Áruszállítási áramlatok modellezése Vasúti áramlatok Közlekedési áramlatok (MSc)
Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék
Áruszállítást befolyásoló tényezők
Belföldi áruszállítási folyamat Import vagy Gyártás Raktározás
Leltár menedzsment
Tárolás
Távolsági szállítás
Fogyasztói szolgáltató központ (bolt)
Regionális rendezés (elosztás)
Címkézés
Sorba rendezés
Helyi és körzeti elosztás
Belföldi szállítás
Fogyasztó
Termékek tipizálása – EU statisztikák • • • • • • • • • • •
0 – Étel és élőállat 1 – Italok és dohánytermékek 2 – Emberi fogyasztásra alkalmatlan nyersanyagok, kivéve fűtő- és üzemanyagok 3 – Ásványi fűtő- és üzemanyagok, kenőanyagok, és kapcsolódó anyagok 4 – Állati és növényi olajok, zsírok, gyanták 5 – Vegyszerek és ehhez tartozó egyéb termékek 6 – Alapanyag alapján csoportosított termékek 7 – Gépek és közlekedési eszközök 8 – Vegyes gyártású termékek 9 – Tőzsdei és pénzügyi tranzakciók Egyéb
Termékek tipizálása – EU statisztikák
Nemzetközi áruszállítási folyamat • • • • • • •
• •
Berakodás Export- fizetés Fuvarozás az exportőr telephelyére Kirakodás az indulási kikötőben Rakodási költségek az indulási kikötőben Fuvarozás az érkező kikötőbe Rakodási költségek az érkező kikötőben Kirakodás az érkező kikötőben Fuvarozás a célállomásra
• Biztosítás • Vámkezelés • Adózás
Incoterms • Külkereskedelmi szokvány • Szerződésben foglalt eladói és vevői kötelezettségek definiálására (klauzulák)
• Amire vonatkozik • Az áru átadásának pontja • Költségmegosztás az eladó és vevő között • Kárveszély és kockázat megosztása az eladó és vevő között
• Egypontos – Kétpontos • Tengeri, belvízi vagy multimodális
Incoterms
Export és import ár számítása • Gyári (előállítás utáni) ár (EXW) • Legális direkt tranzakciós költségek • • • • • • •
• • • •
Szerződéskötési és ellenőrzési költség Tényleges szállítási költség Anyagi ráfordítások pluszköltsége Biztosítási költség Információ és tudás átadásának költségei „Üzleti etikai” költségek Gazdasági-jogi környezetből adódó költségek
Külső adminisztráció költségei Illegális tranzakciós költségek Externáliák Legális indirekt tranzakciós költségek
• Import ár
• Export ár • Importőr összköltsége • Profit
• A szállítás közbeni tulajdonosváltás időráfordításának költsége
• Exportőr összköltsége • Profit
A közlekedés-gazdaságtan átalakulása Régi közgazdaságtan
Új közgazdaságtan
Új közgazdaságtan 2010 után (a válság feloldása)
Exogén növekedés
Endogén növekedés
Fenntartható növekedés
Közlekedési infrastruktúra (Interregionális, országos)
Globális közlekedési infrastruktúra
Fenntartható közlekedési infrastruktúra
Közlekedési alágazatok
Intermodalitás és multimodalitás
Amodalitás
Általános információ és tudás
Általános információ és tudás/Információ- és tudásverseny
Információ- és tudásverseny
Költségként felszámolt hozzáadott érték
Járulékként felszámolt hozzáadott érték
„Fenntarthatósági járulékként”felszámolt hozzáadott érték
Export ár + szállítási költség
Export ár + tranzakciós költség
Export ár + „fenntarthatósági tranzakciós költség”
Modellezés – Analitikus forgalom előrebecslés
Közlekedési igények • A Föld különböző pontjai eltérő természeti, ipari, technológiai, humán-erőforrás, gazdasági jellemzőkkel bírnak • Ezen pontokban felmerülhet személyek, információk, áruk, természeti erőforrások többlete, illetve hiánya • Ezt orvosolandó megindul(hat) ezek áramlása a pontok között
Közlekedési igények • Az áramlatokat több tényező befolyásolja • Többlet és hiány mértéke • Az egyes pontok egymástól való távolsága • A pontokat összekötő út/utak ellenállása
• Ezen igények teljesítése a közlekedés által történik • Közlekedési igények: az emberi és gazdasági kapcsolatok térbeni, időbeni vetületei.
