AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA

AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA V. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM

Ára: 2600 Ft

2013. JANUÁR 18.

TARTALOM

oldal JOGSZABÁLYOK 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl ............................................... 2012. évi CXCI. törvény a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról .................. 2012. évi CXCVI. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról ..................................................................... 344/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet a Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya közötti tudományos és technológiai együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl ............................................................................ 46/2012. (XII. 5.) EMMI rendelet a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 13/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet módosításáról ...................................... 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl ............. 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelet az emberi erõforrások minisztere által adományozható elismerésekrõl ............ HATÁROZATOK 1542/2012. (XII. 4.) Korm. határozat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezetek között a megyei levéltárak Magyar Országos Levéltárba történõ beolvadásával összefüggésben szükséges elõirányzat-átcsoportosításról, valamint a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekrõl szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat módosításáról ..................................................

2 16

27

38

42

42 57

76

oldal 1543/2012. (XII. 4.) Korm. határozat a megyei múzeumi szervezetek állami fenntartásban maradó tagintézményeirõl ........................................................................... 1544/2012. (XII. 4.) Korm. határozat a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról ............... 1545/2012. (XII. 4.) Korm. határozat a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál támogatásához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ elõirányzat-átcsoportosításról ....................................... 141/2012. (XII. 5.) ME határozat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöke megbízásáról ........................................................................... 142/2012. (XII. 6.) ME határozat fõiskolai rektor megbízásáról ............................................................................... 146/2012. (XII. 13.) ME határozat fõiskolai rektor megbízásáról ...........................................................................

78

78

79

81 81 81

KÖZLEMÉNYEK A Debreceni Egyetem közleménye a 2012-ben habilitált doktori címet szerzettekrõl ............................................ Pályázati felhívás felsõoktatási intézmény vezetõi, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére ................................ Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetõi álláshelyeinek betöltésére ................................. Pályázati felhívás kulturális intézmény vezetõi álláshelyének betöltésére .............................................................. Közlemény bizonyítványok érvénytelenítésérõl ...............

93 95

A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások ......................................................................

95

82 83 84

2

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY

JOGSZABÁLYOK 2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételérõl* Az Országgyûlés a minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer érdekében, a törvényesen és átláthatóan mûködõ, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam mûködési feltételeinek a megteremtése, a köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége, valamint a hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás érdekében a következõ törvényt alkotja.

1. Értelmezõ rendelkezések 1. § E törvény alkalmazásában 1. egyéb alkalmazott: az intézményben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú melléklet Elsõ rész, További foglalkoztatás a nevelési-oktatási intézményekben alcím 2. pont c) alpontjában meghatározott foglalkoztatott, 2. funkcionális feladat: a funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi mûködést szolgáló – nem köznevelési, pedagógiai alapfeladathoz (szakmai feladatellátáshoz) kötõdõ – az intézmény üzemeltetési feladataihoz kapcsolódó feladat, különösen a humánpolitikai és humánerõforrás-gazdálkodási, mûszaki, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, ügyviteli, nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenõrzési, koordinációs, saját szervi mûködtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszerfenntartási, kommunikációs és más kisegítõ feladatok, valamint a személyi, tárgyi, mûszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló mûveletek, 3. intézmény: a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pont c)–q) és s)–u) alpontja szerinti köznevelési alapfeladatot, valamint a többi tanulóval együtt nevelhetõ, oktatható sajátos nevelési igényû tanulók iskolai nevelését-oktatását, kollégiumi ellátását biztosító települési önkormányzat vagy települési önkormányzati társulás által fenntartott köznevelési intézmény, 4. önkormányzati fenntartó: az intézményt fenntartó települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás, 5. technikai dolgozó: a funkcionális feladat ellátására szolgáló munkakörben foglalkoztatott. * A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 26-i ülésnapján fogadta el.

1. szám

2. Az önkormányzati fenntartó által fenntartott intézmény átszervezése és az állami fenntartásba kerülõ intézmény megszüntetése 2. § (1) Az önkormányzati fenntartó 2013. január 1-jei hatállyal módosítja az általa fenntartott települési önkormányzati és 2013. január 1-jétõl állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó a) többcélú intézmény, b) korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcsõde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratát akként, hogy az intézmény 2013. január 1-jétõl kizárólag önkormányzati feladatot lásson el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakról a képviselõtestület, a közgyûlés vagy a települési önkormányzati társulás döntéshozó szerve e törvény hatálybalépésétõl számított tíz munkanapon belül dönt. (3) Az önkormányzati fenntartó a (2) bekezdés szerinti döntését haladéktalanul megküldi az Nkt. 79. § (1) bekezdése szerinti szervnek (a továbbiakban: hivatal) és az állami intézményfenntartó központnak (a továbbiakban: Központ). (4) Az e § szerinti döntések meghozatala során az intézmény alapfeladatának, szakfeladatának megváltoztatására vonatkozóan, továbbá ha az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése miatt az intézmény típusát is meg kell változtatni, az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)–(6) bekezdésében és 84. § (7)–(8) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni. Az átszervezés során óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport nem szervezhetõ át, nem szüntethetõ meg, feladatellátási hely nem szüntethetõ meg. (5) Az önkormányzati fenntartó nyilvános pályázat kiírása nélkül adhat intézményvezetõi magasabb vezetõi megbízást, ha a többcélú intézmény e törvény szerinti átszervezése miatt szükséges. A megbízás a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb a 2012/2013. tanév végéig szólhat. (6) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem terheli az önkormányzati fenntartót egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény, gyermekotthon intézményegységet magában foglaló többcélú intézmény fenntartása esetén vagy, ha az intézmény a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladaton kívül kizárólag a többi gyermekkel együtt nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelését látja el. (7) Az intézményt 2012. december 31-én fenntartó önkormányzati fenntartó javaslatára a szakképzési feladatok különválasztásával átszervezhetõ az a középfokú iskola, amely gimnáziumi nevelést-oktatást folytat.

1. szám

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 3. §

(1) A települési önkormányzati társulás állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétõl nem láthat el. A települési önkormányzati társulás az e bekezdésnek való megfelelés érdekében a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás megkötéséig módosítja a társulási megállapodást. (2) A települési önkormányzati társulás tagjai az (1) bekezdésben meghatározott határidõig a) egymás között elszámolnak a települési önkormányzatnak a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladat ellátását szolgáló, a települési önkormányzati társulásba – annak létrehozásától kezdve – bevitt vagyonával és b) megállapodást kötnek egymással ba) az általuk fenntartott intézményben foglalkoztatott technikai dolgozók és egyéb alkalmazottak 2013. január 1-jétõl történõ 7. § (4) és (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatásáról és bb) az európai uniós társfinanszírozású projektekben vállalt kötelezettségek teljesítésének egymás közötti megosztásáról. (3) Az e §-ban foglaltak végrehajtása során az Nkt. 84. § (3) bekezdése szerinti tilalmat, az Nkt. 83. § (4)–(6) bekezdésében és 84. § (7)–(8) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat nem kell alkalmazni az önkormányzati társulás által fenntartott többcélú intézmény jogutóddal történõ megszüntetése esetében, feltéve, hogy a jogutód intézmény az önkormányzati társulásban részes önkormányzat fenntartásába kerül.

3. Az önkormányzati fenntartású intézmények és a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladatok állam részérõl történõ átvétele 4. § (1) Az intézmény 2013. január 1-jével – a Központba történõ beolvadással – az állam fenntartásába kerül. (2) A 2. § (1) bekezdése szerinti esetben közfeladatellátás átadására kerül sor 2013. január 1-jével a Központ számára. (3) Az intézmény (1) bekezdés szerinti beolvadással történõ megszûnésének a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzése iránt az oktatásért felelõs miniszter által 2012. december 15-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján a kincstár hivatalból intézkedik.

5. § (1) A Központ alapító okiratát az irányító szerve 2013. január 1-jei hatállyal akként módosítja, hogy a 2012. de-

3

cember 31-én OM azonosítóval rendelkezõ, beolvadással érintett intézmény és a 2. § (1) bekezdése szerinti esetben a többcélú intézmény 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladatot ellátó intézményegysége (a továbbiakban: intézményegység) a Központnak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységeként mûködjön. (2) A Központ alapító okirata módosításának tényét a hivatalnak bejelenti. (3) A hivatal a Központnak a 4. § (1) bekezdése szerint beolvadással létrejött önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységét a jogelõd intézmény OM azonosítójával veszi nyilvántartásba. Az intézményegység azon többcélú intézmény OM azonosítóját kapja meg, amelynek 2012. december 31-én szervezeti egysége volt. Az önkormányzati fenntartó 2. § (1) bekezdése szerint átszervezett többcélú intézménye, ha az köznevelési alapfeladatot továbbra is ellát, új OM azonosítót kap.

6. § (1) A beolvadással érintett intézmény és az intézményegység tekintetében 2013. január 1-jétõl a fenntartói jogokat – az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak, valamint a köznevelési intézmény vezetõjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga kivételével – a Központ gyakorolja. (2) Az intézmény jogutódja – az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Központ. (3) Az intézményegység tekintetében a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladatokkal kapcsolatosan 2013. január 1-jén folyamatban levõ ügyekbe, továbbá jogviszonyokba az intézmény helyébe a Központ lép. (4) Az intézménynek az Nkt. 76. §-ában meghatározott mûködtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek – ha az intézményt 2013. január 1-jétõl nem a települési önkormányzat mûködteti – a Központot 2013. január 1-jétõl illetik, illetve terhelik. (5) Ha az intézményt 2013. január 1-jétõl a települési önkormányzat mûködteti, az intézmény mûködtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében az intézményt mûködtetõ települési önkormányzatot vagy az általa e célra alapított, fenntartott költségvetési szervet vagy gazdasági társaságot kell jogutódnak tekinteni. (6) Az intézménnyel létesített, valamint a Központ által átvett köznevelési feladatokhoz kapcsolódó óvodai jogviszonyok, tanulói jogviszonyok, kollégiumi tagsági viszonyok vonatkozásában az önkormányzati fenntartó által fenntartott intézmény jogutódja a Központ szervezeti egységeként az 5. § (1) bekezdése szerint létrehozott jogi személyiséggel rendelkezõ nevelési-oktatási intézmény. (7) Az intézmény állami fenntartásba kerülése tekintetében és abban az esetben, ha a 3. §-ban foglaltak végrehaj-

4


tásával összefüggésben az intézmény fenntartói joga az önkormányzati társulásban részes települési önkormányzat számára kerül átadásra, nem kell alkalmazni az Nkt. 84. § (3) bekezdésében foglalt fenntartói jog átadására vonatkozó tilalmat, és a 84. § (7)–(8) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 88. § (6) bekezdésében meghatározott eljárási szabályokat. (8) A beolvadó intézmény tekintetében a megszûnés évére vonatkozó beszámoló-készítési, adóügyi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati fenntartó teljesíti.

4. Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottak és technikai dolgozók továbbfoglalkoztatása, valamint az önkormányzati fenntartó tulajdonában lévõ, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló vagyon használata 7. § (1) A 4. § (1) bekezdése szerinti beolvadás és közfeladat-ellátás átadás – az e törvényben foglalt kivétellel – nem érinti az intézmény foglalkoztatásában állók közalkalmazotti jogviszonyát, valamint magasabb vezetõi, vezetõi megbízását. (2) A Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a) az intézményben, valamint a 2. § (1) bekezdése szerinti esetben a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladat ellátására létesített pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 1. számú mellékletében, továbbá az Nkt. 2013. szeptember 1-jétõl hatályos 2. mellékletében felsorolt nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak, b) az intézményben, valamint a 2. § (1) bekezdése szerinti esetben a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladat ellátásához szükséges mûködtetési feladatok végzésére foglalkoztatott technikai dolgozók, ha települési önkormányzat 2013. január 1-jétõl az intézményt nem mûködteti. (3) A Központ foglalkoztatotti állományába kerülõ, nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint nevelõ- és oktatómunkát közvetlenül segítõ munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott munkavégzési helye a 2012/2013. tanítási év végéig nem változtatható. (4) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmazott nem felel meg az Nkt.-ban és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény közoktatási intézményekben történõ végrehajtásáról rendelkezõ 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározott képesítési feltételeknek, de a közalkalmazott a képesítési feltételek megszerzése érdekében megkezdte szakirányú tanulmányait, illetve annak megkezdését legkésõbb a 2013/2014-es tan-

1. szám

évtõl vállalja, a képesítés megszerzéséhez szükséges idõ leteltét követõ tanév megkezdéséig határozott idejû kinevezéssel foglalkoztatható tovább. Mentesül a képesítés megszerzésének kötelezettsége alól az a közalkalmazott, akinek a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges korhatár eléréséig tíz évnél kevesebb ideje van hátra. (5) Ha az intézményt 2013. január 1-jétõl települési önkormányzat mûködteti, az intézményben 2012. december 31-én foglalkoztatott technikai dolgozó az intézményt 2012. december 31-én fenntartó önkormányzati fenntartó döntésétõl függõen foglalkoztatható tovább azzal, hogy jogviszonyának megszüntetésére a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) vagy a munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint kerülhet sor. (6) Az intézményben foglalkoztatott, a (2) és (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb alkalmazott az önkormányzati fenntartó döntésétõl függõen 2013. január 1-jétõl foglalkoztatható tovább azzal, hogy jogviszonyának megszüntetésére a Kjt. vagy az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A Központ nyilvános pályázat kiírása nélkül adhat intézményvezetõi magasabb vezetõi megbízást, ha a 4. § (2) bekezdése szerinti közfeladat-ellátás átadása miatt szükséges. A megbízás a pályázati eljárás eredményes befejezéséig, de legfeljebb a 2012/2013. tanév végéig szólhat. (8) Az intézményben vagy az intézményegységben megbízott óraadóval létesített megbízási jogviszonyba 2013. január 1-jén a Központ lép be jogutódként.

8. § (1) Az önkormányzati fenntartó tulajdonában lévõ, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévõ egyéb eszközöket, felszereléseket – a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapjául szolgáló leltár szerint a) a Központ ingyenes használatába vagy b) ha a települési önkormányzat az intézményt nem mûködteti 2013. január 1-jét követõen, a Központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül 2013. január 1-jén mindaddig, amíg a köznevelési feladat Központ részérõl történõ ellátása az adott ingatlanban meg nem szûnik. (2) Az (1) bekezdés szerint történõ ingyenes használatba vagy ingyenes vagyonkezelésbe vétel esetén a Központ köteles az önkormányzati erõforrások rendeltetésszerû, racionális használatára. (3) Az (1) bekezdésben foglaltakat feladatellátási helyenként kell alkalmazni. (4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan és ingó vagyon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tör-

1. szám


vény 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik.

5. Az intézmény fenntartási feladataiban közremûködõ közszolgálati tisztviselõk és egyéb alkalmazottak továbbfoglalkoztatása, valamint a fenntartói feladatok ellátásával összefüggõ vagyon használata 9. § (1) A Központ foglalkoztatotti állományába kerülhetnek az önkormányzati fenntartó által irányított költségvetési szerveknél a 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladatokkal összefüggésben a) köznevelési és szakképzési igazgatási feladatokat, valamint az intézmény fenntartásával, irányításával, az intézménnyel összefüggésben szakmai feladatokat, valamint a fenntartói jogok gyakorlásához és a szakmai feladatokhoz kapcsolódó funkcionális feladatokat, b) azon intézmények esetében, amelyek mûködtetését 2013. január 1-jétõl a Központ látja el, az intézmény mûködtetését és a mûködtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselõk, közalkalmazottak, munkavállalók, ha – a munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével – megfelelnek a 2012. december 31-én betöltött munkakörükre vonatkozóan a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvényben (a továbbiakban: Kttv.) vagy a Kjt.-ben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott képesítési elõírásoknak. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggõ törvények módosításáról szóló törvény alapján a fõvárosi és megyei kormányhivatalok és a települési önkormányzatok között a járási (fõvárosi kerületi) hivatalok létrehozása érdekében megkötött megállapodásokban vagy megállapodás hiányában a fõvárosi és megyei kormányhivatal határozatában megnevezett köznevelési igazgatási feladatokat ellátó köztisztviselõket. (3) Amennyiben a köztisztviselõ, közalkalmazott, munkavállaló a képesítési feltételek teljesítése érdekében megkezdte szakirányú tanulmányait, vagy annak megkezdését legkésõbb a 2013/2014. tanévtõl vállalja, a képesítés megszerzéséhez szükséges idõ leteltét követõ tanév megkezdéséig határozott idejû kinevezéssel foglalkoztatható tovább. (4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott köztisztviselõk foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át.

10. § (1) Az önkormányzati fenntartó a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodás alapjául szolgáló leltárban meghatározott mindazon ingó vagyona, továbbá a tankerület székhelye szerinti települési önkormányzat mindazon

5

ingatlan és ingó vagyona, amely az intézmény fenntartói feladatainak ellátását biztosítja, az átadott feladathoz igazodó mértékben 2013. január 1-jén a köznevelési feladat ellátásának idõtartamára – amennyiben arra a Központnak a feladatai ellátásához szüksége van – a Központ ingyenes használatába kerülhet. (2) Amennyiben a tankerület székhelye szerinti településen megyei intézményfenntartó központ mûködik, a tankerületet annak ingatlanában kell elhelyezni, ha ez lehetséges. Ha ez akadályba ütközik, a tankerület székhelyének elhelyezésérõl a székhely szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik.

6. A létszámhelyekre, valamint az intézmény és az intézmény fenntartói feladatait szolgáló vagyonra vonatkozó közös szabályok 11. § A képesítési elõírásoknak való megfelelés hiányában át nem vett foglalkoztatottak számát a Központ létszámának kialakításakor figyelembe kell venni.

12. § (1) Ha a 8. §-ban és a 10. §-ban meghatározott célokat szolgáló vagyon nem az önkormányzati fenntartó tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerzõdés alapján a használatában van, a Központ a használat idõtartama alatt, annak idõtartamára – az erre irányuló nyilatkozata alapján – az önkormányzati fenntartó helyett beléphet a bérleti szerzõdésbe. (2) A Központ a 8. §-ban és a 10. §-ban meghatározott célokat szolgáló ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát – szükség esetén az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – a tulajdonos települési önkormányzat elõzetes hozzájárulásával jogosult gyakorolni az állam tulajdonában és a Központ vagyonkezelésében lévõ bármely ingatlanban. Az ingó vagyonelem e bekezdés szerinti fizikai mozgatása kizárólag az ingó vagyonelem azonosító adatainak és az új használati helynek a megjelölésével történhet. (3) Nem terheli az önkormányzati fenntartót a 8. §-ban és a 10. §-ban meghatározott célokat szolgáló ingatlan ingyenes használati jogának biztosítására vonatkozó kötelezettség, ha az átvételre kerülõ köznevelési feladat ellátásához megfelelõ méretû és állapotú ingatlant ajánl fel az állam használatába és errõl a felek megegyeznek. (4) Ha a 8. §-ban és a 10. §-ban meghatározott célokat szolgáló ingatlanon jelzálogjog áll fenn, a jelzálog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú, méretû és állapotú ingatlan ingyenes használatát a Központnak felajánlani. Ha a települési önkormányzat másik ingatlant nem tud felajánlani, a jelzálogjog jogosultja és a települési

6


önkormányzat között egyezség létrehozását kell megkísérelni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. (5) A Központ az ingyenes használat idõtartama alatt – a települési önkormányzatnak címzett nyilatkozata alapján – lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról. 7. Az intézmények és a fenntartói feladatok ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon átadás-átvételi eljárása és a birtokbaadás szabályai 13. § (1) A Központ és az önkormányzati fenntartó az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttmûködve járnak el. (2) Az átadás-átvételt a) az önkormányzati fenntartó képviseletére jogosult személy (a továbbiakban: átadó) és a Központ képviseletében eljáró, az intézmény székhelye szerint illetékes tankerületi igazgató megállapodásának (a továbbiakban: megállapodás) legkésõbb 2012. december 15-éig történõ megkötésével és b) a 15. § szerinti jegyzõkönyv felvételével kell végrehajtani. (3) Ha a felek között a (2) bekezdés a) pontjában megjelölt határidõig nem jön létre, vagy nem teljeskörûen jön létre a megállapodás, az oktatásért felelõs miniszter 2012. december 20. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekrõl. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat a bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható. (4) A (3) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemrõl peres eljárásban határoz, az eljárásra – a (5) és (6) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. (5) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja. (6) Ha az oktatásért felelõs miniszter határozatával szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követõen, de a bíróság döntését megelõzõen a felek a megállapodást megkötik, az oktatásért felelõs miniszter a megállapodás megkötését követõen a közigazgatási határozatot visszavonja, és errõl a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti. 14. § (1) A megállapodás alapjául a megállapodás aláírásáig az aláírás napjáig mint fordulónapig felvett és az átadó ál-

1. szám

tal hitelesített vagyonleltár szolgál. A megállapodás aláírását követõen az önkormányzati fenntartó a megállapodásban meghatározott vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. (2) A megállapodásban az átadó az 1. melléklet szerinti teljességi nyilatkozattal felelõsséget vállal az általa tett nyilatkozatok, a közölt adatok, információk és tények, valamint az átadott okiratok és dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörûségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért. (3) A megállapodás megkötéséhez a tankerületi igazgató beszerzi a Központ elnökének egyetértését. (4) A megállapodás aláírását követõen a jegyzõkönyv aláírásáig az intézményvezetõ felel a felvett és az átadó által hitelesített vagyonleltárban foglalt vagyonelemek megtartásáért.

15. § A megállapodás alapján a Központ a ténylegesen használatba vagy vagyonkezelésbe vett vagyonról 2013. április 30-áig a 2. melléklet szerinti jegyzõkönyvet vesz fel.

8. Hazai és európai uniós forrásból társfinanszírozott projektek 16. § (1) Az intézmény és az intézményegység átadás-átvétele során a megállapodásban rendelkezni kell az e törvény hatálybalépésekor folyamatban levõ, az önkormányzati fenntartó vagy a köznevelési intézmény mint projektgazda (a továbbiakban együtt: jogelõd projektgazda) hazai vagy európai uniós forrásból társfinanszírozott, az intézmény, az intézményegység szakmai feladatát vagy az átvételre kerülõ köznevelési feladatot érintõ projektjeinek (a továbbiakban: projekt), 2013. január 1-jei hatállyal történõ átadás-átvételérõl. (2) Azon projektek esetében, amelyekben a projektgazda olyan települési önkormányzat, amely az intézményt 2013. január 1-jétõl mûködteti, a következõ szabályok alkalmazandók: a) ha a fejlesztés tárgya az intézmény, intézményegység feladatának ellátásához kapcsolódó szakmai tartalomfejlesztés, a projektgazda jogutódja a Központ, b) ha a fejlesztés tárgya az intézmény, intézményegység feladatának ellátásához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés, a projektgazda az intézményt 2013. január 1-jétõl mûködtetõ települési önkormányzat, azonban a projekt keretében beszerzett eszközök a Központ ingyenes használatába kerülnek, c) ha a fejlesztésnek az intézmény, intézményegység feladatának ellátásához kapcsolódó infrastrukturális és szakmai tartalomfejlesztés egyaránt tárgya, a projektgazda az intéz-

1. szám


ményt 2013. január 1-jétõl mûködtetõ települési önkormányzat és a Központ által létrehozott konzorcium, kivéve, ha a Központ lemond a konzorcium létrehozásáról és nyilatkozatban hozzájárul a projekt megvalósításához, valamint vállalja a projekteredmények fenntartását. A konzorciumi megállapodás megkötéséig vagy a Központ lemondó nyilatkozatának megtételéig a települési önkormányzat köteles a projektet folytatni a Központ tájékoztatása mellett. (3) Azon projektek esetében, amelyekben a projektgazda olyan települési önkormányzat, amely az intézményt 2013. január 1-jétõl nem mûködteti, a projektgazda jogutódja a Központ, kivéve ha a) a fejlesztés tárgya részben vagy egészben az intézmény, intézményegység feladatának ellátásához kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés és b) a Központ és a települési önkormányzat az átadás-átvételi megállapodásban, valamint az Nkt. 74. § (6a) bekezdése alapján megkötött szerzõdésben megállapodik abban, hogy a projektgazda továbbra is a települési önkormányzat, továbbá c) a Központ nyilatkozatban vállalja a projekteredmények fenntartását. (4) A jogelõd projektgazda tulajdonán végzett beruházás értékével a felek elszámolnak az átadás-átvételi megállapodásban, valamint az Nkt. 74. § (6a) bekezdése szerinti szerzõdésben.

17. § (1) A 2012. december 31-éig többcélú intézményként mûködõ vagy települési önkormányzati társulás által fenntartott intézmények fejlesztései esetén a 16. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a többcélú intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti átszervezése vagy a települési önkormányzati társulás megszüntetése következtében a projekt több projektgazdához kerül, azoknak – a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel – konzorciumot kell létrehozniuk. Nem kell konzorciumot létrehozni, ha a projekt tartalma szétválasztható vagy a Központ lemond a konzorcium létrehozásáról és nyilatkozatban vállalja a projekteredmények fenntartását. (2) Ha a többcélú intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti átszervezése a támogatást nyújtó állásfoglalása szerint visszafizetési kötelezettséggel jár, a projektekkel érintett többcélú intézmény nem szervezhetõ át és nem szüntethetõ meg az elõírt fenntartási idõszak végéig. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a projektben részt vevõ települési önkormányzat és a Központ – az e törvényben és az Nkt.-ban foglaltak figyelembevételével – önálló megállapodásban határozzák meg a többcélú intézmény mûködtetésével és a nem állami köznevelési alapfeladat ellátásával együtt járó fenntartói feladatok települési önkormányzat részérõl történõ ellátását, valamint az ennek fedezetéül szolgáló települési önkormányzati pénzügyi hozzájárulás mértékét.

7 18. §

(1) A Központ által a 16. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerint átvételre kerülõ projektek (a továbbiakban: átvételre kerülõ projekt) esetében a Központ az átadás-átvételi megállapodás aláírásától számított harminc napon belül kezdeményezi a támogatási szerzõdés módosítását a támogatásban érintett közremûködõ szervezetnél. A módosítási kérelemhez a projekt átadás-átvételi dokumentációját mellékelni kell. (2) A konzorciumi megállapodásban a részt vevõ felek rögzítik a támogatásban részesített projekt megvalósításával kapcsolatos feladatmegosztást. A konzorciumvezetõi feladatokat a projekt átadás-átvételét követõen a Központ látja el abban az esetben, ha a fejlesztésnek az e § alapján a Központ által ellátott tevékenységekre jutó költsége meghaladja a projekt összköltségének ötven százalékát. (3) Az átvételre kerülõ projektek esetében a jogelõd projektgazda az általa igényelt és a támogató felé el nem számolt és számlákkal le nem fedett támogatási elõleget a projekt átadás-átvételével egyidejûleg átadja a Központ részére. Konzorcium esetében az átadásra kerülõ elõleg összegét tevékenységtípusonként szükséges meghatározni. (4) Az átvételre kerülõ projektek esetében a jogelõd projektgazda által vállalt önrészbõl még meg nem fizetett összeget a Központ költségvetésében kell megtervezni. (5) A megállapodás hatálybalépéséig a projektekben vállalt kötelezettségért a jogelõd köteles helytállni a megállapodás hatálybalépéséig szükséges mértékben. (6) Ha a projektgazda jogutódja a Központ, a jogelõd projektgazda e törvény hatálybalépésének napjától a módosított támogatási szerzõdés hatálybalépésének napjáig a projekt költségvetése terhére a Központ elõzetes jóváhagyása nélkül új kötelezettséget nem vállalhat.

9. A települési önkormányzatok köznevelési feladatellátásra kötött közoktatási megállapodásai 19. § (1) A 2013. január 1-jétõl állami köznevelési alapfeladatnak minõsülõ feladat ellátására a települési önkormányzatnak nemzetiségi önkormányzattal, nem állami, nem önkormányzati köznevelési intézményfenntartóval kötött közoktatási megállapodásában vagy köznevelési szerzõdésében a települési önkormányzat helyébe 2013. január 1-jével a Központ lép. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogutódlás a közoktatási megállapodás, köznevelési szerzõdés 2012. szeptember 30-án hatályos állapota szerint következik be.

8

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 10. A személyi juttatások megfizetésére vonatkozó szabályok 20. §

(1) 2013. január 1-jétõl a 7. § és a 9. § alapján a Központ foglalkoztatotti állományába tartozó személyek 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Központ feladata. (2) 2013. január 1-jétõl a 7. § és a 9. § alapján a Központ foglalkoztatotti állományába tartozó technikai dolgozók 2012 decemberére járó illetményének, munkabérének és egyéb járandóságának, valamint azok közterhének megfizetése a települési önkormányzat feladata. (3) Az (1) bekezdés szerinti személyek után járó bérkompenzáció fedezetét az oktatásért felelõs miniszter az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetének terhére biztosítja. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti személyek természetes személyazonosító adatait a megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodásban meghatározott személyek körében bekövetkezõ változás esetén a 2012 decemberére járó illetmény, munkabér és egyéb járandóság, valamint azok közterhe fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése a Központ és a települési önkormányzat között közvetlenül történik.

1. szám

a) a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási és a befizetési kötelezettséget a kincstár vagy a kincstárnak az intézmény székhelye szerint illetékes területi szerve technikai adószámán, b) nem a központosított illetményszámfejtés keretében történik, a bevallási kötelezettséget a települési önkormányzat, a befizetési kötelezettséget az intézmény adatszolgáltatása alapján a kincstár az intézmény adószámán teljesíti az állami adóhatóság felé. (5) A kincstár technikai adószámán 2012. december 31-én nyilvántartott intézmény Központ általi átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendõ.

11. Hatályba léptetõ rendelkezések 22. § (1) Ez a törvény – a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 24. § (1)–(4) és (7)–(9) bekezdése és a 25. § (1) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba. (3) A 2. § (5) bekezdés 2013. január 2-án lép hatályba.

12. Átmeneti rendelkezések 23. §

21. § (1) A 20. § (1) és (2) bekezdése szerinti személyek 2012 decemberére járó illetménye, munkabére és egyéb járandósága, valamint azok közterhei megfizetéséhez a Központ 2013 januárjára – 2013 március havi visszapótlással – a kincstártól támogatási keret-elõrehozást igényelhet külön indokolás nélkül. (2) A 20. § (1) bekezdése szerinti személyek 2012 decemberére járó illetménye, munkabére és egyéb járandósága után fizetendõ közteher megfizetése az önkormányzati nettófinanszírozás keretében – a kincstár adatszolgáltatása alapján – a Központ által 2013. január 18-ai értéknappal fizetési számláján biztosított fedezet terhére történik. A fedezet meghatározása az intézmény által a 20. § (1) bekezdése szerinti személyek részére 2012 decemberében ténylegesen megfizetett társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik. (3) A Központ (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének elmulasztása esetén a fedezetet 2013. január 21-ét követõen a kincstár a Központ elõirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be. A megfizetési késedelembõl eredõ pótlékok a Központot terhelik. (4) Ha az intézmény illetményszámfejtése 2012. december 31-én

A 2012/2013. tanévben a Központ a kötelezõ felvételt biztosító iskolába történõ utazásról a tanuló lakóhelye szerinti illetékes települési önkormányzattal kötött megállapodás útján gondoskodik. A Központot terhelik az utaztatásra szolgáló jármû használatának a tanulók utaztatásával összefüggésben felmerülõ költségei. Amennyiben az önkormányzati fenntartó a tulajdonában álló szállító jármûrõl maga gondoskodott, annak használatát a 2012/2013. tanév végéig biztosítja.

13. Módosító rendelkezések 24. § (1) Az Nkt. 4. §-a a következõ 29a. ponttal egészül ki: „29a. taneszköz: a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai programban foglaltak alapján és annak végrehajtására szolgáló szemléltetõ, a nevelés-oktatás céljait szolgáló pedagógiai szakmai eszköz,” (2) Az Nkt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Nevelõ-oktató munka – óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálat keretében gyermekekkel, tanulókkal való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-

1. szám


munkakörben, az óraadó kivételével, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban látható el. Pedagógus-munkakör ellátására – az óraadó kivételével – polgári jogi jogviszony nem létesíthetõ. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben köznevelési alapfeladat-ellátásra létesített munkakörben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak.” (3) Az Nkt. 61. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetõje gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetõje az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggõ egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol.” (4) Az Nkt. 69. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A köznevelési intézmény vezetõje) „b) önálló költségvetéssel nem rendelkezõ intézmény vezetõje kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,” (5) Az Nkt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nevelõtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az önálló jogi személyiséggel rendelkezõ szervezeti egységnek egy nevelõtestülete van. A nevelési-oktatási intézmény nevelõtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény mûködésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményezõ és javaslattevõ jogkörrel rendelkezik.” (6) Az Nkt. 74. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerzõdés útján látja el. Az óvodai nevelésrõl a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása vagy köznevelési szerzõdés révén gondoskodik. A fenntartó az általa fenntartott intézménybe járó gyermek lakóhelye szerinti önkormányzattól az óvoda fenntartásához hozzájárulást kérhet.” (7) Az Nkt. 76. § (3) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(3) A mûködtetõ feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkezõ rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támoga-

9

tást nyújthat. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig az intézményvezetõ javaslatára, az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával a mûködtetõ által beszerzett, külön jogszabályban meghatározott eszközöket, felszereléseket, továbbá a taneszközöket az állam finanszírozza. A mûködtetõ az általa mûködtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a mûködtetéshez hozzájárulást igényelhet.” (8) Az Nkt. 76. § (5) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot a) ingyenes vagyonkezelõi jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat nem mûködteti, b) ingyenes használati jog illeti meg, ha a köznevelési intézményt települési önkormányzat mûködteti, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat állami intézményfenntartó központ részérõl történõ ellátása az adott ingatlanban meg nem szûnik.” (9) Az Nkt. 76. §-a a következõ (6) és (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: „(6) Az állami intézményfenntartó központ ingyenes vagyonkezelõi vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt mûködteti és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti. A bérbeadás az érintett köznevelési intézményben folyó köznevelési feladatellátást akkor nem veszélyezteti, ha nem gátolja a pedagógiai programban, az SZMSZ-ben vagy a házirendben meghatározott feladatok végrehajtását. (7) A lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat megtéríti a kötelezõ felvételt biztosító óvodába való utazás költségeit, továbbá szükség esetén gondoskodik kísérõ személyrõl a gyermek részére, ha az óvoda a településen kívül található, és az óvodába való utaztatást az önkormányzat nem biztosítja. A kötelezõ felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik.” (10) Az Nkt. a következõ 76/A. §-sal egészül ki: „76/A. § A Központ együttmûködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a használatában vagy vagyonkezelésében lévõ önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási idõn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára.”

