Az Akkreditálási Tanács tevékenysége
Dr. Ágoston Csaba ASZEK elnök, Horkay Béla AT elnök távollétében
Alapdillemma
„Az akkreditálás annak hivatalos elismerése, hogy egy szervezet, természetes személy alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, mintavétel, tanúsítás, ellenőrzés stb.) elvégzésére.” (www.nat.hu) „Tudományos kérdéseket nem lehet szavazással eldönteni.” (Kopp német kémikus, 1868) Ki döntsön az alkalmasságról, és mi alapján?
Válasz: – A döntési elvek (AT, SZB) és a konkrét döntések (NAH (AB, értékelő csoport)) elválasztása. – Az akkreditálásban érdekeltek arányos képviselete (AT). – Műszaki („tudományos”) tények figyelembe vétele (SZB).
Az Akkreditálási Tanács 1956/2015. (XII.23.) Korm. Határozat 2. pont: „A Tanács a Kormány javaslattevő, tanácsadó és véleményező szerve, amelyet az ügyrendjében meghatározott időközönként a Tanács elnöke hív össze. A Tanácsban állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vesz a Nemzeti Akkreditáló Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) főigazgatója.”
Következmény: -A Tanács nem a NAH része, attól függetlenül működik. -Akkreditálási kérdésekben javaslatokat és véleményeket fogalmaz meg a Kormány (NGM) számára.
Az Akkreditálási Tanács Jogai és Feladatai 1956/2015. (XII.23.) Korm. Határozat 3. pont: „A Tanács javaslatokat fogalmaz meg az akkreditálási eljárás hatékonyabbá tételére, ennek keretében a Hatóságtól az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerint információkat kérhet. A Tanács feladata az akkreditálásban érdekeltek képviselete, annak elősegítése, hogy a Hatóság és az akkreditáló bizottság, valamint az értékelő csoport munkáját részrehajlás nélkül, objektíven, pártatlanságot veszélyeztető gazdasági-, pénzügyi- vagy egyéb érdekektől mentesen végezze, a Hatóság által végzett akkreditálási tevékenység diszkriminációmentességének elősegítése, valamint állásfoglalás készítése a Hatóság éves tevékenységéről. …”
Az Akkreditálási Tanács Jogai és Feladatai 1956/2015. (XII.23.) Korm. Határozat 3. pont: „…Az akkreditálási eljárásokban a Tanács javaslattevő, tanácsadó és véleményező jogkörrel nem rendelkezik.” Ok: A NAH a konkrét eljárásokat pártatlanul és függetlenül köteles lefolytatni. Következmény: Az eljárások során alkalmazott eljárásrendnek és követelményrendszernek áttekinthetőnek, mindenki számára megismerhetőnek, egységesen alkalmazottnak és műszakilag is helyesnek (szakmai konszenzus) kell lennie.
Az Akkreditálási Tanács Tagjai 1-1 tagot delegálnak az alábbi szervezetek:
a) vizsgálólaboratóriumok, b) mintavevő szervezetek, c) kalibráló laboratóriumok, d) jártassági vizsgálatot szervező szervezetek, e) terméktanúsító szervezetek, f) irányítási rendszereket tanúsító szervezetek, g) személyzettanúsító szervezetek, h) ellenőrző szervezetek, a hatóságok kivételével, i) referenciaanyag-gyártó szervezetek, j) a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert hitelesítő szervezetek vagy természetes személyek, k) az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek, l) Akkreditált Szervezetek Klasztere.
Az Akkreditálási Tanács Tagjai Javaslat a tagság bővítésére, a korábbi NAT közgyűlés összetételével összhangban: m) a Magyar Szabványügyi Testület, a mérésügyi szerv, az országos kamarák, n) a tudományos és műszaki egyesületek, o) az agrár, informatika, jogi és igazgatási, gazdaságtudományok, műszaki, orvos- és egészségtudomány, természettudomány képzési területen képzést folytató felsőoktatási intézmények, p) a gyártók, a forgalmazók és a fogyasztók érdek-képviseleti szervezetei, a szakmai érdekképviseleti szervezetek, a minőségüggyel foglalkozó egyesületek, q) piacfelügyeleti hatóságok”
A bővítés oka: A Tanács feladata nem az akkreditáltak, hanem az akkreditálásban érdekeltek képviselete.
