EGYÉB HULLADÉKOK
6.8
Autóaprítási hulladék hasznosítása Tárgyszavak: autóaprítás; Salyp cég; aprítóberendezés; gazdaságosság; jogszabályok.
Az aprítóiparban szokványos eset, hogy az apríték újrahasznosítására időnként megjelenő új technológiák a gyakorlatban csődöt mondanak, gazdaságtalannak vagy egyenesen esztelennek bizonyulnak. Így nem csoda, ha az aprítóiparosok csak legyintenek, ha a legújabb „nagy találmányról” hallanak. A belgiumi Ypresben működő mindössze 5 éves gépgyártó cég, a Salyp, véget vetett a tarthatatlan állapotnak, gépsorával kiválogatja, újrahasznosításra alkalmassá teszi a törmelékben lévő anyagokat. A gépkocsiaprító az európai szóhasználat szerint a kimustrált gépkocsi (KG) 75%-át, azaz jórészt a vas és nemvasfém alkatrészeket nyeri vissza. A maradék 25% törmelékben van az összes többi újrahasznosítható anyag: a műanyag, a PUR-hab, a halmazban maradt fémek, textil, gumi, az üveg és a por. Ezeknek az értékes anyagoknak a szétválasztására készült a Salyp gépsora, amely e törmelék 80%-át kinyeri, így a gépkocsi újrahasznosítását 75%-ról (0,75 + 0,25 × 0,80) × 100 = 95%-ra javítja.
Technológia Gépeit a cég a legnagyobb csillagképekről nevezte el. Lássuk melyik mit képes elvégezni az egyszerűnek nem nevezhető munkából. Herkules A korábbi, aprítással kezdődő módszerekkel ellentétben a Salyp a törmeléket először ezen a kéttagú dobrostaegységen osztályozza 6 mmnél kisebb, 6–15,9 mm-es, 16–37,9 mm-es és 38 mm-nél nagyobb részre. A dobrostaegység emeletes kivitelű, teljesítménye 8 t/h, a Central Manufacturing Inc. (Groveland, Illionos, USA) gyártmánya. A két legap-
róbb rész apróvas-, nemvasfém-, üveg-, textil és más szerves anyagok keveréke. A FREN (Leoben, Austria) osztályozógépe azt a keveréket két részre bontja – az egyik a nemvasfémekből és üvegből, a másik apró és szerves anyagokból áll. Az utóbbi, mivel vas-oxid anyagokat is tartalmaz, cementgyártásban klinker, a közvetlen redukciós iparban pedig szemcse előállítására alkalmas. A szemcse a vaspor és a szerves anyag összepréseléséből jön létre. A két legkisebb méretű rész kinyerése után jön a két nagyobb méretű rész kinyerése. Volantis A legnagyobb, a 38 mm-es és annál nagyobb, főként műanyagból és piszkos PUR-darabokból álló rész a Central Manufacturing Volantis rendszerére megy, amely 1500 kg/h teljesítménnyel a PUR-habot választja el a többi műanyagtól: a keveréket a gép szállítószalagja gyorsan forgó henger alá vezeti, amely a PUR-habdarabot összenyomja; a hab a henger alól kikerülve kirúgja magát, s a szállítószalag hevederéhez simuló leválasztó lemezre esik, ezzel kikerül a halmazból. A többi, műanyagban még gazdag törmeléket a szállítószalag továbbviszi. Aquarius A PUR-hab csak tisztítás után tekinthető teljes értékűnek, ezért az Aquarius habtisztító rendszer (Argonne National Laboratory, Argonne, Illinois), megtisztítja. A berendezés a világon az egyetlen folyamatos PUR-hab újrahasznosító technológia, és kizárólag a Salyp forgalmazhatja. A tisztítás három részből, a baktériummentesítő mosásból, az öblítésből és a víztelenítésből–szárításból áll, teljesítménye 300 kg/h. A habot lyukacsos hengerek nyomják össze és engedik