Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola
Sasné Grósz Annamária okleveles szervező vegyészmérnök, közgazdász szakmérnök
Az etnikai marketing lehetőségei a magyarországi német nemzeti kisebbség körében Doktori értekezés tézisei
Témavezető: Prof. Dr. habil. Józsa László CSc., egyetemi tanár
Győr 2010, június
A téma elhelyezése a nemzetközi és a hazai szakirodalomban A fogyasztókra vonatkozó elemzések szerint az új évezred fogyasztói arculatát meghatározó egyik fő hatás, hogy mindenki valamilyen kisebbséghez tartozik (Waldrop, 1990.), ami marketinges értelemben az egyéni kezelésmód felértékelődését, a szegmensek fontosságának fokozódását jelenti. A nyereséges működés egyik feltételévé vált a kisebb fogyasztói csoportok igényeihez való közeledés. Prahalad és Krishnan, úgy vélik, hogy az innováció célja a személyes, saját tapasztalat szerzése kell, hogy legyen, így a versenyképesség megőrzéséhez, növeléséhez a fogyasztókat egyéni élményhez kell juttatni (Prahalad-Krishnan, 2008.). Az ilyen akciók megtervezéséhez a vállalatoknak meg kell érteniük fogyasztóikat, és a jobb megértéshez vezető út első lépcsőfoka a fogyasztók szegmentálása. Snellman (2000) szerint a piacszegmentálás jelenlegi időszakát leíró jellemzők egyike, hogy a vállalatok felismerték: a nagy piaci szegmens önmagában nem garantálja a sikert; a kis piaci szegmens is lehet vonzó és sikerhez vezethet. Az elmúlt mintegy 70 évben elvégzett számos kutatás, érvek és ellenérvek komoly hatást gyakoroltak a vállalatok tevékenységére, mindemellett egyetlen korábban felsorolt ismérvről sem mondhatjuk, hogy teljes mértékben elvesztette létjogosultságát. A tankönyvekben, marketingirodalmakban mindmáig találhatunk példát valamennyi eddig ismertetett kritériumra, és mindegyiket bátran ajánlják is a szerzők (csak néhány ezek közül: Józsa (2000a), Józsa (2000b), Kotler (1997), Hisrich (2000)). A jelenlegi kutatásoknak két alapvető irányát lehet megkülönböztetni: - a továbbra is demográfiai tulajdonságok mentén történő szegmentálással és - az életstílus kutatásokkal foglalkozó vizsgálatokat. A demográfiai jellemzőkre alapozott irányzat a nemzetiségi/kisebbségi marketing, amely olyan országokban lehet sikeres, ahol több, egymástól eltérő kultúrájú népcsoport él együtt, vagy ahol jelentős a történelmi kisebbségi populáció (Győri, 2003.) NyugatEurópában, de mindenek előtt Amerikában úgy gondolják, hogy a nemzeti kultúra mellett erősen érvényesülnek a nemzeti kisebbségek kultúráinak hatásai is, ezért már több kialakított és alkalmazott etnomarketing-rendszer is létezik. Ezek elsődleges célja, hogy figyelemmel kísérjék az egyes kisebbségek létszámának és jellemzőinek 2
változását, valamint adataik elemzésével segítség a piac szereplőit az egyes etnikai szegmensek felé irányuló hatékony és hatásos marketing elemek kialakításában. Egy rendszerbe vonják össze a kisebbségekkel kapcsolatos kutatásokat és az ezekhez kötődő tanácsadást. Etnomarketing alkalmazása során a kialakított adatbankok segítségével helyi differenciált piackutatás végezhető, specifikusan a célcsoportokra szabhatóak a kvalitatív és kvantitatív piaci vizsgálatok. Ezek eredményei alapján célzott termékkínálat alakítható ki, valamint a kommunikációban is felhasználhatóak az etnikumra jellemző képi, nyelvi, kulturális szimbólumok. Hatékonyabbá tehető a rendszer, ha az etnikai szervezetekkel együttműködve alakítják ki és tartják fenn. (Jamal, 2004.; Guion-Kent, 2005. és Grange-Miller, 2005. alapján). Magyarországon tizenkét elismert nemzeti és egy etnikai kisebbség él. Közülük mindössze egyről, a romákról készült átfogó elemzés (Törőcsik, 2004; és Törőcsik, 2003); ennek eredményei azonban a romák speciális szociális helyzete miatt nem vonatkoztatható a többi nemzeti kisebbségre.
Az értekezés célja, aktualitása Dolgozatomban a piac részekre bontásának, a fogyasztói csoportok, szegmensek kialakításának egy Magyarországon még kevésbé ismert, ám más országokban már gyakran alkalmazott megközelítési módjával, az etnikai marketinggel foglalkozom. Vizsgálódásaim tárgyául a második legnagyobb létszámú kisebbséget, a magyarországi németeket választottam (KSH 2001.). Őket úgy lehet jellemezni, hogy felvállalják etnikai csoporttagságukat, ugyanakkor magyar állampolgárként azonosulnak a magyar nemzettel. Kutatásom során megvizsgáltam, milyen hatással van ez a kettősség a német nemzetiséghez tartozó fogyasztók vásárlási, fogyasztási szokásaira. Vizsgálódásaim során nem volt célom, hogy részletes etnográfiai ismertetést írjak a német nemzetiségről, jellemzőiket csak a kutatás és az eredmények jobb megértéséhez szükséges mértékben ismertetem. Kutatásom nem termék- vagy márkafüggő, mind a kvalitatív, mind a kvantitatív része az általános fogyasztási szokásokat hivatott tanulmányozni. Írásomban szándékosan eltekintettem két csoport vizsgálatától. Elsőként az osztrákmagyar határ mentén élő német közösségeket említeném. Ezen csoport mindennapi életét, ezen belül fogyasztási szokásaikat nagymértékben befolyásolja az osztrák 3
lakosság közelsége, valamint az országos átlagtól eltérő jövedelmi viszonyok (KSH, 2008.) Szintén nem képezte vizsgálatom tárgyát a Magyarországon működő vállalatok német nemzetiségű munkavállalóinak, és a magyarországi ingatlanokat vásárló, betelepülő német állampolgároknak a vizsgálata, mivel az etnikai kisebbség definíciója szerint ők nem tartoznak bele a vizsgálandók körébe. Kutatásom alapvető célja az volt, hogy feltárjam, hogyan jellemezhető a magyarországi német nemzetiség etnikai identitása, értékkészlete; ezek eltérnek-e a magyar többségi nemzettől; valamint annak megállapítása, milyen hatást gyakorolhatnak ezek az eltérések a vásárlói magatartásukra. A kutatás aktualitását egyrészt a gazdasági válság adja: Bauer (2008) szerint a gazdasági válságok idején a marketingvezetők egyik lehetősége az innováció alkalmazása a fogyasztók
vizsgálatában, ennek eredményeként
a pontosabb
fogyasztóismeret jobb pozícionálást tesz lehetővé. Magyarországon az etnikai alapon történő piacszegmentálás innovatív gondolat, ami nem csak a válság ellen lehet hatékony eszköz. A magyar kis- és középvállalatok folyamatosan szorulnak ki a piacokról
a
multinacionális
nagyvállalatok
hatékonyabb
és
hatásosabb
marketingtevékenysége miatt. A nagyvállalatok számára azonban nem kifizetődő a kis piaci szegmensek speciális igényeinek kiszolgálása, ezért ezen szegmensek biztos és jövedelmező piacokká válhatnak a kisebb vállalkozásoknak.
