ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS

ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV

ÍRTÁK: TALLÉR JÚLIA ZÁGON BERTALANNÉ A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Zágon Bertalanné

KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1.1 KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) „A” KOMPONENSE KERETÉBEN

Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta (2006–2007) Kurucz Magdolna (2007–2008)

© Tallér Júlia, Zágon Bertalanné, 2008 © Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/árny/kk/K

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: 06 1 477 3100 Fax: 06 1 477 3136

Tartalom A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA................................................................................................................. 5 FORGATÓKÖNYVEK.................................................................................................................................................. 15 1. foglalkozás: Bevezető beszélgetőkör .................................................................................................................. 18 2. foglalkozás: Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés − elvárások ............................................................. 19 3. foglalkozás: Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban ................................... 21 4. foglalkozás: A pedagógiai értékelés .................................................................................................................... 25 5. foglalkozás: A fejlesztő értékelés ........................................................................................................................ 29 6. foglalkozás: Értékelés és motiváció..................................................................................................................... 33 7. foglalkozás: Osztályozás, osztályozásnélküliség ................................................................................................ 37 8. foglalkozás: Fejlesztő értékelés a gyakorlatban .................................................................................................. 41 9. foglalkozás: A fejlődés nyomon követése............................................................................................................ 45 10. foglalkozás: Az értékelés és a szülők................................................................................................................ 50 11. foglalkozás: Fejlesztő értékelés a gyakorlatban ................................................................................................ 52 12. foglalkozás: Szöveges értékelések elemzése – gyakorlat ................................................................................ 53 SZAKIRODALOM ........................................................................................................................................................ 58

A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA

A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA ♦ 7 1. Hallgatói segédlet (kapcsos könyv) az Árnyalt értékelés 30 órás továbbképzés résztvevői számára. (A forgatókönyvben Î jelöli, ha a Hallgatói segédlet szövege kerül feldolgozásra.) 2. Képzési kézikönyv (forgatókönyvek) az Árnyalt értékelés 30 órás továbbképzést vezető képzők számára. A forgatókönyvek az Árnyalt értékelés 30 órás pedagógus-továbbképzést vezető képzők számára készültek. Tartalmazzák az akkreditált tematika megvalósítását segítő módszertani leírásokat a résztvevők számára készült ún. kapcsos könyv anyagainak feldolgozásával. A szövegeket nem ismételjük, a feldolgozáshoz a hallgatói segédletet használják a képzők!

A 30 órás továbbképzés célja Megismertetni a résztvevőket az árnyalt értékelés nézet- és tevékenységrendszerével, a pedagógiai gyakorlatba való beépítés lehetőségeivel: −

tanulási sikerességét, iskolai karriert befolyásoló hatásával,

−

a hiteles értékelés alapját képező gyermekmegismerés szempontjaival és módszereivel,

−

a minősítő és a fejlesztő értékelés az osztályozó és az osztályzat nélküli értékelés különbözőségével,

−

az árnyalt értékelés tanórai és lezáró eszközeivel,

−

a szülőkkel való sikeres kommunikáció módszereivel,

−

saját gyakorlatuk kialakításának lehetőségeivel.

A továbbképzés végére teljesítendő követelmények A képzés résztvevője −

ismerje a pedagógiai értékelés elméleti rendszerét, az értékelés személyiségfejlesztő és tanulásmotivációs hatását, az értékelés és osztályozás, a fejlesztő értékelés és a minősítő teljesítményértékelés különbözőségét, az értékelés és a tanulásszervezési rendszer összefüggését;

−

ismerje és tudja alkalmazni a hiteles értékelés alapját képező gyermekmegismerés módszereit;

−

tudja alkalmazni a fejlesztő értékelést;

−

ismerje és tudja alkalmazni az árnyalt értékelés elfogadtatásához (szülők, gyerekek), megértéséhez szükséges kommunikáció eszközeit;

−

legyen képes helyzetelemzés alapján saját értékelési rendszer fejlesztési stratégiájának kidolgozására;

−

ismerje a pedagógiai értékelés és az integrációs szabályozás jogszabályi hátterét.

Az értékelés alapja portfólió, amely tartalmazza a továbbképzési folyamat alatt készülő munkákat: a gyermekmegismerés szempontjai alapján készült különböző értékelési megoldásokat, elemzéseket, saját tanulási célokat, önelemzést, az önállóan gyűjtött anyagokat, a saját gyakorlat kialakításához szükséges önképzés, a továbbképzés tervezését, az értékelésre vonatkozó általános és integrációs jogszabályok leírását. Az értékelés szempontjai: a saját tanulási célok realitása, az önálló feladatok tükrözik-e az árnyalt, fejlesztő értékelés pedagógiai szemléletét.

8 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A záróértékelés alapja a portfólió, amely tartalmazza: −

a továbbképzési folyamat alatt készülő munkákat, elemzéseket;

−

a feldolgozott témák reflexióit;

−

az önállóan gyűjtött anyagokat;

−

saját tanulási célokat, önelemzést;

−

a saját gyakorlat kialakításához szükséges önképzés, továbbképzés tervezését.

Az értékelés szempontjai: −

Az önálló feladatok és reflexiók tükrözik-e a személyes értékelő attitűd alakulását, az árnyalt, fejlesztő értékelés pedagógiai szemléletét?

−

A fentiek alapján a saját tanulási célok realitása.

A tapasztalatok alapján a portfólió újszerűsége gondot okozott a résztvevőknek és a képzőknek egyaránt. Ezért javasoljuk: −

Minden résztéma elején beszéljék meg, hogy mi kerüljön a feldolgozandókból a portfólióba! Természetesen ennél több mindig lehet.

−

A téma, a foglalkozási blokk végén vagy akár közben is a témától függően fel kell hívni a figyelmet, illetve feladatul kell adni a reflexiók leírását.

−

Lehet tanulási naplóként is használni, nap elején a célkitűzések, nap végén az önértékelés, a tapasztalatok megfogalmazásával.

A képzés célcsoportjának jellemzői A képzés eredményessége szempontjából a képzőknek fontos figyelembe venni a következőket: −

A képzésben részt vevő pedagógusok az oktatási folyamatot megelőzően már különböző tapasztalatokkal rendelkeznek.

−

Abban az esetben, ha a képzési program által közvetített szemlélet ezzel ellentétes, akkor az új információkat elutasítják, ez az ismeret azonban eredeti prekoncepcióikat nem alakítja át, az adaptációs folyamat nem valósul meg. A szaktanárok általában feltétel nélkül az osztályozás mellett foglalnak állást. Ennek a csoportnak a tanítási gyakorlatában a frontális tanítás dominál. Csoportszervezésnél a homogén csoportok képzését helyezik előtérbe, amely az osztályon belüli „szegregációt” erősíti. A megnevezett okok összetettek: továbbtanulás, átmenetek, a tanulás szinte kizárólagos motivációja, fegyelmezés, a társadalom minősítő volta. Értékeléssel kapcsolatos elméleti ismereteik hiányosak, rosszul értelmezettek, nem várható sem a fogalmi, sem az attitűdváltás elindulása.

−

Nagy csoportot képviselnek az ún. ingadozók, akik az osztályozó minősítő értékelést nehéznek, problémásnak ítélik, látják negatív hatásait is, viszont ismereteik, főként értékelési technikáik hiányosak, ezért nem tudják megvalósítani annak kiküszöbölését. Tanulásszervezésükben már fellelhetők páros, némi differenciált, netán kooperatív elemek is. Törekszenek a heterogén csoportokban folyó munkára. Tanulásszervezésük fejlesztésé-

A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA ♦ 9 vel párhuzamosan a képzéssel, támogatással értékelési rendszerük is fejlődik. Ennél a csoportnál elindulhat a fogalmi és az attitűdváltás. Az adaptációhoz sok segítségre, támogatásra van szükségük. −

Kisebb csoportot képviselnek a többségében minősítő-osztályozó értékelést már elutasítók. Ők általában a tanítók, akik egyrészt a jogszabályok adta lehetőség, másrészt gyermekközpontú gondolkodásuk folytán a fejlesztő és osztályozás nélküli értékelést alkalmazták már eddig is munkájukban. Ennél a csoportnál főként a fejlesztő értékelés technikai megoldásaiban vannak hiányosságok. Tanulásszervezésükben korszerű, a különbségeket, szükségleteket figyelembe vevő kooperatív, differenciált megoldások dominálnak. Rájuk támaszkodva erőteljesebb hatás érhető el a nevelőtestületben,tapasztalataik segíthetik az iskola új értékelési rendszerének kialakítását.

A célcsoport összetétele, jellemzői indokolttá teszik az optimális tanulási környezet különös figyelemmel történő megteremtését: −

A tanulást, de főként az értékeléssel kapcsolatos változásokat erős érzelmek befolyásolják. Ehhez olyan biztonságot nyújtó környezetet kell teremteni, amelyben a résztvevők el és ki tudják mondani problémáikat, gondjaikat, a változással kapcsolatos javaslataikat, felelősséget tudnak vállalni saját tanulásukért.

−

A különböző pályázatokhoz kapcsolódó továbbképzéseken gyakran nem önkéntes a részvétel. Ezért rendkívül differenciáltan, rugalmasan kell a továbbképzések célját, tartalmát, módszereit alakítani ahhoz, hogy a résztvevők el akarják végezni a tanfolyamot. A legfontosabb motívum, hogy amit ott tanulnak, azt értelmes dolognak tartsák. Értelmesnek tartsák azt az erőfeszítést, amely főként a hétvégékre eső képzési napok miatt meglehetősen nagy terhet ró a résztvevőkre.

−

A felnőttek önirányított tanulók. Nem tolerálják a passzív, felelősség nélküli tanulást. Ezért a képzés módszerei a megtanulandó módszerekből, eszközökből épülnek fel, ezzel saját élményt biztosítanak a résztvevőknek. Az egyéni átélés során keletkező érzelmek, a folyamatok tudatosítása erősíti a létrejövő tudást, segíti a készségek alakulását.

A célcsoport attitűdváltását elősegítő tréningvezetés szempontjai: −

A műhelymunkában részt vevők saját, csak rájuk jellemző igényekkel, érdeklődési körrel, tapasztalatokkal rendelkező személyiségek.

−

Ne kényszerítsünk senkit a tevékenységben történő részvételre!

−

Tiszteljük a résztvevőket, véleményüket, élményeiket!

−

Vegyük figyelembe a résztvevők személyes igényeit!

−

Olyan munkarendet, napirendet szervezzünk, amelyet be is tudunk tartani!

−

A napirendben megszabott időt ne lépjük túl !

−

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a tanulás a felnőttek többsége számára kockázatokat rejt. Ezért a számukra szervezett tanulást a gyerekekhez hasonlóan differenciáltan szervezzük !

−

A munkavégzés jó hangulatban teljen és élvezetes legyen mindenki (így az előadó) számára is !

A továbbképző program hatékonyságát segítő elemek: −

Egyesíti magában az intézmény és az egyén szükségleteit. Az értékelés téma egyébként sem tárgyalható anélkül, kivéve az egyéni visszajelzést-értékelést, hogy ne érintené az egész intézmény értékelési rendszerét.

10 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV −

Ha a képzés-, illetve tréningvezető jól felkészült, alapos ismerettel bír az általa előadott tárgyról (a sok képzés után kialakuló rutin veszélyes).

−

A tréningvezető a lehetőségekhez képest figyelembe veszi a résztvevők szükségleteit, igényeit, rugalmasan alkalmazkodik a helyzetekhez, feltételekhez,

−

A tréningvezető lehetőséget biztosít gyakorlati tapasztalatok megszerzésére, illetve a résztvevők közötti interakcióra.

−

A tréningvezető hiteles, lelkes, változatos módszereket alkalmaz.

−

A képzés fejlődést elősegítő környezetben folyik.

