Autodesk Architectural Desktop 2007 Újdonságok, érdekességek I

Autodesk Architectural Desktop 2007 Újdonságok, érdekességek I. Ha valakinek egyébként nem t nne fel az id gyors múlása, bizton számíthat az Autodeskre: ismét eltelt egy év, megjelent az Architectural Desktop program legújabb változata. Az éves el fizet i konstrukcióval együtt bevezetett „kisebb, de s r bb” frissítés elvének megfelel en az új változat sem kívánja a program használatának újratanulását, mégis számos, eddig a felhasználói kívánságlistán szerepl újdonságot tartalmaz. Írásomban egyel re csak a program angol változatát tudom bemutatni, a teljes kiépítés magyar változatra valószín leg a nyár végéig várnunk kell. El re kell bocsássam, bizonyos szempontból az ADT 2007 „nagy” frissítésnek tekinthet . Míg ugyanis a 2004, 2005 és 2006 változatok rajzfájl szinten kompatibilisek voltak (a 2004-es ADT is olvasta/írta az ADT 2006-al készült rajzokat), addig az új változattal megnyitott és elmentett korábbi verziójú rajz többé már nem nyitható meg, mondjuk a 2006-os változattal. A korábban egyébként megszokott szigorúság oka, hogy a program – mind AutoCAD oldalon, mind pedig építészeti intelligencia szempontjából – új objektumtípusokkal b vült, illetve számos objektum er sen megváltozott, lényegesen okosabb lett. Az el relépéssel természetesen nincs baj: ha egy ADT 2004 vagy 2006-os rajzot megnyitunk a 2007 változattal, a program elkapja a régi típusú objektumokat – például a falakat – és konvertálja ket az új, okosabb falnak megfelel en. Legfeljebb az új paraméterek alapbeállításait kell kés bb ellen rizzük, hogy találkoznak-e a szándékainkkal. Ha belegondolunk azonban, visszafelé tényleg nincs út: egy okos objektumból nem lehet butábbat konvertálni anélkül, hogy lényeges tervezési adatok ne vesznének oda. Aki majd áttér tehát az új változat használatára ezzel a ténnyel számolnia kell. A lefelé való inkompatibilitás házon belül általában nem is okoz problémát, azok a partnerekkel, társtervez kkel való adatcsere során jelentkeznek. Nos ebben a tekintetben két dolgot tudok pozitívumként említeni. Az egyik az, hogy az Autodesk magyarországi felhasználói közül is mind többen térnek át az el fizetéses rendszerre, így minden új változatot eleve k is megkapnak. Másik lehet ség a „sima” AutoCAD rajzok formájában történ adatcsere. Az ADT 2007-es is képes lesz „felrobbantva”, AutoCAD 2004 vagy akár 2000 formátumú rajzokba írni az építész tervek aktuális tervtípusát.

Újdonságok három szempontból, két oldalról Ha bármiféle rendszert szeretnék – márpedig szeretnék – vinni az újdonságok ismertetésébe, úgy azokat két szempont alapján csoportosíthatom. Az egyik az, hogy mely területen segítik a felhasználó munkáját, a másik pedig az, hogy az újdonság kimondottan az építészeti intelligencia újdonsága, vagy az ADT alatt m:köd AutoCAD gépezet nyújtotta új lehet ség. Én cikkemben f rendezési elvként az el bbit választom, és az ADT nagy el nyének gondolom, hogy az utóbbi szempont a felhasználó számára egyre kevésbé érzékelhet . Lehet, hogy a világszerte értékesített 7 millió AutoCAD-b l „csak” 4 milliót használnak az épít iparban de az AutoCAD fejlesztését régóta már az építészeti elvárások szabják meg. Jól megfigyelhet trend, hogy az ADT-ben el ször építészeti funkcióként jelenik meg valami, majd ezt a képességet a következ ADT az alatta futó AutoCAD-t l már mint AutoCAD alapszolgáltatást kapja. Jó példa erre az ADT 3-ban megjelent Fóliakezelés, az ADT 2004-ben megjelent dinamikus kótázás, vagy az ADT 2006-ben még építész funkciónak számító dinamikus FKR felvétel (a koordinátarendszer ráfordul a testnek azon lapjára, amelyhez hozzáérek a kurzorral).

