Apátfalva Község Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója
Bevezetés A Képviselı-testület a 40/2005. (03.29.) számú határozatában a koncepció kétévenkénti aktualizálását írja elı, ennek célja az eltelt idıszakban a szociális szolgáltatások terén bekövetkezett változások bemutatása, s a jövıkép ennek megfelelı korrekciója. A most kézben tartott felülvizsgálathoz a korábbi adatfelmérésünket – a megváltozott jogszabályi követelmények figyelembevételével – megismételtük. A helyzetelemzésbıl látható, hogy nem teljesült valamennyi kitőzött cél, több elmaradást kell még pótolni. A hiányosságok mellett is úgy látjuk, hogy a települési koncepció, valamint az elkészítésük során szerzett tapasztalatok, ismeretek hozzájárultak Apátfalva szolgáltatásainak fejlıdéséhez, szociális gondoskodásra szorulók ellátásához. A koncepció elkészítésekor kitőzött célok nem változtak. A fejlesztések középpontjában továbbra is a segítségre szoruló emberek állnak, akik színvonalas ellátása feltételezi az emberi értékek tiszteletben tartását, a segítık és segítettek együttmőködését A koncepció célja Az ENSZ, az Európai Unió, a Csongrád Megyei Önkormányzat céljaival, alapelveivel összhangban lévı helyi szociális szolgáltatástervezési koncepció kialakítása szükséges. Középtávon meg kell tervezni az ellátást és a meglévı intézményrendszer szintentartását, fejlesztését a szükségletek és a pénzügyi lehetıségek keretei között. A társadalmi egyenlıtlenségeket, az emberi és anyagi támogatásra szoruló emberek életminıségének javítását figyelembe véve az 1993. évi III. törvény keretei között kell az ellátó rendszerünket továbbfejleszteni az ellátásokhoz való hozzáférést minden rászoruló számára egyenlıen biztosítani. Apátfalva községben leginkább hátrányos helyzetben élık a kisnyugdíjasok, munkanélküliek, a sokgyermekesek, fogyatékosok és szenvedélybetegek.
a
A társadalmi egyenlıtlenségek fıbb okai településünkön: - foglalkoztatás – nagyon magas munkanélküliségi ráta, - jövedelem, vagyoni helyzet – nagyon apró mezıgazdasággal foglalkozó birtokrendszer, - családszerkezet – heterogén, túl sok az egyszemélyes háztartás, fıleg az idısek között, - életkor – elöregedett lakosság, alacsony születési szám, - egészségi állapot – mezıgazdasággal foglalkozó település jellegébıl adódóan magas a reumás betegségekben szenvedık száma, - iskolai végzettség – alacsony iskolázottsági szint az idısek és a cigány lakosság körében.
Apátfalva község bemutatása Csongrád Megye déli részén a román határátkelıtıl 10 km-re a Maros folyó mentén fekvı kis község. Lakosainak száma a 2008. december 31.-i népesség nyilvántartási adatok alapján 3233 fı. A község lakóépületeinek száma 1500, ebbıl lakott 1300 lakóház, lakatlan 200.
2
A gazdasági helyzet 1990-óta megváltozott, megszőnt a termelıszövetkezet, amely az egyetlen komolyabb gazdasági tényezı volt a községben. Kialakultak az apró gazdaságok, 2-3 mezıgazdasági vállalkozás mőködik családi alapon, külsı munkaerıt nem foglalkoztat, legfeljebb alkalmanként. Egy mezıgazdasági KFT, amely 8 fıt foglalkoztat. 15-20 kereskedelmi és szolgáltató vállalkozó mőködik, egy része családi alapon, legfeljebb 1-2 alkalmazott foglalkoztatásával. Legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, a hivatalában és intézményeiben 97 fıt foglalkoztat. A helyi rehabilitációs üzem Humán Kft. 14 fıt foglalkoztat részmunkaidıben, kizárólag csökkent munkaképességő személyeket. A korábbiakban rehabilitációs munkát nyújtó SKÍZ Kft. 2006.-ban megszőnt, helyette az eltelt idıben nem sikerült új foglalkoztatót találni. A községben nincs ipar, de a környezı települések (Makó, Nagylak) ipari létesítményei sem tudnak számottevıen javítani az apátfalvi munkanélküliek helyzetén. A mezıgazdasággal foglalkozók petrezselyem, hagyma, kukorica és kalászosok termelésével foglalkoznak túlnyomórészt. Kevés csemegekukorica, fokhagyma, olajos magvak termelése is elıfordul. Az állattartás lecsökkent a bizonytalan átvétel, az állandóan ingadozó és alacsony árak miatt. A község rendelkezik -
Iskolával, Óvodával, Faluházzal, melyen belül mőködik a könyvtár és az e-magyarország pont Erdei iskolával, Szociális Alapszolgáltatási Központtal, mely oktatási intézményhez integrálva mőködik, Családsegítı Szolgálattal, ami az Alapszolgáltatási Központ keretein belül látja el tevékenységét, Postával, Egészségházzal, keretein belül a védınıi szolgálat és a háziorvosi és fogorvosi rendelı, gyógyszertár mőködik, Takarékszövetkezettel,
Jeles kulturális rendezvények a Falunapok, a Lovas-nap, az Idısek Világnapja, a Testvértelepülések Guzsalyos találkozója, Komoly nemzetközi kapcsolatok ápolása folyik romániai és szerbiai testvértelepülésekkel, az apátfalvi telepesek ıshazájában lévı jászsági településekkel. Kistérségi gazdasági kapcsolatok, együttmőködések tárgyában is folynak tárgyalások a két szomszédos ország határ menti régiójával. Apátfalva község több kistérségi társulásnak is tagja, feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.