−

A tantestületen belüli jó kapcsolatok nagyban elősegítik a továbbképzés eredményeképp létrejövő változások bekövetkezését. A változás foka szoros összefüggésben áll a tanárok egymással való kapcsolatának milyenségével, és azzal, hogy a pedagógusok milyen mértékben képesek segíteni egymást. Ha képzés résztvevői egész tantestület vagy annak nagy része, akkor csapatépítésre is fel kell használni a képzést: játékok, kooperatív csoportmunka stb.

A tréningvezető alkalmazkodik a résztvevőkhöz: −

Olyan szükségletről esik szó, amely az adott időpontban érinti őket;

−

gyakorlatias és a munkájuk során alkalmazható valódi szakmai továbblépést jelentsen számukra;

−

aktív részvételt igényel;

−

kiindulópontként korábbi tapasztalataikra épít;

−

támogatja a korábbi tapasztalataikról, értékeikről és feltevéseikről szóló reflektív gondolkodást;

−

a foglalkozás élvezetes, jó hangulatú;

−

sikerélményt nyújt;

A képzés világosan meghatározott célok mentén folyik; −

felkészíti a résztvevőket a tanultak alkalmazására;

−

értékelési elemeket is magában foglal.

Az értékelésnek modellálnia kell a hallgatók által elsajátítandó fejlesztő értékelést. Amikor csak lehet, értékelni kell a résztvevők reakcióit, tanulásukat, együttműködésüket, magatartásukat, valamint az eredményeket is.

A képzés módszerei TRÉNINGSZERŰ KÉPZÉS A 30 órás továbbképzés céljának megvalósításához: az attitűdváltás, a konceptuális váltás, és a megvalósításhoz szükséges készségek kialakításához nem elegendő a hagyományos képzés, amely elsősorban az ismeretek leíró átadását teszi a középpontba, az attitűdváltozást, a gyakorlati megvalósítást, és az ahhoz szükséges készségek alakítását meg sem célozva. Az árnyalt, fejlesztő értékeléshez szükséges fogalmi váltást előkészítő és segítő tanulási folyamatot, valamint a megvalósításhoz szükséges kompetenciák fejlesztését, gyakorlat- és tevékenységorientált, saját élményű, tréning-

A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA ♦ 11 jellegű képzési folyamattal valósítjuk meg, melynek során ezt segítő tanulásszervezési formák és módszerek érvényesülnek. Miért tréningszerű? A tréning olyan módszer, amely kiszélesíti a tanulás spektrumát, és megfelelő környezetet teremt: −

az elméleti tudás és annak alkalmazási módjai,

−

a készségek,

−

az értékek, attitűdök elsajátításához.

A tanulás olyan folyamat, amely során ismeretszerzés, készségek elsajátítása történik önálló tanulással, tapasztalat útján vagy tanítás közreműködésével. BESZÉLGETŐKÖRÖK (SZÖVEG A KAPCSOS KÖNYVBEN) Céljai: −

A résztvevők megértsék a beszélgetőkörök jelentőségét, elsősorban azt, hogy a tanulás a közösségépítés folyamatában bármilyen célra használható.

−

Értsék és alkalmazni tudják a foglalkozásokat és a napot záró beszélgetést, különösen az önértékelés, értékelés céljainak megvalósítása szempontjából!

−

Képesek legyenek a beszélgetéshez szükséges környezet és hangulat megteremtésére!

−

Tudjanak tervezni önállóan értékelés céljaira szervezett beszélgetőkört!

−

Értsék, hogy a beszélgetőkörnek nagyon sok variánsát használják ahhoz, hogy érdekes maradjon, ne váljon formálissá (köszöntések, közösségépítő játékok, szabályalkotás stb.)!

Ennek érdekében megvalósítandó feladatok: −

Minden tréningnapot beszélgetőkörrel kezdünk és záró-értékelő megbeszéléssel zárunk.

−

Az első napon a két tréner vezeti a beszélgetőkört és a záró-értékelő megbeszélést.

−

A következő napokon két hallgató a tanítópárost modellálva vezeti a reggeli és két hallgató a záró-értékelő megbeszélést (a vezető trénerek felkészítése alapján).

JÁTÉKOK A játékok aktív részvételen alapuló gyakorlatai segítenek a korlátok lebontásában, a motiváció növelésében és a kevésbé izgalmas témaköröknél a résztvevők felélénkítésében. A játékok alkalmasak egy témakör bevezetésére – bármely téma és bármilyen csoport esetén. Tréningkezdéskor energizálja, ráhangolja a résztvevőket. Ha egy megfelelő játékot választunk ki kezdésül, azzal nemcsak azt érhetjük el, hogy a résztvevők bennünket elfogadjanak, hanem azt is, hogy magát a tanulási tevékenységet is. Segítenek abban, hogy a képzésvezetők jó kapcsolatot alakíthassanak ki a csoporttal, illetve hogy a résztvevők ráhangolódjanak a tréningre; hogy az energiaszint növekedjen, és hogy a részvételen és a hangulaton legyen a hangsúly. A zárógyakorlatok legalább olyan fontosak a tréningen, mint a tréning egésze. A lezárást és az elköszönést segítő játékok finoman vezetik le a hangulatokat, segítségükkel a résztvevőkben tudatosíthatjuk, hogy mi is az, amivel az

12 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV adott tréningen tudásuk gyarapodott, értékelhetjük a résztvevőket, illetve visszajelzésre is használhatjuk mind a tréner, mind a résztvevők felé. Játékok a képzés folyamatában: Valamennyi játék után, annak témájával, lényegével kapcsolatos kérdés után, és azon kívül, hogy érezték magukat, mindig kérjünk javaslatokat az osztálytermi gyakorlatban való felhasználására! 1. A képzés indításakor, a formális ismerkedés, bemutatkozás után ismerkedő, névtanulójáték. Egymást ismerő csoporttagoknáll olyan játékok, amelyekben új dolgokat tudhatnak meg egymásról, pl. Keress valakit, aki… 2. Egymást nem ismerő csoporttagoknál törekedni kell az együttműködést, csoportidentitást erősítő játékok szervezésére. 3. Új téma indításakor azt bevezető didaktikus játékkal indítsunk. 4. Egy-egy hosszabb időt igénylő feldolgozás, de az azt követő szünet után mindenképpen játékkal – lehetőleg mozgással – indítsuk a következőt! 5.A nap indításakor és zárásakor a ráhangolódás és a levezetés megkönnyítésére mindig szervezzünk játékot! KOOPERATÍV TECHNIKÁK A kooperatív módszerek használatának több célja van. Elsődleges célja, hogy a pedagógusok megérezzék, az iskola értékelési rendszerének kialakításában és tanulóik értékelésében együtt kell működniük. Érzékelik, hogy az egységes szemlélet kialakulását, annak megfelelő eszközrendszer kidolgozását, a szülőkkel és a tanulókkal való elfogadtatását csakis a többiekkel együtt tudják elérni. Egy intézmény és benne az egyes pedagógus értékelési rendszere csak akkor lehet hiteles, ha valamennyien ugyanazt, ugyanúgy képviselik, kommunikálják. Ehhez azonban az eredménynek konszenzussal kellett létrejönnie. A kooperatív tanulás saját élményként való megélése, hatása segíti a résztvevőket a közös döntések létrehozásához szükséges együttműködés, kompromisszumkészség, elfogadás kialakulásában. Nem mellékes cél az sem, hogy bővüljön módszertani repertoárjuk, amely által tanítványaikat is együttműködésre, elfogadásra, toleranciára nevelhetik.

A képzéssel kapcsolatos általános képzői feladatok TANULÁSI FELTÉTELEK MEGTEREMTÉSE A képzés tartalmához, módszereihez igazodó környezet jellemzői: Tárgyi feltételek Komfortérzést biztosító feltételek Időbeosztás készítése: alkalmazkodás a résztvevők bioritmusához, a tanulás-figyelem törvényszerűségeihez, időkeretek, szünetek, tevékenységváltások, napirend, a továbbképzési napok ütemezése

A TOVÁBBKÉPZÉSI CSOMAG TARTALMA ♦ 13 Emlékeztető A környezet azért fontos, hogy hozzásegítsen mindenkit a legjobb tanulási állapot eléréséhez. Ellenőrizd a leendő helyszínt, változtasd az igényeknek megfelelően meghatározva a követelményminimumot! Ellenőrizd még kezdés előtt a termet, eszközöket, anyagokat a lista szerint! Tanulókörnyezet-ellenőrző lista −

Megfelelő nagyságú tér

−

Kényelmes ülések – variálható elhelyezés

−

Speciális igényekhez igazodó eszközök (érzékszervi sérültek, beteg – speciális igény stb.)

−

Ülésterv – foglalkozások jellegének, céljainak megfelelően

−

A terem általános elrendezése

−

Zajmentesség

−

Megfelelő természetes vagy mesterséges világítás

−

Jó szellőzési lehetőség

−

Megfelelő higiénés feltételek: víz, poharak, elsősegélynyújtó eszközök

−

Elegendő mellékhelyiség mindkét nem számára

−

Menekülési készenlét

−

Személyes tárgyak biztonságos elhelyezése

−

Könnyű megközelíthetőség

FORGATÓKÖNYVEK

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 17

Tematika 1. Bevezető beszélgetőkör, ismerkedés 2. foglalkozás Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés – elvárások 3. foglalkozás Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban 4. foglalkozás A pedagógiai értékelés 5. foglalkozás A fejlesztő értékelés 6. foglalkozás Értékelés és motiváció 7. foglalkozás Osztályozás, osztályozásnélküliség 8. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban 9. foglalkozás A fejlődés nyomon követése 10. foglalkozás Az értékelés és a szülők 11. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban 12. foglalkozás Szöveges értékelések elemzése – gyakorlat

18 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV

1. foglalkozás Bevezető beszélgetőkör Az egység tartalma Hogyan lehet pozitív hangulattal, kellemes élménnyel indítani, megalapozni a résztvevők közötti együttműködés feltételeit, kölcsönös tiszteletet, elfogadást stb.? −

A beszélgetőkör szervezésének, irányításának módszerei, moderálása

−

Ismerkedés – célja, eszközei, módszerei

−

A csoportnormaszabályok kialakítása

Részcélok Elfogadó, bensőséges hangulat megteremtése, a csoportösszetételnek leginkább megfelelő ismerkedés módszere, adekvát, valamint mindenki által elfogadható szabályok és azok megalkotása. Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. A bevezető szakasz feladatai Az ismerkedés előkészítése: −

egymást ismerő, egymást nem ismerő résztvevők számára más bemutatkozás,

−

névkártyakészítés,

−

bemelegítő és névtanuló gyakorlatok.

A KÖZÖS SZABÁLYOK KIALAKÍTÁSA Módszer Beszélgetés Emlékeztető −

A környezet, az eszközök előkészítés a beszélgetőkörhöz és a bemutatkozáshoz

−

Pontos kezdés

−

Teremtsd meg saját szavahihetőségedet, hitelességedet!

−

Keresd meg a kulturális különbségeket, és alkalmazkodj!

−

Teremtsd meg a működés kereteit megfelelő szabályokkal!

−

Készülj fel sokszínű nyitógyakorlattal, játékkal: bemelegítő, névtanuló gyakorlatok stb.


