ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Megalapozó vizsgálat államigazgatási és partnerségi véleményezésre Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 „Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében. 2015. március

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM

Aszód Város Önkormányzata

HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

Aszód Integrált Településfejlesztési Stratégia

Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság Cím: 1146 Budapest, Hermina út 17. Tel: központ (36-1) 471-8955, ügyfélszolgálat (36-1) 471-8959 Fax: (1) 471-8975 E-mail: [email protected] Honlap: http://www.proregio.hu ALÁÍRÓLAP Felelős tervező

Dr. Gordos Tamás

Irányító tervező

Kovács Beáta településmérnök

Pro Regio Nk. Kft. vezető településrendező tervező TT/1 10-0231

Helyzetfeltáró munkarész szakterületi: Településrendezés

Varga Eszter okl. építészmérnök,okl. üzemmérnök Zöldfelületek és Burányi Endre Tájrendezés okl. táj- és kertépítész mérnök, okl. táj- és környezetrendezési szakmérnök Helyzetfeltáró és helyzetértékelő munkarészek szakterületi: Gazdaság

Bezerédy – H. Balázs Tóth Csaba

Társadalom

településtervezési szakterület TT/1 01-4863 településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület TK, K/1 01-5014

közgazdász okleveles közgazdász

Dr. Hamar Anna

szociológus

Dr. Virág Tünde

szociológus

Fehér Katalin

szociológus

Közlekedés

Rhorer Ádám okl. építőmérnök

Közművek

Zajovics András okl. építőmérnök

Dima András okl. építőmérnök

településtervezési közlekedési szakterület Tkö 01-3157 településtervezési energia – közmű, hírközlési, közlekedési és vízi közmű szakterület TE, TH, Tkö, TV 01-3526, 01-58206 településtervezési energia – közmű, hírközlési, közlekedési és vízi közmű szakterület

Helyzetértékelő munkarész szakterületi: Településrendezés

Zöldfelületek és Tájrendezés

Kovács Beáta településmérnök Gutai Berta településmérnök Schindler-Kormos Eleonóra okl. táj – és kertépítész

2

vezető településrendező tervező TT/1 10-0231 településtervezési szakterület TT/1 01-4858 településtervezési zöldfelületi és tájrendezési szakterület TK 12-0154, K 12-0154





TARTALOMJEGYZÉK 1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .............................................................................................................................. 6 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok .............. 6 1.2. Fejlesztési és rendezési környezet .............................................................................................................. 7 1.2.1. Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata ............................................... 7 1.2.2. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása ....................................................................... 16 1.2.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata ........................................................... 17 1.2.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai ......................................................................................... 21 1.2.5. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata ..................................................... 21 1.3. A település társadalma ............................................................................................................................. 24 1.3.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség ........................................................................................................................................... 24 1.3.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok ........................................................ 34 1.3.3. Települési identitást erősítő tényezők ............................................................................................ 35 1.4. A település humán infrastruktúrája .......................................................................................................... 36 1.4.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) ................................................................... 36 1.4.2. Esélyegyenlőség biztosítása ............................................................................................................ 47 1.5. A település gazdasága ............................................................................................................................... 48 1.5.1. A település gazdasági súlya, szerepköre ......................................................................................... 48 1.5.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői ............................................................................... 51 1.5.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései 52 1.5.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők ................................................................... 54 1.5.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) ....................................................................................... 56 1.6. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere .......................... 58 1.6.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program ................................................................... 58 1.6.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere ................................... 60 1.6.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység .................................................................................................... 60 1.6.4. Foglalkoztatáspolitika ..................................................................................................................... 60 1.6.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás ........................................................................................................ 60 1.6.6. Intézményfenntartás....................................................................................................................... 60 1.6.7. Energiagazdálkodás......................................................................................................................... 61 1.6.8. Településüzemeltetési szolgáltatások............................................................................................. 61 1.7. A táji és természeti adottságok vizsgálata ................................................................................................ 62 1.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet ......................................................................... 62 1.7.2. Védett és védendő táji-, természeti értékek, területek .................................................................. 62 1.8. A zöldfelületi rendszer vizsgálata .............................................................................................................. 67 1.9. Az épített környezet vizsgálata ................................................................................................................. 69 1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata ......................................................................................................... 69 1.9.2. Önkormányzati tulajdon kataszter .................................................................................................. 71 1.9.3. Az épített környezet értékei és konfliktusai.................................................................................... 72 1.10. Közlekedés ................................................................................................................................................ 76 1.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok .................................................................................................. 76 1.10.2. Közúti közlekedés ............................................................................................................................ 76 1.10.3. Közösségi közlekedés ...................................................................................................................... 77 1.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés ................................................................................................ 77 1.10.5. Parkolás ........................................................................................................................................... 77 1.11. Közművesítés és elektronikus hírközlés .................................................................................................... 78 1.11.1. Víziközművek .................................................................................................................................. 78 1.11.2. Energia ............................................................................................................................................ 79 1.11.3. Elektromos hírközlés ....................................................................................................................... 80 1.12. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) .......................................................................................... 81

3

PEST-BUDAPEST KONZORCIUM HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás

Aszód Város Önkormányzata Aszód Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat

1.12.1. Talajvédelem ................................................................................................................................... 81 1.12.2. Vízvédelem ...................................................................................................................................... 81 1.12.3. Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem .................................................. 83 1.12.4. Árvízvédelem .................................................................................................................................. 83 1.12.5. Hulladékgazdálkodás ...................................................................................................................... 84 1.12.6. Települési környezet és környezetvédelmi konfliktusok ................................................................ 85 1.13. Katasztrófavédelem .................................................................................................................................. 86 1.13.1. Építésföldtani korlátok .................................................................................................................... 87 1.13.2. Vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség ............................................................................................... 88 1.14. Városi klíma............................................................................................................................................... 90 2. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ .......................................................................................................................... 91 2.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis ........................................................................... 91 2.1.1. A folyamatok értékelése ................................................................................................................. 91 2.1.2. A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők értékelése (SWOT analízis) ...................................................................................................................................................... 106 2.1.3. Problématérkép, értéktérkép, fejlesztési kihívások ...................................................................... 111 2.2. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek ..................................................................................... 117 2.2.1. A településrészek meghatározása, a lehatárolás indokolása, térképi ábrázolása ........................ 117 2.2.2. A településrészek pontos lehatárolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása ............. 120 2.2.3. A szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése ..... ...................................................................................................................................................... 138 2.2.4. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) ....................................................................................................... 139 2.2.5. A potenciális akcióterületek pontos lehatárolása, a lehatárolt akcióterületek rövid bemutatása140

4





Rövidítések jegyzéke KMOP

Közép-Magyarországi Operatív Program

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA

Európai Szociális Alap

Tftv OFTK PMTFK OTrT PMTrT Tr

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló – módosított – 1996. évi XXI. Törvény Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv Pest Megye Területrendezési Terve 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

Önkormányzati adatszolgáltatásként átadott és felhasznált forrásanyagok      

Aszód város településrendezési eszközök 2011. évi módosítása – Kasib Mérnöki Manager iroda kft Aszód és kistérsége komplex hulladékgazdálkodási tervdokumentációja - Connect 3 Környezetvédelmi, Szolgáltató és Oktató Kft. Az aszódi kistérségi társulás területfejlesztési programja – Terra Studio Kft. – 2005. november Aszód város fenntarthatósági terve – Pálinkás Csilla műszaki irodavezető - 2011 Aszód városönkormányzat képviselő testületének gazdasági programja Az Aszódi kistérség szociális szolgáltatás tervezési koncepciója - Aszódi Kistérségi Önkormányzatainak Többcélú Társulása – 2008. január

5



1.

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ

1.1.

Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok

Aszód városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, és ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Aszód ehhez mérten, és számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik. A régiós és Pest megyei közigazgatási határok egybeesése miatt hasonlóan jellemezhető a település megyei szerepköre is. Aszód járásközpont azonban közvetlenül Nógrád megyével is határos, így egyes funkciók tekintetében Pest megye határain túlnyúlóan, néhány közeli Nógrád megyei település szintén a vonzáskörzetébe tartozik. Országos jelentőségű intézménye az Aszódi Javítóintézet, mely Közép-Európa első és 1996-tól az ország egyetlen javítóintézete, ahol a fiatalkorú bűnelkövetők komplex és differenciált fejlesztése folyik. Az Intézet önálló általános iskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, mezőgazdasági részleget – tangazdaságot, tanműhelyt működtet. A településhálózati összefüggéseket vizsgálva a térség legnagyobb szervező ereje Budapest. A Budapesti agglomeráció határán fekszik, s a főváros mellett számottevő még néhány nagyobb város – Gödöllő és Hatvan – közeli fekvése is. Ezek a járás településeinek társadalmi-gazdasági fejlődését alapvetően meghatározzák, népességvonzó és térségszervező erejük jelentős. A kínált munkalehetőségek, valamint az elérhető szolgáltatások széles körén keresztül egyrészt kedvezően hatnak a térség lakónépességének foglalkoztatására, illetve az életminőségére, ugyanakkor a befektetések területén elszívó hatásuk érvényesül. A kedvező térségi kapcsolatoknak köszönhetően a városból sok ember veszi igénybe a főváros, illetve a már említett Gödöllő, Hatvan, illetve Vác szolgáltatásait, mind az egészségügy, az oktatás, vagy akár a kultúra, s egyéb intézményrendszerek tekintetében is. A település közlekedési kapcsolatai kedvezőek, mely elősegíti a kedvezőbb térségi kapcsolatok kialakítását. Az M3 autópálya csomópontja a településtől 3 km-re található, s átlagosan a járás településeiről 15 percen belül érhető el Aszód. A járás tőkevonzó képessége az autópályán való kedvező elérhetősége ellenére gyenge, mivel a közlekedési kapcsolatok megteremtésével a környező nagyobb városok, illetve a főváros elérhetősége is egyszerűvé vált a térségből. Aszód vonzáskörzete tehát elsősorban az Aszódi járás. A járást 11 település alkotja, mely legnépesebb települése Tura. Ennek ellenére a központi szerepet a kisebb lélekszámú, azonban a funkciókat tekintve változatosabb, s a fejlettebb társadalmi-gazdasági mutatókkal jellemezhető Aszód tölti be. A demográfiai mutatók a városban kedvezően alakulnak a járás többi településéhez viszonyítva. Az elöregedés, mint országos társadalmi probléma tekintetében is jobb helyzetben van Aszód, azonban már mérséklődött a korábban jellemző bevándorlás, mely a Budapesti agglomerációt és környező településeit célozza. A közlekedés-földrajzi adottságoknak és az említett városok közelségének köszönhetően a járás foglalkoztatási viszonyai kedvezőek. A 15-64 éves népességen belül foglalkoztatottak aránya magas a járási, s a megyei átlagokhoz képest; a munkanélküliség pedig Aszódon a térségen belül az egyik legalacsonyabb értéket mutatja. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya a településen számottevő, és 2001 óta folyamatosan nőtt, 45,8 %-ról 60,1%-ra, mely a környező nagyobb városok növekvő vonzerejét igazolják. Emellett a járásban is nagyon magas a naponta ingázó foglalkoztatottak száma (70%), – mely egy része Aszódot célozza – melyhez képest a járáson belül Aszódon a legnagyobb a helyben foglalkoztatottak aránya.

6



A munkaerőt elsősorban helyi kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, s a regisztrált vállalkozások Aszód mellett a járásban még Tura és Kartal esetében mutatnak nagyobb létszámokat. A mezőgazdasági vállalkozások száma kevés, Aszód az ipari szektorban betöltött szerepe jelentősebb. Az ipari tevékenységek közül a gép-, járműipar, építőipar, illetve a fémipar foglalkoztatja a legtöbb embert, mely mellett a szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya a járásban itt a legmagasabb. Kórház a településen nem található, így az egészségügy területén Aszód csak alapszolgáltatásokkal látja el a környező, azonban sokszor kedvezőtlenebb ellátottsági viszonyokkal rendelkező kisebb falvak népességét. A járásban a település számlálja a legtöbb általános iskolai tanulót (melyet Kartal és Tura tanulószáma követ), és a településről bejáró általános iskolai tanulók aránya magasabb a járási, a megyei járásközponti és az országos átlagnál is. Emellett a település oktatási szerepkörét erősíti a középfokú oktatás is, melyet a járásban egyedüli településként nyújt. A város 3 középiskolával rendelkezik, a bejáró középiskolai tanulók aránya igen jelentős (66%).

1.2.

Fejlesztési és rendezési környezet

1.2.1. Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A 2014-2020 közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület- és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés 2014. január 3-án elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, ezzel új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030” koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy a várostérségek (járások) és a járásközpont városok tervezésénél is érvényesíteni kell (az EU2020 Stratégiához is kapcsolódó, azzal összehangolt) célkitűzéseket. (Ezért indokolt – mintegy iránymutatásul - ezen országos célkitűzések számbavétele a 20142020 közötti időszakra szóló Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó munkarészei között). A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a további tervezés során is figyelembe veendő - horizontális szempontként határozta meg: a) a befogadás – a társadalmi felzárkózás támogatását, b) az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, c) a fenntartható fejlődést– fenntartható növekedést, d) az értékmegőrzést és az intelligens növekedést. A fejlesztési források felhasználásának NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban rögzített alapelvei: a) nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, b) a közpénzfelhasználás a közhasznot eredményezzen, c) partnerség és közösségi részvétel, d) foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, e) a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása, f) a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség,

7



g) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, h) a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció célrendszere

8




Aszód Integrált Településfejlesztési Stratégia Megalapozó Vizsgálat

Az átfogó célok megvalósulása érdekében specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra. E célok a járásközponti városi ITS-ek számára is kirajzolják azokat a fejlesztési súlypontokat, amelyekre a középtávú fejlesztési feladatok épülhetnek. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: a) versenyképes, innovatív gazdaság, b) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, c) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, d) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, e) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, f) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, g) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme.

Nemzeti prioritások, fejlesztési tématerületek

A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai, amelyeknek érvényt kell szerezni a városi ITS-ek kidolgozása során:

9



Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyitérségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban – különösen a húszezer fő feletti városainkban– külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi „építőelemévé”e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés: nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület- településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére.

Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentum szerint: Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival

Pest megye fejlesztési irányai a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepcióban: A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrártradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása.

10



A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. A Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található „belső gyűrű városai” fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Aszód illetve térsége tervezésénél indokolt érvényesíteni a NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 koncepció a vidéki térségek fenntartható fejlődésének biztosítására vonatkozó célkitűzéseit, melyek: A táj, a természeti értékek és erőforrások védelme és fenntartható használata, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzése, a környezetminőség javítása. Egészséges és biztonságos élelmiszer előállítás és –ellátás. Megélhetés, kedvező életfeltételek és életminőség biztosítása a vidéki népesség számára. Az átfogó vidékpolitika országos célkitűzései: Város-vidék kapcsolatok megújítása a kölcsönös együttműködésre, előnyökre alapozva. Vidéki települések, falvak fejlesztése, gazdasági létalapjuk megerősítése. Vidéki gazdaság, kiemelten az agrár- és élelmiszergazdaság helyi gazdaságfejlesztésbe illeszkedő fejlesztése, erősítése, foglalkoztatási szerepének növelése, a helyi gazdaságfejlesztése. A vidéki munkaerő, különösen a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők megtartásának és megtelepedésének támogatása. A NEMZETI FEJLESZTÉS 2030 dokumentumban a „sikeres város” stratégiájának alapelemei iránymutatóak Aszód Integrált Településfejlesztési Stratégiája kidolgozása során is. 11





Pest megye területfejlesztési koncepciója Pest megye új, a Nemzeti Fejlesztés 2030 c. dokumentummal összhangban elkészült területfejlesztési koncepciója elfogadására az új országos fejlesztési koncepció jóváhagyását követően került sor. Az alábbiakban a Pest megyei területfejlesztési koncepció céljait tekintjük át, amelyek Aszód ITS számára is keretül szolgálnak. Kiemelésre kerülnek a megyei koncepció azon elemei, amelyekhez Aszód közvetlenül is kapcsolódhat. A megyei területfejlesztési koncepció tűzi le azokat a sarokpontokat, amelyek a megye városai, települései fejlesztési stratégiáinak kidolgozása során is figyelembe veendők. Aszód ITS kidolgozásánál is meghatározandók azok a kapcsolódási pontok, amelyeken keresztül a városi stratégia összhangban lesz a magasabb rendű megyei fejlesztési dokumentumban kitűzött célokkal, és azok eléréséhez hozzájárul.

Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései Társadalmi megújulás – testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása; az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet

A koncepció átfogó, stratégiai és horizontális céljai

A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan.

12



Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. A célkitűzés teljesítéséhez mindhárom átfogó célban rögzített kitűzésekből használni kell elemeket.

Pest megye fejlesztésének horizontális céljai A területi- és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos „odafigyelés” elengedhetetlenül szükséges. Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti- és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni: Területi kohézió Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika Partnerség, együttműködés A térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése Hatékonyság Értékmegőrzés, értékteremtés

Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfogó cél: társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, „családbarát” megye, a társadalmi bizalom erősítése. Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfogó cél: gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése; több lábon álló gazdaság; a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése. Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése. Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében. A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása

Átfogó cél: térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet

13



Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában

Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság komplex fejlesztése Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása Homokhátság komplex fejlesztése Aszód elsősorban a Pest megyei területfejlesztési koncepció „Gazdaság dinamizálása” átfogó céljához kapcsolódik: Pest megye területfejlesztési koncepciója elemzi az agglomerációs övezet és az azon túli területek közti különbözőséget, kiemelve a legjellemzőbb hátrányokat. A népesség össze- tételének (korosztályok, képzettség, aktivitás) tekintetében kimutatható hátrányban van az Ipoly-mente, Aszód és Nagykáta kistérsége. Átlag alatti vállalkozássűrűség jellemzi a Szobi, Nagykátai, Ceglédi, Aszódi, Monori, Gyáli, Dabasi kistérségeket. Ezekben a kistérségekben magasabb a mezőgazdaság, ipar és építőipar aránya, alacsonyabb a szolgáltató szektor aránya. Az Aszódi térségben komoly munkaerő-leépítés ment végbe a megyei koncepció megállapítása szerint. Ezért az ipari szerkezetváltás céljai: beruházási fordulat, a feldolgozóipar technológiai és innovációs teljesítményének erősítése, beszállítói pozíciók és különösen a feldolgozóipari értékláncokhoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése (klaszterfejlesztés), a leépült, de erős termelési kultúrával rendelkező térségek újraiparosítása, aktív befektetés-ösztönzés és inkubáció. A beruházási fordulathoz a hazai vállalkozások mellett a stratégiai pozíciókat és erőforrásokat kereső külföldi tőke is fontos. Különös kihívást jelent az újabb leszakadó térségek megjelenése, egy sor nagyfoglalkoztató vállalat kivonulása, vagy a foglalkoztatottak számának csökkenése, általában az építőipar válsága és a helyi gazdaság teljesítményének csökkenése. (Vác, Aszód, Nagykáta, Cegléd). Cél, hogy javuljon a Pest megye térségében élő emberek számára a metropolisz- térség és azon belül a helyi gazdaság jelentette perspektíva, a munkával elérhető jövedelem és a szociális biztonság; a kereslet-kínálat összhangját, és a munka- erő piaci változásokra gyorsan, rugalmasan reagáló foglalkoztatási környezet alakuljon ki, új munkahelyek teremtésével bővüljön a foglalkoztatás és csökkenjen a munkanélküliség. Cél, hogy a metropolisztér nemzetközi csomóponti szerepének növekedése – a térség jelentős újjászervezése – jelentősen megújítsa a munkaerőpiacot; meg- alapozza a lehetőségét a munkahelyteremtésnek és a sokszínűbb foglalkoztatási lehetőségeknek, a munkajövedelmek fenntartható növekedésének, és különösen a társadalmi mobilitást, a kohéziót erősítő munkaerőpiacnak. Operatív célok Egészségipar és wellness; megyehatárt átlépő integrált piac létrehozása, egységes szolgáltatáskínálat (különösen az Aszódi, Nagykátai és Ceglédi kistérségekben Pest megye koncepciója külön stratégiai célként határozta meg a fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó Aszódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatását. Pest megye fejlesztésének kiemelt célja a hátrányos helyzetű, leszakadó Szobi, és Nagykátai, valamint a fejlődésében

14



elakadt Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása, új munkahelyek teremtése, a foglalkoztatás növelése. Térségi specializáció Pest megye hátrányos és leszakadó térségeiben keretében a Galga-mente is szerepel az operatív célok sorában, amelyekhez Aszód is tud kapcsolódni fejlesztési dokumentumain és ITS-én keresztül: Operatív célok A térségi potenciálokra építő gazdaságfejlesztés. A helyben foglalkoztatás lehetőségeinek bővítése, vállalkozási övezetek kialakítása a mikrotérségi központokban (Aszódon, Turán, és Galgamácsán). Az M3-as autópálya biztosította térségi gazdasági kapcsolatok lehetőségének kihasználása Bag és Aszód térségében. Kulturális örökségi, épített környezeti értékek megóvása (kiemelten Aszódon és Turán). Aszódi és a Nagykátai kistérség területi jelentőséggel bíró ellátó és szolgáltató szerepének újjászervezése. Pest megye vidéki térségei fejlesztésében, de kiemelten a Szobi, és Nagykátai, Ceglédi, Aszódi és Ráckevei térségek fejlesztésében és felzárkóztatásában kiemelt jelentősége van a vidékfejlesztés országosan kidolgozott komplex eszköz- készlete összehangolt alkalmazásának. Aszód térségi szerepköreit és a megyei központrendszerben betöltött szerepét a Pest megyei területfejlesztési koncepció az alábbiak szerint határozza meg: Városok és térségük együtt tervezése, a várostérségi tervezés meghonosítása Pest megyében: Az OFTK tervezetének megfogalmazása szerint a jövőben a várostérségek (a közigazgatási határokhoz kevésbé ragaszkodó), a valós gazdasági és társadalmi kapcsolatokat érvényre juttató „funkcionális várostérségek” válnak a magyar területfejlesztési gyakorlat alapegységeivé. Pest megye fejlesztésének célja e vonatkozásban a fenntartható várostérségi fejlődés biztosítása a megye minden térségében. A kiterjedésében felülvizsgálandó Budapesti Agglomeráción kívüli térségben o

Gödöllő – Aszód várostérsége (délnyugati irányban a szomszédos budapesti kerületekkel összehangolva)

Pest megye központjai: o

kistérségi és agglomerációs központok: Aszód, Gyál, Dunakeszi- Fót, Nagykőrös, Pilisvörösvár, Szigetszentmiklós, Veresegyház, Zsámbék.

15



1.2.2. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció vonatkozó megállapításai Aszód településfejlesztési koncepciója 2003-ban, a településrendezési terv felülvizsgálata keretében, alapvetően a tervmódosítás megalapozására készült, nem felel meg a 314/2012. Korm. rend.-ben meghatározott formai és taralmi követelményeknek. A koncepció szerint „Aszód város kialakulása óta, mind a mai napig a Galga menti térség közlekedési hálózatának egyik átmenő állomása. A forgalomból származtatható kereskedelmi és szolgáltatási funkciók erősödése látszik, így jövőbeni cél lehet ezen átmenő-forgalom pozitív hatásainak kiaknázása, az átmenőforgalom megállítása, és fogyasztásra késztetése, törekvés azok megtartására” Ezek a célok ma is helytállóak. A város a településszerkezeti tervben elkerülő út nyomvonalat rögzít, amely lehetővé teszi a tranzitforgalom és a városba irányuló célforgalom szétválasztását. „A fent leírt törekvések generálják, a művi és természetes környezet védelmének és az infrastruktúra fejlesztésének igényét. A múltból eredeztethető vallási, kulturális és oktatási adottságok szintén gazdag lehetőségeket kínálnak a város életminőségének javításához. A településszerkezet alapvető változtatása nélkül az ökológiai szempontokat előnyben részesítő takarékos területgazdálkodást javasolt folytatni, ideális tagolódását, teruletfelhasználást kell elérni, az összefüggő beépített, beépíthető területek irányított növelésével, kevésbé felhasználva erre a külterületet.” „A külterületen az évszázados múltra visszavezethető mezőgazdasági művelés, gyümölcstermesztés fenntartását, a természetvédelmi szempontból igen jelentős erdőterületek védelmét, és az országos jelentőségű védett földvár megtartását javasolt megcélozni. Javasolt az erdőterületek bővítése, tekintettel arra, hogy Galga völgyétől keletre és északra fekvő dombokat és völgyeket hatalmas összefüggő, dús aljnövényzettel rendelkező, juharos-tölgyes, cseres-tölgyes erdőségek borították még az előző században is, és így megvalósulhat a mezőgazdálkodásra nem alkalmas területeken — földterületeken a természetszerű extenzív gazdálkodás” Fentiekből megállapítható, hogy Aszód külterületén nem tervez számottevő beépítéssel együtt járó számottevő új fejlesztéseket a koncepciójában. Ez jelen ITS keretében is támogatható alapelv. Főként, ha figyelembe vesszük a hatályos koncepció alábbi – feltétlenül ma is aktuális és támogatandó - megállapítását is: „A tervezett lakóingatlan fejlesztés elképzelései szükségessé teszik, bizonyos külterületrészek belterületbe történő vonását, figyelembe véve a takarékos területgazdálkodás alapelveit Megvizsgálandók a javasolt belterületbe vonás területei, melyek kapcsolódnak a belterület meglévő, és tervezett lakóterületeihez: A belterületbe vonások vonzataként kell átgondolni a célzott területfelhasználáshoz szükséges infrastrukturális, szolgáltató és alapintézményi háttér ellátását.” A konkrét, új, telekszámokra, és egyéb paraméterekre vonatkozó koncepcionális célok több mint 10 év távlatából nem tekinthetők relevánsnak, azok elemzésétől ehelyütt eltekintünk.

A hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg nincs érvényben a település területén lévő fejlesztési területre településrendezési szerződés.

16





1.2.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Aszód város közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik: Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT). Az OTrT előírásait Aszód területén alapvetően a PMTrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított - PMTrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. A megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül az OTrT előírásait kell alkalmazni. Bár ezek az előírások első sorban a településrendezési eszközökre vonatkoznak, azonban ezeket részben az ITS készítésekor is érdemes figyelembe venni. Emiatt a 2014-es OTrT és a PMTrT vonatkozó részeit is ismertetjük. A megyei területrendezési övezetek szabályozási tartalma Aszód tervezésénél is figyelembe veendő. A terület alkalmassági korlátozások már az ITS készítése során is orientálnak az új fejlesztési célok és potenciális helyszínek meghatározásakor. Az OTrT és a PMTrT övezeti szabályainak és a területi lehatárolásoknak való tételes megfelelés azonban elsősorban nem a városfejlesztési stratégiai dokumentumok készítése, hanem a városrendezési tervezés során válik konkrét feladattá.

Az OTrT Aszód területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli része a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, illetve a vegyes területfelhasználású térségbe tartozik. A 3-as számú főút Az A3 jelű, országos kerékpárút törzshálózat eleme A Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hatvan – Miskolc - Mezőzombor egyéb országos törzshálózati vasúti pálya Az Aszód – Vácrátót törzshálózati vasúti pálya

egyéb

országos

A Detk-Csány-Budapest [ XV. kerület] 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme A Detk-Ecséd-Budapest [XV. kerület] 220 kV-os átviteli hálózat távvezeték eleme

Aszód az OTrT szerkezeti tervében

17



Az OTrT Aszód területét is érintő övezetei az Országos ökológiai hálózat, aJó termőhelyi adottságú szántóterület, aKiváló termőhelyi adottságú erdőterület, a Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, és az Országos vízminőség-védelmi terület. Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye területrendezési terve területi hatályának, a tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet nem vonatkozik arra a területre, amelyben az Országgyűlés törvényben határozta meg a területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó „területrendezési ajánlások” illetve a „területrendezési intézkedések” azonban úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak.

A Pest megyei területrendezési terv céljai elősegíteni Pest megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terv módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. E települési területi jövőképek összességének az országos és térségi elemekkel való szintetizálása biztosítja, hogy a megyei területrendezési terv érvényesíti és szintetizálja az országos, a térségi és a helyi érdekeket.

Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V.10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh határozat van hatályban. 18



A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára.

A megyei területrendezési terv - a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban - térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő megyei területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a PMTrT. Aszód hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi - meglévő és tervezett beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a PMTrT szerkezeti tervébe.

A gyorsforgalmi úthálózaton túl a PMTrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Aszód belső úthálózatát a PMTrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A megyei terv két útkapcsolatot tartalmaz, amelyek Aszód területét is érintik: 3. sz. főút: Budapest - Hatvan - Gyöngyös Füzesabony - Mezıkövesd - Miskolc – Szikszó Encs - Tornyosnémeti - (Szlovákia) Aszód – Galgagyörk – Csővár – Vác Térségi jelentőségű mellékutak Aszód a PMTrT szerkezeti tervében

A várost érintő vasútvonalakat teljes körűen tartalmazza a megyei terv az alábbiak szerint: Budapest - Hatvan - Miskolc – Mezőzombor a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc - (Szlovákia) egyéb országos törzshálózati vasútvonal Kerékpáros közlekedésben Aszód területére vonatkozóan egy országos és egy térségi jelentőségű kerékpárútvonalat határoz meg a PMTrT: A 3.A. Budapest-Fót-Mogyoród-Szada-Gödöllő-Zagyvaszántó-Gyöngyöspata-Gyöngyös-Markaz-KisnánaEgerszalók-Eger-Mezőkövesd-Poroszló-Tiszafüred-Hortobágy-Nádudvar-Hajdúszoboszló-DebrecenNyírábrány-Nyírbátor-Csenersima-Tiszabecs az országos kerékpárút törzshálózat eleme A Tápiószentmárton-Bag-Galgamácsa-Acsa-Vác a térségi kerékpárút hálózat eleme. A PMTrT övezeti érintettségekkel kapcsolatban kiemeljük, hogy az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény az alábbi megyei övezeteket megszűntette, így ezeket nem kell alkalmazni:

19


-


3.4. sz. melléklet: Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.5. sz. melléklet: Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete 3.5. sz. melléklet: Országos jelentőségű tájképvédelmi terület 3.6. sz. melléklet: Világörökség és világörökség-várományos terület övezete 3.7. sz. melléklet: Történeti települési terület övezete 3.8. sz. melléklet: Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete 3.9 sz. melléklet: Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete 3.10. sz. melléklet: Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete 3.13. sz. melléklet: Rendszeresen vízeróziónak kitett terület övezete 3.14. sz. melléklet: Széleróziónak kitett terület övezete

A PMTrT Aszód területét is érintő övezetei, és az övezeti érintettség területnagysága: Övezet

hektár

Magterület

344,22

Ökológiai folyosó övezete

25,33

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

146,37

Földtani veszélyforrás területének övezete

teljes település

A PMTrT korlátozó övezeteinek Aszódot érintő lehatárolása:

A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe érdemes venni.

20



1.2.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló – vonatkozó megállapításai Aszód város közvetlen szomszédságában lévő települések Kartal, Hévízgyörk, Bag, Domony, Iklad, Galgamácsa és a Nógrád megyei Kálló. Ezek közül Kartal, Hévízgyörk, Bag, Domony és Iklad települések és ezek belterülete Aszód belterületi részének közelében helyezkednek el, ezért ezen települések településszerkezeti tervi változásai lehetnek jelentősebb hatással Aszód fejlődésére. Galgamácsa és Kálló viszont távolabb találhatók, itt a csatlakozó területek nagyrészt mezőgazdasági és erdő besorolásúak, így zavaró terület-felhasználási problémák e határok közelében nincsenek. A városra leginkább a Bag településszerkezeti tervében tervezett gazdasági célú területfejlesztések lehetnek hatással, mivel ezek a 3. sz. főút mentén csatlakoznak az aszódi tervezett gazdasági területekhez, de a 3. sz. főút és közvetlenül az M3 autópálya mentén a további gazdasági területek kijelölése Aszód város gazdasági célú területeinek versenyhelyzetét fokozza. Bag településszerkezeti tervében a Bagi csomóponttól kiindulva található egy útcsatlakozás Aszód központja felé az Ady Endre útnál, amely az aszódi szerkezeti terven még nem szerepel, a két település szerkezeti tervében itt nincs összhang, ezért ez egyeztetést igényel a települések között. Domony és Iklad között a Galga mentén a településszerkezeti tervekben szerepel Domony elkerülő útja, mely Aszód közigazgatási területét ugyan nem érinti, de a közvetlen közelében halad, ezért ennek a tervezett útnak is lehet hatása Aszódra. Kartal esetében 2 területen történik tervezett lakóterület-fejlesztés az aszódi közigazgatási határ mellett, de ezek hatása nem jelentős. Ezzel szemben Hévízgyörk szerkezeti tervében aszódi lakóterületek mellett nagyobb méretű gazdasági terület szerepel a 3. sz. főút északi oldalán, mely jelenleg még beépítetlen terület. A területet a közelmúltban Hévízgyörk kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe sorolta, az átsorolást Hévízgyörk Önkormányzata Aszód várossal nem egyeztette. A településszerkezeti tervek további területein az Aszóddal szomszédos területeken konfliktust eredményező területfejlesztések nem történnek. A csatlakozó településrészeken a meglévő és tervezett közlekedési nyomvonalak adottak, fejlesztésük az adottságok és a szomszédos települések terveinek figyelembevételével megoldható, a csatlakozó területfelhasználások egymással összhangban vannak vagy összhangba hozhatók.

1.2.5. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök Aszód város közigazgatási területére vonatkozó hatályos településrendezési tervét a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. készítette.

21



A módosítással érintett településszerkezeti terv (TSZT) a 244/2003. (XII. 17.) sz. határozattal került megállapításra, melyet a képviselő-testület a 99/2004 (VI.2.) a határozattal módosított. A településszerkezeti terv a 119/2011. (V. 10.) határozattal lett jóváhagyva. A felülvizsgálattal és módosítással érintett Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) a 10/2004. (VI. 3.) Ör. sz. rendelettel került megállapításra, amelyet az 5/2005 (VII.1.) ÖR hatályon kívül helyezett és a HÉSZ-t egyes előírásaiban pontosította. A jelenleg hatályos Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv 2011-ben lett jóváhagyva a 14 /2011. (V.10.) sz. Önk. Rendelettel.

A hatályban lévő településfejlesztési koncepció Aszód város településfejlesztési koncepcióját Aszód Város Képviselő-testülete a 1/2003. (01. 22.) sz. határozattal hagyta jóvá, majd ennek módosítását a 386/2009. (XI. 26.) Ök. határozattal fogadta el.

A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A fejezet a 2011. évi településrendezési eszköz alapján került kidolgozásra. A belterületen a településközpont fejlesztése, új településközpont kijelölése, ezek összekapcsolása a cél és az értékek megóvásával a központi területek fejlesztése. A szerkezeti fejlesztések a belterületen elsősorban a lakófunkció elhelyezését, bővítését, valamint az ehhez kapcsolódó gazdasági funkciók telepítését, és az infrastrukturális háttér megteremtését szolgálják. A külterület a település közigazgatási területének elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési illetve vízgazdálkodási célra szolgáló része. A külterületen az évszázados múltra visszavezethető mezőgazdasági művelés, gyümölcstermesztés fenntartását és a természeti szempontból igen jelentős erdőterületek védelmét, bővítését kell elérni. A mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területeken a természetszerű extenzív gazdálkodás megvalósíthatóságának feltételeit célszerű megteremteni. Fontos feladat a szomszédos településekkel való összenövés elkerülése, a környezetminőség javítása, a táj- és természeti értékek és termőföld védelme, a terhelt területek ellensúlyozása a zöldfelületek, mezőgazdasági és erdőterületek biológiailag aktív felületekként való megtartásával. Aszód településszerkezeti terve biztosítja a város további fejlődéséhez szükséges területfejlesztéseket, további lehetőséget nyújt a gazdasági- és lakóterületek kialakítására, az ahhoz szükséges ellátás és zöldterületek létesítésére, a fejlesztési javaslatok között azonban hosszú távon szerepelnek olyanok, amelyek a településszerkezeti terv kiegészítését, egyes területfelhasználási kategóriákban a fejleszthető területnagyság megnövelését igénylik. A jelenlegi városszerkezetet, valamint a terület felhasználást Aszód település szerkezeti terve tükrözi a legjobban. Tervezett kertvárosias lakóterületek: A Breda-patak partján a 066, 0102/2;3;5;8;9 hrsz. ingatlanokból álló táblák területén, A volt városi rét és Óhegyszőlő területén a 0103/1,6 hrsz. és 0103/7 hrsz. ingatlan egy része, az 14711474; és 1469 hrsz. ingatlanok területén, A település észak-nyugati határában lévő 051/1-26; 058 hrsz. területeken, A fejlesztési területek akkor még külterületen található ingatlanokat érintettek, szükséges a területek belterületbe vonása, ami által módosul a város belterület határa. További tervezett fejlesztések: 1. Kistérségi szabadidő park mellett lakóterület kijelölése 2. Osváth Gedeon utca végén lakóterület kijelölése

22



Újonnan kijelölt kereskedelmi, szolgáltató terület: Az Ikladi út déli oldalán kijelölt kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület a településen lévő gazdasági területek differenciálását, mértékének kiegyensúlyozását szolgálja a kevésbé környezetterhelő gazdasági tevékenységek elhelyezésének biztosítása érdekében. Iparterületek: A város délnyugati részén, az M3 autópályától 2 km-re fekszik a 7,5 hektáros, zöldmezős, beépíthető iparterület, amely igény esetén 20 hektárig bővíthető. Közvetlenül a terület mellett halad el a Budapest-Balassagyarmat villamosított vasútvonal. A terület önkormányzati tulajdonban van. A szükséges közművek a terület határán rendelkezésre állnak, a rájuk való csatlakozás lehetősége biztosított. A terület iparterületi minősítésű a szabályozási terv szerint. Az Aszód és Kartal közötti volt orosz laktanya 25 hektáros területe szintén ipari jellegű befektetések számára kijelölt terület. A terület az önkormányzat, illetve a telephellyel rendelkező vállalkozások tulajdonában van. Infrastruktúra kiépített. Inkubátorház létesítése az önkormányzat tervei között szerepel. Pesti út melletti ipari terület: Aszód belterületén, a Pesti út és a vasút csatlakozásától északra eső 691/1-10, 692-698, a 677/1-9, 705/1, 674, 675/1-2, 713 hrsz. beépítetlen ingatlanok és a 715-721, 728, 729, és 739/1 hrsz. beépített ingatlanok egy része telekosztás után. Egyéb ipari terület: Az egyéb ipari terület számára kialakítandó terület: A Domony – Aszód határán található 034/1;2;3;4;5, 032/1,2,3,4,8,9, és 033/2 hrsz. táblák, Aszód észak-keleti határában kialakult iparterület és HM terület melletti 04/1 hrsz. ingatlan egy része. Zöldterületként kialakítandó területek: A 26/21, 24/64,1557, 1535, 1513, 1511,1487, 1477, 1500, és 24/91 hrsz. ingatlanok. A meglévő és megmaradó játszóterek is zöldterületként kerültek kijelölésre, aminek a legfőbb indoka, hogy ezen játszóterek hosszútávon se kerüljenek elépítésre, és a szóban forgó területek beépítésére HÉSZ módosítással se legyen lehetőség.

23




1.3.


A település társadalma

1.3.1. Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség Az országosan jellemző népességcsökkenés Aszódon egészen a 2011-es évig nem mutatkozott. A ’90-es évek közepétől a település lakosságát egyletesen lassú növekedés jellemezte, amelyet a fővároshoz való közelsége, az agglomerációs települések közvetlen szomszédsága indokol. 2012 és 2013-as években az előzőekhez képest alacsonyabb lakónépesség jellemzi a várost, a trend az egész Pest megyét jellemző adatokat tükrözi. A város lakónépessége 2011-ben 6414 fő, míg 2013-ban 6168 fő volt (1. ábra). A 2000-es évhez képest 2011-ben 7,8%-os lakónépesség-növekedés történt, ami azonban az egyes évekre lebontva 1% alatt maradt. 2011-ről 2013-ra azonban 3,8%-al csökkent a lakónépesség (táblázat)

1. ábra: Lakónépesség alakulása (2000-2013) Forrás: Lechner Nonprofit Kft Terület

1970

1980

1990

2001

2011

6598

6420

5833

6428

6258

Előző időpont arányában (%)

-

97,3

90,9

110,2

97,4

Pest megyei járási székhelyek

-

116,6

98,8

110,8

109,3

Pest megye

-

110,8

97,5

114,1

112,3

Budapest

-

102,9

97,9

88,2

97,3

Magyarország

-

104,0

96,9

98,3

97,4

Aszód

1.

táblázat: A település lakónépességének hosszabb távú trendjének vizsgálata Forrás: KSH Népszámlálás 2011 alapján

24





A település állandó népességén belül a 0-14 évesek aránya 2000 óta lassan csökkenő tendenciát mutat. A 2000-ben jellemző 17,6%-ról az arány 2013-ra 15,8%-ra csökkent. A trend folyamatosnak mondható, mindössze a 2008-as és 2010-es évek hoztak kiugrást. A Magyarország egészét jellemző arányoknál némileg fiatalabb képet mutat a település, azaz magasabb a 0-14 évesek aránya, ugyanígy az Aszódi Járás többi településeinél (Tura, Bag, Kartal, Domony, Galgahévíz, Galgamácsa, Hévízgyörk, Iklad, Vácegres, Verseg) is kevésbé jellemző Aszódon a fiatalok arányának csökkenése. Aszód tehát a Pest megyei járásközpontokra jellemző demográfiai trendet mutatja, ami egy fiatalabb lakónépességet jelent az országosan jellemző átlagokhoz képest. (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.. ábra)

2.

