Áttekintés

Budakeszi Kultúra Alapítvány

Áttekintés 2005-2013

A

© Budakeszi Kultúra Alapítvány 2013 ISBN 978-963-89416-2-6

Budakeszi Kultúra Alapítvány létrehozását egymillió forint alaptőkével Koós Hutás Katalin, aki 1998 és 2004 között a budakeszi városi lap főszerkesztője, 2004 óta pedig a Buda környéki Iránytű alapító főszerkesztője kezdeményezte 2005-ben. A közhasznúnak minősített alapítvány az eredeti elképzelés szerint a Budakeszit kulturálisan gazdagító törekvések támogatására jött létre. Működése során azonban tagjai a világ magyarsága szempontjából olyan szimbolikus feladatok megvalósítását is felvállalták, amelylyel az alapítvány nevét a világ minden országában, ahol magyarok élnek, ismertté tették. Az erdélyi Gyimesi-szorosban a történelmi Magyarország legkeletibb vasúti őrházának helyreállításával magyar közösségeknek olyan összefogása jött létre, amely a többségében még ma is magyarok lakta Gyimesbükköt és az ezeréves határt öt év alatt Csíksomlyó mellett a második leglátogatottabb nemzeti zarándokhellyé tette, ahová pünkösd vasárnapján a világ minden tájáról érkeznek magyarok. Az elfeledett katonasírok és az elesettek neveinek felkutatására tett erőfeszítéseik emlékhelyei nem csak a magyar történelemben véráztatta Gyimesi-szorosban sokasodnak, de tevékenységüket az első világháború és a napóleoni háborúk színhelyeire, így a mai Szlovénia területére is kiterjesztették Az alapítványi munkát kezdettől fogva ugyanaz a csapat végzi: Hidas Mátyás, a kuratórium elnöke, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Menczingerné dr. Bokor Andrea, Szász Károly a kuratórium tagjaiként, valamint Bechtold Gábor, Herein István, Nádas Anna, Patakiné Szlabóczky Krisztina és Koós Hutás Katalin. Az alapítványnak alkalmazottja nincs, irodát nem tart fenn, tagjai a munkájukat főállásuk mellett, saját költségükön, alapítványi támogatásként végzik.

2

3

Budakeszi Kultúra Alapítvány

Áttekintés 2005-2013 Írta és szerkesztette: Koós Hutás Katalin

TARTALOMJEGYZÉK

Tevékenységünk Erdélyben

4 – 41. oldal

Tevékenységünk Szlovéniában

42 – 45. oldal

Országos jelentőségű tevékenységünk

46 – 49. oldal

Tevékenységünk Budakeszin és környékén 50 – 75. oldal Első kiadás 2013 Készült a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) támogatásával

Erdély, Gyimesi-szoros

Fotó: Bánkuti Ákos Fotó: Bánkuti Ákos

Nem hiszek az Elrendelésben, mert van szivemben akarat, s tán ha kezem máskép legyintem, a világ másfelé halad. (Babits Mihály) 4

5

VASÚTI

ŐRHÁZ,

GYIMESBÜKK

Az alapítvány első nagy vállalkozása 2008-ban a Budapesttől mintegy ezer kilométerre, a történelmi Magyarország határán, az erdélyi Gyimesi-szorosban, a Rákóczi-vár lábánál álló 30-AS SZÁMÚ VASÚTI ŐRHÁZ, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrházának felújítása volt. A több mint kétszáz adományozónk hozzájárulásának és a gyimesbükki néptanács és a polgármesteri hivatal együttműködésének köszönhetően a kora tavasszal kezdődött, a helyszínen Deáky András álta felügyelt munkák április végére be is fejeződtek, így lehetővé vált a csíksomlyói búcsú másnapján, május 11-én, pünkösd vasárnapján közel húszezres tömeg részvételével az őrház felavatása. Az ünnepségre napokkal korábban Budapestről ötszáz utassal először indult el a Székely gyors, élén az ipartörténeti érdekességként számon tartott és felújított 017-es számú magyar koronás címeres Nohab-mozdonnyal az Indóház vasúti magazin és a Kárpáteurópa utazási iroda szervezésében egy olyan vasútvonalon, ahol hatvannégy éve nem járt magyar mozdony. Az alapítvány az átadó ünnepség szervezésének fő KOORDINÁTORA, melyről a Duna TV fő műsoridőben, élő egyenes adásban számolt be. A felújított őrházat még az év októberében Sólyom László köztársasági elnök is meglátogatta, s nemzetközi sajtótájékoztatót tartott az épület előtt. Az alapítványt pedig köztársasági elnöki emlékéremmel tüntette ki.

Herein Gyula, Bánkuti Ákos, Herein István, Sólyom László és Bilibók Ágoston a gyimesbükki vasúti őrházban

6

7

Az őrház átadására az alapítvány megjelentette S E B Ő Ö D Ö N A HALÁLRA ÍTÉLT ZÁSZLÓALJ című könyvét, amely a Gyimesi-szorosban 1944. augusztus 28. és szeptember 20. között lezajlott hősies védekezés harcainak, majd a bekerítésből való bravúros kitörésnek állít emléket. A 32. határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport a gyimesbükki helyőrség mindössze 24 esztendős parancsnoka, Sebő Ödön vezetése alatt a Gyimesi-szorosban az orosz frontot három hétig feltartóztatva védte az ősi határt.

Az őrház múltjáról, a felújítás történetéről, az átadási ünnepség legfontosabb eseményeiről és a felújítók vallomásairól ötven perces dokumentumfilm készült Koós Hutás Katalin szerkesztésében Őrház az ezeréves határon címmel, több órányi amatőr felvétel és több mint ezer fotó felhasználásával.

