ARCKÉPCSARNOK Romano Prodi KÖNYVESPOLC Napenergia a mezõgazdaságban... 28

TARTALOMJEGYZÉK MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

HÍREK, ESEMÉNYEK Új televíziós sorozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Mezõgazdaságunk jövõje Európában . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Megnyílt az Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az adatellenõrzés ellehetetleníti a lakásmaffiát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ETK: az élelmiszer-biztonságról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Közép-európai Földügyi Tudásközpont . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Menesztések szabálytalanságok miatt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lépésben Európával . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 5 5 6 6 7 7 7

CSATLAKOZÁSUNK ELÕTT A civil szervezetek együttmûködnek a felkészülésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az ökológiai gyümölcstermesztés, mint az ágazat egyik kitörési lehetõsége . . . . . . . . . Szõlészek borászok tanácskoztak Pécsett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ökogazdálkodásunk táguló perspektívái . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A gyógynövény ágazat lehetõségei és korlátai az EU csatlakozás során . . . . . . . . . . . . Magunkban keressük a bajok forrását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar burgonyaágazat lehetõségei és kockázatai a bõvítés után . . . . . . . . . . . . . .

9 9 12 15 17 20 25

ARCKÉPCSARNOK Romano Prodi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 KÖNYVESPOLC Napenergia a mezõgazdaságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 FÓRUM Fórum a vetõmagtermesztésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A magyar vetõmagágazat és az integráció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Burgonya vetõgumó - itthoni helyzet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Burgonyatermesztõk kétségei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

28 29 31 32

PIACI HÍREK Biztos pénz a méz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Érdemes emelni a méz fogyasztását . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Balatoni Borrégió . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 INTERNETFIGYELÕ-HONLAPBÖNGÉSZÕ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

2003. 8. évfolyam 3. szám

1

CONTENTS BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

NEWS, EVENTS New TV series . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The future of our agriculture within the EU . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . The Agri-information Service House is opened . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Data control would paralyse housing Mafia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ETK: about food safety . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Central European Information Centre on Land Issues . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dismissals because of irregularities . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Being in step with Europe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5 5 5 6 6 7 7 7

TOWARDS ACCESSION Civil organizations are co-operating in the process of preparation . . . . . . . . . . . . . . . . Ecological fruit production: an opportunity for the fruit sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meeting of oenologists and viticulturists at Pécs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Expanding perspectives of ecological farming in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Opportunities and limits of herb sector in connection with the EU accession . . . . . . . . Let’s search for the source of problems within ourselves! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Accession: opportunities and risks for the potato sector . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

9 9 12 15 17 20 25

PORTRAITS Romano Prodi . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 BOOKSHELF Solar energy in agricultural production . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 FORUM Forum on seed production . . . . . . . . . . . . . Hungarian seed sector and the integration . Potato for propagation: situation in Hungary Doubts of potato growers . . . . . . . . . . . . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

. . . .

28 29 31 32

MARKET NEWS Honey means steady income . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Honey consumption is worth to rise . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Balaton wine region . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 INTERNET EXPLORER - HOMEPAGE BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

2

A Z E U R Ó PA I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2003. 8. évfolyam 3. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Fôszerkesztô: Tamás Enikô Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely Sándor Szerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Készült: AGROINFORM Kiadóház 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194

Agra Economy of the European Union Volume 2003 Volumue 8., Issue 3. Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Regional Development Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93. Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949 Editor-in-chief: Tamás Enikô Deputy Editor-in-chief: dr. Székely Sándor Secretary of the editorial office: Pálfi Adrienn Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné, Lükôné Örsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1096 Budapest, Sobieski János u. 17. HU-ISSN 1416-6194


3

MAZSOLÁZÓ • A gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi években 37–42 ezer hektárt tett ki, az elõállított drogtömeg 35–40 ezer tonna. A vadon termõ gyógynövények gyûjtése több százezer embernek ad munkát az ország azon körzetében, ahol magas a munkanélküliség. Az egészségmegõrzés érdekében a gyógyhatású növényi készítményeket, ahol csak indokolt, elõnybe kellene részesíteni a szintetikus gyógyszerek számos mellékhatással sújtott szedésével szemben. Ehhez szemléletváltásra lenne szükség, valamint az érdekeltségi rendszer átalakítására. A gyógynövény ágazat lehetõségérõl bõvebben a 17. oldalon. — • —

• Sokan halásznak a zavarosban, ezért szükség van az úgynevezett zárt borvidékek létrehozására, fõleg a védett eredetû boroknál, Tokaj, Villány, Szekszárd térségében. Nagyon fontos, hogy az egyes hegyközségek tudjanak élni autonómiájukkal, felelõsségük a borok eredetének ellenõrzésében óriási. (Akit a részletek érdekelnek, lapozza föl a 12. oldalt.) — • —

• Fórum rovatunk közérdeklõdésre számot tartó kérdésekre ad választ. Mi lesz a fajtahasználati díj sorsa? Mit takar az úgynevezett Európai Közös Lista? Mik a burgonyatermesztõk esélyei? Miben kellene elõbbre lépnünk, hogy a híres magyar fûszerpaprika visszaszerezze az õt megilletõ helyet. (A 28. oldaltól.) — • —

• Az ökológiai gyümölcstermesztés a gyümölcságazat nagy kitörési lehetõsége. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program keretében az integrált és ökológiai gazdálkodásban résztvevõk 10–25.000 Ft/ha összeget kapnak a csatlakozásig. (Részletek a 9. oldalon.) — • —

• A magyar burgonyatermesztõknek nem kell félniük az Európai Uniótól. A termelést folytatni kell. A versenyképesség érdekében a minõséget és a termésátlagot javítani érdemes. (A 25. oldalon.) — • —

• A fûszerpaprika hagyományos magyar termék. Az ágazat hanyatlása évtizedekre nyúlik vissza. A megerõsödött észak-afrikai és spanyol konkurencia cselekvésre serkenti az ágazat szereplõit, a termelõktõl a feldolgozókig. Az érdekes és tanulságos részletek a 20. oldalon olvashatók. — • —

• A földhivatali nyilvántartások rendezése nem csupán az ingatlan-maffiák visszaszorítása miatt elengedhetetlen. Jól felfogott érdekünk, függetlenül az uniós csatlakozástól, hogy rendet rakjunk ezen a területen. (A 6. oldalon.) — • —

• Piaci információk, a kérdésekre is választ adó Fórum rovat, az Internetfigyelõ és sok más érdekesség miatt is érdemes végigolvasni a folyóirat 3. számát. 4


HÍREK,

M E G N Y Í LT

ÚJ televíziós sorozat Agrárutunk Európában címmel a Duna televízió 15 részes sorozatot indított a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Európai Integrációs Fõcsoportfõnöksége megbízásából. A sorozat elsõ adását március 7-én, pénteken 18 óra 30 perctõl sugározta a Duna televízió. A továbbiakban azonos napon és idõben, tehát péntekenként 18 óra 30 perckor kezdõdik az aktuális adás. Az elsõ 5–5 fejezet az állategészségüggyel, a további 5–5 fejezet a növényi ágazatokkal és horizontális témákkal (támogatások, földügy, pénzügyi alapok), valamint az európai uniós követelményrendszerrel foglalkozik. Mindazok figyelmébe ajánljuk a Duna televízió sorozatát, akik érdeklõdnek uniós csatlakozásunk iránt. –t–

Mezõgazdaságunk jövõje

EURÓPÁBAN Ezen a címen nyílt kiállítás március 12én a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban. A kiállítás 6 hónapon keresztül tekinthetõ meg. Érdemes ellátogatni ezért is a Vajdahunyadvárba, ez a kiállítás is jól tükrözi az FVM Európai Integrációs Fõcsoportfõnöksége és a Magyar Mezõgazdasági Múzeum kitûnõ együttmûködését. JAZIGIÁN DIKRÁNNÉ OSZTÁLYVEZETÕ

FVM


ESEMÉNYEK

az Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóház A Mezõgazdasági Könyvhónap kiemelt eseményeként 2003. február 24-én nyílt meg a Mezõgazda Kiadó, valamint az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ közös mûködtetésében – a könyvtár nemrég megújult, korszerû épületében – az a szolgáltató központ, mely hazánkban elsõként az agrárium komplex információs szolgáltatását biztosítja. A Szolgáltatóházat dr. Szanyi Tibor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára adta át. Az ünnepélyes megnyitón három szakkönyvkiadó tartott könyvbemutatót. A szerzõk, Radics László (Ökológiai gazdálkodás II. köt.), Farkas István (Napenergia a mezõgazdaságban), valamint Magda Róbert és Szûcs István (Új irányzatok a földhasznosításban) dedikálással egybekötve mutatták be mûveiket. Az Attila úti székház közel 90 m2-es alapterületû helyiségében széles körû tájékozódásra és ismeretszerzésre nyílik lehetõség, melyre az EU-csatlakozás elõtt álló magyar mezõgazdaságnak nélkülözhetetlen szüksége van. A megnyílt Szolgáltatóház a hazai szakkönyvkiadók teljes könyv- és folyóiratválasztékával várja látogatóit. A kiadványok helyben megvásárolhatók. Az FVM KSZI középfokú oktatást szolgáló tankönyveit az Attila úti Szolgáltatóház is árusítja, valamint a Szolgáltatóház indította el itt az elsõ hazai mezõgazdasági szakkönyv antikváriumot is. A hagyományos szolgáltatásokon túl a most felavatott teremben hat számítógép biztosítja az internethasználatot, az ún. Agrárinformációs pont számítógépes szolgáltatásait. Ez utóbbi célja közhasznú információk nyújtása agrárintézményeknek, agrárszervezeteknek és -szakembereknek. Az FVM, a Mezõgazda Kiadó, az FVM Fenntartású Szakképzõ Intézetek Szaktanácsadó Hálózata honlapján, a Magyar Mezõgazdaság Kft., valamint az Országos Mezõgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ honlapján már most elérhetõ információkon túl kiépül egy ún. „Forró drót” szolgáltatás, melyben a fontosabb mezõgazdasági termi5

HÍREK, nusokhoz kapcsolódva biztosítható majd az elérhetés az agrárirányítás felé, a magyarországi és külföldi uniós szervezetekhez, az agrár-érdekképviseleti szervek felé, a falugazdászokhoz, valamint a szaktanácsadó szolgáltatókhoz, a regionális intézményekhez, valamint a teleházakhoz. Az Interneten elérhetõ „Állásbörze” program az agrárszférában állást kínáló és keresõ szakembereknek nyújt tájékoztatást, a „Képzésinfó” szolgáltatás a hazai és külföldi lehetõségekrõl tájékoztat majd. Az „Agrárterületi jogsegélyszolgálat” számítógépes jogtárak hozzáférésének lehetõségét, a „Gyorsfordító szolgáltatás” pedig a rövidebb idegen-nyelvû anyagok szóbeli fordítását teszi lehetõvé. Az új szolgáltatóház az agrárszféra információellátását és ezzel a magyar mezõgazdaság imázsát is lényegesen javítja.

Az adatellenõrzés

ellehetetleníti a lakásmaffiát? Az ügyvédi irodák közötti számítógépes kapcsolat kiépítését szorgalmazzák az ügyvédi és a közjegyzõi kamarák. Elképzelésük szerint az ingatlanok adásvételében részt vevõk, illetve a lakás adatainak ellenõrzése megnehezíthetné a lakásmaffia ténykedését. Az elmúlt két évben négyszáz lakással összefüggõ csalásról szerzett tudomást a rendõrség, ám ezek közül csak 150 ügyben indítottak nyomozást. A gyanús esetekben országszerte alig tíz, míg Budapesten öt-hat ügyvéd érintett. Lássuk be, ez igen csekély szám ahhoz képest, hogy évente mintegy 200 ezer földhivatali ügyben mûködik közre ügyvéd – hangsúlyozta Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a lakásmaffia tevékenységét feltáró parlamenti albizottság ülésén. A meghívott kamarák vezetõi – Horváth Jenõ, a Magyar Ügyvédi Kamara, Bánát János, a Budapesti Ügyvédi Kamara és Bókai Judit, a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke – támogatták az on-line 6

ESEMÉNYEK

kapcsolat kiépítését az ügyvédi irodák, illetve a személyi adatokat nyilvántartó központ között, mivel így lényegesen csökkenthetõ lenne a hamis személyi okmányokkal elkövetett ingatlancsalások száma. Horváth Jenõ a földhivatali nyilvántartások rendezését is fontosnak tartaná, mivel úgy véli, a csalások szoros összefüggésben állnak a hivatalokban uralkodó kaotikus állapotokkal. A földhivatali elmaradások felszámolásáig pedig véleménye szerint azonnali iktatószámmal kellene ellátni a kérelmeket. Mint az ülésen elhangzott, a kamarákban szigorították az ellenjegyzéssel kapcsolatos ügyvédi feladatokat: az ügyvédek most csak olyan iratot ellenjegyezhetnek, amelyet õk maguk vagy irodájuk készített. A kamarák képviselõi szorgalmazzák továbbá, hogy az ügyvédek írásban kérhessenek hozzájárulást a szerzõdõ felektõl személyazonosító okmányaik lemásolására, valamint az adatok ellenõrzésére. Bókai Judit közjegyzõ szerint az is segíthetné a munkájukat, ha az illetékes ingatlanhivatalok közzétennék a területükre jellemzõ átlagárakat, így a felek és az ügyvédek könnyebben felismerhetnék, megfelelõ-e a szerzõdésben szereplõ ár. Népszabadság, 2003. febr. 21.

ETK: az élelmiszer-biztonságról Az Európai Tájékoztatási Központ 2003. januárjában kezdte meg a „Beszéljünk Európáról” címû rendezvénysorozatát, melynek elsõ elõadását Dr. Somogyi Árpád (FVM Élelmiszer-biztonsági Hivatal) tartotta, „Élelmiszer-biztonság az Európai Unió perspektívájából” címmel. Dr. Somogyi Árpád célja, hogy a brüsszeli Európai Élelmiszerhivatal felépítésekor szerzett szakmai tapasztalatokat a magyar kollegái számára átadja. Beszámolt arról, hogy 2003. januárjában megkezdõdött a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal elõkészítése, mellyel három minisztérium foglalkozik: a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a Gazdasági és


HÍREK, Közlekedésügyi Minisztérium. E három minisztérium fogja közösen koordinálni a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatalt. Megerõsítette, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság mûködése mellett, a gyors és hatékony intézkedések meghozatala érdekében nagy szükség lesz az Európa-szerte alakuló élelmiszer-biztonsági hivatalok munkájára. A Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal céljait a következõkben foglalta össze: • Tudományos tanácsadás • Kockázat elemzés • Ellenõrzés Az elõadó beszélt az Európai Bizottság által a 2000. év elején közzétett Fehér Könyv szerepérõl is, amely az élelmiszer-biztonság európai szabályozásának elemzését, és fõbb intézkedéseit tartalmazza. Elmondta, a jogi szabályozás folyamatában fontos szerepet kap a Jó Higiéniai Gyakorlatra (GHP) és a HACCP rendszerére alapozott önszabályozás is. FRENDL KATA

Közép-európai Földügyi Tudásközpont Megkezdte mûködését a Közép-európai Földügyi Tudásközpont. A Tudásközpont – több éves szakmai elõkészítõ munka eredményeként – a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezésére jött létre, mûködését két évig a Világbank, valamint a Magyar Kormány támogatása biztosítja. A Tudásközpont szerepe, hogy az Európai Unió tagjelölt országai számára: • lehetõvé tegye a Központ által létrehozott, földügyi kérdésekkel, problémákkal kapcsolatos elektronikus adatbázis elérését, használatát, valamint • segítse a szakképzést, az információcserét a régió földügyekkel foglalkozó szakemberei számára a földpiac-fejlesztés, valamint az ingatlan tulajdonjog területén. Tudásközpont elérhetõségei: Cím: 1051 Budapest, Sas utca 10. Telefon: 301-8773 FVM SAJTÓ 2003. 8. évfolyam 3. szám

ESEMÉNYEK

Menesztések szabálytalanságok miatt Szabálytalanságok miatt menesztették 2002-ben egy romániai vidéki SAPARD hivatal vezetõjét, Stefan Mitracke-t. Mitracke mindezek ellenére nem akar lemondani. 2002. októberében újabb szabálytalanságot fedtek fel Romániában: a „Korrupcióellenes Vizsgálati Osztály” vezetõjét Florica Dinculescu-t nem csak elbocsátották, hanem le is tartóztatták, hivatallal való visszaélés, és megvesztegetés vádja miatt. Azzal vádolják, hogy 190.000 dollárt fogadott el két olasz üzletembertõl annak fejében, hogy hozzásegíti õket egy privatizálás alatt álló állami cég megvásárlásához. FORDÍTOTTA: FRENDL KATA AgraFood EastEurope 2002.