ábra: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A 60 évesnél idősebb lakosok arányát vizsgálva is egy átlagosnál fiatalabb település képét látjuk. Az állandó népességen belül az idősek aránya mind az országos, mind a járás többi településéhez képest alacsonyabb, és akárcsak a fiatalok esetében, a Pest megyei járásközpontokra jellemző arányokat mutatja. Az idősek száma folyamatos, lassú növekedést mutat, 2013-ra számuk elérte a település lakosságának 21,4%-ot. ( ábra3. ábra: Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%)) A fiatalok és idősek arányának változásából látszik, hogy Aszód város népessége az országos trendekkel összhangban lassú elöregedést mutat, öregségi mutatója (azaz száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) 135,6, amely szintén folyamatosan emelkedett az elmúlt évtizedekben (3. ábra)

25





3. ábra: Állandó népességen belül a 60-x évesek aránya (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

4. ábra: Öregségi mutató, (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A lakónépesség számának változását elemezve látjuk, hogy alapvetően természetes fogyás jellemzi a várost, azaz a halálozások száma meghaladja a születések számát. (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) Az utóbbi évtized során mindössze két évben, 2008-ban és 2013-ban volt jellemző, hogy a

26





népesség természetes szaporodást mutatott. Az eddigi évek népességnövekedése tehát a beköltözőkhöz, és nem a népesség természetes növekedéséhez köthető. A természetes fogyás mellett pozitív vándorlási egyenleget látunk az utóbbi évtizedben Aszódon, azaz a népesség növekedése egészen a 2011-es évig a településre költözőknek volt köszönhető. A vándorlási egyenleg a 2013-as évben negatív értéket mutat, azaz ebben az évben a beköltözőkhöz képesti kiköltözők többlete is hozzájárult természetes fogyás mellett a lakónépesség csökkenéséhez. (5. ábra) Aszód nem sorolható közvetlenül az agglomerációs települések közé, de kedvező fekvése, és jó közúti (M3as autópálya) és tömegközlekedési kapcsolatai (közvetlen vasút- és buszközlekedés) révén a fővárossal intenzív kapcsolata alakult ki. A városba beköltözők elsősorban kisebb településekről érkeznek, az Aszód városát elhagyók pedig Budapest és a megyeszékhelyek irányába mozdulnak. A település vezetésének tudatos stratégiája, hogy minél több beköltözőt vonzzon, az ehhez szükséges új lakóhelyeket a 250-300 újonnan felparcellázott telek biztosítja. (Fenntarthatósági Terv 2011) Míg Aszódon 2013-ban negatív volt a vándorlási egyenleg (-1,5), a járás más települései között akadt olyan, ahol növekedett a beköltözők aránya. 2013-ban Turán (3,4), Vácegresen (2,3), Galgahévízen (1,2) és Hévízgyörkön (0,7) pozitív volt a vándorlási egyenleg. (KSH Tstar adatbázis)

5. ábra Természetes fogyás, szaporodás Forrás: Lechner Nonprofit Kft

27





6. ábra Vándorlási egyenleg alakulása Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Háztartások, családok A 2011-es népszámlálási adatok szerint Aszódon 1728 családot regisztráltak. Ebből 1205 családban van gyerek, és 523 család pedig gyermek nélkül él. Ez azt jelenti, hogy a családok közel 70%-a gyerekes, míg az országos átlagot tekintve ez az arány mindössze kicsivel haladja meg a 65%-ot, tehát a településen az országos átlagnál magasabb arányban vannak jelen a gyerekes családok. Aszódon a gyerekes családok közül 340 családban egy szülő és egy vagy több gyerek él együtt, ami a gyerekes családok 28,2%-át teszi ki, míg az összes család majdnem 20%-át. (1. táblázat)

Terület

Aszód

Egy szülő + Gyermekes Gyermek nélküli Családok száma gyermek(ek) családok száma családok száma összesen típusú családok száma összesen 340

1205

523

1728


23176

81545

36727

118272

Pest megye

61375

232334

104955

337289

Budapest

109764

284131

168774

452905

Magyarország

536614

1777740

935640

2713380

1. táblázat: Családszerkezet alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011

28





Nemzetiségi összetétel Aszód városában alacsony a különböző nemzetiségek jelenléte. Legnagyobb számban a magukat cigány nemzetiségűnek, anyanyelvűnek vallók, vagy a családban cigány nyelvet használók vannak jelen a városban, összesen 69 fő vallotta magát ezen meghatározás szerint cigánynak, azaz a lakosság 1,1%-a. A 2001-es népszámlálás alkalmával a népesség 0,3%-át azonosították cigány (romani, beás) nemzetiségűként. A második legnagyobb kisebbség a német, 53 fővel (0,84%), majd 40 fő (0,63%) román. (2. táblázat) A kisebbségek aránya a 2001-es évhez képest növekedést mutat, jelenlegi 1,1%-os arányuk, amikor 0,3% volt az arányuk a teljes lakosság körében – ez azonban jelentősen függ a statisztikai mérés és kérdezés technikájától. Terület

Cigány

Német

69

53

40

16

11


5835

9610

2028

1864

735

Pest megye

20719

30176

5649

7463

1833

Magyarország

315583

185696

35641

35208

13337

Aszód

Román Szlovák

Orosz

2. táblázat: Nemzetiség, anyanyelv, vagy családban használt nyelv Forrás: Népszámlálás, 2011

A kistérség települései körében 5%-ot meghaladó cigány népesség Bagon, Turán, Galgahévízen, illetve Vácegresen élt 2001-ben. 2011-re a járás más településein is jellemző, az aszódi arányokhoz sokkal jelentősebb mértékű növekedés a cigányság létszámában, így valamennyi településen tovább nőtt az arányuk, Domony és Verseg településeken pedig jelentősebb, 5% körüli arányban nőtt a cigányság lélekszáma. (7. ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011)

7. ábra A cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

29





2001-ben a hazai nemzetiségi kisebbségekhez tartozók aránya (romák nélkül) a járás települései közül mindössze Ikladon (14,2%) illetve Aszódon (1%) és Vácegresen (1%) haladta meg az 1%-os arányt. 2011-re a cigány lakossághoz hasonlóan a nemzetiségi kisebbségek lélekszámában is növekedés figyelhető meg, Ikladon arányuk 38,5%-ra ugrott, emellett Vácegresen 12,2% vallotta magát valamilyen nemzetiségi kisebbség tagjának, 1% feletti arányt pedig Aszód (2,2%), Verseg (1%), Bag (1,5%) és Galgamácsa (1,3%) mutatott. Bár az Aszódi járásban a Pest megyei járások közül az egyik legmagasabb a cigányság aránya, Aszódon valamennyi nemzetiségi és etnikai kisebbség lakosságon belüli aránya elmarad az országos és a Pest megyei járásközpontok átlagtól. A településen kizárólag ruszin nemzetiségi önkormányzat működik.

Képzettség Aszód képzettségi mutatói mind az országos átlagnál, mind a Pest megyei adatoknál kedvezőbbek. A 18 évesnél idősebb lakosság 53%-a legalább érettségivel rendelkezik. Ugyanígy a 25 évesnél idősebb korosztályban egyetemi vagy főiskolai végzettséggel a lakosok 20,8%-a bír. (3. táblázat) Ezen adatok a Pest megyei járásszékhelyekre jellemző mutatóktól némileg elmaradnak, ám a különbség nem számottevő. Az iskoláskorúnál idősebb népesség körében az átlagosan elvégzett iskolai évfolyam 10,3 osztály. Aszódon a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül (15-59 évesek) 2011-ben 13,3% volt, ami a 2001-es adatokhoz képest 4,6 százalékpontos javulást mutat. A járás más településeihez képest Aszódon a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskola 8. osztályát elvégzettek aránya a 7 év feletti korosztályok között, illetve és a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel bírók aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében. Terület

Legalább érettségizett a 18Egyetemi, főiskolai Átlag iskolai évfolyam, 7-x x népesség arányában oklevéllel rendelkezik a 25népre, 2011 x népesség arányában

Aszód

53,0

20,8

10,3


55,1

21,9

10,05

Pest megye

51,5

19,8

10,2

Budapest

69,9

34,1

11,6

Magyarország

49,0

19,0

10,2

3. táblázat: Iskolai végzettség alakulása (2011) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Foglalkoztatottság Aszódon rendkívül kedvezőek a foglalkoztatottsági mutatók mind az országos átlagokhoz képest, mind a járásszékhelyekhez és a járás többi településéhez hasonlítva. A munkanélküli ráta alacsonyabb az országos átlagnál, mindössze 8,8%-os. Ez a Pest megyei járásszékhelyekre jellemző aránynál is kedvezőbb. Az aktív korú, 15-64 éves népesség körében 62,6%-os a foglalkoztatottság, amely szintén meghaladja az országos átlagot, illetve a megyei járásszékhelyekre jellemző adatokat is. (4. táblázat) A 2001-es évhez képest javultak a település adatai, akkor ugyanis az aktív korúak csupán 57,6%-a volt foglalkoztatott. A járás többi településén az aktív korúak foglalkoztatottsága hasonlóan kedvező, Aszódnál magasabb arányban Ikladon (63,9%) áll a foglalkoztatottsági mutató, legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya Vácegresen (46,3%) és Domonyban (51,2%).

30




Terület


Munkanélküli ráta

Foglalkoztatottak és munkanélküliek a 15-64 éves népesség arányában

Foglalkoztatottak a 15-64 éves népesség arányában

Aszód

8,8

68,6

62,6


10,7

68,3

61,0

Pest megye

11,1

67,5

60,0

Budapest

10,4

72,7

65,1

Magyarország

12,6

64,8

56,6

4. táblázat: Gazdasági aktivitás alakulása (2011) Forrás: Népszámlálás, 2011

A regisztrált munkanélküliek száma Aszódon 2011-ben volt a legmagasabb, ekkor 167 főt tartottak számon munkanélküliként, ez a népesség 2013-ban 123 főre csökkent. A regisztrált munkanélküliek száma a járás települései közül Turán (281 fő) és Kartalon (169 fő) a legmagasabb. Azonban a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában Aszódon a legalacsonyabb (3%) a járás valamennyi települése közül. Ez mind az országos, mind a megyei járásszékhelyek között az átlagosnál kedvezőbb mutató. A 2001-es 33,2%-os adathoz képest 2011-re 30,2%-ra csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált, azaz tartós munkanélküli (2013-ban 30,9%) illetve a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek aránya (2013-ban 27%) az összes munkanélküli arányában az országos és járási átlag alatti értéken áll, egyedül a 25 év alatti munkanélküliek 17,5%-os aránya, illetve a 45 év feletti munkanélküliek 42,2%-os aránya magasabb, mint az országos átlag. A település külső agglomerációs helyzetét jól mutatja az ingázók magas aránya. 2001-ben a foglalkoztatottak 45,8%-a naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatott volt, 2011-re ez az arány 60,2%-ra nőtt. Az ingázás Aszód városán túl a járás más településen mindenhol magasabb arányban van jelen, azaz Aszód még az a település, ahol a foglalkoztatottak legnagyobb arányban tudott a lakosság helyben munkához jutni. (8. ábra Napi ingázó (eljáró) foglalkoztatott aránya (%) - 2011)

8. ábra Napi ingázó (eljáró) foglalkoztatott aránya (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

31





Jövedelmi viszonyok Aszódon az egy adózóra jutó átlag havi jövedelem 2011-ben 133 245 Ft volt, ami az országos átlagnál 10%al magasabb. Ezzel szemben ez az átlag nem éri el a Pest megyei járásszékhelyek, illetve az egész Pest megyében jellemző átlag havi jövedelmet. (5. táblázat) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben összesen 68 fő (lakónépesség 1,08%-a) részesült 2011-ben. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú (15-59 éves) korosztályon belül 34% volt, ami a 2001-es 38,9%-os arányszámhoz képest javult. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 2001-ben 28,2% volt, ez az arány 2011-re 13,2%-ra csökkent.

Megnevezés

Egy adózóra jutó átlag havi jövedelem 2011

Az országos érték arányában (%)

Aszód

138 245

110,02

Pest megye járási székhelyek

144 650

115,1173

Pest megye

142 623

113,5047

Budapest

169 560

134,9417

Magyarország

125 654

100

5. táblázat Jövedelmi viszonyok (2011) Forrás: NAV SZJA adatok 2011 alapján saját számítás

Életminőség Pest megyében a népesség 4%-a volt fogyatékkal élő 2011-ben, ezen lakosok körülbelül fele mozgássérült ember. Aszódon a Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013-2018 szerint 109 mozgáskorlátozott ember él a településen, 50 értelmi-pszichés sérült, és 20-nál kevesebb látás- és hallássérült személy. 2010-ben 53 fő (lakosság 0,8%-a) részesült megváltozott munkaképességű személyek számára folyósított valamilyen ellátásban, egészségkárosodott személyek számára folyósított szociális ellátásában pedig a lakosok 0,5%-a részesült. A komplex akadálymentesítés a közintézmények nagy részében nem megoldott, a fogyatékkel élő személyek szolgáltatásokhoz való hozzáférése hiányos, személyre szabott szükségleteik biztosítása nem teljesen megoldott. (HEP 2013) A település életminőségét alapvetően meghatározza a lakásállomány minősége és közművekkel való ellátottsága, ehhez hozzájárulnak az épített és természeti környezet jellemzői is. Aszód városának lakásállomány 2457 darab lakásból áll, így 1000 lakosra 398,3 darab lakás jut. Ez a mutató a magyar átlag alatt marad, azaz az országos átlagnál sűrűbben lakottak az Aszódon található lakások. Az éves lakásállomány százalékában kifejezett épített lakások aránya a 2007-es 3,65-ös kiugró érték után évről évre csökkent, 2013-ban ez az arány mindössze 0,04 volt. Az új építésű lakások aránya némileg elmarad az országos aránytól. A lakásállomány a településen jó minőségű, a lakások több,mint 9% összkomfortos vagy komfortos. (Fenntarthatósági terv 2011) A lakásállomány minőségét jelző alacsony komfortfokozatú lakások - azaz félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások - aránya 2011-ben 7,5% volt. Ez jelentős minőségjavulást jelez a 2001-es évhez képest, amikor ugyan ez a mutató 15,7% volt. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Aszódon alacsonyabb, mint az országosan jellemző. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a lakott lakásokon belüli 8,1%, amely szintén alacsonyabb az országosan jellemző adatoknál. A járás települései között akad magasabb minőségű lakásállománnyal, rendelkező település – Iklad, Kartal -, ám a települések többsége inkább az aszódinál magasabb arányt mutat (Versegen 20,2%, Galgamácsán 12,7%, Vácegresen 15,4%). (8. ábra) Az egyszobás lakások a lakott lakásokon belül 2011-ben 9,3%-ot tettek ki, ami a korábbi népszámlálás adataihoz képest csökkenést mutat.

32





9. ábra Alacsony komfort fokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás) (%) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Szilárd burkolatú utak borítják a város majdnem teljes úthálózatát. Kerékpárút a településen nem található, annak ellenére, hogy sokan használják napi szinten e közlekedési eszközt. A közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások aránya Aszódon 88,2%, ami alacsonyabb mind az országos aránynál, mind a járási településekre jellemző arányoknál. A közcsatornahálózatba kapcsolt lakások aránya 2013-ban 88,2% volt, ami az országos aránynál magasabb ellátottságot jelez. 2000-ben csupán a lakások 42,5%-a volt közcsatornahálózatba kapcsolva. A közcsatornahálózatra kötött lakások számának növelése a város stratégiájának része volt, az ivóvízhálózatba kapcsolt valamennyi lakás 2013-ra közcsatornahálózatra lett kapcsolva. A száz lakásra jutó gázfogyasztók száma 2013-ban 32,7 fő volt, ez az ellátottság nagyjából megfelel az országos színvonalnak. Az 1980-as években kiépült gázellátás fejlesztésére 2007 óta nem került sor, ám erre nincs is szükség. Aszódon nincsenek panelházak, és sem Aszódon, sem a járás más településein nincsenek távfűtéses lakások. Rendszeres hulladékgyűjtésbe a lakások 96,4%-a van bevonva, ami meghaladja az ország többi területén, többek között az Aszódi járás településein jellemző arány felett van. A szelektív hulladékgyűjtést a településen 2011-ben kezdték, a lakások 96,4%-át érik el, a lakosok pedig egyre növekvő arányban élnek a lehetőségekkel. Az internethez hozzáférő lakosság száma számottevően emelkedett az elmúlt években. Míg 2011-ben csupán 352 fő fért hozzá 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internethez, addig 2013-ra már 3071 fő, azaz a lakosság közel fele. Aszódon 2012-ben 75 bérlakás volt az önkormányzat tulajdonában, 2008 és 2011 között 5 bérlakás került értékesítésre. Az állomány 13%-a (10 db) szükséglakás, mely csupán elégtelen lakhatási körülményeket képes biztosítani. Az önkormányzati lakások 32%-a szociális bérlakás, jelenleg 24 lakás áll a pályázók rendelkezésére, valamennyi összkomfortos. Az egyik 12 lakásos társasházat 2001-ben építtette az önkormányzat, míg a régebbi bérlakás-tömböt ugyanebben az évben felújította. A helyi rendelet jogosultságokat szabályozó részének megváltoztatása miatt a 2013-as évben jelentősen lecsökkent a szociális bérlakást kérelmezők száma. (HEP 2013) A lakhatás támogatására igénybe vehető lakásfenntartási támogatást kérelmezők száma egészen 2011-ig növekedést mutatott. 2012-ben jogszabályi változtatásnak köszönhetően a kérelmezők száma lecsökkent. 2012-ben 106 fő részesült lakásfenntartási támogatásban. A településen nem vehető igénybe adósságcsökkentési támogatás, 2012-ben 43 regisztrált védendő fogyasztó volt a településen. (HEP 2013) 33





Az egy lakosra jutó védett természeti terület 2011-ben 0,5 m2 volt, ami jóval alacsonyabb az országos körülbelül 1,1 m2-nél. A térségben illetékes természetvédelmi hatóság a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága. Országos jelentőségű védett területek a Gödöllői Dombvidék Tájvédelmi Körzet és Turai Legelő Természetvédelmi Terület. Az egy lakosra jutó zöldterület nagysága 2013-ban 67,1m2volt, ami jelentősen meghaladja az országos, 20 m2 alatti átlagot. Az Aszódon élők életminőségét befolyásolja a településre jellemző közbiztonság is. A 2008-as évhez képest 2012-re 5,27%-al csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Az ismertté vált bűncselekmények közel 70%-a vagyon elleni bűncselekmény, emellett sokkal kisebb arányban jelennek meg a közlekedési, illetve a házasság, család, ifjúsági és nemi erkölcs elleni bűncselekmények. (HEP 2013)

1.3.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Aszódon a térbeli-társadalmi rétegződés viszonylag kedvező képest fest, a településen nincs szegregátum. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül sehol nem éri el a 30%-ot olyan területen, ahol a lakosság száma eléri legalább az 50 főt. Emellett azonban vannak olyan kisebb területegységek, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű népesség koncentrálódik, ám számuk nem éri el az 50 főt, vagy nagyobb szóródást mutatnak. Ilyen szegregációval veszélyeztetett területek a Dózsa György út és Békekert által határolt terület, a Dózsa György út – Béke utca – Miskolczi köz által zárt terület, melyek a hagyományos falusias jellegű, elöregedő lakossággal jellemezhető Temető alja – Jónás falva területrészen találhatóak. A Petőfi Sándor utca – József Attila köz – Dobó Katalin köz által határolt rész a Főtér és környékének területére esik, melynek rehabilitációját Aszód 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégiája célként jelölt meg. Emellett szegregációval veszélyeztetett a Babits Mihály utca egy része (Piactér és környéke). Szintén szegregációval veszélyeztetett területként jelenik meg az Aszódi Javítóintézet területéhez tartozó, valójában intézményi és nem lakóterület. (10. ábra)

10. ábra Aszód szegregátum áttekintő Forrás: KSH adatszolgáltatás 34



1.3.3. Települési identitást erősítő tényezők „Galgamente fővárosa” 1990-ben, mint járásszékhely kapta vissza a városi rangját, ami elsősorban nem magas népességszámát, hanem a földrajzi környezetben betöltött, többek között oktatási központi szerepét jelzi. A település identitásának megteremtéséhez jelentősen hozzájárulnak a közösségi kulturális rendezvények, események, a helyi értékek hangsúlyozásával létrejövő kulturális és közösségi termékek. Ugyanígy a helyi identitás részét képezik a környék látnivalói, természeti értékei, jellegzetes és egyedi épített környezete, illetve azok a városfejlesztési intézkedések, melyek hozzájárulnak a városkép és a városhasználat egyéni gyakorlataihoz. A településen 2007 óta havi rendszerességgel jelenik meg az ingyenesen hozzáférhető Aszódi Tükör. A Régió Plusz Televízió a térség 27 településén, közöttük Aszódon sugároz helyi érdekű adásokat. A város hagyományosan megrendezett programjai közé tartozik az éves Aszódi Fesztivált. A település számos, helyi lakosok Aszód városáért folytatott munkáját kitüntető díjat oszt ki minden évben. Aszód Város Díszpolgára címet 2006 óta évente egy ember kapja, amiért jelentős munkájával vagy életművével Aszód jó hírnevéhez és tekintélyének gyarapításához hozzájárult. Emellett a település évente kiosztja az „Aszód Városért” Kitüntetést, a „Koren István” díjjal a település oktatási és közművelődési intézményeiben végzett jelentős tevékenységet ismerik el 1992 óta. A kiemelkedő sporttevékenységet, területen végzett munkát az „Aszód Városi Sportdíj” jutalmazza, mindezek mellett pedig rendszeresen kiosztják az „Aszód Város Szolgálatáért” kitüntető díjat, „Tiszta Szép Városért” címet és „Aszód Városért” emléklapot. A helyi civil társadalom jelenléte nagymértékben hozzájárul a helyiek Aszódhoz való kötődéséhez és a lokális identitás erősségéhez. A település civil életében megjelennek oktatási intézményeket segítő egyesületek (Aszódi Evangélikus Iskolák Öregdiákjainak Egyesülete, Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium Baráti Egyesülete), szociális témákkal foglalkozó szervezetek (Aszód- Gödöllő Körzeti Vöröskereszt Szervezet, Életrevaló Karitatív Egyesület), idősek számára szerveződő csoportok (Aszódi Városi Nyugdíjas Klub, Galgamenti Nyugállományú Honvédek Egyesülete), emellett több zenei területen tevékenykedő civil szervezet működik a településen: Evangélikus Kórus, FIX STIMM zenekar, Galgamenti Dudazenekar, Kicsinyek Kórusa. A Podmaniczky Júlia Nőegylet célja a nemek közötti esélyegyenlőség javítása, programjaik a családon belüli erőszak, születés, házasság, női munka témákban szerveznek tematikus programokat. A Mozgáskorlátozottak Közép-Magyarországi Regionális Egyesületének összesen 176 tagjából 65 fő Aszódon él. A település és a környék látnivalóit a természet szépségei mellett a kastélyok és kúriák nyújtják. Aszódon egy 1700-as években épült volt evangélikus iskolaépület áll, jelenleg Galga mentét bemutató kiállításnak otthont adó múzeumként üzemel. Szintén a városban található a Podmaniczky és a Podmaniczky-Széchenyi kastély. Kiemelkedő értékű épület a dombtetőn álló Evangélikus Templom és a mellette található Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma. A város nyugati területén áll a Szentháromság Római Katolikus Templom, középpontjában pedig a zsidó temető, benne a Schlossberher-mauzóleummal és a Mártírok Emlékművével. Az 1884-es alapítású Aszódi Javítóintézet patinás épülete funkciójából adódóan zárt. A városban található Elektromos Gyűjtemény az elektromosság témakörét feldolgozó tárgyakat állítja ki. Aszódon helyi természetvédelmi területe a Hosszúvölgy cseres-tölgyes társulása és a Galga menti rétek. Mozi és színház nem működik a településen. A településen a turizmus kiaknázatlan ágazat. A település testvérvárosa a romániai Maros-megyében található Nyárádszereda. Mind a turizmus, mind a testvérvárosi kapcsolat jelenleg erősítésre szorul. A településen nagy, a város identitásának erősödéséhez nagymértékben hozzájáruló városfejlesztési intézkedés vagy pályázat nem valósult meg. Az utóbbi évek pályázatai részben helyreállítási és felújítási munkákat finanszíroztak (támfal helyreállítása, pinceszakadás tömedékelése, belterületi utal felújítása,

35





illegális hulladéklerakó felszámolása). Emellett a megpályázott források egy jelentősebb hányada a közszolgáltatások fejlesztéséhez, bővítéséhez járult hozzá.

1.4.

A település humán infrastruktúrája

1.4.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Egészségügy Aszód város egészségügyi ellátása alapellátási és járóbeteg-szakellátási szinten is biztosított, az ellátási körzetek lefedik a város teljes területét. Aszódon két felnőtt háziorvosi szolgálat, valamint két házi gyermekorvosi szolgálat biztosítja a járóbeteg-ellátást. A felnőtt háziorvos által ellátott személyek száma a 2008-as és 2012-es évek között nagyjából stagnált, 2012-ben összesen 29916 fő háziorvosi ellátása valósult meg. Egy háziorvosra 2013-ban 1542 beteg jutott, az elmúlt években kis mértékben, de csökkent (11. ábra Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) - 2011). A népességszám kis mértékű változása nem indokolta a szolgáltatások kiterjesztését. A városi Szakorvosi Rendelőintézet a következő szakellátásokat biztosítja: fogászat, belgyógyászat, bőrgyógyászat, fizikoterápia, fül-orr-gégészeti szakrendelés, gyerek és felnőtt orthopédiai szakrendelés, gyógymasszázs, ideggyógyászati szakrendelés, mozgásterápia, nőgyógyászat, pszichiátria, reumatológia, sebészeti szakrendelés, gyermeksebészet, urológia. Emellett az intézményben található laboratórium és röntgen- és ultrahang diagnosztika, illetve a városban működik Tüdőbeteg-gondozó Intézet. (Aszód város honlapja) A rendelők felszereltsége megfelelő, a rendelőintézet épületének állaga pedig jónak mondható, azonban akadálymentesítése nem megoldott. (HEP 2013) Sem Aszódon, sem a járás más településein nem működik kórház, a fekvőbeteg-ellátás Kistarcsán (Flór Ferenc Kórház), Hatvanban (Albert Schweitzer Kórház) és Budapesten elérhető. A központi orvosi ügyeletet, mely a felnőtt és gyermek ellátást is biztosítja, az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. szervezi.

11. ábra Egy házi- és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

36



A védőnői szolgálat két körzeti és két iskolai védőnővel működik. Egy területi védőnőre jutó 0-14 éves gyermekek száma 2012-ben 478 gyermek volt, amely a megelőző 5 év alatt 27 fővel csökkent. Az iskolai védőnőkhöz fejenként 994 ellátandó gyermek jutott, ami enyhe emelkedést mutat az elmúlt években. A gyermekorvosi ellátásba kerülő gyermekek száma 2008 és 2012 között jelentősen csökkent, a 16 ezret meghaladó esetről alig 14 ezer esetre. A gyerekszám ilyen mértékű csökkenése nem jellemző, így feltételezhető, hogy a gyerekek egy részének ellátása nem Aszódon történik. (HEP 2013) A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező lakosok száma 2008 óta kis mértékben folyamatosan csökkent, 2012-ben 175 fő rendelkezett ilyen igazolvánnyal. A jogosultak körének szűkülése a helyi szabályozásban szereplő jövedelemhatár módosításához köthető. A 2008-2012 közötti időszakban az ápolási díjban részesülők száma kis mértékben változott, összességében 24 és 29 fő között ingadozott. Az alacsony jövedelemhatár miatt ezt a juttatást is kevesen tudták igénybe venni, méltányossági ápolási díjat az Önkormányzat forráshiány miatt 2013-tól nem folyósít. (HEP 2013) A felnőtt lakosság számára elérhető prevenciós- és szűrőprogramok nem teljes körűek. A gyermekek egészségügyi szűrése a védőnői hálózaton, illetve az óvodában és általános iskolában zajló szűrőprogramok keretében rendszeresek, a mellérendelt tanácsadással együtt elegendőek. A gyermekek testi és lelki egészségét, fejlődésének problémamentes voltát az egészségügyi és szociális ellátás komplex rendszere biztosítja, így a védőnői és gyermekorvosi hálózat mellett a Gyermekjóléti Szolgálat és a jelzőrendszer más tagjai is részt vesznek. (HEP 2013) Aszódon két gyógyszertár működik, melyek a város lakossága részéről felmerülő igényeknek eleget tesznek.

Szociális ellátás Aszódon a szociális szolgáltatások jelentős része a Kistérségi Gondozási Központ felügyelete alá tartozik. A 2006-ban létrejött szervezetet a Kistérségi Intézményfenntartó Társulás hozta létre, és Aszód mellett Iklad, Kartal és Verseg települések lakóit is ellátta, majd 2007-től újabb 7 település csatlakozott: Domony, Bag, Galgahévíz, Hévízgyörk, Tura, Vácszentlászló és Zsámbok. (Aszód Város honlapja) A város a következő kötelezően ellátandó szociális alapszolgáltatásokat nyújtja lakosainak: Étkeztetés (Gyermekétkeztetési Intézmény) Házi segítségnyújtás Családsegítés Támogató szolgáltatás (Aszód Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása együttműködési megállapodással) Idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) Fogyatékosok nappali ellátása (szociális foglalkoztatás) A településen az étkeztetés részben az intézményen belüli nappali ellátás, részben a szociális étkeztetés keretében történik, mindkettőt az önkormányzat Gyermekétkeztetési Intézménye végzi. A szociális étkeztetés keretében a város napi egyszeri meleg ebédet biztosít az arra rászorulóknak, akik ezt eltartottjaiknak vagy önmaguknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. 2012-ben 83 fő részesült ilyen jellegű ellátásban. A házi segítségnyújtásban érintettek számára a gondozó viszi az ebédet. A közétkeztetést 2012-ben havonta átlagosan 525 gyermek vette igénybe, 23%-uk féláron, 20%-uk pedig ingyenesen jutott az ebédhez. A nyári étkeztetés forráshiány miatt jelen pillanatban nem megoldott. Az utolsó támogatási évben, 2010-ben 36 gyermek vette igénybe. A rászoruló gyerekek étkeztetésének támogatását az önkormányzat egyre csökkenő mértékben biztosította, ez a támogatás 2012-ben 27 gyermeket érintett. 2013 tanév végével ez a hozzájárulás forrás hiányában megszűnt. (HEP 2013)

37



A házi segítségnyújtást és az időskorúak nappali ellátását, azaz az Idősek Klubját a Kistérségi Gondozási Központ szervezi. A házi segítségnyújtást 6 fő szakképzett gondozó végzi, az ellátási terület pedig Aszódon kívül kiterjed Kartal, Domony, Bag, Hévízgyörk és Tura településekre. A gondozók elektromos biciklik segítségével jutnak el a távolabbi gondozási területekre is. Az ellátottak száma átlagosan 78 fő. (Aszód Város honlapja) Jelenleg a városban nem működik jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a rendszer kiépítése és üzemeltetése a város Helyi Esélyegyenlőségi Tervében célként fogalmazódott meg. Az időskorúak nappali ellátásában körülbelül 40-45 fő vesz részt évről évre, ami a 64 év feletti lakosság 34%-át jelenti. A 2008-as évtől az idősek klubjának kihasználtsága csökkenést mutatott, majd 2012-től ismét emelkedni kezdett (12. ábra Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék) - 2011). 2014-ben a két aszódi idősek klubja mellett megnyílt a Hévízgyörki Idősek Klubja is, valamennyi helyen 2-2 gondozó látja el az ellátásban részt vevő lakosokat. Pályázati forrásoknak köszönhetően a klub épülete megújult, illetve szükség esetén új kisbusz szállítja az klubba érkező időseket. A minden évben megrendezett Idősek Világnapját nagy érdeklődés övezi. (Aszód Város honlapja) A klub a következő szolgáltatásokat nyújtja: vallásgyakorlás rendszeres bibliaóra keretében, kézimunkázás, ének foglalkozás, Tv nézés, felolvasás, csoportjátékok, társasjátékok, aktuális ünnepre való felkészülés, rendszeres testmozgás, alkalmanként vendégelőadó meghívása, fellépések (pl. előadóművészek, óvodai, iskolai, vagy helyi asszonykórus) egészségnevelési és közbiztonsági előadás. (HEP 2013)

12. ábra Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A településen működő nappali ellátás csupán az idős lakosokat érinti, annak ellenére, hogy a Szociális törvény meghatározza a kötelezően ellátandó feladatok között a pszichiátriai- és szenvedélybetegek, hajléktalanok, valamint fogyatékos személyek nappali ellátásának biztosítását is. 2012-ben a város 8 hajléktalan embert tartott számon, ellátásuk nem volt megoldott Aszódon. A város lakosai az ikladi székhellyel működő Értelmi Sérültek Gyöngyház Egyesületének ellátási területére tartoznak, ahol a 10 férőhelyen fogyatékos személyek lakóotthoni és nappali ellátása történik. 2013-ban 4 fogyatékos személy részesült Aszódon civil fenntartású intézmény nappali ellátásában. (HEP 2013) A Családsegítő Központ 8 családgondozó segítségével látja el szociális feladatát. Szolgáltatásaik igénybevétele önkéntes, a szociális, anyagi, munkanélküliséggel kapcsolatos, nevelési, családi és kapcsolati problémákban segítségre szoruló embereknek nyújtanak egyéni és család minden tagjára kiterjedő

38



segítséget. A Központ szervezésében működik Álláskereső Klub, ahol a csatlakozók támogatást kapnak az álláskeresési technikák elsajátításában, valamint lehetőségük nyílik konkrét állásajánlatokra is jelentkezni.

Gyermekjóléti alapellátást a Gyermekjóléti Szolgálat biztosítja, amely a többi szociális szolgáltatást is integrált formában szervező Kistérségi Gondozási Központ része. A Szolgálat 9 szociális munkást foglalkoztat. (Aszód Város honlapja) Aszódon a védelembe vett kiskorú gyermekek száma 2012-ban 38 fő volt, ez a 2008-as évhez képest 59%-os csökkenést jelent, a védelembe vett 18 év alattiak száma is hasonló mértékű, erőteljes csökkenést mutat, 2012-ben összesen 1 főt vettek védelembe. A gyermekjóléti szolgáltatás részeként az intézmény kapcsolatot tart gyermekintézményekkel, gyámhivatallal, gyámhatóságokkal és egyéb intézményekkel, a jelzőrendszer tagjaival. A Szolgálat a térség lakosai számára ingyenes pszichológiai és jogi tanácsadást tart rendszeres jelleggel. A gondozott családok száma 2012-ben 27 volt, ez 40%-os csökkenést jelent a 2008-as év adataihoz képest. A szolgálat ellátási körébe 50 gyermek gondozott tartozott ugyanekkor, akik közül 34 fő alapellátásban részesült, 12-ebn szakellátásban, 4-en pedig védelemben voltak. A településen a gyermekvédelmi rendszer jól működik, kevés gyermek kerül állami gondoskodásba. A szolgálat tervei között szerepel a kapcsolat ügyelet létrehozása. (HEP 2013) A Gyermekjóléti Szolgálat nyári időszakban prevenciós táborokat szervez minden településen, záróeseményén, a Galgamenti Ifjúsági Napon évente közel 120 hátrányos helyzetű gyermek vesz részt. (Aszód Város honlapja)

Aszód településen nem működik anyaotthon, családok átmeneti otthona vagy egyéb olyan intézmény, amely krízishelyzet esetén igénybe vehető. A Családok Átmeneti Otthona szolgáltatást 2010-től ellátási szerződéssel a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány tartja fenn, a szolgáltatás igénybevételére 2012-ben nem volt szükség. (HEP 2013) Gyermekek napközbeni ellátása a településen biztosított: a 0-3 éves gyermekeket az Aranykapu Bölcsőde fogadja, a 3-7 éveseket a Városi Óvoda, a 7-14 évesek napközi ellátását pedig a Csengery Gusztáv Általános Iskola biztosítja. A településen nem működik családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás. Az óvodai- és iskolai szünetekben a gyermekek étkeztetése megoldott. Az Aranykapu Bölcsődében 2012-ben összesen 52 fő számára van férőhely. Az óvodát 2009-es csoportszoba bővítése során a férőhelyek számát 12-vel tudták megemelni. 2013-ban 7 millió forintos pályázati forrás az aszódi óvoda eszközfejlesztésére lett fordítva. A bölcsődében 4 csoport működik 2-2 szakképzett kisgyermeknevelő gondozónő vezetésével, átlagos létszámuk 12-14 fő. 2012-ben 33 gyermeket írattak a bölcsődébe, ami a megelőző évek 45-55 fős létszámához (107%-os telítettség) képest csökkenést mutat, mely a bölcsődei gondozásért fizetendő személyi térítési díj bevezetéséhez kapcsolható. Az egy bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma Aszódon is csökkenő tendenciát mutat 2009 óta, akárcsak az országos átlag (13. ábra Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) - 2011 A szociális szempont alapján felvett gyerekek aránya 15%.

39





13. ábra Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A járás településein Aszódon kívül Kartalban 48 gyermek, Turán 12 gyermek elhelyezését tudja a helyben működő bölcsőde biztosítani. (13. ábra Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) 2011) Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma 2011-ben Turán 1 volt, azaz az intézmény maximálisan kihasznált, míg Kartalon 0,79 volt, ami az aszódinál alacsonyabb kihasználtságot jelez.

2. ábra Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

40



Oktatás Az óvodai nevelés két telephelyen, a Városi Óvoda Napsugár és Szivárvány tagintézményében, összesen 10 csoporttal működik. Az intézmény 2012-ben 222 gyermeket fogadott, ez a korábbi évhez képest alacsony mértékű csökkenést jelent. Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma 2010 óta folyamatos csökkenést mutat (15. ábra Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) - 2011; 16. ábra) 2010-ben eggyel bővült az óvodai gyermekcsoportok száma, ekkor érte el az intézmény kapacitása a 234 főt. Az intézménynek helyhiány miatt 8 gyermeket kellett elutasítani ebben az évben, közülük egyik sem volt hátrányos helyzetű. A gyermekek nevelését 21 fő óvónő és 10 fő dajka biztosítja. Az óvoda 3 más településről bejáró gyermeket lát el. A gyermekek integrált nevelése megoldott, 2012-ben 4 fő SNI gyermek vett részt óvodáztatásban. A beíratott gyermekek 11%-a (25 fő) hátrányos helyzetű (HH), 6 fő pedig halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) volt. A gyerekek nyári elhelyezése egy 10 napos karbantartási leállás kivételével megoldott. Óvodáztatási támogatás a településen kevesen vesznek igénybe, a 227 fő óvodáskorú gyermekből mindössze 5 fő volt jogosult 2012-ben a támogatásra.

15. ábra Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

41



16. ábra Egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Aszód településen az általános iskolai oktatásban részt vevő tanulók száma 2013-ben 642 fő volt, amely létszám 2007 óta – az akkori „mélypontot” jelentő 456-os létszámhoz képest - folyamatosan emelkedett. A járás többi településén itt a legmagasabb az általános iskolások száma, Turán jelenleg 572 általános iskolás van, emellett Kartalon, Bagon és Ikladon vannak nagy számban általános iskolások. (17. ábra). Aszódon az általános iskolai feladatellátási helyek átlagos létszáma 2013-ban 214 fő volt, ez az átlag szintén a 2007-es évtől folyamatosan növekedett.

17. ábra Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

42



18. ábra Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Aszódon a más településről bejáró általános iskolai tanulók a nappali oktatásban résztvevő diákok 18,7%át jelentették 2013-ban. Ez az arány 2011-ben volt a legmagasabb, amikor elérte a 20,2%-ot, azonban 2008 óta jellemzően 15-20% között mozgott az arány. Ez az érték felülmúlja a Magyarországon, illetve más Pest megyei járásközpontokban jellemző arányokat (19. ábra). Aszód azonban a járás más településeihez képest nem fogad kiemelkedően sok bejáró tanulót, mind Galgamácsán, mind Ikladon a tanulók közel 40%-a más településről érkezik, illetve Kartalon is az aszódi adathoz hasonló, 16,9%-os bejáró-arányt látunk (20. ábra). A település általános iskolás korú diákjai közül 196 fő jár más településre általános iskolába, ami magasabb számot képvisel, mint az Aszódra bejáró gyerekek (115 fő). (HEP 2013) A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) Aszódi Tankerületi Igazgatósága a településen két oktatási intézményt működtet, a Csengery Gusztáv Általános Iskolát és a Podmaniczky Művészeti Iskolát. Az Aszódi Javítóintézethez tartozó EMMI Aszódi Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola fenntartója a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, működése pedig kifejezetten a javítóintézeti nevelésre utalt fiatalok beiskolázására terjed ki. A városban működő valamennyi iskoláról elmondható, hogy az országos átlag alatt van az évismétlések száma, és magántanulói státuszba sem kerülnek kiemelkedő számban. (HEP 2013) A Csengery Gusztáv Általános Iskola székhely- és tagintézményében 2013/2014-es tanévben 505 tanuló volt, közülük 300 alsó tagozatos és 205 felső tagozatos. 324 fő (64,2%) vett részt napközis oktatásban, 57 fő pedig fejlesztőpedagógusi ellátásban. Az iskola tanulóinak 3,5%-a hátrányos helyzetű, 3%-a halmozottan hátrányos helyzetű. Az általános iskolai oktatásban részt vevő gyermekek oktatása integrált formában valósul meg, mind az SNI, mind a gyógypedagógiai oktatás elérhető. Az iskolában a szükséges személyi feltételek biztosítottak, a gyermekvédelmi felelős félállású pozíciójának betöltéséhez hiányzik egy részstátusz. 27 nem szaktanítást végző tanító és 18 szaktanítást végző tanár, illetve 2 fejlesztőpedagógus/gyógypedagógus dolgozik az intézményben, az ő munkájukat 9 kisegítő személyzet és 1 fő iskolaorvos segíti. A lemorzsolódási mutató alacsonynak mondható, mindössze 0,6% volt a 2011/2012-es tanévben. A felső évfolyamokban megfigyelhető, hogy a tanulók körülbelül egyharmada más intézményben, gimnáziumi oktatásban folytatja tanulmányait. 43



A Podmaniczky Alapfokú Művészetoktatási Intézmény zeneművészeti, táncművészeti és képzőművészeti szakokon nyújt művészeti oktatást. 9 településen 732 tanuló veszi igénybe az intézmény szolgáltatásait, 24 főállású pedagógus segítségével. Az intézmény fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű tanulók hátránykompenzáló oktatásában, noha arányuk nem kiugró, a tanulók közel 10%-a hátrányos helyzetű, 5%uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű. (HEP 2013)

19. ábra Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

20. ábra Más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft 44



Aszódon 2013-ban a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma 1389 fő volt. A 2010-es évtő kezdve egy enyhe csökkenés látszik a középiskolások számában (21. ábra). A városban 3 középiskola (szakközépiskola és gimnázium) működik, ezzel szemben a járás többi településén középiskola egyáltalán nem működik. Aszód gyűjtőtelepülés szerepét jelzi az is, hogy 2013-ban a középiskolások 65,7%-a volt más településről bejáró középiskolai tanuló, ez az arány magasabb más Pest megyei járásközpontokban jellemző értéknél (22. ábra). Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, a Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégiuma nem önkormányzati vagy tankerületi fenntartásban működik. Mindkét gimnázium az országos kompetenciaátlagok felett teljesít. A középiskolai oktatásban az SNI gyerekek tudtak integrált formában részt venni. A gimnáziumi képzésben részt vevő tanulók továbbtanulási mutatója 15-20% között mozog, míg az érettségit adó szakközépiskolai oktatásban részt vevők továbbtanulása a 2010-2012 közötti tanévekben meghaladta az 50%-ot. A szakiskolai képzés keretében ugyanez a mutató erősen hullámzó, a 2011/2012-es tanévben 24% volt. (HEP 2013) Aszódon nem folyik egyetemi- és főiskolai szintű képzés felsőfokú oktatási intézményben. A Gödöllőn található Szent István Egyetem közeli fekvése miatt is egyre népszerűbb az aszódi lakosság körében.