Az értekezés felépítése Az értékezés tíz fejezetből épül fel.
Rövid bevezetés után, ahol vázolom a téma
aktualitását a dolgozatom első részében bemutatom a szegmentálás fontosságát, típusait és lehetőségeit. Ezen belül áttekintettem a szegmentálás elméletének történeti fejlődését, az egyes időszakokban alkalmazott ismérveket. Ezek közül kiemeltem a kultúra illetve az etnikai származás alapján történő piacszegmentálást. Ennek jobb megértése érdekében a kultúra jelentőségét, mindennapjainkban betöltött szerepét is ismertettem, és rámutattam, milyen modellekkel írható le a kultúra. Ezek a modellek alátámasztják azt az elképzelést, hogy a kultúra, ezen belül az etnikai kultúra alkalmas lehet a szegmentációs ismérvként való alkalmazásra, mivel mélyen rögzül az emberben, időben állandó, és jól elkülöníthető csoportokat hoz létre. Az elmélet e részének alátámasztásaként néhány gyakorlati példán keresztül is bemutatom az etnikai 4
marketing eddigi alkalmazását, annak sikereit. Ezután az etnikai marketingben alkalmazandó kutatási módszereket foglalom össze, ismertetve annak területeit, az eddig alkalmazott módszereket és a vizsgálatok eredményeit. Majd röviden kitérek a magyarországi német nemzeti kisebbség helyzetének, jellemzőinek ismertetésére. Magyarországi történetük bemutatása mellett demográfiai jellemzést adok róluk és szociológiai munkák alapján leírom jelenlegi helyzetüket, hagyományaikat. Ebben a fejezetben térek ki a korábban már említett Törőcsik Mária-kutatásra, és szekunder forrásként alkalmazom. Az elméleti összefoglalás után a kvalitatív primer kutatásomat és annak eredményeit mutatom be. Ez az előzetes kutatás a német nemzeti kisebbség általános helyzetének feltárására irányult. Ennek érdekében szakemberekkel és közemberekkel egyaránt elbeszélgettem. A mélyinterjúk eredményei segítettek azon területek kiválasztásában, amelyeket fontosnak tartottam a kutatás kérdőíves fázisaiban megvizsgálni. Az irodalom és a mélyinterjúk segítségével hipotéziseket állítottam fel, amelyeknek teszteléséhez kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A kérdőíves megkérdezés alapjául a Jean S. Phinney által kifejlesztett Multigroup Ethnic Identity Measure módszer szolgált (Phinney, 1992). Az általa kifejlesztett etnikai identitásmérő-skála magyarországi alkalmazhatóságának vizsgálata mellett kutatásomban vizsgálom a skála és a fogyasztói magatartás közötti lehetséges kapcsolatokat is. Ebben a részben a következő kérdésekre kerestem a választ. Mivel és hogyan jellemezhető a magyarországi németek etnikai identitása? Milyen értékkészlettel rendelkeznek a német nemzetiségűek és találhatók-e eltérések a magyarok értékkészletéhez képest? A márkapreferencia tükröz-e németorientációt? A földrajzilag eltérő helyen élő német közösségek között találunk-e eltéréseket az identitásban? Milyen szerepet játszik az etnikai identitás a fogyasztásban? Kutatásaim alapján a kérdésekre adható válaszokat részletesen tárgyalom a dolgozatomban. Végül összefoglalom az eredményeim gyakorlati hasznosítási lehetőségeit, bemutatom a kutatás korlátait és lehetséges jövőbeli kiterjesztésének módjait.
5
1. ábra: A dolgozat felépítése
4. Etnikai marketing elmélete és módszertana
6. Előkészítő kvalitatív kutatás
3. Kultúra alapú szegmentálás
7. Hipotézisek megfogalmazása
2. Piacszegmentálás elmélete
8. Empirikus kutatás felépítése
9. Kutatás eredményei
10. Összefoglalás 5. A német nemzetiség jellemzői Forrás: Saját szerkesztés
6
A kutatás hipotézisei Értekezésemben hipotéziseimet három csoportba soroltam be. Identitással kapcsolatos hipotézisek Az identitással kapcsolatosan 5 hipotézist, illetve hipotéziscsoportot fogalmaztam meg (2. ábra). 2. ábra: Az identitás összetételét, befolyásoló tényezőit vizsgáló hipotézisek rendszere Szituáció
Kapcsolatrendszer (család, barátok, egyéb)
H2
H5
Németek identitása H1a
Magyar identitás
H1c
H3
Lakóhely (földrajzi elhelyezkedés)
Életkor
H4
H1b
Magyarok identitása
Forrás: Saját szerkesztés Rosenbaum és Montoya (2007) valamint Lee és társai (2002) szerint az etnikai identitás fontos összetevője a vásárlói magatartást meghatározó tényezőknek. Ezért mielőtt bármilyen vizsgálatot elvégeznek a vásárlási szokásokkal, illetve az azokat befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban fontos megismerni a kutatásba bevont vizsgálati alanyok identitását. Korábbi vizsgálatok alapján erre Phinney MEIM (Multigroup Ethnic Identity Measure) (1992) módszere alkalmas lehet, de ezt még nem tesztelték olyan nemzeti kisebbség esetében, mely évszázadok óta él együtt a többséggel. A régóta tartó 7
együttélés mellett a jelenlegi körülmények is hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén egyszerre több csoportnak is tagja legyen (Csepeli, 1997), ezért a német nemzetiség esetében vizsgálandó a kettős identitás jelenléte is. H1a. A megkérdezettek etnikai identitása jellemezhető Phinney MEIM skálájával. H1b. A német nemzetiségű válaszadók német nemzetiségi identitása erősebb, mint a magyar válaszadók magyar identitása. H1c. A német etnikai identitás mellett a nemzetiségi válaszadóknál megjelenik a magyar nemzeti identitás is. A mélyinterjúk során egyértelműen az a vélemény fogalmazódott meg az interjúalanyok részéről, hogy a magyarországi németek között az idősebbek nagyobb létszámban vannak jelen, és minél idősebbek annál inkább kötődnek a nemzetiséghez. Ezzel szemben a fiatalabb generációkra kevésbé jellemző a nemzetiséghez tartozás érzésének megjelenése. Ez hangsúlyosabban jelenik meg a csoporttevékenységek szintjén, mivel a fiatalok mások előtt még kevésbé vállalják a nemzetiségi hovatartozásukat, mint önmaguk előtt. H2a. A német nemzetiségi válaszadók esetében az etnikai identitás erőssége és összetétele függ az életkortól: minél idősebb a válaszadó, annál erősebb az etnikai identitása. H2b. Minél idősebb a német nemzetiségű válaszadó, annál inkább erősödik identitásában a csoportidentitás szerepe. Turner (1975), Niedermüller (1989) és Bindorffer (2001) írásában is az etnikai identitás egybehangzóan egy etnikai csoporthoz való tartozás szubjektív érzéseként jelenik meg, ahol a csoport létszáma és elhelyezkedésének jellege befolyásolja a csoporthoz tartozás iránti igény nagyságát. A magyarországi etnikai marketingben ennek jelentősége, abban rejlik, hogy mivel a magyarországi németek lakta 3, földrajzilag elkülöníthető területen eltérő sűrűséggel és létszámban élnek a német nemzetiséghez tartozók, lehetővé válhat e piac földrajzi alapú szegmentálása is.