3
Apátfalva demográfiai helyzete Apátfalva lakossága: 3233 fı Gyermek és fiatalkorú Aktív korú 60 év feletti Összesen:
Férfi 321 935 294 1550
0-18 éves 19-59 éves
Nı 305 877 501 1683
Összesen 626 1812 795 3233
Apátfalva demográfiai helyzete 2008. december 31. -Nem és korcsoportos megoszlásban 1000
935
877
900 800 700 600
501
500 400
321
305
294
300 200 100 0 Férfi
Nı
Gyermek és fiatalkorú 0-18 év Aktív korú 19-59 év 60 év feletti
Nagyon magas a 60 év felettiek aránya 24,6 % és a mezıgazdasági foglalkoztatás következtében nagyon alacsonyak a nyugdíjak. Gyakori a bevándorlás, a városokban eladósodott, ellehetetlenült családok itt vásárolnak olcsó, leromlott állagú házakat. Alacsony a születések száma. Az alacsony születési szám miatt lecsökkent az óvodába, iskolába járó gyermekek száma. A külterületen élı lakosság létszáma nem számottevı, 5-6 állandóan lakott tanya található. Munkahelyek hiányában nem valószínősíthetı, hogy a lakosság száma számottevıen gyarapodni fog
4
Apátfalva népességének nemzetiségi, etnikai, vallás szerinti összetétele Települési Román Kissebségi Önkormányzat Apátfalván ötödik éve mőködik az apátfalván élı román kisebbséghez tartozó lakosok összefogása és érdekképviselete érdekében. Fontos szerepe a hagyományápolás és a anyanyelv megırzése. Településünkön elég kis közösségként van jelen, kb 30-40 fı az aki állampolgársággal illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Sokan vannak románok, akik itt élnek, és Apátfalván szándékoznak letelepedni. A kisebbséghez tartozó Apátfalviak között ugyanazok a munkanélküli problémák jelentkeznek, mely településünkre jellemzı. Apátfalván élı román állampolgárságú gyermekek esetén súlyos probléma, hogy nem jogosultak a szociális ellátásokra. Települési Cigány Kisebbségi Önkormányzat Apátfalva községben a cigány lakosság száma 409 fı, - minimálisan emelkedett a létszám,mely az össz lakosság 12 %-a. Társadalmi helyzetük a korábbi évtizedekben ellentmondásosan alakult. A rendszerváltás legnagyobb vesztese a cigányság lett. A munkanélküliség körükben eléri a 85 %-ot. A családok fı bevételi forrása családi pótlék, különbözı szociális és munkanélküli ellátás. A cigánygyerekek nagy része olyan családba születik és él, amelyeket sajátos szegénységi szubkultúra jellemzi. A családjaikban nincs keresı családtag, rossz lakás és egészségügyi viszonyok, a higiénés szokások hiánya, káros szokások és szenvedélyek kialakulása, a kommunikációs és az önérvényesítés alacsony szintje tapasztalható. A cigány családok problémáinak megoldása a Cigány Közösségi Ház segítı hálózatán keresztül tudnak segítséget nyújtani, együttmőködnek a községben mőködı szociális ellátó rendszerrel. Fıbb tevékenységi körük a cigányság körében végzett oktatási programjukkülönösen a felzárkóztatás területén. A szociális szolgáltatás területei érdekvédelmi, szociális tanácsadói karitatív tevékenységükkel kapcsolódnak a szociális ellátó rendszerhez. 2009. év nyarán a Szegedi Tudomány Egyetem bevonásával minden részletre kiterjedıen elkészül a cigányság helyzetérıl készülı tanulmány, melynek köszönhetıen pontos képet kaphatunk a szociális szolgáltatás pontos megtervezéséhez. Teljes a beóvodáztatás. Általános iskolába 57 cigány gyermek tanul A gyermekek koruknak megfelelıen fejezik be az általános iskolát, nincsenek magántanulók. 100%-os a továbbtanulási mutató. Az iskolázottság növeléséhez hozzájárul civilszervezetek és kisebbségi önkormányzat által szervezett tanfolyamok, klubfoglalkozások. Jelenleg kettı van folyamatban. - Heti rendszerességgel a Cigány Kisebbségi Önkormányzat épületében gyermeknevelési,- életmódbeli tanácsadás, mentálhigiénés problémák megoldása. Klubfoglalkozások keretén belül szőrıvizsgálatok segítik a cigány lakosság egészségének megırzését. - Mesélı édesanyák klubfoglalkozása, mely erısíti a gyermek – édesanya kapcsolatot. - Lovári nyelvtanfolyam indul 2009. áprilisában. - HEFOP 2.1.9. – 08 / 0061/2008/1 pályázat a Halmozottan hátrányos helyzető gyermeke iskolai lemorzsolódásának csökkentése érdekében bentlakásos és napközis tábor szervezése 80 gyermek részvételével. - 2008 ıszén került kialakításra a Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére egy játszótér, mely a szabadidıs programok, a gyermeke számára oly fontos mozgást szolgálja. A játszótér folyamatosan bıvül.
