Mûcsarnok, Fôigazgatói pályázat, 2005
ArtBoom Mûvészet változásban a Mûcsarnok 2005-2010 közötti programja
JELENTKEZÉS A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere 2005. május 9-én a Kulturális Közlönyben pályázati felhívást tett közzé a Mûcsarnok Fôigazgatói álláshelyének betöltésére. A felhívást a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a végrehajtásáról rendelkezô 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet elôírásai alapján hirdette meg. A felhívás kimondja, hogy az 1894. évi XXVIII. törvénnyel létesített Mûcsarnok, mint reprezentatív intézmény alapfeladata a kortárs hazai és nemzetközi képzômûvészet, valamint a kapcsolódó mûvészeti ágak (itthoni és külföldi) bemutatása.
A felhívás meghatározza a Mûcsarnok Fôigazgató feladatait. Ezek a következôk:
- az intézmény mûködtetésének irányítása, - az intézmény szakmai munkájának irányítása, az intézményi és szakmai tevékenység koordinálása, - az intézmény szervezeti, vezetési, mûködési struktúrájának felülvizsgálata, korszerûsítése, - az intézmény egyes tevékenységi köreiért felelôs, vezetô munkatársainak kiválasztása, illetve megerôsítése, a jogszabályoknak megfelelô módon történô kinevezése, valamint az alapítói okiratban foglaltak szerint a fenntartói egyetértés megszerzése, - a kortárs magyar képzômûvészet, iparmûvészet, fotómûvészet, valamint a vizuális és tárgykultúra egyéb ágazatai és az intermediális mûfajok reprezentatív rendszeres bemutatása, - a nemzetközi kortárs mûvészet bemutatása, valamint a magyar kortárs mûvészet külföldi megjelenésének elôsegítése, - nemzetközi kapcsolatok kiépítése, széles körû együttmûködési lehetôségek megteremtése, - kormányzati garanciával megvalósuló nagy nemzetközi kiállítások fogadása, - a Velencei Biennále nemzeti biztosaként felel a magyar pavilon kiállításaiért, a magyar megjelenésért, - az intézmény más mûvészeti ágba tartozó programjainak irányítása, társmûvészeti rendezvények szervezése, - az intézmény kiállításaihoz kapcsolódó kiadványok megjelentetése, - a Mûcsarnokban elhelyezett mûalkotások ôrzése és kezelése.
A fentiek ismeretében benyújtom pályázatomat a Mûcsarnok Fôigazgatói álláshelyére.
Szilágyi Gábor mûvészettörténész 1026, Budapest, Nyúl u. 8.
Budapest, 2005. június 6.
-1-
TARTALOM
1. A MÛCSARNOK 2005-2010 KÖZÖTTI MÛVÉSZETI PROGRAMJA 1.1
A Mûcsarnok helye és szerepe a hazai intézményrendszerben
1.2
A Mûcsarnok mûvészeti programjának struktúrája
1.3
A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában szerepet játszó szempontok
1.4
Mûvészeti évadok
1.4.1
Az évadok témái
1.4.1.1
2006 – Mûvészet és társadalom
1.4.1.2
2007 – Mûvészet: regionalizmusok
1.4.1.3
2008 – Mûvészet és gazdaság
1.4.1.4
2009 – Mûvészeti határok és határátlépések
1.4.1.5
2010 – Mûvészet és város
1. 5
Az évadok programjához szorosan nem kapcsolódó kiállítások
1.5.1
A Tanácsadó Testület ajánlásai
1.5.2
Kormányzati garanciával megvalósuló nagy nemzetközi kiállítások fogadása
1.5.3
Mûfajok szerinti programok
1.5.3.1
Képzômûvészet
1.5.3.2
Fotográfia
1.5.3.3
Építészet
1.5.3.4
Intermediális mûfajok
1.5.3.5
Design és iparmûvészet
1.6
Mûvészeti rendezvények, kiállítások, programok, artshop
1.6.1
A Mûcsarnok városi vagy országos projektjei
1.6.2
Koncertek
1.6.3
Irodalmi találkozók
1.6.4
Filmprogramok
1.6.5
Portfolió-review
1.6.6
Közönségtalálkozók
1.6.7
MenüPont
1.6.8
Magyar részvétel külföldi seregszemléken – Velence, San Paolo
1.6.9
Artshop
-2-
2. A KOMMUNIKÁCIÓ ERÔSÍTÉSE 2.1
Kommunikációs fórumok
2.1.1
Honlap
2.1.2
A Mûcsarnok kiadásában megjelenô újság: ArtBoom
2.1.3
Sajtókapcsolatok
3. NYITÁS A KÖZÖNSÉG FELÉ
4. A MÛCSARNOK ÚJ KULTURÁLIS ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETE
5. A MÛCSARNOK SZERVEZETI, VEZETÉSI, MÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁJÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK
5.1
A Mûcsarnok jelenlegi szervezeti struktúrája
5.2
A jelenlegi mûködési struktúra változásai
5.2.1
Felsôvezetôi szint
5.2.1.1
Tanácsadó Testület
5.2.1.2
A Fôigazgató-helyettes feladatköreinek módosulásai
5.2.2
Szervezeti egységek
5.2.2.1
Kommunikációs osztály
5.2.2.2
A Közönségkapcsolatok Osztálya
5.2.2.3
Informatikai és honlapkészítô csoport
5.2.2.4
Kiadványszerkesztô csoport
5.3
A Mûcsarnok átalakított szervezeti struktúrája
5.3.1
Vezetôi szintek
5.3.2
Szervezeti egységek
6. ÖNÉLETRAJZ 7. EGYÉB MELLÉKLETEK 7.1
Diplomamásolat
7.2
Erkölcsi bizonyítvány
-3-
1. A MÛCSARNOK 2005-2010 KÖZÖTTI MÛVÉSZETI PROGRAMJA A Mûcsarnok ötéves programjának kialakításakor a legfôbb szempontom az volt, hogy azt a hazai intézményrendszerben és mûvészeti életben meglévô és megjelenô igényekre építsem. A jelen mûvészeti programomban bemutatom a fontosnak ítélt modelleket, kiállítások és programok témáit, a közönség felé történô nyitás lehetôségeit. Döntô kérdés, hogy újragondoljuk és megfogalmazzuk a Mûcsarnok helyét és küldetését a hazai kulturális rendszerben. Mivel a Mûcsarnokot a XIX. században a mûvészek egyesülete nevében hozta létre a kor kulturális és politikai elitje, az intézménynek a mûvészet különbözô területei felé egyaránt érzékenynek kell lennie. A legfontosabb cél ugyanakkor, hogy a Mûcsarnok mûködésével a jövôben a hazai kulturális rendszerben autonóm, nemzetközi trendekre épülô mûvészeti kommunikációs stratégiák jelenhessenek meg. Ezek közül is kiemelt szerepet tulajdonítok a közönség, a mûgyûjtôk és a mûvészet nemzetközi irányai felé történô nyitás lehetôségének.
1.1 A Mûcsarnok helye és szerepe a hazai intézményrendszerben Hosszú ideje építkezô, jól mûködô kulturális rendszerekben a nemzeti kulturális identitás képének formálása egyszerre több nagyobb intézmény kezében van. Ez stratégiai kérdés, és inspiratív versenyhelyzet, mely erôs intézményi bázisokra épülve decentralizálja a kulturális közéletet. Ennek a több oldalú, több lábon álló intézményi bázisrendszernek a fenntartása szükséges ahhoz, hogy a mûvészeti életben az alkotók, a kiállításrendezôk, a kurátorok, a mûvészettel foglalkozó szakemberek, a támogatók, a piac és nem utolsó sorban a látogatók tájékozódási pontokat találjanak, különbözô vezetési és kiállítási megoldásokat lássanak, és termékeny vitákkal találják magukat szembe. Magyarországon ma a kortárs hazai és nemzetközi mûvészet reprezentatív bemutatásának lehetôsége gyakorlatilag két csúcsintézmény kezében van: a Mûvészetek Palotájába költözött Ludwig Múzeuméban és a Mûcsarnokéban. A Ludwig Múzeum feladata a kortárs mûvészet bemutatása mellett annak múzeumi gyûjteményben való elhelyezése /memoriális funkció/, a Mûcsarnoké a hazai mûvészeti élet koordinálása, külföldi megmérettetése, és határozott programok mentén külföldi kiállítások bemutatása Magyarországon. A Mûcsarnok tehát a kortárs hazai és nemzetközi mûvészet színtere, amely különbözô mûvészeti irányokat, területeket jelenít meg, és olyan programokkal van jelen, amelyekbôl sokak számára azonosulásra képes, követendô jövôkép formálódhat. Mindez erôs közösségformáló erôvel bír. A Mûcsarnok vezetésének fontos szerepet kell vállalnia ebben: segítenie kell, hogy kiforrjon egy társadalmi közbeszéd, amely tisztázza, felépíti és megformálja egy ország minél szélesebb körû kulturális közösségi identitását, segít az értékek megformálásában, és ennek folyamatáról kiállításokon, szimpóziumokon, konferenciákon és a médiumokon keresztül tudósít. Az alábbiakban bemutatom a Mûcsarnok 2005-2010 közötti mûvészeti programjának általam elképzelt struktúráját. Mielôtt azonban ezt megtenném, három általam készített kördiagramra hívom fel a figyelmet. A diagramok két külföldi mintaintézmény /MoMA, Centre Pompidou/ és a Mûcsarnok mûvészeti programjának alakulását mutatják, mûvészeti területek szerint, a számok tükrében, közel azonos idôszakban /2000-2005/.
