Autógyártás Magyarországon
Az automobil rövid története
Az automobil története 120 éves A létrejötte körül 3 ország bábáskodott: Anglia, Németország, Franciaország Nagy-Britannia gőzmozdony, gőzomnibusz-szolgálat robbanásveszélyes Németország August Otto: 1862 benzinmotor szövőgép, szivattyú, generátor Sigfried Marcus: 1877 kezdetleges négykerekű 1886: Karl Benz egyhengeres, benzinmotoros automobil 1885: Gottlieb Daimler benzinmotoros motorkerékpár Franciaország: Panhard & Levassor sport: első autóversenyek Robert Bosch: nagy fordulatszámot kiszolgáló gyújtórendszer Wilhelm Maybach: levegő-benzin elegyet adó karburátor Ford-USA T-Modell 1913 + Fiat-Olaszország Amerika és Olaszország is belépett az autógyártók sorába I. világháború: katonai megrendelések összekapta magát az autóipar Háború után azonos szint a technikát illetően … vásárlóerő osztja le a lapokat USA élre tört 1919: Egyesült Államok: 1,5 millió gépkocsiból 1millió Ford Európában még 100 ezer sem fogyott 1929-1933: csak a legéletképesebb gyártók maradtak talpon 1930-as évek végére Amerikában 20 év alatt több mint 15 millió T-Fordot adtak el! II. világháború után: USA megerősödött • Európa elszegényedett
Németország: lényegében megszűnt az autóipar, de a brit hadsereg úgy-ahogy helyreállította a wolfsburgi üzemet bogár formájú kiskocsi 1960-as évek a németeknél: BMW, Opel, Audi, Mercedes, Ford, Volkswagen a távoli jövőre fókuszált 1940-1960-as évek elejéig terjedő időszak az „export or die” jegyében telt Angliában britek lemaradása érződött a ’60-as években Olaszországban átmenetileg szűnt meg, majd viszonylag hamar újraindult Topolino (FIAT) Franciaország: újszerű megoldásokkal próbálkozott Renault + Citroen sikere 1970-es évek: USA megerősödött Németország jó erőben, hosszú távú tervekkel Franciaország különleges, kényelmet előtérbe helyező modellek Olaszország kisautógyártásban profik + Ferrari, Lamborghini gyökeret eresztett Anglia káosz, sztrájkok, fejetlen modellfejlesztések Kétszeri olajválság 1980-as évek: Anglia elvesztette jelentőségét Franciaország romló minőség Olaszország FIAT + kormány erős összefonódása Németország átvészelte az olajválságot, de lassult a fejlődés Amerika olajválság hatása olcsó és kis fogyasztású japán autók megjelenése (Honda, Toyota, Mazda) Japán nagy korszaka ez Dél-Korea az új trónkövetelő, de lehet hogy Kína lesz az?
A kezdetek Magyarországon
Magyarországon az első automobilok kisipari módszerekkel készültek, csakúgy, mint a nyugati országokban Csonka János a posta felkérésére két darab háromkerekű motoros levélgyűjtő járművet tervezett, ezek kivitelezése a Ganz gyár jó munkáját dicsérte. E motoros járműveket 1900. november. 17én állították forgalomba. E dátum a magyar automobilgyártás megindulásának a napja. Abban az időben automobilnak nevezték a motoros közúti járműveket, kerekeik számától függetlenül Csonka egy év múlva papírra vetette a világ első keresztmotoros, fronthajtású járművét, amellyel 1902 végéig kísérletezett. Az újdonságnak számító autókülönlegességet ismét a Ganz építette meg. Csonka egyéb gépkocsikat is tervezett és állított össze postai kísérletekre Miközben Csonka János egymás után rukkolt ki járműveivel, Szám Géza és Hóra Nándor is bemutatta három és négykerekű automobiljait. Szám Géza, a posta megbízására Express csomag és levélszállító kisautót szerelt össze 1902-ben, Buda meredek útjain is felkapaszkodott. Hóra Nándor kisebb-nagyobb személyautókat állított össze. Közülük csupán az 1902-ben készült un. quadcikli maradt meg napjainkig Ipari méretekben 1904-ben indult meg az autógyártás Magyarországon Szinte egyidőben kezdődött el a munka, a Budapesti Malomépítészet- és Gépgyár Podvinecz és Heisler elnevezésű cégnél, valamint a győri Magyar Waggon- és Gépgyár Rt-ben A győriek 1904-ben nagy munkába kezdtek. A közös versenyfelhívására megépítették a világ első négykerékhajtású és négykerékkormányzású gépkocsijukat, amelyet 1905. március. 16-18 között bemutattak Bécsben a nagy nemzetközi vetélkedőn. A különlegesség az érdeklődés középpontjába került, a lapok nem fukarkodtak a dicséretekkel. E vontató, teherautó típusból 10 példányt gyártott a győri Magyar Waggon- és Gépgyár