5
Vallási szempontból a lakosság túlnyomó többsége római katolikus. Elenyészı a reformátusok, evangélikusok, jehova tanúinak száma. A lakosság iskolázottsága lassan, de következetesen emelkedik, ami a nagyfokú munkanélküliséggel magyarázható. Egyre tovább járnak a gyermekek iskolába, mivel munkavállalásra nincs lehetıség. Apátfalva községben a helyi egyházi szervezetek szociális munkát nem, de karitatív tevékenységet végeznek. A kisebbségi és civil szervezetek szociális intézményrendszerrel nem rendelkeznek, de szociális és karitatív tevékenységet végeznek.
A lakosság lakáshelyzete Tudomásunk szerint Apátfalván 2 hajléktalan személy él, akiknek lakhatási problémájuk ideiglenesen megoldott. Egy-egy családnál családtagként élnek, de hosszú távon még nem látható a probléma megoldódása. Nagyon sok régi építéső, leamortizálódott ház van, melynek lakói általában idısek vagy cigányok, nincs anyagi lehetıségük arra, hogy az általuk lakott ingatlanok állagát megóvják. A rendszerváltás óta alig épül új ház, évente 1-2 építési engedélyt kérelmeznek. A több gyermekesek nagy része a szociálpolitikai lakástámogatást igénybe veszi. Sajnos azonban van egy olyan réteg, amely szociális helyzete miatt nem tudja igénybe venni, mert önrésszel nem rendelkezik, és nem tudná a bankhitel részleteit fizetni. Nagyon kevesen laknak több generációs körülmények között, leginkább a középkorúak költöznek össze az intenzív törıdést igénylı idıs szülıkkel.
Apátfalva foglalkoztatási helyzete A lakosság létszámának 24,6%-a a 60 év feletti, 19,4 % a 18 év alatti fiatalkorú és gyermekkorú lakosság és 56,1 % az aktív korú munkaképes lakosság száma, de ebbıl nincs kivéve a felsıbb iskolába járó fiatalok száma, amelyrıl nincs pontos adatunk. Lakosság létszámának alakulása 2008. december 31. 25%
19% Gyermek és fiatalkorú 0-18 év Aktív korú 19-59 év 60 év feletti
56%
Az önkormányzat által fenntartott intézményekben 97 fı áll alkalmazásban. 2008. évben 60 fı közhasznú 3-3 hónapos idıtartamban, 12 fı közcélú a foglalkoztatottak száma. Intézményfenntartó társulás keretében a Napközi Otthonos Óvoda és Szociális Alapszolgáltatási Központ keretén belül a Nagylaki óvodában foglalkoztatottak száma 3 fı.
6
A vállalkozók száma: 403, amely ıstermelıként mezıgazdasági, mezıgazdasági szolgáltató, kereskedelmi, vendéglátó vagy egyéb lakossági szolgáltatást végzı vállalkozó. Általában családi alapon, vagy 1-2 személy foglalkoztatásával mőködnek. A Búzakalász KFT 19 fı foglalkoztatásával mőködik. A Humán Kft. 14 fıt foglalkoztat részmunkaidıben, kizárólag a csökkent munkaképességő lakosság közül. Egyre kevesebb munkát kap a Kft., így rákényszerül, hogy alkalmazottait csökkentett munkaidıvel, vagy csökkentett munkahéttel foglalkoztassa alkalmazottait, melynek következménye, hogy a jövedelmük lecsökken, mely problémát okoz a mindennapi megélhetésük terén. Makói – szegedi – nagylaki munkahelyekre ingáznak munkavállalók, helyben más munkalehetıség nincs. Szezonálisan alkalmi munkavállalásra van hagymatisztításra, toboroznak munkaerıt Makóra.