21. ábra Nappali tagozatos középiskolai tanulók száma (hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megfelelő évfolyamaival együtt) (fő) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

45



22. ábra Más településről bejáró középiskolai iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban (%) - 2011 Forrás: Lechner Nonprofit Kft

Kultúra és sport A helyi közösségi élet legmeghatározóbb színtere az Aszód Városi Kulturális Központ, melyet 2012-ben a Városi Könyvtár, a Petőfi Közérdekű Muzeális Gyűjtemény és a Korona Ház egyesítésével hoztak létre. A központ meghatározó közművelődési és közgyűjteményi feladatokat lát el a járás települései között is kulturális szolgáltatásaival. A megújult Városi Könyvtár épületében nyújtott szolgáltatás széles körű információval és felkészült személyzettel várja a felsőoktatásban tanulókat és kutatókat. Kifejezetten fejlett a könyvtár helytörténeti gyűjteménye. Az intézmény célzott programokkal igyekszik az idős korosztályt is bevonni az élethosszig tartó tanulás programjába. Mindemellett a 2008-as évhez képest a közösségi szolgáltatások nagy mértékű csökkenése figyelhető meg. Több mint harmadára csökkent a könyvtárba beiratkozottak és a könyvtári kölcsönzések, illetve a kulturális rendezvények száma is. A rendszeres művelődésben résztvevők száma 2012-ben 115 volt, ami az 5 évvel korábbi adathoz képest 46,5%-os csökkenést jelent. A legkisebb visszaesés a múzeumi látogatók számában tapasztalható, itt 2012-es 1300 fő látogató 37%-os visszaesést jelentett a 2008-as látogatószámhoz képest (23. ábra Múzeumi látogatók száma (fő)). A város célja, hogy a Kulturális Központot és a könyvtárat ingyenesen használható kommunikációs eszközökkel és internettel szerelje fel. A könyvtár épületében működik a Podmaniczky Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is. (HEP 2013)

46





23. ábra Múzeumi látogatók száma (fő) Forrás: Lechner Nonprofit Kft

A sporttevékenységek népszerűsítése, sportolási lehetőségek biztosítása részben az oktatás-nevelés intézményi keretein belül történik. Az iskolai oktatásban megszervezett úszás-oktatási is bekerült a hagyományos sportok mellett. Számos sporttevékenységet folytató civil szervezet működik a városban: Regionális Szabadidősport Egyesület, Aszódi Wado-ryu Karate Klub, Magyar Amatőr Kajak-Kenu Klub, Aszódi Szabadidősport Egyesület, Aszódi Football Club. A város Művelődési-Ifjúsági-Oktatási és Sport Bizottság elnevezéssel állandó szakbizottságot működtet. Emellett a helyi sportfeladatok ellátásáról 2009ben hozott rendelete szerint az Önkormányzat vállalja az alábbi városi sportlétesítménye fenntartását: GAMESZ, Csengeri Gusztáv Általános Iskola tornacsarnoka, az iskolai sportpálya és a városi Sportpálya (Aszód FC-vel kötött szerződés alapján). Aszód városa működési célú támogatásai keretében 3,9 millió Ft-ot fordított az Aszód FC éves fenntartására és 250 ezer Ft-ot szabadidősportok támogatására.

1.4.2. Esélyegyenlőség biztosítása Aszód városa a Helyi Esélyegyenlőségi Terv 2013-2018 dokumentumot 2013-ban a 106/2013. (VII.4.) határozatban fogadta el, mellyel célja, hogy az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot biztosítsa a foglalkoztatás, oktatás, lakhatás, szociális biztonság, közművelődés területén, különös tekintettel olyan sérülékeny csoportokra, mind a mélyszegénységben élők, romák, nők, gyermekek, idősek és figyatékkal élők. A dokumentum az esélyegyenlőséget érintő értékelő fejezeteket követően számos konkrét javaslattal állt elő, hogyan tudná a város a helyi esélyegyenlőségi helyzetet intézkedései során eddigieknél nagyobb súllyal figyelembe venni és javítani. Az önkormányzat az általa fenntartott intézmények számára feladatként írja elő, míg a nem önkormányzati fenntartású intézményeket együttműködésre kéri abban, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Tervet közösen valósítsák meg. Az intézmények feladata, hogy helyi létesítményi szintű akcióterveket és évente esedékes cselekvési ütemtervet készítsenek. A Tervben vázolt feladatok végrehajtásának ellenőrzésére a település Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre, melynek feladata a tervben megfogalmazottak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselőtestület rendszeres tájékoztatása, esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása és az terv részét képező Intézkedési Terv aktualizálása. A Fórum tagjai az 5 sérülékeny csoporttal

47





(romák/mélyszegénységben élők, idősek, fogyatékkal élők, gyerekek, nők) foglalkozó munkacsoportok vezető, az önkormányzat és a partner nem önkormányzati fenntartású intézmények képviselői.

1.5.

A település gazdasága

1.5.1. A település gazdasági súlya, szerepköre Aszód város gazdasági szerepét, fejlődési lehetőségeit meghatározza, hogy Magyarország s egyben Kelet– Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójában, a Közép-Magyarország régióban helyezkedik el. A város tágabb térségének, régiójának fejlettségét jól jelzi, hogy az Európai Unió tizenhárom új tagállama tekintetében a negyedik legfejlettebb régió volt 2010-ben az egy főre eső GDP alapján (lásd az alábbi táblázatot).

A Közép-Magyarország régió gazdasági fejlettsége Kelet–Közép–Európai összehasonlításban Forrás: Eurostat Regional Yearbook

A régión belüli egyenlőtlenséget jól jellemzi, hogy míg a fővárosban az egy főre jutó GDP az országos átlag 2,1-szerese (KSH, 2012), addig Pest megye esetében ez az adat nem éri el a 0,8-et (79,7 százalék) (KSH, 2012). Az egy lakosra jutó beruházási összeg Budapesten kétszer akkora, mint Pest megyében. A város, illetve az egész régió szempontjából meghatározó Budapest gazdasági súlya. Kiemelendő, hogy elkülönülten, a főváros nélkül vizsgálva Pest megye gazdasági fejlettségét, az a kevésbé fejlett régiókategóriába tartozna. Aszódról elmondható, hogy hagyományosan térségközponti szerepet tölt be, a járások, mint közigazgatási egységek kialakítása óta járási központ. Központi szerepét nemcsak formális járásközponti címének köszönheti, Aszód térségében ténylegesen közigazgatási, közlekedési, oktatási és egészségügyi központ szerepét tölti be. Nemcsak ezen szerepe, de gazdasági fejlettsége, fejlődési lehetőségei szempontjából is meghatározó, hogy sok területi közigazgatási, illetve egyéb térségközponti funkció a rendszerváltás előtt Gödöllőre koncentrálódott. A folyamat a rendszerváltást követően megfordult, melynek egyik legfontosabb lépcsője a városi rang elnyerése volt. A korábbi időszak azonban nem múlt el nyomtalanul: a település szempontjából továbbra is fontos olyan járásközponti funkciók hiányoznak, mint például a földhivatal vagy a járásbíróság. Mindezek alapján a város várakozásokkal telve néz a járási közigazgatási szint megerősítését célzó kormányzati célkitűzések felé.

48




Megnevezés

Aszód


Értékesítés nettó árbevétele átlagosan (ezer Ft), 2012

Külföldi tőke aránya (%), 2012

Befektetett eszközök átlag értéke (ezer Ft), 2012

Ezer lakosra jutó társasági adózó, 2012

Export értékesítés a nettó árbevétel arányában (%), 2012

Jegyzett tőke átlaga (ezer Ft), 2012

5,34

23 175

9 550

11

30,81

3 194

Budakeszi

17,30

32 018

11 561

19

6,15

3 150

Cegléd

14,60

52 365

20 294

8

22,76

2 727

Dabas

6,94

69 761

18 811

14

8,26

4 435

79,76

51 495

54 289

16

20,57

12 147

3,70

39 389

19 159

15

24,38

12 477

Gödöllő

89,37

157 849

98 452

15

47,44

55 581

Gyál

21,65

95 016

23 710

10

35,48

4 052

Monor

60,33

37 673

10 698

9

7,87

4 200

Nagykáta

1,09

25 792

8 386

9

5,54

2 285

Nagykőrös

65,60

47 472

9 194

7

23,03

7 754

Pilisvörösvár

26,07

167 376

37 687

12

19,85

8 098

Ráckeve

61,43

30 681

13 967

12

8,29

4 267

Szentendre

48,14

40 771

14 600

19

10,68

4 252

Szigetszentmiklós

47,81

78 799

20 672

13

37,83

4 877

Szob

17,11

15 925

8 783

6

0,46

5 377

Vác

76,81

105 482

64 334

10

28,87

20 583

Vecsés

40,97

154 324

23 258

16

32,79

9 787

Budapest

61,28

86 675

169 674

16

23,40

27 061

Országosan

54,60

151 455

101 470

25,8

38,8

25 883

Dunakeszi Érd

Székhellyel bíró vállalkoások Forrás: NAV, KSH

A fenti táblázatból jól látható, hogy Aszód az ezer lakosra jutó társasági adózók tekintetében az alacsonyabb értékkel jellemezhető járásközpontok közé tartozik Közép-Magyarországon. Mindemellett megemlítendő, hogy a befektetett eszközök átlagos értéke, valamint a jegyzett tőke átlagos értéke egyaránt a régióban alacsonyabbnak számító tőkeellátottságra utal. Az Aszódon befektetett külföldi tőke aránya kifejezetten alacsony, aminek fényében meg kell említeni, hogy Aszód kifejezetten jó pozícióban van az export értékesítés a nettó árbevétel arányában történő vizsgálata során a régiós járásközpontokkal összevetve.

49





Az egy főre jutó helyi iparűzési adó a Pest megyei járásközpontokban Forrás: TEIR

Aszód a helyi iparűzési adó tekintetében a régió járásközpontjaival összevetve a középmezőnyben foglal helyet. A helyi iparűzési adó vizsgálatának eredményei összecsengenek a korábban vizsgált, a gazdasági aktivitást jellemző adatokkal. Látható, hogy Aszód városa az alacsonyabb tőkeellátottságra is visszavezethető okokból, a régió más járásközpontjaival összevetve nem bír kiemelkedő helyi iparűzési adó bevétellel. Mindemellett az is jól kivehető az adatokból, hogy a település rendelkezik stabil lábakon álló, jelentős bevétellel rendelkező, ezáltal a helyi adóbevételekhez érdemben hozzájáruló vállalkozásokkal (például.: kb. 600 főt foglalkoztató járműipari üzem). Terület

Közép-Magyarország (Budapest, Pest) Budapest Pest megye Járásközpont átlag Aszód Budakeszi Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Gyál Monor Nagykáta Nagykőrös Pilisvörösvár Ráckeve Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Vecsés

Helyben dolgozók száma Településről eljárók összesen száma 2001 2011 2001 2011 861 801 681 042 180 759 4 532 1 422 1 719 10 799 3 783 5 261 8 436 7 834 2 513 3 276 2 579 6 560 2 487 1 835 5 111 3 896 731 10 238 3 102

1 261 841 917 026 344 815 4 578 1 082 1 859 10 008 4 314 6 219 9 493 7 506 3 189 2 868 2 426 5 396 2 347 1 956 5 053 5 720 437 8 874 3 656

300 841 64 976 235 865 4 107 1 203 3 829 2 739 2 304 7 667 14 668 4 800 5 303 4 690 1 922 1 898 2 520 1 076 4 671 5 606 489 4 048 4 490

387 976 78 681 309 295 5 290 1 636 3 749 3 878 2 786 12 226 17 316 5 796 6 515 4 313 2 347 3 187 3 154 1 657 5 784 9 581 673 5 398 5 217

Településre beingázók száma 2001 2011

175 151 2 328 1 144 1 252 2 575 824 3 007 3 074 8 098 901 1 308 1 411 540 1 141 728 2 882 2 770 411 7 761 2 070

383 375 225 518 157 857 3 394 1 232 1 553 3 518 1 550 5 961 4 572 9 166 3 585 1 769 1 260 801 1 617 945 3 709 6 154 227 8 589 4 892

Foglalkoztatási kapacitás, % 2001 2011

79,5 66,1 55,4 57,9 80,7 82,1 63,6 73,3 49,2 73,6 71,5 64,6 92,4 68,6 71,6 63,9 58,4 64,0 56,9 60,0

76,7 80,3 68,6 57,4 46,8 54,5 74,0 73,6 51,1 67,5 45,0 47,1 61,9 65,8 87,1 59,2 67,4 57,7 48,2 65,8 50,8 42,8

Foglalkoztatottak száma a foglalkoztatás helye szerint Forrás: KSH Aszód város esetében mindenképpen negatív tendenciaként értékelendő, hogy a 2001-11. közötti időszakban nominálisan is csökkent a helyben dolgozók száma. Ezen mutató számos település esetében javulást mutatott, illetve 50



összességében a járásközponti átlag is stagnált. Mindez a foglalkoztatási kapacitás vonatkozásában is negatív tendenciaként figyelhető meg. A tendencia visszafordítása a település elemi érdeke, amihez a gazdaság mobilizálása szükséges.

1.5.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Nemzetgazdasági ág

Aszód

Pest megye Budapest

Országos

Mez őgaz das ág, erdőgaz dálk odás , halás z at nemz et gaz das ági ágak ban - A gaz das ági ág

59

28 189

8 343

473 105

185

306

1 355

18 635

31 232

119 677

229

841

2 633

9

904

1 189

5 276

168

25 590

39 275

150 129

233

51 154

124 193

352 908

24

10 460

16 648

59 363

46

10 585

25 347

104 612

33

14 365

45 452

88 521

gaz das ági ág

25

7 140

14 699

52 470

Ingat lanügy let ek nemz et gaz das ági ágban - L gaz das ági ág

92

31 557

97 348

264 432

149

36 801

118 650

274 677

60

14 850

41 570

103 016

2

56

132

390

44

6 742

17 078

63 080

45

6 137

14 591

55 306

gaz das ági ág

31

7 440

23 236

56 115

Egy éb s z olgált at ás nemz et gaz das ági ágban - S gaz das ági ág

41

8 626

17 094

61 352

20

29

98

Bány ás z at , k őf ejt és nemz et gaz das ági ágban - B gaz das ági ág

-

Regis z t rált v állalk oz ás ok s z áma a f eldolgoz óipar nemz et gaz das ági ágban - C gaz das ági ág

84

Villamos energia-, gáz -, gőz ellát ás , légk ondic ionálás nemz et gaz das ági ágban - D gaz das ági ág

-

Víz ellát ás , s z enny v íz gy űjt és e, k ez elés e, hulladék gaz dálk odás , s z enny ez ődés ment es ít és nemz et gaz das ági ágban - E gaz das ági ág Épít őipar nemz et gaz das ági ágban - F gaz das ági ág Keres k edelem, gépjárműjav ít ás nemz et gaz das ági ágban - G gaz das ági ág Sz állít ás , rak t ároz ás nemz et gaz das ági ágban - H gaz das ági ág Sz állás hely -s z olgált at ás , v endéglát ás nemz et gaz das ági ágban - I gaz das ági ág Inf ormác ió, k ommunik ác ió nemz et gaz das ági ágban - J gaz das ági ág Pénz ügy i, biz t os ít ás i t ev ék eny s ég nemz et gaz das ági ágban - K

Sz ak mai, t udomány os , műs z ak i t ev ék eny s ég nemz et gaz das ági ágban - M gaz das ági ág Adminis z t rat ív és s z olgált at ás t t ámogat ó t ev ék eny s ég nemz et gaz das ági ágban - N gaz das ági ág Köz igaz gat ás , v édelem, k öt elez ő t árs adalombiz t os ít ás nemz et gaz das ági ágban - O gaz das ági ág Ok t at ás nemz et gaz das ági ágban - P gaz das ági ág Humán-egés z s égügy i, s z oc iális ellát ás nemz et gaz das ági ágban - Q gaz das ági ág Műv és z et , s z órak oz t at ás , s z abadidő nemz et gaz das ági ágban - R

Egy éb t ev ék eny s ég nemz et gaz das ági ágban - T+ U gaz das ági ág

-

Regisztrált vállalkozások és társas vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként 2013. (db) Forrás: TEIR

A helyi gazdaságról általánosságban elmondható, hogy legfontosabb ágazatai a gép-, és járműipar, az építőipar, a fémipar, a szakmai és műszaki szolgáltatások, valamint a kereskedelem. Általánosságban elmondható továbbá, hogy az ipar aránya az országos átlaghoz mérten magas, a magasabb hozzáadott értékű szolgáltató ágazatok aránya azonban alacsonyabb. A turisztikai ágazat a város életében egyelőre nem valós gazdasági mozgatórugóként, hanem lehetőségként jelenik meg, melynek alapját, a turisztikai

51





attrakciót az aszódi kastélyok jelenthetik. A kastélyok valós és megragadható lehetőséget jelentenek, ennek alapoz meg, hogy bekerültek a Pest megyében 19 kastélyt érintő felújítási programba. Ahhoz, hogy a program megvalósulása esetén a város valódi turisztikai vonzerőt jelenthessen kulcsfontosságú a kastélyok majdani funkciójának tisztázása, valamint egy megalapozott üzleti terv. Tekintettel arra, hogy a kastélyok egy éve állami tulajdonban vannak, ehhez a Forster Központtal történő szoros együttműködésre van szükség. Mindemellett megjegyzendő, hogy Aszódon kereskedelmi és magánszálláshelyek, kapcsolódó turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatások gyakorlatilag nem állnak rendelkezésre, ami nélkülözhetetlenné teszi, hogy az attrakció kialakítása mellett a magántőke mozgósításával a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása is megtörténjen. Fontos kiemelni, hogy az Aszódi Önkormányzat részéről már történtek előkészületek, településszerkezeti tervek készültek, melyek megalapozzák potenciális akcióterületek fejlesztését, amilyen a belváros, illetve a pincesor. A fejlesztési elképzeléseket támogatja továbbá, hogy Aszódon a szükséges önkormányzati tulajdonú ingatlanok is rendelkezésre állnak.

Regisztrált társas vállalkozások száma (2013), KMR

0-49 fős regisztrált társas vállalkozások

50-249 fős regisztrált társas vállalkozások

250 és több fős regisztrált társas vállalkozások

Összesen

Közép-Magyarország (Budapest, Pest)

333 118

2 096

401

335 615

Budapest

242 064

1 574

326

243 964

91 054

522

75

91 651

380

1

0

381

Pest megye Aszód

Regisztrált társas vállalkoások száma (2013) Forrás: KSH

Amint látható, Aszódra jellemzőek a 0-49 fős társas vállalkozások, számuk azonban nem kiemelkedő középmagyarországi viszonylatban. Aszód városában összesen 1 darab 50-249 fős társas vállalkozás található, 250 fő fölött pedig egyáltalán nincs regisztrálva társas vállalkozás. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Déli Iparterületre nem települtek be nagybefektetők, aminek oka a közművesítésbeli hiányosságokban is keresendő. Az iparterületen jelenleg is van szabad ingatlan. A terület rendezésére, a közművesítésbeli hiányok pótlására megvan az igény, amiben a befektetők is partnerek lennének, azonban mindenképpen szükségesnek látszik támogatási forrás bevonása is. Az Önkormányzat korábban kötvénykibocsátásból kívánt a terület fejlesztését megoldani, mely kezdeményezést megállította az állami adósság konszolidáció. Az önkormányzat egyeztetéseket kezdeményezett településfejlesztési szerződések megkötésére is, ám ezen kezdeményezések nem vezettek sikerre.

1.5.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései

Operatív program ÁROP KEOP KMOP TÁMOP Összesen:

Beérkezett pályázatok Aszód település 22 000 000 Ft 212 052 155 Ft 1 797 961 753 Ft 1 375 393 809 Ft 3 407 407 717 Ft

Beérkezett pályázatok Országos (település) átlag 21 039 128 Ft 776 957 599 Ft 268 233 054 Ft 601 844 645 Ft 1 668 074 426 Ft

Támogatott pályázatok Aszód település 22 000 000 Ft 93 156 031 Ft 777 996 920 Ft 142 654 354 Ft 1 035 807 305 Ft

Támogatott pályázatok Országos (település) átlag 17 492 148 Ft 535 379 997 Ft 153 135 267 Ft 377 500 883 Ft 1 083 508 295 Ft

Igényelt és megítélt támogatási összeg megoszlása operatív programonként (Ft) Forrás: palyazat.gov.hu

Az adatokból látszik, hogy a beérkezett ÁROP pályázati összegében Aszód kicsivel meghaladja az országos települési átlagot, továbbá kiemelendő, hogy ebben a kategóriában meg is kapta az összes igényelt pályázatra a támogatást. A többi operatív program keretében is jelentős számú pályázat érkezett be a 52





településről, számuk nagyrészt szintén az országos településátlag felett szerepel. Az elnyert pályázati összegek országos átlaghoz viszonyítva szintén kiemelkedőek, ami a jövőre nézve jelentős fejlődést jelenthet a település számára, hiszen Aszód a pest megyei járásközpontok közül a legszegényebbek közé tartozik.

Státusz

25,00% 0,00% 32,00% 29,00%

Országos (település) átlag 19,00% 7,00% 33,00% 27,00%

12,00%

8,00%

0,00%

3,00%

Aszód település

Kisvállalkozás Közép-vállalkozás Mikrovállalkozás Nonprofit szervezet államháztartáson belül Nonprofit szervezet államháztartáson kívül Támogatási szempontból kedvezményezett és az 1-4 kategóriákba nem tartozó vállalkozás

Támogatott pályázatok számának megoszlása KKV besorolás szerint Forrás: palyazat.gov.hu

Korábbi adatok alapján láthattuk, hogy Aszódra nem a nagy- és közép-vállalkozások aktivitása a jellemő, ezt támasztja alá a fenti táblázat is. A mikrovállalkozásai által támogatást nyert pályázatok aránya közelít az országos települési átlaghoz, ugyanez az arány a kisvállalkozások pályázati támogatottságánál jóval meg is haladja azt. Ugyancsak kiemelkedő a támogatott pályázatok aránya az államháztartáson belüli, valamint államháztartáson kívüli nonprofit szervezetek körében is. Az önkormányzat igyekszik vonzóbbá tenni a vállalkozók és befektetők számára a Déli ipari területet (nincs ipari park státusza) azzal, hogy az eladásra váró önkormányzati területet felosztották félhektáros raszterekre. A további fejlesztések, köztük az útépítés, már csak uniós támogatástól függnek, amire jó esélye van a településnek a támogatott pályázatok számát figyelembe véve.

53





1.5.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Területi szint Aszód Budakeszi Cegléd Dabas Dunakeszi Érd Gödöllő Gyál Monor Nagykáta Nagykőrös Pilisvörösvár Ráckeve Szentendre Szigetszentmiklós Szob Vác Vecsés Pest megyei járásközpontok Pest megye Budapest Magyarország

Középfokú végzettségűek a 18-x népesség 1990 2001 2011 31,4 38,1 53,0 39,2 60,1 71,8 25,0 33,7 43,9 17,6 27,0 39,7 35,0 49,9 66,6 26,1 43,2 57,3 44,0 56,3 67,4 15,8 29,3 44,8 22,6 32,5 45,5 20,6 27,7 38,1 21,7 30,4 39,8 21,6 34,9 48,3 25,6 35,8 47,1 41,3 59,0 71,7 31,2 45,6 60,0 30,7 42,1 52,1 40,1 49,3 59,0 22,3 35,6 50,3 29,2 41,9 55,1 24,0 37,5 51,5 45,1 58,7 69,9 29,2 38,2 49,0

Egyetemi, főiskolai végzettségűek a 25-x 1990 2001 2011 12,2 13,3 20,8 16,4 28,7 39,9 8,5 10,3 15,7 5,5 7,4 12,5 11,8 16,9 30,1 8,3 14,1 22,3 17,5 24,3 33,5 3,7 5,9 11,9 6,3 7,8 13,6 5,4 6,4 11,4 6,7 8,2 12,6 5,9 9,8 17,0 8,1 10,9 16,2 18,1 28,0 38,9 9,6 13,1 21,5 8,4 10,7 14,5 13,5 15,7 23,1 5,5 8,3 15,2 9,8 13,9 21,9 7,3 11,7 19,8 19,0 23,8 34,1 10,1 12,6 19,0

Aszód járási székhely képzettségi viszonyainak változása, 1990-2011 Forrás: KSH, Népszámlálás, 1990, 2001, 2011

Aszód járási székhely képzettségi szintje közép-kategóriába sorolható a járási központok átlagához viszonyítva mind a középfokú végzettségűek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek kategóriájában. Az 1990-es évben még a legjobb értéket elért járási központok körébe tartozott az egyetemi és főiskolai végzettségűek tekintetében, 2011-re azonban tapasztalható egy kis visszaesés, ami inkább köszönhető a többi járási központ fejlődésének, mint Aszód csökkenő képzési szintjének. A településen Fiúnevelő Intézet működik, melynek helyzete mára stabilizálódott, valamint jelentős a helyi gépészeti profilú szakképzés, mely 2 középiskolában nagyjából 1200 diákot érint.

Foglalkozás (FEOR 1. jegy alapján)

Aszód

Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások Irodai és ügyviteli jellegű foglalkozások Szolgáltatási jellegű foglalkozások Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási jellegű foglalkozások Ipari és építőipari foglalkozások Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők 54

Járásközpontok Ország 0,99% 0,50% 0,53% 6,40% 9,20% 7,67% 13,35% 13,29% 12,79% 13,79% 9,12% 13,98% 0,26% 11,92% 12,39%

16,50% 8,84% 14,66% 0,53% 10,19% 10,37%

15,18% 7,49% 13,02% 1,02% 10,97% 11,72%





Szakképzettséget nem igénylő foglalkozások Összesen

17,80% 100,00%

15,93% 19,61% 100,00% 100,00%

Foglalkoztatás FEOR szerint Forrás: TEIR

A fenti adatok megmutatják, hogy Aszódon a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások aránya a legmagasabb a településen, meghaladja a járásközpontokban mért arányt, bár még az országos átlag alatt szerepel ebben a kategóriában. Alacsony szinten foglal helyet viszont a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma mind az országos, mind a járásközpontokban mért átlaghoz képest. Fontos kiemelni még a szolgáltatási jellegű foglalkozások elfoglalt helyét és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, valamint az egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások országos átlagot megközelítő, néhol meghaladó értékét. A korábban vizsgált középfokú, főiskolai és felsőfokú végzettségűek kategóriájában kapott képzettségi arányok szinkronban vannak a foglalkoztatási arányokkal ezekben a kategóriában.

Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma 2012 [db] 10 ezer lakosra

2009

2010

2011

2012

2013

Budapest

1,94

1,63

1,44

1,66

1,37

Aszód

0,00

0,00

0,00

0,00 -

Budakeszi

2,19

2,19

2,92

0,73

2,92

Cegléd

0,28

0,55

0,28

0,00

0,55

Dabas

0,00

0,00

0,60

0,60

2,42

Dunakeszi

2,21

1,23

0,74

0,98

0,25

Érd

1,26

0,95

1,58

0,95

1,26

Gödöllő

2,14

1,53

0,92

1,22

1,22

Gyál

0,44

0,44

0,44

0,00

0,88

Monor

1,13

1,13

0,00

0,00 -

Nagykáta

0,00

0,00

0,00

0,00 -

Nagykőrös

0,00

0,00

0,00

0,42

Pilisvörösvár

0,00

0,00

0,00

0,00 -

Ráckeve

1,00

0,00

0,00

1,00 -

Szentendre

0,00

0,79

0,79

3,16

1,98

Szigetszentmiklós

0,86

0,29

0,57

0,86

1,43

Szob

0,00

0,00

0,00

0,00 -

Vác

0,00

0,00

0,00

0,30

0,00

Vecsés

0,00

0,49

0,99

0,99

0,99

Járásközpont átlag

0,82

0,66

0,68

0,75

0,91

0,84

Magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek megoszlása a Pest megyei járási központokban (2012) Forrás: TEIR

Aszódon az ezer lakosra jutó magyar bejelentők belföldi szabadalmi bejelentéseinek száma nulla, egészen 2009-től 2013-ig. Ezzel az eredménnyel nincs egyedül a járási központok között, Szob, Pilisvörösvár és Nagykáta esetében sem érkezett szabadalmi bejelentés ebben az időszakban. Ez az eredmény a magas hozzáadott értékű, tudás intenzív ágazatok hiányára utal.

55





A három európai törzshálózati folyosó metszéspontjában Forrás: http://ec.europa.eu/transport/themes/infrastructure/ten-t-guidelines/corridors/maps_en.htm

Aszód a három európai törzshálózati folyosó metszéspontjában helyezkedik el, ami kedvező lehetőségeket kínálhat a város további fejlesztésével kapcsolatban, melyek alapjául az Európai Uniós pályázati pénzek szolgálhatnak. Az Aszódra, elsődlegesen a Déli Iparterületre betelepült vállalkozások viszonylag magasabb számából látható, hogy a jó közlekedési kapcsolatokat a befektetők mindenképp pozitívan értékelték, azonban a betelepülések lendülete a gazdasági válság hatására kifulladt. A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából Aszód szintén kedvező helyzetben van, hiszen két irányból is megközelíti kerékpárút, melyek összekötése jelentős lépést jelenthetne.

1.5.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)

Terület

Aszód Budakeszi Gödöllő Monor Nagykőrös Ráckeve Szigetszentmiklós Budapest 01. ker. Budapest 09. ker. Budapest 10. ker. Pest megye Budapest

Lakások száma, 2011 (db)

2432 5467 12519 6695 10473 3894 14290 16972 39507 2864 470684 905128

Lakott üdülők száma, 2011 (db)

0 57 28 12 3 68 150 0 0 1507 42119 277

Nem lakott lakások aránya, 2011 (%)

Magánsze mélyek tulajdonáb an lévő lakások aránya, 2011 (%)

Önkormán yzati tulajdonba n lévő lakások aránya, 2011 (%)

8 94 3 9 100 0 9 97 1 7 99 0 10 98 2 9 100 1 10 99 1 23 88 9 19 95 13 100 87 3 8 90 1 13 93 5 Lakásállomány jellemzői Forrás: TEIR

56

1960 előtt épült lakások aránya (%)

1961-1980 között épült lakások aránya (%)

1981-2000 között épült lakások aránya (%)

2001 után épült lakások aránya (%)

29 29 16 24 37 24 12 69 51

38 33 42 38 39 36 26 22 22

14 27 28 25 15 25 27 6 6

6 9 9 6 5 8 17 2 12

20 41

30 30

25 17

9 6





A fenti táblázatban néhány járási központ, valamint Budapest egyes kerületei kerültek vizsgálat alá ingatlanpiaci szempontból. Aszódon jellemzően az 1961-1980 között épült lakások száma van többségben, utána az 1960 előtt épültek kerülnek gyakoriságban a második helyre. A lakások száma 2011-ben Aszódon a legkevesebb a vizsgált csoportban, üdülő pedig egyáltalán nem található, ami a turizmus csekély jelenlétét vonja maga után. A nem lakott lakások aránya nagyon alacsony, főleg magánszemélyek birtokolják az ingatlanokat, önkormányzati tulajdonban csak 3% van. A gazdasági válság negatív hatásai erősen kihatnak Aszód ingatlanpiacára, sokszor a jó helyen lévő önkormányzati bérleményekbe is nehezen találnak bérlőt, sok üzlet bezárt a városban. Pontszerűen egy-egy beépítés történt a lakóterület övezetekben. Említést érdemel, hogy az önkormányzatnak még nincsen helyi védettségre vonatkozó rendelete, mely vonatkozásában szeretne előrelépni a következő időszakban.

Terület

Száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakó (fő)

4 és több szobás lakások aránya (%)

100 lakásra jutó fürdőszobák száma (db)

Összkomfortos lakások aránya (%)

Komfortos lakások aránya (%)

Félkomfortos lakások aránya (%)

Komfort nélküli lakások aránya (%)

Aszód

35,92

25

97

58

34

4

3

Budakeszi

37,31

36

99

75

22

2

1

Gödöllő

35,07

29

99

65

33

1

1

Monor

35,42

23

95

59

31

4

5

Nagykőrös

39,02

15

89

45

38

5

11

Ráckeve

36,86

23

95

60

31

3

5

Szigetszentmiklós

37,30

30

99

72

25

2

1

Budapest 01. ker.

54,20

12

99

65

31

1

1

Budapest 09. ker.

52,27

7

98

61

33

3

2

Pest megye

38,89

na. na. 29

Budapest

45,54

15

Budapest 10. ker.

na.

na.

na.

na.

na.

97

62

24

2

3

99

62

25

2

1

Lakások komfortfokozata Forrás: TEIR

Az előző táblázatban vizsgált településeket és kerületeket hasonlítja össze a fenti táblázat is. Itt Aszód a száz lakott lakásra és lakott üdülőre jutó lakók számában közép kategóriába tartozik a többi vizsgált település és kerület közt. Átlagos érték jelenik meg a 4 és több szobás lakások, valamint a 100 lakásra jutó fürdőszobák számában is, viszont az összkomfortos lakások aránya kicsit alacsonyabb az átlagosnál. A komfort nélküli lakások aránya megegyezik a Pest megyei átlaggal, viszont a komfortos lakások aránya jóval Pest megye értéke felett áll, ezzel ellensúlyozva a többi gyengébb értékeit. Aszód ingatlanpiaca még nem állt talpra a gazdasági válság után, aminek hatása itt is jól láthatóan kimutatható.

57




1.6.


Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

1.6.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Aszód városa rendelkezik gazdaságfejlesztési programmal, mely a város honlapján elérhető. A település gazdasági programja tipikusan ciklusprogramnak tekinthető. A program a városi szolgáltatások, funkciók fejlesztését helyezi előtérbe, a fejlesztési elképzelések között tetten érhetőek a választási ígéretek. A program főként a lakossági komfortnövelő beruházásokra koncentrál. Ingatlan

Vagyonelem megnevezése

db száma

Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) - jogszabály alapján 113 - helyi döntés alapján 12 Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) - jogszabály alapján 36 - helyi döntés alapján 31 Egyéb (forgalomképes vagyon, amely megterhelhető) Forrás: Aszód.hu/Gazdasági program

szabadon

értékesíthető

Érték millióban

2172 20

1317 157

és 45

99

A város fejlesztési lehetőségei szempontjából fontos tényező a forgalomképes vagyon alacsony aránya. Mindemellett megjegyzendő, hogy a város nagy számban rendelkezik olyan ingatlanokkal, melyek a további fejlesztésekhez alapul szolgálhatnak. Az önkormányzat vagyongazdálkodását meghatározza az ingatlanpiac gazdasági válságot követő megtorpanása. A telkek, házak nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem kelnek el, drasztikusan csökkent a kiadott építési engedélyek száma is.

A kiadások összege e Ft-ban Megnevezés

Kiadások változása (e Ft) 2014.

2002. 380556

2003. 496220

2004. 520644

2005. 545822

136490 229675

166873 251747

173441 298173

182350 278219

312615

1725

1394

2050

978

17153

Átadott pénzeszköz Felhalmozási kiadások

97466 254438

81936 249859

105694 173421

90237 92245

256056

Átfutó függő kiadás Kincstárjegy vásárlás

29811 502526

454811

---

21237

Személyi jellegű kiadások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi jellegű kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai

319934 84133

131011 2997

Egyéb működési célú kiadások Egyéb felhalmozási célú kiadások 58





47175

Tartalékok Kiadások eFt-ban

1632687

1293360

1273423

1211088

1171074

Forrás: Aszód.hu/Gazdasági program és 2014. évi költségvetési rendelet

A táblázatban jól megfigyelhető, hogy Aszód összesített kiadásai negatív tendenciát követnek. Láthatóan évről évre csökkentek az ellátottak pénzbeli juttatásai és a felhalmozási kiadások. Nőttek viszont a személyi jellegű kiadások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok értéke. A dologi jellegű kiadások értéke hullámzóan bár, de növekedett az évek során.

A bevételek összege várható (e Ft) Megnevezés 2002.

2003.

2004.

2005.

Bevételek változása (e Ft) 2014.

Intézményi működési bevételek

165009

135017

171911

169247

92074

Önkormányzatok sajátos működési bevételei Önkormányzatok költségvetési támogatása

224175

313742

345881

349283

2673

608732

602282

579899

604925

486105

2624

2808

2642

896

Felhalmozási és tőkebevételek Pénzmaradvány

41331 193748

332550 130617

95906 267741

91828 199226

Kincstárjegy vásárlás Átfutó Hitelek

502526 16709 --

16045 --

-12216 --

4017 --

Kiegészítések és visszatérülések

30741

Felhalmozási célú támogatások Áh-n belül

120805

Közhatalmi bevételek

242347 2733

Felhalmozási célú átvett pénzeszköz

193596

Finanszírozási bevételek Bevételek összesen:

1754854

1533061

1451764

1419422

1171074

Forrás: Aszód.hu/Gazdasági program és 2014. évi költségvetési rendelet

A negatív tendencia a bevételek összegében is mutatkozik, ahogy az előző táblázatban a kiadásoknál lehetett tapasztalni. Növekedést mutat viszont az önkormányzatok saját működési bevételének értéke. Aszód ennek ellenére folyamatos lépéseket tesz a fejlődés irányába; itt az intézmények energiaracionalizálása lenne az egyik lépés. Közvilágítás korszerűsítéséhez pályázati forrásra lenne szükség az önerő kiváltásához, ez éves szinten 6 millió forint megtakarításhoz vezetne, így a beruházás 5 év alatt megtérülne. Kerékpárutak városon belüli szakaszának fejlesztésére is van igény, az előtte és utána lévő szakaszok már megvannak. Törekvések voltak a település belső szerkezeti, struktúrájának átalakítására is (pl. telekosztás, tetőtér, több épület/telek), de sajnos nem valósultak meg forráshiány miatt, egy kivétellel (a Kossuth u.1. esetében). Problémát jelent még, a volt honvédségi terület hasznosítása, ami jelenleg kihasználatlanul fekszik, és folyamatosan leépül. A terület peremi részére átkerülhetne a sportpálya,

59



melynek jelenlegi helyén keresztül a vasútvonal fejlesztése valósulhatna meg. A vasúti projektben jelenleg az engedélyezési folyamat tart.

1.6.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Aszód város önkormányzata településfejlesztési tevékenységét szervezetileg megerősítette. Annak érdekében, hogy a fejlesztési projektek megfelelően magas szintű irányítása, és a szükséges érdekérvényesítő képesség meglegyen, a fejlesztési projektek irányítás az alpolgármester hatáskörébe került. Az alpolgármestert a Polgármesteri Hivatal részéről megfelelően képzett műszaki és pénzügyi apparátus támogatja.

1.6.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Aszód város gazdaságfejlesztési tevékenysége sokrétű. Egyrészt a település igyekszik a jó közlekedési kapcsolataira építve megfelelő üzleti infrastruktúrával a városba vonzani a beruházókat, ami elsődlegesen a Déli Iparterület fejlesztése kapcsán érhető tetten. A város befektetés támogatási politikáját elsődlegesen a képzett munkaerőre alapozza, igyekezvén komoly hangsúlyt fektetni a szakképzésre. Ezt támogatja a két gépészeti profilú szakközépiskola jelenléte. Az önkormányzat kiemelten kezeli a befektetői kapcsolatok ápolását, a kapcsolattartás célja a szakképzés befektetői igényekhez igazítása, vagyis, hogy olyan szakmákban induljon képzés, vagy nőjön a képzettek száma, melyekre a beruházóknak szüksége van.

1.6.4. Foglalkoztatáspolitika Az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai tevékenysége és elképzelései szoros kapcsolatot mutatnak gazdaságfejlesztési tevékenységével. Fontos szempont a munkahelyteremtés ösztönzése mellett a foglalkoztathatóság biztosítása, vagyis annak elérése, hogy az aszódi lakosok végzettsége, képességei megfeleljenek a munkaadói elvárásoknak. Mindezek elérése szempontjából fontos a település életében a befektetés ösztönzés mellett a képzési együttműködések előmozdítása. A foglalkoztatás helyzetét meghatározó további tényező az adópolitika, mellyel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy Aszódnak gyakorlatilag nincs mozgástere a helyi adópolitika vonatkozásában, így a helyi foglalkoztatáspolitika szervezése terén a korábban részletezett eszközökkel élhet.

1.6.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat minimális arányban rendelkezik lakástulajdonnal a településen, így megállapítható, hogy az önkormányzati lakásgazdálkodás alakításával érdemi befolyással nem tud lenni a település életére. A helyiséggazdálkodás szempontjából meghatározó a gazdasági válság hatása, számos, a városközpontban lévő helyiség bérleti jogviszonya szűnt meg a hatására. Mindez azonban a fejlesztési elképzelésekhez, kiemelten a turisztikai célú fejlesztésekhez munícióval is szolgálhat azáltal, hogy szabadon felhasználható helyiségek bérlésére nyílik lehetőség az új potenciális befektetők számára.