Az alapítvány felvállalta az adománygyűjtést a Gyimesek SZÉP-HAVAS csúcsán feltárt és újjáépülő középkori kőkápolna munkálataihoz, melynek gazdája az Erdélyben bejegyzett Szép-havas Egyesület.

8

9

Fotó: Bánkuti Ákos Fotó: Bánkuti Ákos

Fotó: Koós Hutás Katalin

Az alapítvány a gyimesbükki pünkösdvasárnapi zarándoklat rendezvényszervezésének fő KOORDINÁTORA. A rendezvényeket a Duna TV fő műsoridőben, élő egyenes adásban közvetítette.

Az alapítvány adományokat gyűjt és továbbít a Gyimesek SZÉP-HAVAS csúcsán feltárt és újjáépülő középkori kőkápolna munkálataihoz.

Fotó: Czifra Lajos

2009 tavaszán az alapítvány, adományozóinak köszönhetően, elősegítette Gyimesbükkön a kontumáci (vesztegzári) KÁPOLNA felújítását, áram- és telefonellátását egy webkamera működtetése érdekében. Közel másfélmillió forinttal járult hozzá a kápolna felújításához és 2009 pünkösdjére a RÁKÓCZI-VÁR állagmegóvásában is közreműködött.

Hidas Mátyás, Bánkuti Ákos, Szőcs László gyimesbükki alpolgármester, Görbe Vilmos, Gyimesbükk polgármestere, Koós Hutás Katalin, Herein Gyula és Herein István

10

11

Széchenyi-mozdony

12

Fotók: Bánkuti Ákos

KATONAI

EMLÉKHELY

GYIMESBÜKKÖN

2010-ben a gyimesbükki magyarsággal összefogásban, az alapítvány adományozóinak és a Hadtörténeti Intézet támogatásával magyar katonai emlékművet alakítottak ki a Gyimesek legrégebbi katolikus temploma melletti romokon. A Gyimesbükk környéki harcokban elesett háborús hősökért és áldozatokért állított emlékhelyen több mint ötszáz elesett, eltűnt katona neve szerepel. E ma is magyarok lakta vidék mindig a hadak útja volt. Évszázadokon át török- és tatárbetörések pusztítottak itt. A XX. században az I. és a II. világháború harcai hagytak nyomot az ezeréves határ hegyvonulatain. A hegygerincek lövészárkokkal bordázottak, melyek révén az ezeréves határ vonala pontosan nyomon követhető. A Békás-szoros, a Gyimesi-szoros, az Úz-völgye, az Ojtozi-szoros határvidékén több ezer ember esett el a harcokban. A golyózáporban néha csak arra volt lehetőség és idő, hogy a lövészárokba fektessék a halottakat és egy kis földet terítsenek rájuk. Ezeken a helyeken sokszor még ma is csontokat mos ki az eső. A helybéliek még tudják, hol maradtak temetetlen holttestek, jelöletlen tömegsírok. Az utolsó pillanat ezeket a nyomokat felderíteni, hiszen még élnek olyanok, akik a harcokban maguk is részt vettek. A szovjet és román elesetteknek a szorosban már állítottak emléket a vasúti őrházzal szemben, a Tatros túloldalán, de a magyar áldozatoknak eddig nem volt helye, ahol egy fohász elhangozhatott volna értük. 13

Fotó: Herein Gyula

Az emlékhely kialakítását a Budakeszi Kultúra Alapítvány adományokból 1,8 millió forinttal támogatta. Az alapítvány a gyimesbükki pünkösdvasárnapi zarándoklat rendezvényszervezésének fő KOORDINÁTORA. 2010-ben már két zarándokvonat érkezett a Gyimesekbe: a koronás címeres 017-es Nohab vontatta Székely gyors mellett a Széchenyi-mozdony húzta Csíksomlyó expressz is. A rendezvényt a Duna TV élőben közvetítette.

Fotó: Bánkuti Ákos

14

Fotó: Herein Gyula

15

TÉRKÉP: KATONASÍROK GYIMESBÜKKÖN

ÉS KÖRNYÉKÉN

A gyimesbükkiek és a Budakeszi Kultúra Alapítvány közös csapata a helybéliek emlékezetében és a levéltári térképeken fellelt katonai sírok közül 2010 tavaszán, első lépésként húszat, kereszttel jelölt meg. A fellelt sírok adatait, GPS-koordinátáit Bánkuti Ákos rendszerezte, s a Budakeszi Kultúra Alapítvány térképen is megjelentette Katonasírok Gyimesbükkön és környékén címmel.

Salamon József plébános megáldja a kereszteket

16

17


A bécsi levéltárból nyert adatok alapján további sírok megtalálása, a fejfák felállítása, a sírban nyugvó katonák neveinek feltüntetése és a már felállított keresztek karbantartása több évre munkát ad az alapítvány munkatársainak és gyimesbükki segítőiknek.

Fotók: ók: Bánkuti B Ákos

Lókút

Hegyes-havas

18

19

Fotók: Herein Gyula

Gyimesbükk, Füstös utca

Az alapítvány a kontumáci katonai emlékhely mellett az eddig felkutatott katonai sírhelyeket bemutató térképet információs táblán tette közzé.

20

Gyimesközéplok

21



Bilibók-tető

LEÉGETT

A GYIMESBÜKKI

A 2010 novemberében leégett, egy évvel korábban felújított gyimesbükki Dani Gergely Magyar Tannyelvű Általános Iskola és Óvoda helyreállítását az adományozóinknak köszönhetően közel négymillió forinttal támogattuk 2011-ben. A támogatást az iskola külső festésére, irodabútorok, könyves szekrények, négy komplett új számítógép és könyvnyilvántartási program beszerzésére fordították. A nagy összegű adománynak köszönhetően az iskola tornaterem kialakításába is belekezdett.

