Az emberré válás története • • • • • •
Mitől váltunk emberré? Korai emberszerű majmok Australopithecusok Előemberek Ősemberek A modern ember kialakulása és elterjedése
Az öreglyuk helyzetének változása: a felegyenesedés következménye
Csimpánz és ember agyának összehasonlítása 1. Agytérfogat: barázdáltság, finomszerkezet 2. Agyi funkciók: finom beidegzés – mind motoros, mind szenzoros 3. Beszéd, munka: féltekei lateralizáció, absztrakció, eszközkészítés – DE: éntudat, érzelmek, csoporttudat
Alsó állkapocs összehasonlítása: (U Csimpánz
Australopithecus
parabola) mai ember
Két lábon járás: A medence szerkezete és a térdízület átalakul Alátámasztás változása, súlypont közelébe kerülése
Mai ember
Australopithecus
Emberszabású majom
A lábfej átalakulása: 1. A hüvelykujj fokozatosan a többi lábujj mellé zár. 2. Kialakul a kezdetleges lábboltozat. 3. Az alsó végtag többé nem képes fogásra.
Módszerek kormeghatározáshoz: időskála, megbízhatóság és összehasonlíthatóság
A közös ősök? Proconsul: 16-20 millió év Sivapithecus Rudapithecus
10-12 millió éve
Dryopithecus Szétválás: 7 millió éve: gorillák 5 millió éve: csimpánzok
Proconsul csontváz maradványok és rekonstrukció Lelőhely: Viktoria-tó, Rusingasziget, Kenya Felfedező: Mary Leakey, 1948
Laetoli lábnyomok: (Meave Leakey: Australopithecus anamensis, 4,2 millió év! – Turkanató, Kenya)
Faj: Australipothecus afarensis Kora: 3,6 millió év Leírás: két hominida lábnyomsor egymás mellett Hely: Laetoli, Tanzánia Felfedező: Mary Leakey, 1976 Jelentőség: következtetni lehetett a viselkedésre!
Tim White a hadari (Etiópia) és laetoli gyűjteményével (Lucy, az első család, és sok egyéb) (Ardipithecus ramidus: 4,4 millió év!)
Felfedezők: Tim White és Don Johanson, 1950-es és 60-as évek Helyszinek: Laetoli, Tanzánia Hadar, Etiópia Jelentőség: Australopithecus afarensis, mint önálló faj bizonyítása
Lucy: (Beatles-dalról kapta a nevét) A valaha feltalált legteljesebb Australopithecus (afarensis) csontváz Kora: 3,2 millió év Felfedező: Don Johanson, 1974 Helyszin: Etiópia, Afar tartomány, Awash folyó völgye Jelentősége: A csontváz 40%-a került elő, megállapítható a kora és a neme (?); következtetni lehet az életmódra (zömében növényevő, erdőhöz kötött faj)
Australopithecus africanus Felfedező: Raymond Dart, 1924
Kora: 3,5 millió év Jelentősége: egy újabb ustralopithecus faj megalapozott felismerése Beceneve: a taung-i gyermek (Dél-Afrika); a felfedezést megerősítette Robert Broom, aki felismerte, hogy e faj bizonyosan két lábon járt – ez lehetett az emberi fejlődés fő mozgató eleme
Újabban felfedezett fajok: A. robostus (1959, DélAfrika) A. boisei (Kelet-Afrika, Olduvai-szakadékvölgy). A. ethiopicus (Etiópia, Omo-völgy Felfedezők: Leakey-házaspár (Louis és Mary) Koruk: 2,5-1,5 millió év Jelentőségük: Diverzitás (anatómiai és életmódbeli, evolúciós zsákutca)
Az emberiség bölcsője: Kelet- és Dél-Afrika
Időben átfedő fajok: Richard Leakey expedíciója KeletTurkanaban: Australopithecus boisei (jobbra) Homo rudolfensis (balra) – H. habilis Homo erectus (középütt) Koruk: 3,2 – 1,5 millió év
A Homo genus első képviselői: 1. Homo rudolfensis: Richard Leakey, 1972 Kora: 1,8 millió év Lelőhely: Rudolf-tó (Kelet-Afrika) 2. Homo habilis: Jonathan Leakey, 1960 Lelőhely: Olduvai-völgy Jelentőség: kezdetleges táborhely – tűz?
Kora: 3,2 millió év
Hipotetikus leszármazási fa: korai emberelődök
Folytatás következik!
ELŐEMBEREK (Homo erectus) A jávai előember (Pithecantropus erectus) Felfedező: Eugene Dubois, 1891 Helyszin: Jáva (Indonézia), a Solo folyó völgyében (Trinil) Jelentőség: Az első korai emberelőd lelet Afrikán kívül, és a legkorábban felfedezett korai emberelőd maradvány!
