PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
Áramlopás – össznépi szokások 2011. Március 17: — Már le is ülték pár napos börtönbüntetésüket a bökönyi áramtolvajok, akiket nagyjából két hete tetten értek. A lefülelt családoknál már évek óta kikapcsolták a villanyt a hátralékok miatt, most rendeznék a restanciát, de nincs miből. A faluban rajtuk kívül még vagy negyven házban nem ég a villany a díjtartozások miatt. Az állami adósságkezelő program nem jut el a legelesettebbekhez, a forráshiánnyal küszködő önkormányzatok pedig nem tudnak segíteni. Így egyre többeket sújt a kriminalizáció. Az áramlopás 2010-ben Magyarországon körülbelül 4 százaléka az összes áramfelhasználásnak, másik 4 százalékát különféle technikai hibák miatt nem tudják elszámolni a szolgáltatók. „Miből fizessek ki ennyi pénzt, mikor kenyérre is alig jut!? ”— panaszolta a bökönyi Vadász István a Roma Sajtóközpontnak, hogy fél éve nem ég a villany a házukban, de két részletben sem tudja kifizetni a szolgáltatónak a díjhátralékát. Az ötgyerekes apa azt mondta: tavaly hetvenötezer forintos díjtartozás miatt kikapcsolták náluk az áramot, a restanciát azóta sem tudják kifizetni. Pár hete a munkanélküli családfőt villanylopás miatt tíz napos elzárásra ítélte a bíróság. A férfi már le is ülte a börtönbüntetést. Bökönyön a hónap elején a rendőrség és a szolgáltató közös ellenőrzése során tizenöt áramtolvajt tetten értek, akik életveszélyes módszerrel lopták az áramot, ezzel fűtöttek, működtették a tévét és a háztartási berendezéseket — közölte Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság szóvivője. Hozzátette, hogy az áramtolvajok által okozott kár értéke az elsődleges adatok alapján esetenként többnyire tíz- és húszezer forint közt mozgott. A „lebukás” után az áramtolvajokat a rendőrség szabálysértési őrizetbe vette, pár nap múlva a Nyíregyházi Városi Bíróság gyorsított eljárásban összesen tizenhárom jogerős határozatot hozott ügyükben tulajdon ellen elkövetett szabálysértés miatt. Egy áramtolvajt negyvenezer forintos pénzbírsággal, a többieket háromtól tizenöt napig terjedő elzárással, az okozott kár megtérítésével és az eljárási költségek megfizetésével sújtották. A bíróság által megítélt, az elhasznált áramért fizetendő kártérítés összege fejenként átlagosan az ötezer forintot sem érte el. A bíróság a pénzbírságba beszámította a szabálysértési őrizetben töltött időt — tudtuk meg Nyakó Zsuzsannától, a Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Bíróság elnökhelyettesétől: a húszezer forintot meg nem haladó értékű károkozás elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntethető, a pénzbüntetés elzárással kiváltható, egynapi elzárás ezer forinttól háromezer forintig terjedő összegnek felel meg. Gyertyával és lavórral Miután leülték a kiszabott büntetést a bökönyiek, most próbálják rendezni a díjtartozásokat. Villany nem ég most egyikük házában sem, a szülők gyertyával világítanak a sötétedés után, kályhán főzik az ebédet, kézzel mosnak a lavórban, így járnak a gyerekek óvodába, iskolába. A razzián lefülelt Vadász István azt mondta: gyerekei áram híján nem tudnak tanulni. Hozzátette, hogy a szolgáltató engedélyezte, hogy részletekben törlesszék a hátralékot, de így sem tudták kigazdálkodni a pénzt a „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
