ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT

ASZÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselı-testületének

12/2008.(IV.1.) ÖR.

RENDELETE

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

A szociális ellátások helyi szabályozásáról

Aszód Város Önkormányzat Képviselı-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A § (2) bekezdésében, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 1. §-ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. §(3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 37/D (5) bekezdésében, 38. §-ának (9) bekezdésében, 43/B § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 46. § (1) bekezdésében, 47. §-ának (1) bekezdésében, 50.§-ának (3) bekezdésében, 55/C § (4) bekezdésében és a 62. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelı szociális rászorultságtól függı pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya 1. §. A rendelet hatálya kiterjed: (1) Aszód Város Önkormányzat közigazgatási területén élı lakóhellyel rendelkezı magyar állampolgárokra, a bevándorlási engedéllyel rendelkezı személyekre, a letelepedési engedéllyel rendelkezı személyekre, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre, hontalanokra. (2) Az Szt.6.§-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Aszód város közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte. (3) Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenıen az Európai Szociális Kartát megerısítı országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerően tartózkodó állampolgáraira is. (4) Az Szmtv. szerinti a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyre, amennyiben az ellátás igénylésének idıpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a

2

szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint az Szt. 32/B.§-nak (1) bekezdésében meghatározott idıskorúak tekintetében a Szt. 3. §-a (3) bekezdésének b./ pontjában meghatározott személy körre, amennyiben az ellátás idıpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (5) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az Aszód Város önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések 2. §. (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban lehet szóban, vagy írásban elıterjeszteni. (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény ( Kistérségi Gondozási Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetıjéhez lehet szóban vagy írásban elıterjeszteni. (3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történı eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére. (4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylı a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételérıl” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be. (5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmezı lakcíme van. A kérelmezı lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerően lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók. 3. §. (1) A kérelmezı a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejőleg kell becsatolnia. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza: - az ellátást igénylı személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplı adatait, - az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

3

A jövedelemtıl függı szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelı igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemrıl tett nyilatkozat melléklete. (2) A jogosultság megállapításakor • •

a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelızı 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható: • • •

•

havonta rendszeresen mérhetı jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelızı hónap nettó átlagkeresetérıl szóló munkáltatói igazolást, munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelızı hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelızı hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot, vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelızı gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni • •

a kérelem benyújtását megelızıen megszőnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszőnt.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra. (5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásában fellelhetık, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhetı. 4. §. (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik A házipénztárból történı döntést követı azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. (2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó idıszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor idıarányosan annak az idıszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmezı igazolja.

4

5. §. (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben elıadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylınél környezettanulmányt kell készíteni. (2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylırıl, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhetı. 6. §. (1) A rendszeres szociális segély, lakásfenntartási támogatás, átmeneti segély, temetési segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell. (2) A rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68.§-a szerint védelembe vett gyermek él. (3) A rendszeres szociális segély természetbeni juttatásakor védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély megállapított összegének 15 %-a, de összesen legfeljebb 50 %a nyújtható természetben. 7. §. A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmezı életvitele alapján vélelmezhetı, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmezı kötelezhetı arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. §. A határozatlan idıre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követıen naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell. 9. §. A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintı jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenırzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A képviselı-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetıségét kizárja.

5

10. § (1) A szociális ellátások megállapításáról – e rendeletben meghatározott kivételekkel – a Képviselı-testület határozattal dönt. (2) A Képviselı-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét: - a Képviselı-testület szociális bizottságára, illetve a - polgármesterre ruházza. A bizottság és a polgármester a szociális ellátás tárgyában – átruházott hatáskörében – hozott döntésérıl szintén határozatot hoz. (3) A Képviselı-testület a) a szociális bizottság hatáskörébe rendeli az 1. sz. mellékletben felsorolt, illetve b) a polgármester hatáskörébe rendeli a 2. sz. mellékletben felsorolt ellátásokkal kapcsolatos döntéseket. (4) A bizottság és a polgármester az Önkormányzat ezen rendelete és az 1993. évi III. tv. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben. (5) A bizottság és a polgármester döntése ellen a Képviselı-testülethez fellebbezés nyújtható be. II. FEJEZET Szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások

Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselıtestülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint ba) lakásfenntartási támogatást, bb) méltányossági ápolási díjat,(18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását végzı személy kérelmére) bc) átmeneti segélyt, bd) temetési segélyt állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függı pénzbeli ellátások).

