Focus
Az EP plenáris ülése: 2010. május 5– 6., Brüsszel • •
A korábbról elhalasztott szavazásokkal indul a brüsszeli plenáris Az ülésen részt vesz Joe Bieden amerikai alelnök
Az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden mondott beszédet az EP május 6�ai ünnepélyes ülésén. Szinte napra pontosan 25 évvel korábban szólalt fel az EP�ben Ronald Reagan amerikai elnök. Az EP szerdán szavazott azokról az állásfoglalásokról és jogszabályokról, amelyekről eredetileg az áprilisi ülésen voksoltak volna. Akkor az izlandi vulkánkitörést követő közlekedési korlátozások miatt a szavazások elhalasztása mellett döntöttek. További részletek az alábbi linken.
HU
Sajtószolgálat Média Igazgatóság Igazgató-szóvivő : Jaume DUCH GUILLOT Reference No.: 20100430FCS73854 Press switchboard number (32-2) 28 33000
1/10
Focus Plenáris hírlevél, 2010. május 5-6., Brüsszel Szavazások az áprilisban tárgyalt ügyekről Az Európai Parlament következő plenáris ülésének kezdetén - szerdán 13.30-kor - szavaz azokról az állásfoglalásokról és jogszabályokról, amelyekről eredetileg az áprilisi ülésen voksoltak volna. Akkor az izlandi vulkánkitörést követő közlekedési korlátozások miatt sok képviselő nem tudott eljutni Strasbourgba, ezért a parlament a szavazások elhalasztása mellett döntött. Joe Biden amerikai alelnök az Európai Parlamentben Az Egyesült Államok alelnöke, Joe Biden beszédet mond az Európai Parlament május 6-ai ünnepélyes ülésén. Szinte napra pontosan 25 évvel korábban, 1985. május 8-án, a második világháború európai befejezésének negyvenedik évfordulóján szólalt fel az EP-ben Ronald Reagan amerikai elnök. Reptéri díjak: ne az utasok fizessenek a szigorúbb biztonsági intézkedésekért Az uniós előírásokon túlmenő repülés- és reptéri biztonsági intézkedésekért a tagállamoknak, nem pedig az utasoknak kellene fizetniük - áll az EP közlekedési bizottságának javaslatában. Szavazás a 2008-as zárszámadásról A képviselők szerdán vitáznak arról, megfelelően hajtották-e végre 2008-as költségvetésüket az uniós intézmények. Az EP költségvetési ellenőrzési szakbizottsága egyelőre nem javasolja a költségvetési mentesítés megadását a Tanácsnak. Hatékony állatjóléti cselekvési tervet kérnek a képviselők Több ellenőrzéssel és hatékonyabb büntetésekkel tennék hatékonyabbá a képviselők az unió következő állatjóléti cselekvési tervét. Banki és légiutasadatok: Az USA-nak kiadható adatokról szavaz az EP Az EU és az USA közötti adatmegosztásról folytatott vitákat követően az EP-képviselők két állásfoglalásról szavaznak szerdán. A parlament várhatóan megismétli korábbi adatvédelmi aggályait a banki adatoknak a Swift-rendszeren keresztül történő továbbítása kapcsán, és javaslatot tesz arra, milyen adatok legyenek kiadhatók a légiutasokról. 2020-ig 15 százalékkal csökkentené a rákmegbetegedések számát az EU Az EP egészségügyi szakbizottsága szerint a rákmegbetegedések egyharmada megelőzhető lenne. A képviselők ezért állásfoglalásban kérik a rák elleni európai küzdelem fokozását. Lisszaboni szerződés: 18 új képviselővel bővül az EP Tizennyolc új képviselő foglalhatja el helyét az EP-ben, ha a mostani képviselők megszavazzák a Tanács által javasolt szerződésmódosítást. A lisszaboni szerződés szerint a mostani 736 helyett 751 képviselő lesz. Ideiglenesen azonban 754-re nőne a számuk, ehhez viszont módosítani kell az átmeneti rendelkezéseket. A változás a magyarországi képviselők számát nem érinti. Gyorsabb uniós támogatás a válság sújtotta régióknak A válság által sújtott tagállamok regionális fejlesztési programjai gyorsabban és egyszerűbben juthatnak uniós strukturális támogatásokhoz - köszönhetően az EP és a Tanács delegációi közötti megállapodásnak, amelyet szerdán hagyhat jóvá a parlament plenáris ülése. A javaslat szerint több előzetes kifizetést kaphatnak a munkahelyteremtő projektek. 20100430FCS73854 - 2/10
Focus Plenáris ülés Brüsszelben: a május 7-ei euró-csúcsról is vitázik az EP Az Európai Parlament megkezdte kétnapos plenáris ülését Brüsszelben. A képviselők számos, eredetileg áprilisra tervezett, de a légiközlekedés leállása miatt elhalasztott szavazást is most tartanak meg. A szavazások után, szerdán 15 órakor vitáznak a képviselők az Európai Parlament létszámának a lisszaboni szerződésnek megfelelő bővüléséről. Ezt követően az eurózóna állam- és kormányfőinek május 7-ei csúcstalálkozója kapcsán tart vitát a parlament, majd az EU2020-stratégia szerepel a napirenden. A képviselők elhalasztották a Tanács zárszámadásáról szóló szavazást.
