APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

1

A Kerettantervi anyagok készítésében részt vettek Pályaorientációs anyag Semperger Piroska Földünk-környezetünk Szentirmainé Brecsók Mária Magyar nyelv és irodalom Szakács Béla Informatika Fülöp Péter Élı idegen nyelv Csikósné Marton Lívia Ének-zene Szántó Mariann Kovács Andrásné

A kerettantervi anyagokat szakértették Trencsényi László Dr. Vass Vilmos Dr. Csonka Csabáné Magyar nyelv és irodalom Dr. Palkó Gábor Élı idegen nyelv Fazekas Márta

Matematika Szabó Lajos

Vizuális kultúra Kiss Virág

Matematika Makara Ágnes

Ember és társadalom Molnárné Porpáczy Bernadett Pohubi Erika

Tánc és dráma Pálfi Erika

Ember és társadalom Foki Tamás Knausz Imre

Ember a természetben Horváth Miklós Szentirmainé Brecsók Máris Molnár László Molnár Eszter

Tárgyformálás és környezetkultúra Pitrik József Testnevelés Vass Zoltán

Ember a természetben Nahalka István Földünk-környezetünk Makádi Mariann Informatika Zsakó László Mővészetek Rápli Györgyi Bodóczky István Makláriné Hajas Teréz Tárgyformálás és környezetkultúra Gaul Emil Testnevelés és sport Pignitzkyné Lugosi Ilona

2

BEVEZETİ A KERETTANTERV JELLEMZİI

- A mőveltségi területek fejlesztési feladatait fejlesztési szakaszokra (1–4., 5–6.,7–8. 9–12.) ezen belül pedig, évfolyamokra bontja. Áttekinthetı szerkezetben, tanulói tevékenységekre építi a tantárgyak tartalmait. Törekszik a korszerő tanulásszervezési megoldások ajánlására. - A közös nemzeti értékek, a nemzeti hagyományok ápolása mellett más népek történetének, kultúrájának, szokásainak ismertetésével és megbecsülésével, a nemzeti identitás fejlesztését, a különbözı kultúrák iránti nyitottságot szolgálja. - Módszertani ajánlásokat tesz minden tantárgy esetében a tananyag feldolgozásához, a fejlesztési feladatok sikeres megoldásához. - Kerettantervünk figyelembe vette, hogy érvényesíteni kellett azokat a változásokat, amelyek jogi szempontból az 1993. évi LXXIX. törvény 2003–2006. évek közötti idıszak módosításaihoz kapcsolódnak. A felépítésében a tanterv a kötelezı oktatást 12 évfolyamra, egységes fejlesztési folyamatként értelmezi és határozza meg. - Figyelembe vettük, hogy a NAT értékrendszere bıvült, elsıdlegesen az Európai Unió kulcskompetencia keretrendszerének beépítésével. - Tantárgyanként megtalálható a jellemzı kulcskompetenciákra való hivatkozás, a tantárgyi bevezetıkben szerzıink az általános nevelési elveket és fejlesztési feladatokat hangsúlyozták. - Az újrafogalmazott kiemelt fejlesztési feladatokat szerzıink beépítették a mőveltségi területekbıl kialakított tantárgyak tanterveibe. - A közoktatás alapozó szakaszának pedagógiai szerepérıl kialakított filozófiát, érvényesíti kerettantervünk az 5–6. évfolyam átalakításával, a tanulási stratégiák hangsúlyosabb megjelenítésével, de a Magyar nyelv és irodalom, valamint a Matematika tantárgyak tanterveiben ajánlást adunk a fejlesztés területeire és idıkereteire is. - Minden tantárgy tantervében szerepet kapnak a tanulási esélyegyenlıség segítésének elvei és területei. - Fontosnak tartottuk a 9–12. évfolyam fejlesztési feladatainak felülvizsgálatát a szakképzés megváltozott igényeinek és lehetıségeinek szempontjából. - Az egyéni boldogulásban kiemelten fontos az egész életen áttartó tanulásra történı felkészülés, illetve felkészítés, melyet minden fejlesztési szakaszban érvényesítettünk. Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettanterve az ország bármely településén, a nevelı-oktató munkához szükséges feltételekkel rendelkezı iskolák számára készült. Figyelembe veszi az intézmények tehetséggondozó és felzárkóztató kötelezettségét, az integrációs nevelés lehetıségét is. A sajátos nevelési igényő gyermekek neveléséhez a kerettanterv ajánlásai mellett figyelembe kell venni a NAT irányelveit, a fogyatékosság típusának megfelelıen a tanuló lehetıségeihez, korlátaihoz és igényeihez igazodva kell a fejlesztést megtervezni. A nemzeti és etnikai kisebbség számára eligazítást adnak a speciális követelményekre az irányelvek, melyek a helyi tantervekben megjeleníthetı szabad sávban kell elhelyezni a kötött nyelvi és népismereti óraszámokat. Kerettantervünk az iskolákban folyó pedagógiai munka tervezését oly módon kívánja segíteni, hogy a középpontba állítja a tanulók kompetencia alapú tudásának, képességeinek, személyiségének fejlesztését. Ajánlásokat fogalmaz meg a nevelési programban elıírt iskolai programok (fogyasztóvédelem, 3

egészségnevelés, környezeti nevelés programja) elkészítéséhez. A mőveltségi területek tartalmait a közoktatási törvény szóhasználatának átvételével az alapfokú oktatás, és a középfokú oktatás képzési szakaszai szerint értelmezi: Az alapfokú nevelés-oktatás szakasza az elsı évfolyamon kezdıdik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Ezen belül négy részre tagolódik: → az elsı évfolyamon kezdıdı és a második évfolyam végéig tartó bevezetı szakasz, → a harmadik évfolyamon kezdıdı és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdı szakasz, → az ötödik évfolyamon kezdıdı és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó szakasz, → a hetedik évfolyamon kezdıdı és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás szakasza a kilencedik évfolyamon kezdıdik. A szakiskolában a tizedik, a középiskolában pedig a tizenkettedik vagy a tizenharmadik évfolyam végén fejezıdik be. Ezen belül két szakaszt különböztetünk meg: → a kilencedik évfolyamon kezdıdı és a tizedik vagy tizenegyedik évfolyam végéig tartó általános mőveltséget megszilárdító szakasz, → a tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamon kezdıdı és a tizenkettedik vagy tizenharmadik évfolyam végéig tartó szakasz; az elmélyítı, pályaválasztást segítı szakasz. A középfokú nevelés-oktatás két részre történı tagolása a korábbi rendelkezésekhez képest egyértelmővé teszi, hogy a szakiskolai kilencedik-tizedik évfolyamon folyó nevelı és oktató munka is része a középfokú nevelés-oktatás szakaszának. Az iskolai nevelés-oktatás szakaszhatárainak kijelölésénél fontos szerepet tölt be az a rendelkezés, amely szerint az általános mőveltséget megalapozó szakaszon belül az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. Nagyon lényeges a visszautalás, melybıl egyértelmően megállapítható, hogy az általános mőveltséget megalapozó szakasz az általános iskola elsı évfolyamától a középfokú oktatás utolsó évfolyamának végéig tart. Az egymásra épülı fejlesztési feladatok, tananyagok és követelmények a tartalmi szabályozás rendszerét határozzák meg. Mindezek alapján az alapfokú nevelés-oktatás végén és a középfokú oktatás kezdetén nem fejezıdik be, és nem kezdıdik újra a tananyag. A Kerettanterv készítıi a képzési szakaszokat egységben szemlélték, csak azután bontották fel évfolyamokra a kerettantervi tartalom szerint. A Kerettanterv képzési szakaszonként tartalmaz ajánlást: – a fejlesztés kiemelt területeire, a tantárgyak rendszerére és az óraszámokra; – tantárgyanként a nevelés és oktatás céljára; – a kiemelt kompetencia-fejlesztési feladatokra; – az egyes tantárgyak témaköreire és azok óraszámaira; – a témakörök tartalmára; – a tantárgyak évfolyamonkénti fejlesztési feladataira, a továbbhaladás feltételeire, elvárható követelményeire; – szempontokra a tanulói teljesítmények értékeléséhez;

4

SZAKMAI HÁTTÉR A Kormány a 2007. július 18-ai ülésén elfogadta a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) rendelet módosítását. A 202/2007. (VII. 17.) Kormányrendelet a Magyar Közlöny 102. számában (2007. július 31-én) jelent meg. A kerettanterv szerzıi számára a korábbi kerettanterv átvizsgálására ennek a rendeletnek az elıírásai, a mellékletként kiadott NAT szövege volt irányadó. Továbbá felhasznált dokumentum volt: Az 1/2005. (I. 21.) OM rendelettel módosított, egységes szerkezetbe foglalt 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeirıl. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló rendelet, a következıkkel egészül ki: A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvétésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen. Ez az elvárás szükségessé teszi, hogy a bevezetı és a kezdı szakasz képzési feladatait a tanulók életkorához, fejlettségéhez igazítva tervezzük meg. Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatai közül fontos volt szerzıinknek az angol nyelvre történı felkészülés követelménye: a középiskola a tanulói részére az angol nyelv elsajátításához szükséges felkészülés lehetıségét biztosíthatja tanórai foglalkozás megszervezésével, tanórán kívüli foglalkozás megszervezésével, másik középiskolával kötött megállapodás keretében, egyéni felkészülés megszervezésével és ahhoz kapcsolódó feltételek és konzultáció biztosításával. A kiegészítı kisebbségi oktatásra vonatkozó elıírás: A kiegészítı kisebbségi oktatás a nyelvoktató kisebbségi oktatás követelményei szerint biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. A kerettantervhez készülı tankönyvek, segédletek figyelembe veszik a kerettantervben foglaltakat. Így a tankönyvek szerzıit, szakmai segítıit egyaránt bevontuk a tantervi felülvizsgálatba, az új kerettanterv készítésébe. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók tankönyvvé nyilváníthatók. Az oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként kiadott információhordozók, feladathordozók – külön jogszabály szerinti – jóváhagyási eljárása során azt kell vizsgálni, hogy megfelel-e a kiadott oktatási program (pedagógiai) rendszer részét alkotó kerettantervben foglaltaknak, biztosítja-e az oktatási program (pedagógiai) rendszer végrehajtását. A 202/2007. (VII. 31) Kormányrendeletben megfogalmazott kulcskompetenciák, kiemelt feladatai között szerepel az énkép, önismeret, és a felkészülés a felnıtt-lét szerepeire. A szakiskolai nevelés és oktatás elveiben kiemeli, hogy az alapozó szakaszban elıtérbe kell helyezni a kulcskompetenciákat.

5

A benyújtott szakiskolai tantervi anyag önismereti és pályaorientációs tananyagtartalma nem szakma-specifikus fejlesztéseket célzott meg. Ahhoz, hogy hatékony legyen a szakmát tanuló a munkaerıpiacon, tisztában kell lenni önmagával, képességeivel, de jó kommunikáció technikával, önmagát és szakmai tudását menedzselni is kell ahhoz, hogy sikeres legyen. Ezt tartalmazza a kommunikáció, önismeret tanterv. A pályaorientáció tantárgy szintén nem szakma-specifikus elemeket tartalmaz. A szakmák ismerete, a saját képességeknek megfelelı szakmaválasztás, az életútterv készítés, interjúra való felkészülés, karrierterv összeállítás, olyan tudnivaló, mely a felnıtt létre való felkészülés fontos része. Erre kell, hogy ráépüljön a szakma speciális elvárása a pályaválasztóval kapcsolatban.

Célok és feladatok A szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon-az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskolai képességfejlesztés akkor lehet hatékony, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A tanulók jelentıs része a szakvizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen fontos nagy figyelmet fordítani a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságának erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában, a tanulóban fejlıdik saját egészségének, az emberi környezetnek és a természet megóvásának felelıssége. Fontos a közösségi és az egyéni érdekek felismertetése, az igény arra, hogy másokkal együttmőködve tevékenyen részt vállaljanak a környezet védelmében. Alapvetı cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedve a munkatevékenységek ellátására képességeik és készségeik alkalmazására. A szakiskolában a kerettantervben meghatározott tananyagok tartalma elsı sorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, valamint az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, és képességeik fejlesztésére irányul. Konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegennyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani – az átvevı iskola pedagógiai programja szerint – átlépésre gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésbe. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre tehetnek szert. A felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat az elsı szakképzési évfolyamba.

6

Tantárgyi rendszer és óraszámok Tantárgy évfolyamonként

Éves óraszámok 9. évfolyamon 111 óra - heti 3 óra

Éves óraszámok 10. évfolyamon 111 óra - heti 3

Magyar nyelv és Magyar irodalom Idegen nyelv Angol vagy német 111 óra - heti 3 óra 111 óra - heti 3 óra Matematika Matematika 92,5 óra - heti 2,5 óra 92,5 óra - heti 2,5 óra Ember és társadalom Történelem és 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra társadalomismeret Ember a természetben Természetismeret148 óra - heti 4 óra 148 óra - heti 4 óra A variáció +Egészségtan Ember a természetben 185 óra - heti 5 óra 185 óra - heti 5 óra B variáció Biológia+Egészségtan 1,5 1,5 Kémia, 1 1 Fizika 1,5 1,5 Földünk-környezetünk Földrajz 1 1 Mővészetek Ének-zene 37 óra - heti 1 óra 37 óra- heti 1 óra Rajz és vizuális 37 óra - heti 1 óra 37 óra - heti 1 óra Informatika Informatika 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Életvitel és gyakorlati Technika és életvitel heti 1 óra heti 1 óra ismeretek szakmától függıen szakmától függıen Testnevelés és sport 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Pályaorientáció 74 óra - heti 2 óra 74 óra - heti 2 óra Erre a tantárgyi csoportra nem készült tanterv, mert az NSZFI által készített Szakmai elıkészítı és alapozó tantárgyi kerettanterv bármelyike beemelhetı* Szakmai elıkészítés A variáció B variáció 203, 5 óra 166,5 óra 5,5 óra 4,5 óra Szakmai elıkészítésA variáció B variáció alapozás 203,5 óra 166,5 óra 5,5 óra 4,5 óra Óraszám összesen 27,5 27,5

Szakképzési évfolyamok

OKJ szerint

7

*Ajánlás: Az NSZFI kiadásában a következı szakmacsoportos képzéshez készült tantervek valamelyikét ajánljuk beépíteni: 1. Szakiskolai "A" változat Pályaorientáció (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés (9. évfolyam) Szakmai elıkészítés a humán szakterületre Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre ,,A'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,A'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre ,,A'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,A változat'' Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,A'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre ,,A'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a mővészet, közmővelıdés, kommunikáció szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra ,,A1'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra ,,A2'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra ,,A1'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra ,,A2'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra ,,A1'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra ,,A2'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra ,,A1'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra ,,A2'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,A'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra ,,A'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra ,,A'' változat

8

2. Szakiskolai "B" változat Szakmai elıkészítés a humán szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés a mőszaki szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés az agrár szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés a humán és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés az agrár és a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,B'' változat Szakmai elıkészítés a négy szakterületre ,,B'' változat Szakmai alapozás (10. évfolyam) Szakmai alapozás az egészségügy, szociális szolgáltatások szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás az oktatás szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a mővészet, kultúra szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás az egyéb szolgáltatások szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a gépészet szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás az elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a vegyipar szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás az építészet szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a könnyőipar szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a faipar szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a nyomdaipar szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a közlekedés szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás a gazdasági-szolgáltatási szakterületre ,,B'' változat Szakmai alapozás a mezıgazdaság szakmacsoportra ,,B'' változat Szakmai alapozás az élelmiszeripar szakmacsoportra ,,B'' változat

9

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK A 9–10. ÉVFOLYAMON Énkép, önismeret A személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki éppúgy, mint jellemzı egyéb tulajdonságok. A 9–10. évfolyamon a tanuló, képes önállóan meghatározni tevékenysége irányát. Aktivitásának mértéke, színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe, és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Gondoskodni kell arról, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlıdésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Hon-és népismeret Népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit megismerve, az értékırzést felelısséggel fel tudják vállalni a tanulók. A megismerés kiterjed a kiemelkedı magyar történelmi személyiségekre, tudósokra, feltalálókra, mővészekre, írókra, költıkre. Lehetıséget kell biztosítani azokra az egyéni és közösségi tevékenységekre, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülése egyaránt fontos. Ösztönözzük a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A 9–10. évfolyamon az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl fontos ismeretekkel bıvül a tanulók tudása. A lehetıség, hogy magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká, nevelési értékszempont. A fejlesztés célja, hogy ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt.

