SZERVETLEN KÉMIA
SZERVETLEN KÉMIA Átmenetifémek AZ ÁTMENETIFÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE • A név az s és p mező közötti és nem a fémek és nemfémek közötti átmenetre utal. ELEKTRONSZERKEZETÜK: (n-1)dxns2 (n-1)= 3,4,5, • belső d alhéj töltődik fel → vízszintes rokonság • a Sc (3.), a Cu(11.) és a Zn(12.) csoport hovatartozása kérdéses • Eltérések a szabályos felépüléstől: félig vagy teljesen telített alhéj esetén: Cr: 3d54s1, Cu:3d104s1, de Nb: 4d45s1, Pt: 5d96s1;
ELEKTRONEGATIVITÁS • kis-közepes értékek: 1,3-2,4; • a periódusban balról jobbra először nő majd csökken; • a csoportban lefelé általában nő; • kémiai tulajdonságra alig utalnak: Fe=Si=1,8; Au=2,4; I=2,5;
SZERVETLEN KÉMIA Átmenetifémek AZ ÁTMENETIFÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE ATOM- ÉS IONMÉRET Periódusban: • atomméret: átmenetifém kontrakció (növekvő effektív magtöltés) d0 d1 d2 d3 d4 d5 d6 d7 d8 d9 d10 Ca Sc Ti V Cr Mn Fe Co Ni Cu Zn 174 174 144 132 122 118 117 117 116 115 117 125 ratom (pm)
ionméret: 100
100
-
+2 töltésűek (kontrakció + kristálytér stabilizációs energia) 86 79 80 82 78 75 69 73 74 rion (pm)
csoportban lefelé: Elem Ti Zr Hf
r3d < r4d < r5d ratom 132 145 144
rion 68 80 81
Elem Cr Mo W
ratom 118 130 130
rion 52 62 68
SZERVETLEN KÉMIA Átmenetifémek
AZ ÁTMENETIFÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE SŰRŰSÉG • Nehézfémek ρ(3d): 3-9; ρ(4d): 4,5-12,5; ρ(5d): 6-22,5; • 5d elemek kiugróan nagy sűrűsége: r4d ~ r5d • maximum görbe jelleg az atomméret minimumnál (d6-d8)
OLVADÁSPONT, FORRÁSPONT • általában magas op (>1000 °C) és fp (>2000 °C); • kivételek: Zn, Cd, Hg (lezárt d alhéj, a d elektronok nem vesznek részt a fémes kötésben)
SZERVETLEN KÉMIA Átmenetifémek ÁLTALÁNOS TULAJDONSÁGOK • Szilárd halmazállapotúak, kivéve Hg • Fémes tulajdonságok: fémrács, áram- és hővezetés, szürkés szín (kivéve Cu, Au) • A nyílt vegyértékhéj miatt (kivétel Zn, Cd) több oxidációs számmal képezhetnek vegyületeket. Vegyületeik általában színesek. A részben betöltött d-pályák miatt szervetlen ill. szerves ligandumokkal datív kötéssel komplexeket képeznek.
SZERVETLEN KÉMIA Átmenetifémek ÁTMENETIFÉMEK KATALITIKUS SAJÁTSÁGAI TiCl3 Ziegler-Natta katalizátor poliolefinek előállítására V2O5 A kontakt kénsavgyártásnál a SO2 →SO3 katalizátora Fe A Haber-Bosch féle NH3 szintézis katalizátora PdCl2 A Wacker folyamat katalizátora: C2H4 +H2O +PdCl2 →CH3CHO +2HCl +Pd Pd Hidrogénező katalizátor (pl fenol→ciklohexanol) Pt Az autó kipufogó gázok három-fázisú tisztításánál használják Pt/Rh Az NH3→NO folyamat katalizátora a HNO3 gyártásnál Cu (CH3)2SiCl2→szilikonok folyamatban használt katalizátor Cu/V ciklohexanol→ciklohexanon katalizátora adipinsav előállítására a nylon-66 gyártásánál Ni Raney Ni, számos redukciós folyamat katalizátora (pl. olajok keményítése, margarin előállítása)
SZERVETLEN KÉMIA Mangán A Mangán (Mn) általános jellemzése: ezüstszürke, rideg, kemény fém. Olvadáspontja 1246 ˚C, forráspontja 2061 ˚C. Kémiai tulajdonságai: • A mangán vegyületeiben számos vegyértékű (és így színű) lehet: • 2 vegyértékű a mangán(II)-ionban (Mn2+), halvány rózsaszín színű. • 3 vegyértékű a mangán(III)-ionban (Mn3+), vöröses színű. (Oldatban lassan oxidálja a vizet, miközben mangán(II)-ionná redukálódik). • 4 vegyértékű a mangán-dioxidban (MnO2), és a manganit-ionban (MnO2−3), mindkét esetben barna színű. • 5 vegyértékű a hipomanganát-ionban (MnO3−4), kék színű. • 6 vegyértékű a manganát-ionban (MnO2−4), zöld színű. Vizes oldatban a levegő szén-dioxidja hatására diszproporcionálódik permanganáttá és mangán-dioxiddá: • És 7 vegyértékű a permanganát-ionban (MnO4−), lila színű.