1.6.6. Intézményfenntartás Járási központként Aszód jelentős intézményi körrel rendelkezik. A város intézményfenntartói szerepe széles, ezzel kapcsolatban kiemelendő, hogy az általános iskola üzemeltetése is a településnél maradt az oktatási rendszer átszervezését követően. Az iskola épülete erősen elavult, üzemeltetése költséges, energetikai racionalizálása lenne indokolt.

60



1.6.7. Energiagazdálkodás A településen az intézményi energia-racionalizálás alapvető igényként merül fel, mely jelentősen csökkentheti nemcsak az intézmény fenntartási, de a településüzemeltetési költségeket is. Kiemelten fontos az általános iskola korábban említett energetikai korszerűsítése. Szintén elsődleges igényként jelentkezik a közvilágítási rendszer korszerűsítése, mely nagy megtakarítással járó, megtérülő beruházás lenne. A beruházás megvalósításához saját forrás hiányában a településnek mindenképpen pályázati forrásra lenne szüksége.

1.6.8. Településüzemeltetési szolgáltatások Aszód városáról elmondható, hogy átgondolt településüzemeltetési politikát folytat. Az önkormányzat a korábbi GAMESZ típusú városüzemeltetési rendszerét átalakította, feladatait a Polgármesteri Hivatalba integrálta, ahol a funkció ellátására Műszaki és Városüzemeltetési Osztály jött létre. A kialakított struktúra jól működő, megfelelően funkcionális, a továbblépés lehetősége a költségracionalizálásban rejlik, melynek fontos eszköze lehetne a korábban említett közvilágítás korszerűsítés.

61




1.7.


A táji és természeti adottságok vizsgálata

1.7.1. Természeti adottságok, tájhasználat, tájszerkezet 1.7.2. Védett és védendő táji-, természeti értékek, területek Aszód középső és keleti területe a Cserhátaljához, a további területei a Galga völgyhöz tartozik. A Galga völgye fiatal, az újpleiszoncénban kialakult tektonikus eredetű felszínforma. Aszód éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. Az éghajlati jellemzők szerint a napsütés évi 19001950 óra, a középhőmérséklet 9,5-10,0 Celsius fok körül alakul, a vegetációs időszakban 16-18 Celsius fok. Az évi csapadék 580-610 mm, melyből a vegetációs időszakban 330-340 mm hullik. Kiemelhető, hogy Aszódon jelentős szerepet kap a természeti környezet és kedvezőek a város természeti környezeti adottságai: fekvése a Galga patak völgyében, a dombvidéki erdőterületek közelsége. A város igazgatási területe morfológiailag változatos, karakteres völgyvonalak által meghatározott, erdősültsége átlagos. A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, az erdő- és mezőgazdasági területek által dominált tájhasználat. A település mezőgazdasági termőhelyi adottságai nem kiemelkedőek, inkább az extenzív művelési módokra alkalmasak. A puszta termelési potenciálok mellett kedvező tájképi adottságokkal rendelkezik a település, mind az északi, dombvidékbe nyúló külterületén, mind a déli patakvölgyi részén. A település kialakult tájszerkezetét alkotó tájhasználati módok jellemzéséhez a statisztikák közül földhivatali nyilvántartási adatok használhatók fel. A „TAKARNET” adatbázis aszódi forrásadatait és feldolgozott művelési ág megoszlási adatait tartalmazzák az alábbi 1. és 2.sz. táblázatok:

1./ Földrészlet statisztika fekvésenként földrészletek száma

fekvés

egyéb önálló épületek száma

egyéb önálló lakások száma

összes terület (m2/%)

legkisebb földrészlet terület (m2)

legnagyobb földrészlet terület (m2)

átlagos földrészlet terület (m2)

belterület

2327

59

922 344.2174/21,24

12

256762

1479

külterület

421

0

0 1270.8924/78,43

155

1191028

30187

zártkert

92

0

0

188

1395

580

ÖSSZESEN

2840

59

5.3403/0,33

922 1620.4501/100,0

2./ Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág

földrészletek száma

legkisebb alösszes alrészlet * részlet terület terület* (ha,m2) /%/ (m2)

alrészletek száma

legnagyobb alrészlet terület (m2)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő

33

38

224.4179

1631

471539

59057

fásított ter.

14

17

1.5406

465

1481

906

gyep (L)

17

21

118.4240

670

542880

56392

gyep (R)

37

61

58.6813

471

50043

9620

2200

12553

6544

E:

225,9585 13,94%

Gyep (L+R): gyümölcsös

177,1053 10,93% 3

3

1.9633

62



HBHE – BFVT – HÉTFA – PESTTERV – Pro Régió – Városkutatás szőlő

49

49

Ült.: kert

3.0020

209

47

47

2.8260 1,74%

259

457

815,3239

50,31%

1308

601

174

648148

17841

12

256762

1623

188

0 0

MÖT

1000,2205 61,72%

TT

1226.1790 75,67%

kivett

613

7,7913 4,81%

nádas

ÖSSZESEN

1730

4,9653 3,64%

Ült.+kert szántó


2429

2429

394.2711

24,33 %

1620.4501 100,00%

A nyilvántartott termőterületi (TT) – területi arányában magas a kivett közel 25%-os aránya. A termőterületen belül körülbelül 1/5 – 4/5 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek (MÖT) aránya. Az erdősültség (E) 20% alatti, alacsonyabb a vonatkoztatási (járási, megyei) átlagoknál. (Az erdőterületi adat nem egyezik az egyéb nyilvántartási és mért adatokkal.) A MÖT-en belül uralkodó a szántó, kevés az ültetvények területe (gyümölcsös + szőlő) és a kert terület (együttesen 5% alatt). A fekvésként nyilvántartott zártkerti arány ehhez hasonló értéket mutat. Jelentősnek mondható a gyepek (R+L) részesedése, meghaladja a 10%-ot, viszont a nádas terület nincs nyilvántartva. Az átlagosnál nem nagyobb igazgatási terület fekvések szerinti megoszlásában átlagos a kül - és belterület aránya. A művelési ágak fenti táblázatba foglalt megoszlásából levonható következtetés, hogy a természetközeli növényzetet lehetővé tevő (erdő, gyep, nádas) művelési ág arány viszonylag alacsony, 25 % alatti. A természeti állapotokhoz képest jelentősen átalakított felszínek aránya tehát mintegy az igazgatási terület ¾-e, ezen belül viszonylag magas a kivett területi, csaknem 25%-os arány. A táji adottságok alapján a területet érintik az országos ökológiai hálózat övezetei. A város igazgatási területének viszonylag kis hányada áll természetvédelem alatt, országos szinten (ex lege) védett a Manyiki dűlő őskori földvár területe Ezek mellett két jelentősebb helyi védettségű természeti terület is található Aszódon, a Hosszúvölgy cserestölgyes társulása és a Galga menti rétek területei. A Galga völgy madárvédelmi szempontból is fontos terület. A táji - természeti adottságok, a tájhasználat, tájszerkezet, a védett és védendő táji-, természeti értékek, területek részletes felsorolását illetve komplex leírását tartalmazzák a város (2011 évi) hatályos településrendezési tervének tájrendezési, zöldfelületi és értékvédelmi alátámasztó munkarészei.

63





2

Az egy lakosra jutó védett természeti terület nagysága (m )

A fenti TeIR grafikon adattartalmával ellentétben a nyílt hozzáférésű természetvédelmi információs rendszer adatai /http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl&mode=search&.../ szerint Aszódon országos és helyi egyedi védettség alatt álló terület nincs nyilvántartva. Az előzmények megállapítása szerint Aszódon a táj arculatát alapvetően az emberi tevékenység határozza meg. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. Tájszerkezeti szempontból a védett területek nem meghatározóak, azonban kiemelt jelentőségű a település Galga völgyi fekvése, amely egyben város egyik fő telepítő tényezője is, a főbb áramlási irányok nyomvonalán kiépült közlekedési nyomvonalak mentén A településszerkezeti terv (TSZT) leírása a 2.2.sz. fejezetben foglalja össze a város táj- és természetvédelmi helyzetét. „Aszód területén több táji- természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezeknek egy részét a település északi Breda-patak menti erdőségei, másik részét pedig a belterülettől délre található Galga-patak völgyének értékes gyepes élőhelyei jelentik. A patakokat kísérő gyepes természetes és természetszerű élőhelyek, valamint az északi erdőségek ökológiailag értékes területek, melyek nagyrészt pedig országos természetvédelmi oltalom alatt állnak. … Aszód várost országosan védett természeti területek közül Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, és Természetvédelmi Terület védelmi kategória nem érint. Védett természeti területek közül a település nyugati részén található földvárat kell megemlíteni,… A Natura 2000 területek az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózata, melyet az Európai Unió a területén még fönnmaradt természetes élőhelyek, vadon élő állat- és növényfajok megőrzése érdekében hozott létre. Aszódon a vonatkozó rendelet alapján - mely a kijelölt európai jelentőségű védett területek helyrajzi számos listáját tartalmazza - Natura 2000 területek nem találhatók.” … A 2011. évi átfogó TSZT módosítással az Ökológiai hálózat az alábbiak szerint került pontosításra: „Az Országos Területrendezési Tervről szóló, 2008. évi L. törvénnyel módosított 2003. évi XXVI. Törvény (OTrT) mellékleteként jóváhagyott övezeti tervek közül az Országos ökológiai hálózat övezete a tervezett 64





módosításokkal kis mértékben érintett. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. Törvény 23/A. § (2) bekezdése értelmében a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek állásfoglalása alapján kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/-5%-kal változhat. A törvényi engedményt kihasználva az érintett területek ökológiai hálózatba való besorolását javasolt megszüntetni. Aszód ökológiai hálózattal érintett teljes területe (TIR szerinti lehatárolás alapján) 367,2138 m2

TTrT 23/A. § (2) c) szerint számított +/-5%-os engedmény területe

Ökológiai hálózatból kivenni kívánt terület

18,26069 + 0,6410 m2

6,6127 m2

Hosszú völgy: A Cserhátalja pereméig lehúzódó összefüggő erdő területek legjellemzőbb erdőtársulása a cseres – tölgyes, amelyet a domborzat tagoltságától és a kitettségtől függően más és más erdőtársulások váltanak fel. Ez a változatos erdő-mozaik vette körbe a régi időkben a völgy szárazgyepeit. Az őshonos fajokból álló erdők mellett jelenleg akácerdők szegélyezik a gyepeket. A gyepek a használat (legeltetés) intenzitásától függően szegélyezik a gyepeket. A gyepek a használat (legeltetés) intenzitásától függően különböző állapotúak. Zömében közepesen degradált löszgyepeket találunk, amelyek viszonylag fajgazdagnak mondhatóak. Egy – két eldugott szegletben pedig jó állapotú, védett fajokat is megőrző foltok is fennmaradtak. (pl.: tavaszi hérics – Adonis vernalis, hegyi árvalányhaj – Stipa pennata, budai imola – Centaurea sadleriana, stb.) Mint a Galga – völgyben található rétek, ezek a gyepek sok védett vagy ritka állatfajnak nyújtanak élő-, táplálkozó- és pihenőhelyet. Ilyenek például a fokozottan gyurgyalag (Merops apiaster), valamint a védett fürge és zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis), az egerész ölyv (Buteo buteo), a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és a kabasólyom (Falco subboteo). A területeken korlátozott terület, és ingatlanhasználatot kell előírni. Galga menti rétek: A szabályozott Galga – patak két partja mentén elhelyezkedő mocsár- és kaszálórétek hajdan jelentős kiterjedésű maradványai ezek a gyepek. Korábbi évek gazdálkodási tevékenysége folytán a gyepek flórája kis mértékben elszegényedett, de még így is több lokális értékű (gyík hagyma – Allium angulosum) vagy védett (budai imola – Centaurea sadlerina) növényfaj élőhelyéül szolgálnak. Emellett ezek a területek jelentős szerepet játszanak sok védett madárfaj táplálkozó területeként. Ilyen madár például a fokozottan védett fehér gólya (Ciconia cixonia) – amely a város határán belül fészkel – és a gyurgyalag (Merops apiaster), valamint a védett bíbic (Vanellus vanellus), az egerész ölyv (Buteo buteo) és a kabasólyom (Falco subbuteo). A fentebb említettek miatt fontos szerepük van a patak völgyére jellemző flóra és fauna megőrzésében a réteknek. A területeken korlátozott terület, és ingatlanhasználatot kell előírni.” (TSZT 2011)

65





A TSZT-ben is hivatkozott ökológiai hálózati (OÖH) és Natura lehatárolást az alábbi ábra szemlélteti:

forrás: TIR. (2015.)

Az OÖH és Natura2000 területek jellemzően átfedik egymást. A hálózatok két szerkezet meghatározó eleme a fent ismertetett Galga völgy és a „rá merőleges” Hosszú völgy, amelyek a településnek és környékének karakteres morfológiai elemei, egyben térségi tájvédelmi övezetbe sorolt területek is. A település térségében tájszerkezeti - tájhasználati konfliktusként kezelendő a szomszédos közeli belterületek megindult összenövési (konurbációs) tendenciája, amely Aszód estében elsősorban nyugati és déli irányból jelentkezik: Iklad és Bag felé, illetve potenciálisan északkeleti irányban is, Kartal felé. Ez a konfliktus táj- és természetvédelmi szempontból is felerősödik déli – délnyugati irányban, ahol a Galgavölgy ökológiai folyosója állja útját az összenövésnek. Más jellegű tájszerkezeti - ökológiai veszélyforrás az ökológiai folyosó közlekedési nyomvonalak (vasút, út) általi szabdaltsága, melynek negatív hatásait ugyancsak csillapítani szükséges, továbbra is el kell kerülni a nyomvonalak közti patak menti természeti területek beépítésre szánt területi átminősítését.

66


1.8.


A zöldfelületi rendszer vizsgálata

Az előzményi településfejlesztési dokumentáció megállapítása szerint Aszódon a belterületi zöldfelület aránya a belterület %-ban 11,3%, a fasorral kísért utak részaránya 63%. Zöldfelületi fejlesztési lehetőségként megjelölt a Berekerdő környéke, valamint a Hosszú-völgyben található két honvédségi terület. A 2011 évi településszerkezeti terv leírásának zöldterületi fejezete az alábbiakat tartalmazza: „A település belterületén a Szabadság tér, a 113, 21/1, 1404, 1397, 1357/8, 1357/9 hrsz.-ú ingatlanokon találhatóak zöldterületek. Zöldterületbe tartoznak a játszóterek területei is a 1387/80 és a 1357/3 hrsz-ú ingatlanok által határolt terület és a Horváth István utcai játszótér (1357/47hrsz). Zöldterületként kialakítandó területek a 26/21, 24/64, 1557, 1535, 1513, 1511,1487, 1477, 1500, és 24/91 hrsz-ú ingatlanok. A zöldterületen a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) vendéglátó épület, és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el. A zöldbe ágyazott pincesor területén a pincék felújításával és funkcióval történő megtöltésével párhuzamosan javasolt a kialakult – de jobbára gondozatlan – zöldfelületek felújítása, rendezése. A pincék funkcióval való megtöltésével, és a zöldterület kialakításával a tervezett településközponti területhez közvetlenül kapcsolódó aktív pihenőterület alakulhat itt ki.” A tervelőzmény a zöldterületi ellátottsággal nem foglalkozik, ellátottsági célt nem határoz meg, de megjelöli a zöldterületi fejlesztésre kijelölt területeket. A zöldterületi és ellátottsági mutatók változása nem jelentős a KSH 2006. évi nyilvántartási adataihoz képest. A 2007 – 11. közötti állapot az alábbi a KSH/TEIR „REMEK” adatbázis alapján:

A nyilvántartott települési zöldfelület kiterjedésének és a települési zöldfelület fajlagos értékének 2 változása 2006-2011. között (m ).

A nyilvántartott zöldfelület 2010-ben 420209 m2, az 1 főre jutó 65,7m2. Az egy lakosra jutó zöldfelület nagyságának változása 2013. I. 1. és 2004. XII. 31. között + 6 m2/fő, 2012/13ban 66 m2/fő, ami magasan az országos, megyei és járási viszonyítási értékek fölött. Ezt mutatja be az alábbi FZE elnevezésű TeIR diagram.

67





2

FZE (m /fő)

A településszerkezeti terv a település belterületére koncentrálva foglalja össze a zöldfelületi rendszer főbb elemeit, kevésbé foglalkozik a zöldfelületi elemekkel, valamint az ezeket összekötő hálózati kapcsolatokkal. Külterületi vonatkozásban a mező- és erdőgazdasági célú zöldfelületek általános leírását tartalmazza a TSZT leírása (1.2.4 – 5. fejezet): „Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerint a település erdőterületeinek elsődleges rendeltetése megtartandó, megváltozását az erdészeti hatóság engedélyezheti. 1.2.4.1. Turisztikai erdő (Et) Meglévő erdőterület Aszód belterületén a Berek erdő, területének fenntartható fejlesztése, rendezése javasolt. 1.2.4.2. Védelmi erdő (Ev) A település közigazgatási területén belül főként a külterületen találhatók erdőterületek, melyek javarészt védelmi rendeltetésűek. Ezen erdőterületek közül nagyobb összefüggő felületek a Nagyvölgy melletti terület, és a Juharos Szentkeresztes között húzódó erdőterület. Káros környezeti hatás, környezetet zavaró tevékenység, technológia elleni védelem során véderdő telepítést kell preferálni. 1.2.4.3. Gazdasági erdő (Eg) Gazdasági rendeltetésű erdők az erdészeti kataszterben gazdasági erdőként szereplő erdőterületek. … Külterületen a mezőgazdasági termelő tevékenységek erősítése, a termőföld védelme érdekében a kialakult mezőgazdasági célú tájhasznosítás fenntartandó. A mezőgazdasági területek művelési ág (szántó/farm, kert, gyep – rét) szerinti területfelhasználási egységbe soroltak. 1.2.5.1. Általános mezőgazdasági területek (Má) Általános mezőgazdasági rendeltetésű szántó/farm: A termőföld védelme érdekében a mezőgazdasági célú tájhasznosítás a jövőben is fenntartandó. Ezen mezőgazdasági egység mezőgazdasági termelő tevékenység, növénytermesztés, szőlő – gyümölcs termelés, illetve állattartás céljára szolgál. Mezőgazdasági rendeltetésű gyep, rét, legelő: Gyep- és rétfelületek, legelők kaszálók területe megőrzendők, művelési águk nem változtatható meg. 1.2.5.2. Kertes mezőgazdasági területek (Mk) A kert besorolású terület a Juharos és Szentkeresztes közötti volt zártkerti terület. A kertes mezőgazdasági területeken kizárólag kistelkes növénytermesztést lehet folytatni” A fentieken túl a TSZT leírása az 1.2.6. sz. fejezetben szól a kisvízfolyásokról és a záportározóról, amelyek szintén jelentőséggel bírnak zöldfelületi szempontból is.

68



A település zöldfelületi rendszerét kiegészítik a lakóterületi- és intézménykertek, utóbbiak közül legjelentősebbek a spotpálya és a temetőkert, valamint zöldfelületi összekötő szerepet betöltő, utak, árkok menti zöldsávok, fasorok.

1.9.

Az épített környezet vizsgálata

1.9.1. Területfelhasználás vizsgálata (A munkarész a 2011. évi településrendezési eszközök megállapításain alapul) Aszód belterülete a település közigazgatási területének déli részén helyezkedik el, 5 kisebb település által körbeövezve. A belterület jellemzően a település történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetőleg beépítésre szánt területeket tartalmazó kijelölt része. Beépítésre szánt területek

Lakóterületek Kertvárosias lakóterületek: A város lakóterületeinek nagy része a központi területén kívül a kertvárosias lakóterületek közé lett besorolva. Ezen kívül a Régész, Nyár és Ősz utcák által határolt területen van folyamatban lakóterületfejlesztés, mely nagyrészt már beépült. Kisvárosias lakóterületek: A település központjától észak-keleti irányban található a Falujárók útja és a Kondoros tér által határolt, illetve a Honvéd út, és a Rákóczi Ferenc út határolta területen, valamint a Temető alatti területen, az Evangélikus Gimnázium környékén, és a Régész utca mentén kialakult jellemzően kisvárosias beépítésű lakóterület. A lakóterületek között sok a beépítetlen, valamint a szlömösödött lakóterület is a város területén, fontos lenne ezek felülvizsgálata, újragondolása.

Vegyes területek Településközponti vegyes terület: Jellemzően Aszód város központi területe tartozik a településközponti vegyes területfehasználásba. Ebben a területfelhasználási egységben találhatóak a város központi funkciói. Településközponti vegyes terület a Pesti út és Kossuth Lajos út melletti területek nagy része, valamint a Petőfi Sándor és a Szent Imre utcák melletti területek is jellemzően. A piactér területe: az önkormányzati tulajdonú terület a szabályozási tervben foglaltak szerinti településközponti vegyes területfelhasználás besorolásba tartozik. A vegyes területfelhasználás alkalmas arra, hogy a kisvárosi szerepkörnek megfelelő és az európai normák szerint kialakított piac és a hozzá tartozó közösségi tér jöhessen létre a szóban forgó területen, a Kondoros tér közvetlen szomszédságában. A terület elhelyezkedése elsősorban a gyalogos és kerékpáros közlekedés fejlesztésének kedvez.

Gazdasági területek Kereskedelmi, szolgáltató terület: A település területén jelenleg kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási kategóriába tartoznak a Pesti út bal oldalán, az iparterület melletti gazdasági területek, valamint az ipari területek közé beékelődött kisebb területegységei. A lakó és vegyes területekkel közvetlenül határos gazdasági területek jellemzően kereskedelmi-szolgáltató területek. Ipari területek: A 700, 701 hrsz. ingatlanok, a gázcseretelep és vágóhíd területe, - a Pesti út – vasút és Malom köz által határolt terület, a Ferromechanikai Kft, Kenyérgyár és Gumialkatrész gyár területei, - a volt laktanya területe, a 1150/36,37 hrsz. ingatlanok.

69



Az önkormányzat a jelenlegi gazdasági területeket fejleszteni kívánja. A hatályos tervben szereplő, a Pesti úthoz és vasúthoz közel eső alulhasznosított gazdasági területek kiterjedését elsősorban a közelmúltban jogerőssé vált telekalakítások határozzák meg, illetve a teljes gazdasági területre vonatkozó szabályozás. Az Ikladi úttal párhuzamosan kijelölt gazdasági terület jelenleg beépítetlen, mezőgazdasági művelésű. Mivel a fejlesztésre kijelölt gazdasági terület egésze közel található a lakóterületekhez, ezért vizsgálandó a teljes ipari terület kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe történő átsorolásának szükségessége, valamint ezen kívül a terület szerkezetének és telekosztásának felülvizsgálata is.

Különleges területek Az Aszód város belterületén lévő oktatási, nevelési és egyházi intézmények különleges területfelhasználású területekként kerültek meghatározásra: az Evangélikus gimnázium területe (24/3, 24/1 hrsz) az Evangélikus templom és sportpálya területe (176, 180 hrsz) a Kastély területe (182, 183, 184 hrsz) Kollégium és Gimnázium (1237 és 1237/82 hrsz) Fiúnevelő Intézet területe (893, 894-900 hrsz) Rákóczi úti iskola területe a Templom területe (314 hrsz). Az intézmények közül jelenleg a kastély területe alulhasznosított. A 07 hrsz-ú honvédelmi terület Honvédelmi különleges területként került meghatározásra, amely távlati felhasználású fejlesztési terület. A Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő használaton kívüli terület. A honvédelmi funkció az elmúlt években megszűnt, a terület használaton kívül van, honvédelmi őrzés alatt. A terület egy szerkezeti egységet képez a hévízgyörki kapcsolódó volt honvédelmi területtel. A területet a közelmúltban Hévízgyörk kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területbe sorolta, az átsorolást Hévízgyörk Önkormányzata Aszód várossal nem egyeztette. A terület további fejlesztéséhez elengedhetetlen a makro és mikrotérséget gazdasági, társadalmi szempontból egyaránt elemző vizsgálatok elkészítése, majd a terület gazdasági fejlesztési koncepció alapján történő rendezése. A szintén különleges területfelhasználsú temetők és bővítési területeik megtartandó. Rekreációs terület a település déli részén a sportpálya (011 hrsz) területe, és a kiserdő mellett található 180 hrsz-ú beépítetlen terület. A sportpálya területét érinti a vasútvonal fejlesztése (nyomvonal korrekció), így gondoskodni kell a sportpálya területi rendezéséről, áthelyezéséről. Aszód dél-nyugati részén, a Galga-patak mentén kerültek kijelölésre majorsági területek a 025 hrsz. ingatlant érintően (ún. csirketelep). A szomszédos 026 hrsz-ú telken mezőgazdasági üzemi és állattartási fejlesztési területtel. A különleges majorsági terület a mezőgazdasági területnél intenzívebb beépítést megengedő mezőgazdasági termeléshez, állattenyésztéshez kapcsolódó funkciók elhelyezését szolgálja. Különleges területként kerültek meghatározásra a volt présházak területei a Miskolci köz folytatásában. Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési területek - Vasúti területek A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. megbízásából elkészültek a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasút nyomvonal módosítás Rákos-Hatvan szakászának tervei. Ebben a tervben a vasútállomás a jelenlegi állomástól délebbre kerülne, a gyorsvasúti nyomvonalhoz a kialakítandó ív műszaki-geometriai előírásaiból adódóan. Az új nyomvonal a jelenlegi sportpálya sarkába belemetsz. A vasúti peronok, aluljárók, liftek helyét az Aszód-Bag közötti közigazgatási határ átmetszi. A területen a tervezési program szerint összesen 120 db parkoló került kialakításra. A parkolók és az utak, valamint a felvételi épület Aszódi közigazgatási területre kerül, a jelenlegi vasúti nyomvonal helyére. A vasútvonal jelzett fejlesztésével kapcsolatban folyamatban van a hatályos településrendezési eszközök módosítása.

70





A tervezett vasútvonal-korrekció Forrás: UVATERV Zrt.

1.9.2. Önkormányzati tulajdon kataszter Részletes tulajdonjogi vizsgálat jelen munka keretében nem készült. Az alábbi ábrán láthatók Aszód Önkormányzatának beépített, beépítetlen és erdő- valamint mezőgazdasági területei:

forrás: ismeretlen

71



1.9.3. Az épített környezet értékei és konfliktusai Településtörténet Aszód területe az őskor óta lakott volt, az ásatások szerint a neolitikumban i. e. 3500 táján mintegy 400 évig folyamatosan lakott hely volt. Közelében, a Galga mentén bronzkori és vaskori településeket is feltártak. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (kvádok, jazigok) határterülete volt, hun, gepida, illetve avar leletek még nem kerültek elő. Határában a 13. században premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött (ez a 17. század végéig állt fenn). Magát Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, bár feltételezik, hogy már I. István idején lakott hely volt. Az Aza név a századok során a kellemesebben hangzó Aszódra változott. A török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették, az új lakosok különféle helyekről érkeztek. A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galga-mente fővárosát”. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott. Aszód egykori jelentős ipari központ szerepét mutatja, hogy a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár és több bank is volt a településen. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. A 20. század elején új, neogót stílusú, három hajós templomot építettek az aszódi Magyar Királyi Javító Intézetben. 1960-ban a már korábban használaton kívül helyezett templomot lerombolták; tégláiból építették fel a szakorvosi rendelőt. A holokauszt megsemmisítette az aszódi zsidó közösséget: mintegy kétszázan pusztultak el a haláltáborokban. Aszód 1912-től 1965-ig járási székhely volt majd a rendszerváltást követően, 1991-ben újra várossá nyilvánították.

Települési környezet kialakulása, értékei Az épített környezetet az azt alkotó elemek és az általuk formált tér jellemzik. Az épített környezet egyik fontos jellemzője az épületállomány, mely mennyiségi és minőségi tekintetben jellemezhető. A kistérségben Aszódon a második legmagasabb az idős épületek aránya (23%). A nagy számú idős épület állaga – kevés kivételtől eltekintve – leromló, a jellemzően idős tulajdonosok jövedelmi viszonyai és fizikai állóképességük hiánya lehetetlenné teszi a lakóépületek karbantartását. Azonban ezek az épületek azok, melyek még őrzik a hagyományos Galga menti építkezés emlékét. Az 1960-80-as években épült épületállományt az országszerte elterjedt sátortetős kockaházak képviselik, ezt követően pedig a házak jelentős része az új divatirányokhoz igazodott. A település védett értékei közé természeti, táji elemek, illetve az épített környezet elemei tartoznak. A művi és helyi védelem objektumainak bemutatása a 2011. évi településrendezési terv és az Örökségvédelmi hatástanulmány megállapításai alapján történik. (További információk a művi és helyi védelem objektumainak bemutatásáról a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában találhatók a www.muemlekeim.hu oldalon.) A település országosan védett műemlékei: -

A volt Lloyd repülőgép- és motorgyár, Baross Gábor tér 2. sz. hrsz.: 893 M.9382

Az intézménykomplexum építése 1883-ban kezdődött, s az elkövetkezendő években újabb és újabb létesítményekkel bővítették. 1890-ben 3 lakóház épült a vasúttal párhuzamos utcában.1894-ben megépült a kórház, a mosoda, a téli fürdő. 1904-ben a virágház. 1905-ben megépült a neogót, 71 méter magas, három hajós templom és a mai műhelysornak megfelelő "kocsigyár". Az impozáns U-alakú főépületet az 1910-es évek elején kezdték el építeni, amely 1913-ban elkészült. A „Jézus Legszentebb szíve” elnevezésű templomot 1960-ban lebontották. -

A volt Podmaniczky kastély, Szabadság tér 7. sz. hrsz.:181,182 M.6902

72



A XVIII. század végén az U-alakú kastélyhoz bővítményként építették. A falakat korábban zöldre festették, innen származik a neve. A széles főhomlokzat földszintjén 6+3+5 tengelyes osztással kosáríves árkádnyílások vannak, mögötte zárt folyosó. Az emeleten 7+6+7 ablaktengellyel, négyszögletes, szalagkeretes ablakokat találunk. A timpanonban kettős (Podmaniczky és Wartensleben) címerfaragvány található. -

A volt Podmaniczky-Széchenyi kastély, Szabadság tér 8. sz., hrsz.:183 M.6901

A barokk kastély középső szárnya 1738-ban épült, feltehetőleg G. B. Carlone tervei alapján. Oldalszárnyait Jung József építette 1767-1773 között. Jung a középső épületszárny hátsórészét árkádos folyosóval bővítette. A cour d’honeur-jével a tér felé néző kastély baloldali kupolás dísztermének mennyezetfestése 1776-ban készült. Kracker János és Zách József freskója „A Hit, a keresztény erények diadalát” ábrázolja. -

A volt Kaszinó, Szabadság tér 10. sz., hrsz.: 282/1 M.6903

A Fő téren álló egyemeletes klasszicista jellegű épületet, vélhetően, az 1838-ban megalakított aszódi casino céljára építették. A KÖH leírásában klasszicista, 1820 körüli építésű. -

Rk. Templom, Széchenyi u., hrsz.: 314 M.6904

A barokk templom 1748-1750 között épült, megáldására 1750-ben került sor. A templom egyhajós, homlokzati tornyos, barokk stílusú. A toronysisak hagyma alakú. Oltárképét, amely a Szentháromságot ábrázolja, Kracker János festette. -

Ev. Templom, Szontágh lépcső, hrsz.:176 M.6905

A templomot, vélhetően, Antonius Murarius építette. Homlokzati tornyos, barokk stílusú, építése1719-1727 között zajlott. A KÖH leírásában gótikus, 14. sz.-i eredetű. A tornyot 1759-benépítették hozzá. A fából faragott, festett, aranyozott oltár a XVIII. század elején felvidéki mesterek által készült, XVII. század eleji Szentháromságot ábrázoló kép díszíti. A keresztelőkút vörös márványból készült, barokk XVIII. századi. -

Ev. Gimnázium, Szontágh lépcső 2.sz., Csengelyi u., hrsz.:194 M.6900

A latin iskola céljára alapított földszintes épület 1769-1771 között létesült. A XVIII. századi falakra 1871-72ben emeletet húztak. Az épület klasszicizáló, copf elemekkel, a KÖH leírása alapján késő barokk, 1720 körüli építésű. Falai között tanult 1835-1838 között Petrovics (Petőfi) Sándor. -

Zsidó temető, Schossberger – Hatvani – Deutsch sírkápolna, hrsz.:113 M.10718

A temetőbe a XVIII. század közepétől 1944-ig folyamatosan temetkeztek. A Schossberger mauzóleumot 1913-ban Baumhorn Lipót építette. A mór építészeti elemeket is tartalmazó épületet mozaikfreskó díszíti. Műemléki környezet -

a volt Podmaniczky kastélyok környezete a Szabadság tér, Kossuth L. utca, Deák F. út, Mély út, a Baross tér 2. szám alatti 882, 884, 887, 893, 894, 895, 896, 898, 899, 900 hrsz. ingatlanok:

A volt Podmaniczky kastély rendelettel védetté nyilvánított környezete a Régész utca – Kiserdő – Mély út – Iskola út – Kossuth Lajos u. – Templom köz – Karen köz – Csengey u. – 164 hrsz. és 163 hrsz. ingatlanok által határolt terület. A műemléki környezet terület határán belüli ingatlanok helyrajzi számok alapján: 176, 175/1, 175/2, 174, 173/2, 173/1, 172, 171, 170, 169, 168, 166, 167, 182, 183, 184/1, 184/2, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 196/2, 197, 198, 199, 200, 201, 202, 203, 204, 205, 206, 207/1, 208, 209, 210, 211, 212, 213, 207/2, 215, 252, 253, 254, 255, 256, 257, 258, 259, 261, 262, 263, 264, 265/1, 265/2, 266/1, 266/2, 267, 268, 269/1, 269/2, 270, 271, 272/2, 273, 274, 275, 276/1, 276/2, 277, 278, 279/5,6,3, 281, 282/2, 283, 284, 285, 286, 287, 288, 289, 290/1, 291, 390/3, 390/4. -

A 113 hrsz. Izraelita temető és műemléki környezete:

73





A műemléki környezet ingatlanjai: 114, 112, 111, 109, 108 hrsz. 24/23 közterület 24/17, 24/26(Z-FK-1). -

A 893 hrsz. Fiúnevelő Intézet és műemléki környezete:

A műemléki környezet ingatlanjai: 894, 895, 896, 897, 888, 899, 900, 892/1 Csiky Imre út 883, 884, 885, 886, 887, 882/2, 909 Hatvani út 1242/4, 1239/1, 1238, 1237 906 Fiú Nevelő Intézet II. rész. A műemléki jelentőségű terület A műemléki jelentőségű terület határának kijelölése a KÖH-hel való egyeztetés alapján történt. A Baross tér 2. szám alatti ingatlanokhoz kapcsolódó műemléki környezet: Műemléki környezetbe tartoznak a 881, 883, 885, 886, 888/2, 906/2, 1237, 1238, 1239/1, 1239/2 helyrajzi számú ingatlanok, valamint a 892, 901, 902/1, 902/2, 902/3, 903, 905, 907, 908, 909 helyrajzi számú közterületek fenti ingatlanok által határolt szakasza. Helyi művi értékvédelemre javasolt ingatlanok A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények helyi védelemre javasolt ingatlanok, amelyek a helyi művi érték részét képezik: Kossuth Lajos út 2. hrsz.: 281 (MK)

Kossuth Lajos út hrsz.: 228

Kossuth Lajos út 8. hrsz.: 271 (MK)

Petőfi S. út hrsz.: 220

Kossuth Lajos út 12. hrsz.: 269/1 (MK)

Csengey u. hrsz.: 139

Szabadság tér 9. hrsz.: 283 (MK)

Kossuth Lajos u. hrsz.: 127.

Dobó Katalin utca 2. hrsz.: 257 Az MK jelű ingatlanok műemléki környezeten belül találhatók. Régészeti lelőhelyek A település területén található régészeti lelőhelyek: 58125 Hunyadi János utca 8/A.

25730 Manyiki-dűlő

25738 Nagy-völgy

58135 Rákóczi utca 1.

25731 elnevezés nélkül

25739 Tarackás

24102 Szentkereszt

25732 Nagy-völgy

25740 Malomköz 20.

24103 Manyik (Ancsi-domb)

25733 Nagy-völgy

25741 Bredatanya

25726 Papi-földek

25734 Nagy-völgy

25742 Kenderföldek

25727 Belterület

25735 Nagy-völgy

25743 Felső-rétek (Kerek-rét)

25728 elnevezés nélkül

25736 Öreg-hegy

25744 Manyiki-dűlő

25729 Csendes u. 2/B

25737 Széchenyi u. 44.

32989 Nagy-völgyi-erdő

34281 Kastély-dűlő

74



Régészeti lelőhelyek ábrázolása Forrás: Örökségvédelmi Hatástanulmány (Archeosztráda Kft, Tankó Károly, 2009.)

A településkép-védelmi terület javasolt lehatárolása Aszód településkép-védelmi területének lehatárolása a település helyi értékvédelmi területeinek, az egyedileg védett és védelemre javasolt helyi értékek, a műemlékek és a műemléki jelentőségű területek együttes környezetét jelenti. Aszód városban a településkép-védelmi terület javasolt lehatárolása a Temető utca – présházak – Osváth Gedeon utca – 24/4 hrsz.-ú ingatlan – a Podmaniczky út – 163, 164, 165 a 114/2 hrsz. út – a Kossuth Lajos út – a vasút területe – tervezett szabályozással kijelölt közterület – deák Ferenc utca – Iskola köz – Szent Imre utca – a temető területének keleti telekhatára által lehatárolt terület.

1.9.3.2. Települési környezet egyedi adottságú területe - a Mély út környezete A Mély út környezetében a pincék alaptípusai mind megtalálhatók. A Mély út jobb oldalán a tervezett településközponti vegyes területet követően természetes zöldbe ágyazott támfal és a támfalban számos közterületről nyíló pince található. A pincék állaga jelenleg elavult, ez jelentős biztonsági kockázatot jelent. A pincék megtartása és funkciókkal való feltöltése javasolt amennyiben az műszakilag lehetséges, és gazdaságilag fenntartható. A pincék hasznosítására számos példa található, ezért lehetőséget kell teremteni a legszélesebb körű felhasználás lehetőségének megteremtésére. A pincék zöldbe ágyazott közterületen, beépítésre nem szánt területen találhatók. A pincék felújításával és funkcióval történő megtöltésével párhuzamosan javasolt a kialakult zöldfelületek felújítása, rendezése. A pincék funkcióval való megtöltésével, és a zöldterület kialakításával a tervezett településközponti területhez közvetlenül kapcsolódó aktív pihenőterület alakulhat ki.

75


1.10.


Közlekedés

1.10.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok A város közlekedési kapcsolatai igen kedvezőek: A város déli külterületén halad át az M3 autópálya az E71 sz. európai főút, a Bag/Aszód csomóponttól a városközpont 4 km-re van. A fővárostól az elérhetőség átlagosan 30 perc (40 km). Aszód közvetlen közúti kapcsolatát, a városközponton áthaladó 3. sz. főút biztosítja. A 3. sz. fút forgalma a városközponti szakaszon jelentős 13400 Ej/nap. Az Aszód északi vonzáskörzetébe tartozó településekkel a 2108 és 2109 jelű összekötő utak biztosítanak közúti kapcsolatot, az ezeken közlekedő Volánbusz helyközi járatok bonyolítják le a környéki utasforgalmat. A 2108 és 2109 jelű utak közepes forgalmúak: 3200 illetve 5600 Ej/nap. Az Aszódtól délre levő települések kapcsolata a 3. sz. főút és ezen keresztül a város felé a 3105 jelű összekötő út. A városon áthalad a 80 számú Budapest – Miskolc országos és nemzetközi vasúti fővonal. Aszód vasútállomás Budapest Keleti pályaudvarról 40 perc alatt elérhető. A vasútvonal kétvágányú, villamosított nemzetközi forgalmat is lebonyolító vonal, a TEN-T hálózat része. A 78. számú Aszód – Balassagyarmat egyvágányú vasúti mellékvonal helyközi forgalmat bonyolít le. A közúti közösségi közlekedési kapcsolatokat a Volánbusz távolsági és helyközi autóbuszjáratai bonyolítják le, a helyközi járatok Aszód vasútállomásnál levő autóbusz állomásig közlekednek. A távolsági járatok 1040, 1049, 4052 számú a 3. sz. főúton Budapest, Salgótarján, Eger felé közlekednek. A helyközi járatok a környező települések felé (Iklad, Domony, Kartal illetve Bag, Tura) megfelelő sűrűséggel közlekednek. Iklad felé 8, Domonyig 2, Kartal felé 4, Bag felé 5 járat biztosít kapcsolatot. Észak felől jelentős Nógrád megyei területnek is Aszód a közösségi közlekedési csomópontja.

1.10.2. Közúti közlekedés A város belső közúti hálózatának fő problémája, hogy a kelet-nyugati irányban 2,5 kilométeren húzódó belterületnek egyetlen városközponton átvezető közúti kapcsolata a 3. sz. főút. A 2108 és 2109 jelű utak (Deák Ferenc utca és Falujárók útja) csomópontja között a Kossuth Lajos utcán bonyolódik le, az átmenő és a helyi kiszolgáló forgalom. A 2x2 sávos út szélső sávjait parkolásra veszik igénybe. A vasútállomás megközelítését biztosító Baross utca – Baross tér országos közút: 31309 jelű út. A keleti településrész megközelítő útja a Falujárók útja a 2109 j. összekötő út belterületi szakasza. Települési utak: A városközponttól északra fekvő városrész gyűjtőútja a Mély út – Régész utca útvonal, illetve az északi határán épült Városréti utca. A sportterület és szennyvíztisztító közúti kapcsolata az Aszódi út a vasútvonalat szintben keresztezi, Bag felé közvetlen átjárást biztosít. A mellékút hálózat kiépítettsége jó.

76



1.10.3. Közösségi közlekedés Aszód vasútállomás helyzete a városközponthoz képest kedvezőtlen, az átlagos gyaloglási távolság 1 km. A vasútállomáson a peronok gyalogos megközelítése szintbeni, az infrastruktúra korszerűtlen. A Volánbusz helyközi járatai a környező településeken kívül a város belső utasforgalmát is lebonyolítják. A vasútállomásnál levő végállomás rossz állapotú, korszerűtlen, annak ellenére, hogy 10 járat csomópontja (311, 342, 348, 2115, 2170, 2172, 2174, 2176, 2177, 2178, 2183 számú járatok) A Kossuth Lajos utcán közlekedő helyközi járatok 3 megállója (Kossuth Lajos u. 2., Művelődési ház, vasútállomási bejáró út) szolgálja ki a városközpont utasforgalmát.