LÉPÉSBEN Európával Különleges helyzetben, a közelgõ EUcsatlakozás jegyében nyílt meg a 22. Nemzetközi Mezõgazdasági és Mezõgép Kiállítás (AGRO+MASCHEXPO), nagy létszámú külföldi és hazai résztvevõvel. A nagy érdeklõdés nemcsak a bemutatott termékek magas színvonalát és élenjáró technológiai értékét jutalmazta, de jelezte a jövõt formáló elképzelések általánosan és tömegszerûen felmerülõ igényét is. A 182 kiállító – ebbõl 13 külföldi (osztrák, cseh, fehérorosz stb.) – tíz nagyon fontos szakterületét jelenítette meg a mezõgazdaságnak: a szántóföldi növénytermesztés-, az ültetvények-, az állattartás-, az erdészet- gépesítése, de nem maradt ki a gépek vizsgálata, a mérõmûszerek és a szolgáltatások köre sem. Ez utóbbihoz tartoznak a bemutatott vegyipari gépeken, 7

HÍREK, termékeken keresztül megvalósuló szolgáltatások. Már önmagában is iránymutató szakmai hangsúlyt jelent, hogy a mezõgazdaságban oly fontos biológiai alapok megjelenítése, a vetõmagok széles választéka a hazai és külföldi érdeklõdõk elé került. Szakmailag tanulságos – éppen ezért nagy érdeklõdést váltott ki – a mezõgazdaságban alkalmazott informatika megannyi területének és alkalmazási módjának bemutatása, a digitális térképektõl a térinformatika mezõgazdasági termelésben való alkalmazásáig. A kiállítás látogatói számos elõadás keretében hallhattak elemzõ értékelést a mezõgazdaság elõtt álló feladatokról, kihívásokról. Mindenki számára természetes volt, hogy Magyarország uniós csatlakozása központi témaként sokféle megvilágításban került terítékre. Erre példa, hogy Németh Imre miniszter ezt nemcsak megnyitó elõadásában elemezte, de közvetlen vezetõ munkatársaival (Szanyi Tibor politikai államtitkár, Mészáros Gyula közigazgatási államtitkár, Benedek Fülöp címzetes államtitkár), egy külön alkalmat szánt a legfontosabb kérdések, az EU-csatlakozás, a földkérdés és a nemzeti földalap, a vidék- és területfejlesztés lehetõségeinek és feltételeinek megvilágítására. E gondolatok egyúttal arra is rávilágítottak, hogy az egyébként ismert mezõgazdasági szakmai kérdések a vidékfejlesztés területén, egy új mezõgazdasági térszerkezetben öltenek testet. Nagy várakozás elõzte meg a vásári nagydíj kihirdetését. A választék láttán nem volt könnyû helyzetben a bíráló bizottság. Alapos értékelés után nagydíjat kapott: – A New Holland TM 190 nehéz univerzális traktor (Anglia). E modern konstrukció nagyszerû tulajdonságokkal rendelkezik – egyebek mellett közúton is lehet alkalmazni. A szakújságírók szakmai véleménye alapján elnyerte a 2003-as év traktora címet. 8

ESEMÉNYEK

– A hazai (80%) és külföldi (20%) vállalatok együttmûködéseként bemutatott Super Komfort tehénistálló (Veresegyház) a legszigorúbb európai állatvédelmi követelményeket is kielégíti, az állatok számára stresszmentes tartózkodást tesz lehetõvé, s ez magasabb hozamokat biztosít. – Nagydíjra érdemesnek találták még az ugyancsak hazai elõállítású Komondor 520 univerzális mulcs kultivátort (Agrikon KAM Kft., Kiskõrös), mely korszerû talajkímélõ, talajvédõ és energiatakarékos talajmûvelõ gép. Elismerésben részesült: – Az EMY ID dréncsõ-fektetõ berendezés (Penda KFT., Budapest) – A KUHN Maxima 6 soros pneumatikus szemenkéntvetõ gép (IKR Rt., Bábolna) – A New Holland CS 640 arató-cséplõ gép (IKR Rt., Bábolna) – A KÜHNE KKFV-6210 AV gabonavetõgép (KÜHNE RT., Mosonmagyaróvár) – A Ferro-Flex FF 1000 traktoros homlokrakodó gép (Ferro-Flex Kft., Lengyeltóti) – A Bábolna õszibúza vetõmagok (IKR Rt., Bábolna) – VTZ-2048 AM Tornado Farm traktor és munkaeszközei (Interusz Kft., Budapest) – A Pronar 320 A kistraktor (Pegazus Hungary Kft., Debrecen) A tapasztalatok levonása még hosszú idõt igényel; egy biztos, e kiállítás hasznos állomása volt Magyarország EU-csatlakozási felkészülésének, és az igazi nyertes a látogató nagyközönség volt. DR. SINÓROS-SZABÓ BOTONDNÉ


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

A civil szervezetek együttmûködnek a felkészülésben Január végén a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium dísztermében tanácskozást tartottak a civil szervezetek és a kormányzat hosszútávú együttmûködési programjáról, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatal Civil Kapcsolatok Fõosztálya szervezésében. A 2001. óta folyó közös munka célja, hogy stabil együttmûködés-tervezetet dolgozzanak ki, létrehozzák a civil szervezetek érdekképviseletét, és elfogadásra kerüljön a Nemzeti Civil Alapprogram, amely évi mintegy 6 milliárd forinttal támogatná a civil szervezeteket. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal azóta leköszönt kancellária minisztere beszélt az uniós csatlakozásra való felkészülésünk rendkívüli fontosságáról és sürgõsségérõl, és a civil szervezeteket arra kérte, hogy ebben legyenek a kormányzat segítségére. A kormánynak ma a felkészítés az elsõdleges feladata, és a civil szervezetek együttmûködése a kormányzattal mindkét fél számára megkerülhetetlen, mert a tájékoztatás hatékonysága az egész civil társadalom aktív együttmûködésétõl függ. Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal civil ügyekért felelõs politikai államtitkára kitért arra is, hogy helyi tájékoztatást, decentralizált kommunikációt tart a kormányzat helyesnek az EU-csatlakozásra való felkészítésben. Ez a civil szervezetek szerepét, a velük való együttmûködést elkerülhetetlenné teszi a helyi szinteken. Ehhez a munkához az EU Kommunikációs Közalapítvány forrást különít el civil szervezetek részére, melyhez pályázat útján lehet majd hozzájutni. A pályázati feltételrendszer kidolgozásában civil szervezetekbõl álló bizottság is közremûködik. –SZ. S.– (Forrás: Civil Európa Hírlevél, www.eucivil.hu )

Az ökológiai gyümölcstermesztés, mint az ágazat egyik kitörési lehetõsége Napjainkban egyre nagyobb a kereslet a biotermesztésben elõállított gyümölcsök, vagy az azokból készített élelmiszeripari termékek (ízek, lekvárok, aszalványok, stb.) iránt. Ennek fõ oka abban keresendõ, hogy egyre nõ a félelem a különbözõ vegyszerekkel (növényvédõ-szerekkel, mûtrágyákkal) kezelt termékekkel szemben. Ilyen szempontból is nagy lehetõségek rejlenek a rezisztens fajták alkalmazásában, amely fajták (pl. a varasodással szemben ellenálló alma), lehetõvé teszik bizonyos permetezések elhagyását. Az ökológiai termesztés bevezetése a termelési költségek tekintetében is elõnyökkel jár, ugyanakkor a terméshozamok a kártevõk és a kórokozók megjelenése miatt kisebbek lesznek, mint az integrált termesztésben és az ilyen termékek külleme, mérete is gyengébb lehet. 2003. 8. évfolyam 3. szám

1.táblázat Az ökológia termesztésre alkalmas rezisztens almafajták Fajták

Varasodás Lisztharmat Tûzelhalás

Reanda

x

(x)

x

Rebella

(x)

x

x

x

x

x

Regine

x

(x)

x

Reino

(x)

x

x

Rewena

x

x

x

Prima

x

(x)

(x)

Freedom

x

0

0

Enterprize

x

0

(x)

Florina

x

+

0

Regia

Forrás: Fischer M., 2002 x = ellenálló, (x) = mérsékelten ellenálló, 0 = mérsékelten fogékony, + = fogékony

9

CSATLAKOZÁSUNK Az elsõ hat almafajta a tûzelhalással, a varasodással és a lisztharmattal szemben is ellenálló. Mindezek pedig, ha jó áruértékkel is bírnak, akkor egyértelmû, hogy az ökológiai termesztésben és az integrált termesztésben is ott a helyük. A szermaradvány, mint kivitelt megakadályozó tényezõ Egyre keményebben ellenõrzik az importáló országok a gyümölcsök szermaradvány tartalmát. A Németországba irányuló szamócaszállításainkat is nagyon alaposan átvizsgálják. A fungicid szerek esetében 0,2–5 mg/kg szamóca a maximális szermaradvány. Kivételt képeznek a réz és a kéntartalmú szerek, ahol 20, illetve 50 mg egy kg-ra vetítve a megengedett szermaradvány. Az inszekticideknél ez a határ szerektõl függõen 0,05–1,0 mg/kg szamóca. Hasonló a helyzet egyéb gyümölcsfajoknál is. Egy 2000ben végzett felmérés szerint a németországi és az importból származó szamóca szermaradvány tartalma között (Hafner, 2002) óriási különbség van, a német áruk javára.

ELÕTT

kozó feltételek lesznek érvényben az importra is. Az ökológiai gazdálkodás támogatása Az ökológiai gazdálkodás segítése az Európai Unióban fontos célkitûzés, amit az EU 2078/92. sz. rendelete szabályoz. Ennek a rendeletnek a figyelembe vételével készült a hazai Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program, amirõl a 2253/1999-es Kormányhatározat rendelkezik. Ezen belül található az Integrált gazdálkodási célprogram, valamint az Ökológiai gazdálkodási célprogram és további öt célprogram is, amelyek az agrárkörnyezettel és térségekkel foglalkozva támogatásokat helyeznek kilátásba. A támogatások összegszerûen különböznek a csatlakozás elõtti és utáni idõszakokban. Az integrált és az ökológiai gazdálkodásban részt vevõk 10-25 ezer Ft/ha összeget, a célprogramban. Utána pedig várhatóan 40-80 ezer Ft/ha összeget kapnak a célprogramban részvevõk. A gazdálkodó 5 éves szerzõdést köt, és ha az elõírt szabályokat betartja, évente rögzített támogatást kap. Ez 2. táblázat

A szermaradvány összetétele a szamócánál %-ban Megnevezés

Német gyümölcs

Import gyümölcs

Szermaradvány=100 német gyümölcsben

Egy szermaradvány

51,4

27,6

53,7

Többféle szermaradvány

11,4

41,3

362,3

Határérték feletti szermaradv.

0,0

10,3

–

Nincs szermaradvány

37,2

20,8

55,9

Összesen

100

100

–

Forrás: Hafner M., 2002

A gyümölcstermesztésben a szermaradványok vizsgálata során 54 növényvédõ-szer meglétét, illetve hiányát tárták fel. Ebbõl Németországban csak 20 engedélyezett, a többiek esetében az EU-tagországokból, vagy társult országokból származó árunál importtolerancia idõlegesen érvényesül. Nincs messze az idõ, amikor a belföldi árura vonat10

fõleg kalászosok, repce, napraforgó, kukorica és tök termesztésére vonatkozik. A gyümölcstermesztésben az integrált gazdálkodási célprogram elterjedése és alkalmazása várható. Az ökológiai gazdálkodásban jelenleg 764 gazdaság és 79.178 ha van (Nagy I. 2002), ami az összes mezõgazdasági terület alig több mint 1%-a.


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT 3. táblázat

Mûvelési ágak megoszlása az ökológiai gazdálkodásban Magyarországon Mûvelési ágak

Ellenõrzött terület (%)

Átállási terület (%)

Szántóföldi növények

46

52

Gyepgazdálkodás

38

32

Zöldségtermesztés

6

1

Ugar

5

9

Gyümölcstermesztés

1

2

Gyógy- és fûszernövény

0,5

1

Egyéb

3,5

3

Összesen

100

100

Az ellenõrzött terület a már ökológiai gazdálkodást folytatókra vonatkozik (62,5%), az átállási terület pedig azokra a gazdaságokra, amelyek az átállási idõben vannak (3 év). Az ökológiai élelmiszerek az EU-országaiban 1-2,5%-ot tesznek ki a teljes élelmiszer forgalomból, ami a világ teljes kiskereskedelmi forgalmából 17,5 milliárd dollár. Ebbõl Európa 46%-kal, Észak-Amerika 37%-kal, Ázsia 16%kal, Ausztrália 1%-kal részesedik (Nagy I. 2002). Az ökológiai gazdálkodás várható változása Az Európai Unióban az ökológiai gazdálkodásba vont terület 2000-ben 3,8 millió ha volt, ami az összes terület 2,9%-a. 1998-ban még 1,4% volt, évente tehát mintegy 50%kal nõtt a biogazdálkodás területe. Ezen be-

lül a legnagyobb arányban Ausztriában (8%), Finn-, Svéd-, Olaszországban és Dániában (6,15–7,01%). A legalacsonyabb a növekedés Írországban és Görögországban 0,71–0,75%. Magyarországon a kedvezõ keresleti viszonyok és a támogatások nyomán várhatóan nõ az ökológiai gazdálkodásban lekötött terület. Ezt elõsegíti az iránta megnyilvánuló érdeklõdés is. A 2001. évi biotermékbõl származó exportbevétel 3,3 milliárd Ft volt, és évi 20%-os növekedés várható. Az elõállított biotermék 95%-át exportáljuk, annak ellenére, hogy a hazai kereslet is állandóan nõ. Fõ vásárlónk volt Németország 2001-ben 39%-kal, Svájc 38%kal, Hollandia 8%-kal, Franciaország 6%kal, Ausztria 7%-kal és Anglia 2%-kal. Z. KISS LÁSZLÓ

Summary Ecological fruit production is an opportunity for increasing the competitiveness of the fruit sector. The situation of demand and supporting within the EU indicates that this method is promising. We have to consider, however, that yields are 30% lower in ecological production than when applying traditional methods, but prices are higher and sale is sure. Resistant varieties are of great importance in ecological fruit growing.

Irodalom 1. Fischer, M. (2002): Stabile Schorfresistenz mit der neuen Pillnitzer Re-Sorte Regia. Obstbau, 6.p. 290–293 2003. 8. évfolyam 3. szám

2. Hafner, M. (2002): Pflanzenschutzmittel Anwendungen und Rückstandssituation bei Erdbeeren. Obstbau, 6.p. 315–318 3. Nagy I. (2002): Az ökológiai gazdálkodás kérdései, piacának helyzete hazánkban. Diplomamunka. SZIE Menedzsment és Marketing Tanszék

11

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Pannon borrégió

Szõlészek borászok tanácskoztak Pécsett Megalakult a négy történelmi borvidéket – villányi, mecsekaljai, szekszárdi, tolnai – magában foglaló Pannon Borrégió Egyesület – hangzott el Pécsett, a régióban tevékenykedõ 140 termelõ részvételével megrendezett szõlész-borász konferencián. A konferencia szervezõje az FVM pécsi Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet volt. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyûlés elnöke, az Európai Bortermelõ Régiók Gyûlésének (AREV), alelnöke köszöntõjében kiemelte, a Pannon Borrégió elsõdleges feladatának tartja a történelmi borvidékek közötti együttmûködés szervezését, a Pannon táj természeti értékeinek védelmét, a térségi fejlesztési programok összehangolását és azok megvalósítását. Szólt arról is, hogy a szõlõ és bortermelõket tömörítõ szervezet különösen nagy hangsúlyt fektet a minõségi bortermelés elõmozdítására. E mellett közös marketing tevékenységet fejt ki a régió borainak unióban történõ megismertetésére, s szorgalmazza a termelõk egységes fellépését ezeken a piacokon. Az egyesület kiemelten kezeli a régió szõlõültetvényeinek, ökológiai arculatának, valamint a tradicionális borkészítési eljárások és termelõi hagyományok, a térségre jellemzõ hungarikumok megõrzését. A borrégió és az azt mûködtetõ egyesület továbbra is nyitott új tagok fogadására, s alapvetõ célkitûzései között szerepel a határokon túli magyar bortermelõk összefogása is. E célok jegyében rendezte meg a Pannon Borrégió I. Szõlész-Borász Konferenciáját január 30–31. között a baranyai megyeszékhelyen, amelyen a régióban gazdálkodó szõlészek és borászok megvitatták az ágazatot érintõ legégetõbb kérdéseket, helyes megoldásokat keresve rájuk. A tanácskozáson részt vett Simon József, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes-államtitkára is, aki a magyar szõlõ-bor ágazat jövõjérõl beszélt. Elõadásában többek között felhívta a figyelmet arra, végig kell gondolni, szükség vane a huszonkét borvidékre, képesek-e azok önállóan az unió piacaira juttatni e térségek borait. 12

E mellett kitért arra is, hogy az Európai Unióban is lényeges változások várhatók a tíz új ország csatlakozását követõen, ugyanis a tagországok mezõgazdasági termelésébõl származó áru mennyisége jóval meghaladja a szükségleteket, ezért a szervezet mindent megtesz e gazdasági terület racionalizálására. A jövõben az agrárágazat multifunkcionális szerepet tölt majd be, mind jobban elõtérbe kerül vidékmegtartó szerepe, a támogatások is ebbe az irányba tolódnak el. Kérdés azonban, hogy az újonnan csatlakozó országokra is kiterjesztik-e az ezekhez nyújtott kedvezményeket. Simon József szólt arról is, hogy hazánknak jók a termõföldi és éghajlati adottságai a földrajzi elhelyezkedésének köszönhetõen. Azonban a 960.000 gazdálkodónak mindöszsze 10 százaléka termel piacra, 30 százaléka az, amelyik a saját felhasználás mellett terményeit értékesíti is, azonban a termelõk 60 százaléka csak önellátásra termel, a 2,7 millió földtulajdonosra pedig átlagosan 3,6 hektárnyi terület jut. Nagyon széttagolt a hazai birtokszerkezet. Az állatlétszám az elmúlt egy évtized alatt a felére csökkent, s ennek következtében a növénytermesztés is nehéz helyzetbe került. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hazánkban a mezõgazdaságban dolgozók szakképzésében is vannak tennivalók annak ellenére, hogy 8 százalékuk felsõfokú, 50–60 százalék pedig középfokú végzettséggel rendelkezik, azonban a magántermelõk egy részénél jellemzõ a vállalkozási ismeretek hiánya. Kitért arra is, hogy a földtörvény módosításával megerõsödött a földhasználók helyzete, miközben a tulajdonosok jogai nem sérültek. Az EU-s tárgyalások során pedig sikerült olyan megállapodást kötni, melynek értelmében külföldiek 10 évig nem vásárolhatnak hazánkban földterületet, ezt követõen pedig csak abban az esetben, ha az unióban érvényes árat fizetnek érte. (Az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamában sem egységes a föld ára. Görögországban más és Hollandiában, Dániában is más. Sõt még egy országon belül is különböznek a földárak. Természetesen lehet a különbözõ EU-s országok földárainak átlagát venni, ez azonban megté-