Forrás: www.moma.org
-4-
Forrás: www.centrepompidou.fr
Forrás: www.mucsarnok.hu
A diagramokon jól látható, hogy a külföldi intézmények programjaik alakításakor igen nagy teret biztosítanak a társmûvészeteknek /fotográfia, építészet, design, intermédia, grafika/. Erre – a hazai szakintézmények /Fotográfiai Múzeum, Építészeti Múzeum, Iparmûvészeti Múzeum, stb./ korlátozott vagy egyáltalán nem is létezô kiállítási lehetôségeit, illetve a fent említett hazai kétpólusú csúcsintézményi struktúrát figyelembe véve – a Mûcsarnok esetében a jövôben még inkább szükség lesz. E program hatékony megvalósításához a következô oldalakon bemutatott mûvészeti program kidolgozása fontos, mert - tájékozódási és igazodási pontokat jelent a mûvészek és kurátorok számára, - kapcsolatot teremt a mûvészet egyéb intézményeivel, a mûgyûjtéssel illetve a nemzetközi mûvészeti piaccal, és hatást gyakorol a kortárs mûvészet múzeumi elhelyezésére, - tematizálja a mûvészeti életet, ezzel felkelti iránta az érdeklôdést, - aktivizálja a közönség különbözô rétegeit, - nyitott struktúrára épülô mûködést és jövôképet formál, - a mûvészeti életet a társadalmi közbeszéd részévé teszi. (A program megvalósításához a Mûcsarnok mûködésében átszervezések is szükségesek. Ezeket részletesen A Mûcsarnok szervezeti, vezetési, mûködési struktúrájára vonatkozó elképzelések /5./ címû részben fejtem ki.)
-5-
1.2 A Mûcsarnok mûvészeti programjának struktúrája A Mûcsarnok mûvészeti programjáért a Fôigazgató felel. A programokat a Fôigazgató egy új testülettel, a Tanácsadó Testülettel (5.2.1.1) közösen vitatja meg, tôle ajánlásokat fogad el. A Mûcsarnok mûködésében késôbb bemutatott átszervezések lehetôvé teszik, hogy az intézmény egy-egy évre megfogalmazott mûvészeti programjai mellett középhosszú távú /5-10 éves/ célokat is kitûzzön maga elé, és ezeket hatékonyan közvetítse. Utóbbi szakmai lebonyolítását a Kommunikációs Osztály (5.2.2.1) végzi, amely együttmûködik a Fôigazgatóval, a Tanácsadó Testülettel, a kurátorokkal és a szerkesztôséggel. A Kommunikációs Osztály munkáját a Mûcsarnok honlapja és a tervek szerint 2006-tól induló újságja is segíti (2.).
1.3 A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában szerepet játszó szempontok - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása hazai és közép-európai viszonylatban - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása a hazai és nemzetközi mûgyûjtésben - a Mûcsarnok koordinatív szerepkörének kialakítása a hazai mûvészeti/mûvészettörténeti szakmában: a mûvészeti élet problémáinak felvetése konferenciákon, szimpóziumokon és kiállításokon - az utóbbi évtizedek mûvészeti tendenciáinak ismeretében a társmûvészetek szerepének bemutatása, újragondolása, erôsítése /építészet, design, film, tánc, irodalom/ - mûvészeti, oktatási intézményekkel való együttmûködés, és az oktatás minden szintjén a tanárok továbbképzése - mûvészeti programok megvalósítása a fiatalok és gyerekek számára - látogatóbarát szempontok érvényesítése a kiállításokon - a fogyatékkal élôk számára különprogramok szervezése /és számukra a könnyû, akadálymentes közlekedés biztosítása/
1.4 Mûvészeti évadok A Mûcsarnok mûvészeti programjának fô elemét a mûvészeti évadok alkotják. Ezek egy-egy fontos mûvészeti kérdést helyeznek középpontba, amelyeket az intézmény kiállításokon, konferenciákon, szimpóziumokon és a rendelkezésére álló egyéb eszközök segítségével úgy dolgoz fel, hogy abban a szakma döntô többsége felvonulhasson. A mûvészeti évadok célja: - egy-egy év mûvészeti programjának összefogása, - mûvészeti problémák középpontba állítása, - az adott téma szakmai kidolgozása, kiállítási elôkészítése, - a tájékozódás elôsegítse.
1.4.1 Az évadok témái Az évadok témáit a hazai mûvészeti élet még fel nem tárt problémái illetve aktuális mûvészeti kérdések adják. Az évadok szakmai és mûvészeti programjairól kiadványok jelennek meg. 2006 és 2010 között az alábbi témákra teszek javaslatot: 2006 – Mûvészet és társadalom 2007 – Mûvészet: regionalizmusok 2008 – Mûvészet és gazdaság 2009 – Mûvészeti határok és határátlépések 2010 – Mûvészet és város (Egy-egy évad éves tematikus kérdésfelvetése nem feltételezi, hogy az intézmény mûvészeti programja évente csak egyetlen témának rendelôdik alá.)
-6-
1.4.1.1 2006 – MÛVÉSZET ÉS TÁRSADALOM Szakmai program Magyarországon ma is kézzelfogható annak a társadalmi és kulturális folytonosságnak a hiánya, amelyet az egymást váltó és így a folytonosságot megmegszakító rendszerek hagytak maguk után. Az évtizedek vagy évszázadok óta egymásra épülô társadalmak hagyományozódó értékrendjéhez képest Magyarország súlyos adósságokat halmozott fel a számára kiválasztandó értékek kérdésében. A nálunk csak nyomokban fellelhetô társadalmi párbeszéd nyilvánvalóan nem tudta még kitermelni azokat a szempontokat, amelyek ebben segítségünkre lehetnének. Az évad szakmai és kiállítási programjának célja tehát, hogy az említett társadalmi párbeszéd meginduljon. Mûvészeti program - A két Németország építészete 1949-89 A kiállítás Európai Uniós támogatással valósul meg. A program németországi kapcsolattartója Konstantin Kleffel, a német építészkamara elnöke.
- Közép- és kelet-európai tárgykultúra és építészet – szimpózium A program szakértôi megvitatását a 2006-os Hamburger Architektur Sommer fô témájának teszi meg. Ehhez kapcsolódik a közép- és kelet-európai térség tárgykultúráját feldolgozó mûcsarnoki szimpózium, amelynek alapján 2008-ban létrejön a témát feldolgozó kiállítás. A nemzetközi illetve közép-európai programhoz magyarországi részrôl a Mûcsarnok adja az intézményi hátteret és a 2008-as helyszínt. - Kiállítás az 1956. októberi forradalom 50 éves évfordulójára Az évforduló alkalmával mûvészeti kiállítás dolgozza fel 1956-ot. A Mûcsarnok hiteles gazdája lehet e tárlatnak, mivel az 1989. június 16-i újratemetés, és a Sztálin szobor ledöntése /a forradalom egyik legfontosabb mozzanata/ is szorosan kapcsolódik a Mûcsarnok környezetéhez. 2005 végén, 2006 elején a program felkért kurátorának felhívása és/vagy felkérése alapján alakul ki a végleges koncepció, a kiállítandók köre és a kiállítás anyaga. Az évfordulóra kiadvány jelenik meg.
