ARANYFÉNY ADOMÁNYKÖZPONT

1

ARANYFÉNY ADOMÁNYKÖZPONT Hetedik éve alakult meg az Aranyfény Civil Egyesület, ami mára 35 fõs tagsággal büszkélkedhet. Szociális, karitatív programokat, kampányokat, jótékonysági rendezvényeket, képzéseket, kiállításokat, tanulmányutakat szerveznek, emellett rendszeresen képezik önmagukat is. 2009 októberétõl önerõbõl Adományközpontot mûködtetnek Nagykanizsán. Mûködési területünk kezdetben Nagykanizsa városára korlátozódott, de mostanra a megye több településén, így Zalaegerszegen, Zalaszentbalázson, Ha-

hóton, sõt a somogyi Böhönyén is tartanak Adománynapokat. Fõ tevékenységük, hogy adományokat gyûjtenek: ruhát, cipõt, ajándéktárgyakat, iskolaszereket, könyvet, bútort stb. majd ezeket szortírozzák, tárolják. Az összegyûjtött dolgokat az úgynevezett Adománynapon adják tovább a szociális hátrányos helyzetû célcsoportnak, ahol egyben adományokat is gyûjtenek egyben. Egy-egy ilyen alkalommal olykor egy tonnát meghaladó ruha talál gazdára. 2009-ban összesen 20 alkalommal tartottak Aranyfényes Adománynapot.

A Nagykanizsai Civil Kerekasztal 2007-ben, a legaktívabb, legpéldásabb civil közösségi tevékenységéért a Köszönet Napján az Év Civil Közössége Díjat adományozta az egyesületnek. Céltudatos, hiánypótló jótékonysági feladatot látnak el, amivel a hátrányos helyzetû gyermekeknek és családoknak, egyedül élõknek, hajléktalanoknak, nehéz szociális helyzetben lévõknek segítenek. Több halmozottan hátrányos helyzetû családon segítenek az Adománynapokon végzett tevékenységünk mellett, fõleg olyanokon, akik átmenetileg kerültek szorult helyzetbe. Õket egyrészt anyagilag támogatják, de segítségünk kiterjed a gyermekfelügyeletre, élelmiszer, ruha, bútor, lakásfelszerelés adományra és kisebb javító, szerelõ tevékenységre. 2007 õszén újabb tevékenységgel bõvítették a segítségnyújtás körét, melynek keretében fiatal, amatõr mûvészek munkáját támogatják, illetve mutatják be a közönségnek. 2009-ben két kiállítást szerveztek amatõr mûvészek alkotásaiból, amibõl az egyiket az Adományközpontban valósították meg. Elérhetõségük: Aranyfény Civil Egyesület Adományközpont Cím: Nagykanizsa, Munkás út 3/D Telefon: +36 20 4207745 E-mail: [email protected]

AJÁNDÉK VIRÁGOK A VÁROSNAK A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület közremûködésével megérkezett a könyvtár alagsorában található civil irodához a városnak felajánlott virágpalánták egy része. Idén összesen 4000 tõ palántát adományozott Toplek Sándorné virágtermelõ, valamint a Póczak Kertészet Nagykanizsa megszépítése céljából. Az elsõ szállítmányból kapott többek között a könyvtár, a Zrínyi utcai, illetve a Teleki utcai idõsek otthona, a nagykanizsai óvodák és a Kanizsai Kulturális

Központ intézményei. Az ajándék második része a VIA Kanizsa Zrt. közremûködésével pénteken érkezik meg, ebbõl virágosítják majd többek között a kórház parkját is. További jelentkezéseket is elfogadnak még intézményektõl, lakóközösségektõl, s a virágok átadása ezen jelentkezések sorrendjében történik — tudtuk meg Lengyák István természetépítõ projektmenedzsertõl. Toplek Sándorné hozzátette, a virágok kiválasztása elõtt egyeztetett városunk fõkertészével, Lancsák Lajossal, valamint

2

Kálovics Andreával, a VIA Kanizsa városgondnokával is.

GYERMEKTÁBOR TÁRSADALMI ÖSSZEFOGÁSSAL A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület partnerszervezeteivel a Zemplén Ifjúsági Egyesülettel és az Aranyfény Civil Egyesülettel karöltve 7. éve szervezi hátrányos helyzetû gyermekek részére az Alig-Vár Jótékonysági Gyermektábort. Az egyesület szociális programjában elsõ helyen szerepel a gyermekszegénység elleni küzdelem, ami több ezer családot érint a dél-zalai térségben. Az esélyegyenlõség megteremtése érdekében olyan gyermekeknek adják meg a lehetõséget a táborozásra, akik különben nem jutnának el nyaralni. A megvalósításról a tábor vezetõjét Budavölgyi Kálmánt kérdeztük. — Mik a tábor szervezésének alapelvei? — Egyesületünk egy nonprofit ernyõszervezet, amely nonprofit szolgáltató irodát és regionális internetes médiát mûködtet, koordinálja a Dél-zalai térség civil társadalmának tevékenységét. Karitatív küldetésünknek eleget téve azonban, évente egy jótékonysági gyermektábort szervezünk 25 hátrányos helyzetû kisgyermek részére. A résztvevõk számára a nyaralás ingyenes, minden bevétel a rászoruló gyermekek, ellátására fordítódik. A program egyik legfõbb értékének, pedig a „közösségi hozzáadott értéket” tekintjük. — Honnan gyûlik össze a forrás a tábor finanszírozására?

— Állami támogatás hiányában egy alternatív finanszírozási rendszert dolgoztunk ki, amely példa értékû, és követendõ lehet a szociális területen mûködõ szervezetek részére. A kerekasztal partnereivel közösen menedzsel egy térségi szponzorációs kampányt, aminek keretében kb. kétmillió forint. értékû termék, szolgáltatás és program felajánlás gyûlik össze. A támogatók nagyrészt zalakarosi, keszthelyi és nagykanizsai vállalkozó és magánszemély, de érkezik felajánlás Veszprémbõl és Szigetvárról sõt Ausztriából is. Egy résztvevõ ellátására, étkeztetésére, szállására, szabadidõs programjaira kb. százezer forintot fordítunk a tábor egy hete alatt. — Milyen programok várják a gyermekeket a táborban?

3

— A központi bázis Zalamerenyén van, és innen indulunk kirándulni, és strandolni. A programok közt futóvadlövészet, népzenei est, hajókirándulás, játszóház, kisvasutazás, gólyalábazás, zenei koncert szerepel. Nyár lévén a legnagyobb élményt a zalakarosi fürdések jelentik a gyermekeknek. Az egész napos keszthelyi kiránduláson megtekinthetik a város nevezetességeit, a Csobánc motorossal egy hajókiránduláson vehetnek részt, és a BEFAG lõterén, Keczeli Zoltán világbajnok futóvadlövõ várja õket egy rögtönzött lövészversenyre. Kardos Ferenc népzenei estje visszatérõ programja a tábornak, de kedvelt esemény a kanizsai gólyalábasok produkciója, esténként pedig Lengyák István várja õket a játszóházában. — Hogyan történik a gyermekek kiválasztása, hol lehet jelentkezni? — Levélben keressük meg a kistérség önkormányzatait, oktatási és szociális intézményeit, civil szervezeteit õket kérjük fel, hogy tegyenek javaslatot a résztvevõk személyére. A beérkezett jelentkezések alapján a Kerekasztal elnöksége dönt arról, hogy kik vehetnek részt a táborban. Jelentkezni a Civil irodán lehet: Halis István Városi Könyvtár alagsora, 8800 Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Telefon: +36 20 9313055. E-mail: [email protected]. Bõvebb információt a honlapunk tartalmaz: www.civiliroda.eu. Lengyák István