2. foglalkozás Előzetes ismeretek felmérése. Igényfelmérés − elvárások ELŐZETES ISMERETEK FELMÉRÉSE Célok 1. Tájékozódás a résztvevők előzetes ismereteiről, tapasztalatairól, problémáiról, elvárásairól a képzés témájával kapcsolatban stb. A tájékozódás célja a gyűjtött információk felhasználása a képzés folyamatában. A céloknak és az igényfelmérésnek megfelelően történik a képzés, de elsősorban a mentorálás taralmának, módszereinek adaptálása a cél. 2. A fogalmi váltás megalapozása a nevelőtestület és az egyes pedagógusok értékeléssel kapcsolatos ismereteinek, a téves nézeteinek, előítéleteinek feltárásával, tudatosításával. Egymás nézeteinek megismerése, az egységes fogalmi rendszer kialakításával a közös gondolkodás, együttműködés alapjának megteremtése. 3. Az előképzettség, az olvasott szakirodalom és a mindennapi tapasztalatok alapján az értékeléssel kapcsolatos nézetek, vélemények, gondolatok, „előítéletek”, tapasztalatok összegyűjtése, majd összegzése – következtetések levonása, a fogalmak tisztázása. Eszközök Csomagolópapír, írásvetítő fólia, írásvetítő, filctollak. Feldolgozás „Mit tudunk az értékelésről” – előzetes ismeretek, vélemények feltárása. A portfólió értékelési szempontjainak kidolgozása ötletbörzével, kiscsoportokban. ELŐISMERETEK FELTÁRÁSA Módszer Kerekasztal – csoportonként azonos színnel dolgoznak. A lapokat körbeadják, mindenki kiegészíti a megkezdett mondatot. Csoportok: vagy a meglévő alapcsoport, vagy az egymás megismerését segítő, új, véletlenszerűen alakított vegyes csoport. Feladat Üres A/4-es lapok felső részén megkezdett mondatokat találunk. Mindenki ír az adott mondathoz befejezést, majd behajtja a papírt úgy, hogy csak a kezdő mondat látszik. Ezt követően továbbadja a következő csoporttagnak. A lapokon lévő lehetséges mondatok: −

Egy osztályban a tanulók különfélék, ezért az értékelés…

−

A haladás értékelésének kifejezésére többnyire alkalmas…

−

A szülő és a gyerek leginkább akkor tudja, érti meg további teendőit, ha…

20 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Összegezés A feladat befejezése után a befejezett mondatokat témánként csomagolópapírra ragasztják, majd a plakátokat fel a falra. A résztvevők körbejárnak, és az összes feliratot elolvassák, majd csoportonként összegezik véleményüket. MIT TUDUNK A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉSRŐL? Módszer Csoport-ötletroham Összegezés Plakáton az összegyűjtöttek csoportosítva. Értékelés A képzési időn kívül mindenki a saját portfóliójában megválaszolja a következő kérdéseket: −

Mit tudok, milyen ismeretekkel, képességekkel rendelkezem a fejlesztő értékelés megvalósításához?

−

Milyen tudásomat tudom felajánlani a többieknek?

−

Mi fog nekem nehézségeket okozni?

−

Mit kell még megtanulnom? Miben kell fejlődnöm?

−

Miben segíthetünk egymásnak?

A folyamat reflexiója Beszéljük meg az alábbi kérdéseket! −

Tudtál-e meg új, meglepő információt magadról vagy a társaidról?

−

Milyen érzéseket keltett benned a megismerési, felismerési folyamat? A használt módszerekről

−

Hogyan tudnánk ezt a tanórán alkalmazni? Milyen témák feldolgozására alkalmasak ezek a módszerek? Mire nem alkalmasak?

Források Képzésvezetők számára: Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest


3. foglalkozás Elképzelések a roma származással és hátrányos helyzettel kapcsolatban Az egység tartalma és céljai A programcsomag egyik legfontosabb célja, hogy a gyakorló pedagógusokat felkészítse a hátrányos helyzetű és ezen belül roma származású tanulók differenciált fejlesztéséhez kapcsolódó árnyalt, fejlesztő értékelés használatára. Ehhez szükséges az is, hogy a pedagógusok a „problémás”, kedvezőtlen szociokulturális háttérrel rendelkező diákokkal és ezen belül a romákkal kapcsolatos attitűdjeit az elfogadás és a problémák tudatos, szakmai jellegű kezelése jellemezze. Az egység e cél eléréséhez az ismeretek és a tudatos, reflektív viszonyulás kiépítésével kíván hozzájárulni. Mint azt – a szakirodalomban jelzett – vizsgálatok kimutatták, a gyakorló pedagógusok romákkal kapcsolatos beállítódását többségében jelenleg nem ez jellemzi. Az előítéletesség e foglalkozási csoportban éppen olyan jelentős mértékű, mint a mai magyar társadalom egészében. Az elutasító attitűd jellemző módon tévképzetek egész rendszerével kapcsolódik össze. Mivel az előítéletesség mértéke a személyiség szerveződéséből következő jellegzetesség, ezért nem feltételezzük azt, hogy pusztán ismeretek átadásával, vagy akár egy 30 órás továbbképzéssel változtathatunk e beállítódáson, azonban ez az egység és a program egésze azt célozza, hogy a szakmai kompetenciák fejlesztésével, a problémák kompetens kezelése iránti igény felébresztésével azt a pedagógusképet erősítsük a résztvevőkben, amely – szakmai felkészültségéből adódóan – képes e problémák szakszerű, reflektív értelmezésére és kezelésére. Az egység feldolgozása során a résztvevők megismerik a romákkal kapcsolatos sztereotípiákat, valóságos sajátosságaikat, a hátrányos helyzet tartalmát, valamint megismerkednek egymás nézeteivel is. Ezért kiemelten fontos, hogy a kurzus vezetője elfogadóan és egymás elfogadását ösztönözve, bátorítóan viszonyuljon a résztvevőkhöz, ezzel segítve a program egészének hatékony megvalósításához fontos aktív, a nyílt kommunikációra építő viszonyok kialakulását. Várható, hogy a beszélgetések, megbeszélések során erős előítéletről tanúskodó vélemények is megjelennek, ezek esetében a képzés vezetője igyekezzen elkerülni a nyílt konfrontációkat, mivel ez – a feszültségből adódóan – éppen a személyiség belső feszültségének levezetését is szolgáló előítéletek felerősödéséhez vezet. Ehelyett arra törekedjen, hogy a felmerülő problémák során a résztvevőket a helyzetek távolságtartó, reflektív, szakmai értelmezésére ösztönözze. Részcélok A hallgatók előzetes ismereteinek, attitűdjeinek feltárása; a képzés tartalma iránti érdeklődés, motiváció felkeltése. Eszközök −

Î Részlet Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében című írásából (Hallgatói segédlet 7. oldal)

−

Î Részletek Cs. Czachesz Erzsébet – Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények In: Jelentés a magyar közoktatásról, 2003 (Hallgatói segédlet 11. oldal)


Nagy papírívek, filctoll, ragasztó, vagy írásvetítő, fólia, filctoll.


MIT GONDOLUNK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓKRÓL? – ELŐZETES ISMERETEK, VÉLEMÉNYEK FELTÁRÁSA A KIALAKULT ALAPCSOPORTOKBAN – FELDOLGOZÁS 1. Ötletroham Feladat: Minél több ötlet összegyűjtése a „hátrányos helyzet" témában. A papír vagy fólia közepére előre írják fel a hívószót: „hátrányos helyzet”! Összegezés A szóvivők ismertetik a táblánál a plakátokat – ismérvek csoportosítása. 2. Szövegfeldolgozás, reflexió Î Részletek Cs. Czachesz Erzsébet – Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények című tanulmányából (In: Jelentés a magyar közoktatásról 2003.) (Hallgatói segédlet 11. oldal) Módszer Szöveg feldolgozása INSERT technikával. Összegezés Saját csoportban, majd nagycsoportban. A csoportok ismertessék egymással kiegészítéseiket, valamint kérdéseiket! Adjunk lehetőséget a vitára! MIT GONDOLUNK A ROMA TANULÓKRÓL? – ELŐZETES ISMERETEK, VÉLEMÉNYEK FELTÁRÁSA ÖTLETBÖRZÉVEL, A KIALAKULT ALAPCSOPORTOKBAN. ÚJ ISMERETEK SZERZÉSE. Î Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében (részlet) (Hallgatói segédlet 7. oldal) Módszer Az 1. témánál ismertetett folyamat szerint dolgozzuk fel a szöveget. A folyamat reflexiója Beszéljük meg az alábbi kérdéseket: −

Mit csináltunk?

−

Hogyan tudnánk ezt a tanórán alkalmazni?

−

Milyen témák feldolgozására alkalmasak a használt módszerek?

−

Mire nem alkalmas?

Teremtsünk lehetőséget a saját környezetben, iskolában, osztályban tapasztalt problémák megbeszélésésére! Értékelés Kerüljön a portfólióba mindkét témával kapcsolatos egyéni zárógondolat!


Források KÉPZÉSVEZETŐK SZÁMÁRA Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Önkonet Kiadó, Budapest Szabó Ildikó – Horváth Ágnes (2001): Tanítóképző főiskolások elképzelései a kisebbségekkel létesíthető kapcsolatokról. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Comenius Kiadó, Pécs, 92–98. Kertesi Gábor – Kézdi Gábor (1996): Cigány tanulók az általános iskolában – helyzetfelmérés és egy cigány oktatási koncepció vázlata. In: Cigányok és iskola. Educatio Füzetek, Budapest RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA: Pólya Zoltán (2001): Kilenc év Csenyétén. In: Andor Mihály (szerk.): Romák és oktatás. Comenius Kiadó, Pécs 107– 116. Radó Péter (1997): Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról. NEKH, Budapest


4. foglalkozás A pedagógiai értékelés Az egység célja A pedagógiai értékelés rendszerének áttekintésével a résztvevők lássák és átérezzék a pedagógiai értékelés és ellenőrzés szerves egységét mint a pedagógiai munka és az oktatás hatékonyságát, eredményességét befolyásoló központi szerepét. Az értékelés sokoldalú funkcióinak (visszacsatolási, megerősítési, motiválási, információs, orientáló, szabályozó, korrekciós, diagnosztikai, prognosztikai, fejlesztő, szelekciós) bemutatásával, a viszonyítás különböző lehetőségeinek tudatosításával az egység feldolgozása során kívánjuk eloszlatni azt a pedagógiai tévhitet, amely szerint az értékelés legfontosabb funkciója a szelekció. Segíteni szeretne abban, hogy megszűnjön az a helytelen gyakorlat amelyben egyoldalúan érvényesül az osztályozás, a jegycentrikusság, valamint, hogy az adott tanuló teljesítményét elsősorban az osztálytársak teljesítményéhez, az osztály átlagához, valamint a pedagógus elvárásaihoz lehet és kell viszonyítani. A résztvevők saját élményű tanulás hatására megtapasztalják az értékelés különböző feladatainak, stratégiáinak, formáinak, módjainak, módszereinek hatását, szerepét, átélik az értékelés pozitív és/vagy negatív hatását. Cél, hogy a megtapasztaltak önelemezésre, önellenőrzésre, önértékelésre, illetve önfejlesztésre ösztönözzék a résztvevőket. Az egység feladata A résztvevők tapasztalatai és a szövegfeldolgozás segítségével feltárni és tudatosítani azt, hogy az iskolai értékelés hogyan járulhat hozzá a tanulás hatékonyságához, egyéni sikerességéhez, miképpen lehet segítségével megállítani, csökkenteni az iskolai kudarcot, a bukást, megszüntetni a lemorzsolódást, olyan tanulási környezet kialakítani, amely erősíti a tanulási motivációt, s ezáltal a jobb tanulói teljesítményt, illetve a hátrányok korrekcióját. Az optimális pedagógiai értékelés lényeges elemei: −

Nem csupán a tanulás kognitív területeire fókuszál, hanem az affektív, effektív, szociális területekre is.

−

Differenciált feladatok nyújtása.

−

Fejlesztő, kompetencia orientált teljesítmény-visszajelzés.

−

A szociokulturális háttér befolyásoló hatásának kiegyenlítése.

−

A formatív, fejlesztő és a szummatív, lezáró, minősítő értékelés összhangja.

−

Az önmagához viszonyított és a kritériumra irányuló értékelés megfelelő aránya.

−

A diagnosztizáló értékelés folyamatos beépítése.

−

Pozitív gondolkodás, erősségek hangsúlyozása.

−

Segítés: −

a gondolkodási hibák korrigálása,

−

a blokkolódó akarat aktivizálása az értelem segítségével (képes vagyok rá, érdekelhet engem),

−

az iskolai tanulás értelmének egyéni keresése,


a tanuló helye a világban, a jövőkép kialakításának segítése, átsegítés a nehezebb életszituáción,

−

a beállítódás-, attitűdváltás támogatása,

−

az egyéni életben adódó személyes problémák megoldásának aktív támogatása,

−

a személyes érdeklődés kiaknázása, fejlesztése,

−

nevelési konszenzus a résztvevők között,

−

a pedagógiai értékelés funkcióinak, viszonyítási alapjainak megismerése,

−

a tanulási teljesítményt befolyásoló tényezők feltárása.