lehetıség
és
szintén
szezonálisan
A regisztrált munkanélküli 250 fı, ebbıl 101 fı az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülık száma, tehát a munkanélküliek 40,4 %-. Arról nincs adat, hogy hány személy az, aki már nem regisztráltatja magát, mert nincs esélye munkahelyhez jutásra. 2009. január 1.-tıl a szociális törvény módosítása a munkába helyezést teszi elıtérbe, az eddig rendszeres szociális segélyre jogosultak körében. Ennek segítésére megalkotta az „ Út a munkához” program, melynek célja, a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak foglalkoztatása. A közfoglalkoztatási tervben 98 fı foglalkoztatása szerepel. A közcélú foglalkoztatás idıtartama egy év alatt legalább 90 munkanap. A jogszabály értelmében a települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében 2009. április 15. napjáig az állami foglalkoztatási szervvel egyezetett foglalkoztatási tervet készít. A 2009. évi aktív korúak tervezésnél figyelembe kell venni a jogszabály változás tényét, mely szerint egy családból minden felnıtt családtag részesülhet rendelkezésre állási támogatásban. A növekvı munkanélküliség és a jogszabály módosulása is megemelheti a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak létszámát és így a közcélú foglalkoztatásban részvevık számát is növelni kell. Apátfalva Község Önkormányzata nem tud minden rendelkezésre állási támogatásban részesülı személynek közcélú munkaviszony lehetıségét felajánlani. A tervezésnél figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a település munkanélküliségének a száma sokkal nagyobb a közfeladatok elvégzésének a nagyságánál.
A lakosság jövedelmi helyzete A lakosság nagy hányada nyugdíjból, nyugdíjszerő ellátásból él. Az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyak az ellátások, mert az ellátottak túlnyomó többsége termelıszövetkezeti tagsága után szerzett nyugdíjat, ami szezonális munka lévén kevés szolgálati idıt és kevés jövedelmet adott. A mezıgazdaságban jelenleg tevékenykedık jövedelme nagyon hullámzó, a piaci viszonyoktól függ. Minden termelı saját maga értékesíti termékeit, jelenleg felvásárlás Apátfalván nem folyik. Az alkalmazottak általában minimálbéren dolgoznak, a közalkalmazottak és köztisztviselık a bértáblák szerintijövedelmekkel rendelkeznek. A falu lakosságának mintegy kb. 60 %-a nehezen él, megélhetési gondokkal küzd.
7
Az önkormányzat által folyósított pénzbeli ellátások Megnevezés
2007
Rendszeres szociális segély
2008 folyamán Megállapított megszüntetett
2008 december 31.
103
36
34
105
2
-
-
2
250
52
21
281
Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás
4
-
1
3
Ápolási díj alanyi jogon
38
14
5
47
Ebbıl alapösszegő
24
4
5
23
Ebbıl magasabb összegő
14
10
-
24
Ápolási díj méltányossági alapon
2
-
2
-
186
193
19
174
Idıskorúak járadéka Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
Lakásfenntartási támogatásban részesülı háztartások
-
Alanyi jogú közgyógyellátásban 69 fı Normatív jogú közgyógyellátásban 73 Méltányossági közgyógyellátásban 31 fı részesül.
Fogyatékos lakosság helyzete Apátfalván 21 látási, 14 hallási, 25 mozgásszervi és 15 szellemi fogyatékos él. A törvények adta lehetıségek, biztosította ellátásokat, megkapják. Jövedelmi viszonyaik átlagosan, legtöbbjük csak a közgyógyellátásra jogosult, mert jövedelme meghaladja azt a szintet, ami alatt egyéb szociális ellátásra lenne jogosult. Az intézmények akadálymentesítése megtörtént. 2007. évben pályázat lett benyújtva a Fogyatékosok Esélye Közalapítványhoz a Szociális Alapszolgáltatási Központ akadálymentesítésére. A sikeres pályázatnak köszönhetıen az akadálymentesítés megtörtént. 2005. évben megalakult a Mozgáskorlátozottak országos Szervezetének helyi csoportja, mely képviseli az Apátfalvi mozgáskorlátozottak érdekeit. 2008. december 31.-én 120 tagja van az egyesületnek. Szenvedélybetegek helyzete Apátfalva községben nem jellemzı a drog, okozta szenvedélybetegség. Azonban a dohány és az alkohol mellett a marihuána és a hasis fogyasztása is erısen terjed a fiatalkorúak között. Magyarországi középiskolások 30%-a kipróbált már valamilyen illegális drogot, bár ugyanezen hivatalos felmérések szerint zömük ennél meg is áll, s a kipróbálóknak „csak” mintegy 1%-a válik drogfüggıvé. A fiatalok körében nagyszámban elıfordul a dohányzás. Társadalmi szinten egyre elterjedtebb és egyre erıteljesebb kampányok folynak, melyek a leszokást, a függıség megszüntetését segítik. Gyakori az alkoholizmus, mely kölcsönhatásban áll az egészségügyi- szociális és családi problémákkal. 8