CSATLAKOZÁSUNK vesztõ. A szerk.) A globalizálódó gazdaságban a tõke pedig oda megy, ahol komoly profitra tehet szert. A megújuló természeti erõforrásokat alkalmazó ágazatok adott helyhez kötõdnek, a föld is ilyen, a használói is helyhez kötöttek, s ezért az adottságaikat ott kell kihasználniuk. Az FVM helyettes-államtitkára elõadásában szólt arról is, hogy a 60 milliárdos adósságkonszolidációnak köszönhetõen közel 100.000 gazdálkodó helyzetét sikerült stabilizálni. Idén a hátrányos helyzetû térségekben gazdálkodók egy éven túli hiteleik rendezésére indít hasonló programot a tárca. A termelõk biztonságát segíti a jövõben a megújuló Agrárrendtartási Törvény is, amelynek tervezete már elkészült, s tavasszal kerül a Parlament elé. Készül a Magyar Borkönyv is, amely várhatóan elõsegíti minden szõlõ- és bortermeléssel foglalkozó helyzetének rendezését. Halaszthatatlan a szõlõ-kataszter elõkészítése, a szõlõterületek növekedésének figyelemmel kísérésére. A termelõk érdekeinek védelmére pedig borigazgatási bizottság életre hívását kezdeményezik, ugyanis az Európai Unió által a vírusmentes szaporítóanyag elõállításához, a régiós fejlesztésekhez, a hegyközségi rendszer megerõsítéséhez, a borvidékek egyéni arculatának megõrzéséhez és kialakításához, helyi palackozók létrehozásához, tájrehabilitációs programok elindításához nyújtott támogatások elnyerésének egyik feltétele, hogy a termelõk egységesen lépjenek fel. Simon József szerint a jövõben az idegenforgalomban még nagyobb szerepe lesz az ágazatnak, egyebek mellett a borutak természeti környezetének alakításában. A mezõgazdasági termelõk szerepe a jövõben felértékelõdik a vidék természeti értékeinek megõrzésében, az értékfenntartó gazdálkodásban, az élõvilág, a táj megõrzésében. A turizmus hátterét is a mezõgazdaság adja, amelyhez szorosan kapcsolódik az idegenforgalom és a vendéglátás is, és ezzel együtt az élelmiszerbiztonság szerepe is megnõ. A gazdálkodókat olyan helyzetbe kell hozni, hogy a tájfenntartásra és a környezetvédelemre is oda tudjanak figyelni. A területfejlesztés is az EU- csatlakozás révén került be a magyar köztudatba. Az elsõdleges célja a hátrányos helyzetû térségek „helyzetbe hozása”, az ott élõ emberek életkörülményeinek javítása. Ebben az esztendõben a tárca az agrárkörnyezet javítására 4,5 milliárdot különí2003. 8. évfolyam 3. szám

ELÕTT

tett el, 2004-tõl ez az EU-s pénzekkel kiegészítve mintegy ötszörösére emelkedik. A tanácskozáson elhangzott, hogy az EUhoz történõ csatlakozásig a szõlõmûvelésben is számos kérdést kell még megoldani. Az ültetvények jelentõs hányada elöregedett, heterogén összetételû. Az átlagosan egy termelõre jutó 0,5–0,7 hektárnyi terület nem alkalmas arra, hogy megfelelõ mennyiségû, azonos minõségû bort állítsanak elõ rajta. Egyetlen lehetõség van az Unió piacaira történõ betörésre, ha a termelõk egyedi minõségi borokkal jelennek meg a piacon. Gál Lajos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke a piacra jutás és az eredetvédelem kérdéseivel foglalkozott. Kiemelte, a fogyasztói piramis elvárásainak kell a borágazatnak megfelelni. Az Unió piacán csak megfelelõ minõségû és mennyiségû borral lehetnek versenyképesek a magyar termelõk. Kitért arra is, hogy a magyar bor körül kialakult zavaros helyzetet meg kell oldani, a védett eredetû borokhoz is meg kell teremteni a piaci feltételeket. Nincsenek pontosan lehatárolva a termékkataszterek, s az sincs egyértelmûen szabályozva, hogy adott bort csak a termõhelyén, vagy annak feltüntetésével másutt is lehet forgalomba hozni. Sokan halásznak a zavarosban, éppen ezért szükség lenne zárt borvidékek létrehozására is, fõleg a védett eredetû boroknál, Tokaj, Villány, Szekszárd és térségében. Hazánknak sok egyedi bor elõállítására vannak meg az adottságai, azonban mihamarabb lépni kell, mert folyamatosan csökken ezeknek a termõhelyeknek a mérete. Gál Lajos felhívta a megjelentek figyelmét, hogy a borral egy kultúrát kell „eladni”, az egyediségre kell törekedni. Nagyon fontos, hogy az egyes hegyközségek tudjanak élni az autonómiájukkal, felelõsségük nagy a borok eredetének ellenõrzésében is. A jövõben el kellene érni, hogy a védett eredetû bor csak a saját termõhelyén legyen kutatható, ez a régiós kutatóintézeteknek lenne egyik kiemelt feladata. Szó volt az integrált szõlõtermesztéshez kapcsolódó növényvédelemrõl, az elõrejelzés lehetséges formáiról, fontosságáról, eredményeirõl és gondjairól. A szõlõ tõkepusztulásának okairól, s megelõzésének lehetõségeirõl. A hozzászólók közül Polgár Zoltán termelõ annak a véleményének adott hangot, hogy Vil13

CSATLAKOZÁSUNK lány estében is felmerült a zárt borvidék kialakításának ötlete, azonban úgy látja, hogy ez nem biztos, hogy jó lenne. Sokkal fontosabb az eredetvédelem, ebben nagy szerepük lehetne a helyileg létrehozott eredetvédelmi bizottságoknak, tanácsoknak. A regisztrációs adatbank már rendelkezésre áll, de szükség van még az ültetvények, pincék felmérésére. Ez nagyon aprólékos munka, hiszen ültetvényenként kell meghatározni, hol milyen fajtákat telepítettek. A jelenlegi helyzetrõl azonban csak így lehet pontos képet kapni. Villány rossz birtokrendszerrel rendelkezõ borvidék, sok a kicsi termelõ, s kevés a nagy, azok pedig nem képesek integrálni a kicsiket, feldolgozni a termésüket, és piacra juttatni a borukat. Azonban megfelelõ keretek között – éppen ezért – módot kellene adni a nagy feldolgozóknak arra, hogy felvásárolhassák ezeknek a termelõknek a termését. Feltételként kéne szabni, hogy az ebbõl készült bor palackján szerepeljen, hogy az Villányból, Siklósról származó szõlõbõl készült. Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebb területeken pénz hiánya miatt nem tudják megvalósítani az elõrejelzõ hálózat kiépítését. A hegyközségeknek azt elõre meg kell finanszírozniuk, ugyanis a szaktanácsadói támogatásba nem sorolták be ezt a tevékenységet. Ahol megvalósult ott jók a tapasztalatok, a rendszer kiterjesztését is tervezik a jövõben a szõlõ mellett az almára és burgonyára is, azonban ez utóbbiaknál nehézségként merül föl, hogy nem megfelelõ ezen kultúrák szervezettsége. Szarka Tibor, a Tenkes Hegyközségben szerzett tapasztalatokat osztotta meg a résztvevõkkel. Mint elmondta, az elmúlt év júniusában integrált automatamérõ s meteorológiai rendszereket alakítottak ki a szõlõültetvényekben, és gyümölcsösökben, ami alkalmas hõmérséklet, csapadék, páratartalom, talajnedvesség és talajhõmérséklet mérésére, a jövõben kiegészíthetõ még a napfényes napok számát és intenzitását mérõ berendezéssel is. A rendszeren belül az adatátvitel nem igényel vezetékes hozzáférést, az Interneten egy kódolt Web-lapon juthatnak információhoz a hozzá csatlakozó gazdálkodók. Tavaly 10 állomás kezdte meg mûködését, ebbõl egyet almásban helyeztek üzembe. Idén kettõ újat kívánnak telepíteni, ebbõl az egyik egy 17 hektáros körte- ültetvénybe kerül. 14

ELÕTT

Burgerlandban az EU-csatlakozást követõen nagy fejlesztések mentek végbe – osztotta meg tapasztalatait a tanácskozás résztvevõivel Robert Wenzel osztrák szõlõ és bortermelõ, aki Rusztban 9 hektáron gazdálkodik. A család évszázadok óta szõlõtermesztéssel foglalkozik. II. Lajos felesége 1524-ben adományozta részükre a Wenzel R. védjegyet. A családi gazdaságot a jövõben a 28 éves fia veszi át. Az eltelt húsz évben Burgerlandban változások következtek be, szerkezetváltáson ment át az ágazat. Fõleg a ‘80-as évek végén, amikor csõdbe mentek a nagy pincészetek, s velük együtt a kis területen, egy hektáron termelõk, akik nem tudták hova eladni a szõlõjüket. Míg 1981-ben 150-en foglalkoztak Ruszton szõlõvel, jelenleg mindössze 60–70 család él ebbõl a tevékenységbõl, közöttük van 10–15 hektáron gazdálkodó is. Nagy részük azonban 5–10 hektáron termel szõlõt, de akadnak azért 1 hektáron gazdálkodók is. A kicsik együttmûködnek a pincészetekkel, nekik adják le a szõlõjüket. Ruszton a 25–40 év közötti gazdálkodókból kialakult egy új szõlészborász generáció is,. Õk már technikumot végeztek, külföldön jártak tanulmányúton, egyebek mellett Franciaországban és az USA-ban. Robert Wenzel elõadásában kiemelte, fontos, hogy Magyarországon a történelmi borvidékeken ne csökkenjen a szõlõterület. Magyarországnak nagyszerû mezõgazdasági adottságai vannak, jó a borászathoz kapcsolódó oktatási rendszere, jól mûködnek a kutató intézetek. A szakszerû szõlõtermesztés jelentheti a jövõt, s olyan fajták újra felfedezése, amelyek hungarikumnak számítanak, mint a Furmint, az Ezerjó, a Hárslevelû. Ezeket újra ismertté kell tenni a világban. Ausztriában 37.000 hektáron termesztenek szõlõt, a marketingre, az imázs-építésére 100 millió schillinget fordítanak évente és 4700 borkereskedõ foglalkozik az osztrák bor piacra juttatásával a világban. Magyarországon csaknem 3,5–4 milliárd forintot kellene fordítani a magyar bor imázsának kiépítésére, a magyar borvidéknek vissza kell szerezni az egy évszázaddal ezelõtti hírnevét. A konferencia sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már most megegyeztek a résztvevõk abban, ezentúl évente megrendezik a Pannon Borrégió szakmai napjait. SZALAI KORNÉLIA PÉCS


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

Visszapillantás

Ökogazdálkodásunk táguló perspektívái Eddig is minden évben nagy érdeklõdés övezte a Biokultúra Tudományos Napok rendezvényeit, de ez utóbbinál, ha lehet még nagyobb volt az érdeklõdés, a civil szervezetek és a gyakorlati gazdálkodók mellett a kormányzati oldalról is. És nem csak azért, mert ez jubileumi rendezvény volt. A tavaly év végén XV. alkalommal került sorra a tanácskozás. Különös jelentõséget adott neki az, hogy ma már az Európai Unióhoz való közeli csatlakozás tükrében kell és lehet vizsgálni a magyar ökogazdálkodás távlatait. Ezek a távlatot biztatóak. Czeller Gábor, a Biokultúra Egyesület elnöke az ökogazdálkodás terjedésérõl számolt be megnyitó elõadásában, egyre inkább emelkedik az ily módon termelõk száma, és növekszik a megtermelt áru mennyisége is. Ángyán József, a SZIE Környezetgazdálkodási Intézetének igazgatója arra hívta föl a figyelmet, hogy a világban fellépõ élelmiszertermelési, élelmiszerminõségi problémákat nem lehet ugyanazzal a technológiával, eszközrendszerrel megoldani, mint amik okozzák ezeket a problémákat. Tehát gyökeresen más utat kell keresnünk az élelmiszerek elõállítására, és ez komoly lehetõségeket nyújt, széles kapukat nyit a biotermelés számára. Dr. Mádl Ferencné is meleghangú levélben köszöntötte a tanácskozás résztvevõit. A továbbiakban az elõadók mindegyike kiemelte, hogy az ökológiai gazdálkodás olyan fenntartható termelés, ami az ember és környezetének harmónikus kapcsolatát helyezi elõtérbe, összehangolja a fejlett mezõgazdasági módszereket a természetes környezet adta lehetõségekkel. A hagyományos gazdálkodásból eredõ õsi tapasztalati tudást korunk tudományos eredményeivel ötvözi. A biotermelés nem csupán a végterméket kell minõsítse, hanem a termelés minden mozzanatát olyanná kell tegye, ami maximálisan megfelel az egészségügyi, élelmiszerbiztonsági követelményeknek. Hogy a természetes környezet megóvása és az ökológiai gazdálkodás mennyire összefüggenek, és hatnak egymásra, azt bizonyítja 2003. 8. évfolyam 3. szám

az a gazdaságossági számításokon alapuló kutatási eredmény, mely szerint a természetvédelmi területeken, vagy azok közelében folytatott ökogazdálkodás mindkettõ hatékonyságát emeli. Simon József (helyettes államtitkár, FVM) megfogalmazásában az ökológiai gazdálkodás nem más, mint alkalmazott környezetvédelem, és mivel mezõgazdasági környezetünk állapota, jobb, mint a fejlettebb NyugatEurópáé, így komparatív elõnyt ad számunkra, ha környezetkímélõ eljárásokat alkalmazunk, mert azoknak nálunk eleve nagyobb a hatékonysága. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program és az Ökológiai Gazdálkodási Célprogram is az ökotermelés és természetmegóvás ezen kettõs szellemében született: a természeti erõforrások védelmére, a termékek minõségbiztosítására, az élelmiszerbiztonság erõsítésére szolgál. Támogatásokat ad a környezetbarát gazdálkodást alkalmazóknak úgy, hogy a támogatás fedezze az alkalmazott módszer miatti jövedelem-kiesést, sõt ezen felül tartalmazzon a kiesés mértékének 20%-ig ún. ösztönzõ támogatást is. Ez egyébként az Európai Unió integrált vidékfejlesztési rendszerének is kötelezõ eleme, a csatlakozni akaró országok számára. Mi több, az Uniótól megszerezhetõ agrártámogatások, ill. források egyik nagyon fontos tényezõjének épp az agrár-környezetvédelmi projektek látszanak. Az Európai Unió saját támogatási rendszerén belül a nemzeti forrásainkat 80–85%-ban lenne hajlandó kiegészíteni, ha azokat agrár-környezetvédelmi célokra fordítjuk. 2004-tõl tehát nagyságrendekkel lehetne ennek a programnak a pénzügyi feltételeit javítani. A termékeinket azonban el is kell tudni adni, arra keresletet kell teremteni. Minden bizonnyal ezért választották a szervezõk a Tanácskozás mottójául „a fogyasztók megnyerését és a teljesértékû táplálkozást”. Az élelmiszer ugyanis bizalmi termék, ahol végül is a fogyasztó dönti el, mit vesz meg, és milyen szempontok, belsõ motivációk alapján. Jelenleg a biotermékeink többségét külföldön értékesítjük, többnyire feldolgozatlanul, kevés hozzáadott értéket tartalmazó olcsó árúként, 15

CSATLAKOZÁSUNK de még így is több, mint kétszeresét kapjuk meg érte, mint itthon a hazai piacon. Biacs Péter (egyetemi tanár, az FVM helyettes államtitkára) nyomatékosan felhívta a figyelmünket arra, hogy a hazai piac kis részaránya sérülékennyé teheti a biotermelést, a külföldi felvásárlások esetleges ingadozásai miatt, és ezért kívánatos lenne a belsõ piacot megerõsíteni (marketinggel, saját üzlethálózat kiépítésével, stb.). Ugyanakkor az Európai Unió megbízható piac a magyar biotermékek számára (ha azok tanúsított termékek). A csatlakozás után még nyitottabb lesz a kapu a biotermékek exportjára, hiszen akadálytalanabb lesz szállítás, így minõségében megfelelõbb, frissebb árút tudunk majd kivinni (biogyümölcs, gomba, fûszerek. Az utóbbi két évben a biozöldségek iránti kereslet nõtt a legjobban.) Ráadásul ennek szabványügyi akadályai sem lehetnek, hiszen ökológiai gazdálkodásunk szabályozási rendszere az uniós szabványoknak megfelel, az EU-hoz való harmonizáció már a meghozatalukkor megtörtént. 2000-ben a megváltozott EU-szabványokhoz is tovább igazították, az FVM-KÖM közös rendeletében. Az Európai Unió által lefolytatott vizsgálat a magyar szabályozást megfelelõnek, az uniós szabályozással egyenlõ értékûnek ítélte. Mindezeket Ángyán József igen pontosan foglalta össze azzal, hogy agrárstratégiánkat, az agrármodernizációt az EU-hoz igazítva kell kialakítanunk. Ott ma már az un. többfunkciós európai agrármodell a mérvadó, ahol a mezõgazdaságnak két típusú teljesítményt kell produkálnia: 1. Jó minõségû, teljes értékû és biztonságos élelmiszert kell kínálnia. Ez gazdasági funkció, amit egyre inkább a piacnak kell szabályoznia, és nem a támogatásoknak, mivel árutermelést a többi gazdasági ágban sem támogatnak. 2. Meghatározott ökoszociális szolgáltatásokat kell nyújtania (ezek az ún. környezeti szolgáltatások a vidék, a táj, az élõvilág, a vízbázisok, a termõföldek fenntartását, megóvását szolgálják, de úgy, hogy közben az ott élõ emberek is meg tudjanak élni). Támogatás csak arra jár, ha az árutermelésen túl bizonyos szolgáltatásokat is nyújt a mezõgazdaság a társadalom számára. 16

ELÕTT

Lényegében az ökoszociális teljesítményét kell megfizetni a gazdálkodóknak. Bizonyos olyan gazdálkodási rendszereket kezdenek el támogatni, amiknek az eddigieknél jobbak az ökoszociális (környezeti, társadalmi) teljesítményeik, és nem pedig a mennyiségi termelést, ami piaci kategória. Az Európai Unió a mi térségünkben is azokat a gazdálkodási formációkat akarja támogatni, amiknek foglalkoztatási teljesítménye is van és egyúttal a környezet is kíméli. Hosszú távon adópénzekbõl nem számíthat európai támogatásra az, aki nem hajlandó a társadalom számára hasznos teljesítményeket nyújtani, azon túl is, hogy termel. A biotermelés alapvetõen megfelel ennek a szemléletnek, mivel ott a minõség az érték, nem a mennyiség, mivel eleve kevesebb terem a környezetbarát ökológia módszerekkel folytatott gazdálkodásban. 2002. elején a világon 17 millió hektáron folyt ökológiai gazdálkodás, Európában 4,2 millió hektáron. Az Európai Unióban Hollandia és Németország biotermelése a legmagasabb, de Ausztria is szép eredményeket ért el. Magyarországon 79 ezer hektáron, 764 gazdaság folytat ökogazdálkodást. A területek 65%-a már átállt, ökológiai minõsítésû területnek számít, míg 35% átállás alatt van. Szántóföld és gyepterület körülbelül azonos mennyiségben szerepel az átálltak között. A fõbb termékek: gabonafélék, takarmánynövények, napraforgó, olajtök. 72 gazdaság foglalkozik ökológiai állattartással, ez nagyjából 8 ezer számosállat tartását jelenti. Mindezeken felül igen sokan folytatnak nem regisztráltan biotermelést, önellátásra, gyakran környezetvédõ meggyõzõdésüktõl vezéreltetve, vagy csak egyszerûen hobbiból. A bõvülõ Európai Unióban határozottan van jövõje a magyar ökogazdálkodásnak. Magyarország akkor lehet sikeres ezen a nagy érzékenységû élelmiszerpiacon, ha olyan országképet ad magáról, ami azt sugallja, hogy ez olyan ország, ahonnan tiszta élõ környezetbõl egészséges élelmiszer kerül ki. Tartalmilag ez jelentené a vidék európai mértékû felzárkózását. SZÉKELY SÁNDOR


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

A gyógynövény ágazat lehetõségei és korlátai az EU csatlakozás során A gyógy- és aromanövények iránti kereslet bõvülése A 21. századra vonatkozó nemzetközi elõrejelzések tanúsítják, hogy a mezõgazdasági eredetû termékeken belül, abszolút és relatív értelemben is folyamatosan nõ, illetve emelkedni fog a felhasznált gyógy- és egészségmegõrzõ, táplálkozáskiegészítõ, életkörülmények színvonalát javító, s egyéb speciális rendeltetésû termékek aránya. Ezt jelzi, hogy 1992. óta a gyógy- és aromanövények importja EU viszonylatban (a beszállított drog mennyisége alapján) 21%al nõtt meg, jelenleg 5–6%-os az évi növekedéssel számolnak, ami 100.000 tonnát meghaladó drogfelhasználást jelent. A TRAFFIC International adatai alapján Magyarország még ma is a fontosabb beszállítók között szerepel, mintegy 5480 tonna drogmennyiséggel (1992–96. évi átlagadatok alapján). Ugyancsak az ágazat nemzetközi jelentõségét támasztja alá, hogy a TRAFFIC International (Brüsszel, 1998.) felmérései alapján a „növényi eredetû drog-preparátumok” (fitomedicinák) forgalmának növekedése még a gyógyszerfelhasználás növekedésének évi általános ütemét is fölülmúlja. Ez a növekedés 1998-ban világviszonylatban elérte a 10%-ot, de például Németországban 15%, Spanyolországban 35%-os volt. A gyógy-, és aromanövények termesztése, feldolgozása és kereskedelme hazánkban – a 80-as 90-es évekhez viszonyított komoly visszaesés ellenére – még ma is sikerágazat. Az elõállított gyógy-, és illóolajos növények egy része tradicionálisan „nemzeti” termékként, jobb esetben „hungaricumként” jelenik meg az exportpiacon. A gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi években 37–42 ezer hektár, az elõállított drogtömeg 35–40 ezer tonna körüli.