Szükséges eszközök Vastag filcek – csoportszínek, csoporton belül egyéni színek, csomagolópapír, papírcsíkok, A/4-es papír a villantókártyákhoz, fénymásolási lehetőség – a villantókártyákhoz.

Feldolgozás FOGALMI TÉRKÉP KÉSZÍTÉSE AZ ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS ISMERETEK FELTÉRKÉPEZÉSÉRE Kooperatív csoportmunka kerekasztal módszerrel – mindenki saját színnel kapcsolódik az értékelés fogalmához. Az elkészült fogalmi háló a szövegfeldolgozás utáni ellenőrzés alapja lesz, a tanult új ismeretekkel egészítik ki a résztvevők. SZÖVEGFELDOLGOZÁS – KOOPERATÍV CSOPORTMUNKA Î Minden csoporttag elolvassa Az értékelés fontosságának felértékelődése című tanulmányt, majd közösen plakátot készítenek az okokról. (Hallgatói segédlet 13. oldal) Ellenőrzés-értékelés: a csoportonként készített plakátokat csoportforgással átnézik a csoportok, és saját színnel kiegészítik. A végén a kiegészítések indoklása – konszenzuskeresés ELŐADÁS – PP-BEMUTATÓ (VÁZLAT) A pedagógiai értékelés A pedagógiai értékelés visszajelzések elmélete és gyakorlata Az értékelés viszonyítás Az értékelés szintjei A tanulók értékelése A tanítási-tanulási folyamat értékelése Egy-egy osztály értékelése Az iskola értékelése Egy-egy tantárgy összehasonlító rendszerszintű értékelése A neveltség problémáinak értékelése Az oktatási rendszer értékelése Nemzetközi összehasonlító értékelések

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 27 A tanulói értékelés funkciói Visszacsatolás-kontroll, megerősítés, szabályozás, korrekció Fejlesztő-diagnosztikai, orientáló, prognosztikai Motiváció Szelekció Az értékelés viszonyítási alapjai Kritériumra orientált Normára orientált (standard, szociális norma) Individuum-önmagához viszonyító Az értékelés módjai Diagnosztikus (önmagához, kritériumhoz, normához) Fejlesztő – önmagához viszonyít, egyéni fejlődési utak, gyermekismeret Minősítő – kritérium, norma Az értékelés formái Diagnosztikus – százalék, pontérték, önértékelő, szöveges-leíró Fejlesztő: százalék, pontérték, önértékelő, szöveges-leíró Minősítő: százalék, pontérték, osztályzat, szöveges-minősítő, szöveges-leíró Az értékelés a tanulásszervezés összefüggése (egy egység) 1. Bemenet: diagnózis – fejlesztő értékelés – fejlesztési tervek 2. Tanítási tanulási folyamat – fejlesztő értékelés 3. Diagnózis – egyéni elvárások teljesítése 3. Kimenet: lezárás – kritériumnak megfelelés, minősítő értékelés Tanulási folyamat és értékelés Bemenet: diagnosztikus értékelés Év eleje, témafeldolgozás előtt Készíti: pedagógus, fejlesztők, közreműködők stb. Kapják: gyerek, szülő, pedagógiai segítők, fejlesztők Formája: szöveges, szükséges értékekkel Eredménye: egyéni, osztály-, csoport-, tantárgyfejlesztési terv Döntés: a tantárgyi haladástól független területek értékelésének idejéről

28 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Feldolgozás: tanulási-tanítási folyamat Formatív értékelés – differenciált fejlődés, differenciált értékelés – ki, hol tart? Kinek mi a teendője? A folyamatban résztvevők folyamatos tájékoztatása Formái: szöveges, szükséges értékek megjelenítésével Döntés: a tájékoztatás formáiról Minősítő-lezáró értékelés Önértékelés Ki, mit, milyen eszközökkel értékel? Formái: az értékek megjelenítése – pontérték, százalék, osztályzat, szöveges értékelés Döntés – a formákról, az értékelési módok arányairól (fejlesztő és minősítő arányai) Kinek szól? – stílus, forma stb. AZ EGYSÉG ÉRTÉKELÉSE Módszer Frontális és egyéni reflexió: −

Mit tanultál?

A tanultak lényegének tudatosítása, egyéni feljegyzés a portfólióba. −

Tanulságok a gyakorlat számára: Hogyan hatnak a tanultak az osztálytermi gyakorlatra, a saját gyakorlatra?

−

Egyéni feljegyzés a portfólióba.


5. foglalkozás A fejlesztő értékelés Összidő: 90 perc

Tevékenység

Módszer

Eszközök

Idő (perc)

I. Ráhangolás

Játék

Értékelő szöveg

15

2. Jelentésháló: Mit értesz fejlesztő értéke-

Csoportmunka – szóforgó-

Csomgolópapír,

5-7

lésen?

val – plakátkészítés

filcek

1. Háziasszony tanfolyam – értékelés –játék

Lépések: A plakát közepén felirat: fejlesztő értékelés – ehhez kapcsolódóan írhatnak és hozhatnak létre kapcsolatokat a fogalmak között. 3. Összegezés: a plakátokon található közös, azonos gondolatokat, fogalmakat kiemeli a tréner II. Szövegfeldolgozás

Plakátok egymás mellett a táblán vagy a falon Reciproktanítás

5 ÎFejlesztő érté-

45

kelés (Hallgatói

Lépések:

segédlet 21. oldal)

4 szerep elosztása Önálló olvasás Ellenőrzés

Diákkvartett

III. A fejlesztő értékelés lehetőségei

Fordított szakértői mozaik

Összegezés

Csoportmunka – plakátké-

Mi van már meg a lehetőségekből? Beve-

szítés

zethető elemek

Közös áttekintés

10

Mivel egészítenétek még ki? IV. Reflexió Feljegyzés a portfólióba a fenti elemek megléte és tervezése a saját gyakorlatban

5


Forgatókönyv1 Az egység célja A résztvevők a legújabb nemzetközi kutatásokra alapozva: −

ismerkedjenek meg a fejlesztő értékelés fogalmával;

−

tudjanak különbséget tenni a különböző értékelési módok között;

−

ismerjék fel, hogy a tanítás-tanulás mely szakaszaiban mely értékelési módok használata szükségszerű;

−

ismerjék fel a fejlesztő értékelés általános formáit, lehetőségeit, keressék meg kialakításuk lehetőségeit saját és az iskola gyakorlatában.

I. RÁHANGOLÁS 1. Háziasszony-értékelés 2. Jelentésháló: Mit értesz fejlesztő értékelés alatt? 3. Összegezés: A plakátokat egymás mellé a táblára, falra helyezzük, és a tréner megjelöli, kiemeli az azonos, közös gondolatokat. II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS Módszer Reciproktanítás A szöveg felosztása: 1. rész: A fejlesztő értékelés szöveg – szükségessége, megjelenésének okai 2. rész: A fejlesztő értékelést a kutatók… 3. rész: A fejlesztő értékelés lehetőségei Ellenőrzés Diákkvartett: a post-itekre leírt kérdéseket a tréner összegyűjti, és véletlenszerűen húznak kérdést és választ. Reflexió: a diákkvartett és a hagyományos értékelési szituációk összehasonlítása.

1 A téma feldolgozásához felhasználtuk az alábbi tanulmányt: Brassói Sándor – Hunya Márta – Vass Vilmos: A fejlesztő értékelés: az iskolai tanulás minőségének javítása. Új Pedagógiai Szemle, 2005. július–augusztus


III. A FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS LEHETŐSÉGEI Szövegfeldolgozás fordított szakértői mozaik módszerrel A szervezést kétféle módon végezhetjük: a) A szövegrészeket csoportonként dolgozzák fel, majd a csoportok A, B, jelű tagjaiból hozunk létre vegyes csoportokat. Ebben az esetben plakát készül, melyet mindig a készítésben részt vevő mutat be a csoportnak. b) Az A, B stb. jelűek alkotnak csoportokat, majd a saját csoportjukba visszatérve ismertetik a feldolgozott részt. Ebben az esetben részletes vázlatnak kell készülni, amely alapján a rész bemutatása történik. A szöveg felosztása: 1. Az osztálytermi légkör és kultúra. A tanulási célok meghatározása… 2. A tanulási módszerek sokfélesége. A tanulók haladásának, teljesítményének vázlatos értékelése 3. A tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban Összegezés – csoportmunka Készüljön háromoszlopos plakát: Gyűjtsék össze, hogy mi az, ami a fejlesztő értékelés összetevőiből, feltételeiből az intézményük értékelési rendszerét tekintve! Már jelen van

Már bevezethető

Kiegészítendő

Az elkészült plakátokat egymás mellé téve hasonlítsák össze, nézzék meg a megvalósíthatóság szempontjából! Ajánljuk a majd megalakuló 3 fős mikrocsoport figyelmébe mint az árnyalt értékelés bevezetésénél használható szempontot! IV. REFLEXIÓ Beszéljük meg benyomásaikat, érzéseiket a fejlesztő értékeléssel kapcsolatban. Mi jelentett újdonságot, mi az, amelyek már ismertek voltak számukra? A fenti szempontok alapján gondolják át és írják le portfóliójukba saját értékelő gyakorlatukat, és fogalmazzák meg teendőiket! Módszerleírás Jelentésháló 1. A lap közepére felírjuk a központi szót, kifejezést: FEJLESZTŐ ÉRTÉKELÉS! 2. Szóforgóval, azaz a csoport tagjai egymás után sorban leírják azokat a szavakat, kifejezéseket, amelyek az adott témával kapcsolatban az eszükbe jutnak.


Kapcsolatokat lehet teremteni a megfelelőnek látszók között.

−

Írjunk le annyi gondolatot, amennyi csak eszünkbe jut, amíg az idő engedi, vagy amíg minden lehetőség ki nem merült!

−

Ne döntsünk a gondolatokról, mindent írjunk le, ami csak eszünkbe jut!

−

Építsünk annyi kapcsolatot, amennyi csak lehetséges!

Reciproktanítás A tanulás egyik leghatékonyabb módja, ha tanítunk. Lépések Minden tanuló rendelkezik a szöveggel. 1. lépés Mindenki elolvassa a kijelölt szövegrészt, amely célszerűen egy bekezdés! 2. lépés A szövegfeldolgozással kapcsolatos feladatok (függenek a szövegtől, a fejlesztendő készségektől, a feldolgozás céljától stb.) −

1. tanuló: a lényeget összefoglalja szóban.

−

2. tanuló: kiemeli és értelmezi a kulcsfogalmakat-(esetleg nem érthető kifejezéseket is).

−

3. tanuló: vázlatot készít, és valamennyien leírják.

−

4. tanuló: kérdéseket fogalmaz meg, post-itre írja, és valamennyien megválaszolják.