SZERVETLEN KÉMIA Mangán Kémiai reakciói: • Égése: Mangán oxigénnel egyesül mangán(II,III)-oxiddá.
•
Nitrogénnel való egyesülése: (mangán-nitriddé)
•
Halogénekkel:
•
Savvakkal:
SZERVETLEN KÉMIA Mangán Vegyületei: • A mangán a vegyületeiben többféle oxidációs számú (2, 3, 4, 5, 6, 7) is lehet. (Vegyületei általában színesek.) • Halogénvegyületei közül mangán(II)-halogenidek és a mangán(III)-fluorid stabil, az MnF4 bomlékony. A legjelentősebb a mangán(II)-klorid. • Számos oxidja létezik. mangán(II)-oxid (MnO) és a mangán(III)-oxid (Mn2O3) bázisos, mangán(IV)-oxid amfoter, mangán(VII)-oxid (Mn2O7) savas jellegű. (legstabilabb a trimangán-tetraoxid vagy mangán(II)-dimangán(III)-oxid (Mn3O4).) • A permangánátok +7-es oxidációs számú mangánt tartalmaznak. MnO4− ion található bennük, ami ibolyaszínű. Erélyes oxidálószerek. A legjelentősebb permanganátsó a káliumpermanganát (KMnO4). • A mangán(II)-hidroxid (Mn(OH)2) gyenge bázis, a mangán(II)-vegyületek oldataiból választható le fehér csapadékként lúg hozzáadásával (a levegő kizárásával). A levegő oxigénje hatására nagyon könnyen mangán(III)-hidroxiddá (Mn(OH)3) oxidálódik és megbarnul.
SZERVETLEN KÉMIA Mangán Élettani szerepe • A növények és az állatok fejlődése szempontjából fontos a talaj mangántartalma, eképpen az emberi szervezetben is nélkülözhetetlen elem.
A növények életében: A mangán élettani szerepe igen sokrétű. • több, biológiailag fontos enzim aktivátoraként közreműködik: – – – –
• •
a sejtek oxidációs-redukciós folyamataiban, a sejtlégzésben, azaz a növények szénhidrátforgalmában, a foszforilációs folyamatokban, a citromsav-ciklus szabályozásában stb.
szerepe meghatározó a növények nitrogén-anyagcseréjében A növényen belül csak minimális mértékben képes áthelyeződni, (az öregebb részek nem adják át mangántartalmukat a fiatalabbaknak)
SZERVETLEN KÉMIA Vascsoport
Vascsoport (triád: Fe, Co, Ni) • Nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek: nagy sűrűség, magas op, mágnesezhetők, legszorosabb illeszkedésű fémrács, könnyen alakíthatók (kis keménység), ötvözhetők, oxidációs szám +2 és +3.