C I V I L D Í J Á TA D Á S Decemberben a Halis István Városi Könyvtárban került sor a már több éve hagyományos civil ünnepre, a Köszönet napjára, amelynek során a város civil életében legaktívabb szervezeteket és magánszemélyeket ismerik el. Nagykanizsa civil társadalma azért gyûlt ma össze, hogy a munkanapok rohanása közben megálljunk egy pillanatra, és visszatekintsünk az elmúlt esztendõre. Megállunk és képletesen megemeljük kalapunkat azok elõtt a polgáraink elõtt, akik civilként, vagy a civilek programjait támogató vállalkozóként, szervezetként a legtöbbet tettek embertársaikért, s rajtuk keresztül a városért. És mert mindezt önzetlenül tették, ellenszolgáltatást nem várva, hát megérdemlik, hogy mindenki elõtt köszönetet mondjunk érte. Pár évvel ezelõtt még vitáztunk arról, hogy kiket is tekintsünk civilnek. Ma már

elfogadott megállapításként bátran mondjuk: Õk azok a kanizsai polgárok, akik politikai érdekeket és hovatartozást figyelmen kívül hagyva akarnak tenni valamit városukért, az itt élõ embertársaikért. Õk azok a polgártársaink, akik teljes odaadással becsülik meg és védik a múlt emlékeit, õrzik, ápolják hagyományainkat, építik a jelent, és másokra is figyelve dolgoznak, szervezkednek, tesznek a jövõért. E munkásságukkal láthatóan gazdagabbá teszik életüket és mások életét- hangzott el a megnyitón. Az évértékelõt Budavölgyi Kálmán a Civil Kerekasztal Egyesület ügyvezetõ elnöke tartotta: Ma, a Köszönet Napján Nagykanizsa civil szféráját, annak szereplõit, aktivistáit és támogatóit ünnepeljük. Városunkban a kimutatások szerint 340 civil közösség van, akik Nagykanizsa életében jelentõs szerepet játszanak. Dicsé-

retre és elismerésre méltó az a tevékenység, amit a civil egyének és közösségek végeznek a város ifjúságának felnõtt és idõskorú lakói érdekében. A rendezvény ceremóniamestere Lengyák István a kerekasztal kulturális munkacsoportjának vezetõje volt, aki különös gonddal állította össze az ünnepi mûsort. A Farkas Ferenc Zene és Aranymetszés Mûvészeti Iskola növendékei kezdték a sort, majd Vass Veronika és Lengyák István szavalatai követték õket. A 2009-évi díjazottak: A civilek mecénása: Mátyás Veronika és Léránt Jenõ. A civilek szponzora: Szepetneki Húsüzem. Az év civil embere: Czupi Gyula. Az év civil önkéntese: Varga Gyula. Az év civil közössége: Kanizsai Zeneiskoláért Alapítvány. Ebben az évben új elismeréssel bõvült a civil díjak sora. Egy fiatal közösségi munkáját ismerték el ilyen módon. Az Év civil fiatalja Nikolics Zsanna lett.

JÓ TANULÓ, JÓ SPORTOLÓ 2009-BEN Öt kanizsai diák kapta meg a Magyar Köztársaság jó tanulója — jó sportolója 2009 kitüntetõ címet a tavalyi évben elért kiváló tanulmányi és sporteredményeik miatt. Õket, edzõiket és szüleiket köszöntötték iskolaigazgatóik, Balogh László (Batthyány Lajos Gimnázium) és Jeszenõi Csaba (Rozgonyi Utcai Általános Iskola), valamint Szmodics Józsefné, a mûvelõdési és sportosztály vezetõje. Az országban összesen 120 tanuló érdemelte ki ezt az elismerést, s nagy dolog, hogy közülük öten Nagykanizsa hírnevét öregbítik ezzel — mutatott rá Balogh László. Az igazgató kifejezetten büszke, hogy az öt diákból négy már, s egyikük a következõ évtõl a Batthyány Gimnázium tanulója. Mindkét direktor egyet értett abban, hogy a kitüntetés elnyerése az iskolák és a sportegyesületek közös munkájának eredménye. Az elismerésben részesült tanulók a következõk: Baranyai Benett (Rozgonyi Utcai Általánis Iskola; lábtoll-labda), Czigány András (Batthyány gimnázi-

um; triatlon), Horváth Barbara (Batthyány gimnázium; kötélugrás, látványtánc), Lukács Márton (Batthyány gim-

4

názium; lábtoll-labda), Rábavölgyi Eszter (Batthyány gimnázium; kötélugrás, látványtánc).

CIVIL ÉRTÉKTEREMTÉS ÉS MEGÕRZÉS — KANIZSAIAKKAL A pártoktól független egyesületnek az a célja, hogy összefogja és koordinálja a civil szervezetek tevékenységét annak érdekében, hogy minél jobban és hatékonyabban fejlõdjön a mai magyar társadalom. Egyesületünk az élet minden területét felölelõ tíz munkacsoporttal mûködik, melynek vezetõi alkotják az elnökséget. Itt említem meg, hogy hasonló egyesületek tevékenykednek Sopronban, Zalaegerszegen, Kaposváron, Pécsen, Debrecenben és Budapesten is — tudjuk meg Balogh Istvántól, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület soros elnökétõl. — Az egyik legfontosabb feladatunk az idõs emberek segítése. Nagykanizsán mintegy tizenkétezer nyugdíjas van, akik közül sajnos csak közel három és félezer szépkorú embert tudunk nyugdíjas klubokban összefogni. Szeretnénk bevonni az idõseket is a közmûvelõdésbe, ezért különbözõ programokat szervezünk nekik és mûvészeti tevékenységre sarkalljuk õket. Az egészségmegõrzés érdekében gerinctorna, illetve jóga tanfolyamokra is invitáltuk az idõskorúakat, akiknek körében nagy sikere volt ezeknek a tanfolyamoknak. — Milyen gondokkal és kérésekkel fordulnak az egyesülethez a civil közösségek? — Gyakran fordulnak hozzánk pályázati tanácsadásért, s természetesen a pályázatok megírásában is tudunk segítséget nyújtani. A nyugdíjas csoportoknak irodai munkában — így például fénymásolásban — segítünk, internetes tanfolyamokat szervezünk, hogy ily módon is kitáruljon a világ a szépkorúak számára. Lengyák István, a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület elnökségi tagja hangsúlyozza: ami nagyon lényeges a korosztályok bevonásánál, de elsõsorban a fiataloknak a civil közösségi munkába való bevonásánál, hogy ezt egészen kiskorban kell elkezdeni a családoknál. — Ezért hozunk létre olyan városi programokat civil irányítással, ame-