1.4.1.2 2007 – MÛVÉSZET: REGIONALIZMUSOK Szakmai program Az Európai Unióba történt belépésünk sürgetôen felerôsítette a magyarországi szakmai és intézményi hiányosságok tisztázásának szükségességét. Az Unió nyilvánvaló érdeke az intézményi és humán bázis kompatibilitásának elômozdítása, a nemrég csatlakozott országok felé kultúrájuk közvetítése, és ezen országok kultúrájának megismertetése saját közönségükkel. Ennek fontossága túlmutat önmagán, diplomáciai és stratégiai jelentôségû. Nyilvánvaló, hogy ebben a kulturális párbeszéd-keresésben azok az országok juthatnak fokozott elônyökhöz, amelyek egyszerre hajlandóak az együttmûködésre, ugyanakkor a saját kérdéseikkel, problémáikkal való szembenézésre is. Az újjászervezôdô Uniós politikai és kulturális kapcsolatok azonban új együttmûködési lehetôségeket és formákat is kínálnak. A kulturális reprezentáció fontos diplomáciai üzenetet hordoz, az Unió országai közötti kulturális együttmûködések preferált támogatási lehetôséget jelentenek. Olyan közös mûvészeti programokra van tehát szükség, amelyek regionális szintû, kooperatív együttmûködést feltételeznek, és különösen az újonnan csatlakozott országok számára jelentik a támogatások elnyerését. Ez az érintett országok közti párbeszéd megindulását, a közös történelmi múlt feltárását feltételezik, és a megvalósuló kiállítások az egyes kulturális régiók közti párbeszéd megindulását segítik elô. Az évad középpontba állított témája, a mûvészet és regionalizmus kérdése különösen az Unión belüli regionális politika, és az érdekérvényesítés kérdése miatt válik aktuális kérdéssé. Milyen témák, programok mutassák be a közép-európai régió mûvészetét? Hogyan kapható ehhez Európai Uniós támogatás? A Mûcsarnok kezdeményezô szerepbe tud kerülni a közép-európai kulturális együttmûködések kapcsán. Kulturális kapcsolatokat és együttmûködést kell kezdeményeznie többek között Csehországgal, Szlovákiával, Ausztriával, Lengyelországgal, Ukrajnával, a balti országokkal, Romániával, Bulgáriával, Szlovéniával, Horvátországgal, Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával. Az említett országokkal konferencia keretében kell megtalálni a közösen képviselhetô érdekeket. Mûvészeti program Kapcsolatfelvétel a régió mûvészeti intézményeivel és kiállítóhelyeivel. Regionális együttmûködések kialakítása. A programok szervezéséhez mintaként szolgálhat a 2006-os Hamburger Architektur Sommer nemzetközi programja. A program elônyei és hatásai: - a mûvészeti mobilitás növelése, - közös kiállítások utaztatása és fogadása a région belüli országok között és az Európai Unióban, - a régió kortárs mûvészeti kultúrája jobban megismerhetôvé válik.
-7-
Lehetôséget kell biztosítani a régióban olyan kiállítások megvalósítására is, amelyek rendezésére pályázati úton külföldi kurátorok is lehetôséget kapnak. Ezzel nem csak mûvészeti programok, de különbözô kiállításrendezôi attitûdök is kicserélôdhetnek. E kezdeményezés megvalósítására a Mûcsarnok pályázatot írhat ki, és kiállításokat valósíthat meg. A program szerint hasonló módon kaphatna lehetôséget hazai kurátor a régión belül más országban projektjeinek megvalósítására. Budapesti helyszínnel felvethetô egy közép-európai mûvészeti biennále vagy triennále rendezésének lehetôsége is. E mûvészeti találkozók megvalósítása Magyarország kulturális kezdeményezôképességének aktivitását pozitívan befolyásolhatják, és alkalmat kínálhatnak arra, hogy - a regionális mûvészet mozgástere kitáguljon, - kiváló szakemberek érkezzenek az országba, - a helyi mûvészek, alkotók kapcsolatrendszere kiszélesedjen, - az információ áramlása felgyorsuljon, - a rendezvények turisztikai szempontból is eredményesek legyenek. A találkozók kiállításainak késôbbi, remélhetôen sikeres európai bemutatása a nemzetközi mûvészeti életbôl hosszú évtizedekig kivont országok újramegjelenését is segíti az adott térségben. - Öndefiníciók – a kiállítás olyan közép-európai mûvészek munkáiból válogat, illetve olyan munkák megvalósítását kéri tôlük, amelyek valamilyen módon a saját országuk vagy egy számukra izgalmas másik ország énképének megfogalmazását reflektív módon közvetítik.
1.4.1.3 2008 – MÛVÉSZET ÉS GAZDASÁG Szakmai program Az állami finanszírozású kulturális intézmények mûködésébe a közeli jövôben külsô, piaci források és támogatók bevonása válik szükségessé. Ennek módjáról és lehetôségérôl közös platformokat kell kialakítani a szóba jöhetô támogatók és az adott mûvészeti intézmény/intézmények között. Ennek kialakítására és koordinálására szakmai programok elindítására van szükség. A programoknak a támogatások lehetôségét kell megvizsgálniuk, és a szereplôk részére javaslatokat kell megfogalmazniuk. Ki kell dolgozni olyan modelleket, amelyek a mûvészeti intézmény és a piaci támogatók közös érdekeit szolgálják, és együttmûködésre sarkalják a szereplôket. Fontos kérdés a mûvészeti piac helyzetének megvitatása is, és ezzel a kortárs mûgyûjtés mozgásterének kitágítása. A jól mûködô mûvészeti piac számos elônyén túl az értékkiválasztás egyik legfontosabb szegmense. Egy kulturális közösség ízlésvilágát és értékorientációit a piaci mozgások és igények jól jelzik vissza. Magyarországon azonban – néhány kivételtôl eltekintve – a magángalériák a mai napig nem tudták piacképes termékké formálni a képzômûvészetet, és ennek egyik fô okaként, strukturális és egyéb hibák mellett, elsôsorban a fizetôképes felvevôközönség értékorientációja és bizalmatlansága nevezhetô meg. A piaci mûködést számos állami intézkedés segíthetné, és az állami intézmények közül is a Mûcsarnok hivatott leginkább arra, hogy szakmai rendezvényekkel és kiállításaival tematikus kérdéseket vessen fel, életmûvekre hívja fel a figyelmet, és értékeket teremtsen. A Mûcsarnok szerepe ezek szerint elsôsorban mediális: a hivatalosság pecsétjét teheti rá egy-egy életmûre, témára, értékké és a mûvészeti diskurzus részévé téve azt, amit aztán a piac szereplôinek /galériásoknak és vevôknek/ illetve a külföldi társintézményeknek felmutathat és kiközvetíthet. A Nemzeti Fejlesztési Terv és Európa Terv részeként 2007 és 2013 között hazai fejlesztésekre várhatóan jelentôs támogatások érkeznek az országba. Fontos kérdés, a kulturális intézmények hogyan vegyenek részt ezen idôszak eredményeiben, és lehet-e a kulturális szektor akár csak közvetve is nyertese a támogatásoknak? Hogyan köthetôek hosszabb távú kulturális stratégiai megállapodások az intézmények és a piaci szereplôk között? Felül kell vizsgálni a mûvészeti intézmények és a turizmus kapcsolatát: hogyan használható a bevételek növelésére a turizmus, milyen kooperációk szükségesek, és milyen programokkal, kiállításokkal vonzhat, akár regionális szinten, még több látogatót egy-egy kiállítás? A mûvészet és gazdaság témája a hazai mûvészeti élet szempontjából döntô kérdés: - a mûvészeti intézményrendszer hatékony átszervezése miatt, - a mûvészeti piac helyzetének javítása miatt, - a Magyarországra 2007-2013 között érkezô jelentôs Uniós támogatások miatt, amelyek gazdaság élénkülését eredményezhetnek, - a kultúra és a turizmus hatékonyabb együttmûködése érdekében. Mûvészeti program A gazdaság és mûvészet kérdésének megvitatása elsôsorban gyakorlati problémákat vet fel. Kiállítások szintjén bemutathatóak: - Hazai és külföldi kortárs magángyûjtemények – intézményi és egyéni gyûjtemények. - Közép- és kelet-európai design kultúra 1950-1990 – az évad fô kiállítása, a 2006-os szimpózium eredményeként létrejövô kiállítás magyarországi bemutatása.
-8-
1.4.1.4 2009 – MÛVÉSZETI HATÁROK ÉS HATÁRÁTLÉPÉSEK Szakmai program Az évad a mûvészetben tapasztalható határok épülésének és elmosódásának kérdését tárgyalja. A szakmai diskurzus feladata a képzômûvészet és design, képzômûvészet és építészet, design és építészet, fotográfia és képzômûvészet, fotográfia és építészet stb. kérdéseinek és az ezek ellenhatásaként megjelenô mûvészeti mûfajokban végbemenô identifikáció /ál- vagy valós mûvészeti archaizálás/ kérdésének megvitatása lesz. A program korábbi, a Mûcsarnokban és kisebb kiállító intézményekben megvalósult hasonló tematikájú programok folytatása. Mûvészeti program Elsôsorban olyan tematikus kiállítások megvalósítása a cél, amelyek megmutatják a különbözô mûvészeti területek közti átjárhatóságot, a mûvészeti határok egymásba mosódását, és különbözô alkotói attitûdökre mutatnak rá. Kiállítások: - a korábban már megkezdett design, építészeti, képzômûvészeti programok folytatása - a film, videó, fotó, a különbözô képalkotó technikák illetve az egyéb mûfajok keveredése - a mozgásmûvészetek és a képzômûvészet kapcsolatának vizsgálata.