Hóra Nándor quadciklije 1902-ből
Első négykerékhajtású és kormányzású vontató teherautó 1904-ben. Győrben készült
A hazai autógyárak több lábon álltak, alvázgyártással csak kiegészítették termelési profiljukat. Az első hazai, kizárólag alvázgyártásra szakosodott vállalkozás Aradon létesült 1908-ban. A Magyar Automobilgyár Rt. Westinghouse Rendszer elnevezésű gyárban Westinghouse mintájú gépkocsi alvázakat gyártottak, a szerkezetek hasonlítottak a Westinghouse kocsikra és nem véletlenül, ugyanis mindkettőt ugyanazok a magyar mérnökök tervezték és gyártották Később a gyár nevéből törölték a Westinghouse Rendszer megnevezését. Az aradi típusok között voltak lánchajtásúak, személy- és teherautók, sőt emeletes autóbuszok A karosszériákat a gyár falszomszédságában működő Weitzer-féle vagongyárban gyártották. A gyár 1911-től MARTA /Magyar Automobilgyár Rt. Arad/ megnevezéssel hozta forgalomba típusait, amelyek Magyarországon kívül Szerbiában, Romániában, Albániában, Bulgáriában, Görögországban is közlekedtek A három nagy a győri Magyar Waggon- és Gépgyár, a Budapesti Malomépítészet és Gépgyár, az aradi MARTA szinte maguk után húzták a gépipart, a gyáripar látványosan fejlődött A győri gyár 1913-ban megvette a cseh Prága autógyár "V" és a "G" típusú autóinak gyártási jogát s ez időtől kezdve Rába néven jelölte és jelöli termékeit. A Rába név ismert márkanév lett a távoli kontinenseken is Az első világháborúban bíztatóan fejlődött a hazai autóipar, ám lendülete fokozatosan alább hagyott, termelése a súlyosbodó energia- és nyersanyaghiány miatt csökkent, 1918-ban már csak vegetált az autóipar
A két világháború között
Az éledezés jelei csupán 1920-ban mutatkoztak Magyarországon. A termelés megindításához, más forrás híján összegyűjtötték az ócskavasat, az aknafedőket, a vaskerítéseket, a gyártáshoz szükséges színesfémet pedig a háztartási eszközök, az ereszcsatornák, a lefolyók feldolgozásával állították elő. A megszállócsapatok által kifosztott gyárakban csak igen nagy erőfeszítések árán indulhatott meg a munka. A leszerelt és elvitt szerszámgépek hiánya kézi megmunkálásokra kényszerítette a szakembereket Ám e súlyos körülmények ellenére is sikerült a magyar iparnak kiemelkedő eredményeket elérnie. A Budapesti Malomépítészet- és Gépgyárból lett Magyar Általános Gépgyár Rt. /MÁG/ az 1920as évek elején Kínába, Indiába, Japánba, illetve a Benelux államokba és Dániába exportálta személyautóit. Az 1924-ben bemutatott Magomobil személyautója a korszak legismertebb hazai személyautója volt Azonban 1929-ben bekövetkezett a New-York-i tőzsde krach és a kontinenseken szökőárként végigsöpört a gazdasági válság. A MÁG tönkrement, a WM leállította autógyártását, csupán különleges gépkocsikat állított össze megrendelésre, a Rába mérsékelte termelését. A karosszériagyártók szintén a csőd szélére kerültek. A válság idején üzemek, gyárak zárták be kapuikat, tömegek kerültek utcára, a munkanélküliség társadalmi feszültségeket gerjesztett A gyárak a harmincas évek közepétől korszerűsítették szerszámgépparkjukat, felgyorsult az iparág megújulása. A rohamos fejlődés azonban nem tartott sokáig. A kitört háború következtében ismét nyersanyag- és energiahiány mutatkozott, a kormány zárolta az alapanyagokat, ami korlátozta a termelés felfutását, a fejlődés megtorpant. 1943-ban megszüntették a személyautó-gyártást, az ipar gyártókapacitását a hadsereg szolgálatába állították. Teherautókat, alvázakat 1944-ben is gyártották, az üzemek lebombázásáig folyt a termelés
MÁG Magomobil típusú taxi 1925-ben
1945 és 1990 között