10

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A közoktatási rendszer egyik alapvetı feladata olyan formális, nem formális tanulási lehetıségek biztosítása, amelyek elısegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. A társadalom fejlıdésének és az egyén sikerességének, boldogulásának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében. Az aktív részvételhez szükséges megfelelı tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelı beállítottság és motiváltság szükséges. Ehhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetıségeket. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás általános mőveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvetı összefüggéseit értı és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhetı sem mőködı demokrácia, sem életképes piacgazdaság. A társadalom számára nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitőd alakuljon ki az értékteremtı munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerőség iránt. A magas szintő szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történı értékteremtéshez, a minıségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódó kompetenciafejlesztés hangsúlyos feladat a középiskolában és a szakiskolában. Kiemelt értéknek kell tekinteni minden olyan erıfeszítést, amelyet azért teszünk, hogy megszerezzük azt a tudást, amely a modern gazdaság hajtóerejét jelenti. Lényeges az is, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéssel járó kockázatot, hasznot vagy költséget. Hozzájárul a fejlesztés annak a képességnek a kialakításához, hogy egyensúlyt találjanak a rövidebb és hosszabb távú elınyök között. A személyiségnevelés fontos része az okos gazdálkodás képességének a kialakítása. Környezettudatosságra nevelés Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás, információszerzés és a nyitott gondolkodás. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatívan, problémamegoldó módon gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelısséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik 11

gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás, a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv kell legyen egyéni és közösségi szinten egyaránt. A tanulás tanítása A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. A tanulás tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Hatékony tanulás elképzelhetetlen a tanulók kezdetben még irányított, majd egyre önállóbbá váló információszerzı tevékenysége nélkül. Ezért a tanításitanulási folyamatban a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt kap az információszerzés- és feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetıségek felhasználására. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása középiskolában elsısorban a következıket foglalja magában: az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erısítése, célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. El kell sajátítaniuk az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulási folyamatot jelentısen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetıséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Testi és lelki egészség Az iskolában a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesszük. Az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére nevelünk. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Ismerni kell az egészséget, testi épséget veszélyeztetı leggyakoribb tényezıket, a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintő megelızését. Különösen sok feladata van az iskolának, a serdülık körében a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Megkerülhetetlen feladat, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás, a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítés. Felkészülés a felnıttlét szerepeire A szerepekre való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. A 9–12. évfolyamon célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdésüknek megfelelı területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. 12

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttmőködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Ezzel párhuzamosan szükséges meghatározni az állampolgári kompetencia tartalmát is, nevezetesen a jogaikat érvényesítı, a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzésérıl van szó. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség) A tantárgyközi együttmőködés az eredményes munka érdekében fontos az iskolában. Sokféle formája létezhet az iskolai gyakorlatban. Ezek közül minél többet alkalmaz egy iskola, annál összetettebben valósítja meg a tantárgyak koncentrációját. Az alábbi 12 tevékenységi forma ehhez a célhoz járulhat hozzá, egyúttal azokat a lehetıségeket is számba véve, melyeket a mostani tantárgyakra épülı szokásrend mellett alkalmazni lehet: integrált tantárgy tanítása; összefüggı tantárgyak órarendi tömbösítése; különbözı szaktanárok tevékenységének tartalmi egyeztetése egy-egy évfolyamon; adott téma közös tanítása a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; projektek közös kidolgozása a különbözı tárgyak tanáraival; értékelési eszközök közös kidolgozása (például feladatlap, témazáró, vizsgatételsor stb.) különbözı tárgyakat tanító tanárokkal; a tanulók összehangolt fejlesztése a domináns kompetenciák (kommunikáció, problémamegoldás) terén, különbözı szakos tanárokkal; a tanulók közös fejlesztése a kereszttantervi területeken több különbözı szakos tanárral; az iskolai internetes labor közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai könyvtár közös használata a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; az iskolai honlap közös szerkesztése a különbözı tárgyakat tanító tanárokkal és csoportjaikkal; a tartalmilag összekapcsolható tantárgyak tanárai egyeztetnek a tankönyvrendelés során. Mit tehet a középiskola a hatékony nevelés-fejlesztés érdekében? Elıtérbe helyezi a tantárgyközi oktatást elısegítı technikákat, és a korszerő tanulásszervezési eljárások alkalmazását. Nem a tantárgyi követelmények minél magasabb teljesítését tekinti az egyetlen értékmérınek. Segíti a gyerekeket a különbözı forrásokból szerzett ismeretek rendszerezésében. Kiemelten figyel a kereszttantervi kompetenciák, kulcskompetenciák fejlesztésére. Elhiszi, hogy az átfogó, tantárgyközi tartalmak oktatása és a kereszttantervi kompetenciák fejlesztése növeli, és nem csökkenti az eredményességet. Belátja, hogy nem csak a heti óraszám és a 45 perces óra az egyetlen tartalmat strukturáló tényezı. Radikálisan csökkenti a tantárgyi ismeretek számát, inkább a kapcsolódási pontok (az alapvetı tudásoszlopok) kiépítésére koncentrál. Az ismeretátadás és képességfejlesztés arányosságára törekszik. Figyel a tanulók érdeklıdésére. Mi múlik a tanárokon, iskolákon és mi a szabályozókon? Például a tanulásszervezés. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák között a tanulásszervezési megoldások közül a gimnáziumokban elsısorban a csoportbontás és nívócsoport alkalmazása fordul elı. A több programot futtató szakközép- és szakiskolában az osztályba sorolás szakmai tárgy szerint történik, s a programok közötti 13

átjárhatóságot az iskola mindkét irányba biztosítja (aki a szakiskolában jól teljesít, annak elsı évben, elsı félévben át lehet kerülni a szakközépiskolai évfolyamba). A tanórán kívüli foglalkozások. A magas hozzáadott értékkel rendelkezı iskolák körében igen gyakori a tanórán kívüli tevékenységek szervezése, több esetben az ilyen foglalkozások nem fakultatív, választható lehetıséget jelentenek a tanulók számára, hanem valamilyen formában kötelezı az ezeken való részvétel, ez esetben ezt valamilyen konkrét nevelési céllal magyarázza az intézmény. Nem feltétlenül tudatos iskolapolitikákról van szó, de az eredményes iskolák esetében joggal feltételezhetı a tudatosság. Különbözı a középiskolák helyzete, mind profiljukat, mind az intézményfenntartás jellemzıit, mind az egyéb lehetıségeiket tekintve. Mindenekelıtt abban követhetı a tudatosság, ahogyan mőködnek. A szakiskolának kilencedik-tizedik évfolyamon adott képesítés megszerzéséhez szükséges, az OKJ-ben meghatározott szakképzési évfolyama van. (Tv. 27.§ (1-3.) A kilencedik-tizedik évfolyamon általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik évfolyamon a kötelezı tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakmai és vizsgakövetelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakképzés követelményeinek elsajátítása egyidejőleg is folyhat az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasszal (párhuzamos oktatás).(Tv. 27.§ 7c) A gazdasági versenyképesség csak megfelelıen képzett munkaerıvel valósítható meg. A szaktudás, az adott munkakörhöz szükséges képességek jelentik a humánerıforrás alapját. Elıfordulhat, hogy a munkavállalónak új szakmát, új ismereteket kell elsajátítania, például idegen nyelvet, számítástechnikai ismereteket. Ehhez olyan képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie, amelyek megkönnyítik a tanulását: ismernie kell a számára leghatékonyabb tanulási technikákat, motiváltnak és kooperatívnak kell lennie, mert e nélkül elképzelhetetlen a másokkal való együttmőködés. Ma már megfelelı szakképzettség vagy szakképzettségek nélkül nem vagy ritkán alkalmaznak munkavállalót. Az, aki nem kapcsolódik be a tanulásba, hátrányos helyzetbe kerül, és leszakad a társadalom tanuló tagjaitól. A szakiskolában felzárkóztató oktatás szervezhetı (Tv.27.§8 1.2.), azoknak a tanulóknak, akik alapfokú iskolai végzettség nélkül kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek, de nem kívánnak a 9. évfolyamon továbbtanulni.

14

PÁLYAORIENTÁCIÓ Szakiskola 9. vagy 10 évfolyama Tantárgyi alapelvek és célok A szakiskolai képzésben a tananyagok elsajátítása mellett a tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a felkészültségüknek megfelelı szakmában tudják életpályájukat kiteljesíteni. A saját adottságaiknak reális ismeretén keresztül, képesek legyenek azt a pályát/szakmákat megcélozni, amihez tehetségük van, és érdekli is a szakterület. Tudja megtervezni a szaktudás megszerzésének lépései, és ismerje az álláskeresési technikákat, hogy a munkaerıpiacon sikerrel tudjon megfelelı állást találni. A tantárgy segíti a tanulók pálya és szakmaválasztási érettségének kialakulását. Felkészíti a tanulókat arra, hogy képesek legyenek megfelelni a munkaerı piaci elvárásoknak. A választott pálya/szakma elvárásait ismerjék, és képesek legyenek felkészülni annak folyton fejlıdı szakmai tudásának megszerzésére, és fejlesztésére. A tanulók a felkészülés során kapjanak átfogó képet a munka világáról, ismerjék azokat a szakmai kifejezéseket, melyek birtokában tájékozódni tud a pályaválasztási lehetıségeket kínáló szakirodalomban. Legyenek képes a reális önértékelésre, tudjanak tájékozódni a piac kínálta szakmák között. Tudják hatékonyan használni a pályaválasztási technikákat.

Fejlesztési feladatok: Bevezetés a pályaorientáció témakörébe - Ismerje a tanuló a tudatos pályaválasztás fontosságát, és azt, hogy a képességeinek megfelelı szakma/szakmák kiválasztása milyen fontos, a késıbbi szakmai fejlıdésében. - A szakkifejezések jelentésének ismerete hozzásegíti a tanulókat a pályaorientáció szakirodalmának tanulmányozásához, és tudásuk bıvítéséhez. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret - A reális önismeret folyamatos fejlesztésének képességével kell megismertetni a leendı munkavállalókat ahhoz, hogy lehetıségeiknek megfelelı életpályát tudják kiválasztani, és abban képesek legyenek a szakmaváltásra. A szaktudásuk korszerősítésével pedig, állásuk megtartására, és a karrierépítésre.

15

Pályaismeret - Ismerjék a pályák világát. Legyenek képesek rendszerezni a pályák világából szerzet ismereteiket, ismerjék az egyes szakmákhoz szükséges készségeket, képességeket. Legyenek képesek összehasonlítani az egyes pályákhoz szükséges jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat. Pályaválasztás folyamata - Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Ismerje az életútterv készítés lépései, és legyen képes a saját életúttervét elkészíteni. Munkaerı-piaci ismeretek - Tudja alkalmazni az álláskeresési technikákat, és tudja saját életrajzát megírni. Karrierterv - Legyen képes a választott szakmájához szükséges szakmai tudás megszerzésének tervezésére, és a megfelelı iskolatípus kiválasztására, és szaktudás megszerzésére. - Értse meg a gazdasági-társadalmi és az ebbıl következı foglalkoztatási viszonyok közötti összefüggéseket, és tudja ezt a saját munkavállalási esélyeikor felhasználni. - Ismerje a karrierterv készítés lépéseit, és legyen képes a saját karriertervének elkészítésére.

16

PÁLYAORIENTÁCIÓ HÁLÓTERV Éves óraszám 74 - heti óraszám 2 Sorszám 1.

Témakör

Téma

Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Pályaorientáció fontossága Pályaorientáció fogalomrendszere

2.

Pályaválasztáshoz szükséges önismeret

Óraszám 2 1 1 12

Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés 3.

Pályaismeret

16 Pályák világa, pályatükör, pályaszint, pályaleírások Szakmák ismertetése Szakmákhoz szükséges készségek, képességek, ismeretek

4.

Pályaválasztás folyamata

14 Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései

5.

Munkaerıpiaci ismeretek

14 Álláskeresési technikák Életrajzírás Interjúra felkészülés

6.

Karrierterv

14 Szakma elsajátításhoz szükséges információk A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései

17

1. Bevezetés a pályaorientáció témakörébe Fejlesztési célok Kialakítani a tudatos pályairányultság megszerzésének igényét, és a hozzá szükséges szakszavak használatára igényét

Tananyag Pályaorientáció fontossága Pályaorientáció fogalomrendszere

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanári elıadás Pályaorientációs szakkönyv szómagyarázata

Továbbhaladás feltételei Ismerje a pályaválasztás fontosságát, és a szakszavak pontos jelentését.