Darwinista gondolattól vezérelt tudatos kutatás eredménye
Kora: 1,8-08 millió év
További nem afrikai lelőhelyek: Peking, Grúzia
KNM-ER 3733: (Kenya National Museum East Rudolph 3733) Jellemzők: Megnövekedett agytérfogat (közel 900 cm3) Hosszukás koponya Erős homlokeresz Mai emberéhez hasonlító orr Megemelkedett halánték Agyi asszimetriára utaló jelek a belső koponyafelszinen: Jobb-balkezesség kialakulása, beszéd? (csapott álcsúcs)
Homo erectus – Turkana Boy (KNMWT 1500) Felfedezők: Kamoya Kimeu, Richard Leakey, Alan Walker
Kora: 1,5 millió év Helyszin: Turkana-tó, Kenya, 1971 majd 1984
Jelentősége: Az egyik legkorábbi és a legteljesebb erectus-lelet (kéz- és lábcsontok kivételével mindent megtaláltak!); megállapítható a halál oka (septicémia)
A lelet részletes leírása: 11 éves halálakor; hímnemű egyed, 35 kg – a várható teljes súly és testmagasság 70 kg, 190 cm lett volna Scoliosis nyomai a gerincoszlopon
Az egyik legfontosabb fosszíliagyűjtő terep: aTurkana-tó környéke
Homo erectus rekonstrukció: Csontvázakból és koponyákból gyűjtött összesített információk alapján készített rekonstrukció - fiziognómia Leírás: Gyér testszőrzet, sötét bőr Keskeny csípő, hosszú láb és kar Robosztus alkat Izzadás képessége „Trópusi alkat” Lassanként növekvő intelligencia és fizikai teljesítőképesség Eszközkészítés, jobb táplálékhoz jutás Csoportélet, segítségnyújtás (gyógyult csontsebek) Tűz? Öntudat, együttérzés, érzelmek
További afrikai lelőhelyek: Dél-Afrika, Algéria
A Homo erectus kirajzása Afrikából
A Csontok Barlangja (La Sima de los Huesos) • Helyszin: Burgos (Spanyolország) környékén, a Gran Dolina és Atapuerca–barlangban 800-300 ezer éves maradványok tömkelege Felfedező: Juan Arsuaga, 1987) • Lelet: Mintegy 300 egyed csontjai. Kőeszközök, kannibalizmusra utaló nyomok. H. erectus jellegekkel felruházott csontok - „Homo antecessor” • Jelentősége: a legkorábbi európai emberelődleletek; a koponya továbbfejlődik méretben és formában
Koponyaforradalom: a Homo erectus leszármazottai Európában
„Kicsit kilógnának a sorból, de felismernénk bennük az embert” (Erik Trinkaus)
Európa részeleges meghódítása (Homo heidelbergiensis) • • • •
Helyszin: Boxgrove, West Sussex (Anglia) Kora: 500 ezer év – 200 ezer év Felfedező: Mark Roberts (1985-1996) Jelentőség: tudatos vadászat, szakszerű mészárosmunka, célszerszámok öléshez és daraboláshoz, rendszeres tűzhasználat, fejlett kommunikáció, kezdetleges beszéd(?); e leletek kapcsán korábbi fossziliák átértékelése (Heidelberg, 1907); • Leletek afrikai helyszineken (Bodo, Etiópia; Kabwe, Zambia) • Nagydarab, alkalmazkodóképes egyedek (erős csontállomány), 1100 cm3-es agy
A legfélelmetesebb emberelőd: a Homo neandert(h)alensis (1856) Felfedező: Johann Fuhlrott (helyi tanár) Leíró: Helmut Schaafhauson (anatómia professzor) Elnevező: William King (ír anatómus) Kora: 250 ezer év
Jelentősége: Mai emberéhez hasonló agytérfogat, hideg éghajlathoz alkalmazkodott alkat Átlag 168/160 cm magasság, 64/50 kg súly Lapos homlok, erős szemöldökeresz, enyhén hajlott hát, alacsony krurális index (combcsont/sípcsont) Fiziognómiája alapján brutálisnak gondolták, ma ez a nézet változóban van
A „La Chapelle-i Öreg” csontváza
Kifejlődik a halottkultusz, így lényegesen nagyobb számú lelet van, mint korábbról
Neandervölgyi
Eszkimó
Homo erectus
maszáj
A klimatikus tényezők befolyással vannak a testalkatra
A neandervölgyiek elterjedése (200 ezer - 50 ezer év). Birodalmuk kialakulásában szerepet játszhatott: Intelligencia, társas kapcsolatok, vallás, halottkultusz (mellékletek, zsugorított temetkezés, virág!)
Neandervölgyiek által készített szerszámok és ékszerek franciaországi barlangokból. Bizonyított tűzhasználat. Életkoruk 30-40 év között, törzsi gondoskodás kezdeti nyomai „…kétlem, hogy nagyobb feltűnést keltene, mint egyikmásik utas.” [a New York-i metrón] (AJE Cave)
A hominida fejlődés főbb állomásai, még egyszer
A modern ember (Homo sapiens) létrejötte és kiemelkedése mtDNS bizonyíték alapján 200 ezer évvel ezelőtt Afrikában 10 ezer generáció napjainkig Lelet: Omo I (Etiópia, 1967, Richard Leakey), majd Border Cave (Dél-Afrika) Kora: 130 ill. 90 ezer év Jelentősége: a leletek generálták a helyettesítési elméletet
A Homo sapiens elterjedése a Földön
Chauvet (Franciaország): Combe d’Arc
Mamutagyar faragványok (kb. 20 ezer év)
Barlangfestmények: Dél-Afrika (Game Pass), Franciaország (Peche-Merle, Lascaux)
Termékenységszobrok: 30 – 20 ezer év (Európa)
A jövő: a technikai civilizáció
Emberi Evolúció: Hogyan tovább?