SZERVETLEN KÉMIA Vas Előfordulás: • Föld magját alkotja (Ni-el együtt): szilárd belső mag, folyékony külső mag • Vegyületei formájában fordul elő a földkéregben illetve tiszta állapotban a Földre került meteoritokban. (4.8 %, 4. leggyakoribb a földkéregben) – – – – – –
Pirit (FeS2), Kalkopirit (CuFeS2) Sziderit (FeCO3) Hematit (Fe2O3) Magnetit (Fe3O4) Limonit (Fe2O3.1,5H2O)
SZERVETLEN KÉMIA Vas Fizikai tulajdonságok: • Olvadáspont: 1538 oC. Lehűtve térben középpontos kockarács: d-vas (0,293 nm élhossz.) 1394-912 oC: g-vas – lapon középpontos kockarács (0,368 nm élhossz) – kisebb sűrűség 912 oC alatt: a-vas – térben középpontos kockarács (0,290 nm élhossz) 770 oC: mágnesezhetőség határa Kémiai tulajdonságok: • Elektronegativitása: 1,8, általában ionos vegyületeket képez +2 és +3 oxidációs számmal • Fe2+ vegyületek: zöld szín, többségük nem stabil, levegőn lassan oxidálódnak Fe3+ formává alakul (emiatt redukáló tulajdonságú) • Fe3+ vegyületek: sárga-vörös, természetben ez fordul elő • Oxigénnel reagál: 4Fe + 3O2 = 2Fe2O3 • Halogénekkel: FeF3, FeCl3, FeBr3, FeI2 (jód oxidáló hatása a legkisebb, FeI3 instabil) • Kénnel: FeS (kén is gyenge oxidálószer) • Vízzel nem reagál, csak ha van benne oldott O2 → rozsda FeO(OH) ill. Fe(OH)3.Fe2O3 • Híg savak H2 fejlődés közben oldják • Tömény savak (HNO3, H2SO4, H3PO4) passzív védőréteget képeznek a felületen.
SZERVETLEN KÉMIA Vas Nyersvasgyártás: redukció • Fe2O3/Fe3O4 Fe • vasérc megfelelő méretre aprítása • tüzelő/redukáló anyag: koksz v. szénhidrogén - reakcióhoz, olvadáshoz szükséges hő - redukálószer, ill. redukáló CO képződik - adja a vasak széntartalmát - kb. 1 % kén: el kell távolítani • salakképző (mészkő, dolomit) hozzákeverése: kén eltávolítása CaS-ként (minőséget ront) • levegő (égéshez): fúvószél; forrószél= égéstermékekkel 1100-1300 ºC-ra felmelegítik
Fe2O3 + 3C = 2Fe + 3CO Fe3O4 + 4C = 3Fe + 4CO FeO + C = Fe + CO endoterm, hőt fogyaszt, több tüzelőanyag kell
SZERVETLEN KÉMIA Vas Nyersvasgyártás: • Direkt redikció: Fe2O3 + 3C = 2Fe + 3CO Fe3O4 + 4C = 3Fe + 4CO FeO + C = Fe + CO •
endoterm, hőt fogyaszt, több tüzelőanyag kell
Indirekt redukció: exoterm reakciók, kevesebb tüzelőanyag kell. 3Fe2O3 + CO = 2Fe3O4 + CO2 Fe3O4 + CO = 3FeO + CO2 Fe3O4 + 4CO = 3Fe + 4CO2 FeO + CO = Fe + CO2 CO keletkezése: C + O2 = CO2 CO2 + C = 2CO C + H2O = CO + H2 (CO + H2O = CO2 + H2)
SZERVETLEN KÉMIA Vas Nyersvas tulajdonságai: • 3-5 % szén + kisebb mennyiségben egyéb elemek (1,5-4 % Mn, 0,5-1 % Si, kevés P, S • képlékenyen nem alakítható a magas széntartalom miatt Öntöttvas tulajdonságai: • 2-3,6 % szén + Si, Mn, P, S • nyersvasból ócskavas hozzáadásával, olvasztással gyártják • könnyen megmunkálható, korrózióálló, rezgéscsillapító (szerszámgépállvány) • rideg, könnyen törik, acélnál kisebb szilárdságú
SZERVETLEN KÉMIA Vas Acél tulajdonságai: • Széntartalom max. 2,11 % • Könnyen megmunkálható (kovácsolás, hengerlés) • Acélgyártás: oxidációval a széntartalom lecsökkentése, ötvözetkészítés: keménység, rugalmasság, hajlékonyság, szilárdság, hőállóság, savállóság, korróziómentesség - olvadt nyersvasba nagy nyomással oxigént fúvatnak (30 perc) régebben Siemens-Martin eljárás: rozsdás ócskavassal olvasztották - ötvöző anyag oldása az olvadékban: lehűlve szilárd oldat • Ezután hőkezeléssel mechanikai tulajdonságok módosíthatók - lágyítás: belső feszültség megszüntetése; pár fokkal 727 oC alá melegítik, lassan lehűtik - edzés: keménység növelése; hevítés kb. 1300 oC-ra, egy ideig ott tartják, majd gyorsan lehűtik. Ezzel befagyasztják az 1300 oC-on levő kristályszerkezetet – de belső feszültségek keletkeznek. Megeresztés: ugyanez kb. 100-700 oC-on; feszültség csökken, keménység is. - kérgesítés: kemény kopásálló külső réteg; felületi edzéssel vagy ötvözéssel