1.10.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A településen kiépített kerékpárút nincs. A gyalogos forgalom számára a Szabadság tér a hálózat központja. Az evangélikus templomhoz és gimnáziumhoz gyalogút hálózat vezet. A 3. sz. főút városközponti szakaszán (Kossuth Lajos u.) a gyalogos keresztezések biztonságát jelzőlámpás szabályozással oldották meg.

1.10.5. Parkolás A vasútállomás előterében, a P+R funkció nincs kiépítve a parkolás esetleges az autóbusz végállomás körül. A legnagyobb közterületi parkoló a Szabadság téren van, intézményi és turisztikai célt is szolgál. A 3. sz. főút menti kereskedelmi létesítményekhez telken belüli parkoló épült. A főúton szakaszosan parkolósáv van, de a szélső sávot nagy szakaszon parkolásra veszik igénybe. A Kondoros téri üzletsor előtt közterületi parkoló van. A központ parkolókapacitása a Petőfi Sándor utca egyirányúsításával bővült. A jelentősebb városközponton kívüli intézmények közül a temető parkolási igényét az északi határoló utcai parkoló kielégíti, az Evangélikus gimnáziumot a Révész utcai leállósáv szolgálja ki, a sporttelepnek nincs parkolója.

77


1.11.


Közművesítés és elektronikus hírközlés

1.11.1. Víziközművek Vízellátás Aszód város közműves vízellátását a Bagi Regionális Vízmű rendszer biztosítja. A regionális vízmű üzemeltetője a DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. Bagi Üzemigazgatósága üzemelteti. A város vízellátása 100%-osnak tekinthető. Aszód és kistérségének vezetékes vízellátása megoldottnak tekinthető. Aszódon az ellátottság 2003-ban 87,8-ról 90% fölé emelkedett, majd 2006-tól napjainkig 100%. A kistérség egészét tekintve a lakásállomány csaknem 90%-a kötött rá a vezetékes közcső-hálózatra. Az aszódi vízbázis 15 db, átlagosan 200 m mély víztermelő kútja az - Iklad-Domony-Aszód-Bag - Galga völgyben került lemélyítésre. A regionális vízellátó aszódi kútjainak teljes kapacitása 1.800 m3/nap. A kutakból kitermelt víz vastartalma magas, ezért vastalanítást igényel. Fontos feladatnak kell tekinteni az Aszódi vízmű kútjai vízbázis-védelmét. A regionális vízmű másik, turai vízbázisa 15 víztermelő kútja a boldog település irányába található. A kutak 40-200 m közötti mély-ségűek, vízminőségük kifogástalan, az aszódi kutaknál nagyobb a vízadóképességük. A turai vízmű összkapacitása: 6.000 m3/d, a termelés 80%-át biztosítják. A termelési kapacitás megfelelő, az igényeknek a vízszolgáltató eleget tud tenni. Az átlagos napi víztermelés 5.200-5.600 m3/d, a napi csúcs 7.000 m3/d. A regionális vízmű szabad kapacitása kb. 1.000 m3/d, így nagy vízigényű ipar betelepülése bővítési szükséglettel járhat. A regionális vízellátó rendszer vízellátó hálózatnak a hossza 400 km, melyen18 db tározó műtárgy kiépítésre. A hálózat főként azbesztcement illetve kb. 10%-ában acélcsövekből épült. A régi acélcsövek korrodálódtak, cserére szorulnak. A DN 400 mm-es regionális fővezeték Tura-Bag közötti 13 km-es szakaszán sűrűn meghibásodik. A regionális fővezeték, mely a Galga jobb partja mentén húzódik néhány helyen - Bagon és Turán - már megtörtént a rekonstrukciója. Az azbeszt anyagú csövek meghibásodásában a magas talajvíz esetleg a vezeték nem megfelelő mélységi elhelyezése és a nem megfelelő teherbírású utakon lebonyolódó jelentős (teher) forgalom dinamikus terhelése játszik fő szerepet. A felújított szakaszokon KM-PVC és KPE csöveket építenek be (a gömbgrafit nagyon drága), melyek élettartama 30-50 év. A települések vízellátó hálózatának állapota jellemzően megfelelő, de Aszód, Bag és Hévízgyörk településeken részben felújításra szorul.

Szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás Aszód szennyvízcsatorna-hálózatának összes hossza mintegy 29 km, a közcsatorna hálózatra kötő házi bekötések száma 90% feletti. lakosságon kívül az üzemek túlnyomó része is közcsatornába vezeti szennyvizeit. Az intenzívebben lakott területek csatornázottsága magasabb közel 100%-osnak tekinthető. Az aszódi szennyvíztisztító telepet az DAKÖV Kft. Bagi Üzemigazgatósága üzemelteti. Az aszódi szennyvíztisztító-telep (közigazgatásilag Bag területén helyezkedik el) melynek hidraulikai kapacitása 3.000 m3/d. A telepre jelenleg napi 1.700-1.800 m3 szennyvíz érkezik, szippantott szennyvizet is fogad. A telep szabad kapacitása 1.000 m3/d. A szennyvíztisztító-telepen teljes biológiai tisztítás folyik, a tisztított szennyvíz befogadója a Galga patak. Aszód és a kistérségi környéki települések sikeresen pályáztak a szennyvíztisztítás fejlesztésére- (KEOP1.2.0-1F-2008-0040 azonosító számú pályázat). Ez alapján megalakult egy Aszód központú 78



szennyvízelvezetési agglomeráció, 14 környező település részvételével. A cél megvalósult, Aszód város közel teljes közüzemű csatornázása, és szennyvíz elvezetése, valamint az elvezetett szennyvizek teljes biológiai tisztítása. A rekonstrukció során megtörtén a telep intenzifikálása és bővítése. A szennyvíztisztító telep intenzifikálásával és rekonstrukciójával a védőtávolság 300 m-re csökkent. A szennyvízhálózat gravitációs rendszerű, átemelők közbeitatásával működik. A műanyag csövekből épült csatornahálózat alapvetően jó állapotú. Rekonstrukcióra szorul viszont a lakótelep kb. 40 éves csatornahálózata, mely anyaga és átmérője nem megfelelő a keletkezett szennyvizek elszállítására. Csapadékvíz elvezetés Aszód város csapadékvíz-elvezetése vegyes rendszerűnek tekinthető. A városközpontban, lakótelepen zárt gravitációs csatornák üzemelnek, míg a kertvárosi lakóterületek úthálózata mentén nyílt árkok hálózatok épültek ki. A csapadékcsatornák hiányosságait, üzemeltetési problémáit jól mutatják az úthálózat tönkremenetelei. A város északi területeinek csapadékvíz-elvezetésénél - a Széchenyi István út, Jónásfalva út feletti területek – nagy esőzések idején komoly problémákat okoz az eróziós tevékenység. A csapadékvízelvezető hálózat befogadója a Breda vízfolyás és a fő befogadó a Galga patak. A csapadékvíz-elvezetés fejlesztésére egységes csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv készítése szükséges.

1.11.2. Energia Villamosenergia-ellátás Nagyfeszültségű hálózatok Aszód és térsége villamosenergia-ellátásának bázisa a hatvani 120/20 alállomás, melynek betáplálása az országos Kőbánya-Lőrinci Mátrai erőmű között húzódó 120 kV-os kétrendszerű hálózatról történik. A város közigazgatási területét érinti a 220 kV-os nagyfeszültségű hálózat, melynek védőtávolsága. védőtávolsága a tengelytől mért 18,0-18,0 m. A hatvani alállomástól kiinduló 20 kV középfeszültségű hálózatokról megtáplált transzformátorokon keresztül történik az ellátó kisfeszültségű föld és légkábeles hálózat városi rendszerének kialakítása. Középfeszültségű hálózatok A város ingatlanainak villamos energia ellátottsága gyakorlatilag 100%-osnak mondható. Az elektromos energia szolgáltatója az ELMÜ-ÉMÁSZ Zrt. Aszód belvárosi fogyasztói körét alapvetően 20kV-os kábelhálózat, míg a kertvárosi lakóterületek fogyasztóit 20kV-os szabadvezetéki hálózat táplálja. Kisfeszültségű hálózatok A kisfeszültségű 0,4 kV-os erősáramú villamos energia hálózat kiépítettsége gyakorlatilag 100 %-os. A kisfeszültségű hálózatok - energiaellátás és közvilágítás - kialakítása a városközpontban földkábeles, míg a belterület további beépítéseinél oszlopokra szerelt légvezetékes rendszerű. A belterületen több utcában fordul elő ún. közös oszlopsoron lévő hálózatszerelés a 20 kV-os középfeszültségű és a 0,4 kV-os kisfeszültségű, valamint a közvilágítás villamos hálózatot illetően. Közvilágítás Aszód város közvilágítási rendszerének táppontjait a 20/0,4 kV-oszloptranszformátor állomásokba telepített közvilágítási kapcsoló egységek képezik. Az innen kiinduló közvilágítási áramkörök a közvilágítási berendezések a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartószerkezeteire szerelten valósultak meg. A közvilágítási rendszer kiépítettsége is gyakorlatilag 100 %-os, minden utcában megtalálható. A jelenleg üzemelő közvilágítási hálózatok és berendezések változatos arculatot mutatnak. A közvilágítás a főútvonalakon és a központi belterületen megfelelőnek minősíthető, míg a település egyes részein irányfény jellegű. A városon átvezető főutak mindenütt Na lámpás közvilágításúak. A többi városrészben is előfordul Na lámpás közvilágítás, de nem jellemző. 79



Hőenergia-ellátás Aszód városában a hő-ellátás - főzés, fűtés, meleg-víz előállítás - nagyrészt vezetékes földgázellátással történik. a város gázhálózatát TIGÁZ Zrt. üzemelteti. Az ingatlanok kis hányadának hőenergia ellátásánál még mindig jelen van a palackos PB-gáz, villamosenergia illetve hagyományos tüzelőanyag. A város földgáz ellátása jelenleg majdnem 100%-osnak tekinthető, a gázellátó hálózat hossza meghaladja az 50 km-t. A város gázellátását részben középnyomású hálózatról - ingatlanonkénti nyomásszabályozóval - kerül biztosításra, részben a középnyomású hálózaton létesített körzeti nyomásszabályozón keresztül - városközpont - kisnyomású hálózatról kerül ellátásra.

Megújuló energia Biomassza A város megújuló energia felhasználásánál elsősorban biomassza felhasználás kerülhet szóba. A zöldhulladék felhasználásának célja egy erre alkalmas intézmény fűtési rendszerének átalakítása pellet üzemű kazán behelyezésével, mely így kiváltaná a jelenlegi fosszilis energiára épülő rendszert. Geotermikus energia A geotermikus energia felhasználása a városi energiaellátásban még nem jelent meg. Aszód a folyamatosan keresi a geotermikus energia kihasználásának lehetőségeit

1.11.3. Elektromos hírközlés Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények)

Távbeszélő-hálózatok Aszód város távbeszélő hálózati ellátását az INVITEL Szolgáltató Rt biztosítja. A gödöllői fogyasztók 28-as hívószámon csatlakozhatnak az országos rendszerhez. Az aszódi távközlési központ kiinduló távközlési vezetékek a központi belterületen alépítményi és földkábeles hálózatokkal, míg a település többi részén földkábeles és kábeles kitáplálású, szigetelt légvezetékes hálózatokkal épültek ki. A távközlési légvezetékek vagy betongyámos faoszlopos, illetve a külső területeken a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok betonoszlopos tartószerkezetein kerültek elhelyezésre, az előfizetői csatlakozások ennek megfelelően földvagy légkábeles kivitelezéssel épültek ki. A távbeszélő hálózat a település nagy részén kiépült, az INVITEL Rt. térségben színvonalas szolgáltatást nyújt, igény esetén a távbeszélő hálózatokon keresztül vehető igénybe az Internet, e-mail, Telefax és az adatátviteli szolgáltatások, az alközpont és a hálózatok jelentős tartalék kapacitással rendelkeznek.

Mobil távközlés Aszód város mobil távközlési ellátás szempontjából lefedettnek tekinthető. A város vonzáskörzetében a mobil távközlést szolgáló bázisállomások és adóberendezések üzemelnek. A mobil távközlés - T-Mobile, Telenor, Vodafone - a városban teljesnek mondhat

Telekommunikáció A műsorszóró telekommunikációs adóállomások vételére egyedi, kisközösségi és nagyközösségi telekommunikációs hálózatok valósultak meg és épültek ki Aszód város területén. A városban létesített kábeltelevíziós hálózatok, melyek a távközlési hálózatokkal együtt, velük azonos nyomvonalakon, alépítményekben és légkábeles tartószerkezeteken, illetve helyenként a kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok tartóoszlopaira szerelten valósultak meg. Fenti rendszer lehetővé teszi előfizetői részére szinte valamennyi földi és műholdas sugárzású műsorszóró telekommunikációs adóállomás vételét, a választott programcsomagokkal kapcsolatos egyedi szerződésekben rögzítettek alapján.

80


1.12.


Környezetvédelem (és településüzemeltetés)

A város környezeti állapotával kevés előzményi dokumentáció foglalkozik érdemben, a város települési környezetvédelmi programmal nem rendelkezik. A kistérség természeti – környezeti adottságaiból kiindulva foglalhatók össze a város fontosabb környezeti adottságai és jellemzői.

1.12.1. Talajvédelem Aszód területének jelentős részét mezőgazdasági meghatározottságú, és átmeneti területek fedik le. A talajpusztulás veszélye Aszód domborzatilag tagoltabb részeit fenyegeti. A talajt leginkább az elhagyott hulladékból, és a védelem nélküli hulladéklerakóból bemosódó szennyezés veszélyezteti, de a forgalmas útvonalak mentén és kb. 500 méteres körzetükben jelentős a közlekedési eredetű cink, réz és kalcium szennyezés.

1.12.2. Vízvédelem Aszód a Közép-Duna Völgyi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik. Aszód legjelentősebb vízfolyása a Galga, amely Szandavár lábánál ered és Turát elhagyva Jászfényszaru alatt torkollik a Zagyvába. Vízminősége általában II. osztályú, kissé szennyezett kategóriába tartozik. A rétegvizek képezik a távlati ivóvízellátás alapját. Aszódon a rétegvíz mennyiség nem jelentős. Az aszódi kutak vize magas vastartalma miatt vastalanítást követően alkalmas ivóvízellátásra. Aszód jelentős része a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. A talaj- és vízvédelmi szempontból egyaránt jelentős szennyvíz elvezetési és tisztítási adatokat a TeIR adatbázis alábbi grafikonjai mutatják. A városi adat 2012-re meghaladta az országos és térségi átlagokat is.

A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes 2 szennyvíz mennyisége egy lakosra (m )

81




Közműves szennyvíztisztító tervezett kapacitása


telep

A város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi ivóvízbázisok, a felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A város értékes termálvízkészlettel rendelkezik. A vezetékes vízellátás és szennyvíz elevezetés magas arányban van kiépítve, a belterületen 95% körüli a csatornázottság. A vizsgálat során ez utóbbi környezeti jellemzők összehasonlítására nyílik mód. A „REMEK” adatbázisból a közműollóra vonatkozó adatok változása releváns a lakókörnyezet minősége és települési környezetvédelmi szempontból. Ennek alakulását az alábbi grafikonok szemléltetik.

A vízellátás és a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás ellátottsági mutatóinak alakulása (%)

Az ivóvíz és a csatornahálózat kapacitásának alakulása 2006 – 2013 között

A közműolló alakulása

82



Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza folyamatosan nő, vagyis a közműolló nyílása szűkül. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és földvédelmi szempontból kedvező, a 2006os állapothoz képest mintegy 4%-os javulást jelez. Az adatok javuló tendenciát mutatnak, de még mindig csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet. Ennek mértéke a 85%-os bekötöttség alapján 15%. Mivel a vezetékes vízhálózatba kötött lakások aránya 88%, e két mutató alapján kedvezőbb közműolló különbözet számítható: a vezetékes vízellátásba kötött lakások ~3,5%-a nem rendelkezik csatorna bekötéssel.

1.12.3. Levegőtisztaság védelem, zaj- és rezgésártalmak elleni védelem Aszódon jelentős ipari tevékenység nem folyik és a lakossági eredetű levegőszennyezés és zajártalom sem jellemző. A településen ~90%-ban gázfűtést alkalmaznak. Aszódon keresztülhalad a 3. számú főút, amelyre vonatkozóan útforgalmi adatok is rendelkezésre állnak. (forrás: Magyar Közút: http://internet.kozut.hu/Lapok/forgalomszamlalas.aspx). A forgalom jellege szerint a főútvonal átlagos forgalmi jellegű, ahol a júliusi és augusztusi forgalom nagysága az évi átlagos forgalom 1,0-1,25-szeres, a nyári és a vasárnapi és hétköznapi forgalom aránya pedig meghaladja a 0,75-öt. (A 3. számú főút esetében a térségen belül 3 mérőállomásra vonatkozóan áll rendelkezésre adat: Gödöllő, Aszód, Pest Megye határa.) Az összes forgalom Aszódnál a legmagasabb 14906 jármű/nap, ennél a Gödöllői mérőállomáson is alacsonyabb értéket mértek, a megyehatáron pedig az aszódi forgalom felét sem éri el az összes járműforgalom. Az útvonal forgalma tehát a Gödöllő-Aszód szakaszon növekvő, Aszódot követően szétoszlik, és jelentősen lecsökken. A légszennyezés és a zajterhelés terjedési lehetőségeit a domborzat és az uralkodó szélirányok határozzák meg. Aszódon az uralkodó szélirány jellemzően északnyugati, így Pest megye északi, Nógrád megye nyugati részéről és távolabbról, a határos Szlovákia déli területeiről terjedhet erre a levegőszennyezés. Az említett nógrádi és szlovák területekre jellemző, hogy a kevésbé iparosodott térségek közé tartozik. A nyugatnógrádi területeken határértéket meghaladó kibocsátású ipari üzem nem működik. Pest megye északi részén jelentős légszennyező üzem Vácon működött (a DCM technológiai korszerűsítése révén kibocsátása jelentősen csökkent), ezzel egyidejűleg a forgalmas észak-déli irányú utak közlekedési eredetű szennyezése terjedhet a szél útján Aszód irányába. Levegőtisztaság védelmi és zajvédelmi szempontból is kiemelhető a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a főúttal, illetve az M3 autópályával határos sávokban romlik, a közlekedési terhelés következtében. A légszennyezés további forrásai a belterületen a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés, a perifériális területeken a nem pormentesített utak. Zajvédelmi szempontból a város kiemelt területe a Galga völgye és az ezzel párhuzamos, közlekedési nyomvonalakkal tagolt városközponti és városszéli területek, a 3.sz. főút és az M3 autópálya közötti, igazgatási szempontból részben Aszódhoz, részben Baghoz tartozó területegység.

1.12.4. Árvízvédelem Aszód és kistérségének meghatározó vízfolyása a Galga folyó, amely Szandavár alatt, Becske falu határában, a Nyugati-Cserhátban ered, a Déli-Cserhátot és a Gödöllői-dombságot választja el egymástól és az Alföld északi peremén, Jászfényszaru határában torkollik a Zagyvába.

83





A folyó főbb hidrológiai adatai: Hossza:

58 km

Vízgyűjtője:

568 km2

Vízállás (Galgamácsa):

4-337 cm

Vízállás (Hévízgyörk):

13-331 cm

Középvízszint:

56-71 cm

Kisvízi vízhozam:

0.045-0.6 m3/s

Nagyvízi vízhozam:

40-50 m3/s

Vízgyűjtője javarészt a Cserhátra és a Gödöllői-dombság északi részére terjed ki. Mivel ez tekintélyes részben a vizet jól áteresztő, laza, homokos és löszös terület, ezért a Galga vízgyűjtőjének lefolyásviszonyai igen kedvezőtlenek. A nagyobb áradásokat a hóolvadás, a júniusi és az őszi esőzések okozzák. Völgye egész hosszában tektonikus eredetű, vagy tektonikusan kijelölt. A forrásvidéktől Galgamácsáig É-D irányú, majd megtörik és ÉNY-DK irányú lesz. A Galgának csak forrásvidéke bővelkedik a vizet át nem eresztő, kemény, vulkáni kőzetekben, főként andezitben. Aszód közigazgatási határain belül az alábbi vízfolyások találhatóak: Galga patak, és Breda patak. A déli iparterület és a Széchenyi utcától délre eső terület, a Pesti út környéke, valamint a Deák Ferenc utca környéke mély fekvésű, belvizes, magas talajvíz állásó területek. Összefoglalóan megállapítható, hogy az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válásával problémát jelent a nem megfelelő felszíni vízelvezetés. A mesterséges csapadékvíz-elvezetés részben hiányzik a településen. A meglévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartása továbbra is feladat. A csapadékvíz okozta terhelések csökkentésére megalapozott intézkedési terv létrehozása szükséges.

1.12.5. Hulladékgazdálkodás Az Aszódi kistérségre készült komplex hulladékgazdálkodási terv már elévült (2003-2008.) Frissebb adatok a TeIR adatbázisból gyűjthetők ki:

Rendszeres aránya(%)

hulladékgyűjtésbe

bevont

lakások

84



A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék aránya (% )

Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (% )

A folyékony hulladékok kezelése a szennyvíztisztító telepen megoldott, a környezeti veszélyeztetés mértéke a csatorna rákötések számával csökken. A belterületi csatornázottság 2006-ban 82%-os volt, mértéke 2013.jan. 1-ig 88%-ra emelkedett. Az egy lakosra jutó elvezetett összes szennyvíz mennyisége 2012-re haladta meg az országos és térségi átlagokat:

A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz 3 mennyisége egy lakosra (m )

Egyes előzmények (pl. a rendezési tervi vizsgálatok) problémaként említik az illegális lerakást és talajszennyezést, azóta a szállítás, a gyűjtés, és a lerakás területén is előrelépés történt, a hulladékgazdálkodás regionális szintű megoldásának köszönhetően. A folyékony és szilárd hulladék kezelésének fejlesztését elsősorban kapacitásbővítés tekintetében irányozza elő a város Fenntarthatósági terve (Agenda, 2011.).

1.12.6. Települési környezet és környezetvédelmi konfliktusok Az előzmények a vonatkozó prioritások között környezetvédelmi szempontból a műszaki és környezeti infrastruktúra fejlesztése, a környezeti terhelés csökkentése mellett a lakossági életkörülmények javítását hangsúlyozzák. A meglévő környezetvédelmi konfliktusok alapján a prioritások között az alábbi környezetvédelmi intézkedések nevesíthetők:

85


-

1.13.


a vízgazdálkodás és talajvédelem (erózió elleni védelem) összehangolt megoldása, a háztartási és szilárd illetve folyékony hulladék kezelésének hasznosítása, a közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek növelése, rendszerbe szervezése, a környezettudatosság és természetvédelmi szemlélet erősítése.

Katasztrófavédelem

Katasztrófa típusok és veszélyek: Természet eredetű veszélyek Hidrológiai:

Tömegrendezvények Tűzesetek:

-

Árvíz

-

Tűz

-

Belvíz

-

Erdőtűz

- Hirtelen áradás Geológiai: -

- Épülettűz (Panel) Biológiai veszélyek: -

Földrengés

- Földcsuszamlás Meteorológiai:

Ízeltlábúak

- Szúnyoginvázió Civilizációs eredetű veszélyek:

-

Szélviharok

-

Nukleáris baleset

-

Aszály

-

Vegyi baleset

-

Hőség

-

Veszélyes anyagok előállítása

-

Rendkívüli hideg

-

-

Téli veszélyek

Közlekedési balesetek - veszélyes anyagok szállítása

-

Heves zivatar

-

Közlekedési balesetek

-

Tornádó

-

Járványok

-

Migráció

-

Terrorizmus

Geológiai jelenségek Hazánkban számottevő pusztítást okozó földrengés, földcsuszamlás, vagy partfalomlás évtizedek óta nem fordult elő. Ez köszönhető Magyarország kedvező geo-földrajzi elhelyezkedésének. Földrengés A világ egyes tájain az emberiség fejlődését végigkísérte a veszélyes földmozgásokkal való együtt élés (pl. Japán). Az ilyen jelenségeket eredetük szerint négy kategóriába sorolhatjuk vulkanikus, kozmikus, csúszásos és tektonikus földrengések. A Magyarország több területére jellemző képződmények túlterhelés, különböző fizikai hatások folytán összeomlanak. Hasonló eseményeket tapasztalhattunk egyes városainkban a nem eléggé körültekintő talajmechanikai vizsgálatokat követő építménykároknál. Magyarország a nagy kiterjedésű Eurázsiai-lemez belsejében, a Földközi-tenger földrengési övezetétől északra terül el. A felszín alatt több mozgást mutató törésvonal ismert. Hazánkban földrengés évente közel 10 esetben regisztrálható, amelyekről 1455. óta feljegyzések is tanúskodnak. Mindeddig több mint 300 eseményt tapasztaltak, ezek ereje a Richter-skála szerint 4-6,5 fokos volt. Észlelési küszöb közelében lévő földrengésre évente többször, kárt okozókra 15-20 évenként számíthatunk.

86



Hazánk árvíz veszélyeztetettségi mértéke Magyarország Európa egyik árvizektől leginkább fenyegetett területe. Folyóink árterein több mint 800 településen közel 3,3 millió ember él. Ez a földfelület az ország területének 23%-át jelenti. Európában hasonló helyzetben csak Hollandia van, ahol ez az arány 20%. A „Pannon-lavór”-ban 2-3 évenként közepes, 5-6 évenként jelentős, 10-12 évenként rendkívüli árvízzel kell számolnunk. Aszód város természeti és civilizációs eredetű veszélyeztetettsége szempontjából a kevésbé veszélyeztetett települések közé tartozik.

1.13.1. Építésföldtani korlátok Az előzményi dokumentációk a katasztrófavédelmi szakterületekkel nem foglalkoznak, erre vonatkozó külön fejezetet nem tartalmaznak, a település katasztrófavédelmi terve nem ismert. A város nem rendelkezik települési környezetvédelmi programmal (TKP), katasztrófavédelmi, polgári védelmi, ár- és belvízvédelmi, havária elemzési és elhárítási fejezettel nem rendelkezik a Fenntarthatósági terv (2011) sem. A katasztrófa védelmi adottságok közül meghatározóak az alábbiak: -

építésföldtani adottságok: morfológiai adottságok, talajtulajdonságok (ismertetve: TRT természeti adottságokat leíró vizsgálati fejezetben) vízrajzi adottságok: ár- és belvízvédelem (ismertetve: a TRT fenti és emellett jelen vizsgálat vonatkozó fejezetben) egyéb veszélyeztető tényezők, rendkívüli környezetveszélyeztetés (az előzményekben nem szerepel).

A katasztrófa védelmi szakirodalom definíciói szerint a környezeti biztonság azon képességet jelenti, hogy a környezeti erőforrások szűkössége és a környezeti károsodás elkerülésével képes fejlődését biztosítani. A környezetbiztonságot befolyásoló tényezők három csoportba sorolhatók: -

Természeti eredetű károkozások (pl.: árvizek, földrengés)

-

Műszaki eredetű károk (pl.: ipari baleset)

-

Társadalmi eredetű károkozások (pl.: deviancia, szociális feszültségek)

A környezetbiztonsági tényezők vizsgálata alapján Aszód fő környezeti kockázatát a közlekedésben, azon belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti fuvarozásában látjuk. Az autópálya a város belterületének közelében halad, egy ottani havária közvetlenül érintené Aszód déli részét. A 3. sz. főút esetében a probléma azáltal lehet súlyosabb, hogy ott jelentős mértékben érintve van a sűrűn lakott belváros is. Az ipari területek a városban a lakóingatlanoktól távolabb helyezkednek, a 3. sz. főút mellett. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II. irányelv, azaz a 18/2006. (I.26.) kormányrendelet hatálya alá tartozó üzem jelenleg Aszód városában nem azonosított. Katasztrófavédelmi, havária elemzési és elhárítási szempontból a fent hivatkozott és részben idézett TRT és fenntarthatósági tervi fejezetek valamennyi témakörrel foglalkoznak, kivéve a földrengés veszély megállapítását. Ezzel kiegészítendő a katasztrófavédelmi fejezet. A kiegészítést a http://www.seismology.hu/images/cikkek/seismicity/Magyarorszag honlapon közzétett nyílt információk alapján állítottuk össze: Aszód a magyarországi viszonyrendszerben a közepes veszélyeztetettségű, 3-4. zóna határán helyezkedik el. A zóna jellemző horizontális gyorsulási értékei (50 évre, 10%-os meghaladási valószínűséggel) PGA(g): 0,13/0,14 között; PGA (m/s2): -1,2/-1,3 között (l.: az ábrán).

87





„A földrengések megfigyeléséhez, a földrengés-paraméterek pontos meghatározásához a földrengéshullámok műszeres regisztrálása szükséges, … a modern szeizmográfok képesek a talajnak akár 0.00001 mm-es elmozdulását is regisztrálni. Magyarországon jelenleg 20 szeizmológiai mérőállomás működik. Átlagos zaj- (talajnyugtalanság) viszonyokat feltételezve a hálózat észlelési küszöbe ML=1.5-2.0 magnitúdó körül van. Az ország középső részén valamivel alacsonyabb, a határok környékén kissé magasabb. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által érzékelt valamennyi rengést a hálózat nagy valószínűséggel detektálja. …” A Budapesti állomás (BUD)* műszerezettsége és az üzemeltető szervezet: Állomás kód

Alapkőzet

Állomás típusa (1)

Érzékelő típusa (2)

Regisztrálás (3)

Szervezet (4)

BUD

dolomit

3C BB

STS-2

D-C

GGI”

*főbb jellemzői: szélessávú állomás, valósidejű adatátvitellel; jelmagyarázat: „(1) 3C - három komponenses szeizmométer; BB - széles sávú szeizmométer (2) STS-2 - Streckeisen széles sávú szeizmométer; (3) D - digitális regisztrálás; C - folyamatos regisztrálás (4) GGI - MTA CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet” Forrás: http://www.foldrenges.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=68&Itemid=8

1.13.2. Vízrajzi és egyéb veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVMBM együttes rendelet melléklete szerint Aszód nem veszélyeztetett település, a rendelet mellékletében Aszód nem szerepel. A településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek.

Belvízveszélyes területek A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló18/2003. (XII. 9.) KvVMBM együttes rendelet melléklete szerint Aszód nem veszélyeztetett település. A Város közigazgatási határain belül a Galga patak, és Breda patak vízfolyások találhatóak. A déli iparterület és a Széchenyi utcától délre eső terület, a Pesti út környéke, valamint a Deák Ferenc utca környéke mély fekvésű, belvizes, magas talajvíz állásó területek. 1. térkép: Magyarország belvíz veszélyeztetettségi térképe (1. belvízzeI nem, vagy alig veszélyeztetett terület, 2. belvízzeI mérsékelten veszélyeztetett terület, 3. belvízzeI közepesen veszélyeztetett terület, 4. belvízzeI erősen veszélyeztetett terület)

88



Forrás: A magyarországi belvíz-veszélyeztetettségi térkép elkészítésének szakmai, kutatási megalapozása, BELVÍZ-INFO Projekt (GOP-1.1.1-2008), www.belvizinfo.hu

Egyéb A katasztrófa védelmi, illetve elhárítási szempontból relevánsak a területrendezési tervek megállapításai. Az OTrT-ben és PMTrT-ben megállapított térségi övezetek közül az alábbiak érintik Aszód területét: A konkrét lehatárolással megállapított övezetek közül: -

a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete.

Az igazgatási terület érintettségével megállapított övezetek közül: -

a földtani veszélyforrás területének övezete, a yízeróziónak kitett terület övezete, és a széleróziónak kitett terület övezete.

Ezek részletes vizsgálata és lehatárolása a településrendezési terv feladat és hatásköre. Aszód nem érintett a „Rendszeresen belvízjárta terület övezete” által. A fentieket összefoglalva – a hivatkozásokat is beleértve - megállapítható, hogy Aszód katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába, a város katasztrófavédelmi szempontból II. osztályú besorolással rendelkezik. A részletes katasztrófavédelmi és polgári védelmi előírásokat a város (polgári- és katasztrófa-) védelmi tervében kell összefoglalni, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatainak kell tartalmaznia.

89


1.14.


Városi klíma

A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a város táji fekvése, morfológiai adottságai és ezek klímaformáló, befolyásoló szerepe, pozitív hatásai: a morfológiailag meghatározó patakvölgy és dombvidék változatos kitettségi viszonyai, a közeli dombvidéki erdőterületről származó tiszta, frisslevegő és ennek állandó mozgása, a helyi szélviszonyok. E pozitív hatásokat helyenként lerontják a közlekedési folyosók (M3, 3.sz. főút) légszennyező hatásai. Ezek környezetvédelmi fejlesztéssel (erdőterületek, véderdősávok telepítése), továbbá forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel mérsékelhetők. A további légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak), ezek csökkentése, növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A településen működő gazdasági és városüzemeltetési telephelyeknek (ipari, szolgáltató és mezőgazdasági üzemek, telephelyek, szennyvíztisztító telep) normál üzemmenet szerint nincs jelentős környezetszennyező, helyi klímát befolyásoló hatása, esetleges havária esetén fordulhat elő ideiglenesen a helyi légköri viszonyokat befolyásoló, beavatkozást igénylő szituáció, elsősorban az esetleges légszennyezési kibocsátás révén. A területen több meteorológiai megfigyelő állomás nem működik, konkrét helyi mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A legközelebbi mérőállomások Gödöllőn találhatók, eltérő morfológiai viszonyok között, de a mezoklimatikus szinten az állomás adatainak tendenciái jellemzőek Aszód területére is. A város klímaállapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező és járműforgalommal erősebben terhelt központi fekvésű területek és a lazábban beépített, kevésbé terhelt perifériák, valamint az erdőközeli és patakvölgyi külterületek között - ez utóbbiak javára. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldterületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása.

90



2.

HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ

2.1.

A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis

2.1.1. A folyamatok értékelése Aszód városban a fejlesztési és rendezési dokumentumok alapvetően nagy távra vetítik elő a fejlesztési irányokat. A nagy távra előre jelzett társadalmi, gazdasági és térbeli szerkezettel összhangban került meghatározásra a város területfelhasználási és a hálózati infrastruktúra rendszere. A településszerkezeti terv nagytávlatban mutatja be a város területi fejlesztésének lehetőségeit. A koncepcióban meghatározott fejlesztési irányok kontextusában a településszerkezeti terv és a kialakult állapot összevetése alapján megállapítható, hogy a fejlesztési célokat szolgáló fejlesztésre meghatározott területek és az infrastrukturális elemek megvalósulási folyamata elmaradt a településrendezési eszközökben biztosított lehetőségektől. A fejlesztések előkészítése nem volt teljeskörű, nem történt meg megfelelő módon a magántőke bevonása, ez megnehezíti a fejlesztések gördülékeny megvalósítását.

Térségi kapcsolatok, fejlesztési és rendezési környezet Aszód városa a Közép-Magyarországi Régióhoz tartozó település. Aszód nem sorolható közvetlenül az agglomerációs települések közé, de kedvező fekvése, és jó közúti (M3-as autópálya) illetve tömegközlekedési kapcsolatai (közvetlen vasút- és buszközlekedés) révén a fővárossal intenzív kapcsolata alakult ki. Budapest, fővárosként, és a régió központjaként is a legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik, ellátja a legfontosabb országos, s ezáltal a régióhoz kapcsolódó feladatokat is. Aszód ehhez mérten, és számos régiós településhez viszonyítva kis településnek számít, regionális szerepkörrel önállóan nem rendelkezik, ugyanakkor Pest megye keleti kapujának központi szereppel rendelkező városa. Aszód területe 16,20 km 2, állandó népessége 6168 fő, népsűrűsége 394,63 fő/km2. Aszód 11 település kistérségi társulásának központja, és járásközpontja. Az Aszódi kistérség települései Bag, Domony, Galgahévíz, Hévízgyörk, Iklad, Kartal, Tur, Verseg és Aszód. A települések részvételével 2004-ben megalakult az Aszód Kistérségi Fejlesztési Tanács, majd 2005 őszén az Aszódi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulása. A társulás feladata – a közszolgáltatások szervezése mellett – „a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és fejlesztések megvalósítása”. A kistérségi kapcsolati rendszer jelenleg jellemzően időszaki, és projektorientált. A kistérség gazdasági struktúrájában az alacsony hozzáadott értéket előállító és alacsony jövedelemtermelő képességű ágazatok jelentősebb súlya figyelhető meg. A térség fejlődését dinamizáló, versenyképes, erős piaci pozíciójú vállalkozók köre nem elég tág, kialakult azonban egy fejlődőképes, folyamatos beruházásokat megvalósító, életképes helyi vállalkozói réteg. Az építőipar mellett a fémipar, gépipar, valamint a fa- és papíripar a térség fontosabb iparágazatai. A térség ipara elsősorban a városokra, valamint egy-két településre koncentrálódik, Aszódon az ipari tevékenységek közül a gép-, járműipar, építőipar, illetve fémipar jelentősebb. A kistérség gazdasági struktúrájában a tercier szektor képviseli a legnagyobb arányt a társas vállalkozások számaránya alapján. A szolgáltató jellegű vállalkozások döntő többsége a városokban működik, azok igazgatási és ellátó funkcióihoz kapcsolódva, a legjelentősebb szolgáltató vállalkozások kereskedelmi tevékenységet folytatnak. A kistérségben az adófizetők aránya Aszódon a legmagasabb. Aszód 2013 év óta az Aszódi járás központja, a közigazgatási központi szerepkörnek hagyománya is van, hiszen az Aszódi járás 1912 és 1965 között is létezett, a járások 1983. évi megszüntetése előtt. Az Aszódi járás területe 298,37 km2 , teljes népessége 36992 fő, népsűrűsége 124 fő/km2. Aszód város közlekedési

91



kapcsolatai jók, így a városi és ezzel együtt a járásközponti szolgáltatásai a kistérség településeiről 20 percen belül elérhetők. Az Országgyűlés döntése alapján a „NEMZETI FEJLESZTÉS 2030” koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. Ebből következik, hogy jelen tervezés során is érvényesíteni kell a helyzetelemzésben is rögzített vonatkozó célkitűzéseket.

Településfejlesztési döntések Aszód településfejlesztési koncepciója 2003-ban került elfogadásra, és 2009 évben módosult, az akkor készülő a településrendezési eszközök átfogó felülvizsgálatát és módosítását megelőzően a módosítások megalapozásaként. A településfejlesztési koncepció (a továbbiakban: TFK) nem a jelenleg hatályos tartalmi követelmények alapján készült, így konkrét jövőképet és hosszú távú célokat nem határoz meg, a koncepció a fejlesztés lehetséges irányait rögzíti alapvetően településrendezési szempontok figyelembevételével. A stratégia megalkotása során a fejlesztési irányokból javasolt meghatározni a hosszú távú célokat, részcélokat. Az önkormányzat képviselő – testülete 2015. márciusában fogadta el Aszód Város Gazdasági Programját az elkövetkező 2015 – 2019 időszakra. A készülő stratégiának a programban rögzített célkitűzésekkel összhangban kell lennie. Aszód Városra még nem készült Integrált Településfejlesztési Stratégia vagy a fejlesztéseket integrált rendszerbe foglaló egyéb dokumentum. A jelenleg hatályos településfejlesztési döntésekkel kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy  a TFK – ban rögzített fejlesztési irányok és főbb célok többsége ma is releváns;  a TFK nem felel meg a Tr. – ben foglalt tartalmi és formai követelményeknek;  a TFK megállapításaira alapozható az ITS;  a TFK – ban rögzített egyes koncepcionális célok ma már nem értelmezhetők, vagy nem relevánsak.

Településrendezés és területrendezési összefüggések Aszód város közigazgatási területét az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Pest Megye Területrendezési Terv (PMTrT) területrendezési tervek érintik. A PMTrT legutóbbi, és jelenleg is hatályos módosításánál a település által elfogadott településszerkezeti terv és ezzel a település fejlesztési célja figyelembevételével kerültek. A PMTrT – ben meghatározott, a település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési eszközökben. Ez ugyan az ITS-t közvetlenül nem érinti, de a fejlesztési elképzelések térbeli meghatározásánál mindenképpen figyelembe kell venni. Aszód város jelenleg hatályos településrendezési eszközei 2003 – 2004 időszakban készültek, a településszerkezeti terv a 244/2003. (XII. 17.) sz. határozattal, a helyi építési szabályzat a 10/2004. (VI. 3.) Ör. sz. rendelettel került megállapításra. A településrendezési eszközök általános felülvizsgálatára 2011 évben került sor, ezt követően módosulás nem történt. Előkészítés alatt áll a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasút nyomvonal-korrekciós fejlesztése. A vasút nyomvonal (Rákos-Hatvan szakasz) módosításának településrendezési megalapozására Aszód településrendezési eszközeinek a módosítása is folyamatban van. A módosítások jóváhagyása ez év végén várható. A jelenleg hatályos településrendezési eszközökkel kapcsolatban összefoglalóan megállapítható, hogy  az OTrT 2014. január 1-én hatályba lépett és új területrendezési jogi helyzetet teremtett;

92



 az OTrT – t megelőzően készült PMTrT figyelembe vette a hatályos TSZT előírásait, a hatályos PMTrT

és a településrendezési eszközök között alapvető ellentmondás nem fedezhető fel;  a jelenleg hatályos településrendezési eszközök 2016. január 1-ét követően nem módosíthatók, 2018.

december 31-ig alkalmazhatók.

