Diplomamunka
Az elektromos és elektronikai hulladékok helyzetének vizsgálata Debrecenben lakossági kérdőíves felmérés alapján
Témavezető: Dr. Fazekas István egyetemi adjunktus
Debrecen 2008.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés…………………………………………................................................................... 2. Az elektromos és elektronikai hulladék jelentősége………………………………… 2.1. Fogalma……………………………………………………………………………………. 2.2. Veszélyessége……………………………………………………………………………… 2.3. Az e-hulladékok csoportosítása…………………………………………………………….
3. E-hulladékokra vonatkozó jogszabályok……………………………………………… 3.1. Az Európai Unió előírásai…………………………………………………………………. 3.2. Hazai előírások……………………………………………………………………………..
4. Az e-hulladékokra vonatkozó intézkedések…………………………………………… 4.1. Begyűjtés………………………………………………………………………………....... 4.2. Újrahasznosítás…………………………………………………………………………….. 4. 3. AKSD Kft…………………………………………………………………………………. 4.2.1. AKSD Kft. begyűjtési tevékenysége……………………………………………….. 4.2.2. AKSD Kft. bontó üzeme……………………………………………………………
-2-
5. Az e-hulladékokat koordináló cégek…………………………………………………… 5.1. Tevékenységük…………………………………………………………………………….. 5.2. Electro-Coord Magyarország Kht. ……………………………………………………… 5.3. E-Hulladék Kht. …………………………………………………………………………. 5.4. Elektro-Waste Kht. ..……………………………………………………………………. 5.5. Re-Elektro Kht. Kht …………………………………………………………………….. 5.6. Comp-Coord Kht………………………………………………………………………… 5.7. Ökomat Kht. …………………………………………………………………………….
6. Lakossági kérdőíves felmérés…………………………………………………………… 6.1. Az elemzés célja…………………………………………………………………………… 6.2. A mintavétel……………………………………………………………………………… 6.3. Az elemzés………………………………………………………………………… 6. 5. Következtetések……………………………………………………………………………
7. Összegzés…………………………………………………………………………………… 8. Irodalomjegyzék…………………………………………………………………………
-3-
Bevezetés A diplomamunkám témájaként az elektromos és elektronikai hulladékok hazai és elsősorban Debrecen helyzetének vizsgálatát választottam. Azért esett erre a választásom, mert az elmúlt évtizedben az elektrotechnikai fejlődés felgyorsult és a technikai újítások gyorsabban terjednek a lakosság körében (főleg a fejlett államokban). A fogyasztói társadalom pedig egyik fontos része az ilyen jellegű eszközökkel való mindennapos érintkezés és használat. Azonban ha elavulttá, hulladékká válnak, már a társadalom nagy része nem törődik vele hová kerülnek, mi lesz a sorsuk. Pedig az elektronikai és elektromos eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik az értéktelenné váló berendezések és alkatrészek mennyisége. Ezek vagy hulladéklerakókba, vagy hulladékégetőkbe kerülnek??? (rosszabb esetben az erdő szélére, folyó partjára stb.). A kiselejtezett készülékek azonban veszélyes hulladéknak számítanak, s ezért is kellene megfelelő módon kezelni őket. Amellett, hogy legtöbb típusa nagy helyigényű és lerakókban sok helyet foglalnak el. Az égetéssel vagy nem megfelelő feltételekkel rendelkező lerakókból kikerülve a környezetet károsítják. A világon termelődött elektronikai hulladék legnagyobb része természetesen a fejlett államikban keletkezik, azonban csak nagyon kezdetleges törekvések vannak az újrahasznosításra vagy ártalmatlanításra. A fejlett államok inkább olcsóbb utat választva fejletlenebb országokba szállítják a hulladékaik egy részét. Ahol a szegény embereknek az jelenti a megélhetést, hogy az elektronikai hulladék tömegekből kinyerjenek fémeket és eladják. A fémek eltávolítása égetéssel, olvasztással történik, amely során veszélyes gázok kerülnek a levegőbe. Emellett a hulladékhalmok gazdátlanul az utak mellett szerte hevernek és az időjárásnak kitéve a környező termőföldeket, vizeket szennyezik. A fejletlenebb országok közül néhány intézkedés által vissza tudta szorítani az e-hulladék behozatalt az országába. De mindig maradt olyan ország, ahová könnyedén beszállítható az elektromos és elektronikai hulladék. Az elektronikus szemét mennyiségéről csak nagyon közelítő becslésekkel rendelkezünk. Az USA környezetvédelmi hivatalának becslése szerint 2005-ben körülbelül 1,3-1,7 millió tonna e-hulladék került a szemetesbe (helyette vegyesen gyűjtött kommunális hulladékba!) az államokban[1]. Magyarországon évente 100-120 ezer tonna elektronikai hulladék képződik minisztériumi becslések szerint, ami az elmúlt évekig szinte teljes egészében a hulladéklerakókba
-4-
kerültek. És ezek a számok biztosan növekedni fognak, tehát mindenképp nagyobb fellépést kell tenni e hulladékok keletkezésének csökkentése és ártalmatlanítása érdekében. Az Európai Unió lépéseket tett az elmúlt évtizedben annak érdekében, hogy ez a helyzet pozitív irányba változzon. Az előírásai minden tagállamra vonatkoznak, így Magyarország is megpróbálja az ehhez kapcsolódó feladatokat végrehajtani. A kutatásom során azt szeretném felvázolni röviden, hogy Magyarország jelenleg hogyan áll, milyen feladatok várnak még rá és Debrecen lakosságára miként hatottak az elmúlt néhány év változásai ezen a téren. Mindezt egy lakossági kérdőív segítségével szeretném felvázolni, illetve az AKSD Városgazdálkodási Kft. bemutatásával.
2. Az elektromos és elektronikai hulladékok jelentősége 2. 1. Az elektromos és elektronikai berendezés fogalma Az elektromos és elektronikai hulladékok (röviden: e-hulladékok) fogalmának meghatározásához szükség van az elektromos és elektronikai berendezések megkülönböztetésére. Az elektronikai berendezések működése az elektronok mozgása által létrehozott áramnak köszönhető, addig az elektromos berendezések nem csak elektronok mozgása által működhetnek, hanem például ionok mozgása által is. Tehát az elektromos berendezések kategóriájába beletartoznak az elektronikai berendezések is. Az elektromos és elektronikai berendezésnek nevezzük azokat a berendezéseket, amelyeknek rendeltetésszerű használatához villamos áramra vagy térre van szükség, valamint amelyek ilyen áramok és terek keltésére alkalmas legfeljebb 1000 V váltakozó illetve 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezések [1].
2. 2. Az elektromos és elektronikai hulladékok veszélyessége Az e-hulladékok nagy mérete mellett nagyobb gondot jelent veszélyes anyag tartalmuk, és elsősorban
emiatt
igényelnek
különleges
kezelést.
Az
előírásoknak
nem
megfelelő
hulladéklerakókból és korszerűtlen égetőkből veszélyes anyagok kerülhetnek a levegőbe, a talajba, a talajvízbe, a felszíni vízfolyásokba és végül az élővilágba. Ezért jogszabályt alkotott az
-5-
Európai Unió néhány veszélyes anyag betiltására az elektronikai berendezésekben. Eszerint 2006. július 1. után már nem kerülhet piacra olyan elektronikai berendezés, mely ólmot, higanyt, kadmiumot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, vagy a felhasznált műanyag alkatrészeket PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal kezelték. De 2006 júliusa előtt gyártott berendezések még mindig veszélyt jelentenek, ha nem megfelelő helyre kerülnek. Emellett a betiltott anyagokon kívül még vannak a berendezésekben más veszélyes anyagok is. Az elektromos és elektronikai hulladékok veszélyes anyagai a következők:
Higany: szárazelemekből, kisebb mennyiségben fénycsövekből, higanycsőlámpákből és relékből kerülhet ki. Metil-higannyá alakulva mérgező a vízi élővilágra és melegvérű állatokra. Biológiailag akkumlálódhat és csak lassan bomlik le. A természetes táplálékláncon keresztül az élelmiszerekbe és az emberi szervezetbe is eljuthat (Minamata betegség). Hatását a vesén, idegrendszeren, nyálkahártyán, gyomron fejti ki.
Kadmium: újratölthető elemekben, festékekben, műanyagok stabilizátoraként van jelen. Daganat keltő és okozója volt a japánban bekövetkezett itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idézett elő.
Ólom: 95%-ban szárazelemek tartalmazzák, de nyomtatott áramkörök, világítótestek forraszaiban is van kisebb mennyiség. Vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja.
PBDE (polibrómozott difenil-éter): műanyagok gyulladáskésleltetésére alkalmazott vegyület. A zsírszövethez kötődik és nehezen bomlik, megzavarhatja az idegi és hormonális működést. A véráramba kerülve árthat a várandós nőkre és gyermekeikre, de a növényzet is megkötheti.
PBB (polibrómozott bifenilek): égésgátló anyagként az elektronikai berendezések műanyag alkatrészeiben (pl.: kábelszigetelésekben) található. A vegyület vízoldhatatlan, így tavak és folyók üledékeikben kimutatható. Viszont a hulladéklerakók csurdalékvízeiben oldódik és a talajba kerülve az élőlényekben akkumlálódhat és az immunrendszer működését gátolhatja.
-6-
Hatvegyértékű króm: korrózióvédő anyagként használható az acéllemezeknél, illetve szilárdító adalékanyagként. A hatvegyértékű krómot rákkeltőnek és allergén anyagnak tartják belélegezve, de gyulladást és fekélyt is okozhat, ha felhalmozódik a szervezetben. A bányákból kinyert króm nem tűnik el, hanem valahol mindig az ökoszisztémában marad (Bejuthat például egy nyíltszíni hulladéklerakó alatt a talajvízbe, majd felhalmozódva a táplálékláncon keresztül eljuthat az emberekig).
Báriumvegyületek: Nagyon mérgező anyagok. Legtöbbjük vízben, savanyú vízben vagy savban (így gyomorsavban is) oldódik, a szervezetbe jutva hamar felszívódik s jellegzetes izomsejtméregként hat. Tünetei a rossz közérzet, hányás és hasfájás mellett a fokozódó izomgyengeség és izombénulás (baritózis).
Berillium: főleg konnektorokban található. A pora rákkeltő, tüdőbetegséget és izomsorvadást okozhat, szív és májkárosító.
Dioxin: (TCDD) Rendkívül erős méreg, emellett mutagén, rákkeltő hatású anyag. A háztartási hulladékban mindig akadnak klórtartalmú szénvegyületek, például PVC. Ezekből a szokásos 700800 Celsius fokon való égetés közben dioxin is keletkezik. Természetidegen, a természetben gyakorlatilag lebonthatatlan, továbbá olyan sok állati és emberi működésre hat, hogy következményei szinte kiismerhetetlenek. A dioxin által mérgezettek kezelésére semmiféle megelőző vagy gyógyító eljárásunk nincs.
Ezeken kívül réz, ezüst, molibdén stb. vegyületeket is tartalmaznak egyes berendezések, amelyeket kinyerés után újrahasznosíthatók, de nem megfelelő helyre kerülve ezek is károsíthatják az élővilágot. Ezeknek a gazdaságos kinyerése viszont még nem megoldott, de kutatások, fejlesztések idővel ezt is megoldhatják. Tehát mindenképp fontos lenne, hogy olyan helyekre kerüljenek az e-hulladékok, ahol megfelelő kezelésüket illetve ártalmatlanításukat szakszerűen elvégezik.