A hónapokig tartó bombázások és az országon átvonuló front szinte felszámolta az iparágat. A gyárak romokban hevertek, az utak, a járműpark elpusztult, a hidak a folyókba szakadtak, az erőművek megsemmisültek, az ország hat kohója közül csupán egy maradt épségben. Óriási energia- és nyersanyaghiány gátolta a termelés megindulását, de az is hogy százezrek haltak meg, a lakosság megtizedelődött. Mindezek mellett soha nem látott infláció is sújtotta a kivérzett országot Közvetlenül a II. Világháború után, a Gazdasági Főtanács nem engedélyezte a hazai személyautó-gyártás újjászervezését, pedig akkor már elkészült a Pentelényi János tervezte Pente 500-as és Pente 600-as elnevezésű négyszemélyes, kétütemű motorral hajtott gépkocsi. Ezek összeállítása a csepeli Weiss Manfréd Művekben kezdődött el. A hatalmas gyár államosítása után még folytak a sorozatgyártásával kapcsolatos munkálatok, amikor a GF határozata megérkezett a gyárba: megtiltotta a sorozatgyártás megindítását. Az állam a haszonjárművek gyártását szorgalmazta Az 1940-es évek végén, az ötvenes évek elején alig közlekedett személyautó Magyarországon, érthető, hogy egyre növekedett a személyautó iránti vágy a lakosság körében. 1965 nyarán a legmagasabb politikai vezetés úgy döntött, hogy a lakosság köréből érkezett sok javaslatra forgalomba kell hoznunk motorkerékpár-motorral hajtott fedett fülkés járműveket, vagyis törpeautókat A lelkesedés ellenére a törpeautó-gyártás nem indult meg. Minthogy a járműéhség növekedett. Az igények kielégítésére Magyarország bekapcsolódott az un. Zsiguli programba, alkatrészek szállításával segítette az ipar, a Szovjetunióban felépült gyár termelését. Ellentétül Zsiguli személyautókat exportált a keleti szomszéd a hazai piacra. Ám ez a megoldás nem csillapította az éhséget
Pente 600-as személyautó
A közúti járműprogram történetében külön fejezet a Magyar Vagon- és Gépgyár fejlődése. Az ipari kormányzat a gyárban megszüntette a vagongyártást, motorvonatokat sem állíthatott össze, dömpereket sem gyárthatott. Megbízást kapott az MVG a 10 tonna feletti teherautók, nyergesszerelvények gyártására. A gyár kormányzati jóváhagyással megvette a német MAN dízelmotorjainak gyártási jogát, a termelés beindítására új csarnokokat húzott fel, ezekbe korszerű gépsorokat telepített, új gyártástechnológiát honosított meg. 1977-ben már több mint 800 jármű hagyta el a gyárat. Az MVG a 20. sz. utolsó harmadában, kapacitás növelésére a megyében több helyen üzemeket létesített, a nagyarányú terjeszkedése révén az ország egyik legjelentősebb ipari vállalatává fejlődött. Keleten, Nyugaton egyaránt ismerték és ismerik, az USA-ban Miközben a Rába szárnyalt, az egykor nagyhírű Csepel Autógyár teljesen átalakult, szinte kizárólag autóbusz padlóvázakat gyártott az Ikarus részére, a szovjet piac beszűküléséig, összeomlásáig. Az Ikarusnak értékesítési gondjai támadtak, az 1972-es KGST döntés szerint a 10 méter feletti autóbuszok gyártására kellett szakosodnia, ez 15 év múlva igen nehéz helyzetbe hozta a gyárat. Termelése az évi tízezres nagyságrendről 1-2 ezerre csökkent. Létszámát csökkenteni kényszerült 1976-ban, az átmeneti időben, felvette a kapcsolatot a svéd Volvo céggel és hamarosan megjelentek a forgalomban a Csepel-Volvo kisteherautók, amelyek zárt, ablakos felépítménnyel kisautóbuszként is közlekedhettek. A konstrukciónak nagy jövőt reméltek a szakemberek, mert a 4-5 m hosszú kategóriában a nyugati piacon is keresett jármű volt a kisteherautó, a terepjáró és a minibusz. Pénzügyi és egyéb okok miatt a svéd-magyar együttműködés kudarcot vallott a gyár kapacitása a csuklós Ikarusok kiszolgálásának szolgálatába állították. Az 1970-es évek közepétől Csepelről Győrbe költöztették a teherautó-gyártást 1986-ban Hódmezővásárhelyen megindult a személyautó-gyártás. Az ott készült, Puli elnevezésű kisautók felkeltették a lakosság érdeklődését, ám ezek a kis járművek csupán kétüléssel készültek, kb. 45 km/h-ra gyorsította fel a megterhelt autót. Nyolc évig gyártották e járművet s mindössze 1740 példány színesítette a közlekedést, döntő többségüket exportálta a gyár