1. oldal, összesen: 16

Autodesk Architectural Desktop – Újdonságok, érdekességek – I.

Az alábbiakban – terjedelmi okok miatt – az új Architectural Desktop-nak csak a tervezési objektumok terén tapasztalható újdonságait tudom bemutatni. A dokumentációs objektumok és az építészetileg fontos AutoCAD újdonságok részletesebb bemutatására csak a következ lapszámban kerülhet sor.

A tervezési munka hatékonyságát segít% újdonságok A tervezési munka hatékonyságát egy építész programban jórészt az intelligens építész objektumok képességei döntik el. A dolog látszólag egyszer:: okosabb objektumokkal könnyebben leképezhet k az alkotómunka során a fejünkben megszületett „nem szabályos” megoldások is. A probléma azonban ennél sokrét:bb: ha az okosság ára az, hogy a program megtanulása, kezelése több id t igényel, sokan inkább lemondanak róla, inkább nem használják ki a kib vült képességeket. Az Architectural Desktop fejlesztése során szerencsére két sajátos tendencia érvényesül, amely az új verzióban is jól megfigyelhet : Az egyik az, hogy az új képességek jó része könyvtárelem szinten építhet be az objektumokba. Ha valaki az ADT programot megfelel magyar feltöltéssel, alapkatalógussal használja, a nélkül is élvezi majd az új lehet ségeket, hogy egyáltalán tudna róluk. A program fejl désének másik sajátossága a kezelés egyszer:södése. Míg az els ADT verziók butább objektumai szinte kizárólag csak párbeszédpanelek segítségével, közvetve voltak módosíthatók, addig az új verziókban egyre több a „helyben-szerkesztési” lehet ség. Ennek során mindenféle parancs ismerete vagy kiadása nélkül beléphetünk a bonyolultabb falak, lépcs k, stb. bels geometriájába, és fogópontok segítségével a képerny n átszerkesztve módosíthatjuk azokat.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



A Falak újdonságai A falkótázás el%írása a rétegrendben Elmondható, hogy a fal objektumtípus önmagában való intelligenciája nem módosult az ADT 2007ben. (Tekintettel arra, hogy a az ADT falaival már eddig is tetszés szerint szobrászkodhatott bárki, ez talán nem is meglep .) A fejlesztés tehát a falak és egyéb objektumok kölcsönhatása területén érhet tetten.

1. ábra: A falstílus kezel Komponensek fülén a többréteg: falak minden rétegére el írhatjuk, hogy az építész kóták mely falsíkokat kótázzák majd be, illetve azt, hogy a statikai terv kótái „szerkezeti” vagy „nem szerkezeti” rétegnek tekintsék majd az adott falréteget.

Most már tökéletesen kézben tartható a többréteg: falak kótázása azáltal, hogy egy falstílus rétegeinél – az 1. ábra szerinti a Falstílus kezel panel Komponensek fülén – el írást tehetünk a kés bbi automatikus kótázás szabályaira, ráadásul kétféle technikával. Az építész falkóták automatizálását segíti, hogy minden egyes rétegnél három kapcsoló áll rendelkezésre ahhoz, hogy megmondjuk, az adott rétegnek a balszéls és/vagy a középs és/vagy a jobbszéls síkját kívánjuk-e majd bekótáztatni (ha nem összkótát kérünk egyébként az adott kótasorba). A kapcsolók beállításának leend hatását a panel bal széls ábrája azonnal szemlélteti is. A 2. ábra mutatja, hogy ezután elegend , ha az építész falkóták el re szabható típusaiban – esetünkben a „Falkóta (3 soros)” típusban – a Falvastagságok (Wall Width) detektálását „Stílus szerintire” (By Style) állítjuk, és a becsatlakozó falaknak csak a rétegrendben kijelölt síkjait kótázza be a program. Itt csak röviden jegyezném meg, hogy az 1. ábrán látható módon az egyes falrétegek két síkjával kapcsolatosan egy Exterior/Interior (Küls /Bels ) beállítást is tehetünk. Ennek magában az építész programban nincs jelent sége, az ADT-hez kapcsolódó (sajnos még nem honosított) épületgépészeti program azonban ezeket az adatokat a h veszteség számítás során fel tudja használni.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