-7-
2. 3. Az e-hulladékok csoportosítása Az Európai Parlament és a Tanács 2003. január 27-én kiadott az elektromos és elektronikai berendezések hulladékairól (WEEE) szóló irányelve tíz termékcsoporttal határolja be a készülékek körét. Minden termékcsoporton belül felsorolták az odatartozó termékeket. Minden termék kapott egy KT kódot ami a nyilvántartásba vételnél használnak. A termékcsoportok, melyek elemeit a szabályozás részletesen felsorolja, a következők: 1. Háztartási nagygépek (KT 101) 2. Háztartási kisgépek (KT 102) 3. Információtechnológiai (IT) és távközlési berendezések (KT 103) 4. Szórakoztató elektronikai cikkek (KT104) 5. Világítótestek (KT kód nincsen!) 6. Elektromos és elektronikus szerszámok (a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok kivételével) (KT 105) 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések (KT 106) 8. Orvosi berendezések (a beültetett és fertőzött termékek kivételével) (KT107) 9. Ellenőrző és vezérlő eszközök (KT 108) 10. Adagoló automaták (KT 109)
Másrészt négy nagy csoportot lehet kialakítani, amit technikai leírásoknál szokás alkalmazni: Továbbra sem magyaráztad meg a két csoportosítás egymáshoz való viszonyát! Utóbbiból kiamaradnak pl. 5., 8.,9.,10. sorszámú tételek.
1. Hűtő és fagyasztó berendezések 2. Háztartási nagyberendezések („fehér áruk”) 3. TV, másoló-berendezések, PC-k („barna áruk”) 4. Telefonkészülékek, kis berendezések, villamos és építőelemek
-8-
3. Az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó jogszabályok
3. 1. Az Európai Unió előírásai Az Európai Unió már a 90-es években felfigyelt arra, hogy az e-hulladék mennyisége ugrásszerűen megnőtt. A 90-es években már hozott olyan rendelkezéseket az Unió, amelyek bizonyos veszélyes anyagokat betiltottak (pl.: freonok, PCB-k), de ezek kevesek voltak a probléma megoldásához. Felmérésekből az is kiderült, hogy a gyorsan elavuló elektronikai eszközöket már nem megjavítják, mert sok esetben többe kerül, mintha újat venne, hanem a szemétbe dobják. Esetleg nem is kell elromlania az adott elektronikai eszköznek csak egyszerűen az újabb fejlesztésű berendezések többet tudnak és lecserélik őket. Tehát még működőképes elektromos berendezések is szeméttelepre vagy égetőkbe kerülhetnek. Pedig szegényebb országokban még hasznát tudnák venni. Ezek hatására határozott úgy az Európai Unió, hogy lépéseket tesz ennek a nagy mennyiségű és veszélyes hulladékok keletkezésének csökkentésére és ártalmatlanítására. Az Európai Unió hosszú évek jogszabály előkészítői munkája, szakmai egyeztetései és vitái után két jogszabály született ehhez kapcsolódóan, amit 2002 novemberében sikerül elfogadni az európai Tanács és az Európai Parlament által. És 2003. február 13-án érvénybe lépett a két EU direktíva: - az egyik az elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak kezeléséről (2002/96/EC) (Waste Electrical and Electronic Equipment -WEEE), - a másik (2002/95/EC) egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról (Restriction of the use of certain hazardous substances in electrical and electronic equipment- RoHS) rendelkezik. A két jogszabályban leírtak teljes megvalósítására közel 6 év állt a tagországok rendelkezésére. Az első határidő 2004. augusztus 13.-a volt. Eddig az időpontig valamennyi tagországnak át kellett vennie az irányelv rendelkezéseit saját törvénykezésébe. 2002/96 Európai Uniós direktíva alapjai a gyártói felelősség, a szelektív gyűjtés, a tájékoztatás és információs
-9-
rendszer kiépítésének fontosságára épül. 2005. augusztus 13-a után gyártott elektromos berendezéseken az alábbi ábrának kell szerepelnie:
1. kép Az elektromos és elektronikai berendezéseken kötelezően szereplő embléma
3. 2 Hazai szabályozás Az Európai Unió 2002/96/EC irányelvének átvételéhez két rendelet született hazánkban: - a 264/2004. (IX. 23.) elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló Kormányrendelet, és a - a 15/2004. (X. 8.) az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól szóló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium rendelete. Hazánkban az Európai Uniós csatlakozás előtt is volt az elektronikai berendezésekre vonatkozó jogi előírás, ami a termékdíj kötelességet jelentett. Az 1995. évi LVI. törvény rendelkezik a környezetvédelmi termékdíjról, aminek célja a környezetszennyezés megelőzése, illetve csökkentése, az energiatakarékoskodás támogatása volt. Nemcsak az elektromos és elektronikai berendezéseknél kell termékdíjat fizetni, hanem a gumiabroncsok, a csomagolások, az akkumulátorok, az egyes kõolajtermékek stb. esetében is. (Ez az õ helyesen ő. Vigyázz vele, mert a bemásolt anyagoknál szokott előfordulni!) A törvény szerint gyártók és forgalmazók kötelesek kilogrammonként a meghatározott díjat fizetni a termékeik után (1.táblázat). A hűtőberendezésekre és a hűtőközegre külön. De kedvezményes
termékdíjat vagy termékdíj mentességet lehet igényelni, ha 53/2003
kormányrendeletben meghatározott mennyiségben és megfelelő módon hasznosítottak a keletkező hulladékok vagy jogilag környezetkímélő termékjelzéssel rendelkezett az adott termék. - 10 -
A 90-es években úgy lettek megállapítva a fizetendő összegek, hogy termékdíjak befizetése még mindig jobban megérte a gyártóknak és forgalmazóknak, mintha hasznosításra költöttek volna. Másik hibája, hogy nem arra fordították a befizetett összeget, amire a törvény előírta. 2004-ben törvény módosításával a termékdíjak összegei úgy lettek megállapítva, hogy inkább a hasznosítást ösztönözték, mint bevételt. A termékdíjak jelentősége az Európai Unió az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó előírásainak átvételével csökkent, de még mindig létezik és a gyártókra illetve a forgalmazókra bízzák a választást, hogy mely jogszabálynak akarnak megfelelni. 1. Táblázat Az elektromos és elektronikai berendezések termékdíjtétele
Termékdíj köteles termékek Háztartási nagygépek, kivéve a hűtőberendezések
2006. január 1-jétõl termékdíjtétel (Ft/kg) 83
Háztartási kisgépek
83
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék
90
Szórakoztató elektronikai cikkek
100
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok
83
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
100
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök
90
Adagoló automaták
92
Rádiótelefon készülék Táblázatok formailag egységesek legyenek!
1000
Az Európai Unió irányelvek átvételére bár több mint másfél év állt rendelkezésre, a magyar jogszabály 2005. augusztus 13.-ától lépett érvénybe. Magyarország az Európai uniós csatlakozás során vállalta, hogy teljesíti az európai uniós normát, ami azt jelenti, hogy a háztartásokból szelektíven 4 kg/fő/év elektronikai hulladék visszagyűjtést kell elérnünk, ám ez az eredeti 2006. december 31.-i határidőre teljesíthetetlen vállalás volt, ezért hazánk kapott két év haladékot. 2008. december 31.-re durván tízmillió emberrel számolva ez 40 ezer tonna elektronikai hulladékbegyűjtést jelent. A 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet hatálya kiterjed: a rendeletben meghatározott elektromos és elektronikai berendezésekre, a belőlük származó hulladékokra, és ezen - 11 -
hulladékokkal
kapcsolatos
visszavételi,
begyűjtési,
hasznosítási
és
ártalmatlanítási
tevékenységekre. A kormányrendelet meghatározza továbbá a begyűjtési arányokat is 2008-ig (1. táblázat. Emellett szerel még az adott évben begyűjtött mennyiség hasznosítási és újrafeldolgozási aránya is. A kormányrendelet is a gyártói felelősségre épül, amely szerint a gyártó köteles az általuk 2005. aug. 13. után forgalomba hozott elektromos berendezésből származó hulladékot, a 2005. aug. 13. előtt gyártott, magánháztartásból származó ún. történelmi hulladékot, továbbá nem magánháztartásból származó történelmi hulladékot visszagyűjteni és az előírt mennyiséget újrahasznosítani illetve ártalmatlanítani. A feladatok elvégzését arra szakosodott és engedéllyel rendelkező koordináló cégekre bízhatják a gyártók és a forgalmazók. A berendezés-kategóriánként begyűjtési kötelezettség megállapítására az adott évre a gyártó által az előző évben Magyarországon forgalomba hozott, az adott kategóriába tartozó háztartási berendezés mennyiségét és az adott kategóriához, a tárgyévre vonatkozó a 2. táblázatban látható begyűjtési arány mértékének szorzatával lehet kiszámolni.
2. Táblázat 2. számú melléklet a 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet által előírt begyűjtési arányokról
Elektromos és elektronikai berendezés-
2005.
2006.
2007.
2008.
kategória
évben
évben
évben
évben
1. Háztartási nagygépek
9%
18%
28%
36%
2. Háztartási kisgépek
5%
10%
15%
19%
3. Információs (IT) és távközlési
9%
17%
26%
35%
4. Szórakoztató elektronikai cikkek
9%
17%
25%
33%
5. Világítótestek
1%
2%
4%
5%
5. a) Gázkisüléses elven működő lámpák
0%
0%
1%
1%
6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek,
1%
2%
4%
5%
0%
0%
1%
1%
berendezések
szerszámok 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
- 12 -
A kezelésre vonatkozó előírásokat a 15/2006 Kormányrendelet tartalmazza, ez kiterjed szakképzettségre vonatkozó szabályozásra és kezelés során kötelezően eltávolítandó anyagok névjegyzékére, valamint a bejelentési kötelezettséget az illetékes felügyelőség felé a rendeletben szereplő adatlapok alapján a gyártók részéről. A kormányrendeletek értelmében tehát a gyártókat 1. begyűjtési 2. hasznosítási 3. ártalmatlanítási 4. továbbá bejelentési, nyilvántartási és adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségük van. 3. Táblázat A hasznosítási és újrafeldolgozási arány mértéke 2005. évben
Elektromos és
Haszno-
elektronikai berendezés-
sítási
kategória
arány
2006. évben
Újrafeldolgozási
Újra-
Haszno-
arány
feldolgo-
tási
zási
arány
Újra-
Hasznosí-
feldolgo-
sítási
zási
2008. évben
Újra-
Haszno-
feldolgo-
sítási arány
arány
2007. évben
zási
arány
arány
arány
1. Háztartási nagygépek
20%
19%
40%
38%
60%
56%
80%
75%
2. Háztartási kisgépek
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
3. Információs (IT) és
19%
16%
38%
33%
56%
49%
75%
65%
19%
16%
38%
33%
56%
49%
75%
65%
5. Világítótestek
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
5. a) Gázkisüléses elven
20%
20%
40%
40%
60%
60%
80%
80%
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
-
-
-
-
-
-
-
-
távközlési berendezések 4. Szórakoztató elektronikai cikkek
működő lámpák 6. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok 7. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 8. Orvosi berendezések
- 13 -
9. Ellenőrző, vezérlő és
18%
13%
35%
25%
53%
38%
70%
50%
20%
19%
40%
38%
60%
56%
80%
75%
megfigyelő eszközök 10. Adagoló automaták
2005. augusztus 13.-ig sikerült a begyűjtési és feldolgozási hálózatot kiépíteni és már ebben az évben a kötelezettségek teljesítése nagyrést a koordináló cégek által meg is történt.