SZERVETLEN KÉMIA Vas Ötvözetek: • Helyettesítés (szubsztitúció): atomok hasonló méretűek, azonos rácsban kristályosodnak. • Beékelődéses (interszticiós): ötvözőfém atomjai kisebbek Vas nem ötvöződik: nemesgázokkal, halogénekkel, s-mező elemeivel, higannyal, kadmiummal, ezüsttel. Nehezen elegyíthető bizmuttal, ólommal, cinkkel. Fontosabb ötvözők: • C 0,6 % alatt = szerkezeti acélok: szilárdság, szívósság, ellenállás lökésszerű igénybevétellel szemben • C 0,6 % felett = szerszámacélok: keménység, kopásállóság • Ni, Mn: szilárdságot növelik, magas hőmérsékleten is (hőálló acél) • Vanádium (V): keménységet, kifáradással szembeni ellenállást növeli • Cr, Ni: rozsdamentessé, savállóvá teszi • Cr, Al, Si: magas hőmérsékleten is korrózióálló (FeCr2O4 réteg van a felületen) • W: nagyon kemény un. gyorsacélok (forgácsolószerszámokhoz) • Bór (B, ezred %): acél edzhetőségét növeli • Nióbium (Nb, század %): acél rugalmasságát növeli • N, S, P: káros ötvözőanyagok, acélt törékennyé teszik
SZERVETLEN KÉMIA Platina csoport
A platinacsoport elemei: ruténium (Ru), ródium (Rh), palládium (Pd), ozmium (Os), irídium (Ir), platina (Pt)
SZERVETLEN KÉMIA Platina Előfordulása: • A platina többnyire az egyéb platinafémekkel együtt fordul elő, vagy elemi állapotban a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal együtt. Manapság a legjelentősebb előfordulást azok a réznikkel ásványok jelentik, amelyek egyrészt Dél-Afrikában, másrészt Oroszországban vannak, és ezeket egészíti ki a kanadai Sudbury-kitermelés.
Kémiai tulajdonságai: • A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. • Csak királyvízben vagy oxidálószer jelenlétében sósavban oldódik. • Ha a királyvízben oldjuk, hexakloro-platina(IV)-sav (hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)], H2[PtCl6]) keletkezik. • A platina vegyületeiben általában +4 vagy +2 oxidációs állapotú. Felhasználása: • benzinüzemű gépkocsik katalizátoraként, • ékszerek készítésére, • petrolkémiai, • Üvegiparban, • Bizonyos platinavegyületeket daganatellenes gyógyszerként alkalmaznak.
SZERVETLEN KÉMIA Palládium Előfordulása: • Igen ritka elem. A természetben a platinaércekben, emellett az arannyal együtt található meg ötvözetként. Ismeretes néhány ásványa is. Kémiai tulajdonságai: • Kémiai szempontból ellenálló fém. • A halogénelemek kis mértékben megtámadják. • Vegyületeket képez kénnel, szelénnel, foszforral, arzénnel, ha ezekkel összeolvasztják. • A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet. A platinafémek közül egyedül a palládium oldódik salétromsavban. • Magas hőmérsékleten megtámadják az alkálifémek hidroxidjai. • Vegyületeiben kettő, három vagy négy vegyértékű lehet. Felhasználása: • A palládium a hidrogént nagyon könnyen elnyeli, ezért heterogén katalizátorként illetve gázelektródként használják. • Egyes ötvözeteit az ékszeripar hasznosítja. – –
A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásban és ékszerek készítésekor alkalmazzák. Másik ötvözete a fehérarany, ez 10% palládiumot tartalmazó aranyötvözet.