Fotók: Koós Hutás Katalin

Fotó: Salamon József

MAGYAR ISKOLA

22

23

A

MAGYAR HONVÉDELMI MINISZTER

GYIMESBÜKKRE

LÁTOGAT

HÍDAVATÁS GYIMESBÜKK 2011. június 12. pünkösd vasárnap

Határon átívelő összefogás keretében, gyimesbükkiek és magyarországiak, köztük Bánkuti Ákos, Herein Gyula és Herein István a Budakeszi Kultúra Alapítvány munkatársai, részt vettek az Erdélyt Moldvával összekötő, Tatroson átívelő, hajdan a határra vezető közúti híd felújításában. A festéket a magyarországiak szerezték be, a festést a gyimesbükkiek végezték, de megújult a közel száz éves vasszerkezet négy hídfője is. Az alapítvány a gyimesbükki pünkösdvasárnapi zarándoklat rendezvényszervezésének fő KOORDINÁTORA. 2011ben a Székely gyors mellett érkező Csíksomlyó expresszt a Liszt-mozdony vontatta, amely a neves magyar zeneszerző magyar rapszódiáiból játszott az ezeréves határnál. A rendezvényeket a Duna TV élőben közvetítette.

24

25


2011 pünkösdjén HENDE CSABA magyar honvédelmi miniszter, a felesége és kísérete magánlátogatásra Gyimesbükkre utazott, ahol két napot töltött el a Budakeszi Kultúra Alapítvány vendégeként. Pünkösd vasárnapján közel hetvenezer zarándok előtt beszédet mondott a katonai emlékhelynél és Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkárral közösen megkoszorúzta azt. A honvédelmi miniszter felajánlotta közreműködését Budakeszi akkor már felújítás alatt álló I. világháborús emlékművének az újraavatásában.

Herein István, Bánkuti Ákos, Herein Gyula, Hende Csaba, Maruzs Roland, Hischer Ágnes

Fotók: Koch Bea



26

27

A MAGYAR HADISÍR-GONDOZÁSÉRT


A Magyar Honvédelem Napja alkalmából Bánkuti Ákos, kuratóriumunk tagja és hadtörténeti „szakértőnk”, valamint Herein Gyula munkatársunk ELSŐ OSZTÁLYÚ MAGYAR HADISÍR-GONDOZÁSÉRT kitüntető címet vehetett át 2011. május 19-én a Hadtörténeti Múzeumban. A Magyar Hadisírgondozásért kitüntető címben évente osztályonként összesen öt fő részesülhet. A kitüntető cím mindhárom osztálya csak egyszer adományozható. I. osztályú Magyar Hadisírgondozásért címet 2011-ben dr. Havasi János, az MTV főszerkesztője a Sírjaik hol domborulnak? című hadisírgondozó műsor és a www.haboruskeresoszolgalat.hu honlap szerkesztéséért kapott. Bánkuti Ákos és Herein Gyula a Budakeszi Kultúra Alapítványtól gyimesbükki tevékenységével érdemelte ki a díjat. Renato Tubarot, az Isonzó Baráti Kör első olasz alelnökét és Ciman Stefant, az Isonzó Baráti Kör szlovén elnökét a magyar hadisírok, hadi emlékművek és kegyeleti helyek ápolása, gondozása érdekében huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenységének elismeréséül szintén e díjjal tüntették ki.

dr. Havasi János, Bánkuti Ákos és Herein Gyula

28

29

A LITZMANN-KÚP

Fotó: Herein István


Az ezeréves határ vonalán, az Úz-völgye felett magasodó MAGYARÓS-TETŐT 1917. március 8-án egy új harcászati módszerrel, katonai bravúrral foglalta vissza a magyar haderő, köztük a magyar királyi 10. miskolci honvéd gyalogezred. A támadást segítették Litzmann német gyalogsági tábornok katonái is. A tábornok mindig elismerőleg nyilatkozott a magyar katonák helytállásáról és hazaszeretetéről, ezért még magyarul is megtanult valamennyire. A győzelem után a Magyarós-tető Névtelen kúpját a miskolci gyalogezred parancsnoka javaslatára Litzmann-kúpnak nevezték el és egyben a bravúros győzelemnek is emléket állítottak. Az emléktábla idővel eltűnt, de az alapítvány 2011 augusztusában emléktáblát állított az előző tábla szövegével a rendkívül nehezen megközelíthető hegycsúcson.

Herein István, Herein Gyula, Koós Hutás Katalin, Herein Linda és Szabó Károly

30

31

KÖNNYEZŐ

GOMBA

KONTUMÁCON

2011 őszén kiderült, hogy a Gyimesek legrégebbi katolikus kápolnája, az alig két éve felújított kontumáci kápolna faszerkezeteit megtámadta az igen pusztító hatású könnyező gomba. A gyimesbükki katolikus magyar közösség a megfelelő szakmai irányítás igénybe vétele mellett önerőből végezte a helyreállítást. Az új padlóburkolat költségeihez a Budakeszi Kultúra Alapítvány 100 000 Ft-tal, Herein Gyula munkatársunk szintén 100 000 Ft-tal, az időközben testvértelepüléssé vált Telki önkormányzata további 100 000 Ft-tal járult hozzá.


Fotók: Salamon József

32

33

CSÁNGÓ KERESZTÚT AVATÁSA GYIMESBÜKK

Az alapítvány a gyimesbükki pünkösdvasárnapi zarándoklat rendezvényszervezésének fő KOORDINÁTORA. 2012ben már három zarándokvonat érkezett Gyimesbükkre: a Székely gyorsot kísérő Csíksomlyó expresszt az Aranycsapat-mozdony húzta, mellyel a gyimesbükki őrházhoz érkezett Buzányszky Jenő, az „aranycsapat” legendás labdarúgója is. Gyimesbükkre látogatott a czestochowai Mária-szobor másolatát a csíksomlyói búcsúra ajándékba szállító Boldogasszony-zarándokvonat is. A rendezvényeket a Duna TV felvételről közvetítette. A gyimesbükki pünkösdi zarándoklat és a Székely gyors érkezésének ötödik évfordulója emlékére a Budakeszi Kultúra Alapítvány, az Indóház Vasúti Magazin és a Kárpáteurópa Utazási iroda emléktáblát állított a 30-as számú vasúti őrház homlokzatán.