A
kötelezettek száma 2006-ban kb. 460 cég volt, és a koordináló szervezetek közreműködésével kb. 26 ezer tonna e-hulladék került begyűjtésre. A 2002/95 (RoHS) Európai Uniós direktíva, ami a berendezésekben található veszélyes összetevőkről rendelkezik Magyarországon a 16/2004 (X. 8.) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kiadott rendelettel sikerült átvenni a magyar jogszabályozásba. Ez a rendelet 2006. július 1.-én érvénybe is lépett és ettől az időponttól már nem lehet olyan elektromos, illetve elektronikai berendezést gyártani, ami higanyt, kadmiumot, ólmot és hat vegyértékű krómot tartalmaz, valamint a felhasznált műanyag alkatrészekben PBDE vagy PBB gyulladáskésleltető anyagokkal lenne kezelve. Ennek a rendeletnek a betartásáért a környezetvédelmi felügyelőségek felelősek és megsértésénél hulladékgazdálkodási bírság szabható ki.
- 14 -
4. Az elektromos és elektronikai hulladékokra vonatkozó intézkedések
4. 1. Begyűjtés 2005. augusztus 13.-ától az új háztartási berendezések értékesítésekor a kereskedő köteles a fogyasztótól az értékesített berendezéssel azonos használati célú és mennyiségű használt berendezést átvenni. A kereskedő a fogyasztótól díjat nem követelhet ezért, azonban a fogyasztó ösztönzésére díjat fizethet (csereakció keretében beszámítás).[2] Emellett a lakossági hulladékudvarokban is leadhatók meghatározott mennyiségben, és itt nem kell helyette venni másikat, ha nem szeretnénk. A begyűjtés gyűjtőakciók keretében is történhet, amiket önkormányzatok, kereskedők, forgalmazók indítanak. Általában ezekben az akciókban a koordináló cégek is részt vesznek reklámok, szóróanyagok biztosításával. A kötelezettek háromféleképpen tudnak eleget tenni kötelezettségüket: - befizetik a termékdíjat - egyéni mentességet kérnek a termékdíj esetében - csatlakoznak egy koordináló szervezethez és licenszdíjat fizetnek nekik. Az első kettő lehetőségnél ugyanúgy be kell gyűjtenie a kötelező mennyiséget és biztosítékot is fizet az államnak. A harmadik lehetőség esetében mentességet kap a termékdíj és biztosíték fizetése alól, és visszagyűjtést átvállalja a koordináló szervezet. A begyűjtésnél a koordináló szervezetnek az átruházott kötelezettség tekintetében a gyártóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazniuk. A kötelező begyűjtési és hasznosítási arányokat, mint már említettem a Kormányrendelet melléklete tartalmazza.
4. 2. Újrahasznosítás Az újrahasznosítás folyamata a hulladékhasznosítás teljes menetét magába foglalja vagyis a begyűjtést, az előkészítést, az alapanyag előállítást és a feldolgozást. Ebben a folyamatban a hulladékot vagy saját anyagában hasznosítják, vagy nyersanyagként dolgozzák fel újra, s végül az eredeti funkcióval megegyező vagy más termék előállítására használják fel. A begyűjtött e-hulladék jogszabályilag meghatározott mennyiségét fel kell dolgozni,
illetve újrahasznosítani. Magyarországon is létesültek bontó és feldolgozó üzemek. Több jogszabály is vonatkozik ezekre a bontó és feldolgozó üzemekre, mivel már az előbb említettem az e-hulladékok veszélyes hulladéknak minősülnek. Az elektromos hulladékoknak a frakciókra való elkülönítése egyaránt megoldható gépi és kézi technológiával, illetve a két technológia kombinációjával. A kézi szétszerelés a gépi kezeléssel szemben használható elemek érékének megőrzését teszi lehetővé, viszont nagyon idő- és munkaigényes folyamat. Nem igényel szaktudást és nők is végezhetik. A kézi szétszerelést jellemzően kis- és középvállalkozások végzik. Ezek a vállalkozások túl kevés hulladékot kezelnek ahhoz, hogy megtérülhessen a nagykapacitású gépek beállítása. Hazánkban az e-hulladékhasznosítás teljes menetéből több elem is hiányzik, illetve csupán egyes részfolyamatait végzik. Így csak begyűjtést és részleges előkészítést végeznek. A feldolgozás tulajdonképpen kézi erővel történő szétszerelést jelent. Hazánkban is kezd lassan a gépi bontás megjelenni, hiszen hatékonyabb, mint a kézi, de bizonyos alkatrészek szétszereléséhez csak kézi bontás lehetséges. Egyrészt megszabadítják a készülékeket a káros anyagoktól, másrészt kinyerik belőlük az értékesíthető anyagokat. A bontási mélység növekedésével a szétszerelés költsége lényegesen emelkedik. Valamennyi
szelektíven
összegyűjtött
elektromos
és
elektronikus
berendezés
hulladékából el kell távolítani a jogszabályi előírások alapján meghatározott anyagokat, készítményeket és alkatrészeket. Ezeknek az anyagoknak, készítményeknek és alkatrészeknek az ártalmatlanítása, illetve hasznosítása a 75/442/EGK irányelvnek megfelelően kell, hogy történjen.[3] Az e-hulladékok akár kézi, akár gépi bontása, frakcionálása a jogszabályok szerint előkezelésnek minősül. A kapott frakciók további feldolgozása már a hulladékkezelés. A gépi feldolgozás során a shreddernek nevezett aprító-zúzó-válogató gépsorokkal nyerik ki a berendezésekből a különböző anyagokat. Veszélyes anyagot tartalmazó alkatrészek nem apríthatók, mert fennáll a környezetbe kikerülés lehetősége, ezért azokat előzetesen kézzel kell eltávolítani illetve maga a tárolásuk is csak megfelelő edényzetben történhet. A feldolgozó üzemek tevékenysége három rész köré épül: az első az anyagmozgatás, a második a berendezések aprítása vagy szétszerelése kézzel, a harmadik, pedig a szelektálás. A beérkező hulladékot minden esetben lemérik, majd osztályozva tárolják, amíg bontára nem kerülnek. A bontás előtt és a bontásból kikerülő frakciókat is le kell mérni és nyilvántartásba venni.
16
Egyéb hulladék
1
Veszélyes anyagok
1
Saválló
2
NYÁK-lapok
2
Réz
3
Kábelek
3 5
Alumínium
15
Monitor és képcsőüveg
25
Műanyag
45
Vasfém 0
10
20
30
40
50
1. ábra MeWa üzemi tapasztalatai alapján az elektronikai hulladékok átlagos összetétele (Forrás: ElectroRecycling Kézikönyv 1.0, 2007) Kördiagramot kérek!!!
4. 3. A.K.S.D Kft. A választott témámon belül szeretnék szót ejteni az A.K.S.D. Városgazdálkodás Kft. tevékenységéről,
mivel
Debrecen
e-hulladékok
helyzetének
bemutatásához
ez
is
hozzátartozik. Az A.K.S.D. Kft.-n kívül megyei szinten elektronikai hulladék átvételével, valamint válogatásával a debreceni Hajdukomm Kft., és szintén átvétellel és ideiglenes tárolással pedig a Kristály 99 Kft. foglalkozik. Az A.K.S.D. Kft. 1992. január 1. óta végzi Debrecen város lakossági hulladékainak gyűjtését, szállítását és ártalmatlanítását. A 2001. október óta szelektív hulladékgyűjtés is beindult Debrecenben, amit a 264/2004. (IX. 23.) Kormányrendelet megjelenése után kibővítették az elektronikai és elektromos hulladék gyűjtésével, majd részleges bontásával.
4. 3. 1. A.K.S.D. Kft. begyűjtési tevékenysége A cég 2005. októberében az Electro-Coord Kht. rendszeréhez csatlakozva kezdte el az elektromos és elektronikai hulladékok begyűjtését. Kezdetben csak begyűjtési engedéllyel rendelkeztek és az általuk begyűjtött hulladékot az Electro-Coord rendszerbe bekapcsolódott
17
kezelőkhöz juttatták tovább. A begyűjtési célcsoportok a lakosság, a gazdasági társaságok, az önkormányzatok és a kiskereskedők voltak, ami azóta nem változott. Lépésről-lépésre alakult ki hálózatuk, több alakalommal szerveztek a lakosság részére e-hulladék gyűjtési akciókat, melynek eredményeképpen egyre jobban megragadt az emberekben, hogy ezeknek a hulladékoknak visszagyűjtése és ártalmatlanítása mennyire fontos. Ennek eredményei mennyiségi oldalról is megmutatkoztak, a 2005. évhez képest 2006.-ban négyszer több hulladékot gyűjtöttek be. 2006. júniusában nyitották meg a Lakossági Hulladékgyűjtő Udvart, illetve a Központi telephelyükön továbbra is folytattuk az átvételt cégek, közületek és vállalkozások számára. Elektromos és elektronikai hulladékok begyűjtését, szállítását abrolleres, konténeres és platós gépjárművekkel végzik el.
1. kép Abrolleres gépjármű (fent balra), Platós gépjármű (fent jobbra), Konténerszállító gépjármű (lent) (Forrás: A.K.S.D. Kft.) Már 2005 októberében az induláskor ingyenes elektronikai hulladékgyűjtést szerveztek a lakosság részére. Az akciók minden októberi hétvége szombatján 8-tól 16 óráig zajlottak. Minden hétvégén két helyen, összesen nyolc helyszínen (Ezt nem értem! 2 v. 8 helyen?) lehetett elhelyezni a hulladékot 30 m3-es abrolleres konténerekbe. 2006. február és
18
március hónapokban újabb gyűjtés indult már hat hétvégén, de csak 6 helyszínen, ugyanakkora konténerekbe. Az ilyen jellegű gyűjtés tapasztalatai azok voltak, hogy sok esetben a hasznosan kinyerhető alkatrészeket (pl.: vas vagy réz tartalmú alkatrészek) eltávolították az avatatlan kezek, hogy eladhassák. Így 2006 szeptemberében egy új ingyenes gyűjtőjárat indult, ami azt jelentette, hogy telefonos egyeztetés után, minden szombaton a megbeszélt időpontban elhozták az A.K.S.D. munkatársai a lakásoktól az e-hulladékot. Ezáltal nem kerültek ki az utcára a hulladékot, és így nem kerültek „rossz” kezekbe. Ez 2007 márciusának és szeptemberének szombatjain is folytatódott. 2008 tavaszától újra változtattak a rendszeren, a lomtalanítással egybekötve próbálják gyűjteni az e-hulladékot. Itt is telefonon egyeztetett időpontban mennek ki az A.K.S.D. emberei és a lomot elszállító gépjárművel együtt haladva egy külön autóval szállítják el az ehulladékokat. Mivel nemrég indult ez az új rendszer erről még nem szereztek kellő tapasztalatot.
264 000
107 000
15 333
2005
2006
2007
2. ábra Az AKSD Kft. által begyűjtött e-hulladék mennyisége 2005 és 2007 között (kg-ban) (Forrás: AKSD Városgazdálkodási Kft.) Az ábrák is formailag egységesek legyenek! Azaz valamennyi oszlopdiagram ugyanúgy nézzen ki! Hagyjuk a csicsázást!
Mindenesetre az megfigyelhető, hogy 2005-ös indulás óta folyamatosan növekedik a begyűjtött mennyiség, ami a lakossági gyűjtőakcióknak és későbbi gyűjtőjáratoknak,
19
lakossági hulladékudvar megnyitásának és a Központi telepen való átvételi lehetőségeknek köszönhető. A 2. ábra ezt nagyon jól szemlélteti és ezzel az A.K.S.D. is hozzájárulhat ahhoz, hogy a 2008 évvégéig kötelező 4 kg/fő/év mennyiséget elérje Magyarország.
4. 3. 2. AKSD Kft. bontó üzeme Az Elektronikai hulladék bontó üzem létesítésével lehetővé vált az elektronikai hulladékok elsődleges kezelése és bontással keletkező egyes frakciók újrahasznosítása. A beruházás az Észak-Alföldi régió területfejlesztési programján belül valósult meg, amely során az A.K.S.D. Kft. 6 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Az elektronikai hulladékbontó az A.K.S.D. Kft. 4002 Debrecen, Vértesi út 9/b. telephelyén került kialakításra. A beruházás 2006. októberére készült el és 2006. novemberben volt a bontóüzem átadása. A bontóban évente 2000 tonna elektronikai hulladékkezelésre van lehetőség.
