 194.§ (kivonat)
(1) Az Unió energiapolitikájának céljai a következők: a) az energiapiac működésének biztosítása, b) az energiaellátás biztonságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint az új és megújuló energiaforrások kifejlesztésének előmozdítása; és d) az energiahálózatok összekapcsolásának előmozdítása. (2) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében megállapítja az (1) bekezdésben említett célkitűzések eléréséhez szükséges intézkedéseket.
4
Út az útitervhez (2) •
2010 – napjainkig: Számos hivatalos és magán kezdeményezés, tanulmány, javaslat;
•
2010.11.10 EU Bizottság (EB) közleménye a Parlamentnek (EP), a Tanácsnak (ET) … : Energia 2020 Stratégia: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás és –felhasználás stratégiája: – az energiahatékony Európa megteremtése, 20% energia megtakarítás 2020-ig; – valóban páneurópai integrált energiapiac kiépítése; – a fogyasztói pozíciók erősítése, a biztonság lehető legmagasabb szintjének biztosítása; – Európa vezető szerepének kiterjesztése az energiatechnológiára és az innovációra; – az uniós energiapiac külső dimenziójának megerősítése;
5
Út az útitervhez (3) EU magyar elnökség (2011. I. félév)– Energia szakterület •
2011.02.04 ET ülés: biztonságos, fenntartható és megfizethető energiaellátás: – teljesen működőképes, összekapcsolt és integrált belső energiapiac 2014-ig; – európai energia-infrastruktúra korszerűsítése és bővítése, a hálózatok határokon átnyúló összekapcsolása 2015-ig; – ellátásbiztonság fokozása, fosszilis tüzelőanyagok fenntartható kitermelése és hasznosítása; – energiahatékonyság növelése; – megújuló energiaforrások kihasználása; – alacsony széndioxid-kibocsátású technológiák prioritása; – Külső kapcsolatok, nemzetközi együttműködés erősítése; – Épületek, a közlekedés, és a termékek, termelési folyamatok jelentős kibocsátás-csökkentési potenciáljának kiaknázása. 6
Út az útitervhez (4) EU magyar elnökség - Energia •
2011.03.09 Climate Action: Dekarbonizációs útiterv
»
7
Út az útitervhez (5) EU magyar elnökség eredményei - Energia Európa energiaellátásának biztosítása a XXI. századra •
•
Következtetések elfogadása az energiastratégiával és az energiainfrastruktúrával kapcsolatos prioritásokról (a februári Európai Tanács tervei és jóváhagyása szerint); Megállapodás az Európai Parlamenttel az energiapiacok integritására és átláthatóságára vonatkozó rendeletről (REMIT).
Az Energia-ütemterv 2050 elfogadása (2011.12.15.);
8
Útiterv 2050 (1) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re (EB) Az energia útiterv az alapja a hosszú távú politika kialakításának Az Európai Tanács kívánsága
Az útiterv szándéka •
•
•
Az EU célja: 2050-re az üvegházhatású gázok kibocsátásának az 1990-es szint 80-95 %-ára mérséklése; Elvárja a 2050-re szóló alacsony széndioxid kibocsátású gazdaság stratégiájának kidolgozását.
• •
Nagyobb bizonyosságot nyújtani a kormányoknak és befektetőknek; 2050-re megtalálni az alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszerhez vezető utat; Bázist alakítani a 2030-as energiapolitika továbbfejlesztéséhez; konkrét mérföldköveket rögzíteni a Tagállamoknak, az EU parlamentnek és a befektetőknek.
9
Útiterv 2050 (2) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2050-re Forgatókönyvek A 2050-re szóló energiaügyi ütemterv forgatókönyvei az energiarendszer szén-dioxid-mentesítésének különböző lehetőségeit tárják fel. A jelenlegi tendencia forgatókönyvei • Referencia-forgatókönyv a jelenlegi tendenciákkal és a gazdasági fejlődés hosszú távú előrejelzéseivel számol. • Jelenlegi szakpolitikai kezdeményezések (CPI) aktualizálja a már elfogadott intézkedéseket és javaslatokat.