SZERVETLEN KÉMIA Rézcsoport Rézcsoport elemei: Cu, Ag, Au Nemesfémek. Au sok van, de kis koncentracioban. Oxidációszám jellemzően +1, +2 vagy +3 Fizikai tulajdonságok: • Legkisebb elektromos ellenállasú fémek. • Au vékony réteggé hengerelhető • Sűrűség nagy • Op kicsi (sok elektron) • Kolloid arany (Cassius bíbor) AuCl3+ SnCl2
SZERVETLEN KÉMIA Réz • A réz az egyik legrégebben és legelterjedtebben használt fém. Nevét Ciprus latin nevéből, a cypriumból kapta. Nélkülözhetetlen az elektrotechnikában mivel jó vezető, de vegyületei az iparban és a mezőgazdaságban is előfordulnak. • Élettani jelentősége sem elhanyagolható és a 2000. év elején Romániából érkező nehézfémionokat tartalmazó szennyezés nyomán élővizeinkben is előfordult sajnos. A réz jellemzői: • színesfém, vörös színű (vörösréz) • vegyértékhéj: 4s1 3d10 • vegyületeiben többnyire +2, esetenként +1 oxidációs számú • Kémiai aktivitása kicsi: híg savakban nem, oxidáló savakban oldódik de ekkor nem hidrogén, hanem kén-dioxid illetve nitrogén-oxidok fejlődnek • Nedves levegőn bázisos réz-karbonát (CuCO3) = patina képződik, mely védi a további korróziótól
SZERVETLEN KÉMIA Réz Előfordulása: • A földkéreg mintegy 0,01 % rezet tartalmaz. • Elemi állapotban is megtalálható: ez az ún. termésréz. • Legnagyobb mennyiségben azonban vegyületként, különböző érceiben fordul elő. Ismertebbek ezek közül: kalkopirit (CuFeS2), bornit (Cu3FeS2), kalkozin (CuS2), malachit (Cu(OH)2.CuCO3). A fontosabb lelőhelyek: Kanada, Chile, Németország, Olaszország, Peru, U.S.A., Zambia. (Az ivóvízben még megfelelő mennyisége 0,2 mg/l, a tűrhető 1,0 mg/l.) Előállítása A rézércekből réz(I)-szulfidot (Cu2S) és vas-szulfidot (FeS) nyernek,ezt levegővel réz(I)-oxiddá (Cu2O) oxidálják, majd az alábbi reakcióval rezet nyernek: Cu2S + 2Cu2O = 6 Cu + SO2 Az így nyert rezet elektrolitikusan tisztítják (oldódó anódos eljárás). Ötvözetek: - sárgaréz (Cu + Zn). Hamis arany 80 % réz. - bronz (Cu + Sn): disztárgyak, szobrok, harang - újezüst=alpakka (Cu + Ni): pénz, evőkészlet Felhasználás (fentieken felül): - elektromos vezeték - CuSO4.5H2O (rézgálic): permetezőszer http://www.sulinet.hu/kemia/anyag/elemek/cu/rez.htm
SZERVETLEN KÉMIA Réz A réz(I)ion reakciói: • Ha réz(I)-só oldatához hidroxidionokat adunk (például lúggal reagáltatjuk), réz(I)oxid (Cu2O) csapadék válik ki. •
Szintén réz(I)-oxid csapadék keletkezik a Fehling-próba során. Ez a próba redukáló hatású szerves vegyületek (például aldehidek) kimutatására alkalmas.
A réz(II)ion reakciói: • A réz(II) erős savval alkotott sói (nitrát, szulfát, stb.) vizes oldatban savasan hidrolizálnak. Oldatából hidroxidionok hatására világoskék réz(II)-hidroxid csapadék válik le, mely felesleg ammónia hatására intenzív kékesibolya színű amminkomplex képződése közben oldódik: • •
Ez a reakció a réz(II)ion kimutatásának jellemző és érzékeny reakciója, mellyel 6 ppm mennyiség már kimutatható. A jodidionokat redukálja:
SZERVETLEN KÉMIA Réz Biológiai vonatkozások • Alacsonyabbrendű szervezetek (gombák, moszatok) számára már igen kis koncentrációban is toxikus, ezért a növényvédelemben gombaölő szerként (pl.: peronoszpóra ellen) alkalmazzák. • Növényekben a klorofill szintézisét segíti elő. A talajban igen gyorsan oldhatatlan sókká alakul ill. komplex vegyületekben kötődik meg. Mivel a növények számára csak az oldható formában lévő réz vehető fel, számukra élettani problémát általában nem a toxicitás, hanem a réz hiánya jelent. (5 g/t-nál kevesebb, hátrányosan hat a legtöbb növény fejlődésére). • Az állati és emberi szervezetekben a Cu elősegíti a hemoglobin és a vörösvértestek képződését ill. az ezek hiánybetegségeinek gyógyítására adagolt Fe felszívódását. A réz-szulfát hánytató hatású, a gyógyászatban mérgezéseknél alkalmazzák. Emberi táplálkozásban napi 3-5 mg Cu felvétele ajánlatos.