Székely gyors

Fotók: Bánkuti Ákos.

2012. május 25-28.

A Csíksomlyó express az Aranycsapattal

34

35

Fotók: Bánkuti Ákos.

CSÁNGÓ

36

KERESZTÚT

2012 pünkösdjén a gyimesbükki római katolikus plébánia mögötti hegyoldalon a Salamon József plébános irányításával újonnan elkészült csángó keresztút első ünnepélyes bejárására került sor. A keresztút különlegessége, hogy Jézus keresztútjának egyes állomásait a gyimesi csángó nép történelmének egyes fejezeteivel kötötték össze. A kálvária 8. stációját a Budakeszi Kultúra Alapítvány, 11. állomását munkatársunk, Herein Gyula és családja, a 13. stációt Telki, mint testvértelepülés közössége egyenként közel kétszázezer forinttal támogatta. A gyimesi keresztút egyes stációihoz egyegy helyi kapcsolódás is kötődik, így alapítványunké Antal Gyula Tibor, Antal Ince és Pál Péter tanácsnokok (Budáka), de ima és feladat is tartozik hozzá. A Budakeszi Kultúra Alapítványé, hogy „vezető és vezetett közös értékre, kultúrára, javak felismerésére találjon”. Herein Gyula családjáé „új életet építeni a romokra, magot vetni, fát ültetni, sebeket gyógyítani”. Telkié pedig „a természeti rendre vigyázni, a lelkiismereti szabadságot biztosítani, a totalitárius gondolkodást és magatartást gyógyítani”. A csángó keresztút első, ünnepélyes bejárásáról a Duna Tv is filmet készített. 37

A SZÉCHENYI TÁRSASÁG DÍJA

Az alapítvány ajándéka Hischer Ágnestől

38

39


Fotó: Herein Linda

Szeptember 21-én, gróf Széchenyi István születésének 221. évfordulójára a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezett emlékülésen a Budakeszi Kultúra Alapítvány a Széchenyi Társaság Díját vehette át a hazai és a határon túli történelmi és kulturális értékek megmentésére, ápolására irányuló, Széchenyi szellemi örökségének folytatásaként értékelt munkájáért a fóti gróf Károlyi László és felesége, Kocsi György, Zamárdi plébánosa és Körmendy Kinga, a Széchenyi-életmű feldolgozója társaságában. Az emlékülésen Rubovszky András, a társaság főtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: ma már nem csak a magyar nyelv, de a magyar nemzet, sőt a keresztény Európa megmaradásáért is aggódnunk kell. Mivel az Európai Unió jelenlegi vezetőinek ez nem szívügye, a civil szervezetek erejére van szükség a nemzeti és az európai hagyományos értékek felmutatása és megerősítése érdekében. Az alapítványt a Széchenyi Társaság elnökségi tagja, a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör elnöke, Kőrösiné dr. Merkl Hilda méltatta.

A RÁKÓCZI-VÁR

Bíró Gábor látványképei

ÚJJÁÉPÍTÉSE

Alapítványunk a legkeletibb magyar vasúti őrház 2008-as felújítása óta tervezi az őrház feletti magaslaton az ezeréves határ Rákóczi-várnak nevezett egykori erődítményének és vámszedőhelyének az újjáépítését. Ebben a törekvésünkben egyezségre találtunk Gyimesbükk vezetőivel és a magyar közösség képviselőivel egyaránt. A szükséges tervek elkészítése és az engedélyeztetési eljárás évek óta zajlik. A vár építését 1626-ban kezdeményezte az 1613-ban éppen négyszáz éve fejedelemmé választott Bethlen Gábor. A fejedelem 1629-ig tartó uralkodása alatt alapozta meg és élte fénykorát Erdély. Bethlen korának egyik legnagyobb politikusa volt. Távoli céljai közé tartozott a három részre szakadt Magyarország egyesítése. Uralkodása nyugalmat és jólétet teremtett Erdélyben, elsősorban merkantilista gazdaságpolitikája miatt, amely az exporttöbbletet tartotta szem előtt, s az importot igyekezett korlátozni. Ez a hazai termelés és a középosztály erősítését eredményezte. A nagyobb mennyiségben kivitelre kerülő árucikkekre monopóliumot vetett ki. A nemesfémet, a pénz akkoriban kizárólagos formáját az országba vonzották, kiáramlását akadályozták. Vámrendszert épített ki, ennek egyik megtestesült formája a gyimesbükki erődítmény, amely minden bizonnyal a Bethlen Gábor politikáját folytató, szintén kimagasló politikusról, I. Rákóczi Györgyről (1630-48) kaphatta a nevét. Az alapítvány a befejezéséhez közeledő kápolnaépítést a Szép-havas tetején százezer forinttal támogatta. Fotó: Esztány Győző

40

41

AZ I.