családi költségvetésből. A család a gyerekek után járó családi pótlékból, az anya gyereknevelési támogatásából és az apa szociális segélyéből él. Vadászék egy főre jutó havi jövedelme a húszezer forintot sem éri el, vagy rezsit fizetnek vagy esznek. A 34 éves családfő szerint munka nincs a településen, se a környéken, ezért csak úgy tudná rendezni a tartozást a szolgáltatónak, ha uzsorakamatra kölcsönt venne fel. A lakásköltségek megfizethetősége komoly gondot okoz az alacsony jövedelmű társadalmi csoportoknak — állapítja meg a Városkutatás Kft a „Lakhatási szükségletek Magyarországon” című 2009-es tanulmányában, amely azt írja: nemzetközi gyakorlat szerint megfizethetőségi problémát okoz, ha a lakásfenntartás költsége meghaladja a háztartás jövedelmének 30 %-át. Az adatok szerint a magyar háztartások körülbelül ötöde ennél többet fizet lakásfenntartásra, 2009-ben nagyjából 350 ezer háztartás halmozott fel a lakhatás biztonságát veszélyeztető hátralékot. Januárban a Jimmy Carter volt amerikai elnök nevével fémjelzett, szociális lakásépítéssel foglalkozó Habitat for Humanity Magyarország azt közölte, hogy az Európai Unió minden tizedik állampolgárával, ötvenmillió emberrel előfordult tavaly, hogy nem tudta kifizetni lakás- fenntartási költséget. Ez Bulgáriában a népesség harmadával, Romániában a negyedével, Magyarországon a 21%-ával történt meg. Bökönyön nemcsak az áramtolvajokat fenyegeti a kriminalizáció. A háromezer fős településen nagyjából félszáz család házából kapcsolták ki az áramot — közölte a polgármester. Gyalogné Lovas Irén azt mondta, hogy az állami adósságkezelő program nem jut el hozzájuk, huszonötmillió forintos forráshiánnyal küszködik az önkormányzat, ezért bár sajnálja az áramtolvajokat, nem tudnak segíteni rajtuk. Kiemelte, hogy még lakásfenntartási támogatás se jár az „elfogott” családoknak, mert azt a közüzemi számlák kifizetésére adják, náluk viszont kikapcsolták a szolgáltatást. Nem cigányügyről van szó, a lefülelt bökönyiek harmada nem roma — emelte ki Horváth István, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki szerint az áramtolvajok többségénél évekkel ezelőtt kikapcsolták a villanyt díjtartozás miatt. Horváth István cáfolta, hogy a kézre került áramtolvajok lopott villannyal fűtöttek a házban és azt mondta: Bökönyön a szegények fatüzelésű kályhával fűtenek, fára nincs pénzük, ezért jobb híján gallyakat szednek az erdőkből. Ezért viszont megint börtön fenyegeti őket, mert most sem tudnák kifizetni a szabálysértés elkövetése miatt kiszabott pénzbüntetést. Hozzátette, hogy az áramtolvajok szociális segélyből tengődnek, csak azért nem halnak éhen, mert a helyi boltosnál hitelbe vásárolják az élelmiszert. A roma önkormányzati vezető azt mondta, hogy hiába keresnek, nem kapnak munkát a bökönyi szegények, sorban állnak a négyórás közhasznú munkáért, mert azzal körülbelül havonta négyezer forinttal többet vihetnek haza a szociális segély összegénél. Kiemelte, hogy Bökönyön kártyás villanyórát eddig egy áramtolvajnál sem szerelt fel a szolgáltató, bár a faluban van olyan ház, ahol működik a készülék. A roma önkormányzati vezető azt mondta, hogy az áramtolvajok többsége analfabéta, nem ismeri a kártyás rendszert, nem jártas a hivatali ügyintésében, ezért a polgármesterrel közösen megoldást keresnek a bajok orvoslására, kártyás villanyórát szereltetnének fel a családokhoz.