6

Rendszeres szociális segély 11. §. (1) A rendszeres szociális segély jogosulti körének meghatározására, megszüntetésére, összegére, felülvizsgálatára és a hajléktalan személyek részére történı rendszeres szociális segély megállapítására Aszód város Önkormányzata a Szt. rendelkezéseit változtatás nélkül alkalmazza. (2) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a Aszód Polgármesteri Hivatalával és /vagy a települési önkormányzat által kijelölt Kistérségi Gondozási Központ szervvel köteles együttmőködni. 12. §. Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek foglalkoztatása, továbbá az együttmőködés eljárási szabályai (1) Az önkormányzat az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek munkaerıpiaci helyzetének javítása érdekében foglalkoztatást szervez, melynek keretében különösen a rendszeres szociális segélyt kérelmezı igényjogosult személyek foglalkoztatását kell biztosítani. A foglalkoztatási kötelezettség közfoglalkoztatás biztosításával teljesíthetı. (2) Az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás idıtartama legalább 30 munkanap, kivéve, ha az aktív korú nem foglalkoztatott személyt alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatják. (3) Az önkormányzat által szervezett közfoglalkoztatás keretében végezhetı közcélú munkák köre különösen: a ) környezetvédelmi, kommunális munka ( pl: hulladék győjtése, kaszálás, parlagfő írtása, ároktisztítás) b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhetı szakipari és egyéb tevékenység. (4) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy foglalkoztatásának megszervezését az Önkormányzat a 4.számú mellékletben meghatározott( önkormányzati társulás vagy más szerv) útján látja el. (5) A kérelmezı, illetve a segélyben részesülı a számára felajánlott megfelelı munkát legkésıbb három munkanapon belül köteles megkezdeni. (6) Akadályoztatása esetén a nem neki felróható akadályról, egészségügyi okokra hivatkozva, hét munkanapon belül az orvos által kiállított igazolást benyújtja írásban, vagy személyesen a polgármesteri hivatalba. (7) Egyéb elıre nem látható okok miatti akadályoztatás igazolása a segélyben részesülı személy nyilatkozatával történik, melynek valóságtartalmát a polgármesteri hivatal

7

ügyintézıje vizsgálhatja. Az egészségügyi alkalmasságról a háziorvos vagy szükség esetén a szakorvos által kiállított igazolást kell benyújtani. (8) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerıre emelkedését követı naptól számított öt munkanapon belül köteles a munkaügyi központtal a kapcsolatot felvenni. (9) Az együttmőködési kötelezettség elıírásáról, valamint az együttmőködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményeirıl a rendszeres szociális segélyt megállapító határozatban rendelkezni kell. Meg kell nevezni az együttmőködésre kijelölt intézményt, az elsı jelentkezési határidıt és a jelentkezés elmulasztásának következményeit. (10) A nem foglalkoztatott személy az együttmőködési kötelezettség keretében köteles teljesíteni a beilleszkedést segítı programban foglaltakat. (11) A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítı program a következıkre terjed ki: a.) a Kistérségi Gondozási Központ való kapcsolattartásra b.) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelı oktatásban, képzésben történı részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az elsı szakképesítés megszerzésére, c.) a felajánlott és számára – az Szt. 37/H.§ (6) bekezdése szerinti – megfelelı munkalehetıség elfogadására d.) a munkaügyi központ gödöllıi kirendeltségnél álláskeresıként történı nyilvántartásba vételre és az elhelyezkedés érdekében a munkaügyi központtal való együttmőködésre. (12) A Kistérségi Gondozási Központ a rendszeres szociális segély folyósításának idıtartama alatt az együttmőködés keretében: 1. figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidı betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személy a jogerıs határozat alapján – a szervnél történı megjelenésekor – nyilvántartásba veszi, 2. tájékoztatja a nem foglalkoztatott személyt az Sztv. 37/D § (3) bekezdése szerinti beilleszkedést segítı program elkészítésének menetérıl, a beilleszkedést segítı programok típusairól, az együttmőködés eljárási szabályairól, 3. a nyilvántartásba vételtıl számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elısegítı programot és arról a segélyben részesülı személlyel írásban megállapodást köt, 4. folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítı programban foglaltak betartását, 5. legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

8

(13) A Kistérségi Gondozási Központ köteles: 1. jelezni a jegyzınek, ha a nem foglalkoztatott személy együttmőködési kötelezettségének nem tesz eleget, 2. e rendelet 11. § (12) e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatni a jegyzıt a beilleszkedést segítı program végrehajtásáról.