A Szakmai Bizottságok 1956/2015. (XII.23.) Korm. határozat 4. pontja:
„A 3. pont szerinti feladatokat – különösen az akkreditálás műszaki megfelelőségének értékelésére, valamint új akkreditálási területek bevezetési feltételeinek, illetve a meglévők változtatásának előkészítésére vonatkozó javaslatok kidolgozását – a Tanács
az akkreditált szervezetek és természetes személyek által, szakterületenként kialakított Szakmai Bizottságokkal együttműködve, véleményükre és javaslataikra építve látja el.”
A Szakmai Bizottságok feladatai Az SZB-k ügyrendje szerint: „a) közreműködés az akkreditálás speciális követelményeinek és útmutatóinak kidolgozásában; b) az európai és nemzetközi akkreditálási útmutatók tervezeteinek véleményezésében, ezek hazai átültetésében; c) közreműködés az akkreditálásba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozásában és véleményezésében; d) részvétel az akkreditálásba bevonandó minősítők és szakértők továbbképzésében; e) szükség szerint részvétel új területeken az akkreditálási rendszer kidolgozásában.”
Megjegyzés: A Szakmai Bizottságoknak nem feladata nem szakmaspecifikus kérdések megvitatása és az ezekben történő állásfoglalás.
A Szakmai Bizottságok jelentősége
Bárki által megismerhető, és egységesen alkalmazott szakmai állásfoglalások szükségesek vitás műszaki kérdésekben! Az akkreditálási eljárásokban kirendelt szakértők képzése szükséges (egységesen alkalmazott követelmények)!
Az akkreditálási eljárások egységesebb, áttekinthetőbb, az akkreditáltak által is megismerhető keretek közé kerülnek.
Az akkreditáltak számára tervezhetőbb eljárások, kiszámíthatóbb akkreditálás.
Objektívebb, az esélyegyenlőséget és pártatlanságot jobban szolgáló akkreditálási rendszer.
Szakmai Bizottságok jelenleg
Az SZB-k ügyrendje szerint: „2.1. SZB létrehozása Adott szakterület szerinti SZB-t létre kell hozni, ha azt a Nemzeti Akkreditáló Hatóság főigazgatója, vagy az Akkreditálási Tanács elnöke, vagy az Akkreditált Szervezetek Klaszterének legalább négy tagja (egybehangzóan) kéri.”
Jelenleg 4 szakmai bizottság működik:
I. Szakmai Bizottság: a vizsgálatok, mintavétel szakterületen II. Szakmai Bizottság: a kalibrálás, jártassági vizsgálatok, referenciaanyag-gyártás szakterületen III. Szakmai Bizottság: az irányítási rendszerek és személyek tanúsítása, EMAS és Üvegházhatású gázok hitelesítés szakterületen IV. Szakmai Bizottság: terméktanúsítás, ellenőrzés szakterületen
Az akkreditáltak érdekképviselete
Szakterületenkénti, személyében megválasztott képviselők az Akkreditálási Tanácsban, szakértők a Szakmai Bizottságokban A NAH hatóság, nincs közgyűlése. Kérdések: Az akkreditálásban érdekeltek hol és hogyan szervezhetik az AT választást, az akkreditáltak hol egyeztethetnek a Szakmai Bizottságokról, stb.?
Szükséges egy szervezet, mely pótolja ezt a hiányt, illetve mely szervezet felvállalja az akkreditáltak érdekképviseletét a NAH hatósági működése során. Önszerveződés. Akkreditált Szervezetek Klasztere (ASZEK)
Akkreditált Szervezetek Klasztere
Tagjai az akkreditált, vagy akkreditált státuszt elnyerni szándékozó szervezetek, illetve személyek lehetnek. A tagság önkéntes (jelenleg 61 tag). Egy tagot delegál az Akkreditálási Tanácsba. Részt vesz a Szakmai Bizottságok létrehozásában, szakértőivel támogatja azokat. Részt vesz a kapcsolódó jogszabályok véleményezésében, javaslatokat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban.
Köszönöm a figyelmet!