Közlekedési igények előrebecslése • A közlekedési áramlatok jelenlegi helyzetét (és ezáltal múltbeli lefolyását) könnyű vizsgálni – Forgalomfelvételek • A forgalom előrebecslése általában ezen jelenlegi és múltbeli adatsorok alapján történik
Közlekedési igények előrebecslése • Létrehozunk egy modellt, melyben megpróbálunk minél több (de még egyszerűen kalkulálható) befolyásoló tényezőt figyelembe venni • A modellt úgy kalibráljuk, hogy a jelenlegi és múltbeli forgalmakat kapjuk a bemeneti adatsorok alapján • Az előrebecsült jövőbeni bemeneti adatsorok alapján képezzük a jövőbeni közlekedési igényeket
Forgalom-előrebecslési modell • A modellekkel szemben támasztott követelmények: • Egyszerűek legyenek • Áttekinthetők legyenek • Oksági kapcsolatra épüljenek (a befolyásoló tényezők valóban a helyváltoztatást meghatározó paraméterek legyenek – korreláció számítás, befolyásoló tényezők függetlensége). • Térbeni-időbeni érvényesség meghatározható legyen.
Közlekedési igények előrebecslése • Területi egységekben (forgalmi körzetekben) keletkező szükségletek • (Qi, Zi) „hányan”
• Forgalmi körzetek közötti szükségletek • (fij, fji) „hova”
• Közlekedési módonként jelentkező szükségletek
Keltés Szétosztás Megosztás
• (fijt, fije) „mivel”
• A szükségletek időbeni alakulása • szezonális, heti, napi • mértékadó órai forgalom
• A hálózat egyes elemein (szakaszain, csomópontjain) megjelenő szükségletek Ráterhelés • „merre”
Közlekedési igények előrebecslése • Forgalomfelvételek • Keltés • Növekedési tényező meghatározása • Kordonponti számlálás • Népszámlálás/adatszolgáltatás cégektől
• Szétosztás (honnan-hova) • Növekedési tényező • Népszámlálás/adatszolgáltatás cégektől
• Megosztás • Kikérdezés • Stated preference model
• Ráterhelés • Keresztmetszeti számlálások
Közlekedési igények előrebecslése • Személyközlekedés: • Keltés • Lakossági adatok (Népesség, motorizáltság, korbeli eloszlás, munkaképesség, vásárlóerő, GDP…) • Körzetek fejlődési adatai (lakóhelyek száma, munkahelyek száma, oktatási helyek száma…)
• Szétosztás • Kapcsolatok alapján a keltésnél keletkezett igények kielégítése
• Megosztás • Módválasztás (rendelkezésre álló infrastruktúra alapján)
• Ráterhelés • Útvonalválasztás (rendelkezésre álló infrastruktúra alapján)
Közlekedési igények előrebecslése • Áruszállítás (termékenként – terméktípusonként – aggregált): • Keltés • Termelési adatok • Fogyasztási adatok
• Szétosztás • Kapcsolatok alapján a keltésnél keletkezett igények kielégítése • Legfőbb befolyásoló tényező a szállítási költséggel megnövelt ár, mely nagymértékben visszahat a keltésre
• Megosztás (+ Logisztika) • Módválasztás vagy „mód-lánc” választás (rendelkezésre álló infrastruktúra alapján) • Költség, hozzáadott érték
• Ráterhelés • Útvonalválasztás (rendelkezésre álló infrastruktúra alapján) • Költség, hozzáadott érték
Keltés – Szétosztás • Hatványozott egymásra hatás miatt általában közös modell • Többrégiós kibocsátás-felhasználás • Regressziós modellek • Rugalmas kereskedelmi változók • Népességre vonatkozó mutatók (vásárlóerő, GDP…) • Termék ára • Jogi-politikai környezet
Keltés – Szétosztás • Mivel részletes adatsor csak ritkán áll rendelkezésre, általában aggregált adatokat használnak • Ellentétben az utasok diszkrét számával, az áruszállítási igények folytonos változók • Nem minden generált igényhez fog tényleges forgalom tartozni • Regionális modellek általában csak a tényleges közlekedési áramlatokkal számolnak
Megosztás – Logisztikai modell • Személyszállításban az egyén döntése a módválasztás • Logit modellek korlátosan használhatók • Amodalitás • Az eladó és vevő számára nem fontos, hogy a termék hogyan „szállítódik” • Költség, megbízhatóság, pontosság