20100430FCS73854 - 3/10
Focus Reptéri díjak: ne az utasok fizessenek a szigorúbb biztonsági intézkedésekért Az uniós előírásokon túlmenő repülés- és reptéri biztonsági intézkedésekért a tagállamoknak, nem pedig az utasoknak kellene fizetniük - áll az EP által elfogadott állásfoglalásban. A tagállamok továbbra is szabadon megválaszthatnák, hogy a hagyományos reptéri biztonsági intézkedések (fém-, folyadék-, robbanóanyag-detektorok, idomított kutyák használata stb.) költségének mekkora hányadát hárítják át az utasokra, az uniós előírásokon túlmenő ellenőrzések - mint például a testátvilágító berendezések használatának - költségeit azonban nem szabadna a fogyasztókkal megfizettetni - javasolja az EP. A képviselők átláthatóbbá tennék a repülőjegyárakat is: egyértelműen jelezni kellene, a fizetett ár pontosan mekkora részét fordítják biztonsági intézkedésekre. A parlament 613 igen, 7 nem, 16 tartózkodó vokssal szavazta meg a jelentést.
20100430FCS73854 - 4/10
Focus Állatvédelem: több ellenőrzést és hatékonyabb büntetéseket akar az EP Megfelelően végrehajtották az unió 2006-2010-es állatvédelmi cselekvési tervét, viszont több ellenőrzésre és hatékonyabb büntetési rendszerre lenne szükség - áll az EP szerdán megszavazott jelentésében. Az Európai Parlament az egész unióban általánosan elfogadott állatvédelmi minimumokat határozna meg. A képviselők szerint ugyanakkor a meglévő jogszabályokat is megfelelően végre kellene hajtani, így például fokozottabban kellene ellenőrizni az állatok szállítását szabályozó előírások betartását. A parlament szerint biztosítani kell, hogy az unióba importált termékek előállításánál is tiszteletben tartsák az állatvédelmi intézkedéseket. A képviselők üdvözölték, hogy az állatok növekedését segítő antibiotikumok 2006-os betiltása eredményes volt, és csökkentek az ezek alkalmazásából fakadó emberi megbetegedések.
20100430FCS73854 - 5/10
Focus Feltételekhez köti az USA-nak történő légiutas- és bankadatátadást az EP Az Egyesült Államokkal kötendő egyezmény nem teheti lehetővé a banki adatok tömeges átadását - áll az EP által elfogadott állásfoglalásban. A légiutasadatoknak az USA, illetve Ausztália részére történő átadásáról szóló egyezményekről az EP felfüggeszti a szavazást, hogy időt adjon a megállapodások újratárgyalására. A képviselők szerdán megszavazott állásfoglalásukban úgy vélték, a banki adatok tömegesen történő átadása sérti az uniós jogot. A parlament "szilárd biztosítékokat" követel annak garantálására, hogy az adatokat csak egy az unió által meghatározott hatóság felügyelete mellett használhassák fel. Az adatok nem lenne szabad öt évnél hosszabb ideig tárolni, és nem szabadna kiadni harmadik országoknak. Az EP szerint a banki adatok átadásáról szóló egyezményt csak korlátozott időre szabadna megkötni, középtávon pedig biztosítani kellene, hogy egy uniós bírósági fórum ellenőrizhesse az adatátadást. A kölcsönösség jegyében az amerikai hatóságoknak is biztosítaniuk kellene a hozzáférést az Egyesült Államokban tárolt adatokhoz - áll a szövegben. Légiutasadatok A légiutasokra vonatkozó adatoknak az Egyesült Államoknak, illetve Ausztráliának történő kiadásáról kötendő egyezményt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. A képviselők szerdán megszavazott állásfoglalásukban a szavazás elhalasztását javasolták. Az EP arra kérte a Bizottságot, legkésőbb július közepéig mutassa be az utasadatokat tartalmazó adatlap mintáját, valamint a harmadik országokkal folytatandó tárgyalásokra javasolt mandátum tervezetét.