1.4.1.5 2010 – MÛVÉSZET ÉS VÁROS Szakmai program A Mûvészet és város évad a 2010-es Európa Kulturális Fôvárosa programra épül, így annak részleteit a cím adományozásának ismeretében lehet részleteiben kidolgozni. Mûvészeti program – Városvíziók A kiállítás a XIX-XX. századi magyarországi urbanisztikai jövôképeket dolgozza fel, és hazai illetve ismert nemzetközi építészek részvételével újabb városvíziókat alkot. – Város és mûvészet A kiállítás a városi teret használó és a képzômûvészet határait súroló projekteknek ad bemutatkozási lehetôséget a Mûcsarnokon belül és a város különbözô pontjain: épületek falára vetített fényszínház, hidakon, köztereken megvalósuló mûvészeti programok, akciók formájában.
1.5 AZ ÉVADOK PROGRAMJÁHOZ SZOROSAN NEM KAPCSOLÓDÓ KIÁLLÍTÁSOK 1.5.1 A TANÁCSADÓ TESTÜLET AJÁNLÁSAI A Mûcsarnok mûvészeti programjának alakításában ajánlásaival fontos szerepet kap a Fôigazgató által életre hívott mûvészeti Tanácsadó Testület. A Testület a Mûcsarnok mûvészeti programjaival kapcsolatban ajánlásokkal élhet. A testület mûködését és hatáskörét Ld. 5.2.1.1, A Tanácsadó Testület alatt.
1.5.2 KORMÁNYZATI GARANCIÁVAL MEGVALÓSULÓ NAGY NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK FOGADÁSA A Mûcsarnok, mint reprezentatív állami intézmény, melynek fenntartója a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az állami és diplomáciai szempontból jelentôs kiállítások fogadására készen kell állnia.
-9 -
1.5.3 MÛFAJOK SZERINTI PROGRAMOK 1.5.3.1 Képzômûvészet A Mûcsarnok egyik legfontosabb feladata közé tartozik a hazai és nemzetközi kortárs képzômûvészet bemutatása, valamint a kortárs magyar mûvészet külföldi megjelenésének elôsegítése. A hazai és nemzetközi kiállításoknak a magyarországi mûvészeti élet strukturált felépítését, folytonosságát, mûvészeti karrierek és tematikus kérdések felvetését egyaránt segíteniük kell. A kiállítások mûvészeti programjához orientációs pontokat adnak a jelentôsebb mûvé– szeti seregszemlék /Velencei Biennále, Kasseli Dokumenta, Isztambuli Biennále, San Paolo-i Biennále stb./, és a különbözô társintézmények kiállításai. A Mûcsarnok általam irányított képzômûvészeti programja az alábbi szempontokat különös figyelemmel kíséri: - közép-európai mûvészet - határterületek és tematikus programok: képzômûvészet és design, képzômûvészet és építészet - új mûvészeti kapcsolatok kialakítása Európán belül – Portugália, Írország, Skandináv országok - Mûvészeti Egyetemek és Fôiskolák évi közös kiállítása - az ötéves terminus alatt legalább 1 országos gyermekrajz kiállítás A képzômûvészeti program további fontos feladata, hogy képet adjon a hazai mûvészeti élet jelenlegi helyzetérôl. A rendszerváltás óta nincs ismeretünk arról, milyen és szám szerint összesen hány mûvészeti szervezet képviseli Magyarországon a mûvészeket, milyen céllal szervezôdnek, és mik a pontos céljaik. A hazai mûvészeti szervezetek elfogadható igénye, hogy akár éves kiállítások keretében mutassák be a Mûcsarnokban a hazai mûvészet általuk képviselt irányzatait, de a néhány éve még több mint ötven szervezet erôvonalait fel kell mérni. A nemzetközi mûvészeti életet is jelentôs mértékben foglalkoztatja a mûvészet társadalomban betöltött helye és szerepe. Kutatott kérdéssé vált a mûvészkarrierek alakulása, a mûvészek képviseletét ellátó szervezetek céljai, a mûvészettörténészek pályájának alakulása, és a mûvészeti intézményrendszerek problémái, túlélési stratégiái. A fentiek alapján ezért képet kell kapnunk - a mûvészeti szervezetekrôl - a mûvészek jelenlegi helyzetérôl, karrierjük alakulásáról - a mûvészettörténészek pályájának alakulásáról - a mûvészeti intézményrendszer hazai helyzetérôl. A Mûcsarnok a felvetett kérdéseket 2006-tól mûvészeti programja részévé teszi, azokat konferenciákon, szakmai rendezvényeken és kiállításokon keresztül kitárgyalja, bemutatja, és az eredményeket kiadványok formájában meg is jelenteti. Javasolt csoportos kiállítások: 2006 – Kortárs portugál mûvészet, a Gulbenkian Múzeum bemutatója illetve kortárs design és építészet Portugáliában 2007 – Kortárs balti mûvészet 2008 – Kortárs kubai mûvészet 2009 – A geometrikus mûvészet és más avantgárd irányok a közép- és kelet-európai mûvészetben 1920-1990 2010 – Építészet és képzômûvészet – kortárs hazai és nemzetközi mûvészek és építészek közös kiállítása Néhány javasolt egyéni kiállítás: 2006 – Türk Péter; Böröcz András 2007 – Antony Gormley, David Hockney, Haász István 2008 – Hantay Simon; Megyik János 2009 – Frida Kahlo; Francis Bacon, Pátkay Ervin 2010 – Kemény Zoltán; Ágnes Dénes Megyik János
Dieter Jung
- 10 -
Második világ kiállítás, plakát
1.5.3.2 Fotográfia Magyarország fotográfiai nagyhatalomnak számított, és ma is jelentôs, nemzetközi rangú fotográfusaink vannak, de a mûfaj jelentôsen alultámogatott és alulreprezentált. A Fotográfiai Múzeum nem Budapesten található /Kecskemét/, a Mai Manó Ház korlátozott lehetôségek között tud kiállításokat fogadni, ezért a Mûcsarnok programjában kiemelt szerepet szánok a fotográfiának. A 2.2.2 pont alatt bemutatott kördiagramok jól szemléltetik, hogy a két külföldi mintaintézmény /MoMA, Centre Pompidou/ programjában a fotó milyen hangsúlyokkal van jelen. Ezekben az intézményekben a fotográfiai bemutatók a hagyományos fotográfiai technikáktól a legfrissebb fotós jelenségekig sokféle irányt mutatnak. Érdemes megjegyezni, hogy a fotográfiai kiállítások hagyományosan közönségbarát programok. Kiállítási javaslatok: 2006 – Kerekes Gábor, egyéni kiállítás 2007 – Kortárs magyar fotográfiai mûhelyek: +mûhely, Lumen, Fotókontakt, Dinamó 2008 – Ansel Adams és az amerikai fotográfia 2009 – Fotográfiai határesetek - olyan fotográfiai alkalmazások, amelyek a fotót vagy eszközként vagy egyedi módon használják /pl. képzômûvészet, építészet, haditechnika, különbözô kutatási területek, ûrtechnika, atomkutatások stb./ 2010 – Mû-világ – fotóprojekt hazai fotográfusok részvételével A Mûcsarnok különös figyelemmel kíséri a tengeren túli, japán és kínai fotográfiai kiállításokat, illetve a környezô országok fotós fesztiváljait /Pozsony, Krakkó, Moszkva, Bukarest/, és azokról kiállításokat fogad. A Mûcsarnok a bemutatott fotográfiai kiállításokat önálló szervezésben vagy társintézményekkel összefogva nemzetközi biennálékra, mûvészeti fesztiválokra kiközvetíteni.
Jokesz Antal
- 11 -
Kerekes Gábor
Stalter György
1.5.3.3 Építészet A Mûcsarnok éves programjában a jelenleginél nagyobb szerepet kell kapnia építészeti kiállításoknak. A 2.2.2-es pontban a kördiagramok alapján látható, hogy az építészet – a nemzetközi összevetések alapján, de önmagában véve is – a Mûcsarnok kiállítási programjában jelentôsen alulreprezentált. Az építészet új irányainak felmérése és bemutatása, akár képzômûvészeti és design kiállításokkal párosítva, innovatív és progresszív hatást fejtene ki. Az Építészeti Múzeum, de a magánszektor is érdekelt lehet a Mûcsarnokkal közös építészeti kiállítások megvalósításában, vagy külföldi kiállítások hazai bemutatásában. Rendszeres nemzetközi építészeti seregszemlék a térségben nincsenek, európai viszonylatban tájékozódási pontot a Velencei Biennálék és a Rotterdami Építészeti Biennále jelent. Lehetôség nyílik tehát egy közép-európai építészeti seregszemle életre hívására is, amelynek innovatív, szakmai és technológiai hatásai felbecsülhetetlenek. Az építészeti kiállítások gyakorlati felkészülést jelenthetnek a nemzetközi építészeti seregszemléken való jó szereplésre, témákat generálhatnak a hazai építészeti közbeszédben, és tudatosíthatják a látogatókban az építészet jelentôségét. A kiállítások megvalósításába külföldi kurátorokat is be kell vonni, és találkozási lehetôséget kell biztosítani nemzetközi építészek és a hazai közönség között. A nemzetközi kiállításokon jelentôs projektekkel bemutatkozó építészeket vagy építész csoportokat meg kell hívni elôadásokra. Építész pályák a világ élvonalában: Évente egy-egy jelentôs nemzetközi építész egyéni kiállítása, és hozzá kapcsolódó közönségtalálkozók: Eric van Egeraat, Hrvoje Njiric, Rem Koolhaas, Bachman Gábor, Odile Deck. Javasolt kiállítások: 2008 – Loft – rozsdaövezeti fejlesztések Közép-Európában /közép-európai városok rozsdaövezeti fejlesztési tervei – Prága, Ljubljana, Pozsony, Budapest/ 2009 – Budapest ébred – városfejlesztési elképzelések, beruházások Budapesten
Aires Mateus Arch.