10
Útiterv 2050 (3) Biztonságos, versenyképes és széndioxid-mentes energiarendszer 2030-ra
11
Útiterv 2050 (4) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek • Magas energiahatékonyság: 2050-ig 41 %-os energiaigény-csökkenést eredményez. • Diverzifikált ellátási technológiák: valamennyi energiaforrás piaci alapon versenyezhet, széndioxid-mentesítés hajtóereje az árképzés. • A megújuló energiaforrások magas részaránya: 2050-ben 75 %, villamosenergia-fogyasztásban 97%. • A szén-dioxid-leválasztás és -tárolás késleltetett bevezetése: a nukleáris energia magasabb arányához vezet. • A nukleáris energia alacsony részaránya: feltételezés: (a jelenleg épülő reaktorokon kívül) nem épülnek új atomerőművek, ami a széndioxidleválasztás és -tárolás szélesebb körben történő elterjedtségéhez vezet (32 % körüli arány a villamosenergia-termelésben). 12
Útiterv 2050 (5) Szén-dioxid-mentesítési forgatókönyvek
13
Útiterv 2050 (6) Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával A villamos energia növekvő szerepe A villamosenergia árak 2030-ig emelkednek, utána csökkennek
14
Útiterv 2050 (7) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A rendszer egészében energia-megtakarítást kell megvalósítani
15
Útiterv 2050 (8) Következtetések a forgatókönyvek alkalmazásával A megújuló energiák aránya jelentősen emelkedik
16
Útiterv 2050 (9) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A nukleáris energia jelentős szerepet játszik az energiarendszer átalakításában
17
Útiterv 2050 (10) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A decentralizáció és a centralizált rendszerek egyre erősebb kölcsönhatása
18
Útiterv 2050 (11) Következtetések a forgatókönyvek együttes alkalmazásával A szén-dioxid-mentesítés megvalósítható, és lehet kevésbé költséges, mint a jelenlegi szakpolitikák hosszú távú fenntartása
19
Útiterv 2050 (12) Az útiterv végrehajtása: új, alacsony széndioxid kibocsátású energiarendszer megteremtése
20
Magyarország energia helyzetképe Primer energia Hazai primerenergia-felhasználás PJ 1250
1200
1150
1100
1050
1000
950
Forrás: Energia Központ Kht.
21
Nagyerőművek teljesítőképessége
ÁH
ÁH
Nagyerőművek beépített névleges bruttó villamos teljesítőképessége
2011. dec. 31-én
ÁH
Nagyerőmű
8 638 MW
85,4%
Kiserőmű
1 472 MW
14,6%
Összes erőmű atom
Forrás: MAVIR
10 110 MW 100,0% szén
gáz
MW
olaj
Nagyerőművek hatásfoka
Előzetes, tájékoztató adatok
Forrás: MAVIR
Nagyerőművek CO2-kibocsátása
Összesen 13,0 Mt CO2 103 t CO2 Előzetes, tájékoztató adatok
* Bakony, Litér, Lőrinci, Sajószöged OCGT
Forrás: MAVIR
Összes kiadott megújulós villany részarány a hazai nettó villamosenergiatermelésből
7,9 % 6,1 %
2628
7,9 %
2730
2441
2259 5,0 %
1646
7,2 %
4,5 % 4,1 %
1669
1371 2,8 %
868 0,8 %
261
részarány a bruttó fogyasztásból
0,7 %
Előzetes, tájékoztató adatok
1,0 %
326
0,9 %
2,3 %
4,2 %
3.4 %
4,1 %
5,5 %
6,8 %
6,9 %
6,0 %
Nemzeti energiastratégia 2030 (1) Előzmények •
21/1993. (IV. 9.) OGY határozat a magyar energiapolitikáról – Az energiaigények mindenkor kellő biztonsággal, a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével, gazdaságosan kielégítésre kerüljenek; – A Kormány terjessze az Országgyűlés elé az Európai Közösség jogrendjével harmonizáló energetikai kerettörvény koncepcióját.
•
40/2008 (IV. 17.) OGY határozat a 2008-2020 közötti időszakra vonatkozó energiapolitikáról – Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság; – Energiahatékonyság, energiatakarékosság; megújuló energiaforrások, környezet- és természetvédelem; piacnyitás kiteljesítése; – A Kormány dolgozzon ki átfogó, országos energiahatékonysági stratégiát és nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet, és gondoskodjon azok megfelelő végrehajtásáról. 26
Nemzeti energiastratégia 2030 (2) 77/2011 (X. 14) OGY határozat a Nemzeti Energiastratégiáról Az Országgyűlés elfogadja a Nemzeti Energiastratégiát, amely 2030ig szól, 2050-re irányuló kitekintéssel (figyelemmel a Stratégiai Környezeti Vizsgálat értékelésére is) – Elsődleges célok: hosszú távú ellátásbiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság együttes érvénysülése; – A célok elérése érdekében öt fontos törekvést fogalmaz meg a dokumentum: • az energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, • a megújuló energiák részarányának a növelése, • a közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, • az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint • a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben. 27
Nemzeti energiastratégia 2030 (3) Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy – Gondoskodjon Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének és Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervének rendszeres felülvizsgálatáról; – Alakítson ki az európai szabályozással összhangban lévő új kormányzati energetikai intézmény- és eszközrendszert; – Kezdeményezze a fenntartható energiagazdálkodásról szóló törvény megalkotását; – Kezdeményezze egy regionális infrastruktúra-platform kialakítását, készítsen elemzést a földgázbeszerzési forrásdiverzifikáció lehetőségeiről; – Készítsen cselekvési tervet az erőmű fejlesztésre, a távhőszolgáltatás fejlesztésére, energetikai iparfejlesztésre és kutatás-fejlesztés- innovációra; – dolgozzon ki épületenergetikai stratégiát; – Végezze el a Paksi Atomerőmű telephelyén új atomerőművi kapacitások létesítésére vonatkozó döntés-előkészítő munkát; – A fogyasztók információval való ellátása érdekében segítse elő a háztartások energiafelhasználási adatainak megismerhetőségét. 28
Nemzeti energiastratégia 2030 (4) Energiastratégia, mint keretrendszer Megkezdődött a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. • Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv • Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv • Szemléletformálási Cselekvési Terv • Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv • Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv • Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv • Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek majd a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.