20100430FCS73854 - 6/10
Focus EP-vita a görög válságról a május 7�ei euró�csúcs előtt • •
A görög válságról vitázott az EP május 5-én A képviselők gyors pénzpiaci reformokat sürgettek
A jelenlegi görögországi pénzügyi válság kapcsán tartott vitát a parlament szerdán Brüsszelben. A vitára az euróövezet állam- és kormányfőinek május 7�ei csúcstalálkozóját megelőzően került sor. Az euróövezeti csúcsértekezleten döntenek majd a görögországi mentőcsomag támogatásáról. A felszólalók többsége egyetértett abban, hogy erőteljesebb gazdasági irányításra és a pénzpiaci reformok gyors végrehajtására van szükség. Jerzy Buzek, az EP elnöke, miután kifejezte részvétét a görögországi tüntetések áldozatai iránt kijelentette: „Őszintén reméljük, hogy véget ér a Görögországban kialakult patthelyzet, mindannyiunknak javára”. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke „a világon soha nem látott szolidaritásról beszélt” a görög pénzügyi stabilitás megőrzésére irányuló uniós erőfeszítések kapcsán. Diego López Garrido a Tanács nevében „az euróövezet és az EU egészének külső hitelessége szempontjából rendkívül fontos politikai és történelmi döntésnek” nevezte a Görögországnak felajánlott mentőcsomagot. „Elérkezett az igazság pillanata” Joseph Daul (francia, néppárti) szerint most nem nemzeti, hanem európai, nem populista, hanem felelősségteljes válaszokra van szükség. A néppárti frakció elnöke szerint Európában különösen nehéz, a polgárok számára tragikus következményekkel járó időket élünk. Ilyenkor az emberek gondolkodásmódján kell változtatni azért, hogy a nemzeti kormányok ne az EU�t bírálják olyan döntésekért, amelyekért ők maguk voltak felelősek. Daul felszólította továbbá a Tanácsot, vizsgálja meg, mi fog történni akkor, ha más országok is ugyanabba a helyzetbe kerülnek, mint Görögország. „Európa számára elérkezett az igazság pillanata” – mondta. Maria Badia I Cutchet (szocialista, spanyol), miután kifejezte a görögországi áldozatok iránti együttérzését, nyugalomra intette a görög társadalmat. A képviselőnő hangot adott emellett abbéli reményének is, hogy az EU képes lesz felemelkedni a pillanat kihívásaihoz. Badia I Cutchet arra szólította fel a Bizottságot, hogy a „megszorító intézkedéseken túl rukkoljon elő bátor javaslatokkal”. Vagy előre haladunk, vagy visszaesünk a nemzeti önzésbe – mondta, hozzátéve: „a válság a lakmusz�próba”. Európai Monetáris Alap Guy Verhofstadt (liberális, belga) azt hangsúlyozta, hogy itt nem csupán Görögország, hanem az euró elleni támadásról van szó. Strukturális reformokat sürgetve rámutatott az Európai Monetáris Alap felállításának és a 2020-as uniós stratégia végrehajtásának szükségességére. Cohn-Bendit (zöldpárti, francia) szerint Görögországtól nem lehet lehetetlent kérni: nem lehet konszenzus nélkül reformokat elrendelni. A képviselő úgy vélte, az EP-nek nem kellene a Tanácsra várnia, ahhoz hogy kezdeményezze egy Európai Monetáris Alap felállítását. „Görögország számára pedig nemcsak a költségvetésnek” kell diktálnia a döntéseket, hanem „gondolnunk kell a munkásokra is” – tette hozzá. „Túszul ejtett adófizetők” Derk Jan Eppink (konzervatív-reformer, belga) szigorúbb felügyeletet és egy a válságból való kilábalási eljárást sürgetett Görögországgal kapcsolatban. A görög példán okulva látható, hogy az „egyre szorosabb uniónak” megvannak a határai. „Az adófizetők pedig a túszok” – mondta. 20100430FCS73854 - 7/10
Focus Lothar Bisky (GUE/NGL, német) konzervatív képviselőtársához hasonlóan szintén amiatt aggódott, hogy az adófizetőkkel fizettetik meg a válságot. Képviselőcsoportja nevében javasolta, hogy tiltsák be a származékos ügyletekkel való spekulációt. Görögországnak rendbe kell tenni államháztartását, adópolitikáját, fel kell vennie a küzdelmet a korrupció ellen és csökkentenie kell honvédelmi kiadásait – mondta. Nikolaos Salavrakos (Szabadság és Demokrácia Európája, görög) szerint a jelenlegi körülmények között a legfontosabb cél a demokrácia védelme. „Akár rosszabbra is fordulhatnak a dolgok Görögországban” – mondta, arra buzdítva az euróövezet vezetőit, hogy „nagyon gyorsan cselekedjenek annak érdekében, hogy más országok számára is találjanak megoldást”.