Társadalmi helyzetkép Aszód népessége 2013-ban 6168 fő volt. Aszódot 2011-ig a népesség lassú és egyenletes növekedése jellemezte, mely 2012-ben és 2013-ban a korábbi évekhez képest csökkent. Ezt a tendenciát részben a természetes fogyás indokolja, azaz a halálozások száma a településen meghaladja a születések számát. A korábban jellemző lakónépesség-növekedést tehát a pozitív vándorlási egyenleg indokolja. 2013-ban azonban a kiköltözők többlete járult hozzá a lakónépesség csökkenéséhez. Aszód társadalmát jelentősen befolyásolja a város Budapesthez való viszonylagos közelsége. A városba beköltözők többnyire kisebb településekről érkeznek, a kiköltözők pedig Budapest irányába mozdulnak tovább. A lakosságon belül a fiatalkorúak száma 2000 óta lassú csökkenő tendenciát mutat, 2013-ban a 0-14 évesek aránya 15,8% volt, a település azonban az országos átlagnál így is fiatalabbnak tekinthető. Az aszódi családok 70%-a gyermekes, mely meghaladja az országos arányokat. Az időskorú lakosság száma folyamatos lassú növekedést mutat, 2013-ra a 60 év felettiek aránya elérte a lakosság 21,4%-át. Ennek következtében a település lakossága lassú elöregedést mutat. Míg az Aszódi Járásban a Pest megyei járások közül a legmagasabb a cigányság aránya, Aszódon valamennyi etnikai és nemzetiségi kisebbség aránya elmarad az országos átlagtól. A településen 2011-ben legnagyobb arányban a cigányság volt jelen (1,1%). A településen kizárólag ruszin nemzetiségi önkormányzat működik. Aszód népességének képzettsége az országos és megyei átlagot is meghaladja. A lakosság 53%-a legalább érettségivel rendelkezik, míg 20,8%-uk egyetemi vagy főiskolai diplomát is szerzett. A kedvező képzettségi adatok a lakosság foglalkoztatottságában is tükröződnek, azaz ebben a tekintetben is előnyösebb helyzetben van a település, mint az országos vagy megyeszékhelyekre jellemző átlag. A munkanélküliségi ráta Aszódon 8,8%, az aktív korú (15-64 éves) népességen belül a foglalkoztatottság 62,6%-os. Az utóbbi években a regisztrált munkanélküliek száma csökkent, 2013-ban 123 fő volt, a nyilvántartott álláskeresők száma a munkaképes korú népesség arányában 3% volt. A település agglomerációs helyzetének köszönhetően az elmúlt évtizedben nőtt az ingázók aránya. 2011-ben a foglalkoztatottak 60,2%-a naponta ingázott munkahelyére. Aszód lakosságának jövedelmi helyzete az országosnál kedvezőbb, azaz a településen a magyar átlagnál 10%-al magasabb az átlagos havi jövedelem. Az aszódi lakosság életkörülményeit nagyban befolyásolják a településre jellemző életkörülmények. Aszódon 2457 darab lakás található, melyek az országos átlagnál sűrűbben lakottabbak. A lakásállomány jó minőségű, több mint 90%-uk összkomfortos vagy komfortos. A lakásállomány minőségét jelző alacsony komfortfokozatú lakások - azaz félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások - aránya 2011-ben 7,5% volt. Az önkormányzat tulajdonában álló 75 bérlakás 32%-a szociális bérlakásként kerül kiadásra. A város majdnem teljes úthálózatát szilárd burkolatú utak borítják, a lakások 88,2%-a van közüzemi ivóvízvezetékhálózatba van kötve, 96,4%-át pedig érinti a rendszeres hulladékgyűjtés. A településen a humán szolgáltatásokhoz való hozzáférés megfelelő. Aszódon az egészségügyi járó-beteg alapellátás megoldott, a Szakorvosi Rendelőintézet számos járóbeteg-szakellátást biztosít, és orvosi ügyelet működik a városban. Fekvőbeteg-ellátást Budapest, Kistarcsa és Hatvan kórházai biztosítanak. A településen időskorúak nappali ellátása biztosított, melyet a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokkal integráltan a Kistérségi Gondozási Központ biztosít. A családok átmeneti otthona szolgáltatás szerződéssel biztosított, akárcsak a fogyatékos személyek lakóotthoni és nappali ellátása. A hajléktalan emberek ellátása nem megoldott a településen, illetve nem működik időskorúak számára jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. A település nevelési és oktatási intézményei kielégítőek. Aszódon egy bölcsőde működik, mely intézmény a csökkenő jelentkezői létszámra való tekintettel még tud gyermekeket fogadni. Aszód óvodája két

93



tagintézményben működik, ahol helyhiány miatt 2010-ben 8 gyermeket kellett elutasítani. Az utóbbi években az óvodai és bölcsődei ellátásban is kapacitásbővítés történt. A település általános iskolájában a tanulók közel 20%-a más településen lakik. Az itt tanuló több mint 500 fős tanulói létszám lemorzsolódási mutatója alacsony, harmaduk más oktatási intézményben, gimnáziumban folytatja tanulmányait. Emellett a településen működik egy zeneművészeti, táncművészeti és képzőművészeti szakokon művészeti oktatást nyújtó intézmény is, mely 9 település tanulóit látja el. Aszódon 3 középiskola - szakközépiskola és gimnázium - működik. 2013-ban ezen intézményekben tanulók 65,7%-a volt más településről bejáró. Az Aszódi Kulturális Központ egyesíti a Városi Könyvtárat, a Petőfi Közérdekű Muzeális Gyűjteményt és a Korona Házat. A múzeumi látogatókon kívül a többi intézmény látogatottsága jelentős visszaesést mutat az utóbbi években.

A Helyi Esélyegyenlőségi Terv Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel összhangban Aszód Város Önkormányzata 2013-ban elkészítette Helyi Esélyegyenlőségi Tervét. A program rögzíti a helyi esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat, kiemelten foglalkozva a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen pedig a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők, idősek és fogyatékkal élők helyzetével, esélyegyenlőségének javításával. Aszód városa a Helyi Esélyegyenlőségi Terv 2013-2018 dokumentumot 2013-ban a 106/2013. (VII.4.) határozatban fogadta el. A terv számos konkrét javaslattal él a város közintézményei felé, melyekkel a helyi esélyegyenlőség további előmozdításáért tudnak tenni a helyi szabályozások, intézkedések és fejlesztési prioritások kitűzésekor. A település Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre a tervben megfogalmazottak figyelemmel kísérésére. A mélyszegénységben élőkkel és romákkal kapcsolatos intézkedések keretében a terv felhívja a figyelmet a nem regisztrált munkanélküliek helyzetének mélyebb megismerésének, és a foglalkoztatásban részt vevő intézmények összehangoltabb működésének szükségességére, hogy a statisztikák és közintézmények számára nem megjelenő érintettek is láthatóvá váljanak. Emellett foglalkoztatási és bérlettámogatás, szűrő és tanácsadó alkalmak szervezése, az információhoz való ingyenes hozzáférés javítása is a tervek között szerepel. A város célja a hajléktalan emberek helyzetének megoldása, a rászorulók szociális bérlakásba való juttatása. A gyermekek védelmét szolgáló intézkedések kiemelik a szociális hátrányok enyhítését, mely magába foglalja az étkezés támogatását, hátrányos helyzetű gyermekek korai nevelésbe vételét. Emellett a város célja a gyermekvédelemben részt vevő szakemberek és intézmények fejlesztése, és a szolgáltatások ez által történő javítása. A Helyi Esélyegyenlőségi terv kiemelten foglalkozik a nők helyzetével, mind a munkaerőpiacon, mind a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan. Az idősek számára kibővített szolgáltatásokat tervez, míg a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének érdekében több intézményi változást, érzékenyítést és akadálymentesítést helyez kilátásba.

Gazdaság Aszód város gazdasági szerepét, fejlődési lehetőségeit meghatározza, hogy Magyarország és egyben Kelet– Közép-Európa egyik legfejlettebb régiójában, a Közép-Magyarország régióban helyezkedik el. A város, illetve az egész régió szempontjából meghatározó Budapest gazdasági súlya. Kiemelendő, hogy elkülönülten, a főváros nélkül vizsgálva Pest megye gazdasági fejlettségét, az a kevésbé fejlett régiókategóriába tartozna. Aszód hagyományosan térségközponti szerepet tölt be, a járások, mint közigazgatási egységek kialakítása óta járási központ. Központi szerepét nemcsak formális járásközponti címének köszönheti, Aszód térségében ténylegesen közigazgatási, közlekedési, oktatási és egészségügyi központ szerepét tölti be, ezzel összefüggésben a város lehetőségként kezeli a járási közigazgatási szint megerősítését célzó kormányzati célkitűzéseket.

94



Aszód a térségben a társasági adózók tekintetében az alacsonyabb értékkel jellemezhető járásközpontok közé tartozik. Az Aszódon befektetett külföldi tőke aránya kifejezetten alacsony, viszont kifejezetten jó pozícióban van az export értékesítés a nettó árbevétel arányában történő vizsgálata során a régiós járásközpontokkal összevetve. A város az alacsonyabb tőkeellátottságra is visszavezethető okokból, a régió más járásközpontjaival összevetve nem bír kiemelkedő helyi iparűzési adó bevétellel, de rendelkezik stabil, jelentős bevétellel rendelkező, ezáltal a helyi adóbevételekhez érdemben hozzájáruló vállalkozásokkal. Negatív tendencia, hogy a 2001-11. közötti időszakban nominálisan is csökkent a helyben dolgozók száma. Mindez a foglalkoztatási kapacitás vonatkozásában is negatív tendenciaként figyelhető meg. A település elemi érdeke a tendencia visszafordítása, amihez a gazdaság mobilizálása szükséges. A helyi gazdaság legfontosabb ágazatai a gép-, és járműipar, az építőipar, a fémipar, a szakmai és műszaki szolgáltatások, valamint a kereskedelem, az ipar aránya magas, a magasabb hozzáadott értékű szolgáltató ágazatok aránya alacsonyabb. A turisztikai ágazat a város életében egyelőre nem valós gazdasági mozgatórugóként, hanem lehetőségként jelenik meg, melynek alapját, a turisztikai attrakciót az aszódi kastélyok jelenthetik, amelyek bekerültek a Pest megyében 19 kastélyt érintő felújítási programba. Ahhoz, hogy a város valódi turisztikai vonzerőt jelenthessen kulcsfontosságú a kastélyok majdani funkciójának tisztázása, valamint egy megalapozott üzleti terv, ehhez a Forster Központtal történő szoros együttműködésre van szükség. Ehhez kapcsolódik, hogy a városban nem állnak rendelkezésre kereskedelmi és magánszálláshelyek, kapcsolódó turisztikai és vendéglátó ipari szolgáltatások. Nélkülözhetetlen, hogy az attrakció kialakítása mellett a magántőke mozgósításával a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása is megtörténjen. Aszódra az aktív mikro- és a kisvállalkozások a jellemzőek. A város gazdasági fejlesztési területe a Déli Iparterület, ahová - vélhetően az infrastrukturális hiányosságok okán - nem települtek be nagybefektetők. Az (ipari park státusz nélküli) ipar-területen jelenleg is van beépítetlen, fejlesztésre váró ingatlan, ezért az önkormányzat igyekszik vonzóbbá tenni a vállalkozók és befektetők számára a területet. Az ipari terület rendezésére a befektetői források mellett, mindenképpen szükségesnek látszik támogatási forrás bevonása is. Aszód az ÁROP kategóriában megkapta az összes igényelt pályázatra a támogatást. A többi operatív program keretében is jelentős számú pályázat érkezett be a településről, számuk nagyrészt szintén az országos településátlag felett szerepel. Az elnyert pályázati összegek országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedőek, ami a jövőre nézve jelentős fejlődést jelenthet a település számára, hiszen Aszód a pest megyei járásközpontok közül a legszegényebbek közé tartozik. A város képzettségi szintje közép-kategóriába sorolható a járási központok átlagához viszonyítva mind a középfokú végzettségűek, mind az egyetemi, főiskolai végzettségűek kategóriájában. A településen a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások aránya a legmagasabb. Kevés a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók száma. A szolgáltatási jellegű foglalkozások és a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő, valamint az egyéb felsőfokú, vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások megközelítik az országos átlagot. Aszódon magyar belföldi szabadalmi bejelentés nincs, ez a magas hozzáadott értékű, tudás intenzív ágazatok hiányára utal. Aszód a három európai törzshálózati folyosó metszéspontjában helyezkedik el, ami kedvező lehetőségeket kínálhat a város további fejlesztésével kapcsolatban, melyek alapjául az Európai Uniós pályázati pénzek szolgálhatnak. A betelepült vállalkozások viszonylag magasabb számából látható, hogy a jó közlekedési kapcsolatokat a befektetők mindenképp pozitívan értékelték, azonban a betelepülések lendülete a gazdasági válság hatására kifulladt. A kerékpáros közlekedés fejlesztése szempontjából Aszód szintén kedvező helyzetben van, hiszen két irányból is megközelíti kerékpárút, melyek összekötése jelentős lépést jelenthetne. 95



Aszódon jellemzően az 1961-1980 között épült lakások száma van többségben, a lakások száma a térségben a legalacsonyabb, de a lakások jellemzően lakottak, üdülő pedig egyáltalán nem található, ami a turizmus csekély jelenlétét is maga után vonja. A gazdasági válság negatív hatásai erősen kihatnak Aszód ingatlanpiacára, sokszor a jó helyen lévő önkormányzati bérleményekbe is nehezen találnak bérlőt, sok üzlet bezárt a városban. Az elmúlt években egy – egy beépítés történt a lakóterületeken, a lakóterületek fejlesztési területei nem épültek be.

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Aszód városa rendelkezik gazdaságfejlesztési programmal. A program a városi szolgáltatások, funkciók fejlesztését helyezi előtérbe és a lakossági komfortnövelő beruházásokra koncentrál. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának aránya alacsony, de a város nagy számban rendelkezik olyan ingatlanokkal, amelyek a további fejlesztésekhez is alapul szolgálhatnak. Az önkormányzat vagyongazdálkodását meghatározza az ingatlanpiac gazdasági válságot követő megtorpanása. A város összesített kiadásai negatív tendenciát követnek, ami a bevételek összegében is mutatkozik, növekedést mutat viszont az önkormányzatok saját működési bevételének értéke. Aszód város gazdaságfejlesztési tevékenysége sokrétű. Egyrészt a település igyekszik a jó közlekedési kapcsolataira építve megfelelő üzleti infrastruktúrával a városba vonzani a beruházókat. A város befektetés támogatási politikáját elsődlegesen a képzett munkaerőre alapozza, igyekezvén komoly hangsúlyt fektetni a szakképzésre. Ezt támogatja a két gépészeti profilú szakközépiskola jelenléte. Az önkormányzat kiemelten kezeli a befektetőkkel való kapcsolattartást, továbbá célja a szakképzés befektetői igényekhez igazítása. Az önkormányzat foglalkoztatáspolitikai tevékenysége és elképzelései szoros kapcsolatot mutatnak gazdaságfejlesztési tevékenységével. Fontos szempont, hogy az aszódi lakosok végzettsége, képességei megfeleljenek a munkaadói elvárásoknak. Mindezek elérése szempontjából fontos a település életében a befektetés ösztönzés mellett a képzési együttműködések előmozdítása. Az önkormányzati a lakásgazdálkodás alakításával érdemi befolyással nem tud lenni a település életére, de például a helyiséggazdálkodás a turisztikai célú fejlesztésekben munícióval is szolgálhat azáltal, hogy szabadon felhasználható helyiségek bérlésére nyílik lehetőség az új potenciális befektetők számára. Aszód jelentős intézményi körrel rendelkezik, így a város intézményfenntartói szerepe széles. Kiemelendő, hogy az általános iskola üzemeltetése is a településnél maradt az oktatási rendszer átszervezését követően. Az iskola épülete erősen elavult, üzemeltetése költséges, energetikai racionalizálása lenne indokolt. A településen az intézményi energia-racionalizálás alapvető igényként merül fel, elsődleges igényként jelentkezik a közvilágítási rendszer korszerűsítése. A beruházás megvalósításához saját forrás hiányában a településnek mindenképpen pályázati forrásra lenne szüksége. Aszód város átgondolt településüzemeltetési politikát folytat. Az önkormányzat a városüzemeltetési rendszerét átalakította, feladatait a Polgármesteri Hivatalba integrálta, ahol a funkció ellátására Műszaki és Városüzemeltetési Osztály jött létre. A kialakított struktúra jól működő, megfelelően funkcionális, a továbblépés lehetősége a költségracionalizálásban rejlik, melynek fontos eszköze lehetne a korábban említett közvilágítás korszerűsítés. A város folyamatos lépéseket tesz a fejlődés irányába, a fejlesztések sorában prioritás az intézmények energiaracionalizálása, a közvilágítás korszerűsítése, a kerékpárutak városon belüli szakaszának kiépítése, a település belső szerkezeti struktúrájának átalakítása, a volt honvédségi terület hasznosítása, a piac további fejlesztése, a sportpálya áthelyezése és fejlesztése.

96



Táj – és természetvédelem A város igazgatási területe morfológiailag változatos, karakteres völgyvonalak által meghatározott. Aszódon jelentős szerepet kap a természeti környezet és kedvezőek a város természeti környezeti adottságai. Aszód a Galga völgyében fekszik, dombvidéken, erdőterületei a település központi részéig nyúlnak. A város kialakult tájszerkezetét alapvetően meghatározza felszíni változatosságának gazdagsága, az erre illeszkedő vízrajzi viszonyok és növényi borítottság, az élővilág, az erdő- és mezőgazdasági területek által dominált tájhasználat. A település mezőgazdasági termőhelyi adottságai nem kiemelkedőek, inkább az extenzív művelési módokra alkalmasak. A nyilvántartott kivett termőterületek területi aránya magas. A termőterületen belül 1/5 – 4/5 az erdőterületek és a mezőgazdasági területek aránya. Az erdősültség 20% alatti, alacsonyabb a járási, megyei átlagoknál, uralkodó a szántó, kevés az ültetvények és a kertek, zártkertek területe. A természetközeli élővilág utolsó mozaikjai a gazdaságosan meg nem művelhető területekre szorultak vissza, megőrzésük kiemelten fontos feladat. Tájszerkezeti szempontból a védett területek nem meghatározóak, azonban kiemelt jelentőségű a település Galga völgyi fekvése, amely egyben város egyik fő telepítő tényezője is. Aszód területén több táji- természetvédelmi szempontból értékes terület található. Ezeknek egy részét a település északi Breda-patak menti erdőségei, másik részét pedig a belterülettől délre található Galgapatak völgyének értékes gyepes élőhelyei jelentik. A patakokat kísérő gyepes természetes és természetszerű élőhelyek, valamint az északi erdőségek ökológiailag értékes területek. Aszód várost országosan védett természeti területek közül Nemzeti Park, Tájvédelmi Körzet, és Természetvédelmi Terület védelmi kategória nem érint. Védett természeti területek közül a település nyugati részén található földvárat kell megemlíteni, az országos szinten (ex lege) védett a Manyiki - dűlő őskori földvár területét. Ezek mellett két jelentősebb helyi védettségű természeti terület is található Aszódon, a Hosszúvölgy cserestölgyes társulása és a Galga menti rétek területei. A Galga völgy madárvédelmi szempontból is fontos terület. A táji adottságok alapján a területet érintik az országos ökológiai hálózat övezetei és a NATURA 2000 területek. Az országos ökológiai hálózat és Natura2000 területek jellemzően átfedik egymást. A hálózatok két szerkezet meghatározó eleme a fent ismertetett Galga völgy és a „rá merőleges” Hosszú völgy, amelyek a településnek és környékének karakteres morfológiai elemei, egyben térségi tájvédelmi övezetbe sorolt területek is. A település térségében tájszerkezeti - tájhasználati konfliktusként kezelendő a szomszédos közeli belterületek megindult összenövési tendenciája, amely Aszód estében elsősorban nyugati és déli irányból jelentkezik Iklad és Bag felé, illetve északkeleti irányban Kartal felé. Ez a konfliktus táj- és természetvédelmi szempontból is felerősödik déli – délnyugati irányban, ahol a Galga völgy ökológiai folyosója állja útját az összenövésnek. Más jellegű tájszerkezeti - ökológiai veszélyforrás az ökológiai folyosó, közlekedési nyomvonalak (vasút, út) általi szabdaltsága, melynek negatív hatásait ugyancsak csillapítani szükséges, továbbra is el kell kerülni a nyomvonalak közti patak menti természeti területek beépítésre szánt területi átminősítését.

Zöldfelületek Aszódon a belterületi zöldfelület aránya és a fasorral kísért utak részaránya magas. Aszód belterületén a zöldfelületi rendszer kettős képet mutat. 97



A városban jelentős mértékű a kertvárosias lakóterület, a kertes, családi házas övezet. A lakóövezetekben jellemzően a telkek területének több mint 50% - a zöldfelülettel fedett, így a zöldfelületi borítottság magas. A városban ugyanakkor a közterületi zöldfelületek nem képeznek rendszert. Egyes településrészeken az utcák szűk keresztmetszetűek. Áttekintést igényel, hogy mely közterületeken van lehetőség további közútfásításra, vagy egyéb közterületi zöldfelületi elem megvalósítására. A meglévő közparkok és a tervezett közparkok területeit a településszerkezeti terv jelöli, egyes városrészekben ennek ellenére sem érhető el közterületi zöldfelületi találkozási pont. A terv a közparkok rendeltetését és fejlesztési ütemezését nem határozza meg. A városrészek esetében kiemelt figyelmet kell fordítani a közcélú zöldfelületek fejlesztésére, és új zöldfelületek, – akár lakóterületi szintű és méretű - zöldterületek meghatározására. Fontos, hogy a zöldterületi fejlesztések minden korosztály számára rekreációs lehetőséget is tudjanak biztosítani. A szerkezeti tervben a zöldbe ágyazott pincesor területén a pincék felújításával és funkcióval történő megtöltésével párhuzamosan javasolt a kialakult – de jobbára gondozatlan – zöldfelületek felújítása, rendezése. A pincék funkcióval való megtöltésével, és a zöldterület kialakításával a tervezett központi területhez közvetlenül kapcsolódó aktív pihenőterület alakulhat ki. A pincék funkcióval való megtöltése akkor történhet meg, ha azok műszakilag alkalmasak arra, és a környező területek állékonyságát nem veszélyeztetik. Egy átfogó patak meder és csapadékvíz elvezetési terv megvalósítása során, a patak parton és a vízelvezetés maradványterületein közösségi használatú zöldfelületek létrehozása valósítható meg.

Épített környezet Területfelhasználási rendszer A település területfelhasználási rendszere alapvetően a területek kialakult rendeltetésének figyelembevételével került meghatározásra, a településszerkezeti tervben rögzítésre kerültek a távlati lakó és gazdasági fejlesztési területek rögzítésével. A helyi építési szabályzat a távlati fejlesztési lakóterületek (Manyik-föld, Kakas – hegy) egy részét – a takarékos termőföld felhasználás figyelembevételével – még nem szabályozza lakóterületként.

A Manyik – földi lakóterület fejlesztési terület

A Kakas-hegyi lakóterület fejlesztési terület

A terv a gazdasági fejlesztési területek tekintetében viszont nem volt ilyen körültekintő, ennek okán a távlatban hasznosítható É-i, és a D-i iparterület fejlesztési területe is kiszabályozásra került.

98



Az Ikladi úti (D-i) gazdasági fejlesztési terület

A Kartali (É-i) gazdasági fejlesztési terület

A településfejlesztési koncepcióban előirányzott lakosságszám növekedéssel összhangban a településszerkezeti terv a településközponti terület kiterjesztésére is javaslatot tett. A tervezett elképzelések nem valósultak meg. A társadalmi és gazdasági folyamatok figyelembevételével a távlati lakó és gazdasági fejlesztési területek és a vegyes területek kiterjedése és településrendezési helyezte is felülvizsgálandó. A 07 hrsz-ú honvédelmi terület a Magyar Állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő használaton kívüli terület. A honvédelmi funkció az elmúlt években megszűnt, a terület használaton kívül van, honvédelmi őrzés alatt. A terület egy szerkezeti egységet képez a hévízgyörki kapcsolódó volt honvédelmi területtel. A terület további fejlesztéséhez elengedhetetlen a makro és mikro-térséget gazdasági, társadalmi szempontból egyaránt elemző vizsgálatok elkészítése, majd a terület gazdasági fejlesztési koncepció alapján történő hasznosítása. A terület jelentős fejlesztési potenciál.

a sportpálya területe a vasúttól délre

a használaton kívüli honvédelmi terület

A sportpálya területét érinti a vasútvonal fejlesztése (nyomvonal korrekció), így gondoskodni kell a sportpálya területi rendezéséről, áthelyezéséről. A kiserdő területe a hatályos településrendezési eszközök alapján jelenleg vegyes terültként hasznosítandó, vizsgálandó a rekreációs hasznosítás. A településrendezési eszközök a város intézményeit különleges területfelhasználásban határozzák meg, ami a várható fejlesztésekhez megfelelő településrendezési alapot jelent és rendeltetési szabadságot biztosít.

99



A beépítésre nem szánt területeket differenciált területfelhasználási rendszere megfelelő. A Juharosban lévő volt zártkerti terület használati szempontból felértékelődött, a telkek látogatottsága az utóbbi időben megnőtt ezzel összhangban a zártkertek közműfejlesztése vált szükségessé, elsőként az elektromos energiaellátás biztosítása. A terület további fejlesztése részletes vizsgálatokra épülő koncepció mentés valósítható meg, a hosszú távon történő elszlömösödés elkerülése érdekében. A Budapest-Miskolc-Nyíregyháza vasút nyomvonal módosítás Rákos-Hatvan vasút rekonstrukcióval összefüggésben a város településszerkezete alapvetően megváltozik, a fejlesztés hosszú távon kihat a város életére. A város a fejlesztések során – pl. a D-i gazdasági infrastruktúra fejlesztése - nem alkalmazta az Étv. – ben rögzített sajátos jogintézményeket, amelyekkel a fenntartható településfejlesztés megvalósítható. A későbbiekben az egyes területi fejlesztésekkel összefüggésben már az előkészítés során figyelembe kell venni a gazdasági együttműködések lehetőségeit (településrendezési szerződések, út és közműépítési hozzájárulás stb.).

Az épített környezet értékei és konfliktusai Aszód belterülete a település közigazgatási területének déli részén helyezkedik el. A belterület jellemzően a település történetileg kialakult magja köré szerveződött a geomorfológiai adottságok rendjében. Aszód területe az őskor óta lakott volt. A népvándorlás elején a különböző germán és szarmata népek (főleg a kvádok, illetve a jazigok) határterülete volt. A település határában a 13. században premontrei monostort építettek, és a rendház köré kisebb település szerveződött. Aszódot az oklevelek 1401-ben említik először Aza néven, a név a századok során a kellemesebben hangzó Aszódra változott. A település a török hódoltság idején elnéptelenedett, de a 18. században újra betelepítették. A Podmaniczky család birtokai központjává tette a „Galgamente fővárosát”. A fejlődés eredményeként Aszód 1761-ben mezőváros címet kapott. Aszód egykor jelentős ipari központ volt, ahol a kiegyezés után téglagyár, nyomda, kocsigyártó műhely, repülőgépgyár és több bank is megtelepült. 1884-ben Közép-Európában elsőként nyitottak itt javító-nevelő fiúintézetet. Aszód 1912-től 1965-ig járási székhely volt majd a rendszerváltást követően, 1991-ben újra várossá nyilvánították. A fentieknek megfelelően a város jelentős számban rendelkezik országos és helyi szinten védendő épített értékkel. A műemlékek környezete is területi védelem alatt áll. Az alapvetően az országos műemlékek köré szerveződő belvárosi szerkezet, utca vonalvezetések, térszerveződések és az utcaképek mind helyi jelentőségű. A város a kisvárosi karakter jellegzetességeit és karakterét jelzi és őrzi. A város arculatának meghatározása szükséges a kisvárosi karakter megtartásával, a településkép védelmének biztosításával. Az önkormányzatnak nincs helyi védettségre vonatkozó rendelete, és az örökségvédelmi hatástanulmány is felülvizsgálandó. A használaton kívüli épített örökség funkciókkal való megtöltése, hasznosítása és fejlesztése nélkülözhetetlen (Podmaniczky kastély, Podmaniczky – Széchenyi kastély, volt Tiszti Kaszinó) a város fejlődéséhez. A lehetséges hasznosítások alapvetően meghatározzák a város fejlesztési irányait. Fejlesztés alatt álló, és közép távon fejlesztendő területek: a D-i gazdasági terület, a Városréti út és Breda –patak melletti terület lakóterület, a Békekert és környéke (kisvárosi lakóterületek és a Mély utca melletti pincék), a Kiserdő és a Berekerdő (rekreációs területként), a piac területe és környezete, a Szabadság tér és környezete, a belvárosi rendezési terv megvalósítása, 100



a beékelődött telkekkel rendelkező meglévő lakótömbök feltárása.

Közlekedés A város közlekedési kapcsolatai igen kedvezőek. A város déli külterületén halad át az M3 autópálya az E71 sz. európai főút, a Bag/Aszód csomóponttól a városközpont 4 km-re van. A fővárostól az elérhetőség átlagosan 30 perc (40 km). Aszód közvetlen közúti kapcsolatát, a városközponton áthaladó 3. sz. főút biztosítja. A 3. sz. főút forgalma a városközponti szakaszon jelentős. Aszód az északi vonzáskörzetébe tartozó településekkel a 2108 és 2109 jelű összekötő utak biztosítanak közúti kapcsolatot, az ezeken közlekedő Volánbusz helyközi járatok bonyolítják le a környéki utasforgalmat. Az Aszódtól délre levő települések kapcsolata a 3. sz. főút és ezen keresztül a város felé a 3105 jelű összekötő út. A városon áthalad a 80. számú Budapest – Miskolc országos és nemzetközi vasúti fővonal. A 78. számú Aszód – Balassagyarmat egyvágányú vasúti mellékvonal helyközi forgalmat bonyolít le. A közúti közösségi közlekedési kapcsolatokat a Volánbusz távolsági és helyközi autóbuszjáratai bonyolítják le, a helyközi járatok Aszód vasútállomásnál levő autóbusz-állomásig közlekednek. A helyközi járatok a környező települések felé (Iklad, Domony, Kartal illetve Bag, Tura) megfelelő sűrűséggel közlekednek. A települési mellékút és gyűjtőúthálózat kiépítettsége jó. A település belterületen a főút közlekedési kapcsolatai, a csomópontok újragondolandók. A közlekedésbiztonság csomópontfejlesztéssel és forgalomtechnikai eszközökkel javítandó. Aszód vasútállomás helyzete a városközponthoz képest kedvezőtlen, az átlagos gyaloglási távolság 1 km. A vasútállomáson a peronok gyalogos megközelítése szintbeni, az infrastruktúra korszerűtlen. A vasútállomás előterében, a P+R funkció nincs kiépítve a parkolás esetleges az autóbusz végállomás körül. A város fejlesztésénél figyelembe kell venni a vasút nyomvonal rekonstrukcióját. A nyomvonal módosításával megvalósítható válik a belvárost elkerülő út. Az elkerülő út számos új fejlesztési lehetőséget hordoz, és kihat a városszerkezetre is, a szerkezeti súlypontok mellett eltolhatja és újrafogalmazhatja a város kialakult funkcionális súlypontjait. Ennek okán a városfejlesztési döntésekben már most figyelembe kell venni a vasútfejlesztésben rejlő lehetőségeket. A Volánbusz helyközi járatai a környező településeken kívül a város belső utasforgalmát is lebonyolítják. A vasútállomásnál levő végállomás rossz állapotú, korszerűtlen. A vasútfejlesztéssel a buszvégállomás átalakítása mellett P+R parkoló kerül kiépítésre és a vasútállomás is áthelyezésre kerül. A településen kiépített kerékpárút nincs. A gyalogos kapcsolatos a településen nem minden hol kiépítettek. A meglévő járdák műszaki állapota területenként változó. A legnagyobb közterületi parkoló a Szabadság téren van, intézményi és turisztikai célt is szolgál, alapvető probléma, hogy az aszódról tömegközlekedéssel továbbközlekedők több órára, akár egész napra itt parkolnak, így a tér körüli intézményekbe látogató helyi lakosok számára már nem marad szabad parkolási lehetőség. A 3. sz. főút menti kereskedelmi létesítményekhez telken belüli parkoló épült. A főúton szakaszosan parkolósáv van, de a szélső sávot nagy szakaszon parkolásra veszik igénybe. A város ezen területén jelentős a parkolási probléma, a felszíni várakozóhelyek száma korlátozott. A gyalogos és akadálymentes kapcsolatok nem minden intézmény esetében biztosítottak, ez jellemzően a nem a városközpontban, vagy a főút mentén települt intézményeknél érvényes.

Közműellátás és elektronikus hírközlés A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 11. § (1) bekezdése szerint: A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülőfejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. 101



Aszód esetében az ellátásért az önkormányzat felelős, mivel a városi szennyvízcsatorna hálózat és szennyvíztisztító telep, mint vízi-közmű vagyon a város tulajdonában van. Aszód város közműellátása összközműves formában épült ki. A város vízellátása megoldottnak tekinthető. A vízbázis oldal többlet igények biztosítására is megfelelő a regionális vízbázis kétoldali regionális vízbetáplálása miatt. Aszód város vízmű-kútjai, a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területen fekvő település. A vízbázis védőövezeteinek felülvizsgálata megtörtént, a felülvizsgált védőövezetek kijelölési eljárása folyamatban van a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál. A város településfejlesztése során figyelembe kell venni a fokozottan érzékeny, ezen belül kiemelten érzékeny vízminőség védelmi területeket. A beépítés-fejlesztésekhez az azbeszt cement anyagú fővezetékek rekonstrukciójával kell számolni. A jelentősebb iparterületek kommunális és tűzi-vízigényének biztosítása érdekében DN 150, gerincvezetékekkel. A víz bázis, víz tározás és vízminőség szempontjából továbbra is megfelelő mennyiségben és minőségben áll rendelkezésre. A városban a szennyvízcsatornázás elérte a 96 %-os kiépítettséget. Az Aszódi szennyvíztisztító-telep korszerűsítése KEOP pályázati forrásból, részben önkormányzati finanszírozásból megvalósult. Aszód város szennyvízcsatorna-hálózata elválasztott rendszerű, alapvetően gravitációs átemelőkkel és kisebb nyomott szakaszokkal. A gravitációs szakaszok átmérője DN 200-400 mm közötti. A központi belterületen zárt csapadékcsatorna-hálózat üzemel, mely megfelelő befogadóval – Rákos patak – rendelkezik. Útrekonstrukciók esetén vizsgálni kell a csapadékcsatorna rendszer korszerűsítését. A város kertvárosi részén a csapadékvíz elvezetése nyílt árokrendszer történik. A településen egységes csapadékvíz-elvezető rendszert kell kialakítani. Az árokrendszereket fel kell, hogy váltsa a felszínközeli zárt csapadékcsatornák, illetve a zárt szabványos mélyépítésű csapadékcsatornák. Az energiaközművek tekintetében a város villamosenergia-ellátása 100%-osnak tekinthető. Aszód középfeszültségű rendszere megfelelő kapacitásokkal rendelkezik a távlati beépítés-fejlesztések kiszolgálására is megfelelő. A kisfeszültségű hálózatok fejlesztése a település vegyes területeknél a légvezetékes hálózatok átépítését jelentené földkábeles hálózatokká. A város földgázellátása szintén 100%-osnak mondható. A kiépített nagy-középnyomású és középnyomású gázhálózata a távlati igények kiszolgálására is alkalmas. A hírközlés rendszere mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli rendszereknél az igényeknek megfelelően kiépült, melyek távlati igényeknek is megfelelőek. A település déli iparterületén a csapadékvíz elvezetését meg kell oldani, alapvető probléma, hogy a befogadó szintje magasabban van és a befogadót a vasút elzárja. A vízrendezési tervet a teljes területre el kell készíteni.

Környezetvédelem Talajvédelem A talajpusztulás veszélye Aszód domborzatilag tagoltabb részeit fenyegeti. A talajt leginkább az elhagyott hulladékból bemosódó szennyezés veszélyezteti. Vízvédelem Aszód legjelentősebb vízfolyása a Galga, vízminősége általában II. osztályú, kissé szennyezett kategóriába tartozik. Aszód jelentős része a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen fekszik. A város hidrogeológiai adottságaiból következően sérülékenyek a helyi ivóvízbázisok, a felszín alatti vizek védelme kiemelt feladat. A város értékes termálvízkészlettel rendelkezik.

102



Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza folyamatosan nő, vagyis a közműolló nyílása szűkül. Ez települési környezetvédelmi, közegészségügyi, víz- és földvédelmi szempontból kedvező. Az adatok javuló tendenciát mutatnak, de még mindig csatornázottsági hiányra (ellátatlanságra) hívják fel a figyelmet, a vezetékes vízellátásba kötött lakások ~3,5%-a nem rendelkezik csatorna bekötéssel. Levegőtisztaság védelem Aszódon jelentős ipari tevékenység nem folyik és a lakossági eredetű levegőszennyezés és zajártalom sem jellemző. A településen 90%-ban gázfűtést alkalmaznak. Aszódon keresztülhalad a 3. számú főút, amelyre vonatkozóan útforgalmi adatok is rendelkezésre állnak. A forgalom jellege szerint a főútvonal átlagos forgalmi jellegű, ahol a júliusi és augusztusi forgalom nagysága az évi átlagos forgalom 1,0-1,25-szeres, a nyári és a vasárnapi és hétköznapi forgalom aránya pedig meghaladja a 0,75-öt. Az összes forgalom Aszódnál a legmagasabb: 14 906 jármű/nap, ennél a Gödöllői mérőállomáson is alacsonyabb értéket mértek, a megyehatáron pedig az aszódi forgalom felét sem éri el az összes járműforgalom. Az útvonal forgalma tehát a Gödöllő-Aszód szakaszon növekvő, Aszódot követően szétoszlik, és jelentősen lecsökken. Levegőtisztaság védelmi és zajvédelmi szempontból is kiemelhető a város kedvező térségi természeti adottságaiból adódó jó állapota, amely csak a főúttal, illetve az M3 autópályával határos sávokban romlik, a közlekedési terhelés következtében. A légszennyezés további forrásai a belterületen a korszerűtlen kommunális fűtés és időszakos szabadtéri égetés, a perifériális területeken a nem pormentesített utak. Zajvédelmi szempontból a város kiemelt területe a Galga völgye és az ezzel párhuzamos, közlekedési nyomvonalakkal tagolt városközponti és városszéli területek, a 3.sz. főút és az M3 autópálya közötti, igazgatási szempontból részben Aszódhoz, részben Baghoz tartozó területegység. Árvízvédelem Aszód közigazgatási határain belül a Galga patak, és Breda patak vízfolyások találhatóak. A déli iparterület és a Széchenyi utcától délre eső terület, a Pesti út környéke, valamint a Deák F. utca környéke mély fekvésű, belvizes, magas talajvízállású területek. Az időjárási viszonyok egyre szélsőségesebbé válásával problémát jelent a nem megfelelő felszíni vízelvezetés. A mesterséges csapadékvíz-elvezetés részben hiányzik a településen. A meglévő vízelvezető árkok folyamatos karbantartása továbbra is feladat. A csapadékvíz okozta terhelések csökkentésére megalapozott intézkedési terv létrehozása szükséges. Hulladékgazdálkodás Az Aszódi kistérségre készült komplex hulladékgazdálkodási terv már elévült (2003-2008). A folyékony hulladékok kezelése a szennyvíztisztító telepen megoldott, a környezeti veszélyeztetés mértéke a csatorna rákötések számával csökken. Az elmúlt években a hulladékszállítás - gyűjtés, és a lerakás területén előrelépés történt, a hulladékgazdálkodás regionális szinten megoldódott. A folyékony és szilárd hulladék kezelésének fejlesztését elsősorban kapacitásbővítés tekintetében irányozza elő a város Fenntarthatósági terve.