13. § Az együttmőködési kötelezettség megszegése

(1) Együttmőködési kötelezettség megszegésének minısül, ha az érintett személy: a) e rendelet 11.§ (1)- (3) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátását nem vállalja, vagy nem teljesíti, illetve a felajánlásra nem jelenik meg, b) a kijelölt szerv által felajánlott megfelelı munkalehetıséget nem fogadja el, illetve a felajánlásra nem jelenik meg, c) az együttmőködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétıl, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be, d) a segélyezett az együttmőködésre kijelölt szervvel az elsı jelentkezésként megjelölt idıpontig nem veszi fel a kapcsolatot, e) a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmezı az együttmőködési kötelezettségnek nem tesz eleget, f) a segélyben részesülı a foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvet a tárgyhónapot követı hónap elsı munkanapján nem mutatja be. 14. §

Az együttmőködési kötelezettség súlyos megszegése (1) Együttmőködési kötelezettség súlyos megszegésének minısül, ha az érintett személy: a) az önkormányzat vagy a kirendeltség által felajánlott megfelelı munkalehetıséget elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott idıpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

9

b) a munkaviszonya a személyében rejlı ok miatt, önhibájából szőnik meg, c.) a képzést önhibából nem fejezi be.

15. § Az együttmőködési kötelezettség megszegésének és súlyos megszegésének következményei (1) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülı személy a segély folyósításának idıtartama alatt együttmőködési kötelezettségét megszegi, akkor a segély összegét 6 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (2) Az együttmőködési kötelezettség súlyos vagy két éven belül történı ismételt megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. Lakásfenntartási támogatás 16. § Az önkormányzat az Szt-ben és e rendeletben meghatározott jogosultaknak normatív lakásfenntartási támogatást és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt. (1) Aszód Város Képviselı-testülete lakásfenntartási támogatás nyújt: a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /normatív lakásfenntartási támogatás/, b) az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak /helyi lakásfenntartási támogatás/. c./ azokat a személyeket, akik helyi lakásfenntartási támogatásra jogosultak e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén. (2) Normatív lakásfenntartási támogatás esetén Aszód Város Képviselı-testülete a lakásfenntartás elismert havi költségére, az elismert lakásnagyságra valamint a lakásfenntartási támogatás havi összegére az Szt. szabályait változtatás nélkül alkalmazza. (3) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja. 17. § (1) A Szociális Bizottság helyi lakásfenntartási támogatásban részesíti azt a személyt, akinek háztartásában az 1 fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 200%-át és a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem 30%-át elérı költséghányad.

1

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni: -

lakbér vagy albérleti díj, a költségek igazolása a lakásbérleti, illetve albérleti szerzıdéssel történik,

-

lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztı részlete, melyet a pénzintézeti igazolásával kell tanúsítani,

-

távhı-szolgáltatás díja

-

közös költség

-

csatornahasználati díj

-

szemétszállítás költsége

-

villanyáram költsége

-

víz-és gázfogyasztás díja A közüzemi díjakat a településen közüzemi szolgáltatást végzı szervek által kiállított közüzemi számlákkal kell igazolni.

-

tüzelıanyag költsége, egyedi főtéső lakások esetén a főtési költségek- a háztartási tüzelıanyagot forgalmazó által kiállított számlával, ennek hiányában a kérelmezı errıl szóló nyilatkozatával kell igazolni,

(3) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege minimum maximum 10.000 Ft.

2500 Ft.,

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet Aszód Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani folyamatosan; elbírálásuk a Szociális Bizottság ülésén havi rendszerességgel történik. (5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásának jogcímérıl, a kérelmezıvel közös háztartásban élık számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élı esetén a bérleti szerzıdést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerzıdést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlı módon történı igazolása. (6) A kérelmezıt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának elsı napjától illeti meg. 18. § (1) Ugyanazon lakásra vonatkozóan lakásfenntartási támogatás csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élõ személyek és háztartások számától.

1

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerıs bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. 19. §. (1) Megszőnik a támogatás: •

a megállapított idı elteltével,

•

a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja. Ápolási díj 20. §. (1) A képviselı-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200%-át. (2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 4.számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell az Szt.43.§-ában és a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt. 21. §. Az ápolási díj havi összege a) a szociális törvényben meghatározott feltételek szerinti meghatározott - ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a - fokozott ápolást igénylı súlyosan fogyatékos személy gondozását végzı személy számára megállapított ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, b) az e rendeletben, az Önkormányzat által meghatározott feltételek szerinti ápolási díj esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.