2. Pályaválasztáshoz szükséges önismeret Fejlesztési célok Legyen képes felmérni, és reálisan értékelni saját készségét, képességét, érdeklıdését

Tananyag Önismeret szerepe a pályaválasztásban Készségek Képességek Tehetség, és érdeklıdés

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulói győjtımunka Tanulók által is hozzáférhetı önértékelı tesztek kitöltése, és értékelése Csoportmunka

Továbbhaladás feltételei Készítse el a tanuló a saját készség, képesség, érdeklıdés profilját

3. Pályaismeret Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerjék a pályák világát. Legyenek Pályák világa, pályatükör, pályaszint, Tanulói győjtımunka, képesek rendszerezni a pályák pályaleírások Szakmák ismertetése Pályaválasztási kiadványok, és világából szerzet ismereteiket, Szakmákhoz szükséges készségek, szakmaismertetık anyagának ismerjék az egyes szakmákhoz képességek, ismeretek feldolgozása csoportmunkában szükséges készségeket, képességeket. Egyéni győjtımunkában a Legyenek képesek összehasonlítani kiválasztott szakmák jellemzıinek az egyes pályákhoz szükséges felkutatása jellemzıket (különbség, azonosság) Felismerni és csoportosítani az egymást helyettesítı pályákat/pályacsoportokat Fejlesztési célok

Tananyag

Továbbhaladás feltételei A tanuló által kiválasztott szakmák rangsorolása, és pályaelvárások ismertetése dolgozat formájában

18

4. Pályaválasztás folyamata Fejlesztési célok Legyen képes a saját adottságainak megfelelı pályák/pályacsoportok kiválasztására. Legyen képes a saját életúttervét elkészíteni

Tananyag Adottságoknak megfelelı pályák kiválasztása A pályák rangsorolása Az életútterv elkészítésének lépései

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, egyéni győjtı-, és elemzı munka tanári segítséggel

Továbbhaladás feltételei A kiválasztott pályák rangsorolása a saját érdeklıdésének, képességeinek, és adottságainak megfelelıen, dolgozat formájában

5. Munkaerı-piaci ismeretek Fejlesztési célok Ismerje a különbözı álláskeresési technikákat, és a különbözı életrajzírási módszereket. Legyen képes felkészülni egy állásinterjúra

Tananyag Álláskeresési technikák, Életrajzírás, Interjúra felkészülés

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportmunka, szituációs játék Dokumentumkészítés Tanári elıadás dokumentumelemzés

Továbbhaladás feltételei Három módon megírt életrajz, Egy állásinterjú tervezése, és szituációban való részvétel, videóval történt dokumentálással

6. Karrierterv Fejlesztési célok Tudja használni az iskolaválasztáshoz szükséges dokumentumokat, és értse annak információ tartalmát. Ismerje és tudja alkalmazni a munkahely keresési technikákat. Legyen képes elkészíteni saját karriertervét

Tananyag Szakma elsajátításhoz szükséges információk. A munkahelyválasztáshoz szükséges ismeretek és technikák Karrierterv készítés lépései

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Dokumentumok elemzése, megadott szempontok alapján, csoportmunka Egyéni győjtımunka

Továbbhaladás feltételei Saját karriertervének elkészítése

Értékelés: A tanulók értékelésének célja, hogy ellenırizze a tanár a tanuló pályaválasztási folyamatában megszerzett jártasságát. A szituációs játékok és az elkészített mintadokumentumok, alkalmasak, arra hogy a megszerzett ismeretek alapján késıbb a tanuló elkészíthesse a folyamatosan bıvülı reális életúttervét, és karriertervét. Minısítés: megfelelt, ha elkészítette a dokumentumokat, és a csoportmunkában elkészítette a saját interjúfelvételét. nem felelt meg, ha nem készítette el a dokumentumokat, és a csoportmunkában nem készítette el a saját interjúfelvételét. 19

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9-10. évfolyam számára

20

BEVEZETÉS CÉLOK FELADATOK A két ágazat, az anyanyelvi és irodalmi nevelés a részletes tervezetben kettéválik ugyan, de alapelvként hangoztatjuk elválaszthatatlanságukat, mivel az irodalmi mő elsısorban nyelvi produktum, és az irodalom a kommunikáció magas szintő megnyilvánulása. Anyanyelvi nevelésünk egészét pedig – a szókincsfejlesztéstıl a grammatikán keresztül a szövegtani stúdiumokig – a kommunikáció hálója fogja egységbe. Anyanyelvi képzésünk legfontosabb feladata, hogy tanulóink az egyéni és a társadalmi céloknak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. Az eredményes kommunikációhoz szükséges részképességek – a jól érthetı beszéd, a szövegértés és -alkotás, a rendezett íráskép, az információs társadalom technológiáinak (IST) ismerete – együttesen szolgálnak alapul az önálló ismeretszerzéshez, és az élethosszig tartó tanulás képességét is kifejlesztik. E részképességek – továbbá a helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek – folytonos gyakorlásáról egyetlen órán sem mondhatunk le. Képességfejlesztı munkálkodásunk kettıs irányba hat, részint a kisebb és nagyobb közösségek aktív állampolgárának biztosít szilárd anyanyelvi alapot, részint pedig az önkifejezés, a kapcsolatteremtés kommunikatív erényei révén a szakmai elımenetelnek, az egyéni boldogulásnak is feltétele. Az irodalmi nevelés legáltalánosabb céljaként az értı befogadó jelölhetı meg. Az olvasási kedv felkeltése, az igényes irodalmi mővek megszerettetése, az esztétikai, emocionális és etikai érzék fejlesztése a nemzeti irodalom és más népek irodalmának ismerete révén valósul meg. Az irodalmi anyag felépítése poétikai alapozású, tehát az egyes mőnemek, ill. mőfajok sorrendjében foglalkozunk az alkotásokkal; a kronológia a mőfajokon belül, továbbá az ismétlı, összefoglaló órákon érvényesülhet. A szemelvények megválasztásánál ügyeljünk – a nyelvi-esztétikai színvonal mellett – az érzelmi gazdagságra, az erkölcsi probléma-érzékenységre és nem utolsósorban az érthetıségre. Részesítsük elınyben a rövidebb alkotásokat, de a mőrészletektıl se idegenkedjünk, ugyanis ezekkel további olvasásra ösztönözhetünk. A szakiskolai kerettanterv is – a többi iskolatípus tantervéhez hasonlóan – szilárd alapjának tekinti a hét fejlesztési feladatot (l. a témaköröket az órafelosztásnál), ezért mindkét évfolyamban e szerint a hét csoport szerint rendezi el képzési anyagát hét témakörben. E hét témakör felöleli a kilenc kulcskompetencia közül azt a hét kompetenciaterületet, amelyet a magyar nyelv és irodalom tantárgynak jellegébıl fakadóan vállalnia kell a képzési folyamatban. Az „anyanyelvi kommunikáció” elsıdlegességét négy témakörünk (a beszédértés, az olvasásértés, az írás-szövegalkotás és az anyanyelvi kultúra) is biztosítja, ugyanis ezen a területen szorul segítségre/fejlesztésre a legtöbb fiatal ebben az iskolatípusban. Az „esztétikai–mővészeti” kompetencia részint az évfolyamok záró témakörébe került két fontos területtel, az erkölcsi és a történeti érzékkel társítva, afféle útravalóul szolgál az önálló élethez. Részint pedig mint ágazati esztétika jelenik meg az Irodalmi kultúra–mőelemzés c. témakörben, a fiatalok értı befogadóvá válását segítve. Az „önálló tanulás” fontossága indokolja külön témakörét és központi helyét a képzési folyamat mindkét évfolyamában. E terület fejlesztése minden tantárgyba beépül/megtörténik, de csak az anyanyelvi képzés biztosít szilárd alapot ehhez. Az „állampolgári” és a „vállalkozói–gazdasági” kompetencia a második évfolyam záró témakörébe került – ezzel is az önálló életre való felkészítést szándékozzuk támogatni. Jelenkori súlyának megfelelıen szinte mindegyik témakörünkbe beépül a „digitális kompetenciá”-val való foglalkozás. 21

A kiemelt fejlesztési feladatok beépítésérıl is szólnunk kell. Ebbıl hat került kerettantervünkbe. Az „énkép”, a „honismeret”, az „európai azonosságtudat”, az „aktív állampolgárság” és a „gazdasági nevelés” a 7. témakör egy-egy alcsoportját alkotja, két évfolyamra elosztva. A „tanulás tanítása” önálló témakört kapott. A NAT által kialakított 10 mőveltségi terület közül a leggyakrabban az Ember és társadalom, valamint a Mővészetek, továbbá az Informatika területével célszerő a tantárgyi koncentrációt hangsúlyozni. Végül az a szerkezeti megoldás, amely az anyanyelvi és irodalmi anyag kerettantervi elkülönítésében jelentkezik, felveti az egyes témakörök besorolásának problémáját. Vannak egyértelmően anyanyelvi (1., 5.) és irodalmi (6., 7.) témakörök, de a 2. és 4. esetében egyféle nyelvi-irodalmi integráció valósul meg. A 2. témakört („olvasásértés”) az irodalmi, a 4.-et („tanulási”) pedig a nyelvi órák közé soroltuk, mert a 111 óra csak így bontható 56 anyanyelvi és 55 irodalomórára, és így lehet az oktatási folyamatban a két tantárgyi ágazat arányos haladását biztosítani a heti 2-1-es, ill. a második félévben pedig az 1-2-es óraváltogatással.

22

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám 111 - heti óraszám: 3

TÉMAKÖRÖK ÉS A TÉMAKÖR FELDOLGOZÁSÁRA JAVASOLT ÓRASZÁM

Témakörök

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás

Összefoglalás, ellenırzés

Teljes óraszám

3

8

4

15

2. Olvasás, írott szöveg megértése

-

8

2

10

3. Írás, szövegalkotás

3

7

3

13

4. A tanulási képesség fejlesztése

2

5

1

8

5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrıl

4

10

6

20

6. Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése

8

7

3

18

12

11

4

27

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása

7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

23

1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGEK MEGÉRTÉSE, ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKOTÁSA Fejlesztési célok

Tananyag Bevezetı óra.

A kommunikációs együttmőködési képesség megszerzése.

A tanuló szempontjaira is figyelı kommunikációs gyakorlat kialakítása a verbális és nonverbális kommunikáció terén.

A beszédhangok helyes képzésének elméleti ismeretei és gyakorlata.

A saját beszéd és mások beszédtevékenységének kritikus szemlélése, korrekciós képesség, ill. a véleménynyilvánítás udvarias formái.

a/ A kommunikációs folyamat /8 óra A kommunikáció fogalma és feltételei. A kommunikációs funkciók. A kommunikáció típusai és szakaszai: kapcsolatteremtés, kapcsolattartás, kapcsolatzárás. Kommunikációs gyakorlatok. Verbális és nonverbális kommunikáció. A gesztusnyelv. A gesztusok összekapcsolása és értelmezése. A kommunikációs zavarok feloldása, konfliktuskezelés. Ismétlés, rendszerezés. Összefoglalás, ellenırzés. b/ A helyes beszéd /7 óra A helyes hangképzés feltételei. Hangsúly, hanglejtés, beszédtempó. Hangerıvel, szünettel való gazdálkodás. A helyes artikuláció (mgh., msh.). Az egyszerőbb beszédhibák, modorosságok megfigyelése és korrekciója. Vélemény, állásfoglalás megfogalmazásának különféle formái.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok

A továbbhaladás feltételei

Ismerkedés a taneszközökkel. A megtekintendı színházi elıadás és a memoriter közös kiválasztása.

Kommunikációs helyzetgyakorlatok Köszönés, bemutatkozás, megszólítás, érdeklıdés gyakorlása. Kulturált eladóvásárló, ismerkedési helyzetek, étteremben, külföldön. Telefonillemtan. Kommunikációs esetjátékok.

A gesztusok megfejtése, illemtana.

Témazárás, önértékelés. Beszédtechnikai gyakorlatok.

Hangképzési gyakorlatok (mondókák, nyelvtörık). A saját és a beszédpartner beszédhibáinak megfigyelése, illetve korrekciójuk. Napi eseményekhez, érdekes hírekhez kapcsolódó egyéni vélemény megfogalmazása.

Eligazodás és részvétel a mindennapi élet egyszerőbb kommunikációs helyzeteiben. A kapcsolatfelvétel szabályainak ismerete, helyes alkalmazásuk.

A beszédpartnerhez való alkalmazkodás képessége különféle párbeszédes helyzetekben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök összehangolása a kommunikációs helyzetnek megfelelıen.

A helyesen artikulált, jól érthetı beszéd a mindennapi szóbeliségben.

A gyakori beszédhibák felismerése, javításukra való képesség.

Önálló vélemény tömör megfogalmazása néhány mondatos beszédmőben, beszélgetésekben.

24

Érvelı szövegek értelmezése. Ismétlés.

Érvek győjtése, rendszerezése, szövegbe építése.

Témazárás, ellenırzés.

Témazáró értékelés.

Az érvmenet követése, érvmenet alkotása önálló szóbeli megnyilatkozásokban, párbeszéd közben, véleménymódosításra való képesség.

2. OLVASÁS, ÍROTT SZÖVEG MEGÉRTÉSE Fejlesztési célok Az olvasástechnikai képességek fejlesztése.

Tananyag Az olvasási képesség felmérése. A hangos és néma olvasás gyakorlása különféle szövegeken.

Szakszövegek olvasása, értelmezése segédeszközök önálló használatával. A szövegértési képesség fejlesztése az elbeszélı és az értekezı szövegekben.

Szakszövegek olvasása, értelmezése. A szakszókincs. A szakszótárak használata. Tájszavak a szövegben. A tájszótár. Különféle szövegek szerkezeti sajátosságainak feltárása, a szövegek külsı tagolása. Az ismeretterjesztı szövegek értelmezése. A tankönyvi szövegek szerkezeti sajátosságai (információk, magyarázó-érvelı szövegek, lényegkiemelés). Tájékozódás a sajtó néhány jellegzetes mőfajában. Cikkek, tudósítások szövegértési problémái.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az olvasásértés diagnosztikus mérése. Egyénenkénti fejlesztés. A hírközlı, sajtószövegek közös és egyéni megközelítése, az olvasási technika és az olvasásértés gyakorlása. Az ismert és ismeretlen fogalmak elkülönítése, a szakszótár használatának gyakorlása. Az alaki és valódi tájszók győjtése, elkülönítése. Grammatikai sajátosságok győjtése. Különféle szövegek feldolgozása, elemzése (részek, fejezetek sorrendje).

A továbbhaladás feltételei Értı és értetı szövegolvasási képesség – szöveghő olvasás.

Különféle szövegekben való eligazodás a szükséges segédletek megválasztásával (pl.: Idegen szavak szótára, lexikonok, kronológiák használatával).

Egy ismeretterjesztı szöveg elemzése a szövegtípusok és a kiemelés eszközeinek vizsgálatával.

Egy politikai napilap, egy „színes” hetilap, egy irodalmi folyóirat összehasonlítása az alábbi szempontok szerint: szerkezet, mőfajok, tartalmi vonatkozások, nyelv-stílus, illusztrációképanyag – csoportmunkában.

Önálló információszerzési és tanulási képesség.

25

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése. Jelentésrétegek feltárása különféle szövegekben, szokásos és alkalmi jelentés, konnotáció-denotáció. Szépirodalmi szöveg felolvasása.

Néhány rövidebb lírai alkotás szóképei, értelmezésük, átírás. Szövegértési feladatsorok – ellenırzés önértékeléssel, párosan.

Metaforikus, másodlagos jelentések érzékelése, önálló megfogalmazása.

Értı, értelmezı felolvasás gyakorlása.

Önálló felkészülés hosszabb szövegek hibátlan értı, értelmezı felolvasására.

3. ÍRÁS, SZÖVEGALKOTÁS

Fejlesztési célok

Tananyag


A továbbhaladás feltételei Jól olvasható egyéni írásmód.

A magán- és közösségi élet különféle szövegtípusai Jegyzetelés, kivonatkészítés. Különféle mőfajok szerkesztési, nyelvi és helyesírási követelményeinek megismertetése.

Különféle levéltípusok.

A magánélet és a közösségi élet néhány jellemzı mőfajának gyakorlása, jegyzetek, kivonatok készítése adott szöveg alapján.

A magánlevél és fajtái. Képességfejlesztés a kommunikációs helyzetnek megfelelı mőfajok alkotásában.

Irodalmi levelezés, szemelvények a magyar irodalom híres leveleibıl. A szóválasztás és segédletei.

A hivatalos levél. A meghatalmazás és az elismervény.

A mondatszerkesztés köznyelvi normái. A napló és elektronikus változata (blog).

Szemelvények egyéni és csoportos feldolgozása, közös megbeszélése.

A kommunikációs céloknak megfelelı szövegek megfogalmazásának képessége.

Szókincsfejlesztı gyakorlatok. Különféle digitális és nyomtatott szinonímaszótárak. Levélírás megadott témában és céllal, páros értékelés, önellenırzés. Elismervény írása javításra való átvételrıl, pénzfelvételrıl. Mondatszerkesztési gyakorlatok egyéni és csoportos formában. Napló- és/vagy blogbejegyzések írása fiktív személy nevében, az eredmény csoportos összevetése, megbeszélése.