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
Kártyás rendszer: enni vagy előrefizetni Tudták a bökönyiek, hogy kérhetik az előrefizetős fogyasztásmérő felszerelését, de nem igényelték a készüléket — közölte E. ON Hungária PR és médiakapcsolati vezetője. Kutas István azt mondta, hogy a bökönyi áramtolvajok többségével soha nem álltak szerződésben, akikkel igen, azoknál tavaly vagy tavalyelőtt kikapcsolták az áramot több tízezer forintos tartozás miatt, ezután 30 nappal felbontották velük a közüzemi szerződést. Kiemelte, hogy fizetési nehézségek esetén részletfizetést kérhetnek az ügyfelek és jogszabályokra hivatkozva közölte, hogy összeghatártól függetlenül, a 90 napon túl nem fizető lakossági ügyfeleket kapcsolhatják a villamosenergia-szolgáltatásból. Kutas István kérdésre válaszolva közölte, hogy vendéglátó-egységeknél, intézményeknél, kis és középvállalkozásoknál is rendszeres ellenőrzési akciókat tartanak, a vállalkozásoknál tapasztalt szabálytalan vételezések sok esetben gazdasági bűncselekménynek minősülnek az eltulajdonított villamos-energia mennyiségétől függően. Pár napja a bökönyihez hasonló ellenőrzést tartottak Tiszavasváriban. Az akció során százhetvenöt feljelentést tettek a rendőrök az áramlopások miatt. Majdnem ötven kereskedelmi egység, köztük presszó, szolárium, kisvendéglő, könyvelőiroda vezetője ellen indult rendőrségi eljárás szabálytalan áramvételezés gyanújával, ezen kívül még mintegy százhuszonöt magánfogyasztó ellen büntetőeljárást indítottak. Az E. ON Hungária fogyasztói jelenleg több tízmilliárd forinttal tartoznak a társágnak, a kintlévőség körülbelül 60%-át a lakossági fogyasztók, a többit az üzleti szféra halmozta fel. Tavaly az E.ON Hungária szolgáltatási területén 55 ezer fogyasztónál kapcsolták ki a villanyt, az idén több, mint 8 ezer fogyasztónál függesztették fel a szolgáltatást. Az adósok kétharmada a kikapcsolást követően rendezi tartozását, a többiek maradnak áram nélkül. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság tájékoztatása szerint az előrefizetős gáz illetve áram-fogyasztásmérő készülék használata még nem terjedt el hazánkban, mert a telepítési költség az igénylőt terheli: ez szerintük fogyasztóként majdnem százezer forintot jelent. Ezzel szemben az E-ON. Hungária ügyfélszolgálatánál azt mondták, hogy az előrefizetős fogyasztásmérő telepítésekor mintegy négyezer forintos kiszállási és valamivel több, mint tizenkétezer forintos felszerelési díjat kell fizetni a fogyasztónak. Kutas István közölte, hogy kivételt ez alól csak védendő fogyasztók, vagyis a szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők jelentenek, náluk a szolgáltató fizeti a telepítési költséget. Nemcsak a szegények lopnak Nemcsak a mélyszegénységben élő családok vételezik illegálisan az áramot hazánkban, hanem a vállalkozói szektor, sőt a polgári felsőosztály tagjai is — emelte ki Győri Péter szociológus, aki úgy nyilatkozott: Magyarország az áramlopások számát vizsgálva „középen” helyezkedik el az EU-ban. Hozzátette, hogy külföldön nincsenek hivatalos adatok arról, hogy hányan lopják az áramot, mert a „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
szolgáltatók nem adnak erről információt, csak annyi tudható, amit a szociális munkások, aktivisták nyilvánosságra hoznak. Győri Péter közölte, hogy a skandináv országokban elképzelhetetlen, hogy bárki áramot lopjon, mert olcsóbb az áram, mint Magyarországon, ráadásul szigorú az ellenőrzés, és gyakrabban járnak a villanyóra leolvasók a fogyasztókhoz, mint Magyarországon, a fogyasztás bármikor leolvasható a készüléken, mert a villanyórákat a lakáson kívül szereli fel a szolgáltató. A kártyás rendszerről azt mondta, hogy Angliában „találták ki”, mára elterjedt Franciaországban, a Benelux Államokban, Németországban és nemcsak a villanyra, hanem a gázra is. Spórolni a semmiből