(2) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülı jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegő ápolási díjat kell megállapítani. 1

22. §. E rendelet alapján adható ápolási díj megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja

23. § Ápolási kötelezettség teljesítésének ellenırzése (1) Az ápolást végzı személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetésérıl, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában nem mőködik közre. (2) A házi segítségnyújtást végzı intézmény Kistérségi Gondozási Központ az ápolást végzı személy kötelezettségének teljesítését rendszeres idıközönként, évente legalább 2 alkalommal ellenırzi, ellenırzési tapasztalatairól évente, illetve nem megfelelı kötelezettségteljesítés esetében az ellenırzést követıen haladéktalanul értesíti a jegyzıt. Az ellenırzés során együttmőködik a háziorvossal is, hogy meggyızıdhessen az ápolt személy egészségi állapotának esetleges romlásáról és annak okairól.

Átmeneti segély 24. §. Aszód Város Képviselı-testülete a létfenntartását veszélyeztetı, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan, vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére átmeneti segélyt nyújt. 25. §. (1) Átmeneti segélyben kell részesíteni kérelemre azt a személyt: a.) akinek 1 fıre számított havi családi jövedelme - család 3 vagy több gyermekkel a mindenkori nyugdíjminimum 220%-át nem éri el a jövedelem, - család 1-2 gyermekkel a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át nem éri el, - gyermekét egyedül nevelınek a mindenkori nyugdíjminimum 220%-át nem éri el, - család gyerek nélkül a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át nem éri el, b.) egyedülálló esetén az 1 fıre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át nem haladja meg.. 1

(2) Az átmeneti segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 5000 Ft, maximum 15.000 Ft. (3) Rendkívüli méltánylást érdemlı esetben /pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb./ hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben az átmeneti segély összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlı körülmény egyedi értékelését követıen. Egyedi mérlegelés alapján a segély mértéke 50.000 Ft-ot nem haladhatja meg. (4) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott segély összege maximum 50.000 forint. A kölcsönt adott évben maximum 1 alkalommal lehet igénybe venni. A határozatban rendelkezni ke1l a visszafizetés határidejérıl, a törlesztés összegeirıl, vagy összegérıl. Az ismételt igénybevétel feltétele az elızı kölcsön visszafizetése. A kamatmentes kölcsönt maximum 2 évi idıtartamra lehet nyújtani. (5) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történı elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történı elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. 26. §. (1) Az átmeneti segély megállapítása elıtt indokolt esetben környezettanulmányt kell készíteni. Indokolt esetnek minısül, ha a rendkívüli méltánylást igénylı eset megítélése során a kérelmezı lakhatási körülményeinek részletes ismerete szükséges. (2) Sürgıs szükség esetén, - ha az igénylı életkörülményei indokolják az azonnali segítséget a segély bizonyítási eljárás nélkül, az igénylı nyilatkozata alapján kiutalható. (3) Átmeneti segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben a) a kérelmezı életmódja, életvitele arra enged következtetni és b) a jegyzı által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmezı a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az átmeneti segélyt természetben kell megállapítani. (4) Az (3) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formái jellemzıen a következık lehetnek: - a település élelmiszert forgalmazó boltjaiban kizárólag közvetlen fogyasztásra alkalmas alapvetı élelmiszerek vásárlására jogosító utalvány. (5) Az átmeneti segély megállapítását követıen a természetbeni ellátás – jogosult számára történı – biztosításáról, az ellátás megszervezésérıl a jegyzı gondoskodik.

1

27. §. Az átmeneti segély iránti kérelmet a polgármesteri hivatalban meghatározott nyomtatványon, írásban lehet benyújtani. Az átmeneti segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja.

Temetési segély 28. §. Aszód Város Képviselı-testülete temetési segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetésérıl gondoskodott a./ annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b./ tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élı személyek figyelembe vételével számított családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élı esetén annak 300 %-át nem éri el, és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban. 29. §. A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos, legolcsóbb temetés költségének 10%-ánál, és elérheti annak 100%-át, ha a temetési költségek viselése a kérelmezınek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti. A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege: 100.000 Ft. 30. §. (1) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétıl számított 60 napon belül lehet benyújtani a polgármesteri hivatalban.