10


(11) Az Nkt. 79. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatait a hivatalon és az állami intézményfenntartó központon keresztül látja el.” (12) Az Nkt. 94. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „k) kijelölje a hivatalt és a 79. § (1) bekezdése szerint átruházható feladatokat,” (rendeletben állapítsa meg.) (13) Az Nkt. 96. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A mûködés megkezdéséhez szükséges engedély kiadására vonatkozó eljárásban, a nevelési-oktatási programok akkreditálásával, a tankönyvek jóváhagyásával, a kerettanterv jóváhagyásával összefüggõ eljárásokban, a pedagógustovábbképzési programokkal összefüggõ eljárásokban, a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos elsõ és másodfokú eljárásokban, valamint a törvényességi és hatósági ellenõrzések során az ügyintézési határidõ két hónap.” (14) Az Nkt. 97. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) E törvény hatálybalépését követõen a fenntartó négy hónapon belül felülvizsgálja a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 31-én hatályos szövege szerinti közoktatási intézmény alapító okiratát, annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben foglaltaknak, és megküldi a törzskönyvi nyilvántartást vezetõ szervnek, a hivatalnak vagy a kormányhivatalnak. Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követõen megkezdhette mûködését és e törvény szerint mûködési engedéllyel kell rendelkeznie, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig mûködési engedély iránti kérelmet benyújtani vagy a közoktatási intézményt megszüntetni.” (15) Az Nkt. 97. § (15) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(15) A nevelési-oktatási intézmény 2013. március 31-ig felülvizsgálja és módosítja az SZMSZ-ét annak érdekében, hogy megfeleljen az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltaknak.” (16) Az Nkt. 98. § (11) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(11) Aki az oktatásért felelõs miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerzõdés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismerésérõl szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelõs miniszter által kiállított igazolásban megjelölt idõtartamra, összesen maximum öt tanévre szól. Az e bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra

1. szám

nem kell alkalmazni a 4. § 21. pontban az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.” 25. § (1) Az Nkt. a) 2. § (1) bekezdésében az „az az érettségi megszerzéséig” szövegrész helyébe az „az érettségi megszerzéséig” szöveg, b) 7. § (5) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ)” szöveg, c) 21. § (2) bekezdésében az „az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatalnál” szövegrész helyébe az „a Kormány által az oktatásért felelõs miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szervnél” szöveg, a „megyei, fõvárosi” szövegrész helyébe a „fõvárosi és megyei” szöveg, d) 23. § (1) bekezdésében az „állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „állami intézményfenntartó központ, települési önkormányzat” szöveg, e) 97. § (13) bekezdésében a „2014/2015. tanév” szövegrész helyébe a „2016/2017. tanév” szöveg, f) 97. § (14) bekezdésében a „2012 . december 31-ig” szövegrész helyébe a „2013. március 31-ig” szöveg lép. (2) Az Nkt. a) 14. § (7) bekezdése az „állami köznevelési közfeladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ)” szövegrész helyett az „állami intézményfenntartó központ” szöveggel, b) 27. § (4) bekezdésében az „egyéb foglalkozás” szövegrész helyett a „tanórai foglalkozás, egyéb foglalkozás” szöveggel, c) 61. § (5) bekezdése az „a honvédelemért vagy a rendvédelmi szerv irányításáért felelõs miniszter által alapított és fenntartott intézmények kivételével” szövegrész helyett az „a honvédelemért felelõs miniszter vagy a rendvédelmi szervet irányító miniszter által alapított és fenntartott, valamint a települési önkormányzat által mûködtetett intézmények kivételével” szöveggel, d) 4. melléklet A oszlop 4. sora a „Gyógypedagógiai osztály” szövegrész helyett a „Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály” szöveggel lép hatályba. 26. § Hatályát veszti az Nkt. 22. § (3) bekezdése. Áder János s. k.,

Lezsák Sándor s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés alelnöke

1. szám


11

1. melléklet a 2012. évi CLXXXVIII. törvényhez TELJESSÉGI NYILATKOZAT Alulírott .................................., mint a .................................. .................................. Önkormányzat/Önkormányzati társulás képviseletében eljáró vezetõ (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ – az átvevõ részére (a továbbiakban: átvevõ) a jegyzõkönyvben átadottakon túlmenõen nem áll rendelkezésemre a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételérõl szóló 2012. évi CLXXXVIII. törvényben meghatározott intézményi kör (átvett intézmények) mûködése körébe esõ adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörûségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelõsséget vállalok. Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak.

.............................................., 20 ......................... ...................................... átadó

2. melléklet a 2012. évi CLXXXVIII. törvényhez Átadás-átvételi jegyzõkönyv Készült 2013. év ......................................................... napján a ...................................................... Önkormányzat vagy annak Gazdálkodó Szervezete irodájában. Az átadással érintett intézmény megnevezése: Címe: Jelen lévõ képviselõje neve, beosztása: Intézmény OM azonosítója: Az átvevõ állami intézményfenntartó központ illetékes tankerületének megnevezése: Címe: Átvevõ személy neve, beosztása: Önkormányzati fenntartó vagy jogutódja jelen lévõ képviselõje: Magyarázat Másolat Eredeti Aktuális Összes T

Eredeti példány hitelesített másolata – az eredeti példány az intézménynél marad. Eredeti példányok tankerületnek történõ átadása. Utolsó, érvényben lévõ példány. A megnevezésben feltüntetett féleség összes fellelhetõ példánya, tételes összesítéssel. Tankerület

A dokumentumok átadása tételes lista alapján történik. (Abban az esetben, ha nem kerül sor a dokumentum átadására, azt is jelölni kell. A *-gal jelzett dokumentumokat nem kell átadni, ha a mûködtetõ a települési önkormányzat marad.) Sorszám

Megnevezés

Típus

Tárolási hely

Idõszak, érvényesség

I. Alapdokumentumok 1.*

Alapító okirat

Másolat

T

Aktuális

2.*

Mûszaki dokumentációk nyilvántartása (tervrajzok, felújítási tervek, egyéb dokumentumok, ha indokolt)

Eredeti/Másolat

T/Int.

Összes

3.*

Intézményi SZMSZ

Másolat

T

Aktuális

4.*

Intézményi kollektív szerzõdés

Másolat

T

Aktuális

12


Sorszám

Megnevezés

Típus

1. szám Tárolási hely


II. Személyügyi anyagok abban az esetben, ha a KIK gyakorolja a munkáltatói jogokat A) Személyi anyagok (név szerint külön-külön elválasztva) 1.*

Közalkalmazotti alapnyilvántartás

Eredeti

T

2012.12.31-ei fordulónap

2.*

Erkölcsi bizonyítvány

Eredeti

T

Aktuális

3.*

Személyazonosító igazolvány – lakcím-, adó-, taj-kártya másolata

Másolat

T

Aktuális

4.*

Végzettséget igazoló oklevél másolata

Másolat

T

Összes

5.*

Megbízás a bankszámlaszámlához (csak a papír alapú kinevezéseknél)

Eredeti

T

Aktuális

6.*

Munkaköri leírás munkaidõ-beosztással

Másolat

T

Aktuális

7.*

Nyilatkozat magánnyugdíjpénztár-tagságról, ahol értelmezhetõ

Másolat

T

Aktuális

8.*

Munkakönyvmásolat besoroláshoz, akinél értelmezhetõ

Másolat

T

Aktuális

9.*

Tb-igazolvány, OEP-könyv másolat

Másolat

T

Összes

10.*

Évközi belépõktõl az összes elõzõ munkahelyi igazolások, adatlapok, szja-igazolások

Másolat

T

Összes

11.*

Másolat Nyugdíjas dolgozóktól a nyugdíjas-határozat és a 2011. évi, a nyugdíjfolyósító által kiállított igazolás az elõzõ évi nyugdíj összegérõl fénymásolatban, ahol értelmezhetõ

T

Aktuális

12.*

További jogviszony esetén a fõállásról igazolás

Másolat

T

Aktuális

13.*

START-kártya, ahol értelmezhetõ

Másolat

T

Aktuális

14.*

Kinevezési okmány

Eredeti

T

Aktuális

15.*

Munkaviszony-beszámítás

Eredeti

T

Aktuális

16.*

Adatfelvételi lap

Eredeti

T

Aktuális

17.*

Fizetés nélküli kérelem

Másolat

T

Aktuális

18.*

GYED-, GYES-viszonnyal kapcsolatos iratok

Másolat

T

Aktuális

19.*

Munkáltatói lakáskölcsön támogatási szerzõdése (folyamatban Eredeti lévõ, még vissza nem fizetett)

T

Aktuális

20.*

Orvosi alkalmassági igazolás

T

Aktuális

Másolat B) Egyéb nyilvántartások

1.*

2012. évi családi támogatással, bérkompenzációkkal kapcsolatos dokumentumok, fogyatékkal élõ személyekhez kapcsolódó kedvezmények nyilatkozatainak másolata

Másolat

T

Aktuális

2.*

Bírósági végzések, letiltások nyilvántartása

Eredeti

T

Aktuális

3.*

Rehabilitációs hozzájárulás nyilvántartásai

Eredeti

T

Aktuális

4.*

Szakmai dolgozók engedélyezett létszámadatai

Másolat

T

Aktuális

5.*

Munkaügyi központ bérköltség-támogatásának nyilvántartása Eredeti

T

Aktuális

6.*

2012. évben kilépett és felmentett dolgozók névsora és személyi anyaga

Eredeti

T

Aktuális

7.*

Tanulmányi szerzõdések (folyamatban lévõ, még le nem járt) Eredeti

T

Aktuális

8.*

Intézménynél maradó, szakmai dolgozók kafetéria és költségtérítési szabályzata

Alapdokumentumok között

-

-

9.*

Folyamatban lévõ megbízási szerzõdések, költséglevonási nyilatkozattal

Eredeti

T

Aktuális

A 2012. évben fennmaradó szabadságok nyilvántartása

Másolat

T

Aktuális

10.* 11.*

2012. évi illetményelõlegek nyilvántartása

Eredeti

T

Aktuális

12.*

Szakmai dolgozók továbbképzési adatai várakozási idõ csökkentése miatt, nem rögzített változások dokumentációi

Másolat

T

Aktuális

13.*

Prémiumévek nyilvántartása

Eredeti

T

Aktuális

1. szám


Sorszám

Megnevezés

13

Típus

Tárolási hely


14.*

2012. december 10-ig nem rögzített nem rendszeres intézményi kifizetések feladása a KIK részére

-

-

-

15.*

Egyedi, névre szóló költségtérítések szabályozása, áthúzódó elszámolások (gépkocsi, internet, telefon, egyéb)

Eredeti

T

Aktuális

16.*

A 2012-ben el nem számolt változóbér bizonylatai (szakmai igazolás)

Eredeti

T

2012. évi

17.*

A 2012. évre vonatkozó, de még nem számfejtett jubileumi jutalmak összesítése (név, évek száma, összege, idõpontja..hó..nap)

Eredeti

T

2012. évi

1.*

2012. december 31-ig érvényes gazdálkodással összefüggõ szabályzatok jegyzéke

T

Aktuális

1.*

Immateriális javak nyilvántartása

Másolat

T


2.*

Tárgyi eszközök nyilvántartása

Másolat

T


3.*

Befektetett pénzügyi eszközök nyilvántartása

Másolat

T


4.*

Üzemeltetésre, kezelésre átadott, vagyonkezelésbe vett eszközök nyilvántartása

Másolat

T


5.*

Készletek nyilvántartása

Másolat

T


6.*

Szakmai követelésekkel kapcsolatos nyilvántartás

Másolat

T


7.*

Értékpapírok nyilvántartása

Másolat

T


8.*

Pályázatokra vonatkozó pénzeszközök nyilvántartása (alszámlák szerinti bontásban, ha értelmezhetõ)

Másolat

T


9.*

Szakmai dolgozókra vonatkozó aktív függõ, átfutó, kiegyenlítõ elszámolások nyilvántartása

Másolat

T


a 9.a*

Technikai dolgozókra vonatkozó aktív függõ, átfutó, kiegyenlítõ elszámolások nyilvántartása

Másolat

10.*

Saját tõke összege (akkor, ha a vagyon az önkormányzaté marad)

Másolat

T


11.*

Tartalékok összege az intézményre vonatkozó aktívák és passzívák egyenlege (akkor, ha a vagyon az önkormányzaté marad)

Másolat

T


12.*

Hosszú lejáratú kötelezettségek nyilvántartása szakmai tevékenységgel összefüggésben

Másolat

T


13.*

Rövid lejáratú kötelezettségek nyilvántartása szakmai tevékenységgel összefüggésben

Másolat

T


14.*

Szakmai dolgozókra vonatkozó passzív függõ, átfutó, kiegyenlítõ elszámolások nyilvántartása

Másolat

T


15.*

Szakmai anyaggal, eszközzel kapcsolatos raktári nyilvántartások, raktáros felelõsségvállalási nyilatkozatával (ha a szakmai anyagot a KIK kezeli)

Másolat

Int./T


16.*

Szakmai anyaggal, eszközzel kapcsolatos, raktári körön kívüli Másolat analitikus nyilvántartások (akkor, ha a szakmai anyagot a KIK fogja kezelni)

Int./T


17.*

Szakmai kis értékû anyagok, eszközök kartonjai (akkor, ha a szakmai anyagot a KIK fogja kezelni)

Int./T


III. Intézményi Szabályzatok Eredeti

IV. Vagyonnyilvántartások

Másolat

14


Sorszám

Megnevezés

Típus

1. szám Tárolási hely


18.*

Szobaleltár felelõs megnevezésével, felelõsségvállalási nyilatkozatával

Másolat

Int./T

2012.12.31-ei állapot szerint

19.*

Egyedi nyilvántartó kartonok – szerszámlap – a felelõs megnevezésével, felelõsségvállalási nyilatkozatával szakmai dolgozókra vonatkozóan

Másolat

Int./T


20.*

Vagyonkataszteri nyilvántartások

Eredeti/Másolat

T


21.*

Szakképzési, decentralizált, illetve egyéb pályázatok alapján külön nyilvántartott eszközök nyilvántartásai

Másolat

T

Aktuális

V. Szakmai területre vonatkozó szigorú számadású nyomtatványok 1.*

A továbbiakban nem használt szigorú számadású nyomtatványok lezárásának nyilvántartása.

Másolat

T


2.*

A továbbiakban is alkalmazott szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása

Másolat

T


1.*

2012. évi beszámoló (vagyonátadási jelentés szakmai dolgozók vonatkozásában, figyelembe véve az intézmény 2012. évi önállóan mûködõ, illetve önállóan mûködõ és gazdálkodói státuszát)

Eredeti

T


2.*

2012. évi keretközlõ

Másolat

T


3.*

2012. évi elõirányzat-nyilvántartás, dokumentáció

Másolat

T


4.*

Pályázatra vonatkozó maradványok, dokumentációk átadása (fõszámla, alszámlák nevesítve, utolsó napi kivonat)

Másolat

T


5.*

Pénztáregyenleg (utolsó napi kivonat)

Másolat

T


6.*

Elõirányzat-átcsoportosítási kérelmek, amelyek jóváhagyással Másolat még nem rendelkeznek

T


7.*

Szakmai kiadásokkal kapcsolatos tartozásállomány

Másolat

T


8.*

Kötött, központosított normatívák keretösszege, igénylés alapja (létszám fõben kifejezve), valamint a fordulónapig felhasznált összeg nagysága, kötelezettséggel terhelt maradvány, külön nyilvántartásba foglalva

Eredeti

T


9.*

Szakmai behajthatatlan, kétes és késedelmes, de még le nem írt követelések kimutatása (tartozás keletkezése, jogcím, összeg, partner megnevezése)

Eredeti

T


2012. évi szakképzési hozzájárulása felhasználásának dokumentációja

Másolat

T


–

–

–

–

Int./T

Folyamatos

VI. Pénzgazdálkodás

10.* –

VII. Munka- és tûzvédelem 1.*

Eredeti/Másolat Érvényes érintésvédelmi, balesetvédelmi, kisgép-felülvizsgálati jegyzõkönyvek lejárati ideje, táblázatos formában telephelyenként

2.*

Fenti jegyzõkönyvek másolata

Eredeti/Másolat

Int./T

Folyamatos

3.*

Tûz- és balesetvédelmi oktatási naplók másolata, teljességi nyilatkozattal

Eredeti/Másolat

Int./T

Folyamatos

4.*

Tûz- és balesetvédelmi, munkavédelmi szabályzatok

Másolat

T

Aktuális

5.*

Kockázatelemzések

Másolat

T

Aktuális

6.*

Szakmai dolgozókra vonatkozó kiadott munkaés védõruha-nyilvántartás

Másolat

T

Aktuális

1. szám


Sorszám

Megnevezés

Típus

Tárolási hely


T

Aktuális

Eredeti

T


2.*

Kötelezettségvállalást alátámasztó dokumentációk (szerzõdés, Eredeti visszaigazolt megrendelés) szakmai kiadásokra vonatkozóan

T


3.*

Eredeti Szerzõdés-nyilvántartás, a jelenleg is élõ szerzõdésekre (kiadási kötelezettséget, bevételi jogot megtestesítõ egyaránt) szakmai kiadásokra vonatkozóan

T


4.*

Közbeszerzések esetén a kapcsolódó iratanyag szakmai kiadásokra vonatkozóan

Eredeti

T


7.*

Jogszabályi elõírások alapján kötelezõ karbantartási munkák utolsó jegyzõkönyve – lift, poroltók, tûzcsapok, légkezelõk, füstérzékelõk-optikai érzékelõk, egyéb biztonságtechnikai eszközök

1.*

Kötelezettségvállalási nyilvántartás

Másolat

15

VIII. Kötelezettségvállalás

IX. Adó 1.*

2012. évi bevallások (szakmai tevékenységre vonatkozó áfa, telefon, rehabilitáció, egyéb)

Eredeti

T

2012.év

2.*

Aktuális folyószámla-kimutatás

Eredeti

T

2012. év

3.*

Folyamatban lévõ, adózással kapcsolatos ügyek

Eredeti

T

2012. év

1.*

Belsõ ellenõrzés 2012. évi munkaterve

Másolat

T

2012. év

2.*

Belsõ ellenõrzés 2012. évi elkészült jelentései szakmai területekre vonatkozóan

Másolat

T

2012. év

3.*

Másolat Egyéb külsõ ellenõrzõ szervek (korábbi fenntartó, kormányhivatal, MÁK, Állami Számvevõszék) jegyzõkönyvei, amelyek megállapításai a szakmai területekkel összefüggenek)

T

2012. év

4.*

2012. évi ellenõrzések nyilvántartása

T

2012. év

X. Ellenõrzések

Másolat XI. Jármûvek

1.*

Forgalmi, zöldkártya, törzskönyv

Másolat

T

Aktuális

2.*

Biztosítási kötvények, igazolások

Másolat

T

Aktuális

–

–

–

–

–

XII. Egyebek 1.*

Folyamatban lévõ bírósági perek anyaga szakmai területekre vonatkozóan

Eredeti/Másolat

Int./T

Aktuális

2.*

Egyéb együttmûködési megállapodások (alapítványok, egyéb Eredeti/Másolat szervek, gazdasági társaságok)

Int./T

Aktuális

3.*

Egyéb folyamatban lévõ, szakmai területre vonatkozó ügyek

Int./T

Aktuális

Eredeti/Másolat

Alulírott ................................................................... mint átadó nyilatkozom, hogy az általam képviselt intézmény minden vonatkozó dokumentációját átadtam a fenti felsorolás szerint.

16

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 2012. évi CXCI. törvény a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról*

1. szám

4. Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása 4. §

1. Az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása 1. § Hatályát veszti az egyes állami tulajdonban lévõ vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 3. § (2)–(4) bekezdése.

2. A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása 2. § (1) A csõdeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49/C. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A természetvédelmi oltalom alatt álló területek esetén az államot jogszabály alapján megilletõ elõvásárlási jog a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelõs szervet, mûemlékek értékesítése esetén pedig a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóságot mindenki mást megelõzõen illeti meg. Amennyiben az értékesítendõ vagyon mindkét védettség alá esik, az elõvásárlási jog gyakorlásának egymás közötti sorrendjére az említett szervek megállapodása irányadó.” (2) A Cstv. a következõ 83/G. §-sal egészül ki: „83/G. § A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCI. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCI. törvény) módosított 49/C. § (1) bekezdését alkalmazni kell a 2012. évi CXCI. törvénynek a 49/C. § (1) bekezdést megállapító rendelkezésének hatálybalépésekor folyamatban lévõ felszámolási eljárásokban is, ha még nem került sor az értékesítésre.”

3. A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása 3. § A természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a mûemléki értékek védelméért” szöveg lép. * A törvényt az Országgyûlés a 2012. november 26-i ülésnapján fogadta el.

(1) Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 60. §-a a következõ (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) A településrendezési eszközök 2013. január 1-je és 2018. december 31-e közötti készítésére és módosítására a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökrõl, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekrõl szóló kormányrendelet átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. (9) 2018. december 31-ét követõen a településrendezési eszköz készítése és módosítása során nem alkalmazhatók a) e törvény 2012. december 31-én, és b) az országos településrendezési és építési követelményekrõl szóló kormányrendelet 2012. augusztus 6-án hatályban lévõ, településrendezési eszközre vonatkozó elõírásai.” (2) Az Étv. a) 1. § (2) bekezdésében a „kormányrendeletekkel” szövegrész helyébe a „kormányrendeletekkel, miniszteri rendeletekkel és önálló szabályozó szerv vezetõje által kiadott rendeletekkel” szöveg, b) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a mûemléki értékek védelméért” szöveg lép.

5. A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása 5. § (1) A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Kultv. mód.) 8. §-ával módosított, a muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) 45. § (1) bekezdése a következõ szöveggel lép hatályba: „(1) A megyei hatókörû városi múzeum feladata a kulturális javak helyi védelmének települési szintet meghaladó, egy megye közigazgatási területére kiterjedõ biztosítása.” (2) A Kultv. mód. 8. §-ával módosított, Kultv. 45/A. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja a következõ szöveggel lép hatályba:

1. szám


(A megyei hatókörû városi múzeum – a 37/A. §-ban és a 42. § (2) bekezdésében foglalt feladatokon túlmenõen – állami feladatai keretében:) „ba) végzi a kormányrendeletben meghatározott régészeti szaktevékenységeket,”

6. A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása 6. § A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 6. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. § A kulturális örökség védelmének keretében a védelem összehangolását és irányítását, ágazati felügyeletét, továbbá a kulturális örökség védelmével összefüggõ feladatokat ellátó, kormányrendeletben meghatározott eljáró hatóság (a továbbiakban: hatóság) irányítását a) a kulturális javak és az emlékhelyek tekintetében a kultúráért felelõs miniszter b) a régészeti örökség és a mûemléki érték védelme (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) tekintetében a régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.”

7. § (1) A Kötv. 7. § 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „6. Megelõzõ feltárás: írásbeli szerzõdés alapján végzett olyan régészeti szolgáltatási tevékenység (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületû feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelõhelyek feltárására irányul.” (2) A Kötv. 7. § 8. és 9. pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „8. Mûemlék: olyan mûemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. 9. Mûemlékfenntartás: a mûemlék rendeltetésszerû és biztonságos használatához, illetve értékei megõrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a mûemléket érintõ szakszerû állagmegóvás, felújítás, építészeti, képzõ- és iparmûvészeti beavatkozás.” (3) A Kötv. 7. § 20–22. pontjai helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „20. Régészeti lelõhely: nyilvántartásba vett, e törvény által általános védelem alatt álló, földrajzilag körülhatárolható terület, amelyen a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseikben találhatók. 21. Régészeti megfigyelés: a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történõ folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása.

17

22. Régészeti örökség: az emberi létnek a föld felszínén, a föld vagy a vizek felszíne alatt és a természetes vagy mesterséges üregekben 1711 elõtt keletkezett érzékelhetõ jelentõs nyoma (szerkezet, építmény, telep, maradvány, lelet, amelyek a régészeti örökség elemei), amelynek megõrzése, tanulmányozása segít megismerni az egyetemes kultúrát és rekonstruálni az ország és a nemzet történelmét, népünk eredetét és fejlõdését igazolja, bemutatja, alátámasztja, és segít feltárni kapcsolatát természeti környezetével, továbbá amellyel kapcsolatos információszerzés fõ forrásai a feltárás és egyéb kutatási módszerek.” (4) A Kötv. 7. § 32. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „32. Elfedés: a feltárásra nem kerülõ régészeti lelõhely, lelõhelyrész fizikai védelmét biztosító, jogszabályban meghatározott mûszaki megoldások régészeti megfigyelés mellett történõ megvalósítása, amely könnyen visszabontható, esetleges késõbbi teljes feltárás lehetõségét nem csökkenti vagy akadályozza.” (5) A Kötv. 7. §-a a következõ 33–36. ponttal egészül ki: „33. Védetté nyilvánított régészeti lelõhely: miniszteri határozattal vagy e törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított, kiemelten vagy fokozottan védett régészeti lelõhely kategóriába sorolt kiemelkedõ történeti és kulturális jelentõségû régészeti lelõhely. 34. Régészeti szolgáltatási tevékenység: földmunkával járó fejlesztéssel, beruházással összefüggésben végzett régészeti szakfeladat, a feltárásra jogosult szerv által a beruházóval kötött szerzõdés alapján vagy hatósági határozatban meghatározottak szerint nyújtott – a régészeti feltárás szakszerûségét jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelõ szakember révén biztosító – szolgáltatás. 35. Teljes felületû feltárás: régészeti lelõhely földrajzi körülhatárolását és a régészeti örökség elemei történeti összefüggéseinek kutatását szolgáló, a lelõhely állapotfelmérését, jellege és rétegsorai megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység. 36. Régészeti földmunka: régészeti lelõhelyen a régészeti feltárás megvalósítása érdekében végzett, a régészeti szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó földkiemelési munka, kézi és gépi földmunkák összessége.”

8. § A Kötv. 7/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „7/A. § A régészeti örökség védelme kiterjed a régészeti örökség felkutatására, értékelésére, számbavételére, nyilvántartására, megõrzésére, a régészeti lelõhelyek védetté nyilvánítására.”

18


1. szám

9. §

12. §

A Kötv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A közgyûjteményben kulturális javakként elhelyezett régészeti leletek tulajdonjogáról az állam nevében a kultúráért felelõs miniszter lemondhat régészeti gyûjtõkörrel rendelkezõ, nem állami fenntartású múzeumok tulajdonosai javára.”

A Kötv. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Régészeti feltárást törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szerv (a továbbiakban: feltárásra jogosult szerv) végezhet. (3) A jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt elõírások megszegése esetén a hatóság – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a feltárást leállítja vagy a régészeti feltárásra vonatkozó engedélyét visszavonja.”

10. § A Kötv. 14–16. §-a helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „14. § (1) A védetté nyilvánítás elõkészítését kormányrendeletben meghatározott szerv folytatja le. (2) A védelem alá vonni tervezett lelõhelyhez és a lelõhely régészeti védõövezetéhez tartozó ingatlanok tulajdonosait és az egyéb érintett személyeket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell. 15. § (1) A régészeti lelõhelyeket – a természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelõs miniszter egyetértésével – a miniszter rendeletben nyilvánítja védetté. (2) A védetté nyilvánító jogszabály tartalmazza: a) a védetté nyilvánítás tényét, b) a régészeti lelõhelyen található régészeti értékek megjelölését, c) a védettség fokozatát, d) a védetté nyilvánítás indokát, e) a földrészlet és a régészeti védõövezet helyrajzi számát, f) az állam elõvásárlási jogáról szóló tájékoztatást. (3) A védett régészeti lelõhellyé nyilvánítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésrõl a kormányrendeletben meghatározott szerv intézkedik. 16. § A védetté nyilvánított régészeti lelõhelyeket a hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint ellenõrzi.”

11. § A Kötv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal – beleértve az ásványi vagyon kitermelését is – (a továbbiakban: fejlesztések, beruházások) a régészeti lelõhelyeket kormányrendeletben meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. (2) A régészeti örökség elemei eredeti helyzetükbõl csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Amennyiben a feltáráson elõkerülõ régészeti leletek a helyszínen nem õrizhetõk meg, azokat kormányrendeletben meghatározottak szerint kell elhelyezni.”

13. § A Kötv. 22. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „22. § (1) A régészeti lelõhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén a (2) bekezdésben meghatározott, az örökségvédelmi hatóság által elõírt módszerekkel megelõzõ régészeti feltárást kell végezni. (2) A nyilvántartási adatok és – amennyiben rendelkezésre áll – az elõzetes régészeti dokumentáció adatai, valamint a beruházás régészeti örökségre gyakorolt hatásának egybevetése alapján készült javaslatai, továbbá a védettségi fokozat figyelembevételével – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a megelõzõ feltárás keretében az alábbi és kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a) régészeti megfigyelést kell elõírni, ha a régészeti örökségi elemek elõfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelõhely korábbi bolygatása esetén; b) próbafeltárást kell elõírni, ha elõzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez nem végeztek próbafeltárást; c) teljes felületû feltárást kell elõírni, ha a beruházással érintett lelõhely vagy lelõhelyrész hazánk múltjának nagy jelentõségû, egyedi vagy pótolhatatlan forrása. (3) A hatóság a (2) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott régészeti feladatokat a lelõhely különbözõ részei vonatkozásában eltérõen is meghatározhatja. (4) A próbafeltárásra és a teljes felületû feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult szerv és a beruházó írásbeli szerzõdést köt. A szerzõdés tartalmazza a feltárás idõtartamát, a feltárásra jogosult szerv által végzendõ régészeti szolgáltatás és a beruházó által végzendõ kapcsolódó régészeti földmunka költségét, valamint a kormányrendeletben meghatározott egyéb szakmai feltételeket. (5) A (4) bekezdés szerinti szerzõdést a feltárásra jogosult szerv ajánlattételéhez szükséges – kormányrendeletben meghatározott – adattartalomnak a beruházó által történõ rendelkezésre bocsátásától számított 30 napon belül kell megkötni. Ha a szerzõdés e határidõn belül – a feltárásra jogosult szervnek felróható okból – nem jön létre, a hatóság határozatban jelöli ki a feltárást elvégzõ szervet.

1. szám


(6) A hatóság az (5) bekezdés szerinti kijelöléssel egyidejûleg hivatalból lefolytatja a feltárás engedélyezési eljárását is. (7) A (6) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozat tartalmazza a) a feltárási engedély jogszabályban meghatározott tartalmi elemeit, b) a beruházó kötelezését a feltárás költségeinek viselésére. (8) A hatóság a (7) bekezdés b) pontjával kapcsolatos döntését a feltárás költségeire vonatkozóan jogszabályban meghatározott tartalmú költségbecslésre alapozza.”

14. § A Kötv. 23/C. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „23/C. § (1) Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekû cél megvalósítása esetén az elõzetes régészeti dokumentációt – kormányrendeletben meghatározott esetekben – próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni. A próbafeltárást a feltárást végzõ szerv a beruházóval – az errõl szóló, általuk kötött szerzõdés megküldésével – bejelenti a hatóságnak. A hatóság a szerzõdés alapján végzett próbafeltárást a hatósági ellenõrzésre irányadó szabályok szerint ellenõrzi. A próbafeltárás idõtartama a beruházótól a földmunkával járó változással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítõ jegyzõkönyvvel történõ átvételétõl számított legfeljebb 30 – miniszteri rendeletben meghatározott – régészeti feltárás végzésére alkalmas nap, kivéve, ha a beruházó és a feltárást végzõ szerv ennél hosszabb idõtartamban állapodnak meg. A próbafeltáráshoz kapcsolódó gépi földmunka idõtartama legfeljebb 10 nap, amely a próbafeltárás idõtartamába nem számít bele. (2) Az elõzetes régészeti dokumentációnak szakmai javaslatot kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy mely területek esetén és milyen módszerû megelõzõ feltárás elvégzésére van szükség, illetve mely területek elfedése indokolt és ez alapján a javasolt további régészeti feladatellátásra. A feltárást végzõ szerv és a beruházó az elõzetes régészeti dokumentáció szakmai javaslata alapján, ha végeztek próbafeltárást, annak befejezésétõl számított 10 napon belül kérelmet nyújt be a hatósághoz, ha a régészeti szolgáltatás és a kapcsolódó régészeti földmunka költsége a) nem lépi túl a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget és a szakmai javaslat engedélyhez kötött feltárási tevékenységet tartalmaz, akkor a teljes felületû feltárás engedélyezése iránt, b) túllépi a 23/E. § (1) bekezdésben meghatározott összeget, akkor a további régészeti feladatellátás meghatározása iránt.”

19 15. §

A Kötv. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék vagy lelet kerül elõ, a felfedezõ (a munka felelõs vezetõje), az ingatlan tulajdonosa, az építtetõ vagy a kivitelezõ köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, c) a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, d) a helyszín és a lelet õrzésérõl – a felelõs õrzés szabályai szerint – a hatóság intézkedéséig gondoskodni. (3) Ha hatósági intézkedésre van szükség, a feltárásra jogosult szerv a (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést követõen haladéktalanul értesíti a hatóságot.”

16. § A Kötv. 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29. § (1) A mûemléki értékek védetté nyilvánítása kormányrendeletben kijelölt szervnél kezdeményezhetõ. (2) A védetté nyilvánítás elõkészítését kormányrendeletben kijelölt szerv folytatja le. (3) A védelem alá vonni tervezett mûemléki jelentõségû területen, mûemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint mûemlék ingatlanok tulajdonosait és a kormányrendeletben meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket kormányrendeletben meghatározott módon értesíteni kell a védetté nyilvánítási eljárás megkezdésérõl.”

17. § A Kötv. 39. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „39. § (1) Mûemléki jelentõségû területként kell védeni a település azon részét, amelynek jellegzetes szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggõ rendszert alkotva történelmi jelentõségû és ezért mûemléki védelemre érdemes. (2) A védetté nyilvánított mûemlék kormányrendeletben meghatározott környezete mûemléki környezetnek minõsül. (3) Ha a helyi építési szabályzattal érintett terület utóbb válik mûemléki jelentõségû területté vagy mûemléki környezetté, úgy a védettséget kihirdetõ miniszteri rendelet hatálybalépésétõl számított 6 hónapon belül a helyi építési szabályzatban a védettség tartalmának megfelelõ változtatásokat át kell vezetni.”

20


A Kötv. 44. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „44. § (1) Az állami tulajdonban álló mûemlék bármely jogcímen való átruházásához, megterheléséhez, továbbá a vagyonkezelõ kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, illetve bármely jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszûnik a mûemlék felett, a kultúráért felelõs miniszter jóváhagyása szükséges. (2) Jóváhagyás hiányában a jogügylet érvénytelen. (3) Amennyiben a mûemlék – a Tv. alapján – az állami tulajdon fenntartása mellett az önkormányzat ingyenes használatába került, a Tv. 27. § (4) bekezdésében foglalt körülmények megváltozása, vagy az ott megadott feltételek nem teljesítése esetén a kultúráért felelõs miniszter jogosult az ingyenes használati jog felülvizsgálatára, megvonására.”

19. § A Kötv. 61/D–61/E. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „61/D. § (1) Az emlékhelyekkel összefüggõ állami feladatokat a kultúráért felelõs miniszter a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) létrehozására és felügyeletére a Kormány által rendeletben kijelölt miniszterrel (a továbbiakban: a Bizottság felügyeletét ellátó miniszter) egyetértésben látja el. (2) A kultúráért felelõs miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet látja el: a) érvényesíti az emlékhelyekkel kapcsolatos érdekeket az emlékhelyeket érintõ jogszabályok elõkészítése során, illetve átfogó tervezési programokban; b) felméri, és folyamatosan figyelemmel kíséri az emlékhelyek állapotát, továbbá megteszi az emlékhelyekhez fûzõdõ nemzeti érték megõrzéséhez, fenntartásához és bemutatásához szükséges intézkedéseket; c) a turizmusért felelõs miniszterrel együttmûködésben gondoskodik az emlékhelyek fenntartható használata, fejlesztése és bemutatása érdekében tervek, programok, projektek elõkészítésérõl és megvalósításáról; d) gondoskodik az emlékhelyekhez fûzõdõ nemzeti értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elõsegítõ – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztõ – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról; e) nemzetközi megállapodások keretében együttmûködésre törekszik határon túli helyszínek esetén az érintett állam felelõs miniszterével; valamint f) évente jelentést készít a Kormány részére, és négyévente beszámol az Országgyûlés illetékes bizottságának az emlékhelyek állapotáról. 61/E. § (1) A kultúráért felelõs miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b)–d) és f) pontjában meghatározott állami feladatokat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével –

1. szám

a Bizottság útján látja el. Az emlékhelyekkel összefüggõ feladatok tekintetében a kultúráért felelõs miniszter a Bizottság felett szakmai irányítói jogkört gyakorol. (2) A kultúráért felelõs miniszter a 61/D. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott állami feladatok ellátására a nemzeti emlékhely tulajdonosával megállapodást köt. A 61/D. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott állami feladatokat a kiemelt nemzeti emlékhely esetében az Országgyûlés elnöke a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben látja el. E feladatok ellátásáról az Országgyûlés elnöke évente beszámol az Országgyûlés Házbizottságának. (3) A Bizottság ellátja a történelmi emlékhellyé és a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás elõkészítésével, valamint a történelmi emlékhelyekkel és a nemzeti emlékhelyekkel kapcsolatos véleményezõ, javaslattevõ, adminisztratív és ellenõrzési feladatokat. (4) A kultúráért felelõs miniszter a Bizottság javaslatára, a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál egyes helyszínek történelmi emlékhellyé nyilvánítását. (5) A kultúráért felelõs miniszter a Bizottság javaslatára a Bizottság felügyeletét ellátó miniszterrel egyetértésben kezdeményezi a Kormánynál törvényjavaslat benyújtását az Országgyûléshez egyes helyszínek nemzeti emlékhellyé nyilvánítására.”