Lakosság + Közület + Vállalkozás E - bontó Lakossági Hulladékudvar+ Központi Telep
Hídmérlegelés Szelektálás
Hűtőgép
Képcsöves
Bontás
Vegyes
Frakcionált mérlegelés
Bontásból származó másodnyersanyagok
Veszélyes hulladékok
Átadás
Egyéb frakciók
Képcsöves, Hűtőgép
3. ábra Az A.K.S.D. Kft. begyűjtés és hasznosítás folyamata (Forrás: AKSD Városgazdálkodási Kft.)
A hulladékok előkezelését, bontását 4 fő betanított munkás végzi, az adminisztrációs feladatokat és a munka felügyeletét 1 fő bontóvezető látja el, továbbá az e-hulladékok rakodási, mozgatási feladatait 1 fő targoncavezető hajtja végre.
20
A próbaüzem 2006. december közepén indult el, az A.K.S.D. Kft. célja itt még elsősorban a gyakorlati tapasztalatszerzés volt, hogy megvizsgálhassák, hogy az általuk begyűjtött elektronikai hulladékokból milyen frakciók nyerhetők ki, mennyi idő alatt, milyen hatékonysággal, mi a legoptimálisabb működés, mi az, amin javítaniuk kell még. A társaság a próbaüzem ideje alatt arra törekedett, hogy minél többfajta hulladékot, minél több frakcióra bontsanak szét, rászánva az időt arra, hogy tapasztalatot szerezhessen a későbbiekre.
2. képAz A.K.S.D Kft. elektronikai hulladékbontó üzeme kívülről és belülről
A bontó előcsarnokában található a nyersáru raktár és a készáru raktár. A nyersáru raktárban fogadják a begyűjtött hulladékot, ahol a meghatározott előfrakcionálás történik, majd az előfrakcionált hulladék átadják az üzemterületre, ahol a bontás után szelektáltan tároljuk a bontott frakciókat, amely később a készáru raktárba kerül. Az üzemben az e-hulladékok kézi bontása, előkezelése zajlik, majd a szétbontott hulladékokból keletkező frakciókat előkezelőknek, hasznosítóknak adják tovább. A begyűjtött hulladékok közül csak a vegyes hulladékokat bontják. A hűtőgépeket és a képcsöveket tartalmazó hulladékok (TV, monitor) külön gyűjtik és Pestre szállítják, ahol gépi bontással (shredderrel) történik meg a kezelésük. Az üzemben szétbontott frakciók az alábbiak szerint alakulnak:
-Aluminium -Acéllemez -Saválló fémek -Egyéb fémek -Cd-Floppy meghajtó -Fém és műanyag csatlakozók -Hálózati dugók
21
-Hangszóró -Kismotor -Klaviatúra -NYÁK I.,II.III. osztály -Porcelán -Pc tápegység -Processzor -Kábelek (alu és réz) -Tiszta réz -Ventilátor -Trafó -Winchester -Műanyag (PS és ABS, jelzés nélküli) -Veszélyes hulladékok (akku, festékpatron, festékszalag stb.) Az előbbi felsorolás helyigényes és nem különösebben szép! Javaslom, az egymás melletti sima felsorolást!
22
A beérkező hulladékot először mindig lemérik, majd hulladékkategóriákra válogatják (szelektálják) és így is lemérik a keletkező hulladék típusok mennyiségét. Egyszerre csak egy hulladéktípust bontanak, és a bontás után keletkező frakciókat is mérlegelik. Ha összegyűlt annyi mennyiség, hogy további kezelőhöz vagy hasznosítóhoz kerüljön, akkor azt elszállítják. Ha viszont nem keletkezik eladható, vagy gazdaságosan továbbadható mennyiség és veszélyes anyagokat nem tartalmaz deponálásra kerülnek. A keletkezett frakciók közül majdnem minden frakció újrahasznosítható és amint a 4. ábrán is jól látható sok is keletkezik belőle (61%).
23
Hasznos anyag
17%
Bontásból származó veszélyes hulladék Szemét, műanyag Továbbadott anyag (TV,monitor,hűtő)
21%
61% 1%
4. ábra A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 2007-ben végzett bontásokból származó hasznos és hasznosíthatatlan anyagainak százalékos megoszlása (Forrás: A.K.S.D Városgazdálkodás Kft.) Kördiagramot kérek fehér háttérrel!
A veszélyes hulladékok veszélyes hulladéklerakókba, égetőkbe kerülnek. A veszélyes összetevőkön kívül igen nagy problémát jelentenek a bontásból keletkező műanyag hulladékok, melyek nagy mennyiségben keletkeznek és, amelyek esetében hazánkban csak néhány típusa – pl.: a PS és az ABS típusú műanyagok - újrahasznosítása a megoldott a jelzés nélküli műanyagok hasznosítása még nem megoldott. Az adatok feldolgozása folyamatosan történik, céljuk a rendszer optimalizálása, minél több hulladék környezetkímélő előkezelése, a mennyiségek növelése, az emberek figyelemfelkeltése arra a tényre, hogy e hulladékok elhelyezésének, újrahasznosításának megoldása javasolt. Mindezek eléréséhez folyamatosan szerveznek lakossági gyűjtéseket, hirdetik magukat a helyi médiákban, diákok számára látogatási lehetőséget biztosítanak.
5. Az elektromos és elektronikai hulladékokat koordináló cégek Ezzel a témával kapcsolatban találtam neked néhány aktuális cikket egy újságban! Ha bejössz, odaadom.
5. 1. Tevékenységük 264/2004 Kormányrendelet a Hulladékgazdálkodási törvény alapján lehetőséget ad a gyártóknak és forgalmazóknak a kötelezettségek átruházására. Csak a Környezetvédelmi,
24
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségnél nyilvántartásban lévő koordináló cégek vállalhatják át a cégek kötelezettségeit. Feladatuk az előírásoknak megfelelő hulladékbegyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási feladatok ellátása. 2004. év végén a termékdíjkötelezett cégek koordináló cégeket hoztak létre, amelyek átvállalják a kötelezettségeket. Ebben az évben 5 koordináló cég alakult, majd 2006-ra kibővült a számuk 6-ra. A jogszabályok alapján ezek a cégek minimum 75 millió forintos tőkével rendelkezhetnek. A koordináló cégek indulásuknál még csak egy-egy termékcsoportra szakosodtak, de később szinte mindegyik szervezet az összes termékcsoportra kiterjesztette tevékenységét. Az elektronikai és elektromos hulladék hasznosítását koordináló hat szervezet már 2005-ben teljesítette, sőt túlszárnyalta a jogszabály által előírt visszavételi célkitűzést, hiszen a keletkező 115 ezer tonna e-hulladékból mintegy 16,5 ezer tonnát gyűjtöttek vissza. 2008 végére az e-hulladékok visszagyűjtése területén el kell érni a 4 kg/lakos/év mutatót, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy ez sikerül is. A főfelügyelőség a koordináló szervezeteket első alkalommal két évre vette nyilvántartásba, majd ennek lejárta után öt év időtartamra, több alkalommal meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezetek megfelelnek a kormányrendeletben foglalt követelményeknek. A szervezetek nyitottak, vagyis bárki csatlakozhat, ha bizonyos feltételeket betart. 2007-2008-as évben a koordináló szervezetek fontos feladatává vált az együttműködés nemcsak egymás közt, hanem más területen működő közhasznú társasággal is. Így törekedni az „egyablakos rendszer” kialakítására és még hatékonyabb működésre. A Kht.-ok továbbra is arra törekednek, hogy a feldolgozó üzemek kapacitását növeljék, technológiai fejlődést támogassák és a lakosság környezettudatosságát növeljék. A következőkben a koordináló szervezetek bemutatásával folytatnám. A közhasznú társaságok közül csak az E-Hulladék Kht. és az Electro-Coord Kht. szolgáltatott adatokat, illetve az Electro-Coord egyik munkatársával személyesen is sikerült elbeszélgetnem. A többi cégnél a honlapjukon talált információkat tudtam csak felhasználni.
5. 2. Electro-Coord Magyarország Kht. Az Electro-Coord Magyarország az első Magyarországon bejegyzett e-hulladék hasznosítást koordináló szervezet, mely 2005. január 1.-től hivatalosan is megkezdte működését. A CECED Magyarország Egyesület 13 hazai és importőr cége alapította (pl.:
25
Gorenje, Philips, Electrolux stb.). Azóta folyamatosan nő a partnereik száma, jelenleg közel 300 vállalat csatlakozott a Kht.-hoz. Így a piaci részesedésük 80%-os. A társaság operatív irányítását az ügyvezető látja el, irányítja a szervezet, a szervezeti egységek működését. A szervezeti egységek a logisztikai és pénzügyi részlege mellett 4 fő szekcióra oszthatók, ezek a következők: -Szórakoztató elektronikai szekció -Háztartási gépek szekció -Világítótestek, világítástechnikai berendezések szekció -Információs (IT) és Távközlési Berendezések szekció
A partnereik révén több mint 4000 üzletben gyűjtik az e-hulladékot, ezen belül közel 3 millió lakos hulladékát kezelő közszolgáltató is segített a lomtalanítási akcióival. ISO 2001: 9001 és 2001: 14000 minőségirányítási rendszer kiépítésével a begyűjtés és a feldolgozás minőségi teljesítésére vállaltak kötelezettségét. A cég minden tevékenységét a kötelezettek által fizetett hulladékkezelési díjakból finanszírozzák. Az Electo-Coord így átvállalt 12550 tonna begyűjtési kötelezettséget teljesítette. Az újrahasznosított anyagok aránya 76,5 % ami több mint 10 ezer tonna újra feldolgozható nyersanyag visszajuttatását jelentette a gyártási folyamatba. A begyűjtött berendezések 15 magyarországi feldolgozó céghez kerülnek. Az ország minden régiójában megtalálhatóak, így a begyűjtött hulladék a legközelebb eső feldolgozóba szállítható. Ezekben kézi és automatizált bontással nyerik ki az anyagfrakciókat, amiket külföldi vagy magyar cégekhez eljuttatva hasznosítanak. Más koordináló cégekkel is együttműködnek, és gyűjtési akciókat szerveznek. A társaság begyűjtési kötelezettségeiken túl teljesítettek 2006 és 2007-es években is.
26
Mobiltelefonok Ellenőrző, vezérlő, megfigyelő eszközök
15 26 3 6
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 36 48 67
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok
315 415
Világítótestek
2711
Szórakoztató elektronika
4603 1138 1492
Informatikai és távközlési berendezések
574 796
Háztartási kisgépek
9384
Háztartási nagygépek
Begyűjtött mennyiség
Hasznosított mennyiség
11239
0
2000
4000
6000
8000
10000
12000
5. ábra Az Electro-Coord 2006-os évben begyűjtött és hasznosított e-hulladék mennyisége tonnában
A 2006-os évi begyűjtött és hasznosított adatok álltak csak rendelkezésemre, ezen is megfigyelhető a szervezet rendszerének felépítése a begyűjtéstől a hasznosításig. A 2006-os évben a begyűjtött mennyiség 18650 tonna volt, ebből 18428 tonnát kezeltek. A kezelt mennyiség 77%-a hasznosult anyagában és csak 1 tonna e-hulladék került égetőbe. A kezelt, de nem hasznosított hulladék 23%-a lerakással ártalmatlanították.