Településünkön nincs hivatalos adat a szenvedélybetegek számáról. Azonban a szakemberekkel közösen figyelemmel kell kísérni a problémát, és alkalmazni kell a prevenciós lehetıségeket. A szenvedélybetegek életvitelük miatt gyakrabban szorulnak szociális és mentális támogatásra. Helyzetükön nagyon nehéz változtatni, mert ık sem igen akarnak kilépni abból a helyzetbıl, amibe kerültek. Ezen a területen lenne nagy szükség az egyházi-kisebbségi és civil szervezetek segítı munkájára, pszichoszociális szakemberek foglalkoztatására, csoportterápiákra. Apátfalva anyagi helyzete miatt nincs lehetıség megfelelı preventív programok létrehozására, fenntartására. Megoldás lehet egy-egy pályázat benyújtása, mely elsısorban a fiatalokat célozza meg. A község lakosságának állapota megfelel a magyar átlagnak. Leggyakoribbak az úgynevezett krónikus, nem fertızı betegségek: magas vérnyomás, cukorbetegség, elhízás, idült hörghurut. Az öröklött hajlamon túl ezek jórészt az életmóddal és a szociális körülményekkel függenek össze. A községben több alkalommal voltak és vannak különbözı szőrıvizsgálatok. A lakosság él ezekkel a lehetıségekkel. Szociális szolgáltatások kiépítettsége Községünkben az idısek ellátásáról szervezett formában 1966-óta gondoskodnak, ekkor nyílt meg az Öregek Napközi Otthona, a házi gondozást 1976-ban vezették be. Jelenleg a Napközi Otthonos Óvodával egy szervezeti egységben Szociális Alapszolgáltatási Központként mőködik. Az óvodához intézményfenntartói társulás keretében csatlakozott Nagylak Önkormányzatának Óvodája. 2009. szeptember 1.-tıl a társuláshoz csatlakozik Magyarcsanád Község Önkormányzata. Ezt követıen a társulási feladatokat Csanád Mikrotérségi Óvodai Intézményi Társulás látja el. Ennek következtében a Szociális Alapszolgáltatási Központ szervezeti átalakítása válik szükségessé, mely folyamatban van. Az átalakítás nem érinti a szolgáltatási formák mőködését. A Szociális Alapszolgáltatási Központhoz tartozó szolgáltatási formák: Alapellátás:
- étkeztetés - házi segítségnyújtás - családsegítı és gyermekjóléti szolgálat - nappali ellátást nyújtó idısek klubja Az intézmény a mai igényeknek, követelményeknek megfelelı épületben 223 m2 területen, megfelelı felszereltséggel mőködik. 2008. évben elkészült az intézmény akadálymentesítése
Általánosságban a területi gondozásról Társadalmunkban, így községünkben is a 60-as évektıl szervezetten foglalkoznak az idıs emberek, a betegek, a fogyatékosok területen történı gondozásával. Abból az elvbıl kiindulva, hogy a rászoruló ember számára az a legkedvezıbb, ha saját otthonában, környezetében kapja meg a számára szükséges segítséget, az önálló életvitel fenntartása mellett.
9
A területi gondozás jelentısége abban rejlik, hogy a nyújtott segítséggel megkönnyíti a mindennapi élet gondjait, a rábízott emberek társas kapcsolatát építi, aktivitásukat fokozza és beviszi otthonukba a külvilágot. Ezzel késleltetni tudja a kóros öregedést, a betegségek kialakulását vagy romlását. Az idıskorúak jelentıs számbeli növekedése, népességen belüli arányának emelkedése a társadalom egészét érintı egészségügyi és társadalompolitikai kérdéseket vetett fel. Ezek a társadalmon belül feszültséget okoznak, ennek csökkentése, illetve megoldása mindannyiunk közös feladata. Községünk lakossága jelenleg 3233 fı, a 60 éven felüli lakosok száma 795 fı, mely az össz lakosság 24,6 %-át teszi ki. Erre a rétegre fokozott figyelmet kell szentelni, hiszen a nyugdíjazással elvesztették munkahelyüket, amely sok esetben lelki traumával jár, nem találják helyüket a családon belül, kisebbségi érzés alakulhat ki, s a lelki válság következményeként fizikai állapotromlás is bekövetkezhet. Egyre fontosabb feladat hárul a területi gondozásban dolgozókra, mert ma már a fizikai segítségnyújtás mellett fontos szerep jut a lelki segítségnyújtásnak is. Az alapellátásban részesülık számának alakulását 2000 és 2008 között az alábbi táblázat szemlélteti: Megnevezés Étkeztetésben részesülı Házi segítségnyújtásban r. Családsegítıt igénybevevık esetszáma
2000 2001 2002
2004
2005 2006 2007 2008
32
38
41
49
44
23
29
43
29
36
39
52
41
10
13
24
379
364
385
327
522
531
524
421
A táblázatban leírtak jól szemléltetik, hogy az alapellátási igény évrıl-évre változó tendenciát mutat. A Szociális Alapszolgáltatási Központ feladata - az ellátási területen jelentkezı igények felmérése, - a gondozás megszervezése, - egyéb szolgáltatási formákhoz történı hozzáférés segítése, - tanácsadás biztosítása, - az alap és nappali ellátást nyújtó szociális intézmények tevékenységének összehangolása. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat egy épületegységben mőködik a Szociális és Alapszolgáltatási Központtal. Az intézmény nyitvatartási ideje: hétfıtıl péntekig 7.30-15.30-óráig. Az intézmény nem biztosítja a bentlakás lehetıségét. Az össz ellátottból az Idısek Klubját rendszeresen látogatja 30 fı. A Szociális Alapszolgáltatási Központon belül mőködtetett egyes ellátási formák létszám- és képesítési követelményeit az 1/2000.(I.07.) SzCsM rendelete szabályozza. A képesítési követelményeknek a jelenlegi dolgozók 100 %-ban megfelelnek. Az Idısek Klubjában
10
jelenleg a rendeletben elıírt 2 fı dolgozik, a házi segítségnyújtásban, a rendeletben megszabott 2 fı dolgozik. A Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálatnál 1 fıállású + 1 megbízási szerzıdéssel dolgozik. A mőködési engedélyek határozatlan idejőek.