Sajókaza volt az a település, amelyre az áramlopások miatt figyelt fel a média az elmúlt években. Ezen a településen az „áramkommandó” először 2009 januárjában ütött rajta a legszegényebbeken, és kapcsolta le az áramot. Addig a faluban mintegy 40 esetben indult eljárás áramlopás miatt a cigánytelep lakói ellen, bár a helyiek többen is vélelmezik, hogy nem romák is lopják az áramot. Három emberre szabott ki a bíróság letöltendő szabadságvesztést, nekik előtte már volt felfüggesztett büntetésük. A harmadik roma, Varga Dénes volt, akinek, szabadságáért a helyi gimnáziumot működtető Dzsaj Bhím közösség kegyelmi kérvényt írt az akkori köztársasági elnöknek. Emellett internetes aláírásgyűjtést is kezdeményeztek, amelyben a kegyelmi kérvényből olvashattak részleteket. Ebben hangsúlyozták, hogy Varga Dénes az elmúlt évek során nem kapott segítséget a szociális törvényben meghatározott adósságkezelési szolgáltatás keretében, mivel az ilyen segítséget a törvény csak 40 ezer fő feletti lakosú városi lakosoknak biztosítja, falusiaknak nem. A dokumentum szerint a férfi az ügyben lefolyt büntető eljárások során a falubelijeihez hasonlóan soha nem kapott jogi segítséget, sem fellebbezési lehetőséget. A bíróság ítélete szerint 162.178 Ft kárt okozott a szabálytalan áramvételezéssel, amelyből kétszer 6.478 Ft-ot befizetett. A kegyelmi kérvényben megfogalmazottak felhívják a figyelmet arra is, hogy a további kár a börtönbüntetés által nem fog megtérülni, sőt az egy évi fogva tartás a magyar államnak sokkal jelentősebb kiadásokat okoz. Varga Dénes nem kapott kegyelmet, szabadulása után, 2010-ben újra kiszállt a kommandó a Borsodi faluba, akkor 60 család maradt áram nélkül és több tucat eljárást indítottak. Az áramlopás 2010-ben Magyarországon körülbelül 4-5 százaléka az összes áramfelhasználásnak, másik 4 százalékát különféle technikai hibák miatt nem lehet elszámolni, mondta Boross Norbert, az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató kommunikációs vezetője, hozzátéve, hogy áramot lopni életveszélyes, a tartozást pedig mások fizetik meg. Akit áramlopáson érnek, annak egy összegben ki kell fizetnie az általa elhasznált áramot, valamint kötbért is felszámítanak. Sajókazán is olyan családoknál hajtanák be a díjat, akiknek elemi szükségletekre is alig van pénzük. Az is kiderült, hogy legtöbbször nem rosszhiszeműségből köttették be az áramot, Boross Norbert szerint elsősorban kiugrott villanyszerelők keresik fel a szegényeket és tesznek ajánlatot egy kedvezőbb konstrukcióra. Ebből lesz a bűncselekmény. Lázi István Sajókaza cigány önkormányzatának elnöke a Roma Sajtóközpontnak (RSK) elmondta: tavaly november végére eddig 17 kártyás villanyórát szereltettek be, miután egyeztettek és „A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
PARTNERS HUNGARY ALAPÍTVÁNY
TAMOP 5.5.4 A-09/1-2009-0009
megteremtették az órák felszereléséhez szükséges pénzt. Most 11 újabb igényt adnak be, de még szükség lenne mintegy 20 darabra. Az elnök szerint azért megy ilyen lassan a kártyás órák beszerelése, mert azok beköttetésének díja drasztikusan megemelkedett. Tavaly még körülbelül 40 ezer forintot kért el érte a szerelő, azonban ezt az árat megduplázta, így Láziék más vállalkozóktól is bekértek árajánlatot. Ennek eredménye az lett, hogy mintegy 70 ezer forintot kell fizetniük a szerelésért, és mivel másra nem számíthattak, a Dzsaj Bhím közösség vállalta a szerelési költségek finanszírozását - mondja az elnök. A kártyás órák beszerzése egyébként nem lenne annyira „vészes” feladat: be kell adni egy igénylést, azután egy hét az adatbevitel, majd személyesen kell megjelenni az ÉMÁSZ helyi kirendeltségében, ott be kell fizetni legkevesebb 2.250 forintot, így ennyivel töltik fel a kártyát, majd a műszaki ügyintéző elindítja a beszerelést és végül érkezik maga a szerelő. A szerelési munkálatokért áfás számlát kell kérni, mert azt be kell mutatni – mondja Lázi István, viszont érdekes, hogy az áramszolgáltató szóvivője egy rádiós interjúban azt mondta, hogy elvileg nem kellene fizetni a beszerelésért, csak ha nagyon rossz állapotban van a ház. A szerelés annyit jelent, hogy a villanypóznáról lehúznak egy zsinórt a háztetőn lévő „talpra” és onnan levezetik a ház oldalára általában kívülről szerelt műanyag dobozba – meséli az elnök. „Az emberek megtanultak spórolni a semmiből, bár az első hónapok nehezek, úgy negyed év alatt ráállnak arra, hogy legyen pénz a kártyákon”- mondja Lázi István. Roma Sajtóközpont
„A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”