20. § A Kötv. 62. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hatóság feladata a kulturális örökség elemei megõrzésének, fenntartható használatának elõsegítése és támogatása. Ennek érdekében ellátja) „a) az e törvényben és a kormányrendeletben meghatározott hatósági és szakhatósági feladatokat;”

21. § A Kötv. 64. § f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A hatóság a kulturális örökségvédelem körében) „f) ellátja a miniszter vagy a kulturális javak esetében a kultúráért felelõs miniszter által – eseti vagy állandó jelleggel – meghatározott egyéb feladatokat.”

22. § A Kötv. a következõ 64/A. §-sal egészül ki: „64/A. § A kulturális örökség védelmével kapcsolatos tudományos feladatok ellátásában a kormányrendeletben kijelölt szervek vesznek részt.”

1. szám


A Kötv. 71. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „71. § (1) A kormányrendeletben meghatározott szerv vezeti a) a régészeti lelõhelyek hatósági, b) a régészeti feltárási engedélyek, c) a védetté nyilvánított régészeti lelõhelyek, d) a mûemlékek, mûemléki jelentõségû területek, mûemléki környezetek központi, közhiteles nyilvántartását, amely tartalmazza az a)–d) pontokban meghatározottakkal összefüggõ, az örökségvédelem szempontjából fontos adatokat. (2) A kultúráért felelõs miniszter szakmai irányítása alatt álló hatóság központi hatósági nyilvántartást vezet: a) a védetté nyilvánított kulturális javakról, b) a kiviteli engedélyekrõl és igazolásokról, c) a jogtalanul eltulajdonított, eltûnt védett kulturális örökségi elemekrõl, valamint a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 2. § 1. pontjában meghatározott kulturális javakról, d) jogszabályban meghatározott egyéb adatokról, valamint e) az a)–d) pontokban meghatározottakkal összefüggõ, a kulturális örökség szempontjából fontos adatokról.”

24. § A Kötv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 72. § a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A 71. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilvántartás nyilvános, és közhitelesen tanúsítja a benne szereplõ kulturális örökség elemeinek védettségét. A kulturális örökség védelme érdekében a nyilvántartást vezetõ szerv a nyilvántartás egyes adataihoz való hozzáférést – az (1a) bekezdésben meghatározott kivételekkel – miniszteri rendelet alapján korlátozhatja. (1a) A 71. § (1) bekezdés a) és c)–d) pontja esetében a védettség tényére vonatkozó adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható.” 25. § A Kötv. „Nyilvántartások” alcíme a következõ 74/A. §-sal egészül ki: „74/A. § A 71. § (1) bekezdés a) pontja alapján régészeti lelõhely nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.”

26. § A Kötv. 75/A. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 75/A. § a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki:

21

„(1) Ha jogszabály az örökségvédelemmel kapcsolatos szakkérdésben szakértõ igénybevételét írja elõ, szakértõként kizárólag az a személy vehetõ igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértõnek az igénybevételéhez fûzõdnek, aki büntetlen elõéletû, nem áll az örökségvédelemmel kapcsolatos szakterületen végezhetõ tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a kormányrendeletben meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. (1a) Szakértõként a jogszabályban kijelölt szervezet is igénybe vehetõ.”

27. § A Kötv. 86. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az állam elõvásárlási jogát a kultúráért felelõs miniszter egyetértésével a kormányrendeletben kijelölt szerv gyakorolja.”

28. § A Kötv. 87. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „87. § Örökségvédelmi célok érdekében történõ kisajátítási eljárás során kormányrendeletben meghatározott szerv a kisajátítást kérõ.”

29. § (1) A Kötv. 93. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:) „b) jelölje ki az e törvényben meghatározott feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkezõ hatóságokat és feladatkörrel rendelkezõ egyéb szerveket, és állapítsa meg az azok eljárására vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat;” (2) A Kötv. 93. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép, és a 93. § (1) bekezdése a következõ i)–s) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:) „h) szabályozza a nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekû cél megvalósításával összefüggõ régészeti feladatok ellátásának szabályait, valamint azokat az eseteket, amelyekben az elõzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni; i) meghatározza a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó szerzõdésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerzõdés kötelezõ elemeit,

22


valamint a megelõzõ feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait; j) meghatározza a védetté nyilvánított régészeti lelõhelyek ellenõrzésének szabályait; k) meghatározza azokat a régészeti lelõhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni; l) meghatározza a feltáráson elõkerülõ, a helyszínen meg nem õrizhetõ régészeti leletek elhelyezésének szabályait; m) meghatározza a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt elõírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények szabályait; n) szabályozza az örökségvédelemmel kapcsolatos szakértõi tevékenységek szakmagyakorlási feltételeit, ennek keretében a szakértõi tevékenység bejelentésének és a szakértõk nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértõk igénybevételének eseteit, továbbá a szakértõi tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban elõírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket; o) meghatározza a védelem alá vonni tervezett lelõhelyen, a lelõhely régészeti övezetéhez tartozó területen, a mûemléki jelentõségû területen, továbbá a mûemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, a mûemlék ingatlanok tulajdonosai és az egyéb érintett személyek vonatkozásában az értesítési kötelezettséget; p) meghatározza a régészeti lelõhely és a mûemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételeit; q) meghatározza, hogy mely ingatlanok minõsülnek, illetve jelölhetõk ki mûemléki környezetnek; r) meghatározza az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket; s) meghatározza az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelezõ tartalmi elemeit.” (3) A Kötv. 93. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) „a) az örökségvédelem körében a védetté nyilvánítás részletes szabályait;” (4) A Kötv. 93. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) „d) a régészeti feltárások részletes szabályait, a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslés tartalmát, az elfedést megvalósító mûszaki megoldásokat, a régészeti feltárásra alkalmas nap fogalmát, és a környezetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben a régészeti szempontból jelentõs barlangok körét;” (5) A Kötv. 93. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:

1. szám

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa) „j) az örökségvédelem körében a hatósági és egyéb nyilvántartás szabályait és a hatósági nyilvántartással összefüggõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat;” (6) A Kötv. 93. §-a a következõ (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) A miniszter a (2) bekezdés i) pontjában kapott szabályozási jogkörét természeti vagy védett természeti területen, továbbá védett természeti értékek esetében a természetvédelemért felelõs miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (5) A miniszter a (2) bekezdés i) és n) pontjában kapott szabályozási jogkörét az állam elõvásárlási jogára és az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezések vonatkozásában a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (6) Felhatalmazást kap a kultúráért felelõs miniszter, hogy rendeletben szabályozza: a) kulturális javak védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére vonatkozó szabályokat, b) a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárás részletes szabályait, c) a kulturális javak hatósági nyilvántartásának szabályait és – az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – az ezzel összefüggõ igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokat, d) a könyvtárakban levõ muzeális dokumentumok kezelésével és nyilvántartásával kapcsolatos külön szabályokat, e) az adópolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben a kulturális javak kivitelének engedélyezésére irányuló eljárásért fizetendõ igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének részletes szabályait, f) az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek közül az arra érdemesnek tartott helyszínek nemzeti szintû elõzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokat.”

30. § A Kötv. 1. 2. § b) pontjában a „88–89. §-aiban” szövegrész helyébe a „89. §-ában” szöveg, 2. 7. § 12. pontjában az „objektumok” szövegrész helyébe az „építmények és tárgyak vagy azok maradványainak, lenyomatainak” szöveg, az „egyéb mûszerrel” szövegrész helyébe az „egyéb mûszerrel vagy anélkül” szöveg, 15. pontjában a „célzó tevékenység” szövegrész helyébe a „célzó régészeti szolgáltatási tevékenység” szöveg, 26. pontjában a „védelem alatt” szövegrész helyébe az „általános védelem alatt” szöveg, 31. pontjában a „költségvetés fedezi” szövegrész helyébe a „költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek” szöveg,

1. szám


3. 17. § (2) bekezdésében az „idõtartamára egy alkalommal” szövegrész helyébe az „idõtartamára kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett egy alkalommal” szöveg, 4. 20. § (1) bekezdésében az „engedélyt” szövegrész helyébe az „engedélyt kormányrendeletben meghatározott” szöveg, 5. 20/A. § (1) bekezdésében a „Nagyberuházás esetén” szövegrész helyébe a „Nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekû cél megvalósítása esetén” szöveg, 6. 23/A. §-ában a „22. § (3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „22. § (4)–(5) bekezdésében” szöveg, 7. 23/C. § (3) bekezdésében a „további” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a további” szöveg, 8. 23/D. § (1) bekezdésében a „megelõzõ feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületû feltárás” szöveg, (2) bekezdésében az „elfedésére a hatóság döntésében meghatározott módon” szövegrész helyébe az „elfedésére jogszabályban meghatározott és ez alapján a hatóság döntésében elõírt módon” szöveg, 9. 23/E. § (1) bekezdésében a „megelõzõ feltárás” szövegrész helyébe a „teljes felületû feltárás” szöveg, az „és az elfedés költségei” szövegrész helyébe az „és az elfedés, valamint az ezekhez kapcsolódó régészeti földmunka költségei” szöveg, 10. 24. § (8) bekezdésében a „múzeum” szövegrész helyébe a „feltárásra jogosult szerv” szöveg, 11. 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „(területet)” szövegrész helyébe az „(építményt vagy területet)” szöveg, (2) bekezdésében a „védelem indokolt” szövegrész helyébe a „védelem kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett indokolt” szöveg, 12. 40/A. §-ban a „városépítészeti” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg, 13. 41. § (1) bekezdésében a „jó karban tartásáról” szövegrész helyébe a „jókarbantartásáról” szöveg, a „törvényben” szövegrész helyébe a „törvényben (a továbbiakban: Tv.)” szöveg, az „e törvény szerint” szövegrész helyébe az „az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint” szöveg, (2) bekezdésében a „rendeltetésszerû” szövegrész helyébe a „rendeltetésszerû és biztonságos” szöveg, 14. 43. § (3) bekezdésében a „városképi” szövegrész helyébe a „településképi” szöveg, 15. 55. § (3) bekezdés c) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a „kultúráért felelõs miniszter” szöveg, 16. 75/A. § (2) bekezdésében a „miniszternek” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szervnek” szöveg, 17. 75/A. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg lép.

23 31. §

Hatályát veszti a Kötv. a) 2. § a) pontjában az „a 97. § és 100. § d) pontjában foglalt kivétellel” szövegrész, b) pontjában az „ , a 95–96. §-aiban és a 100. §-ban” szövegrész, b) 23. §-a, c) 23/E. § (2) bekezdésében a „kultúráért felelõs” szövegrész, d) 24. § (4)–(7) bekezdése, e) 30. §-a és az azt megelõzõ alcím címe, f) 32. §-ában „a hatóság elõterjesztése alapján” szövegrész, g) 40. §-a, h) 63. § (2) bekezdése, i) 75. § (3) bekezdés b) pontjában az „elõzetes szakhatósági állásfoglalás,” szövegrész és a (3) bekezdés d) pontja, j) 75/B. §-a, k) 93. § (2) bekezdés b), k), l), m), o) és p) pontja.

7. Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény módosítása 32. § (1) Az elektronikus hírközlésrõl szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 83. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatóság ügyintézési határidejébe a szakhatóság eljárásának ügyintézési határideje nem számít bele. (5) Az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.” (2) Az Eht. a következõ 181/D. §-sal egészül ki: „181/D. § E törvénynek a településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévõ eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatálybalépése elõtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók." (3) Az Eht. 182. § (3) bekezdés 26. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „(Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:) 26. az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárások szabályait, valamint a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közmûvek építésénél, korszerûsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésével kapcsolatos szabályokat;”

24


(4) Az Eht. 188. § 12. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „12. Elektronikus hírközlési építmény: az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényben meghatározott sajátos építményfajták, az elektronikus hírközléshez szükséges olyan sajátos építmények, amelyek magukba foglalják a vezetékekkel és vezeték nélküli összeköttetésekkel összefüggõ – burkoló, tartó, védõ, jelzõ stb. – mûtárgyakat, különösen a tartozékokat és a tartószerkezeteket, az antenna-tartószerkezeteket (tornyokat), oszlopokat, alagutakat, kábelszekrényeket, csatornákat, föld alatti és föld feletti jelzõket, védõmûtárgyakat, és a nyomvonalas és nyomvonal jellegû elektronikus hírközlési építményeket;” (5) Az Eht. 188. § 61. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlõhálózat üzemeltetéséhez, elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötõdõ, ahhoz igénybe vehetõ, arra alkalmas kapcsolódó szolgáltatások, fizikai eszközök és egyéb létesítmények vagy elemek, ideértve többek között az elektronikus hírközlési építményeket, az épületek vagy az épületek kábelbevezetését, az épületek kábelezését, az antennákat, a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket, az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenõrzõaknákat és a szekrényeket.” (6) Az Eht. 188. §-a a következõ 88/b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „88/b. Nyomvonalas és nyomvonal jellegû elektronikus hírközlési építmény: olyan elektronikus hírközlési építmény, amelyet az elektronikus hírközlési hálózat vezetékes összeköttetései és ezek burkoló, tartó, védõ, jelzõ mûtárgyai képeznek.” 8. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény módosítása 33. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködésrõl szóló 2003. évi CXXX. törvény 72. § (7) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „kulturális feladatokat ellátó központi hivatalt” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „kulturális feladatokat ellátó központi hivatal” szöveg lép. 9. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása 34. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 7. § (4) bekezdésében a „kulturális

1. szám

örökségvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben meghatározott szerv” szöveg lép. (2) Hatályát veszti a Kstv. 2. § j) pontjában, 3. § (1) bekezdés d) pontjában és 4. § (1) bekezdés i) pontjában a „kulturális” szövegrész.

10. A világörökségrõl szóló 2011. évi LXXVII. törvény módosítása 35. § (1) A világörökségrõl szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) 13. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A miniszter e törvény hatálybalépését követõ két éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történõ felvételének indokoltságát. Amennyiben a miniszter a felülvizsgálatot követõen nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történõ felvételét, errõl soron kívül értesíti a Központot.” (2) A Vötv. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba. (3) A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.” (3) A Vötv. 13. § (4) bekezdésében a „hat hónapon” szövegrész helyébe a „14 hónapon” belül szöveg lép. (4) A Vötv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. (5) Hatályát veszti a Vötv. a) 6. § b) pontjában az „örökségvédelmi” szövegrész, b) 9. § (1) bekezdésében a „kulturális” szövegrész.

11. A kölcsönzött kulturális javak különleges védelmérõl szóló 2012. évi XCV. törvény módosítása 36. § A kölcsönzött kulturális javak különleges védelmérõl szóló 2012. évi XCV. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tanúsítvány kiállítására vonatkozó kérelmet a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó hatóság (a továbbiakban: hatóság) által rendszeresített formanyomtatványon kell a kiállítónak benyújtania.”

1. szám

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 12. Záró rendelkezések 37. §

Hatályát veszti a tervezõ- és szakértõ mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 1. § (1) bekezdésében a „tervellenõri,” szövegrész. 38. § (1) A településfejlesztéssel, a településrendezéssel és az építésüggyel összefüggõ egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLVII. törvény (a továbbiakban: Étv. mód.) 62. § (1) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 3. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) „3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevõi tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait,” (rendelettel állapítsa meg.) (2) Az Étv. mód. 62. § (1) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (1) bekezdés 5. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy) „5. a településrendezéssel kapcsolatos országos szakmai követelményeket és az azoktól való eltérés lehetõségét,” (rendelettel állapítsa meg.)

25

(3) Az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével módosított, Étv. 62. § (2) bekezdés 1. pontja a következõ szöveggel lép hatályba: (Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy) „1. a telekalakítás, a telekalakítási és építési tilalom elrendelése, továbbá a cseretelekadás részletes szakmai szabályait,” (rendelettel állapítsa meg.) (4) Nem lép hatályba az Étv. mód. 62. § (2) bekezdésével megállapított Étv. a) 62. § (6) bekezdése 5. pontja, b) 62. § (7) bekezdése 2. pontja, c) 64. § 3. pontja, d) 67. § (3) és (4) bekezdése és (5) bekezdés 3. pontja. 39. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) Az 1–37. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

40. § E törvény 1. §-a és 18. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1)–(2) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül. Áder János s. k.,

Lezsák Sándor s. k.,


az Országgyûlés alelnöke

1. melléklet a 2012. évi CXCI. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez A világörökségi helyszínekkel összefüggõ állami feladatokat a kultúráért felelõs miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek 1.

A Világörökségi helyszín

2.

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

3.

Hollókõ ófalu és környezete

B Egyetértõ miniszter

Állami vagyon felügyeletéért felelõs miniszter Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Agrárpolitikáért felelõs miniszter Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter

26

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY A

4.

5.

6.

7.

8.

9.

1. szám B

Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Fõapátságés Építésügyért felelõs miniszter természeti környezete Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta Agrárpolitikáért felelõs miniszter Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Pécs (Sopianae) ókeresztény temetõje Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Fertõ/Neusiedlersee kultúrtáj Agrárpolitikáért felelõs miniszter (röviden: Fertõ-táj) Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Agrárpolitikáért felelõs miniszter Építésügyért felelõs miniszter Fejlesztéspolitikáért felelõs miniszter Közigazgatás-szervezésért felelõs miniszter A régészeti örökség és a mûemléki érték védelméért felelõs miniszter Természetvédelemért felelõs miniszter Területrendezésért felelõs miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelõs miniszter Turizmusért felelõs miniszter

”

1. szám


2012. évi CXCVI. törvény a Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról*

27

2. A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása 3. §

1. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

1. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetésérõl szóló 1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: At.) 4. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:) „f) a költségvetési hozzájárulások, ideértve a Nyugdíjbiztosítási Alapot megilletõ munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ hozzájárulás és az adórendszer átalakításával összefüggõ pénzeszköz átvétel öszszegét;” (2) Az At. 5. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A kiadások fedezetét a következõ bevételek képezik:) „f) a költségvetésbõl származó hozzájárulások, térítések, ideértve az Egészségbiztosítási Alapot megilletõ munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggõ hozzájárulás, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átvett pénzeszköz és egyéb, törvényben elõírt költségvetési támogatás összegét;”

Hatályát veszti a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény I. Fejezete, II. fejezete, 10. §-a, 11. § (1) bekezdése, 19. § (5) és (6) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/F. § (1)–(9) bekezdése és 1–8. melléklete.

3. Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény módosítása 4. § Az állattenyésztésrõl szóló 1993. évi CXIV. törvény 45/A. § (12) bekezdése a hatályát veszti.

4. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosítása 5. § A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 23/A. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A díjat a kölcsönbeadások száma alapján kell felosztani, a díj a tárgyévet követõ naptári év november 1. napján esedékes.”

2. § (1) Hatályát veszti az At. a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az „ , ideértve az álláskeresési támogatás és az ápolási díj után fizetett nyugdíjbiztosítási járulékot” szövegrész, b) 5. § (3) bekezdés a) pontjában az „a szociális hozzájárulási adónak az Egészségbiztosítási Alapot a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározottak szerinti arányban megilletõ része,”, és az „ , ideértve az álláskeresési támogatás után fizetett egészségbiztosítási járulékot is” szövegrész. (2) Hatályát veszti az At. a) a 4. § (3) bekezdés c) pont 5. alpontja, b) 4. § (3) bekezdés c) pont 7. alpontjában a „23. § (1) bekezdés d) pontjában, a” szövegrész, c) 4. § (4) bekezdése, d) 5. § (3) bekezdés k) pontja.

* A törvényt az Országgyûlés a 2012. december 3-i ülésnapján fogadta el.

5. A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosítása 6. § A tankönyvpiac rendjérõl szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (13) bekezdésében a „január” szövegrész helyébe a „március” szöveg lép.

6. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 7. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül – a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott összegben – az Alap pénz-

28


eszközei terhére kell biztosítani az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program mûködtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet e feladatok ellátásával kapcsolatban felmerült kiadásainak támogatását.” 7. Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása 8. § Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 34. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hatóság fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyûlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.” 8. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása 9. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 56. § (2) bekezdésében a „felhasználható bevételként kell elõirányozni, és a sportpolitikáért felelõs miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni” szövegrész helyébe a „kell felhasználni” szöveg lép. 10. § Hatályát veszti az Stv. 79. § (3) bekezdése. 9. A biztonságos és gazdaságos gyógyszerés gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása 11. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) a következõ 44/B. §-sal egészül ki: „44/B. § A közforgalmú gyógyszertárat mûködtetõ vállalkozás, valamint a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzõ intézeti gyógyszertár az általa nyújtott, betegbiztonságot és gyógyszerbiztonságot elõsegítõ szolgáltatásaiért kormányrendeletben foglaltak szerint – az E. Alap éves költségvetésének e célra megjelölt elõirányzata terhére – szolgáltatási díjban részesül.”

1. szám 12. §

A Gyftv. 77. § (1) bekezdése a következõ h) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „h) a gyógyszertárak részére nyújtandó szolgáltatási díj folyósítására és mértékére vonatkozó részletes szabályokat” (rendeletben állapítsa meg.)

10. Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása 13. § (1) Az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A nem állami fenntartású zenekarok és énekkarok tekintetében a felosztási szabályzat a központi költségvetésrõl szóló törvény tervezésének megalapozásához figyelembe veendõ szempontként tartalmazza az évente a 20. § (1) bekezdés a)–f) pontjában meghatározott szempontok szerinti adatok súlyozási értékeit, a támogatások felosztásának számítási módját és a következõ költségvetési évi támogatásokra vonatkozó felosztási javaslatot.” (2) Az Emtv. 15. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) E törvény alapján központi költségvetési támogatás kizárólag az Európai Bizottságnak a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott SA.34770 (2012/N-2) számú határozatával összhangban nyújtható. (2) A központi költségvetés támogatást biztosít a) nemzeti elõadó-mûvészeti szervezet és a kiemelt elõadó-mûvészeti szervezet fenntartója, b) az a) pont szerinti szervezettel közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat, vagy c) ha az elõadó-mûvészeti szervezetnek nincs fenntartója és nem rendelkezik közszolgáltatási szerzõdéssel, pályázati úton az elõadó-mûvészeti szervezet részére.” (3) Az Emtv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) E Fejezet 2. Címét és 3. Címét az állami fenntartású elõadó-mûvészeti szervezetekre nem lehet alkalmazni.” (4) Az Emtv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A központi költségvetési támogatás önkormányzati fenntartású elõadó-mûvészeti szervezet számára csak abban az esetben nyújtható, ha az az önkormányzattal a támogatás folyósításakor hatályos, legalább hároméves

1. szám


fenntartói megállapodást kötött. Fenntartói megállapodás csak teljes naptári évre köthetõ. Nem kell fenntartói megállapodást kötnie az elõadó-mûvészeti szervezetnek a vele közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzattal.” (5) Az Emtv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek minõsített színház, balett- és táncegyüttes esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat az elõadó-mûvészeti szervezet szakmai programjának megvalósításának mûvészeti támogatás és az elõadó-mûvészeti szervezet feladatellátással összefüggõ mûködési kiadásaihoz mûködési támogatás illeti meg.” (6) Az Emtv. 17. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A mûvészeti támogatás az elõadó-mûvészeti szervezet által nyújtott mûvészeti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó mûvészi, mûvészeti szolgáltatások igénybevételéhez, eszközök – különösen színpadtechnikai eszközök –, anyagok beszerzéséhez, illetve mûvészi, mûvészeti munkakörben való foglalkoztatáshoz, felhasználási jogok megszerzéséhez nyújtott hozzájárulás, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet.” (7) Az Emtv. 18. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. § (1) A mûködési támogatás létesítménygazdálkodási célra – az érintett területeken jelentkezõ kiadásaihoz történõ hozzájárulásként, az e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – adható, amelyet más célra felhasználni, átcsoportosítani nem lehet. (2) A mûködési támogatás feltétele, hogy az elõadó-mûvészeti szervezet a létesítõ okiratában meghatározott, állandó mûködési helyéül szolgáló ingatlannal rendelkezzen. Az ingatlan rendeltetésszerû használatának biztosítása a fenntartó feladata, ezzel összefüggésben az ingatlan lényeges mûszaki adatairól, állapotáról, valamint a színpadtechnikai eszközökrõl nyilvántartást vezet. Fenntartó hiányában az e bekezdésben foglalt feladatok kötelezettje az elõadó-mûvészeti szervezet. (3) A mûködési támogatás megállapításakor figyelembe kell venni a fenntartó vagy az elõadó-mûvészeti szervezettel közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat által az elõadó-mûvészeti tevékenységhez kapcsolódóan nyújtott támogatás összegét a felújítási és beruházási jellegû kiadások, valamint az ingatlan használatáért bármilyen jogcímen kért térítés összegének kivételével.” (8) Az Emtv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek nem minõsülõ színházak, balett- és táncegyüttesek szakmai programmegvalósításának és mûködésének támogatása pályázati úton történik. A pályázatokat a miniszter évente legkésõbb február 15-éig teszi közzé, és a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntését évente legkésõbb április 30-áig hozza nyilvánosságra.”

29

(9) Az Emtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Nemzeti elõadó-mûvészeti szervezetnek vagy kiemelt elõadó-mûvészeti szervezetnek nem minõsülõ zenekar, énekkar szakmai programmegvalósításának és mûködésének támogatására a 19. §-t kell alkalmazni.” (10) Az Emtv. 23. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(1) A 15. § (2) bekezdése szerinti jogosult (ha több elõadó-mûvészeti szervezetet tart fenn, vagy több elõadómûvészeti szervezettel kötött közszolgáltatási szerzõdést, szervezetenként) a központi költségvetési támogatás felhasználásáról a tárgyévet követõ év június 30-áig az elõadó-mûvészeti államigazgatási szerv részére szakmai és pénzügyi beszámolót készít. (2) A 4. § c) pontja alapján állami fenntartásban mûködõ, valamint a 4. § d) pontjában foglalt közszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ elõadó-mûvészeti szervezet a fenntartója vagy a vele közszolgáltatási szerzõdést kötött önkormányzat részére nyújtott beszámolót az elõadó-mûvészeti államigazgatási szervnek is megküldi.”

14. § Az Emtv. a) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „kidolgozza,” szövegrész helyébe az „a központi költségvetési támogatás megállapítása érdekében kidolgozza” szöveg, b) 5/B. § (2) bekezdésében a „felosztási” szövegrész helyébe a „nem állami fenntartású színházak, balett- és táncegyüttesek vonatkozásában a felosztási” szöveg, c) 15. § (3) bekezdésében a „támogatás” szövegrész helyébe a „központi költségvetési támogatás” szöveg, d) 16. § (5) bekezdésében a „fenntartott és nyilvántartásba vett elõadó-mûvészeti szervezet tevékenységével összefüggõ, (2) bekezdés szerinti adatokat jogszabályban meghatározott módon” szövegrész helyébe a „megkötött fenntartói megállapodásokat” szöveg, e) 20. § (1) bekezdésében a „fenntartóját” szövegrész helyébe az „esetén a 15. § (2) bekezdése szerinti jogosultat” szöveg, f) 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „fenntartó vagy azokkal közszolgáltatási megállapodást kötõ valamennyi” szövegrész helyébe a „fenntartóra vagy azzal közszolgáltatási szerzõdést kötött” szöveg, g) 24. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „színházakra” szövegrész helyébe az „elõadó-mûvészeti szervezetekre” szöveg, h) 24. § (3) bekezdésében „kultúráért felelõs miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg, i) 30. § (7) bekezdésében a „kultúráért felelõs miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg lép.

30


Hatályát veszti az Emtv. 5/B. § (2) bekezdés e) pontja, 15. § (6) bekezdése, 16. § (1) bekezdése, 20. § (4) bekezdése, 22. §-a, 23. § (6) bekezdése.

1. szám

„(11) A közös hivatal mûködési költségeit a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok – eltérõ megállapodásuk hiányában – lakosságszámuk arányában biztosítják.”

19. § 11. A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

17. §

A Mötv. 117. §-a és 118. §-a a következõ szöveggel lép hatályba: „117. § (1) A feladatfinanszírozási rendszer keretében az Országgyûlés a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott módon a helyi önkormányzatok a) kötelezõen ellátandó, törvényben elõírt egyes feladatainak – felhasználási kötöttséggel – a feladatot meghatározó jogszabályban megjelölt közszolgáltatási szintnek megfelelõ ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemzõ mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít, b) az a) pontba nem tartozó feladatainak ellátásához felhasználási kötöttséggel járó, vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat. (2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás biztosítása a következõ szempontok figyelembevételével történik: a) takarékos gazdálkodás, b) a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele, c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. (3) A figyelembe veendõ bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. (4) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell a helyi önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. 118. § (1) A 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag az ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettõl eltérõ felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét – az államháztartásról szóló törvényben meghatározott kamatokkal terhelve – a központi költségvetésbe visszafizetni. (2) Kivételes esetben jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat mûködõképessége megõrzése érdekében kiegészítõ támogatás adható.”

Nem lép hatályba a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény 55. §-a.

14. A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

16. § (1) A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl, valamint a különleges jogrendben bevezethetõ intézkedésekrõl szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 15. alcíme a következõ 22/A. §-sal egészül ki: „22/A. § Az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedése felett az államot megilletõ tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a honvédelemért felelõs miniszter gyakorolja azzal, hogy az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet állami tulajdonú részesedésének elidegenítése, megterhelése, a részesedésen vételi jog, elõvásárlási jog létesítése, továbbá a részesedés biztosítékul adása és az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezet végelszámolás útján történõ megszüntetése tekintetében a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) gyakorolja.” (2) A Hvt. 83. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „83. § Az I. Fejezet, a 19–22. §, a 23–29. §, a III–V. Fejezet, a VII–IX. Fejezet, a 48. alcím, a 49. alcím és az 52. alcím az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.” (3) A Hvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki. 12. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény módosítása

13. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása 18. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 85. §-a a következõ (11) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

20. § (1) A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 77. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az oktatásért felelõs miniszter kinevezi, valamint felmenti az oktatási jogok biztosát, és gyakorolja felette az egyéb munkáltatói jogokat.”

1. szám


(2) Az Nkt. 78. §-a a következõ (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A miniszter a társadalmi felzárkóztatásért és a tehetségsegítésért, így különösen a tehetséggondozásért való felelõssége körében a köznevelésben résztvevõkre tekintettel támogatást nyújthat.” (3) Az Nkt. 98. §-a a következõ (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Azokban a kollégiumokban, ahol a 2011/2012. tanítási év végéig nem döntöttek a pedagógiai felügyelõi státusz bevezetésérõl, a 2012/2013. tanévben a Kt. 129. § (7) bekezdése alkalmazandó a kollégiumi nevelõk heti kötelezõ óraszámára.” (4) Az Nkt. a következõ 99/A. §-sal egészül ki: „99/A. § A 78. § (2a) bekezdésében meghatározott feladat végrehajtásában a jogszabályban történõ kijelölés esetén az állami intézményfenntartó központ részt vehet. Az e kijelölés alapján eljáró állami intézményfenntartó központ a költségvetésében e célra rendelkezésre álló elõirányzat terhére támogatást nyújt.” (5) Az Nkt. 95. § (5) bekezdésében a „2016.” szövegrész helyébe a „2017.” szöveg lép.

15. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása 21. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 2. § (1) bekezdés i) pont ia)–ic) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetõje:) „ia) a közös önkormányzati hivatal kivételével a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv esetén a képviselõ-testület, közgyûlés (a továbbiakban együtt: képviselõ-testület) és a polgármester, fõpolgármester, megyei közgyûlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester), ib) a közös önkormányzati hivatal esetén a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzat képviselõ-testülete és annak polgármestere, ic) a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke,” (2) Az Áht. 2. § (1) bekezdés q) és r) pontja helyébe a következõ rendelkezések lépnek: (E törvény alkalmazásában) „q) önkormányzati hivatal: a polgármesteri hivatal, a fõpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közös önkormányzati hivatal, r) társulás: a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint létrehozott társulás, valamint a területfejlesztésrõl és a te-

31

rületrendezésrõl szóló törvény alapján létrejött területfejlesztési önkormányzati társulás,” (3) Az Áht. 2. § (1) bekezdése a következõ s) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „s) zárolás: a kiadási elõirányzatok felhasználásának idõlegesen, feltételhez kötötten történõ korlátozása, felfüggesztése.” (4) Az Áht. 6. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezések lépnek: „(2) A kiadási elõirányzatok – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – mûködési költségvetés és felhalmozási költségvetés elõirányzat-csoportokra tagozódnak. (3) A mûködési költségvetés a kiadási elõirányzatokat személyi juttatások, munkaadókat terhelõ járulékok és szociális hozzájárulási adó, dologi kiadások, ellátottak pénzbeli juttatásai, és egyéb mûködési célú kiadások, a felhalmozási költségvetés beruházások, felújítások, és egyéb felhalmozási kiadások (a továbbiakban együtt: kiemelt elõirányzatok) szerinti bontásban tartalmazza.” (5) Az Áht. 7. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy. A nemzeti köznevelésrõl szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ egyes szervezeti egységei törvényben foglaltak szerint jogi személyiséggel rendelkezhetnek.” (6) Az Áht. 9. § (1a) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1a) Jogszabállyal alapított költségvetési szerv esetén jogszabály, más költségvetési szerv esetén az átadó irányító szerv és az átvevõ irányító szerv közötti megállapodás alapján a költségvetési szerv az államháztartás azonos alrendszerébe tartozó más irányító szerv irányítása alá kerülhet. Törvény elrendelheti, hogy a költségvetési szerv az irányító szervtõl az államháztartás más alrendszerébe tartozó irányító szerv irányítása alá kerüljön.” (7) Az Áht. 9. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Törvény vagy kormányrendelet meghatározhatja azokat az irányítási hatásköröket, amelyek a központi költségvetési szerv irányítása alá tartozó más költségvetési szervre, mint középirányító szervre átruházhatók.” (8) Az Áht. 11. §-a a következõ (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Költségvetési szerv közös átalakítására a 8. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az alapító szerven kívül a Kormány is jogosult az irányítása vagy felügyelete alá tartozó, továbbá miniszter vagy miniszterek által alapított költségvetési szerv átalakítására.” (9) Az Áht. 23. § (2) bekezdés a)–e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza) „a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait elõirányzat-csoportok, kiemelt elõ-

32


irányzatok, és kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait elõirányzat-csoportok, kiemelt elõirányzatok, és kötelezõ feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban, c) a költségvetési egyenleg összegét mûködési és felhalmozási cél szerinti bontásban, d) a költségvetési hiány belsõ finanszírozására szolgáló elõzõ évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, ideértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását mûködési és felhalmozási cél szerinti tagolásban, e) a d) ponton túli költségvetési hiány külsõ finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat mûködési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,” (10) Az Áht. 23. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza) „h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.” (11) Az Áht. 23. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Mötv. 111. § (4) bekezdésének alkalmazásában mûködési hiányon a (2) bekezdés e) pontja szerinti külsõ finanszírozású mûködési célú költségvetési hiányt kell érteni.” (12) Az Áht. 24. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A jegyzõ, fõjegyzõ, körjegyzõ, megyei fõjegyzõ (a továbbiakban együtt: jegyzõ) által elkészített, a következõ évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester április 30-áig nyújtja be a képviselõ-testületnek.” (13) Az Áht. 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és az általuk irányított költségvetési szervekre a 23–25. § rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a) költségvetési rendeleten költségvetési határozatot kell érteni, b) a képviselõ-testület hatáskörét a nemzetiségi önkormányzat képviselõ-testülete vagy a társulási tanács gyakorolja, c) a polgármester részére meghatározott feladatokat a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy a társulási tanács elnöke látja el, d) a jegyzõ részére meghatározott feladatokat – a helyi nemzetiségi önkormányzatok kivételével – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalvezetõje vagy a társulá-

1. szám

si tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv vezetõje látja el.” (14) Az Áht. 18. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „18. A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács feladatainak ellátása” (15) Az Áht. 27. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenõrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gondoskodik.” (16) Az Áht. 28. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetõje az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, a jogszabály kiadását nem igénylõ rendelkezéseket – a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott belsõ szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetõje – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével – szabályzatot ad ki.” (17) Az Áht. 28. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti rendelet, szabályzat – a költségvetési évre tekintet nélkül – tartalmazza az adott fejezet valamennyi fejezeti kezelésû elõirányzatára vonatkozó felhasználási szabályokat. A rendeletben, szabályzatban a fejezeti kezelésû elõirányzat felhasználási szabályait mindaddig szabályozni kell, amíg annak módosított kiadási elõirányzatai terhére kifizetés teljesíthetõ.” (18) Az Áht. 28. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetését a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a társulási tanács elnöke vagy a térségi fejlesztési tanács elnöke hagyja jóvá. E bekezdés alkalmazásában a közös önkormányzati hivatal esetén polgármester alatt a közös önkormányzati hivatal irányító szervének vezetõjét kell érteni.” (19) Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést mûködtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetõhelyi feladatokat. A nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára kötelezõ a központosított illetményszámfejtéshez történõ

1. szám


csatlakozás. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.” (20) Az Áht. 40. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „40. Közös szabályok” (21) Az Áht. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „57. § (1) A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatásokat e fejezet rendelkezései szerint a kincstár útján igényli, azok módosítását a kincstár útján kezdeményezi, és azokról a kincstár útján mond le. (2) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évet követõen elszámol az általa igénybe vett támogatással.” (22) Az Áht. 40. alcíme a következõ 57/A. §-sal és 57/B. §-sal egészül ki: „57/A. § (1) Ha a helyi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat a) a támogatáshoz valótlan adatot szolgáltatott, b) az igénybe vett támogatást nem a megjelölt célra használta fel, c) a jogszabályban meghatározott arányt meghaladó mértékû támogatást vett igénybe, illetve d) a támogatásra vonatkozó valamely feltételt megszegett (e fejezet alkalmazásában az a)–d) pont a továbbiakban együtt: jogosulatlan igénybevétel), a támogatásról vagy annak a jogosulatlan igénybevétellel érintett részérõl haladéktalanul köteles lemondani és azt visszafizetni. (2) Jogosulatlan igénybevétel esetén és a visszafizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat jogszabályban meghatározott mértékû kamatot fizet. Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, a kincstár – az engedélyezett részletfizetés kivételével – beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. (3) A helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat kérelme alapján a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettségére vonatkozóan – a késedelmi kamat kivételével – a kincstár legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet, ha a kérelmezõ igazolja, hogy kötelezõ feladatainak ellátását az egyösszegû visszafizetés veszélyeztetné. A részletfizetésrõl hozott határozattal szemben nincs helye fellebbezésnek. A részletfizetési kérelem benyújtása tekintetében a Kormány rendeletében meghatározott határidõt követõ hatvan napon túl igazolási kérelem benyújtásának helye nincs. (4) Ha a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat a részletfizetést engedélyezõ határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegû fizetési kötelezettséget a kötelezett

33

az esedékessé válást követõ tizenöt napon belül nem teljesíti, a kincsár beszedési megbízást nyújt be a kötelezett fizetési számlájával szemben. 57/B. § A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére jogszabály alapján juttatott támogatásai tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.) kizárólag a támogatások felülvizsgálatára és a jogosulatlan igénybevételhez kapcsolódó fizetési könnyítésre, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.” (23) Az Áht. 41. alcíme helyébe a következõ rendelkezés lép: „41. A helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata 58. § (1) A kincstár a költségvetési év utolsó napjáig a rendelkezésére álló adatok alapján közigazgatási hatósági ellenõrzés keretében vizsgálja a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások igénylésében és évközi módosításában szerepeltetett mutatószámokat és azok alakulását, az igénylés és annak módosítása megalapozottságát. (2) Ha a kincstár az (1) bekezdés szerinti mutatószámokat megalapozatlannak tartja, a Ket. 94. § (1) bekezdése szerinti végzésben kötelezi a helyi önkormányzatot, a helyi nemzetiségi önkormányzatot, hogy a soron következõ módosítás során a mutatószámokat a végzésben foglaltaknak megfelelõen vezesse át. (3) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a kincstár a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított hatósági eljárás keretében hozott határozatát a Ket. 101. § (5) bekezdés c) pontjában foglaltak fennállása esetén fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítja, amely alapján önmaga jogosult a módosítást megalapozó mutatók átvezetésére.” (24) Az Áht. 42. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „42. A költségvetési támogatás igénylésének és felhasználásának felülvizsgálata” (25) Az Áht. 59. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „59. § (1) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igényelt költségvetési támogatás esetén szabályszerûségi szempontból vizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén, határidõ kitûzésével hiánypótlásra történõ felhívást ad ki. Ha a felhívás címzettje a felhívásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelõen teljesíti, a kincstár nem továbbítja a támogatási igényt az elbírálásra jogosult szervnek és errõl – a támogatási igény benyújtójával egyidejûleg – értesíti azt.

34


(2) A kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat által a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezet terhére igénybe vett költségvetési támogatás felhasználását a rendelkezésére álló adatok alapján, illetve helyszíni ellenõrzés során ellenõrzi és jogosulatlan igénybevétel esetén a támogatási igény elbírálására jogosult szervet értesíti.” (26) Az Áht. 78. § (4) bekezdése a következõ e) ponttal egészül ki: (A kincstár a Kincstári Egységes Számla terhére, a Kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon, díj és kamat felszámítása nélkül megelõlegezheti) „e) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztõ Zrt. részére az európai uniós és ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás felhasználásával, érvényes támogatási szerzõdés alapján fizetendõ támogatások általános forgalmi adó finanszírozására szolgáló részének” (fedezetét.) (27) Az Áht. 49. alcímének címe helyébe a következõ rendelkezés lép: „49. Finanszírozási, függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások” (28) Az Áht. 72. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „72. § (1) Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások, és b) függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételek és kiadások. (2) A finanszírozási bevételeket és kiadásokat, valamint a függõ, átfutó, kiegyenlítõ bevételeket és kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítõ tételeket is el kell számolni.” (29) Az Áht. 79. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni a) a térségi fejlesztési tanácsok, b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai, c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelõ Alap, e) az MNV Zrt., f) a Diákhitel Központ Zrt., g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentõ Alap, h) a Nemzeti Eszközkezelõ Zrt., i) az Országgyûlés által, a Kormány által és a megyei önkormányzat által alapított közalapítványok, j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik, és k) a Nemzeti Üdülési Szolgálat [az a)–k) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].”

1. szám

(30) Az Áht. 79. §-a a következõ (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A kincstár az Országgyûlés által elismert egyház megbízása esetén az egyház számára fizetési számlát vezet.” (31) Az Áht. 83. §-a kiegészül a következõ (7) bekezdéssel: „(7) Ha a nemzetiségi önkormányzat a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetbõl támogatásban nem részesül, e § szabályait esetében nem kell alkalmazni.” (32) Az Áht. 83. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a) a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, b) nem fogadja el a költségvetési évet megelõzõ évre vonatkozó zárszámadását, illetve c) a 108. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségeit nem teljesíti, a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter az a)–c) pont szerinti kötelezettség teljesítésére meghatározott határidõ utolsó napját követõ hónap elsõ napjától a mulasztás megszüntetéséig a nettó finanszírozás alapján a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megilletõ összeg folyósítását felfüggeszti.” (33) Az Áht. 84. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A helyi önkormányzat hitelfelvétele, kötvénykibocsátása fedezetéül az önkormányzati törzsvagyon, a helyi önkormányzat általános mûködésének és ágazati feladatainak támogatása és a költségvetési támogatás nem használható fel. Ez az elõírás nem vonatkozik az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás elõfinanszírozása céljából felvett hitelre, amelynek fedezetéül az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás felhasználható, továbbá a likvid hitel igénybevételére, amelynek fedezetéül a helyi önkormányzat általános mûködésének és ágazati feladatai támogatása felhasználható.” (34) Az Áht. 91. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A nemzetiségi önkormányzat és a társulás zárszámadásának megalkotására az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni a 26. § (1) bekezdésében meghatározott eltérésekkel.” (35) Az Áht. 109. § (1) bekezdés 16. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „16. a 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetben meghatározott támogatások igénylésére, az arról történõ lemondásra, az évközi módosításra, az igénylés, igénybevétel évközi felülvizsgálatára a hatósági eljárásban meghozott határozatok, végzések kötelezõ tartalmi elemeire vonatkozó részletes szabályokat, valamint az 57/A. § (2) bekezdése szerinti kamatok alapját, mértékét, felszámításának szabályait, kezdõ és záró napját, valamint a 83. § (5) és

1. szám


(6) bekezdésében a nettósításban felfüggesztett támogatás visszatérítésének szabályait,” (36) Az Áht. 109. § (1) bekezdése a következõ 37. ponttal egészül ki: „37. a helyi önkormányzatok vis maior támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályait.” (37) Az Áht. 109. §-a a következõ (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelõs miniszter, hogy az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa a központi költségvetés 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetébe tartozó olyan központi kezelésû elõirányzat terhére nyújtott költségvetési támogatás a) felhasználási célját és lehetséges kedvezményezettjei körét, továbbá b) igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenõrzésének részletes szabályait, amely elõirányzatra vonatkozóan az a) és b) pont szerinti szabályokat törvény nem állapítja meg és azok megállapítására más nem kapott felhatalmazást. (5b) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelõs miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti fejezetbe nem tartozó központi kezelésû elõirányzatok jogszabály kiadását igénylõ felhasználási szabályait és kijelölje azok kezelõ szervét, ha azt törvény nem állapítja meg, illetve jelöli ki, és arra más nem kapott felhatalmazást.” (38) Az Áht. 109. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történõ teljesítésének eseteit.” (39) Az Áht. 111. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) A 24. § (2) bekezdésétõl eltérõen a 2013. évi költségvetési rendeletet, határozatot 2013. február 15-éig kell a képviselõ-testület, társulási tanács elé beterjeszteni.” (40) Az Áht. 111. § (15) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(15) A (12)–(14) bekezdés alapján határozott idõre megadott felmentések érvényességét az államháztartásért felelõs miniszter a fizetési számla felett rendelkezni jogosult kérelmére kivételesen indokolt esetben meghosszabbíthatja.” (41) Az Áht. 111. § (16) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(16) E törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit 2013. június 30-áig a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény alapján mûködõ többcélú kistérségi társulásokra, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény alapján létrejött társulásokra is alkalmazni kell.”

35

(42) Az Áht. 111. § (18) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(18) A többcélú kistérségi társulások által igénybevett támogatások elszámolása felülvizsgálata megkezdésének határideje – a 60. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen – a költségvetési évet követõ második év június 30-a.”

22. § Az Áht. 1. 2. § (1) bekezdés n) pontjában a „nemzetiségi önkormányzatok és ezek társulásai normatív hozzájárulásait, támogatásait, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a fogyasztói árkiegészítést,” szövegrész helyébe a „nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásait, a közfoglalkoztatási támogatásokat, valamint a szociálpolitikai menetdíj támogatásokat,” szöveg, 2. 2. § (1) bekezdés o) pontjában az „elõirányzatok és a 20. § (1) bekezdése alapján idegen pénzeszközként nyilvántartott pénzeszközök terhére” szövegrész helyébe az „elõirányzatok, és – ha jogszabály azt lehetõvé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg, 3. 8. § (1) bekezdés b) pontjában az „a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségû társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi” szövegrész helyébe az „a helyi önkormányzat – a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok –, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi” szöveg, 4. 8. § (2) bekezdésében „az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szervek közösen is alapíthatnak” szövegrész helyébe „a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)–d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat” szöveg, 5. 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „költségvetési szerv átalakítása” szövegrész helyébe a „költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és mûködési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása” szöveg, 6. 9. § (1) bekezdés b) pontjában a „tekintetében a vezetõi” szövegrész helyébe a „tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetõi” szöveg, 7. 9. § (1) bekezdés c) pontjában a „gazdasági vezetõjének megbízása, megbízásának visszavonása, díjazásának” szövegrész helyébe a „gazdasági vezetõjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának” szöveg, 8. 9. § (1) bekezdés d) pontjában a „megvalósításának veszélye” szövegrész helyébe a „meg nem valósításának veszélye” szöveg,

36


9. 14. § (3) bekezdésében az „adókból, illetékekbõl származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb” szövegrész helyébe az „adókból származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó” szöveg, 10. 24. § (2) bekezdésében a „negyvenötödik” szövegrész helyébe a „harmincadik” szöveg, 11. 36. § (1) bekezdésében a „kiadási elõirányzatai terhére” szövegrész helyébe a „kiadási elõirányzatai és – ha jogszabály azt lehetõvé teszi – a 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére” szöveg, 12. 36. § (3) bekezdésében az „A költségvetési év kiadási elõirányzatai terhére történõ kötelezettségvállalás” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségvállalás” szöveg, 13. 60. § (1) bekezdésében a „hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követõ év december 31-éig – a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követõ második év június 30-áig –” szövegrész helyébe a „támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követõ év december 31-éig” szöveg, 14. 60. § (2) bekezdésében a „szervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál és többcélú kistérségi társulásnál sor kerüljön a költségvetési évet megelõzõ év – a kincstár által meghatározott hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál, sor kerüljön a költségvetési évet megelõzõ év – a kincstár által meghatározott” szöveg, 15. 60. § (7) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között különbség” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat adatszolgáltatása és a kincstár álláspontja között eltérés” szöveg, 16. 60. § (8)–(9) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, 17. 60. § (10)–(11) bekezdésében az „a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a többcélú kistérségi társulás” szövegrész helyébe a „helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg, 18. 74. § (2) bekezdésében az „átfutó és kiegyenlítõ” szövegrész helyébe az „átfutó, kiegyenlítõ” szöveg, 19. 78. § (4) bekezdés c) pontjában a „korábbi évek elõirányzat-maradványával nem fedezett – finanszírozási igény, és” szövegrész helyébe a „korábbi év költségvetési

1. szám

maradványával nem fedezett – finanszírozási igény,” szöveg, 20. 78. § (4) bekezdés d) pontjában a „megfizetésének” szövegrész helyébe a megfizetésének, és” szöveg, 21. 79. § (4) bekezdésében az „a többcélú kistérségi társulás megbízása esetén a többcélú kistérségi társulás és költségvetési szervei, valamint a jogi személyiségû társulás megbízása esetén a jogi személyiségû társulás” szövegrész helyébe a „valamint a társulás megbízása esetén a társulás” szöveg, 22. 79. § (5) bekezdésében az „(1)–(4) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)–(4a) bekezdés” szöveg, 23. 83. § (1) bekezdésében a „helyben maradó személyi jövedelemadót, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a normatív hozzájárulást, támogatást,” szöveg helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatását,” szöveg, 24. 84. § (1) bekezdésében az „önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségû társulás” szövegrész helyébe az „önkormányzat és a társulás” szöveg, 25. 90. § (3) bekezdés b) pontjában a „finanszírozási célú pénzügyi mûveletekrõl készített” szövegrész helyébe a „finanszírozási bevételekrõl és kiadásokról készített” szöveg, 26. 106. § (8) bekezdésében a „, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások,” szövegrész helyébe a „biztosított” szöveg, 27. 106. § (9) bekezdésében az „állami” szövegrész helyébe az „és egyéb” szöveg, 28. 106. § (10) bekezdésében a „helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, többcélú kistérségi társulásoknak biztosított normatív hozzájárulások, támogatások, továbbá” szövegrész helyébe a „helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános mûködésének és ágazati feladatai támogatásai, továbbá” szöveg, 29. 109. § (1) bekezdés 36. pontjában a „szabályait.” szövegrész helyébe a „szabályait,” szöveg, és 30. 109. § (5) bekezdésében a „kapnak a miniszterek, hogy a költségvetési évre vonatkozóan az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben évente megalkotott rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésû elõirányzatok kezelésével, felhasználásával” szövegrész helyébe a „kap a Kormány tagja, hogy – a központi költségvetésrõl szóló törvény uniós fejlesztések fejezet tekintetében abban az esetben, ha annak meghatározására más nem kapott felhatalmazást – az államháztartásért felelõs miniszter egyetértésével kiadott rendeletben – a költségvetési évre tekintet nélkül – állapítsa meg az általa irányított fejezetbe sorolt fejezeti kezelésû elõirányzatok felhasználásával” szöveg lép.

1. szám


(1) Hatályát veszti az Áht. 1. 3. § (3) bekezdés c) pontjában a „jogi személyiségû társulás, a többcélú kistérségi” szövegrész, 2. 8. § (1) bekezdés c) és d) pontjában a „jogi személyiségû” szövegrész, 3. 28. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, jogi személyiségû” szövegrész, 4. 29. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségû” szövegrész, 5. 34. § (5) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész, 6. 34. § (6) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 7. 41. § (4) bekezdés b) pontjában az „pénzügyi lízinget vagy” szövegrész, 8. 60. § (4) bekezdésében a „hozzájárulások,” szövegrész, 9. 74. § (3) bekezdésében az „és a továbbadási célú” szövegrész, 10. 78. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 11. 80. § (2) bekezdés b) pontjában a „többcélú kistérségi” szövegrész, 12. 83. § (2) bekezdésében a „hozzájárulásokat,” szövegrész, 13. 83. § (3) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulással,” szövegrész, 14. 83. § (5) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás,” szövegrész, 15. 87. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 16. 96. § (1) és (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 17. 97. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 18. 107. § (1) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulások, a jogi személyiségû” szövegrész, 19. 108. § (2) bekezdésében a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, 20. 109. § (1) bekezdés 6. pontjában az „a körjegyzõség és a körjegyzõségben részt vevõ helyi önkormányzatok költségvetésének sajátos szabályait,” szövegrész, 21. 109. § (1) bekezdés 8. pontjában az „a továbbadási célú bevételek elszámolásának sajátos szabályait,” szövegrész, 22. 109. § (1) bekezdés 21. pontjában a „többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiségû” szövegrész, és 23. 109. § (1) bekezdés 34. pontjában az „ , és” szövegrész. (2) Hatályát veszti az Áht. 1. 9. § (1) bekezdés e) pontja, 2. 24. § (3) bekezdése,

3. 4. 5. 6.

37

27. § (5) bekezdése, 111. § (8), (10) és (19)–(22) bekezdése, 111/A. §-a, és 114. § (5) bekezdése.

16. A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása 24. § (1) A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép „(4) A felsõoktatási intézményben – szervezeti és mûködési szabályzatában meghatározottak szerint – gazdasági tanács mûködtethetõ.” (2) Az Nftv. 117. §-a a következõ (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Az állami fenntartású felsõoktatási intézményben 2012. december 31-én mûködõ gazdasági tanács, valamint a gazdasági tanács elnökének és tagjainak megbízása 2013. január 1-jén megszûnik.” (3) Hatályát veszti az Nftv. 110. § (1) bekezdés 27. pontja.

17. Záró rendelkezések 25. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba, és 2014. január 2-án hatályát veszti. (2) A 21. § (41) bekezdése, a 12. alcím, a 13. alcím 2012. december 31-én lép hatályba. (3) Az 1–4, 6–11. alcím, a 21. § (1)–(35), (37), (38) és (42) bekezdése, a 22. § 1–28. és 30. pontja, a 23. § (1) bekezdés 1–22. pontja és (2) bekezdése, a 16. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba. (4) A 28. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

26. § A 18. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minõsül.

27. § Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 44. § (2) bekezdésének alkalmazásához szükséges törvények módosításáról külön törvény rendelkezik.

38


Az Áht. 44. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A kincstár központosított illetményszámfejtést mûködtet, és ellátja az ehhez kapcsolódó kifizetõhelyi feladatokat. A központosított illetményszámfejtés rendszere keretében történõ illetményszámfejtés és -kifizetés kötelezõ az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, a he-

1. szám

lyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, ezek társulásai, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, és ezek társulásai által irányított költségvetési szervek számára. A kincstárral kötött megállapodás alapján a központi illetményszámfejtéshez más szervezetek is csatlakozhatnak.” Áder János s. k.,

Kövér László s. k.,


az Országgyûlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CXCVI. törvényhez „1. melléklet a 2011. évi CXIII. törvényhez A honvédelemért felelõs miniszter és az MNV Zrt. a 22/A. § alapján az állam nevében a következõ gazdálkodó szervezetekben fennálló, állami tulajdonú részesedések felett gyakorolja a tulajdonosi jogokat: 1. HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, 2. HM CURRUS Gödöllõi Harcjármûtechnikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, 3. HM Arzenál Elektromechanikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, 4. HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság, 5. HM Térképészeti Közhasznú Nonprofit Kft., 6. HM Zrínyi Kommunikációs Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. 7. HM Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft.”

A Kormány 344/2012. (XII. 6.) Korm. rendelete a Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya közötti tudományos és technológiai együttmûködési megállapodás kihirdetésérõl 1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya közötti tudományos és technológiai együttmûködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelezõ hatályának elismerésére. 2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

abban a meggyõzõdésben, hogy a kétoldalú együttmûködés a tudomány és a technológia területén megszilárdítja a baráti viszonyt és egyetértést Magyarország és Montenegró között, felismerve a kétoldalú tudományos és technológiai együttmûködés fontosságát a két ország közötti gazdasági és társadalmi fejlõdés elõmozdítása szempontjából, a következõkben állapodtak meg: 1. cikk Felek közremûködnek a kétoldalú tudományos és technológiai együttmûködés elõmozdításában a kölcsönös elõnyök és egyenlõség alapján, összhangban jelen Megállapodás rendelkezéseivel, Felek nemzeti jogszabályaival, valamint azon nemzetközi szervezetek szabályaival, melynek a Szerzõdõ Felek tagjai.

3. § A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvû szövege a következõ: „MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS MONTENEGRÓ KORMÁNYA KÖZÖTTI TUDOMÁNYOS ÉS TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMÛKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS Magyarország Kormánya és Montenegró Kormánya (a továbbiakban: a Szerzõdõ Felek),

2. cikk A tudományos és technológiai együttmûködés a Szerzõdõ Felek tudományos intézetei, gazdasági és egyéb szerveik között az alábbiak útján valósul meg: a) tudományos, technológiai és fejlesztési programok, projektek közösen elfogadott területeken; b) tudósok, kutatók és szakértõk cseréje; c) tudományos és technológiai információk, dokumentáció cseréje;

1. szám


d) ideiglenes hozzájárulás létesítmények, tudományos berendezések és eszközök használatához az együttmûködési kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékben; e) közös tudományos konferenciák, szimpóziumok, elõadások és kutatócsoportok szervezése; f) közös tudományos kutatóközpontok és ideiglenes tudományos – és kutató csoportok felállítása; g) a tudományos és technológiai együttmûködésnek, Felek által kölcsönösen elfogadott egyéb módjai. A felsoroltakon túl, a Szerzõdõ Felek a lehetõségeikhez mérten ösztönzik a gazdasági és más szervek közötti technológiák cseréjét, ide értve a technológiai együttmûködéseket is. 3. cikk A Szerzõdõ Felek elõmozdítják és támogatják a többoldalú tudományos és technológiai, valamint fejlesztési programokban és projekteken való együttmûködést és részvételt. A Szerzõdõ Felek elõmozdítják az elsõdleges célkitûzéseikhez kapcsolódó információk cseréjét európai szintû tudományos és technológiai együttmûködések keretein belül, és ösztönzik a tudományos-kutatóintézeteik közös felhívásokban való együttes részvételét. 4. cikk Más országok vagy nemzetközi szervezetek tudósai, kutatói, szakértõi és intézetei mindkét együttmûködõ fél hozzájárulásával, meghívást kaphatnak a jelen Megállapodás alapján megvalósuló tevékenységekbe, mindazon programok és projektek finanszírozására, valamint megvalósítására, melyek a jelen Megállapodás alapján létrejött együttmûködésekbõl erednek. Az ilyen együttmûködés költségeit a harmadik fél viseli, kivéve, ha a Szerzõdõ Felek írásban másképp nem állapodnak meg.

39

védelem hatálya alá és nem tartalmaznak olyan adatot, melyek a Szerzõdõ Felek nemzeti joga szerint üzleti titoknak minõsülnek, mindkét Fél írásbeli egyetértése nélkül nem hozhatók harmadik fél tudomására, kivéve ha az egyes projektekben résztvevõ szervezetek írásban másképp nem döntenek. 7. cikk A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásáért felelõs hatóságok – Magyarország részérõl – a Nemzeti Innovációs Hivatal, illetve – Montenegró részérõl – a Tudományos Minisztérium. 8. cikk Jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására az ezért felelõs hatóságok egy tudományos és technológiai együttmûködési vegyes bizottságot hoznak létre (Vegyes Bizottság, VB), melynek képviselõit és szakértõ tagjait a két felelõs hatóság egyenlõ arányban jelöli ki. A Vegyes Bizottság feladata a tudományos és technológiai együttmûködés szervezeti és financiális alapjainak biztosítása. A Vegyes Bizottság a tudományos és technológiai együttmûködés közösen kivitelezett programjaira javaslatot tesz, összehangolja azokat és végrehajtásukat ellenõrzi. A Vegyes Bizottság két évet felölelõ közös projekteket fogad be, ellenõrzi végrehajtásukat, és – szükség esetén – konkrét intézkedésekkel járul hozzá az együttmûködés eredményeinek megvalósulásához. A Vegyes Bizottság kétévente ülésezik, opcionálisan Magyarország és Montenegró területén, ugyanakkor szükség esetén gyakrabban is összehívható ülés Felek bármelyikének kérésére. 9. cikk

5. cikk A jelen Megállapodásból eredõ együttmûködés kapcsán felmerült szellemi tulajdonjogok hasznosítását a közremûködõ felek bevonásával kötött végrehajtási megállapodások szabályozzák biztosítva a szellemi tulajdonjogok megfelelõ és hatékony védelmét, összhangban a két Fél nemzeti jogszabályaival és azokkal a szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, melyeknek a Szerzõdõ Felek tagjai. 6. cikk Tudományos és technológiai eredmények, úgy mint a jelen Megállapodásból eredõ együttmûködés kapcsán felmerült tudományos újítások, melyek nem esnek az iparjog-

Jelen Megállapodás rendelkezései semmilyen körülmények között nem befolyásolhatják a Szerzõdõ Felek meglévõ, vagy jövõben kötendõ bilaterális és multilaterális nemzetközi szerzõdésekben rögzített jogait és vállalt kötelezettségeit. A jelen Megállapodás nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek Magyarország Európai Uniós tagságából fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban nem idézhetõk vagy értelmezhetõk úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen más módon befolyásolják Magyarországnak különösen a Csatlakozási Szerzõdéssel vállalt, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdésbõl, az Európai Unióról szóló Szerzõdésbõl, valamint általában véve az Európai Unió elsõdleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.

40

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 10. cikk

Jelen Megállapodás öt évre szól. A Megállapodás az öt év leteltét követõen automatikusan meghosszabbításra kerül újabb öt éves periódusra, kivéve, ha a Szerzõdõ Felek egyike írásban jelzi a Megállapodás megszüntetésére irányuló szándékát hat hónappal annak lejárta elõtt. Jelen Megállapodás rendelkezéseinek módosítása kizárólag mindkét Szerzõdõ Fél elõzetes hozzájárulásával lehetséges. A módosításokra vonatkozó javaslatokat írásban kell megtenni. A Megállapodás rendelkezéseinek módosítása, vagy a Megállapodás megszüntetése nincs befolyással a már folyamatban lévõ, de a Megállapodás rendelkezései módosításának elfogadása vagy a Megállapodás megszüntetésének idején még le nem zárult programok és projektek végrehajtására.

1. szám

In the belief that bilateral cooperation in the field of science and technology shall strengthen friendly relations and understanding between Hungary and Montenegro, Aware of the importance of bilateral scientific and technological cooperation for the improvement of economic and social development of the two countries, Have agreed as follows:

Article 1 The Contracting Parties shall contribute to the development of bilateral scientific and technological cooperation on the basis of mutual benefit and equality, in accordance with the provisions of the present Agreement, national laws and regulations of each Party, and regulations of international organizations, each Contracting party being its member.

11. cikk

Article 2

A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásából vagy értelmezésébõl eredõ véleménykülönbségeket a Vegyes Bizottság tagjai, vagy a felelõs Hatóságok közötti egyeztetések során kell feloldani.

The scientific – technological cooperation, between scientific institutions and economic and other entities of the Contracting parties, will be realized through: a) scientific-technological and development programs and projects, in mutually agreed fields; b) exchange of scientists, researchers and experts; c) exchange of scientific and technological information and documentation; d) approval of temporary use of facilities, scientific equipment and consumable materials, necessary for conducting cooperation; e) organization of joint scientific conferences, symposia, seminars, workshops, exhibitions; f) setting up of joint scientific research centers and temporary scientific and research groups, g) other forms of scientific and technological cooperation, mutually agreed upon by the Contracting parties. Besides mentioned, the Contracting parties shall in the best possible way, encourage technology exchange between economic and other entities, including technical cooperation as well.

12. cikk Jelen Megállapodás azon a napon lép hatályba, amikor mindkét Fél hivatalosan tájékoztatta a másikat a Megállapodás kihirdetéséhez saját belsõ jogszabályai szerint szükséges eljárásainak lezárultáról. Az aláírásra Podgorica városában/területén 2012. szeptember 25. napján, két eredeti példányban, mindegyik szöveg egyaránt hiteles, magyar és montenegrói, valamint angol nyelven kerül sor. Amennyiben fordításból eredõ értelmezési véleménykülönbség alakul ki, az angol szövegváltozatot kell alapul tekinteni. MAGYARORSZÁG KORMÁNYÁNAK NEVÉBEN

MONTENEGRÓ KORMÁNYÁNAK NEVÉBEN

AGREEMENT BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF MONTENEGRO ON SCIENTIFIC AND TECHNOLOGICAL COOPERATION The Government of Hungary and the Government of Montenegro, hereinafter referred to as „The Contracting Parties”,

Article 3 The Contracting parties shall encourage and support cooperation and participation in multilateral scientific and technological, and developmental programs and projects. The Contracting parties shall encourage the exchange of information on their priorities, in the framework of scientific and technological cooperation at European level and stimulate their scientific-research institutions to participate together in the joint calls.

1. szám

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Article 4

Scientists, researchers, experts and institutions from other countries or international organizations may be invited, upon consent of both cooperating partners, to participate in activities carried out under the present Agreement, for both, financing and realization of programs and projects, which result from the cooperation under the present Agreement. The cost of such cooperation shall normally be borne by such third party, unless the Contracting parties agree otherwise in writing.

Article 5 Exploitation of the intellectual property rights, arising from the cooperation activities under the present Agreement, shall be regulated through agreements on implementation between the participating organizations, which ensure proper and efficient protection of the intellectual property rights, according to the national legislation of the two Parties and international conventions in the field of intellectual property rights, whose members are the Contracting parties.

Article 6 Scientific and technological results, i.e. scientific inventions arising from the cooperation activities under the present Agreement, which do not fall under the industrial property rights and do not contain data which are, according to the national legislation of each Contracting Party, subject to confidentiality, shall not be made known to the third party, without prior consent of both parties in writing, unless the participating organizations for each project agree otherwise in writing.

Article 7 Authorities responsible for implementation of the provisions of this Agreement are: for Hungary – the National Innovation Office, for Montenegro – Ministry of Science.

41

The work of the Joint Committee shall be based on creating organizational and financial conditions for provision of scientific-technological cooperation. The Joint Committee proposes, harmonizes and monitors implementation of joint programs of scientific-technological cooperation. The Joint Committee shall adopt cooperation programs for a two-year period, monitor their implementation and, shall the need occur, propose concrete measures for fulfillment of the cooperation results. The Joint Committee shall meet every 2 (two) years, alternatively in Hungary and Montenegro, or more often if the need occurs, upon request of one of the Contracting parties.

Article 9 Provisions of this Agreement shall, under no circumstances, influence rights and obligations that the Contracting parties have under existing bilateral and multilateral agreements or future ones that the Contracting parties sign. This Agreement shall apply without prejudice to the obligations deriving from the membership of Hungary in the European Union. Consequently, the provisions of this Agreement may not be invoked or be interpreted neither in whole nor in part in such a way as to invalidate, amend or otherwise affect the obligations of Hungary arising from the Accession Treaty, the Treaty establishing the European Community, the Treaty on European Union and generally from the primary and secondary legislation of the European Union.

Article 10 The present Agreement shall remain in force for a period of five years. The Agreement shall be automatically renewed for successive five years periods, unless one Contracting Party notifies the other in writing of its intention to terminate the Agreement at least six months in advance. The amendments of provisions of the present Agreement shall not be made, without prior consent of the two Contracting Parties. Amendments shall be provided in written form. The amendments or termination of the present Agreement shall not affect the projects or programmes being undertaken under the present Agreement but not completed at the time of the adoption of amendments or termination of the present Agreement.

Article 8 For the purpose of implementation of the present Agreement, a joint committee for scientific and technological cooperation shall be established by the responsible authorities (hereinafter: the Joint Committee), composed of equal number of representatives and experts, appointed by each responsible authority.

Article 11 Any divergences relating to the interpretation or implementation of the present Agreement shall be settled through consultations of the Joint Committee members, or between responsible authorities.

42


1. szám

Article 12

1. §

The present Agreement shall enter into force on the date both Contracting Parties have officially notified each other that the internal legal procedures required for its entry into force have been accomplished.

A közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 13/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: R.) 1–5. mellékletében a „2012/2013. TANÉV” szövegrész helyébe a „2013/2014. TANÉV” szöveg lép.

Signed in Podgorica, on 25 September 2012., in two original copies, in Hungarian, Montenegrin and English languages, all texts being equally authentic. In case of divergences of interpretation, the English text shall prevail.

2. §

FOR FOR THE GOVERNMENT OF THE GOVERNMENT OF HUNGARY MONTENEGRO”

Ez a rendelet a kihirdetését követõ napon lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a R. 1. § (3) bekezdése és az R. 4. § (3) bekezdése.

4. § Balog Zoltán s. k., (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) A 2. § és a 3. §-a a Megállapodás 12. cikkében meghatározott idõpontban lép hatályba. (3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelõs miniszter annak ismertté válását követõen a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg. (4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekrõl a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelõs miniszter gondoskodik. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

Az emberi erõforrások minisztere 46/2012. (XII. 5.) EMMI rendelete a közoktatási tankönyvek legmagasabb fogyasztói áráról szóló 13/2010. (XI. 25.) NEFMI rendelet módosításáról A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

emberi erõforrások minisztere

Az emberi erõforrások minisztere 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelete a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés g), h) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szakképzés tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladatés hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következõket rendelem el:

1. Általános rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekre, b) a köznevelési rendszerben folyó változások elemzésére, kutatására, a köznevelés rendszerében folyó fejlesztések szakmai támogatására, az oktatásért felelõs miniszter

1. szám


(a továbbiakban: miniszter) által alapított kutató, fejlesztõ intézetre (a továbbiakban: Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet), c) az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: OH), d) az állami szakképzési és felnõttképzési szervre, e) az állami intézményfenntartó központra (a továbbiakban: Központ), f) a nem a Központ által fenntartott köznevelési intézmény fenntartójára, g) a fõvárosi és megyei kormányhivatalokra. (2) A pedagógiai-szakmai szolgáltatást az állami köznevelési közfeladat-ellátás keretében a Központ által fenntartott, szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet látja el. Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az állami felsõoktatási intézmény, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményfenntartók által fenntartott pedagógiai intézet is elláthat. (3) Az állami köznevelési közfeladat ellátása keretében a Központ hozza létre megyénként és a fõvárosban a pedagógiai szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézeteket, továbbá a fõvárosi kerületekben az 1. melléklet B) pontjában meghatározott létszámmal pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményegységeket (a továbbiakban: pedagógiai kabinet). (4) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet szolgáltatásait szolgáltatási díj ellenében vehetik igénybe, vagy fenntartóik az egyházi, továbbá más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézettel szolgáltatás nyújtására megállapodást köthetnek. (5) A (4) bekezdés szerinti intézmények a pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kiválasztásához beszerzik a fenntartójuk egyetértését. A megállapodás alapján a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó pedagógiai intézet térítésmentesen biztosítja a szolgáltatást a megállapodásban meghatározott nevelési-oktatási intézmény részére, a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodásban meghatározott költségvetés erejéig.