Ellátottak neme, kora szerinti megoszlás 2008. december 31. Férfi Életkor 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90 év felett Összesen:
Nı
Házi segítségnyújtás
Étkeztetés
Idısek Klubja
0 0 0 0 2 2 3 0 7
3 3 1 1 3 1 5 0 17
0 4 3 0 2 1 0 0 10
Házi segítségnyújtás
2 6 2 6 0 16
étkeztetés
1 1 0 2 3 8 11 0 26
Idısek Klubja
5 4 5 3 1 0 0 18
Nappali szolgáltatást nyújtó intézmény Idısek Klubja Az Idısek Klubjában biztosított szolgáltatások célja, feladata a hiányzó családi gondoskodás pótlása, a napi egyszeri fıtt étel biztosítása, a klubtagok egyedüllétének megszőntetése, egészségi állapotának figyelemmel kísérése, az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítése, a szabadidı eltöltésére kulturált körülmények és színes programok biztosítása. Az idısek klubjának szolgáltatásait a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idıskorúak vehetik igénybe, valamint felvehetı az a 18. életévét betöltı személy is, aki egészségi állapotára figyelemmel a fentebb meghatározott támogatásra szorul. Az Idısek Klubja épülete rendelkezik a közösségi együttlétre, pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására szolgáló helyiségekkel. A zavartalan mőködéshez, a kellemes idıtöltéshez szükséges eszközökkel (telefon, hőtıgép, porszívó, mosógép, TV, video, magnó, kiskönyvtár, mikrohullámú sütı, masszírozó szék) rendelkezik. A klub legfıbb szolgáltatása a napi egyszeri fıtt étel biztosítása, valamint az egészségügyi ellátás keretén belül, heti egy alkalommal az orvosi ellátás, melyet a háziorvos biztosít. A ellátásban részesülık száma 2008-ban 30 fı. Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk azokról a személyekrıl, akik otthonukban önmaguk ellátását saját erıbıl nem, vagy csak részben képesek megoldani. A gondozónı segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevı fizikai, mentális és szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelıen a meglévı képességek fenntartásával, fejlesztésével biztosított legyen. A ellátásban részesülık száma 2008-ban 24 fı.
11
A házi gondozónı feladatai: - felderíti a község területén élı ápolásra, gondozásra szoruló embereket. Ennek érdekében 2008 évben elvégezték a 70 éven felüliek felmérését. A feldolgozottság folyamatban van. - biztosítja az ellátott számára a létfeltételeket, a rendszeres étkezést, szükség esetén a lakás főtését, takarítását, ruházatának mosását, vasalását, - az ellátott megbízása alapján eljár hivatalos ügyekben, - együttmőködik a háziorvosokkal, házi betegápolókkal, - szükség esetén orvost hív, a felírt gyógyszert kiváltja, vérnyomást mér stb. A házi segítségnyújtás módja, formája, gyakorisága a háziorvos javaslatának figyelembe vételével az egyéni szükségleteknek megfelelıen kerül meghatározásra. A községet 2 gondozási területre osztottuk fel, ahol egy-egy körzetben fıállású hivatásos gondozónı látja el a feladatokat. Étkeztetés Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak napi egyszeri meleg étkezésérıl kell gondoskodni, akik ezt önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani. Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylıt, illetve az általa eltartottat is, aki kora vagy egészségi állapota miatt étkezésérıl más módon nem képes gondoskodni. Szociális étkezınek minısül az a személy, aki csak étkeztetésben részesül, oly módon, hogy saját maga szállítja el az ebédet, vagy egészségi állapota miatt a gondozónı szállítja lakására az ebédet. A ellátásban részesülık száma 2008-ban 43 fı. Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat Az utóbbi évtizedekben zajló társadalmi-gazdasági átalakulás hatással volt a családok életére is. A tömeges munkanélküliség megjelenésével a korábbi kétkeresıs családmodell egyeduralma megszőnt. A nehéz megélhetési körülmények a családok mentális állapotára is kihatnak. Igen sokan keresnek menedéket az alkoholban és a kábítószerben. A nehéz helyzetbe került családok felzárkóztatása, létfenntartásuk biztosítása intézményes segítséget igényel. E célból jött létre a Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat. Segítségével felkutathatók azok a személyek vagy családok, akik szociálisan hátrányos helyzetben élnek, támogatásra szorulnak.
A családsegítı szolgáltatást igénybe vevık (A szolgáltatást igénybe vevık száma nem és korcsoport szerint –fı-)
Év
Ssz.