2. ábra: A „Falkóta (3 soros)” típusú AEC Kóta középs sorát felel ssé tettem a megmutatott falak vastagságának bekótázásáért, de úgy, hogy a vele nem párhuzamos falaknak csak a stílusban el írt síkjait kótázza be.

Az ugyanazon modellb l kinyerhet „szerkezeti” (statikai) tervek automatikus kótázását jobban segíti, hogy az 1. ábra paneljén minden rétegnél beállíthatjuk, hogy a réteg „Szerkezeti” (Structural) vagy „Nem szerkezeti” (Non-Structural). A 3. ábrán látható, hogy ha majd a „Raszter + szerkezet (1-50)” típusú kótastílust használjuk, úgy az a kótasorral nem párhuzamos falaknak csak a „szerkezeti” rétegét kótázza majd be, a statikus terv szempontjából közömbös „nem szerkezeti” (burkolati) rétegeket automatikusan figyelmen kívül hagyja.

3. ábra: A statikus terveken használatos „Raszter+szerkezet (1-50)” típusú AEC Kóta a vele nem párhuzamos falaknak csak azokat a rétegeit kótázza be, melyeket a falstílus definícióban „Szerkezetinek” deklarálunk.

Falak áthatása Xref rajzból érkez% pillérekkel Az ADT-vel való munka során – hála a Projektkezel rendszernek – minden arra ösztönöz, hogy az épületmodellt ne próbáljuk meg egyetlen rajzban összeállítani, hanem szedjük szét logikailag összetartozó konstrukciós rajzokra. A szétszedés els dleges szempontja természetesen a szintek szerint szétválasztás, de sokszor felmerül az is, hogy a vázas épületek vasbeton tartószerkezeti elemeit és az azt „felöltöztet ” falazott küls -bels falakat két külön rajzban oldjuk meg. Ennek Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



azonban a mai napig gátat szabott, hogy a tartószerkezet oszlopai, födémlemezei – külön rajzban lévén – nem voltak képesek belevágni magukat a falazott falakba. Nos, a 4. ábra példáján látható, hogy az ADT 2007-el a külön rajzból érkez (bekarikázott) pillérek gond nélkül használhatók arra, hogy a Faláthatás paranccsal belevágjuk ket a falazóblokk falakba. Az ábra bemutatja a megváltozott Xref kezel ablakot is, amely már nem is igazi Xref kezel ablak, hiszen az Xref-eken kívül ez kezeli a beillesztett képeket – és mint látni fogjuk – a rajz alá vetített DWF fájlokat is.

4. ábra: A bekarikázott vasbeton pillérek külön „statikus” rajzban találhatók, melyet Xref-ként emeltem be az „építész” alaprajzba. A Faláthatás paranccsal a küls rajz pillérei gond nélkül belevágódtak a falazott falakba. Az új External References (Küls referenciák) párbeszédablak az Xref-eken kívül például a beillesztett képfájlokat is kezeli majd.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