43

mentesek. Ha az állami nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a munkatervében foglaltakon túli pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat igényel – a Központ hozzájárulásával – a miniszterrel köznevelési szerzõdést kötött pedagógiai-szakmai szolgáltató bevonásával is megszervezheti azt, amennyiben ahhoz egyéb szerv által biztosított forrás rendelkezésre áll. (2) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményekben, pedagógiai szakszolgálati intézményekben folyó pedagógiai feladatokhoz nyújtandó pedagógiai-szakmai szolgáltatások támogatását a miniszter által vezetett minisztérium erre a célra elkülönített fejezeti kezelésû elõirányzata keretében kell megtervezni. (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes pedagógiai szakmai irányítását – az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet pedagógiai szakmai támogatásával, továbbá a szakképzés tekintetében az állami szakképzési és felnõttképzési szerv szakmai közremûködésével – a miniszter látja el. (4) Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, az e rendeletben meghatározottak szerint a Központ látja el, az iskolarendszerû szakképzési feladatok pedagógiai támogatásában az állami szakképzési és felnõttképzési szerv mûködik közre. (5) A Központ, valamint a miniszterrel kötött köznevelési szerzõdés keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó állami felsõoktatási intézmény által fenntartott, vagy egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok megvalósításába, – amennyiben az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények keretei között erre nincs lehetõség – bevonhatja az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézetet, az OH-t, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft-t, társadalmi szervezetet, köznevelési intézményt, felsõoktatási intézményt abban az esetben is, amennyiben azok nem felelnek meg a 19. §-ban foglaltaknak.

2. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 2. § (1) A miniszter a központi költségvetésrõl szóló törvényben, a Központ költségvetésének terhére biztosítja az állam és a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára nyújtandó pedagógiai-szakmai szolgáltatások fedezetét. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások a Központ által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára a Központ rendelkezésre álló erõforrásai, a Központ által a megyében, vagy a fõvárosban fenntartott pedagógiai intézet, fõvárosi kerületben fenntartott pedagógiai kabinet éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig térítés-

3. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei: a) nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése, b) nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése, c) az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztõ tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében,

44


d) nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában, e) egyéni szakmai tanácsadás, f) a köznevelés rendszerszintû fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és mûveltségterületi pedagógiai feladatok segítése.

1. szám

b) a megyei, fõvárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó fenntartásában mûködõ köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás, c) a miniszter, vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyûjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körbõl tájékoztatás nyújtása.

4. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei a) pedagógiai mérési rendszer mûködtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggõ mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére, b) feladatbankok és mérõeszközök fejlesztése, hozzáférhetõségük biztosítása, c) a nevelési-oktatási intézmények belsõ pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítõ tanácsadás feladatainak ellátása, d) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása, e) a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követõ, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások, f) pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.

7. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének eszközei és módszerei: a) pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése, b) bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe, c) az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet irányítása mellett országos szakmai pályázatok kiírása, megbízásra pedagógiai tárgyú kísérletek, pedagógiai tárgyú kutatások indítása vagy azokban való részvétel. (2) A Központ együttmûködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképzõ felsõoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggõ megszervezésébe.

5. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei: a) a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása, b) a nevelési és tantárgyi, mûveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése. (2) A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében az illetékességi területén együttmûködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.

6. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközei és módszerei: a) közremûködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében,

8. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat, a versenyszervezõvel kötött megállapodás alapján.

9. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei: a) a köznevelés rendszerét érintõ kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére, b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítõ pedagógusok részére, c) a diákjogi tanácsadás megszervezése.

1. szám


3. Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások 10. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelést-oktatást, kollégiumi nevelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat (a továbbiakban: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások). (2) A nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelõ és oktató munkához biztosítva legyen. (3) Nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásban szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább öt éves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további öt éves szakmai gyakorlatot szerzett.

11. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hazai országos köznevelés-fejlesztési pályázatokhoz kapcsolódó szaktanácsadást. (2) A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei elsõsorban a következõk: a) az intézményszervezési, b) az intézménymûködési helyzetelemzõ, c) az intézményvezetés munkáját elemzõ, szervezetfejlesztõ szaktanácsadás. (3) A köznevelés-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett, és pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott szakterülethez illeszkedõen a) az adott intézménytípusra a miniszter által kiadott kerettantervekben, valamint a Nemzeti alaptantervben, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési tevékenységeket, pedagógiai, tantárgyi tartalmakat, fejlesztési követelményeket támogató pedagógiai módszertant, vagy b) a sajátos nevelési igényû, a nemzetiségi, a migráns és a tehetséggondozást igénylõ tanulók együttnevelésének megszervezését, vagy c) a pedagógiai feladatok ellátásának nevelési, oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit.

45

(4) A (3) bekezdésben elõírt feltételeket az is teljesíti, aki a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott akkreditált pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra idõtartamban, vagy az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettõ szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni.

12. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a kiemelt figyelmet igénylõ gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítõ a) pedagógiai értékelés körébõl a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) tanügy-igazgatási szolgáltatás körébõl a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körbõl tájékoztatás adását, c) szaktanácsadást. (2) Az országosan szervezett pedagógiai értékelés és szaktanácsadás keretében kell segítséget nyújtani a) a pedagógiai szakszolgálatot ellátó köznevelési intézménynek a szakértõi véleményt megalapozó diagnosztikai tevékenység szakmai kritériumai egységességének érvényesüléséhez, b) a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó köznevelési intézmény fenntartójának és a pedagógiai szakszolgálat intézményének a szakértõi véleményben meghatározottak végrehajtásához, a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás kialakításához. (3) A kiemelt figyelmet igénylõ gyermekek, tanulók nevelését, nevelését-oktatását segítõ szaktanácsadást oly módon kell megszervezni, hogy a szaktanácsadás a pedagógiai szakszolgálat intézményei által ellátott valamennyi nevelõ, nevelõ-oktató, fejlesztõ munkához biztosítva legyen. (4) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben vagy olyan nevelési-oktatási intézményben, ahol különleges gondozást igénylõ gyermekek nevelése-oktatása folyik.

13. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló

46


a) pedagógiai értékelés körébõl a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, b) tanügy-igazgatási szolgáltatás körébõl a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, c) szaktanácsadás keretében történõ segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetõi, alkalmazottai, szülõi szervezete, diákönkormányzata megismerje azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelõzhetõ a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történõ felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus,szakképzettséggel, vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlõdés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik.

14. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítõ a) szaktanácsadás körébõl az integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR)-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemzõ, valamint az intézményszervezési, intézménymûködési helyzetelemzõ szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el, b) szaktanácsadás körébõl az esélyegyenlõség-elvû oktatásszervezési tevékenységet elemzõ, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlõségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (a továbbiakban: mentor) látja el, c) pedagógiai értékelés körébõl a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemzõ pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését, d) tanügy-igazgatási szolgáltatás körébõl a halmozottan hátrányos helyzetû gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztõ jogi és egyéb információk gyûjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlõségi feladatok végrehajtásának segítését.

1. szám

(2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és a pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján megszervezett és akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történõ felkészítés – hátrányos helyzetû gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadói továbbképzést, vagy a közoktatási esélyegyenlõségi mentorok számára szervezett továbbképzést.

15. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos pedagógiai mérési-értékelés eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését, ennek keretében a) a pedagógiai értékelés körébõl az országos pedagógiai mérési-értékelési és ellenõrzési feladatok megállapításainak elemzését segítõ, a feltárt intézményi és gyermeki, tanulói lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményfejlesztési eszközök kidolgozását és módszerek megismertetését, b) a szaktanácsadás körébõl a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az óvoda és az iskola fenntartója és az óvoda és az iskola vezetõi, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges. (2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, pedagógiai mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik. (3) Az országos pedagógiai mérés-értékeléssel kapcsolatos országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások szakmai irányítását az OH látja el.

4. A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény mûködésére vonatkozó szabályok 16. § (1) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet mûködésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet

1. szám


az intézmény nyilvántartásba vételét követõ tizenkettõ hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz. A telephelyre vonatkozó mûködési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes kormányhivatalhoz lehet benyújtani. A telephelyre vonatkozó mûködési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot – az ügyfélnek történõ közléssel egyidejûleg – meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, amely a mûködési engedélyt a telephelyre vonatkozó mûködési engedélyre tekintettel kiegészíti, egységes szerkezetben adja ki. (2) Új pedagógiai intézet indítása, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítást vagy az átszervezést, fenntartóváltást megelõzõen nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény mûködésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.

17. § (1) A mûködési engedély iránti kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a mûködési engedély iránti kérelem tárgya, b) a pedagógiai intézetet nyilvántartásba vevõ szerv neve, címe, a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat száma, kelte, c) az alapító következõ adatai: név, mûködési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím, d) a fenntartó következõ adatai: név, mûködési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím, e) a pedagógiai intézet adatai közül a hivatalos név, székhely, f) a pedagógiai intézet székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön fa) az ott ellátott feladatok, fb) az épület tulajdonosa, fc) az épület feletti rendelkezési jog idõtartamának kezdõ és befejezõ dátuma amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa, fd) a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátuma, g) a pedagógiai intézet feladatával, mûködésével kapcsolatos egyéb tudnivalók, sajátosságok, bejelentések. (2) A mûködési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban csatolni kell a) a pedagógiai intézet alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételrõl szóló határozatot, b) fenntartói igazolást – tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat – arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a pedagógiai intézet mûködéséhez legalább öt évre biztosított,

47

c) annak igazolását – használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány alapján –, hogy a helyiségek a pedagógiai intézet feladatainak ellátására alkalmasak, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló, e rendelet mellékletében felsorolt tételes jegyzéket, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a mûködés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy a kérelem mellékleteként benyújtott nyilatkozaton vállalt idõn belül, legfeljebb huszonnégy hónapon belül fokozatosan megteremthetõk, d) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a foglalkoztatottak nevét, végzettségét és szakképzettségét, valamint végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a mûködéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és idõtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a mûködés megkezdéséhez, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak, e) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához ea) a pedagógiai intézet egészére vonatkozóan a székhely és valamennyi telephely tekintetében részletes kimutatást arról, hogy a pedagógiai intézet tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerzõdés alapján járó kiegészítõ támogatás mértékét, egyházi kiegészítõ támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt; bármilyen, a mûködéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közremûködést, továbbá eb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a mûködéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit, valamint ec) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.

18. § (1) A kormányhivatal az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet mûködésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény mûködéséhez rendelkezésre álló, vagy felmenõ rendszerben megteremthetõ személyi, tárgyi, munkavédelmi, tûzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a pedagógiai-szakmai szolgáltatások folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerû megszervezését. (2) Ha a pedagógiai intézet székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épü-

48


1. szám

letet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, valamint azt, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e az intézmények együttes zavartalan mûködése. (3) A kormányhivatal határozatában feltünteti a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét, b) a pedagógiai intézet nevét, OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, telephelyét, tagintézményét, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát, c) feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladatokat, d) az intézmény gazdálkodásának módját. (4) Ha a határozatban szereplõ adatokban változás következik be, a kormányhivatal kiegészítéssel, vagy a módosítással egybeszerkesztett határozatot ad ki. Ha a pedagógiai intézet feladata, feladatellátási helye megváltozik, a kormányhivatal a mûködési engedély kiadása érdekében indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett. (5) Ha a kormányhivatal elutasítja a mûködési engedély kiadását, továbbá ha a törvényességi ellenõrzés keretében talált törvénysértés megszüntetésérõl a fenntartó a megadott határidõn belül nem intézkedett, a kormányhivatal a mûködési engedélyt visszavonja és a pedagógiai intézetet törli a nyilvántartásból. (6) A kormányhivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények nyilvántartásba vételérõl, adatainak megváltozásáról, illetve a kormányhivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) számára az OH, mint a KIR adatkezelõje által meghatározott elektronikus formában.

(3) Ahol e rendelet szakvizsgáról, pedagógus szakvizsgáról rendelkezik, azon a szakvizsgával – jogszabály alapján – egyenértékû vizsgát, tudományos fokozatot is érteni kell. (4) A pedagógiai intézetben vagy a pedagógiai kabinetben foglalkoztatottak kötelezõ létszámát az 1. melléklet határozza meg.

19. §

(1) A pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az alapító okiratában meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelezõ létszámmal, továbbá a 3. mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelezõ (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell, ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást a pedagógiai intézet – az alapító okiratában foglaltak szerint – kevesebb mint három intézménytípusra kiterjedõen látja el, a feladat ellátásához legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelezõ létszám ötven százalékát kell biztosítani. (2) A pedagógiai intézet szervezeti és mûködési szabályzatában kell meghatározni a) a mûködés rendjét, b) az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás szabályait, c) a szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályait,

A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az Nkt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körét el kell látnia.

20. § (1) A pedagógiai intézetben pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására, a szolgáltatások szervezésére az alkalmazható, aki az adott szakterület ellátásához szükséges szakirányú felsõfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. (2) Pedagógiai szakértõ és pedagógiai elõadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértõ munkakör esetén mester fokozatú tanári, pedagógiai elõadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá – mindkét munkakörben – pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.

21. § (1) A pedagógiai intézetben az intézményvezetõi megbízás feltétele: a) mester fokozatú végzettség és pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetõi szakvizsga, b) legalább tíz év megfelelõ szakmai gyakorlat, c) a pedagógiai intézetben fennálló határozatlan idõre szóló alkalmazás. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelõ szakmai gyakorlat a pedagógiai intézet által végzett bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához szükséges ismeretek megszerzését biztosító munkakörben szerzett gyakorlat, ha azt köznevelési intézményben vagy felsõoktatási intézményben szerezték, továbbá a tanügyirányítási munkakörben eltöltött gyakorlat. (3) A vezetõi megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetõinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy a vezetõi programról és a vezetõ személyérõl az alkalmazotti közösség nyilvánít véleményt.

22. §

1. szám


d) a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját, e) a belsõ ellenõrzés rendjét, a külsõ kapcsolatok rendszerét, formáját és módját.

23. § (1) A pedagógiai intézet az éves feladatainak ellátásához éves munkatervet készít, a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig, és megküldi az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet részére a tárgyév február 15-ig. (2) A pedagógiai intézet a fenntartó által jóváhagyott munkaterv szerint látja el tevékenységét. (3) Az állami fenntartású pedagógiai intézet a munkatervét az ellátási területén mûködõ nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények igényei alapján állítja össze. (4) Az állami fenntartású pedagógiai intézet éves munkatervének elfogadását megelõzõen a Központ beszerzi az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet egyetértését. (5) Az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet az állami felsõoktatási intézmény, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet tekintetében az éves munkatervrõl kialakított véleményét tárgyév március 15-ig megküldi a pedagógiai intézet fenntartójának.

24. § (1) A pedagógiai intézet ügyintézésére és iratkezelésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A pedagógiai intézet iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket a 2. melléklet határozza meg.

5. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásában való közremûködés feltételei

49

(3) Az egyházi, vagy más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó, vagy – a Központ kivételével – költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet mûködésének ellenõrzése tekintetében a fõvárosi és megyei kormányhivatal az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott ellenõrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenõrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni: a) van-e a tevékenység folytatásához joga a fenntartónak, b) az intézmény törvényes és szakszerû mûködése érdekében tett intézkedéseket, c) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, d) a minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, e) az éves költségvetés biztosítja-e a köznevelési törvényben meghatározott feladatok ellátását, f) a szervezeti és mûködési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét, g) a köznevelési intézmény vezetõje alkalmazásának törvényességét, h) a fenntartó döntései meghozatalakor betartja-e az elõírt egyeztetési kötelezettségét. (4) A fõvárosi és megyei kormányhivatal határozatban megállapítja az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet megszûnését, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszûnését, vagy azt, hogy felhagy a mûködtetésével, b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszûnt, c) a fenntartónak megszûnt a tevékenység folytatásához való joga, d) a fenntartó megszûnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna, e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják.

6. A szaktanácsadói tevékenység ellátása 26. §

25. § (1) A miniszterrel kötött köznevelési szerzõdés alapján, az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet, vagy költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet is közremûködhet az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára pedagógiaiszakmai szolgáltatás nyújtásában. (2) Ha a pedagógiai intézetet egyház vagy más nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó tartja fenn, az e rendeletben meghatározott feltételek meglétét az Nkt. 23. §-ában szabályozott mûködési engedély kiadásával kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.

(1) A szaktanácsadás, tantárgygondozás célja: a) a pedagógusok munkájának fejlesztõ célú támogatása, b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztõ beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása, c) a pedagógusok munkájának a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggõ szakmódszertani segítése, d) a pedagógus munkájával összefüggõ szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása, e) az intézményvezetõ pedagógiai munkájának a támogatása, f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése, g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tu-

50


dományos információ gyûjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére, h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében. (2) A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata: a) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban, b) a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése, c) a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv, taneszköz alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása, d) nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése, e) óra és foglalkozáslátogatást követõen a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetõvel, intézményvezetõvel, f) a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása, g) javaslatok megfogalmazása az intézmények belsõ önértékelésének fejlesztésére. (3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtásában, az e rendeletben meghatározottak szerint, szaktanácsadók vehetnek részt. (4) A szaktanácsadói tevékenységet a) szakrendszerû oktatás esetén tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként, mûveltségterületenként, szakonként, szakmánként vagy szakmacsoportonként, illetõleg tanszakonként, Magyar nyelv és irodalom, Idegen nyelvek, Matematika, Ember és társadalom, Ember és természet Földünk – környezetünk, Mûvészetek, Informatika, Életvitel és gyakorlat, Testnevelés és sport, b) az óvodai nevelésre, a szakrendszerben oktatott tantárgyak kivételével az általános iskola alsó tagozatán folyó nevelõ-oktató tevékenységre, kollégiumban végzett nevelõ-oktató munkára, továbbá az iskolai könyvtárban folytatott tevékenységre (a továbbiakban együtt: szakterületek) külön kell megszervezni. (5) Szaktanácsadói tevékenységet az láthat el, aki pedagógiai intézetben pedagógiai szakértõ vagy pedagógiai elõadó munkakörben alkalmazásban áll, vagy aki erre megbízást kapott, és szerepel a szaktanácsadói névjegyzékben.

7. A szaktanácsadói névjegyzék

1. szám

a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot vagy b) a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot szerzett. (2) Az (1) bekezdésben elõírt feltételeket az is teljesíti, aki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselõje feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettõ szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet részére igazolni. (3) A szaktanácsadói névjegyzéket az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet vezeti. (4) Az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet nyilvántartásba veszi azt a szaktanácsadói tevékenység ellátásra jelentkezõt, aki a (1)–(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. (5) Az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet a honlapján nyilvánosságra hozza megyei bontásban a szaktanácsadói névjegyzéket. (6) A nyilvántartásba vételhez az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézethez be kell nyújtani postai úton az (1) bekezdésben meghatározott végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél számát, keltét, a kibocsátó intézmény (szak, kar) megnevezését, a végzettség, szakképzettség megnevezésével, illetve a nem magyar felsõoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhetõ oklevéllel való egyenértékûség elismerésérõl szóló határozat számát, valamint a jelentkezõ arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a személyes adatainak kezeléséhez hozzájárul. (7) A jelentkezéshez csatolni kell a munkáltató által kiállított igazolást a tíz év szakmai gyakorlat meglétérõl, nyugdíjas jelentkezõ esetén, az utolsó munkáltató vagy annak jogutódja, jogutód nélkül megszûnt munkáltató esetén a munkáltató fenntartója általi, ennek hiányában más, hitelt érdemlõ igazolását. (8) A feltételeknek megfelelõ nyilvántartásba vételt kérõ adatait az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet 30 napon belül a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti. (9) A szaktanácsadói névjegyzék a következõ adatokat tartalmazza: a) a szaktanácsadó családi és utónevét, végzettségét, szakképzettségét, b) az elérhetõségét (cím, telefon, e-mail). (10) Törölni kell a szaktanácsadói névjegyzékbõl azt, a) aki kéri, b) aki elhunyt, d) akit jogerõs bírósági ítélettel a közügyektõl vagy foglalkozásának gyakorlásától eltiltottak.

27. § (1) A szaktanácsadói névjegyzékre az kérheti felvételét, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és

28. § (1) A szaktanácsadói feladatok ellátására a pedagógiai intézet köt megállapodást a szolgáltatást igénybe vevõ

1. szám


megrendelõvel és a feladatellátásban közremûködõ szaktanácsadóval. A Központ által fenntartott pedagógiai intézet a megállapodást a megrendelõ igényéhez igazodva, az elfogadott éves munkatervtõl eltérõen is megkötheti, amennyiben ez nem veszélyezteti a munkaterve teljesítését és ehhez a Központ hozzájárult. (2) Az egyházi vagy más nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézet a megállapodást az éves munkatervével összhangban, a megrendelõ igényéhez igazodva, az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet egyidejû tájékoztatásával köti meg. 8. Hatályba léptetõ rendelkezések 29. § E rendelet a kihirdetését követõ hónap elsõ napján lép hatályba. 9. Átmeneti rendelkezések 30. § (1) Azok, akik e rendelet hatálybalépésének napján a miniszter által kiadott, esélyegyenlõségi feladat ellátására jogosító esélyegyenlõségi szakértõi megbízással rendelkeznek, 2013. december 31-ig a feladatokat mint szaktanácsadók elláthatják. (2) A közoktatás-fejlesztési pályázati pedagógiai-szakmai szolgáltatás körében szaktanácsadónak 2013. december 31-ig el kell fogadni azt, aki a) a Nemzeti Fejlesztési Terv I. (a továbbiakban: NFT I.) Humánerõforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1 „Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és kompetenciák fejlesztésének támogatása” pályázati konstrukció keretében pedagógus-továbbképzésként elsajátította az adott szakterülethez illeszkedõen: aa) a kompetencia alapú oktatás pedagógiai módszertani, szakmai kultúráját vagy ab) a pedagógiai feladatok ellátásának oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit; b) az NFT I. HEFOP 2.1. Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatásban pályázati konstrukció keretében szervezett, a „Hátrányos helyzetû tanulók esélyegyenlõségének biztosítása az oktatási rendszerben” címû továbbképzésben vett részt. (3) Az ÚMFT TÁMOP 3.2.2. projekt kedvezményezettjeinek továbbra is biztosítani kell a fenntartási kötelezettséggel lefedett idõszakon belül a területi együttmûködések támogatását, ezért ennek a projektnek a kedvezményezettjei kötelesek ezeket a feladatokat a projekt támogatási szerzõdésének megfelelõen továbbmûködtetni. (4) E rendelet hatálybalépésétõl az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet honlapján közzétett, szaktanácsadói feladatok ellátására jogosult személyek jegyzékét az Intézet

51

honlapján szaktanácsadói névjegyzék formájában közzé kell tenni. (5) E rendelet hatálybalépésétõl 2013. december 31-ig a konfliktuskezelést segítõ pedagógiai-szakmai szolgáltatások tekintetében szaktanácsadó lehet az is, aki a Nktv. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, továbbá köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett és legalább hatvanórás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében részt vett a konfliktuskezelés ismereteire történõ felkészítésben. (6) Az egyházi, a nem állami, nem önkormányzati fenntartású pedagógiai intézeteknek 2013. szeptember 1-jéig kell az Nkt. 19. § (2) bekezdésben meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körének ellátására áttérni, és az ehhez szükséges dokumentumokat módosítani, ha a miniszter köznevelési szerzõdést kötött a fenntartójával. (7) Ha a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a pedagógiai szakmai szolgáltatást ellátó köznevelési intézmény a nyilvántartásba vételét követõen megkezdhette mûködését, a fenntartó köteles 2013. április 30-ig mûködési engedély iránti kérelmet benyújtani, feltéve, ha a miniszter köznevelési szerzõdést kötött a fenntartójával vagy a köznevelési intézményt megszüntetni. 31. § A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint, az e rendelet hatálybalépése elõtt létrehozott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény 2012. december 31-ig változatlan feltételekkel látja el a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladatait.

10. Jogharmonizációs záradék 32. § Ez a rendelet a belsõ piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

11. Hatályon kívül helyezõ rendelkezés 33. § Hatályát veszti a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekrõl és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közremûködés feltételeirõl szóló 10/1994. (V. 13.) MKM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erõforrások minisztere


52

1. szám

1. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez A pedagógiai intézetben kötelezõen foglalkoztatott alkalmazottak létszáma A) I. Vezetõk Igazgató minden önálló intézményben

1 fõ

II. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához Pedagógiai értékeléshez pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Szaktanácsadás szervezéséhez, tantárgygondozáshoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

7 fõ

Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó, oktatástechnikus munkakörben

1 fõ

Tanügy-igazgatási, pedagógiai szolgáltatásokhoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítéséhez, szervezéséhez pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

2 fõ

Tanulmányi sport- tehetséggondozó versenyek szervezéséhez, összehangolásához pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Tanulótájékoztató tanácsadó szolgálathoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó, munkakörben

1 fõ

III. Alkalmazottak más feladatok ellátásához Ügyviteli alkalmazott az intézményben

1 fõ

Gazdasági dolgozó nem a Központ által fenntartott intézményben

1 fõ

B) A pedagógiai kabinetben kötelezõen foglalkoztatott alkalmazottak létszáma I. Vezetõ Kabinet vezetõ

1 fõ

II. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához Pedagógiai értékeléshez pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Szaktanácsadás szervezéséhez, tantárgygondozáshoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

2 fõ

Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhozpedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó, oktatástechnikus munkakörben

1 fõ

Tanügy-igazgatási, pedagógiai szolgáltatásokhoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítéséhez, szervezéséhez pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Tanulmányi sport- tehetséggondozó versenyek szervezéséhez, összehangolásához pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó munkakörben

1 fõ

Tanulótájékoztató tanácsadó szolgálathoz pedagógiai szakértõ, pedagógiai elõadó, munkakörben

1 fõ

III. 1. A II. részben meghatározott létszám az egyes feladatok között átcsoportosítható. 2. A mellékletben foglaltaktól az intézmény javára el lehet térni.

1. szám


53

2. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez Az iratkezelés szabályai 1. Az intézménynek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelmérõl szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint iratkezelési szabályzatot kell készíteni, és az iratkezelést az abban foglaltak szerint kell megszervezni. 2. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezetõ által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített õrzési idõ leteltével. Az ügyiratok selejtezésének elõkészítése, lebonyolítás során a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 64. és 65. §-a szerint kell eljárni. 3. Irattári terv _____________________________________________________ Irattári tételszám Ügykör megnevezése | Õrzési idõ (év) _____________________________________________________ Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés | nem selejtezhetõ 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzõkönyvek | nem selejtezhetõ 3. Személyzeti, bér- és munkaügy | 50 4. Munkavédelem, tûzvédelem, balesetvédelem | 50 5. Fenntartói irányítás | 10 6. Szakmai ellenõrzés | 10 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek | 10 8. Belsõ szabályzatok | 10 9. Polgári védelem | 10 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák | 5 11. Panaszügyek | 5 A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal összefüggõ ügyek 12. Szolgáltatások igénybevételével összefüggõ nyilvántartások | 3 13. Szaktanácsadással kapcsolatos ügyek | 5 14. Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos ügyek | 5 15. Pedagógusok önképzésének segítésével kapcsolatos ügyek | – bizonyítványok kiállításául szolgáló adatlapok | nem selejtezhetõ – oktatásban való részvétellel kapcsolatos igazolások | 20 – más iratok | 5 Gazdasági ügyek 16. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek | határidõ nélküli 17. Társadalombiztosítás | 50 18. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés | 10 19. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, költségvetési bizonylatok | 5

54


1. szám

3. melléklet a 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelethez Jegyzék a pedagógiai intézet kötelezõ (minimális) eszközeirõl és felszereléseirõl I. Helyiségek 1. Közös és vezetõi helyiségekhez vezetõi szoba adminisztrációs-titkársági szoba gazdasági-ügyintézõi szoba elõadóterem váróterem mosdó, WC helyiség nemenként fogyóeszköz-, takarítóeszköz-tároló

1 1 1 önálló intézményben 1 1 1 1

2. Pedagógiai értékeléshez munkaszoba tárgyaló eszköztároló

1 1 1

3. Szaktanácsadás megszervezéséhez munkaszoba tárgyaló

1 1

4. Pedagógiai tájékoztatáshoz olvasóterem számítógépterem

1 1

5. Igazgatási pedagógiai szolgáltatáshoz munkaszoba tárgyaló

1 1

6. Pedagógusok továbbképzéséhez munkaszoba elõadóterem

1 1

7. Tanulmányi versenyek szervezéséhez munkaszoba tárgyaló

1 1

8. Tanuló tájékoztató stb. szolgálathoz munkaszoba tárgyaló

1 1

Megjegyzés: 1. A helyiségek rendelkezésre bocsátásával a szolgáltatás zavartalan megszervezését, ellátását kell biztosítani. 2. Közös munkaszobák is kialakíthatók, ha a helyiség alapterülete azt megengedi, s egy alkalmazottra legalább 6 m2 terület jut. 3. Nincs szükség külön tárgyalóra, ha a munkaszobában az alkalmazott egyedül dolgozik, s a munkaszoba alapterülete legalább 8 m2, vagy ha többen dolgoznak egy munkaszobában, de egy alkalmazottra legalább 10 m 2 alapterület jut. 4. A mellékletben foglaltaktól az intézmény javára el lehet térni.

1. szám


II. Eszközök és felszerelések 1. Vezetõi tevékenységhez munkaasztal elõadói asztal szék

távbeszélõ szekrény számítógép számítógépasztal nyomtató szkenner

alkalmazottanként 1 1 alkalmazottanként 1 és megfelelõ számban az elõadóterembe, illetve váróterembe vezetõnek és szolgáltatásonként 1 1 helyiségenként 1 1 1 1

2. Ügyviteli tevékenységhez munkaasztal szék szekrény számítógép számítógépasztal nyomtató fénymásoló

alkalmazottanként 1 alkalmazottanként 1 alkalmazottanként 1 alkalmazottanként 1 1 1 1

3. Pedagógiai értékeléshez munkaasztal tárgyalóasztal szék tárgyalószék szekrény számítógép számítógépasztal

alkalmazottanként 1 1 alkalmazottanként 1 4 tárgyalóasztalonként helyiségenként 1 1 1

4. Szaktanácsadás megszervezéséhez munkaasztal tárgyalóasztal szék alkalmazottanként tárgyalószék tárgyalóasztalonként szekrény helyiségenként

alkalmazottanként 1 1 1 4 1

5. Pedagógiai tájékoztatáshoz munkaasztal szék olvasóasztal szék könyvállvány szekrény számítógép laptop számítógépasztal fénymásoló televízió projektor írásvetítõ

1 1 3 3 szükség szerint helyiségenként 1 3 1 3 1 1 3 1

55

56


1. szám

6. Igazgatási, pedagógiai szolgáltatáshoz munkaasztal tárgyalóasztal szék tárgyalószék szekrény számítógép számítógépasztal

alkalmazottanként 1 alkalmazottanként 1 alkalmazottanként 1 4 tárgyalóasztalonként helyiségenként 1 1 1

7. Pedagógusok továbbképzéséhez munkaasztal tárgyalóasztal szék tárgyalószék szekrény számítógép számítógépasztal számítógépszék

alkalmazottanként 1 1 alkalmazottanként 1 tárgyalóasztalonként 4 helyiségenként 1 1 1 1

8. Tanulmányi versenyek szervezéséhez munkaasztal tárgyalóasztal szék tárgyalószék szekrény

alkalmazottanként 1 1 alkalmazottanként 1 tárgyalóasztalonként 4 helyiségenként 1

9. Tanuló tájékoztató és egyéb tevékenységhez munkaasztal tárgyalóasztal szék tárgyalószék szekrény számítógép számítógépasztal

alkalmazottanként1 1 alkalmazottanként 1 tárgyalóasztalonként 4 helyiségenként 1 1 1

Megjegyzés: 1. Az eszköz- és felszerelés biztosítási kötelezettség igazodik a helyiségek kialakításához. A helyiségek rendeltetésszerû használatához szükséges felszereléseket biztosítani kell. 2. A mellékletben foglaltaktól az intézmény javára el lehet térni.

1. szám


Az emberi erõforrások minisztere 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelete az emberi erõforrások minisztere által adományozható elismerésekrõl

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseirõl szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:

1. § (1) A miniszter által alapított elismerés a miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, illetve az azt támogató területeken végzett kiemelkedõ, illetve tartósan magas színvonalú szakmai tevékenységért adományozható. (2) Miniszteri elismerésként díj, emlékérem, emlékplakett, cím (a továbbiakban együtt: díj) és a Miniszter Elismerõ Oklevele adományozható.

2. § (1) A miniszter által adományozandó díjak az egészségügyi ágazatban a következõk: 1. Hõgyes Endre-díj, 2. Semmelweis-díj, 3. Batthyány-Strattmann László-díj, 4. Pro Sanitate díj, 5. Pro Vita díj. (2) A miniszter által adományozandó mûvészeti díjak a kulturális ágazatban a következõk: 1. Balassa Péter-díj, 2. Balázs Béla-díj, 3. Balogh Rudolf-díj, 4. Blattner Géza-díj, 5. Erkel Ferenc-díj, 6. Ferenczy Noémi-díj, 7. Gérecz Attila-díj, 8. Harangozó Gyula-díj, 9. Hortobágyi Károly-díj, 10. Jászai Mari-díj, 11. József Attila-díj, 12. Liszt Ferenc-díj, 13. Márai Sándor-díj, 14. Munkácsy Mihály-díj, 15. Nádasdy Kálmán-díj,

57

16. Németh Lajos-díj, 17. Szabolcsi Bence-díj, 18. Táncsics Mihály-díj. (3) A miniszter által adományozandó közmûvelõdési díjak a kulturális ágazatban a következõk: 1. Bessenyei György-díj, 2. Csokonai Vitéz Mihály-díj, 3. A Népmûvészet Ifjú Mestere díj. (4) A miniszter által adományozandó közgyûjteményi díjak a kulturális ágazatban a következõk: 1. Móra Ferenc-díj, 2. Pauler Gyula-díj, 3. Szinnyei József-díj. (5) A miniszter által adományozandó egyéb kulturális díjak a kulturális ágazatban a következõk: 1. A Kultúra Magyar Városa cím, 2. Bánffy Miklós-díj, 3. Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím, 4. Pro Cultura Hungarica emlékplakett. (6) A miniszter által adományozandó díjak az oktatási ágazatban a következõk: 1. Eötvös József-díj, 2. Szent-Györgyi Albert-díj, 3. Apáczai Csere János-díj, 4. Brunszvik Teréz-díj, 5. Németh László-díj, 6. Trefort Ágoston-díj, 7. Kármán Tódor-díj, 8. Pedagógus Szolgálati Emlékérem, 9. A Magyar Felsõoktatásért Emlékplakett. (7) A miniszter által adományozandó díjak a sport ágazatban a következõk: 1. Bay Béla-díj, 2. Csík Ferenc-díj, 3. Kemény Ferenc-díj, 4. Eszterházy Miksa-díj, 5. Kerezsi Endre-díj. (8) A miniszter által adományozandó díjak a szociális ágazatban a következõk: 1. Pro Caritate-díj, 2. Elige Vitam-díj, 3. Idõsekért-díj, 4. Pro Familiis-díj, 5. Szent Kristóf-díj, 6. Szociális Munkáért-díj, 7. Pro Voluntarius-díj, 8. Esélyegyenlõségért Díj. (9) A miniszter által adományozható díjak az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatok területén a következõk: 1. Károli Gáspár-díj, 2. Fraknói Vilmos-díj, 3. Scheiber Sándor-díj, 4. Lukács Móric-díj.