Kiss Dániel
- 12 -
1.5.3.4 Intermediális mûfajok Magyarországon a C3 és az Intermédia Intézet e terület kiállításainak és oktatásának gazdája. Az intermédia mûfaja az új tudományos–technológiai eredmények, felfedezések kulturális alkalmazásának, kreatív használatának, innovatív mûvészeti lehetôségek kutatásának, fejlesztésének, támogatásának letéteményese. A pályázatomban már többször említett mûvészeti területek közti átjárhatóság kérdése miatt az intermediális mûfajok szélesebb körû támogatása fontos a Mûcsarnok kiállítási struktúrájában. Javasolt kiállítás: 2006 – a kölni média intézet nemzetközi hologram és média kiállítása Dieter Jung professzor vezetésével 1.5.3.5 Design és iparmûvészet A design és iparmûvészet ügyének több intézmény is letéteményese Magyarországon /Iparmûvészeti Múzeum, Magyar Formatervezési Tanács, az újonnan alakuló Magyar Formatervezési Központ a Design Terminál Kht. mûködtetésében, VAM Design/, de egyik intézmény sem rendelkezik gyûjteménnyel, és nagyobb kiállítások fogadására egyelôre egyik intézmények sincs lehetôsége /bár a VAM Design több ezer négyzetméteres új Király utcai kiállítóhelye elkészülte után jelentôs kiállítási kapacitásokkal rendelkezik majd/. A Mûcsarnok feladata, hogy kiállítási lehetôségeit kihasználva jelentôs hazai és nemzetközi bemutatókat szervezzen, különös tekintettel a fiatal magyar designerek nemzetközi sikereire és a design egyre erôsödô innovatív szerepére a nemzetközi mûvészeti és gazdasági életben. A kiállítások ugyancsak jelentôs érdeklôdésre tarthatnak számot, mivel a design mindennapi életre gyakorolt hatása, gazdaságösztönzô és kultúraformáló szerepe igen jelentôs. A kördiagramokat alapján megállapítható, hogy a külföldi mûvészeti intézmények a design és iparmûvészet ügyét kiállítási szempontból fontos területként kezelik. A kiállítási program tematikus részébe már beillesztettem a közép-európai design kiállítást, így csak megemlítem, hogy további bemutatókat a nagyobb nemzetközi design-találkozókról érdemes elhozni Budapestre /Milánó, Saint-Etienne, London, stb./ Javasolt egyéni kiállítás: 2007 - Bánfalvi András, ötvösmûvész
Skandináv design
Eln Ferenc
- 13 -
Skandináv design
1.6 MÛVÉSZETI RENDEZVÉNYEK, KIÁLLÍTÁSOK, PROGRAMOK 1.6.1 A Mûcsarnok városi vagy országos projektjei A Mûcsarnok városi vagy országos jelentôségû programok megvalósításához indokolt esetben társszervezôként hozzájárulhat. Saját programjai és az intézmény népszerûsítése érdekében mûvészetkommunikációs kampányt folytathat, amelyben piaci támogatásra is számít. Az évadokhoz igazított kampányok vizuális megjelenítése és szlogenjének/szlogenjeinek kidolgozása a Kommunikációs Osztály feladata. 1.6.2 Koncertek A Mûcsarnok megállapodások keretében jazzkoncerteknek, jazzklubnak, klasszikus vagy könnyûzenei koncerteknek ad otthont. A koncertek kiállításmegnyitókhoz is kapcsolhatók. 1.6.3 Irodalmi találkozók A Mûcsarnok könyvbemutatóknak, irodalmi találkozóknak jelenleg is helyet biztosít. Az írók részvételét ki lehetne terjeszteni kiállítások megnyitására, és alkalmanként tárlatok szubjektív bemutatására is. 1.6.4 Filmprogramok A Mûcsarnok az esetenkénti, találkozókhoz vagy konferenciákhoz kapcsolódó vetítések mellett otthona lehet magyar és nemzetközi rövidfilm fesztiválok megrendezésének. A külföldön jelentôs díjakat elnyerô, rövidfilmekkel feltûnt fiatal generáció munkáinak bemutatása a filmprogram gerincét adhatja. 1.6.5 Portfolió-review A Mûcsarnok a fiatal mûvészek pályájának segítése érdekében portfoliók elkészítését és nemzetközi mûvészettörténészek, kurátorok meghívásával portfolióreview programok szervezését is vállalja. A portfóliók elkészítésére pályázat útján lehet majd jelentkezni. 1.6.6 Közönségtalálkozók A jelentôs nemzetközi mûvészeti, építészeti, design kiállításokon fontos projektekkel szereplô alkotók, alkotócsoportok meghívása, és projektjeik vetített képes bemutatása közönségtalálkozók keretében. A Mûcsarnok a programok megvalósításához a mûvészeti egyetemekkel keres együttmûködési lehetôségét.Külföldi kiállítások mûcsarnoki bemutatása esetén alkalmat keresünk arra, hogy a kiállítók és a közönség elôadás vagy beszélgetés keretében találkozzon egymással. 1.6.7 MenüPont A MenüPont galéria fiatal alkotók új munkáinak bemutatása mellett pályázatot hirdet évi 4-5 kiállítás bemutatására. A MenüPont szervezésében szívesen együttmûködik fiatal kurátorokkal is. A MenüPont kiállításai, programjai hangsúlyos szerepet kapnak az intézmény honlapján. 1.6.8 Magyar részvétel külföldi seregszemléken – Velence, San Paolo A nemzetközi mûvészeti seregszemlék közül a Mûcsarnok Fôigazgatója a Velencei Építészeti és Képzômûvészeti Biennálék nemzeti biztosa, és a San Paoloi Biennálékra magyar részrôl kiállítások delegálója. A Mûcsarnok 2001-ben bevezette a Velencei Biennálékra vonatkozó pályáztatást. Ennek megtartása indokolt, hiszen a jelentkezô kurátorok mûvészeti programjai az adott év nemzetközi mûvészeti felhívására fogalmaznak meg válaszokat. Végig kell gondolni azonban, hogy a Mûcsarnok programjába hogyan illeszthetô be a nem nyertes, de izgalmasnak ígérkezô pályamûvek bemutatása /amennyiben az alkotók annak bemutatását vállalják/, továbbá a San Paoloi Biennáléra történô pályáztatás bevezetése. A Mûcsarnoknak a jövôben más biennálékon való részvétel lehetôségét is mérlegelnie kell /pl. Isztambul/. A Biennálék – és minden egyéb, a Mûcsarnok által kiírt – pályáztatási rendet pontosan ki kell dolgozni, és be kell tartani. A zsûrikben helyet kell adni a terület jelentôs hazai, de akár Magyarországon dolgozó külföldi szakértôinek, alkotóinak is. 1.6.9 Artshop A Mûcsarnok épületében mûködô bolt áruválasztékának bôvítési körét meg kell vizsgálni. A bolt állandó, mûvészeti tárgyakat, katalógusokat, könyveket stb. árusító jellegét megtartva az egyes fontosabb kiállításokra az intézmény külön is készíttethet eladható, minôségi árukat /képeslap, kisebb tárgyak, design eszközök stb./.