A Helyiségek újdonságai A harc eld lt, a Terület és a Helyiség csatájából a Helyiség került ki gy ztesen. A helyiségek „leképezése” szempontjából sokáig kett sség jellemezte az Architectural Desktop programot. Legel ször csak a Space (Helyiség) objektum létezett, amely eleve 3 dimenziós volt, térbeli modelljét egy padló- és egy mennyezeti (álmennyezeti) lemez alkotta. Az ADT 3.3-al azonban a magyar változatban is megjelent a német fejleszt k által kidolgozott Area (Terület) objektum, amelynek ugyan csak 2 dimenziós (alaprajzi) megjelenítése volt, de könnyebb volt bel le „lyukakat” kivonni, és csak a Területeket lehetett Területcsoport struktúrákba rendezni abból a célból, hogy részterület-számítást, illetve színezett funkcionális alaprajzokat tudjunk produkálni. El nyei miatt sokan használták tehát a 2D-s Területet a helyiségek definiálására. Szerencsére nekik sem kell problémával, vagy adatvesztéssel számolni, ha ADT 2004, 2005 vagy 200-os rajzaikat megnyitják az ADT 2007-ben. A program ugyanis veszteség nélkül konvertálja a „régi” Terület objektumokat új Helyiségekké. Egy helyiség, három lehetséges leképezés Ennek a lehet ségét az teremtette meg, hogy az új Helyiség mindent tud, amit a régi Helyiség és a Terület tudott, de természetesen e mellett még tovább is okosodott. A Tulajdonságok panelen egy paraméter szabályozza, hogy a Helyiség „2 dimenziós”, „Kihúzott” vagy „Szabadformájú” legyen-e (a három forma bármikor váltogatható). Az 5. ábra a Helyiségek három lehetséges alakváltozatát mutatja be.

5 ábra: Az ADT 2007-ben egy Helyiség lehet 2 dimenziós, kihúzott 3 dimenziós vagy szabadformájú, mint egy Tömegelem. A 3 alak menet közben is, egy paraméterrel változtatható.

Természetesen az új változatban is létrehozhatjuk a Helyiségeket automatikus generálással, amikor a program a megmutatott falhálózat „hurkait” megtalálja, és belemutatással Helyiséget hoz létre bennük. Ezen a területen azonban több újdonságot is élvezhetünk. Egyik az, hogy a „Mind” opció választásával a program egyetlen kattintásra egy egész alaprajzot képes „helyiségezni” és feliratozni. A másik, hogy az ily módon generált Helyiségek eleve „asszociatívak” lesznek, a falak elmozgatása után egy frissítés parancs hatására követik azokat. (Elvileg a Szabadformájú Helyiségek is létrehozhatók belekattintással, ha a falak mellett födém- és tet lemezek is határolják a leend helyiséget, ez azonban nekem nem sikerült. Több más hatékony módszer is létezik azonban arra, hogy az eredetileg hasáb alakú tet téri helyiségeket beszabjuk a tet alá.) Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