lyekbe minden korosztály bevonható. Az egyik ilyen legfontosabb a Fogadd örökbe Nagykanizsa természeti értékeit! mozgalom. Ehhez már óvodák, családok, utcák lakói, civil közösségek jelezték csatlakozásukat és fogadtak örökbe kanizsai értékeket. Sõt, már abban a pillanatban, ahogy az elsõ örökbefogadások megtörténtek, tovább is lépett a mozgalom a természeti értékektõl a különbözõ nagykanizsai mûvészeti és történelmi értékek örökbefogadására. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen értéknek van egy felelõse, aki ezt felvál-

vészeti tevékenységek szervezése és szponzorálása, mint amilyen volt például a Bene János kaposvári mûvész által a városnak ajándékozott grafikái köré egy ünnepséget rendezni, vagy amilyen a város napja támogatása, és természetesen ugyanilyen a város tervezésébe való beleszólás lehetõsége. A civil kerekasztalnak most már tényleg eredményesen együttmûködõ kapcsolata van a város fõépítészével és fõkertészével, valamint a Via Kanizsa Zrt.-vel, illetve a városi vagyongazdálkodási intézmény vezérigazgatójával. E kapcsola-

lalja és jobban odafigyel rá. Nem beszélve arról, hogy akik a saját lakókörnyezetüket vagy az oktatási intézményüket fogadják örökbe, azok ezentúl ott megélhetik már a demokratikus együttélésnek és együtt munkálkodásnak az alapjait — Milyennek képzeli el a civil kerekasztal a jövõ Nagykanizsáját? — A városfejlesztési koncepcióban is hallatja hangját a civil közösség, de mi úgy gondoltuk, hogy elsõsorban olyan városfejlesztéssel kapcsolatos programok mellé tesszük le a voksot, és olyan városfejlesztési programok segítéséhez állunk hozzá, amelyek könnyebben megvalósíthatók, illetve amelyek nem kívánnak nagy anyagi hozzájárulást, hanem inkább sok-sok apró munkát igényelnek. Ilyen a Sétakert megújítása, továbbá ez az egész örökbefogadási mozgalom, valamint a különbözõ mû-

tok eredményei napról napra látványosabban éreztetik hatásukat a város összképén. — Szeretnénk azt, hogy itt a sok munka következtében egyre jobban be tudnánk vonni az ifjúságot, az idõsödõ embereket, és a politikusokat is, hogy elsõsorban a város érdekében dolgozzanak, és ne egymásnak tegyenek keresztbe. Remélem, hogy ez a folyamat végre elindul, s egyre jobban, szebben és mind nagyobb megértésben tudnak tevékenykedni a város felemelkedése érdekében — mondja Balogh István elnök. Lengyák István pedig úgy véli: — Szent meggyõzõdésünk, hogy Kanizsa a kanizsaiaké, vagy ha nem, akkor azoké kell, hogy legyen, mert Nagykanizsa értékeinek a megõrzése és a város továbbfejlesztése abszolút nem képzelhetõ el a kanizsaiak nélkül. Gelencsér Gábor

5

TARTUFFE A DIÁKSZÍNPADON A Honvéd Kaszinóban mûködõ városi diákszínpad a minap nagy sikerrel mutatta be Moliére: Tartuffe címû komédiáját, Vas István fordításában. A csoportot vezetõ Lengyák István elárulta, hogy máris több felkérés érkezett hozzájuk, újabb bemutatókra. — A banális cselekmény érdektelen lenne a különbözõ formákban és szinteken megjelenõ komikum, a kidolgozott részletek, a friss ötletek, a nagyszerû szerkesztési megoldások s a szerepek jó megformálása nélkül — vélekedett Lengyák István, aki a diákszínpadosok hozzáállását és rendezõtársa, Nikolics Zsanna hozzáértését is nagyra értékelte. — A fiatalok nagy lelkesedéssel fogtak a nehéz feladathoz, s a több mint

Farkas Dóri játszotta, a pici, néma szerep ellenére is nagy élvezettel. — Ha nem jelentene nagy örömet a színjátszás, nem járnék már három éve a csoportba — mondta a Marianne-t alakító Kerpács Kitti, aki átéléssel formálta meg az atya tettei miatt megsértett ifjú hölgyet. — Itt vannak a barátaim, s velük együtt játszani, élvezni a közönség szeretetét, nagyon jó. Nem hiszem, hogy lenne más, amire ilyen szívesen áldoznám a szabadidõmet. A hevesis Simon Enikõ a hetvenes éveit taposó Pernelle asszony bõrébe bújt, s bár eleinte nem bízott magában, jól megoldotta a feladatot. — Zsanna és Lengyák tanár úr instrukciói lassan rátereltek a megformálás lehetõségeire, olyannyira, hogy né-

fél éven át tartó komoly munka meghozta a sikerét. A bemutatóra megtelt a Honvéd Kaszinó tükörterme, ami nem csoda, hiszen a szereplõk között voltak általános iskolások a Zrínyibõl, a Hevesibõl, a Kõrösibõl és a Péterfybõl, s középiskolások a Piaristából, a Mezõbõl, a BLG-bõl, a Thúryból és a Cserhátiból — megannyi osztálytárssal és rokonnal. Flipotét, Pernelle asszony szolgálójának szerepét például a kõrösis

ha úgy érzem a színpadon, mintha a velem egykorú társaim tényleg a gyerekeim vagy unokáim lennének. Osztálytársaim, akik látták a mûsort, mondták: valóban úgy perlekedtem velük. A diák-rendezõ nagy Moliére-rajongó A nagy Moliére-rajongó, s Elmirát is játszó Nikolics Zsanna — aki egyben a fõrendezõ szerepkört is betöltötte ezúttal — a darab kapcsán úgy fogalmazott:

6

a Tartuffe öt felvonásos, a klasszicista szabályoknak és követelményeknek mindenben megfelelõ, verses formájú jellemkomédia, melyben a hõs saját vonásai miatt válik nevetségessé. A zárt rendszerû mûben a színhely végig Orgon párizsi polgár háza, az idõtartam egy nap (reggeltõl estig), szereplõi pedig egy polgári család tagjai. A szerzõ a valóságból csak azokat a részleteket emelte ki, melyek a bûnök leleplezéséhez szükségesek. — Úgy érzem, hogy társaim megadják a rendezõnek járó tiszteletet — fogalmazott Az év civil fiatalja címmel is kitüntetett, most érettségizõ keris diák, Zsanna. — A csoport tagjai nem csak szereplõi a darabnak, hanem a barátaim is. Együtt határoztuk el, hogy igazi irodalmi értéket képviselõ, a mai ember számára is sokat mondó alkotást viszünk színpadra. A barátságnál nagyobb hajtóerõ pedig szerintem nem létezik. A címszerep a piaristás Horváth Márknak jutott, aki a minap nyert versmondásban aranyérmet a Helikonon. S bár nem könnyû gonoszt játszani, Tartuffe szerepe épp a nehézsége miatt tetszett neki. Lojális úr, a törvényszéki végrehajtó szerepét, segítve a férfihiányban szenvedõ csoport munkáját, felnõttként vállalta fel Sári Gábor, aki elmondta: az elõadómûvészet a szíve csücske, a fiatalok között dolgozni, pedig kimondottan jó szórakozás.