VILÁGHÁBORÚ

ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK CSATATEREI,


SZLOVÉNIA

42

43

ROSTÁS PÁL,

A HŐS MAGYAR HUSZÁR

Fotó: Herein Gyula

Fotó: Herein Gyula


Az alapítvány a szlovéniai magyar nagykövetség magyarországi partnereként adománygyűjtésbe kezdett Rostás Pál huszár szobrának felújítására a szlovéniai Budanjéban. Az 1813. október 3-i franciák elleni magyar hőstettnek, melynek során hatvan francia gyalogos és hét lovas ellen Rostás Pál, az 5. Radetzky-huszárezred közhuszára egymaga negyedórán át kitartott, mialatt harminc lövés érte, Wippach lakói szemtanúi voltak, és a franciák távoztával a halott vitézt díszes temetésben részesítették, sírja fölé pedig már ekkor emléket emeltek. Rostás Pál hősies tettének emlékezetét bajtársaik, az 5. Radetzky-huszárezred tagjai méltán őrizték és állítottak később életnagyságú szobrot is a jeles vitéznek. A szlovén fél által kezdeményezett helyreállítási munkák befejezéséhez a magyar fél másfélmillió forint hozzájárulásra tett ígéretet, melyről a megállapodás a résztvevő felek között 2012. november elején megszületett. A magyarországi adománygyűjtésre a Honvédelmi Minisztérium alapítványunkat javasolta. A szobor átadása 2013 őszén, a csata 200. évfordulóján várható.

Hidas Mátyás (Budakeszi), Matej Zen (Budanje) mögött Bánkuti Ákos, Máté László nagykövet-helyettes, Hajnik László katonai attasé, Szent-Iványi István nagykövet és Jozko Clekovic (Budanje)

44

45

AZ

ARANYKOCSI ÚJJÁÉPÍTÉSE


1938-ban az önmagában is hatalmas ívű nemzetközi eseményt, a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszust öszszekapcsolták egy nagy hazai ünnepségsorozattal, amely a 30-as években erőteljesen megnyilvánuló Szent István-kultusz betetőzéseként az államalapító magyar király halálának 900. évfordulója volt. A két ünnep közös csúcspontja a Szent Jobb országlátása volt, amely összekapcsolta a központi és a regionális ünnepségeket és a felekezetek fölé emelkedve a nemzeti egységre való törekvés jelképe lett.

46

47

A Szent Jobb szállításához egy gazdagon díszített, különleges műszaki megoldásokat megvalósító vasúti kocsit épített mindössze a püspöki kar és a MÁV, amit ma aranykocsinak nevezünk. Bátran állíthatjuk, hogy az ereklyét szállító vagon a magyar tervező- és díszítőművészet, s a magyar ipar remeke volt. Az arany, ezüst, bíbor és zöld színekben pompázó, gazdagon díszített külső oldalait a magyar szentek: István, Gellért, Imre, Gizella, Margit, Mór, László és Erzsébet egészalakos képei díszítették, s mindkét oldalán az 1038–1938 évszámok, a Bölcsesség – Hatalom és Igazságosság – felelősség feliratok hirdették a szent király jubileumát. A kocsi tetején négy imádkozó angyal között a Szent Korona este kivilágított, nagyított mását helyezték el. A kétoldalt üvegfalú, ún. díszteremben a kocsi közepén egy rezgéscsillapító-rugós állványon nyugodott a koronaőrök őrizte, megvilágított ereklye, hogy ott is jól lássák, ahol nem emelték le a vonatról, csak áthaladt a szerelvény. 1938 és 1942 között összesen huszonkét magyar várost látogatott meg a Szent Jobb, ahol az aranykocsi nemcsak megállt, hanem az ereklyét a városban közszemlére téve tisztelegtek előtte. Az érintett helységek száma ennek a többszöröse volt.

Ennek a vasúti kocsinak az eredetinek leginkább megfelelő újjáépítését és díszítő festését tervezi a Budakeszi Kultúra Alapítvány a mai vasúti közlekedési előírásoknak megfelelően a MÁV, mint vasútszakmai partner és a Magyar Nemzeti Múzeum bevonásával.

48

49

1924

A BUDAKESZI KULTÚRA ALAPÍTVÁNY TEVÉKENYSÉGE

BUDAKESZIN ÉS KÖRNYÉKÉN

B U D A K E S Z I

A L A P Í T VÁ N Y

EXGDNHV]L KHO\W|UWpQHWL QDSWiU

50

51

BUDAKESZI 2005 2005-ben ötféle KÉPESLAPOT jelentettünk meg Budakesziről.

A

Budakeszi Iránytû Szerkesztõsége a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával márciusban képeslapokat jelentet meg az alábbi tervek szerint.

Kérjük, hogy mondják el véleményüket

a lap fõszerkesztõjének (Koós Hutás Katalin (30) 9226418) vagy a 2092 Budakeszi, Pf. 136. postacímen vagy a [email protected] elektronikus postacímen. Ugyanezeken a címeken várjuk azoknak a jelentkezését, akik segítségünkre lennének a képeslapok terjesztésében, árusításában.

2005 márciusában PÁLYÁZATOT írtunk ki vers, próza vagy tanulmány írására és József Attila egy szabadon választott versére versillusztráció készítésére. Az eredményhirdetésre, a díjak kiosztására és a pályaművek bemutatására május végén a „Budakeszi álmodik” című, Budakeszi képzőművészeinek csoportos kiállítása keretében került sor. Hagyományt teremtettünk a BUDAKESZI HELYTÖRTÉNETI NAPTÁRSOROZATUNK megjelentetésével. A 2006. évi, Budakeszit század eleji képeslapokon bemutató naptár külön érdekessége, hogy feltünteti helyi rendezvényeink és ünnepeink időpontjait is. A budakeszi Dafke Alapítványnak 150 000 forint TÁMOGATÁST nyújtottunk erdélyi gyerekek táboroztatására. A VÁROSKARÁCSONYT a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezte, az Erkel Ferenc Művelődési Központ technikai támogatásával.

