Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden szóbeli feleletet ezen szempontok segítségével kell értékelni. Általános útmutató Az első és a második feladathoz tartozó skálák értékelési szempontjai és szintjei az első értékelési szempont kivételével azonosak. A Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés értékelési szempontot a két feladat megoldása után együttesen kell értékelni. A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. Első feladat (vita) Értékelési szempont
Pontszám
Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása
5
Szókincs, kifejezésmód
5
Nyelvtan
5
Összesen
15
Második feladat (önálló témakifejtés) Értékelési szempont
Pontszám
Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése
5
Szókincs, kifejezésmód
5
Nyelvtan
5
Összesen
15
Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés (1-2. feladat)
5
A szóbeli vizsgarész pontszáma
35
Amennyiben a vizsgázó felelete az első értékelési szempont alapján 0 pontos (Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása; Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése), az adott feladat összpontszáma is 0 pont. Az első és a második feladathoz tartozó skálák értékelési szempontjai és szintjei az első értékelési szempont kivételével azonosak.
Első feladat (vita) Az értékelési szempontok részletes kifejtése Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó világosan fejti-e ki álláspontját; megfelelően érvel-e; megfelelően reagál-e a vizsgáztató véleménykifejtésére; aktívan vesz-e részt a beszélgetésben; megfelelően alkalmazza-e a kommunikációs stratégiákat. Szókincs, kifejezésmód Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó szókincse megfelel-e a témának és a szerepnek; szókincse a szintnek megfelelően elég változatos-e; megfelelően alkalmazza-e a kompenzációs stratégiákat; képes-e a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus alkalmazására. Nyelvtan Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó a szintnek, a témának, a szituációnak és a szerepnek megfelelő nyelvtani eszközöket alkalmazza-e; törekszik-e a szintnek megfelelő változatos nyelvhasználatra (pl. komplex nyelvtani szerkezetek, összetett mondatok használata).
Értékelési skála (emelt szint 1. feladat)
Vélemény kifejtése, érvelés és az interakció megvalósítása 5 pont A vizsgázó meggyőzően fejti ki véleményét, és álláspontját megfelelően támasztja alá.
4–3 pont A vizsgázó többnyire megfelelően fejti ki véleményét és törekszik álláspontját megfelelően alátámasztani. Aktívan vesz részt a be- Igyekszik aktívan részt szélgetésben. Beszélgető- venni a beszélgetésben. partnere hozzászólásaira megfelelően reagál. Általában megfelelően reagál beszélgetőpartnere Megfelelően alkalmazza a hozzászólásaira. kommunikációs stratégiákat. Általában megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
2–1 pont A vizsgázó többnyire röviden, szűkszavúan fejti ki véleményét, keveset érvel, de álláspontja még világos.
0 pont A vizsgázó túl röviden fejti ki véleményét, nem vagy alig érvel. Álláspontja nem világos.
Alig kezdeményez, beszél- A beszélgetésben nem getőpartnere hozzászólá- vesz részt interaktívan. saira vontatottan és nem mindig megfelelően reagál. Nem mindig megfelelően alkalmazza a kommunikációs stratégiákat.
Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4–3 pont A vizsgázó szókincse a té- A vizsgázó szókincse áltamának megfelelő, szó- lában a témának megfelehasználata változatos. lő, törekszik a változatos szóhasználatra. Kisebb lexikai pontatlan- Az előforduló lexikai hiságai nem zavarják a kom- bák csak néhány esetben munikációt. nehezítik a mondanivaló megértését. Szükség esetén megfelelően alkalmazza a kompen- Igyekszik megfelelően alzációs stratégiákat. kalmazni a kompenzációs stratégiákat. A vizsgázó megfelelően alkalmazza a célnyelvi ud- A vizsgázó túlnyomórészt variasság alapszabályait. megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság szabályait.
2–1 pont 0 pont A vizsgázó egyszerű szó- A vizsgázó szókincse szekincset használ. gényes. A nem megfelelő szóhasz- A nem megfelelő szóhasználat többször nehezíti a nálat többször jelentősen mondanivaló megértését. nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nem mindig megfelelően megértését. alkalmazza a kompenzációs stratégiákat. Nem tudja alkalmazni a kompenzációs stratégiáElőfordul, hogy a vizsgázó kat. megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait. A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Nyelvtan 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó változatos A vizsgázó változatos A vizsgázó egyszerű A nyelvtani hibák a monnyelvtani struktúrákat nyelvtani struktúrák hasz- nyelvtani struktúrákat danivaló megértését sokhasznál. nálatára törekszik. használ. szor jelentősen nehezítik vagy megakadályozzák. Kevés nyelvtani hibát ejt, A vizsgázó több, a monda- Sok nyelvtani hibát ejt, amelyek a mondanivaló nivaló megértését nem ne- hibái többször nehezítik a megértését nem befolyá- hezítő és/vagy néhány azt mondanivaló megértését. solják. nehezítő hibát ejt.
Második feladat (önálló témakifejtés) Az értékelési szempontok részletes kifejtése Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó elég részletesen fejti-e ki a témát; a vizsgázó logikusan rendezi-e el a mondanivalóját; a vizsgázó összefüggően fejti-e ki a mondanivalóját; a vizsgáztatónak kell-e segítő kérdéseket feltennie. Szókincs, kifejezésmód Ugyanaz, mint az első feladatnál.