Nem, életkor
7-13
6 éves és fiatalabb
2007
3
2008
4 5 6
Férfi Nı Összesen (1+2 sor) Férfi Nı Összesen (4+5 sor)
18-59 60 éves és idısebb
Összesen a-e Oszlopok
éves c 2 1
d 80 136
e
F
-
b 1 3
123 178
206 318
-
4
3
216
301
524
-
-
2 1
123 153
53 89
178 243
-
-
3
276
142
421
a 1 2
14-17
12
Az 1993. évi III. törvény alapján a Családsegítı Szolgálat legfontosabb feladatai: - az egyének és a családok életvezetési képességének megırzése, valamint az egyén és a család életében jelentkezı probléma megszüntetése, - tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról, - szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, - meghallgatja az egyén, család panaszát és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, - családgondozással elısegíti a családban jelentkezı krízis, mőködési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, - elısegíti és ösztönzi a humán jellegő civil kezdeményezéseket, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelezı feladatának nem minısülı ellátás, szolgáltatás helyben történı megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek szociális törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását. Összekötı kapocs az önkormányzat és a civil- egyházi- kisebbségi szervezetek között. - aktívkorúak ellátásában részesülı munkanélkülieknek együttmőködési kötelezettsége van. A szolgálat feladata: a regisztráció, - folyamatos kapcsolattartás, - személyre szabott együttmőködési program kidolgozása Gyermekjóléti Szolgáltatást igénybevevık Alapellátásban történı gondozás
Védelembevétel
Utógondozás szakellátásból kikerült gyermek
Összesen
2007. – 2008. év Gyerekek száma
Fiú
0-5 év 6-13 év 14-17 év
Együtt
Leány Együtt Összesen
0-5 év 6-13 év 14-17 év
2007
2008
2007
2008
2007
2008
2007
2008
6 5 1 12 4 7 2 13 25
4 5 1 10 10 4 4 18 28
1 3 3 7 2 6 3 11 18
1 3 2 6 3 6 1 10 16
1 1 1
-
7 8 5 20 6 13 5 24 44
5 8 3 16 13 10 5 28 44
Az 1997. évi XXXI. Tv-ben alapján a Gyermekjóléti Szolgálat legfontosabb feladatai - Gyermeki jogokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése - Szociálisan válsághelyzetben lévı anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása - Szabadidıs programok szervezése - Hivatalos ügyek intézésének segítése - Veszélyeztetettséget észlelı jelzırendszer mőködtetése - Veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása és ezek megoldására javaslatok készítése - Családgondozás, a családban jelentkezı mőködési zavarok ellensúlyozására - Családi konfliktusok megoldásának elısegítése - Javaslat készítése a gyermek családjából történı kiemelésére - A már családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében családgondozás biztosítása, a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához a szülı és gyermek közötti kapcsolat helyreállításához. - Utógondozás biztosítása a gyermek családjába történı visszahelyezéséhez 13
Az utóbbi években a szociális helyzet és a társadalmi változások miatt egyre több és súlyosabb probléma merül fel, mely megoldása egyre több idıt igényel. Szociálpolitikai Kerekasztal Az 1993. évi III. tv. 58/B. §. Alapján a 2000 fı feletti lakosságszámú településen az önkormányzatnak kötelessége létrehozni a Szociálpolitikai Kerekasztalt, melynek feladata a szociálpolitikai – gyermekvédelmi koncepciók, döntések, jogszabálytervezetek véleményezése. A szolgáltatási típusok, formák, rendszeres értékelése, elemzése. A szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése. Községünkben megalakult és mőködik a Szociálpolitikai Kerekasztal, mely évente legalább egy alkalommal ülést tart. Elnöke: Apátfalva Község polgármestere Tagjai.: Szociális és Egészségügyi Bizottság Római Katolikus Egyház Dózsa György ÁMK Napközi Otthonos Óvoda és Szociális Alapszolgáltatási Központ Települési Román Kisebbségi Önkormányzat Családsegítı Szolgálat Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete, Apátfalvi Csoportja Deszki Nagycsaládosok Egyesületének Apátfalvi Csoportja Cigány Kisebbségi Önkormányzat
Jövıkép A társadalmi-gazdasági változások különbözıképpen érintik a lakosság egyes csoportjait, a családokat, az egyéneket. Fontos az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékony alkalmazása, fıként a munkahelyteremtés és a piaci igényeknek megfelelı képzés. Apátfalva Község szociálpolitikájának szerves részét képezi az oktatáspolitika és a foglalkoztatás politika. Elızetes egyeztetések alapján a civilszervezeteknek és kissebségi önkormányzatoknak továbbra is szándékában áll tanfolyamok, képzések szervezése. Fı célkitőzése a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelem. Aktív munkaerı-paci eszközökkel segíteni kell a hátrányos helyzető csoportok (megváltozott munkaképességőek, fogyatékosok, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a cigányok) foglalkoztathatósági esélyének növelését. A társadalomban elindult elöregedési folyamat folytatódása indokolttá teszi, hogy meghatározzuk az idısek gondozására vonatkozó községi feladatokat, az igényeiknek és állapotuknak megfelelıen alakítsuk ki a támogatásukat, szolgáló intézményrendszert. Ennek érdekében Szociális Alapszolgáltatási Központ munkatársai a 60 éven felüli lakosság körében felmérést végeznek A lakosság egészségi állapotának javítása közvetlenül befolyásolja a szociális ellátásokra való rászorultság alakulását, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni az egészséges életmódra, való nevelésre, a fiatalok körében a drog prevencióra, minden korosztály körében a mentális problémák és a szenvedélybetegségek kezelésére. Fontos az ellátásra szoruló személyek érdekében az egészségügyi és szociális szakemberek fokozottabb együttmőködése, illetve az egyházi, kisebbségi és civil szervezetek nagyobb mértékő bevonása.