3. lépés Minden további résszel ismétlődnek a lépések


6. foglalkozás Értékelés és motiváció Tevékenység

Módszer

Eszközök

Idő (perc)

I. A pedagógus értékelő magatartásának hatása a személyiségre és a teljesítményre Saját élmény – Építünk

Hagyományos csoport-

1. Útvonalpítéshez: karton

1. Útvonalépítés

munka-megfigyelőkkel

vagy A/4-es papírok, fém-

70-80

golyók, olló, cellux

2. Toronyépítés

2. Toronypítéshez:

3. A különböző tanári értékelő magatartásoknak megfele-

1 csomag szívó-

lően három csoportot hozunk

szál/csoport, cellux, hur-

létre (lásd részletes leírását

kapálca, gémkapocs

alább) Lépések: 1. Csoportalakítás 2. A munka megszervezése 3. Csoportmunka 4. Elemzés–értékelés– reflexiók II. Szövegfeldolgozás Feladat: a szöveg alapján és

Kooperatív csoportmun-

Î Hallgatói segédlet: Ér-

segítségével intrinzik és

ka Egyéni, illetve frontá-

tékelés és motiváció c.

extrinzik motivációs indítékok

lis munka

szöveg (Hallgatói segédlet

gyűjtése

33. oldal)

Lépések:

Ajánlott:

1. Önálló olvasás

Részletek Csapó Benő: A

2. Kooperatív csoportmunka

pedagógiai értékeléstől a

– plakát készítése a feladatról

tanulás módszereinek

3. Az elkészült listák megbeszélése 4. Reflexió 5. Önreflexió

megújításáig: diagnózis és terápia c. írásából (Romlik a motiváció, az érdeklődés, a tantárgyakhoz való viszony Î 36. oldal)

40-45

Egyéb


Forgatókönyv Az egység tartalma Az értékelés a visszajelzésen, folyamatalakításon, értékadáson, szelektáláson stb. túl meghatározó hatással van a tanulási motivációra, a tanulói teljesítménymotivációra. Ez az egység az értékelés tanulási motivációra gyakorolt hatását kívánja bemutatni, hiszen az élethosszig tartó tanuláshoz az önálló tanulási képességen kívül elengedhetetlen feltételnek kell tekintenünk a tanulási motivációt. Az értékelésnek ezen aspektusa azért is válik így kardinális kérdéssé, hiszen mindez nagymértékben befolyásolja a tanulók jövőbeli érvényesülési lehetőségeit. Az egység célja −

A résztvevők legyenek tisztában mindennapi értékelési eljárásaik tanulókra gyakorolt hatásával, hosszú távú következményeivel.

−

Legyenek képesek megfogalmazni az értékelés egyéni motivációt, támogató kritériumait.

−

Tudják saját értékelő gyakorlatukat kontrollálni és kialakítani a szükséges motivációs hatásokat kiváltó értékelő eljárásaikat.

I. A PEDAGÓGUS ÉRTÉKELŐ MAGATARTÁSÁNAK HATÁSA A TANULÁSI MOTIVÁCIÓRA ÉS EREDMÉNYESSÉGÉRE −

A trénerek folyamatosan, gyakran visszatérve, visszajeleznek a csoportoknak, a három értékelő magatartást modellálva. Az egyes magatartáshoz egy-egy csoport tartozik: az egyiket csak pozitív, a másikat csak negatív, a harmadikat ráhagyó, figyelmen kívül hagyó értékelő magatartással erősítjük meg.

−

Pozitív megerősítés: Minden megnyilvánulást sikeresnek értékelnek hangsúlyozottan pozitív megerősítést jelentő kifejezésekkel, esetleg még fizikai kontaktussal, vállveregetéssel, simítással stb. is megerősítik.

−

Elmarasztalás, elégedetlenség, negatív jelzés: Minden megnyilvánulást sikertelennek, ügyetlennek, eredménytelennek ítélnek, lehetőleg a kommunikáció is hideg, kissé türelmetlen hangulatú legyen: Nem ezt vártam, képtelenek vagytok, nem jól csináljátok, miért nem figyeltetek stb. szövegek is forduljanak elő. Arra vigyázni kell, hogy a kommunikáció adekvát legyen, természetellenes túlzásokba ne essünk!

−

A harmadik csoport figyelemre sem méltató, elhanyagoló, legfeljebb csak minimális visszajelzést, tanúsító viselkedést kap. Legfeljebb, csak néha pillantsanak oda.

−

A különböző pedagógusviselkedésről és annak hatásáról megfigyelők gyűjtenek információt. Lehetőleg két megfigyelőcsoportot hozzunk létre: a játék működésébe beavatottak és beavatatlanok csoportját. A megfigyelők ugyanazt a csoportot figyelik meg, nem vándorolnak.

−

Mindkét csoport ugyanazt az instrukciót kapja: figyeljék meg a résztvevők viselkedését, a tréner jelzéseinek következményeit, munkájukra gyakorolt hatását. Megfigyelésük, feljegyzéseik, megállapításaik tényszerűek legyenek.


Saját élmény: építés – játék Pozitív megerősítés A variáns – Útvonalépítés Megadott idő alatt, kartonból vagy A/4-es papírból néhány eszköz segítségével utat kell építeni egy acélgolyó számára. Cél, hogy a golyó minél hosszabban guruljon a kiépített úton. (Nem az út hossza, hanem a golyó gurulásának hossza a döntő.) Valamennyi részt vevő csoport számára egyenlő feltételeket, eszközöket kell biztosítani. Figyelni kell arra, hogy a golyó mérete, súlya megfelelő legyen, hogy valóban gurulhasson. B variáns – Toronyépítés Szívószálból megadott idő alatt minél magasabb tornyot kell építeni. Valamennyi részt vevő csoport számára egyenlő feltételeket, eszközöket kell biztosítani. Mindkét játék esetében a tréner döntheti el, hogy lehet-e más, a teremben fellelhető eszközt is használni. Természetesen ebben az esetben nemcsak a pedagógus értékelő magatartásának hatását, hanem a csoport ügyességét, leleményességét is vizsgálja. Mindkét játéknál lényeges elem a pedagógus értékelő magatartása, megnyilvánulásai. 1. Csoportszervezés (5 perc) 4-6 fős véletlenszerűen szervezett heterogén csoportok alakítása tetszőleges módszerrel. Három csoport kiválasztása a feladatra A fennmaradó csoportokat két részre osztjuk. Ők a megfigyelők lesznek. 2. A munka megszervezése (5-7 perc) A kialakított csoportoknak előkészíteni az eszközöket A feladat és a szabályok pontos ismertetése – időhatárok megállapítása –, kb.20 percig dolgozhatnak. Az értékelés pontos ismertetése: az elért eredmény −

hosszabban guruló golyó

−

magasabb, álló torony

3. A feladat megvalósítása (20-25 perc) 4. A feladat értékelése: (30-35 perc) −

Az elért eredmény

−

A csoportok – egyének: Mi a véleményük a munkáról, a feladatról, hogyan érezték magukat?

−

Nem beavatott megfigyelők megállapításai, tapasztalataik

−

A beavatott megfigyelők megállapításai, tapasztalataik

5. A trénerek tapasztalata, véleménye 6. Összegezés nagycsoportban

36 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A trénerek értékelő magatartása hogyan hatott a munkafolyamatra és az eredményre? II. SZÖVEGFELDOLGOZÁS (45 PERC) A feladat ismertetése: A szöveg alapján és segítségével intrinzik és extrinzik motivációs indítékok gyűjtése. −

Készüljön csoportonként plakát!

−

Önálló olvasás Értékelés és motiváció c. szöveg (Î Hallgatói segédlet 33. oldal) (10 perc)

−

Szóforgóval készüljön gyűjtés. (10 perc)

−

A listán jelöljék a legfontosabbnak tartottakat. (5 perc)

−

A plakátokon a csoportok által kiemelt legfontosabb elemek megbeszélése (8-10 perc)

−

Reflexió a feladatokról, tanulságaikról, az értékelés és motiváció összefüggéséről (5-7 perc)

−

Önreflexió: Gondolj a saját értékelő magatartásodra, fogalmazd meg magad számára a legfontosabb teendőidet! (5 perc)


7. foglalkozás Osztályozás, osztályozásnélküliség Általános cél Az osztályozás mint domináns értékelési mód pedagógiai, pszichológiai aspektusai áttekintése. A sokoldalúbb értékelési módszerek irányába mutató szemléletváltás segítése. Idő: kb. 60 perc

Tevékenység

Módszer

Eszköz

1. Ráhangolás: „Molekulák” játék

3

2. „Árnykép bizonyít-

Kooperatív csoportmunka:

Gyerekfej (vagy egész

vánnyal” elemzés

közös jellemzés készítése:

figura) csomagolópapír-

Mit tudsz meg róla?

Gondolkozz, írd le, oszd

ból, benne egy felnagyí-

Milyennek látod?

meg!

tott bizonyítványlap

Csoportbeszámoló

Közös konszenzus: Milyen

Szerepkártyák: témafele-

lehet ez a gyerek?

lős, időfelelős, írnok,

A témafelelős ismerteti a

Idő (perc)

10

mérleg

jellemzést. 3. Szövegfeldolgozás I.

Inzert-technika

ÎAz osztályozásról álta-

5

lában (Hallgatói segédlet

Megbeszélés Csoporton belüli szóforgó

17. oldal)

10

Frontális munka 4. Szövegfeldolgozás II.

Csoportok közti mozaik

Î Az osztályozás prob-

10+15

lematikája (Hallgatói se-

Plakátkészítés

gédlet 18. oldal) Csomagolópapír, filctollak Prezentáció

Véletlenszerűen kisorsolt csoporttag előadása

A prezentációra adott

Frontális: szempontok

csoport- vagy egyéni

alapján:

Elkészült csoportplakát

4 × 3 = 12’

Egyéb

38 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Tevékenység

Módszer

visszajelzések

Mely elemekkel tud azono-

Eszköz

Idő (perc)

Egyéb

sulni, egyetér-teni? Mely elemekhez ragaszkodik, mert… 5. Zárás – Önálló visz-

Bejegyzés egyéni tanulási

szacsatolás írásban

naplóba: Az osztályzattal

Egyéni tanulási napló

kapcsolatos felfogásom…

Forgatókönyv 1. RÁHANGOLÁS: „MOLEKULÁK” CÍMŰ JÁTÉK Mindenki gondol egy számra 1 és 5 között. Nem szabad megszólalni. Feladat Megkeresni azokat, akik ugyanarra a számra gondoltak. Módszer Kezet kell fogni egymással. Mindenki annyiszor szorítja meg a társa kezét, ahányas számra gondolt. Fontos, hogy az, akivel kezet fogott, visszajelezze, hogy ő melyikre gondolt. Ha két azonos számra gondoló összetalálkozik, akkor a továbbiakban összekapcsolódva maradnak. A már kézfogással összekapcsolódottak nem válhatnak szét, mindig a lánc két végén lehet kapcsolódni vagy keresgélni. A játék akkor ér véget, ha maximum 5 csoport alakul ki. Menet közben a gondolt számot nem lehet megváltoztatni. A játék itt csak a ráhangolásra szolgál. Gyakran megfigyelhető egyfajta „átlagos”, középre húzó tendencia, amennyiben gyakran fordul elő, hogy a hármast többen „szokták” választani, illetve a leghosszabb molekulalánc gyakran a 3-as. A játék elhagyható. Cél Feltérképezni, hogy milyen kép él bennük az „osztályozás” gyerekre vonatkoztatható értékéről. 2. ÁRNYKÉP BIZONYÍTVÁNYLAPPAL Csomagolópapírra rajzolt gyerekfej vagy gyerekfigura körvonala, benne egy kinagyított bizonyítványoldal. Utasítás −

Nézzétek meg ezt a „gyereket!”

−

Most kerül az osztályodba, még nem láttad, ennyit tudsz róla.

−

Milyennek gondolod: mit tudhat, mit nem? Vajon milyen tennivalóid lesznek vele?

−

Önállóan írd le gondolataidat!

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 39 −

Oszd meg a csoportod tagjaival szóforgóval!

−

Alakítsatok ki közös véleményt!

−

A témafelelős ismertesse a közös véleményt!

A trénerek közös visszacsatolása, és a különbözőségekkel és hasonlóságokkal való szembesítés: pl. mennyi sztereotípia húzódhat meg egy-egy osztályzat mögött stb.… 3. SZÖVEGFELDOLGOZÁS I. Î Az osztályozásról általában (Hallgatói segédlet 17. oldal) Cél Reflektív olvasás és szövegértelmezési technika alkalmazásával az osztályozó értékelésről való gondolkodás mélyítése Feladat −

A következő szöveg önálló olvasást igényel.

−

A szöveg olvasásakor az alábbi jelzéseket használjátok! 9 ha az előzetes ismereteiddel az olvasottak megegyeznek. + ha a szövegrész új információt tartalmaz a számodra. X ha az olvasottak ellentmondanak az eddigi ismereteidnek, tudásodnak. * ha az olvasottakról van további információd. ? ha az olvasottakkal kapcsolatosan további kérdéseid vannak!