SZERVETLEN KÉMIA Cinkcsoport Cinkcsoport elemei: • Zn, Cd, Hg • Oxidációszám jellemzően +2 (Hg+ valojaban Hg22+) Fizikai tulajdonsagok: • sűrűseg (7.14, 8.65, 13,534 gcm-3) a Hg eseten meglehetősen nagy. • op. (419.5, 320.8, -38.9 oC) fp. (907, 765, 357 oC) alacsony • (tele d héj, kis rácsösszetartó erők). • Zn vakuumszublimálható
SZERVETLEN KÉMIA Cink A Cink (Zn) általános jellemzése: • A cinkcsoport első eleme. • Vegyértékhéj: 4s2 3d10 → +2 oxidációs szám vegyületeiben • Szobahőmérsékleten kékes színű, rideg, porítható. • A vegyületeiben gyakorlatilag mindig +2 oxidációs számú. • Közepesen aktív fém. • Száraz levegőn nem oxidálódik, nedves, főleg szén-dioxid tartalmú levegő megtámadja. Előfordulása: Legfontosabb ásványa a köbös szfalerit (ZnS), valamint a hasonló összetételű, de hatszöges wurtzit. A cinkit (ZnO) gyakran mangántartalmú s ekkor vörös színű. Előállítása: Oxidjának redukciójával, vagy sóinak elektrolízisével.
SZERVETLEN KÉMIA Cink A Cink (Zn) kémiai tulajdonságai: • Halogének közönséges hőmérsékleten csak nedvesség jelenlétében hatnak rá. • Magas hőmérsékleten kékeszöld lánggal ég el cink-oxiddá. • Kénnel, szelénnel és tellúrral hevítve a megfelelő vegyületeket (ZnS, ZnSe, ZnTe) adja, foszforral, arzénnel és antimonnal is vegyül. • Nitrogénnel nem reagál. • Víz közönséges hőmérsékleten alig hat rá, magasabb hőmérsékleten hidrogént fejleszt, miközben cink-oxid keletkezik. • Híg savak oldják: Zn + H2SO4 = H2 + ZnSO4 (laborban általában így fejlesztenek hidrogént – vagy sósavval) • Ammónium-hidroxidban és ammóniumsók oldatában, levegő jelenlétében oldódik a cink, mert az először keletkező vékony oxidhártyát komplexképződés folytán oldják a fenti folyadékok, így a védőhártya nem maradhat meg. • Oldódik alkálilúgokban is: Zn2+ + 3 OH– = [Zn(OH)3]– • Ammóniával komplex cink-tetramin-ion keletkezik: Zn2+ + 4 NH3 = [Zn(NH3)4]2+ • Ammóniában izzítva cink-nitriddé alakul. • Szén-dioxidot már 300 °C fölött szén-monoxiddá redukálja. • Általában redukáló hatású, mind savas, mind lúgos közegben.
SZERVETLEN KÉMIA Cink Felhasználása: • Egyike a legnagyobb mennyiségben használt fémeknek. • Tetőfedésnél, esőcsatornák, párkányok, vödrök, stb. készítésekor használtak egykor cinket, ma még olykor cinkbevonatú acélt (horganyzott vas)at alkalmaznak ilyen célokra. • Galvánelemek gyártásához (nagy tisztaságú cink szükséges) • Rézzel alkotott ötvözete a sárgaréz. • Régóta használatos a horganyzott vas bádog, amit vaslemezek olvadt cinkbe mártásával készítenek, de galvanizálással is előállítható. Nagyon jól védi a rozsdásodástól a vas felületét, mert maga megy oldatba a vas helyett. • Drótkerítések készítésére (horganyzott drót használatos). • A cink-oxidot (ZnO) festőanyagként, töltőanyagként, kozmetikumokban gyenge fertőzésgátló szerként gyógyszeralapanyagként, valamint festékekben és műanyagokban használják. • A cink-szulfidot (ZnS) lumineszkáló (kép)ernyőkön alkalmazzák. Biológiai vonatkozások Emlősökre káros, ezért cinkkel bevont edényben nem szabad élelmiszert tartani. Igen kevés cink azonban szükséges nyomelem. A cink-oxid megengedett koncentrációja 5 mg/m³.