el az egész mosás/öblítés, majd a víztelenítés/szárítás során. A rendszer az elhasznált mosóvizet teljes egészében visszaforgatja. A kimosott piszkot és iszapot a későbbi lerakásra szállítószalag viszi gyűjtőtartályba a gépből. A tiszta PUR-hab bálázás után padlószőnyeg-alátétnek, hangszigetelésnek vagy fröccsöntött és egyéb terméknek jó, de más célra is (újra)hasznosítható. A Herkulesen és a Volantison kiválasztott anyagok egybe vezetve további műveletekre három egymás utáni gépből álló gépcsoportra kerülnek. Aquila A keverékben lévő műanyag-, fém- és fadarabokról leválasztja az újrahasznosítást akadályozó megtapadt fonal- és textilanyagokat. A fonal
és a textil tartályba (későbbi lerakásra) kerül, vagy a telep kazánjában elégetve hasznosítható. Tucana A gép a már fonal- és textilmentes műanyag–fa–fém keveréket 25– 45 mm méretre aprítja, 200 kg/h teljesítménnyel. Az aprítékból a lebegő részeket elszívórendszer, a vasdarabokat a beépített mágnes választja ki. Orion A Separation System GmbH, Wedel, Németország Salyp technológia számára készült gépe az előző gépről jövő műanyag, fa és nemvasfém keverékből álló anyagfüggönyből optikai osztályozójával és finom légfúvós osztályozójával kiválasztja a nemvasfém és a fadarabokat. Pavo A burgonyamosóhoz hasonló elven működő gép az immár fától, nemvasfémektől is mentes műanyag keveréket osztályozáshoz megfelelő tisztaságúra mossa. Dorado A Salyp rendszer vezérgépe Urban Sticker német mérnök találmánya. Képes a már tiszta műanyagok fajtánkénti szétválasztására, s ezzel a műanyagok már újrahasznosíthatóvá válnak. A gépre kerülő osztályozandó anyagban, PP, PE, akrilnitril–butadién–sztirol (ABS), polikarbonát (PC), poliamid és poli(etilén-teraftalát) van. Ezek 75%-a hőre lágyuló, ezért melegítés, lágyítás, megömlesztés után újra alakíthatók. Kisebb részük (25%) hőre keményedő anyag és gumirészecskék keveréke, amely közepes hőmérsékleten nem olvad meg, ezért csak töltőanyagként vagy vegyi eljárással hasznosítható újra. A keverék először forgódobban 70 °C-ra melegszik, majd rezgőasztal teríti szét a hatékony osztályozáshoz szükséges vékony rétegbe. Az anyag ezután két infravörös hevítőállás alatt halad keresztül. Az első alatt a PP vajszerűre lágyul, de nem olvad meg. A keverék szállítószalagon rovátkolt henger alatt, azzal érintkezve halad tovább. A meglágyult PP darabkák a rovátkákra tapadnak, s kikerülnek a keverékből. A megmaradt anyagfolyam a második infravörös hevítőállás alá kerül, ahol a PE és a többi poliolefin melegszik vajszerű állapotba, és a második rovátkolt henger ezeket is kiemeli az anyagfolyamból. Lényeges, hogy a henger mindig kellő hőfokon legyen,
mert ha gyorsan lehűl, akkor a műanyag darabok megdermednek és rátapadnak, ha túl forró, akkor pedig ráolvadnak. A kétszeri kiválasztás után visszamaradó anyagot egy szállítószalag a gépsor végén lévő tartályba szállítja. A PLC és számítógép vezérlésű Dorado rendszer óránként 3 t műanyagot képes osztályozni 25–40 m/min szállítószalag sebességgel. A gép gyorsasága és osztályozóképessége a Salyp rendszer lelke, e nélkül nem lehetne hatékony és gazdaságos törmelék-újrahasznosító rendszerként ajánlani.