Puli kisautó 1991-ben
Rendszerváltás után
Az Ikarus vergődése a Csepel Autógyárat is magával rántotta. A privatizáció megindulásával a szigetszentmiklósi vállalat kis kft-re szakadt, az Ikarus csarnokaiban sem folyhatott a megszokott munka. E vállalat is szétesett, a székesfehérvári telepe egy ideig még bírta a küzdelmet, ma már ott sem készülnek Ikarus autóbuszok A Csepel Autógyár, az Ikarus és az MVG mellet még működtek az országban más, felépítményeket gyártó üzemek. Közéjük tartozott a Budamobil, a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyár stb. Ám ezek az üzemek is privatizálódtak, átszervezésük révén termelési profiljuk is megváltozott 1992 elején Szentgotthárdon megnyílt az Opel motorokat és az Opel Astra személyautókat gyártó, General Motors Hungary nevű üzem, március 13-án legördült gyártószalagjáról az első Astra személyautó. Május 18-án már az 1000 kocsi elkészültét ünnepelték 1992 és 1999 között 80 775 Astra készült, majd kínai megrendelésre 4404 Vectrát szereltek össze. 1993-as csúcsévben 13 340 ezer gördült le a szalagról. 1999 novemberében gördült le az utolsó autó a magyarországi Opel szalagjairól, mert az akkor már Classická vált Astra gyártását a lengyelországi Gliwiczébe telepítették Jelenleg a motorgyártásé a főszerep a 690 főt foglalkoztató Szentgotthárdon, ahol 2006 augusztusában már az ötmilliomodik darabnál tartottak. A General Motors Powertrain magyarországi üzemében tavaly 442 ezer benzinmotor és 21 ezer sebességváltó készült. A GM másfél évtized alatt 688 millió eurót ruházott be Szentgotthárdon A hárommilliós magyarországi személyautó-állományban 410 ezer darabbal az Opel vezet a 350 ezres Suzuki elött A közel 700 foglalkoztatott átlagéletkora 37 év, 65 %-a magasan képzett szakmunkás, 16 %-a technikus, 19 %-a egyetemen vagy főiskolán szerzett mérnöki diplomát
1992-ben épült fel Esztergomban a Suzuki autógyár, amelyben motorokat és személyautókat azóta is gyártanak. Az első gépkocsija november 5-én készült el Miközben a szentgotthárdi és az esztergomi eredményekkel foglalkozott a sajtó, Győrben felépült a világ harmadik legnagyobb autómotorgyárának, az AUDI új telepe, és szalagjai ontani kezdték a benzin- és a dízelüzemű AUDI motorokat. Hamarosan megindult a személyautók összeszerelése is. 1999-ben az AUDI Hungaria Motor Kft Magyarország legnagyobb exportőrének számít már, motorjai, személyautói keresett konstrukciók a világon. A magyar Audi fejlesztőkapacitása is kiemelkedő: a motorokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás-fejlesztésre eddig a közép-európai régióban egyedülálló összeget, 50 millió eurót költöttek, s a területen több mint száz alkalmazott dolgozik. Az Audinál egyébként idén nyáron ünnepelték, hogy 1993 óta végrehajtott magyarországi befektetéseik értéke meghaladta a 3 milliárd eurót. Ezzel a győri vállalat a német konszern harmadik legnagyobb külföldi befektetése, a kínai és a belgiumi után A három személyautó- és motorgyár látványos fejlődésével egyidejűleg a Ford és a General Motor is megindította alkatrészgyártó üzemét Székesfehérváron, illetve Szombathelyen A személyautó-ipar felélesztése korszerű munkakultúra bevezetésével járt és jár együtt. Az új gyártástechnológiák, a programvezérlés, a robottechnika megjelenése stb. emeli az ország iparának tekintélyét, segíti gazdasági megerősödését, nemkülönben felzárkózását NyugatEurópa szerencsésebb történelmű országainak műszaki, gazdasági színvonalához. Talán a nem távoli jövőben a teherautó és az autóbuszgyártás is újjáéled Magyarországon
A világ 50 legnagyobb forgalmú vállalta 2006-ban Helyezés
Cég neve (ország)
Ágazat
Forgalom (milliárd dollár)
Nyereség (milliárd dollár)
5.