58


(1) A díjakban részesíthetõk körét, a díjak leírását és az adományozás feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. (2) A Miniszter Elismerõ Oklevelében részesíthetõk körét és az adományozás feltételeit a 2. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Miniszteri elismerés adományozását – e rendelet eltérõ rendelkezése hiányában – az adományozási alkalmat legalább 3 naptári hónappal megelõzõen, a jelölt életútjának, illetve tevékenységének rövid ismertetését tartalmazó indokolással bárki – különösen szakmai szervezet vagy korábbi díjazott – kezdeményezheti a miniszternél. A kezdeményezés adattartalmát a 3. melléklet tartalmazza. (2) A miniszteri elismerések adományozására irányuló kezdeményezéseket – ha e rendelet eltérõen nem rendelkezik – a miniszter által felkért személyekbõl álló bizottság (a továbbiakban: bizottság) készíti elõ döntésre. Az elismerések adományozására irányuló döntés-elõkészítési eljárásra a miniszter normatív utasításban részletes szabályokat állapít meg. (3) Az elismerést a bizottság javaslata alapján a miniszter egyedi határozattal adományozza. (4) A határidõ után beérkezett kezdeményezést a soron következõ adományozási alkalomnál lehet értékelni. Ez alól a miniszter különösen indokolt esetben felmentést adhat. (5) Az 1. mellékletben meghatározott elismerésekhez – az 1. mellékletben meghatározott mértékben – pénzjutalom jár. A pénzjutalom számítási alapja az elismerés adományozásának idõpontjában irányadó, a központi költségvetésrõl szóló törvényben meghatározott kormánytisztviselõi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap).

5. § (1) Nem részesíthetõ miniszteri elismerésben az a személy, vagy az a munkacsoport, amelynek tagja a) ellen fegyelmi vagy büntetõ eljárás van folyamatban, b) jogerõs fegyelmi büntetés vagy büntetõítélet hatálya alatt áll, c) – a 2. § (1) bekezdés szerinti elismerések esetében – az egészségügyi tevékenység gyakorlását korlátozó etikai jogkövetkezmény hatálya alatt áll. (2) Azonos díjazott részére ugyanaz a díj egy ízben adományozható. Ettõl eltérõen – a kulturális ágazat 2. § (2) bekezdésében foglalt díjainak kivételével – ugyanaz a díj kivételesen, egy alkalommal ismételten is adományozható abban az esetben, ha az elõzõ díj adományozását követõen szerzett, az annak alapjául szolgáló érdemeket felülmúló, kimagasló érdemek azt indokolják.

1. szám

(3) A Kultúra Magyar Városa cím az 1. mellékletben foglalt feltételekkel ismételten is adományozható. (4) Az elismerésre jelölt az elismerés kezdeményezõje részére a) a személyes adatai kezeléséhez hozzájáruló, b) az (1) bekezdés szerinti kizáró körülményekkel kapcsolatos, c) a korábbi elismeréseivel összefüggõ, és d) az adományozás esetén az elismerés elfogadásáról szóló nyilatkozatot tesz az elismerési kezdeményezés miniszteri döntésre való felterjesztését megelõzõen. (5) A (4) bekezdés szerinti nyilatkozat hiányában, a nyilatkozat hiányos megtétele esetén, valamint a nyilatkozat alapján személyes adatai kezeléséhez hozzájárulását nem adó, továbbá kizáró okot megjelölõ, vagy az adományozás esetén az elismerés el nem fogadásáról nyilatkozó jelölt elismerésben nem részesíthetõ. A nyilatkozat formanyomtatványát a 4. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A kulturális ágazat 2. § (2) bekezdésben foglalt elismerései közül a Hortobágyi Károly-díj és a Blattner Géza-díj, a 2. § (3) bekezdésében foglalt elismerései közül A Népmûvészet Ifjú Mestere díj megosztva is adományozható. Az elismerés megosztása esetén a díjjal járó pénzjutalom összege – személyenként – nem haladhatja meg a mindenkori jutalomösszeg 50%-át. (2) A sport ágazat 2. § (8) bekezdésben foglalt elismerései közül a Csík Ferenc-díj, a Bay Béla-díj, a Kemény Ferenc-díj és a Kerezsi Endre-díj megosztva is adományozható. Az elismerés megosztása esetén a díjjal járó pénzjutalom összege – személyenként – nem haladhatja meg a mindenkori jutalomösszeg 50%-át. (3) A szociális ágazat 2. § (9) bekezdésében foglalt elismerései közül a Pro Familiis-díj házastársak esetében történõ adományozása esetén a jutalom összegét egyenlõ arányban kell megosztani a házastársak között. (4) Az 1. melléklet eltérõ rendelkezése hiányában a díjak természetes személynek adományozhatóak. (5) Az elismerések posthumus nem adományozhatóak.

7. § (1) Az elismeréseket ünnepélyes keretek között a miniszter, vagy az általa megbízott személy adja át. (2) Az elismerések átadására az 1. mellékletben az egyes díjaknál megjelölt alkalmakkor kerül sor. Ezen kívül, az adományozó döntése alapján, kivételes és indokolt esetben az átadásra állami és nemzeti ünnepek alkalmából is sor kerülhet.

1. szám


Méltatlanná válik a miniszter által adományozott díjra az a személy, akit szándékos bûncselekmény miatt jogerõsen szabadságvesztésre ítéltek. A méltatlanná vált személytõl a miniszter a díjat visszavonja. 9. § A minisztérium az elismerések adományozásáról, illetve visszavonásáról rendelkezõ határozatokat a minisztérium honlapján, a Hivatalos Értesítõben, valamint a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. 10. § (1) A miniszter által adományozható elismerésekkel összefüggõ kiadások fedezetét a mindenkori költségvetési törvény alapján a minisztérium igazgatási elõirányzatán rendelkezésre álló forrásból kell biztosítani. (2) Amennyiben a miniszter által adományozható elismerésekkel összefüggõ kiadások fedezete a minisztérium igazgatási elõirányzatán teljes egészében nem áll rendelkezésre, a kulturális ágazat elismeréseivel összefüggõ kiadások fedezete részben, vagy egészében a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 7. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a Nemzeti Kulturális Alapból kerül biztosításra. (3) A Miniszter Elismerõ Oklevelében részesített személy jutalomban részesíthetõ. A jutalmazás fedezetét annak a szervnek a költségvetése biztosítja, amelynek vezetõje a jutalmazást kezdeményezi. 11. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Az (5) bekezdésben foglalt jogszabállyal vagy jogszabályi rendelkezéssel alapított díj adományozására e rendelet hatálybalépését megelõzõen benyújtott kezdeményezéseket az adott ágazatban, illetve szakterületen e rendelettel alapított díjra történõ kezdeményezésnek kell tekinteni és ekként kell elbírálni a 4. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, azzal, hogy a 4. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltése a jelölt számára abban az esetben is kötele-

59

zõ, ha az (5) bekezdésben foglalt jogszabály alapján adatkezelési nyilatkozatot már tett. (3) A 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen 2013. március 31-ig miniszteri elismerés adományozását az adományozási alkalmat legalább 1 naptári hónappal megelõzõen is lehet kezdeményezni. (4) E rendelet hatálybalépését követõen a Blattner Géza-díj és a Márai Sándor-díj elsõ alkalommal 2013-ban, a Gérecz Attila-díj, a Balassa Péter-díj és a Hortobágyi Károly-díj elsõ alkalommal 2014-ben adományozható. (5) Hatályát veszti a) a könyvesboltoknak adható Hermész-díj alapításáról szóló 25/1997. (VII. 8.) MKM rendelet, b) a nemzeti kulturális örökség minisztere által adományozható mûvészeti és egyéb szakmai díjakról szóló 3/1999. (II. 24.) NKÖM rendelet 1–22. §-a, 22/C–22/J. §-a és 23. § (4) bekezdése, c) az oktatási miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl szóló 24/1999. (VI. 25.) OM rendelet, d) a Gérecz Attila-díj alapításáról szóló 9/2003. (IV. 3.) NKÖM rendelet, e) az egészségügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl szóló 21/2005. (VI. 16.) EüM rendelet, f) a szociális és munkaügyi miniszter által adományozható szakmai elismerésekrõl szóló 10/2008. (VI. 28.) SZMM rendelet fa) 2 .§ (1) bekezdés a) pontja, fb) 4. § a)–g) és j) pontja, fc) 10. § d)–f) és h)–k) pontja, g) az önkormányzati miniszter által adományozható elismerésekrõl, az elismerésben részesíthetõk körérõl, valamint az elismerésben részesítés feltételeirõl és rendjérõl szóló 9/2009. (II. 27.) ÖM rendelet ga) 1. § (1) bekezdés e) pont ec) alpontja, gb) 17. §-át megelõzõ címe, gc) 17–21. §-a, gd) 35. §-a, ge) 13. melléklete, h) a közigazgatási és igazságügyi miniszter által adományozható elismerésekrõl szóló 6/2011. (II. 24.) KIM rendelet ha) 3. § (1) bekezdés e)–g) pontja, hb) 1. számú melléklete V–VII. pontja. Balog Zoltán s. k., emberi erõforrások minisztere

60


1. szám

1. melléklet a 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelethez I. FEJEZET EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

1.5. 1.6.

2. 2.1.

2.2. 2.3.

2.4. 2.5.

2.6.

3. 3.1. 3.2.

3.3. 3.4.

3.5. 4. 4.1. 4.2.

4.3.

Hõgyes Endre-díj A díj kiemelkedõ orvos-szakmai életmû elismeréseként adományozható, különös tekintettel az orvostudományi kutatásban végzett jelentõs tevékenységre, illetve ennek eredményére. A díj átadására minden évben Hõgyes Endre születése napja (november 30.) alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb egy adományozható. A 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a díj adományozására az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) elnökségének vagy bizottságának elõterjesztése alapján az ETT elnöke tesz javaslatot a miniszternek. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, egyoldalas, átmérõje 70 mm, 150x100 mm-es márvány lapra szerelve. Az emlékérem Hõgyes Endre domború arcképét ábrázolja. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom összege az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. Semmelweis-díj A díj annak adományozható, aki az egészség megõrzése, a betegségek megelõzése és a gyógyítás terén kivételesen magas színvonalú, példaértékû eredményt ért el, illetve tevékenységével jelentõsen hozzájárult ilyen eredmény eléréséhez. A díj természetes személyeknek, önkormányzati, egyházi és civil szervezeteknek, egészségügyi intézményeknek és gazdálkodó szervezeteknek adományható. A díj átadására minden évben Semmelweis Ignác születése napja (július 1.) vagy március 15-e alkalmából kerül sor. A díj adományozható Batthyány-Strattmann László születése napja (október 28.) vagy kiemelkedõ szakmai esemény (pl. védõnõk napja, ápolók napja, mentõk napja, gyógyszerészek napja) alkalmából is. A díjból évente legfeljebb öt adományozható. A díjazott emlékszobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékszobor bronzból készült, 400 mm magasságú kisplasztikai alkotás. A Semmelweis Ignác alakját megformáló emlékszobor Domonkos Béla szobrászmûvész alkotása. A díjhoz természetes személy díjazott esetén pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom összege az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. Batthyány-Strattmann László-díj A díj annak adományozható, aki szakmai vagy közszolgálati munkájával hozzájárult az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, e tevékenysége során elért kimagasló teljesítménye elismeréseként. A díj átadására minden évben Batthyány-Strattmann László születése napja (október 28.) vagy március 15-e alkalmából kerül sor. A díj adományozható Semmelweis Ignác születése napja (július 1.) vagy kiemelkedõ szakmai esemény (pl. védõnõk napja, ápolók napja, mentõk napja, gyógyszerészek napja) alkalmából is. A díjból évente legfeljebb negyven adományozható. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 85 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Batthyány-Strattmann László domború arcképét ábrázolja, és azon a „BATTHYÁNY-STRATTMANN LÁSZLÓ-DÍJ” felirat található. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom összege az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. Pro Sanitate díj A díj az egészségügyi ellátás érdekében kifejtett kiemelkedõ szakmai vagy közszolgálati tevékenységért adományozható. A díj átadására minden évben Semmelweis Ignác születése napja (július 1.), Batthyány-Strattmann László születése napja (október 28.), március 15-e vagy kiemelkedõ szakmai esemény (pl. védõnõk napja, ápolók napja, mentõk napja, gyógyszerészek napja) alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb hetven adományozható.

1. szám 4.4.

4.5. 5. 5.1. a) b) c) 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.


61

A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 98 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, a gyógyító orvost és a betegét ábrázolja. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom összege az illetményalap négyszeresének megfelelõ összeg. Pro Vita díj A díj adományozható: annak a teljes vért adó önkéntes véradónak, aki legalább 100 alakalommal adott vért, az élõ önkéntes szerv- vagy szövetdonornak, annak, aki az élet mentésében kiemelkedõ tevékenységet fejtett ki. Az 5.1. pont a) alpontja alapján a díj adományozására tett javaslatról a bíráló bizottság kikéri a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat véleményét. A díj átadására minden évben a Véradók Világnapján (november 26.) vagy a Transzplantációs Világnapon (október 10.) kerül sor. A díjból évente legfeljebb hetven adományozható. A díjazott az adományozást igazoló oklevelet kap.

II. FEJEZET KULTURÁLIS ÁGAZAT 6. 6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5.

6.6. 7. 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. 7.5.

7.6. 8. 8.1. 8.2. 8.3. 8.4. 8.5.

8.6.

Balassa Péter-díj A díj mûvészeti (irodalmi, színházi, zenei, képzõmûvészeti és filmes) területen elért kiemelkedõ esszé- és tanulmányírói teljesítmény elismerésére adományozható. A díj átadására a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából kerül sor. A díjból kétévente legfeljebb egy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Balás Eszter szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Balassa Péter domború arcképét ábrázolja és azon „BALASSA PÉTER-DÍJ” felirat található. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. Balázs Béla-díj A díj a mozgókép területén kifejtett kiemelkedõ alkotótevékenység, valamint mûvészi és tudományos teljesítmény elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Ágh Fábián Sándor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Balázs Béla domború arcképét ábrázolja, és azon „BALÁZS BÉLA-DÍJ” felirat található. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. Balogh Rudolf-díj A díj kiemelkedõ fotómûvészeti, fotóriporteri, illetve fotószakírói tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb kettõ adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Gáti Gábor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Balogh Rudolf domború arcképét ábrázolja és azon „BALOGH RUDOLF-DÍJ" felirat található. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg.


62 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5.

9.6.

1. szám

Blattner Géza-díj A díj kiemelkedõ bábmûvészeti tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból kétévente legfeljebb egy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Szöllõssy Enikõ szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Blattner Géza domború arcképét ábrázolja, és azon „BLATTNER GÉZA-DÍJ” felirat található. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg.

10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.4.

Erkel Ferenc-díj A díj kiemelkedõ zeneszerzõi, zenei rendezõi tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb kettõ adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 10.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Lebó Ferenc szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Erkel Ferenc domború arcképét ábrázolja és azon „ERKEL FERENC-DÍJ” felirat található. 10.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 11. 11.1. 11.2. 11.3. 11.4.

Ferenczy Noémi-díj A díj kiemelkedõ iparmûvészeti, ipari tervezõmûvészeti tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb öt adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 11.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kiss György szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Ferenczy Noémi domború arcképét ábrázolja és azon „FERENCZY NOÉMI-DÍJ” felirat található. 11.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 12. Gérecz Attila-díj 12.1. A díj 35. év alatti, elsõsorban elsõ kötetes alkotóknak adományozható, akik a névadó szellemiségéhez méltó, jelentõs irodalmi alkotást hoztak létre. 12.2. A díj átadására október 23-i nemzeti ünnep alkalmából kerül sor. 12.3. A díjból kétévente legfeljebb egy adományozható. 12.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 12.5. A díjazott kisplasztikát és adományozást igazoló oklevelet kap. A kisplasztika forgatható, polírozott sárgaréz talpon álló, bronzból készült, átmérõje 90, magassága 130, mélysége 55 mm. A kisplasztika Rácz Edit szobrászmûvész alkotása, kétoldalas, az egyik oldalán jelenet, a másik oldalán „GÉRECZ ATTILA-DÍJ” felirat található. 12.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 13. Harangozó Gyula-díj 13.1. A díj a táncmûvészet terén kiemelkedõ alkotói, elõadói, tudományos és pedagógiai tevékenység elismerésére adományozható. 13.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 13.3. A díjból évente legfeljebb kettõ adományozható.

1. szám


63

13.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 13.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Szabó Gábor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Harangozó Gyula domború arcképét ábrázolja és azon „HARANGOZÓ GYULA-DÍJ” felirat található. 13.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 14. 14.1. 14.2. 14.3. 14.4.

Hortobágyi Károly-díj A díj a cirkuszmûvészet terén kiemelkedõ artista és pedagógiai tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból kétévente legfeljebb egy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 14.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kiss György szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Hortobágyi Károly domború arcképét ábrázolja és azon „HORTOBÁGYI KÁROLY-DÍJ” felirat található. 14.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 15. Jászai Mari-díj 15.1. A díj kiemelkedõ színmûvészeti – színészi, rendezõi, díszlet- és jelmeztervezõi, látvány- és világítástervezõi, dramaturgiai – és színháztudományi – színházelméleti és színházi kritikusi – tevékenység elismerésére adományozható. 15.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 15.3. A díjból évente legfeljebb hét adományozható. 15.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 15.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Kiss Nagy András szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Jászai Mari domború arcképét ábrázolja, és azon „JÁSZAI MARI-DÍJ” felirat található. 15.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 16. József Attila-díj 16.1. A díj kiemelkedõ irodalmi – költõi, írói, mûfordítói, irodalomtörténészi – tevékenység elismerésére adományozható. 16.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 16.3. A díjból évente legfeljebb hét adományozható. 16.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 16.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Vígh Tamás szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, József Attila domború arcképét ábrázolja és azon „JÓZSEF ATTILA-DÍJ” felirat található. 16.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 17. 17.1. 17.2. 17.3. 17.4.

Liszt Ferenc-díj A díj kiemelkedõ zenei elõadó-mûvészeti tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb öt adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 17.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Gáti Gábor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Liszt Ferenc domború arcképét ábrázolja és azon „LISZT FERENC-DÍJ” felirat található. 17.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg.


64

1. szám

18. Márai Sándor-díj 18.1. A díj írói életmû vagy a díj adományozását megelõzõ két évben megjelentetett kimagasló értékû prózakötet, valamint magyar író külföldi elismerést szerzett munkássága elismerésére adományozható. 18.2. A díj átadására a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából kerül sor. 18.3. A díjból kétévente legfeljebb egy adományozható. 18.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 18.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Csikai Márta szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Márai Sándor domború arcképét ábrázolja és azon „MÁRAI SÁNDOR-DÍJ” felirat található. 18.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 19. 19.1. 19.2. 19.3. 19.4.

Munkácsy Mihály-díj A díj kiemelkedõ képzõmûvészeti tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb hét adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 19.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kiss György szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Munkácsy Mihály domború arcképét ábrázolja és azon „MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJ” felirat található. 19.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 20. Nádasdy Kálmán-díj 20.1. A díj kiemelkedõ zenés színházi rendezõi, színháztudományi, dramaturgi és mûfordítói tevékenység elismerésére adományozható. 20.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 20.3. A díjból évente legfeljebb egy adományozható. 20.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 20.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kereszthury Gábor ötvösmûvész alkotása, egyoldalas, Nádasdy Kálmán domború arcképét ábrázolja, és azon „NÁDASDY KÁLMÁN-DÍJ” felirat található. 20.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 21. Németh Lajos-díj 21.1. A díj a kortárs képzõmûvészet, iparmûvészet, design, építészet területén végzett kiemelkedõ mûvészettörténészi, mûkritikusi, kurátori tevékenység elismerésére adományozható. 21.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 21.3. A díjból évente legfeljebb egy adományozható. 21.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 21.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem négyzet alakú, bronzból készült, mérete 60x60 mm, vastagsága 10 mm. Az emlékérem alkotója Csiky Tibor szobrászmûvész, kivitelezõje és a hátlap tervezõje Budahelyi Tibor szobrászmûvész. Az emlékérem elõoldalát geometrikus kompozíció díszíti, hátoldalán „NÉMETH LAJOS-DÍJ” felirat található. 21.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 22. Szabolcsi Bence-díj 22.1. A díj kiemelkedõ zenetudományi, zenekritikai és zenei ismeretterjesztõ tevékenység elismerésére adományozható. 22.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 22.3. A díjból évente legfeljebb egy adományozható.

1. szám


65

22.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 22.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Szöllõssy Enikõ szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Szabolcsi Bence domború arcképét ábrázolja és azon „SZABOLCSI BENCE-DÍJ” felirat található. 22.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap harmincszorosának megfelelõ összeg. 23. 23.1. 23.2. 23.3. 23.4.

Táncsics Mihály-díj A díj kiemelkedõ újságírói tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb három adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 23.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Csontos László szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Táncsics Mihály domború arcképét ábrázolja, és azon „TÁNCSICS MIHÁLY-DÍJ” felirat található. 23.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 24. Bessenyei György-díj 24.1. A díj azoknak a közmûvelõdési intézményekben, más szervezetekben dolgozó közmûvelõdési szakembereknek adományozható, akik huzamosabb ideig kiemelkedõ közmûvelõdési tevékenységet folytatnak, elméleti tevékenységükkel, új módszerek kidolgozásával, azok alkalmazásával és terjesztésével szolgálták a korszerû mûvelõdést és a mûvészi ízlés fejlesztését. 24.2. A díj átadására augusztus 20-a alkalmából kerül sor. 24.3. A díjból évente legfeljebb öt adományozható. 24.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 24.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 90, vastagsága 9 mm. Az emlékérem Vígh Tamás szobrászmûvész alkotása, elsõ oldalán középen Bessenyei György domború arcképét ábrázolja, és azon „BESSENYEI GYÖRGY-DÍJ” félkörívû felirat található. Az emlékérem hátoldalát „A KÖZMÛVELÕDÉSÉRT” felirat díszíti. 24.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 25. Csokonai Vitéz Mihály-díj 25.1. A díj a nem hivatásos, amatõr színjátszás, vers- és prózamondás, bábjátszás, kórus- és zenemûvészet, képzõ-, fotó-, film-, videó-mûvészet, táncmûvészet, valamint a hagyományõrzés, a tárgyalkotó és elõadó népmûvészet területén elért kimagasló mûvészeti munka elismerésért a) amatõr alkotó- és elõadómûvész természetes személyek b) amatõr alkotó- és elõadómûvészeti csoportok részére adományozható. 25.2. A díj átadására a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából kerül sor. 25.3. A díjból évente legfeljebb öt, ezen belül a) a 25.1. pont a) alpontja szerinti kategóriában legfeljebb kettõ, b) a 25.1. pont b) alpontja szerinti kategóriában legfeljebb három adományozható. 25.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 25.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Péterffy László szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Csokonai Vitéz Mihály arcképét ábrázolja és azon „CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY – DÍJ” felirat található. 25.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke a) a 25.1. pont a) alpontja szerinti kategóriában az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg, b) a 25.1. pont b) alpontja alapján legfeljebb az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg.


66

1. szám

26. A Népmûvészet Ifjú Mestere díj 26.1. A díj egyes népmûvészeti ágakban kiemelkedõ alkotó- vagy elõadómûvészeti teljesítmény elismerésére 15–35 év közötti népmûvészeti alkotó- és elõadómûvészek részére adományozható. 26.2. A díj átadására augusztus 20-a alkalmából kerül sor. 26.3. A díjból évente legfeljebb hét adományozható. 26.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 26.5. A díjazott az adományozást igazoló oklevelet kap. 26.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 27. Móra Ferenc-díj 27.1. A díj kiemelkedõ muzeológiai tevékenységért azoknak a muzeológusoknak adományozható, akik a) szakterületükön kimagasló szakmai életutat tettek meg, b) tevékenységükkel, kezdeményezésükkel példaértékû, a muzeológia fejlõdését és változását jelentõs mértékben befolyásoló eredményt értek el, c) a muzeális intézményekben folyó szakmai és szervezeti munka elõrehaladását és sikerét meghatározó kezdeményezés irányítói, vagy d) a muzeális intézmények társadalmi beágyazottsága és társadalmi hasznosítása terén meghatározó eredményt érnek el. 27.2. A díj átadására augusztus 20-a alkalmából kerül sor. 27.3. A díjból évente legfeljebb három adományozható. 27.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 27.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 85, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Palotás József szobrászmûvész alkotása, elsõ oldalán Móra Ferenc domború arcképét ábrázolja, és azon „MÓRA FERENC-DÍJ” félkörívû felirat található. Az emlékérem hátoldalát a múzeumügyet szimbolizáló dombormû és „A TUDOMÁNYÉRT, A MÛVELÕDÉSÉRT” felirat díszíti. 27.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 28. 28.1. 28.2. 28.3. 28.4.

Pauler Gyula-díj A díj levéltárosi szakterületen kiemelkedõ teljesítmény elismerésére adományozható. A díj átadására augusztus 20-a alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb egy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ i bizottság három tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 28.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Szöllõssy Enikõ szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Pauler Gyula domború arcképét ábrázolja és azon „PAULER GYULA-DÍJ” felirat található. 28.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 29. 29.1. 29.2. 29.3. 29.4.

Szinnyei József-díj A díj könyvtári szakterületen hosszabb idõn át végzett kiemelkedõ teljesítmény elismerésére adományozható. A díj átadására augusztus 20-a alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 29.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Szilágyi Bernadett szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Szinnyei József domború arcképét ábrázolja és azon „SZINNYEI JÓZSEF-DÍJ” felirat található. 29.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg.

1. szám


67

30. A Kultúra Magyar Városa cím 30.1. A cím Magyarország kulturális, mûvészi életét kiemelkedõen támogató, kulturális értékeit példásan bemutató tevékenység elismeréséért a) megyei jogú városok, b) 10 000 lakosúnál nagyobb városok, c) 10 000 lakosúnál kisebb városok részére adományozható. 30.2. A cím átadására a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmából kerül sor. 30.3. A cím évente legfeljebb három önkormányzat részére pályázat alapján adományozható, pályázati felhívásban meghatározott követelmények alapján. 30.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság összetételérõl a pályázati felhívás rendelkezik. 30.5. A címet elnyert város önkormányzata részére a cím ismételten legkorábban a cím adományozását követõ 5. évben adható. 30.6. A címet elnyert város az adományozást igazoló oklevelet és emlékplakettet, valamint az adományozás évét feltüntetõ emléktáblát kap. 31. Bánffy Miklós-díj 31.1. A díj a kultúra érdekében mûvészeti vagy kulturális intézményben, illetve szervezetnél hosszabb idõn át – legalább 15 éven keresztül – végzett kiemelkedõ tevékenység elismerésére adományozható. 31.2. A díj átadására március 15-e alkalmából kerül sor. 31.3. A díjból évente legfeljebb három adományozható. 31.4. A díj adományozására javaslatot tevõ bizottság öt tagból áll, a tagokat a miniszter – az érintett szakmai szervezetek javaslatait mérlegelve – öt évre kéri fel. 31.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kereszthury Gábor ötvösmûvész alkotása, egyoldalas, Bánffy Miklós portréját ábrázolja és azon „BÁNFFY MIKLÓS-DÍJ” felirat található. 31.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hússzorosának megfelelõ összeg. 32. A Nemzeti Ifjúsági Zenekar cím 32.1. A cím kimagasló zenekari munkásságért adományozható. 32.2. A címet három évente egy ifjúsági zenekar kaphatja, a címet és az azt megjelenítõ logót a zenekar három évig viseli neve mellett feltüntetve. 32.3. A címet a miniszter az elõadó-mûvészeti szervezetek támogatásáról szóló törvényben meghatározott zenemûvészeti véleményezõ bizottság javaslata alapján adományozza. 32.4. A cím viselésének ideje alatt a zenekar mûködését a kultúráért felelõs minisztérium külön szerzõdés szerint támogatja. 33. Pro Cultura Hungarica emlékplakett 33.1. A díj a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében és terjesztésében, valamint a magyar nemzet és más nemzetek kulturális kapcsolatainak gazdagításában elévülhetetlen érdemeket szerzett életvitelszerûen külföldön élõ magyar állampolgárok és külföldi állampolgárok részére adományozható. 33.2. A díj átadására az adományozó döntése alapján évente egy vagy több alkalommal kerül sor. 33.3. A díjból évente legfeljebb harmincöt adományozható. 33.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 7 mm. Az érem Kiss Nagy András szobrászmûvész alkotása, elsõ oldala a pannon tájat, a magvetõ ember alakját a zeniten álló nappal ábrázolja. Az emlékérem hátoldalát a koszorúba foglalt „PRO CULTURA HUNGARICA” felirat díszíti.

III. FEJEZET OKTATÁSI ÁGAZAT 34. Eötvös József-díj 34.1. A díj azoknak a kiemelkedõ munkát végzõ pedagógusoknak és fõiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható, akik oktató-nevelõ munkájuk során, életpályájukkal kifejezték elkötelezettségüket a pedagógus élethivatás mellett. 34.2. A díj átadására a Pedagógus Nap (június 1.) alkalmából kerül sor.

68


1. szám

34.3. A díjból évente legfeljebb nyolc adományozható. 34.4. A díjazott kisplasztikát és az adományozást igazoló oklevelet kap. A kisplasztika bronzból készült, magassága 200 milliméter. A kisplasztika Kutas László szobrászmûvész alkotása. A kisplasztika Eötvös József álló alakját ábrázolja. 34.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 35. Szent-Györgyi Albert-díj 35.1. A díj a felsõoktatás területén kiemelkedõ oktatási, kutatási és nevelési munkáért, illetve iskolateremtõ, nemzetközi elismertségû tevékenységért adományozható. 35.2. A díj átadására a Pedagógus Nap (június 1.) alkalmából kerül sor. 35.3. A díjból évente legfeljebb tizennyolc adományozható. 35.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Szöllõssy Enikõ szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Szent-Györgyi Albert domború arcképét és azon „SZENT-GYÖRGYI ALBERT-DÍJ” felirat található. 35.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 36. Apáczai Csere János-díj 36.1. A díj kiemelkedõ hatású oktatási-nevelési-gyógypedagógiai munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítõ kiemelkedõ tudományos tevékenységért pedagógusok, fõiskolai, egyetemi oktatók részére adományozható. 36.2. A díj átadására a Pedagógus Nap (június 1.) alkalmából kerül sor. 36.3. A díjból évente legfeljebb hatvan adományozható, azzal, hogy harminc díjazott alap- és középfokú oktatásból, harminc díjazott a felsõfokú oktatásból kerül kiválasztásra. 36.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Kiss Nagy András szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Apáczai Csere János domború arcképét ábrázolja, és azon „APÁCZAI CSERE JÁNOS-DÍJ” felirat található. 36.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 37. Brunszvik Teréz-díj 37.1. A díj kiemelkedõ óvodapedagógiai munkáért, valamint az óvodapedagógus képzésben kiemelkedõ munkát végzõ oktatók elismerésére adományozható. 37.2. A díj átadására a Pedagógus Nap (június 1.) alkalmából kerül sor. 37.3. A díjból évente legfeljebb harmincöt adományozható. 37.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Lebó Ferenc szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Brunszvik Teréz domború arcképét ábrázolja, és azon „BRUNSZVIK TERÉZ-DÍJ” felirat található. 37.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 38. Németh László-díj 38.1. A díj azoknak az oktató-nevelõ-gyógypedagógiai munkát végzõ pedagógusoknak adományozható, akik a gyermekek harmonikus személyiségformálásában huzamosan kiemelkedõ munkát végeznek. 38.2. A díj átadására a Pedagógus Nap (június 1.) alkalmából kerül sor. 38.3. A díjból évente legfeljebb hetven adományozható. 38.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Ágh Fábián Sándor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Németh László domború arcképét ábrázolja, és azon „NÉMETH LÁSZLÓ-DÍJ” felirat található. 38.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 39. Trefort Ágoston-díj 39.1. A Trefort Ágoston-díj azoknak a minisztériumi, önkormányzati és intézményi dolgozóknak adományozható, akik az oktatás érdekében hosszabb idõn át kiemelkedõ munkát végeznek. 39.2. A díj átadására nemzeti, állami ünnep alkalmából kerül sor. 39.3. A díjból évente legfeljebb tizenöt adományozható.

1. szám


69

39.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Fekete Tamás szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Trefort Ágoston domború arcképét ábrázolja, és azon „TREFORT ÁGOSTON-DÍJ” felirat található. 39.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 40. Kármán Tódor-díj 40.1. A díj a gazdasági élet szereplõinek a magyarországi oktatás, képzés, felnõttoktatás, tudományos kutatás érdekében végzett kiemelkedõ tevékenység elismerésére adományozható. A díjat természetes és jogi személyek kaphatják. 40.2. A díj átadására évente egyszer, az év utolsó hónapjában kerül sor. 40.3. A díjból évente legfeljebb tíz adományozható. 40.4. A 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérõen a díj pályázati eljárás alapján ítélhetõ oda. A díjazás kiemelt szempontjait a miniszter évente pályázati, illetve javaslattételi kiírásban határozza meg, amely tartalmazza a pályázati és felterjesztési idõpontokat. 40.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Király Vilmos szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Kármán Tódor domború arcképét ábrázolja, és azon „KÁRMÁN TÓDOR-DÍJ” felirat található. 41. Pedagógus Szolgálati Emlékérem 41.1. A díj azoknak a nyugállományba vonuló óvodai, általános iskolai, szakiskolai, középiskolai pedagógusoknak és fõiskolai, egyetemi oktatóknak adományozható, akik legalább 25 éven keresztül a gyermekek oktatásanevelése érdekében tevékenykedtek, és kiemelkedõ munkát végeztek. 41.2. A díj átadására az év során folyamatosan sor kerülhet, így nemzeti, állami ünnep alkalmából is. 41.3. A díj évente korlátlan számban adományozható. 41.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült vertérem, átmérõje 42 milliméter. Az emlékérem Fritz Mihály szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, iniciálés P-betûben könyvet tartó tudós pedagógus portréját ábrázolja, és azon „PEDAGÓGUS SZOLGÁLATI EMLÉKÉREM” felirat található. 42. A Magyar Felsõoktatásért Emlékplakett 42.1 A díj a felsõoktatási intézményben dolgozó oktatók és más alkalmazottak kiemelkedõ munkájának elismerésére adományozható. 42.2. A díj átadására az év során folyamatosan sor kerülhet, így nemzeti, állami ünnep alkalmából is. 42.3. A díjból évente legfeljebb hatvan adományozható. 42.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült vertérem, átmérõje 60, vastagsága 8 milliméter. Az emlékérem Palotás József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, a tudás lángját védõ kapumotívumot ábrázol, és azon „A MAGYAR FELSÕOKTATÁSÉRT” felirat található.

IV. FEJEZET SPORT ÁGAZAT 43. Csík Ferenc-díj 43.1. A díj a kiemelkedõ sportteljesítményt nyújtó sportolók részére, valamint életmû elismerésére sportolók részére adományozható. 43.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor. 43.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj megosztva is adományozható. 43.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérõjû. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása. 43.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg.