Az ágazat mûködését és fejlesztését szolgáló direktívák és stratégiai elemek az EU országokban Gyógynövények és kategóriáik az EU szabályozás szerint Az Európai Unió a növényi drogok és termékei meghatározását az EEC 65/65; 75/318 és 75/319 számú Direktívákban rögzítik. E szerint az alábbi kategóriák léteznek: a) növényi eredetû drog; növények (vagy részeik) amelyeket gyógyítás céljából használnak fel, b) növényi eredetû drog-pre-


parátumok; amelyek lehetnek porított formák, extraktumok, alkoholos oldatok, zsíros- vagy illó olajok, kipréselt levek. (az izolált hatóanyagok nem tartoznak ebbe a kategóriába). E termékek egyéb nevei: fitomedicinák, növényi eredetû gyógyító termékek, phytopharmaceutical-ok. Ezeket a termékeket az egyéb gyógyszerekhez hasonlóan hatásosság, biztonság és minõség szempontjából az EEC 75/318, valamint a Guideline Quality of Herbal Remedies elõírásai szerint vizsgálni és engedélyezni kell. E termékek vonatkozásában az EU 65/65/ EEC Direktíva 4.8 (a) (ii) fejezete van érvénybe, amely regisztráláskor esetenként elfogadja az irodalmi bizonyítás elvét, azaz irodalmi referenciákkal támasztható alá a minõség, hatékonyság, biztonság.

Gyûjtött gyógynövények import-kontrollja, mint szabályozási eszköz Az EU a gyógynövények gyûjtését közvetetten, a vadon termõ gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. Az 1996-ban elfogadott 339/97 EU Council Regulation, majd a 3418/83 és 939/97 Commission Regulation praktikusan a CITES (Convention on Intrnational Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, 1973) egyezménnyel összhangban az érintett fajokat négy csoportba gyûjti. Ezek szerint vannak: a) nem forgalmazható fajok, b) engedéllyel forgalmazott fajok, c) forgalmazás CITES export dokumentumok alapján, d) import engedély alapján.

Gyógynövénytermesztés támogatása Az eredeti EEC 1765/92 számú tanácsi rendelet (Council Regulation), valamint késõbbi módosításai szerint (334/93; 608/94; és 1786/97) a gabonatermelést csökkentõ, termelésbõl kivont területekre nyújtott támogatás nem zárja ki, hogy ezeken a területeken úgynevezett nem élelmiszer (“non-food”) növények termesztése folyjon támogatással, ide értve a gyógynövények termesztését is. A rendelkezésre álló 1996. évi adatok alapján ilyen támogatás felhasználásával Franciaországban 6205 hektáron, Németországban 898 hektáron, Hollandiában néhány száz hektáron, Angliában 1200 hektáron indult meg a termesztés. Ez utóbbi EU országban 8 millió USD értékû EU támogatást vettek igénybe a jelzett területi felfutáshoz (!).

17

CSATLAKOZÁSUNK Organikus termékelõállítás szabályozása Az organikus termesztést az EEC 2092/91 számú tanácsi rendelet (Council Regulation) szabályozza, melyet 1995-ben a No. 1935/95-el egészítettek ki. Az ide sorolt gyûjtött gyógynövényeket akkor tartják organikus eredetûnek, ha: 1.) a gyûjtésre használt terület három évvel korábbi idõszakban, csak a szabályozásban engedélyezett kezelésekben részesült, 2.) a gyûjtés az EEC 2092/21 szerint (kiegészítve 2608/93 Council Regulation, 23 szeptember 1993) fenntarthatónak minõsül.

Minõségbiztosítási rendszerek kifejlesztése és mûködtetése A gyógynövény drogok minõségi paramétereit az Európai Gyógyszerkönyv és az ESCOP (European Scientific Cooperative for Phytoterapy) monográfiái rögzítik. A minõségi termékelõállítás garantálása céljából az EMEA (European Agency for the Evaluation of Medicinal Product/HMPWP, Working Party on Herbal Medicinal Products) új irányelveket tett közzé. Ennek részeként a gyûjtött (GCP) és termesztett növényekre (GAP) egyaránt összeállította a jó termelési gyakorlat feltételrendszerét. A növényi eredetû gyógyító termékek vonatkozásában jelenleg folyik az EU szabályzó rendszer kidolgozása. A publikált elõkészítõ anyag alapján rövid idõn belül várható e területen: a) a gyógyszer, b) a tradicionális növényi gyógyszer és c) élelmiszerkiegészítõ kategóriák elkülönítése és bevezetése.

Az ágazat uniós beilleszkedéséhez szükséges intézkedések és fejlesztések A) Harmonizált jogi környezet kialakítása

A gyógynövények gyûjtési feltételeinek újraszabályozása Tény, hogy a gyógy- és egyéb erdei termékek gyûjtése több százezer (egyes becslések szerint az egy milliót is meghaladó) számban ad munkát és megélhetést a vidéki, nagy számban állástalan embereknek és családoknak, különösen a cigány lakosság körében. Az így elõállított termékek egyben hungaricumként jelennek meg az exportpiacon. E tevékenység fenntartásához és fejlesztéséhez elkerülhetetlenné vált – a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács immár 5 éve benyújtott kérelme alapján – a természet védelmérõl szóló 1996. évi LIII. törvény 38. § (1) bek. a) pontjának módosítása, illetve kiegészítése.

18

ELÕTT

A felvásárlás, minõségvizsgálat és szakági oktatás törvényi újraszabályozása Az ágazat mûködését alapvetõen meghatározó, immár közel 30 éve megalkotott 37/1976. (X.29) MT és a annak végrehajtására kiadott 2/1978. (III. 16.) NIM rendelet már megalkotásakor is elavultnak számított. Az ágazat szereplõi immár 10 éve kérik ennek módosítását, rendelkezéseinek illesztését az európai folyamatokhoz. (1995-ben már szerepelt a törvényalkotási listán, de abból érthetetlen okok miatt kimaradt.)

A növényi eredetû gyógyító termékek engedélyezésének rendezése A magasabb szintû (másodlagos vagy további) feldolgozás révén forgalmazásra kész gyógynövény-drog, a „gyógytermék”, kozmetikum, fûszer (keverék) vagy aroma elõállítása történik. Az emberi felhasználásra kerülõ gyógyszerekrõl szóló 1998. évi XXV. gyógyszertörvény eredményeként ez a terület rendezetlenné vált. Az egész ágazatot sújtó szabályozási hiátus rövid idõn belül kaotikus állapotokat fog elõidézni. B) Az ágazat fejlesztésének szükségessége, fõbb stratégiai megállapítások

A társadalmi változásokból következõ stratégiai lépések Az európai fejlõdési tendenciák alapján, illetve az Európai Unió csatlakozást követõen annak részeként hazánkban is szükségszerûen növekedni fog a gyógy- és egészségmegõrzõ, táplálkozás-kiegészítõ, életkörülmények színvonalát javító, s egyéb speciális rendeltetésû termékek termelése és felhasználása. E változások fogadására fel kell készülnünk: a) az egyre bõvülõ potenciális felhasználói körre irányuló propaganda tevékenység színvonalának javításával, hazai és EU relációkban egyaránt, b) a felhasználás motiválásáért felelõs szakemberek (pl. orvosok, gyógyszerészek) felkészítésével, c) a termelés és forgalmazás kultúrájáért felelõs hazai szakemberek (pl. kereskedõi hálózatok munkatársainak) kiképzésével.

A gazdaság-piac változásából adódó stratégiai lépések A bõvülõ, s egyben egységesülõ piacon belül a megfelelõ pozíciónk kiharcolása érdekében tevékenységünket több irányban is erõsíteni kell:


CSATLAKOZÁSUNK a) országcsoportokra orientált, differenciált kereskedelmi politikát kell kidolgozni, illetve érvényesíteni a gyógy- és illóolajos növények esetében. E tekintetben más és más stratégiát kell alkalmazni: – a gyógy- és illóolajos növények fogyasztására orientált országokban (pl. Észak-Európa), – a gyógy- és illóolajos növények termelésében és fogyasztásában egyaránt érdekelt térségekben (pl. Mediterránium), – a gyógy- és illóolajos növények termelésében kiemelten érdekelt országokban (pl. volt szocialista országok, Észak-Afrika, Dél-Amerika), b) létre kell hozni a gazdasági tevékenységet megalapozó, s egyben szolgáló statisztikai, gazdasági információs háttért.

A minõségi termék-elõállítás és a környezet minõségének fenntartását igénylõ stratégiai lépések A gyógy- és illóolajos növények termelése és termékeik elõállítása során is érvényesíteni kell azt a korszerû elvárást, hogy a termelés mind inkább környezetbarát eszközökkel folyjon, a környezet károsítását a lehetõ legkisebb mértékûre csökkentse, s egyben elõsegítve a megfelelõ minõség elérését. Ennek érdekében: a) a természetes növénytakaró (flóra) biológiai potenciálját továbbra is hasznosítani kell, de azzal a megkötéssel, hogy: – ne vezessen a természetes flóránk sokszínûségének, biodiverzitásának csökkenéséhez, újabb fajok kényszerû védelem alá helyezéséhez, – valósuljon meg az értékes alapanyagot nyújtó nemzeti parkok biológiai potenciáljának ez irányú ellenõrzött hasznosítása, b) az agrár-rendszerek mûködtetése során kapjon kiemelt hangsúlyt: – a korábban is „hungaricum” jellegû, kiváló minõségû drogot adó tradicionális tájkörzetek további, célraorientált hasznosítása, – megfelelõ tudományos és gazdasági elemzõ munka alapján a gyógy- és illóolajos növényfajok kapjanak nagyobb szerepet a regionális fejlesztési elképzelések megvalósításában (pl. kedvezõtlen területek hasznosítása egységnyi területrõl nagy értéket adó gyógynövényekkel), – az európai törekvésekkel összhangban váljon mind általánosabbá a GAP termesztési módszer bevezetése, illetve egyéb, a környezet és termék minõségét javító eljárások alkalmazása (pl. bio-, és ökológiai termesztés, integrált termékelõállítás).


ELÕTT

A technológiai innováció terén végrehajtandó stratégiai intézkedések A gyógy- és illóolajos növényágazat csaknem teljes vertikumában megfigyelhetõ, hogy folyamatosan szélesedik az a technológiai szakadék, ami az EU tagállamaiban folyó mezõgazdasági, illetve szakági termelés, valamint a hazai lehetõségek között fennáll. Ezt a minõségi termelést is korlátozó folyamatot szükségszerûen meg kell állítani. Ehhez az alábbi területeken kell államilag finanszírozott fejlesztési projekteket indítani: a) Halaszthatatlanná válik a gyógy-, és illóolajos növényfajok genetikai alapjának eddigieknél nagyobb mérvû javítása, új nagyteljesítményû, kiváló minõséget adó fajták nemesítése és termesztésbe vonása. b) A jelenleg alkalmazott termesztéstechnológiai módszerek a 80-as évek technológiai színvonalát képviselik, nem követik az azóta bekövetkezett nemzetközi fejlesztések eredményeit, de a hazánk politikai-gazdasági átalakulásából adódó új helyzetnek sem felelnek meg. Kidolgozandó és bevezetendõ a GAP integrált, bio- és ökológiai termesztés eszközrendszere. c) A nagy értéket termelõ, s egyben a termékminõséget garantáló poszt harveszt feldolgozási technológiák alkalmazása soha sem volt a magyar gyógy- és illóolajos növényágazat erõssége. Lemaradásunk itt a legnagyobb. Az elõrelépés ezen a területen nem csupán ágazati, hanem egyben nemzeti érdek is.

A minõségi szakemberképzésben követendõ stratégia A gyógy- és illóolajos növényágazat rendkívül széles vertikumából adódóan a minõségi termék elõállításának szakmai ismereti háttere igen sokrétû. Ennek megfelelõen a szakember képzés területén szükséges intézkedéseket igen árnyaltan és nagy körültekintéssel kell megfogalmazni: a) Az ágazatban már ma is rendszeresen tevékenykedõ 40–45 ezer dolgozó továbbképzését az egész életen át tartó tanulás („life long learning”) elveinek figyelembevételével célszerû megvalósítani, ennek részletekbe menõ kidolgozása szükséges. b) Az alap- és középfokú szakoktatásban hangsúlyozott szerepet kell kapnia a minõségi szemléletnek (jelenlegi OKTJ kurzusok átdolgozása révén). c) Jobban ki kell használni az SZIE KTK és a szakterülethez kapcsolódó más felsõfokú oktatási intézményekben (Szegedi Egyetem, Semmelweis Egyetem, stb.) már ma is benne rejlõ lehetõségeket.

19

CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

d) Ki kell építeni egy hatékony, egyetemi bázisokra épülõ, ágazatspecifikus szaktanácsadói rendszert.

d) ki kell alakítani a nemzetközi színvonalat képviselõ hazai korszerû, akkreditált minõségvizsgáló bázisokat.

Alapanyag és végtermék minõsége

Támogatási rendszer

Az Európában érvényesülõ általános tendenciával összhangban a gyógy- és illóolajos növények termelésével és felhasználásával kapcsolatos minõségi követelmények folyamatosan szigorodnak. E vonatkozásban az alábbi stratégiai lépések meghozatala szükséges: a) kapcsolódnunk kell azokhoz az európai harmonizációs erõfeszítésekhez, amelyeknek a korszerû minõség kidolgozása, egységesítése és elfogadtatása a célja (pl. ESCOP), b) a hazai szabvány követelményeket mihamarább fel kell, hogy váltsák az európai szabványok, c) be kell vezetni, ki kell terjeszteni a korszerû ISO szabványokon alapuló termékminõség biztosítási rendszert az ágazat egészére,

Az ágazat eredményes mûködésének alapfeltétele, hogy hazánkban is késlekedés nélkül bevezetésre kerüljenek az EU-ban alkalmazott támogatási rendszerek. E nélkül az ágazat képtelen a korábban kiharcolt versenypozícióját fenntartani, sõt a már most is megfigyelhetõ leépülési folyamat felgyorsulására kell számítanunk. a) eurokomform stratégiát kell kialakítani a termelés és forgalmazás fejlesztésére, c) teljes körû eurokomform támogatási rendszert kell alkalmazni a termelés támogatására. DR. BERNÁTH JENÕ TANSZÉKVEZETÕ EGYETEMI TANÁR

MTA KERTÉSZETI BIZOTTSÁG, GYÓGYNÖVÉNY SZAKBIZOTTSÁG ELNÖKE GYÓGYNÖVÉNY SZÖVETSÉG ÉS TERMÉKTANÁCS ELNÖKSÉGI TAGJA

Summary Herb sector and -export is still a “success-sector” , though a declination occurred in the ‘90ies. If we want to preserve its good position we have to introduce the supporting system of the EU without any delay. Proper strategy has to be elaborated as soon as possible for the development of production and marketing. Hundreds thousands of people are employed still in the gathering of wild herbs, particularly in regions in which the rate of unemployment is high. In the field of products of herbal origin the EU regulation system is currently being adopted. On this base the separation of the categories of medicines, traditional herbal medicines (pharmaceuticals) and food supplements will be possible. In order to increase the use of bio-pharmaceutical products doctors and pharmacists have to be trained in this field already during their studies.

Fûszerpaprika

Magunkban keressük a bajok forrását Az általunk termesztett paprika Capsicum annuum L. var. Longum, mint minden más Capsicum faj származási helye, Közép-Amerika. Mexikótól Argentínáig vadon ma is elõfordul. Az itt élõ indián kultúrák évezredek óta ismerik és használják élelmezési célokra. A legelsõ termések a spanyol hódítók hajóival érkeztek az öreg kontinensre a paradicsommal, kukoricával, dohánnyal, burgonyával együtt. Az Ibériaifélszigetrõl terjedt el az egész mediterrán világban, és jutott el egészen a Balkán-félszigetig, majd Törökországba. Hozzánk minden valószínûség szerint török közvetítéssel került, innen egykori magyar neve,

20

a törökbors. Magyarországon talán éppen Szegeden, az alsóvárosi ferences kolostor kertjében termett elõször paprika, melynek magvait a déli hódoltsági területeket járó, a paprikával ott találkozó és azt Szegedre hozó szerzetesek vetették el. A történet azért érdekes, mert a baszkok és a galíciaiak ugyancsak a ferences barátoknak tulajdonítják a paprika meghonosítását Espelette (francia Baszkföld, Pyrénées Atlantiques megye) és Padrón (Galícia tartomány) térségében. A paprika a XIX. század fordulójáig jobbára gyógyszerként szerepelt a köztudatban, fûszere-


CSATLAKOZÁSUNK zésre inkább csak az alföldi pásztorok étrendjében szerepelt. Ettõl kezdve fokozatosan vált egyre szélesebb körben használt fûszerré, sõt világszerte ismert kiviteli cikké. Azt viszont mindenképpen éghajlati és talajadottságokkal lehet magyarázni, hogy a távolabbra is elvitt paprika elsõsorban – és szinte kizárólag – csak Szeged és Kalocsa körzetében vált igazán fontos kultúrnövénynyé. Az, hogy igazából csak a század utolsó éveiben lett valóban fontos termék az õrölt paprika, a mezõgazdaság, az élelmiszeripar és a világkereskedelem fejlõdésének együttes eredménye.