26

Az egyes mőfajok helyesírási kérdései (megszólítás, keltezés, számnevek írása, személynevek, intézménynevek, földrajzi nevek írása). Összefoglalás. Ellenırzés.

A helyesírási biztonság és tudatosság fejlesztése, helyesírási gyakorlatok.

Saját szövegek alkotásakor helyesírási önkorrekciós képesség, jártasság helyesírási segédkönyvek használatában.

Témazáró értékelés.

4. A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Fejlesztési célok Önálló adatgyőjtés képessége különféle információhordozókról.

Információk elrendezésének és rögzítésének képessége.

Tananyag Információk győjtése, rendszerezése. Szövegfeldolgozási eljárások. Alapvetı tipográfiai ismeretek.

Szövegfeldolgozási gyakorlatok. Szöveg közti ábrák, térképek stb. információinak értelmezése egyénileg és csoportosan, közös értékelés.

A struktúrák felismerése. Szövegelemek elkülönítése (adatok rendszerezése, álláspontok szembesítése, ábrák, grafikonok értelmezése). Információgyőjtés könyvtárban és az internetrıl. Vázlat- és jegyzetkészítés.

A helyes idıbeosztás, a megfelelı körülmények megteremtésének és a tanulási szokások kialakításának képessége.


Különféle tantárgyak tankönyvi szövegeinek feldolgozása.

Rögzítés – bevésés – információkapcsolás.

A továbbhaladás feltételei Az önálló ismeretszerzés képessége adott probléma kapcsán. Az információk felhasználása saját szövegek alkotásánál.

Tájékozódási képesség a tanult szövegtípusok között.

Látogatás nagyobb könyvtárban. Keresés a katalógusban, az elektronikus katalógus használata. Adott szövegrészletek feldolgozása, önálló vázlatkészítés, közös megbeszélés.

Eligazodás a nem tankönyvi tudásforrások terén (könyvtár, elektronikus adathordozók) adott téma vagy probléma kapcsán.

Fıleg szaktárgyi tankönyvek szövegeivel való munkálkodás. Memóriafejlesztı gyakorlatok, játékos vetélkedık.

Alapvetı információrögzítési stratégiák ismerete, alkalmazási képessége.

27

Hogyan tanuljunk verset?

Koncentráció: informatika.

Memoriter: egy rövidebb vers/versrészlet (kb. 20-30 sor terjedelemben) szöveghő, értı, értelmezı elıadása az osztályközössége elıtt.

5. ANYANYELVI KULTÚRA, ISMERETEK AZ ANYANYELVRİL

Fejlesztési célok A nyelvi rendszer ismeretén alapuló tudatosság érvényesítése a szóbeli és írásbeli kommunikációban.

Tananyag Diagnosztikus mérések a nyelvtani ismeretek körébıl. A szótani és mondattani ismeretek, valamint a helyesírási készség szintje. A magyar hangrendszer és a betőrend.

A nyelvi hibák javításának képessége. Hangtani törvényszerőségek. A grammatikai ismeretek felhasználásának képessége a szövegértésben és a szövegalkotásban. Önkorrekció és mások nyelvi teljesítményének kritikus szemlélése családi, baráti körben, a magánélet és a közélet különféle helyzeteiben. A nyelvi hibák javításának képessége. A grammatikai ismeretek felhasználásának képessége a szövegértésben és a szövegalkotásban.

Az elválasztás szabályai.

Szókészletünk és a fontosabb szótárak. Az alak és jelentés viszonya (rokon értelmő szavak). A szókészlet gyarapításának módjai (szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó). Szófajtani gyakorlatok.

Önkorrekció és mások nyelvi teljesítményének kritikus szemlélése a magánélet és a közélet különféle helyzeteiben. A mondat és a szó a kommunikációs folyamatban.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Az általános iskolából hozott ismeretek felmérése. Szóbeli tájékozódás, tesztlapos mérés.

A továbbhaladás feltételei Elemi tájékozottság a nyelvi rendszerben.

Névsorok szerkesztése, eligazodás névtárakban. Az írásban jelölt és jelöletlen esetek elkülönítésének gyakorlása. Az összetett szavak, fontosabb külföldi szerzık, földrajzi nevek stb. elválasztásának gyakorlása. Szókincsfejlesztı gyakorlatok. Egynyelvő szótárak. Vetélkedés (pl.: szinonimák és homonimák győjtése). Az összetett szavak, rövidítések, mozaikszók helyesírásának gyakorlása. A szófajok felismerése, helyesírásuk (az ige ragozása, jelezése). Az alapszórend és a fordított szórend példáinak kigyőjtése különféle szövegekbıl. Játékos gyakorlatok (pl.: tımondat bıvítése, „fejezd ki egy szóval”– játék stb.).

Nyelvhelyességi kézikönyvek, szótárak használatában való jártasság, igény és képesség használatukra az önálló szövegalkotásban.

28

A modalitás és a mondatfajták.

A mondatrészek. Alárendelı viszonyok az összetett mondatokban és az összetett szavakban. Az alárendelı összetett mondat fajtái. Mellérendelı viszonyok az összetett mondatokban és az összetett szavakban. A mellérendelı összetett mondat fajtái. A mondatzáró írásjelek. A szólások, közmondások, szállóigék kommunikációs értéke. Összefoglalás. Ellenırzés.

A kérdı mondatok hanglejtése, írásjelek használata. A kérdı mondatok intonálásának és a felszólítás udvarias formáinak gyakorlása. A fımondat megállapításának gyakorlása. A kötıszók és vonatkozó névmások helyes használatának gyakorlása. _________________ Szövegtömörítési gyakorlatok a mellékmondatok „zsugorításával”. Az ikerszók írásának gyakorlása.

Az alá- és mellérendelı viszonyok felismerése, helyesírási vonatkozásaik érvényesítése.

A többszörösen összetett mondatok szerkezeti ábrázolásának gyakorlása. Győjtımunka szólás- és közmondásgyőjteményekbıl megadott témák szerint (pl. a munka minıségének kifejezésére). Értékelés.

6. IRODALMI KULTÚRA, IRODALMI MŐVEK ÉRTELMEZÉSE

Fejlesztési célok Az olvasási igény felkeltése, az esztétikai, történeti és etikai érzék fejlesztése.

Annak tudatosítása, hogy a mővel folytatott párbeszédben fontos szerep jut az irodalmi ismereteknek.

Tananyag A befogadói álláspont és magatartás szerepe a mővekkel folytatott párbeszédben. A lírai mőnem sajátosságai. Vers és próza. A lírai mőfajok: dal, óda, elégia, epigramma. A lírai mő befogadása. A versritmus és a verselési módok. Versritmikai gyakorlatok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A szemelvények közös és önálló olvasása, elemzése tanári szempontok szerint.

A továbbhaladás feltételei A mővek kiválasztását átgondolt döntés elızi meg, rendszeres olvasási szokásokkal rendelkezik.

Önálló vélemény kialakítása, vita a mővekrıl, ill. a mővek elıadásáról. Szavalatok meghallgatása, megbeszélése, versek értı felolvasása.

29

Tájékozódási képesség korokban, stílusokban és mőfajokban.

A rím, a strófaszerkezet, a versforma. A szonett. A lírai képalkotás eszköztára. A szóképek (metafora, hasonlat, megszemélyesítés stb.). Az alakzatok. A lírai mő szerkezete. Idı- és térszerkezet. Az epika mőneme és a fontosabb epikai mőfajok. A világirodalom egy-egy nagy verses epikai mőve. Részletek az Odüsszeiából. A 19. sz.-i európai regény és novella. Részletek nagy romantikus vagy realista regényekbıl. Egy novella elemzése a korszak irodalmából. A 20. sz.-i regény és novella.

A novellák tér- és idıszerkezete, az elbeszélésmód. Novellaértelmezés – 20. sz.-i novellák alapján, a magyar és a világirodalom körébıl. Összefoglalás.

Ellenırzés.

Néhány lírai mő elemzése a 20. századi magyar irodalomból.

A mőfaji és tematikai határok tágítása.

Közös színházlátogatás, kiállítások meglátogatása, filmadaptációk megtekintése és összehasonlítása a prózai mővel, csoportmunkában.

Folyamatos és kulturált intézménylátogatás (színház, könyvtár, kiállítás).

Prózai szövegek, szövegrészletek feldolgozása az alábbi szempontok szerint: korstílus jegyei, - cselekménybonyolítás és jellemábrázolás, - korbemutatás, mővek etikai és társadalmi - vonatkozásai, elbeszélımód - csoportmunkában. Az elbeszélı személye, a színhely, az idı és a cselekvéssor, a beszédmód vizsgálatára tervezett elemzések csoportmunkában. A tapasztalatok közös megbeszélése, önértékelés. Memoriter: 40-50 sor terjedelmő vers/versrészlet szöveghő, értelmezı elmondása az osztály elıtt, a szavalatok értelmezési kérdései, összevetésük. Értékelés. Koncentráció: Ember és társadalom, Mővészetek.

30

7. AZ ÍTÉLİKÉPESSÉG, AZ ERKÖLCSI, AZ ESZTÉTIKAI ÉS A TÖRTÉNETI ÉRZÉK FEJLESZTÉSE

Fejlesztési célok Különféle korokban, különféle kulturális viszonyok között létrejött mőalkotások értı befogadása, annak tudatosítása, hogy az esztétikai élmény a mindennapi élet fontos eleme. Az összetett jelentésstruktúrák felfejtésének képessége és a mővekben megjelenı erkölcsi problémákra való reflektálás igényének kifejlesztése.

Tananyag a/ Az ítélıképesség fejlesztése/kb. 15 óra Az ízlés (ítélet) történeti, kulturális, egyéni változékonysága. Kisebb közösségek (család, lakóhely stb.) kulturális hagyományai, ünnepi szokásaik. Az összetett modalitású alkotások elemzése (pl.: változatok a humorra).

A régi és az új párbeszéde, a történeti változás mint akadály és lehetıség. A kulturális fogyasztási szokások kialakítása (film, színház, koncert stb.).

Különféle mővészetek alkotásainak önálló befogadása, összehasonlítása, az élmény megfogalmazásának, a kulturált vitának az igénye és képessége.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ünnepi szokások (karácsony, húsvét) családi dokumentumainak (fénykép, videó stb.) összevetése, a közös és eltérı vonások megvitatása. A népviselet, a helyi öltözködési, viselkedési szokások anyaggyőjtés alapján. Szemelvények a magyar humoros irodalomból, egy-egy rövidebb prózai mő vagy mőrészlet feldolgozása (pl.: Rejtı Jenıtıl), a humorkeltı eszközök összegyőjtése (alakok, névadás, helyzetek, nyelv stb.), átírás, újraírás. Szemelvények értelmezése, pl.: köznapi szövegek a nyelvújítás elıttrıl. Közösen látott film vagy színházi elıadás értékelése, vitája. Vita a filmrıl más filmek és/vagy irodalmi mővek összefüggésében, színházi elıadás és drámaszöveg összevetése.

Ismerkedés különféle mővészeti ágak egy-egy mőalkotásával, mővészi produkciókkal. Tájékozódás a mővészeti ágazatokban az osztály szakmájának, illetve érdeklıdésének megfelelıen.

A választott ágazat egy-egy mőalkotásának feldolgozása, értelmezése, anyaggyőjtés és csoportbeszámoló.

Kiállítás közös megtekintése.

Elızetes felkészülés, tájékozódás a kiállítás témájáról, az alkotókról, mővekrıl – csoportokban. A kiállítás közös megtekintése, egyéni jegyzetkészítés. A tapasztalatok, élmények közös megbeszélése.

A továbbhaladás feltételei Az esztétikai és erkölcsi szempontok tudatos beépítése a véleményalkotásba és érvényesítésük a döntésekben.

Különféle mőalkotások, filmek, színházi elıadások befogadása, az élmények értékelı megvitatása.

Adott kulturális/mővészeti esemény befogadása elıkészületekkel, felkészüléssel, az élmények kulturált megosztása.

31

Morális kérdések, problémák, konfliktusok különféle kommunikációs helyzetekben és szövegekben. A jog és erkölcs viszonya. A történeti érzék fejlesztése.

Ismerkedés a szomszédos népek kultúrájával, irodalmával.

A képességek, egyéni adottságok mérlegelése, az önismeret fejlesztése.

b/ Énkép, önismeret /4 óra Az önmagunkról alkotott kép, pozitív és negatív énkép.

Mindezek alapján az egyéni célok meghatározása.

Prózai vagy drámaszövegek, szövegrészletek, filmek közös megvitatása morális kérdések mentén. Csoportbontás, különféle álláspontok képviselete, vita. Történeti tárgyú regények, elbeszélések megvitatása egyéni vagy csoportos felkészülés után, a történeti hitelesség és a mőfaj problémái. Történeti távolságot áthidaló mőfajok összevetése (pl.: regény és esszé, játékfilm és dokumentumfilm). Vita az álláspontok tanári elosztása után. 20. sz.-i lengyel, cseh, szlovák stb. irodalmi, filmmővészeti alkotások megvitatása, beszélgetés a kultúrák közötti különbség néhány konkrét példája kapcsán. Koncentráció: Mővészetek, Ember és társadalom. Mővészi önéletrajzok, önarcképek kapcsán az önmagunkról alkotott kép problémájának megbeszélése. Önéletrajzok készítése egyénileg, adott szövegminta alapján, egymás szövegeinek bírálata.

Az önismeret fejlesztésének eszközei, módjai, a negatív és a pozitív énkép különbségének ismerete, a tudatos személyiségépítés egy-két technikájának ismerete.

Törekvés a lehetıségek figyelembevételével kialakított életcél, életpálya kiválasztására/kialakítására, illetve a pályamódosítás képessége. Önismereti technikák.

Az önfejlesztés igénye és az önkontroll képessége.

Az önismeret hiányosságait, illetve lehetıségeit tárgyaló különféle szövegek (prózarészletek, esszék, ismeretterjesztı szemelvények) egyéni feldolgozása, közös megbeszélése. Beszélgetés és vita az önfejlesztés területeirıl, lehetıségeirıl az osztály érdeklıdésének megfelelı szövegek kapcsán.

A döntések társadalmi, erkölcsi következményeinek felmérése, a tudatos döntés (elıkészítés) néhány technikája.

32

A felelısséggel vállalt sors, pálya.

A nemzeti kultúra meghatározó hagyományai, intézményei, kiemelkedı jelentıségő szereplıi.

c/ Hon- és népismeret/8 óra Olvasmányok a reformkor irodalmából.

Jelentıs vagy sikeres egyéniségek összegezı, a megtett útra visszatekintı írásai, továbbá emlékiratok részleteinek megbeszélése. Koncentráció: Mővészetek, Testnevelés és sport. Mővek, mőrészletek (Kölcsey, Vörösmarty, Petıfi, Arany) feldolgozása.

Lehetıségek tárgyszerő összevetése, az életpályát, életcélt meghatározó fıbb tényezık ismerete, összevetése.

Néhány fontos nemzeti intézmény történetének és a lakókörnyezet kulturális értékeinek, hagyományainak ismerete. A szőkebb és tágabb környezet természeti, társadalmi és kulturális sajátosságai iránti aktív érdeklıdés, hajlandóság az egyéni vagy közösségi feltáró, megóvó munkálkodásban való tevékeny részvételre.