53. ÉLETMÓD TÁBOR Mint 1985 óta minden esztendõben, a Hevesi iskola és a Zalaerdõ — Hevesi DSE augusztus 1—12. között 2009ben is megrendezte hon és természetismereti táborát. Az erejét és kitartását kipróbáló 39 idei táborozó életkora az elsõ osztályostól az egyetemistáig terjedt Az évek során a diákok sátoroztak már Királyházán, Bakonycsernyén, Fagyoskereszten, Lendvadedesen, Bakonybélben, Kányaváron. Ebben az esztendõben Borsfa volt a táborhely. Innen látogattak el kerékpáron és gyalog Pusztaszentlászlóra a termálfürdõbe, a Gurgó hegyi kilátóhoz, Szentpéterföldére a millenniumi vadászkastélyhoz, Bázakerettyére, Kistolmácsra, a Márki vadászkastélyhoz, a borsfai és kistolmácsi hegy boronapincéihez, Várfölde halastavaihoz., Pákára és Csömödérre. Kipróbálták a zalai erdei kisvasutat. Éjszakai túrán ismerkedtek a csillagokkal és a bujkáló Hold fényében az erdõk, mezõk éjszakai hangjaival, életével. Tábortûz mellett elevenítették fel az átélt élményeket. Kézmûves foglalkozásokon gyékényvitorlást, repülõgépet, kockásfülû nyulat és álatokat készítettek. Esténként petróleumlámpa fényénél énekelgettek. Rengeteget sportoltak: úsztak, fociztak. Részt vettek a tûzoltóság kistolmácsi bemutatóján, kipróbálták a vízimentéshez használt gyors motorcsónakot. És degeszre tömték magukat a tábori fõszakács, Rozika néni fõztjeibõl. A 12 nap alatt lábaikba és kerékpárjaikba több mint 300 km-et beleépítve, gyûjtötték a sok-sok élményt. Táborozásukat, kirándulásaikat több lelkes felnõtt segítette. Többek közt Zsuzsa néni (Bálint Zsuzsa) a táborfelcser, Balázs (Lengyák Balázs) a kerékpárgyógyász, Judit néni (Árváné Szabó Judit) a pénzügyminiszter, és Pista bácsi (Lengyák István) a tábori fõvezér. Egy héttel a tábor befejeztével a gyerekek a honlapukon (borsfa.kign.org) a mostani eseményekrõl készült sokszáz képet nézegetve, már az 54. tábort tervezik. Lengyák István

7

NAGYKANIZSAI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONFERENCIA November 3-án a Vasemberház dísztermében került megrendezésre a Nagykanizsai Regionális Fejlesztési Konferencia. A rendezvény célja a térségi fejlesztési lehetõségek feltérképezése, a közös cselekvési szándék keresése volt. A meghívottak közt térségi polgármesterek, önkormányzati képviselõk,

Horváth Jácint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetõje kifejlette, hogy a régió éves fejlesztési alapja (ami kevesebb, mint Nagykanizsa városának költségvetése) nem fedi le teljes mértékben az igényeket. A projekteket hosszú tervezési, egyeztetési folyamat elõzi meg, ami alkalman-

között azokat a reális lehetõségeket, amikkel kapcsolódhatunk a térségi kulturális rendezvények sorába. Czinki László kert- és tájépítõ mérnök kiváló kezdeményezésnek minõsítette a rendezvényt, méltatta az elõadót Vass Istvánt, de nem látja tisztán a jövõt a konferencia végén sem. Nem tud megnyugtató választ adni magának, arról, hogy hogyan tovább. Több olyan az állam által finanszírozott irányító szervezet is van, aminek kötelezõ lenne menedzselni a fejlesztések koordinálását, de ezek a szervezetek elbeszélnek egymás mellett, így nincsenek összhangban a tervek, sem a források, sem a forráselosztás. A civil szervezetek azért ilyen erõsek, mert nagy helyet hagy számukra a hatalom, mivel nem tud eleget tenni teljes mértékben kötelezettségének. A konferencia végén megfogalmazódott az igény, hogy a térségi civil és vál-

fejlesztõ szakemberek és Horváth Jácint a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség vezetõje volt. A házigazda Nagykanizsai Civil Kerekasztal nevében Budavölgyi Kálmán köszöntötte a megjelenteket, majd Vass István a civil szervezet urbanisztikai munkacsoportjának vezetõje tartott egy elõadást A térségi fejlesztés alternatívái címmel. Ezt követõen egy moderált kerekasztal beszélgetéssel folytatódott a rendezvény a fejlesztés útjairól — az együttmûködési és a forráslehetõségekrõl. Vass István elõadásában kifejtette, hogy a lokális fejlesztéseknek igazodniuk kell a térségi elképzelésekhez, lehetõségekhez. Nem duplikálni kell a projekteket, hanem egy egységes egészet kell képezni belõlük, ami megfelel az igényeknek és elvárásoknak. A térség kitörési pontjaiként a turisztikát, az oktatást, a logisztikát és a szolgáltatások fejlesztését emelte ki. Fontosnak vélte, hogy a nagyberuházásokról, stratégiai fejlesztésekrõl szóló döntésekben jelenjen meg az adott terület szakcsoportjainak véleményalkotása.

ként eléri a 2-5 évet. kerekasztal kulturális munkacsoport vezetõje, egyben a Közmûvelõdési Tanács elnöke taglalta a kapcsolódási pontokat a térségi kiemelt nemzetközi és országos nagyrendezvények és Nagykanizsa közmûvelõdési, kulturális intézményei, valamint a Közmûvelõdési Tanács között. Nevesítette a jelen gazdasági körülmények

lalkozói szakemberekbõl létre kell hozni azt a szakértõ csoportot, amely segíteni tudja a fejlesztéseket. A rendezvény folytatásaként pont e két csoport találkozóját tervezi a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, amikor is a vállalkozói és a civil szektor kapcsolatát taglalják majd a közeljövõben. Budavölgyi Kálmán

8

IGAZLÁTÓ NAP Az Igazlátó Napon a moderált nyilvános ifjúsági fórumon a résztvevõ diákok kérdéseket, interpellációkat fogalmaznak meg, a város döntéshozóinak, melyekre érdemi választ akarnak kapni, majd megállapodnak a probléma lehetséges megoldásáról. A program keretében együttmûködés kerül kialakításra Nagykanizsa gyermek, diák, hallgatói és ifjúsági érdekképviseleti szervezetei és intézményei között. A résztvevõ fiatalok a demokratikus jogaikat az állami és önkormányzati szektor intézményrendszerének civil kontrolljának kidolgozásán keresztül tanulják, meg és egyben aktívan gyakorolják. Célja az általános ifjúsági összefogáson keresztül, hogy a fiatalok olyan aktív Európai polgárokká válhassanak, akik ismerõi, gyakorlói és legfõképp ellenõrzõi a demokratikus jogoknak, kötelességeknek, az elfogadott normarendszereknek. Aktivizálja õket a helyi közéletben való részvételre, érdekeik érvényesítésére és védelmére. A 3. Igazlátó Napot a Batthyány gimnáziumban rendezték meg, ahol 215 tanuló 358 kérdést tett fel. A legjobb válaszadó a diákok szerint dr. Molnár József rendõrkapitány volt. A legaktívabb kérdezõ a 9. E osztály közös-

sége volt, ahol 26 tanuló 39 kérdést intézett a meghívottakhoz, jutalmul osztálykirándulásukhoz a civil kerekasztal 30 000 forinttal járul hozzá. A városi vezetõknek, szakembereknek, a hozzájuk tartozó kérdések megválaszolására a helyszínen maximum 1,5 órát terveztek, a kimaradt kérdésekre a BLG (blg.hu) és a civil kerekasztal (civiliroda.eu) honlapján keresztül írásban lesz lehetõség válaszolni. A kérdésekre válaszoló meghívott vendégek Marton István polgármester, Cseresnyés Péter alpolgármester, prof. dr. Bátorfi József, a kórház fõigazgatója, Szmodics Józsefné osztályvezetõ, dr.