(2) A kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejőleg csatolni kell a temetés költségeirıl- a kérelmezı vagy a vele azonos lakcímen élı közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri a temetési segélyt, valamint a kérelmezı és a vele közös háztartásban élık utolsó havi jövedelemigazolásait. (3) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

1

(4) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól mentesül: - ha az egy fıre számított havi családi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg; egyedülálló esetén az egy fıre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és - vagyonnal nem rendelkezik, és - a hagyaték csak hagyatéki teherbıl áll.

III. FEJEZET Természetben nyújtott szociális ellátások 31. §.

Közgyógyellátás (1) Méltányosságból, kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, akinél az egy fıre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át nem haladja meg, egyedül élı esetén 250%-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át. (2) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 9.számú melléklet szerinti formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a 63/2006.(III.27.) Korm.rendelet 35.§-ban elıírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

IV. fejezet 32. §. Szociális szolgáltatások Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások: • • • • •

falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés a jelzırendszeres házi segítségnyújtás

1

• • • •

a közösségi ellátások támogató szolgáltatás utcai szociális munka nappali ellátás

Az alapszolgáltatások tekintetében az Szt.59/A.§ alapján a szociális rászorultságot jelzırendszeres házi segítségnyújtás, valamint támogató szolgáltatás esetében vizsgálni kell. A szociális rászorultságot, annak fennállását, az intézményvezetı vizsgálja a szolgáltatás igénybevételét megelızıen, valamint az igénybevétel során legalább kétévente. Házi segítségnyújtás igénybevétele és az idısek otthona esetében a bekerülés feltétele a gondozási szükséglet megléte. Házi segítségnyújtás: a gondozási szükséglet legfeljebb napi 4 óra. Kivétel: halaszthatatlan esetben vagy átmeneti jelleggel legfeljebb 3 hónapig. Ha a gondozás 3 hónapon túl is indokolt, kezdeményezni kell a gondozási szükséglet vizsgálatát. Vizsgálatáról – külön jogszabályban meghatározott – szakértıi bizottság gondoskodik. Térítési díj A fenntartó ingyenes ellátásba részesíti azt az ellátottat: • • •

aki jövedelemmel nem rendelkezik; étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén, akinek a családja jövedelemmel nem rendelkezik; bentlakásos ellátás esetén, ha jelzálogjog alapjául szolgáló vagyona nincs. 33. §

Az ellátások igénybevétele (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történõ felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetıhöz kell benyújtani, a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon. (2) A jogviszony keletkezésérõl és az ellátás iránti kérelemrıl a Kistérségi Gondozási Központ intézményvezetıje dönt. (3) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylı azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell. (4) Az intézményvezetı külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 15. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

1

34.§

Étkeztetés (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetésérıl kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a) b) c) d) e)

koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a települési önkormányzat külön rendeletben határozza meg. (2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylıt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétıl függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezésérıl más módon gondoskodni. (3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerinti szociális intézmény vezetıjéhez lehet benyújtani. (4) Az ellátás iránti kérelemrıl a Kistérségi Gondozási Központ vezetıje dönt.

35. § Házi segítségnyújtás (1)

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevı személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell: a) az alapvetı gondozási, ápolási feladatok elvégzését, b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közremőködést, c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelızésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

1

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelızıen – az Szt. 68/A. § (4) bekezdése, valamint a (8) bekezdés szerinti kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezetı, ennek hiányában a jegyzı kezdeményezi az igénylı gondozási szükségletének vizsgálatát. (4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértıi bizottság végzi, mely kötelezı erejő szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékérıl. (5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelı idıtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylıt az intézményvezetı tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetıségérıl. (6) Ha a szolgáltatást igénylı személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegő vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezetı döntése alapján legfeljebb három hónapos idıtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. (7) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkezı, házi segítségnyújtást igénylı személyek ellátásáról köteles gondoskodni. (8) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerinti szociális intézmény vezetıjéhez lehet benyújtani. (9) Az ellátás iránti kérelemrıl a Kistérségi Gondozási Központ vezetıje dönt. A gondozásra fordított idıt a gondozás napló alapján kell megállapítani. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése a Kistérségi Gondozási Központ intézményvezetıje intézkedése alapján az Sztv. 93. § - 94/A. § rendelkezéseinek megfelelıen történik. 36.§.