20100430FCS73854 - 8/10
Focus Joe Biden amerikai alelnök az EP�ben • •
Joe Biden amerikai alelnök május 6-án felszólalt az EP-ben Beszédében hangsúlyozta a transzatlanti partnerség fontosságát
Joe Biden amerikai alelnök európai parlamenti felszólalásában hangsúlyozta a transzatlanti kapcsolatok megújításának és újjáépítésének szükségességét. Az alelnök elmondta továbbá: Európának és az USA�nak közös érdekei és értékei vannak. Változó és veszélyes világunkban szükségük van egymásra – tette hozzá. Beszédében kitért a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségére is, a SWIFT�egyezmény kapcsán pedig leszögezte: a magánélet védelméhez fűződő jogot az amerikai alkotmány is rögzíti. A legfontosabb nemzetközi kérdésekről szólva Joe Biden megjegyezte: az USA tovább dolgozik a koppenhágai klímaegyezményen, hozzátéve: „most végre kell hajtanunk a kibocsátások csökkentését”. Iráni atomprogram: együttműködés vagy elszigetelődés? Az iráni nukleáris program kapcsán Biden kijelentette: Európa és Washington példa nélküli együttműködésbe kezdett az iráni vezetéssel. „Az Egyesült Államok továbbra is hajlandó elkötelezni magát, de Iránnak elszigeteltséggel kell szembe néznie, ha nem teljesíti az atomsorompó-szerződés kritériumait”. Utalva az amerikai rakétavédelmi bázisok Európában történő létesítésére az alelnök egyértelművé tette: „valamennyi szövetségesünk biztonsága iránt elkötelezettek vagyunk”. SWIFT: az USA biztosítja a magánélet védelmét A képviselők szerdán megszavazott állásfoglalásukban úgy vélték, a banki adatok tömeges átadása sérti az uniós jogot, ezért az Egyesült Államokkal kötendő SWIFT�egyezmény ezt nem teheti lehetővé. Erre reagálva az amerikai alelnök elmondta: „Úgy véljük, a terrorizmus finanszírozását követő program elengedhetetlen a biztonságunkhoz. Megértjük aggodalmaikat. Biztos vagyok abban, hogy egyidejűleg tudjuk ezen eszközt használni és a magánélet védelmét biztosítani”. Az alelnök hozzátette továbbá: „a fizikai biztonság szintén elidegeníthetetlen jog”. Az amerikai Szenátusban betöltött funkciójára utalva Biden hangsúlyozta: az Európai Parlament és a Kongresszus „több mint 800 millió embert képvisel: a két választott testület a világ népességének közel egynyolcada számára alkot törvényeket”. Az Egyesült Államok üdvözöli, hogy az új lisszaboni szerződés fokozott európai együttműködést tesz lehetővé – tette hozzá. „Európa inkább eszme, mint hely” Biden elmondta: ő és Barack Obama amerikai elnök is osztja a szabadság és a béke európai értékeit. Az EU alapítóit méltatva leszögezte: „Európa sokkal inkább egy eszme, mint egy hely”. Az előző amerikai kormánytól eltérő hangot megütve az alelnök Churchillt idézte: „nemcsak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon és beszéljen, hanem ahhoz is, hogy leüljön és meghallgassa a másikat”. Biden egymás igényei kölcsönös figyelembe vételének fontosságát hangsúlyozva elmondta továbbá: az Obama-kormány kész meghallgatni Európát. Joseph Robinette Biden •
Született 1942. november 20-án született a Pennsylvania állambeli Scrantonban.