- 14 -
2. A KOMMUNIKÁCIÓ ERÔSÍTÉSE A Mûcsarnok a jövôben átgondolt és hatékony mûvészeti és kommunikációs stratégiák alapján kívánja intézményi programját megismertetni és erôsíteni. Ennek érdekében évadok szerint alakítja kiállítási programjait /Ld. 1.4/, keresi az együttmûködés lehetôségét intézményen kívüli programokkal /Ld. 1.6.1/, közönségtalálkozókat szervez /Ld. 1.6.6/, különálló Kommunikációs Osztályt hoz létre /Ld. 5.2.2.1/, és jelentôs hangsúlyt helyez az alábbi kommunikációs fórumok hatékony mûködésére. 2.1 Kommunikációs fórumok 2.1.1 Honlap A Mûcsarnok honlapja az intézmény virtuális arca, ennek megfelelôen az intézmény markáns, lendületes karakterét pontosan kell tükröznie. A honlappal kapcsolatos technikai és tartalmi elvárások: - jól kezelhetô, ergonómikus felületek - fórum rovat - hírlevél funkció - napra kész információk - tartalmi bôvülés / az intézmény küldetésnyilatkozata, megnyitó szövegek, a kiállító mûvészekrôl szóló egyéb információk, stb./ - legalább kétnyelvû folyamatos fejlesztés /magyar, angol/ - jól átgondolt indexálás nemzetközi oldalakon is. 2.1.2 A Mûcsarnok kiadásában megjelenô újság: ArtBoom A Mûcsarnok kiadásában megjelenô katalógusok mellett önálló médium létrehozására is kísérletet tesz. A lap munkacíme ArtBoom. Az egyelôre félévente megjelenô, kétnyelvû /angol, magyar/ újság formátumú lap célja a Mûcsarnok programjainak ismertetése, a kiállító mûvészekkel készült interjúk, kiállításokról írott cikkek, tanulmányok közlése, mûvészeti hírek, pályázati lehetôségek bemutatása. A lap jelentôs áttörést hozhat az intézmény kiállítási programjainak ismertetésében, egyben ingyenes, önálló termékként kerülne a mûvészeti lapok közé. 2.1.3 Sajtókapcsolatok Az általam irányított Mûcsarnok a jövôben kiemelten kezeli a sajtókapcsolatok ápolását, erôsítését, a sajtó minél szélesebb körû bevonását az intézmény munkájába. A nemzetközi kiállítások szervezésekor fontos szempont a nemzetközi sajtókapcsolatok építése, és lehetôség szerint a kiállítások nemzetközi sajtóvisszhangjának megteremtése.
- 15 -
3. NYITÁS A KÖZÖNSÉG FELÉ A Mûcsarnok elkövetkezô öt évében határozott célként fogalmazom meg, hogy a közönség elé olyan kiállítások, programok kerüljenek, amelyek jól tagolt, érthetô szempontok alapján jönnek létre. A nagyobb programokhoz ezért kapcsoltam szinte minden esetben konferenciákat, közönségtalálkozókat, amelyek egy-egy kiállítás vagy bemutató hátterét is megvilágítják az érdeklôdôknek. A Mûcsarnok kiemelt célja a gyermek és fiatal látogatók behozása az intézménybe. Ebben a munkában a Mûcsarnok Közönségkapcsolatok Osztályára jelentôs szerep hárul, és az intézmény meghirdetett programjai közé 2005-2010 között legalább egy gyerekek munkáiból rendezett kiállítást szeretnék megvalósítani. Az épület turisztikai szempontból Budapest egyik legfrekventáltabb helyén található. A jelentôsebb kiállítások budapesti fesztiválokhoz, programokhoz igazítása mellett a külföldi látogatók számának növelése érdekében az intézménynek eredményes kapcsolatokat kell kialakítania a turisztikai szervezô központokkal. Meg kell vizsgálni a fogyatékkal élôk épületbe történô bejutásának jelenleginél sokkal hatékonyabban módját. Számukra az intézményben külön programokat, látogatási lehetôségeket is ki kell dolgozni. A Mûcsarnoknak olyan hellyé kell válnia a közönség számára, amely a mûvészet bonyolult, strukturált és sok esetben elvont nyelvének közvetítése mellett illetve helyett az alkotók személyén vagy izgalmas kapcsolódási pontokon, a látogatókat érintô fontos kérdések felvetésén keresztül a szellemi töltôdés és élményszerzés színtere lesz. Ezért építek a jövôben a közönséggel való kapcsolattartás különbözô, eddig nem vagy kevéssé használt formáira: a kommunikációs eszközökre /honlap, önálló lap/, az intézmény programját és jövôképét bemutató kampányokra, és a szórakoztatásra is /jazzklub, fényszínház/. Az általam elképzelt Mûcsarnok olyan intézménnyé formálódhat, amelyik irányítja a figyelmet, és a mûvészeti életben kezdeményezô szerepet tölt be. Megítélésem szerint olyan intézménykép létrehozása szükséges, amelyik mer határozott programmal fontos kérdéseket felvetni, és a közönség illetve az alkotók között a kapcsolatot erôsíteni.
4. A MÛCSARNOK ÚJ KULTURÁLIS ÉS VÁROSÉPÍTÉSZETI KÖRNYEZETE Érdemes végül néhány szót ejteni a Mûcsarnok új, városépítészeti szempontból is meghatározó pozícióiról, amelyek jelentôs változást hoztak az intézmény rendszerváltás óta felhalmozott történetében. Ezek a környezetalakító változások és események hatással voltak és vannak az intézmény arculatának alakításában is. A Mûcsarnok esetében ilyen esemény volt 1989. június 16., Nagy Imre és mártírtársai újratemetése. Bachman Gábor és Rajk László Mûcsarnok felé forduló installációja mind a legújabb kori magyar történelem, mind az installációépítészet olyan fordulópontja /nemzetközi szinten is/, amely követendô példát nyújtott, ugyanakkor szakítást jelentett a konvenciók gyakorlásával. Az installáció az Andrássy útra merôleges tengelyt képzett, dekonstruálva a sugárút egyenesének végében felállított millenniumi emlékmû történelmi elôzményeit, új tengelyt, új idôszámítás kezdetét jelezve. Ez az új irány kiindulási pontot jelentett és folytatásra talált az azóta is gazdagodó helyi városépítészeti környezetben. A Mûcsarnok Dózsa György út felôli része a hazai építészeti és képzômûvészeti életet nemzetközi rangú projektekkel gazdagító színtere. Az egykori MEMOSZ székház felújítása és újrahasznosítása, majd mellette az ING Real Estate nemzetközi díjas új épülete a világ élvonalába tartozó építészeti környezetet teremtett. Szemben az új, ferde síkokat mutató épülettel a Khronosz Alapítvány által évtizedek óta menedzselt, eredetileg a 2000. millenniumi évre tervezett, majd végül 2004. május 1-én elindított Idôkereke újabb fontos állomást jelent: emléke az ország Európai Uniós csatlakozásának, régi-új értelme szerint az újév egyik szimbóluma, és nem utolsó sorban a világon egyedülálló ilyen rendeltetésû épület/mûtárgy. A minden évben a budapesti polgárokkal együtt megforgatott Idôkerék annak a kulturális aktivitásnak is színtere, amely más formában, de már jónéhány éve hozzákapcsolódik az egykori Felvonulási tér eseménytörténetéhez. Az ARC plakátpályázatok évrôl-évre nagy tömegeket mozgató, a kereskedelmi plakátok méretével játszó, fontos kulturális küldetést betöltô public art projektek. E projektek sikerének is köszönhetô, hogy egyéb más, intézményeken kívüli kiállítások is szívesen választják ma is ezt a helyszínt bemutatójukhoz. Az 1989. június 16-i újratemetéshez visszakapcsolódva, az ’56-os forradalom ötvenedik évfordulójára felállítandó emlékmû szintén a Mûcsarnok vonzáskörében kap majd helyet, közvetlen szomszédságában annak az emlékmû/épület együttesnek, amely a Regnum Marianum 50-es években lerombolt templomának állít emléket. A Mûcsarnok közvetlen környezetében jelenleg is történô változások és a hely folyamatos jelentésgazdagodása az intézmény vezetésére is hatást kell gyakoroljon. Kérdés, hogy a klasszikus mûvészetek templomával, a Szépmûvészeti Múzeummal szemben elhelyezkedô Mûcsarnok mennyire tudja majd hasznosítani ezt a jelentésgazdagodást, és hogyan tud alkalmazkodni a jövôben a környezetében bekövetkezett változásokhoz, hiszen a társadalmat mobilizáló erô, a nyitott mûvészet gondolatának elve, az építészet kultúraformáló ereje a Mûcsarnok közvetlen környezetében már jó ideje jelenlévô szempontokat jelent. Kérdés továbbá, hogy az intézmény ezt a háttérországot milyen szinten tudja majd saját jövôképének formálásába beépíteni. A Mûcsarnok 2005-2010 közötti programjának megfogalmazásakor ezeknek a szempontoknak nagy jelentôséget tulajdonítottam.
- 16 -
5. A MÛCSARNOK SZERVEZETI, VEZETÉSI, MÛKÖDÉSI STRUKTÚRÁJÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK A Mûcsarnok 2000. július 1-ével hatályba lépett és azóta nem változtatott alapító okirata kilenc pontban foglalja össze az intézménnyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Az alapító Kulturális Örökség Minisztériuma által kiadott közlemény meghatározza 1.) a Mûcsarnok alapvetô adatait, 2.) az állami feladatként ellátandó feladatait, 3.) az intézmény jogállását, 4.) fenntartó és felügyeleti szervét, 5.) az intézmény vezetôjének kinevezési rendjét, 6.) a munkáltatói jogok gyakorlását, 7.) az alkalmazottak jogviszonyát, 8.) az ellátható vállalkozások körét és mértékét és kimondja, hogy 9.) az intézmény szervezeti felépítését és mûködési rendjét a fenntartó által jóváhagyott szervezeti és mûködési szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az intézmény Fôigazgatója által jegyzett és a Kulturális Örökség Minisztere által ellenjegyzett SzMSz (2004. november 5.) a Mûcsarnok szervezetét 1. Vezetôi szintekre 2. Szervezeti egységekre bontja szét. 5.1 A Mûcsarnok jelenlegi szervezeti struktúrája 1. Vezetôi szintek 1.1.
