V Vannak emberek, akiknek jelenlétét állandóan érezni a világban, ha nem is tudunk róluk Rajongás vagy teljes elutasítás a sorsuk; követőik és ellenzőik támadnak, s a műnek, amit alkotnak– mert mindig létrehoznak valamit – csak egy része megfogható, leírható, elemezhető. A mű láthatatlan része ragad meg vagy rettent el – vagy késztet érdeklődésre. Makovecz Imre építész ezen emberek sorába tartozik. Építészi-művészi tevékenysége mássá tette a világot, mint amilyen az első általa tervezett fal fölhúzása előtt volt. Életművét tanulmányok, könyvek sora elemzi, jellegzetes épületei még a mellettük gyorsan elsuhanót is megragadják, aki bár csak villanásnyit látta, magával viszi a vonalakat, formákat, színeket. Ahová pedig a házak telepedtek, a városok-falvak népe együtt él a házakkal – máshogyan, mint korábban. Máshogyan – más emberi létben.
42
VENDÉGSÉGBEN
vendégségben
AZ EMBERÉPÍTŐ Vendégségben
V
Makovecz Imrénél
Van-e építészi stílusa Makovecznek? Van, ha a hagyományos osztályozást használjuk: az arányok, mértékek és formák harmóniájának és rendjének rögzítését; és van akkor is, ha a pusztán csak látható világ mögé tekintve szemléljük. Makovecz Imrével beszélgetek. – Miként kezd bele egy családi ház tervezésébe? – Általában a férfi keres meg. Megkérdezem a férjet, hol hagyta a feleségét. Tudniillik a „családfő”, a „ház ura” legtöbbször egyedül érkezik, egyedül akar tárgyalni. De az nem megy, hiszen egy családban a férj és a feleség, a férfi és a nő más-más értékeket képvisel, másként éli meg a világot. Ha nincs közöttük harmónia – és a férfi előtérbe tolása/tolakodása ezt jelentheti –, nem tudnak közösen fölépíteni egy otthont. – Akkor tehát másodszorra jön a feleség és a férj és… – Korántsem biztos. Az első megkeresés után az érdeklődők mintegy harmada eltűnik – és én ennek örülök. Hosszú pályám alatt bebizonyosodott, hogy a hasonló belső életű családokkal, ahol is az egyik fél – rendszerint a férfi – kizárólagosságra tör, nem lehet együtt dolgozni. Azért persze esetenként az asszony a hibás: nem akarja vállalni a döntés felelősségét. Pedig kell. – Tehát megérkezik a házaspár, és ön beszélgetni kezd velük… – Nem. Először rajzoltatom őket, főleg a nőt. Mutassa be néhány vonallal, miként élnek, milyen a lakásuk, mit hol csinálnak. Szabadkozik, hogy nem engedelmeskedik a kezének a ceruza – nem baj, mondom, csak húzza a vonalakat. Az avatatlan kéz járása sokat elárul: az arányok megváltozása a tényleges alaprajzhoz képest a lét valóságát mutatja: mondjuk a fürdőkádnál kétszer nagyobbra rajzolt mosógép.
Ökokomfort magazin
43
A házépítés önépítést jelent. A nehézségek közös legyűrése, a viták és a megegyezések, a váratlan helyzetek megoldása mind erősíti a családot.
Azután azt kérem, vázolja fel, mit szeretne – de nem a tévéből vett vágyakra vagyok kíváncsi, hanem a természetükből adódó életmódra. A lehetséges életmódra, mert sokan az elérhetetlen – mert nem is létező –, a leginkább a mozgókép sugallta mintákat akarják követni. Mindenáron. – A mai magyar világban egy család általában egy otthont tud felépíteni élete során, és talán nem is törekszik többre. A házépítés életre szóló eredménnyel vagy kudarccal jár. 44
VENDÉGSÉGBEN
– Pontosan ezért nagyon fontos az összhang. Nő és férfi másként gondolkodik és másként cselekszik: ez a világ rendje. De a női princípium nélkül nem megy. A férfi általában az anyagi feltételeket biztosítja és az építés gondja az övé, az élet mindennapja az asszonyoké. Meg kell tehát osztani a munkát. A nő ismeri jobban a család életét, ki milyen alkatú, hol érzi jól magát, magára csukja-e az ajtót, vagy egész nap muszáj valakivel testközelben lennie. A háznak olyannak kell lennie, amilyennek lennie kell – teljesen
vendégségben
függetlenül a kőműves napi lelkiállapotától. Ott, akkor, azon nincs mit megérteni: de egy rosszul berakott ajtó éveket ronthat meg az életében. És fizetni se ő fizessen, a pénzkezelés férfidolog. Ha a bűnkrónikákat nézzük, a rablók áldozata leginkább nőnemű – és ez nem pusztán a gyengébb izomzattal függ össze. – Magyarországon a lakosság jelentős része lakótelepi panellakásokban él, és ezeket még ha akarná sem tudná a maga életéhez alakítani.