• Mód-lánc modellek
Megosztás – Logisztikai modell • Aggregált modellek • Aggregált kibocsátás-felhasználás mátrixok • Közbenső pontok: átrakóhelyek, elosztópontok és raktárak • Eredmény: honnan-hova mátrix
Megosztás – Logisztikai modell • Diszaggregált modellek • Különálló „cégek”, melyek a saját profitjuk maximalizálására törekednek • Ezek önálló módválasztási döntéseit kalkuláljuk • Szolgáltató alapú modell • Diszkrét módválasztási modell • Machine learning modell
Megosztás – Logisztikai modell • ADA modellek • Aggregált-diszaggregált-aggregált • A különálló cégek módválasztási döntésein alapul • Az egyes zónák közötti módválasztások összege alapján (tehát aggregáltan) történik a tényleges közlekedési áramlatok számítása
Ráterhelés • Az útvonalválasztás gyakorlatilag a személyszállítással megegyezően történik • Több korlátozás • Hozzáadott érték kitüntetett szerepe • Mivel ugyanarra a hálózatra terhelünk, mint amin a személyszállítási áramlatok zajlanak, érdemes ezt a lépést egyszerre végezni
Nemzetközi modellek Modell
Italian National Model System
SMILE+
MODEV
BVWP model
Transtools
Worldnet
Fejlesztés éve
2004 (korábbi munkákra támaszkodva)
1998–2005
2005–2006 (korábbi munkákra támaszkodva)
2006–2007 (korábbi munkákra támaszkodva)
2005–2009
2007–2008
Lefedett terület
Olaszország
Hollandia
Franciaország
Németország
Európa
Európa (főként Európán kívüli kereskedelem)
Zónák száma (külső + belső)
267 belső zóna
Árucikkek
Lépések
Alágazatok
342 belső és 230 439 belső zóna Összesen Áruszállításban: Áruszállításban: külső zóna plusz (NUTS3) and 112 nagyjából 1500 40 + 60 (NUTS2) 277 + 19 (NUTS2) 25 kikötő külső (NUTS0-2) (NUTS3)
5: romlandó – nem romlandó, 50 termékcsalád értéksűrűség Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
10 NSTR1
10 NSTR1
10 NSTR1
10 NSTR1
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás (logisztika), ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Közút, vasút, Közút, vasút (4 Közút, vasút, Közút, vasút, belföldi hajózás, vonattípus), Közút, vasút, Közút, vasút, kombinált (közútkombinált (közút- tengeri hajózás, belföldi hajózás belföldi hajózás, belföldi hajózás, vasút), belföldi vasút) repülés, (külön modellben tengeri hajózás tengeri hajózás hajózás csővezeték a többi alágazat)
Nemzetközi modellek Modell
Norway
Sweden (Samgods)
ADA model for Flanders
NODUS model
Fejlesztés éve
2004–2009
2004–2009
2009–2010
2006 (korábbi munkákra támaszkodva)
Lefedett terület
Norvégia
Svédország
Flandria és Brüsszel
Belgium vagy Európa
LOGIS 2009–2010 (korábbi munkákra támaszkodva) Európa (Franciaországgal a fókuszban)
Netherlands (Basgoed)
2010–2011
Hollandia
Zónák száma (külső + belső)
475 + 61
290 + 174
309 + 22
Közel 600 Belgiumban (NUTS5), több, mint 250 Európában (NUTS2)
Árucikkek
32 (based on NSTR2)
35 (based on NSTR2)
9
10 NSTR1
10 NSTR1
10 NSTR1
Lépések
Keltés, szétosztás, logisztika, ráterhelés
Keltés, szétosztás, logisztika, ráterhelés
Keltés, szétosztás, logisztika, ráterhelés
Megosztás, ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Keltés, szétosztás, megosztás, ráterhelés
Alágazatok
Közút, vasút,, tengeri hajózás, repülés
40 + 30
Közút, vasút, Közút, vasút, Közút, vasút,, belföldi hajózás, Közút, vasút, kombinált (közút- Közút, vasút, tengeri hajózás, tengeri hajózás, belföldi hajózás vasút), belföldi belföldi hajózás repülés repülés hajózás