A Magyar Tudományos Akadémia. Látogatás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A szőkebb környezet kulturális hagyományai. Helytörténeti győjtemények meglátogatása. Nemzeti kiválóságaink emlékezete, az utókor képe a nemzeti kultúra jelentıs szereplıirıl.

Fejezetek az MTA történetébıl. A tudomány és közmővelıdés viszonya. Múzeumlátogatás. Kiállítások, különféle győjtemények megtekintése, jegyzetek készítése, közös megbeszélés. Versek Széchenyirıl, Bartókról, József Attiláról stb. Koncentráció: Ember és társadalom, Mővészetek, Földünk és környezetünk.

33

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 TÉMAKÖRÖK ÉS A TÉMAKÖR FELDOLGOZÁSÁRA JAVASOLT ÓRASZÁM

Témakörök 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése,


Gyakorlás


A teljes óraszám

3

8

4

15

3

4

3

10

4

5

4

13

2

4

2

8

6

10

4

20

9

6

3

18

12

12

3

27

értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrıl 6. Irodalmi kultúra, irodalmi mővek értelmezése 7. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

34

1. BESZÉDKÉSZSÉG, SZÓBELI SZÖVEGEK MEGÉRTÉSE, ÉRTELMEZÉSE ÉS ALKOTÁSA

Fejlesztési célok

Tananyag Bevezetı óra.

A különféle kommunikációs helyzeteknek megfelelı mőfaj megválasztása, a beszédmő elıadása.

Különféle beszédmőfajok alkotása és értelmezése Az elbeszélés és fajtái. Az élménybeszámoló. A felszólalás és a hozzászólás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerkedés a taneszközökkel. Az olvasandó mővek (egy regény és egy drámai mő), továbbá a memoriter közös kiválasztása. Élmények, események adott mőfajú/szempontú/hangnemő elıadásának gyakorlása.

A beszédértés gyakorlása, hozzászólások kulcsmondatának kiemelése, ill. idézése. A kiselıadás. Kiselıadás megtartása az osztályközösség elıtt, adott témában. Alkalmi beszédek (köszöntı, búcsúztató Alkalmi beszédmő és a válaszadás stb.). gyakorlása (pl.: köszöntı, búcsúztató). A beszámoló. Munkatevékenység logikus és szakszerő Munkatevékenység elıadása. Egy munkafolyamat elıadása családi elıadása. körben és szakemberek számára. Beszélgetésben, vitában a saját A beszélgetés és a megbeszélés. Közhelyek, „panelek” a társalgásban. vélemény megvédése, az eltérı A társalgási stílus. Mit kerüljünk a társalgás során? vélemények türelmes meghallgatása, (győjtımunka) korrekcióra való képesség. A vita és szereplıi. Vita lefolytatása adott témában, szerepkörök cseréje. A magán- és a közélet vitái. Vita családi körben, pl.: a zsebpénzrıl, a nyaralásról. Közéleti témák, pl.: vita a természetvédelemrıl, a fenntartható fejlıdésrıl stb. A tömegkommunikációs mőfajok (hír, Rövid hírek szerkesztése néhány adat hírmagyarázat, riport stb.). alapján, riportkészítés szerepcserével. A tömegkommunikáció manipulációs A „csúsztatás” módszerei, példái. szándékának felismerése. Összefoglalás. Ellenırzés. Értékelés.


Események, élmények élvezetes, pontos, változatos elıadása adott feltételekkel.

Epikus és drámai mővek cselekményének élményszerő elıadása.

A vitában történı közremőködés szabályainak ismerete. Vitavezetıi alkalmasság.

35

2. OLVASÁS, ÍROTT SZÖVEG MEGÉRTÉSE


Fejlesztési célok

Tananyag

Különbözı korokból származó és különféle mőfajú szövegek összevetése, a történeti érzék fejlesztése.

a/ Korstílus és stílusréteg/kb. 5 óra Különféle korokból származó szövegek stílussajátságai.

A 17–18. század levelezésébıl, szépirodalmából stb. szövegrészletek közös olvasása, értelmezése.

A stílus jelentésteremtı erejének felismerése, értelmezése különféle mőfajú szövegekben.

Korunk néhány jellegzetes szövegmőfajának stílussajátságai.

Néhány jellegzetes stílusértékő szöveg olvasása, értelmezése.

A publicisztikai stílus.

Publicisztikai szövegek olvasása, értelmezése a stílus, a mondottakhoz való viszony, a hatáskeltı eszközök kiemelésével.

A továbbhaladás feltételei Egy-egy egyszerőbb régi szöveg olvasása – a nyelvállapotból és a történeti távolságból adódó értelmezésbeli nehézségek felismerése, segédeszközök igénybevétele az értelmezéshez. Az archaizálás stilisztikai, jelentésbeli szerepének felismerése egyszerőbb szövegek olvasásában.

A tudományos és a szakmai stílus jellegzetességei. Az idegen szavak, szakszavak szerepe a tudományos és szakszövegben. A hivatalos szövegek (törvények, szerzıdések stb.) értelmezése, a nehézségek felismerése, tipikus hibák.

A hivatalos stílus szövegei. A hivatalos stílus nyelvhelyességi hibái. A terpeszkedı kifejezés.

Tanári magyarázat után néhány szövegrészlet (pl.: rendeletek, törvények) egyéni feldolgozása, majd páros megbeszélésük, korrekciójuk, a tapasztalatok közös összegzése.

Gyakorlatszerzés a mővek saját olvasatra támaszkodó értékelésében.

b/ Értékfelismerés különféle szövegek alapján /kb. 5 óra

Szemelvények a 19–20. századi prózai mővekbıl és vígjátékokból. Szövegolvasás, elemzés.

Érvelés képessége az értékítéletek kifejtésére, a saját álláspont védelmére.

Kellı gyakorlat a hangnembeli változatok (pl.: az irónia kétarcúságának) értelmezésében, a modalitás felismerésének képessége.

36

A szöveg modális értéke. A nyílt gúny és az irónia.

A humor szerepe irodalmi és nem irodalmi szövegekben. A humor különféle formái és szerepük: jellem-, helyzetkomikum, nyelvi humor; irónia, paródia, szatíra, gúny.

A humor hétköznapi formái a magánéletben és a médiákban.

A humor különféle formái és mőbeli szerepük: jellem-, helyzetkomikum, nyelvi humor, irónia, paródia, szatíra, gúny. Humor a 19–20. századi magyar szerzık mőveiben, szövegelemzés, szemelvények feldolgozása. Karinthy Frigyes, Rejtı Jenı: egy-egy szemelvény elemzése.

Érvek birtoklása az értékes és az értékhiányos mővek elkülönítéséhez.

A humor kortárs irodalmi példái, kortárs szerzık mőveibıl vett szemelvények elemzése (pl.: Esterházy Péter, Garaczi László, Parti Nagy Lajos stb.). Szövegelemzés. Viccek, humoros-szórakoztató mősorok közös feldolgozása.

Nyelvi és stilisztikai értékek különféle szövegekben. Összefoglalás, ellenırzés. Koncentráció: Ember és társadalom, Mővészetek.

37

3. ÍRÁS, SZÖVEGALKOTÁS

Fejlesztési célok

Tananyag Az önéletrajz és fajtái. A szakmai önéletrajz.

A munkavállalás körébe tartozó mőfajok önálló megszerkesztése.

Írásképük, helyesírásuk által is bizalmat keltı írásmőként kerüljenek a munkaadók elé.

A pályázat. A kérvény. Helyesírásunk alapelvei. Szövegszerkesztés számítógéppel. Tájékozódás a sajtó mőfajaiban. Szövegalkotási gyakorlatok helyi eseményekrıl.

Nyelvhelyességi hibák a sajtónyelvben.

Terjedelmesebb szövegek elıkészületi munkálatai. Anyaggyőjtés könyvtárban, elektronikus úton. Mőértelmezés, értekezés, esszé. Részletek 20. sz.-i magyar esszékbıl, értekezésekbıl. Összefoglalás. Ellenırzés.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Szemelvények híres írók, ismert mővészek önéletrajzából. Az egyes mőfajok formai és tartalmi követelményeinek gyakorlása. Pályázat írása, pl. ingyenes kollégiumi ellátás elnyerésére, vagy gyakorlati képzés helyszínének megváltoztatása ügyében. A hagyomány elve.


Olvasható írás, áttekinthetı szövegelrendezés, az egyes mőfajok formai és tartalmi követelményeinek ismerete.

Napilapok cikkeinek mőfaji besorolása, a különbségek értelmezése. Iskolaújság szerkesztése, pl. tudósítás iskolai sporteseményrıl, az elsı szám vezércikke a szerkesztıbizottság tollából stb. Idegen szavak magyar megfelelıvel való helyettesítése, argóelemek keresése és helyettesítése, (pl.: a bulvársajtó cikkeibıl). Szerzık, illetve témák bibliográfiájának összeállítása különféle forrásokból.

A kisesszé írásának gyakorlása adott témában (pl.: az új Nemzeti Színház egy járókelı szemével, legkedvesebb regényem stb.) Értékelés. Koncentráció: Informatika.

38

4. A TANULÁSI KÉPESSÉG FEJLESZTÉSE

Fejlesztési célok

Tananyag

A nélkülözhetetlen alapképességek (értı Múzeumlátogatás, tárlatnézés, olvasás, olvasható írás) folyamatos katalógushasználat. fejlesztése. Jegyzetkészítés múzeumban, kiállításon. Általános és egyéni rövidítések, a rövidítések helyesírási kérdései, a rövidítésszótár. Az egyén pszichikai képességeihez szabott leghatékonyabb ismeretelsajátítási út kiválasztása, tudatosítása.

A kritikai gondolkodás megerısítése.



Egy képzımővészeti kiállítási katalógus ismertetése, kiállítási katalógus tervezése. Közös, csoportos élménybeszámolók kiállításon készített jegyzetek alapján.

Az összefoglalás mőveletének gyakorlása. Illusztrációk, grafikonok, térképek értelmezése kiállításon, tankönyvi szövegekben.

Ábrák értelmezésének gyakorlása.

Kritikus magatartás az információkkal kapcsolatban, a források szembesítése, alapvetı jellemzıik (szerzı, keletkezési hely, idıpont stb.).

A források értékelése, hitelességük, megbízhatóságuk mérlegelése.

Tankönyvi szövegek feldolgozása. Hogyan tanuljunk prózai szöveget?

Szaktárgyi tankönyvek szövegeinek feldolgozása, alapvetı mőveletek megbeszélése, gyakorlása, ellenırzése (lényegkiemelés, jegyzet, vázlat stb.).

Összefoglalás. Koncentráció: Mővészetek, Informatika.

Az egyénre szabott tanulási módszerek gyakorlati alkalmazása. Csoportmunkában együttmőködési hajlandóság.

20-30 sornyi memoriter (részlet prózai szövegbıl) szöveghő, értelmezı elmondása az osztály közönsége elıtt, az értelmezés megbeszélése.

39

5. ANYANYELVI KULTÚRA, ISMERETEK AZ ANYANYELVRİL

Fejlesztési célok Különféle szövegek céljának, mőfajának és a szerzıi szándéknak a felismerése.

Tananyag a/ Szövegtani ismeretek /kb. 8 óra A szöveg fogalma, szövegfajták. A szöveg szerkezete. A bekezdés megszerkesztése. A tételmondat.

Címadás, címfajták, sajtócímek. A címek helyesírása, nyelvhelyességi kérdései. A hangzó szöveg. Retorikai alapismeretek. A szónoki beszéd szerkezete. Az írásjelek.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tételmondatok felismerésének és megfogalmazásának, gyakorlása adott szövegek egyéni feldolgozása során, az eredmények páros összevetése, korrekció, önkorrekció. Különféle sajtótermékekben található címek értelmezése, besorolása, adott témakörhöz találó, különféle hangulatú címek megfogalmazása. Ünnepi beszéd megírásához csoportos vagy egyéni anyaggyőjtés, vázlatkészítés, a beszéd megírása és elıadása, közös megbeszélése. Az írásjelek funkciói, gyakorlatok a helyesírási szabályzat alapján.

A továbbhaladás feltételei Rövid, a korosztály képességeinek megfelelı szöveg elemzése a kommunikációs funkció, a mőfaj és szerzıi szándék figyelembevételével.

Szövegértési gyakorlatok.

Nyelvünk története és a rokon népek iránti érdeklıdés felkeltése.

b/ Anyanyelvünk életébıl /kb. 12 óra A világ nyelvei, nyelvcsaládok, nyelvrokonság. Nyelvünk eredete és rokonsága. İshazakutatás, viták a nyelvrokonságról. A nyelvrokonság bizonyítékai. A finnugor népekrıl. Magyar utazók tapasztalatai.

Köznapi szövegmőfajokhoz tartozó rövidebb szövegek csoportos és egyéni feldolgozása adott szempontok, feladatsorok alapján. A finnugor népek családfájának megrajzolása 1-1 közös szóalakkal (pl.: kéz, szem, ház stb.).

Alapvetı ismeretek nyelvünk eredetérıl, történetérıl, ill. nyelvrokonainkról.

A rokon népek külsı és belsı nevének összegyőjtése. Rövid összefoglalás legközelebbi rokonainkról, csoportmunkában.

40

A nyelvi változásokról. A szókészlet változásai. Idegen szó, jövevényszó. Az idegen szavak (tulajdonnevek) helyesírási kérdései.

A nyelvi identitás elmélyítése.

Győjtımunka nyelvemlékekbıl: elavult szavak, hangalakjukban eltérı szavak, maitól eltérı toldalékok. Szakszótárak segítségével csoportmunkában győjtsenek néhány gyakori latin, német, szláv stb. jövevényszót.

Nyelvtani rendszerünk változásai. A névelık, az igeidık kifejezése.

A téma megbeszélése nyelvemlékekbıl vett rövid részletek alapján.

Nyelvemlékeink. A nyelvemlékek fajtái, a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom.

A nyelvemlékek néhány mondatának hangos felolvasása, tartalmi értelmezése.

A nyelvújítás legfontosabb dokumentumai, eredményessége.

Rövid prezentáció készítése néhány szavunk alakváltozásáról anyaggyőjtés alapján (pl.: ipar, kereskedelem, irodalom).

Mai magyar nyelvünk. Nyelvünk sajátosságainak összevetése a tanult idegen nyelvvel.

Különbségek és hasonlóságok, pl.: az alábbi területeken: személynevek, jelzı és jelzett szó viszonya, igeidık kifejezése, idıjelölés (óra) stb. – csoportmunka.

Összefoglalás. Ellenırzés.

Értékelés. Koncentráció: Ember és társadalom, Földünk és környezetünk, Élı idegen nyelv, Mővészetek.

41

6. IRODALMI KULTÚRA, IRODALMI MŐVEK ÉRTELMEZÉSE

Fejlesztési célok

Tananyag


Az olvasási kedv, igény folytonos fejlesztése, az önálló ízlés kialakítása.

A lírai és az epikai mővek sajátosságai és mőfajaik. Ismétlés.

Az elızı évfolyam mőfajelméleti ismereteinek felelevenítése.

A mőnemi és mőfaji hagyomány szerepének felismerése, bevonása az értelmezésbe.

A 19. sz.-i magyar verses epika. A ballada.

Részletek a Toldi estéjébıl. Egy Arany-ballada elemzése. Szerkezeti és verselési sajátosságai, az epikai és lírai elemek viszonya. Egy romantikus regény keresztmetszete. Egy-két részlet értelmezése. A romantikus alakteremtés és cselekménybonyolítás. Egy-egy regény a század elsı felébıl és harmadik harmadából, a részletek értelmezése. Mőelemzés. Az idıkezelés és elbeszélı mód vizsgálata. A házi olvasmány részletes elemzése.