27
(Forrás: Electro-Coord Magyarország Kht. 2006. évi Beszámolója, 2007)
5. 3. E-Hulladék Kht. A Kht. jelenleg 40 céggel áll szerződésben. 2011. december 31.-ig megkapták a Főfelügyelőségtől a koordináló cégként való működésükhöz az engedélyt. A partnereik által szervezett akciókban aktívan részt vesznek, elsősorban a marketing részlegen. A társaság közvetlenül a Sziget fesztiválon gyűjt elektronikai hulladékot, de szerződött partnereik az ország minden részén gyűjtik folyamatosan. Most 7 bontó céggel állnak szerződésben az ország több pontján, amelyek a következők: Creato Kft. (Szombathely), Eg-Véd Bt. (Szekszárd), Agria Humán Kft. (Eger), Loacker Kft. (Budapest), HWD Recycling Kft. (Seregélyes), Szem-Ma Kft. (Törökszentmiklós), Vaja Trade Kft. (Vaja). A begyűjtött hulladék mennyisége évről évre nő 2006-ban még csak 45 tonnát sikerült összegyűjteni, addig 2007-re már 369 tonnát, amiből 294 tonna hasznosításra került. Mindenesetben lerakókba kerülnek a nem hasznosított hulladékok. Társszervezetük az AkkuHulladék Kht., amely az elemek begyűjtését koordinálja.
28
0,6 1
Játékok, szabadidős és sportf elszerelések
37
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok
49
0,7 1
Világítótestek
101
Szórakoztató elektronika
122 34
Inf ormatikai és távközlési berendezések
25
Háztartási kisgépek
46
33 95,6
Háztartási nagygépek
0
20
Begyűjtési mennyiség
40
60
80
100
117
120
140
Hasznosítási mennyiség
7. ábra Az E-hulladék Kht. 2007-es begyűjtött és hasznosított hulladékmennyisége (tonnában)
5. 4. Elektro-Waste Kht. A közhasznú társaság 2003. október 9.-én alakult meg 11 alapító taggal. 2004-ben a begyűjtés és hasznosítási rendszer kiépítése történt meg, majd 2005-ben indult meg a működése a rendszernek. A Kht. 2006-ban 15 tagra bővült. 4. Táblázat Az Elektro-Waste Kht. tagjai 2007-ben
29
A szervezethez gyártók és forgalmazók mellett bontó cégek is csatlakoztak. A bontókban megváltozott munkaképességű emberek, fogyatékkal élők és rabok dolgoznak. A cég részben saját forrásból előadásokat szervezett a rendszer bemutatásáról a kötelezetteknek illetve más országok képviselőinek, ahol még most akarnak koordináló szervezetek létrehozni.
5. 5. Re-Elektro Kht. A Re-Elektro Kht. több mint 1000 tonna hulladékot dolgoztatott fel az elmúlt évben. Ennek nagy része hűtőberendezés volt. A Re-Elektro Elektromos és Elektronikai Hulladékok Hasznosítását Koordináló Közhasznú Társaságot két nagykereskedelmi tevékenységet folytató társaság hozta létre 2004. novemberében. Az elsődleges cél az alapításkor a tulajdonosok és egyes stratégiai partnerek kötelezettségeinek teljesítése, és ennek megfelelően a termékdíjmentesség elérése volt. A megalakulás után merült fel annak lehetősége és szükségessége, hogy a társaság más kötelezettekkel is szerződéseket kössön, és bővítse tevékenységi körét, új termékkategóriák bevonásával. Így a Re-Elektro Kht is megkezdte terjeszkedését, saját marketingjének, arculatának kialakítását, s 2006-ra eljutott oda, hogy szerződött partnereinek számának növekedésével a szakterület egyik meghatározó szereplőjévé vált.
Elektrom os barkácsgépek és szers zámok
1160 2 899 78275
Szórakoztató cikkek
182 035
Informatikai és távközlési berendezések
8135 18 918
Háztartási kisgépek
10920 27 299 358555
Háztartás i nagygépek
796 788
0
200 000
Begyűjtött mennyiség (kg)
400 000
600 000
800 000
Hasznosított m ennyis ég (kg)
3. ábra A Re-elektro Kht. 2006-os begyűjtött és hasznosított mennyiség kilogrammban
30
1 000 000
2006-ben több mint 1 millió kilogramm e-hulladékot sikerült összegyűjteniük, ami jóval több volt a kötelezettségtől. És a begyűjtött mennyiségből is nagyobb kötelezettségi arányt hasznosítottak, ami 457044 kg-ot jelentett.
5. 6. Comp-Coord Kht. A COMP-CORD Kht az egyetlen olyan non-profit koordináló szervezet, amely megcélzottan az informatikai eszközök kezelése szakosodott. Az alapítói között megtalálható a magyar informatikai piac egyik legnagyobb magáncége a Minorholding Rt. Előnye a többi Kht.-val szemben az informatikai területen való jártassága. A Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségen a cégnyilvántartásba vételével a COMPCORD Kht. rendelkezik mindazon jogosítvánnyal, amellyel a gyártóktól és forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalhatja kötelezettségeiket. A feladatok elvégzéséhez rendelkeznek azzal a partnerkörrel, amely EU-konform módon képes elvégezni az e-hulladékok megfelelő szállítását, kezelését, újrahasznosítását és ártalmatlanítását. Fontos céljuk a fogyatékkal élők részére a munkahelyteremtés, melyben alapító taguk a Megváltozott Munkaképességűek Szakszervezete a partner.
5. 7. Ökomat Kht. A megalakulás óta kialakult jó szakmai hírnevük és partnercégeik által a hulladékbegyűjtést és a feldolgozást országos lefedettséggel tudják végezni (pl.: ElektroRehab Kft. Debrecenben vagy Szegeden, dél-Magyarországi MÉH Kft. Több városban is). Az állandó begyűjtés mellett gyűjtési akciókat is szerveznek, elsősorban Budapest egyes kerületeiben. Ezek az akcióink egyrészt közhasznú tevékenységüknek, hiszen a hulladék keletkezésének helyén, a lakosságnál gyűjtjük össze a hulladékot, megelőzve, hogy a használhatatlanná vált eszközök nem megfelelő kezekbe kerüljenek, és súlyosan szennyezzék a
környezetet.
Másrészt
csatlakozott
partnereink
kötelezően
visszagyűjtendő
hulladékmennyiségét ez által is tudjuk biztosítani. A téli hónapokra a begyűjtés nagyobb intézményekre korlátozódik, ahol az éves selejtezések ideje ilyenkor van.
31
6. Lakossági kérdőíves felmérés az elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatban
6. 1. A vizsgálat célja 2007 októberében és novemberében kérdőíves felmérést végeztem Debrecen lakosságának körében. A vizsgálat célja az volt, hogy a lakosság miként élt eddig azzal a lehetőségével, hogy az elektromos és elektronikai hulladékát visszaviheti (ami 2005. augusztus 13.-ától lehetséges). A felmérés kiterjedt arra is, hogy milyen típusú e-hulladékot vittek vissza, fontosnak tartják-e a begyűjtést, mit tesznek a meghibásodott elektromos és elektronikai berendezéseikkel stb.
6. 2. A mintavétel Debrecen lakosság száma és ismert paraméterei (nem, kor) alapján kvótás mintavétellel történt meg a 300 reprezentatív minta kiválasztása. A mintavétel keretét a lakosság nem és életkor szerinti megoszlása adta. Mivel csak 15 éven felüli lakosságot kérdezetem meg, ami Debrecen lakosságának 84,2% (KSH 2002-es adatai alapján), ezért ezt vettük a vizsgálat alapsokaságának. Ezek után megnéztük, hogy százalékosan mennyit tesznek ki Debrecenben a 15 éven felüliek nem és életkor szerint (2. Táblázat). Majd százalékos arányokat leképeztem 300 főre, így 150-150 férfit és nőt kellett megkérdeznem a 2. táblázat nem és kor szerinti százalékos arányában. 5. Táblázat Debrecen 15 év feletti lakosságának nemi megoszlása az egyes korcsoportok szerint (* 300 főből a százalékos arány hány főt jelent)
Életkor 15-19 év % fő*
20-29 év % fő
30-39 év % fő
40-49 év % fő
50-59 év % fő
60-69 év % fő
>70 év % fő
(Férfi) Debrecen
4,7
14
11,7
35
8,3
25
9
27
7,3
22
4,7
14
4,7
14
(Nő) Debrecen
4
12
10
30
7,3
22
8,7
26
7,7
23
5,7
17
6,3
19
32
Egyszerű mintavétellel 36 utcát jelöltünk ki véletlenszerűen, de mégis vigyázva arra, hogy Debrecen egészét lefedje. A megkérdezések során a Leslie Kish-féle szisztematikus mintavételi módszert alkalmaztam, ami azt jelentette, hogy minden utcából 8 főt kérdeztem meg 5 háztartásonként.
6. 3. Az elemzés Végül 151 férfit és 149 nőt sikerült megkérdeznem. Az elemzést az SPSS program segítségével készítettem el. A korcsoportok aránya megfelel a felmérés előtt kitűzött arányoknak. Korcsoportok szerinti százalékos megoszlás
11%
9% 14-19 év közötti korcsoport
10% 21%
20-29 év közötti korcsoport 30-39 év közötti korcsoport 40-49 év közötti korcsoport 50-59 év közötti korcsoport
15%
60-69 év közötti korcsoport 70 év feletti korcsoport
16% 18%
4. ábra A megkérdezettek korcsoport szerinti eloszlása %-ban
33
Iskolai végzettség szerinti százalékos megoszlás 8 általános alatt 1% Főiskolai, egyetemi diploma 27%
8 általános 16%
Szakmunkásképző 15%
Gimnáziumi érettségi 20%
Szakközépiskola 21%
5. ábra A megkérdezettek iskolai végzettségének százalékos megoszlása Egységes, szép kivitelezésű kördiagramokat kérek! Hasonlítsd össze a 4. és 5 ábrádat! Más a méret, az elrendezés, a jelmagyarázat!
A kiértékelt adatok alapján a megkérdezettek több mint egynegyede rendelkezett főiskolai vagy egyetemi diplomával, egyhatoda pedig gimnáziumi érettségivel és 21% szakközépiskolai végzettséggel. Közel azonos arányban vettek részt a 8 általánost és a szakmunkást végzők. A válaszadók csak 1%-a mondta azt, hogy 8 általános alatti végzettsége van.
34
Foglalkozás szerinti százalékos megoszlás Szellemi f oglalkozású vezető vagy vállalkozó 8%
Alkalmi munkás Munkanélküli 2%
Fizikai foglalkozású vezető vagy vállalkozó 6%
Nyugdíjas 23% Rokkantnyugdíjas, segélyen élő 4%
Szellemi f oglalkozású alkalmazott 25%
Középiskolai tanuló 6% Főiskolai, egyetemi hallgató 10%
Fizikai foglalkozású alkalmazott 16%
6. ábra A válaszadók foglalkozás szerinti megoszlása %-ban
A foglalkoztatottságot tekintve a szellemi foglalkoztatású alkalmazottak aránya adta a megkérdezettek egynegyedét, ami így a legmagasabb arányt képviselte a felmérés során illetve a 60 év felettiek legnagyobb arányban nyugdíjasak voltak, így 23%-ban képviseltették magukat. A fizikai foglalkozású alkalmazottnak a válaszadók 16%-a vallotta magát. A többi foglalkozási kategória 10% alatt volt. A 6%-ot elérő középiskolai tanulók alacsony aránya abból adódott ugye, hogy csak 14 és 19 év közötti korosztályban belül voltak megtalálhatóak.
35
Lakókörnyezet
Lakópark, társasház 13%
Családi ház 49%
Belvárosi lakóház 10%
Lakótelep 28%
10. ábra Az egyes lakókörnyezetben való eloszlása a megkérdezetteknek
A lakókörnyezet százalékos megoszlása a megkérdezettek között valamelyest tükrözi Debrecen lakókörzeteinek százalékos megoszlását. Az utcák kiválasztásánál figyelembe vettük ezt is, mert úgy gondoltuk, hogy a lakókörnyezet befolyásolja az e-hulladékokkal kapcsolatos magatartásokat.