Érdekesség, hogy a lehetséges helyiséghatároló objektumok (falak, oszlopok, lemezek, tet lemezek) rendelkeznek egy „helyiséghatárolás” paraméterrel, amelyet – a stílusdefiníciójukban, de akár egyenként is – igenre, vagy nemre állíthatunk. Nyugodtan használhatunk tehát a falstílusként elkészített beépített konyhabútort, vagy bels építészeti elemként oszlopot, lemezt. Ha jelezzük, hogy ezek nem helyiséghatároló elemek, az asszociatív helyiségkontúrozás figyelmen kívül hagyja ket. Alapterület kezelés fels%fokon A helyiségek alapterületének számítása nem egyértelm: dolog. A falak közé generált helyiségek kontúrja megfelel például a hasznos alapterületként, de a burkolt alapterületbe bele kell kanyarítsuk az üres falnyílásokba és az ajtók kávájába benyúló területeket is. És akkor még nem beszéltünk a tet téri helyiségek számításáról, ahol a burkolt alapterület, és az 1,90 méter belmagasság alatt mérend hasznos alapterület teljesen szétválhat. Valószín:leg az ADT 2007 Helyiségeinek képességével mindenki elégedett lesz ezen a téren. Az ADT egy Helyiséggel kapcsolatosan nem egy, hanem összesen 6 kontúrt képes produkálni, kézben tartani és ezek területét, kerületét kimutatni. Ezek a következ k: Báziskontúr (Base boundary), Nettó kontúr (Net boundary), Hasznos kontúr (Usable boundary) , Bruttó kontúr (Gross boundary), Kalkulációs sík 1 kontúr (Calculation Plane 1 boundary), Kalkulációs sík 2 kontúr (Calculation Plane2 boundary). A USA és több más ország gyakorlatában a helyiségek nyers falak között mérhet „bázisterületéb l” a nálunk a hasznosnak nevezett Nettó területet úgy számolják, hogy a vakolat vastagságával csökkentik a Bázisterületet. Tipikusan ilyen „eltolással” kezelik az alább ismertetett Használható és a Bruttó területek számítását is. Ezért az ADT-ben a Helyiségek stílusdefiníciójába eleve be vannak építve ilyen „eltolások”. Ha ezek értéke 0 (nulla), akkor „Stílus szerinti” beállítással a Helyiségek Bázis-, Nettó-, Használható- és Bruttó területe megegyezik. Ha azonban a Tulajdonságok panelen egy Helyiségnél beállítjuk, hogy a „Kontúr eltolás” (Offset boundaries) ne „Stílus szerinti” (By Style), hanem „Kézi” (Manual) legyen, akkor – a kalkulációs síkok kontúrjainak kivételével –már tetszés szerint bánhatunk az egyes kontúrokkal. (Természetesen az „Asszociatív” helyiségek Báziskontúrja ezután sem szerkeszthet , mert azt a körít objektumok tartják kézben.) Én most a magyar megfeleltetés kitalálása helyett röviden ismertetem a programba beépített lehet ségeket, és azoknak a súgóban olvasható interpretációját. Báziskontúr /terület /kerület: A Báziskontúrt célszer: mindig a falak bels síkján hagyni akkor is, ha a nem asszociatív helyiségeknél „kézi” üzemmódban egyébként hagyná magát szerkeszteni. A falak közé generált (asszociatív) helyiségek Báziskontúrja eleve nem szerkeszthet , azt az automatikus kontúrfrissítés tartja karban. Ha egy eredetileg asszociatív helyiség Báziskontúrját szerkeszteni akarjuk, a Tulajdonságok panelen a helyiség „Asszociatív” paraméterét „Nem”-re kell állítsuk. Nettó kontúr/terület/kerület: Magyarországon célszer:en ezt a kontúrt célszer: majd hasznos alapterületi kontúrként kezelni. Használható kontúr/terület/kerület: Az USA helyiségszabvány (BOMA) szerint a küls falak bels síkjai és a válaszfalak középvonalai által kontúrozott helyiségterület. Magyarországon talán annak az „értékesített” területnek feleltethet meg, amelyet hirdetéseiben a válaszfalak elhagyhatósága, áthelyezhet sége miatt sok beruházó a valódi hasznos alapterület helyett felt:ntet. Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



6. ábra: Egy „nem asszociatív” helyiség esetében fogópontos módon 4 kontúrt szerkeszthetünk. A Bázis-, nettó-, Használható- és Bruttó kontúrok fogópontjai közül csak azoké jelenik meg, melyeket a felugró menü kapcsolói vagy az alaprajzi kerek fogópontok segítségével aktív állapotba helyezünk.

Bruttó kontúr/terület/kerület: Az USA helyiségszabvány (BOMA) szerint a küls falak küls síkjai és a válaszfalak középvonalai által kontúrozott helyiségterület. Magyarországon az egyes szintek beépített alapterületét lenne képes ezen az elven produkálni. Az eddig említett kontúrok „kézi” kontúrozás mellett szabadon szerkeszthet k, ehhez csupán a 6. ábrán látható felugró menüb l, vagy a kiválasztott helyiségekben megjelen kerek fogópontok segítségével aktiválnunk kell ket. (Aktivált állapotukban lehet például lyukakat is kivonni bel lük.) Az alábbi két kontúrt azonban csak oly módon tudjuk szabályozni, hogy a Tulajdonságok panelen az adott helyiség Calculation Plane 1 (Kalkulációs sík 1) és/vagy Calculation Plane 2 (Kalkulációs sík 2) paraméterét 0-tól eltér értékre állítjuk. Az alábbi ismertetésb l rövid úton kiderül, hogy ennek a két kontúrnak/síknak/paraméternek csak tet téri, ferde határolású helyiségekben van szerepe. Kalkulációs sík 1 kontúr: A tet téri helyiségekben kapcsoljuk be ennek a komponensnek a láthatóságát, magasságát pedig állítsuk 1,90-re. Ekkor láthatóvá válik a helyiség 1,90 méter alatti területe, bármilyen alakú is legyen a helyiség. A kontúr területe önmagában is alkalmas lenne a tet téri helyiségek hasznos alapterületének produkálására, azonban inkább csak segédletként célszer: használni a Nettó terület beállításához, mert abba szükség esetén tudunk további pontokat szúrni, vagy bel le lyukakat (pl. gépészeti áttörések területét) kivonni. Kalkulációs sík 2 kontúr: Tet téri helyiségek esetében alaprajzilag egy másik nevezetes sík – például a mennyezeti lemezek kontúrja – jeleníthet meg a segítségével.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