9

Molnár József rendõrkapitány, Balogh László, a BLG igazgatója, Balogh István, a civil kerekasztal elnöke, valamint Dömötör Nikolette, a BLG. DÖK elnöke voltak. A fiatalok a civil ügyek kapcsán arra voltak kíváncsiak többek között, hogy a fiatalok hogyan kapcsolódhatnak be a rendezvények szervezésébe, a civil szervezetek munkájába. A civil szervezetek támogatását is firtatták, és az egyik legérdekesebb kérdés így hangzott: Érdemes-e olyan egyetemen továbbtanulnom, amely szinte kivonja magát a város közéletébõl, nem vesz részt a fiatalok megmozdulásaiban sem? Firtatták a diákok, hogy miért olyan kevés a bicikliút a városban, lesz-e mindenütt fedett buszmegálló. Érdeklõdtek a város sportfejlesztéseirõl, szorgalmazták, hogy legyen végre egy rendes strandunk. A Hazavárunk ösztöndíjat egyszerûen fricskának nevezték, hiszen, mint mondták, minek járjanak az egyetem alatt haza, ha a diplomával a zsebükben esélyük sincs a városban elhelyezkedni. A városvezetés is kapott kérdéseket, ezek között elsõ helyen ez szerepelt: Miért nem nyerte el Kanizsa a 600 milliós EU-s pályázatot? „Ha a névtelenség arca mögé bújás a diktatúra jellemzõje, akkor miért nem lehet egy politikust visszahívni, cselekedeteit számon kérni?” — kérdezte egy diák. A szervezõk már a 2011-évi folytatását szervezik az ifjúsági demokráciafejlesztõ programnak.

NÍVÓDÍJAS FIATALOK A Zemplén Ifjúsági és Sport Innovációs Egyesület Nagykanizsa egyik legrégebben (1988) alakult ifjúsági egyesülete. Tevékenységüket az ifjúság feladatok a sport és a rekreáció területein fejtik ki. A Zala Megyei Közgyûlés a szervezetnek 2005-ben kiemelkedõ ifjúsági munkájáért, Zala megye nemzetközi hírnevének növeléséért Nívódíjat adományozott. Terveikrõl Budavölgyi Kálmánt kérdeztük. — Egy kiemelt nagyprojektet készítettünk a TÁMOP — 3.2.11/10/1... Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidõs tevékenységeinek támogatása, címû pályázati felhívásra. A projektbe 3 Zala megyei település 7 oktatási intézményét vontuk be partnerként. Az intézmények közt óvoda, általános iskola, gimnázium és szakképzõ iskola egyaránt megtalálható. Az 1 éves projektidõszak alatt heti rendszerességgel lábtoll-labda foglalkozások, félévente versenyek, 2010 nyarán, pedig 3 tematikus sporttábor kerül megrendezésre koordinálásunkkal. Emellett több kisebb programot hajtunk végre a közeljövõben. A téli-tavaszi versenyidõszak zárásával, nyáron heti egy alkalommal tartunk edzéseket 4 órában. A regenerálódást, kikapcsolódást szintén közösen végezzük, az immár hagyománnyá vált kerékpáros csillagtáborunkban. Kerékpárral keressük fel Dél-Zala frekventált kiránduló és fürdõhelyeit, ahol sportolunk, strandolunk és sportbemutatókat tartunk. A nyári idõszakban egy kiemelt nemzetközi sportversenyen veszünk részt a Hungarian Openen, míg az õszi idõszakban a korosztályos bajnokságokra készülünk, valamint a IV. Európa Bajnokságra, aminek a franciaországi Marseille ad otthont novemberben. — Hol jelentkezhet, aki ki akarja próbálni ezt az érdekes távol-keleti labdajátékot? Tavasztó késõ õszig, az Olajbányász csarnokban edzünk minden szombaton 10—14 óráig. Iskolaidõben kedden és csütörtökön 16—18 óráig a Hevesi iskola tornatermében tartjuk edzéseinket.

A Kunics testvérek Réka és Bence az egyesület reménységei, akik korcsoportjuk országos bajnokai.

Budavölgyi Veronika 7-szeres európabajnok és 43-szoros magyar bajnok

10

Napi 8 órában nyitva tartó nonprofit irodát mûködtetünk a civil kerekasztallal közösen a Halis István Városi Könyvtár alagsorában. Ifjúsági közösségi teret tartunk fenn az Aranyfény Civil Egyesülettel, a Munkás utca 3/D alatt. Emellett elérhetnek bennünket telefonon, a +36 20 9313055-ös számon, a [email protected] e-mail címen és az ifjusag.com internetes portálon, vagy székhelyünkön a Munkás utca 3/B alatt. — Kinek a jelentkezését várják? A 4—5. osztályos általános iskolás korosztály a legfogékonyabb a sportág befogadására, de idõsebbek, középiskolások jelentkezését is szívesen veszszük. Olyan fiatalokat várunk, akik egy összetartó közösség tagjai szeretnének lenni, de nálunk a sportolás mellett egy életmodell mintát is kapnak. Közösségfejlesztõ ifjúsági rendezvényeink, képzéseink segítik elõrehaladásukat az élet minden területén. Évente több tagunk kapja meg a Magyar Köztársaság jó tanulója - jó sportolója kitüntetést. 2009-ben Lukács Márton és Baranyai Benett volt a kitüntetettek közt. — Miért a lábtoll-labdát választják a fiatalok? Legutóbb egy 5 osztályos kisfiú jelentkezett nálunk. Megkérdeztem tõle, hogy miért a lábtoll-labda mellett döntöttél, azt felelte, hogy „apu mondta, ide jelentkezzek, mert a lábtollasok utaznak a legtöbbet”. Az igaz, hogy sokat utazunk, de nem biztos, hogy a legtöbbet. Sportunknak nincs különös szerigénye, csak sportruha és sportcipõ kell hozzá, és az alapokat is aránylag könnyen el lehet sajátítani. Minden korosztály részére edzés és versenyzési lehetõséget tudunk biztosítani, a versenynaptárunkban 30 torna szerepel évente. Mivel tagjaink nagy része diák, így minimális tagdíjat, évi 3 ezer Ft-ot, kérünk a sportszolgáltatások igénybevételéért. A teljesítményszintek elérését a fiatalok motiválásával, jutalmazásával érjük el, elõrejutásukhoz mindennemû segítséget megkapnak menedzsmentünktõl. Szívesen látunk minden fiatalt, városunk egyik legsikeresebb ifjúsági és sportegyesületébe.

