Átállás Biotermelésre Ware Borbála Közép-dunántúli Biokultúra Egyesület -elnök-
A működő rendszer szabályozásának és ezáltal az egész rendszer működésének megváltoztatása
Feltételek Emberi tulajdonságok Szakmai felkészültség Újítási készség Problémamegoldó készség Kockázatvállalási készség Megfigyelőképesség Munkabíróképesség
Termelés anyagi és tárgyi feltételei (alkalmas földbirtok, gépek, eszközök forgótőke)
1. Lépés Felmérés- üzemtükör ¾Családi helyzet, munkaerőhelyzet ¾Jelenlegi munkaterhelés ¾Üzem mérete, szerkezete
¾Talaj, csapadék és környezeti viszonyok ¾Trágyamérleg ¾Növényegészségügy és gyomosodás helyzete ¾Állattartás helyzete ¾Takarmánymérleg ¾Épületek, gépek, berendezések
Személyes célkitűzések - saját tükör
Ne legyen több munka, mert most is sok Jobb jövedelmet várok, mert a jelenlegi kevés Az istálló nem állhat üresen A földek nem gyomosodhatnak el Ne legyen kockázat Ne legyenek nagyobb beruházások Független akarok lenni Nem szeretem az állatokat
2. Lépés Tervezés - rugalmasság 1. A kiindulási helyzet leírása 2. Célok megfogalmazása
4. Az átállási idő tervezése takarmánymérleg az átállás éveire vetésforgó átállása 5. A tervezés ellenőrzése
3. Célzott gazdaság megtervezése alaptakarmánymérleg vetésforgó tervezése munkaerőmérleg, és idényterhelés beruházási terv üzemgazdasági mérleg
A vetésforgó tervezése A Feladat
a talajtermékenység fenntartása az állatállomány maradéktalan ellátása takarmánnyal gazdaságos termésszint elérése műtrágya és növényvédőszer felhasználása nélkül a gyomok elnyomása vagy visszaszorítása egészséges növények termelése
A tervezés
Azonos viszonyokhoz azonos vetésforgó Szakaszokat kijelölni Állatállomány felmérése - takarmánytermő területek Kivenni azokat a növényeket, amelyek bioként nem értékesíthető (pl. cukorrépa repce - új növények helyette nitrogén és takarmány egyensúly javítására ) Végleges vetésszerkezet kialakítása - meghatározni az egyes növénycsoportok arányát (pillangósok, gabonafélék, kapásnövények, másodvetésű növények) zöldtrágya, takarmány, talajtakarás Az arányt befolyásolhatja rovarveszélyeztetettség, munkaigényesség Elővetemény értéke
Néhány példa
Tejtermelő gazdaság (6 szakaszos vetésforgó)
füveshere füveshere őszi búza (fehérhere alávetéssel zab/hüvelyes (keverék másodvetéssel) burgonya/ takarmányrépa Rozs (füveshere alávetéssel) lucerna (füves) lucerna (füves) burgonya/silókukorica tavaszi kalászos (fehérhere, fű alávetéssel) hüvelyes/takarmánykeverék (másodvetés: olajretek, mustár, facélia, bükköny) zab/sörárpa (esetleg lucerna alávetés)
Sertéshízlaló gazdaság (5 szakaszos vetésforgó)
füveshere/zö veshere/zöldugar őszi bú búza (fehé (fehérhere alá aláveté vetéssel) zabos borsó borsó hüvelyesek (ló (lóbab, borsó borsó, csillagfü csillagfürt alá aláveté vetés) őszi árpa/ tritiká tritikále
Állattartás nélkül (3 szakaszos vetésforgó)
zöldugar (lóbab, herék, perje) őszi búza (esetleg fehérhere alávetéssel) rozs/zab/burgonya
Biodinamikus vetésforgó fóliasátorban 1. Év
2. Év
Paprika
Zöldhagy Spenót ma
Zöldhagy Uborka ma Spenót
3. Év
4. év
5. Év
Karalábé Zöldbab
Paradics Fejes saláta om
Facélia Zöldtr. Zöldhagy ma
Vetési naptár Levél - termés
- gyökér
- virág
Növénytípusok : A) talajzsaroló, pl. káposzta, paraj, fejes saláta, kukorica B) talajkímélő, pl. gyökérzöldségek, hagyma C) talajgazdagító, pl.pillangósok, mustár, repce Mikroklimatikus hatások - lejtőszög, kitettség
Növénytársítások :