•
Az USA Szenátusába beválasztott legfiatalabb képviselő (megválasztásakor 29 éves).
•
Szakterülete: külügyek, terrorizmus, tömegpusztító fegyverek, a hidegháború utáni Európa, Közel-Kelet.
•
Az USA 47. alelnöke. A gazdaságért és az USA Irakkal kapcsolatos politikájáért felel.
20100430FCS73854 - 9/10
Focus 2015.eu: Európa digitális forradalma • •
A digitalizáció fejlődéséhez kell igazítani az uniós jogszabályokat Pilar del Castillo témában jegyzett jelentését május 5-én elfogadta az EP
2013-ig minden uniós háztartásnak rendelkeznie kell szélessávú internet�hozzáféréssel és az uniós állampolgárokat digitális ismeretekkel kell felvértezni – olvasható az EP szerdán elfogadott állásfoglalásában. A képviselők azt is el szeretnék érni, hogy a mobiltelefon�előfizetők háromnegyede 2015�re 3G szolgáltatást használjon. „Rendkívüli sebességű és megállók nélküli a digitális társadalom felé haladó vonat; amelyre az EU�nak is fel kell szállnia” – mondta Pilar del Castillo Vera parlamenti témafelelős. A digitális társadalom rohamléptékű fejlődésével szemben lépéshátrányba került az uniós jogszabályi környezet, amit a képviselők most orvosolnának. Weboldalunk megkeresésére Pilar del Castillo Vera (néppárti, spanyol) a téma parlamenti felelőse elmondta: „Rendkívüli sebességű és megállók nélküli a digitális társadalom felé haladó vonat; amelyre az EU�nak is fel kell szállnia. A digitális gazdaság megfelelő működése elengedhetetlen az egész EU�gazdaság megfelelő működéséhez. Ma ugyanakkor a digitális szolgáltatások szabad mozgását súlyosan akadályozzák a széttöredezett, nemzeti szintű jogszabályok”. Del Castillo „Új digitális menetrend kialakítása Európa számára: 2015.eu” című jelentését nagy többséggel hagyta jóvá az Európai Parlament május 5�én. A szerdai szavazást megelőzően a spanyol képviselőnő weboldalunknak elmondta, hogy maga is a digitális szolgáltatások napi szintű lelkes felhasználója: „Rendszeresen frissítem a weboldalamat és a blogomat, valamint a szociális hálózatokon lévő oldalaimat (Twitter, Facebook, stb.). Emellett szinte minden nap olvasom az internetes sajtót, és digitális tranzakciókat is végrehajtok”. A polgárok a stratégia középpontjában Az EP-képviselők nagy sebességű hozzáférést biztosítanának valamennyi uniós polgárnak, ideértve a hátrányos helyzetű lakosságot – az időseket, a fogyatékkal élőket és az alacsony jövedelműeket –, valamint a vidéki és távoli térségekben élőket. A szöveg szerint 2015-ig az uniós háztartások felét, 2020-ig pedig valamennyi háztartást össze kellene kapcsolni nagy sebességű hálózatokkal, 2015-ig pedig minden általános és középiskolának rendelkeznie kellene nagysebességű internetkapcsolattal. Ezen kívül rámutatnak arra is, hogy „az IKT-képzésnek és az e-tanulásnak (...) az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos tevékenységek szerves részévé kell válnia”. A képviselők 2015-ig felére csökkentenék a digitális jártassággal nem rendelkezők számát, valamint egy „a digitális környezetben élvezett polgári és fogyasztói jogokról szóló charta” segítségével védenék a magánélet védelméhez fűződő jogokat, ideértve a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot, különös tekintettel a sérülékeny felhasználók – a kiskorúak és a fiatal felnőttek – speciális szükségleteire. Egységes digitális piac 2015-ig Jelentése legfőbb céljáról szólva Del Castillo elmondta: „Sürgősen szükségünk van egy teljesen működő- és versenyképes digitális közöspiacra. Ennek elérése érdekében először végre kell hajtanunk az új szabályozási keretet. Másodszor, erősítenünk kell a digitális szolgáltatások piacát. Harmadrészt fejlesztenünk kell a tartalom és a tudás szabad áramlását, az „ötödik szabadságot”.
20100430FCS73854 - 10/10