NAGYKANIZSA 7 C SODÁJA Kanizsa nemcsak egy állomás, ahova már több mint másfél százada megy, a gõzös az elöl ülõ masinisztával, de az, az egyedien zöld város is, ahol több mint 50 000 ember éli mindennapjait, s ahová több ezer ember jár tanulni, vásárolni napi ügyeit intézni. Az a város, melynek mindennapjainkat jobbá tévõ természeti, és ember által alkotott értékei is vannak. Sok közülük jó ismerõsünk, de akadnak olyanok is, amelyeken rendre átsiklik a tekintet. Éppen ezért a Nagykanizsai Civil

Kerekasztal Egyesület, a Kanizsa Tv, a Zalai 7 csodája akcióhoz hasonlóan elindította a Nagykanizsa 7 csodája mozgalmat, arra buzdítva minden városlakót és mindazokat a hozzánk látogatókat, kiknek kedves ez a hely, és szívesen segítenek olyan leltárt létrehozni, melyben megláthatjuk, mivel is rendelkezünk, hogy keressük meg együtt Kanizsa 7 természeti, és 7 ember alkotta csodáját! A kampány keretében 52 épített és 10 természeti csodára jött jelölés, majd több mint 2600 szavazat érkezett a csodákra. Szavazó körök alakultak, akik a saját jelöltük útját egyengették mindennapi szavazataikkal. A szavazás március 30-án lezárult és eljött az eredményhirdetés ideje. A Nagykanizsa természeti értékeire büszke polgárok szavazati alapján Nagykanizsa 7 természeti csodájának birtokosa: Kiskamizsai sáska lilahagymával, Sétakert, Csónakázó-tó, MAORT-lakótelep, Bécsi korzó, 56-os emlékkert (Károlyi-kert), Miklósfai arborétum.

Nagykanizsa 7 épített csodájának birtokosa: Bálits Kálmán: Történelmi tabló mozaik kép, Alsóvárosi templom, NagyMagyarország-emlékmû, Zsinagóga, Szentháromság-szobor, I. világháborús hõsi temetõ, Török kút.

ZALA MEGYE 7 C SODÁJA Zala megye, tudjuk jól, csaknem 3800 négyzetkilométer kiterjedésû ékszerdoboz, tele ezernyi titokkal, kinccsel, a természet és az ember gyönyörû alkotásaival. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület, a Kanizsa Tv, a Zalai Hírlap és a kezdeményezést támogató rádiók televíziók, újságok, önkormányzatok és kistérségek nevében arra buzdították a zalaiakat, hogy készítsünk közösen leltárt a kincseinkrõl, s találjuk meg együtt közöttük Zala megye 7 csodáját. Az október elsején közzétett felhívásunkra több mint 300 különbözõ ajánlat érkezett, melyekbõl Önök döntötték el szavazatukkal, melyek kerüljenek a voksolás második körébe, melyek lesznek azok a Zalai csodák, melyek közül kikerül a 7-7 legszebb. A finisbe jutott ajánlatokra közel 35 ezer voks érkezett, s megválasztásra került Zala megye 7

természeti és 7 ember alkotta csodája. Íme, ahogy a szavazók látják: Zala megye 7 ember alkotta csodája: 1. Becsehely-Pola mûemléktemplom. 2. Az egervári várkastély. 3. Festeticskastély, Keszthely. 4. Szent Anna-körtemplom, Kallósd. 5. Göcseji Falumúzeum, Zalaegerszeg. 6. Nemesnépi fazsindelyes, szoknyás harangláb. 7. A zalaszántói sztúpa. Zala megye 7 természeti csodája: 1. Bödei energia domb. 2. Keszthelyiöböl. 3. Cserszegtomaji kútbarlang. 4. Hévízi-gyógytó. 5. Kovácsi-hegy bazaltfolyosója. 6 Kis-Balaton. 7. Zalaegerszegi Azáleás-völgy. Az akció kezdeményezõi szeretnék, ha a települési önkormányzatok saját szûkebb környezetükben is hirdetnének hasonló akciót, hiszen így válna igazán teljessé Zala kincseinek leltára.

11

KÖRNYEZETVÉDELMI FÓRUM Környezetvédelmi Fórum alakult a Civil Kerekasztal Egyesület égisze alatt. Több szervezet is csatlakozott a kezdeményezéshez, így a Zöld Lomb Baráti Kör, a VIA Kanizsától a városgondnok, Kálovics Andrea, és a városi fõkertész, Lancsák Lajos is. A célkitûzésekrõl csütörtökön tájékoztatták a sajtó képviselõit. A Halis István Városi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón Budavölgyi Kálmán, a Civil Kerekasztal Egyesület ügyvezetõje ismertette a közelmúltban megalakult környezetvédelmi fórum céljait, az alapítás körülményeit. Igényként jelentkezett a környezetvédelmi tevékenység — mondta Budavölgyi Kálmán, az elõkészítõ munkálatok jelenleg is zajlanak, a koordinátori feladatokat Lengyák István vállalta fel. A cél az, hogy mindazon civilek, akik szívügyüknek tekintik környezetünk védelmét, városunk szépségét, a közterületek tisztaságát — a hatósági szakemberekkel együttmûködve havi rendszerességgel találkozzanak, s az aktuális teendõket

megbeszéljék. Tervezik egy ún. környezetvédelmi õrjárat létrehozását is, ehhez viszont a jogosítvánnyal rendelkezõ szervek együttmûködésére van szükség — hangzott el a sajtótájékoztatón.

Az eseményen bemutatkozott a Zöld Lomb Baráti Kör, a civilek célja az, hogy a város zöldterületeit, fáit, parkjait megóvják, s ez ügyben folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn az illetékesekkel.

HÁZTARTÁSI GÉPCSERE NAGYKANIZSÁN A Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület a Környezetvédelmi Minisztérium által meghirdetet pályázat keretében 208 nagykanizsai háztartás részére, 330 db háztartási gépet hívhat le 18 900 000 forint értékben. A Zöld Beruházási Rendszer Energiatakarékos Háztartási Gépcsere Alprogram négy kedvezményezett célcsoportnak (idõskorúak, nagycsaládosok, regisztrált munkanélküliek, fogyatékossággal élõk) adta meg a lehetõséget, hogy régi háztartási gépét lecserélhesse. A program célja, hogy lehetõséget nyújtson a fent említett társadalmi csoportoknak arra, hogy az energiafaló régi háztartási gépeik lecserélésével hozzájáruljanak az ország klímavédelmi céljaihoz és ezzel párhuzamosan csökkentsék energiafogyasztásukat és az ebbõl eredõ kiadásaikat.

A jogosult háztartások egy civil szervezeten keresztül tudták igénybe venni az alprogram által nyújtott cserelehetõséget. Egy szervezet az igényektõl függõen 90-110 háztartást vonhatott be a programba. A nagykanizsai civil iroda által menedzselt program keretében alig néhány nap alatt elfogyott a biztosított keret, így egy rövid ideig nem tudott új jelentkezõket regisztrálni a háztartási gépcserére. Budavölgyi Kálmán ügyvezetõ elnök elmondta: mintegy 110 háztartást vontak be a programba, mikor észlelték, hogy ezzel kimerült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által rendelkezésre bocsátott 10 millió forintos keret. Mivel azonban az igénylõk tömegesen keresték fel az irodát, így egy újabb csoport hoztak létre az

12

idõsügyi célcsoport bevonásával, mivel csak erre voltak jogosultak. Az igénylõk többsége mosógépét és hûtõgépét is le kívánja cserélni — a két berendezésre együtt 130 ezer forintot biztosít az állam. Ennél természetesen drágább eszközöket is választhatnak a projektbe bevont háztartások fenntartói, ám akkor a különbözetet ki kell fizetniük. Sajnos nagyon kevés civil szervezet élt a programban való indulás lehetõségével, mivel a többség meghátrált a kemény, de teljesíthetõ feltételektõl és kötelezettségektõl. A pályázatok beérkeztek, azonban a kormányváltás és a Környezetvédelmi Minisztérium integrációja a Vidékfejlesztési Minisztériumba hátráltatja a bírálati folyamatot, de a nyár végéig reméljük, hogy megszületik a döntés a pályázatok támogatásáról.