A 19. sz.-i magyar regény. Igény és képesség a lakóhely (város, község, kerület stb.) kulturális hagyományainak megismerésére, átélésére.

A 20. sz.-i magyar regény.

A magyar novella a 20. sz.-ban.

Egy regény részletes elemzése. A drámai mőnem és a drámai mőfajok. A dráma- és színháztörténet nagy korszakai. Az antik görög színház és dráma. Részletek egy görög tragédiából.

Az angol reneszánsz színház és Shakespeare.

A továbbhaladás feltételei A mővek személyiségformáló hatásának felismerése. Folyamatos informálódási igény irodalmi és mővészeti kérdésekben. A véleménynyilvánítás igényessége.

Egy regény elolvasása, egy drámai mő elolvasása, színházi elıadás megtekintése, kulturált és igényes megbeszélése.

Egy Szophoklész-tragédia keresztmetszete, egy-két részlet értelmezése. A színház és színpad szerkezete, illetve a drámai mő viszonya.

42

Mőelemzés.

A francia klasszicizmus színháza és Molière.

Mőelemzés. A dráma és színház viszonya. Részletek Az ember tragédiájából. Összefoglalás. Ellenırzés.

Részletek valamelyik Shakespearedrámából. A mő keresztmetszete, részletek értelmezése. Tér- és idıkezelés, tragikus és komikus viszonya az elemzett mőben. Részletek valamely Molière-drámából. Kisszerő hısök és veszélyes bőnök a mőben. A „rezonır” és szerepe a mőben. Jellem- és helyzetkomikum a mőben, szövegelemzés. Közösen látott színházi elıadás összevetése a drámaszöveg részleteivel. A mő szerkezete, egy szín értelmezése. Értékelés.

Memoriter: két rövidebb vers vagy versrészlet (kb. 40-50 sor terjedelemben) értı, értelmezı elıadása az osztály közönsége elıtt, a szavalatok mint értelmezések összevetése, megbeszélése.

Koncentráció: Ember és társadalom, Mővészetek. 7. AZ ÍTÉLİKÉPESSÉG, AZ ERKÖLCSI, AZ ESZTÉTIKAI ÉS A TÖRTÉNETI ÉRZÉK FEJLESZTÉSE

Fejlesztési célok A kortárs mővészetek különféle kifejezésmódjainak megismerése, nyitottság a szokatlanra. A kulturális idegenség felismerése, értelmezése, tolerancia.

Tananyag a/ Az ítélıképesség fejlesztése /kb.15 óra Alapvetı esztétikai fogalmak és értékek irodalmi mővek alapján.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Rövidebb szépirodalmi mővek megbeszélése, vita az esztétikai értékrıl a mőbıl vett idézetek, más mővek, kulturális-társadalmi érvek felidézésével.

A továbbhaladás feltételei A mővészi kifejezésformák szerepének felismerése, értelmezésük néhány egyszerőbb példa segítségével.

43

A nyelvi megalkotottság mint jelentésteremtés, néhány eltérı kortárs irodalmi példa.

Különféle mővészeti ágak néhány jellemzı törekvése napjainkban.

A populáris és az elit kultúra viszonya, az érthetıség és az eladhatóság problémája.

Az esztétikai élményszerzés lehetıségeinek szélesítése mind ágazati, mind intézményi szinten.

Klasszikus zene, népzene, jazz, popzene: zenei mőfajok napjainkban.

Az iparmővészet: mővészet vagy ipar?

Népmővészet: jelen vagy múlt?

Részletek kortárs irodalmi szövegekbıl, pl.: Parti Nagy Lajos, Esterházy Péter, Nádas Péter mőveibıl. Csoportbontás, a csoportok (tanári felügyelettel) saját maguk választják ki a szerzıt, tájékozódnak a szerzırıl és a mőrıl, majd bemutatják a többieknek. A zenemővészet, az építészet vagy a képzımővészetek körébıl választott kortárs alkotások, értelmezésük csoportos formában. Vita az értékrıl, a társadalmi-gazdasági funkcióról, a hozzáférhetıségrıl – tanári irányítással. Tanári összefoglaló. A kortárs irodalom egy-egy bestsellerének sikeres megfilmesítése kapcsán a tömegigény és a színvonal összefüggéseinek megvitatása egy-két kiselıadás segítségével. Vita tanári irányítással arról, hogy a hagyományos besorolások érvényesek-e ma. Néhány élı zenei mőfaj (szub) kulturális háttere, szemléletmódja, közönségének összetétele, szokásai. Kisebb írásos mő és/vagy számítógépes prezentáció egy adott mőfajról: egyéni vagy csoportos felkészülés, vita. Egy-két, az osztály érdeklıdéséhez közel álló iparmővészeti tárgy (vagy alkotó, irányzat) megbeszélése egyéni vagy csoportos felkészülés, kiselıadás, vitaindító után. Egy-két népmővészeti ág vagy mőfaj továbbélésének megbeszélése. Egy népmővészeti tárgy (pl.: korondi tál, hímzett terítı stb.) több szempontú megközelítése, tárgyelemzés csoportmunkában.

A szokatlan, a provokatív mint mővészi kifejezésmód értékelése, elfogadása.

A modern mővészet és a modern társadalom összefüggésének néhány alapkérdése, alkalmazásuk beszélgetésekben.

44

Az osztály szakmájához közel álló mővészeti ág alaposabb megismerése – múltja (a technikák változása stb.) és jelene.

Az alkotások megítélése során mások véleményének (pl. szakkritika) figyelembevétele.

A mőalkotás és a hatástörténet, a mővész és a befogadó, a mő és a kritika néhány összefüggése.

Egy nemzeti kisebbség kulturális múltjának és jelenének megismerése.

A történeti érzék fejlesztése.

A történelem és különféle megjelenési formái, a történelmi regény, a napló, az életrajz, a visszaemlékezés (és a történelemtudomány) megjelenítési módjai. Ismerkedés távolabbi népek kultúrájával, irodalmával.

Összefoglalás.

Az adott mővészeti ág történetének fıbb állomásai: közös megbeszélés. A mővészeti ág jelenének, fıbb mai jellegzetességeinek, jelentısebb alkotóinak közös táblázatba rendezése egyéni kutatómunka alapján. Kritikák összevetése egymással és a mővel, vita, törekvés konszenzus kialakítására. Rövid kritikák írása minták alapján, ezek összevetése, megbeszélése. Források összegyőjtése csoportos formában, az adott kisebbség kultúrájáról (népmővészet, intézmények stb.). Választás helyi adottságok figyelembevételével. Egy kisebb közös produktum (prezentáció, mappa, győjtemény) létrehozása. Egy adott téma (korszak, történelmi esemény, személy) különféle mőfajú szövegek, különféle korú elbeszélık megjelenítésében: rövid szemelvények összehasonlítása és megbeszélése. Szemelvények a latin-amerikai irodalomból (pl.: Száz év magány), az olvasottak közös megbeszélése, egyéni anyaggyőjtés könyvtárban, interneten (pl.: más regények, információk a szerzırıl, kritikák, elemzések). A kulturális idegenség jelenségeinek közös táblázatba foglalása. Koncentráció: Ember és társadalom, Mővészetek.

45

Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges ismeretek gyarapítása és a kommunikációs képességek fejlesztése.

Az „európai identitás” fogalmának ismerete, átélése, nyitottság a különbözı szokások, kultúrák irányába.

Önálló tájékozódás és vélemény a globális problémákról és kezelésük lehetıségeirıl, a nemzetközi kapcsolatokról.

b/ Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés /kb. 4 óra A demokrácia fogalma, történeti fejlıdése. A parlamentarizmus, a 20. századi társadalmak demokratikus intézményei. Magyar írók, gondolkodók a demokráciáról, a demokratikus magatartásról. A magyar választási rendszer. Civil kezdeményezés, civil mozgalmak, civil kurázsi. c/ Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra /kb. 4 óra Európa a klasszikus irodalomban és mitológiai mővek alapján. Hellász, Európa bölcsıje. Az európai történelem fordulópontjai. Magyar utazók európai tapasztalatai.

Az Európai Unió kialakulása, alkotmánya, intézményei, tagállamai. Magyarország kulturális és politikai szerepe az EU-ban, képünk a világban.

Részletek pl. Ady Endre, Bálint György, Bibó István stb. cikkeibıl, tanulmányaiból, a szemelvények közös értelmezése, továbbá a média által kínált konkrét esetek összegyőjtése, megvitatása. Cikkek, tudósítások a napi sajtóból, az információk értékelése.

Koncentráció: Ember és társadalom. Európával és az Unióval kapcsolatos szövegek elemzése, értelmezése. Friss információk a sajtó és az internet révén. Történelmi segédlettel egy-egy korszak feldolgozása csoportmunkában. Híres útikönyvek (pl.: Szepsi Csombor Márton, Bölöni Farkas, Kosztolányi stb. útirajzai) alapján tapasztalatok győjtése országokról, városokról, csoportmunkában. Az EU intézményeinek és tagállamainak bemutatása csoportmunkában. Cikkek, riportok alapján annak összegezése, miként vélekednek rólunk a külföldiek. Koncentráció: Ember és társadalom, Földünk és környezetünk, Mővészetek.

Az iskola közösségi életébe való bekapcsolódás, önálló vélemény, önként vállalt feladatkör. A lakóhely társadalmi-kulturális életének és intézményrendszerének ismerete, az aktivitás formái. Az emberi jogok, a demokrácia értékeinek és problémáinak, ismerete.

Annak felismerése, hogy az Európai Unió új helyzetet teremt diák és felnıtt számára egyaránt: a lehetıségek felmérése, értékelése, kihasználása.

46

Nyitottság és pozitív állásfoglalás az értékteremtı munka és a javakkal való ésszerő gazdálkodás iránt.

d/ Gazdasági nevelés/kb. 4 óra A pénz és a pénzgazdálkodás történeti és technikai szempontból.

Tudatos fogyasztóvá válás, a fenntartható fejlıdés és a környezettudatos viselkedés. Az okos gazdálkodás képességének kialakítása. A gazdaság alapvetı összefüggései, a nemzeti és az egyéni gazdálkodás. Vállalkozási kudarcok és sikerek. Mérlegelés, kockáztatás, a pénzzel való bánás lehetıségei. A természetvédelem helyi és globális szinten, a fenntartható fejlıdés fogalma.

A jó és a rossz példa: szépirodalmi, publicisztikai szövegek, szemelvények megvitatása a pénz szerepérıl az egyén és a társadalom életében. Vita, az eltérı álláspontok és érvek közös rögzítése, tanári összefoglaló.

Elemi tájékozottság a pénz, a bankügyletek világában. Felelısséggel és hozzáértéssel való gazdálkodás, ésszerő takarékosság, a pénzzel való bánás képessége. Az ökológiai problémák iránti fogékonyság, igény és képesség a környezettudatos viselkedésre.

Szépirodalmi szemelvények, sajtóközlemények elemzése. Vita a zsebpénzrıl, a családi gazdálkodásról. Publicisztikai írások, tv-mősorok közös megbeszélése, egy-egy konkrét probléma csoportos kidolgozása és ismertetése prezentáció formájában, vita a lehetséges megoldásokról, a helyes és helytelen cselekvési módokról. Koncentráció: Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek.

47

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Csak néhány alapelvre hívjuk fel a figyelmet. A tanév eleji felmérések eredményei csak viszonyítási alapul szolgálnak. Értékelési tevékenységünk folyamatossága és az egyéni képességek fejlıdésének elsıdlegessége biztosítja a kompetenciafejlesztés sikerét. Szenteljünk különös figyelmet a kommunikációs helyzetekben (vitákban, szituációs játékokban) való együttmőködésnek. Természetesen a záró érdemjegy tartalmazza a tanulók mőismeretét, irodalmi ismereteik szintjét, memoritertudásukat stb., de a záró kalkulus leghangsúlyosabb elemét az anyanyelvi (kommunikációs) és az irodalmi (esztétikai) képességekben mutatott fejlıdés mértéke adja. Rendszeresen értékeljük az osztály összteljesítményét is. Ha megoldható, a 9. évfolyam félévi érdemjegyét is szöveges értékelésben adjuk meg, ezzel elkerülhetjük a szakiskolákban oly magas bukási arányt, illetve a tanulókban keletkezı kudarchatást.

48

EMBER ÉS TÁRSADALOM KOMMUNIKÁCIÓ VÁLASZTHATÓ TANTÁRGY 9–10. évfolyam számára

49

BEVEZETÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK

A kommunikáció tantárgy a tanítás-nevelés folyamatában a képességek, készségek fejlesztése során elengedhetetlen.Az anyanyelvi neveLéshez kapcsolódva, sajátosságai és lehetıségei szerint részt vesz a diákok kommunikációs képzésében, felkészíti a tanulókat a mőveltségterület jellegzetes beszédhelyzeteiben a sikeres kommunikációra. A képzésben érvényesül a problémaközpontú tanítás-tanulás, a személyiség formálásával növekszik az empatikus képesség, az erkölcsi érzékenység. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi, szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A tanulók közvetlen és közvetett ismereteket szerezhetnek , hogy mélyebben megérthessék, melyek azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személy boldoguláshoz és fejlıdéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az értı olvasás készségszintő alkalmazása forrásokból. Tudjon értelmezni egyszerő szöveges és képi forrást. Képes legyen önállóan következtetéseket levonni, figyelembe véve tapasztalatait. Adott témában tudjon önállóan információt győjteni szakkönyv, könyvtár és az informatikai eszközök alkalmazásával. Legyen képes a különbözı ismeretforrásokból /rádió, televízió, internet, film/ származó információkat kritikusan vizsgálni, azokat tudja összevetni saját tapasztalataival.

Kifejezıképesség-reprodukció A tanuló legyen képes elsısorban az anyanyelv igényes használatára, az ismeretek, gondolatok, érzelmek, élmények árnyalt kifejezésére. A helyes testbeszéd szerepe tudatosuljon minden tanulóban az emberi érintkezésben nélkülözhetetlen tapintat és sikeres együttmőködés érdekében. Vélemény kifejtése kapcsán tudjon érvelni saját véleménye mellett, ismerje a vitában való közremőködés szabályait.

Tájékozódás Legyen képes a tanuló eseményeket idırendbe állítani, elkülöníteni a magyar és más népek kommunikációs jellemzıit.

50

KOMMUNIKÁCIÓ 9. ÉVFOYAM Éves óraszám 74 óra - heti óraszám: 2 Tevékenységformák: Ismeretszerzési és feldolgozási képességek : A szöveges és képi források értelmezése során egyszerő jelenségek összehasonlítása, következtetések levonása, események megítélése. Könyvtár-és Internet használat, adott témában forrásgyőjtés. Kifejezıképesség-reprodukció: Események, történések ismertetése, információk összevetése. Egyes népek kommunikációs sajátosságának felismerése, bemutatása. Tájékozódás: A forrásanyagok értelmezése. Témakör 1. Ismerkedés egymással 2. A kommunikáció - alapfogalmak 3. A kommunikációs szándékok 4. Énkép és teljesítmény 5. Kommunikációs gátak – a konfliktusok feloldásának módjai 6. A társas kapcsolatokat zavaró jelenségek 7. A társas kapcsolatokat elısegítı mindennapi jelenségek 8. Kapcsolatteremtı játékok és bizalomgyakorlatok 9. Önismereti játékok 10. A beszédkészséget fejlesztı játékok 11. A kommunikációs játékok irányítása 12. A vita 13.Élmények, események, anekdoták elbeszélése – kiselıadások 14. Ismétlések

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 4 6 6 6 6 4 4 4 6 6 8 4 6 4

51

ISMERKEDÉS EGYMÁSSAL

Fejlesztési célok

Tananyag

A kommunikációs helyzet felismerése, a Ismerkedési gyakorlatok – az együttlét megfelelı hangnem és stílus igényének felkeltése és tudatosítása – megválasztása - a másik ember csoportszabályok kialakítása. meghallgatása.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Kiscsoportos tréninghelyzet – Névkígyó – zim és zum – névhullám – ismerkedés névhúzással.