A kérdőív kiértékelése mellett összefüggéseket is kerestem, amely alapján leszűrhető például mely korcsoport vagy lakókörnyezetben élők vittek vissza legtöbb hulladékot vagy ha nem akkor ez miből adódhat stb. A nem, a kor, az iskolai végzettség, a foglalkozás és a lakókörnyezet és a kérdések közötti kapcsolatok ismertetésével vonhatók le következtetések. A legtöbb szignifikáns összefüggést az iskolai végzettséggel találtam. A kor és a foglalkozás tekintetében azonos mennyiségű kapcsolat ismerhető fel. A lakókörnyezet esetében volt a legkevesebb összefüggés és a nemeknél, pedig nem volt kimutatható. Kora Iskolai végzettsége Foglalkozása Lakókörnyezet
20 29 20 18
(A fenti szövegrészen még dolgoznod kell! Táblázat és a teljesség igénye nélkül fel kellene sorolnod néhány attitűdöt, magatartást, ismeretelemet ami jellemzően életkor, iskolai végzettség, foglalkozás v. lakókörnyezet specifikus volt! Azaz a 37-43 oldalon található szövegrészt kisebb részben (táblázatok nélkül!) ide lehet beépíteni, nagyobb részben pedig a
36
44. oldaltól kezdődő – az egyes kérdésekre adott válaszokat bemutató – szövegrészbe kell illeszteni. Mindig az adott kérdés tárgyalásánál említve, ha az szignifikáns összefüggést mutatott valamely kemény változóval.
Az alábbi szövegrész felesleges! Korcsoportok 14-19 év közöttiek
Lakópark, társasház Belvárosi lakóház Lakótelep Családi ház
20-29 év közöttiek
30-39 év közöttiek
40-49 év közöttiek
50-59 év közöttiek
60-69 év közötti
70 év felettiek
10
27,5
35
12,5
10
2,5
2,5
10 7,1 9,0
26,7 22,4 18,6
16,7 9,4 13,8
36,7 16,5 15,9
10 12,9 18,6
0 10,6 14,5
0 21,2 9,7
A családi házban élőknél minden korcsoportból sikerült megkérdezni embereket és közel azonos arányban. A belvárosi lakóházban élőknél viszont nem voltak 60 évnél idősebbek, inkább a 40 és 50 év közötti korcsoportokat sikerült megkérdezni. A lakóparki illetve társasházi megkérdezetteknél a 30 és 40 év közöttiek domináltak és a 60 év felettiek aránya igen alacsony. A lakótelepi válaszadóknál is minden korosztály képviselve volt a vizsgálatnál, de az arányok elég különbözően alakultak.
KORCSOPORTOK
Miért vitte vissza? Nem vitt vissza Környezettudatosság Csereakció e-hulladékot 14-19 év közöttiek 20-29 év közöttiek 30-39 év közöttiek 40-49 év közöttiek 50-59 év
Újat vett, csak a helyet foglalta
Egyéb
57,7
3,8
30,8
0,0
7,7
32,3
12,3
43,1
4,6
7,7
23,4
34,0
25,5
2,1
14,9
34,0 37,8
18,9 20,0
37,7 26,7
5,7 11,1
3,8 4,4
37
közöttiek 60-69 év közöttiek 70 év fellettiek
45,2
16,1
29,0
9,7
0,0
75,8
6,1
12,1
3,0
3,0
A korcsoportoknál megfigyelhető egy tendencia, amely szerint a fiatalabb korcsoportok képviselőiből többen vittek vissza e-hulladékot, mint az idősebb korcsoportok. A 20 év alatti korosztály is kevesebbet vitt vissza, mint a 20 és 60 év közöttiek. De ez azzal magyarázható, hogy nincsen annyi elektronikai berendezésük, illetve nem foglalkoznak még ilyen jellegű dolgokkal. A 70 év felettiek háromnegyede egyáltalán nem vitt vissza semmilyen e-hulladékot, de még a 60 és70 év közötti korcsoportból is majdnem a fele (45%-a) nem élt a visszavétel lehetőségével. A 30 és 40 év közötti megkérdezetteknél volt a legtöbb az ehulladék visszavételi arány. Ez a korosztály volt, akiknél a legmagasabb volt a környezettudatosság és egyéb kategóriának az aránya is. A többi korcsoportnál, akik vittek vissza e-hulladékot mindig magasabb arányt képviselt a csereakció. Az is megállapítható, hogy az idősebb korcsoportoknál növekedett az aránya az újat vett és csak a helyet foglalta a régi berendezés kategória. Ami például az 50 és 60 év közötti megkérdezetteknél 11%-ot ért el.
Fontos-e az e-hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása? Fontos, mert szennyezi a Fontos, mert otthon sok Nem fontos, eddig se környezetet helyet foglal jelentet problémát 14-19 év közöttiek 20-29 év közöttiek 30-39 év közöttiek 40-49 év közöttiek 50-59 év közöttiek 60-69 év közöttiek 70 év felettiek
Egyéb
92,3
3,8
3,8
0,0
76,9
13,8
4,6
4,6
85,1
10,6
0,0
4,3
67,9
28,3
3,8
0,0
68,9
22,2
8,9
0,0
71,0
19,4
9,7
0,0
36,4
33,3
30,3
0,0
38
Hasonló összefüggések figyelhetők meg a korcsoportok és a fontos-e az e-hulladékok visszagyűjtése és ártalmatlanítása kérdés között. Bár mindenhol magasak a fontos, mert szennyezi a környezetet kategória arányai, de a 70 év felettiek esetében közel azonos százalékok születtek. Ebben a korcsoportban 30% úgy vélte, hogy nem jelent számára problémát, ez azzal is magyarázható, hogy nincs náluk annyi elektronikai berendezés, mint mondjuk egy 4 tagú család esetében. Így csak a néhány tönkremenő berendezésekkel nincs gondjuk. Csak a 20 és 40 év közöttiek körében jelent meg az egyéb kategória, amely szerint mind a környezetszennyezést, mind a nagy helyigényt fontosnak tartják.
A visszavétel lehetősége előtt hová helyezte az elektromos és elektronikai hulladékát? A kommunális Nem vitt vissza Lomtalanításkor Hulladékudvarba Otthon Egyéb hulladékkal e-hulladékot az utcára együtt kezelte 14-19 év közöttiek 20-29 év közöttiek 30-39 év közöttiek 40-49 év közöttiek 50-59 év közöttiek 60-69 év közöttiek 70 év fellettiek
57,7
7,7
15,4
11,5
0,0
7,7
32,3
6,2
30,8
10,8
10,8
9,2
23,4
4,3
38,3
14,9
4,3
14,9
34,0
11,3
30,2
17,0
3,8
3,8
37,8
11,1
28,9
15,6
6,7
0,0
41,9
12,9
19,4
12,9
9,7
3,2
75,8
6,1
9,1
6,1
0,0
3,0
ISKOLA
8 általános alatt 8 általános Szakmunkásképző
Hallott-e az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételének lehetőségéről? Igen Nem 25 75 70,2 29,8 93,5 6,5
39
Szakközépiskola Gimnáziumi érettségi Főiskolai, egyetemi diploma
96,8 91,8
3,2 8,2
98,7
1,3
Az iskolai végzettség és a hallott-e az e-hulladékok visszavételének lehetőségéről kérdések közötti összefüggésekből látható, hogy minél magasabb az iskolai végzettség annál többen hallottak a visszavételi lehetőségről. A 8 általános alatti végzettségűeknél igen alacsony a többi végzettséghez képest, csak egynegyede hallott a visszavételi lehetőségről ebből a korcsoportból.
8 általános alatt 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnáziumi érettségi Főiskolai, egyetemi diploma
Lakossági tájékoztatás osztályozása Nem hallott róla Elégtelen Elégséges Közepes 75 0 0 0 29,8 0 14,9 40,4 6,5 2,2 21,7 47,8 3,2 0,0 25,4 33,3
Jó 25 12,8 17,4 34,9
Jeles 0 2,1 4,3 3,2
8,2
3,3
19,7
42,6
23,0
3,3
1,3
5,1
15,2
43,0
29,1
6,3
Ahhoz képest, hogy a 8 általános alatti végzettségűek nagy része nem hallott a visszavételi lehetőségről, akik hallottak mind jóra értékelte a tájékoztatást. Természetesen a közepes érték dominált minden végzettség esetében, egyedül a szakmunkás végzettségűeknél kapott egy kicsit nagyobb százalékot a jó osztályzat.
8 általános alatt 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnáziumi érettségi
Nem hallott róla 75 29,8 6,5 3,2 8,2
Kinek a feladata a tájékoztatás? Begyűjtést végző Koordináló Önkormányzatnak Egyéb cégeknek szervezeteknek 0 0 25 0 21,3 14,9 23,4 10,6 32,6 21,7 32,6 6,5 25,4 33,3 27,0 11,1 26,2
40
18,0
27,9
19,7
Főiskolai, egyetemi diploma
8 általános alatt 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnáziumi érettségi Főiskolai, egyetemi diploma
1,3
19,0
Nem vitt vissza e-hulladékot 75 72,3 58,7 44,4 29,5
25,3
25,3
29,1
Mikor vitte vissza? Az elmúlt egy Több mint Negyed éve Féléve Egyéb hónapban egy éve 0 25 0 0 0 4,3 4,3 12,8 6,4 0 6,5 15,2 8,7 8,7 2,2 15,9 14,3 14,3 9,5 1,6 6,6 18,0 24,6 16,4 4,9
13,9
8,9
31,6
29,1
11,4
5,1
Miért vitte vissza?
8 általános alatt 8 általános Szakmunkásképző Szakközépiskola Gimnáziumi érettségi Főiskolai, egyetemi diploma
Nem vitt vissza Környezettudatosság Csereakció e-hulladékot 75 0 25 72,3 4,3 19,1 58,7 13,0 23,9 44,4 19,0 28,6 29,5 18,0 32,8 13,9
25,3
43,0
Újat vett, csak a helyet foglalta
Egyéb
0 4,3 4,3 6,3 6,6
0 0 0 1,6 13,1
5,1
12,7
A 8 általános alatti végzettségűeket csak a csereakció motiválta abba, hogy vigyenek vissza e-hulladékot. De más végzettséggel rendelkezőknél is nagyobb arányt képviselt a
41
csereakció például 8 általános végzettek kétharmadánál, szakmunkás végzettségűek 55%ánál, de még a főiskolai, egyetemi végzettségűek felénél, vagy a gimnáziumi érettségizettek 46%-ánál is ez volt a döntő tényező a visszavételnél.
Fontos-e az e-hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása? Fontos, mert szennyezi Fontos, mert otthon sok Nem fontos, eddig se Egyéb a környezetet helyet foglal jelentet problémát 8 általános alatt 25 25 50 0,0 8 általános 59,6 27,7 12,8 0,0 Szakmunkásképző 60,9 23,9 15,2 0,0 Szakközépiskola 66,7 25,4 6,3 0,0 Gimnáziumi érettségi 82,0 8,2 6,6 3,3 Főiskolai, egyetemi diploma 83,5 13,9 0,0 2,5 Az iskolai végzettség és a fontos-e a gyűjtés és ártalmatlanítás között szintén kapcsolat található, amely szerint minél magasabb a végzettség annál inkább a környezet szennyezését tartják a fontosabbnak. Bár majdnem mindenhol ez kapta a legnagyobb százalékot a 8 általános alatt végzetteknél a háromnegyedének nem ez jelentette.
És a 8 általánost,
szakmunkások és szakközépiskolát végzettek egynegyedénél is inkább a helyigény szerepelt első helyen.