7. ábra: Az ábrán 1,90 méter magasra kértem a lila színnel kontúrozott és sraffozott „Kalkulációs sík 1” komponenst, majd a helyiség Nettó kontúrját a fogópontok segítségével ehhez igazítottam.

Helyiségek zónákba rendezése Az ADT 2007 változatban a Területcsoportok szerepét a Zónák veszik át. A Zónák ugyanúgy alkalmasak a helyiségek csoportba rendezésére, színezésére, részterület számítására, mint korábban a Területcsoportok, de természetesen kezelik a 3 dimenziós helyiségeket is. Fontos szerepet kap a Helyiség/zóna kezel (Space/Zone Manager) panel (8. ábra), amelyen keresztül nem csak a zónák – helyiségek kapcsolatai követhet k nyomon, hanem a helyiségek alatt megjelennek azok oldalpadló- és mennyezeti felületei, s t az asszociatív helyiségeknél (sajnos csak azoknál) még az oldalfalban lev ajtók és ablakok is nyomon követhet k. (A helyiségek oldalfelületei egyébként a helyiségek helyben-szerkesztésével is hozzáférhet k.) Sajnos az általam tesztelt (valószín:leg végleges) angol változat nem képes arra, hogy a helyiségek körít falainak nettó illetve bruttó alapterületét kinyerhet adatként, összegezve is produkálja, de valószín:leg a magyar HunPLUS kiegészítés ezt a problémát is megoldja majd.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



8. ábra: A Helyiség/zóna kezel panel megmutatja a rajzban lev helyiségeket és azok zónába rendezését, de segítségével végiglépkedhetünk az egyes helyiségek oldal-, mennyezet- és padlófelületein, s t az asszociatív helyiségeknél elérhetjük a falakban lev ajtó- és ablaknyílásokat is. Sajnos a panel beállításai inkább a h veszteség számítás beállításait szolgálják, nem pedig a helyiségek mennyiségszámítását.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



A Lépcs%k újdonságai Az ADT 2007-ben a Helyiség mellett a Lépcs objektum újult meg leginkább. A legnagyobb újdonság, hogy a korábbi „szabályos” lépcs mellett megjelent az úgynevezett Egyedi lépcs (Custom Stair) lehet sége. A kett úgy függ össze egymással, hogy egy szabályos lépcs b l a felugrómenü egy parancsával bármikor egyedi lépcs t kreálhatunk. A 9. ábra ugyanazt a lépcs t mutatja átalakítás el tt (balra) és átalakítás után (jobbra). A szemléletesség kedvéért az ábra fels részén úgy mutatom be a lépcs ket, ahogy egy kiválasztás után látszanak. A szabályos lépcs n megjelennek a járóvonal pozíciójáért felel s fogópontok, míg az egyedi lépcs n csak egy beillesztési fogópont látszik ilyenkor. A lényegesebb különbség akkor látható, ha a két lépcs típus esetében helyben-szerkesztést kezdeményezünk, vagyis belépünk a lépcs karok bels geometriájába. Ilyenkor a szabályos lépcs nél (balra lent) a karok illetve a pihen töréspontjaiért felel s ismer s fogópontok jelennek meg, míg az egyedi lépcs helyben-szerkesztése (jobbra lent) tipikusan járólap-profil centrikus. Vagyis beléphetünk az egyes járólapok, pihen lemezek alaprajzi kontúrjába, azokba pontokat szúrhatunk, ívesíthetjük ket, stb.