Családsegítés (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezetı okok megelızése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése céljából. (2) A családsegítés keretében az Aszód Város Képviselı-testülete az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja. (3) A családsegítést a képviselı-testület a Kistérségi Gondozási Központ útján biztosítja.

1

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezınek a Kistérségi Gondozási Központhoz kell benyújtani kell benyújtani. (5) Az ellátás iránti kérelemrıl Kistérségi Gondozási Központ intézmény vezetıje dönt.

37.§ Nappali ellátás (1) Az ellátás szabályozása a Sztv. 65/F. § rendelkezéseinek megfelelıen történik. (2) Térítési díj állapítható meg külön rendeletben foglaltak alapján. (3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezı lakóhelye szerinti Kistérségi Gondozási Központ intézmény vezetıjéhez lehet benyújtani.

V. fejezet

A Szociális Bizottság szervezete és mőködése 38.§ (1) Aszód Város Önkormányzat képviselı-testülete egyes szociális, egészségügyi, gyermekés ifjúságvédelmi feladat- és hatásköreinek ellátása érdekében Szociális Bizottságot mőködtet (a továbbiakban: SZB). (2) A SZB személyi összetételét a képviselı-testület határozza meg az önkormányzati törvény alapján (3) A SZB féléves munkaprogram alapján mőködik. (4) A SZB ülését az elnök hívja össze szükség szerint, de 30 naponként legalább egyszer. a.) a SZB üléseirıl jegyzıkönyv készül, és a tagok jelenléti ívet írnak alá, b.) a SZB mőködésére az Aszód Város Önkormányzat Bizottságok ügyrendjének rendelkezései az irányadók. (5) A SZB döntéseit egyszerő többséggel hozza. Az egyszerő többséghez a jelenlévı bizottsági tagok több mint felének szavazata szükséges. (6) a.) A SZB döntései külön határozatban kerül megszerkesztésre, az elnök sk. névjegyével ellátja és az aljegyzı a kiadvány hiteléül hitelesíti. b.) a határozaton Aszód Város Önkormányzat képviselı-testületének Szociális Bizottsága feliratú, állami címerrel ellátott bélyegzı van. 2

(7) Amennyiben a SZB elnöke az ülésre való felkészülésben vagy a részvételben akadályoztatva van, úgy az elnök jogait és kötelezettségeit az általa megbízott helyettes gyakorolja. (8)A SZB javaslatot tesz a pénzügyi koncepció készítése folyamán, a következı költségvetési év szociális keretösszegére. (9)A SZB ülésein a tagokon kívül csak az e rendeletben meghatározott meghívottak vehetnek részt, amennyiben egyedi hatósági ügyben járnak el. (10)A SZB mőködésével kapcsolatos szervezési feladatokat a jegyzı biztosítja, ezen belül: • • • • • • • •

elıkészíti a bizottsági üléseket, beszerzi a szükséges igazolásokat, elkészíti a környezettanulmányokat, kiküldi a meghívókat, információkat szolgáltat a testületi döntés megalapozásához, elkészíti a bizottság ülésének jegyzıkönyvét a testületi jegyzıkönyvre vonatkozó szabályok alapján, elvégzi a határozatokkal kapcsolatos leíró és postázó tevékenységet, gondoskodik a megítélt összeg kiutalásáról.

(11) a.) A SZB üléseirıl szóló jegyzıkönyvet az elnök írja alá. b.) A jegyzıkönyeket tájékoztatásra minden képviselı megkapja, s azt csatolni kell a képviselı-testület zárt ülés jegyzıkönyvéhez. c.) A jegyzıkönyvre a segélyek utalványozása (pm-jegyzı) elıtt fel kell jegyezni a döntések felfüggesztésére vonatkozó záradékot. (12)A polgármester hatáskörének gyakorlásáról a soron következı ülésen tájékoztatja a Képviselı-testületet. 39.§ (1) A SZB és a polgármester döntése ellen a képviselı-testülethez lehet fellebbezéssel fordulni. (2) A SZB illetve a polgármester a fellebbezés benyújtását követı 15 napon belül megtámadott határozatot visszavonhatja illetve a fellebbezésnek megfelelıen – új körülmény feltárásával – módosíthatja, kijavíthatja vagy kiegészítheti.

2

40.§. (1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a szociális törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsıbb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. 41.§. (1) A 2000 fı feletti lakosságszámú önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. (2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart. (3) A kerekasztal képviselıinek névsorát a 4. sz. melléklet tartalmazza.

