Arisztotelesz (384-322)
„Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született” (F. Schlegel)
Arisztotelesz (384-322)
„Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született” (F. Schlegel)
Élete • Sztageira, Nikomakhosz a makedón király orvosa • 18 évesen belép az Akadémiára, (8 vagy) 20 éven át (Platón haláláig) ott is marad • Fülöp meghívására N. Sándor tanítója. N.S trónlalépése után: • Athén, Lykeion, peripatetikus iskola • term.tudományos, orvosi, történelmi tevékenység
Nagy Sándor tanítója
Merello: Nagy Sándor Arisztotelészre figyel
Világnézete alapelemei
Viágképe
Írásai
• Logikai (Organon), • term.tud-os,
akroamatikus és exoterikus iratok
• metafizikai, • etikai (Nikomakhoszi Et., Eudémoszi Et., Magna Moralia, Politika, Az ethéni állam) , • poétikai (Retorika, Poiétika) mővek
Tudományelmélete • teoretikus (matematika, fizika, teológia) • praktikus (etika, politika) • poétikus (retorika, poétika)
Természettudományok
Természettudományok
Természettudományok
Logika • formális logika: a helyes következtetés (szillogizmus) szabályai • kategóriák: az összekapcsolás nélkül kimondott szavak – szubsztancia vagy – minıség, mennyiség, viszony, hely, idı, helyzet, birtoklás, cselekvés, elszenvedés
• A mondatokká kapcsolt szavakból >> ítéletek (igaz / hamis) • ítéletek összekapcsolása >> következtetés (szillogizmus)
Logika 2. •
alappélda:
• •
Minden ember halandó Szókratész ember
(Pmaj) (Pmin)
(M – term. medius) középfogalom: ember
(kiesik)
Szókratész halandó
(konklúzió)
•
következtetések összekapcsolása >> bizonyíték
• • •
dedukció: az általánostól az egyes felé indukció (epagogé) „az egyestıl az általános felé haladás” „A tkppi korábbi általánost késıbb ismerik meg, mint a késıbbi különöst.”, a legkorábbi és legáltalánosabb nem biztonyítható (ELV). Az elv a bizonyítás közvetlen tétele, azaz semmilyen elızménye nincs” A kizárt harmadik elve: „Lehetetlen, hogy valamihez ugyanaz ugyanabban a tekintetben hozzá is tartozhasson meg nem is.”
•
„Kommunikáció-tan”
Metafizika • anyag és forma (hülé, eidosz morphé) >> A tárgyi világban csak együtt fordulnak elı. – az anyag a tiszta potencialitás (dünamisz) – a forma a tiszta aktivitás (energeia) • A dolgok lényege jelenségeik sorrendjében van. A lényeg kibontakozása az entelekheia. (telosz, cél) • A fejlıdés 4 oka – (causa formalis, c. finalis, c. efficiens, c. materialis) • Az anyag ellenszegülésébıl >> véletlen : accidentia
Isten • Az isteni gondviselés teljesen egybeesik a természetes okok mőködésével (az entelekheia révén) • Az elsı mozgató (primum mobile immotum). Minden mozgásnak van oka, ha nem akarunk végtelen regresszust, fel kell tételeznük egy olyat, melyet már semmi nem mozgat. Testetlen, oszthatatlan, tértelen, nem nélküli, szenvedélytelen, változatlan, tökéletes, örökkévaló. A világot nem teremti, hn mozgatja, de nem mechanikus erıként, hn teljes okként. • „Isten úgy mozgatja a világot, mint a szeretett tárgy mozgatja a szerelmest” (Metaphysika, IX.7) • Végcél, hajtóerı, forma, alapelv, summa, telosz, entelekheia. Tiszta energeia. • Tiszta aktivitás, th soha sem cselekszik, tökéletes, th nem akar semmit.
Az emberrıl • férfi és nı éles megkülönböztetése (Platónnal szemben!) – Az ideális férfi (Etika IV,3) – Az ideális nı (Politika I, 13)
Lélektana • vegetatív, állati, ész • a szellem receptív és alkotó
Etikája • areté (lat: virtus): – kiválóság, rátermettség (alkalmasság, képesség) inkább, mint a platóni „erény” – Dianoetikus és erkölcsi erények
Jellemtana • A boldogság feltétele az areté, a javak és a barátság. • A kiválóság csak tapasztalat útján szerezhetı meg. • tiszta ítélet, önuralom, vágyak arányának megtartása, felhasznált eszközök mővészi volta
Az arany középút (meden aga) Hiányos
Etikai erény
Túlzott
halvérőség
szelídség
dühösség
gyávaság
bátorság
vakmerıség
szégyenlısség
szemérem
szemérmetlenség
érzéketlenség
mértékletesség
mértéktelenség
veszteség
jogszerőség
nyereség
fösvénység
nagyvonalúság
tékozlás
győlölet
szeretet
hízelgés
gúnyos szerénység
igazság
fennhéjázás
kishitőség
nemes becsvágy
felfuvalkodottság
szőkkeblőség
áldozatkészség
pazarlás
elpuhultság
állhatatosság
szenvedésben való eltompultság
együgyőség
belátás
álnokság
Etika, jellemtan • földi javak (a szők-ségtıl való mentesülés megadja a gondtól és mohóságtól való mentességet) • barátság – nagyobb szüksége van rá a boldog embernek mint a boldogtalannak, mert a boldogság megsokszorozódik, ha megosztjuk barátainkkal. – fontosabb, mint az igazságosság, mert „ha az emberek barátai egymásnak, az igazságosság fölösleges; de ha igazságosak, a barátság akkor is nyereség” – „A barát: két test, egy lélek” – „Akinek sok barátja van, annak nincs barátja.”
Államtan • család, magántulajdon
Egy
Kevés
sok
jó
királyság
arisztokrácia
politeia
Rossz
türannisz
oligarchia
demokrácia