8
H3. A válaszadók etnikai identitása és lakóhelyének földrajzi elhelyezkedése között szignifikáns kapcsolat mutatható ki: legerősebb identitással a baranyai németek, leggyengébbel a Budapest környékén élő németek rendelkeznek. Minden emberben az önmagáról alkotott kép és identitás kialakulása szocializációs folyamat eredménye. E szocializáció során befolyásoló tényezőként jelennek meg a család és a barátok, valamint az egyéb kapcsolatok (Erikson, 1964; Phinney, 1998). A család, mint az identitás szocializációjának valamikori elsődleges hatékonysága mára megkérdőjelezhetővé vált (Bindorffer, 2001), de vitathatatlanul kihat az etnikai identitásra. H4a. A válaszadók etnikai identitását befolyásolja a gyermekkori, valamint a jelenlegi kapcsolati hálójuk jellege, összetétele; mégpedig oly módon, hogy azon válaszadók német etnikai identitása lesz erősebb, akik több életszakaszukban is német származásúakkal kerültek kapcsolatba. H4b. A szülők hatása az etnikai identitásra erősebb, mint a barátoké. A magyarországi német nemzetiség identitásával kapcsolatban fontos kérdés annak vállalása illetve tagadása. Az idősebb generációban még élénken élnek a második világháborút követő megtorlások emlékei, ami befolyásolhatja őket a német nemzetiséghez való tartozásuk nyílt vállalásában. A negatív tapasztalatok miatt a nemzetiség vállalása szituáció-függővé vált (Bindorffer, 2001). H5. A válaszadók etnikai identitásának erőssége, és az etnikai identitás vállalását befolyásoló szituációs hatás között szignifikáns kapcsolat áll fenn: minél erősebb a válaszadó etnikai identitása, annál jellemzőbb rá, hogy nemzetiségi hovatartozását minden helyzetben felvállalja.
9
Értékkészlettel kapcsolatos hipotézisek Az értékkészlettel kapcsolatosan két hipotézist teszteltem (3. ábra). 3. ábra: Az értékkészlet és az identitás kapcsolatát vizsgáló hipotézisek rendszere
Lakóhely (földrajzi elhelyezkedés)
H7
Német identitásúak értékkészlete - List of Values - B-H-C értékek
H6
Magyar identitásúak értékkészlete - List of Values - B-H-C értékek
Forrás: Saját szerkesztés Az 1980-as évektől megnövekedett érdeklődés övezi a társadalomtudományokban, így a marketingben is az értékekhez kapcsolódó kutatásokat. Schultze (1998) szerint az egyén helyét a társadalomban elsősorban saját értékrendje és az ennek megfelelő életstílus határozza meg. Hawkins és szerzőtársai szerint (Hawkins-Best-Coney, 1992; Hofmeister-Tóth – Törőcsik, 1996) a vásárlók magatartása és értékkészletük kapcsolata a fogyasztás, vásárlás és kommunikáció területén figyelhető meg. A vásárlók által preferált értékek ismerete lehetővé teszi a célcsoport felé irányuló kommunikáció hatékonyságának növelését, az egyes szegmensek elkülönítését. H6. A német etnikai identitással rendelkező válaszadók értékkészlete szignifikánsan eltér a magyar referenciacsoport értékkészletétől; a német identitású válaszadók esetében a munka megbecsülése, az összetartás, a szorgalom, és a takarékosság fontosabb, mint a magyar válaszadók számára. H7. A német etnikai identitású válaszadók értékkészlete és a válaszadó lakóhelyének területi elhelyezkedése között szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki. 10
Fogyasztói magatartással kapcsolatos hipotézisek Ezen a területen három hipotéziscsoportot különítettem el (4. ábra). 4. ábra: Az identitás és a vásárlói magatartás kapcsolatát vizsgáló hipotézisek rendszere
H9
Referenciacsoport - normatív hatás - információs hatás
Nemzetiséghez tartozás - német - magyar H10
-
Vásárlói magatartás márkapreferencia vásárlások nagysága, gyakorisága üzlettípus választása
Forrás: Saját szerkesztés Chattamaran és társai (2008) szerint bizonyos termékek gyakran az identitás szimbolikus megjelenítői lehetnek. Vizsgálataik során megállapították, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozók még gyengébb identitás esetén is szignifikánsan az adott kultúrához kapcsolódó termékeket választották; amiből következik, hogy a termék kulturális hovatartozása még akkor is képes hatást gyakorolni az emberekre, ha az egyénnek a vizsgált nemzetiséghez való kötődése gyenge. H8a. Minél erősebb a válaszadó német etnikai identitása, annál jellemzőbb rá, hogy vásárlásai során a német márkákat preferálja. H8b. A német identitású válaszadók erősebben preferálják a német termékeket, mint a magyar válaszadók a magyar termékeket. A vásárlók magatartását befolyásoló tényezők között Solomon definíciója alapján a nemzeti kisebbséghez tartozás kiemelt jelentőséggel bírhat. A meghatározás szerint referenciacsoport lehet olyan „tényleges vagy képzelt egyén illetve csoport, amely 11
jelentős relevanciával bír az egyén értékeléseire, vágyaira, hiedelmeire” (Solomon 1994, p. 365. in Tárkányi, 2007, p. 16). Még inkább tetten érhető a nemzeti kisebbség referenciacsoportként való megjelenése, ha Bearden, Netemeyer és Teel (1989) eredményei alapján a referenciacsoport hatását vizsgáló tényezőket a következő két csoportba soroljuk be: normatív és információs befolyást gyakorló tényezők. Míg az információs befolyással rendelkező elemek az aktív információ-kereséshez és más, releváns személyek megfigyeléséhez kapcsolódnak, addig a normatív befolyással bíró elemek egy olyan másik személlyel vagy csoporttal való azonosulás iránti vágyból erednek, amely kifejezi a vizsgált személy normáit, értékeit, attitűdjeit. H9a. A német etnikai identitású válaszadók körében erősebben érvényesül a referenciacsoportok hatása, mint a magyar válaszadóknál. H9b. A német identitású válaszadók esetében a referenciacsoport normatív elemei hatnak jobban; a magyar válaszadók esetében pedig a referenciacsoport információs elemeinek hatása az erősebb. A kereskedők szempontjából a vásárlások alapvető jellemzője a vásárlások helyszínének, bolttípusnak a kiválasztása, a vásárlások gyakorisága és az esetenkénti költésnagyság. Michon és Chebat (2004) kanadaiak körében lebonyolított kutatásának eredményei alapján ezekben a tényezőkben a különböző nemzetiséghez tartozó megkérdezettek körében még akkor is eltérések találhatók, ha egyébként a vásárlási lehetőségeik egyformák. H10. A német identitású válaszadókra a magyarokénál gyakoribb vásárlások és az alkalmankénti alacsonyabb költésnagyság jellemző; az élelmiszereknél a magyaroknál nagyobb mértékben részesítik előnyben a kisebb üzleteket, piacot; illetve a ruházati és tartós fogyasztási cikkeknél nagyobb mértékben jellemző rájuk a szaküzletekben történő vásárlás.