Kérjük, hozzájárulásukkal, adományukkal támogassák a BUDAKESZI KULTÚRA ALAPÍTVÁNYT. Számlaszám: OTP 11742348-20015123 Elektronikus postacím: [email protected]

52

53

BUDAKESZI 2006 2006 márciusában PÁLYÁZATOT írtunk ki a Nándorfehérvári győzelem 550. évfordulója emlékére képzőművészet, irodalom és zene kategóriában. Az eredményhirdetésre, a díjak átadására és a pályamunkák bemutatására május 26án a budakeszi Kálvin-teremben került sor. Budakeszi NAPTÁR 2007 - Budakeszi nevezetességeiről, a hátlapokon a nevezetességek történetével. A VÁROSKARÁCSONYT a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezte, az Erkel Ferenc Művelődési Központ technikai támogatásával.


KÉPESLAP a budakeszi Országzászlóról

Budakeszi Országzászló

54

55

BUDAKESZI 2007 2007 márciusában Lakóhelyünk értékei címmel fotó, fotómontázs és egyedi képzőművészeti alkotás kategóriában írtunk ki PÁLYÁZATOT. A nagy érdeklődést kiváltó pályázatra negyvenhárom, többségében felnőtt amatőr vagy professzionális művészek több mint száztíz pályaművet nyújtottak be Budakeszi, Páty, Budajenő, Telki, Perbál, Nagykovácsi és Remeteszőlős természeti szépségeit, földrajzi, növénytani, állattani érdekességeit, vagy az épített környezet jellemző alkotásait (lakóházak, templomok, kápolnák, köztéri kisépítmények, műalkotások, stb.) bemutató műveikből. A gazdag gyűjteményből vándorkiállítást készítettünk, melyet Budakeszi után Pátyon, Perbálon és Telkiben is bemutattunk. A legjobb pályaművek megtekinthetők a Budakeszi Kultúra Alapítvány honlapján – www.budakeszikultura.hu – a Pályázatok menüpont alatt. Harmincezer

forint TÁMOGATÁS a budakeszi farsangi felvonulás megrendezéséhez.

Budakeszi helytörténeti NAPTÁR 2008, mely század eleji Budakeszi képeslapokból készült. A hátlapokon a képeslapon látható épületek és tulajdonosaik története olvasható. A kategóriagyőztes Simon István festénye

A VÁROSKARÁCSONYT a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezte, az Erkel Ferenc Művelődési Központ technikai támogatásával. 56

57

A korábbi évek nagy sikerére való tekintettel 2008 márciusában is meghirdettük a Lakóhelyünk értékei című FOTÓPÁLYÁZATOT a Budakeszin és környékén élő amatőr alkotók számára. A témák az évszakok és a Zsámbékimedence német ajkú lakosságának emlékei voltak. A határidőre beérkezett 85 pályaműből három 16 év alatti, három 16 év feletti pályázót díjazott az alapítvány. A zsűri kettő, az alapítvány további hat különdíjat osztott ki. A díjazott képeket bemutató kiállítás június 8-ig kapott helyet a budakeszi Erkel Mini Galériában. A díjazott képek a Buda környéki Iránytű címlapján és színes oldalain nyomtatásban is megjelentek. A díjazott fotósok minden pályaműve megtekinthető a Budakeszi Kultúra Alapítvány honlapján – www.budakeszikultura.hu – a Pályázatok menüpont alatt.

Hagyományos helytörténeti NAPTÁR 2009, melyet budakeszi sváb családok archívumaiból válogatott, még sohasem publikált képekből állítottunk össze. Adományokat gyűjtöttünk a DIÓSDI ORSZÁGZÁSZLÓ megépítéséhez. Nyolcvanezer forint TÁMOGATÁS Simon István, budakeszi festő-keramikus műveiről készült albumának megjelentetéséhez. A VÁROSKARÁCSONYT a Budakeszi Kultúra Alapítvány szervezte, az Erkel Ferenc Művelődési Központ technikai támogatásával.


BUDAKESZI 2008

A zsűri különdíját felnőtt kategóriában Salamon László (Budakeszi) a Zsámbéki-medence német ajkú lakosságának hagyományairól készített kép-sorozatai kapták

Ötvenezer forint TÁMOGATÁS a Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény Baráti Köre Egyesület Emlékeink című kiadványának megjelentetéséhez. 58

59

BUDAKESZI 2009 2009 márciusában „Jegyezvén szalmaszállal”címmel országos fotó- és képzőművészeti pályázatot hirdetett a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Nagy Gáspár Városi Könyvtár Nagy Gáspár, Kossuth-díjas költő, író születésének 60. évfordulója tiszteletére, amelyen nem csak amatőr alkotók pályáztak. A beérkezett 112 pályaművet bemutató kiállítás június 8-ig kapott helyet a budakeszi Erkel Mini Galériában. A legjobb pályaművek megtekinthetők a Budakeszi Kultúra Alapítvány honlapján, a Pályázatok menüpont alatt (www.budakeszikultura.hu). NAGY KÁLMÁN-emlékünnepet szerveztünk a Budake-

1. helyezett Neszmélyi Réka: Ott fenn

60

Hagyományos helytörténeti NAPTÁR 2010, melyet budakeszi sváb családok archívumaiból válogatott, még sohasem publikált képekből állítottunk össze.


szin élő, 100 éves ny. huszártiszt köszöntésére a Széchenyi Baráti Körrel közösen a budakeszi Prohászka gimnáziumban. A rendezvény vendége volt Győrffy-Villám András, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöke.