Felsô vezetés
1.1.1. 1.1.2. 1.1.3.
Fôigazgató Fôigazgató-helyettes Gazdasági igazgató
1.2 1.2.1. 1.2.2 1.2.3
Középvezetés Gazdasági igazgató-helyettes Osztályvezetô Csoportvezetô
2. 2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.5.1 2.1.6
Szervezeti egységek A Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Fôigazgatói titkárság Belsô ellenôr Jogtanácsos Kiállítási Osztály Közönségkapcsolatok Osztálya Nyomdai elôkészítô Csoport Könyvtár és Archívum
- 17 -
2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.2.1 2.2.2.2 2.2.3 2.2.3.1 2.2.3.2
A gazdasági igazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Gazdasági Osztály Mûszaki Osztály Informatikus Gondnokság Biztonsági Osztály Teremôr Csoport Portaszolgálat
2.2.4 2.2.5
Mûtárgykezelô és Szállítmányozási Osztály Kiállítástechnikai Csoport
5.2 A jelenlegi mûködési struktúra változásai A jelenlegi mûködési struktúrát mindkét szinten, a felsôvezetôi és a szervezeti szinten is megváltoztatom. A felsôvezetôi szinten a Fôigazgató mellé 10-12 fôbôl álló Tanácsadó Testületet hozok létre (5.2.1.1), a szervezeti szintre pedig a Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek mellett 3 fôs Kommunikációs Osztályt szervezek (5.2.2.1). A jelenleg a gazdasági igazgató irányítása alatt álló informatikust a Fôigazgató felügyelete alá tartózó szervezeti egységek közé illesztem be, egy fôvel kibôvítve létszámát, önálló Informatikai és honlapkészítô csoportként (5.2.2.3).
5.2.1 Felsôvezetôi szint 5.2.1.1 Tanácsadó Testület A Tanácsadó Testület felállítását a Mûcsarnok intézményi bázisának minél szélesebb körû kiterjesztése és legitimációjának biztosítása indokolja. A testület feladata ajánlásokat megfogalmazni a Fôigazgató számára, amelyek vonatkozhatnak - az intézmény mûvészeti programjára - mûködésére - kapcsolati rendszerének építésére - kommunikációjának erôsítésére - hazai és európai pénzügyi támogatok megnyerésére - lobbitevékenységre Tagjai lehetnek: - Fôigazgató - Fôigazgató-helyettes - Gazdasági igazgató - Kommunikációs Osztály vezetôje - mûvészettörténész - képzômûvész - fotómûvészeti szakember - design szakember - építészeti szakember - a fenntartó NKÖM képviselôje - a mûvészeti szervezetek képviselôje A Tanácsadó Testület mûcsarnokon kívüli tagjait a Fôigazgató kéri fel. A testület évente négyszer ül össze, ajánlásait a Fôigazgató számára fogalmazza meg, azok elfogadása vagy elutasítása a Fôigazgató hatásköre. 5.2.1.2 A Fôigazgató-helyettes feladatköreinek módosulásai A Tanácsadó Testület felállításával a Fôigazgató-helyettes mûvészeti feladatainak egy részét a konzultációs tanáccsal közösen látja el, a Mûcsarnok vezetôjének távollétében a Mûcsarnok mûködését érintô fontos döntéseket a Kommunikációs Osztály vezetôjével közösen hozza meg.
- 18 -
5.2.2 Szervezeti egységek 5.2.2.1 Kommunikációs Osztály A Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek közé Kommunikációs Osztályt szervezek. Az osztály 3 fôs, tagjai az osztály vezetôje és két munkatárs. A kommunikációs osztály feladata az intézmény - arculatának ápolása - reklámtevékenységének alakítása - az intézmény társadalmi kommunikációjának kidolgozása - a mûvészeti programok megfelelô módon történô közvetítése a sajtó és a közönség felé - mûvészeti munkájának segítése - átfogó mûvészetstratégiai elképzeléseinek alakítása A közönségkapcsolatok osztályától e feladatkörök kiemelését a feladat fontossága, az intézmény kommunikációjának önálló arculattá formálása, illetve a Tanácsadó Testület által javasolt és a Fôigazgató által jóváhagyott kommunikációs feladatok minél céltudatosabb megvalósítása indokolja. A kommunikációs osztály vezetôje tagja a Tanácsadó Testületnek, munkáját közvetlenül a Fôigazgató irányítja, annak távollétében az intézményt érintô fontos kérdésekben a Fôigazgató-helyettessel közösen dönt. 5.2.2.2 A Közönségkapcsolatok Osztálya A kommunikációs feladatok a közönségkapcsolatok osztályától az újonnan létrehozott kommunikációs osztály feladatkörébe kerülnek át. A sajtófigyelô és archiválási feladatok mellett a Közönségkapcsolatok Osztálya így hangsúlyosabban foglalkozhat - múzeumpedagógiai programokkal - sajtókapcsolatokkal - kiegészítô és társmûvészeti programok szervezésével - koordinációs feladatokkal. 5.2.2.3 Informatikai és honlapkészítô csoport Az informatikai csoport feladata az informatikus eddigi munkájához képest kibôvül, az informatikai rendszer felügyelete mellett feladata az intézmény honlapjának folyamatos aktualizálása lesz. A Mûcsarnok munkájában a honlapnak hangsúlyos szerepet szánok, mivel a célközönség megtalálásában, az érdeklôdôk minél szélesebb körû informálásában, az intézmény mûködését érintô visszajelzésekben, és a nemzetközi kommunikációban ez egyaránt fontos szerepet játszik. Ennek érdekében a csoport mind a közönségkapcsolatok osztályával, mind a kommunikációs osztállyal szorosan együttmûködik. A csoport egy informatikusból és egy, a honlap szerkesztésével megbízott szakemberbôl áll. Utóbbi az aktuális kiállítások mellett a különbözô osztályoktól érkezô információkat és képeket gyûjti egybe, szerkeszti meg, és az informatikussal együttmûködve helyezi el a honlapon. Feladata a honlap minél szélesebb körû indexálása és a fórum rovatok szerkesztése is. 5.2.2.4 Kiadványszerkesztô csoport A Közönségkapcsolatok Osztálya irányítása alatt mûködik a nyomdai elôkészítô csoport, amelynek feladata a Mûcsarnok nyomdai munkáinak szervezése és kiviteleztetése. A csoport mellé önálló egységként egy kétfôs kiadványszerkesztô stábot is felállítok, amelynek feladata az intézmény évente 4 alkalommal megjelenô flyer jellegû újságjának szerkesztése. A csoport a Fôigazgató elképzelései szerint, a Közönségkapcsolatok Osztálya közvetlen irányítása alatt áll. Meg kell vizsgálni, hogy a Mûcsarnok jelenlegi állományából, belsô átszervezéssel megoldható-e a kiadványszerkesztô csoport felállítása, vagy erre két fôt félállásban alkalmazni kell.
- 19 -
5.3 A Mûcsarnok átalakított szervezeti struktúrája 5.3.1 Vezetôi szintek 1.
Felsô vezetés
1.1.1 1.1.2. 1.1.3.
Fôigazgató Fôigazgató-helyettes Gazdasági igazgató
1.2 1.2.1. 1.2.2 1.2.3
Középvezetés Gazdasági igazgató-helyettes Osztályvezetô Csoportvezetô
1.3
Tanácsadó Testület
5.3.2 2.1 2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.1.4 2.1.5 2.1.6 2.1.6.1 2.1.6.2 2.1.7 2.1.8
Szervezeti egységek A Fôigazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Fôigazgatói titkárság Belsô ellenôr Jogtanácsos Kiállítási Osztály Kommunikációs Osztály Közönségkapcsolatok Osztálya Nyomdai elôkészítô Csoport Kiadványszerkesztô Csoport Könyvtár és Archívum Informatikai és honlapkészítô csoport
2.2 2.2.1 2.2.2 2.2.2.1 2.2.2.2 2.2.3 2.2.3.1 2.2.3.2
A gazdasági igazgatónak közvetlenül alárendelt szervezeti egységek Gazdasági Osztály Mûszaki Osztály Informatikus Gondnokság Biztonsági Osztály Teremôr Csoport Portaszolgálat
2.2.4 2.2.5
Mûtárgykezelô és Szállítmányozási Osztály Kiállítástechnikai Csoport
A Mûcsarnok struktúrájában történô átalakítások 6 fô- illetve félállású munkatárs felvételét jelenti. A Mûcsarnok által átadott információs anyagokból kitûnik, hogy az intézmény jelenleg 73 fôvel mûködik, a maximális létszám 88 fô lehet. Az általam javasolt változások 79 fôre egészítik ki az intézmény létszámát. A fent jelzett változások az SzMSz és a Költségvetési Alapokmány módosításait vonják maguk után.