Régi dicsõségünk A fûszerpaprika 1880. körül vette át a dohány helyét a szeged-alsóvárosi földmûvesek kertjeiben, és terjedt el az egész tájkörzetben, mint kultúrnövény. Ez azt jelentette, hogy az addig szinte kizárólag saját fogyasztásra, kismértékben kereskedelmi értékesítésre szánt õrleménybõl már rendelkezésre állt akkora mennyiség, amellyel a világpiacon is megjelenhettünk. A spanyol õrlemény, amely a C. annuum L. convar. grossum fajtakörbe tartozó bólapaprikából készül, mindig is konkurenciát jelentett, de árban a magyar paprika – jobb minõségû lévén – mindig fölülmúlta. A kereskedelmi manipulációk épp ezért szinte mindennaposak voltak már a múlt század végén is. A helyzet 1903–1904-ben durvult el, amikor a spanyol õrlemény behozatala igen felfutott, és a háború kitöréséig folyamatosan emelkedett, sõt 1912–13-ban meghaladta a kivitelt. Napirenden volt a magyar paprika spanyollal keverése és vámszabadterületrõl való re-exportja mint magyar õrleményé, de nem voltak ismeretlenek a primitív hamisítások sem, mint a korpával, liszttel való keverés, a festékkel (báriumszulfátos kátrányfesték) való színezés, mesterséges olajozás a kifakult szín átmeneti élénkítésére tökmag- vagy napraforgóolajjal. Akár kényszerûségbõl, akár jól felfogott érdekbõl, 1917-ben bevezették a hadigazdálkodást a paprikánál is: kötelezõ lett a minõsítés és az ólomzárolás. 1918-ban ezt a gyakorlatot kormányrendelet (322/1918. M.E., 1918.01.23.) szentesíti. Ugyanez év október 26-án újabb rendelettel a kormány kifejezetten a szegedi és kalocsai vegykísérleti állomásokat jelölte meg, mint a paprikavertikum minõségi ellenõrzõ fórumait. Ebben az évben történt meg, hogy a III. osztályú õrleménynél megengedett lett a kocsány õrleménybe õrlése, de csak 1922-ig, akkortól a csésze és kocsány beõrlése újra hamisításnak számított! A paprika szabad belföldi kereskedelmi forgalma 1920. õszén állt vissza, a külkereskedelmi ügyletek továbbra is engedélykötelesek maradtak 1923-ig. A beveze-


ELÕTT

tett és fenntartott minõsítési és ólomzárolási rendszernek viszont volt egy hatalmas elõnye: visszaállította a magyar õrlemény becsületét és jó hírnevét bel- és külföldön egyaránt. Az állami szabályozás azonban rendeletekkel írta elõ mindazon tanúsítványok beszerzését, ezek megõrzési kötelezettségét, amelyek a paprika eredetét és minõségét igazolták. A túltermelés elkerülése és az eredet védelme érdekében zárt termelési körzetté nyilvánították Szeged és Kalocsa vidékét. (A Felvidék déli részének visszacsatolásával harmadik zárt körzetként létrejött „Érsekújvár és vidéke” zárt termelési körzet, a horgosi és más délvidéki termelõk pedig a szegedi körzetbe kerültek.) Mindezen intézkedések azt eredményezték, hogy a piac jól átlátható és szabályozott lett, a hamisítások gyakorlatilag megszûntek, a minõség pedig minden fogyasztó számára garantált volt, legyen az belföldi vagy külföldi. Tudni kell, hogy Magyarországon az 1930-as évekig kizárólag csípõs fajtákat termesztettek és dolgoztak fel. Ezekbõl készültek a különbözõ minõségi osztályokba sorolt, az alig csípõstõl a csípõsig széles skálán megtalálható õrlemények, amelyek elkészítését egy rendkívül precíz, minden lépésében kiforrott tradicionális feldolgozás-technológia tette lehetõvé. Az idõk azonban változtak, a Horváth Ferenc által Kalocsán a század harmincas éveiben fellelt csípõsség nélküli tövekbõl nemesítve megjelentek az elsõ csípõsség nélküli fajták, ezáltal visszaszorult a hasítás, de a hengerszékek – amelyek a századelõn még mûködõ vízimalmokat váltották fel – is egyre inkább a múlté lettek. A magyar fûszerpaprika kutatás csak két évszázaddal a paprika magyarországi megjelenését követõen alakult ki, mégpedig az õrlemény-minõsítéssel kapcsolatos biokémiai vizsgálatok kiteljesedésével. A kutatómunka párhuzamosan fejlõdött Szegeden és Kalocsán, és az elsõbbség megállapítása máig komoly hiúsági kérdés a két tájkörzet szereplõi között. Tény, hogyha a szigorúan vett nemesítési munkát vesszük alapul, talán Kalocsáé lehet az elsõbbség, de ha a történeti vizsgálódásnál figyelembe vesszük a tisztán vegyelemzési munka megindulását – ami szervesen kapcsolódik a késõbbi kutatómunka kialakulásához, az elsõbbség mindenképpen Szegedé. Ez a rivalizálás azonban semmit nem von le a két tájkörzetben élõk érdemeibõl, amivel a magyar fûszerpaprikaõrleményt a két világháború között a világ egyik legismertebb és megbecsült fûszerévé tették.

Megerõsödött konkurencia A magyar fûszerpaprika kutatás, termesztés és feldolgozás az elmúlt évtizedekben nagyon nagy változáson ment keresztül, nem biztos

21

CSATLAKOZÁSUNK azonban, hogy ez a változás csak elõnyére szolgált volna. Az egykori tájfajtákra alapozott fûszerpaprika-termelést felváltotta a nemesített fajtákból álló, állandóan változó fajtaszortimentre támaszkodó õrlemény-alapanyag elõállítás, a kisüzemi termesztést részben nagyüzemi váltotta fel, a hagyományos feldolgozás-technológia pedig már csak nyomokban lelhetõ fel. A magyar fûszerpaprika õrlemény elvesztette azt a korábbi helyzeti elõnyét, amit a XIX. század végén kivívott a világpiacon, és amit a két világháború közötti nagyon szigorú szabályozási rendszer segített fenntartani. Ennek okait az ágazat szereplõi piaci helyzetüktõl függõen másként és másként magyarázzák, ám tagadhatatlan, hogy a külföldi konkurencia erõsödésével egyidõben a magyar õrlemény minõsége a háború elõttihez képest színezéktartalom és fûszerezõ-képesség tekintetében csökkent, ami a piaci pozíciókat nagymértékben gyengítette. Ugyanis a második világháború utáni helyzet már gyökeresen más volt. A rövid ideig tartó szabad gazdálkodást rövidesen felváltotta a minden téren állami monopóliummal bíró „népgazdaság”: szövetkezetek és állami gazdaságok, monopolhelyzetben lévõ feldolgozó és kereskedelmi – állami tulajdonú – vállalatok. Ez a berendezkedés törvényszerûen hozta magával mindazon törvények megszüntetését, amelyek útjában álltak a „nagy mennyiség – közepes (silány) minõség – nagy haszon” elvének. Ennek ellenére a paprika a magyar mezõgazdaság és kereskedelem meghatározó növénye maradt mind a mai napig. A problémák azonban a hetvenes évektõl újra jelentkeztek: ezúttal az egyre gyengülõ minõség okozta a piacvesztést külföldön, és ez segítette elõ a spanyol, észak-afrikai, brazil paprika térhódítását. A paprikatermesztés és forgalmazás 1989-es liberalizálásával azonban átestünk a ló másik oldalára. Tény, hogy a termesztési kedv megélénkült, de a szabályozatlan és átláthatatlan piac egyrészt elõsegíti a minõsítetlen, olykor minõsíthetetlen õrlemények feketepiaci forgalmazását, másrészt ennek olyan túltermelési hullámok a következményei, amelyek lehetetlenné teszik a piaci igények pontos követését és a mindenkori költségeknek megfelelõ, reális áron történõ, minõségi õrlemény értékesítését.

Új termékek A piacvesztés területén a másik komoly gond a fogyasztói szokások megváltozása. Gond azért, mert a magyar feldolgozóipar nem vette tudomásul – legfeljebb szavakban –, hogy a világ ma már nem azt a paprikát keresi, amit harminc éve, és nem abban a formában. A fûszerezésre tiszta álla-

22

ELÕTT

potában használt paprika mennyisége csökken, egyre nagyobb mennyiségeket használnak fûszerkeverékekben – ahol a receptúra állandóságának biztosítása érdekében a beszállítói fegyelemnek nagyon komolynak kell lennie –, valamint folyamatosan nõ a folyékony halmazállapotú paprikaalapú fûszerek (szószok, mártások) fogyasztása. Ez is nagyon komoly piaci alkalmazkodást igényel az ágazat szereplõitõl, mind a feldolgozóktól, mind a velük szerzõdésben álló termelõktõl. (Portugál példát is ismerünk arra, hogy a spanyol konkurencia miatt egy korábban õrleménykészítésre berendezkedett vállalkozás a megmaradás érdekében teljes profilváltást hajtott végre, és átállt a paprikaalapú szószok és mártások készítésére, forgalmazására.) Komoly piaci kihívás az ételszínezékek elõállítása, mivel az egyre szigorodó élelmiszerbiztonsági elõírások mind kevésbé teszik lehetõvé szintetikus anyagok használatát erre a célra –, de ez is egy szemléletváltást igényel. Jelenleg a világban két nagy tendencia tapasztalható az õrlemény-elõállítás területén. Az egyik a viszonylag közepes minõségû õrlemény elsõsorban fûszerkeverékek gyártása céljából, vagy a festéktartalom kivonásával színezõanyagok készítése – ez a fajta tevékenység a minél alacsonyabb termelési költségeket és a minél magasabb hozamokat igényli, ezért elsõsorban a magyarországinál hosszabb vegetációs idõt és alacsonyabb munkabéreket biztosítani tudó országokban (Afrika, Ázsia) érdemes ilyen tevékenységgel foglalkozni. A másik tendencia, amit pl. a spanyolországi Extremadurában, vagy a franciaországi Baszkföldön tapasztalhatunk, a magas kézimunka-ráfordítással elõállított, nagyon magas minõségi kategóriába sorolható õrlemény készítése, ahol a hozzáadott-értéket növeli a tradicionális feldolgozás-technológiai eljárások és a szigorú minõségbiztosítási kódex alkalmazása. Ebben a termelési folyamat minden eleme elõre maghatározott, a termelõknek a technológiában gyakorlatilag semmilyen szabadságot nem ad, viszont a piaci adatok igazolják, hogy megfelelõ marketingmunkával ez utóbbi termékcsoport a piacon haszonnal értékesíthetõ. Magyarországon ezzel szemben továbbra sincs igazi törekvés – néhány ritka kivételtõl eltekintve – annak érdekében, hogy a már évek-évtizedek óta válságban lévõ kommersz õrlemény gyártását csökkentsük, és helyette magasabb hozzáadott-értékkel bíró termékcsaládot fejlesszünk ki. Igény erre lenne, mert mi más magyarázza azt a jelenséget, hogy a hazai fogyasztású fûszerpaprika-õrlemény egyharmada a hivatalos kereskedelmi csatornák kiiktatásával, közvetlenül a kistermelõtõl jut el a fogyasztókig, a boltinál magasabb áron? És nem csupán néhány


CSATLAKOZÁSUNK száz kilogrammnyi mennyiségrõl van szó, hanem közel másfélezer tonnáról! Lehet vitatkozni azon, hogy miben más a házi paprika minõsége, mint az üzemié. El lehet fogadni a feldolgozók azon állítását, hogy a házi paprika mikrobiológiailag valószínûleg rosszabb minõségû, mint a gyári, ám azokban a paraméterekben, amit a fogyasztó igazán értékel, annyival magasabb minõségi kategóriát képvisel, hogy a fogyasztó hajlandó vállalni a mikrobiológiai kockázatot.

Kongjon a vészharang! A magyar feldolgozóipar az elmúlt hetekben, hónapokban számtalanszor megkongatta a vészharangot, hogy az uniós csatlakozással bealkonyul a magyar õrleménygyártásnak, mivel a spanyol konkurencia megöli a magyar õrleménygyártókat. Tény, hogy a FAO adatai szerint Spanyolország paprika-exportja az utóbbi tíz évben majdnem megduplázódott, miközben a termelés erõsen visszaesett, fõleg Murcia térségében. A számok mögött az van, hogy a kommersz õrlemény gyártását egyre inkább import alapanyagból fedezik (az import mennyisége az exportáltnak kb. 60%-a), de ezzel párhuzamosan egyre nagyobb piaci megbecsülést szerez magának az extremadurai, tradicionális technológiával elõállított, hihetetlenül jó marketinggel támogatott „házi” õrlemény. Ugyanez elmondható a franciaországi baszk paprikáról – mindkettõ szerepelt a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari szakvásárán, a párizsi SIAL-on. Nem arról van szó tehát, hogy a világ megfojtana bennünket, hanem arról, hogy a magyar feldolgozóipar olyannyira merev, hogy képtelen véglegesen szakítani a több évtizedes szokásokkal, képtelen belátni, hogy a világ halad, és túl kell lépni azon, hogy paprikából csak kommersz nagyipari õrleményt lehet gyártani. A helyzetet súlyosbítja, hogy a magyar rendszerben számos olyan pont van, ami a minõségbiztosítási rendszerek megléte ellenére már a feldolgozás megkezdése elõtt lényegesen rontja a végtermék minõségét. A magasabb hozzáadott-értéket képviselõ, a piaci igényeknek jobban megfelelõ termékek elõállítását támasztja alá az is, hogy olyan országok is paprika-exportõrök, ahol egyetlen tõ fûszerpaprika sem terem – mint pl. Hollandia. Az ország évente 3 ezer tonnának megfelelõ paprikát exportál, ami nem más, mint az olcsón behozott alapanyagból elõállított és magas áron értékesíthetõ végtermék. A holland import egyébként közel 8000 tonna, ami azt jelenti, hogy a közel 15 millió hollandiai valamilyen – de valószínûleg zömmel nem õrlemény – formában 5000 tonna paprikát fogyaszt el egy évben. A vámtarifaszámok alapján a bevitel legna-


ELÕTT

gyobb része nem õrlemény, hanem más formában tartósított termék – és ebbe a kategóriába tartozik a Hajósról Hollandiába szállított, Szegedi 178as fajtából készített szósz is! Nagy-Britannia is jelenõs importõr, évente 7,7 millió angol font értékben importál õrleményhez sorolható paprikát, 600 ezer font értékben színezõanyag-gyártáshoz alapanyagot, és 3,9 millió font értékben valamilyen formában tartósított paprikát – Magyarország nem szerepel a legalább 1000 font értékben beszállítók listáján egyik termékcsoportban sem. Miért? Ezt a sort lehetne folytatni, nyilvánvaló azonban, hogy nagyon komoly marketing-problémák vannak a háttérben.

Egyék meg a tyúkok! Magát az õrleménygyártást illetõen a kutatással közösen minél elõbb fel kell deríteni azokat a tényezõket, amelyek a nagyüzemi õrlemény idõ elõtti minõségromlását okozzák. Tagadhatatlan ugyanis, hogy ha a házi paprika megfelelõ körülmények között 2–3 évig minõségromlás nélkül eltartható, akkor technológiai hiba van a kereskedelembõl elõkerülõ, csupán néhány hónapos fakó õrlemények mögött. Ugyanakkor a nagy tömegû kommersz õrlemény helyett a lényegesen magasabb áron értékesíthetõ, magasabb minõségi kategóriát képviselõ õrlemény elõállítására kell áttérnünk. Az alacsony minõségi kategóriába tartozó õrlemény piaci elhelyezésére együttmûködési megállapodásokat kell kötni takarmánykészítõ cégekkel, egyben törekedni kell az ilyen kategóriájú õrlemény mennyiségének csökkentésére. Az alacsony minõségi kategóriájú õrlemény intelligens piaci levezetése lehet a takarmánycélú feletetés tojótyúkokkal, ahol közvetetten emelkedik a tészta minõsége, kikerülhetõek a tésztakészítésnél alkalmazott színezõ adalékok, még az olyan egyébként természetes anyagok is, mint pl. a béta-karotin. A jobb õrleményminõség-biztosítása érdekében azonnal be kell vezetni az átvételkori biokémiai analízist az alapanyag-felvásárlásnál (szárazanyag-tartalom, nyersfesték-tartalom). Ezzel az intézkedéssel ugyan minden bizonnyal óhatatlanul együtt jár a termelõi háttér szûkülése, ám a jobb õrlemény-minõség révén megnövekedõ árbevétel lehetõvé teszi a jobb alapanyag-minõséget termelõk számára a magasabb felvásárlási ár elérését. Ez pedig hosszú távon megbízható és hûséges termelõi hátteret alakít ki.