TRANSTOOLS • TOOLS for TRansport forecasting ANd Scenario testing • Európai közlekedési modell, mely referenciaként szolgál előrebecslésekhez és hatásvizsgálatokhoz • GIS alapú alkalmazás • Egymástól független szoftver modulok (különböző kutatócsoportok által fejlesztve) • Nyílt architektúra
Nemzeti Közlekedési Stratégia • Az első országos közlekedési modell (2013) • TRANSTOOLS alapján készült • Klasszikus négylépcsős modell alapján • Gazdasági és jogi-politikai környezet figyelembevételével • Komplett és részletes adatsorok nem álltak rendelkezésre – aggregált adatokból • A modell további fejlesztése indokolt
Modellek fejlesztésének lehetőségei • Áru- és személyszállítási modellek ráterhelési lépésének összehangolása (vagy közös modell – bonyolultság) • Logisztikai szolgáltatók döntéseinek részletes modellezése • Termelési, raktározási és közlekedési logisztika integrációja • Érkezési idő modellezés • City-logisztikai modellek integrációja • Látens változók
Áruszállítási trendek
Mutatószámok • Az áruszállítást általában fajlagos mértékegységekkel jellemezzük • Járműszám/időszak • Megmozgatott tömeg/időszak • Megtett távolság/időszak
• Áruszállítási teljesítmény mértékegysége: • Árutonnakilométer/időszak
Vasút
Közút
Belföldi hajózás
Tengeri hajózás
Légi
EU-28 belföldi áruszállítás modal split 7%
6%
18%
2002
18%
2012
76% 75%
Közút
Vasút
Belföldi hajózás
Nemzeti Közlekedési Stratégia • Az első országos közlekedési modell (2013) • TRANSTOOLS alapján készült • Klasszikus négylépcsős modell alapján • Gazdasági és jogi-politikai környezet figyelembevételével • Komplett és részletes adatsorok nem álltak rendelkezésre – aggregált adatokból • A modell további fejlesztése indokolt
Magyarországi trendek • Az áruszállítási mennyiség 248 972 ezer tonna/év (2013) • Az áruszállítási teljesítmény 50 618 millió árutonnakilométer/év (2013) • A magyar áruszállítás erősen diverzifikált, a belföldi áruszállítás a teljesítmény 62%-át jelenti • Modal split: • • • •
közút 66.3% vasút 19.2% (ennek csak ¼-e belföldi) csővezeték 11.3% belföldi hajózás 3.2%
Magyarországi trendek • Az export erősen vasút-orientált (60%) • Import esetén csak 30% a vasúti részesedés • Az áruszállítási partnerek közül a piac 70%-át lefedi Ausztria, Olaszország és Németország • Az áruszállítási szerződések legfontosabb kikötése az érkezési időpont (a korai érkezés is szankcionálva van általában)
Magyarországi trendek • Az áruk nagyjából 20%-ánál az érkezési idő megválasztása nem befolyásolja a szállítás költségét - nem érzékeny (főleg ételszállítás) • Érkezési idő választása szempontjából érzékeny a gépek, berendezések szállítása (nagyjából az áruk 10%-a) • Átlagosan a rakott futások 44%-a az üresfutások teljesítménye • DE! 80-90%-ot is elérheti ételszállítás és nemzetközi vasúti szállítások esetén
Magyarországi trendek • Módválasztást befolyásoló tényezők (Megosztás) • 60% - költség • 30% - az érkezési (szállítási) idő megbízhatósága • 10% - egyéb • Biztonság • Infrastruktúra állapota
• Útvonalválasztást befolyásoló tényezők (Ráterhelés) • 60-70% - költség • 20% - megbízhatóság és helyettesíthetőség • 10% - egyéb
Magyarország Áruszállítási modal split (csővezeték nélkül) 4% 0%
4% 0%
21%
20%
5% 0%
2012
2003
28%
2011
67% 76% 75%
Vasút
Közút
Hajó
Repülő
Áruszállítási teljesítmények Magyarországon (millió árutonnakilométer) 50000 45000 40000 35000 30000 25000
20000 15000 10000 5000 0 2003
2011 Vasút
Közút
Hajó
2012 Összesen
Ro-La
Eurotunnel
Eurotunnel
Eurotunnel
Vasúti trendek
ÉNY – DK vasúti folyosó (IV)
DNY – ÉK vasúti folyosó (V)
Vasúti elkerülő (V0)
Közúti használati költség 30%-os növekedése
Vasúti használati költség 30%os csökkentése
Vasúti áruszállítás
Kocsiforduló Kocsi
Igen
igény Célállomás?