Nagy Kálmán 100. születésnapján

61

2009. március 15-én a város rendezvényeivel összhangban KIÁLLÍTÁST szerveztünk a 2008-ban segítségünkkel felújított gyimesbükki 30-as számú vasúti őrház megújulási folyamatát bemutató fotókból, és az őrház pünkösdi felavatását megörökítő felvételekből a budakeszi Kálvin-teremben. A kiállítást Karátson Gábor, Kossuth-, Munkácsy- és József Attila-díjas festő, író nyitotta meg. A rendezvényen a Gyimesek üzenetét tolmácsolta Deáky András nyugdíjas iskolaigazgató és Antal Tibor csángó népdalénekes, közreműködött Konkoly Csenge népdalénekes Budapestről

Deáky András

Sárig Attila

2009

Karácsonyán

a

SZENTEGYHÁZI GYERMEKFILHARMÓNIA

adott koncertet a budakeszi katolikus templomban, melyet alapítványunk húszezer forinttal támogatott.

62


A rendezvény háziasszonya Nádas Anna

Fotók: Salamon László

Antal Tibor

Budakeszin a Széchenyi-év alkalmából SZÉCHENYISZOBOR felállítását kezdeményezte 2009-ben a Budakeszi Széchenyi Baráti Kör, Gábor Emese helyi művész alkotását. Az adományok gyűjtésében alapítványunk jelentős szerepet játszott, összesen 999 000 Ft adománygyűjtéssel, saját erejéből ötvenezer forinttal támogatta a kezdeményezést. 63

BUDAKESZI 2010 2010-ben megújult a 125 éves Ecce homo-kőszobor, más néven ÜLŐ KRISZTUS a budakeszi Gábor Áron u. 59. számmal szemben. Az egykori Weichselblöß területén álló, kizárólag közadakozásból restaurált szobor újbóli felszentelésére virágvasárnap került sor a Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány támogatásával. A szobrot a Bechtold-család állíttatta 1885. március 28-án annak emlékére, hogy mind a négy fiuk túlélte a pestisjárvány pusztítását. A szobrot utoljára 1990-ben az Országos Műemléki Felügyelőség költségén Varga Zoltán kőszobrász restaurálta, 2010-ben a budakeszi adományozók költségén Konkoly György restaurátor. A felújítást a Budakeszi Kultúra Alapítvány saját forrásból 222 000, adománygyűjtésből 134 000 Ft-tal támogatta.

A Bechtold család leszármazottjai

64


Fotó: Szemereki Zoltán

A budakeszi helytörténeti NAPTÁR 2011 mint minden évben, idén is elkészült. Az alapítvány követendő mintaként SVÁB NŐI NÉPVISELETET varratott Nádas Anna, az alapítvány kulturális referense közreműködésével egy harmincezer forintos keret felhasználásával, melyet a referens a helyi rendezvényeken rendre bemutat. A budakeszi Csengő-bongó-gyermek koncertsorozatnak 60 000 Ft TÁMOGATÁS. A Budakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Tájháznak az Ismerd meg Budakeszit című gyerekpályázathoz 30 000Ft TÁMOGATÁS. 65

LÓHERE

A BÚZÁS KERTBEN

A Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Buda környéki Székelykör vendégeként Budakeszire érkezett gyimesbükki amatőr színtársulat nagy sikerrel szerepelt 2010. április 7-én közel kétszáz fős közönség előtt, a budapesti Törekvés Művelődési Központban, ahol a LÓHERE A BÚZÁS KERTBEN című népszínmű magyarországi ősbemutatójára került sor. A vendéglátók a bevételt a gyimesbükki színtársulat javára ajánlották fel. A Budakeszitől 800 kilométerre fekvő Gyimesi-szorosból érkezett, közel harmincfős magyar „színtársulatot” április 6-án és 7-én a Budakeszi Kultúra Alapítvány és a Buda környéki Székely Kör látta vendégül, április 8-án a telkiek, 9-én a törökbálintiak. Ez utóbbi két helyen előadást is Tankó Mihály tartottak.

Tankó Mónika

66

Fotók: Salamon László

Antal Mária és Tankó Mónika

67

B U D A K E S Z I · P A N O R Á M A

Speck István

A SZIKLAI-ÜGY Budakeszi, 1956

Márity Lászlót az 1956. október 26-i összetűzés után lőtt sebébe belehalt

Fehér István (18) Halálra ítélték, külföldre menekült.

Horváth Zoltán (20) Halálra ítélték, külföldre menekült

68

Tóth Miklós (23) Halálra ítélték, külföldre menekült

A Budakeszi Panoráma-sorozat 2011-ben megjelent második kötete nem csak a helyi, de a magyar történetírás szempontjából is tanulságos, s mindmáig kevéssé megismert történet az, ami 1956. október 26-án Budakeszin történt. A Budapest Főváros Levéltárban őrzött periratokban, a budakeszi Nagy Gáspár Városi Könyvtár fotóarchívumában és magángyűjteményekben fellelt, eddig nyomtatásban nem közölt fényképfelvételekkel gazdagon illusztrált tanulmánykötetet jelentetett meg a Budakeszi Kultúra Alapítvány a forradalom 55. évfordulója tiszteletére. A kiemelkedően magas szakmai alapossággal elkészített tanulmányában Speck István történész hitelesen és meggyőzően mutatja be az ezen a napon budakeszi Fő utcai házában az apósát, Kiss Lajost meggyilkoló, Márity Lászlót halálosan megsebesítő, majd öngyilkosságot elkövető Sziklai Sándor ezredes „hősi halottá” nyilvánításának folyamatát. Az ügy kapcsán tizenhét embert ítéltek el, közülük tizenhat budakeszi lakos, hat halálos ítéletet hoztak, amiből kettőt végre is hajtottak. A feldolgozott korabeli dokumentumok alapján megbizonyosodhatunk arról, hogy Sziklai Sándor és Kiss Lajos halálának története a kádári „hőstörténetek” egyik legvégletesebb, s talán leggátlástalanabb példája. Budakeszi helytörténeti NAPTÁR 2012: Hatodik alkalommal jelentettük meg a budakeszi helytörténeti naptárunkat, amelyet a Németországba kitelepített budakesziek közössége is nagyra értékel. A kedvükért, és a magyarul már egyre kevésbé beszélő családtagjaik kedvéért az idei naptár múlt század eleji fotókból álló képeit német nyelvű magyarázatokkal is elláttuk. A budakeszi Csengő-bongó gyermek koncertsorozatnak 60 000 Ft TÁMOGATÁS.