General Motors (amerikai)
autóipar
207 349
-1 978
6.
Toyota (japán)
autóipar
204 746
14 055
8.
DaimlerChrysler (német-amerikai)
autóipar
190 191
4 048
12.
Ford Motor (amerika)
autóipar
160 126
-12 613
16.
Volkswagen (német)
autóipar
132 323
3 449
37.
Honda (japán)
autóipar
94 790
5 064
45.
Nissan (japán)
autóipar
89 502
3 939
Az 50 legnagyobb árbevételű hazai cég (pénzintézetek nélkül) 2006-ban Hely
Árbevétel (millió Ft)
változás (%)
Cég neve
Ágazat
2.
Audi Hungaria Motor Kft.
Autógyártás
1 267 714
19
9.
Magyar Suzuki Zrt.
Autógyártás
415 284
33
22.
General Motors Southeast Europe Autóforgalmazó Kft.
Autókereskedelem
224 202
27
30.
Michelin Közép-Európai Kereskedelmi Zrt.
Autóalkatrészkereskedelem
205 038
n.é.
37.
Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.
Autókereskedelem
183 650
6
40.
Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
165 773
50
50.
General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft.
Autóalkatrész-gyártás
112 051
-22
n.é.- nem értelmezhető
Az 50 legnagyobb export-árbevételű magyarországi cég 2006-ban Hely
Exportbevétel (millió ft)
változás(%)
Cég neve
Ágazat
2.
Audi Hungaria Motor Kft.
Autógyártás
1 264 446
19
5.
Magyar Suzuki Zrt.
Autógyártás
596 230
48
10.
Michelin Közép-Európai Kereskedelmi Zrt.
Autóalkatrészkereskedelem
204 180
38
13.
Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
165 743
50
16.
General Motors Southeast Europe Autóforgalmazó Kft.
Autókereskedelem
152 139
39
21.
General Motors Powertrain-Magyarország Autóipari Kft.
Autóalkatrész-gyártás
112 051
-22
22.
Denso Gyártó Magyarország Kft.
Autóalkatrész-gyártás
105 670
66
27.
Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
92 090
3
28.
Chevrolet Southeast Europe Autóforgalmazó Kft.
Autókereskedelem
86 684
19
29.
LuK Savaria Kuplunggyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
78 204
21
31.
Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft.
Autóalkatrész-gyártás
60 910
29
39.
BPW-Hungária Kft.
Autóalkatrész-gyártás
44 698
33
41.
Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft.
Autókereskedelem
44 653
79
A legtöbb alkalmazottat foglalkoztató 50 magyarországi cég 2006-ban Létszám (fő)
változás (%)
Hely
Cégnév
Ágazat
16.
Audi Hungaria Motor Kft.
Autógyártás
5 166
2
17.
Lear Corporation Hungary Autóipari Gyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
4 817
15
22.
Magyar Suzuki Zrt.
Autógyártás
3 898
44
23.
Denso Gyártó Magyarország Kft.
Autóalkatrész-gyártás
3 886
42
32.
Rába Járműipari Holding Nyrt.
vagyonkezelés (autógyártás)
2 899
-8
37.
Robert Bosch Elektronika Gyártó Kft.
Autóalkatrész-gyártás
2 712
32
A világ országainak személyautó-gyártása 2006-ban
Ország
Gyártott személykocsi (ezer darab)
Japán
9 757
Szlovákia
295
Németország
5 399
Svédország
289
Kína
5 233
Ukrajna
275
USA
4 366
Ausztrália
270
Dél-Korea
3 489
Argenítna
263
Franciaország
2 723
Ausztria
248
Brazília
2 092
Románia
202
Spanyolország
2 079
Magyarország
188
India
1 473
Venezuela
158
Nagy-Britannia
1 442
Portugália
143
Kanada
1 390
Pakisztán
134
Oroszország
1 178
Szlovénia
115
Mexikó
1 098
Üzbegisztán
100
Olaszország
893
Hollandia
87
Belgium
882
Egyiptom
59
Csehország
849
Kolumbia
52
Irán
800
Szerbia
10
Lengyelország
632
Botswana
0,4