Nem Rendezés Kiállítás üresen
Vonali továbbítás
Rakott Kiállítás rakottan
Kirakás
Nem
Besorozás Megrakás
Kisorozás
Igen
Helyben megrakás?
Üres
Alapfogalmak • Szerelvény: Összekapcsolt vasúti kocsik • Vonat: Általában nyíltvonali közlekedés céljából forgalomba helyezett, előírás szerinti jelzőeszközökkel felszerelt olyan szerelvény, melynél működő mozdony, továbbá vonatszemélyzet van. Általában vonatként kezeljük az egyedül közlekedő mozdonyt, illetve a tehervágány-gépkocsikat, önjáró munkagépeket
• Menetvonal: Egy valós vagy elméleti vonat leközlekedésének menetrendi ábrán való megjelenítése
Vasúti áruszállítás • Az áruszállítási folyamat alapegysége a vasúti kocsi • A forgalom lebonyolításának alapegysége a vonat • A vonatot olyan kocsik alkotják, amelyeknek rendeltetési állomása, illetve továbbítási útvonaluk egy része közös, azonos • A továbbítás szempontjából azonosítható kocsik összességét – beleértve az üres kocsikat is – kocsi áramlatnak nevezzük
A vonatközlekedés szervezése • Magyarországon kb. 100 vasúti árufeladóhely (1980-as években még 800) -> 100x100 kapcsolat • A kapacitás korlátai miatt nem kocsinként történik a kapcsolatok megvalósítása • Rendező-pályaudvarok között irányvonatok • Középállomásokon, rakodó/megállóhelyeken tolatóvonatok
Irányvonatok • Az irányvonat (zárt vonat) azonos típusú vagy rendeltetésű, üres, vagy rakott kocsikból összeállított vonat, amelyet a továbbítási útvonalon nem bontanak meg. • Két fő típus: • Rendező-pályaudvarok között • Feladási helytől rendeltetési helyig (megfelelő árumennyiség esetén)
Tolatóvonatok • Két rendező-pályaudvar közötti állomások, iparvágányok, rakodóhelyek kiszolgálása • Az ide érkező és innen induló kocsik továbbítása rendezőpályaudvarra • Két szervezési mód: • Hagyományos tolató tehervonati rendszer • Csomóponti rendszer
Tolató tehervonati rendszer • Két-két rendező-pályaudvar között közlekednek a tolató tehervonatok (mindkét irányba egy-egy) • Időigényes (60-80 km-es szakaszok kiszolgálása 10-16 óra alatt) • Szervezése, informatikai háttere körülményes • A vasúti liberalizáció miatt a felelősségi körök lehatárolása nem egyértelmű
Csomóponti rendszer • Közbenső állomások közül a nagyobbakat áruszállítási gyűjtő/elosztópontként (csomópont) kezeljük • A csomóponti kiszolgáló vonatok a hozzájuk tartozó 30-40 km-es szakasz (és az azon levő ún. szatelit állomások) kiszolgálását végzik • Egyszerű informatika, szervezés (egy mozdony) • Többletfutás lehetséges
f
körzeti o
r
g
a
távolsági l
o
m
körzeti
Csomóponti rendszer
Kocsirendelés • Árutípus • Kocsitípus • Mennyiségi adatok • Befoglaló méretek • Konténeradatok • Tömegadatok
• Honnan-hova • Költségviselő (feladó vagy címzett) • Árufuvarozási Üzletszabályzat
Kocsirendelés • Kocsi megrendelő lap (papír vagy elektronikus) • Fuvarlevél • Vasúttársaság informatikai rendszerében való követés (FOR – SZIR; VIHAR) • Kocsikövetés (általában vonatkövetés KÖFE/KÖFI segítségével)
Vasút-liberalizáció előtti piac • Országos monopol vasúttársaságok • Pálya + személyszállítás + áruszállítás • A kocsirakományú (korábban darabáru is) szállítást kvázi közszolgáltatásként végzi • Egyszerű szervezés • Nincs igény a szolgáltatásfejlesztésre • Versenyképesség romlik – főleg az eljutási idő hossza miatt
• Keresztfinanszírozás
Vasút-liberalizáció utáni piac • Szabad verseny az áruszállításban • Ennek biztosítására szétválasztásra kerül: • • • • •