29 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (5) Lehetséges erőmű-fejlesztési stratégiák •
• • •
•
•
a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCSTben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya 30
Forrás: REKK
Nemzeti energiastratégia 2030 (6) Jövőkép Közös erőfeszítés forgatókönyv (PE) „Atom –– szén –– zöld” forgatókönyv (VE) • • • •
Primer bruttó energiafelhasználás növekedése maximum 2 % a 2008-as évhez képest(„Közös erőfeszítés forgatókönyv) A fenti cél 23 %-os energiahatékonyság javulással biztosítható Eközben 37 %-kal növekszik a villamos energia felhasználás 2008-hoz képest Megújuló energia részarány 20 %-ra növekszik
Az „Atom-Szén-Zöld” forgatókönyv legfontosabb elemei: • az atomenergia hosszú távú fenntartása; • a szén alapú energiatermelés szinten tartása, feltétel: az ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (CCS); • megújuló energia szempontjából az NCsT 2020 utáni lineáris meghosszabbítása, törekvés a kitűzött arány növelésére. Forrás: NFM
31
Nemzeti energiastratégia 2030 (7) Az Energiastratégia legfontosabb tézisei • • • • • • •
Energiatakarékosság Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű-korszerűsítés A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság Energetikai célú hulladékhasznosítás Állami szerepvállalás erősítése
32 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (8) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei I. Energiatakarékosság
33 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (9) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei II. Hazai megújuló energia • •
•
• •
A gazdaság dekarbonizációjának eszköze a megújuló energiaforrások részesedésének növelése, a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása; A megújuló energiaforrások részesedésének növelése a bruttó végső energiafelhasználásban 20%- körüli értékre 2030-ig (2020-ra 14,65 %) A kétpólusú mezőgazdasági modell létrehozása, amely lehetővé teszi a fenntarthatósági szempontok és a piaci igények szerinti rugalmas váltást az élelmezési-, illetve az energetikai célú gazdálkodás között. A megújuló energia támogatott átvételének diverzifikálása: a zöld áram, a megújuló hőenergia és a tisztított biogáz közvetlen betáplálásának támogatása Engedélyezési és szabályzási eljárás egyszerűsítése
34 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (10) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei III. Biztonságos atomenergia
35 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (11) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei IV. Piac, forrás és tranzitdiverzifikáció Az EU infrastruktúra fejlesztési elképzeléseiben a közép-európai régió három tervben is fontos szerepet játszik:
•
•
•
-a déli földgáz folyosó (Southern Gas Corridor), Részei: Nabucco, Déli Áramlat, AGRI LNG. - észak-déli földgáz és olaj folyosó (North-South Interconnections) kiépítése, amihez a lengyel-szlovák-magyar és horvát-magyar gázösszeköttetésen kívül az Adria olajvezeték tartozik. - Central – South Eastern elektromos „highway” az északi tengeri szélerőműveket kapcsolná az európai villamos energia hálózathoz
36 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia 2030 (12) Az Energiastratégia legfontosabb eszközei V. A hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása A szén alapú energiatermelés szinten tartása három okból indokolt: • Energetikai krízishelyzetben (földgáz árrobbanás, rendszer-szintű üzemzavar) az egyedüli gyorsan mozgósítható belső tartalék; • Földgáz import kiváltó alternatíva, foglalkoztatás bővítési lehetőséggel; • Az értékes szakma-kultúra végleges elvesztésének megelőzése, és a jövőbeni nagyobb arányú felhasználás lehetőségének fenntartása; Feltétel: a fenntarthatósági- és ÜHG kibocsátás vállalási kritériumoknak való megfelelés (a széndioxid leválasztási és tiszta szén technológiák teljes körű alkalmazása)
37 Forrás: NFM
Nemzeti energiastratégia – kitekintés 2050-re (1) Kapcsolódási pontok – eltérések az EU 2050-hez •
•
A 100% megújuló szcenárió irreális – a központosított megújuló termelés és hosszú távú transzport szisztéma visszalépés; Alternatíva: atomenergia fokozott alkalmazása:
38
Nemzeti energiastratégia – kitekintés 2050-re (2) Kapcsolódási pontok – eltérések az EU 2050-hez • •
•
Regionális energiapolitika, közös energetikai fejlesztések; 2030-tól kezdődően a fosszilis energiaforrások (beleértve a szénhidrogéneket, a szenet és a lignitet) hasznosítása csak a CCS és tiszta szén technológiákkal együtt képzelhető el; Az ÜHG csökkentés alternatívái (feltétel: piacképes CCS technológia):
39