FOGLALKOZÁS
LAKÓKÖRNYEZET
Vitt-e vissza e-hulladékot? Nem hallott róla Igen Nem Lakópark, társasház Belvárosi lakóház Lakótelep Családi ház
2,5
77,5
20
10 21,2 4,1
86,7 43,5 58,6
3,3 35,3 37,2
A lakókörnyezetek esetében megfigyelhető az, hogy a lakótelepen élők mintegy egyötöde nem hallott a visszavételi lehetőségről, illetve 35%-os a hallotta, de nem vitte vissza
42
kategóriára adott válaszok aránya. Így a lakótelepi megkérdezettek vitték vissza a legkevesebb e-hulladékot. A családi házas környékeken is magas százalékban képviseltetik a nem vitt vissza kategóriára adott válasz, de itt általában magasabb is volt az otthon elteszi és „még jó lesz valamire” kategória aránya is. Hiszen itt vannak nagyobb tároló helyiségek, ahol raktározhatják még a nagyobb helyigényű e-hulladékokat is. A belvárosban élők közül vittek vissza a legtöbb e-hulladékot (86,7%), de még a lakóparkban, társasházban élők
jó
háromnegyede (77,5%) élt lehetőségével.
Ha nem, akkor hová helyezi a hulladékot? Együtt kezeli a Nem dobja ki, mert az Vitt vissza kommunális alkatrészei még jók Lomtalanításkor e-hulladékot hulladékkal lehetnek valamire Lakópark, társasház Belvárosi lakóház Lakótelep Családi ház
Egyéb
77,5
7,5
7,5
0
7,5
86,7 43,5 58,6
6,7 35,3 17,9
3,3 12,9 9,7
3,3 3,5 10,3
0 4,7 3,4
Ha nem vitt vissza, hogyan szabadul meg e-hulladékától kérdés és lakókörnyezet közötti összefüggésből látható, hogy a családi házban élőknél magas az aránya az otthon elteszi kategóriának, ami a megkérdezettek egynegyedét jelentette. Hiszen itt van hely még a nagyobb helyigényű e-hulladék tárolására is. De még a lomtalanítási alkalmakat is kihasználják sokan a családi házban élő megkérdezettek, mert a 44%-uk ilyenkor teszi ki az ehulladékát. A lakótelepei válaszadók háromnegyede lomtalanítás alkalmával szabadul meg még mindig az e-hulladékától. A társasházban élő közül, akik nem vittek vissza hulladékot, azonos százalékot képviselt a többi kategória, kivéve az otthon való elhelyezés, ami nem volt jellemző rájuk.
43
_____________________________________________________________________
6. Táblázat Hallott-e az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételének lehetőségéről?
Igen Nem
Hallott-e az e-hulladékok visszavételének lehetőségéről? 90,7 9,3
Az első kérdésre a válaszadók 91%-a adta azt a választ, hogy hallott már az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételének lehetőségéről. És 9%-uk nem hallott erről a lehetőségről. 7. Táblázat Hol hallott a visszavételi lehetőségről? kérdésre adott válaszok százalékos aránya
Nem hallott róla Igen Nem
Hol hallott az e-hulladékok visszavételének lehetőségéről? TV Rádió Újság Szórólap Egyéb 9,3 9,3 9,3 9,3 9,3 51,0 19,0 38,0 44,3 13,3 39,7 71,7 52,7 46,3 77,3
A megkérdezettek közül, akik már hallottak az e-hulladék visszavételének lehetőségéről, bár a legtöbb esetben több helyet is megjelöltek arra, hogy honnan informálódtak a visszavételi lehetőségekről, a legnagyobb százalékban a televíziót jelölték meg (56%), mint elsődleges információforrást. Emellett a szórólapot a megkérdezettek
44
majdnem fele és az újság 42% választotta. A legkevesebben az egyéb kategóriát jelölték meg (14,4%), amiben a munkahely és internet került megnevezésre, mint tájékozódási forrás.
8. Táblázat A lakossági tájékoztatás osztályozásának százalékos megoszlása (saját szerkesztés)
Lakossági tájékoztatás osztályozása Nem hallott róla
Elégtelen
Elégséges
Közepes
Jó
Jeles
9,3
2,3
19,0
40,7
24,7
4,0
A lakossági tájékoztatást a válaszadók leginkább közepesnek ítélték meg (40,7%), ezt a jó osztályozás követte 24,7%-kal és a 19%-kal az elégséges. Tehát elmondható, hogy átlagosan közepesre ítélték meg a tájékoztatást.
9. Táblázat Az e-hulladékokról való tájékoztatás feladatának megoszlása
Nem hallott róla 9,3
Kinek a feladata a tájékoztatás? Begyűjtést végző Koordináló Önkormányzatnak cégeknek szervezeteknek 24,0 23,0 27,0
Egyéb 16,7
A tájékoztatás feladatának elvégzésére az önkormányzatokat jelölte meg a 30%, de alig lemaradva a begyűjtést végző cégek és a koordináló szervezetek is kaptak 25-25%-ot. Az egyéb kategória is közel 20%-ot ért el, ami annak köszönhető, hogy sokan mind a begyűjtést végző cégeknek, mind a koordináló szervezeteknek illetve az önkormányzatoknak is feladatul adná a tájékoztatást, illetve itt még sokan megjelölték a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot is.
10. Táblázat Vitt-e vissza elektromos és elektronikai hulladékot kérdésre adott válaszok aránya (%-ban)
Vitt-e vissza e-hulladékot? Nem hallott róla 9,3 Igen 59,7 Nem 31,0
45
Azok közül, akik hallottak a visszavétel lehetőségéről, közel kétharmaduk élt is vele és vitt vissza valahova, valamilyen e-hulladékot. A megkérdezettek egyharmada pedig nem vitt vissza semmilyen elektromos és elektronikai hulladékot.
11. Táblázat Ha nem vitt vissza e-hulladékot, akkor hová helyezi kérdésre adott válaszok megoszlása
Ha nem, akkor hová helyezi az e-hulladékot? Vitt vissza e-hulladékot Lomtalanításkor az utcára Együtt kezeli a kommunális hulladékkal Nem dobja ki, mert az alkatrészei még jók lehetnek valamire Egyéb
59,7 20,3 9,7 6,3 4,0
A következő kérdésre csak azok válaszoltak, akik nem vittek vissza e-hulladékot illetve nem hallottak a visszavételi lehetőségről, vagyis a megkérdezettek kétötöde válaszolt erre a kérdésre. Ezen kérdésen belül a legtöbben azt jelölték meg, hogy a lomtalanítások alkalmával szabadul meg az e-hulladékuktól, ami a válaszadók felét jelentette. A közel egynegyede a kommunális hulladékkal együtt kezeli és közel 16% elteszi otthon, mert későbbiekben alkatrészként szeretné hasznosítani. A maradék 10% mind a három lehetőséggel szokott élni, tehát lomtalanításkor is kiteszi, szemetesbe is rakja és valamit eltesz alkatrésznek.
12. Táblázat Ha vitt vissza e-hulladékot, akkor hová vitte vissza? kérdésre adott válaszok aránya
Kisebb elektronikai üzlet Nem vitt vissza e-hulladékot Igen Nem
40,3 24,3 35,3
Ha igen, akkor hová vitte vissza? Nagyobb Lakossági elektronikai Hipermarket hulladékudvar üzlet 40,3 32,7 27,0
40,3 20,7 39,0
40,3 11,3 48,3
Egyéb
40,3 3,7 56,0
Akik vittek vissza valamilyen e-hulladékot, azoknak több mint fele a nagyobb elektronikai üzletet választotta (pl.: Media Markt, Electroworld stb.). Emellett a kisebb üzletekbe a válaszadók egyhatoda (pl.: Photo Hall, márkaboltok) és a hipermarketekbe az egyharmada vitt vissza valamilyen e-hulladékot. Csak 15% jelölte meg az egyéb kategóriát, ami az elektronikai hulladék-gyűjtőjárat jelentette.
46
13. Táblázat A visszavitt e-hulladék hulladék kategóriánkénti százalékos megoszlása
Milyen típusú e-hulladékot vitt vissza? Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek Informatikai berendezések Szórakoztató elektronikai berendezések Világítótestek Barkácsgépek Játék, sportfelszerelések Mobiltelefon
Nem vitt vissza 40,3 40,3 40,3
Igen
40,3 40,3 40,3 40,3 40,3
Nem
27,3 23,7 20,0
32,3 36,0 39,7
18,3 6,3 4,0 4,3 25,0
41,3 53,3 55,7 55,3 34,7
A válaszadók, akik vittek vissza e-hulladékot sok esetben több hulladéktípust is visszavittek. A hulladék kategóriákon belül a háztartási nagygépek kapta a legnagyobb arányt, vagyis 45%-ot. Mobiltelefont a megkérdezettek egyhatoda vitte vissza, ami köszönhető a folyamatos csereakcióknak. A legkevesebbet a barkácsgépekből és elektromos és elektronikai játék és sportfelszerelésekből vittek vissza (6,5% és 7%-ot). 14. Táblázat Az e-hulladékok visszavételi idejének megoszlása
Mikor vitte vissza? Nem vitt vissza Az elmúlt egy hónapban Negyed éve Féléve Több mint egy éve Egyéb
40,3 8,7 18,3 19,0 10,7 3,0
Az e-hulladékok visszavételének ideje eléggé vegyes, de a negyed éve és a féléve válaszlehetőség kapta a legnagyobb arányt. A féléve kategóriát a válaszadók egyharmada jelölte meg, a negyed éve kategóriát pedig 30%-uk. Az egyéb kategóriát azok választották, akik többször is vittek vissza és az időpontok más-más időintervallumba estek, ez összesen 5%-ot jelentett.
15. Táblázat Miért vitte vissza kérdésre adott válaszok százalékos arányai
Miért vitte vissza?
47
Nem vitt vissza Környezettudatosság Csereakció Újat vett, csak a helyet foglalta Egyéb
40,3 17 31 5,3 6,3
A miért vitte vissza kérdésre a válaszadók felét a csereakciók vonzották abban, hogy visszavigye az e-hulladékát. A válaszadók 28%-a a környezettudatossági szempontokat figyelembe véve döntött úgy, hogy visszaviszi a e-hulladékát. Az egyéb kategóriát azok választották, akiknél mind a három szempont szerepet játszott a hulladék visszavételénél. Ez az arány 10%-a a megkérdezetteknek.
16. Táblázat Az e-hulladékok begyűjtésének és ártalmatlanításának fontosságáról szóló kérdés
Fontos-e az e-hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása? Fontos, mert szennyezi a környezetet Fontos, mert otthon sok helyet foglal Nem fontos, eddig se jelentet problémát Egyéb
71,7 19,0 7,7 1,7
Arra a kérdésre, hogy fontosnak tartják-e az e-hulladékok begyűjtését és ártalmatlanítását, majdnem a háromnegyede a válaszadóknak a fontos, mert szennyezi a környezetet választ adta (71,7%). Majdnem 20% mondta azt, hogy azért fontos, mert sok helyet foglalnak otthon. Az egyéb kategóriában kevés válasz született (1,7%), ahol a nyersanyag nyerhető ki belőle választ adták.
17. Táblázat A visszavételi lehetőség előtt az e-hulladékok elhelyezésének
A visszavétel lehetősége előtt hová helyezte az e-hulladékát? Nem vitt vissza 40,3 Hulladékudvarba 8,0 Lomtalanításkor az utcára 26,7 Otthon (szekrénybe, padlásra, alagsorba stb.) 13,3 A kommunális hulladékkal együtt kezelte 5,7 Egyéb 6,0
48
A visszavétel lehetősége előtt hová helyezte az ilyen jellegű hulladékát kérdésre csak azok válaszoltak, akik vittek vissza e-hulladékot. A válaszadók 45%-a az utcára tette lomtalanítás során, és főleg a nagy helyigényű e-hulladékokat. Még jelentős arányt képviselt az otthon való elhelyezése az e-hulladékoknak, ami a megkérdezettek több mint egyötödét jelentette. Ebben az esetben sokszor azért tartják meg, mert „jó lesz még valamire”.