12
A kutatás módszertana A kutatásom előzetes, feltáró szakaszában a személyes mélyinterjú módszerét választottam, mivel a kutatók esetében így volt biztosítható, hogy valamennyi megkérdezettet a téma szakértőjeként tudjam kezelni, és éreztethessem velük, valóban számít az egyéni véleményük; valamint a német nemzetiség esetében pedig így etnikai identitásukat, a társadalmi valóságról alkotott képüket, tapasztalataikat a saját szavaikkal, a saját interpretációjukkal ismerhettem meg, így betekintést nyerhettem az identitással, az asszimilációval kapcsolatos saját élményeikbe. Ezzel a módszerrel, szociológusok, kisebbségkutatók, nemzetiségi tisztségviselők és nemzetiségi tagok (összesen 11 fő) véleményét vizsgáltam a német kisebbség helyzetével, identitásával, lehetőségeivel kapcsolatban. Ezután kvantitatív vizsgálatot végeztem. Lebonyolításának módszeréül mindkét sokaság esetében a véleménykutatást választottam. A német nemzetiség esetében ezen belül a személyes megkérdezést alkalmaztam. Ezzel a módszerrel lehet a legnagyobb válaszadási arányt elérni, emellett a vizsgálni kívánt téma is megkövetelte, hogy bizalmas légkört építsek ki a megkérdezettekkel; erre pedig csak a személyes megkérdezés során van lehetőség. A megkérdezésre 2008 őszétől 2009 tavaszáig került sor. A kiválasztott német nemzetiségi szervezeteket felkerestem, és összejöveteleik, rendezvényeik alkalmával csoportosan töltettem ki a kérdőíveket. A magyar referenciacsoport esetében a mintaelemek szétszórt elhelyezkedése miatt az elektronikus, e-mailben történő megkérdezést választottam. A minta összeállítását a KSH-tól vásárolt adatbázis segítségével végeztem el. A mintába beválogatott egyéneket előzetesen telefonon megkeresve a hozzájárulásukat kértem, hogy e-mailben elküldhessem a kérdőívet. A megkérdezésre 2009 tavaszán került sor. A kérdőíves felmérés módszertani jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze.
13
1. táblázat A kérdőíves felmérés módszertani jellemzői Szempont
Német nemzetiségiek kutatása
Magyar
referenciacsoport
kutatása Megkérdezés
Személyes kérdőíves megkérdezés
Elektronikus,
e-mailben
történő
megkérdezés
módszere Kutatás területe
Baranya, Tolna, Pest és Veszprém Magyarország megye
A kutatás célja
A megkérdezettek identitásának, A vásárlói
megkérdezettek
vásárlói
jellemzőinak jellemzőinek megismerése
megismerése A
kutatás 2008. ősz-2009. tavasz
2009. tavasz
időpontja Megkérdezettek
15 évesnél idősebb, magát német 15 évesnél idősebb magyar lakosság
köre
nemzetiségűnek, vagy a német kultúrához kötődőnek vallók
Kiválasztás
kvótás,
azon
belül
csoportos kvótás mintavétel
módja
mintavétel
Kérdések száma
47
34
Értékelhető
299
140
43
12
SPSS szoftver
SPSS szoftver
kérdőívek száma Értékelhetetlen kérdőívek száma Kiértékelés eszköze Forrás: Keller, 2010. alapján saját szerkesztés
14
Mérési módszerek A kérdőív összeállításakor törekedtem arra, hogy lehetőleg a nemzetközi és hazai szakirodalmakban, kutatásokban használt skálákat alkalmazzam, melyek érvényességét és megbízhatóságát már tesztelték. Kahle List of Values értékeinél (Kahle-Timmer, 1983) valamint Hawkins és társai által összeállított értéklistánál (Hawkins-Best-Coney, 1992) valamennyi elemet vizsgáltam, mivel célom az volt, hogy a lehető legszélesebb körben vizsgálhassam az értékeket, azok lehetséges eltéréseit. Mindkét esetben a szakirodalom által javasolt mérési módszert alkalmaztam: a LOV értékeknél rangsoroltattam a vizsgált értékeket, míg a másik csoportnál 7 fokozatú szemantikus differenciál skálán jelölhették a válaszadók véleményüket. Phinney MEIM skáláját (Multigroup Ethnic Identity Measure) szintén változatlanul hagytam, hiszen kutatásom egyik célja az volt, hogy megvizsgáljam, a nemzetközi vizsgálatokban kipróbált és bevált skála alkalmas-e hazai környezetben történő kutatásra is. Ebben az esetben 4 fokozatú Likert skálát alkalmaztam. A páros számú kategória lehetővé tette, hogy a válaszadó ne maradhasson semleges az adott állítással szemben. A Suinn és társai (Suinn et al. 1987) által összeállított kisebbséghez való kötődést mérő skála 17 eleméből csak azokat tartottam meg, amelyek a hazai németekre is alkalmazhatóak voltak. Mivel az eredeti kutatásban első-, másod- illetve harmadgenerációs bevándorlókat vizsgáltak, több kérdés vonatkozott a generációk eltérő jellemzőire, egymáshoz való viszonyára. Ezek a kérdések egy olyan nemzeti kisebbség esetében, amely már több száz éve él együtt a nemzeti többséggel, értelmezhetetlenek. Itt szintén Likert skálán, de 5 fokozatún mértem az egyetértést. A SUSCEP skála esetében megtartottam az eredeti elemeket, ugyanakkor 7 fokozatú helyett 6 fokozatú Likert sálát alkalmaztam, mivel ennél a kérdésnél is fontosnak ítéltem meg a semleges válaszok elkerülését. A márka eredetének
hatást
vizsgáló
TNS
által
összeállított
skála
eredetileg magyar
fogyasztóknak készült. A termék és a hozzá kapcsolódó reklám hazai jellegével összefüggő állítások a német nemzeti kisebbség esetében így nem relevánsak, ezért ezeket kihagytam. A Likert skála kategóriáinak számát viszont az eredeti kutatáshoz hasonlóan 5-ben határoztam meg. A kérdőív többi kérdése esetében igyekeztem lehetőség szerint zárt kérdéseket összeállítani. A kérdőív első, identitással foglalkozó részében többségében diszkrét értékelő skálát tartalmazó kérdések szerepelnek, ezeket nominális skálán mért változók 15
egészítik ki, melyek a kapcsolatok jellegére vonatkoznak. Az első rész utolsó kérdése egy tematizációs táblázat, ahol a Bindorffer (2001) által meghatározott tényezőket kellett nemzetiséghez kapcsolni. A második részben az alapvető vásárlói, vásárlási jellemzőket vizsgálom részben nominális változókkal, részben a fentebb említett Likert skálákkal. Ez a rész tartalmaz egy márkaismeretet, márkaazonosítási képességet vizsgáló kérdést is. A harmadik rész a média- és kultúrafogyasztást, valamint a szabadidő eltöltési szokásokat vizsgálja, zárt, nominális változókkal, nyitott kérdésekkel illetve táblázatos formában. Végül a demográfiai ismérveket vizsgáló kérdések következnek. Ezen belül a nemet, az életkort, a jövedelmi helyzetet, az iskolai végzettséget, a háztartás méretet, és a családi állapotot tanulmányoztam.