A továbbhaladás feltételei Az önmagunkról való megnyilatkozás, a csoport tagjainak ismerete – csoportszabályok elfogadása.

A KOMMUNIKÁCIÓ

Fejlesztési célok Ráébreszteni a tanulókat az egymásra odafigyelés fontosságára, felismertetni az eredményes kommunikációt tényezıit.

Tananyag A kommunikáció fogalma. A kommunikáció alaptételei. A kommunikációs folyamat általános modellje. A kommunikáció típusai. A verbális kommunikáció fogalma, alaptulajdonságai. A nem verbális kommunikáció: a tekintet, a mimika, a vokális csatorna, a gesztusok, kommunikáció testtartás révén, térköz-szabályozás, emblémák.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Lexikonok címszavai.

A továbbhaladás feltételei A fogalmak pontos ismerete.

Magyarázat – párbeszéd. Folyamatábra rajzolása.

A verbális és nonverbális kommunikáció különbségének tudatosítása.

Koncentráció: magyar nyelvtan.

A metakommunikációs jelzések megértése. Képek győjtése. Elıre megválasztott filmrészlet – hang nélkül nézzük a filmrészletet – mi történik, mit mondhatnak egymásnak a szereplık? – megbeszélés, majd a részlet megtekintése hanggal.

52

A KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK

Fejlesztési célok Rámutatni arra, hogy a kommunikáció résztvevıinek milyen kívánalmaknak kell megfelelniük.

Tananyag Személyes beállítódás és a vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok. Az érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok. Ráhatás, meggyızıdés, a kölcsönös megértés elérése a kommunikációban. A társas érintkezés formális elemei.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Egyetértés – kételkedés : szabad legyen dohányozni v. tiltsuk meg ? Hangulatkupola játék. Képek elemzése.

A továbbhaladás feltételei A kreativitás, az együttes munka eredményességének és örömének megtapasztalása –aktív részvétel a győjtımunkában.

Közös vonások, közös történet.

A beszéd felépítése.

A bemutatkozás, a megszólítás, az üdvözlés, a bocsánatkérés, a jókívánság, a részvét, a telefonbeszélgetés gyakorlása.

A kommunikáció helyreállítása.

Beszéd írása. A meg nem értés jelzése. Idegen szavak használata – győjtımunka.

ÉNKÉP ÉS TELJESÍTMÉNY

Fejlesztési célok Saját tapasztalatok elemzése, értékelése, tudatosítása – önismeret – önértékelés. Saját tanulásért, teljesítményért, önfejlesztésért viselt felelısség.

Tananyag Személyiség – önismeret – kommunikáció kapcsolata. Az önismeret forrásai, komponensei. Miért torzul bennünk társaink képe? – projekció, én központúság, idıbeli általánosítás, sztereotipizálás, stigmák, bőnbak, címke.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Önismereti gyakorlatok – az önismereti kerék

A továbbhaladás feltételei Törekvés mások álláspontjának megértésére, saját vélemény megfogalmazása.

Saját tapasztalatok megbeszélése.

53

KOMMUNIKÁCIÓS GÁTAK – A KONFLIKTUSOK FELOLDÁSÁNAK MÓDJAI

Fejlesztési célok Problémamegoldás – együttmőködés másokkal. Gondolkodás és cselekvés.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok

Tananyag A kommunikációs gátak, konfliktusok. A szót értés gátjai.

Megoldások gyakorlása – szituációs játékok. Cipıbolt-játék.

A továbbhaladás feltételei A kommunikációt zavaró, gátló tényezık felismerése – támogatás nyújtása.

A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ZAVARÓ JELENSÉGEK

Fejlesztési célok

Tananyag


Erkölcsi normák és értékek tiszteletben tartása - alkalmazkodóképesség

A versengés, a konfliktus, a féltékenység, a közöny és a hálátlanság

Szituációs gyakorlatok – négyzetkirakó – x,y-játék

A továbbhaladás feltételei A zavaró jelenségek felismerése – technika alkalmazása a zavaró jelenségek kivédésére.

A TÁRSAS KAPCSOLATOKAT ELİSEGÍTİ MINDENNAPI JELENSÉGEK

Fejlesztési célok Felelısségvállalás- önbizalom, szabálytudat. A kreativitás fejlesztése, a közös tevékenység eredményességének és örömének megtapasztalása

Tananyag Az empátia, az együttmőködés, a szolidaritás, a segítségnyújtás. İszinteség és tolerancia.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Filmnézés – megbeszélés /pl. Ánya csengıje/ Álmok és utak – játék. Csomók – játék.

A továbbhaladás feltételei Részvétel a játékokban – a film megtekintése és megbeszélgetés.

KAPCSOLATTEREMTİ JÁTÉKOK ÉS BIZALOMGYAKORLATOK

Fejlesztési célok A szabályok betartása.

Tananyag Tréning – kapcsolatteremtı és bizalomgyakorlatok.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Karmesterjáték. Linzer gyakorlat. Bizalomjáték. Üléskör.

A továbbhaladás feltételei Részvétel a játékokban, a szabályok megtartása.

54

ÖNISMERETI JÁTÉKOK

Fejlesztési célok Emberi jogok tiszteletben tartása.

Tananyag Tréning. Önismereti játékok.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Illik rám ez a kifejezés? Személyészlelési lista. Pozitív és negatív visszajelzés. „Forró szék”.

A továbbhaladás feltételei Részvétel a játékokban és a megbeszélésekben.

A BESZÉDKÉSZSÉGET FEJLESZTİ JÁTÉKOK

Fejlesztési célok Élethelyzetekhez kötött verbális és nonverbális kommunikáció fejlesztése.

Tananyag A beszédkészséget fejlesztı játékok megismerése.



Azonos kezdıbetővel szógyőjtés. Részvétel legalább 3 játékban. Reklámozás. Szívesen lennék – sohasem lennék. Ki vagyok Én? Bemutatom lakóhelyem.

KOMMUNIKÁCIÓS JÁTÉKOK IRÁNYÍTÁSA

Fejlesztési célok Kreativitás, együttmőködési készség fejlesztése.

Tananyag A szándékolt üzenet megfelelésének ellenırzése az arcjáték, a tekintet és a gesztusok révén. A testtartás, a térközszabályozás, a használt emblémák kommunikációs jelentıségének megbeszélése. Az iskolai élettel kapcsolatos mondatértékő gesztusok.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Activity.

A továbbhaladás feltételei Aktív részvétel a győjtımunkában és az órai megbeszélésekben.

Anyaggyőjtés- képek, fényképek. Gyakorlati példák keresése a metakommunikáció jelentıségének bizonyítására –fotók. Szoborjáték. Győjtımunka – megbeszélés.

55

A VITA

Fejlesztési célok A vitakultúra fejlesztése.


Tananyag

A vita. Saját vélemény megvédése vagy Elfogadni – elutasítani játék. korrekciója. Kockaépítés. Az eltérı vélemény figyelmes és Licitjáték. türelmes meghallgatása.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a tanuló a vitában való közremőködés szabályait. Meg tudja tartani azokat a szabályokat, melyeket a csoport együtt alakított ki.

ÉLMÉNYEK, ESEMÉNYEK, ANEKDOTÁK ELBESZÉLÉSE – KISELİADÁS

Fejlesztési célok A szóbeli kifejezıkészség fejlesztése.

Tananyag Élmények, események, anekdoták, elbeszélése elmondásának gyakorlása a tanulótársak, közönség elıtt.

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Nyári – téli élmény elmondása. Kedvenc versem – szavalat. Kedvenc novellám, elbeszélésem.

A továbbhaladás feltételei Képes a tanuló hiteles elıadásra törekszik a szemkontaktus tartására – elıadása a tanulóság számára élményszerő.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tárgy a tanulók ellenırzésének, értékelésének speciális módszereit igényli: • Folyamatos megfigyelés, a tanuló aktivitásának nyomon követése. • Rendszeres szóbeli visszajelzés. • Értékeljük a tanulók győjtımunkáit /fényképek, fotók, cikkek/. • Értékeljük szóban a csoportmunkában való részvételüket és jegyzeteiket is. • Vegyük figyelembe a megmutatott gondolkodási és viselkedési módokra való reflektálást és a tanuló általános viselkedését, magatartását. • Fontos a fejlıdés elismerése szóban.

56

ÉLİ IDEGEN NYELV ANGOL 9–10. évfolyam számára

57

BEVEZETÉS Napjainkban a felnıtt magyar lakosság jelentıs része még mindig nem rendelkezik megfelelı – az alapvetı kommunikatív szándékok megvalósításához szükséges – idegennyelvtudással. Ezen a helyzeten elengedhetetlen javítani; ezt célozza többek között a szakiskolákban folyó idegennyelv-oktatás fejlesztésére irányuló program, amely a kilencedik-tizedik évfolyamon kötelezıvé teszi egy élı idegen nyelv oktatását. Ez önmagában még nem elég ahhoz, hogy a tanulók használható nyelvtudásra tegyenek szert. Arra is szükség van, hogy a nyelvi képzés hatékony legyen; célkitőzéseiben, tartalmaiban és módszereiben megfeleljen a korszerő idegennyelv-oktatás iránt támasztott elvárásoknak, figyelembe vegye a tanulók szükségleteit és képességeit, illetve az, hogy a tanulók maguk is világosan lássák a nyelvtanulás hasznát, készek legyenek együttmőködni a tanárral és egymással a cél érdekében, más szóval partnerek legyenek saját tanítási-tanulási folyamatuk alakításában. Egy élı idegen nyelvet a szakiskolai oktatásban a kilencedik-tizedik évfolyamon részt vevı minden diáknak kötelezı tanulnia, de mivel az ebbe a képzésbe lépett tanulók egy része vagy nem tanult még angol nyelvet (hanem pl.: németet), vagy esetleg más, nem az általános iskola keretén belül tanulta a nyelvet különbözı óraszámokban, különbözı ideig és különbözı módszerrel, tudásuk minden bizonnyal heterogén. A tanterv tehát nem épülhet az 5-8. osztály számára készített tantervre, és egy hosszabb szintrehozó szakasz beépítésére van szükség, tehát a nyelvtanulás a 9. évfolyam elsı hetében az ún. ráhangoló szakaszban jelenik meg, amelynek célja a nyelvtanulás fontosságának tudatosítása, a nyelvtanulás kétéves programjának megismertetése, tapasztalatcsere a hatékony nyelvtanulás módszereirıl stb. A szintrehozó szakasz hossza – kb. 4-6 hét – a tanulók ismeretében lerövidíthetı vagy hosszabbítható. Az a fontos, hogy a tizedik évfolyam végére mind a teljesen kezdı, mind az „álkezdı”, mind a haladó tanulók el kell érjék az ott meghatározott szintet, hogy igény szerint tanulmányaikat folytathassák a 11. évfolyamon, vagy sikeresen használhassák szerzett nyelvtudásukat a munkaerıpiacon. Ez a kerettanterv a Nemzeti alaptantervbıl kiindulva a szakiskolai helyi tantervek fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani. Középpontjában a tanuló áll, illetve az a törekvés, hogy a tanuló a szakiskolai idegennyelv-oktatás során olyan kompetenciák birtokába jusson, amelyek képessé teszik az idegen nyelvi kommunikációra, s lehetıvé teszik számára, hogy kellı motiváció esetén a kötelezı nyelvtanulás idıszakát követıen képes legyen idegennyelvtudását önállóan ápolni és továbbfejleszteni. A használható nyelvtudás a tanuló számára nem csak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerıpiacon, hanem egyben kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája alaposabb megismeréséhez, megértéséhez. A kerettanterv mindenekelıtt a szakiskolai kilencedik-tizedik évfolyamok idegennyelv-tanításának céljait fogalmazza meg. A célokkal szoros összefüggésben határozza meg a fejlesztési feladatokat és az elérhetı eredményeket, a nyelvtanulás tartalmait és a leghatékonyabb módszereket. A kitőzött célok megvalósításához évi minimum 111 tanórára van szükség. A kötelezı nyelvtanulás idıszaka a szakiskolában a tizedik évfolyammal ér véget, amikor a tanuló eléri az A1, optimális esetben pedig az A2 szintet; képes arra, hogy megfelelıen használja az idegen nyelvet az élet különbözı területein, így személyes kapcsolataiban, a közéletben, az oktatás és mővelıdés területén, valamint a munka világában; érdeklıdést mutat a nyelvtanulás, a tanult nyelv és a tanult nyelven beszélı emberek és kultúrájuk iránt; kedvet érez meglévı nyelvtudása ápolására és továbbfejlesztésére, további nyelvek, más népek, más kultúrák megismerésére.

58

ÁLTALÁNOS CÉLOK ÉS FELADATOK A szakiskolák kilencedik-tizedik évfolyamán az általános mőveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik, továbbá pályaorientáció, szakmai elıkészítı ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás is folyhat. A szakképzési évfolyamokon – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik. A szakiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A szakiskolai képességfejlesztés akkor lehet hatékony, ha követelményeiben a tanulók adottságaihoz igazodik. A tanulók jelentıs része a szakvizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, ezért különösen fontos nagy figyelmet fordítani a személyiségfejlesztésre, az anyanyelv igényes használatára, a tanulók érzelmi kultúrájának gazdagítására, erkölcsi tudatosságának erısítésére. A szakiskolai nevelés-oktatás folyamatában a tanulóban fejlıdik saját egészségének, az emberi környezetnek és a természet megóvásának felelıssége. Fontos a közösségi és az egyéni érdekek felismertetése, az igény arra, hogy másokkal együttmőködve tevékenyen részt vállaljanak a környezet védelmében. Alapvetı cél, hogy a tanulók képesek legyenek sikeres szakmai vizsgát tenni, majd szakmájukban elhelyezkedve a munkatevékenységek ellátására képességeik és készségeik alkalmazására. A szakiskolában a kerettantervben meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére, és képességeik fejlesztésére irányul. Konkrét feladatok segítik a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, de megerısítik az elvont fogalmi gondolkodást is. A tanulók alapokat kapnak a munkahelyi-szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez. A szakiskola kilencedik vagy tizedik évfolyamának befejezése után a tanulók számára lehetıséget kell biztosítani – az átvevı iskola pedagógiai programja szerint – a gimnáziumi vagy szakközépiskolai képzésbe történı átlépésre. A felzárkóztató oktatásban a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint szocializációjukhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre tehetnek szert. A felzárkóztató évfolyam sikeres elvégzése után a tanuló bekapcsolódhat az elsı szakképzési évfolyamba. A gazdasági versenyképesség csak megfelelıen képzett munkaerıvel valósítható meg. A szaktudás, az adott munkakörhöz szükséges képességek jelentik a humán erıforrás alapját. Elıfordulhat, hogy a munkavállalónak új szakmát, új ismereteket kell elsajátítania, például idegen nyelvet, számítástechnikai ismereteket. Ehhez olyan képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie, amelyek megkönnyítik a tanulását: ismernie kell a számára leghatékonyabb tanulási technikákat, motiváltnak és kooperatívnak kell lennie, mert e nélkül elképzelhetetlen a másokkal való együttmőködés. Ma már megfelelı szakképzettség vagy szakképzettségek nélkül nem vagy ritkán alkalmaznak munkavállalót. Az, aki nem kapcsolódik be a tanulásba, hátrányos helyzetbe kerül, és leszakad a társadalom tanuló tagjaitól.