−

Az önálló olvasás után beszéljétek meg a csoportban szóforgóval, mi az, ami számodra új volt, mi az, amivel nem tudsz egyetérteni vagy további kérdéseid vannak.

−

A csoport a közös, csoporton belül megmaradt dilemmáiról számoljon be. A csoportok előbb reflektáljanak egymás felvetéseire, a tréner csak akkor avatkozzon be, ha nincs más megoldás. A tréner jól ismerje a következő feldolgozandó szövegeket, és adott esetben utaljon arra, hogy a következő feladatban válaszolni tudnak majd a felvetett problémákra.

4. SZÖVEGFELDOLGOZÁS II. Î Az osztályozás problematikája című (Hallgatói segédlet 18. oldal) szöveg jelölt részei Cél Megismertetni az osztályozás mint értékelési mód pedagógiai, pszichológiai, mérésmetodikai és egyéb tényezőinek hatásmechanizmusát. A feldolgozás menete Csoportok közti mozaik, minden csoport egy adott témával dolgozik. Négy téma van: a témák más-más hosszúságúak és mélységűek. Alternatívák: 20 főig itt lehetnek 5 fős csoportok is. Lehet „szakértői” csoportokat létrehozni a négy témára. Ennek a hátránya: a munkához való direkt hozzáférés esélye és az egyenlő részvétel lehetősége csökken.

40 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 1. csoport: Fejlődés-lélektani szempont 2. csoport: Pedagógiai lélektani szempont 3. csoport: Szociálpszichológiai szempont 4. csoport: Mérésmetodikai szempont + az osztályozást befolyásoló egyéb tényezők

Feladat −

Mindenki önállóan, egyénileg elolvassa a szöveget.

−

Értelmezzék közösen.

−

A közös értelmezés alapján készítsenek olyan plakátot, amely alapján a témájukat bármely csoporttag képes prezentálni (a csoportja segítségével).

−

A plakátok elkészülte után egy véletlenszerűen kiválasztott csoporttag fogja bemutatni a csoport témáját.

−

A többi csoport figyel, és az alábbi szempontok alapján elemzi a hallottakat, látottakat:

−

Mely elemei voltak meggyőzőek (lehet egyéni vagy csoportreflexió) a prezentációnak?

−

Melyek azok a tényezők, amelyekhez változatlanul ragaszkodnak a gyakorlatuk alapján? Miért?

−

Minden csoportprezentációt azonnal követnek a reflexiók.

−

Ha lehet, a témáért „felelős csoport válaszoljon”, ha nem, a tréner…

5. ZÁRÁS – ÖNÁLLÓ VISSZACSATOLÁS ÍRÁSBAN Bejegyzés az egyéni tanulási naplóba: Az osztályzattal kapcsolatos felfogásom…


8. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban Tevékenység

Módszer

Eszközök

Idő (perc)

Játék

Papír, toll

A variáció:

I. Ráhangoló játék 1. Játék

30 perc

A variáció: tulajdonságvásár B variáció: Mi lennék, ha 2. A tanulságok összefoglalása

Megbeszélés

Játékhoz kapcsolódó

B variáció 20

kártyakészlet

perc

1. Gyakorlatban használt mód-

Értékeljünk másképp!

10

szerek tanulmányozása Érté-

című film – Alternatív

keljünk másképp című film

Pedagógiák sorozat,

a tréner vezetésével II. Film

önértékelést bemutató részé-

Egész csoport

suliNova Kht.

nek megtekintése 2. A látottak megbeszélése,

10

beszélgetés az önértékelésről III. Az önértékelés alkalmazásának lehetőségei 1. Egyéni gyűjtés saját értékelési gyakorlatból 2. Plakát készítése a gyakorlati példákból 3. Új, a saját gyakorlatban még

Egész csoport

Csomagolópapír, filctoll

40

Kiállítás, bemu-

Önértékelési minták

10

nem alkalmazott ötletek gyűjtése 4. Tréneri összegzés IV. Minták Egész csoporttal minták tanul-

mányozása kiállítás és bemuta- tatás tás módszerével

(rajz, szöveg)

Egyéb


Módszer

Eszközök

Idő (perc)

Î Az önállóságtól az

10

Egyéb

V. Az új ismeretek összefoglalása 1. Tréneri közlés

Tréneri közlés

önértékelésig (Hallgatói segédlet 48. oldal) 2. Az új ismeretek összefogla-

Szóháló-pókháló

lása: Amit az önértékelésről

vagy jegyzetelés

15

fontosnak gondolok címmel a készülő portfólió részeként (vagy szóháló-pókháló módszerével) 3. A lefűzhető elméleti anyag átadása

Forgatókönyv Az egység tartalma Ez az egység arra törekszik, hogy a gyakorlatban ma még ritkábban alkalmazott pedagógiai értékelés fajtáját, a tanulói önértékelést mutassa be a gyakorló pedagógusoknak. A tanulói önértékelés a pedagógiai értékelés fontos részét képezi. Az önértékelés során a tanuló mérlegelheti a tanulási folyamatba fektetett energiáinak és eredményességnek viszonyát, felmérheti saját tárgyi tudását, és legfőképpen megtapasztalhatja felelősségét személyisége fejlődésének, tanulmányi teljesítményének alakulásában. Sok pedagógus használja munkája során az önértékelés bizonyos elemeit. Ebben a részben amellett, hogy megvizsgáljuk az alkalmazható eszközöket, eljárásokat, pontosabban szeretnénk rávilágítani a pedagógiai mikrotörténések és az önértékelés viszonyára is. Az egység célja A résztvevők ismerjék meg az önértékelés helyét és szerepét a tanulói értékelésben, kialakulásának/kialakításának folyamatát. Legyenek tisztában az önértékelő képesség pozitív fejlődését befolyásoló tényezőkkel. Ismerjék meg azokat az értékelési eljárásokat, amelyekben sikeresen alkalmazható a tanulói önértékelés. Feladatok I. JÁTÉK 1. Ráhangoló önismereti játék. A résztvevők a tapasztalati játék után gondolkodjanak el azon, vajon mennyire ismerjük magunkat, mivel vagyunk elégedettek, mit változtatnánk magunkon, mi kell ahhoz, hogy fel tudjuk vállalni önmagunkat. Fontos, hogy megfogalmazódjon bennük az a gondolat, hogy az önértékelés több szempontból sem könnyű feladat.

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 43 A variáció: tulajdonságvásár Eszköz: papír, toll Idő: 20 perc B variáció: Mi lennék, ha… Mi lennék, ha virág (állat, fa, bútor stb.) lennék? A résztvevők párokban válaszolnak a kártyákon feltett kérdésekre. Ha a felkínált lehetőségek közül egyiket sem érzi megfelelőnek, saját ötletet mondhat. A párok tagjai felváltva kérdezők és válaszolók. Eszköz: Mi lennék, ha… kártyakészlet. Idő: 10 perc 2. A tanulságok összefoglalása a tréner vezetésével. Az önértékeléssel kapcsolatos ismeretek felvezetése a játék tanulságainak összefoglalása alapján. Idő: 10 perc

II. FILM 1. Gyakorlatban használt módszerek tanulmányozása Az Értékeljünk másképp! című – a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola, a Gyermekek Háza és a Közgazdasági Politechnikum értékelési rendszeréről szóló – film önértékelést bemutató részének megtekintése. Megfigyelendő: Milyen szempontok alapján értékelte magát a tanuló? Az elhangzó önértékelés elemei hogyan csoportosíthatók? 2. Megbeszélés A látottak megbeszélése az előre megadott szempontok alapján. Egész csoportos beszélgetés a pozitív önértékelés kialakulásának feltételeiről (választás, önellenőrzés, tervezés stb.), a tanulói önértékelés formáiról (célok megfogalmazása, fejlesztő értékelés, lezáró értékelés). Eszköz: Értékeljünk másképp című videofilm, videó, televízió Idő: 20 perc III. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Egyéni gyűjtés saját értékelési gyakorlatból. A résztvevők egyénileg gondolják végig saját munkájukban hol, hogyan használják a tanulói önértékelést. A megtalált példák kihangosítása egész csoportban szóforgó módszerével. Plakát készítése a gyakorlati példákból. Milyen helyzeteket tudnának még elképzelni? Az elkészült plakát kiegészítése új, a saját gyakorlatban még nem alkalmazott ötletekkel. Tréneri összefoglaló. Fontos, hogy lássák, a fejlesztő értékelés csak a tanári értékelés és a tanulói önértékelés együttes alkalmazásával valósítható meg teljes mértékben. Eszközök: csomagolópapír, filctoll Idő: 40 perc


IV. MINTÁK TANULMÁNYOZÁSA Az egész csoporttal minták tanulmányozása és saját gyakorlati ötletek bemutatása kiállítás és bemutatás módszerével (rajzok, irányított önértékelés, szabad szöveg, a tanítási-tanulási folyamat során használható módszerek stb.). Eszköz: önértékelésre használt, tanulmányozható eszközök, minták Idő: 10 perc V. AZ ÚJ ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA 1. Tréneri közlés 2. Az új ismeretek összefoglalása saját részre, Amit az önértékelésről fontosnak gondolok címmel a készülő portfólió részeként (vagy szóháló-pókháló módszerével). 3. A lefűzhető elméleti anyag átadása. Eszköz: Î Az önállóságtól az önértékelésig (Hallgatói segédlet 48. oldal) Idő: 10 perc


9. foglalkozás A fejlődés nyomon követése

Tevékenység

Módszer

Eszközök

Idő (perc)

I. A téma felvezetése – tréneri közlés II. Ötletgyűjtés A tanulók tanulmányi előrehaladá-

Frontális/csoport

Csomagolópapír,

sának, személyiségük fej-lődésé-

Brainstorming

filctoll

nek nyomon követési lehetőségei osztályzatok alkalmazása nélkül.

10-15

Ötletpontozás

1. Ötletek gyűjtése frontálisan 2. Ötletek gyűjtése csoportokban (Ebben az esetben a gyakorlat vagy a már meglévő csoportokban zajlik, vagy egy egyszerű csoportalakítási móddal létrehozzuk a csoportokat.) III. Nyomon követési eljárások – Fejlődési lap Mit tartalmazzon az előrehaladás dokumentálására alkalmas fejlődési lap? A változat

Kooperatív csoport-

Csomagolópapír,

Fejlődési lapok kidolgozása tan-

munka

filctoll

tárgyanként

Szóforgó

4 fős homogén csoportok létre-

Fordított szakértői

hozása A, B, C, D tagokkal.

mozaik

Tantárgyhoz kapcsolódó nyomon követési eszköz kidolgozása csoportban A csoportok plakátjainak bemutatása Az eredmény összefoglalása

35-40

Egyéb


Módszer

Eszközök

B változat

Szóforgó

Csomagolópapír, filc-

Szempontsorok összeállítása

Többen a táblánál

toll, gyurmaragasztó

Kiállítás, bemutatás

Nyomon követésre

Idő (perc) 20-25

fej-lődési lapok készítéséhez Csoportalakítás Szempontsorok összeállítása fej-lődési lapok készítéséhez csoportban A csoportok képviselői többen a táblánál módszerrel ismertetik az összegyűjtött szempontokat. Az eredmény összefoglalása, értékelése a tréner vezetésével IV. Minták tanulmányozása Egész csoporttal minták tanulmá-nyozása és saját gyakor-

használt, tanulmá-

lati ötletek bemutatása kiállítás

nyozható eszközök

20

és bemutatás módszerével V. Az új ismeretek összefoglalása Tréneri közlés

Tréneri közlés

Î Egyéni utak nyo-

Az új ismeretek összefoglalása

Szóháló-pókháló

mon követése (Hallga-

saját részre, a készülő portfólió

tói segédanyag 54.

részeként, szóháló-pókháló

oldal)

mód-szerével. (Vagy Amit az egyéni utak nyomon követéséről fontosnak gondolok című jegyzet készítése.) A lefűzhető elméleti anyag átadása

10

Egyéb


Forgatókönyv Az egység tartalma A tanulási-tanítási folyamat során a napi visszajelzéseken van a hangsúly. A hagyományos osztályozó napló nem alkalmas arra, hogy a tanulók teljesítményét, fejlődését naprakészen, informatív módon dokumentálhassuk. A tanulók tanulmányi előrehaladását, személyiségük fejlődését, tanuláshoz, társakhoz való viszonyukat többféle módon is követhetjük. Ez az egység a tanulók egyéni fejlődésének lehetséges nyomon követésére keres megoldásokat. Az egység célja A résztvevők legyenek tisztában azzal, hogy több megoldási mód is elfogadható a tanulmányi előremenetel, a személyiségfejlődés iskolai szintű követésére. A szakmai és jogszabályi követelmények figyelembevételével gyűjtsenek ötleteket, legyenek képesek saját megoldási módok kidolgozására. Feladatok I. A TÉMA FELVEZETÉSE Tréneri közlés II. ÖTLETGYŰJTÉS A tanulók tanulmányi előrehaladásának, személyiségük fejlődésének nyomon követési lehetőségei osztályzatok alkalmazása nélkül. Ötletek gyűjtése és értékelése az egyéni nyomon követés dokumentálására. A változat Ötletek gyűjtése frontálisan. −

Az ötleteket brainstorming módszerrel gyűjtjük össze az egész csoport közreműködésével. Az elhangzó ötleteket a tréner írja fel csomagolópapírra. Minden elhangzó javaslatot felírunk véleményezés nélkül.