káposzta, kamilla kukorica, tök, uborka cékla, karalábé
kukorica, bab sárgarépa, hagyma bab, borsikafű
Ha közel ültetjük, egymást bántják: napraforgó, petrezselyem póréhagyma, zeller paradicsom - sok növénnyel nem jó szomszéd (kivétel karalábé, zeller)
Gyomszabályozás Célja, hogy a gyomokat ellenőrzés alatt tartsuk és a természetes környezet tényezőiként kezeljük Legfőbb eszköze az okszerű vetésforgó Jó tulajdonságuk: a hasznos rovaroknak életteret és táplálékot nyújtanak akadályozzák az eróziót javítják a talajszerkezetet tápanyagokat tárnak fel elpusztulásuk után a mikroorganizmusok tápláékául szolgálnak a tömött rétegeket laszítják megkötik a tápanyagféleségeket a talajtulajdonságok jelzőnövényei
Hol lehet biogazdálkodni? ¾ ¾ ¾ ¾
belátható környezetben szennyező forrás ne legyen szerves trágya vagy ellenőrzött talajjavító legyen vetésforgó kialakítása lehetséges repülőgépes növényvédelem közlekedő pályája alatt nem
Nem alkalmasak biogazdálkodásra azok a területek ahol ¾ ¾ ¾ ¾
a környezeti levegő-víz szennyeződéstől nem védhető a vegyszerezett területek közé szorosan ékelődik a talaj termékenységét szerves anyaggal fenntartani képtelen a kedvezőtlen éghajlati és talajadottságokkal küszködő területek
Jogszabályi definíció
szerint ökológiai gazdálkodás alatt a mezőgazdasági termelésben a termékek előállításával kapcsolatos műveletek összeségét (beleértve a csomagolást és a jelölést is) értjük, amennyiben az ökológiai gazdálkodás Alapfeltételrendszere szerint hajtották őket végre.
Biokontroll Hungária Kht.
EU szabályozás TANÁCS 2092/91/EGK rendelete Hazai kiegészítés: 140/1999.(IX.3.) Korm. rend. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről kiegészíti a 74/2004.(V.10.) FVM rendelet az egyéb eljárási szabályokkal.
Az ökológiai gazdálkodás főbb szakmai követelményei:
Genetikailag módosított szervezetek (GMO) és származékaik használata egyértelműen tilos
Növénytermesztés
átállási idő tartása 2-3 év cél: a területen esetleg felhalmozódott káros anyagoktól megszabaduljunk. 1 év után betakarított termés "átállásból származóként forgalmazható szaporítóanyag alapvetően ökológiai eredetű kell hogy legyen vetésforgó tápanyag - bio, esetleg extenzív állattartásból származó trágya - komposzt - ásványi trágyázó szerek - baktérium trágyák, mikroelem trágyák - biodinamikus preparátumok A trágyával kiadott N mennyisége nem haladhatja meg az évenként 170 kg/ha-t A növények védelmében a megelőzés a legfontosabb (vetésváltás, elenálló növények, fajták termesztése, célszerű tajalművelés, hasznos élőlények megkímélése. Védekezés: fizikai biológiai módszerek, pontosan megnevezett vegyszerek, melyek közös jellemzője az, hogy kontakt hatásúask, természetes eredetűek, felhalmozódásra nem hajlamosak. Izolációt kell boiztosítani a szokványosan termelt növényektől
Állattenyésztés Átállási idő Takarmány főleg ökológiai,
de 30-60%-ban lehet átállási , sőt 5-15% szokványos takarmányt is fel lehet használni
Megelőző állatgyógyászat - jó tartási körülmények Állatjóléti intézkedések
Feldolgozás A mezőgazdasági alkotórészek ökológiai eredetűek Tilos az ionizáló sugárzás alkalmazása Adalék és segédanyagok akkor használjhatók, ha nélkülözhetetlenek, ill. egy közismertem ártalmatlan anyagokat tartalmazó listáról választhatók A feldolgozó üzemek részlegesen is átállhatnak, ha térben és időben képesek elválasztani az ökológiai termék feldolgozását és tárolását a szokványosétól.