Megoldás országon belül Mindent összevetve azt állapíthatjuk meg, hogy a magyar paprikaágazat fajsúlyos szereplõi a prob-

23

CSATLAKOZÁSUNK lémákat az országon kívül keresik, holott az belül van: egy diszharmóniától terhelt ágazat, a piac változásait követni nem hajlandó, a kor követelményeit mélységeiben meg nem értõ piaci szereplõkkel. Az ágazatban az összefogás jobbára csak önös érdekekbõl, rövidtávra, és csak a piaci szereplõk egy része között képzelhetõ el, és az oly nélkülözhetetlen bizalom, csak nagyon kevéssé jut szerephez. Mit lehetne tenni ebben a helyzetben? 1. Egy fõ termék, a kommersz õrlemény elõállítása helyett különbözõ piaci szegmensek különbözõ – sok esetben nagyon különbözõ – igényeinek kielégítésére kell berendezkedni, azaz a kommersz õrlemény mellett a nagyon magas minõségi kategóriába tartozó õrlemény és a más jellegû, más fogyasztói szokásokat kielégítõ termékek, mint a szószok, pulpok gyártását is fel kell futtatni. Ha kell, az õrleménykészítés rovására. 2. Alternatív felhasználási célra termesztett alapanyag feldolgozását is meg kell kezdeni, elsõsorban gyógyszer- és kozmetikai termékek alkotórészeinek elõállítása céljából. 3. A termelõi és feldolgozói rétegnek a kölcsönös bizalom és anyagi érdekek alapján támogatnia kell a kutatást, hogy az már a termelõk és a fogyasztók igényeit a lehetõ legjobban figyelembe véve, az ágazat minden szereplõjének aktív anyagi hozzájárulásával de az ágazat minden szereplõje érdekében és hasznára végezze tevékenységét. 4. Az európai trendekhez alkalmazkodva meg kell valósítani a legszigorúbb földrajzi eredetvéde-

ELÕTT

lemmel ellátott „haute gamme” termékek elõállítását, ahol a földrajzi alapegység a szegedi és a kalocsai tájkörzet, egyedi elbírálás alapján külön termékcsoportként más tájegységek – de semmiképpen nem „magyar paprika” gyûjtõnév alatt. Tehát semmiképpen sem az uniós csatlakozást kell majd hibáztatni a magyar paprika ágazat mélyülõ válságáért a csatlakozás után. Már 50 éve elkezdõdött a válság, csak éppen a nyolcvanas évek elejéig az akkori politikai és gazdasági berendezkedés nem engedte ezt napvilágra kerülni. Ahogy lazult a „fegyelem”, ahogy súlyosodott az ország gazdasági helyzete a 80-as évek közepén, úgy lehetett egyre jobban érezni, hogy baj van. De hogy mekkora, azt csak a rendszerváltás után történtek mutatták meg igazán. Még most sincs késõ ráállni a helyes útra, ehhez azonban meg kell végre történnie az egy évtizede is már elkésettnek mondott szemléletváltásnak, és elsõsorban a feldolgozói oldalon. A szemléletváltás azonban önmagában nem elég: bizalomnak kell lenni az ágazat szereplõi között, mert ebbõl a helyzetbõl csak együttesen, a közös és nem az egyéni érdekek szem elõtt tartásával lehet kitörni. És ez a legjobb esetben sem történik meg egyik pillanatról a másikra. Nem csupán ötven év lemaradását kell pótolni. Olyan intézkedéseket kell hozni a minõség érdekében, hogy versenytársaink elé kerüljünk legalább néhány lépéssel, legalább egy-két évvel. Ez az igazi kihívás! Ehhez pedig a paprika ágazatban is generációváltásra van szükség. A régi tapasztalatok megtartásával, de a kor követelményeinek elfogadásával és a vásárló igényeinek maximális tiszteletben tartásával. SOMOGYI GYÖRGY ÉS SOMOGYI NORBERT

Summary In Hungary the obligatory control and sealing of red pepper was introduced in 1917. In order to avoid overproduction the surroundings of Szeged and Kalocsa were declared as closed production area. So the market became transparent and well regulated. The liberalization of red pepper production in 1982 – accompanied by the lower quality – led to market loss. In this indirect way we assisted the conquest of Spanish, North African and Brazilian red pepper. What shall we do? The low quality red pepper grist can be used as poultry feed supplement. Quality extra charge should be introduced in order to enhance the production of extra quality basic material. Problem has to be solved domestically by strengthening confidence and considering the actions to be done. We have to accustom ourselves also to the new products. We are able to prepare liquid flavourings and sauces from our domestically produced high quality red pepper grist according to the actual market demand.

24


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

A magyar burgonyaágazat lehetõségei és kockázatai a bõvítés után Az Európai Unióban nincs burgonyára vonatkozó közös rendtartás, a termékpálya nem szabályozott. Az ágazat jövõjét a mindenkori kereslet és kínálat, a gazdasági helyzet határozza meg. Egyedül a keményítõ-burgonya termelését szabályozza kvóta, ennek mennyisége 1,76 millió tonna. Ez 7,8 millió tonna nyers burgonyát jelent, erre idén 195 millió eurós támogatást irányoztak elõ. A vetésterület csökkent: 1,4 millió hektárról (1999.) 1,29 millió hektárra (2002.). Nincs közvetlen támogatás. Ennek ellenére az Unió teljesen önellátó. Az uniós termésátlag stabilan 35 t/ha körül alakul. A tagjelölt országok burgonyaágazata az utóbbi 5–7 évben lényeges változáson ment keresztül, ami várhatóan tovább folytatódik. A vetésterület 38,9 százalékkal csökkent, a termésátlag ugyan emelkedett, de még így is csak 18,9 tonna hektáronként. A csatlakozásra várók közül csak Lengyelország és Csehország kapott keményítõ-burgonya termelésére lehetõséget, kvótát. A hazai termelés ugyancsak csökkent. Az Országos Burgonya Terméktanács és a falugazdák adatai szerint tavaly összesen harmincegyezer hektáron termesztettek burgonyát. Tavaly támogatta az állam a minõségi étkezési burgonyát. Idén erre vonatkozó rendelet még nem született, most készíti az Agrárrendtartási Hivatal. Viszont a burgonyatermesztõknek is lehetõségük van az idén meghirdetett beruházási (öntözési rendszer, hûtõtároló kialakítása, infrastruktúra fejlesztése stb.) támogatásokban részt venni. A hazai termésátlag valamivel jobb a tagjelöltekénél: 20–22 t/ha. Ellenben, ha a termelõket egyenként vizsgáljuk, már nem ilyen kedvezõ a kép. Azok a gazdálkodók, akik a termesztéstechnológia minden elemét a szakmai követelményeknek megfelelõen igyekeznek betartani, a 35–40 t/ha átlagot is elérhetik. Azok viszont, akik „csak úgy ültetik és betakarítják” a burgonyát, jó, ha 12–15 tonnás átlagtermést érnek el hektáronként. Így áll az ágazat jelenleg, s hogy a jövõben hogyan alakul, rajtunk áll. A Burgonya Terméktanács elnökével, dr. Szentirmay Andrással végiggondoltuk, mit kell tennünk az ágazat megmaradásáért.

Biológiai alapok Jelenleg csak azt a burgonyafajtát lehet szaporítani hazánkban, amely vagy az OMMI listáján, vagy a Nemzeti Fajtajegyzékben szerepel. Ez utóbbi ötvennél is több burgonyafajtát kínál a termelõknek. Ezek közül bárki a felhasználási célnak, valamint az éghaj-


lati és talajadottságoknak legmegfelelõbb fajtát választhatja ki. Örvendetes, hogy a keszthelyi nemesítésû fajták (pl. Hópehely, Góliát, Lilla, Százszorszép stb.) termesztési aránya lassú emelkedést mutat. Ezek vírusellenálló képessége bizonyítottan jobb a külföldi fajtákénál. Hatékonyabb marketinggel szélesebb körben terjedhetne el ezeknek a fajtáknak a termesztése. A csatlakozás után vetõgumó szaporítás csak elit vagy magasabb szaporítási fokozatú import és hazai vetõgumóból lehetséges majd. A vetõburgonya forgalmazásának feltételeit a 2002/56/EC rendelet tartalmazza. Ennek alapján készül a „Burgonya vetõgumó” szabvány, ami még csak tervezetként létezik. Két lényeges pontja a vetõgumó szaporítási technológia céltudatosabbá tétele és a fajtaváltás. Az Európai Közös Listára azok a fajták kerülhetnek majd, amelyek fajtaoltalomban részesültek, szabadalmaztottak. Elsõsorban a feldolgozóipari céllal (chips, hasáb) termesztett újabb fajták megjelenésére kell számítanunk. Az igen alacsony (20 – 25%-os) felújítási arányt javítanunk kell. A növényútlevél 2002. évi kísérleti jellegû bevezetése után (2000/29/EC direktíva) minden bizonnyal nõni fog a fémzárolt, ellenõrzött vetõgumó iránti kereslet. A növényútlevél használatának elsõ tapasztalatai kedvezõek. A termelõknek érdemes a fémzárolt tételek egészségi állapotára figyelni.

Termesztéstechnológia A burgonya termesztése a hagyományos mezõgazdasági gépeken kívül több speciális, csak itt használható gépet, berendezést igényel. Ezeknek az eszközöknek a beszerzése drága beruházások árán valósulhat meg. Ráadásul még költségesebbé teszi a termelést, hogy éghajlati viszonyaink miatt versenyképes, magas terméseredményeket csak öntözéssel érhetünk el. Mivel csak nagyobb területen érdemes burgonyát termelni (minimum öt hektár), tárolásra alkalmas helyet is ki kell alakítani. Megfelelõ vetésforgóval a burgonya gazdaságosan termeszthetõ, sõt közvetett módon támogatáshoz is lehet majd jutni. Érdemes két burgonya közé legalább két támogatott (gabonafélék, olajnövények, fehérjenövények és rostnövények) növényfaj termesztését beiktatni. Fajtaválasztásnál figyelni kell a fogyasztó igényeire: a végtermék legyen könnyen mosható, formás. Sajnos Magyarországon a kedvezõtlen klímaviszonyok miatt nem tudunk megfelelõ minõségû vetõburgonyát termelni, így továbbra is importra szorulunk. A csatlakozást követõen felértékelõdik az élel-

25

CSATLAKOZÁSUNK miszerbiztonság és a környezetvédelem. Nem elég bevezetni a HACCP veszélyelemzõ és értékelõ rendszert, azt mûködtetni is kell.

Külkereskedelem Az export-import érzékelhetõen nem fog változni. Idén is lehetõség van közel százezer tonna burgonya kedvezményes vámtételû behozatalára. Bár a bõvítést követõen megszûnnek a vámok, a távolság és a magas szállítási költség miatt várhatóan nem növekszik az import. Talán csak abban az esetben, ha rekordtermésük lesz, és a krumplit olyan olcsón tudják eladni, hogy az a magas fuvarköltség ellenére is versenyképes lesz a magyar piacon. Magyarország burgonyát leginkább a szomszédos országokba exportálhat, de csak akkor, ha szomszédainknál kevesebb termett valami oknál fogva. Az Unió piacára a korai, hajtatott burgonyafajtákkal törhetünk be, kihasználva azt a két-három hetet, amikor nálunk már van, de az Unióban még nincs újkrumpli.

Belkereskedelem Lassan, de nálunk is változnak a fogyasztói szokások. Az étkezési burgonya egyre inkább a nagy üzletláncokon keresztül kerül forgalomba. Nõ a kisebb kiszerelések iránti kereslet, kezd visszaszorulni az utcai nagybani árusítás. Ez utóbbit egyébként az uniós jogszabályok sem fogják engedélyezni. Az Európai Unióban olyan egyedi burgonya elõkészítõ, csomagoló és árusító központok alakultak ki, ahol a termelõk közvetlenül a fogyasztóknak tudják eladni az árut, árrés nélkül. Nálunk is lenne igény ilyen központokra. Magyarországon egy-két TÉSZ már mûködik (pl. mórahalmi Mórakert Szövetkezet), de nem kifejezetten burgonyát értékesítenek csak, mivel arra támogatást nem kapnának. Az értékesítési csatornáktól függetlenül fontos a fogyasztók széleskörû tájékoztatása például arról, Fõzési típus

ELÕTT

hogy az éppen megvásárolt burgonya milyen étel elkészítésére alkalmas. A Terméktanács az AMC támogatásával elkészítette az ún. burgonya ABC-t, amit az év végére már valamennyi magyar csomagoló cég alkalmazni fog. Az „A”, „B” és „C” betûk a krumpli fõzési típusait jelölik: A burgonya termelõi ára, mint minden más növényé a mindenkori termés mennyiségétõl függõen hol magas, hol alacsony. Azonban évrõl-évre visszatérõ probléma a betakarítás alatti, majd a fagyok beálltáig jellemzõ alacsony ár. Ennek oka a kis tárolókapacitás: mindössze 200 ezer tonna burgonya tárolására van elegendõ hely. Sokan fognak úgy termeléshez, hogy nincs tárolójuk. Így a betakarítás után minél hamarabb szabadulni akarnak az árutól. Ezt a problémát a csatlakozás sem fogja megoldani.

Mindent összevetve… A magyar burgonyetermesztõknek nem kell félniük az Európai Uniótól, a termelést érdemes tovább folytatni. Mindössze az a dolguk a versenyképesség érdekében, hogy kiváló, piacos minõségû 30–35 tonnás hektáronkénti átlagtermést érjenek el.

A Terméktanács szerepe a felkészítésben Az Országos Burgonya Terméktanács 1992-ben alakult, a magyar burgonyaágazat tagjai által önkéntes alapon létrehozott ügyintézõ és képviseleti szerv. Háromszáz regisztrált tagja van. A szervezet az utóbbi három évben kiemelten foglalkozott az EU-csatlakozás aktuális kérdéseivel. Rendszeresen megjelenõ kiadványaikban (Hírlevél havonta, Burgonyatermesztés negyedévente) a tagok naprakész információt kapnak az uniós tagországok burgonyatermesztésérõl, a külföldi és hazai árakról, a készletekrõl valamint az új fajtákról. Felmérést készítettek a fogyasztók vásárlási szokásairól és annak várható változásairól. Ennek egyik eredménye a már említett „burgonya ABC”. A TerFelhasználási javaslat

„A” Salátának való burgonyafajták

Alkalmasak: saláták, hidegkonyhai készítmények, tepsis és rakott burgonya készítéséhez. Fõbb fajták: Somogyi sárga kifli, Chéri, White Lady

„B” Fõzni való, nem szétfõvõ burgonya (vegyes hasznosítású burgonya)

Alkalmas: fõzéshez, saláták, raguk készítéséhez. Fõbb fajták: Kleopátra, Impala, Karlena, Rosara, Solara, Vineta, Desirée, Kondor, Százszorszép, Raja, Santé, Signal, Viktória, Hópehely, Góliát, Asterix

„C” Sütni való, enyhén szétfõvõ burgonya

Alkalmas: sütéshez, burgonyás tésztákhoz, chips- és hasábburgonya készítéshez, püré/pehely alapanyagnak. Fõbb fajták: Karlena, Ciklámen, Kánkán, Tomensa, Panda, Agria, Kuroda, Oscar, Lady Rosetta, Ornella, Moréne

26


CSATLAKOZÁSUNK

ELÕTT

méktanács a jövõben hatékonyabban kívánja kihasználni az agrártámogatási lehetõségeket a különbözõ burgonyafajták használati értékének bemutatásához, valamint a minõségi étkezési burgonya termesztéséhez. Tagja az EUROPATAT (Európai Unió Burgonyatermesztõinek és Feldolgozóinak Szövetsége) nemzetközi szervezetnek, így rövid idõn belül tájékoztatni tud a legfrissebb, a burgonyatermesztõket érintõ jogszabályokról.

– ARCKÉPCSARNOK

Kapcsolatfelvétel: 1054 Budapest, Akadémia utca 1. Tel/Fax: 269-0589 e-mail: [email protected], elnök: dr. Szentirmay András Forrás: Ertseyné Peregi K. – Tas L.: Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet tájékoztatása. In: Hírlevél 2003. 4.évf. 1.sz. Köszönet dr. Koháry Erzsébetnek informatív közremûködéséért. KRIPNER VERONIKA

Summary In the EU there is not any quotas in potato sector except the stach-potatoes. So this sector should be competitive after the accession. However, in Hungary the area of this plant was only 31.000 ha in 2002. The average yield of potatoes was 20–22 t/ha. We should increase these data? Produce high quality potatoes? Increase the storage capacity and develop the marketing facilities.

Romano Prodi

Tanulmányok: Jogi diploma, Milánói Katolikus Egyetem (Catholic University of Milan). Posztgraduális tanulmányok, London School of Economics. Tudományos életpálya: 1963–1971 Tanársegéd, Politikai gazdaságtan, Bolognai Egyetem (University of Bologna) 1963–1964 Kutató, Lombard Gazdaság- és Társadalomtudományi Intézet (Lombard Institute of Economic and Social Studies) 1971–1999 Professzor, Ipari szervezetek és iparpolitika, Bolognai Egyetem 1968 Kutató, Stanford Kutatóintézet (Stanford Research Institute) 1973–1974 Professzor, Gazdaság- és iparpolitika, Trentoi Szabadegyetem (Free University of Trento) 1974 Vendégprofesszor, Harvard Egyetem

az Európai Bizottság elnöke Személyi adatok: Született 1939. augusztus 9én az olaszországi Scandianoban (Reggio Emilia). Állampolgársága: olasz. Nõs, két fiúgyermek apja.


Politikai pálya: 1978–1979 Ipari Miniszter 1982–1989 Az Ipari Újjáépítési Intézet (Institute for Industrial Reconstruction – IRI) elnöke 1993–1994 Újraválasztották IRI elnöknek 1995 Az Ulivo, balközép koalíció elnöke 1996–1999 Parlamenti képviselõ 1996–1998 Az Olasz Köztársaság Miniszterek Tanácsának elnöke 1999 szeptemberétõl az Európai Bizottság elnöke –SZ. S.– (Forrás: http://www.eudelegation.hu)

27

KÖNYVESPOLC – FÓRUM

NAPENERGIA A MEZÕGAZDASÁGBAN A világ, és természetesen az Európai Unió energiapolitikájában is egyre nagyobb hangsúlyt kap a tiszta, környezetbarát energia termelése. Olyasfajta megújuló energiaforrásokat kívánnak alkalmazni, melyek biztonságosak, kimeríthetetlenek, és nem elhanyagolható jó tulajdonságuk, hogy lokálisan használhatók fel. Különösen fontosak ezek a szempontok a mezõgazdaság energiafogyasztásánál, hiszen az élelmiszertermelés mellett legalább olyan lényeges a vidéki környezet védelme. Az egyik legperspektívikusabb megújuló energiaforrással, a napenergiával, és annak mezõgazdaságban való hasznosítási lehetõségeivel foglalkozik ez a 2003ban megjelent könyv. Alapos részletességgel ismerteti a helyileg alkalmazható technológiákat. Részletességére jellemzõ, hogy még a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos törvényi szabályozásokra is kitér. Foglalkozik Magyarország energiahelyzetével és aktuális energiapolitikájával, de emellett kitér az Európai Unió

energiapolitikájára is. A technikai megoldásokon túl, a napenergia mezõgazdasági felhasználásának számos fajtáját taglalja részletesen: növényházi felhasználás, szárítás, passzív napenergia-hasznosítás. A széleskörû felhasználásnak egyedüli gátja a magas beruházási költség. A szerzõk szerint, a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, az állam, az adó- és támogatáspolitikáján keresztül kellene ezen segítsen. A könyvet 9 fõs, fizikusokból, villamosmérnökökbõl, gépészmérnökökbõl és közgazdászokból álló szerzõi gárda írta (dr. Beke János, Buzás János, dr. Farkas István, dr. Farkasné dr. Fekete Mária, dr. Hegyi Károly, dr. Imre László, Kaboldy Eszter, Pálfy Miklós, dr. Szûcs Miklós), Farkas István szerkesztette, a Mezõgazda Kiadó gondozásában jelent meg. Terjedelme 317 oldal, (ISBN 9639358916). Kapható az OMgK Agrár-szakirodalmi Szolgáltatóházában és egyéb mezõgazdasági könyvesboltokban. –Sz. S.–

FÓRUM A VETÕMAGTERMESZTÉSRÕL – Honnan kaphatnak az érdeklõdõk információt a most készülõ Vetõmag törvény-tervezetrõl? – A Vetõmag Terméktanács a törvény elfogadása után regionális tanácskozásokat tart, ahol megismerteti az ágazat képviselõivel a törvényt és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeleteket. Továbbá a Terméktanács folyóirata – amely a Magyar Mezõgazdaságban negyedévenként jelenik meg – folyamatosan foglalkozik a törvénnyel és jogszabályaival. Érdeklõdni lehet a Vetõmag Terméktanácsnál: dr. Hullán Tibor, 1054 Budapest, Szabadság tér 14, telefon: 332-5755, fax: 302-6507, e-mail: [email protected], www.vetomagtermektanacs.hu

28

– Okozhat-e gondot, hogy a belépést követõen elég csak papírokkal igazolni a vetõmag minõségét? – Nem, az árut követõ papírok (vizsgálati okmányok) eddig is, de ezután is tanúsítani fogják a vetõmag minõségének eredményét. – Mi lesz a fajtahasználati díj sorsa? – Felhasználói szempontból a helyzet érdemlegesen nem változik. A jelenleg meglétét elõíró jogszabály megszûnik, és valószínûleg a fajtahasználati díj beépül a vetõmag árába. A fajtahasználati díj a vetõmag árának most általában tíz százaléka.


