Attitűd, sztereotípia, előítélet, diszkrimináció
Alapfogalmak • Attitűd: főleg érzelmi hozzáállás, viszonyulás csoporthoz, jelképhez. Pozitív – negatív attitűd • Sztereotípia: – eredetileg: nyomdászati terminus; másolat a nyomdai szedésről vagy kliséről további kiadások céljára – Átvitt: állandó, ismétlődő, elkoptatott kifejezés vö. klisé – Kommunikáció elmélet terminus: első előfordulása a pszichológiában: Walter Lippman ‘22
Alapfogalmak II. • Sztereotípia – Egy embercsoportra vonatkoztatott általánosított hiedelem, vélekedés. – Hasznos és káros is lehet. – Jellemzői: • Általánosító • Leegyszerűsítő (nem veszi figyelembe a körülményeket, hagyományokat) • Revíziórezisztencia (Allport)
– Fajtái: • Pozitív – negatív
Az előítélet funkciója • Hasznossági funkció: elkerülni a csoporttársak általi kiközösítést és elismerést nyerni a saját csoportunktól („együtt üvölt a farkasokkal”) • Önbecsülést óvó funkció: az előítéletesség megóv attól, hogy saját hibáimat észrevegyem. Sikertelenségemért a másik lenézett csoport tagjait okolom. • Megismerő funkció: segít eligazodni a világban a jól bevált sémák szerint
Kognitív sémák és evolúció - Az evolúció során a fejlettebb állatoknál kialakul a mentális reprezentáció (ld. első óra) - Minél komplexebb MR-t tud létrehozni, annál inkább bejósolhatja a környezetét, illetve annak reakcióit - Ez a társas élőlényeknél a legfejlettebb - Az emberi sztereotípiák olyan sémák, amelyek leegyszerűsítik a megismerés folyamatát, gyorsabbá teszik a világ megismerését
Hasznosság és torzító hatás - Hasznos, mert energiát takarít meg, illetve hozzásegít egy közösséghez való tartozáshoz - Torzít, mert nem akar foglalkozni egy közösség egyedeinek egyéni különbségeivel, ezért gátolja a valódi megismerést - A torzító hatás miatt gyakran jön létre ellenségeskedés és agresszió a sztereotípia tárgyával szemben
A kiközösítés az állatvilágban „A közönséges veréb falánkságáról és pimaszságáról nevezetes, inkább gyáva, mint harcias madár. Nagycsaládban, falkában él. Állatlélektani kutatók kiemeltek egy-egy példányt a hordából, s fejére aprócska, célirányos csuklyát húztak. Amint visszaeresztették, a többiek azonnal nekiestek a csuklyás verébnek, karmos lábukkal rugdosták, csőrükkel csipdesték. Kiverték a hordából, ha vonakodott távozni, halálra kínozták, beletaposták a földbe. Holott ugyanolyan veréb maradt, mint korábban volt. Szökdécselt, csipogott, falt. Csak éppen csuklyás veréb lett belőle a horda szemében. Idegen, más, mint a többiek.” (Konrad Lorenz) - Funkciója az egészséges csoport megvédése - Illetve embereknél a zárt csoport koherenciájának megóvása, a csoporton belüli egyensúly fenntartása
Előítélet és diszkrimináció • Előítéletes megkülönböztetők (aktív bigottak): nyíltan vállalják nézeteiket és cselekedeteiket. • Előítéletes nem megkülönböztetők (félénk bigottak): nem merik megszegni a normákat. • Nem előítéletes megkülönböztetők (jóidőben liberálisok) • Nem előítéletes nem megkülönböztetők
Szociális sztereotípia, szociotípia • Vannak sztereotípiák, amelyek egyéni tapasztalaton alapulnak és egy-egy személyre jellemzők csak. • Szociotípia: olyan sztereotípia, amelyet egy közösség többsége hirdet.
A tabu • • • •
Polinéz szó: ta- „megjelölni”; bu- „nagyon” A tabu az, ami a kommunikáció során tilos. Kultúrafüggő Fajtái: viselkedéses, cselekvési (böfögés, szellentés, csámcsogás, emberevés, kézzel evés, kutyahús evése, kézfogás, érintés, csók, cipő, fejfedő, meztelen fürdés stb.) – Pl. Kína: kaja közben a böfögés a finom kaja jele
A tabu II. • Kommunikatív tabutémák: életkor, testsúly, kereset, magánélet, halál, szex • Mind viselkedési, mind kommunikációs: incesztus, anyagcsere, szex • Politikai tabutémák: demokráciában általában nincs diktatúra
Az attitűd komponensei 3 komponens: - Kognitív („szeretem a narancsot, mert egészséges”) - Érzelmi („szeretem a narancsot, mert isteni az íze és szép a színe”) - Viselkedéses („szeretem a narancsot, ezért minden nap megeszem egyet”)
Az attitűdök funkciói • -Énvédő funkció: Katz (1967) Az attitűd énvédő funkciójának leírásához, az elhárító mechanizmusokat használja, pl. racionalizáció és projekció. • Az attitűdnek ez a funkciója képes megvédeni az embert, az énjére, vagy csoportjára irányuló érzésektől. • Lehetővé teszi a negatív érzéseknek a kivetítését más személyekre, vagy csoportokra.(pl. kisebbségi; vagy rosszul sikerült házasságú emberek, az elvált emberekre vetítik ki a negatív érzéseiket.