70


1. szám

44. Bay Béla-díj 44.1. A díj a kiemelkedõ edzõi tevékenység és jelentõs nevelõ-oktató munka, valamint életmû elismerésére edzõk, továbbá a kiemelkedõ teljesítményt elérõ sportolókat felkészítõ sportszakemberek részére adományozható. 44.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor. 44.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj megosztva is adományozható. 44.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérõjû. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása. 44.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 45. Kemény Ferenc-díj 45.1. A díj a sport területén kiemelkedõ oktatói, tudományos tevékenység elismerésére, természetes személyek vagy szervezetek részére adományozható. 45.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor. 45.3. A díjból évente legfeljebb három adományozható. A díj megosztva is adományozható. 45.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérõjû. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása. 45.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 46. Eszterházy Miksa-díj 46.1. A díj a sport népszerûsítésében, a lakosság fizikai és erkölcsi állapotának fejlesztése érdekében hosszú idõn keresztül kifejtett kiemelkedõ tevékenység elismerésére a testneveléssel és a sporttal foglalkozó civil szervezetekben, köztestületekben dolgozó személyeknek, továbbá a magyar testkultúra és sportélet fejlesztése érdekében a hazai és nemzetközi sportéletben hosszú ideig eredményesen dolgozó személyek részére adományozható. 46.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor. 46.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. 46.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérõjû. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása. 46.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 47. Kerezsi Endre-díj 47.1. A díj testnevelés és a sport iskolai népszerûsítésében, az ifjúság testedzésének és a diáksportnak a szervezésében, fejlesztésében hosszú idõn keresztül kifejtett eredményes tevékenység elismerésére az iskolai, diák- és egyetemi sport területén tevékenykedõ személyek részére adományozható. 47.2. A díj átadására a Magyar Sport Napja (május 6.) alkalmából kerül sor. 47.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díj megosztva is adományozható. 47.4. A díjazott szobrot és az adományozást igazoló oklevelet kap. A szobor fehér carrarai márványoszlopból és az azon elhelyezett portréból áll. A talapzat ezüstözött bronzból „dór oszlop” talpzattal. A díj neve ezüstözött lemezre vésve az oszlop alsó harmadában szerelve. Magassága 260-280 mm, az oszlop 200 mm x 40 mm hengeres márvány, a talapzat 80 mm átmérõjû. A szobor Szabó Géza ötvösmester alkotása. 47.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap négyszeresének megfelelõ összeg.

V. FEJEZET SZOCIÁLIS ÁGAZAT 48. Pro Caritate-díj 48.1. A díj a szociális ellátás fejlesztéséhez való hozzájárulásért, a gyermekvédelem, a fogyatékos és megváltozott munkaképességû emberek rehabilitációja érdekében, illetve az ezzel foglalkozó intézményekben kifejtett, továbbá az emberi erõforrások minisztere feladatkörébe tartozóan az esélyegyenlõség elõmozdítása területén végzett kiemelkedõ szakmai, közszolgálati, karitatív tevékenység, valamint a nyugdíjbiztosítás terén a nyugdíjasokért végzett munkáért adományozható.

1. szám


71

48.2. A díj átadására a Szociális Munka Napja (november 12.), a Fogyatékos Emberek Világnapja (december 3.), vagy az Esélyegyenlõség Napja (május 5.) alkalmából, valamint és egyéb kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából kerül sor. 48.3. A díjból évente legfeljebb harminc adományozható. 48.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 97 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, egészalakos figurákat ábrázol: földön ülõ férfialaknak fiatal nõ bögrében vizet ad, a köriratban a „PRO CARITATE” felirat található. 48.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 49. 49.1. 49.2. 49.3. 49.4.

Elige Vitam-díj A díj a kábítószer elleni küzdelem területén végzett kiemelkedõ tevékenység elismerésére adományozható. A díj átadására az ENSZ Kábítószer-ellenes Világnapja (június 26.) alkalmából kerül sor. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 70 milliméter. Az emlékérem Szabó Géza ötvösmester alkotása, egyoldalas, térben kétfelé megosztott fát ábrázol, és azon az „ELIGE VITAM” felirat található. 49.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 50. Idõsekért-díj 50.1. A díj az idõsek emberi méltósága, anyagi, fizikai, lelki egészsége, jóléte, az idõskori aktivitás megõrzése érdekében kifejtett munka elismerésére adományozható. 50.2. A díj átadására az Idõsek Világnapja (október 1.) alkalmából kerül sor. 50.3. A díjból évente legfeljebb tíz adományozható. 50.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 126 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, nagylombú fát körbe táncoló fiatalokat ábrázol, és azon az „IDÕSEKÉRT DÍJ” félkörívû felirat található. 50.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 51. Pro Familiis-díj 51.1. A díj a családalapítás és a gyermeknevelés támogatása, a családok jólétének növelése érdekében, továbbá a családvédelem területén kifejtett kiemelkedõ szakmai vagy közszolgálati tevékenység elismerésére adományozható. 51.2. A díj átadására a Nemzetközi Családi Nap (május 15.) alkalmából és egyéb kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából kerül sor. 51.3. A díjból évente legfeljebb húsz adományozható, azzal, hogy a díj házastársak részére megosztva is adományozható. 51.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 102 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, fiatal háromtagú családot ábrázol egészalakos figurákkal, a köriratban a „PRO FAMILIIS” felirat található. 51.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 52. Szent Kristóf-díj 52.1. A díj a gyermekvédelem, gyermek- és ifjúságügy területén végzett kiemelkedõ szakmai tevékenység elismerésére adományozható. 52.2. A díj átadására a Gyermeki Jogok Világnapja (november 20.) és a Szociális Munka Napja (november 12.) alkalmából, valamint egyéb kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából kerül sor. 52.3. A díjból évente legfeljebb négy adományozható. 52.4. A díjazott az adományozást igazoló oklevelet és plakettet kap. A kisplasztika 33 cm magas, gyermeket a vállán hordozó Szent Kristóf bronz szobor, Kampfl József szobrászmûvész alkotása. A szobor talapzatán „SZENT KRISTÓF-DÍJ – A MAGYAR GYERMEKEKÉRT (Kampfl J. és az adományozás évszáma)” felirat található. 52.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 53. Szociális Munkáért-díj 53.1. A díj a szociális szakmák területén végzett kiemelkedõ tevékenység elismerésére adományozható. 53.2. A díj átadására a Szociális Munka Napja (november 12.) és egyéb kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából kerül sor.

72


1. szám

53.3. A díjból évente legfeljebb tíz adományozható. 53.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 102 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, cirkuszi arénában kifeszített háló felett egyensúlyozó légtornászt ábrázol, alatta három sorban a „SZOCIÁLIS MUNKÁÉRT DÍJ” félkörívû felirat található. 53.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap hatszorosának megfelelõ összeg. 54. Pro Voluntarius-díj 54.1. A díj az önkéntesség, a közjó ellátása, valamint a fiatal generációk önkéntességre nevelésében végzett kiemelkedõ szakmai teljesítmény, tevékenység elismerésére adományozható. 54.2. A díj természetes személyeknek, önkormányzati, egyházi vagy civil szervezeteknek, közintézményeknek adományható. 54.3. A díj átadására az Önkéntesség Nemzetközi Napja (december 5.) vagy egyéb kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából kerül sor. 54.4. A díjból évente legfeljebb négy adományozható, 2-2 természetes személyek, illetve szervezetek, intézmények részére. 54.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 110 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, rajta „PRO VOLUNTARIUS-DÍJ” félkörívû felirat található. 55. Esélyegyenlõségért Díj 55.1. A díj az esélyegyenlõség elõmozdítása, megteremtése terén elért kiemelkedõ eredmények, valamint a hátrányos helyzetû társadalmi csoportokhoz tartozó személyek jogainak érvényesítéséhez és e jogok, valamint az emberi méltóság védelmében való fellépés és védelem minél szélesebb körû érvényesítése és népszerûsítése területén végzett kiemelkedõ tevékenységért adományozható a Család, Esélyteremtési és Önkéntes Házak Hálózatának bevonásával. 55.2. A díj természetes személyeknek, önkormányzati, egyházi vagy civil szervezeteknek, közintézményeknek adományható. 55.3. A díj átadására a Tolerancia Nemzetközi Napján (november 16.), vagy az év során folyamatosan sor kerülhet, így nemzeti, állami ünnep vagy kiemelkedõ szakmai esemény alkalmából is. 55.4. A díjból évente legfeljebb négy adományozható, 2-2 természetes személyek, illetve szervezetek, intézmények részére 55.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 95 milliméter. Az emlékérem Kampfl József szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, rajta „ESÉLYEGYENLÕSÉGÉRT DÍJ” félkörívû felirat található.

VI. FEJEZET EGYHÁZI, NEMZETISÉGI ÉS CIVIL TÁRSADALMI KAPCSOLATOK 56. Károli Gáspár-díj 56.1. A díj azon kiemelkedõ személyiségek elismerésére adományozható, akik a hittudományok terén kifejtett munkásságukkal gazdagították a magyar tudományos életet, illetve a magyar vallási irodalomban és vallási életben kiemelkedõt alkottak, különös tekintettel a biblikus tudományokban, illetõleg a teológiában – fordítással, tanulmánnyal – elért kimagasló eredményeikre. 56.2. A díj minden évben október 31-én, a reformáció napján kerül átadásra. 56.3. A díj évente legfeljebb 3 fõ részére adományozható, megosztás nélkül. 56.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Csontos László szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Károli Gáspár domború arcképét ábrázolja születési és halálozási dátummal (1529k.–1591), és azon „KÁROLI GÁSPÁR-DÍJ” felirat található. 56.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 57. Fraknói Vilmos-díj 57.1. A díj azoknak adományozható, akik munkássága kiemelkedõ a teológia, a filozófia vagy az egyháztörténelem területén, illetve akik tevékenységükkel elõmozdították a magyar vallási élet megújulását és a teológia oktatásának fejlõdését.

1. szám


73

57.2. A díj minden évben november 20-án, Fraknói Vilmos halálának évfordulóján kerül átadásra. 57.3. A díj évente legfeljebb 3 fõ részére adományozható, megosztás nélkül. 57.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Király Vilmos szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, Fraknói Vilmos domború arcképét ábrázolja születési és halálozási dátummal (1843–1924), és azon „FRAKNÓI VILMOS-DÍJ” felirat található. 57.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 58. Scheiber Sándor-díj 58.1. A díj azoknak adományozható, akik kiemelkedõt alkottak – a magyar nemzeti kultúra szolgálatában – a hebraisztika, judaisztika, zsidó vallás-, mûvelõdéstörténet és az oktatás, valamint a zsidók és nem zsidók közötti párbeszéd és tolerancia elõmozdításának területén. 58.2. A díj minden évben március 3-án, Scheiber Sándor fõrabbi halálának évfordulóján kerül átadásra. 58.3. A díj évente 3 fõ részére adományozható, megosztás nélkül. 58.4. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Gáti Gábor szobrászmûvész alkotása, kétoldalas, elõlapja Scheiber Sándor domború arcképét ábrázolja születési és halálozási dátummal (1913–1985), és azon „SCHEIBER SÁNDOR-DÍJ” felirat található, hátlapját magyarul és héberül az „EMLÉKEZZ” szó díszíti. 58.5. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg. 59. Lukács Móric-díj 59.1. A díj azoknak adományozható, akik közösségszervezõ munkájukkal kiemelkedõt alkottak, munkájukkal a civil szervezetek, az adományozás kultúrájának fejlõdését elõsegítették vagy más módon támogatták. 59.2. A díj minden évben szeptember 15-én, Lukács Móric születésnapján kerül átadásra. 59.3. A díj természetes személyeknek vagy civil szervezeteknek adományozható. 59.4. A díj évente 3 személy részére adományozható, megosztás nélkül. 59.5. A díjazott emlékérmet és az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékérem kerek alakú, bronzból készült, átmérõje 80, vastagsága 8 mm. Az emlékérem Kligl Sándor szobrászmûvész alkotása, egyoldalas, elõlapja Lukács Móric domború arcképét ábrázolja születési és halálozási dátummal (1812–1881), és azon „LUKÁCS MÓRIC-DÍJ” felirat található. 59.6. A díjhoz pénzjutalom jár. A díjjal járó pénzjutalom mértéke az illetményalap tizenkétszeresének megfelelõ összeg.

2. melléklet a 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelethez

A Miniszter Elismerõ Oklevele 1. A Miniszter Elismerõ Oklevele adományozható annak a természetes személynek, munkacsoportnak, közösségnek, aki (amely) a minisztériumban vagy a miniszter ágazati irányítása, felügyelete alá tartozó intézményben, szervnél, illetve a miniszter felügyelete alá tartozó ágazatok területén tevékenykedõ szervezetnél a szakmai munkáját huzamos ideig színvonalasan végzi, vagy a szerv eredményes mûködése szempontjából fontos szakmai feladat végrehajtásában szerez érdemeket. 2. Az oklevél átadására minden évben nemzeti ünnepeink alkalmából, illetve kiemelkedõ szakmai eseményekhez kötötten kerülhet sor.

74


1. szám


Kezdeményezés ............................................. (az elismerés megnevezése)* miniszteri elismerésre A javasolt személy, szervezet vagy munkacsoport, közösség adatai: Természetes személy esetén: Név*: Születési név*: Születési hely, idõ*: Anyja neve*: Munkahelye és annak címe: Beosztása: Lakcíme*: Elérhetõségei (telefon és e-mail): Korábbi állami / szakmai elismerés megnevezése és idõpontja: Az elismerés átadásának javasolt idõpontja*: Nem természetes személy esetén: Név*: Székhely / telephely vagy bejegyzett cím*: Elérhetõségei (telefon és e-mail): Képviselõ: Korábbi állami / szakmai elismerés megnevezése és idõpontja: Az elismerés átadásának javasolt idõpontja*: Munkacsoport, közösség esetén: Neve vagy azonosításra alkalmas megnevezése*: A munkacsoport, közösség mûködésének helye, intézménye vagy mûködési területe*: A munkacsoport, közösség vezetõje, tagjai: Elérhetõségei (telefon és e-mail): Korábbi állami / szakmai elismerés megnevezése és idõpontja: Az elismerés átadásának javasolt idõpontja*: Az átadáskor méltatásként elhangzó hivatalos rövid indokolás* (egy-két mondat): ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ ........................................................................................................................................................................................ A szakmai tevékenységet, életutat bemutató részletes indokolás* külön lapon csatolandó (legalább fél, de legfeljebb három oldal terjedelemben)! Dátum ................................................ kezdeményezõ aláírása*

A kezdeményezõ adatai: Név (tisztség)*: Cím: Elérhetõség (e-mail, vagy telefon és fax)*: A *-gal jelölt részek kitöltése kötelezõ, elmaradás esetén a kezdeményezés nem fogadható be.

1. szám


75


Nyilatkozat (természetes személy vagy munkacsoport, közösség tagja** esetén) Alulírott, 1. hozzájárulok ahhoz* nem járulok hozzá ahhoz*, hogy a ....................................................... miniszteri elismerés adományozását elõkészítõ eljárásban az Emberi Erõforrások Minisztériuma természetes személyazonosító adataimat (név, születési hely, születés dátuma, anyja neve), lakcím adataimat, valamint az adományozásra irányuló javaslat megalapozásához szükséges személyes adataimat, továbbá a már megkapott elismeréseimre vonatkozó adataimat nyilvántartsa. 2. Kijelentem, hogy velem szemben az emberi erõforrások minisztere által adományozható elismerésekrõl szóló 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelet 5. §-ában meghatározott kizáró ok nem áll fenn* fennáll*. 3. Nyilatkozom arról, hogy a miniszter által adományozható elismerésben még nem részesültem* már részesültem, mégpedig*: elismerés megnevezése: .................................................................................................................................................. az adományozás idõpontja: ............................................................................................................................................. 4. Kijelentem, hogy az elismerés adományozása esetén azt elfogadom* nem fogadom el. 5. Elismerésben részesítésem esetére, valamint az elismerés esetleges késõbbi visszavonása esetére nevemnek a Hivatalos Értesítõben, valamint a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján való közzétételéhez hozzájárulok* nem járulok hozzá*. Kelt: ................................................ elismerésre jelölt aláírása ** A megfelelõt kérjük X-szel megjelölni! ** Munkacsoportok, közösségek elismerésére irányuló kezdeményezés esetén a munkacsoport, közösség vezetõjének és valamennyi tagjának egyenként is ki kell tölteni!

Nyilatkozat (nem természetes személy, munkacsoport, közösség esetén) Alulírott, mint a …………………………… képviselõje/vezetõje 1. hozzájárulok ahhoz* nem járulok hozzá ahhoz*, hogy a ....................................................... miniszteri elismerés adományozását elõkészítõ eljárásban az Emberi Erõforrások Minisztériuma az általam képviselt …………………………… (nem természetes személy, munkacsoport, közösség) azonosító adatait (név, székhely, telephely vagy bejegyzett cím, elérhetõségek, képviselõ neve, a munkacsoport, közösség mûködésének helye, intézménye vagy mûködési területe, a munkacsoport, közösség vezetõje, tagjai neve), valamint az adományozásra irányuló javaslat megalapozásához szükséges adatait, továbbá a már megkapott elismeréseire vonatkozó adatait nyilvántartsa.

76


1. szám

2. Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezettel (munkacsoport, közösség esetén a tagokat is ide értve) szemben az emberi erõforrások minisztere által adományozható elismerésekrõl szóló 49/2012. (XII. 15.) EMMI rendelet 5. §-ában meghatározott kizáró ok nem áll fenn* fennáll*. 3. Nyilatkozom arról, hogy a miniszter által adományozható elismerésben az általam képviselt szervezet (munkacsoport, közösség) még nem részesült* már részesült, mégpedig*: elismerés megnevezése: .................................................................................................................................................. az adományozás idõpontja: ............................................................................................................................................. 4. Kijelentem, hogy az elismerés adományozása esetén az általam képviselt szervezet (munkacsoport, közösség) azt elfogadja* nem fogadja el*. 5. Elismerésben részesítésünk esetére, valamint az elismerés esetleges késõbbi visszavonása esetére az általam képviselt szervezet (munkacsoport, közösség) nevének a Hivatalos Értesítõben, valamint a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján való közzétételéhez hozzájárulok* nem járulok hozzá*. 6. Képviseleti jogköröm alapja**: Dátum ................................................ elismerésre jelölt aláírása* ** A megfelelõt kérjük X-szel megjelölni! ** Hivatalos/jogi képviselõ, ügyvezetõ, meghatalmazott, stb., munkacsoport, munkaközösség esetén elfogadható a tagok felkérése vagy munkáltatói igazolás is.

HATÁROZATOK A Kormány 1542/2012. (XII. 4.) Korm. határozata a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezetek között a megyei levéltárak Magyar Országos Levéltárba történõ beolvadásával összefüggésben szükséges elõirányzat-átcsoportosításról, valamint a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekrõl szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat módosításáról A Kormány 1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében, a megyei levéltárak Magyar Országos Levéltárba történõ beolvadásával összefüggésben szükséges elõirányzat-átcsoportosítás érdekében 354 909 ezer forint tartós átcsoportosítását rendeli el a Magyarország 2012. évi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet X. Közigazgatási és Igazságügyi Miniszté-

rium fejezet, 8. Fõvárosi, megyei kormányhivatalok és Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények cím, 2. Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények alcím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 11. Közgyûjtemények cím javára az 1. melléklet szerint. Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszter emberi erõforrások minisztere nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal 2. a Széll Kálmán Terv kiterjesztése keretében megvalósítandó egyes intézkedésekrõl szóló 1122/2012. (IV. 25.) Korm. határozat 1. mellékletében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tekintetében meghatározott 3987,3 millió forint helyett 3958,2 millió forint zárolását, a Nemzeti Erõforrás Minisztériuma tekintetében meghatározott 6734,4 millió forint helyett 6763,5 millió forint zárolását rendeli el. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

1. szám

1. melléklet az 1542/2012. (XII. 4.) Korm. határozathoz X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2012. ÁHT egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jog- Jog- Előir. cím cím csoport csop. szám száma szám

Kiemelt előir. szám

X 8 331273

2 1

2 1 XX 218672

11 1 1 2 3 4 5 2 1

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

A módosítás jogcíme KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Fővárosi, megyei kormányhivatalok és Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények Működési költségvetés Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó Dologi kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Egyéb működési célú kiadások Felhalmozási költségvetés Intézményi beruházási kiadások

Módosítás (+/-)

Ezer forintban A módosítás A módosítást következő elrendelő jogszabály/ évre határozat száma áthúzódó hatása

-220 920 -62 205 -70 780 0 -874

-885 134 -234 274 -156 345 -48 -4 934

-130

0

220 920 62 205 70 780 0 874

885 134 234 274 156 345 48 4 934

130

0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: b.) a következő év költségvetésébe beépülő ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

BEVÉTEL

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)


Módosítás (+/-)

Kiemelt előirányzat neve


Az előirányzatmódosítás érvényessége: b.) a következő év költségvetésébe beépülő

ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám


X 8 331273

2 XX

218672

11


Fejezet név

Cím név

Alcím név

TÁMOGATÁS Kiemelt előirányzat neve

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Fővárosi, megyei kormányhivatalok és Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények Megyei intézményfenntartó szervek, átvett intézmények Emberi Erőforrások Minisztériuma Közgyűjtemények

-354 909

-1 280 735

354 909

1 280 735

Az előirányzatmódosítás érvényessége: b.) a következő év költségvetésébe beépülő Foglakoztatottak létszáma (fő) - időszakra Az adatlap 5 példányban töltendő ki

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) 1 példány Fejezet időarányos 1 példány Állami Számvevőszék teljesítményarányos 1 példány Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 2 példány Nemzetgazdasági Minisztérium * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.



1 2 3 4 5

Fejezet név

494 Összesen

354 909

I.n.év

II. n.év

III.n.év

IV.n.év

354 909

77

78


A Kormány 1543/2012. (XII. 4.) Korm. határozata a megyei múzeumi szervezetek állami fenntartásban maradó tagintézményeirõl 1. A Kormány a) egyetért azzal, hogy a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fõvárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételérõl szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján állami tulajdonba és fenntartásba került megyei múzeumi szervezetek tagintézményei közül 2012. december 30-tól – a feladat ellátásához rendelkezésre álló személyi, tárgyi, vagyoni és pénzügyi feltételek egyidejû átadásával – 1. a Mátra Múzeum (Gyöngyös), valamint a Bakonyi Természettudományi Múzeum (Zirc) a Magyar Természettudományi Múzeum; 2. a Széchenyi István Emlékkiállítás (Nagycenk), a Vay Ádám Muzeális Gyûjtemény (Vaja), a Báthori István Múzeum (Nyírbátor), a Palóc Múzeum (Balassagyarmat), Villa Romana Baláca – Római kori villagazdaság és romkert (Nemesvámos), valamint a Vésztõ-Mágor Történelmi Emlékhely és Csolt Monostor – Középkori Romkert (Vésztõ) a Magyar Nemzeti Múzeum; 3. a Magyar Nyelv Múzeuma (Sátoraljaújhely–Széphalom) és a Kazinczy Ferenc Múzeum (Sátoraljaújhely) a Petõfi Irodalmi Múzeum; 4. a Pákozd-Sukorói Csata Emlékkiállítás (Pákozd) a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum; 5. a Zichy Mihály Emlékház (Zala) a Szépmûvészeti Múzeum; 6. a Szabadtéri Néprajzi Gyûjtemény (Szenna) a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezetében mûködjön tovább; b) felhívja az emberi erõforrások miniszterét és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, valamint – a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum tekintetében – a honvédelmi minisztert, hogy – az illetékes kormánymegbízottak bevonásával, a megyei intézményfenntartó központok útján, az érintett megyei múzeumi szervezetek közremûködésével – gondoskodjanak az átadáshoz szükséges eszközök és források leltározásáról, a személyi és szervezeti intézkedések megtételérõl, valamint az a) pontban felsorolt tagintézményeknek a jogutód költségvetési szervek részére történõ átadásához szükséges megállapodások megkötésérõl; Felelõs:

emberi erõforrások minisztere közigazgatási és igazságügyi miniszter honvédelmi miniszter

Határidõ: 2012. december 15.

1. szám

c) felhívja az emberi erõforrások miniszterét és a honvédelmi minisztert, hogy a Pákozd-Sukorói Csata Emlékkiállítás fenntartásához kapcsolódó költségvetési átcsoportosításra vonatkozó intézkedéseket készítsék elõ, és – a nemzetgazdasági miniszter bevonásával – gondoskodjanak az elõirányzat-átcsoportosításra vonatkozó elõterjesztés Kormány részére történõ benyújtásáról; Felelõs: emberi erõforrások minisztere honvédelmi miniszter nemzetgazdasági miniszter Határidõ: 2013. január 30. d) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, az emberi erõforrások miniszterét, valamint a honvédelmi minisztert, hogy az a) pontban foglaltak végrehajtása érdekében az érintett költségvetési szervek alapító okiratának módosítását 2012. december 30-i hatálybalépéssel készítsék elõ, és gondoskodjanak azoknak a Magyar Államkincstárhoz történõ benyújtásáról. Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszter emberi erõforrások minisztere honvédelmi miniszter Határidõ: az alapító okiratok Magyar Államkincstárhoz történõ benyújtására: 2012. december 15. 2. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

A Kormány 1544/2012. (XII. 4.) Korm. határozata a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról A Kormány a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 74/B. § (5) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdése, továbbá a Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos idõszerû intézkedésekrõl szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által elõírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekrõl szóló 1316/2010. (XII. 27.) Korm. határozat 9. pontja alapján a következõ határozatot hozza:

1. szám


79

A Kormány 1545/2012. (XII. 4.) Korm. határozata a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál támogatásához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történõ elõirányzat-átcsoportosításról

1. A Kormány a) módosítja a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) alapító okiratát (a továbbiakban: alapító okirat), és elfogadja annak egységes szerkezetbe foglalt szövegét; b) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratnak a Kormány nevében történõ aláírása tárgyában, valamint az alapító okirat módosításának bírósági nyilvántartásba vétele iránti eljárásban az alapító Kormány nevében és képviseletében eljárjon. Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszter Határidõ: azonnal 2. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a Közalapítvány módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát a bírósági nyilvántartásba vételt követõen a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenõ Hivatalos Értesítõben közzétegye. Felelõs: közigazgatási és igazságügyi miniszter Határidõ: a bíróság határozatának jogerõre emelkedését követõen azonnal 3. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba. 4. Hatályát veszti a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Alapító Okiratának módosításáról szóló 1100/2011. (IV. 15.) Korm. határozat.

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése alapján a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál megrendezéséhez 46,0 millió forint 1. melléklet szerinti egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszafizetési kötelezettséggel a Magyarország 2012. évi központi költségvetésérõl szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XX. Emberi Erõforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésû elõirányzatok cím, 13. Mûvészeti tevékenységek alcím, 4. Mûvészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása jogcímcsoport javára, a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 3. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére. Felelõs: átcsoportosításért: nemzetgazdasági miniszter Határidõ: azonnal Felelõs: elszámolásért és a visszafizetési kötelezettségért: emberi erõforrások minisztere Határidõ: 2012. december 15.

Orbán Viktor s. k.,


miniszterelnök

miniszterelnök

80

1. melléklet az 1545/2012. (XII. 4.) Korm. határozathoz

XI. Miniszterelnökség XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2012. ÁHT egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám

Előir. csoport száma


XX. 20 13 271489

4 1

297102

3

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

A módosítás jogcíme KIADÁSOK Kiemelt előirányzat neve

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Művészeti tevékenységek Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása Működési költségvetés Egyéb működési célú kiadások Miniszterelnökség Rendkívüli kormányzati intézkedések

Módosítás (+/-)

Millió forintban, egy tizedessel A módosítás A módosítást következő elrendelő évre jogszabály/ áthúzódó határozat száma hatása

46,0 -46,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

BEVÉTEL


Módosítás (+/-)


Módosítás (+/-)

Kiemelt előirányzat neve


Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

ÁHT. egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csop. szám

Jogcím szám



XX. 20 13 271489

4

Fejezet név

Cím név

Alcím név

TÁMOGATÁS Kiemelt előirányzat neve

Emberi Erőforrások Minisztériuma Fejezeti kezelésű előirányzatok Művészeti tevékenységek Művészeti tevékenységek és egyéb fejezeti feladatok támogatása


46,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-) Az adatlap 5 példányban töltendő ki Fejezet időarányos 1 példány Állami Számvevőszék teljesítményarányos 1 példány Magyar Államkincstár egyéb: azonnal 1 példány Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány * Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Összesen

I.n.év

46,0

II. n.év

III.n.év

IV.n.év


5 XI.

Fejezet név

46,0

1. szám

1. szám


A miniszterelnök 141/2012. (XII. 5.) ME határozata az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöke megbízásáról Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. § (2) bekezdése alapján – a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az oktatásért felelõs miniszter közös javaslatára – dr. Kollár László Pétert, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárát

81

a Mozgássérültek Petõ András Nevelõképzõ és Nevelõintézetében dr. Schaffhauser Franz fõiskolai tanárt – a 2012. december 1-jétõl 2016. augusztus 9-éig terjedõ idõtartamra – a rektori teendõk ellátásával ismételten megbízom. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnöki teendõinek ellátásával – 2012. december 10-ei hatállyal, újabb hároméves idõtartamra – megbízom.

A miniszterelnök 146/2012. (XII. 13.) ME határozata fõiskolai rektor megbízásáról


A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben – az emberi erõforrások miniszterének a szenátus határozata alapján elõterjesztett –

miniszterelnök

a Károly Róbert Fõiskolán A miniszterelnök 142/2012. (XII. 6.) ME határozata fõiskolai rektor megbízásáról A nemzeti felsõoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 37. § (8) bekezdésében foglalt jogkörömben – az emberi erõforrások miniszterének a fenntartóval egyetértésben tett elõterjesztésére –

Helgertné dr. Szabó Ilona Eszter egyetemi docenst – a 2013. január 1-jétõl 2016. december 31-éig terjedõ idõtartamra – a rektori teendõk ellátásával megbízom. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

82


1. szám

KÖZLEMÉNYEK A Debreceni Egyetem közleménye a 2012-ben habilitált doktori címet szerezettekről A Debreceni Egyetem tudatja, hogy a lefolytatott habilitációs eljárások eredményeként habilitált doktor címet nyert el: Dr. Antal Éva; filozófiai tudományok Dr. Aszalós László; informatikai tudományok Dr. Bai Péter; elméleti orvostudományok Dr. Bak István; gyógyszerészeti tudományok Dr. Balázs L. Gábor; nyelvtudományok Dr. Bencze Mátyás; állam- és jogtudományok Dr. Bényei Attila Csaba; kémiai tudományok Dr. Bessenyei Mihály; matematika- és számítástudományok Dr. Bodor Miklós László; klinikai orvostudományok Dr. Csanádi Zoltán; klinikai orvostudományok Dr. Csernoch Mária; nyelvtudományok Dr. Csiki Zoltán; klinikai orvostudományok Dr. Dajnoki Krisztina; gazdálkodás- és szervezéstudományok Dr. Dobosi Gábor; földtudományok Erdeiné dr. Késmárki-Gally Szilvia; gazdálkodás- és szervezéstudományok Dr. Erdős Melinda; klinikai orvostudományok Dr. Földvári Péter; közgazdaságtudományok Dr. Harangi Mariann; klinikai orvostudományok Dr. Harsányi Endre; növénytermesztési és kertészeti tudományok Dr. Heidl György; filozófiai tudományok Dr. Husi Géza; informatikai tudományok Dr. Jenei Attila Péter; elméleti orvostudományok Dr. Katona Éva Melitta; klinikai orvostudományok Dr. Kiss Attila Péter; kémiai tudományok Dr. Kovács Elza; növénytermesztési- és kertészeti tudományok Dr. Lázár István; filozófiai tudományok Dr. Lengyel Szabolcs László; biológiai tudományok Dr. Liptai Kálmán Csaba; matematika- és számítástudományok Dr. Máthé Csaba István; biológiai tudományok Dr. Méhes Gábor; klinikai orvostudományok Dr. Nagy Péter; kémiai tudományok Dr. Ősz Katalin; kémiai tudományok Dr. Pungor András; fizikai tudományok Dr. Schweitzer Gábor; állam- és jogtudományok Dr. Skutta Franciska; nyelvtudományok Dr. Szabó Judit; elméleti orvostudományok Dr. Szántó Sándor Zoltán; klinikai orvostudományok Dr. Takács Endre András; fizikai tudományok Dr. Tóth László; klinikai orvostudományok Dr. Tóth Zoltán; neveléstudományok Dr. Tóth Zsombor; irodalomtudományok Dr. Török Péter; biológiai tudományok Vasné Dr. Garai Ildikó Terézia; klinikai orvostudományok Dr. Wolf Ervin Sándor; biológiai tudományok Dr. Zsembeli József; növénytermesztési- és kertészeti tudományok

Prof. dr. Fábián István s. k., rektor

1. szám


83

Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói és egyéb álláshelyének betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem pályázati felhívásai I. A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM pályázatot hirdet egyetemi adjunktusi munkakörre, az EGYETEM FÚVÓS TANSZÉKÉRE A kinevezendő egyetemi adjunktus feladata a tanszék igényei szerinti oktatási feladatok ellátása, elsősorban trombita főtárgy, valamint zenekari szólamismeret oktatása, az egyes hallgatók, illetve hallgatói csoportok munkájának segítése, továbbá aktív részvétel a tanszék művészi munkájában a tanszék múltjához és híréhez méltó szellemiség megtartása és korszerű pedagógiai-művészeti koncepciójának alkalmazása mellett. A pályázónak trombita művésztanári egyetemi végzettséggel, DLA fokozattal, magyar és idegen nyelven megszerzett oktatói tapasztalattal és többéves hazai és nemzetközi koncerttapasztalattal kell rendelkeznie. A pályázathoz csatolni kell szakmai önéletrajzot, magyar nyelven kifejtett oktatói-szakmai-művészeti koncepciót, a végzettséget, DLA fokozatot, nyelvismeretet tanúsító okiratmásolatokat, publikációs, illetve koncertjegyzéket, érvényes, három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy pályázati anyagát a bírálók és az illetékes testületek megtekinthetik. A pályázat benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címére történő megküldésével (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: HO-1921/1-76/2012., valamint a munkakör megnevezését: egyetemi adjunktus, vagy elektronikus úton Südi András humánpolitikai felelős részére a [email protected] e-mail címen keresztül. II. A LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM pályázatot hirdet tudományos segédmunkatársi munkakörre, az EGYETEM ZENESZERZÉS TANSZÉKÉRE A kinevezendő tudományos segédmunkatárs feladata a tanszék igényei szerinti elektroakusztikus és számítógépes zenei kutatói és szakmai feladatok ellátása, az egyes hallgatók, illetve hallgatói csoportok munkájának segítése, aktív részvétel a tanszék művészi munkájában, a tanszék múltjához és híréhez méltó szellemiség megtartása és korszerű pedagógiai-művészeti koncepciójának alkalmazása, önálló kutatás szervezése és végzése, valamint az elektronikus zenei stúdiók felszereléseinek karbantartása és fejlesztése. A pályázónak szakirányú zenei egyetemi végzettséggel, megszerzett vagy folyamatban lévő DLA fokozattal, kutatási tapasztalattal, angolnyelv-ismerettel, akusztikus hangszerjátékban való jártassággal, hangfelvétel-készítési és hangosítási tapasztalattal kell rendelkeznie, továbbá tájékozottnak kell lennie az elektroakusztikus zenei szoftverek kezelésében és a külső vezérlők (MIDI, OSC) programozásában. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a felsőoktatásban szerzett oktatói tapasztalat, a hálózati szoftverek kezelésében, weboldalak és blogok szerkesztésében való jártasság és a társművészetekkel kapcsolatos ismeretek.

84


1. szám

A pályázathoz csatolni kell szakmai önéletrajzot, a végzettséget tanúsító okiratmásolatokat, publikációs jegyzéket, érvényes, három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy pályázati anyagát a bírálók és az illetékes testületek megtekinthetik. A pályázat benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem címére történő megküldésével (1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: HO-1907/1-76/2012., valamint a munkakör megnevezését: tudományos segédmunkatárs, vagy elektronikus úton Südi András humánpolitikai felelős részére a [email protected] e-mail címen keresztül. Dr. Batta András s. k., rektor

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmények vezetői álláshelyeinek betöltésére* A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közokt. tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

* Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

1. szám


85

MKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok Óvodavezető A pályázatot meghirdető szerv 1

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 4026 Debrecen, Kálvin tér 11.