Adatelemzés Az adatelemzést az SPSS statisztikai szoftverrel végeztem el. A hipotézisek teszteléséhez az egyváltozós statisztikákon túl a többváltozós statisztikai módszerek közül faktor- és klaszterelemzést végeztem; valamint az egyes változók közötti összefüggések
feltárására
kereszttáblás
és
varianciaanalízist,
továbbá
regressziószámítást alkalmaztam. A két független minta tesztelésére a t-próbával azonos nullhipotézist tesztelő Welch-próbát alkalmaztam. Valamennyi statisztikai eljárás esetében elvégeztem a szükséges feltételvizsgálatokat is: kereszttáblás elemzésnél a cellagyakoriságot (a cellák maximum 20%-ában lehet a várható érték kevesebb, mint 5); varianciaanalízisnél
a
változók
normalitását
és
a
Levene-teszttel
mért
szóráshomogenitást; a regresszió elemzésnél a hibatagok normál-eloszlását és homoszkedaszticitását; a faktoranalízisnél a multikollinearitást. A kiugró értékek vizsgálatát valamennyi elemzésnél végrehajtottam.
A kutatás eredményei Az elemzések alapján a következő téziseket fogalmaztam meg: T1a. A magyarországi német nemzetiség etnikai identitása jellemezhető Phinney MEIM skálájával. 16
T1b. A német nemzetiségű válaszadók német nemzetiségi identitása erősebb, mint a magyar válaszadók magyar identitása. T1c. A német etnikai identitás mellett a nemzetiségi válaszadóknál megjelenik a magyar nemzeti identitás is. T2a. A német nemzetiségi válaszadók esetében az etnikai identitás erőssége és az életkor között szignifikáns kapcsolat a 25 év felettiek esetébe nem mutatható ki; a 25 év alattiak viszont jellemzően az etnikai identitást elutasítók közé tartoznak. T2b. A német nemzetiségi válaszadók esetében az etnikai csoportidentitás erőssége és az életkor között szignifikáns kapcsolat nem mutatható ki. T3. A válaszadók etnikai identitása és lakóhelyének földrajzi elhelyezkedése között szignifikáns összefüggés található: legerősebb identitással a Pest megyei németek rendelkeznek, leggyengébb identitással a bakonyi németek. T4a. A válaszadók etnikai identitását befolyásolja a gyermekkori , valamint a jelenlegi kapcsolati hálójuk jellege, összetétele: azon válaszadók német etnikai identitása lesz erősebb, akik több életszakaszukban is német származásúakkal kerültek kapcsolatba. T4b. A szülők hatása az etnikai identitásra erősebb, mint a barátoké. T5. A válaszadók etnikai identitásának erőssége nem befolyásolja, hogy a válaszadó milyen helyzetekben hajlandó vállalni nemzetiségi hovatartozását; a válaszadók identitásuk erősségétől és életkoruktól függetlenül csak minden második esetben vállalják önként nemzetiségüket. T6. A német etnikai identitással rendelkező válaszadók értékkészlete szignifikánsan eltér a magyarokétól. A német nemzetiségűek fontosságban előrébb rangsorolták a munka örömét, mint a magyar válaszadók. A német etnikai közösségre jellemző a felnőtt dominancia, a nők jelentősebb szerepvállalása, a tradíciók és ezzel együtt az idősebbek előtérbe helyezése. T7. A német etnikai identitású válaszadók értékkészlete nem függ a válaszadó lakóhelyének területi elhelyezkedésétől; a vizsgált 3 terület értékei egységesek. T8a. A német nemzetiségű válaszadók német márkákhoz való ragaszkodása, azok más márkákkal szembeni preferenciája annál erősebb, minél erősebb német identitással rendelkezik a válaszadó. 17
T8b. A sajátnak, hazainak érzett márka iránti elkötelezettség, és a nemzeti márka vásárlások során való preferenciája a magyarok esetében erősebb, mint a német nemzetiségűeknél. T9a. A német és magyar nemzetiségű válaszadók között nincs szignifikáns különbség a tekintetben, mennyire befolyásolják őket a referenciacsoportok: mindkét nemzetiség válaszadói elutasítóan vislekednek a referenciacsoportokkal szemben. T9b. A referenciacsoport elemein belül a csoporttal való azonosulási vágyat megtestesítő normatív értékek a német nemzetiségűekre nagyobb hatást gyakorolnak, míg az aktív információ-kereséshez kapcsolódó információs elemek hatása azonos mértékű mindkét nemzetiség esetében. T10. A német identitású vásárlók az élelmiszereket leginkább heti egy vagy 2-3 alkalommal szerzik be, alkalmanként jellemzően 1.500-3.000 Ft, vagy 5.00010.000 Ft-ot költve. A ruhaneműk esetében két hónapnál ritkábban vásárolnak, ekkor jellemzően 7.500-10.000 Ft-ot költenek, és a magyarokhoz képest előnyben részesítik a kínai üzletekben lebonyolított, társas vásárlást. A tartós fogyasztási cikkek területén a magyaroknál jobban jellemző a németekre a szaküzletekben való vásárlás.