9. ábra: Bal oldalt „szabályos”, jobb oldalt „egyedi” lépcs els kiválasztás után (felül) illetve belépve az alaprajzi nézet helyben-szerkesztési üzemmódjába. Látható, hogy míg a szabályos lépcs bels geometriája lépcs él-centrikus, addig az egyedi lépcs k ilyenkor az egyes lépcs fokok, illetve a pihen k alaprajzi kontúrját engedik szerkeszteni.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



Lépcs%k generálása kiszerkesztett alaprajzból Egyedi lépcs t természetesen nem csak a szabályos lépcs k konvertálásával és utólagos deformálásával tudunk létrehozni az ADT 2007-el. Kétféle módszer is kínálkozik arra, hogy a lépcs t egy általunk megrajzolt alaprajz „kihúzásával” hozzuk létre. A 10. ábra bal oldalán zárt vonalláncokkal rajzoltam meg a leend lépcs alaprajzi elrendezését, míg a jobb oldali ábrarészen vonalas rajz szolgálta ki az egyedi lépcs generálását. Mindkét esetben igaz, hogy a megrajzolt alaprajz csak a lépcs alap-geometriáját diktálja, mindkét módszerrel lehetséges, hogy a vasbetonszer: lemezes lépcs helyett – megfelel en kiválasztott lépcs stílus esetén – gerendákkal gyámolított lépcs t, vagy éppen rámpát kreáljunk ily módon.

10. ábra: Forradalmasítja az ADT-ben a lépcs k készítését, hogy zárt lépcs fok és pihen kontúrokból (bal oldalt) vagy éppen egyszer: vonalakból, vonalláncokból (jobb oldalt) megszerkesztve a lépcs alaprajzát, a vonalas rajzot néhány további paraméter megadása után a program 3 dimenziós Lépcs vé konvertálja.

Már a lépcs% is formálható testmódosítóval és belevágott objektumokkal Az ADT 2006-ban még nem volt lehet ség arra, hogy - a Falakhoz hasonlóan – a Lépcs ket is utólag, testek hozzáadásával, kivonásával formáljuk a kívánt szerkezet:re, alakúra. Az ADT 2007ben erre immár két lehet ség is kínálkozik. Ezt a 11. ábra kapcsán tudom legkönnyebben szemléltetni. Az egyébként „szabályos” lépcs kar monolitikus alaptestjét, illetve a legfels fok konzolos kiharapását úgy hoztam létre, hogy Tömegelemeket szerkesztettem a megfelel helyre, majd – úgynevezett Testmódosítóként (Body Modifier) – az alsó Tömegelemet hozzáadtam, a fels t pedig kivontam a Lépcs „lemez” komponenséb l. Módosításkor igen hasznos, hogy az alkalmazott Testmódosítókat utólag bármikor helyben-szerkeszthetjük (jobb oldali ábrarész), hozzáférve ily módon az egyébként kitörl d módosító testekhez.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



11. ábra: Az alaptest tömbjét, illetve a fels konzolos kiharapást Testmódosítóval idéztem el az egyébként „szabályos” lépcs n. Az alkalmazott Testmódosítókhoz utólag helyben-szerkesztéssel (jobb oldalt) bármikor hozzáférhetünk. A téglapillér Áthatás módosító segítségével vágja bele magát a lépcs karba.

A 11. ábrán látható téglapillér beharapását egy másik, Áthatás (Intersection) típusú módosítással idézhetjük el akár szabályos akár egyedi lépcs kön. Míg a Testmódosító „statikus” (de helybenszerkesztéssel azért módosítható) deformációt okoz egy objektumon, és csak a megadott komponensekre (esetünkben a lépcs lemezre) hat, addig az Áthatás dinamikus kölcsönhatást idéz el , és a lépcs összes komponensét (a járólap- és homloklap komponenseket is) automatikusan deformálja.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