−

A csomagolópapírra felkerült ötleteket pontokkal értékeljük (Ötletpontozás). Mindenki kap 5 képzeletbeli pontot, melyet eloszthat a javaslatok között.

−

Az eredmény összefoglalása, értékelése a tréner vezetésével.

Eszköz Csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó B változat Ötletek gyűjtése csoportban. −

Csoportalakítás (ha már vannak csoportok, a feladat nem igényli új csoportok létrehozását).

−

Ötletek gyűjtése csoportban brainstorming módszerrel. A feladat elkezdése előtt a csoport megegyezik abban, hogy ki jegyzi le a javaslatokat.

−

A papírra felkerült ötleteket pontokkal értékelik a csoport tagjai. (Ötletpontozás). Mindenki kap 5 képzeletbeli pontot, melyet eloszthat a javaslatok között.


A csoportok képviselői ismertetik a munka eredményét. Minden csoport képviselője elmondja azt a három ötletet, amely a legtöbb pontot kapta a csoporttagoktól. Az elhangzó ötleteket a tréner csomagolópapírra írja a beszámolókkal párhuzamosan.

−


Eszköz Csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó Idő A változat: 10-15 perc B változat: 15-20 perc III. NYOMON KÖVETÉSI MÓDOK KIDOLGOZÁSA Ha nem osztályozunk, ha az ismeretek elsajátításának szintjét nem kizárólag feleltetés, röpdolgozat és témazáró formájában kérjük számon (melynek numerikus formájú értékelése bekerülhet a naplóba, ellenőrzőbe), hogyan követhetjük nyomon a tanulók tanulmányi előrehaladását, személyiségük fejlődését? Mit tartalmazzon az a dokumentum, amely a tanítási-tanulási folyamat bármelyik szakaszában visszajelzést képes adni a tanulók tanulmányi előrehaladásáról? Szempont, hogy információt tudjon adni nemcsak a pedagógusnak, hanem a szülőknek, iskolavezetésnek egyaránt. Az oktatási törvény elvárja, hogy a szülők folyamatosan tájékozódhassanak gyermekük iskolai teljesítményéről. Hogyan biztosítható ez a jog? A változat Fejlődési lapok kidolgozása tantárgyanként −

4 fős homogén csoportok létrehozása A, B, C, D tagokkal. (Fontos, hogy az azonos tantárgyakat tanító pedagógusok kerüljenek egy csoportba, mert így biztosítható, hogy az adott tantárgy tananyagát, követelményeit mindenki ismerje.)

−

A helyi tanterv alapján a csoportoknak szóforgó módszerrel kell kidolgozni egy szabadon választott évfolyam adott (a csoport által kiválasztott) tantárgyának egy témaköréhez kapcsolódó nyomon követési eszközt. Fontos, hogy a kidolgozásra kerülő eszköz olyan szintű, mélységű és részletességű legyen, amelynek gyakorlati alkalmazását a tantestület fel tudja vállalni. A feladat nem igényel szerepeket, a résztvevők megállapodás alapján választhatnak jegyzőt maguk közül, aki elkészíti a plakátot.

−

A csoportok plakátjainak bemutatása fordított szakértői mozaik segítségével.

−


Eszköz Csomagolópapír, filctoll Idő 35-40 perc

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 49 B változat Szempontsorok összeállítása fejlődési lapok készítéséhez −

Csoportalakítás (ha már vannak csoportok, a feladat nem igényli új csoportok létrehozását)

−

A csoportoknak szóforgó módszerével kell összeállítani egy általános szempontsort az egyéni utak nyomon követésére alkalmas dokumentum kidolgozásához. A cél az, hogy olyan szempontokat gyűjtsenek, olyan fogalmakat, tartalmakat fogalmazzanak meg, amelyek alapján elkészíthetőek lesznek a konkrét tantárgyakhoz, témakörökhöz kapcsolódó fejlődési lapok. A feladat nem igényel szerepeket, a résztvevők megállapodás alapján választhatnak jegyzőt maguk közül, aki elkészíti a plakátot.

−

A csoportok képviselői többen a táblánál módszerrel ismertetik az összegyűjtött szempontokat.

−


Eszköz Csomagolópapír, filctoll, gyurmaragasztó Idő 20-25 perc IV. MINTÁK TANULMÁNYOZÁSA −

A gyakorlatban már alkalmazott megoldási módok bemutatása, tanulmányozása (fejlődési lapok, érékelési napló, portfólió stb.)

−

Az egész csoporttal minták tanulmányozása és saját gyakorlati ötletek bemutatása kiállítás és bemutatás módszerével.

Eszköz Nyomon követésre használt, tanulmányozható eszközök Idő 20-25 perc V. AZ ÚJ ISMERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Tréneri közlés Az új ismeretek összefoglalása saját részre, a készülő portfólió részeként, szóháló-pókháló módszerével. A lefűzhető elméleti anyag átadása. Eszköz: Hallgatói segédlet Î Egyéni utak nyomon követése 54. oldal Idő: 10 perc


10. foglalkozás Az értékelés és a szülők I. RÁHANGOLÁS, ELŐKÉSZÍTÉS 1. Családi perpatvar – játék 2. A szülőkkel kapcsolatos attitűdök, vélemények feltérképezése: Metaforák gyűjtése: A szülő olyan, mint… Azért, mert… A változat A/4-es papír felső szélére írt mondat, a befejezését írják, behajtva adják tovább. B változat Külön papírdarabkára írja mindenki külön a mondatok befejezését, majd bedobják egy dobozba, kalapba stb. Összegezés: a metaforák felolvasása, esetleg valamiféle csoportosítás történhet. II. A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT FORMÁI, STÍLUSA Az iskola és az egyes pedagógus szülőkkel való kapcsolattartásának formái Kooperatív csoportmunka – szóforgóval a meglévő formák összegyűjtése Kettéosztott plakát: jelenlegi formák – álomiskola formái A szülőkkel való kapcsolat – A szülők bevonása az értékelésbe szöveg feldolgozása Képzelj el egy álomiskolát! Milyen kapcsolattartási formákat képzelsz? A plakát második oszlopába szóforgóval új formák gyűjtése. Összegezés: mi valósítható meg az álomiskola formáiból? III. A SZÜLŐKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCIÓ HELYZETEI, STÍLUSA A szülőknek küldendő szövegek stílusa Csoportfeladatok Feladat −

Készüljenek szülőknek szóló írások nagy plakátra:

−

Meghívó iskolai programra

−

Köszönőlevél szülőknek valamilyen tevékenységgel kapcsolatban

−

Beírás, üzenet, információ a gyerek pozitív vagy negatív viselkedéséről

−

Meghívó, behívó kényes téma megbeszélésére

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 51 −

Szituációs játék Problémás gyerek szülőjével való beszélgetés A pedagógus szerepek viselkedési jellemzői:

−

Állandóan kérdező

−

Mindenre határozott megoldást mond

−

Bizonytalan

−

Nyitott, figyelmes hallgató, megértő A szituációs játékot páronként egy rendező segíti.

A feladat megoldási lehetőségei A szituációs játékra való felkészülés ideje alatt a csoportok az írásos feladatot oldják meg. A játék elemzése, megbeszélés menete páronként. 1. A szituációban szereplő szülő hogy érezte magát? 2. A nagycsoport hogyan látta a szituációt és a pedagógust? 3. A pedagógus szerepet játszónak könnyű vagy nehéz volt a játék? Az írásos munkák elemzése IV. AZ INTEGRATÍV NEVELÉS ÉS A TANULÓK TELJESÍTMÉNY-VISSZAJELZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az egység tartalma az elterjedt – a képességhiányokat, szociális és gazdasági hátrányokat középpontba helyező – értékelés helyett a gyermeket egységes egészként kezelő, szükségleteire, erősségeire támaszkodó pedagógiai attitűd és az arra építkező értékelés. Kiemeli a diagnózis és az arra támaszkodó egyéni fejlesztési terv készítését. Cél A hallgatók ismerkedjenek meg a befogadó iskola fogalmával, a pozitívumokra, az egyéni lehetőségekre építő szemlélettel, ismerjék az ezt támogató tanulási folyamat jellemzőit, tudjanak majd erre alapozott egyéni fejlesztési tervet készíteni. Feladat A már korábban megismert árnyalt értékelés szempontsorait felhasználva állítsák párhuzamba a minősítő-osztályozó és a fejlesztő értékelés hatását az ún. integrált gyerekek fejlődésére. Feldolgozás Az integratív nevelés és a tanulók teljesítmény-visszajelzése, értékelése című szöveg (Î Hallgatói segédlet 58. oldal) elolvasása után a csoportok fele az osztályozás, a másik fele az osztályozás nélküli, fejlesztő értékelés mellett gyűjtsön érveket, majd a két csoport vitatkozzon. Vita Ellenőrzés-értékelés: a vita eredményét összegezzük plakáton.


11. foglalkozás Fejlesztő értékelés a gyakorlatban Értékeljünk másképp! – Alternatív pedagógiák sorozat filmjének feldolgozása Javasoljuk a film részenkénti megtekintését a film adott egységeinek megfelelően. A film után frontális beszélgetés lehetséges szempontjai: −

Miben tér el a saját gyakorlatodtól?

−

Mi és miért szimpatikus, mi nem a látottakból?

−

Mit tartasz, tartotok megvalósíthatónak?


12. foglalkozás Szöveges értékelések elemzése – gyakorlat Cél A résztvevők érzékeljék: −

a szöveges értékelés különböző változatainak különbségeit,

−

a minősítés és fejlesztő értékelés helyes arányainak kialakítását,

−

az értékelés szakmaiságát biztosító általános pedagógiai és szakmódszertani szempontok érvényesülésének fontosságát,

−

az érthetőség, átláthatóság, nyelvi stílus kritikus voltát.

Az elemzés szempontjai A minősítő értékelés tartalma, kritériumainak viszonya, kapcsolata a helyi tanterv követelményeihez, a továbbhaladás feltételeihez. −

A helyi tantervvel való kapcsolata, az abban meghatározottakat tartalmazza-e?

−

Mit és milyen követelményeket tartalmaz azon kívül?

−

Milyen és mennyi információt tartalmaz a tanuló erősségeiről, a fejlesztés irányairól? Kiolvasható-e belőle, hogy mit tud? Miben kell fejlődnie?

−

Ad-e konkrét segítséget a további teendőkhöz? Megtudja-e belőle a szülő és így tanuló, hogy mit kell tennie?