VI. fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerısen el nem bírált, folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell, egyidejőleg hatályát veszti a 12/2007. (IX.1.) ÖR.-el módosított 7/2007. (V.1.) ÖR. számú rendelet. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Aszód, 2008. ……………..

………………………….

………………………………….

Buzás János

Kissné Kulybus Gizella

polgármester

címzetes fıjegyzõ

ZÁRADÉK: A rendeletet a mai napon kihirdetem. Aszód, 2008. …………………………..

Kissné Kulybus Gizella Címzetes fıjegyzı

2

1. számú melléklet a rendelet 10. § (2) bekezdéséhez A képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át szociális bizottságára: Szociális Bizottság feladata, hatásköre a) köteles az arra rászorulóknak átmeneti segélyt és a hajléktalan személynek szállást biztosítani – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére -, ha ennek hiányában a késedelem a rászorulóknak, illetve hajléktalannak életét, testi épségét veszélyeztetné. Errıl értesíti az illetékes szervet, és követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (7. § /1/) b) szociális rászorultság esetén – a szociális alapellátás keretében – a jogosult számára, lakásfenntartási támogatást, ápolási díjat, átmeneti segélyt állapít meg a Szoc.tv-ben, valamint rendeletében meghatározott feltételek szerint. (25. § /3/) c) lakásfenntartási támogatást nyújthat annak a családnak vagy személynek, aki a településen elismert minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nam lakás céljára szolgáló helyiségben lakik, és a lakás hasznosításából származó jövedelemmel nem rendelkezik. (38. § /1/) d) dönt az ápolási díjról (43/B. § /1/) e) rendeletben meghatározott átmeneti segélyt nyújt a létfenntartást veszélyeztetı rendkívüli élethelyzetbe került, valamint idıszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdı személyek részére. (45. § /1/) f) átmeneti segélyt adhat alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatásként, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhetı. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítı támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható. (45. § /3/) g) kötelezheti az eltemetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére.(48. § /3/) h) méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a megtérítendı összeget, és ennek kamat összegét, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el (17.§/5/) i) kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszemően igénybe vevıt a Szoc.tv-ben meghatározottak szerint a visszatérítésre, (17.§ /1/)

2. számú melléklet 2

a rendelet 10. § (2) bekezdéséhez A képviselı-testület az alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

Polgármester feladata, hatásköre 1. gondoskodik annak a vagyontalan személynek közköltségen történı eltemettetésérıl, akinek vagy nem lelhetı fel tartásra köteles és képes hozzátartozója. (48. §/1/) 2. átveszi a saját és a képviselı-testület által gyakorlott hatáskörökbe tartozó ellátásokra vonatkozó kérelmeket, illetve gondoskodik azoknak a Polgármesteri Hivatal általi átvételérıl és további kezelésérıl. 3. utalványozza a szociális ellátásokat. 4. rendkívüli esetekben dönt az átmeneti segély nyújtásáról. 5. megállapítja az elemi károsultak segélyét 6. temetési segélyt nyújthat annak aki meghalt személy eltemetésérıl gondoskodott ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásáról köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (46. § /1/)

3. számú melléklet

2

a rendelet 41. § rendelkezéséhez

A szociálpolitikai kerekasztal képviselıi: • • • • • •

Polgármester Szociális Bizottság vezetıje Gondozási Központ vezetıje Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozó Bölcsıde vezetı Nyugdíjas Klub vezetıje

4. számú melléklet 2

a rendelet 12. § (4) bekezdéséhez

Az együttmőködésre kijelölt szerv adatai

1.) Az együttmőködésre kijelölt szerv neve: Pest Megyei Munkaügyi Központ Gödöllıi Kirendeltsége Címe: 2100 Gödöllı Szilhát u. 53. Elérhetısége (név, telefonszám, e-mail cím stb.): (06-28) 410-175

2.) Az együttmőködésre kijelölt szerv neve: Kistérségi Gondozási Központ Címe: 2170 Aszód, Petıfi u. 6/a. Elérhetısége (név, telefonszám, e-mail cím stb.): (06-28) 400-103

3.) Az együttmőködésre kijelölt szerv neve: GAMESZ Címe: 2170 Aszód, Kossuth l.u.59. Elérhetısége (név, telefonszám, e-mail cím stb.): (06-28) 500-550

2