A Szerkezeti elem objektumok újdonságai A lépcs khöz nagyon hasonló a Szerkezeti elemek két új szerkesztési lehet sége. (Az ADT-ben Szerkezeti elemekkel modellezhetjük a fix vagy változó keresztmetszet: rúdelemeket, legyenek azok oszlopok, gerendák, merevít rudak, vagy akár törtalakú keretszerkezetek.) Csakúgy, mint a lépcs knél itt is rendelkezésre áll immár a Testmódosító és az Áthatás módosító abból a célból, hogy az eredetileg szabályos geometriát egyedire formázzuk. A 12. ábrán látható tartót úgy hoztam létre, hogy a melegen hengerelt I szelvény: gerenda mentén megfelel alakú és méret: Tömegelemeket osztottam ki (az ADT 2006-ban megjelent Lineáris kiosztás paranccsal), és Testmódosítóként alkalmaztam ket. Természetesen a Szerkezeti elemek testmódosítói is helybenszerkeszthet k kés bb, módosítva az áttörés méretét, vagy – a tartó hosszabbítása esetén – biztosítva a meghosszabbodott szakasz áttöréseit is.

12. ábra: Az ADT 2007-ben már a Szerkezeti elemekre is alkalmazhatunk Testmódosítót, ily módon képezve rajtuk tagozatokat, vagy bennük áttöréseket.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



A Lemez objektum újdonságai Az ADT 2007-ben a Lemez és Tet lemez objektumokból álló lemezcsalád háromféle újdonsággal szolgál. Az egyik a régóta várt többréteg: lemez megjelenése, a másik a lemezek íves szakaszainak ívként való implementálása, a harmadik pedig – a Lépcs khöz és a Szerkezeti elemekhez hasonlatosan – a Testmódosító és az Áthatás módosítók bevezetése. Ez utóbbiakat ugyan korábban elvileg helyettesítette a Boole m:veletek (kivonás, összeadás, közösrész képzés) lehet sége, a Testmódosító nagy el nye azonban, hogy a többréteg: lemezeknek csak bizonyos rétegére is alkalmazhatók, másrészt – például egy er sít borda esetében - nincs szükség a módosító test lefagyasztott fólián történ meg rzésére, együtt mozgatására, stb. A 12. ábra egy 35 cm vastag kavicságyon fekv , felül 5 cm-es aljzatbetont hordozó, 20 cm vastag vasbeton alaplemez példáján mutatja be a többréteg: lemez stílusdefiníciós paneljének új Komponensek (Components) fülét. Maga a lemezdefiníció természetesen alul-felül sík lemezt eredményez. A falak alatti és a terasz szélét er sít lemezbordák eredetileg kihúzott Tömegelemek, melyeket Testmódosítóként adtam hozzá a lemez vasbeton részéhez, illetve vontam ki a kavicságy rétegb l.

13. ábra: A Lemez objektum az ADT 2007-ben immár többréteg: is lehet, az egyes rétegekhez más-más Anyagdefiníciót rendelhetünk. Az eredetileg sík lemezfelületek Testmódosítóval deformálhatók.

Az íves élek valódi ívként való kezelése valószín:leg meghozza végre a Lemez objektum népszer:ségét azok esetében is, akik a födémlemezeket inkább Tömegelemmel helyettesítették. Egy lemezben eleve sok áttörés és a kontúrja is sok töréspontot tartalmaz. Ha ne adj isten íves áttörést vagy íves levágást kellett alkalmazni az ADT lemezein, akkor egy-egy kiválasztás után elmehettünk akár kávézni is: az íves szakaszok poligonális közelítése akár tízszeresére is növelhette egy lemez körít éleinek számát. A 14. ábrán látható, hogy az íves éleket az ADT 2007 már íves szakaszként képes kezelni.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.



14. ábra: Az ADT 2007 a Lemezek, Tet lemezek íves körít éleit már nem közelíti egyenes szakaszokkal, hanem valódi ívként kezeli, töredékére csökkentve a kiválasztás után megjelen intelligens fogópontok számát.

Hörcsik Imre

2006. 05. 13.


Autodesk Architectural Desktop 2007 Újdonságok, érdekességek I

Recommend Documents