−

Az értékelés objektivitása: mennyire tartalmaz mindenki által érthetően, pontosan, tartalmában mindenki számára ugyanazt jelentő, szakszerű, a kritériumoknak megfelelő minősítő fogalmakat, és mennyire általános, „mindenki azt ért alatta, amilyen a tapasztalata” jellegűeket?

−

Az értékelésnek érzékelhető-e motivációs hatása?

Javaslat az elemzés módszerére Eldöntendő, hogy −

egyszerre elemeznek háromféle (táblázatos, mondatválasztásos, esszészerű) értékelést: ez gyorsabb, de csupán rátekintés jellegű elemzés,

−

vagy külön történik az elemzés, amelyet minden típussal megismételnek – ez mélyebb, de időigényesebb megoldás.

Mindenképpen kooperatív munkával célszerű megszervezni: −

Csoportmozaik módszerrel 1. változat: csoportonként egy típust elemeznek 2. változat: csoportonként egy elemzési szemponton dolgoznak Vagy:

−

Fordított szakértő mozaikkal 1. változat: résztvevőnként egy típus, majd belőlük alakul szakértői csoport 2. változat: résztvevőnként egy szempont

54 ♦ ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS – PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV Az elemzés összegezése Célszerű olyan formát választani, hogy mindenki hallja a válaszokat, meg lehessen beszélni, véleményeket ütköztetni. Vagy: Az elkészült plakátokat a mozaiknak megfelelően vándorlással vagy a csoporton belül, majd aztán az általuk kritikusnak tartott kérdéseket frontálisan megbeszélni. Reflexió A választ leírhatják a portfólióba. Melyik volt szimpatikus megoldás, miért? Melyiket lehetne az iskoládban megvalósítani? Miért? Általános képzői-mentori feladatok 1. Az árnyalt, fejlesztő értékelés rendszerének kialakítása Fejlesztő értékelés a pedagógiai célok elérése érdekében: −

a jó teljesítmény ösztönzése, a tanulói eredményesség fokozása,

−

a méltányosság, az azonos esélyek biztosítása, megfelelő szintű oktatás, személyre szóló fejlesztés lehetősége mindenkinek.

A „hiány” és annak pótlása, a felzárkóztatás szemlélete helyett az egyéni különbségek és az ahhoz képest fejlődés megfelelő elismerése és a fejlesztés ehhez való alkalmazkodása: −

a tanulás tanulásához szükséges képességek fejlesztése,

−

a tanítás-tanulás folyamatára, aktív tanulói részvételre helyezi a hangsúlyt,

−

fejleszti az önértékeléshez és egymás értékeléséhez szükséges készségeket,

−

segít a tanulóknak megérteni saját tanulásukat, és megfelelő stratégiákat kialakítani a „tanulás tanítására”.

−

a fejlesztő-minősítő értékelés ellentétnek feloldása, helyes arányainak kialakítása.

2. Az osztályteremben alkalmazott árnyalt, fejlesztő értékelés kialakításának elemei Olyan kultúra kialakítása az osztályteremben, mely ösztönzi az interakciót és az értékelési eszközök használatát: −

a tanulók biztonságérzetének kialakítása, magabiztosságuk fokozása,

−

az egyéni és kulturális különbségek elismerése,

−

a tanulás tervezésének a tevékenységek tervezése elé helyezése.

−

A tanulási célok meghatározása és a célok elérése felé való közös és egyéni haladás nyomon követése:

−

a célok, azok elérése érdekében teendők, követelmények, értékelési szempontok egyeztetése, közös kialakítása a tanulókkal,

−

a tanulási célok rugalmas alakítása az egyéni lehetőségekhez és szükségletekhez.

−

Különböző diagramok, táblázatok, portfóliók stb. a tanulók bevonásával közösen kialakított eszközök, módszerek alkalmazása az egyéni haladás nyomon követésére, és a szülők számára adandó szükséges mennyiségű információ biztosítására.

FORGATÓKÖNYVEK ♦ 55 3. Változatos tanítási módszerek alkalmazása a tanulók eltérő igényeihez való alkalmazkodás érdekében −

Tanulásszervezési módszerek változatossága, választási lehetőségek biztosítása a különböző tanulási stílusoknak megfelelő lehetőségek biztosítására.

−

Az órarend, a foglalkozási rend rugalmas kialakítása az eltérő haladási ütem biztosítása érdekében.

4. Változatos módszerek alkalmazása a tanulás értékelésére: −

A minősítő és fejlesztő értékelés összehangolása, a minősítő értékelés eredményeinek fejlesztő módon való felhasználása.

−

Diagnosztikus, helyzetfeltáró értékelés – korábbi iskolai sikerek, attitűdök, viselkedéstörekvések, szokások feltárása az önjellemzés különböző eszközeivel és a szülők bevonásával.

5. A helyzetfeltárás alapján összeállított osztályok, csoportok, célok megfogalmazása stb. −

A különböző technikák – pl. közlekedési lámpa a megértés jelzésére, a továbblépés meghatározására, gondolkodási idő a jelentkezés előtt, portfóliók, tanulási naplók, kölcsönös reflexiók formájában – lehetőséget adnak a párbeszédre a tanár és a diák között. Ezek az eszközök a reflexiókkal fontosak a szülőknek, hiszen konkrét információkat kapnak gyermekük fejlődéséről, s tudhatják azt is, hogy nekik mi a teendőjük, miként ösztönözhetik gyerekeik tanulását. Az értékelő táblázatok, melyek egy pontozási skála szerint a kritériumokat is megadják, konkrét útmutatást nyújtanak az eredmények kiszámításához, a gyerekek saját munkája minőségének megítéléséhez, majd annak fejlesztéséhez.

−

A teljesítménnyel kapcsolatos visszajelzés, az azonosított igényekhez alkalmazkodó tanítás-tanulásszervezés.

−

A tanulók aktív részvétele a tanulási folyamatban:

−

A tanulási folyamatba beépített támogatás, segítségnyújtás – a kész válaszok helyett tippeket, ötleteket ad a tanulás folytatásához, hogy a tanulók önállóan juthassanak el a megoldáshoz.

6. Segítségnyújtás a tanulási stratégiák repertoárjának kialakításához Az önértékeléshez és egymás értékeléshez szükséges készségek fejlesztése A tanulók fokozott szerepe az önértékelésben és egymás értékelésében A fejlesztő értékelés elemei: −

a tanulói teljesítmény mértékadó vagy elvárt szintjének maghatározása – együtt a tanulókkal

−

adatgyűjtés a tanulók aktuális teljesítményéről – együtt a tanulókkal A két szint összehasonlítására alkalmas módszer kidolgozása – önértékeléssel összekapcsolva Az eltérés módosítására szolgáló módszer kidolgozása – együtt a tanulókkal Az iskolai rendszer kialakítása

7. Javasolt lépéssor −

Az interakciót és a fejlesztő értékelés eszközeinek használatát ösztönző kultúra kialakítása az osztályteremben

−

A tanítás-tanulás középpontba állítása

−

A pedagógusok ösztönzése az innovációban való részvételre

−

Az iskola értékelési kultúrájának kialakítása


A pedagógusok közötti együttműködés kialakítása: egymás munkájának megfigyelése, segítése

−

Előnyök és akadályok

−

Stratégiák az akadályok leküzdésére

−

Az osztályteremben folyó fejlesztő értékelés kultúrájának kialakítása

A változás osztályszintű akadályai


Hagyományos, többségében frontális tanulásszervezés,

Változatos, a tanulók szükségleteihez igazodó tanulás-

tanító-, tanításközpontúság

szervezés, a tanulási folyamat középpontba állítása

Egyirányú kommunikáció, a tanulói aktivitás lehetősé-

Differenciált és kooperatív tanulásszervezés, a többirá-

gének alacsony szintje

nyú kommunikáció, interakció lehetőségének, a tanulói aktivitásnak biztosítása

Az eltérő, az átlagostól különböző, a tanárok által ne-

Kiscsoportokkal, egyénnel való munka

héznek tartott tanulókkal való munka

A kooperatív tanulás az egymás tanításához, értékeléséhez szükséges készségek, szociális készségek alakítása

Túlzott tananyag és tantervi követelmények

A tananyag és a követelmények súlyozása, fontossági sorrend felállítása, hangsúlyok meghatározása

A nehéznek tartott gyerekekkel való munka.

Pozitív megerősítés, az egyéni különbségekre, sajátosságokra, erősségekre építkezés


A változás akadályai


Az osztályban történő változás befolyásolásának ne-

A tanítás- tanulás középpontba állítás

hézsége

A szakmai fejlődés ösztönzése Egymás támogatásának ösztönzése

Az innovációra vagy az új módszerek kipróbálására

A problémák tanulási lehetőségként való kihasználása

való hajlandóság hiánya

Egyéb kezdeményezések kiaknázása a tanítási módszerek megváltoztatása érdekében Kísérleti projektekkel, különböző szakmai kezdeményezésekkel való kapcsolat keresése, eredményeik, tapasztalataik felhasználása

Negatív beállítódás a tanulók képességeit illetően

Az új módszerek hatásának kipróbálása, előzetes tapasztalatgyűjtés lehetőségének biztosítása

A pedagógus elszigeteltsége

Lehetőség teremtése egymás támogatására

A változás fenntartásának nehézsége

A tanítási gyakorlat hatásának mérése, adatainak elemzése A pedagógusok innovációs készségének fejlesztése, támogatása


Szakirodalom Hamar Pál: Az ellenőrzés és értékelés korszerű szemlélete a testnevelésben. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 6. sz. Horváth Zsuzsanna Az oktatás értékelésének újabb eszközei. Új Pedagógiai Szemle Horváth Zsuzsanna: Reflexiók a tanórai értékelésről. Új Pedagógiai Szemle, 2002.2.sz. 2004. 12. sz. Horváth-Szabó Katalin: A tanári értékelés és a tanulói teljesítmény közötti jellemző összefüggésekről. Magyar Pedagógia, 1986. 2. sz Hunyady Györgyné( szerk): Lépésről lépésre − Iskolai program Lépésről lépésre. Országos Szakmai Egyesület, 2003 Huszárné Bartos Ildikó: Az oktatási rendszer és az értékelés Angliában és Walesben. Szakoktatás, 1997. Értékeljünk másképp! Az alternatív iskolák értékelési gyakorlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 2004. Kovácsné Szatyin Ildikó: Értékelés a kezdőszakaszban. Üzenő, 1996. 4. sz. Környei László: A mérés és értékelés oktatáspolitikai funkciói. Új Pedagógiai Szemle, 2002. 2. sz. Loránd Ferenc: Hét kérdés − hét válasz az értékelés funkcióiról és eljárásrendjéről a komprehenzív iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 4. sz. Osztályozás? Szöveges értékelés. Modern pedagógia a gyakorlatban. Dinasztia Kiadó, Budapest, 2004. Pála Károly: Értékelés – hangsúlyokkal. Mentor, 2001. Rajnai Judit: Az osztályozás és a buktatás problematikája a mai magyar közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 11. sz. Réthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Tankönyvkiadó, Bp. 1989. Schüttler Tamás: Osztályzattal vagy szövegesen: az iskolai értékelés lehetséges változásairól. Üzenő, 2001. Simonffy Zsuzsanna: Az értékelés és az osztályozás problematikája. Új Pedagógiai Szemle, 1994. 7−8. sz. Vámos Ágnes: Az iskolai értékelés. Iskolakultúra, 1999. 9. sz. Varró Dániel: A szöveges értékelés elmélete és gyakorlata az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Tanít-tani, 2000. Vidákovich Tibor: Diagnosztikus pedagógiai értékelés. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. Zrinszky László: Vélemények és ellenvélemények az iskolai értékelésről Olaszországban. Tantervelméleti füzetek, OPI, 1986. Zsoldos Márta − Várnai Zsuzsa − Kool Eric: Együttnevelési lehetőségek a holland és a magyar iskolákban. Speciális Nevelés holland−magyar együttműködési projekt, Budapest

ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS

Recommend Documents