– A panelépítészet nem egyszerűen gazdasági kényszerek miatt jött létre. Annak idején a társadalom egységesítése folyt, s hogy a tömeg jól kezelhető legyen, a személyiséget visszaszorították. Egyenemberek kellettek, nem egyéniségek. A család megtartó és összetartó erejének fölszámolása egyike volt a céloknak. Képzeljünk el egy erre igen alkalmas teret! A gyerekek hazajönnek az iskolából, bemennek a nagyszobába – mert a nekik jutó félszobában nem férnek el – ott élnek, tanulnak. A feleség a konyhában főz vagy mosogat – a falnak fordulva. Hazajön a férj, elővesz egy üveg sört, leül a konyhaasztalhoz, és megpróbál beszélgetni a feleségével. Pontosabban a felesége hátával, mert azt látja. A szemét azt nem. Tehát a sörösüveget bámulja. Akkor már inkább lemegy a kocsmába – kocsmába? nincsenek kocsmák, azok a közösség találkozóhelyei voltak, ma italárudákban árulják a közös magány –, mert ott legalább arcokat lát maga körül. – Tehát a legfontosabb hely a konyha? – Nem a legfontosabb, de a legelső. Gondoljunk bele: hazamenni ma átlagos esetben azt jelenti, hogy lyukba bújni. Az előszoba sötét, használhatatlan cső, semmire se jó. A belépő lépjen be rögtön a család életébe. A közös térbe. – Nappali-konyha-előszoba együtt? Az amerikai modellt kövessük? – Amit minálunk „amerikai konyhának” hívnak, az csak arra jó, hogy mutogassuk. Magas pult, bárszékekkel – kényelmetlen; valami gyorséttermi vacak étek bekapására talán megfelelő, de az összeülésre nem. Körül kell ülni az asztalt, csak így tudjuk egymást érezni, így tudunk egymásra figyelni. Mindenki dolgozni jár vagy iskolába, kevés időt töltünk együtt – ennek a kevésnek kell megteremteni az alkalmas helyet. És ezért kell nagyon figyelni a nőkre az építésznek. – De szabad-e ma belevágni ma egy ilyen nagy családi feladatba? – A házépítés önépítést jelent. A nehézségek közös legyűrése, a viták és a megegyezések, a váratlan helyzetek megoldása mind erősíti a családot. De a nagyotakarásba bele is lehet rokkanni. Ma mintegy 170 000 forint egy ház négyzetméterenkénti ára, s ehhez még hozzá kell venni a telekért kifizetendőket. Körülbelül 20 millió forintos teherre kell számítani, ha valahol a főváros környékén építkezünk. S ez a kölcsönök miatt évekig terheli a pénztárcát. Ha többet vállalunk a megengedhetőnél, az építés rombolásba fordul: megroppan a család szerkezete, az egymás hibáztatása, a veszekedés lesz az úr. Mindez kellő előrelátással elkerülhető. De ne féljünk belevágni az otthon- és családépítésbe – ahogyan az erőnkből telik!
Ökokomfort magazin
45
– Addig nyújtózkodva, ameddig a takarónk ér… – Kigondolva magunknak az ideális házat, nem kell azt rögtön fölépíteni! Az építész az egészet megtervezi, s egy-egy szobát, műhelyt, télikertet már később, ott lakva is hozzátoldhatunk. – Tehát ott és úgy építkezzünk, ahol és ahogy azt a pénztárcánk megengedi? – Nagyon fontos a helykiválasztás! Ne a „reprezentatívnak” gondolt szempontokat kövessük, hanem keressük a hely szellemét! Meg fogjuk találni a nekünk rendelt pontok egyikét. Különösen figyeljünk az egészséges, sugárzásmentes környezetre, a megvétel előtt hívjunk szakértőt. – Nem egyszerűbb egy lakópark kész lakásába beköltözni, mint helyek meg építőanyagok között válogatni? – Ma Magyarországon a lakóparkok nagy többségét harmadosztályú „ingatlanfejlesztők”, harmadosztályú építészekkel, harmadosztályú anyagokból terveztetik. Aki beköltözik, maga is harmadosztályú lesz. Bekerített semmi a lakópark – lakó gépekkel. De lehetne máshogyan: ha közösségi színtérként épülne meg, játszótérrel, sporttérrel, bölcsödével, óvodával, elemi iskolával, boltokkal, közösségi házzal, ökumenikus templommal. Talán módomban áll majd megmutatni, milyen is ez. – A templomot említette: ön toronyépítő, tornyai ott állnak a Kárpát-medence fontos pontjain. Budapesten most felhőkarcolók építését kezdeményezik… – Fenn az ernyő nincsen kas! A felfele törekvők el akarják hagyni a város mindennapi életének színterét, ahol ma a bűz és a zűrzavar az úr! Pedig így nem lehet a mennybe jutni. – Makovecz Imrének kevés épületét láthatjuk Budapesten, pedig itt él; s akár vidéki építésznek is mondhatnánk… – Az építész ott épít, ahol lehetősége adódik. A magyar vidéket is igyekeznek tönkretenni, s ha ez ellen tehettem valamit, már megérte kimaradni a fővárosi forgatagból. Az ország 1300 települését szerep nélkülinek tekintik! A települések egyharmadát! Mindent meg kell tenni a kisfalvak fennmaradása érdekében, őrizni az iskolát, a boltot, a postát – nem pedig elvenni a lehetőségeket. Hogy mégis így van, abban az ostobaság mellett a gonoszság is szerepet játszik. – Az ön és szellemi társai, tanítványai építészetét – nem akarom pusztán stílusnak mondani – organikus vagy szerves építészetnek nevezik. Mit is jelen ez? – Egy épület a földből nő ki, tető rá az égből ereszkedik. Földet és eget köt össze az építész. A ház anyagai – fa, tégla, kő, mész – a földből vétetnek, ami betölti és egésszé teszi, az a szellem. Házakat építünk – emberek épülnek. Szabó Béla István 46
VENDÉGSÉGBEN
vendégségben
Egy épület a földből nő ki, tető rá az égből ereszkedik. Földet és eget köt össze az építész.
Ökokomfort magazin
47