• Értékkifejező, én megvalósító funkció: (Katz,1967). Feltételezte, hogy az embereknek szükségük van arra, hogy: • centrális értékeiket, vagy énfelfogásuk centrális összetevőit tükröző attitűdjeiket kifejezzék.(pl. megelégedettséget okoz, a halálos ítéletekkel szembeni ellenzés, ha hisz az emberi jogok értékében). • A fenti esetben, az attitűd az énfelfogást erősíti, nem mások elismerésére törekszik, bár ez is fontos funkciója az attitűd kifejeződésnek.
• Instrumentális, alkalmazkodási jellegű vagy haszonelvű funkció: • Segítik az embert a vágyott célok elérésében, és a nemkívánatos következmények pl. büntetés elkerülésében. • Konkrétan: a hasonlóság vonzalmat produkál. Ezért eredményes lehet hasonló attitűdöket elfogadni, mint amelyekkel a barátnak megnyerni kívánt valaki rendelkezik.
• Ismereti, vagy gazdaságossági funkciók: az attitűdök rendelkeznek, szervező és strukturáló szereppel az egyébként kaotikus világ felé. • Vagyis, lehetővé teszik számunkra, hogy a beérkező információt, az új élményeket, a már megalapozott értékelő dimenziók mentén kategorizáljuk. Segíthetnek a minket körülvevő komplex világot leegyszerűsíteni, megérteni. • Az attitűd, megmondja, hogy mi várható, adott helyzetben • Az attitűdök ismereti vagy gazdasági funkciójának nagy szerepe van az információfeldolgozás irányításában.
Kognitív disszonancia A kognitív disszonancia kellemetlen érzés, amit az okoz, hogy a meggyőződésemmel ellentétesen cselekszem (Festinger). A disszonanciát gyakran a gondolkodásom, és nem a viselkedésem megváltoztatásával oldom fel.
Kognitív disszonancia redukció Az attitűdömmel ellentétes viselkedés igazolása (megmagyarázom magamnak, hogy ez miért jó) A viselkedés nehezebben változtatható, mert erős szokás-ereje van, a kognitív komponens sokkal gyorsabban (ld. dohányzás) A tapasztalatra épülő attitűd is nehezebben változtatható, mert erős az én-élmény szerepe Kitartó és megfelelő érveléssel az attitűd változtatható
A kívülállókkal szembeni attitűdök Magatartás a kívülállókkal szemben
Társadalmi, illetve politikai megnyilvánulások
irigylés, csodálat
a másság iránti kritikátlan csodálat, idegenmajmolás
a másság figyelmen kívül hagyása (ignorálása)
semleges viszonyulás az eltérő magatartásformákhoz, a kisebbségek értékeihez és hátrányaihoz
félelem a kívülállóktól, a másságtól
politikai hisztéria, félelem a kisebbség terjeszkedésétől, rémhírek, a kisebbség társadalmi megvetése, bűnbakképzés
Nyilt, vagy burkolt asszimilációs kényszer:a kisebbségek alkalmazkodjanak a többség kultúrájához
A társadalom igyekszik "eltüntetni a másféleséget (pl. öltözködés, nyelvhasználat, stb.); igyekszik beolvasztani a kisebbségeket
diszkriminálás, büntetés
kizárás, üldözés, gettó, megszégyenítés
kirekesztés, elutasítás, teljes elszigetelés, megsemmisítés
etnikai tisztogatás, bebörtönzés, koncentrációs tábor, genocídium (népirtás)
Tolerancia: a másság és a kisebbségek, gazdagító tényezőkként való elfogadása
a különbözés jogának elismerése, nyitottság más értékek és kultúrák felé, a kisebbségek védelme...
Személyes tapasztalatok
Attitűd, sztereotípia – jó vagy rossz - Az attitűdnél fel sem merül, hogy jó-e vagy rossz, hiszen egy viszonyulásról van szó, ami alapvető tulajdonságunk - A sztereotípia lehet alapja az attitűdünknek, ez már lehet jó vagy rossz. - Jó oldala, hogy segíti a környezet észlelését, előrefeszíti cselekvéseinket (pl. a „nyócker” elkerülése) - Rossz oldala, hogy torzítja az információt, megöli az egyediséget, rossz értelemben megpecsételi társainkról alkotott képünket, dobozba, keretbe zárja a másikat, amiből nagyon nehéz kitörni, ráadásul nagyon bántó és sértő tud lenni.