Katasztrófavédelem, városi klíma, biztonság Aszód város természeti és civilizációs eredetű veszélyeztetettsége szempontjából a kevésbé veszélyeztetett települések közé tartozik. Építésföldtani korlátok A környezetbiztonsági tényezők vizsgálata alapján Aszód fő környezeti kockázata a közlekedésben, azon belül is elsősorban a veszélyes anyagok és áruk közúti fuvarozásában van, az autópálya közelsége és a 3. sz. főút jelent kockázatot. 103



Az ipari területek a városban a lakóingatlanoktól távolabb helyezkednek, a 3. sz. főút mellett. Ezek a lakóterületekre közvetlen veszélyt nem jelentenek. A SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozó üzem jelenleg a városában nem azonosított. Aszódon a geomorfológiai adottságokból következően és a löszös talajszerkezet okán, több helyen egyedi geotechnikai helyzet alakult ki, ahol a talajszerkezet állékonysága kockázatot jelent, ezeken a területek a támfalak műszaki állékonysága vagy éppen kiépítetlensége okozhat veszély helyzetet. Ezeket a területeket a településrendezési eszközök felülvizsgálata során javasolt veszélyes környezetként meghatározni annak érdekében, hogy a vonatkozó (építés) hatósági eljárások során geotechnikai jelentés készüljön. A Mély út menti pincék tulajdoni szerkezete nem tisztázott, a pincék pontos kiterjedése nem ismert. A pincék kockázatelemzését el kell végezni, amelyet részletes vizsgálatokra kell alapozni (geodéziai felmérés, geotechnikai vizsgálat, tulajdonosi vizsgálat). Katasztrófavédelmi, havária elemzési és elhárítási szempontból a vonatkozó dokumentumok és a fenntarthatósági terv valamennyi témakörrel foglalkoznak valamilyen szinten, kivéve a földrengés veszély megállapítását, amellyel kiegészítendő a katasztrófavédelmi fejezet. Vízrajzi veszélyeztetettség A települések ár- és belvíz veszélyeztetettségi alapon történő besorolásáról szóló jogszabályok szerint Aszód nem veszélyeztetett település, a településnek árvízzel veszélyeztetett területei nincsenek. A településen a belvizes, magas talajvíz állású területeken vízrendezés szükséges, illetve az építési tevékenységre vonatkozó egyedi szabályozás a helyi építési szabályzatban. A katasztrófa védelmi, illetve elhárítási szempontból releváns még az OTrT-ben és PmTrT-ben megállapított térségi övezetek közül konkrét lehatárolással megállapított övezete a Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület övezete, az igazgatási terület érintettségével megállapított övezetek közül pedig a földtani veszélyforrás területének övezete, a vízeróziónak kitett terület övezete és a széleróziónak kitett terület övezete érintik. Ezen térségi övezetek részletes vizsgálata és lehatárolása a következőkben készülő településrendezési eszközök feladat- és hatásköre. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy Aszód katasztrófavédelmi szempontból nem tartozik a veszélyeztetett, illetve fokozottan veszélyeztetett kategóriába, a város katasztrófavédelmi szempontból II. osztályú besorolással rendelkezik. A részletes katasztrófavédelmi és polgári védelmi előírásokat a város (polgári- és katasztrófa-) védelmi tervében kell összefoglalni, valamit a jelentősebb intézmények és gazdasági egységek (üzemek) szabályzatainak kell tartalmaznia. Városi klíma A terület klimatikus adottságai közül legjelentősebb befolyásoló tényező a morfológiailag meghatározó patakvölgy és dombvidék változatos kitettségi viszonyai, a közeli dombvidéki erdőterületről származó tiszta, frisslevegő és ennek állandó mozgása, a helyi szélviszonyok. A pozitív hatásokat helyenként lerontják a közlekedési folyosók (M3, 3. főút) légszennyező hatásai. Ezek környezetvédelmi fejlesztéssel (erdőterületek, véderdősávok telepítése), továbbá forgalomszervezési és szabályozási eszközökkel mérsékelhetők. A további légszennyező forrásként figyelembe veendő deflációs felületek (szántott, tárcsázott mezőgazdasági területek, földutak) amelyek csökkentése, növényzettel való minél nagyobb arányú lefedése a helyi klímát is javítja. A város klíma állapota összességében kedvezőnek minősíthető. Helyi szinten különbségek állapíthatók meg a különböző ökológiai adottságú városrészek klímajellemzői között: a sűrűbben beépített, magasabb burkolati aránnyal rendelkező és járműforgalommal erősebben terhelt központi fekvésű területek és a

104



lazábban beépített, kevésbé terhelt perifériák, valamint az erdő közeli és patakvölgyi külterületek között ez utóbbiak javára. A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás, a nagyobb csapadékesemények és az általános felmelegedés előfordulása mellett is az élhetőség fenntartása a közműellátással szemben új igényeket támaszt. Váloznak a csapadék viszonyok, rövid idő alatt nagy intenzitású záporok veszélyeztetik az épített és a természeti környezetet. Aszód változatos topográfiai adottságai mellett kialakult és kialakított vízelvezetők zavarmentes levezetését biztosítani kell. A településre jellemző nyílt árkos vízelvezetését a nagy záporok elvezetésére alkalmassá kell tenni, mert a megfelelő vízelvezetés hiánya az épített és a természeti környezetben egyaránt elöntés veszélyeztetést, eróziót okoz. A befogadó patakokat, vízfolyásokat műszakilag fel kell készíteni a lökésszerűen érkező vízmennyiség mederben tartására. A vízrendezést a vízgyűjtő együttes figyelembevételével kell meghatározni. A vízelvezetés biztosításához és fenntartásához a vízátvezetések jogi megoldásait is meg kell találni. Aszód vízrendezése vízrendezési tanulmány terv alapján valósítható meg. A klímaváltozás okán a csapadékmennyiség hiányával is számolni kell, ezért a vízvisszatartás lehetőségeire is fel kell készülni. A felmelegedés jelentős energiaellátási fejlesztést is igényelhet ez fűtési szezonban energia megtakarítást, de a nyári időszakban a klímavédelem meghaladhatja a téli szezon energia megtakarítását. Az energiaigény növekedése költségigényes energiatermelő beruházásokkal és üzemeltetéssel elégíthető ki, ennek okán megoldásokat kell találni az energiaellátás költségterheinek a mérséklésére (általános energiatakarékosságra nevelő szemléletformálás, nevelés; a gazdaságban optimális energiahordozók alkalmazása, megújuló energiahordozók bevonása). Aszódon a megújuló energiahordozók közül alkalmazásra elsődlegesen a napenergia vehető igénybe, napkollektorok – napelemek alkalmazásával, és a földenergia hasznosítása javasolt. Ezen eszközök alkalmazhatóságáról a helyi építési szabályzatban rendelkezni javasolt. A jövőben a városi mikroklíma helyi javításához a terület zöldfelületi intenzitásának, biológiai aktivitásának növelésével lehet hozzájárulni. A fentieken túl fontos a belterületek zöldterületi arányának és a városi területek biológiai aktivitásának növelése, az utcák, terek és telkek fásítása. Közbiztonság, arculat A kisvárosi karakter megtartásához a város arculatának és környezeti állapotának a javítása is fontos feladat, ebben a tekintetben a szabad közművezetékek terhelő hatása a jelentős. A közművek föld alatti elhelyezése esztétikusabb elrendezést és takarékosabb felszíni terület kihasználást indukál. A lakosság biztonságérzetét befolyásolja a közvilágítás, ez a közlekedésbiztonságra is nagy hatással van. A vagyonvédelem, az arculat meghatározása, a biztonság, a társadalmi közérzet javítására a közvilágítás mennyiségi és minőségi fejlesztése illetve térfigyelő kamerák elhelyezése szükséges.

105





2.1.2. A város és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők értékelése (SWOT analízis) ERŐSSÉGEK:

GYENGESÉGEK:

LEHETŐSÉGEK:

VESZÉLYEK:

 A pozitív belső adottságok  Pozitív dolgok egy helyzetről, vagy tevékenységről ami jól működik, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjön  A negatív belső adottságok  Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzet  A pozitív külső adottságok  Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket  A negatív külső adottságok  Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit

ASZÓD SWOT ANALÍZISE

TÁRSADALOM ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK  Kedvezőtlen demográfiai folyamatok: enyhén  Járási központi szerep mellett a főváros elérhető csökkenő népességszám, lakosság lassú távolsága kedvező munkavállalási lehetőséget elöregedése nyújt  Jelentős munkahelyi ingázás következtében  Átlagosnál fiatalabb lakónépesség, gyerekes csökkenő helyi kötődés családok magas aránya  Bizonyos területeken rossz gazdasági-társadalmi  Magasan képzett munkaerő helyzetű népesség koncentrálódása  Kedvező foglalkoztatottsági mutatók, alacsony  Bentlakásos szociális ellátási formák hiánya munkanélküliségi ráta (hajléktalan ellátás, idősellátás)  Járási oktatási központi szerep, magas színvonalú  Adósságkezelési nem megoldott oktatási intézmények általános és középfokú  Közművelődési intézmények alacsony oktatás területén is (jelentős oktatási potenciál, kihasználtsága térségi vonzás)  Sportlétesítmények hiánya  Bölcsődei, óvodai férőhelyek megfelelő számban  A közintézmények és közterületek  Új bölcsőde, felújított óvoda, felújított idős akadálymentesítése nem teljes körűen megoldott szociális ellátó  Iskola ebédeltetés megoldatlansága  Civil szervezetek jelenléte a sport, kultúra és  Iskolai tornaterem rossz állapota szociális gondoskodás területén  Sportuszoda hiánya  Kielégítő egészségügyi ellátás  Művelődési ház hiánya  Színvonalas közművelődési intézmények  Települési rendezvények megvalósítására  A hivatali ügyintézés kényelmes alkalmas épület hiánya  Vidékies élettér, de városi szolgáltatások  Idősek otthona, ápolóház hiánya  Sok helyi rendezvény  Berek és Kiserdő nem kiépített rekreációs terület  Nincs szegregátum a városban  Kiserdő, temetőalja, Mély út környéke, pincék szegregálódó területek LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Járási központi szerep megerősítése állami szinten  Kedvezőtlen demográfiai folyamatok (természetes  A város adottságai lehetővé teszik a kulturális fogyás, betelepülők csökkenő száma) turizmus megerősödését  Önkormányzati gazdálkodás forráshiányos volta  Hatékonyabb szociális ellátási, képzési rendszerek miatt csökkenő személyi és intézményi kialakítása központilag szolgáltatások  A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív

106





Program 2014-20 pályázati lehetőségei

GAZDASÁG ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Szakképzés magas színvonala  Kis tőkeerejű vállalkozások  Meglévő ipari infrastruktúra  Városi funkciók hiányosságai  Jó közlekedési kapcsolatok  A vállalkozások nem a nagy hozzáadott értékű  Két ipari terület szektorokban működnek  Fejlesztésre alkalmas önkormányzati tulajdonú  Kiépítetlen ipari infrastruktúra ingatlanok nagy száma  Turizmus hiánya  A forgalmas főutca erősíti a kereskedelmi  Idegenforgalmi, kereskedelmi szálláshelyek hiánya forgalmat  Vendéglátó egységek, szálláshelyek hiánya  Gazdasági program (2015-2019)  Sikeres projektek (Kondorosi Piactér bővítése, Szenti István park kiépítése)  Térségi hatású, heti két alkalmas termelői piac  Elkezdődött egy vállalkozásokkal folytatott párbeszéd  Helyi fejlesztési fórumokon egyezteti a település a fejlesztéseit  Elindult a településmarketing (logó tervezés, jelmondat a helyi termékekre)  Kistérségi koordináció működik (Viziközmű, térségi szervezettségű kommuniális hulladék szolgáltatás) VESZÉLYEK LEHETŐSÉGEK  Földrajzi adottság, Budapest közelsége  Tőkevonzó képesség csökkenése  Budapest -Miskolc vasútvonal közelsége  Ingatlanpiaci tartós leállása  Autópálya és Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér  MÁV és honvédségi tulajdonú területek közelsége státuszának tartós rendezetlensége  Várost érintő vasútfejlesztési projekt  Turisztikai potenciál (kastélyok)  Honvédségi terület státuszának rendeződése  Államigazgatási szándék a járási szint megerősítésére

TÁJI - ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ZÖLDFELÜLETI RENDSZER ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Változatos táji környezet, karakteres völgyi  Gyengébb termőhelyi adottságok tájszerkezet, Galga völgyi fekvés, mozaikos  A kistáji átlagnál alacsonyabb erdősültség tájhasználat  A természetvédelmi területek hiánya  Kedvező morfológiai, tájképi adottságok  A városi zöldfelületi rendszer hiányosságai, kevés  Az egyedi tájértékek listázása megtörtént zöldterületi zöldfelület, közpark, ellátottsági  A mezőgazdálkodás terület alapjai jelentős problémák kiterjedésűek  A közúti közlekedés környezetterhelő hatásai  A kommunális hulladékgyűjtés megfelelően  A kertgazdasági területek alacsony aránya megoldott, a szelektív hulladékgyűjtés aránya  Elenyésző a nádas és tavas terület növekvő tendenciát mutat  A város környezeti és zöldfelületi fejlesztését  A potenciális átmenő-forgalom nagy hányada a megalapozó dokumentációk részleges hiánya települést elkerülő autópályán halad  Az erdőterületek aránya alacsonyabb az átlagosnál  A városban különleges intézkedést igénylő  Az ültetvények és a kertek területének kis aránya környezeti szennyezés illetve ártalom nem ismert  A védett területek nem meghatározóak  Nagy a fasorral kísért közterületek aránya tájszerkezeti szempontból

107





 Magas a zöldfelületi ellátottság  Városi virágosítás program  Termálvíz található a településen VESZÉLYEK LEHETŐSÉGEK  Átlagos a kül-/bel- területi arány  A természeti területek, értékes élőhelyek  Gyenge termőhelyi adottságú területek fennmaradásának és megőrzésének viszonylag  A Hosszú – völgy térségének táji adottságai szűk területi alapjai  Az ökológiai hálózathoz és a Natura2000  A mező és erdőgazdálkodási területek területi hálózathoz tartozó területek és a kapcsolódó korlátai természetszerű területek  A beépítésre szánt területek terjeszkedése (a  A belterületi zöldfelületi rendszer tartalékterületei termőterületek és a biológiailag aktív felületek  Széles utcák fasortelepítésre csökkenése)  Nagy kiterjedésű zöldterületek  A zöldfelület-gazdálkodás forráshiánya és a  Nagy területű intézménykertek jelentős szakmai program hiánya zöldfelületekkel  Szűk közlekedési keresztmetszetek, lokális  A Berek erdő, Kiserdő és a Hosszú – völgy környezeti túlterheltség egyes útszakaszokon és természeti adottságai csomópontoknál  A pincesor és környezete  A nehezen nyomon követhető és felszámolható  Kisvízfolyások és záportározó illegális hulladéklerakás

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 Fejlesztésre meghatározott területek  Egyes fejlesztési területek nem megfelelő  Megőrzésre érdemes utcaszerkezet, egyedi közlekedési adottsága történeti településmag  Hasznosítatlan műemléki épületállomány, rossz  A belvárosban értékes építészeti együttesek műszaki állapotban  Építészeti értékek (hagyományos Galga menti  Az idős épületállomány műszaki állapota építészet)  Helyenként szlömösödő lakóterületek  A városközpont területe és környezete, megújuló  Intézmények műszaki állapota, épületenergetikai belváros felújítás hiánya  A hosszan elnyúló városi „főút” területe és  Feltáratlan tömbök, zárványos telekstruktúra környezete  Közösségi terek, közparkok hiánya  Differenciált területfelhasználási rendszer  Nagyméretű közösségi célú terem, tömegeket  Piactér területe és környezete befogadni képes rendezvényterem hiánya  Közterületi hálózati rendszer  A város arculatának meghatározásának a hiánya  Kiépült belvárosi intézményhálózat  Településkép védelem szabályozatlansága  A városba nyúló zöldfolyosó  Nincs településbővítésre további szabad terület,  A környezet szépítésében elkötelezett aktív települések összenövése közösségek  A fejlesztési területeken önkormányzati tulajdonú területek  Rendelkezésre álló műszaki tervek a fejlesztésre váró területeken (Főtér felújításra óvoda építésre)  Alulhasznosított épület állomány a fejlesztésre kijelölt területeken LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Ipari – gazdasági területek meghatározott fejlesztési területei  Településkép-védelemre érdemes területek  Alulhasznosított területek (pl. honvédelmi terület)  A Mély út speciális adottságú területei  A Forster hatáskörében, kezelésében lévő két kastély 2017-ben felújításra kerülhet

 Alulhasznosított nem önkormányzati tulajdonú/ kezelésű területek  Kiszabályozott, beépítetlen fejlesztési területek  Közlekedési terhelések a beépített területeken  Idős épületek magas aránya  A felújítás utáni funkciók még nem látszanak

108





KÖZLEKEDÉS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 Jó főközlekedési hálózati kapcsolatok (M3, 80. sz. vasút)  Jó tömegközlekedés  Központi helyen, az önkormányzati tulajdonú üzletek mögötti elhelyezkedő parkolóvá alakítható udvarok

LEHETŐSÉGEK

 Minden közúti forgalom a 3. sz. főútra koncentrálódik  A belterület egyetlen városközponton átvezető kapcsolata a 3. sz. főút  A Galgamácsa felé vezető útszakasz nagyon terhelt (elkerülő út hiánya)  A vasútállomás területi elhelyezkedése (távol van lakóterületektől) műszaki állapota  Nincs kiépített kerékpárút  A települést parkolónak használják a térségben ingázók  Az önkormányzati intézmények, iskolák környékén nehéz parkolni  Közterületi parkolók hiánya (nem a főút mellett)  P+R parkolók hiánya  Parkolási koncepció hiánya  Rossz közlekedési biztonság (zebrák hiánya, lakótelepen (Szécheny u.) veszélyes gyalogos közlekedés )  Iparterület közlekedési területeinek rossz műszaki állapota  Rossz állapotú járdák  A régi önkormányzati ingatlanok akadálymentesítése nem történt meg VESZÉLYEK

 A 80. sz. vasútvonal fejlesztése szerepel a CEE vasúti projekt listán (2014 -20)  Az alulhasznosított területek közlekedési fejlesztése  Kerékpáros közlekedés fejlesztése

 A fejlesztési területek közlekedési fejlesztésének nem megfelelő előkészítése (településrendezési szerződések önkormányzati feladatokra)  Kerékpárút fejlesztés nélkül a forgalombiztonsági helyzete romlik  Belvárosi körforgalom hiánya, nehéz kihajtani  A domborzati adottságok nehezítik a gyalogos közlekedést

KÖZMŰELLÁTÁS ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 Település vízellátó hálózat kiépítettsége 100 %-os  Vízbázis érzékenysége, sérülékenysége  Vízmű rendszer a távlati igényeket is biztosítani  Vízvezeték nagy része /regionális fővezeték/ régi tudja építésűek, anyaguk elavult  Szennyvízcsatorna hálózat jelentős része "fiatal"  Csapadékvíz-elvezetés sok helyen nem megoldott,  Szennyvíztisztító telep korszerűsítése megtörtént árkok hiánya  Villamosenergia-ellátás 100%-os  Hidak átereszeinek keresztmetszete sok helyen  Gázellátás közel teljes ellátottságú nem megfelelő  Távközlési hálózat a település 100%-osnak tekinthető LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Régi vízvezeték folyamatos rekonstrukciója  Csapadékvíz-elvezetés folyamatos tervszerű kiépítése, megoldása  Vízfolyások további rendezése  Növekvő elektromos energiaigény tudatformálással történő mérséklése

 Az elöregedett vízvezetékekben csőtörések jelentkezhetnek  Az egyre intenzívebb csapadékmennyiség az árkok hiánya valamint a meglévőek nem megfelelő, hiányos karbantartása miatt növekszik az elöntés veszély 109




 Alternatív energiák alkalmazása


 A városi csatornahálózat nehezen kezeli a szélsőséges csapadék-vízhozamokat  Híd átereszek nem megfelelő keresztmetszetei nagy intenzitású csapadék esetén a víz mederből történő kilépését okozhatja, veszélyeztetve az ingatlanokat

KÖRNYEZETVÉDELEM ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

 A környezeti állapot minősége jó  Aszód jelentős része a felszín alatti víz állapota  Nincs jelentős környezetszennyező ipar-. üzemi szempontjából fokozottan érzékeny területen létesítmény fekszik  A gázellátás kiépítése miatt fajlagosan alacsony a  A főút mentén magas zaj és légszennyezés fűtési légszennyezés  A csapadékvíz elvezetése nem megoldott egyes  A hulladékgazdálkodás szervezett területeken  Belterületen 95% körüli a csatornázottság  Illegális hulladéklerakások előfordulása  A szennyvíz és csatornahálózat fejlesztése folyamatos LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Szennyvíz és csatornahálózat kiépítésének folytatása  Kerékpárút fejlesztése  Megújuló energiák alkalmazása  Tudatformáló mintaprojektek

 Közlekedésből adódó környezetterhelés növekedése  Felszíni és felszín alatti vizek szennyezettségének növekedése  Talajerózió növekedése  Hagyományos fűtési módok újbóli elterjedése  Zárt szennyvíztározók elterjedése  Talajpusztulás, közlekedési szennyezés  Vízbázisok nem megfelelő védelme

KATASZTRÓFAVÉDELEM, BIZTONSÁG ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK    

A fenntarthatósági terv hiányosságai Deflációs területek  A város táji fekvése, morfológiai adottságai, Csúszásveszélyes területek klímaformáló pozitív hatásaik Elszórtan elhelyezkedő mély fekvésű, belvizes,  Kevés kockázati tényező magas talajvízállású területek  A lakóterületektől elkülönülő ipari területek  Vízrendezési terv hiánya  A város ár- és belvízveszéllyel nem fenyegetett  Romló közbiztonság  Nem elépült, beépítetlen területek a zöldfelületek  Temetőben világítás, kamera, higiéniai fejlesztésére szolgáltatások hiánya  A pincék rossz állapota  Kamerarendszer kiépítetlensége LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Természet- és környezetvédelmi szabályok  Megfelelő környezeti állapot  Hozzáférhető új technológiák, pozitív gyakorlati példák

 Közlekedési folyosók  Klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás (sok csapadék, csapadék hiánya, felmelegedés)  Energiaigény növekedése

110



2.1.3. Problématérkép, értéktérkép, fejlesztési kihívások Problématérkép, értéktérkép A helyzetértékelés során feltárt megtörtént a városra legjellemzőbb értékek és problémák feltárása és bemutatása. Ebben a fejezetben probléma és értéktérkép (PÉT) kerül bemutatásra, rövid leírással kiegészítve. A PÉT-en ábrázolásra kerülnek a település értékei, a jogszabállyal védett vagy védelemre épített környezeti és természeti környezeti elemek bemutatásával:     

az országos jelentőségű épített értékek, a helyi jelentőségű épített értékek, a régészeti területek, a nemzetközi természeti értékek, a nemzeti ökológiai hálózat részét képező területek.

A PÉT-en ábrázolásra kerülnek a település mindazon konfliktussal terhelt területei, amelyek a város területi fejlesztés befolyásolják, és fejlesztési kihívást jelentenek:  távlati lakó és gazdasági fejlesztési területek,  gazdasági fejlesztések területei (D-i és É-i gazdasági területek),  alulhasznosított épített örökségek (kastélyok, tiszti klub),  alulhasznosított településszerkezeti egység (honvédelmi terület),  intézményi központi terület (a Szabadság tér és környéke és a kapcsolódó belvárosi fejlesztési terület),  kereskedelmi központi terület (Piac és környéke),  kereskedelmi-szolgáltató folyosó (a két központi területet összekötő főút szakasz és környezete),  oktatási intézmények területei (óvodák, iskolák)  speciális adottságú területek (Mély út pincék és környéke),  feltáratlan beépített tömb-belsők,  lehetséges alközponti területek (egészségügyi központ, intézményi központ)  a rekreációs célú fejlesztési területek (a sportpálya, Berekerdő és Kiserdő),  temető területek (központi, izraelita),  a közlekedésfejlesztés legfontosabb elemei (vasútfejlesztés, déli elkerülő út, belvárosi csomópont az 3.sz főúton, kerékpárút),  a parkolási kihívásokkal jellemezhető területek,  szegregációval veszélyeztetett területek,  volt zártkerti területek,  zöldterületek területei (játszóterek, pihenőparkok),  zöldterületek, találkozási pontok hiánya a településszerkezetben,  vízgazdálkodási területek (patakok, árkok területe),  belvizes, magas talajvíz állású területek,  állékonysági problémákkal érintett területek.

111



Aszód Város kül - és belterülete a domborzati adottságok bemutatásával

112





Aszód Város Értéktérkép

113




Aszód Város Problématérkép

114






Fejlesztési kihívások A helyzetértékelés és Aszód SWOT analízise alapján egyértelműen meghatározhatók az egyes témakörökhöz kapcsolódó, a problémafeltárásból adódó fejlesztési kihívások, amely kihívásokra a városnak az elkövetkező években válaszokat kell találnia. A témakörökhöz tartozó a város fejlesztését meghatározó kihívásokat az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza. TERÜLET Térségi kapcsolatok, fejlesztési és rendezési környezet

FEJLESZTÉSI KIHÍVÁSOK  Aszód központi szerepköréből adódó előnyöket kihasználása, és a város központi szerepkörének erősítése

Településfejlesztési döntések

 A hatályos Településfejlesztési Koncepció felülvizsgálata, és a

jelenleg érvényes követelmények szerinti Településfejlesztési Koncepció készítése Településrendezés és területrendezési összefüggések

 A hatályos településrendezési eszközök felülvizsgálata, új

Társadalmi helyzetkép

   

Gazdaság

 Turisztikai attrakció fejlesztése (kastélyok)  Turisztikai szálláshely és szolgáltatás fejlesztése (magántőke

településrendezési eszközök készítése, a térségi tervekkel való összhang igazolása, két határidő figyelembevételével: 2015. december 31. és 2018. december 31.

    

Lakosságszám csökkenésének megállítása Helyi munkaerőpiac erősítése Közszolgáltatások bővítése, meglevő funkciók erősítése Közművelődési, sport- és turisztikai fejlesztések

bevonása) Déli Iparterület infrastrukturális fejlesztése Szakképzés fejlesztése (együttműködésben a befektetőkkel) Városi szolgáltató funkciók kialakítása (földhivatal, járásbíróság) Déli elkerülő út fejlesztése Berekerdő és kiserdő rekreációs terület fejlesztése

Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

 volt honvédségi terület hasznosítása (összefüggésben a

Táj – és természetvédelem

 A természeti területek, értékes élőhelyek fennmaradása és

   

   



vasútfejlesztéssel) kerékpárút fejlesztés (aszódi összekötő szakasz) intézmények energetikai korszerűsítése közvilágítás korszerűsítése piac további fejlesztése (megerősítése rendezvényhelyszínként is) megőrzése A közúti közlekedési környezetterhelés ellensúlyozása A kertgazdasági területek arányának növelése Fenntartható területi fejlesztés megvalósítása (takarékos termőföld felhasználás) A hagyományos kertgazdasági ágazatok „revitalizációja”, fejlesztése (a szőlő és gyümölcsös területek, kertészetileg hasznosított terület részarányának növelése) Az erdősültség növelése az arra alkalmas gyenge termőhelyi adottságú és kivett területeken 115





 A Hosszú – völgy térsége táji adottságainak jobb kihasználása (pl.

turizmus fejlesztés)  Az ökológiai hálózathoz és a Natura2000 hálózathoz tartozó

területeken, illetve az ehhez kapcsolódó természetszerű területeken a helyi jelentőségű védett területek meghatározására  A városi környezet minőségének javítása, a hulladék újrahasznosítási arányának a növelése Zöldfelületek

 A városi zöldfelületi rendszer és az alulhasznosított zöldfelületek

fejlesztése  A város környezeti és zöldfelületi fejlesztését megalapozó dokumentumok, szakmai programok megvalósítása  A zöldfelület gazdálkodás forráshiányának a feloldása Épített környezet

 A távlati fejlesztési területek újragondolása, településrendezési

helyzetük rendezése  A fejlesztések fenntartható megvalósítása  A város arculatának meghatározása, karakter és

városképvédelem  Építészeti értékek fejlesztése, alulhasznosított épületek    

Közlekedés

hasznosítása, rendeltetésük meghatározása Alulhasznosított gazdasági és különleges területek funkcióval való feltöltése Speciális adottságú területek fejlesztése (Mély út és környéke) Az idős épületállomány műszaki fejlesztése Az intézményi épületek műszaki, energetikai, szükség esetén területi fejlesztése

 Vasútfejlesztés és nyomvonal korrekció hatásainak       

Közműellátás és elektronikus hírközlés

   

Környezetvédelem

   

figyelembevétele Fejlesztési területek közlekedési ellátásának javítása A főút közlekedésbiztonságának a javítása, új csomópont építése Kerékpárút megvalósítása Közterületi parkoló ellátás fejlesztése Forgalomtechnikai terv készítése Közlekedésbiztonság javítása Hiányzó gyalogos kapcsolatok kiépítése

Régi vízvezeték folyamatos rekonstrukciója A csapadékvíz elvezetési problémák feloldása Vízfolyások rendezése Növekvő elektromos energiaigény tudatformálással történő mérséklése  Alternatív energiák alkalmazása A felszín alatti vizek védelme Ellátatlan területek csatornázása Zajvédelem a 3-as főút mentén A vízgazdálkodás és talajvédelem (erózió elleni védelem) összehangolt megoldása  A háztartási, szilárd illetve folyékony hulladék kezelésének hasznosítása  A közcélokat szolgáló építmény infrastruktúra, települési közterületek és zöldfelületek növelése, rendszerbe szervezése 116





 A környezettudatosság és természetvédelmi szemlélet erősítése

Katasztrófavédelem, városi klíma, biztonság

 A közúti közlekedésből adódó kockázatok feloldása  Geotechnikai kockázatok, egyes területeken az állékonysági

problémák (támfalak) megoldása  Patameder rendezés, vízrendezés, vízrendezési tanulmányterv

készítése  Víz és széleróziónak kitett területeken az erózió csökkentése  Klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás ellensúlyozása  Energiatakarékosság, szemléletformálás, megújuló

energiahordozók alkalmazása  A városi mikroklíma javítása  A város arculatának és környezeti állapotának a javítása  A lakosság biztonságérzetének a javítása

2.2.

Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek

2.2.1. A településrészek meghatározása, a lehatárolás indokolása, térképi ábrázolása A településrészek meghatározása és bemutatása

Aszód településrészek Településrészek

A településrész lehatárolásának rövid indokolása

1. Főtér és környéke

A településrész a jelenlegi és tervezett városközponti területe, a belváros központja.

2. Piac és környéke

A településrész központja a városi piac. A településrész a piachoz szerkezetileg és funkcionálisan kapcsolódó területeket tartalmazza.

3.

Lakótelep és kartali kereskedelmi terület

A településrész a város keleti összefüggő lakóterületeinek egysége, amely a városhatár menti gazdasági területtel zárul.

4.

Evangélikus templom és környéke, Papi földek

A településrész az Evangélikus templom, és Gimnázium illetve a környező lakóterületek szerkezetileg jól körül határható egysége.

5. Temető alja – Jónás falva 6.

Benzinkút és környéke gazdasági terület

A településrész központi területe a temető, és a temető alatti lakóterületek szerkezetileg jól körül határható egysége. A településrész a település kialakult, fejlesztés alatt álló és a távlati fejlesztési területeket együttesen magába foglaló szerkezeti egység.

7. Állami Fiúnevelő Intézet

A településrész az Állami Fiúnevelő intézet területe, amelyhez a vasúti területek városi használatú közterületként hasznosuló területei tartoznak.

8. Külterületek

A településrész jellemzően a város külterületeinek egysége, ide tartoznak a távlati fejlesztési területek is.

117





A városrészek lehatárolása

118





A településrészek legfőbb jellemzői

Ssz.

a városrész neve

terület (ha)

területi jelleg

legfőbb fejlesztési lehetőségek

1.

Főtér és környéke

történeti belváros

23,50

intézmény, közigazgatás, turisztika, kereskedelem és szolgáltatás, településkép

2.

Piac és környéke

piac és lakóterületek

58,14

közösségi funkciók, kereskedelem, egészségügy, rekreáció, településkép

3.


lakótelep és kertvárosias lakóterületek

70,13

oktatás, közösségi területek, zöldterületek, közterületek

4.


hitéleti, oktatási központ és lakóterületek

69,25

oktatás, rekreáció (uszoda, Kisredő), közterületek, gyalogos kapcsolatok

5.

Temető alja – Jónás falva

temető és lakóterületek

47,01

temető műszaki állapota, közösségi terek, tömbfeltárások, településkép, társadalmi felzárkóztatás

ipari - gazdasági terület

37,67

gazdaság, közlekedési és közmű infrastruktúra, vízrendezés

Fiúnevelő Intézet

41,11

beépítetlen területek hasznosítása, társadalmi felzárkóztatás

mező-, erdő-, és vízgazdálkodási területek

távlati fejlesztési területek 1273,64 felülvizsgálata, honvédelmi terület, zártkertek, rekreációs fejlesztések

6.

7.

8.

Benzinkút és környéke gazdasági terület Állami Fiúnevelő Intézet Külterületek

119





2.2.2. A településrészek pontos lehatárolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása A Főtér és környéke településrész 1.

Főtér és környéke településrész

Az 1. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Szent Imre utca – Mély utca – Csengey utca – Kossuth Lajos utca – 803 hrsz – 775 hrsz árok – Malomi köz – Malom köz – pesti út – 740/2 hrsz – 730/2 hrsz – 730/1 hrsz – Deák Ferenc utca.

A településrész lehatárolásának indokolása: A városközponti településrészben, a belvárosban központosulnak a várost kiszolgáló intézményi és kereskedelmi funkciók, valamint az ezekhez településszerkezetileg közvetlenül kapcsolódó szolgáltató illetve lakófunkciók. A városrész központja a város főtere a Szabadság tér. Településtörténeti szempontok: településrész nagyrészt a történeti település területét jelzi, a történeti városmagot a kastélyokat, a tiszti klubot. Településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A városrész alapvetően a városrészt K-Nyi irányban kettészelő a 3. főút forgalomképző szerepére illetve a Petőfi Sándor utca köré épül. A városközpontot meghatározó rendeltetések a településrendezési eszközökben településközponti vegyes területfelhasználásban kerültek meghatározásra. A településrész a településen áthaladó 3. sz. főút mentén helyezkedik el, intézményi és kereskedelmi központ. A Szabadság tér a város főtere fejlesztése folyamatos, a főtéren található parkoló forgalomszervezése újragondolást igényel. A településrész épített örökségekben bővelkedik, itt található a Podmaniczky kastély, a Podmaniczky-Széchenyi kastély és a volt Tiszti – klub. Az épületek jelenleg használaton kívüliek, hasznosításuk a teljes városrészre nagy hatással bír majd. A városrészt közvetve érinti a vasút rekonstrukció, hiszen a fejlesztés következtében megvalósulhat a belvárost elkerülő út, ezzel a főúttól délre elhelyezkedő településszerkezeti egység újrafogalmazható. A belváros fejlesztésére a rendezési terv 2006 év óta rendelkezésre áll. Kitörési pont lehet a József Attila köz és a Főtér összekötése, ezzel a központi terület tovább bővül, belső, hangulatos, gyalogos passzázs alakítható, az új városszerkezeti elem létrehívásával.

120



forrás: 2011. évi HÉSZ módosítás alátámasztó munkarésze

A közúthálózat jó megközelítést biztosít a városrésznek, azonban a közlekedés jelentős terhelést is jelent a lakókörnyezetre (levegőszennyezés, zaj- és rezgésterhelés), a közlekedéshálózati elem közlekedésbiztonsági kockázatot is jelent. A település többi részétől jól lehatárolható központ kapcsolata a lakóterületekkel szilárd burkolatú utakkal, gyalogutakkal nagyrészt biztosított. A településrészben az élelmiszer és a kereskedelmi célú kereskedelmi célú létesítmények a meghatározók. A területen 1 óvoda található. A teljes lakónépesség közel 6,9%-a, 428 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciák kissé eltérnek. A településrészben 65,7 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya (63,9), a felsőfokú végzettségűek aránya 21, 2 % a 20,8 % mindkettő magasabb a városi átlaghoz képest. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve jobb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 6,9 alacsonyabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 3% - al kedvezőbb, hasonlóan a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők arányához az aktív korúakon belül. A foglalkoztatottak aránya kiemelkedik 3 százalékponttal (63,8%) a városi adatokat összehasonlítva. A városközpont lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, közepes állapotban van, a 173 db lakás csupán 7,5 %-a alacsony komfortfokozatú. A városrész jelenleg beépített területei teljes közművesítettséggel rendelkeznek. A városrészben találhatók a kistérségi intézmények. A terület ad helyet a legtöbb kiskereskedelmi és szolgáltató egységnek is a főút mentén. A városrész jelentős turisztikai potenciállal rendelkezik, számos épített örökség közül kiemelkednek a településközpontban álló kastélyok és a volt Tiszti - klub épületegyüttese. Az épületek hasznosítása a város számára az egyik legfontosabb feladat a jövőben. Evárosrészben utóbbi években számos fejlesztés valósult meg. Ki kell emelni, hogy a közterületek megújítása, alakítása, közlekedési hálózat elemeinek a felújítása is megindult. A városi és kistérségi intézmények egy részének kapacitás bővítése, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítása szükséges. Problémát jelent, hogy óriási reklámok, plakátok jelentek meg a főutca menti épületek homlokzatain, kerítésein, ez településképi szempontból igen zavaró. A Főtér és környéke településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK  Hasznosítatlan műemléki épületállomány, rossz  A város kapuja szerepkör a 3. főút műszaki állapotban nyomvonalvezetése miatt  Városi arculat meghatározásának hiánya  Történeti emlékek, építészeti értékek  Parkolási problémák  Jó közlekedési kapcsolatok  A közintézmények és közterületek  Tervezett belváros, rendelkezésre álló műszaki akadálymentesítése nem teljes körűen megoldott tervek  Települési rendezvények megvalósítására alkalmas  Intézmények, kényelmes ügyintézés épület hiánya  Önkormányzati tulajdonú ingatlanok a fejlesztési  Turizmus hiánya, idegenforgalmi, kereskedelmi kihívással érintett területeken szálláshelyek hiánya  Főút forgalomvonzó hatása  Vendéglátó egységek, szálláshelyek hiánya  Hiányos közterületi zöldfelületi rendszer  Nem kielégítő közlekedésbiztonság  A polgármesteri hivatal nem megfelelő működése a járási hivatal befogadása miatt LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

121




 Vasút nyomvonal rekonstrukció megvalósulása  Járási központi szerep megerősítése állami szinten  A Forster hatáskörében, kezelésében lévő két kastély 2017-ben felújításra kerülhet


 Közlekedési környezetterhelés  Önkormányzati gazdálkodás forráshiányos volta miatt csökkenő személyi és intézményi szolgáltatások

A Piac és környéke településrész 2.

Piac és környéke településrész

A 2. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Csengery utca – 114/2 hrsz – 24/89 hrsz – Ősz utca – Ságváry Endre utca – Nyár utca – 18/4 hrsz – 1445 hrsz – 1597/3 hrsz – 1414 hrsz – 0108/1 hrsz – 1353/10 hrsz – 1357/10hrsz – 1357/47 hrsz – Hajnóczy utca – Hatvani utca – 908 hrsz – 893 hrsz – közigazgatási határ – vasút területe – 803 hrsz csatorna – Kossuth Lajos utca – 227 hrsz utca.

A településrész lehatárolásának indokolása: A településrész egy közlekedési csomópont köré szerveződött közösségi, kereskedelmi, egészségügyi és rekreációs központi terület. A városrész központja a Kondoros téren található piactér. Településtörténeti szempontok: településrész közvetlenül kapcsolódik a történeti településrészhez. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A településrészben a figyelem napjainkban a piac köré összpontosul, de itt található bölcsőde, gimnázium, általános iskola, gyógyszertár, egészségház, tűzoltóság, kultúrház, sportpálya és a könyvtár is, ezekhez településszerkezetileg közvetlenül kapcsolódnak a szolgáltató illetve lakófunkciók. A városrész geometriai középpontja egy közlekedési csomópont amely egy körforgalommal köti össze a Kossuth Lajos utcát a Hatvani utat, a Falujárók útját, és a Baross utat, innen közelíthető meg a piac területe is. A Kondorosi tér fejlesztése az elmúlt években kezdődött a piac megvalósításával, és folyamatos fejlesztésével, eredménye hogy ma már térségi vonzáskörrel rendelkezik. A terület további műszaki fejlesztése javasolt. A területről megközelíthető a Berek erdő is. Az erdő rekreációs fejlesztésének megvalósulása esetén az erdő fogadóterülete és a piac rendeltetése funkcionálisan is összeköthetővé válik. A területen az erdő

122



mellett a Breda – patak jelent ökológiai kapcsolatot. A patak mederrendezését javasolt összekapcsolni a piac műszaki fejlesztésével. Az elmúlt évek sikeres projektje a bölcsőde megvalósítása. Önkormányzati szándék a volt Nőtlen Tiszti Szálló hasznosítása, javaslatként merült fel, hogy az polgármesteri hivatal épületébe telepített járási hivatal ide költözzön. Szándék továbbá a könyvtár melletti – intézményterületek közé ékelődött – lakóépületek megvásárlása további intézményi fejlesztések megvalósítására. A szakorvosi rendelőintézet városi egészségügyi központtá történő is prioritás. A vasút nyomvonal rekonstrukciója erre a városrészre is hatással lesz, tekintettel arra, hogy az új nyomvonal miatt a sportpálya elmozdítása, áthelyezése válik szükségessé. Az új nyomvonal a terület közlekedési feltárásában is változást eredményezhet, hiszen amennyiben a belvárost elkerülő főút megvalósul, az út Hatvani útra történő kivezetése vélhetően a Baross utcára szerveződik. Ennek jelentős a környező területek funkcionális rendszerére. A terület gyalogos közlekedési kapcsolatinak a fejlesztése alapvetően közlekedésbiztonsági szempontból nélkülözhetetlen, megoldandó továbbá a parkolási helyzet és a településrész kerékpáros elérhetősége. A teljes lakónépesség közel 13,65 %-a, 842 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciák érvényesek. A településrészben 64,4 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 19,4 % közelít a városi (20,8 %) átlaghoz. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve eltérő adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 12,5 magasabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya közel megegyezik, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kissé magasabb a városi átlagnál 35,1 %. A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb 1,5 százalékponttal (60,1%) a városi adatokat összehasonlítva. A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, rosszabb állapotban van, a 374 db lakás csupán 10,1 %-a alacsony komfortfokozatú. A városrész jelenleg beépített területei teljes közművesítettséggel rendelkeznek. A városrészben található a városi intézmények nagy része. A terület jellemzően helyet ad kiskereskedelmi és szolgáltató egységnek is a főút mentén. A városrész jelentős kereskedelmi potenciállal rendelkezik, a piac további fejlesztése elsődleges szempont, vizsgálandó a területen egy közösségi tér megvalósítása is. E városrészben valósult meg az utóbbi években a legtöbb fejlesztés, a város ugyanis tudatosan fejlesztette a az intézményeit, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat. A közterületek megújítása, alakítása, közlekedési hálózat elemeinek a felújítása még várat magára. A városi és kistérségi intézmények egy részének kapacitás, bővítése, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítása szükséges.

A Piac és környéke településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK        

Felújított intézmények Térségi hatású, heti két alkalmas termelői piac (sikeres projekt) Kielégítő egészségügyi ellátás Színvonalas közművelődési intézmények Jó közlekedési kapcsolatok Kedvező morfológiai, tájképi adottságok A területre nyúló zöldfolyosó

LEHETŐSÉGEK  Járási központi szerep megerősítése állami szinten

GYENGESÉGEK  Berekerdő nem kiépített rekreációs terület  A közúti közlekedés környezetterhelő hatásai  Az idős épületállomány műszaki állapota  A város arculatának meghatározásának a hiánya  Településkép védelem szabályozatlansága  Közterületi parkolók hiánya  Rossz közlekedési biztonság  Rossz állapotú járdák  Vízrendezési terv hiánya VESZÉLYEK  Forgalomnövekedés, közlekedési környezetterhelés  Önkormányzati gazdálkodás forráshiányos volta miatt 123




 Vasút nyomvonal rekonstrukció megvalósulása


csökkenő személyi és intézményi szolgáltatások  A vasútfejlesztés esetleges negatív hatásai

A Lakótelep és kartali kereskedelmi terület településrész 3.