FÓRUM – A szaporulati fokok meghatározásában várható-e változás? – Az Unióban három kategóriát ismernek el: elit, I. és II. fokú. A fajtatulajdonosnak joga van a „ledegradáláshoz”, azaz az elitbõl csinálhat I. fokút, az I. fokból pedig II. fokút. – Érdemes-e belevágni a vetõmagtermesztésbe, lesz-e jövõje ennek a csatlakozás után is? – Két dologgal kell tisztában lenni: a vetõmagágazat egyrészt komoly versenyhelyzetnek van kitéve, ahol a gazdálkodó csak akkor maradhat talpon, ha szakmailag felkészült és a piaci követelményeknek a lehetõ legteljesebben eleget tesz. Másrészt bizalmon alapul. – Kisgazdálkodókat érintõ változás lesz-e? (Kis kiszerelésû vetõmag stb.) – Nem lesz változás, de nem árt résen lenni. A határok megszûnte lehetõséget adhat egyes nem hazai cégeknek, hogy vetõmagjukat a helyi viszonyok ismerete nélkül forgalmazási céljuk szerint kínálják. A vevõ, ha olyat vásárol, amilyet nem ismer, igen rosszul járhat. Egyébként árukínálat a jelenleginél gazdagabb lesz. – Mit takar az Európai Közös Lista? – A Nemzeti Fajtalistákból tevõdik össze. Célja az EU tagállamaiban regisztrált fajták felhasználásának lehetõvé tétele, vagyis az „áru szabad mozgása elvnek” biztosítása. Az európai közös listán szereplõ fajták vetõmagja bármely tagállamba forgalmazható és a vevõ felelõsségére felhasználható. A nálunk minõsített és ennek alapján forgalomba hozott új magyar fajták automatikusan rá fognak kerülni erre a listára. Az új fajták elismeré-

séhez minimum két éves vizsgálati idõ vagy két tenyészidõszak szükséges, valamint eredményes DUS vizsgálat. Ezután a listán 10 évig szerepelhet. – A genetikailag módosított vetõmag a belépést követõen teret nyerhet-e hazánkban? – Várhatóan nem. Az EU-ban sokkal erõteljesebb fenntartások vannak, a genetikailag módosított fajtákat humán veszélyforrásként tekintik. E fajtacsoportnak hazai elterjedése mindenképpen az EU szemléletének megváltozásától függ. Mindezen túlmenõen Magyarország jelentõs hibridkukorica vetõmag-elõállító és exportõr. A hibridkukorica elõállítás térbeli szigetelést igényel, ennek biztosítása a GMO fajták megjelenésével tovább nehezedik. Köszönet Dr. Hummán Tibornak – a Vetõmag Terméktanács ügyvezetõ igazgatójának – a közremûködésért. KRIPNER VERA

HELYESBÍTÉS 2002. évi 11. számunkban a SAPARD jelkép tévesen jelent meg. Ezért elnézést kérünk az illetékesektõl. A SAPARD jelkép helyesen:

A magyar vetõmagágazat és az integráció Az ezernyolcszázas évek végén hazánk az elsõk között vett részt a nemzetközi vetõmag-vizsgálati rendszer kialakításában. 1872-ben jött létre a Magyar Királyi Vetõmagvizsgáló Állomás, huszonhárom évvel késõbb már törvény (XLVI.) szabályozta a növényi szaporítóanyag minõsítését. Magyarország alapító tagja volt az 1924-ben alakult Nemzetközi Magvizsgáló Szövetségnek (ISTA) és a Vetõmagkereskedõk Nemzetközi Szövetségének (FIS) is. Országunkban a vetõmagágazatot jelenleg az 1996. évi CXXXI. Törvény (a „vetõmag törvény”) és annak végrehajtási rendeletei szabályozzák: 88/1997 (fajtaelismerés) és 89/1997-es (vetõmag elõállítás és forgalmazás)


FM rendeletek. Ezek kilencven százalékban EU-konform jogszabályok. A teljes uniós megfelelést egy új törvény fogja szavatolni, ami még idén megszületik és az év második felében a módosított végrehajtási rendeletekkel együtt hozzáférhetõ lesz. Vannak uniós rendeletek, amelyeket szó szerint át kell venni, és vannak direktívák, melyeket tágabban lehet majd értelmezni, pontosabban be kell építeni a hazai joganyagba. Jelenleg pl. mindkét oldal kölcsönösen megvizsgálhatja az importált vetõmagot, a csatlakozás után viszont a tagállamok közötti vetõmag-kereskedelemben a szállítmányok vizsgálata egységes, és kölcsönösen elfogadásra kerül, tehát a vetõmag

29

FÓRUM minden további minõsítési kötelezettség nélkül piacra kerülhet, ha szállító tagállamban minõsítették. Ez vonatkozik a magyar kiszállításokra is. Nálunk most minden növényfaj fajtaelismerésre, vetõmagja minõsítésre kötelezett; ennél lazább az uniós rendszer: csak a jelentõs növényfajoknál írja elõ mindkettõt. Magyarországon csak az államilag elismert fajta szaporítóanyaga kerülhet forgalomba, az EU-ban széles körben elterjedt az akkreditált minõsítési jog. A vetõmag-szaporítások szántóföldi ellenõrzését és a forgalomba kerülõ vetõmag minõsítését független állami hatóság, az OMMI végzi. Tevékenységét a vetõmag-törvény és rendeletei, a követelményeket a törvény által meghatározott szabványok írják elõ. A szántóföldi minõsítést az MSZ 6353, a vetõmag-minõsítést az MSZ 7145 szabványok tartalmazzák. Ezek módszerben megegyeznek a nemzetközi elõírásokkal, minõsítési határértékek azonban eltérõek. A magyar jogszabályba az EU határértékeket át kell venni, amelyek általában alacsonyabbak a hazai követelményeknél. A birtokszerkezet és a tulajdonosi változás megszüntette hazánkban a mezõgazdasági nagyüzemek egyoldalú túlsúlyát, lehetõséget adva középés kisüzemek alapítására, így a vetõmagféleségek fajösszetételének differenciálódására is. A világ meghatározó cégei már a hetvenes évek óta önálló termeltetõként és forgalmazóként vannak jelen Magyarországon. A hazai növénynemesítõkben is megvan a törekvés az európai piacok meghódítására, amihez adott a genetikai háttér is, már csak erõteljesebb marketing munkára és beruházásra van szükség. Erre viszont nincs elegendõ pénz. A vetõmagágazat nem kap közvetlen támogatást hazánkban. Ellenben közvetve ide is kerül pénz, ha a gazdálkodó vetõmagvásárlásra kap támogatást, illetve a minõsítés díjtételének ötven százalékát viszszaigényelheti. Az Európai Unió is csak abban az esetben támogatja közvetlenül a vetõmagtermesztõt, ha az adott növényfaj vetõmag-elõállítása nem biztosított, de igény lenne rá. Ilyenek például a takarmánynövények, fehérjenövények és a fûfélék. A belépés után nem várható lényeges árváltozás, mivel hazánkban ehhez nincs meg a fizetõképes kereslet.

Piacra jutás a belépés után Vetõmagtermesztésünknek nemcsak a múltban voltak, hanem a jövõben is lesznek kedvezõ piacra jutási lehetõségei a jó éghajlati és talajviszonyoknak, a megfelelõ infrastruktúrának és az elérhetõ piacoknak köszönhetõen. A világ vetõmag exportõrei között hazánk a 13. helyen áll, az Európai Unió beszállítói között pedig a 3. legnagyobb. Igaz az uniós piacon mindössze 6%-os a részesedése. Számos tagállam maga is fontos exportõr. Az EU csat-

30

lakozással vetõmag ágazatunk elõtt lehetõség nyílik ennek az aránynak a növelésére. A magyar vetõmag 60–70 százalékát eddig is az Unió vásárolta meg, a maradék nagyobbik része a CEFTA országokba, kisebbik része pedig egyéb országokba jutott. Mivel a közép-kelet-európai államok közül a legtöbben ugyancsak csatlakozni fognak az Unióhoz, remélhetõen részesedésünk is nõni fog. Ezt elõsegíteni a már megszokott minõségorientációval és pontos teljesítésekkel lehet. Kifejezett elõnyünk a jó minõség, viszont hátrányt jelent az öntözés hiányunk, a határidõk csúcsára. Ezért a jövõben nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a termésbiztonság növelésére. Bár az Unió maga is vetõmag-kiszállító, éppen azokból a növényfajokból szorul importra, amibõl mi exportõrök vagyunk. Ezek a hibridkukorica, az olajnövények, a fûfélék, a hüvelyesek és a herefélék, amiket most is exportálunk. Jogos a félelem, hogy a csatlakozás után az uniós vetõmag el fogja árasztani az országot, hiszen nincs semmiféle korlátozás. Ez természetes. A vetõmagnak az árutermesztés eredményességét kell szolgálni és a jövõ azé, ami jobb, tehát ha egy EU-s vetõmag (fajta) jobb, mint a hazai, azt tudomásul kell venni. (Nem biztos, hogy az a külföldi fajta egyben jobb is, amelyet széles körben reklámoznak. A hazai fajták reklámozására gyakran nincs pénz.) Ez ellen jobb minõséggel lehet felvenni a versenyt. Nagyobb gond, ha a hazai termelõ a reklámnak engedve választ fajtát, vetõmagot. Ilyen esetben megkésve a saját kárán tanulva fogja megismerni mi a jó a hazai termesztési körülmények között. Aggodalomra ad okot az is, hogy a takarmánynövényfajok tekintélyes részénél – hazai állattartás gondjai miatt – a vetõmagpiac kiszámíthatatlan és így vetõmaghiány és túltermelés egyaránt elõfordulhat. Ezt az ingadozást az EU közvetlen költségkorlátozó támogatással oldja meg (2357/70 EGK rendelet).

Stratégiaváltás A vetõmagágazat résztvevõi 1993-ban hozták létre a Vetõmag Terméktanácsot, amely a szakma érdekegyeztetõ képviselete. Mûködését az Alapszabályon, a Szervezeti és Mûködési Szabályzaton, valamint az Etikai Kódexen kívül az 1993. évi VI., továbbá az 1999. évi LXXXVII. számú Agrárrendtartási törvény és a kapcsolódó rendeletek szabályozzák. A szakmai munkát növényfaj csoportonként kialakított szekciókban, az azokat irányító bizottságok végzik. Ezek a következõk: Biovetõmag, Ipari Növények, Kalászosgabona, Kukorica, Zöldségnövény, Nagymagvú Hüvelyes növények, Takarmánynövények Szekció. A tagok száma összesen 1202 (2003. január 29-i adat). A Terméktanács érdekegyeztetõ szerepe nem fog


FÓRUM változni a belépés után, viszont a jövõképet át kell gondolnia, ennek alapja az „alkalmazkodás” lesz, hasonlóan a francia vagy a holland szervezetek stratégiájához. Idén ezt a tervezetet a tagok elé terjesztik. Az EU-ban az „exportorientált” mezõgazdasági tagországok általában termékcentrikusak, terméktanácsokat, vagy ahhoz hasonló termékpályát átfogó szövetségeket mûködtetnek (franciák, hol-

Év

Ellenõrzött vetõmagszaporítás területe ha

1997 1998 1999 2000 2001

155.775 180.363 169.092 156.162 173.405

landok). Más tagországokban, ahol a termelés elsõsorban belsõ piacok kielégítését szolgálja a térségi gazdálkodói szövetségek, kamarák munkája dominál. Magyarországon e két forma együttmûködését célszerû megoldani. A magyar Vetõmag Terméktanács kapcsolatot tart a francia és német termékpálya rendszerû szakmai szervezetekkel. KRIPNER VERA

Fémzárolt vetõmag tömege belföldre exportra to to 294.390 252.481 232.751 295.823 282.925

79.605 82.526 81.762 73.867 57.328

Összesen %

to

21,3 24,6 25,9 19,9 16,8

373.995 335.007 314.513 369.690 340.253 Forrás: OMMI

Summary Due to our favourable climatic and soil conditions, to our suitable infrastructure and to the accessible markets, Hungarian seed production will have favourable opportunities to market access also in the future, as well as it had in the past. However, we will have to pay more attention to production security. Though the European Union is itself an exporter of seeds, it needs importation in just those species, in which we are exporter. These species are oilseeds, grasses, legumes, clovers and hybrid maize. The role of the Seeds Product Council in the conciliation of interests will not change after accession, but its future image must be examined carefully, as it should be based on an appropriate adaptation – similarly to the strategy followed by French or Dutch organisations.

Burgonya vetõgumó – itthoni helyzet Az elmúlt év õszén, valószínûleg amiatt, hogy az étkezési burgonya ára alacsony maradt, a vetõgumó iránti kereslet is megcsappant az elõzõ évekhez képest. Az õszi vetõgumó import csak kis mértékben haladta meg az elõzõ évit (2001. õszén az import 1328 tonna volt, tavaly 1659 tonna), ebbõl is jelentõs részt az ipari feldolgozás céljára importált fajták vetõgumói képviselnek. Ráadásul az elhúzódó növény-egészségügyi vizsgálatok miatt több szaporítóhelyen is elmaradt, vagy késlekedett a vetõgumó-fémzárolás. A tavalyi nagy nyári szárazság a vetõgumó-szaporítás eredményességét is befolyásolta, mintegy 3.000 tonnával elmaradt az elõzõ évitõl (23.461 t). A szárazság nem csak a terméseredményekben, de a gumók minõségében is megmutatkozott: sok volt az átnövés, füzérképzõdés, babásodás, torzult gumó. A vetõgumó termésátlaga 20,25 t/ha volt. A 2002-ben fémzárolt burgonya vetõgumó

2002 tavaszán 2002 õszén összesen

Hazai termésbõl (t)

Importból (t)

Összesen (t)

10.430,631

5.835,210

16.265,841

4.975,445

1.659,127

6.634,572

15.406,076

7.494,337

22.900,413 –SZ. S.–

(FORRÁS: ORSZÁGOS BURGONYA TERMÉKTANÁCS HÍRLEVELE IV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM, 2003. JANUÁR)


31

FÓRUM – PIACI

Burgonyatermesztõk kétségei A csatlakozás után csak azok a gazdálkodók maradhatnak versenyben, akik a korszerû termesztéstechnológia mellett egész évben megfelelõ tárolási és értékesítési lehetõséggel rendelkeznek, minõségi árut tudnak termelni. Ennek elérésére fejleszteni szeretné a tárolási, csomagolási kapacitását. Idén 300 vagonos hûtõtároló építését tervezik, a beruházás közel 100 millió forintba kerülne, de megnehezíti dolgukat, hogy az állam csak 25 százalékos támogatást nyújt ehhez. Ráadásul a kormány nem gondolt a kistermelõkre, ugyanis a burgonyatermesztõk fele kistermelõ, akik nem rendelkeznek korszerû tárolási, csomagolási lehetõséggel és nincs biztos piacuk. Ezeknek a gazdálkodóknak lenne célszerû TÉSZ-t alakítani az értékesítés elõsegítésére. Például az õ vállalata 80–100 gazdálkodót foghatna öszsze, ha TÉSZ-t alakíthatnának és bõvíthetnék a tárolási és csomagolási lehetõségüket. De sajnos az ágazatra nincs kiírva TÉSZ alakításának lehetõsége. Így ezek a termelõk néhány év múlva nem tudják eladni terméküket. Egyelõre a nagyüzemeknek van esélyük átvészelni az integrálódást. SZABADOS LAJOS, BURGONYATERMESZTÕ (DUNAEGYHÁZA)

Mivel általánosságban nem támogatott termék a burgonya, komoly kihívások nehezednek a termesztõkre. Az EU burkoltan bár, de támogatja burgonyatermelõit: a keményítõburgonyát termesztõket. Úgy látja, lenne lehetõség a csatlakozás után a hazai termesztõk támogatására. Ugyanis csak az a termelõ maradhat talpon majd, aki a külföldi versenytársakhoz hasonló önköltséggel, ugyanolyan jó minõségû terméket állít elõ. Ebbe bele kell kalkulálni az egyre magasabb szállítási költségeket. Õ maga vetõburgonyát termeszt, és természetesen a jövõre nézve vannak fejlesztési tervei: géppark, tároló korszerûsítése. Az idei szabvány módosításától is függ, hogyan tovább. BAGOLY ISTVÁN, BURGONYATERMESZTÕ (BALKÁNY)

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: K. V

32

HÍREK

Biztos pénz a méz Magyarországon 16.325 méhész több mint 896 ezer méhcsaláddal rendelkezik. A méztermelés éves átlagban mintegy 14 ezer tonna. A méz 80–90%-a az Európai Unióban talál biztos vevõre. Az Unió mézbõl csak fele részben önellátó, ezért a hazai méhészek biztos jövõ elé néznek, nem kell értékesítési gondokról tartaniuk. A legkeresettebb a tiszta akácméz, de szívesen veszik a gesztenyemézet is. –t–