Következtetések Magyarországon még nem végeztek olyan kutatást a német nemzetiség körében, amely ilyen széles körben, kvalitatív és kvantitatív módon is vizsgálta volna jellemzőiket. Az értekezés új és újszerű eredményei: Az identitás oldaláról alkalmaztam egy nemzetközileg kipróbált skálát egy olyan kisebbség esetében, amely már hosszú idő óta él együtt a többségi nemzettel, és megmutattam a skála használhatóságának, érvényességének feltételeit. Ennek segítségével a magyarországi német nemzetiség tagjait identitás szempontjából 4 klaszterbe soroltam, melyek közül 3 klaszter nemzetiségi hovatartozását tekintve egyértelműen elkülönül a többségi nemzettől. Meghatároztam a német nemzetiség identitásának összetevőit, ezen belül a tematizáció segítségével elkülönítettem a jellemzően magyar, illetve jellemzően német elemeket. Rámutattam, hogy a korábbi nézetekkel, feltételezésekkel szemben az identitás nem életkor-függő kategória, 18
valamint arra is, hogy a vizsgált nemzetiség esetében regionális különbségek is fellelhetők. Az értékek vizsgálata kapcsán a már meglévő sztereotipikus jellemzőkön túl feltártam, melyek azok az értékek, amelyekben a magyar illetve a német közösségek különböznek egymástól, és rámutattam, hogy a többségi magyar nemzethez képest a németek számára fontosabb a munka megbecsülése, közösségüket a tradíciókhoz való erős kötődés,
az
idősebbek
és
a
nők
jelentősebb
szerepvállalása,
a
gyerekek
döntéshozatalban való háttérbe szorulása jellemzi. Az itt elvégzett vizsgálatok alapján azt is kijelenthetem, hogy ezen a téren regionális különbségek nem találhatók. A fogyasztói magatartással kapcsolatban a márkapreferenciában egyértelműen kimutatható volt a németek részéről az erős kötődés a német márkákhoz. Ugyanakkor a referenciacsoportok területén azt az eredményt kaptam, hogy mások általi befolyásoló hatás, bár a magyaroknál tapasztalt értéknél erősebben jelentkezik, de még így is nagyon gyenge. Vásárlási szokások szempontjából a német nemzetiség jellemzően ritkábban vásárol, ilyenkor azonban magasabb összeget költ, mint a magyarok. Míg a ruházati termékek esetében a német nemzetiségűekre jellemző inkább a kínai ruházati üzletekben történő vásárlás, addig tartós fogyasztási cikkek beszerzése esetén a német nemzetiségűek nagyobb mértékben részesítik előnyben a szaküzleteket, mint a magyarok. A gyakorlati hasznosíthatóság oldaláról vizsgálva eredményeimet a következőket állapítottam meg. Rámutattam, hogy a német nemzeti kisebbség olyan önálló, a többségi nemzettől elkülönülő csoportot alkot, mely megérdemli a vállalkozások figyelmét. Identitásuk jól körülhatárolható és mérhető. Értékkészletbeli eltéréseik a többségi nemzettől lehetővé teszik, hogy egyszerű szegmentációs eljárással önálló piaci szegmensként kezeljük őket; és az identitás segítségével létrehozott klaszterek azt mutatják, hogy e szegmensen belül is alcsoportok képezhetők. A vizsgálatom területi alapon végzett része rámutatott arra, hogy a szegmentálást kiegészíthetjük földrajzi ismérvekkel is. Az identitás erőssége alapján véleményem szerint elsőként a Pest megyei német közösségeket érdemes megcélozni, közülük is elsősorban a 26-35, és az 51-65 év közöttieket, mivel náluk a legerősebb az etnikai háttérhez való kötődés. Az értékkészlet vizsgálata és a pszichológiai tematizáció alapján a kommunikáció során a történelmi jellegre, a hagyományokhoz való kapcsolódásra érdemes helyezni a 19
hangsúlyt, emellett hangsúlyozandó a pozitív tartalommal bíró szorgalom és takarékosság. Mivel a természeti tematizációban a falu bírt nagyobb német/sváb jellemzéssel, úgy gondolom célszerű a kisebb településeken megjelenni a német nemzetiségűeknek kínált termékkörrel. A kulturális témák vizsgálatakor kiderült, hogy a hagyományőrzéshez kapcsolódó területek egyértelműen németorientációt mutatnak. Piaci viszonyok között ez az ilyen jellegű szolgáltatások kínálatának szélesítésével, rendezvények szervezésével aknázható ki. Mivel a szituációs vizsgálat azt mutatta, hogy még mindig nem problémamentes az identitás vállalása, az elfogadóbb légkör kialakítása elősegítheti a nemzetiséghez kötődés erősödését és annak megjelenését a mindennapi életben, így a fogyasztói magatartásban is. Ez utóbbi nyilván túlmutat már a gazdasági szféra lehetőségein, mégis fontosnak tartom megemlíteni, mivel a jelenlegi egységesedési és jogharmonizációs tendenciák azt vetítik előre, hogy a nemzetiségi identitásra nézve pozitív környezet kialakulása várható. A német nemzetiség ilyen irányú várakozását mutatja az is, hogy a demográfiai tematizáció során a jövő értékelésénél jelentősen megnövekedett a német/sváb jelzők említése; vagyis a nemzetiség várakozásai szerint a jövőjükben nagyobb szerephez jut az etnikai lét. A
német
nemzetiséget
márkapreferenciája
alapján
nem
csak
a
sajátos
értékpreferenciájukhoz illeszkedő termékekkel, hanem német márkákkal is meg lehet nyerni, mivel ha lehetőségük van rá, ezeket részesítik előnyben. Ez elsősorban a kereskedelmi vállalkozások számára értékelhető megállapítás. Ez mellé azonban fontos azt is megjegyezni, hogy a nemzetiség igen kis része van csak tisztában azzal, milyen származással bír az általa használt termék. Ezért azoknak, akik ezt a márkapreferencia által képviselt lehetőséget szeretnék kiaknázni, javaslom, hogy a célcsoporttal való kommunikáció során hangsúlyozzák ki a termék származási helyét, illetve német jellegét, ezzel segítve a nemzetiségi vásárló döntéshozatali folyamatát. Célszerű ezt kiegészíteni a bolttípus helyes megválasztásával is, amihez kutatásom alapján a tartós fogyasztási cikkek esetén azt a javaslatot tehetem, hogy szaküzlet jellegű értékesítési helyeket érdemes kialakítani. A német nemzeti kisebbség jelenleg a magyarországi lakosság 1,18-2,3%-át teszi ki (népszámlálási adat, illetve kisebbségi szervezeti becslés). Ez a létszám kicsi ahhoz, hogy a multinacionális vállalatok figyelmét felkeltse; ugyanakkor elég nagy ahhoz, 20
hogy néhány kis- és középvállalkozónak megélhetést, növekvő és hosszú távon biztos piacot nyújtson.