- 20 -
Fotó: Szilágyi Lenke
- 21 -
6. ÖNÉLETRAJZ Sz. Szilágyi Gábor |35| 1996 óta rendszeres foglalkozik kiállítások szervezésével /kb. 100 kiállítás rendezôje és kurátora/, 2001-2003 között az N&N építészgaléria kurátora és kiállításainak szervezôje, illetve más kisebb galériák kiállításainak kurátora. 2003. októberétôl 2004. novemberéig az Ateliers Pro Arts |A.P.A.!| mûvészeti vezetôje. Az építészgaléria kurátoraként, és az A.P.A.! mûvészeti vezetôjeként több Magyarországon bemutatott külföldi kiállítás szervezôje /torinoi építészhallgatók, portugál építészet – ARX Portugal, prágai építészet illetve Dieter Jung /Berlin, Köln/, Angel Orensanz /New York/ mûvészete. Az általa szervezetett Breaking The Light címû fotográfiai kiállítás a balti országok közül Litvániában /Kaunas, Klaipeda, Vilnius/, Észtországban /Parnu/ és Moszkvában került bemutatásra, a kiállítás következô helyszíne Lisszabon. 2005-ben az Iparmûvészeti Múzeum megbízásából nemzetközi design konferenciát szervezett Identitás és globális struktúrák címen négy külföldi ország részvételével /Dánia, Svédország, Norvégia, Finnország/. Jelenleg szabadúszó mûvészettörténész, kurátor. Több építészeti, képzômûvészeti és fotós témájú írása, interjúja jelent meg, mindhárom területen gyakorlott kiállításrendezô. tanulmányok 1999 diplomamunka: Baranyay András 1993-1996 Láthatatlan Kollégium, tutor: Nagy Ildikó, téma: a kortárs képzômûvészet és a technikai médiumok 1992-2002 ELTE BTK mûvészettörténet szak 1985-1989 Toldy Ferenc Gimnázium ösztöndíjak 2000-2002 Kállai Ernô mûkritikusi ösztöndíj 1993-1996 Láthatatlan Kollégium nyelvtudás: angol, német munkák 2005
Tárgyak és emberek. A Toldy Ferenc Gimnázium 150 éves évfordulójának kiállítása Identitás és globális struktúrák. Nemzetközi konferencia szervezése a Skandináv design a mítoszokon túl címû kiállításhoz. Iparmûvészeti Múzeum, 2005. február 21. 2004 Portugál építészirodákat bemutató sorozat az epiteszforum.hu-n – ARX Portugal, Promontório, Carrilho de Graca, PROAP |Cser Brigittával, 2004 október| Építészet és rendszerváltás, beszélgetéssorozat az Ernst Múzeumban |Haba Péterrel|. Témák: A tervezôirodák helyzete a rendszerváltás idôszakában I, II.; Jelképszerûség az építészetben; Egyéni utak. Breaking the Light, kortárs magyar fotókiállítás, kurátor |Kaunas, Klaipeda, Vilnius, Moszkva, www.breakingthelight.com| Halas István – Páros-páratlan, Mai Manó Ház, a kiállítás kurátora és rendezôje |Csizek Gabriellával| Kortárs Magyar Design és Iparmûvészeti Gyûjtemény – koncepcióterv kidolgozása a Magyar Szabadalmi Hivatal részére |Csák Ferenccel, Pásztor Erika Katalinával, Tószegi Zsuzsával, Vámos Lovai Zsuzsával| 2003-tól Ateliers Pro Arts |A.P.A.!|, mûvészeti vezetô |14 hazai és nemzetközi képzômûvészeti kiállítás kurátora| 2001-2003 N&n építészgaléria, kiállítás-szervezô és kurátor |47 kiállítás és program|, N&n Galéria Alapítvány, alapító 2001-2003 Beszélô, építészeti rovat szerkesztése |N&n galéria| 2001Nyitott Mûhely Galéria, kiállítások szervezése és rendezése |35 elsôsorban fotós témájú kiállítás| 2000 Intuíció, Innováció, Invenció, Mûcsarnok, |a kiállítás építészeti és fotográfiai részének rendezése| 1999 Második nyilvánosság. XX. századi magyar mûvészet. A könyv szakmai szerkesztése |szerkesztô: Hans Knoll, Verlag der Kunst| 1998 Rózsa presszó, kiállítás Körner Éva mûvészettörténész vezetésével, Ernst Múzeum. 1997-98 Baranyay András, kiállítás, Ernst Múzeum, |katalógus szerkesztés, bevezetô tanulmány| 1996 fotográfiai elôadássorozat, Mûcsarnok, |témák: fotográfia - képzômûvészet; fotográfia – tudomány| 1996 Carl László baseli mûgyûjtô gyûjteményének kiállítása, Mûcsarnok, 1996 szeptember-október. 1996 Az ellenforradalom reprezentációja, kiállítás rendezése a Nyílt Társadalom Alapítvány épületében 1996. november 4 – december 4. |Erôss Nikolettel, Rév Istvánnal, Mink Andrással, Rajk Lászlóval|
- 22 -
1995 1995 1993-94 1992-94
Eberau |Monyorókerék| – European Hearitage Campus |az eberaui vár háromhetes felmérési munkálatai| 80-as évek – képzômûvészet, 45 perces film a kiállításról a Mûvészettörténeti Értesítô elsô 40 évfolyamának repertóriuma |Tóth Sándor és Jávor Anna munkatársaként|, MÉ, 1994|3-4., 225-323 p. Verzió/k|, vetítéssorozat a Magyar Filmintézetben, |témák: BBS; szovjet-amerikai propagandafilmek: ellenségkép; a hatvanas évek: lázadás; hetvenes-nyolcvanas évek: fikció és dokumentum|
pályázatok 2004 9. Velencei Építészeti Biennále magyar pavilon, kurátori pályázat, Physical_Sensation_Project, Bulcsu Tamás, Cser Brigitta, Fábry Zoltán, Gyürki Kiss Pál, Kiss Dániel, Zombor Gábor, konzulens: Bán Ferenc, arculat: Flanek Péter, www.physicalsensation.com 2003 50. Velencei Képzômûvészeti Biennále magyar pavilon, kurátori pályázat, téma: Megyik János /N&n építészirodával közösen/ kiállítás 2004
10 27 – 11 08 N&n galéira, Physical_Sensation_Project, megnyitotta: Bán Ferenc építész
kiállítás megnyitók Hübner Teodóra, Eln Ferenc, Flanek Péter tervezôgrafikusok |Nyitott Mûhely|, Plesz Antal: Mûhelymunka |2003. január 29. N&n Galéria|, Bozi Tibor: Rockportrék |A.P.A.!, 2004. június|, Breaking the Light |Vilnius 2004. július 20. |, Szabó Ádám: Száraz tónak nedves partján | 2004. szeptember 28., Stúdió Galéria|, Megyik János – Haász István: Határátlépések |A.P.A.!, 2004. október 7.|, Szabó Benke Róbert: Koreni publikációk 2005 2005 Az életed maga egy mûtárgy. Interjú Bendzsel Miklóssal, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével. Balkon 2005/4. 20-23. p. Magyarországon kényes kérdés a design. Interjú Widar Halennal. epiteszforum.hu, 2005 február. Meg kell hódítanunk az embereket. Interjú Jose Mateussal. In.: DEMO, 2005 február. 10-11. p. 2004 A forma újragondolása. Megyik Jánossal beszélget Sz. Szilágyi Gábor. In.: Balkon, 2004|9. 5-12. p. Válasz Hajdu István Orensanz-cikkére |Magyar Narancs, 2004 10 14, 4. p.| Interjú |artmozaik, 2004. június-július| 2003 A Mûhely Szelleme |Plesz Antal kiállítása, N&n galéria, 2003|, Új Magyar Építômûvészet, 2003|1. 2003 Euro-City Budapest |Plesz Antal kiállításának megnyitószövege|, Beszélô 2003|3. 2003 Franciaországi utazások I-II., 1976; 1994, 1996, 1997. Baranyay András utijegyzetei. Balkon 2003|3, 4. 2002 Previous|Next. A 8. Velencei Építészeti Biennále tapasztalatai. |Gyarmathy Katalinnal, Nagy Bálinttal, Halas Istvánnal|, Balkon 2002|12. 2000 Kondor Béla három festményének elemzése |Csokonai, A géprepülés géniusza, Ítélkezô|. In.: Történelem – kép, Magyar Nemzeti Galéria. 2000 Képek, írások, dokumentumok. Baranyay András korai mûvei és írásai |1956-1966|. In: Mûvészettörténeti Értesítô 2000|3-4. tanulmány és válogatott dokumentumok, 235-284. p. 1998 Árnyképek. Tanulmány Baranyay András kiállítási katalógusában.
- 23 -