Üzletszerzés A gépsor működéséről a Salyp Ypres-i telepén lévő ipari léptékű bemutató üzemében győződhet meg a vevő, aki saját üzemében keletkező törmeléket is végigereszthet a gépsoron, tüzetesen megvizsgálhatja a kapott termékeket. Ily módon részletes tapasztalatot szerezhet a rendszerről, könnyebben dönthet a vételről. Akiknek nincs alkalma meglátogatni az üzemet, azokat videofelvétellel segíti hozzá a cég a törmelékosztályozás megismeréséhez. Nyereségesség A Salyp rendszer képes nyereséget termelni, ha az aprítékból kinyert anyagokat az aprítóiparos értékesíti. Az eladás már nem gond, jelenleg a reduktív szemcse tonnája 10, a tiszta PUR-habé és a PPdaraboké 200, a poliolefin (PP-PE) daraboké 150, a műszaki műanyagé (ABS/PC/PET) 300 dollárért, a kevert nemvasfém pedig 1300 USD/kg áron adható el. A Salyp hasonló áron maga is megvásárolja a kinyert anyagokat, kivéve a nemvasfémeket, mert ezeket általában az aprítók maguk szeretik eladni. Költségek A teljes Salyp rendszer beruházás (a féléves helyszíni közreműködéssel) együttes költsége 3,3 M USD. A rendszer feldolgozó teljesítménye 20–25 E t/év. A gyártási költség, bár az adott üzemtől függően változó, 20 USD/t. A gépsor nyereségesen termel, s mintegy 5 év alatt megtérül. A gazdaságossági számításhoz a Salyp honlapján év végi mérlegszámítást és pénzügyi elemző számítást tett közzé. Ha az ügyfél saját adatait (a keletkező törmelék mennyiségét, a helyi lerakási költségét, munkabért stb.) a képletbe behelyettesíti, a program pillanatok alatt kiszámítja az adózás előtti nyereséget.
Sokoldalúság A rendszer nemcsak gépkocsiapríték újrahasznosítására alkalmas, hanem használt számítógépből, háztartási gépből, tv-ből, rádióból stb. feldolgozás közben kikerülő törmelékre is. Időszerűség Az EU országokban hamarosan óriási lerakási díjak lesznek érvényben (tonnánként 100 USD Németországban, Svájcban pedig 200). A roncsautó törvény a jelenlegi 75%-os újrahasznosítást 2006-ra 85%-ra emeli (az emelés 80%-a újrahasznosításból származzon, 5%-a lehet egyéb, például energiatermelés). Mi több, 2006-tól tilos lesz az aprítói törmelék lerakása, ami az aprítókat újrahasznosítási módszerek, közöttük a Salyp rendszer kipróbálására ösztönzik. A cég ügyfeleinél Hollandiában, Franciaországban és Németországban valószínűleg még 2003ban üzembe helyezik az első gépsorokat. Nehezebben talál helyet a Salyp rendszer az Európán kívüli országokban, ahol nincs szigorú roncsautó törvény, és a törmeléklerakást sem tiltják. A cég nem „takarózik” a törvényekkel és a lerakói díjakkal, mert a törmelék-újrahasznosítás önmagában véve is gazdaságos lehet, ezért a rendszer világméretű elterjesztése végett szakcégek bevonásával erőteljes piackutatásba kezdett. Ha a rendszernek tényleg sikere lesz, akkor lehetővé válik a világon évente keletkező mintegy 10 M t törmelék (USA és Európa 3-3 M t) újrahasznosítása. (Herczegh József) Kiser, K.: Finding value in fluff. = Scrap, 60. k. 1. sz. 2003. jan./febr. p. 63–67. Robson, S.; Goodhead, T. C.: A process for incorporating automotive shredder residue into thermoplastic mouldings. = Journal of Materials Processing Technology, 139. k. 1–3. sz. 2003. aug. 20. p. 327–331.