A kutatás korlátai és kiterjesztésének irányai Szükségesnek tartom megemlíteni a kutatás alábbi korlátait: -
A kutatás során nem vizsgáltam a városi németséget, ezért eredményeim a teljes magyarországi német nemzetiségre nem általánosíthatóak; azok csak a nem város kategóriába tartozó településekre érvényesek.
-
A kutatásból kizártam a Magyarországra betelepült német vállalatok Németországból ideköltöző alkalmazottait, mivel nem tartoznak bele az etnikai kisebbség fogalmába.
-
A márkapreferenciát konkrét márkák megnevezése nélkül, általánosságban vizsgáltam.
-
A vásárlási szokásokat három területen értékeltem: élelmiszer, ruházat, tartós fogyasztási cikkek.
-
A márkapreferencia, referenciacsoport-hatás és a vásárlási szokások vizsgálatakor csak az identitás befolyásoló hatását vizsgáltam; azonban ezeket sok egyéb szempont is befolyásolhatja.
-
A szituáció identitás-vállalásra gyakorolt hatását konkrét helyzetek megnevezése nélkül, általánosságban vizsgáltam.
A kutatás lehetséges jövőbeli irányai: -
Mivel a német vállalatok magyarországi megjelenéséhez kapcsolódóan, és az ingatlanvásárlások során a betelepülő német dolgozói, illetve tulajdonosi réteg száma egyre növekszik, érdemes lenne a kutatást rájuk is kiterjeszteni.
-
A
városi
németség
vizsgálata
is
hasznos
eredményeket
hozhat,
mindenképpen célszerű lenne vizsgálni a vidékiekkel való hasonlóságokat, eltéréseket. -
Az egyes konkrét szituációk hatásának vizsgálata segíthet a hatékonyabb kommunikáció megvalósításában.
-
Az
értékek
közötti
eltérések
alaposabb
vizsgálatához
kvantitatív
módszerekkel szükséges vizsgálni az értékek tartalmát is. -
A vizsgálat kiterjesztett termékkörben és márka-specifikusan is elvégezhető.
21
-
Az eredmények felhasználási lehetőségeit javítja, ha a vizsgált területek körét
bővítjük
reklámokhoz
kapcsolódó
médiahasználati szokások elemzésével.
22
attitűd-vizsgálattal
és
a
A tézisfüzetben hivatkozott irodalmak jegyzéke -
Bauer,
A.
(2008)
előadása,
Versenyképesség-Változó
menedzsment/marketing konferencia, Kodolányi János Főiskola, 2008. dec. 3. Székesfehérvár -
Bearden, W. O. – Netemeyer, R. G. – Teel, J. E. (1989): Measurement of Consumer Susceptibility to Interpersonal Influence. Journal of Consumer Research, 15, pp. 473-481.
-
Bindorffer, Gy. (2001): Kettős identitás, Bp. Új Mandátum Kiadó
-
Chattamaran, V. – Rudd, N. A. – Lennon, S. J. (2008): Identity salience and shift sin product preferences of Hispanic consumers: Cultural relevance of product attributes as a moderator, Journal of Businesss Research, 2008.04.002 pp.1-8.
-
Csepeli Gy. (1997): Szociálpszichológia, Bp. Osiris Kiadó
-
Erikson, E. (1964): Insight and responsibility, Norton, N.Y.
-
Grange, H. – Miller, D. (2005): How to Leverage Diversity; Marketing Magazine, 8/29/2005, Vol. 110 Issue 28, p15-16.
-
Guion, L. A. – Kent, H. (2005): Ethnic Marketing: A Strategy for Marketing Programs to Diverse Audience; EDIS. Florida Cooperative Extension Service, University of Florida
-
Győri, A. (2003): A szegmensmarketing jelentősége,
Marketing
&
Menedzsment, 2003/4. pp. 4-13. -
Hawkins, D. – Best, R. – Coney, K. (1992): Consumer Behavior 5th ed. Irwin, Boston, M.A.
-
Hisrich, R.D. (2000). Marketing, 2nd ed. Barron’s, N.Y.
-
Hofmeister-Tóth, Á. – Törőcsik, M. (1996): Fogyasztói magatartás; Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest
-
Jamal, A. (2005): Playing to win: an explorative study of marketing strategies of small ethnic retail entrepreneurs int he UK, Journal of Retailing and Consumer Services, 12 (2005) pp. 1-13.
-
Józsa, L. (2000a): Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém
-
Józsa, L. (2000b): Marketingstratégia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
23
-
Kahle, R. R. – Timmer, S. G. (1983): A Theory and method for Studying Values; Kahle (ed): Social Values and Social Change; New York, N. J. Praeger, pp. 43-69.
-
Kotler, P. (1997): Marketingmenedzsment, Műszaki Könyvkiadó, Budapest
-
KSH Népességtudományi Kutató Intézet, 2008.
-
KSH (2001) Népszámlálás 2001. Nemzetiségi kötődés
-
Lee, C.K-Ch.-Fernandez, N.-Martin, B.A.S. (2002): Using self-referencing to explain the effectiveness of ethnic minority models in advertising, International Journal of Advertising, 21(3) pp. 367-379.
-
Michon, R.-Chebat, J-Ch.(2004): Cross-cultural mall shopping values and habitats – A comparison between English-and Frenc-speaking Canadians, Journal of Business Research 57(2004) pp. 883-892.
-
Niedermüller, P. (1989): Kulturális etnicitás és társadalmi identitás – A néprajzi megközelítés eredményei és kérdőjelei in: Váriné, Sz. I.Niedermüller, P. (szerk): Az identitás kettős tükörben, Budapest, MTA
-
Phinney, J. S. (1988b): The Development of Ethnic Identity in Adolescents, Workshop on Identity Formation: Theoretical and Empirical Issues Utah State University, June 1988.
-
Phinney, J. S. (1992): The Multigroup ethnic Identity Measure: a New Scale for Use with Diverse Groups; Journal of Adolescent Research; 1992:7(2), pp.156-176.
-
Prahalad, C. K.-Krishnan, M. S. (2008): The New Age of Innovation: Driving Cocreated Value Through Global Networks, McGraw-Hill
-
Rosenbaum, M.S.- Montoya, D.Y. (2007): Am I welcome here? Exploring how ethnic consumers assess their place identity, Journal of Business Research, 60. pp. 206-214.
-
Snellman, K. (2000): From one segment to a segment of one – The evolution of market segmentation theory, Swedish School of Economics and Business Administration, Februar 2000. Helsingfors
-
Suinn, R. M. – Rickard-Figueroa, K. – Lew, S. – Vigil, P. (1987): The Suinn-Lew Asian Self-Identity Acculturation Scale: An Initial Report; Educational and Psychological Measurement, Vol. 47, pp.401-407.