A LÁTÓHEGYI KÁPOLNA KÖZÖSSÉGI ÖSSZEFOGÁSSAL TÖRTÉNÕ FELÚJÍTÁSA A civilek ezúttal a látóhegyi Szent Bertalan-kápolna felújítása érdekében hirdetnek összefogást. Az épület új tetõszerkezetre vár, szigetelés és festés szükséges. A Nagykanizsa környéki szõlõtermõ helyek közül az egyik legjobbnak tartott hegy kápolnájának harangja 1700-ban készült — olvasható az épület falán lévõ emléktáblán, aminek kihelyezését Tarnóczky Attila kezdeményezése nyomán Cserfalvi Tamás és családja szponzorálta. A tábláról az is kiderül: 1776-ban Szent Donát, 1816-ban pedig Szent Bertalan titulussal említik a kápolnát, amely mára rendkívül rossz állapotba került. Belsejében nagy a rendetlenség, a faliképek és az oltárkép károsodott, de a szószék és a padok még használhatók. — Jártunk kint, felmértük a helyzetet, most pedig vállalkozókat, támogatókat keresünk — mondta Budavölgyi Kálmán, a szervezet ügyvezetõ elnöke. — Elfogadjuk építõanyag-kereskedõk és szakemberek felajánlásait is. A munkálatok finanszírozásához jótékonysági koncertet rendezünk (ehhez csatlakozott a Tüttõ János Nótaklub), s azt reméljük, hogy Bertalan-napon már egy nagy rendezvénnyel ünnepelhetjük a befejezõdött felújítást. Fliszár Károly, a Jézus Szíve Plébánia plébánosa, fõesperes jelezte: örömmel

veszi a kezdeményezést, mert — mint mondta — ha elõdeink nyomoruk ellenére meg tudták építeni, fájó lenne, ha az utókor nem bírná megõrizni. Az ott lakó, illetve a szõlõhegyen gazdálkodó emberek emelték egykoron a kápolnát, abban az idõben, amikor a szegénység ellenére is fontos hangsúlyt kapott a lelki táplálék, és nem voltak restek áldozni ezért. Az építõk Szent Donátnak ajánlották, róla nevezték el, s nem véletlenül.

13

Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szõlõskertek, szõlõsgazdák védõszentje. A szõlõ különös gondoskodást igényel, ezt csak a régiek tudták igazán. Igyekeztek is mennél több szent segítségét igénybe venni. A Szent Donátról költött legenda szerint Arezzo püspökeként éppen misézett, amikor pogányok zavarták meg a szertartást és kiverték a borral teli üvegkelyhet a kezébõl. Az, a kõpadlón széttört, de Donatus imájára csodálatos módon össze is forrt. Donáthoz különösen villámcsapás, jégesõ távoltartásáért imádkoztak. A szõlõkben szobrot, kápolnát állítottak neki; a falvainkban, városainkban a templomok harangjait többnyire neki szentelték. Nyilvánvalóan abban a hitben, hogy a harangzúgás „visszaveri” a mennydörgést, és ami azzal jár: a harang érce felfogja a mennykõcsapást. A jótékonysági akció megvalósításához a város lakóinak, vállalkozóinak segítségét kérik a szervezõk. Egy gyûjtõ ládát helyezett el Balogh István és Riersch Zoltán a Halis István Városi Könyvtár elõterében, valamint egy bankszámlát nyitottak a felajánlások elhelyezésére

A SÉTAKERT ÉS A PAPP SIMON SÉTÁNY KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓJA A FÖLD NAPJÁN Denis Hayes amerikai egyetemi hallgató 1970. április 22-én mozgalmat indított el a Föld védelmében. Már mozgalmának megindításakor több mint 25 millió amerikai állt mögé, ma pedig szinte az egész világra kiterjed az általa kezdeményezett mozgalom. A Föld napja alkalmából közel 50 óvodás ültetett fákat a Maort Telepen lévõ Papp Simon sétányon. A Föld napja célja, hogy különféle akciókkal hívja fel a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. A MOL és az Ökotárs Alapítvány közös pályázatán 550 000 Ft-ot nyert a Civil Kerekasztal Egyesület — az összeghez a szervezet 110 ezer forint önerõvel járult hozzá, így összesen 660 000 Ft értékben növényeket ültettek, és kültéri bútorokat helyeztek el a Maortlakótelepen lévõ Papp Simon sétányon. Három ütemben zajlottak a rendezvények, így elõször 22-én a Kossuth óvodából 3 csoport érkezett, akik a 71 fából 10-et elültettek. A maradék 61 db fát másnap a Hevesi Sándor Általános Iskola elõl kerékpárral induló, rendõri kísérettel érkezõ kisiskolások és az Idõsügyi Tanács tagjai ültették el. A fák helyét Lancsák Lajos városunk fõkertésze jelölte ki, aki Lengyák Istvánnal közösen menedzselték a környezetvédelmi projektet. A harmadik fázisban 6 db kültéri pad, illetve 3 db szemetes edény lett kihelyezve az igényeknek megfelelõen. A Civil Kerekasztal Egyesület, a program sikerén felbuzdulva 2010-ben újra pályázatot nyújt be az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett és a MOL által finanszírozott Zöldövezet felhívásra. A rehabilitálni kívánt terület az 56os Emlékkert és a Kálvin tér lenne. A Nagykanizsai Civil Kerekasztal célja az, hogy a természetvédelmi, környezetépítési munkákba, illetve annak tervezésébe, a mûhelymunkába minél szélesebb körben bekapcsolódjanak az érintettek, a szakemberek, és azok is, akik egyszerûen csak tenni akarnak városunk szépítéséért.

14

SEGÍTETTÜNK A BAJBAN Olvasóival közösen a Zalai Hírlap tavaly több társadalmi akciót is indított. Mind közül a legsikeresebb, s egyben legfelemelõbb az volt, amikor az árván maradt fiatalembernek, Simon Józsefnek és testvérének nyújthattunk segítséget. Manapság, amikor tán csak a rendszerváltás idõszakához hasonlítható mértékben forrong a közélet, erõsödik a civil szektor szerepe, s újra lábra kapni látszik a szolidaritás, a sajtóra nagy felelõsség hárul. Pozitív példákat felmutatva, nagyobb társadalmi szerepet vállalva, tudatos értékválasztásra kellene ösztönözni közönségüket — valami hasonlót fogalmaztak meg elvárásként olvasóink is a lapunk tavalyi megújulását megelõzõ közvéleménykutatás során. Az elmúlt évben többször is bizonyítottuk, figyelünk az effajta igényekre is. Olvasóinkkal közösen harcot hirdettünk az illegális hulladéklerakók, illetve a parlagfû ellen, s a Pannon Lapok Társasága életében elõször jótékonysági akciót indítottunk olyan emberek megsegítésére, akik önhibájukon kívül kerültek válságos helyzetbe. A Zalai Hírlapnál az árván maradt Simon Józsefre és fogyatékkal élõ testvérére, Árpira esett a választás. Majdnem pontosan egy évvel ezelõtt számoltunk be elõször tragédiájukról — emlékezetes, édesanyjuk meghalt, s cirka 11 millió forintos hitel maradt rájuk. Ezt követõen a Zalai Hírlap és népes olvasótábora összefogott, így röpke egy hónapig tartó gyûjtés után több mint 2 millió forintot tehettünk a testvérek karácsonyfája alá. Nem túlzás, a hívó szóra a megye egésze megmozdult. Lapunk kezdeményezéséhez a Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület is csatlakozott, az önkormányzat pedig bérlakást biztosított az adósságtehertõl szabadulni akaró, ezért örökségükrõl lemondó, otthonukat vesztõ fiúknak. Ma már úgy tûnik, Józsi (és bátyja) élete egyenesbe került: egy barát segítségével sikerült elhelyezkednie, s a tanulást a munka váltotta fel.