Független pályavasút Független kapacitáselosztás Személyszállító vállalat(ok) Áruszállító vállalatok Engedélyező és felügyelő szervezet
Vasút-liberalizáció utáni piac • Pályavasút • Pályahálózat működtetési szerződés az állammal • Hálózati Üzletszabályzat – Pályahasználati díjak • • • •
Állomáshasználat Pályahasználat Vontatási energia használat Kiegészítő szolgáltatások • Rakodók használata • Tolatási tevékenység • Mérlegelés
Vasút-liberalizáció utáni piac • Pályakapacitás elosztása • Független szervezet • Menetvonal rendelés elektronikus felületen • Teljesítmény-ösztönző rendszer • Bonusok és malusok • Elsődleges cél a menetrendtől való legkisebb eltérés
• Vonatadatok pontossága mindig a fuvarozó felelőssége
Vasút-liberalizáció utáni piac • Országos vasúttársaságok (RCH, GYSEV-Cargo) • Nagy volumenű szállítások – hosszú távú partneri szerződések • A hálózat bármely pontjára könnyedén eljuthat • Állomási kiszolgálás továbbra is kvázi közszolgáltatásként
• Jelentős vontatójármű állomány • Jelentős, diverzifikált kocsiállomány
Vasút-liberalizáció utáni piac • Magán vasúttársaságok • Néhány partner – velük hosszútávú szerződések • Legjellemzőbb tevékenységek: • Irányvonatok • Iparvágány-kiszolgálás
• Néhány vontatójármű • Bérelt kocsik vagy néhány speciális (akár a partnerrel közös) kocsi
Vasúti áramlatok
Vasúti áramlatok • Személyszállítás • • • • •
Nemzetközi távolsági Országos távolsági Regionális távolsági Elővárosi Városi
• Áruszállítás • Nemzetközi távolsági • Országos távolsági • (Regionális)
Vonatok biztonságos közlekedése Alapelv: egy jelzővel védett szakaszon egy vonat tartózkodhat! Védett szakasz lehet: • Állomási vágány • Nyíltvonal • Állomásköz • Térköz
(Mozgóblokk)
Nyíltvonali vágányfoglaltság A állomás
Idő
Térközjelző
Térközjelző
Térközjelző
B állomás
Idő
Vasúti áramlatok • • • •
A vasúti pálya kapacitása menetvonal-szám korlátos A különböző áramlatok egymást akadályozzák Szervezés alapja a menetrend Személyszállítás: • Kínálatiság • Ütemesség • Csatlakozások biztosítása
• Áruszállítás • Igényvezérelt • Ütemesség csak nagy volumenű és hosszútávú szerződéses kapcsolatban • Legfontosabb szempont a kiszámíthatóság
Menetrend • A vasúthálózat üzemi munkájának terve • Két alapelv • Meghatározzuk az igények kielégítésére elegendő vonatok számát – ezeket megpróbáljuk optimálisan elhelyezni a menetrendben • Meghatározzuk az infrastruktúránkon egy optimális menetrendet – felülbecsüljük az igényeket (kínálati menetrend)
• Az első az áruszállítás, a második a személyszállítás esetén használatos
Menetrend • A két alapelv nehezen kivitelezhető egyszerre • Általában a személyszállítás prioritást élvez • Szűk/kulcsfontosságú keresztmetszeteken menetvonal-katalógus • Az útvonal többi részére operatív tervezés • Túlzottan elnyújtott menetvonalak csökkentik a vasút versenyképességét!
• Kapacitáskorlát miatt szükség lehet az infrastruktúra bővítésére
Kapacitásnövelési lehetőségek • Építési jellegű • • • •
Egy vagy több állomásköz többvágányúsítása Állomásfej-elhúzás Forgalmi kitérő Új vonal építése
• Biztonságtechnikai jellegű (általában egyirányú) • Térközösítés • Mozgóblokk
• Szervezési jellegű • Zónázó menetrendi struktúra • Csoportos menetrend
Vasúti Kocsitípusok
Magas oldalfalú, nyitott kocsi
Normálépítésű fedett kocsi
Eltolható oldalfalú kocsi
Különleges építésű, nyitott, önürítős kocsi
Pőrekocsi
Ro-La kocsi
Tartálykocsi
Gabonaszállító kocsi
Hűtőkocsi
Köszönöm a figyelmet!