18. Táblázat A meghibásodott e-berendezéssel mit tesz kérdésre adott válaszok százalékos megoszlása
Ha meghibásodik a berendezése, akkor mit tesz vele? Szerelőhöz, szervízbe viszi 81,3 Visszaviszi, és újat vásárol helyette 3,3 Újat vásárol, a régit otthon elteszi 4,7 Újat vásárol és a régit a szemetesbe teszi 2,3 Újat vásárol és a régit az üzletbe visszaviszi 4,0 Egyéb 4,3 A meghibásodott berendezéseket a válaszadók négyötöde a szerelőhöz viszi, de sokszor hozzáfűzték azt is, hogy ha drágábban szereli mint amennyi az értéke a berendezésnek, akkor nem javítattják meg. Nagyon kevesen gondolják úgy, hogy inkább visszaviszik, még ha meg is lehetne javítani, inkább csereakcióba kicserélik vagy otthon elteszik és újat vesznek, ezek összesen 15%-os arányt tett ki. 4,3% azt mondta, hogy többféle lehetőséggel is él, attól függően, hogy mekkora értéke van a meghibásodott berendezésnek.
19. Táblázat Az elektronikai berendezés kategóriák százalékos eloszlása az alapján, hogy szervízbe viszik, kidobják vagy megtartják, ha meghibásodnak
Háztartási nagygépek Háztartási kisgépek Információs (IT) és távközlési berendezések Szórakoztató elektronikai cikkek Világítótestek Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok Játék, szabadidõs és sportfelszerelések Mobiltelefon
Szerelőhöz / szervízbe viszi 94 60,7
49
Kidobja
Megtartja
3 27,7
3 11,7
78 83 31
12 8,7 57,3
10 8,3 11,7
51,3
25,7
23
40,7 65,3
44 15
15,3 19,7
Az utolsó kérdésnél arra voltam kiváncsi, hogy különbséget tesznek-e az emberek a különböző elektronikai berendezésnél, ha meghibásodnak. Az adott válaszokból is látható, hogy az emberek először a szervízbe viszik a meghibásodott készülékeket, és csak a kisebb értékű berendezéseket (pl.: világítótestek vagy játékok) dobnak ki. A háztartási nagygépek magasabb értékük miatt legtöbbet szervizbe viszik (94%), hasonló ez a szórakoztató elektronikai cikkek (83%) illetve az informatikai berendezések (78%) esetében is. A világítótesteknél több mint 30% vélte úgy, hogy szervízbe vinné. De közel 60% kidobja, ez abból is adódhat, hogy sokan még mindig a hagyományos izzókra gondolnak a vílágítótestek estében, pedig ezek nem tartoznak ennek a hulladékkategóriába. A mobiltelefonoknál közel egyötöde otthon elteszi hiszen nem sok helyet foglalnak és beszámítási akcióra várva visszaviszik az üzletekbe. A barkácsgépeknél a közel egynegyedét teszik el otthon, mert jók lesznek még az alkatrészeik illetve a műhelyekben, garázsokban elférnek. De ugyanennyien monták, hogy kidobják.
Összegzés A kérdőíves felmérés és AKSD adatai alapján elmondható, hogy Debrecen elektronikai és elektromos hulladékok helyzete elég jó. A lakosság legnagyobb része hallott a
50
visszavételi lehetőségekről és élnek is vele. A tájékoztatáson még van mit javítani, de a rendszer folyamatos bővülése és az Európai Uniós előírások szigorodásával mindenképp várható javulást okozhat.
Irodalomjegyzék: [1] Szeder Zoltán: Elektronikai készülékek hulladékainak kezelése (Avagy mi történik a számítógépekkel, miután kidobjuk őket?) BBS-E Bt., 2000. [2] Electro-Recycling Kézikönyv 1.0 (Szerkesztette: Vasvári Bálint, Vidák Gábor) INNOVET Innovációs és technológiai Központ 2007.
Diplomamunkák:
Gadár L. , Himler Á., Lukács B., Somlai P. 2003. január 6.: Elektromos és elektronikus készülékek hulladékainak vizsgálata. Veszprémi Egyetem, Mérnöki Kar, Környezetmérnöki és Kémiai Technológiai Tanszék
Kovács D.: Elektromos berendezések hulladékainak visszagyűjtése különös tekintettel a hulladék-keletkezés újrahasználat útján történő megelőzésének lehetőségére Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Vas L.: A hulladékgazdálkodás intézményi keretei és a hazai gyakorlat az elektronikai hulladékok vonatkozásában, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Információrendszerek Tanszék, 2007.
51
Könyvek: Európa füzetek, Felkészülés az Európai Unióra a környezetvédelem területén- vállalkozóknak Budapest, 2003. Környezetvédelmi füzetek 2003/6. szám Boros Tiborné: Az elektromos és elektronikai hulladék problémaköre - környezetkárosítást megelőző kezelés, hasznosítás, "előrelátó" készüléktervezés
Az
A.K.S.D.
Kft.
elektronikai
hulladékbontó
üzemének
tevékenységét
bemutató
dokumentum, A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft.
National Geographic Magyarország, T. Zeller: High-tech hulladék 66-87 oldal, 6. évfolyam 1. szám 2008. január Papp Zsuzsa: Elektronikai - hulladék bontóüzem tapasztalatai Hajdú-Bihar megyében Nyíregyháza 2008.február 7.-i előadás
Honlap címek:
Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. honlapja: www.aksd.hu Az Ökomat Kht. honlapja: www.okomat.hu Compcord Kht. honlapja: www.compcord.hu Electro-coord Kht. honlapja: www.electro-coord.hu Elektronikai hulladékok honlapja: www.elektrohulladek.hu Re-elektro Kht. honlapja: www.re-elektro.hu Elektro-Waste Kht. honlapja: www.elektro-waste.hu Hulladéksors http://hulladeksors.hu/ Elektronikai hulladékkal és veszélyes hulladékkal kapcsolatos adatok ( HAWIS adatok ): http://geo.kvvm.hu/hir/
Jogszabályok:
52
15/2004 (X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól 16/2004 (X. 8.) KvVM rendelet az egyes veszélyes anyagok, elektromos és elektronikai berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról 264/2004 (IX. 23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről
Melléklet: Az elektromos és elektronikai hulladékokkal kapcsolatos lakossági kérdőíves felmérés
Lakossági Kérdőív-Debrecen Neme: A. férfi
Életkora:
B. nő
A. 14-19 év B. 20-29 év C. 30-39 év D. 40-49 év E. 50-59 év F. 60-69 év G. 70 év felett
Iskolai végzettsége: A. 8 általános alatt B. 8 általános C. Szakmunkásképző D. Szakközépiskola E. Gimnáziumi érettségi F. Főiskolai, egyetemi diploma
Foglalkozása: A. Középiskolai tanuló B. Főiskolai, egyetemi hallgató C. Fizikai foglalkozású alkalmazott D. Szellemi foglalkozású alkalmazott
53
E. Fizikai foglalkozású vezető vagy vállalkozó F. Szellemi foglalkozású vezető vagy vállalkozó G. Alkalmi munkás - Munkanélküli H. Mezőgazdasági őstermelő I. Nyugdíjas J. Rokkantnyugdíjas, segélyen élő
Lakókörnyezete: A. Lakópark, társasház B. Belvárosi lakóház C. Lakótelep D. Családi ház
1. kérdés Hallott-e már az elektromos és elektronikai hulladékok visszavételének lehetőségéről? A. igen B. nem 2. kérdés Ha igen, hol halott róla? A. TV B. rádió C. újság D. szórólap E. egyéb 3. kérdés Milyennek ítéli meg az ezzel kapcsolatos lakossági tájékoztatást? 1- elégtelen 2- elégséges 3- közepes 4- jó 5- jeles 4. kérdés Kinek a feladata lenne? A. Begyűjtést végző cégeknek B. Koordináló szervezeteknek C. Önkormányzatnak D. Egyéb
5. kérdés Élt-e már azzal a lehetőséggel, hogy visszavitte az elektromos és elektronikai hulladékát? A. igen B. nem
54
6. kérdés Ha nem, akkor hogyan szabadul meg tőle? A. Lomtalanításkor B. Együtt kezelem a kommunális hulladékkal C. Nem dobom ki, mert az alkatrészei még jók lehetnek valamire D. Egyéb
7. kérdés Ha igen, akkor hová vitte vissza? A. Kisebb elektronikai üzlet (márkaboltok, Photo Hall stb.) B. Nagyobb elektronikai üzlet (Media Markt, Electroworld, Euronics stb.) C. Hipermarketek (Tesco, Cora, Interspar, Metro stb.) D. Lakossági hulladékudvarba E. Egyéb 8. kérdés Milyen típusú elektronikai hulladékot vitt vissza? A. Háztartási nagygépek (hűtőgép, mosógép, mikrohullámú sütő, fagyasztó stb.) B. Háztartási kisgépek (porszívó, vasaló, kávéfőző, hajszárító stb.) C. Információs (IT) és távközlési berendezések (számítógép és tartozékai, fax, telefon stb.) D. Szórakoztató elektronikai cikkek (televízió, video, HI-FI stb.) E. Világítótestek (kivéve a normálizzók, halogénizzók és a háztartásban használt lámpatestek) F. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok G. Játékok, szabadidõs és sportfelszerelések H. Rádiótelefon készülék 9. kérdés Miért vitte vissza? A. Környezettudatosság B. Csereakció C. Újat vettünk, csak a helyet foglalta D. Egyéb 10. kérdés Mikor vitte vissza? A. az elmúlt egy hónapban B. negyed éve C. féléve D. több, mint egy éve E. egyéb 11. kérdés És élt-e azóta újra ezzel a lehetőséggel? A. igen B. nem
55
12. kérdés Ön szerint fontos-e az e-hulladék visszagyűjtése és ártalmatlanítása? A. Fontos, mert szennyezi a környezetet B. Fontos, mert otthon sok helyet foglalnak C. Nem fontos, eddig sem jelentett problémát (nem keletkezik akkora mennyiség) D. Egyéb
13. kérdés A visszavétel lehetősége előtt hová helyezte el az ilyen jellegű hulladékát? A. Hulladékudvarba B. Lomtalanításkor az utcára C. Otthon (szekrénybe, padlásra, alagsorba stb.) D, A kommunális hulladékkal együtt a kukába E. Egyéb
14. kérdés Ha meghibásodik az elektromos berendezése, akkor mit tesz vele? A. Szerelőhöz, szervizbe viszi B. Visszaviszi, és újat vásárol helyette C. Újat vásárol, de a régit otthon elteszi D. Újat vásárol és a régit a szemetesbe teszi E. Újat vásárol és visszaviszi az üzletbe a régit F. Egyéb
15. kérdés Kérem, hogy jelölje meg milyen típusú e-hulladékot visz/vinne a szervizbe, dob/dobna ki, vagy tart/tartana meg otthon? . Szervízbe viszi a. Háztartási nagygépek (hűtőgép, mosógép, mikrohullámú sütő, fagyasztó stb.) b. Háztartási kisgépek (porszívó, vasaló, kávéfőző, hajszárító stb.) c. Információs (IT) és távközlési berendezések (számítógép és tartozékai, fax, telefon stb.) d. Szórakoztató elektronikai cikkek (televízió, video, HI-FI stb.) e. Világítótestek (kivéve a normálizzók, halogénizzók és a
56
Kidobja
Megtartja
háztartásban használt lámpatestek) f. Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok g. Játékok, szabadidõs és sportfelszerelések h. Rádiótelefon készülék
57