Nyelvtan Ugyanaz, mint az első feladatnál.
A két feladat után együttesen értékeljük Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés Ezen az értékelési szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó beszéde érthető és követhető-e, azaz megfelelő-e a beszédtempója, kiejtése és hanglejtése.
Értékelési skála (emelt szint 2. feladat) Részletesség, önállóság és a mondanivaló összefüggő kifejtése 5 pont A vizsgázó meggyőzően fejti ki véleményét a képi információ és az összes irányító szempont felhasználásával, valamint álláspontját megfelelően támasztja alá.
4–3 pont A vizsgázó többnyire megfelelően fejti ki véleményét és törekszik álláspontját megfelelően alátámasztani.
2–1 pont A vizsgázó többnyire röviden, szűkszavúan fejti ki véleményét, keveset érvel, de álláspontja még világos.
0 pont A vizsgázó túl röviden fejti ki véleményét, nem vagy alig érvel. A segítő kérdésekre nem tud válaszolni.
Két irányító szempontot Egy irányító szempontot fejt ki önállóan. fejt ki önállóan. A vizsgázó nem tudja Segítő kérdésekre nincs A segítő kérdésekre is összefüggően és logikusan szüksége. A segítő kérdésekre meg- csak röviden és/vagy nem kifejteni a témát. felelően válaszol. megfelelően válaszol. A vizsgázó összefüggően és logikusan fejti ki az A vizsgázó általában ösz- Mondanivalója nem minadott témát. szefüggően és logikusan dig logikus elrendezésű, fejti ki az adott témát. témakifejtése több helyen nem összefüggő.
Szókincs, kifejezésmód 5 pont 4–3 pont A vizsgázó szókincse a té- A vizsgázó szókincse áltamának megfelelő, szó- lában a témának megfelehasználata változatos. lő, törekszik a változatos szóhasználatra. Kisebb lexikai pontatlanságai nem zavarják a kom- Az előforduló lexikai himunikációt. bák csak néhány esetben nehezítik a mondanivaló Szükség esetén megfelelő- megértését. en alkalmazza a kompenzációs stratégiákat. Igyekszik megfelelően alkalmazni a kompenzációs A vizsgázó megfelelően stratégiákat. alkalmazza a célnyelvi ud- A vizsgázó túlnyomórészt variasság alapszabályait. megfelelően alkalmazza a célnyelvi udvariasság szabályait.
2–1 pont 0 pont A vizsgázó egyszerű szó- A vizsgázó szókincse szekincset használ. gényes. A nem megfelelő szóhasz- A nem megfelelő szóhasználat többször nehezíti a nálat többször jelentősen mondanivaló megértését. nehezíti és/vagy akadályozza a mondanivaló Nem mindig megfelelően megértését. alkalmazza a kompenzációs stratégiákat. Nem tudja alkalmazni a kompenzációs stratégiáElőfordul, hogy a vizsgázó kat. megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait. A vizsgázó megsérti a célnyelvi udvariasság alapszabályait.
Nyelvtan 5 pont 4–3 pont 2–1 pont 0 pont A vizsgázó változatos A vizsgázó változatos A vizsgázó egyszerű A nyelvtani hibák a monnyelvtani struktúrákat nyelvtani struktúrák hasz- nyelvtani struktúrákat danivaló megértését sokhasznál. nálatára törekszik. használ. szor jelentősen nehezítik vagy megakadályozzák. Kevés nyelvtani hibát ejt, A vizsgázó több, a monda- Sok nyelvtani hibát ejt, amelyek a mondanivaló nivaló megértését nem hibái többször nehezítik a megértését nem befolyá- nehezítő és/vagy néhány mondanivaló megértését. solják. azt nehezítő hibát ejt.
Értékelési skála a két feladat utáni együttes értékeléshez Beszédtempó, kiejtés, hanglejtés 5 pont 4-3 pont A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó beszédtempója megfelelő. általában megfelelő, bár néha lelassul. Kiejtésén, hanglejtésén alig érezhető az anyanyel- Kiejtése, hanglejtése megvi hatás. felelő, bár beszédén érezhető az anyanyelvi hatás.
2-1 pont 0 pont A vizsgázó beszédtempója A vizsgázó lassan, akatöbbször lelassul. dozva beszél. Kiejtése és hanglejtése Kiejtésén és hanglejtésén még elfogadható, bár be- igen erősen érezhető az szédén az anyanyelvi hatás anyanyelvi hatás. erősen érezhető. Beszédtempója, kiejtése és Beszéde többnyire még hanglejtése helyenként neérthető és követhető. hezíti a mondanivaló megértését.
A szóbeli vizsgán szerzett pontok átszámítása vizsgapontokra:
feladatpont 35 34 33 32 31 30 29 28 27 26 25 24 23 22 21 20 19 18
vizsgapont 30 29 28 27 27 26 25 24 23 22 21 21 20 19 18 17 16 15
feladatpont 17 16 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
vizsgapont 15 14 13 12 11 10 9 9 8 7 6 5 4 3 3 2 1 0