Érdemes emelni a mézfogyasztást Teába, süteménybe, joghurttal keverve, vagy tisztán magában. A méz jót tesz az arcbõrnek. Híres szépasszonyok kezdték a napjukat egy evõkanálnyi mézzel. Az egy fõre jutó fogyasztás mindössze 30 dkg/fõ/év. Ez nagyon kevés. A méz bizalmi termék. Aki teheti, közvetlenül a termelõtõl vásároljon mézet. A hazai méhészeti kultúra egyedülálló, így 3–4 év múlva Magyarország az Európai Unió méhészei kutatóbázisává válhat – ezt nyilatkozta Gráf Ferenc, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. –t–

BALATONI BORVIDÉK (Hat borvidék összefogása) Úgy tûnik a szõlõtermesztõk és borászok idejében fölébredtek. Badacsonyban hat történelmi borvidék (a badacsonyi, a boglári, a füredi-csopaki, a Balaton-felvidéki, a zalai Balatonmelléki és a somlói) elhatározta, hogy megalakítja a Balatoni Borvidéket. Ez a harmadik borrégió az országban. Az egyesülés célja a fejlesztési tervek és a piacszervezés összehangolása, a hatékony eredetvédelmi rendszer kialakítása. A balatoni borok piacképessége az erõk egyesítése révén ugrásszerûen nõhet. A Balatoni-vidéken 30.000 hektár termõhely minõsül szõlõtermesztésre alkalmasnak. A hat történelmi borvidéken 10.000 hektárt tesznek ki a szõlõültetvények. (MTI)


INTERNETFIGYELÔ – HONLAPBÖNGÉSZÔ http://www.euint.hu Magyarország EU-integrációs honlapját, a Külügyminisztérium EU Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok Fõosztálya külsõ kommunikációs tevékenysége keretében és az integráció elõsegítése érdekében mûködteti. A honlap angol nyelvû, s kibõvült formában az eddigi külügyminisztériumi honlapon keresztüli elérhetõsége mellett www.mfa.gov.hu/euint elérhetõ közvetlenül is a www.euint.hu címen. Magyarország fontosabb gazdasági mutatói (KSH adatok) mellett tájékoztatást ad a tárgyalások kimenetelérõl, az Unióval már megkötött szerzõdésekrõl és bemutatja Magyarországot. A honlap híreket hetente kétszer, kedden és pénteken frissít, a statikus anyagok feltöltése, az oldal tartalmi fejlesztése folyamatos.

http://www.eu2004.hu Ugyancsak a Külügyminisztérium által létrehozott, de magyar nyelvû honlap (EU vonal néven), amely a hazánk EU-csatlakozásával kapcsolatos széleskörû tájékoztatást szolgálja. Bármilyen kérdés feltehetõ itt az Interneten keresztül, de akár közvetlen telefonvonalon is az ingyenes 06-80-38-2004 zöld számon (vagy másképpen: 06-80-EU-2004). A honlap levelezõrovatában mindenki kifejtheti a véleményét a csatlakozásról, a népszavazás várható eredményérõl, vagy egyéb a kérdéssel összefüggõ mondanivalókról. A honlap kiemelt témái között szerepelnek az uniós pályázatok, ösztöndíjak, munkavállalási lehetõségek. Tájékoztatást ad a már Magyarországon is jóformán minden megyében mûködõ Európai Információs Pontokról, és a magyar mezõgazdaságnak, vidékfejlesztésnek a jövõbeni lehetõségeirõl is.

http://www.eucivil.hu A Civil Európa Hírlevél honlap tájékoztatást ad a civil szervezetekrõl és tevékenységeikrõl az Európai Unióban és itthon. A hírleveleket akár személyre szólóan, e-mail-ben is elküldik. A napi aktualitású híranyagok mellett informál a civil szervezetek programjairól, támogatásokról és pályázati lehetõségekrõl, uniós statisztikákról. Magyar és angol nyelven érhetõ el.

http://www.europeanhouse.hu Az 1990-ben megnyílt budapesti Európa Ház honlapja, a civil mozgalmak és tevékenységek összefogását és koordinálását végzi. Nyitott fórumként üzemelteti a www.civilegyuttmukodes.hu honlapot, hogy ezzel is segítse az információk, vélemények minél szabadabb cseréjét. –SZ. S.–


33

KÖZLÖNY

Az Official Journalban m e g j e l e n õ r e n d e l ke z é s e k Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának január havi számaiból válogattuk. A lista az teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezõgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozásig tartó átmeneti idõszakban érinthetik. Magyarország A Bizottság 188/2003 (EK) számú, 2003. január 31-i Rendelete módosítja a 2222/2000 (EK) számú Rendeletet a pénzügyi szabályozásról szóló 1268/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazására a Közösség segítségérõl a csatlakozás elõtt a mezõgazdaság és vidékfejlesztés tekintetében a közép és kelet európai országok részére.(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L27, 2003. február 1. 14. oldal A Bizottság 238/2003 (EK) számú 2003. február 7-i Rendelete bizonyos, a Tanács 3448/93 (EK) számú Rendeletében szereplõ árúk Magyarországról történõ importjára 2003. január 1-tõl 2003. december 31-ig tartó idõszakra alkalmazott vámokról Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L33, 2003. február 8. 3. oldal

Zöldség-gyümölcs A Bizottság 323/2003 (EK) számú, 2003. február 20-i Rendelete módosítja a 896/2001 (EK) számú Rendeletet a felelõs nemzeti hatóságok listájáról, amelyek a banán importot intézik. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L47, 2003. február 21. 12. oldal

Bor A Bizottság 315/2003 (EK) számú, 2003. február 19-i Rendelete módosítja a 1227/2000 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza az 1493/1999 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a bor piaci szabályozásáról, speciálisan a termelési potenciálra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L46, 2003. február 20. 9. oldal

Gabonafélék A Bizottság 336/2003 (EK) számú, 2003. február 21-i Rendelete módosítja a 824/2000 (EK) számú Rendeletet, amely megalapozza a gabona átvételi eljárást az intervenciós hivatalok által, és analitikai módszereket alapoz meg a gabonaminõség meghatározására. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L49, 2003. február 22. 6. oldal

Állattenyésztés, állati termékek 2003/73/EC A Bizottság 2003. január 30-i Határozata módosítja a 97/468/EK Határozatot, Észtország és Namíbia felvételét a vadhúsnak a tagállamokba importáló harmadik országok elõzetes listájára (C(2003) 333 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L27, 2003. február 1. 31. oldal A Bizottság 285/2003 (EK) számú 2003. február 14-i Rendelete az import engedélyek kiadásáról a juh- és kecskehús termékekre a GATT-WTO nem országspecifikus vám kvótára harmadik országba, 2003. elsõ negyedévére. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L42, 2003. február 15. 28. oldal A Bizottság 297/2003 (EK) számú, 2003. február 17-i Rendelete részletesen szabályozza a kvóta rendszer alkalmazását a Chilébõl származó marha- és borjúhúsra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L43, 2003. február 18. 26. oldal 2003/111/EC A Bizottság 2003. február 18-i Határozata módosítja a 97/232/EK Határozatot a tagállamokba juhot és kecskét importáló harmadik országok elõzetes listájáról (C(2003) 508 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L45, 2003. február 19. 25. oldal

34

A Bizottság 318/2003 (EK) számú, 2003. február 19-i Rendelete módosítja az 1274/91 (EK) számú Rendeletet, részletesen szabályozva az 1907/90 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a tojás kereskedelmi szabványáról Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L46, 2003. február 20. 20. oldal A Bizottság 326/2003 (EK) számú, 2003. február 20-i Rendelete módosítja az 1274/91 (EK) számú Rendeletet, részletesen szabályozva az 1907/90 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a tojás kereskedelmi szabványáról Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L47, 2003. február 21. 31. oldal

Tejtermékek A Bizottság 224/2003 (EK) számú, 2003. február 5-i Rendelete meghatározza a Tanács 1255/1999 (EK) számú Rendelete által elõírt támogatást a vaj és tejszín magántárolására, és felmentést ad a 2771/1999 (EK) számú Rendelet 29. cikkelye hatálya alól, amely részletesen szabályozza a Tanács 1255/1999 (EK) számú, a vaj és tejszín piaci intervenciójáról szóló Rendeletét. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L31, 2003. február 6. 9. oldal A Bizottság 359/2003 (EK) számú, 2003. február 27-i Rendelete módosítja a 2771/1999 (EK) számú Rendeletet, amely részletesen szabályozza az 1255/1999 (EK) számú Tanácsi Rendeletet a vaj és tejszín intervenciós felvásárlásáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L53, 2003. február 28. 17. oldal

Állategészségügy, takarmányozás A Bizottság 223/2003 (EK) számú 2003. február 5-i Rendelete a takarmánynak, takarmány keveréknek és tápanyagnak használt biotermékek jelölési kívánalmairól és a Tanács 2092/91 (EK) számú Rendelete módosításáról (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L31, 2003. február 6. 3. oldal 2003/91/EC A Bizottság 2003. február 10-i Javaslata a koordinált inspekciós programról az állati takarmányozás területén 2003-ben a Tanács 95/53/EK Irányelve szerint (C(2003) 450 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L34, 2003. február 11. 20. oldal A Bizottság 260/2003 (EK) számú, 2003. február 12-i Rendelete módosítja az Európai Parlament és a Tanács 999/2001 (EK) számú Rendeletét a juh- és kecskeféle állatok transmissible spongiform encephalopathies (BSE) betegségének leküzdésérõl és a juh és kecske féle állatok és szarvasmarhafélék embriókereskedelmének szabályairól (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L37, 2003. február 13. 7. oldal A Bizottság 261/2003 (EK) számú, 2003. február 12-i Rendelete a takarmányokban alkalmazott adalékanyagok ideiglenes engedélyezésérõl (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L37, 2003. február 13. 12. oldal 2003/100/EC A Bizottság 2003. február 13-i Határozata a minimum követelmények lefektetésérõl a transmissible spongiform encephalopathies rezisztens juhok etetési program megalapozására (C(2003) 498 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L41, 2003. február 14. 41. oldal 2003/101/EC A Bizottság 2003. január 13-i Határozata tizenkettedszerre módosítja a 2000/284/EK Határozatot a sperma gyûjtõ központok elfogadott listájáról a harmadik országból importált


KÖZLÖNY lóspermára (C(2003) 499 szám alatt nyilvántartott listájáról) (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L41, 2003. február 14. 46. oldal A Bizottság 316/2003 (EK) számú, 2003. február 19-i Rendelete új adalékanyagok használatának ideiglenes engedélyezésérõl, és folyamatos engedélyezésérõl állati takarmányokban (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L46, 2003. február 20. 15. oldal

91/414/EK Tanácsi Irányelvnek a növény védoszerek piaci engedélyezésérõl az I mellékletébe (C(2003) 530 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L43, 2003. február 18. 45. oldal

Egyéb

2003/124/EC A Bizottság 2003. február 24-i Határozata a Közösség pénzügyi segítségérõl az állatorvosi egészségügyi vizsgálatokkal foglalkozó (maradék anyagok) bizonyos közösségi referencia laboratóriumok mûködésének biztosítására 2003-ra (C(2003) 556 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L50, 2003. február 25. 20. oldal

A Bizottság 209/2003 (EK) számú, 2003. február 3-i Rendelete módosítja a Tanács 747/2001 (EK) számú Rendeletét a közösségi vámkvótákról és referencia mennyiségekrõl a Libanonból származó bizonyos mezõgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L28, 2003. február 4. 30. oldal

2003/125/EC A Bizottság 2003. február 24-i Határozata a Közösség pénzügyi segítségérõl az állatorvosi egészségügyi vizsgálatokkal foglalkozó bizonyos közösségi referencia laboratóriumok mûködésének biztosítására 2003-ben az állategészségügy és élõ állat vizsgálat területén (C(2003) 562 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L50, 2003. február 25. 22. oldal

A Bizottság 210/2003 (EK) számú, 2003. február 3-i Rendelete felmentést ad a 2316/1999 Rendelet alól, amely részletesen szabályozza az 1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rendeletet az ugaroltatásról, bizonyos mostoha idõjárási feltételek miatt néhány közösségi régióban. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L28, 2003. február 4. 33. oldal

2003/126/EC A Bizottság 2003. február 24-i Határozata a Közösség pénzügyi segítségérol az állatorvosi egészségügyi vizsgálatokkal foglalkozó (biológiai veszély) bizonyos közösségi referencia laboratóriumok mûködésének biztosítására 2003-re (C(2003) 565 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L50, 2003. február 25. 25. oldal

A Bizottság 278/2003 (EK) számú, 2003. február 6-i Rendelete az autonóm és átmeneti intézkedésekrõl a Lengyelországból importált bizonyos mezõgazdasági termékekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L42, 2003. február 15. 1. oldal

A Bizottság 355/2003 (EK) számú, 2003. február 20-i Rendelete a takarmányokban alkalmazott avilamycin adalékanyag engedélyezésérõl (1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L53, 2003. február 28. 1. oldal

Élelmiszer Korrekció a Bizottság 2002/72/EK 2002. augusztus 6-i Irányelve a plasztik származékok használatáról az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülõ anyagokban és cikkekben (OJ L 220 of 15.8.2002). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L39, 2003. február 13. 1. oldal A Bizottság 2003/13/EK 2003. február 10-i Irányelve módosítja a 96/5/EK Irányelvet a csecsemõknek és gyermekeknek szánt feldolgozott gabona alapú élelmiszerrõl és csecsemõ tápszerrõl Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L41, 2003. február 14. 33. oldal A Bizottság 2003/14/EK 2003. február 10-i Irányelve módosítja a 91/321/EGK Irányelvet a csecsemõ tápszerekrõl (infant formulae és follow-on formulae)-(1). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L41, 2003. február 14. 37. oldal A Bizottság 317/2003 (EK) számú, 2003. február 19-i Rendelete kiegészíti a 2301/97 (EK) számú Rendelet mellékletét bizonyos nevek elfogadásával a ’speciális tulajdonságok megjelölés regisztrálás’-ban a 2082/92 (EK) számú a mezõgazdasági termékek és élelmiszerek speciális tulajdonsága regisztrálásáról szóló Rendelet alapján (Karjalanpiirakka). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L46, 2003. február 20. 19. oldal 2003/120/EC A Bizottság Javaslata 2003. február 20-án bizonyos vadakból készült élelmiszerek radioaktív cézium sugár szennyezése elleni védelemrõl és lakossági információról a Csernobili atomeromû-baleset következményeként (C(2003) 510 szám alatt nyilvántartott listájáról).(1) Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L47, 2003. február 21. 53. oldal

Erdészet 2003/122/EC A Bizottság 2003. február 21-i Határozata felhatalmazza a tagországokat az 1999/105/EK Irányelv átvételére a harmadik ország által gyártott erdei szaporító anyagok átvételére (C(2003) 580 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L49, 2003. február 22. 15. oldal

Növényvédelem 2003/105/EC A Bizottság 2003. február 17-i Határozata elvben elismeri a részletes vizsgálat alapján készült teljes dokumentációt a spiromesifen és metrafenone-ra és felvételét a


2003/102/EC A Bizottság 2003. február 14-i Rendelete kizárja a Közösségben bizonyos kifizetések finanszírozását a tagországok részére az Európai Mezõgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) terhére ((C(2003) 500 szám alatt nyilvántartott listájáról). Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L42, 2003. február 15. 47. oldal A Bizottság 296/2003 (EK) számú 2003. február 17-i Rendelete módosítja a Tanács 959/93 (EK) számú Rendeletét a tagországok gabonaféléken kívüli magvas termékekkel történõ ellátása statisztikai információjáról. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L43, 2003. február 18. 18. oldal A Bizottság 325/2003 (EK) számú, 2003. február 20-i Rendelete módosítja az 1291/2000 (EK) számú Rendeletet, amely speciális és részletes szabályokat ír elõ a mezõgazdasági termékek import és export rendszere alkalmazására és az elõre rögzített igazolásra. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L47, 2003. február 21. 21. oldal A Bizottság 335/2003 (EK) számú, 2003. február 21-i Rendelete felmentést ad a 2316/1999 (EK) számú Rendelet hatálya alól, amely részletesen szabályozza az 1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rendelet alkalmazását a termelõket támogató rendszerrõl bizonyos mezõgazdasági terményekre. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L49, 2003. február 22. 3. oldal 2003/123/EC Bizottsági Határozat 2003. február 19-én az intézetek megalapításáról a támogatás menedzselésére a Cseh Köztársaságban a csatlakozás elõtti idõszakban, mint elõcsatlakozási intézkedések a mezõgazdaságban és vidékfejlesztésben. Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L49, 2003. február 22. 21. oldal A Bizottság 349/2003 (EK) számú, 2003. február 25-i Rendelete elhalasztja a bevezetését a Közösségi fajták közé bizonyos vadon termõ növényeknek és virágoknak Hivatalos Lap, 46. évfolyam, L51, 2003. február 26. 3. oldal Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Európai Integrációs Fõosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklõdni lehet a 301-4055ös telefonon és a [email protected] <mailto:[email protected]> email címen. További jogszabályok megtekinthetõk a www.eu-info.hu oldalon.

35

Tájékoztató az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYÉRÔL Könyvtárunk a magyar agrárágazat gazdag EU-információs gyûjteményével várja tisztelt olvasóit:

hétfôn, szerdán, csütörtökön és pénteken: de. 9 h-tól du. 16.30-ig; kedden: de. 9 h-tól este 19 h-ig. Tel.: 489-4900, tel./fax: 489-4939 augusztusi nyitva tartás: csütörtökönként 9–16.30-ig A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1000 könyv- és 50-féle folyóiratállomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. A könyv- és folyóiratállomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának printelése, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia teljes áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és a határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát Tárgy- és Névmutató könnyíti meg. Megjelenik elektronikus formában negyedévente. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség van. A mágneslemezen vagy folyóirat formában megjelenô bibliográfia éves elôfizetési díja: 2000 Ft (+ ÁFA és postaköltség).

NAPI SZEMLE Tallózás 65 napi- és hetilapból a mezôgazdasági témakörben megjelent cikkekbôl. Megjelenik naponta. Éves elôfizetési díja: 52 500 Ft (+ ÁFA). A fenti kiadványokat megrendelheti a kiadónál: ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. 1253 Budapest 13, Pf. 15. Telefon: 489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

ARCKÉPCSARNOK Romano Prodi KÖNYVESPOLC Napenergia a mezõgazdaságban... 28

Recommend Documents