Tóth Lajos (20) Halálra ítélték, külföldre menekült.

Takács Kálmán (45) Halálra ítélték, az ítéletet végrehajtották.

69

Bokor János (35) Halálra ítélték. az ítéletet végrehajtották

A Budakeszi Szépítő Egyesület és a Budakeszi Kultúra Alapítvány márvány emléktáblával köszönte meg a felújításban résztvevők munkáját.


Fotó: Salamon László

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚS EMLÉKMŰ felújításában a szervező Budakeszi Szépítő Egyesület munkáját segítette az alapítvány összesen négyszázezer forint támogatással és az ünnepség és a honvédelmi miniszter által 2011ben Gyimesbükkön felajánlott katonai tiszteletadás koordinálásával. A szobor avatására 2011. november 2-án került sor. A rendezvényen részt vett Schmittné Makray Katalin, a köztársasági elnök felesége, a magyar hadisírgondozás fővédnöke, dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter, dr. Szarka Gábor, a HM kabinetfőnöke, Juhász István vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója, Bíró László tábori püspök, Manfred Knopp vezérkari ezredes, a Német Szövetségi Köztársaság katonai attaséja, dr. Andrea Nasi, az osztrák nagykövetség követtanácsosa, Mikusi Zsolt ezredes, Szentendre Helyőrség parancsnoka és dr. Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke.

Hidas Mátyás, Eszterle Ferenc, Koós Hutás Katalin, Schrotti János, Nádas Anna, Herein Gyula, Hidas Gyula, ifj. Hidas Mátyás, Bechtold Gábor, Bodola Lajos, Orosz István, Till Gábor, Mayer Gábor és Herein István, a felújításban való részvételért márványtáblával kitüntetettek egy csoportja

70

71

EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN

AZ

IRÁNYTŰVEL

A Budakeszi Kultúra Alapítvány megalakulása, vagyis 2005 óta irodát nem tart fenn, alkalmazottai nincsenek, munkatársai tevékenységüket főállásuk mellett, alapítványi támogatásként végzik. Az alapítvány ügyeinek, pályázatainak, teljes adminisztrációjának és kommunikációjának intézése a Buda környéki Iránytű szerkesztőségének helyiségeiben, annak infrastruktúráját használva történik. Az alapítvány kiadványainak gyártását, raktározását és értékesítését ugyanitt a szerkesztőség munkatársai és az alapítvány önkéntesei végzik az alapítvány megalakulása, azaz 2005 óta. A tíz éve megjelenő Buda környéki Iránytű című, tizenkét Buda környéki településen megjelenő ingyenes közéleti és kulturális havi lap az alapítvány híreit, felhívásait, pályázatait megjelenteti, rendszeresen beszámol a szervezet tevékenységéről és megjelenést biztosít az alapítványi pályázatok nyerteseinek is. A budakeszi CÉRNAHANGVERSENY gyermekkoncert-sorozatot az alapítvány 2011-ben hatvanezer forinttal támogatta.

72

73

A budakeszi plébánia előtti KISVÁROSI TÉR kialakításából a világítás költségeit (231 000 Ft) az alapítvány vállalta magára. A munkálatokat az alapítvány kuratóriumának elnöke, Hidas Mátyás és a kuratórium tagja, Herein Gyula az önkormányzat bevonásával szervezte. Budakeszi helytörténeti NAPTÁRUNKAT 2013-ra is elkészítettük száz évvel korábbi és a mai utcaképekből. A képek egymás mellé rendezésekor figyeltünk csak fel arra az érdekességre, hogy sok helyen mennyivel letisztultabb, rendezettebb és egységesebb utcaképet láthatunk a száz évvel ezelőtti képeken, mint a mai, ugyanabból a nézőpontból készült felvételeken. A sorozatot folytatjuk, fotópályázat útján, a lakosság bevonásával.

BUDAKESZI

ÚTIKÖNYV

A Budakeszi Kultúra Alapítvány kiadásában rövidesen megjelenik Gellér Dávid és Moschnek Katalin, budakeszi történész házaspár Budakeszi látnivalóit bemutató kézikönyve magyar, német és angol nyelven, gazdag képanyaggal, túraútvonal-ajánlatokkal, részletes térképekkel. A könyv megjelentetésére régóta készülünk, de az utóbbi két évben olyan mértékű, az elmúlt két évtizedben nem tapasztalt intenzitású változások mentek végbe Budakeszi főutcája mentén, s a közeljövőben három olyan új látnivaló is létesül, ráadásul a város egységes idegenforgalmi táblarendszer kialakításán dolgozik, amelyek nélkül a kiadvány megjelentetését nem tekinthetnénk teljesnek.

1924

B U D A K E S Z I · P A N O R Á M A

Gellér Dávid – Mocsnek Katalin

BUDAKESZI B U D A K E S Z I

A L A P Í T VÁ N Y

ÚTIKÖNYV

EXGDNHV]L KHO\W|UWpQHWL QDSWiU

Reisebuch von Budakeszi

Fotó: Herein Gyula


Budakeszi Guidebook

74

75

Kiadja a Budakeszi Kultúra Alapítvány 2092 Budakeszi, Pf. 136. Tel/fax.: +36-23-457-058 [email protected] www.budakeszikultura.hu

Grafika, nyomdai előkészítés: Kacsoh Pongrác Nyomda: Paletta Press Nyomda Kft., Budakeszi Felelős vezető: Hursán Mihályné

76

Áttekintés

Recommend Documents