— Abbahagytam tanulmányaimat, kiiratkoztam az iskolából — vágott beszámolója közepébe Józsi. — Ismeretség révén munkalehetõség adódott egy mûanyag alkatrészeket gyártó helyi vállalkozásnál. Mivel már rég vártam egy jó állásra, úgy gondoltam, ezt nem szalaszthatom el semmiképp, hisz´ nem tudni, legközelebb mikor lesz ismét ilyen lehetõség. És valljuk be: ma már valóban nagy dolog, ha van valakinek munkája. Józsi azt is mondta: sikerült teljes mértékben beilleszkednie a lakóközösségbe, több barátja van már. Hozzátette, az különösen jólesik számára, hogy a ház lakói, szomszédai — habár nyilvánvaló, hogy tisztában vannak az elõzményekkel — nagyon tapintatosan nem hozzák szóba a történteket. — Árpikával minden rendben. Szeretnénk elvinni sétálni egy kicsit a Csónakázó-tóhoz — magyarázta Józsi. — Rendszeresen járunk moziba, illetve a városi színjátszó kör elõadásaira is. Árpika egyébként ugyanolyan vidám, mint amilyennek annak idején megismertük. Jöttünkre elmosolyogta magát, tenyerével pedig a heverõt csapkodta, úgy invitált minket: kucorodjunk le mellé. Persze, lábánál már

15

ott feküdt „örök barátja”, Scoty, a keverék kiskutya. Józsi régi, a jótékonysági akció során kialakult kapcsolatai közül többet is megõrzött, az összegyûlt pénzt pedig számláján lekötötte. Még mindig azt tervezi: egy ideig kamatoztatja, aztán vesz belõle egy saját lakást. — Mióta elköltöztünk a Kazanlak körútról és kikerültünk a média figyelmének középpontjából, nyugodtabb az életünk. A többség részérõl roppant segítõkészséget tapasztaltam, amit ezúton is köszönök. Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy végre sínre kerüljön az életünk — mondta. Horváth-Balogh Attila (Zalai Hírlap, 2010. április 17.)

DIÓHÉJBAN A NEMZETI CIVIL ALAPPROGRAMRÓL

Mi az NCA? Az NCA-t a 2003. évi L. törvény hozta létre. Az NCA olyan támogatási rendszer, amely állami forrást civil többséggel mûködõ testületek (7 regionális, 1 országos és 3 szakmai kollégium) segítségével oszt szét civil szervezetek között. Az NCA 2009. évi forrását az Országgyûlés 7,7 millió forintban állapította meg. Az NCA-hoz olyan társadalmi szervezetek és alapítványok pályázhatnak, amelyek legalább egy éve mûködnek. Az NCA a „klasszikus” civil szervezeteket támogatja. A törvény kizárja a támogatási rendszerbõl a közalapítványokat, pártokat, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket, biztosító egyesületeket és egyházakat. Ki kicsoda az NCA-ban? NCA Tanács: meghatározza az NCA támogatási rendszerének mûködését, felépítését, a támogatási elveket, a kollégiumok támogatási keretét. A tanács 17 tagú testület, 12 fõ civil szervezetek által választott taggal, 2 országgyûlési bizottsági és 3 miniszteri delegálttal. Kollégiumok: a tanács határozatainak megfelelõen döntenek a pályázatok kiírásairól, feltételeirõl, és a szervezetek támogatásáról. A regionális és szakmai kollégiumok 10-11 fõs testületek, egy-egy fõ miniszteri delegálttal. Kezelõ szerv: ESZA Nonprofit Kft.: ellátja a pályázatkezelés feladatait, a pályázatok megjelentetésétõl a szerzõdéskötésen át az elszámolások ellenõrzéséig. Országgyûlés: a törvény elfogadásával, módosításával és a miniszter éven-

kénti beszámoltatása révén gyakorol felügyeletet a rendszer mûködése felett. Tudta Ön, hogy... ...az NCA 2004—2008 között több, mint 50 ezer pályázat megvalósításához biztosított 32,4 milliárd forintt támogatást? ...a sikeresen pályázó civil szervezetek mûködéséhez és fejlõdéséhez az NCA-ból kapott támogatás évente átlagosan 10%-kal járult hozzá? ...a támogatási döntéseket a civil szektor által megválasztott testületek hozzák, amelyeket a miniszter csak jogsértés esetén bírálhat felül? ...az NCA rendelkezésére álló forrásoknak legalább 60 százalékát mûködési támogatásokra kell fordítani? ...legfeljebb 500 E Ft éves korrigált ráfordítás esetén a maximálisan adható támogatás összege 500 E Ft? ...az NCA nem szelektál a civil szervezetek között tevékenységük jellege szerint? ...az NCA pályázati követelményrendszere nagymértékben hozzájárult a szervezetek jogszerû mûködésének biztosításához? A képen Budavölgyi Kálmán az NCA Nyugat-Dunántúli Regionális Kollégiumának tagja látható. Bõvebb felvilágosítást az NCA pályázati rendszerérõl a nagykanizsai civil irodában lehet kérni. Elérhetõség: Halis István Városi Könyvtár alagsora. 8800 Nagykanizsa Kálvin tér 5. Telefon: +36 20 9313055 Fax: (93) 999-697 E-mail: [email protected] Web: civiliroda.eu, ifjusag.com.

16

Mi nem az NCA? Az NCA nem „civil érdekképviselet”. Bár az NCA testületeiben a civil szervezetek által választott képviselõk jelentõs többségben vannak, nem látnak el általános civil érdekképviseleti tevékenységet. Az NCA nem ágazati programok támogatója. Az NCA elsõdleges célja, hogy a civil szervezetek mûködését megerõsítse, illetve olyan programokhoz nyújtson támogatást, amelyek a civil szektor fejlõdését szolgálják. Az NCA nem adomány. Az NCA támogatása közpénz, ezért a támogatások felhasználására vonatkozó szigorú szabályok betartását minden támogatottól meg kell követelni. Az NCA nem az szja 1%-os források kiegészítõje. Az NCA forrását az adófizetõk által felajánlott személyi jövedelemadó 1%-a alapján számítják. A pályázatoknál azonban ez nem játszik szerepet, hiszen azok a szervezetek, amelyek szja 1% felajánlást kaptak, nem kapnak automatikusan NCA támogatást, tehát nekik is pályázniuk kell. Az NCA nem normatív támogatás.