14
A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy az ellátásban részesülı személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Legfıbb alapérték kell, hogy legyen a lehetıségek, források és szolgáltatások mindenki számára egyenlı hozzáférésének a biztosítása, az emberi méltóság tiszteletben tartása.
Fejlesztési stratégia Önkormányzatunk a szociális ellátásokról és a szociális igazgatásról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 86. §.-ában foglaltak alapján a személyes gondoskodást nyújtó alapellátások körében: - az étkeztetésrıl, - a házi segítségnyújtásról, - a családsegítésrıl - a nappali ellátásról, Önkormányzatunk a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény alapján köteles gondoskodni a gyermekjóléti ellátásról.
A Gyermekjóléti Szolgálat mőködésének bıvítése, 1 fı fıállású gyermekjólléti családgondozó, és egy fı részmunkaidıben foglalkoztatott pszichológus alkalmazása.
Feladatunk az Önkéntes Segítı Hálózat kiépítése, folyamatos mőködésének biztosítása a segítségre szoruló emberek jobb ellátása érdekében.
Mindezen feladatok szakszerő ellátása érdekében szükséges a szociális térkép elkészítése.
Apátfalva Község Önkormányzata folyamatos szakmai segítséget nyújt Apátfalva Község Cigány Kisebbségi Önkormányzatának a szociálpolitikai célkitőzésük hatékonyabb megvalósítása érdekében. Az esélyegyenlıtlenségek csökkentésére, a kirekesztés elleni küzdelemre szoros kapcsolatot kell kialakítani a civil szervezetekkel, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokkal (Apátfalva Község Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Apátfalva Község Román Önkormányzat, Pátfalváért Egyesülettel, Mozgáskorlátozottak helyi csoportjával, Egyházakkal, stb.)
Javítani kell a fogyatékossággal élık és a megváltozott munkaképességő személyek, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek komplex egészségügyi, foglalkoztatási és szociális rehabilitációjának hatékonyságát, biztosítani kell a fogyatékossággal élık és idıs személyek részére a tartós gondozáshoz és ápoláshoz való hozzáférés feltételeit.
Fontos feladat rehabilitációs foglalkoztató cégek megkeresése, egyeztetés és új munkahely létrehozása, a szociális foglalkoztatás további hosszú távú mőködésének biztosítása.
A felmerült problémák és tényezık kezelése, orvoslása érdekében a jövıben szükségszerő a munkanélküliség más szempontú megközelítése, az aktívkorú ellátásban részesültek aktivitásra serkentése. Ennek érdekében a Munkaügyi Központtal és egyéb szakintézményekkel való együttmőködés bıvítése, fenntartása.
15
Apátfalva Község Önkormányzatának egyre nehezedı pénzügyi helyzete ellenére fontos feladata lesz a jövıben is a segítségre szorulók széles körben történı támogatása.
A DAOP-2008. 4.1.3/A pályázat által a családsegítı szolgálat felújítására kerül sor. A felújítás mőszaki tartalma: födém és tetıszerkezet cseréje, korszerő nyílászárók beépítése, a szükséges helyeken aláfalazás, új válaszfalak megépítése, új rámpaépítés, teljes körő akadálymentesítés, eszköz beszerzés (bútor, számítógép). A pályázat elbírálása folyamatban van.
Pályázati kiírások figyelemmel kísérése és pályázatok benyújtása az egészséges életmód, egészség megırzés és egészségfejlesztés területen, illetve minden egyéb területen, mely Apátfalva szociálpolitikai fejlıdésének elıremozdítását szolgálja.
Az önkormányzat forráshiányos költségvetése miatt ezen feladatok pénzügyi fedezetét az állami normatívákból, az önkormányzat költségvetésében a szakfeladatokra tervezett kiadásokból, illetve pályázatok útján nyert pénzeszközökbıl kell biztosítani.
A Képviselı-testület a Szociális Koncepciót szükség szerint, de legalább kétévente a helyi lehetıségek, megvalósítások, és jogszabályi változások tükrében felülvizsgálja és módosítja. Apátfalva Község Önkormányzat Képviselı-testülete a 30/2007. (03.27.) Kt. h-val elfogadott Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2009. évi felülvizsgálatát a képviselı-testület a 64/2009. (04.28.) Kt. h-val jóváhagyta.
Apátfalva, 2009. április 28.
Kerekes Gézáné Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke
Vári Miklós alpolgármester
16