Meghirdetett munkahely

Képesítési és egyéb feltételek

2

3

Főiskola, az Nkt. 67. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felsőfokú iskolai v és szakképzettség, pedagógus-szakvizsga keLf: az intézmény tevékeny- retében szerzett intézménységi körébe tartozó felada- vezetői szakképzettség, tok vezetői irányítása, kü- legalább öt év pedagóguslönös tekintettel az Nkt., a munkakörben szerzett szgy, nevelési-oktatási intézmé- az Nkt. 66. § (1) bekezdésének b) pontja alapján nyek működéséről és a büntetlen előélet és cselekköznevelési intézmények vőképesség, magasabb névhasználatáról szóló vezetői beosztás ellátására 20/2012. (VIII. 31.) megbízást az kaphat, aki a EMMI rendeletben, valamunkáltatóval közalkalmamint az államháztartásról zotti jogviszonyban áll szóló 2011. évi vagy a megbízással egyideCXCV. törvényben és annak végrehajtásáról szóló jűleg közalkalmazotti (pedagógus) munkakörbe, 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglal- teljes munkaidőre, határozatlan időre kinevezhető. takra. Homokkerti Pitypang Óvoda 4030 Debrecen, Szabó Kálmán u. 39.

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb 4

ÁEI: 2013. márc. 1. A vezetői megbízás 2017. júl. 31-ig határozott időre, várhatóan négy év öt hónapra szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2013. jan. 21. Pehi: 2013. febr. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Kjt. és a Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint. Illetmény, juttatás: a Kjt., valamint a Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel együtt, om, amennyiben van: tudományos fokozatot, állami nyelvvizsgát igazoló om, b, nyilatkozat arról, hozzájárul-e ahhoz, hogy a pályázatot véleményező és elbíráló testület a személyét érintő ügy tárgyalásakor nyilvános ülést tartson, nyilatkozat arról, hogy a pályázó a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: három példányban

86

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY 1

2

3

1. szám 4

kell benyújtani (egy példány valamennyi tartalmi elemet, két példány – amelyek közül egy elektronikus adathordozón nyújtandó be – csak a szakmai önéletrajzot és a vezetői programot tartalmazza). A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (228926/2012.), valamint a beosztás megnevezésével: „óvodavezető” ellátva kell benyújtani, vagy személyesen: DMJV Polgármesteri Hivatala humánfőosztály, Hajdú-Bihar megye, 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. Új Városháza. Pc: Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. f: Ariné dr. Szabóki Judit. Tel.: (52) 517-700. Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 1.

Büntetlen előélet, magyar állampolgárság, óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai v és szakképLf. irányítja, tervezi, szer- zettség, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett vezi, ellenőrzi az intézintézményvezetői szakkéményben folyó nevelőpesítés, legalább öt év pemunkát. A költségvetés keretein belül gondoskodik dagógus-munkakörben szerzett szgy, nevelésiaz intézmény személyi és tárgyi feltételeinek biztosí- oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tásáról, az alapító okirat szerinti feladatok ellátásá- fennálló határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló ról, munkáltatói jogkört gyakorol, kapcsolatot tart a alkalmazás vagy megbízásfenntartóval és a különböző sal egyidejűleg pedagógusmunkakörben történő hatászakmai szervezetekkel. rozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása. Medgyesegyházi Varázserdő Óvoda 5666 Medgyesegyháza, Hősök u. 2.

ÁEI: 2013. márc. 1. A vezetői megbízás 2018. febr. 28-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2013. jan. 21. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A képviselőtestület a pályázat eredménytelenné nyilvánítási jogát fenntartja. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, hitelesített om, b, vpr, nyilatkozat, hogy a pályázó a pályázati

1. szám


2

3

87 4

anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, pályázatát az eljárásban részt vevők megismerhetik. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy személyesen: Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal jegyzőjének átadva, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (88/2012/müi), valamint a munkakör megnevezésével: „óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Képviselő testülete 5666 Medgyesegyháza, Kossuth tér 1. f: dr. Horváthné dr. Barta Edit jegyző. Tel.: (68) 440-000. A pályázat további megjelenésének helye: KIH internetes honlap, medgyesegyhaza.hu, Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblája.

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

Nagykanizsa Központi Rózsa Óvoda 8800 Nagykanizsa, Rózsa u. 7.

Felsőfokú szakirányú pedagógus v (óvodapedagógus), öt év szgy, pedagógusszakvizsga.

ÁEI: 2013. aug. 1. A vezetői megbízás 2018. júl. 31-ig, öt nevelési évre szól. Pbhi: a KIH internetes oldalán történő megjelenéstől számított 30 nap. Pehi: a közzétételtől számított 90 napon belül. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz mellékelni kell: szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, om, b, hozzájáruló nyilatkozat arról, hogy a pályázat elbírálásában közreműködők a pályázatba

88


2

3

1. szám 4

betekinthessenek, nyilatkozat arról, hogy összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, nyilatkozat, hogy megbízás esetén a vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget vállalja, a pályázatokat a közoktatási szakértő véleményezi. Pc: Nagykanizsa Megyei Jogú Város művelődési és sportosztály 8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7. f: Bagarus Ágnes. Tel.: (20) 849-2333.

Nádudvar Város Önkormányzata 4181 Nádudvar, Fő út 119.

Főiskola, óvodapedagógusszakképzettség, pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, legalább Lf: az óvoda alapító okira- öt év pedagógus-munkakörben szerzett szgy, tában foglalt feladatok magyar állampolgárság, ellátása, az óvoda és bölcsőde törvényes működte- büntetlen előélet, cselekvőtése, irányítása, ellenőrzése, képesség, vagyonmunkáltatói jogok gyakor- nyilatkozat-tételi eljárás lása, a nevelő-oktató munka lefolytatása. Előny: vezetői gyakorlat. fejlesztése, az intézmény hatékony gazdálkodása a rendelkezésre álló költségvetés alapján, a fenntartóval való együttműködés. Napfény Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar, Kossuth u. 8.

ÁEI: 2013. aug. 1. A vezetői megbízás 2018. júl. 31-ig határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2013. ápr. 30. Pehi: 2013. júl. 25. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: közjegyző által hitelesített om, b, személyi adatait is tartalmazó részletes szakmai életrajz, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, nyilatkozatot arról, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul/nem járul hozzá, legalább ötéves szgy-ot igazoló dokumentumok hitelesített másolata, nyilatkozat arról, hogy a pályázó megbízása esetén vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének eleget tesz, nyilatkozat arról, hogy a pályázata nyílt ülésen

1. szám


2

3

89 4

való tárgyalásához hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton „Intézményvezetői pályázat” megjelöléssel ellátva kell benyújtani. Pc: Nádudvar Város Önkormányzat Képviselő-testülete 4181 Nádudvar, Fő út 119. f: dr. Koroknai-Bokor Erzsébet irodavezető. Tel.: (54) 529-017.

Polgárdi Város Önkormányzat Képviselő Testülete 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132. Tel.: (22) 576-230

Magyar állampolgárság, cselekvőképesség, büntetlen előélet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. §-ában Lf: az intézmény tevékeny- foglalt szakirányú felsőfokú ségi körébe tartozó felada- v, legalább öt év pedatok vezetői irányítása, kü- gógus-munkakörben szerlönös tekintettel a Kjt.-ben, zett szgy, pedagógusszakvizsga keretében szera nemzeti köznevelésről zett intézményvezetői szóló 2011. évi CXC. törvényben, a Korm. rendelet- szakképzettség, vagyonnyilatkozat-tételi köteleben, a nevelési-oktatási intézmények működéséről zettség, a magasabb vezető ellátására megbízást az és a köznevelési intézmékaphat, aki a munkáltatóval nyek névhasználatáról határozatlan idejű közalszóló 20/2012. (VIII. 31.) kalmazotti jogviszonyban EMMI rendeletben, valaáll vagy a megbízással mint az államháztartásról szóló törvényben és annak egyidejűleg pedagógusmunkakörben létesített végrehajtási rendeletében határozatlan idejű közalfoglaltak. kalmazotti jogviszonyba kinevezhető. Eszterlánc Napköziotthonos Óvoda 8154 Polgárdi, Kossuth u. 143.

ÁEI: azonnal A vezetői megbízás 2018. júl. 31-ig határozott időre szól. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidőben. Pbhi: 2013. jan. 31. Pehi: 2013. ápr. 30. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, om, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekkel, b, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy pályázatának nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalását kéri, nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vállalásáról. A pályázat benyújtásának módja: postai úton vagy személyesen, három példányban, zárt borítékban kell benyújtani. Pc: Nyikos László polgármester 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.

90


Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

2

Cseperedő Óvoda és Bölcsőde 3170 Szécsény, Magyar u. 13. Lf: az irányadó jogszabályokban meghatározott feladatok ellátása, az intézmény törvényes működtetése, takarékos gazdálkodás, munkáltatói jogok gyakorlása.

1. szám

3

4

Főiskola, felsőfokú óvodapedagógus v és pedagógusszakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség, szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett öt év szgy – legalább öt év feletti szakmai tapasztalat –, vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség. Előny: helyismeret.

ÁEI: 2013. aug. 1. A vezetői megbízás határozott időre, öt évre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2013. febr. 28. Pehi: 2013. jún. 25. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, vpr, b, om, a pályázat véleményezésében és elbírálásában részt vevők betekintési jogára utaló nyilatkozatot, nyilatkozatot a zárt vagy nyílt ülés keretében történő tárgyalásra vonatkozóan, továbbá a korábbi munkaviszonyokra vonatkozó igazolásokat. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (9561/2012.), valamint a beosztás megnevezésével: „óvodavezető” ellátva kell benyújtani. Pc: Szécsény Város Önkormányzat Képviselő-testülete 3170 Szécsény, Rákóczi út 84. f: Stayer László polgármester. Tel.: (32) 370-566. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: www.szecseny.hu (2012. december 27.) A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: a pályázat kiírója fenntartja a jogot, hogy a pályázati eljárás bármely szakaszában a pályázatot eredménytelenné nyilváníthatja.

1. szám


Torony Község Önkormányzata és Dozmat Község Önkormányzata 9791 Torony, Rohonczi u. 6.

2

3

Óvodapedagógus v, pedagógus-szakvizsga, legalább öt év óvodapedagógusmunkakörben szerzett Lf: az intézmény tevékeny- gyak., vagyonnyilatkozatségi körébe tartozó vezetői tételi eljárás lefolytatása, magyar állampolgárság, feladatok ellátása. büntetlen előélet. Csicsergő Óvoda Torony 9791 Torony, Újvári u. 1.

91 4

ÁEI: 2013. ápr. 1. A vezetői megbízás 2017. aug. 15-ig határozott időre szól. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidőben. Pbhi: 2013. febr. 1. Pehi: 2013. márc. 31. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadói. A pályázathoz csatolni kell: b, om, igazolás az eddigi munkaviszonyokról, a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy a Korm. rendelet 5. § (10) bekezdésében foglaltak véleményük kialakításához a pályázat tartalmát megismerjék, nyilatkozatot, hogy pályázatának tárgyalását nyílt vagy zárt ülésen kéri, szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a munkakör megnevezésével: „Óvodavezető” ellátva vagy személyesen: Vas megye, 9791 Torony, Rohonczi u. 6. kell benyújtani. Pc: Torony Község Önkormányzata 9791 Torony, Rohonczi u. 6. f: Kovács György. Tel.: (20) 288-6120. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap (2012. december 12.)

92


1. szám

Egyéb vezető A pályázatot meghirdető szerv 1

Budapest, I. Kerület Budavári Önkormányzat 1250 Budapest, Pf. 35



2

3

Az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 3. számú mellékletének 9. pontjában előírt szakirányú szakképzettség, legalább öt év felsőfokú végzettséget vagy felsőfokú szakmai képesítést igénylő, a gyermekvédelem, szociáLf: irányítja és ellenőrzi a szakmai feladatok ellátását, lis ellátás és/vagy az egészségügyi ellátás területén végrehajtását, koordinálja az egyes szer- betöltött munkakörben szerzett szgy, legalább öt vezeti egységek közötti év feletti hasonló területen munkamegosztást, szerzett vezetői tapasztalat, a gazdasági vezetővel együttműködve elkészíti az büntetlen előélet, cselekvőintézmény éves költségve- képesség, magyar tését és a fenntartó elé ter- állampolgárság. jeszti, gondoskodik a költ- Elvárt kompetenciák: kiváló szintű kommunikáségvetési előirányzatok ciós és kapcsolatteremtő jogszerű és szabályszerű készség, pontos, precíz felhasználásáról, gondoskodik az intézmény- munkavégzés, szakmai elkötelezettség, nagyfokú be történő éves felvételek munkabírás, kiváló szintű jogszerűségéről, elkészíti a hatályos jogsza- együttműködő képesség. bályok által előírt, az intézmény működéséhez szükséges dokumentumokat (pl. SZMSZ, házirend, egyéb szabályzatok), valamint gondoskodik azok betartásáról, beszámolási kötelezettséggel tartozik a fenntartó felé, gondoskodik az ellátottak érdekvédelméről, gyakorolja a munkáltatói jogokat az intézmény dolgozói tekintetében. A munkakörhöz tartozó főbb tevékenységi körök: intézményvezetői és munkáltatói jogkör gyakorlói feladatok teljes körű ellátása. Az irányítása alá tartozó személyek száma: 47 fő. Budapest, I. Kerület Budavári Önkormányzat Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ 1012 Budapest, Attila út 89.

Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb 4

ÁEI: 2013. márc. 1. A vezetői megbízás 2018. febr. 28-ig határozott időre szól. A közszolgálati jogviszony időtartama: határozatlan idejű közszolgálati jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidőben. Pbhi: 2013. jan. 31. Pehi: 2012. febr. 28. Illetmény, juttatás: a Kjt., illetve a Kjt.-nek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint. Szl. nincs. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, om, vpr, b, nyilatkozatát arról, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez hozzájárul, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, nem áll cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alatt. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal (XIV/intézményvezetői/2012.), valamint a munkakör megnevezésével: „intézményvezető” ellátva vagy személyesen: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1. földszint ügyfélszolgálat, kell benyújtani.

1. szám


2

93

3

4

Pc: Budapest, I. Kerület Budavári Önkormányzat 1250 Budapest, Pf. 35 f: Judák Barnabásné dr. Varga-Kovács Emese, népjóléti iroda vezetője. Tel.: 458-3028. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: www.budavar.hu (2012. november 19.) Szociális Közlöny soron következő száma. A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: a kinevezés négy hónapos próbaidővel történik. A munkáltató fenntartja a pályázat eredménytelenné nyilvánításának jogát. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.budavar.hu honlapon szerezhet.

Pályázati felhívás kulturális intézmény vezetői álláshelyének betöltésére* A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és az e törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje ill: illetmény p: pótlék vp: vezetői pótlék étkh: étkezési hozzájárulás szl: szolgálati lakás v: végzettség szgy: szakmai gyakorlat vgy: vezetői gyakorlat b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) ön: önéletrajz

* Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a kulturális intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

94


1. szám

vpr: vezetési program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez Pc: pályázat címzése f: felvilágosítás KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok A pályázatot meghirdető szerv



Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb

1

2

3

4

Szakirányú egyetemi v és szakképzettség, nem szakirányú egyetemi v és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsga (amellyel egyenértékű az OKJ-ban meghatározott segédkönyvtáros megnevezésű szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány) vagy főiskolai könyvtárosi képzettség, idegennyelvismeret, öt év szgy [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet 6/B. § (1) c) pont], kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenység végzése [150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet előírásai a mérvadók] [6/B. § (1), (4), 6/H. § (1) bekezdés], informatikus-könyvtáros végzettség előnyt jelent, Textlib számítógépes könyvtári rendszer alkalmazásának ismerete előnyt jelent.

ÁEI: 2013. ápr. 1. A vezetői megbízás 2018. márc. 30-ig határozott időre, öt évre szól. Pbhi: a KIH internetes oldalán történő megjelenést követően 30 nap, azaz 2013. jan. 14. Pehi: legkésőbb 2013. márc. 30. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázatnak tartalmaznia kell: om, idegen nyelv ismeretének igazolása, szgy igazolása, b, munkaviszonyban eltöltött idő hivatalos igazolásait, szakmai életrajz, vpr, adatkezelési nyilatkozat, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget vállaló nyilatkozat, nyilatkozat a pályázat nyilvánossá tételével kapcsolatban. A pályázat benyújtásának módja: két példányban (elektronikusan és papíralapon is) kell benyújtani. Pc: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Oktatási és Közművelődési Iroda, Szabó Szilvia f: Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Oktatási és Közművelődési Iroda, Szabó Szilvia. tel.: (34) 515-724; József Attila Megyei és Városi Könyvtár, tel.: (34) 517-670.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlése 2800 Tatabánya, Fő tér 6.

József Attila Megyei és Városi Könyvtár igazgató 2800 Tatabánya, Fő tér 2. A József Attila Megyei és Városi Könyvtár hálózat a központi könyvtárból és öt fiókkönyvtárból áll.

1. szám


95

Közlemény bizonyítványok érvénytelenítéséről I. A Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara – az OKJ szám elírására tekintettel – a következő felsőfokú szakképzési bizonyítványokat érvénytelenítette: 1. Bodnár Beáta (szül.: 1990. február 26.), bizonyítványszáma: 062703, törzslapszáma: 1/2011/GT, 2. Holló Krisztina (szül.: 1973. március 17.), bizonyítványszáma: 062704, törzslapszáma: 2/2011/GT, 3. Komenda Réka (szül.: 1991. január 18.), bizonyítványszáma: 062705, törzslapszáma: 3/2011/GT, 4. Mesztinczki Marianna (szül.: 1989. augusztus 5.), bizonyítványszáma: 062706, törzslapszáma: 4/2011/GT, 5. Miklós Nóra (szül.: 1990. május 7.), bizonyítványszáma: 062707, törzslapszáma: 5/2011/GT, 6. Nagy Berta (szül.: 1989. május 8.), bizonyítványszáma: 062708, törzslapszáma: 6/2011/GT, 7. Sziráczki Boglárka (szül.: 1991. január 4.), bizonyítványszáma: 062709, törzslapszáma: 7/2011/GT, 8. Tóth Anett (szül.: 1991. május 10.), bizonyítványszáma: 062710, törzslapszáma: 8/2011/GT, 9. Vécsi Zsuzsanna (szül.: 1989. november 9.), bizonyítványszáma: 062711, törzslapszáma: 9/2011/GT. Kovács Viktor s. k., főtitkár

II. A Potári Nikoletta részére 2010. június 24-én kiállított bérügyintéző, illetve társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítésről szóló P94 B 100931 és P94 B 100932 számú bizonyítványok érvénytelenítésre kerültek, helyettük 2012. november 5-én másodlatot állítottunk ki. Pallas 70 Oktatási Kft. 1046 Bp., Vécsey Károly u. 45.

A közlöny zárása után érkezett közlemények, pályázati felhívások

Pályázati felhívás felsőoktatási intézmény vezetői, oktatói álláshelyeinek betöltésére A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint az e törvény végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. 14.) Korm. rendelet tartalmazza. A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet gazdasági főigazgató (magasabb vezető) beosztás ellátására A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. A vezetői megbízás időtartama: a vezetői megbízás határozott időre, 3-5 évig szól. A munkavégzés helye: Heves megye, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.

96


1. szám

A beosztáshoz tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: Közvetlenül irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet; felelős a főiskola számvitel politikájának és egyéb gazdasági területet érintő szabályzatainak kidolgozásáért és megfelelő alkalmazásáért; valamennyi kifizetés felett ellenőrzési, a pénzügyi kötelezettségek felett pedig ellenjegyzési jogkört gyakorol; a főiskola éves gazdálkodási előirányzatának megfelelően szervezi a Főiskola gazdálkodását; irányítja és ellenőrzi a gazdálkodás ügyvitelét; irányítja és felügyeli a Gazdasági és Műszaki Igazgatóság osztályvezetőinek, csoportvezetőinek és dolgozóinak munkáját, gyakorolja felettük a leosztott munkáltatói jogkört; biztosítja a főiskola gazdálkodása jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelését; a rektor által átruházott hatáskörben gyakorolja a vagyonellenőrzéssel kapcsolatos irányítási és ellenőrzési feladatokat; egyéb a gazdasági főigazgatói tevékenység ellátásával járó feladatok ellátása a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, valamint a Károly Róbert Főiskola Szervezeti és Működési Rendje 55. §-ban foglaltak szerint. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény és a felsőoktatási intézményekben történő foglalkoztatás egyes kérdéseiről szóló 53/2006. (III. l4.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek: – főiskola, – vagyonnyilatkozat-tételi eljárás lefolytatása, – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 12. §-ban előírt végzettség, szakképzettség; – magyar állampolgárság; – büntetlen előélet; – cselekvőképesség. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent: – legalább egy világnyelvből államilag elismert, legalább középfokú C típusú nyelvvizsga, – költségvetési területen szerzett legalább 3 éves vezetői tapasztalat, – műszaki, üzemeltetési területen szerzett vezetői tapasztalat, – tájékozottság a főiskola szervezeti felépítését, működését, oktatási és tudományos kutatási tevékenységét érintő kérdésekben. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: –irészletes szakmai önéletrajz az eddigi szakmai tevékenység ismertetésével; –ia végzettséget és szakképzettséget, az idegennyelv-tudást tanúsító okiratok hiteles másolatai, vagy a Főiskola számára bemutatott eredeti dokumentumok egyszerű másolatai, amennyiben a Főiskola bélyegzőjével ellátva elismeri, hogy azok az eredetivel egyezőek; –ihárom hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány; –inyilatkozat a pályázó hozzájárulásáról, hogy a pályázati anyagát, személyes adatait a vonatkozó jogszabályok és a Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik; – nyilatkozat arról, hogy elkezdte a vagyonnyilatkozat-tétel kötelezettséggel kapcsolatos eljárást vagy arról, hogy a vagyonnyilatkozata a főiskolán szabályszerűen leadásra került; – minden olyan okirat, amelyet a pályázó a pályázat elbírálása szempontjából fontosnak tart; – a gazdasági főigazgató megbízás betöltésével kapcsolatos tervei és azok megvalósítására vonatkozó elképzelései. A beosztás betölthetőségének időpontja: a beosztás a pályázatok elbírálását követően azonnal betölthető. A pályázat benyújtásának határideje: 2013. január 31. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt dr. Varga Zsolt nyújt a 06 (37) 518-378-as telefonszámon.

1. szám


97

A pályázatok benyújtásának módja: – Postai úton a pályázatnak a Károly Róbert Főiskola címére történő megküldésével (3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: GI/540/2012., valamint a beosztás megnevezését: ügyvivő szakértői munkakörben gazdasági főigazgató (KRF), – vagy személyesen: Heves megye, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a pályázat elbírálásakor hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló tv. szerint. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. március 15. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje: – Oktatási és Kulturális Közlöny – www.karolyrobert.hu A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: A Kjt. 20/B. § (2) bekezdésének megfelelően a magasabb vezető ellátására megbízást az kaphat, aki a munkáltatóval közalkalmazott jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A munkáltatóval kapcsolatban további információt a www.karolyrobert.hu honlapon szerezhet. Helgertné dr. Szabó Ilona s. k., rektor

***

A PANNON EGYETEM pályázatot hirdet a MÚSZAKI INFORMATIKAI KAR Rendszer- és Számítástudományi Tanszékére egyetemi docensi munkakör betöltésére A kinevezett egyetemi docens feladata oktatási és tudományos munka végzése a fenntartható fejlődés tématerületén, TDK-, diploma- és doktori munkák vezetése, aktív részvétel a hazai és a nemzetközi tudományos közéletben. A pályázó vegyen részt a kar profiljába tartozó projektek pályázati anyagának elkészítésében és azok elnyerése esetén a megvalósításában. A pályázó rendelkezzék szakirányú egyetemi végzettséggel, PhD fokozattal műszaki vagy informatikai tudományterületen, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 28. § (4) bekezdésében előírt felsőoktatási oktatói gyakorlattal, nemzetközi kutatási, illetve nemzetközileg elismert szervezetekben szerzett tapasztalatokkal, jó előadókészséggel és színvonalas publikációs tevékenységgel, angol nyelvből előadói szintű nyelvismerettel. A kinevezés 2013. május 1. napjától határozatlan időtartamra szól. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. április 30. A pályázat benyújtási határideje: a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) honlapján (www.kozigallas.gov.hu) történő megjelenéstől számított 40 napon belül. A pályázathoz szükséges formanyomtatványok, további információk a Humánerőforrás-gazdálkodási Igazgatóságon [8200 Veszprém, Pf. 158, Egyetem u. 10. Tel.: 06 (88) 624-236], szakmai információk a Műszaki, Informatikai Kar Titkárságán [tel.: 06 (88) 624-021] szerezhetők be. Rózsáné dr. Kis Erika s. k. HR igazgató

***

Iktatószám

DP108/2012

Szervezeti egység, munkavégzés helye

Pályázati feltételek

Oktatás, elsõsorban a geográfus és környezettudomány mesterszakokon, valamint a többi szak és kar, térinformatikai és modellezés tárgyaiban. Kutatómunka folytatása az Intézet illetve a Kar profiljába illeszkedõ kutatási területen, az eredmények publikálása nemzetközi, referált folyóiratokban, az Intézet hazai és külföldi kapcsolatainak fenntartásában, bõvítésében való aktív részvétel, kiemelten a katasztrófavédelmi és vízügyi szakterületeken, a Térinformatikai és hidrológiai profilú kutatócsoport vagy intézeti tanszék szervezése, tevékenységének koordinálása, az Intézet, valamint a Kar és az Egyetem dolgozóival való együttmûködés.

– Egyetem, földrajz vagy geográfus egyetemi oklevél, geoinformatikai szakmérnöki végzettség, PhD fokozat. – Angol középfokú C típus, további európai nyelvek ismerete elõny. – Min. 10 év kutatói, min. 10 év egyetemi tapasztalat. – Egyetemi habilitáció. A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások: diploma, tudományos fokozat, nyelvvizsgát igazoló dokumentumok másolata. A beosztás legkorábban 2013. március 18. napjától tölthetõ be.

A közalkalmazotti jogviszony idõtartama: határozatlan idejû közalkalmazotti jogviszony. A megbízás határozatlan idõre szól. Foglalkoztatás jellege: teljes munkaidõ. Illetmény és juttatások: az illetmény megállapítására és a juttatásokra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. A pályázat benyújtásának határideje: 2013. február. 14. A pályázatok benyújtásának módja: Postai úton, a pályázatnak a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal címére történõ megküldésével (7624 Pécs, Vasvári Pál utca 4.). A pályázatokat elektronikus formában is kérjük eljuttatni a következõ címre: [email protected] A benyújtott jelentkezésekben kérjük feltüntetni a pályázat iktatószámát is! A pályázat elbírálásának módja, rendje: a PTE vonatkozó szabályzataiban foglaltak alapján. A pályázat elbírálásának határideje: 2013. március.17. Az elsõdleges közzététel helye a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal (KIH) honlapja. Adateltérés esetén a KIH honlapján rögzített kiírást kell figyelembe venni. Publikálás dátuma: 2013. január. 15.


Természettudományi Kar Környezettudományi Intézet Egyetemi docens beosztás ellátására. A munkavégzés helye: Baranya megye, 7624 Pécs, Ifjúság u. 6.

A munkakörbe tartozó lényeges feladatok

98

Pécsi Tudományegyetem a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet:

A pályázati kiírás közzétételének helye, ideje: – PTE honlap – Oktatási és Kulturális Közlöny Dr. Bódis József s. k., rektor

1. szám

1. szám


99

Pályázati felhívás nevelési-oktatási és egyéb intézmény vezetői álláshelyének betöltésére* A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség vgy: vezetői gyakorlat étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz vp: vezetői pótlék vpr: vezetői program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közokt. tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet MKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

Igazgató A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Nyársapát Község Önkormányzata 2712 Nyársapát, Arany János u. 11.

Nyársapáti Általános Művelődési Központ 2712 Nyársapát, József A. út 22.

Szakirányú főiskolai vagy egyetemi v, legalább öt év szgy, „B” kategóriás jogosítvány, felhasználói

ÁEI: 2013. márc. 1. A vezetői megbízás 2018. júl. 31-ig határozott időre szól.

* Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

100


1. szám

2

3

4

Lf: az intézmény szakmai irányítása, vezetése, az irányadó jogszabályokban a közoktatási intézmény vezetője részére meghatározott feladatok ellátása, vezeti és irányítja az Általános Művelődési Központot, e feladatán belül az alapító okiratnak megfelelően az intézményegységeit: Napközi Otthonos Óvoda, Szarka Mihály Művelődési és Szabadidő Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely, felel az intézmény szakszerű, hatékony és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért.

szintű MS Office (irodai alkalmazások), magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, nem áll foglalkoztatás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Előny: pedagógus-munkakörben szerzett vezetői gyakorlat, ECDL, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség. Elvárt kompetenciák: jó szintű szervező készség, jó szintű kommunikációs készség. Előnyt jelentő kompetenciák: jó szintű kommunikációs készség, jó szintű szervezőkészség, jó szintű stressztűrés.

A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: a KIH internetes oldalán történő megjelenéstől számított 30 nap. Pehi: 2013. febr. 25. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a beérkezett pályázatokat a jogszabályban meghatározott eljárási rendben bírálja el a pályáztató. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: om, szakmai ön, vpr a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel, szgy igazolása, b, nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó a pályázati anyagban foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számmal, valamint a beosztás megnevezésével: „ÁMK igazgató” ellátva kell benyújtani. Pc: Nyársapát Község Önkormányzata 2712 Nyársapát, Arany János u. 11. f: Kis Miklós polgármester. Tel.: (53) 589-202. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: Nyársapát község honlapja: 2013. január.

1. szám


101

Pályázati felhívás pedagógus-álláshely betöltésére* A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az e törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, valamint a közlemények szövegében feltüntetett egyéb jogszabályok tartalmazzák. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje Pc: pályázat címzése ill: illetmény p: pótlék tp: területi pótlék szl: szolgálati lakás szgy: szakmai gyakorlat v: végzettség étkh: étkezési hozzájárulás om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) f: felvilágosítás ön: önéletrajz adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Közokt. tv.: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény Köznev. tv.: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény Kjt.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Korm. rendelet: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet MKM rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet EMMI rendelet: a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

Óvodapedagógus A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Ajka Városi Óvoda 8400 Ajka, Bródy Imre u. 7.

*

Óvodapedagógus Lf: óvodai csoportban végzett nevelő-oktató tevékenység.

Főiskolai óvodapedagógus v, büntetlen előélet, angol vagy német nyelvből középfokú „C” típusú nyelvvizsga (társalgási szintű).

ÁEI: 2013. jan. 28. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony.

Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a nevelési-oktatási intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

102


2

1. szám

3

4

Pbhi: 2013. jan. 22. Pehi: 2013. jan. 24. Illetmény, juttatás: a Kjt. rendelkezései az irányadók. A pályázathoz csatolni kell: szakmai ön, om, adatvédelmi nyilatkozat. A pályázat benyújtásának módja: postai úton, a munkakör megnevezésével: „óvodapedagógus” ellátva kell benyújtani.

Pályázati felhívás kulturális intézmény vezetői álláshelyének betöltésére* A pályázatok benyújtásával és közzétételével (így különösen a benyújtási határidőkkel, a pályázatokhoz kötelezően előírt feltételekkel és a benyújtandó mellékletekkel) kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és az e törvény végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Rövidítések: ÁEI: állás elfoglalásának ideje Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pehi: pályázat elbírálásának határideje ill: illetmény p: pótlék vp: vezetői pótlék étkh: étkezési hozzájárulás szl: szolgálati lakás v: végzettség szgy: szakmai gyakorlat vgy: vezetői gyakorlat b: erkölcsi bizonyítvány (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor három hónapnál nem régebbi) om: oklevélmásolat (amennyiben a pályázat kiírója mást nem határoz meg, akkor egyszerű másolat) ön: önéletrajz vpr: vezetési program adatvédelmi nyilatkozat: hozzájárulás a pályázati anyagban foglalt személyes adatoknak a pályázati eljárással összefüggő kezeléséhez, illetve betekintésre jogosultak általi megismeréséhez Pc: pályázat címzése f: felvilágosítás KIH: Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal Lf: a munkakörbe tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok

* Felhívjuk tisztelt hirdetőink figyelmét, hogy azokat a kulturális intézményekbe kiírt álláshirdetéseket, melyek az Oktatási és Kulturális Közlöny tematikus közzétételi rendje alapján egyik munkakörtípusba sem sorolhatóak be, csak a sürgősséggel történő közlésre vonatkozó díj felszámítása mellett áll módunkban megjelentetni.

1. szám


103

Kultúra A pályázatot meghirdető szerv




1

2

3

4

Aszód Város Önkormányzata 2170 Aszód, Szabadság tér 9.

Felsőfokú iskolai v, főiskola, könyvtárosi képzettség. Elvárt tapasztalat: felsőfokú szakirányú végzettségének és szakképzettségének megfelelő feladatkörben, Lf: az intézmény szakmai irányítása, vezetése, mun- legalább öt év feletti szakmai tapasztalat, káltatói joggyakorlás, az MS Windows NT/2000/XP intézmény működésével, működtetésével kapcsolatos felhasználói ismeret. minden olyan feladat, me- Elvárt kompetenciák: kiváló szervezési készség, lyet jogszabály nem utal kiváló együttműködési és más hatáskörébe. kommunikációs készség, kiváló problémamegoldó képesség, szakmai munka terén igényes, precíz, pontos munkavégzés, határozott fellépés, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség, magyar állampolgárság, büntetlen előélet, cselekvőképesség, magasabb vezető beosztás ellátására szóló megbízást az kaphat, aki az intézményi munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban áll vagy a megbízással egyidejűleg közalkalmazotti munkakörbe kinevezhető. A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról szóló 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet szerint akkreditált vezetésiszervezési, pénzügyigazdasági, államháztartási ismereteket is nyújtó közművelődési intézményvezető tanfolyam eredményes elvégzésének okirattal való igazolása. Aszód Városi Kulturális Központ igazgató 2170 Aszód, Kossuth Lajos u. 72.

ÁEI: 2013. márc. 1. A megbízás 2017. dec. 31-ig, öt évre szól, három hónap próbaidővel. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony. A foglalkoztatás jellege: teljes munkaidő. Pbhi: 2013. febr. 8. Pehi: 2013. febr. 28. A pályázat elbírálásának módja, rendje: a Korm. rendeletben leírtak alapján a bírálóbizottság írásos javaslatának kialakítását követő testületi ülésen. A pályázathoz csatolni kell: b, részletes szakmai ön, vpr om, szgy igazolása, nyilatkozat arról, hogy a pályázati anyagot a véleményezésben, elbírálásban részt vevők teljes körűen megismerhetik és a pályázati anyagában foglalt személyes adatainak a pályázati eljárással összefüggésben szükséges kezeléséhez hozzájárul, nyilatkozat arról, hogy nyertes pályázat esetén vagyonnyilatkozatot tesz, nyilatkozat, mely szerint nem áll nyilvános könyvtárban, közművelődési intézményben végezhető tevékenység folytatását kizáró foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, nyilatkozat arról, hogy a pályázat zárt, vagy nyílt ülésen történő tárgyalását kéri. A pályázat benyújtásának módja: zárt borítékban, két lefűzött példányban,

104


2

1. szám

3

4

Előny: egyetemi v, angolnyelv-tudás, közművelődési területen szerzett gyak., kulturális programok szervezése, múzeumi területen, múzeumi munkában szerzett gyak., magas szintű számítógép-kezelői jártasság.

valamint elektronikus adathordozón, postai úton vagy személyesen: Sztán István polgármester, Pest megye, 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Pc: Pest megye, 2170 Aszód, Szabadság tér 9. A pályázat további megjelenésének helye, ideje: KIH internetes honlap: 2013. január 7.; www.aszod.hu 2013. január 7.

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Emberi Erõforrások Minisztériuma hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: dr. Polt-Palásthy Marianna. A szerkesztõség címe: Budapest V., Szalay u. 10–14. Telefon: 795-4722, fax: 795-0230, e-mail: [email protected]. Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: Majláth Zsolt László ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357 (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadónál; Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. (tel.: 235-4512/233 mellék). 2013. évi éves elõfizetési díj: 53 520 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 28 410 Ft áfával, negyedéves elõfizetési díj: 14 700 Ft áfával, egy példány ára 2600 Ft áfával. HU ISSN 2060-5390 Nyomtatja: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 13.0006 – Lajosmizse

AZ EMBERI ERÕFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA HIVATALOS LAPJA

Recommend Documents