A 3. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Falujárók útja – 1357/31-85-10 hrsz – 1404 vízmű – 1405 hrsz erdő – 0109/2 hrsz – 1298 hrsz – 02/2 hrsz – 04/1 hrsz – 07 hrsz – Hatvani utca – Hajnóczy utca

A településrész lehatárolásának indokolása: A településrész a település É-K – i részében a Falujárók útja két oldalán beépült a város egyéb beépült területeitől jól elkülönülő jellemzően lakóterületi városrész. Településtörténeti szempontok: a településrész történeti szempontból a volt laktanya és a laktanyához kapcsolódó kisvárosi lakóterülettel határozható meg. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A településrész a város egyik legmagasabban fekvő területe, a víztornyok is itt találhatók. A Falujárók bal oldalán található a lakótelep és a vízmű területe, a városrész határából gyönyörű kilátás nyílik a Breda – patak mentén elhelyezkedő városi rétre. Az út jobb oldalának északi részén, a belterület határában a laktanya területéből gazdasági terület alakult. A Hatvani és a Hajnóczy utcáktól északra eső terület szabályosan osztott és beépített kertvárosias lakóterület. A városrész teljesen beépült, újonnan beépítésre szánt illetve jelentős átépítésre alkalmas vagy szükséges területei nincsenek. A területhez É-K-i irányban közvetlenül kapcsolódik a Falujárók útja jobb oldalán – a településrendezési eszközökben - meghatározott távlati gazdaságfejlesztési terület (a külterület városrészhez tartozik). (A „kartali” megnevezés a „kartalra vezető út melletti” összefüggést jelöli.) A városrész alapvetően 3 szerkezeti egységből áll ezek a lakótelep, a kertvárosias lakóterületek, és a gazdasági terület. A lakótelep teljes mértékben beépült, a beépítés nagy kiterjedésű közterületben úszik. Feladat a jelentős kiterjedésű közterület fenntartása, megújítása, minden korosztály számára megfelelő tematikus pihenő parkok megvalósítása. A zöldfelületek fenntartható fejlesztése mellett a biztonságos gyalogos kapcsolatok kiépítése és a meglévő gyalogos rendszer fenntartása szükséges. A gépjármű közlekedés fejlesztése a közlekedésbiztonságra figyelemmel történhet forgalomtechnikai terv alapján. A területen található önkormányzati bérlakások műszaki fejlesztése is szükséges. Az épületek általános energetikai fejlesztését is meg kell kezdeni. A területen található ellátó és kiszolgáló létesítmények műszaki fejlesztése is nélkülözhetetlen.

124



A kertvárosi lakóterületen belül található a Csengey Általános Iskola amelynek a műszaki fejlesztése időszerű, az iskolában az étkeztetés nem megoldott. A lakóterületen nem találhatók közhasználatú találkozási pontok, zöldterület. Törekedi kell arra, hogy ebben a városrészben is kialakulhasson a lakosság életminőségét javító közpark, pihenő illetve játszópark. A gazdasági területeken a kevésbé környezetterhelő tevékenységek megtelepedését javasolt ösztönözni. Javasolt a gazdasági terület arculatának a meghatározása is, tekintettel arra, hogy ez a terület a település ÉK – i kapuja. A teljes lakónépesség legnagyobb aránya közel 37,15 %-a, 2292 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól eltér. A településrészben 61,1 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 17,1 % közelít a városi (20,8 %) átlaghoz. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve jobb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 4,7 alacsonyabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kevesebb 9,6 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kissé alacsonyabb a városi átlagnál 32,1 % A foglalkoztatottak aránya magasabb 1,3 százalékponttal (62,9 %) a városi adatokat összehasonlítva. A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, jobb állapotban van, a 1021 db lakás csupán 5,6 %-a alacsony komfortfokozatú. A városrész jelenleg beépített területei teljes közművesítettséggel rendelkeznek. A városrészben szükséges a közösségi területek hálózatának a meghatározása és a kialakítása, a közlekedési és a tematikus zöldterületi – zöldfelületi hálózat újragondolása, a gyalogos és zöldterületek fejlesztése, a Rákóczi úti iskola területén a meglévő oktatási funkciók fenntartható fejlesztése. A Rákóczi úti iskolával kapcsolatban vizsgálandó a fejleszthetőség, a szakképzés irányába történő elmozdulás lehetősége (az általános iskola fejleszthetősége a lakosok számától is függ). A Lakótelep és kartali kereskedelmi terület településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK  Nagy kiterjedésű közterületek, zöldfelületekkel  Rendezett kertvárosias településkép  Kiépült közműellátás  Megfelelő intézményi ellátottság  Geomorfológiai adottságok  Önkormányzati bérlakások

LEHETŐSÉGEK  Támogatások, források fejlesztésekhez

GYENGESÉGEK  Műszakilag leromlott állapotú épületállomány  Zöldterületek hiánya  Leromló műszaki állapotú intézmények  A gazdasági területen rendezetlen településkép  Romló közlekedésbiztonság  Hiányzó gyalogoskapcsolatok  Nincs kerékpárút  Az épületek nem megfelelő épületenergetikai adottságai VESZÉLYEK  Domborzati adottságok

125





Evangélikus templom és környéke, Papi földek településrész 4.


A 4. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Mély út – 1476 hrsz út – 059 hrsz – 095 hrsz – 0100/21 hrsz – 0100/23 hsrz – 1597/2 hrsz – 1446/1 – 18/4 hrsz – Nyár utca – Ságvári Endre utca – Ősz utca – Vas Mór utca – 24/89 hrsz – 114/2 hrsz – Csengey utca – Mély utca

A településrész lehatárolásának indokolása: A településrész nem mértani súlypontja és legfőbb meghatározója az evangélikus templom területe. A templom fölötti egységes szerkezetű településrész. Településtörténeti szempontok: A településrész nem történelmi, a terület a 80-as években osztott, a város legújabban beépült része, a településszerkezet tervezett, szabályosan körülhatárolható. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A településrész központi egysége az Evangélikus templom és jelentős kertje. A templom zöldfelülettel kapcsolódik az 1. településrészben található kastély területéhez. Baloldali szomszédja a kiserdő. A városrész központi területe és intézménye az egyedi építészeti adottságokkal rendelkező és a településképet markánsan meghatározó Evangélikus Gimnázium. A gimnázium közvetlen kapcsolata kisvárosias lakóterület, majd szabályosan osztott és beépült kertvárosias lakóterület következik. A településrésben lévő lakóterületek nagy rész beépült, a még beépítetlen területeken figyelmet kell fordítani arra, hogy az új beépítések illeszkedjenek a beépült területek egyedi arculatához. A lakóterület a további beépítések figyelembevételével is funkcióhiányos, hiányoznak a mikro térséget ellátó kereskedelmi – szolgáltató és rekreációs létesítmények. A közterületek műszaki fejlesztése is szükséges, a közlekedési adottságok, kapcsolatok nem kielégítőek. A településrészben Aszód iskolavárosi jellegére (2000 tanulója van plusz a zeneiskola, ez a város lakosságának mintegy 1/3 – a) építeni kell, ezen a területen a Gimnázium adottságait ki kell használni. A létesítményt a lehetősége keretei között nyitott intézménnyé javasolt tenni (pl. nagy létszámú rendezvényeket most is lehet itt szervezni és bonyolítani).

126



A Gimnázium a területén 25-50 méteres uszoda megvalósítását tervezi, a tanulmányterv 4-5 éve már rendelkezésre áll, konkrét építési terület biztosított, a területen mély fúrású kút is van (energia hatékony megvalósítás tervezett). Az uszoda mindenki számára látogatható lenne, ezt ellátást biztosítana a város és a mikro-térség számára. A településrészen a kapcsolódó szolgáltatások is megvalósíthatók. A Gimnázium területén belül játszótér is épül, mivel közel van a bölcsőde és az óvoda ezen intézmények kiszolgálása is tervezett. A jelenlegi rendeltetés és a tervezett fejlesztések figyelembevételével javítani kell az iskola gyalogos megközelítését a D-i irányból, a belváros irányából és felé, ezért a templom mellett járdát javasolt építeni, a Csengey utca és a Templom kerítése mellett. Összefoglalva megoldandó a gyalogos kapcsolatok fejlesztése a belváros irányába, a kerékpáros fejlesztés is indokolt. A hitéleti, az oktatási és a lakó rendeltetéshez is kapcsolódóan a Kiserdő rekreációs fejlesztése indokolt. A Kiserdő, a valamikori teniszpálya és sportpálya területének hosszú távú és átmeneti rendeltetésének a meghatározása (a meglévő és tervezett területfelhasználás átfogó felülvizsgálatával) szükséges (a lakó rendeltetés nem elfogadható). A terület funkciójának meghatározásakor javasolt figyelembe venni a Gimnázium közelségét. Mivel a tanulóknak 50 órás munka hasznos munka végzése kötelező, a Gimnázium felvállalhatna feladatokat, ha ezen a területen például szabadidőpark valósulna meg. A településrészen található pincék területének (jelenleg műszaki veszélyforrás) a feltárása, és felmérése szükséges. A felmérések alapján történhet a terület rendeltetésének a meghatározása. A településrendezési eszközök a területet jelenleg zöldterületként határozzák meg. A pincék fejlesztése akkor történjen meg, ha az műszakilag megvalósítható és gazdaságilag is fenntartható. A településrész északi határában a Breda – patak mentén a Városréti útra felfűzve új beépítésre szánt területként lakóterületfejlesztés tervezett. A területet már az ÁRT is korszerű csoportos és csalási házas területként határozta meg. A terv jóváhagyásával az önkormányzat a terület belterületbe vonhatóságáról is döntött. 2002-ben a terület tulajdonosai kérelemmel fordultak a városi önkormányzat képviselő testületéhez, hogy bővítse a város lakóterületét és minősítse ingatlanaikat építési területté, kertvárosi lakóterület felhasználásban. A 2011 évi településrendezési eszköz módosítása során a terület szabályozásának a pontosítása történt és beillesztése az egységes helyi építési szabályzatba. A területre új szabályozási javaslatok készültek, majd az önkormányzat által támogatott program került továbbtervezésre. A tervezett szabályozás vonalvezetése kapcsolódik a kialakult közterületi rendszerhez, a beépítési struktúra a környező lakóterületek kialakult szerkezetéhez. A kapcsolódó területek szabályozását is figyelembe véve, a teljes területen így létrejövő tervezhető lakásszám nem éri el a 140-et.

A Breda – patak menti lakóterület fejlesztésre vonatkozó Környezetalakítási javaslat forrás: 2011. évi településrendezési eszköz alátámasztó munkarész A tervező a patak mentén mindkét oldalon gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas közterületet javasolt kialakítani, növénytelepítéssel. A gyalogutak kiépítésénél a patak árvízszintjét kell figyelembe venni, ez a sáv alkalmas a patak fenntartási sávjának kialakítására is.

127



A teljes lakónépesség közel 22,68 %-a, 1399 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól eltér. A településrészben 66,5 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 31,6 % magasan a városi (20,8 %) átlag felett van. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve jobb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 6,5 alacsonyabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya majdnem fele 6,6 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is kissé alacsonyabb a városi átlagnál 31,3 % A foglalkoztatottak aránya magasabb 3,4 százalékponttal (65,0 %) a városi adatokat összehasonlítva. A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, jobb állapotban van, a 470 db lakás csupán 3,4 %-a alacsony komfortfokozatú. A városrész jelenleg beépített területei teljes közművesítettséggel rendelkeznek.

Az Evangélikus templom és környéke, Papi földek településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK  hitéleti központ  oktatási központ  épített örökség  építészeti arculat  a Gimnázium adottságai  táji környezet, látvány  mélyfúrású kút  beépítetlen területek fejlesztésekre LEHETŐSÉGEK  az egyház fejlesztési elképzelései  partnerségi kapcsolatok  gimnázium diákjai

GYENGESÉGEK  nem elégséges közlekedési kapcsolatok  pincék bizonytalan státusza, a felmérés hiánya  lakóterületek funkcióhiánya

VESZÉLYEK  pincék rossz műszaki állapota  új beköltözők elmaradása

128





Temető alja – Jónás falva településrész 5.

Temető alja – Jónás falva

Az 5. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Mély utca – Szent Imre utca – Beres utca – 674 – 677/13 -681/4 – 033 – 034/1 hrsz – Széchenyi István utca – Jánosfalva utca – 036/1 hrsz – Szőlő utca – 038/11 – 501 hrsz út északi telekhatára - 388 hrsz – Mély utca

A településrész lehatárolásának indokolása: A településrész alapvetően az belvárostól Ny-ra eső egyedi településszerkezeti adottságokkal rendelkező beépített területeket jelenti, amelyet északi irányból a temető zár le, és választ el a mezőgazdasági területektől. Településtörténeti szempontok: A településrész egy része a történeti településmag megvalósulását követően települt. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A városrész sajátos településszerkezeti adottságokkal rendelkezik. A temető a terület legmagasabb pontja, a temető alatti részekből gyönyörű kilátás nyílik a városra és Bag irányába. A városrész közterületeinek szerkezetét egyértelműen a domborzat határozza meg. A településrész településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználási rendszere igen heterogén képet mutat. A temető területe különleges területfelhasználásban, a településrész Ny-i hagyományos szerkezetű része kertvárosias, a Miskolczi köz közvetlen környéke kisvárosias lakóterület. A kisvárosias területfelhasználást nem beépítés kisvárosias jellege mind inkább az aprótelkes telekstruktúra és az ebből következő intenzívebb beépítés indukálta. A településrész városközponthoz kapcsolódó telektömbje településközponti vegyes területbe sorolt. A településrész alapvetően négy szerkezeti egységre bontható,a temetőre, a hagyományos lakóterületre, a Miskolczi köz halmazos szerkezetű területeire és a Mély úthoz kapcsolódó Békekert út kapcsolódó területeire. A Mély út tervezett szélesítését a szabályozási terv a geodéziai felmérés alapján határozta meg. A 382 hrsz.-ú jelenleg is közlekedési területként használt ingatlan valós közterületként történő felhasználását szolgálja a tervezett szabályozási vonallal történő feltárás. A Mély út két oldalán elhelyezkedő lakóingatlanok és művészház fenntarthatóságának megfelelően kerültek meghatározásra a Vt jelű építési övezetek, az ingatlanok beépíthetősége érdekében. Békekert és környéke: A Békekert északi része a 4. településrész pincesorral szemben lévő terület, a Mély út nyugati oldalának igen egyedi és hangsúlyos kialakítású területe. A rendezetlen közterületi rendszert egyértelműsíti a szabályozási terv, így az egyedi domborzati adottságokkal rendelkező építési területek megfelelő közterületi feltárást kaphat, és a temető méltó fogadóterületet, bejáratot. Északról ezt követően ismét egy pincesor vezet a Békekert lakóépületeihez. A közterület műszaki állapota és kialakítása itt is rendezendő.

129



A Békekert út és a Miskolci S. köz csatlakozásánál található jelenleg önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan. Az ingatlan egy részének lakóterületi felhasználását határozza meg a hatályos szabályozási terv (SZT), de a terület zöldterületként történő hasznosítása javasolt tekintettel arra, hogy ez a városrész közterületi zöldfelületekben hiányt mutat. A településrészben egyre nő a fiatal gyermekes családok száma, biztonságos, játszótér, pihenőpark vagy egyéb találkozási pont megvalósítása időszerű. A meglévő présházból nyíló pincék fenntarthatósága és fejleszthetősége miatt, a kapcsolódó ingatlanokat beépítésre szánt építési övezetbe sorolta az SZT 100%-os beépítési lehetőséggel, tekintettel a kialakult beépítési adatokra. A présházak és a temető közötti meglévő közterületi zöldfelületet fennmaradása érdekében közterületi zöldfelületként jelöli az SZT, a terület fejlesztése indokolt.

Ebben a területegységben is, hasonlóan más aszódi területekhez, a nagy alapterületű építési telkek felaprózása, felosztása a tendencia. A generációk egy ingatlanon két vagy több lakóépületet kívánnak felépíteni, telekosztással megosztott építési telkeken, ennek tükrében az önkormányzat kérésének eleget téve a terv javaslatot tesz a Békekert út északi tömbjében lévő építési tömbök további felosztására. A Mély út és a Béke út csatlakozásánál található egy intézményi vagy közösségi funkció telepítésére igen kedvező morfológiai adottságokkal bíró önkormányzati tulajdonú (364 hrsz) beépítetlen ingatlan. A telket gyalogos lépcső szeli ketté, a szabályozás jelenleg intézményi, közösségi funkciók telepítésére teszi alkalmassá a területet. Felmerült a terület egyházi fejlesztése, templom telepítése. A hitéleti fejlesztés a területen lévő szegregációval veszélyeztetett terület vonatkozásában is változást hozhat. A Miskolci köztől nyugatra a Dózsa György utca alatt elhelyezkedő területegység: A temető alatti lakóterület kialakult. Az északi, temető felé eső oldalán támfal található, melynek tövében néhol 90 m2 telkek is találhatóak. A Dózsa György utca mindkét oldalán aprótelkek találhatóak jellemzően oldalhatáron álló beépítéssel. Ahol a telekszélesség nem tette lehetővé, ott zártsorúan, a támfal tövében épültek a lakóépületek jellemzően 90 - 300 m2 nagyságú telkek. Csupán a Békekert út felé eső területen vannak 700 m2 körüli telekméretek. A kialakult állapot egyedi szabályozást igényelt. A Dózsa György utcától délre eső területen a telekméretek elérik az 500 m2-t, jellemzően 7-800 m2 körüliek. Új építési telkek kialakítására (telekmegosztás) a jelenleg hatályos előírások alapján a Temetőalja utca folytatásában kerülhet sor, ahol a szabályozási terv tervezett szabályozási vonalat is jelöl, itt a közterületek rendezése szükségszerű.

A Békekert és környéke beépítési javaslata forrás: 2011. évi településrendezési eszköz alátámasztó munkarész 130



A hagyományos a Szőlő utca menti lakóterület belső feltárását határozza meg a SZT, a Szőlő utca folytatásával. A közterület megvalósítása során a domborzati adottságokra kell figyelemmel lenni. A temető területének műszaki fejlesztése szükséges, a parkolás biztosítható. A teljes lakónépesség közel 13,87 %-a, 856 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól részben eltér. A településrészben 63,0 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 12,8 % alacsonyabb a városi (20,8 %) átlagnál. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve jobb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 10,2 magasabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya kétszerese 20,0 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kissé magasabb a városi átlagnál 35,1 % A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb 0,3 százalékponttal (61,3 %) a városi adatokat összehasonlítva. A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, rosszabb állapotban van, a 287 db lakás csupán 17,1 %-a alacsony komfortfokozatú. Összefoglalva megállapítható, hogy a területen hagyományos egyedi beépítésű lakóterületek egyaránt megtalálhatók. Kiváló geomorfológiai adottságok mellett rossz műszaki állapotú közterületek és lakóingatlanok vannak. A szegregációval veszélyeztetett területek ebben a városrészben koncentrálódnak. A városrészben sok a fiatal család kisgyermekkel, nincs zöldterület, találkozási hely, játszótér. A tömbbelsőkben kihasználatlanok a túl hosszú telkek. A területen fejlesztési kihívás a temető műszaki fejlesztése, a nem területi alapú fejlesztések a szegregációval veszélyeztetett területek felszámolására (ezért történt az elmúlt években az infrastruktúra fejlesztése – csatorna, út), az önkormányzati tulajdonú telkek hasznosítása, a közterületek műszaki fejlesztésének folytatása. Vizsgálandó, hogy a területen hol valósítható meg közpark, játszótér (pl. a Tabán aljában). Önkormányzati cél a jelenleg beépítésre alkalmatlan kis méretű építési telkek megvásárlása, telkek összevonása, új arculat meghatározása, és a terület beépítése új városkép és zöldterületek kialakításával. A református Egyház távlatban református templomot kívánnak építeni a városban, a Béke kert utca végén található jelzett üres a fejlesztésre alkalmas lehet. A településrészt érintő szegregációval veszélyeztetett területen az önkormányzat a megüresedett épületeket igyekszik megvásárolni. Cél továbbá a társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos fejlesztések meghatározása, a szegregációval veszélyeztetett területeken élő társadalmi rétegek felzárkóztatása.

A Temető alja – Jónás falva településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK  Domborzati adottságok, kilátás  Beépítetlen önkormányzati tulajdonú telek  Beköltöző fiatal családok  Megvalósult közműfejlesztések  Egyedi településszerkezet  Alulhasznosított tömbbelsők  Rendelkezésre álló rendezési tervek, környezetalakítási javaslatok LEHETŐSÉGEK  Egyházi fejlesztés lehetősége

GYENGESÉGEK  Szegregációval veszélyeztetett terület a településrészben  A közterületek nem megfelelő műszaki állapota  Zöldterületek hiánya  Támfalak rossz műszaki állapota  Pincék műszaki állapota  Temető műszaki hiányosságai  Rossz közlekedési kapcsolatok  Elöregedő épületállomány VESZÉLYEK  Kedvezőtlen demográfiai folyamatok

131





Benzinkút és környéke gazdasági terület településrész 6.

Benzinkút és környéke gazdasági terület

A 6. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Pesti út – malom köz – 775 hrsz árok – 745 hrsz vasút – 031 hrsz vasút – 032/16-034/3-034/2 hrsz – 033/3 hrsz – 681/3 – 671 hrsz – Berkes utca – Deák Ferenc utca – 731-732-738 hrsz – Pesti út

A településrész lehatárolásának indokolása: A településrész a város déli területén egy területi egységbe csoportosuló kialakult és fejlesztésre kijelölt gazdasági területeit foglalja magában. Településtörténeti szempontok: A településrész és a településrész fejlesztési területei kialakult gazdasági területekhez kapcsolódva, a közlekedési kapcsolatok és az önkormányzati ingatlantulajdonok figyelembevételével került meghatározásra. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A településrész jelentős része gazdasági terület, a kiszabályozott területek ipari a távlatban fejlesztésre meghatározott kereskedelmi – szolgáltató területek. Településközponti vegyes terület került meghatározásra a Pesti út mentén a Deák Ferenc utcára nyíló építési telekre a kialakult rendeltetési kör és a városközponti kapcsolat okán.

A településrész a Pesti út keleti oldalán beépült, működő üzemi terület, a nyugati oldal az elmúlt években, főleg a Pesti út melletti szakaszon folyamatosan beépülő terület, ami jól láthatóan két részre bontható. A már nagyrészt beépült, és feltárt központi terület, és az Iklad irányába található jelenleg még szántó művelésű területekre. A szántó terület központi részén található a volt TSZ. A teljes terület jelenleg feltáratlan a tervezett gyűjtőút hálózati elem került csak kiszabályozásra. A szomszéd településsel való összenövés elkerülése érdekében az Iklad felőli oldalon a közigazgatási határ mellett mintegy 100 méteres sávban a mezőgazdasági művelés megtartását határozza meg a TSZT. A gazdasági területen a kialakult telekméretek 2000 m2 és 5000 m2 között mozognak. A beépítések szabadonállók, a települt funkciók a gazdasági terület és a vonatkozó építési övezet előírásaiban foglaltaknak megfelelnek. A területen új gyűjtőút hálózati elem tervezett, kapcsolódva a kialakult telekalakulatokhoz, a Pesti út és az Ikladi út közötti átkötéssel, felhasználva a Profi mellett kiépült új közlekedési kapcsolatot. A 033/2 hrsz-ú ingatlant érintő tervezett szabályozás elépült, az SZT ezért nem tudta biztosítani a legideálisabb nyomvonalvezetést, a tervezett úthálózat a kialakult telekalakulatokat és beépítéseket figyelembe véve került meghatározásra. A tervezett gyűjtőút nyomvonala az északról kapcsolódó ingatlanok felhasználhatóságát is befolyásolja. A szabályozás következtében fennmaradó ingatlanrészek telekcsoport újraosztással, vagy telekhatár rendezéssel a meglévő építési lakó- és vegyes építési övezetekben lévő ingatlanokhoz kapcsolhatók, vagy új építési telkek alakíthatók.

132





A gazdasági terület beépítési javaslata forrás: 2011. évi településrendezési eszköz alátámasztó munkarész

A tervezett gazdasági terület többlet kommunális vízigényét a körzetben meglévő vízvezetékekről és azok továbbépítésével lehet kielégíteni. A szennyvizek elvezetése során az új utcákban a meglévő szennyvízcsatornákhoz csatlakozva lehet az új szennyvízcsatornákat kiépíteni. A terület csapadékvíz elvezetése összetett szakmai kérdés, a településrendezési eszköz a megvalósításra két módot javasol, a nyílt árkos rendszert illetve a zár csapadékcsatornás vízelvezetés kiépítését. A terv inkább javasolja a zárt csapadékcsatornás vízelvezetés kiépítését, mert hosszú távon ez ad korszerűbb megoldást. A többlet vízmennyiséget a MÁV átereszen keresztül kellene a Galgába vezetni, viszont sem az áteresz, sem pedig a Galga ezt a vízmennyiséget nem tudja befogadni, így ezért a csapadékvizeket egy záportározóban kellene ideiglenesen tározni, és abból csak csökkentett kifolyással a Galgába vezetni, ennek okán a területen egy záportározó megvalósításával is számolni kell. A terület nagy része mély-fekvésű, belvizes terület, a vízrendezés elengedhetetlen a terület fejlődése szempontjából. A kiépült utak műszaki állapota oly mértékben nem megfelelő a belső területeken, hogy az a meglévő vállalkozások fenntarthatóságát is veszélyezteti, az utak műszaki fejlesztése elsődleges prioritás kell legyen. A területek fejlesztési kihívás az önkormányzati tulajdonú területek hasznosítása, a befektetések ösztönzése, a munkahelyteremtés, a fenntartható gazdaságfejlesztés, az infrastruktúra fejlesztése (ezen belül is kiemelten a közlekedésfejlesztés és a vízrendezés). Fel kell kutatni a közlekedésfejlesztés lehetséges forrásait, miközben ki kell dolgozni egy programot, hogyan lehet gazdasági szeplőket bevonni az infrastruktúra fejlesztésbe. A teljes lakónépesség közel 2,7 %-a, 171 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól részben eltér. A településrészben 61,0 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 8,6 % jelentősen alacsonyabb a városi (20,8 %) átlagnál. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve eltérő adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 10,1 magasabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya majdnem kétszerese 23,4 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya kissé alacsonyabb a városi átlagnál 29,5 % A foglalkoztatottak aránya magasabb 2,6 százalékponttal (64,2 %) a városi adatokat összehasonlítva. 133





A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, rosszabb állapotban van, az 52 db lakás 14,0 %-a alacsony komfortfokozatú.

A Benzinkút és környéke gazdasági terület településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK  Nem megfelelő belső közlekedési rendszer  A terület szabályozása rendelkezésre áll  Az utak műszaki állapota nem megfelelő  Együttműködő gazdasági szereplők  Belvizes, vízállásos terület  Jó közlekedési kapcsolatok  Hiányos közműellátás  Beépítetlen fejlesztésre alkalmas önkormányzati  Megállapodások hiánya az infrastruktúra fejlesztésre tulajdonú területek a gazdasági szereplőkkel  Lakóterületek közelsége LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Vasútfejlesztés következtében megvalósuló  A gazdasági szereplők együttműködésének hiánya közlekedésfejlesztés  Forráshiány az infrastruktúrafejlesztéshez

Állami Fiúnevelő Intézet településrész 7.

Állami Fiúnevelő Intézet

A 7. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Csiki Imre utca jobb oldalán lévő épületsor - Hatvani utca – közigazgatási határ – 902/9 hrsz – 902/3 hrsz - Csiki Imre utca

A településrész lehatárolásának indokolása: A város beépített egyedi adottságokkal rendelkező önálló településszerkezeti eleme. Településtörténeti szempontok: Közép - Európa első javító intézetét 1884-ben Pauler Tivadar igazságügyi miniszter alapította Aszódon. Az intézmény több mint 100 éves munkássága a fiatalkorú bűnelkövető fiúk nevelésére, oktatására, képzésére irányul, ennek érdekében önálló általános iskolát, szakiskolát, speciális szakiskolát, mezőgazdasági részleget - tangazdaságot, tanműhelyt működtet. 1996. május 1-től ez az ország egyetlen javítóintézete, ahol a fiatalkorúak bírósága által jogerős, határozott időtartamú (1-3 év) javítóintézeti nevelés intézkedés alatt álló 14-19 éves fiúk komplex és differenciált fejlesztése folyik. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A településrész egy önálló településszerkezeti egység, a településrendezési eszközökben különleges intézményi területfelhasználásban meghatározva. A terület nem önkormányzati tulajdon így fejlesztésére az önkormányzat nincs közvetlenül hatással. A terület épületállományának nagy része az épített örökség része. A Fiúnevelő területének beépítetlen részei jelenleg bérbe adott területek. Ezeken a területeken javasolt visszahozni a fiúnevelőhöz előzőekben tartozó azon rendeltetéseket, amelyek az oktatást segítették (Bolgár kertészet, gyümölcs ültetvények, állattenyésztés stb).

134



A Fiúnevelő Intézet és a bérbe adott területei közötti lépcső biztosítja a gyalogos kapcsolatot a vasútállomás és a hatvani út között, a lépcső műszaki felújítása szükséges közlekedésbiztonsági okok miatt. A Fiúnevelőhöz kapcsolódik a Baross tér irányából egy lakóépület sor, a terület szegregációval veszélyeztetett. Az épületek műszaki állapota nem megfelelő. A településrészben található a vasútfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztési területek egy része. Az intézet déli határvonala mentén kerül kialakításra az új P+R parkoló, illetve az újonnan kialakított buszforduló. A településrészben fejlesztési kihívás a társadalmi felzárkóztatással kapcsolatos fejlesztések meghatározása, a gyalogos közlekedés fejlesztése („lépcső”). Vizsgálandó a kapcsolódó vasúti terület fejlesztésének területre vonatkozó hatása. A teljes lakónépesség közel 4,0 %-a, 251 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól részben eltér. A településrészben 74,5 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 50,0 % jelentősen magasabb a városi (20,8 %) átlagnál. A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve eltérőbb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 10,8 magasabb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya többszöröse 50,8 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is magasabb a városi átlagnál 62,6 % A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb 25,9 százalékponttal (35,7 %) a városi adatokat (61,6) összehasonlítva. A városrész lakásállománya, összehasonlítva a többi városrésszel, jobb állapotban van, a 72 db lakás 4,2 %-a alacsony komfortfokozatú. Az Állami Fiúnevelő Intézet településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK  Jelentős területi kiterjedés, erős fejlesztési potenciál  Jó közlekedési kapcsolatok  Épített örökség  Intézményi adottság  Nincs önkormányzati tulajdon, a közhasználatú területek is MÁV kezelésben vannak LEHETŐSÉGEK  Intézményi fejlesztés lehetősége  Vasútfejlesztéshez kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztés

GYENGESÉGEK  Alulhasznosított területrész  Épületek romló műszaki állapota  Gyalogos kapcsolat rossz állapota  Szegregációval veszélyeztetett területrész

VESZÉLYEK  Kedvezőtlen demográfiai folyamatok

135





Külterületek településrész 8.

Külterületek

A 8. településrész az alábbi közterületekkel határolható le: Az 1. – 7. településrészekhez nem tartozó közigazgatási terület összessége.

A településrész lehatárolásának indokolása: A külterületi településrész a város 1. – 7. településrészekkel le nem fedett területeinek az összessége. A településszerkezeti és területfelhasználási sajátosságok: A 8. településrész jellemzően a külterületi mezőgazdasági, erdőgazdasági, vízgazdálkodási területek összességét jelöli, ahol megjelennek a különleges területek (honvédelmi, majorsági), és a távlati beépítésre szánt gazdasági és lakó területfelhasználású fejlesztési területek. A településszerkezeti terv (TSZT) külterületi beépítésre nem szánt területeket – a fejlesztési területek kivételével – az ingatlanok művelési ágának és kialakult funkciójának megfelelően határozza meg az adott területfelhasználásban, biztosítva ezzel a táji környezet fennmaradását. A Juharosban található zártkertek használata ismét megkezdődött, a lakótelepen élők laknak is kiköltöznek időszakosan a zártkertben épült kőházakba, ugyanakkor kiépített infrastruktúra nincs. A zártkertekben önkormányzati tulajdonú területek is vannak. A zártkertek felhasználási kereteit meg kell határozni, és az építési szabályokhoz ezen keretekhez igazítani. A TSZT a település belterületéhez É-i irányban kapcsolódva jelentős területi kiterjedésben jelöl a Kakas hegyen és a Manyik- földön lakóterület fejlesztési területet. A város elmúlt évekbeli demográfiai adatait vizsgálva a fejlesztési területek kiterjedése felülvizsgálandó. A város ÉK-i határában a Kartali út mellett kijelölt gazdaságfejlesztési terület kiterjedése szintén újragondolásra javasolt. A fejlesztési területek távlati felhasználását a takarékos termőföld felhasználás szem előtt tartásával, ütemezett módon javasolt meghatározni. A volt honvédelmi területtel kapcsolatban önkormányzati cél a tulajdonszerzés és a rendeltetés meghatározása, a terület településszerkezetbe történő bekapcsolása funkcionálisan is, erre önálló fejlesztési program kidolgozása javasolt. A város déli részén a majorsági fejlesztési kezdeményezések erősítése a mezőgazdasági ágazat húzóerejét növelheti. A teljes lakónépesség közel 0,1 %-a, 8 fő (KSH 2011) lakik ebben a városrészben. A városrész főbb demográfiai mutatóiban (az öregedés, a népességfogyás) a város egészére jellemző tendenciáktól jelentősen eltér. A településrészben 62,5 % a lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya, a városi átlag 63,9 %, a felsőfokú végzettségűek aránya 40,0 % jelentősen magasabb a városi (20,8 %) átlagnál.

136



A városrész aktivitására, gazdasági potenciálját tekintve eltérőbb adatokkal rendelkezik a teljes településnél: a munkanélküli ráta 0,0 kevesebb a települési 8,8 – nál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya magsabb 20,0 %, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is magasabb a városi átlagnál 40,0 % A foglalkoztatottak aránya alacsonyabb 1,6 százalékponttal (60,0%) a városi adatokat (61,6) összehasonlítva. A városrésznek nincs lakásállománya.

A városrészben az alábbi fejlesztési kihívások rögzíthetők: A fejlesztési területekkel kapcsolatban:  A fejlesztési területek indokoltságának felülvizsgálata.  A honvédelmi területen önkormányzati tulajdonszerzés, rendeltetés meghatározás. A turisztika területén:  Kerékpárutak, túraútvonalak meghatározása (vizsgálandó, hogy létesíthető-e olyan fejlesztés, amely a szomszédos települések természeti területeihez való kapcsolódást is biztosítja).  Túravonalak kiépítése (Vásártér – Víztározó – természeti területek).  A földutak, feltáró utak tulajdonviszonyainak a vizsgálata, majd a rendezése, a természeti területeket megközelíthetősége érdekében.  Turisztikai célok meghatározása, turisztikai fejlesztések megvalósítása. A táj- és természetvédelem, mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás területén:       

Völgyzáró gát, záportározó fenntartása. Felszín - alatti vízvédelmi terület védelme. Vízfolyások védelme. A kialakult zártkertek megtartása, fejlesztése, legalább az elektromos ellátás bevezetése. A Nagy – völgyben lévő állattenyésztő telep fenntartása. Vadászterületek fenntartása, fejlesztése. Fenntartható tájhasználat elősegítése.

A Külterületek településrész rövid helyzetértékelése SWOT analízisben ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK  Meghatározott fejlesztési területek  Nem fenntartható területhasználat  Erdő, mezőgazdasági és vízgazdálkodási területek  Hiányzó turisztikai infrastruktúra  Kiváló geomorfológiai adottságok  Külterületi utak tulajdonosi szerkezete  Zártkerti területek  Zártkerti területek felhasználási programja nincs  Vadászterületek kidolgozva  Kisüzemi állattartás megjelenése LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK  Természeti területek nem megfelelő védelme,  Volt honvédelmi terület használata

137





2.2.3. A szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése Szegregációval veszélyeztetett területek

1. ábra Aszód szegregátum áttekintő Forrás: KSH adatszolgáltatás

A KSH elkészítette a település szegregátumainak, szegregációval veszélyeztetett területeinek térképét, melyet a szegregációs mutató vizsgálatára alapozott. A meghatározás szerint azon területek tekinthetők szegregátumnak, melyek esetében a legalább 50 főnek otthont adó lakótömbben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja a 35%-ot. Aszódon a térbeli-társadalmi rétegződés viszonylag kedvező képest fest, hiszen a településen nincs a fentiek szerint meghatározott szegregátum. Emellett azonban vannak olyan kisebb területegységek, ahol a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzetű népesség koncentrálódik, ám számuk nem éri el az 50 főt, illetve a kritikus értéknél nagyobb szóródást mutatnak. A társadalmi hátrányok nagyobb koncentráltságát mutató, szegregációval veszélyeztetett területek a Dózsa György út és Békekert által határolt terület, a Dózsa György út – Béke utca – Miskolczi köz által zárt terület (1), melyek a hagyományos falusias jellegű, elöregedő lakossággal jellemezhető Temető alja – Jónás falva területrészen találhatóak. A Petőfi Sándor utca – József Attila köz – Dobó Katalin köz (2) által határolt rész a Főtér és környékének területére esik. Emellett szegregációval veszélyeztetett a Babits Mihály utca egy része (3), mely a Piactér és környéke területhez tartozik. Szintén szegregációval veszélyeztetett területként jelenik meg az Aszódi Javítóintézet területéhez tartozó terület, mely intézményi funkciójából fakadóan nem tekinthető valódi szegregátumnak. (10. ábra)

138





Ezeken a területeken az önkormányzatnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy megelőzze az esetleges kedvezőtlen demográfiai és mobilitási folyamatokat, melyek a szegregáció erősödéséhez vezethetnek. A területen ezért az önkormányzatnak oda kell figyelnie a lakosság társadalmi integrációjára, az alacsony képzettségű munkaerő fejlesztésére, illetve azokra a problémákra, melyek az elöregedésből és elszigetelődésből fakadnak. A területek kiemelt felügyelete a helyi szociális ellátórendszer, a gyermekjóléti és családsegítő központok fokozott figyelmével érhető el.

2.2.4. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A potenciális akcióterületek meghatározása és bemutatása Potenciális akcióterületek Akcióterületek

Az akcióterületek lehatárolásának rövid indokolása

1. Főtér akcióterület

A városközpont fejlesztése

2. Piac akcióterület

A piac fejlesztése

3.

Gazdasági terület akcióterület

A gazdasági terület fejlesztése

A potenciális akcióterületek

139





A potenciális akcióterületek legfőbb jellemzői

Ssz.

az akcióterület neve

terület (ha)

területi jelleg történeti belváros

A1.

Főtér akcióterület

A2.

Piac akcióterület

A3.

Gazdasági terület akcióterület

piac és lakóterületek gazdasági terület

legfőbb fejlesztési lehetőségek

5,05

intézmény, közigazgatás, turisztika, kereskedelem és szolgáltatás, településkép

1,87

közösségi funkciók, kereskedelem, egészségügy, rekreáció, településkép

18,33

gazdaság, közlekedési és közmű infrastruktúra, vízrendezés

2.2.5. A potenciális akcióterületek pontos lehatárolása, a lehatárolt akcióterületek rövid bemutatása A Főtér potenciális akcióterület A1.

A Főtér potenciális akcióterület

Az akcióterület az alábbi közterületekkel határolható le:

Mély út – Csengey utca – Szontágh lépcső – Szontágh utca – Petőfi Sándor utca – József Attila köz – Kossuth Lajos utca – Szabadság tér – Szent Imre utca. Az akcióterület a Főtér és környéke akcióterületen, a várost átszelő 3. sz. főút belterületi szakaszától északra helyezkedik el.

A terület rövid helyzetelemzése: Az akcióterület a város főterének területe, ahol az elmúlt években számos fejlesztést történt. Az önkormányzat alapvető szándéka, hogy a központ városközponti jellegének megerősítésével járás fontos célpontjává váljon. A területen található kastély, volt tiszti-klub az épített örökség része, jelenleg hasznosítatlan ingatlanok. A Polgármesteri Hivatal épülete túlzsúfolt amióta a járási hivatalnak is helyet ad. A Szabadság tér csupán parkolóként történő hasznosítása nem fenntartható, és nem szolgálja megfelelően a fejlesztési célt, a tér reprezentációs célokat eszközlő fejlesztése a legfőbb prioritás. A Polgármesteri Hivatal mellett lévő önkormányzati tulajdonú telek alkalmas lehet főtér és a József Attila köz összekötését biztosító passzázs megvalósítására. A Kossuth Lajos út és a Deák Ferenc út közlekedési kapcsolatát biztosító közlekedési csomópont fejlesztése szükséges, a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével is. 140





A Piac potenciális akcióterület A2. Az akcióterület határolható le:

az

alábbi

A Piac potenciális akcióterület közterületekkel

Kondoros tér – Kossuth Lajos utca. Az akcióterület a Piactér és környéke akcióterületen, a körforgalmi csomóponttól északnyugatra fekszik.

A terület rövid helyzetelemzése: Az akcióterület a város piactere, ahol az elmúlt években számos fejlesztést történt. Az önkormányzat alapvető szándéka, a piac térségi szerepkörének erősítése. Az Önkormányzat - városi és városrészi célokkal összhangban - a területen a piachoz kapcsolódó funkciók mellett a közösségi tereket kívánja fejleszteni, hogy megfelelő minőségű közösségi terek és azt kiszolgáló funkciók valósuljanak meg. A területen fejlesztési kihívás a közterületek műszaki állapotának a fejlesztése, a patak mederrendezése, további közösségi célt szolgáló funkciók meghatározása. A meglévő épületállomány műszaki fejlesztése.

141





A Gazdasági terület potenciális akcióterület A3.

Gazdasági terület potenciális akcióterület

Az akcióterület az alábbi közterületekkel határolható le: Belterülethatár, Iparos utca – Iparos utca folytatásaként kiszabályozott közterület – Pesti út . Az akcióterület a MOL kút környéki gazdasági területek városrészen belül helyezkedik el a város délnyugati részén.

A terület rövid helyzetelemzése: Az akcióterület a város ipari – gazdasági területe. Az önkormányzat alapvető szándéka a gazdasági terület fejlesztése. A területen fejlesztési kihívást jelent az önkormányzati ingatlanok fenntartható fejlesztése, a terület előkészítése a fenntartható gazdaságfejlesztésre, a közlekedés és közműellátás fejlesztése, a meglévő útburkolatok javítása. A terület vízrendezése is kiemelt feladat.

Aszód, 2015. március

142

ASZÓD INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Recommend Documents