24
-
Tárkányi,
E.
(2007):
A
referenciacsoportok
szerepe
a
fogyasztói
magatartásban; Doktori értekezés tervezet, MTDI, Széchenyi István Egyetem, Győr -
Törőcsik, M. (2003a): A roma kisebbség vásárlói magatartása, Marketing & Menedzsment, 2003/4. pp.14-27.
-
Törőcsik, M. (2004). Magyarországi kisebbségek vásárlói magatartásának speciális vonásai, a változás irányai, 2002-2004. OTKA-T 37812
-
Turner, C.W. (1975): Social Comparison and Social Identity: Some Prospects for Intergroup Behaviour, European Journal of Social Psychology 5:5-34.pp.
-
Waldrop, J. (1990): You’ll know it’s the 21st century when…, American Demographics, 12 (12), pp. 22-27.
25
A szerzőnek a témakörben megjelent publikációi és konferencia előadásai Publikációk Folyóiratcikk Annamária G. Sas – Ágota Kozma: Ethnic marketing possibilities and its ethics issues, in Perspectives of Innovations, Economics and Business – International cross-industry research journal, Volume 3. pp. 95-97. ISSN 1804-0519, 2009. Gyűjteményes kötetben szereplő magyar nyelvű cikkek Sasné Grósz Annamária: A kulturális értékek szerepe napjaink gazdasági folyamataiban; XXVII OTDK Közgazdaságtudományi Doktorandusz Szekció, Sopron 2005. Konferenciakiadvány (válogatás a díjazott előadásokból), 199211. o. Kiadó: Akadémiai Kiadó, Budapest Sasné Grósz Annamária: A kulturális értékek, mint a globalizációs törekvések akadályai; Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája, Győr 2004. Konferencia CD-ROM, ISBN 963 9052 43 4 Kiadó SZE MTDI – MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Sasné Grósz Annamária: Vállalkozók és vállalkozások a különböző kultúrákban Marketingkutatás és oktatás a változó Európai Unióban c. Marketing Oktatók Konferenciája, Győr 2005. Konferencia CD-ROM, ISBN 963 7175 25 3 Kiadó: Széchenyi István Egyetem Marketing és Menedzsment Tanszék Sasné Grósz Annamária: A magyarországi német nemzetiség fogyasztási szokásai; KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór 2006. Konferencia
CD
ROM, ISBN 963 2298 497 Kiadó: KHEOPS Automobil-Kutató Intézet Sasné Grósz Annamária: A német nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai – Egy felmérés eredményei; II. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór 2007. Konferencia CD ROM, ISBN 978-963 87553-0-8 Kiadó: KHEOPS AutomobilKutató Intézet 26
Sasné Grósz Annamária: Etnikai marketing Magyarországon – Illúzió vagy valódi
lehetőség?
Versenyképesség
–
Változó
menedzsment/Marketing
Konferencia, Kodolányi János Főiskola, 2008. december 3., Székesfehérvár Konferencia-kiadvány, Szerk: Dr. Kemény Gábor; Lektorálta: Prof. dr. habil Csath Magdolna, Dr. Kemény Gábor ISBN:978-963-9558-82-3 Sasné Grósz Annamária: Egységesedés vagy elkülönülés? Német nemzetiségi fiatalok helykeresése napjainkban; MTA Veszprémi Területi Bizottsága: Ifjúsági jövőképek és életstratégiák globalizálódott korunkban – tanulmánykötet: 191198 pp; Beszteri Béla szerk., Komáromi Nyomda, 2009; ISBN: 978-963-738587-2 Komárom, 2007. Sasné Grósz Annamária: Etnikai marketing lehetőségei Magyarországon – empirikus kutatás; „A tudomány felelőssége gazdasági válságban” - IV. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór, 2009. május 20. Tanulmánykötet: 450-461 pp, Szerkesztette: Prof. h.c. Dr. Svéhlik Csaba, Lektorálta: Prof. h.c. Dr. Svéhlik Csaba és Dr, Bittner Péter CSc., ISBN: 978-963-87553-5-3 Gyűjteményes kötetben szereplő angol nyelvű cikkek Annamária Sas – Prof. Dr. László Józsa: Ethnic Marketing – Phantasy or a Real Possibility in Hungary? Recent Advances in Retailing and Services Science Conference 2009 Conference Proceedings 1-13 pp. Niagara Falls, Canada, 6 July-9 July 2009, EIRASS ISBN 978-90 6814-175-7 Pof. Dr. Harry J.P. Timmermans-Conference Chair, Editor Annamária G. Sas – Ágota Kozma: Ethic in Ethnic Marketing International Conference – Marketing – from information to decision, Kolozsvár, Románia, 30-31th October, 2009, in Moisescu, O.-Plaias, I.-Pop, M.D. (eds): The Proceedings of the Internatinal Conference: Marketing – From Information to Decision pp.467-477. Konferenciák Magyar nyelvű konferenciák 27
A kulturális értékek szerepe napjaink gazdasági folyamataiban; XXVII OTDK Közgazdaságtudományi Doktorandusz Szekció, Sopron 2005. A kulturális értékek, mint a globalizációs törekvések akadályai; Fiatal regionalisták IV. országos konferenciája, Győr 2004. Vállalkozók és vállalkozások a különböző kultúrákban Marketingkutatás és oktatás a változó Európai Unióban c. Marketing Oktatók Konferenciája, Győr 2005. A magyarországi német nemzetiség fogyasztási szokásai; KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór 2006. A német nemzeti kisebbség kulturális sajátosságai – Egy felmérés eredményei; II. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór 2007. Etnikai marketing Magyarországon
– Illúzió vagy valódi lehetőség?
Versenyképesség – Változó menedzsment/Marketing Konferencia, Kodolányi János Főiskola, 2008. december 3., Székesfehérvár Etnikai marketing Magyarországon – Illúzió vagy valódi lehetőség? MTA VEAB Közgazdaságtudományi Munkabizottság – Pannon Egyetem Számvitel és Controlling Tanszék Tudományos Ülése, 2008. december 17. Etnikai marketing lehetőségei Magyarországon – empirikus kutatás; „A tudomány felelőssége gazdasági válságban” - IV. KHEOPS Tudományos Konferencia, Mór, 2009. május 20. Idegen nyelvű konferenciák Ethnic Marketing – Phantasy or a Real Possibility in Hungary? Recent Advances in Retailing and Services Science Conference 2009 Niagara Falls, Canada, 6 July-9 July 2009, EIRASS
28
Ethic in Ethnic Marketing; International Conference – Marketing – from information to decision, Kolozsvár, Románia, 30-31th October, 2009.
29