59

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK, KULCSKOMPETENCIÁK A szakiskolákban folyó idegennyelv-oktatás alapvetı célkitőzése a használható nyelvtudás megszerzése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása). Ez az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti, amelyek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet. A fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következı egységekbıl állnak: beszédértés (listening), beszédkészség (speaking), olvasásértés (reading), írás (writing) valamint ezek kombinációi, a szóbeli és írásbeli interakciók. Fejlesztési feladatok A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakiskolai tanulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, amelynek tagjai közül sokakra jellemzı, hogy a nyelvtıl függetlenül tanulási nehézségekkel küzdenek, gyakori iskolai élményük a kudarc, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintő az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, bíztatást kapnak a szülıi háttértıl. Mindennek ellenére az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban, illetve ezeken az évfolyamokon is elsıdleges feladata a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának folyamatos és tervszerő fejlesztése. A tanulóknak lehetıséget kell kapniuk arra, hogy logikusan egymásra épülı, kis lépésekben átismételjék, rendszerezzék és bıvítsék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az elızı évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. Fejleszteni kell a tanulók négy nyelvi alapkészségét (indokolt esetben a beszédértés és a beszédkészség elıtérbe helyezésével), részkészségeit (sokkal kevésbé a nyelvtani tudatosság, illetve nyelvhelyesség területén mint a szókincs vonatkozásában) és stratégiai kompetenciáját (erısen koncentrálva a nyelvi hiányosságokat kiegyenlítı kompenzatorikus stratégiákra, pl.: testbeszéd),

60

A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a szakiskolában a következıket jelenti: A kötelezı oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelıen használni. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélı emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvezı attitőd és motiváció. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. A szakiskola 9–10. évfolyamán folyó idegennyelv-oktatás elsıdleges célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam végére a Közös Európai Referenciakeretben leírt hatfokú skálán mérve elérjék és biztonsággal teljesítsék az A1 szintet, elmozduljanak az A2 szint irányába, optimális esetben pedig elérjék az A2 szintet. Az európai minimumszint: A1 Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvetı fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegő kérdéseket (pl.: hogy hol lakik) ismerıs emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerő interakcióra, amennyiben a másik személy lassan, világosan beszél és segítıkész. Beszédértés Megérti az ismerıs szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. Beszédkészség Képes egyszerő beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. Képes feltenni és megválaszolni egyszerő kérdéseket ismerıs témára és helyzetre vonatkozóan. Lakóhelyét, ismerıseit képes egyszerő fordulatokkal leírni. Olvasásértés Megérti az ismerıs szavakat, egyszerő mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Írás Képes egyszerő nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Minimum, ill. optimum szókészlet az A1 eléréséhez, teljesítéséhez a szakiskolák 9-10. évfolyamán évente minimálisan 400 szó, optimálisan 500 szó. (Részletezve ld. az egyes témaköröknél)

61

Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az ıt közvetlenül érintı területekhez kapcsolódnak (pl.: nagyon alapvetı személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerő és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerő és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerő nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátterérıl, szőkebb környezetérıl és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerő üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerő, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Olvasásértés Megérti rövid, egyszerő szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni. Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Képességfejlesztés az A2-es szinthez Beszédkészség Képes egyszerő kifejezésekkel személyek, életkörülmények, napi tevékenységek leírására, tetszés, nem tetszés kifejezésére; mondatokat alapfokon főz össze. Kommunikálni tud munkával és szabadidıvel kapcsolatos rutinhelyzetekben, amelyekben egyszerő és direkt információcsere szükséges. Rövid párbeszédeket tud folytatni. Beszédértési készség Megérti a világos és lassú tempójú beszélgetés témáját. Íráskészség Egyszerő formában, alapvetı kötıszavakat használva, mindennapi életével kapcsolatos információt tartalmazó szöveget tud alkotni. Rövid, egyszerő levélformulákat tud írni ügyei elintézésére, valamint köszönı és bocsánatkérı baráti leveleket meg tud fogalmazni. Olvasásértési készség Megérti a hétköznapi témájú, gyakran elıforduló szavakat tartalmazó szövegtípusokat. 62

Szókincs Alapvetı szókincse segítségével megbirkózik a mindennapi, kiszámítható helyzetekkel. A szavakat még keresi, és mondanivalóját szókincse szerint igazítja. Nyelvtan Az egyszerő szerkezeteket helyesen használja, de még gyakoriak az alapvetı hibák. Mondanivalója világos és érthetı. Kultúra A célnyelvi kultúrát a sajátjához tudja viszonyítani. Kulturálisan érzékeny, és különbözı stratégiák segítségével kapcsolatot tud fenntartani más kultúrákból származó emberekkel. Tanulási készségek Tudatosulnak benne a különbözı tanulási technikák és stratégiák. A kommunikatív szándék valóra váltásához a nyelvtanulóknak, illetve nyelvhasználóknak az idegen nyelvi kommunikatív kompetencián túl egy sor általános kompetenciára is szükségük van. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban áll az általános kompetenciákkal; a két terület sem a nyelvtanulás, sem pedig a nyelvhasználat során nem választható el egymástól. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, amelyek összekötik a mőveltségterületek bevezetıit és fejlesztési feladatait. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlıdéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudásalapú társadalomban. Napjainkban felértékelıdött az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, amelynek fejlesztése a szakiskolában kiemelt hangsúlyt kap. Az emberi cselekvıképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Mivel a szakiskolában a kerettantervben meghatározott tananyagok tartalma elsısorban a szakképzésre és a munkatevékenységekre, az ezekhez szükséges tudás megszerzésére és képességeik fejlesztésére irányul, talán az egyik legfontosabb a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, amely segíti az egyént a mindennapi életben – a munkahelyén is – abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetıségek megragadására. Idetartozik a tudás, a kreativitás, az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás, valamint az, hogy célkitőzései érdekében terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Ha a tanulói tevékenységekbıl indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-mővészeti tudatosság és (fıként) a kifejezıkészség kompetenciája, pl.: projektmunka, szerepjátszás, daltanulás során. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elısegítése a természeti és a társadalmi környezettel (vö. alapvetı kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén). A sikeres nyelvtanításban és -tanulásban tehát minden kulcskompetenciának meg kell jelennie, ahogyan a különbözı élethelyzetekben is szükségünk van a különbözı kompetenciákra.

63

ANGOL NYELV 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám 111 – heti óraszám: 3 Ebbıl kb. 15 óra a ráhangoló vagy szintrehozó szakaszra, 40 óra új anyag feldolgozására, 35 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, 10 óra ellenırzésre és értékelésre, 10 óra szabadon tervezhetı (aktualitások, ünnepek; vetélkedık, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra). JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK

Témakör ÉN ÉS A CSALÁDOM (személyi adatok: életkor, születésnap, lakcím, foglalkozás; ünnepek: családi ünnepek, néhány fontos magyar és brit állami ünnep; háziállataink). SZŐKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK (otthonunk helyiségei, fontosabb tárgyai; falu / kisváros / nagyváros és környéke; Magyarország). BARÁTSÁG (levelezés, e-mail, Internet; emberek külsı és belsı jellemzése; állatok, tárgyak külsejének leírása; meghívás, programjavaslat; telefonálás). NAPIRENDEM (iskolai és otthoni tevékenységek, órarend, szabadidı, házimunka). SZÓRAKOZÁS (hobbik, kedvenc együttes, tévémősor, film, játék, sport). MI ÉS AZ IDİ (idıjárás; Földünk nevezetes tájai, természeti környezetünk; a természet megóvása, veszélyeztetett növények és állatok).

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 25 20 15 15 20 15

64

1. ÉN ÉS A CSALÁDOM (személyi adatok: életkor, születésnap, lakcím, foglalkozás; ünnepek: családi ünnepek, néhány fontos magyar és brit állami ünnep; háziállataink)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes a szituációnak megfelelıen köszönni és elköszönni, bemutatkozni és bemutatni szőkebb családját, közelebbi rokonait. Családfa alapján ismerje fel az alapvetı rokonsági fokokat. Tudjon érdeklıdni más családjáról (pl.: hány testvére van). Tudjon beszélni saját állatairól és megnevezni egyéb, kedvtelésbıl tartott állatokat is. Legyen képes megmondani és az iránt érdeklıdni, ki hány éves és mikor van a születésnapja, mi a címe, a telefonszáma és a foglalkozása. Tudja ezeket az adatokat kérdıívbe beírni, borítékot helyesen megcímezni, rövid e-mailt, üzenetet, születésnapi meghívót (minta alapján) írni. Ismerje a leggyakoribb foglalkozásokat és munkahelyeket. A tanuló legyen képes megnevezni a fontosabb ünnepeket (születésnap, névnap, karácsony, húsvét, pünkösd, szilveszter, újév), állami ünnepeket (márc. 15., okt. 23., aug. 20.) és legalább egy-egy mondatban elmondani, mit ünneplünk azon a napon. Ismerjen néhány angolszász nyelvterületre jellemzı ünnepet (pl. Guy Fawkes Day, Halloween, Valentine’s Day). Használja az évszámokat és a dátumokat.

Tananyag Kb. 40 szó, ill. kifejezés: elsısorban rokonsági fokokat kifejezı fınevek, háziállatok; üdvözléssel, bemutatkozással, bemutatással kapcsolatos kifejezések, köszönések; személyes, birtokos és mutató névmások.

Kb. 50 szó, ill. kifejezés: tı- és sorszámnevek 100-ig; napok, hónapok, évszakok; foglalkozások; országok, nemzetiségek, néhány külsı és belsı tulajdonságra utaló melléknév.



Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.)

Tudjon köszönni, bemutatkozni és elköszönni. Ismerje a szőkebb családtagokat megnevezı szavakat. Tudja elmondani, hány éves és mikor van a születésnapja. Ismerje a számokat, hónapokat, napokat. Legyen képes minta alapján rövid üzenetet, jókívánságot írni. Tudja megnevezni szülei foglalkozását. Tudja elmondani, milyen állata van és Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: önismeret, földrajz, ismeri néhány más háziállat nevét is. biológia, országismeret, illemtan, hon- és Ismerjen néhány (családi és nemzeti) ünnepet. Tudja elmondani az aznapi népismeret, matematika. dátumot.

Kb. 25 szó, ill. kifejezés: ünnepek, családi események neve és az azzal kapcsolatos kifejezések és cselekedetek, néhány étel és ital.

65

Tevékenységformák

Listening

Reading

Speaking

hallás után lejegyezni egy család tagjait, a család „házi-kedvenceit”, fontosabb adatok (életkor, születésnap, telefonszám, lakcím és foglalkozás) hallás utáni lejegyzése, események dátumának lejegyzése.

tipikus angol és magyar családról szóló szövegek, gyakoribb angol nevek, képek és szövegek párosítása: kinek milyen állata van, születésnapi meghívó, születésnap Nagy-Britanniában, születésnapi buli, képeslapok, ünnepek Nagy-Britanniában és Amerikában, az ezekhez kapcsolódó szokások.

saját család bemutatása fénykép alapján, saját háziállat bemutatása szituációs játékok (pl.: ismerkedés), betőzés kérése, betőzés szituációs játékok, érdeklıdés a családtagok, barátok, híres emberek adatai iránt, saját adatok összefüggı ismertetése, telefonbeszélgetés: információkérés és – adás, ünnepeink a családban és az iskolában, szokások nálunk és más országokban.

Writing rövid üzenet, e-mail boríték megcímezése születésnapi meghívó egyszerő kérdıív kitöltése (személyi adatok) scrapbook: családfa készítése, milyen háziállata van, ill. nincs háziállata karácsonyi, húsvéti, Bálint-napi képeslap írása rövid gratuláció írása

SZŐKEBB ÉS TÁGABB KÖRNYEZETÜNK (otthonunk helyiségei, fontosabb tárgyai; falu / kisváros / nagyváros és környéke; Magyarország)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes 5-6 összefüggı mondatban bemutatni saját otthonát, további 5-6 összefüggı mondatban lakóhelyét. Tudjon érdeklıdni más lakásáról, lakóhelyérıl. Tudjon néhány mondatot mondani Magyarországról és Nagy-Britanniáról. Tudja megnevezni a lakás berendezési tárgyait, a falu / kisváros / nagyváros jellemzı helyeit, épületeit, természeti környezetére vonatkozó kifejezéseket.

Tananyag Kb. 50 szó, ill. kifejezés: berendezési tárgyak, lakás helyiségei, épületek, természeti formák, melléknevek, elöljárószavak, képességhez kötött cselekvések.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.)

A továbbhaladás feltételei Tudjon néhány mondatot mondani és írni a lakóhelyérıl. Ismerje a legfontosabb berendezési tárgyakat. Legyen képes pár mondatot mondani arról, hogy mit tud és mit nem tud csinálni.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: földrajz, biológia, hon- és népismeret, médiaismeret.

66


Listening helymeghatározás alapján beazonosítani vagy térképre berajzolni tárgyakat, épületeket, lejegyezni egy ház helyiségeit, egy településen található látnivalókat.

Reading egy tipikus magyar, ill. brit falu / kisváros / nagyváros, egy tipikus angol otthon, apróhirdetések, prospektusok.

Speaking szituációs játékok, information gap, képleírás, saját lakás, lakóhely bemutatása, érdeklıdés máséról.

Writing rövid ismertetı és programjavaslat a saját lakóhelyrıl, scrapbook: az én otthonom / az én lakóhelyem (falum / városom).

BARÁTSÁG (levelezés, e-mail, Internet; emberek külsı és belsı jellemzése; állatok, tárgyak külsejének leírása; meghívás, programjavaslat; telefonálás)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes személyek, állatok, tárgyak külsejét leírni, megnevezni néhány fontosabb belsı tulajdonságot. Mások leírása alapján az adott személyt, állatot, tárgyat több közül kiválasztani. Tudjon tetszést / nemtetszést nyilvánítani és ezt röviden (egy mondatban) megindokolni, valamint mások véleményét megkérdezni. Képes rövid jellemzést írni saját magáról, egyéb személyekrıl, állatokról és tárgyakról. Tudjon egyszerő meghívót írni.

Tananyag Kb. 45 szó, ill. kifejezés: testrészek, külsı és belsı tulajdonságokra utaló melléknevek, a minket körülvevı leggyakoribb tárgyak, anyagok neve; érzelmeket / tetszést / nemtetszést kifejezı igék, kedvelt és nem kedvelt tevékenységek. Kb. 30 szó, ill. kifejezés: udvariassági formulák; kommunikáció kezdeményezése, fenntartása, zárása; telefonálással kapcsolatos kifejezések.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: biológia, médiaismeret, illemtan, egészségtan, sport, képzımővészetek, kultúra.

A továbbhaladás feltételei Ismerjen néhány külsı és belsı tulajdonságokra utaló melléknevet. Tudjon tetszést / nemtetszést nyilvánítani. Ismerje a személyes névmásokat és néhány szokásos cselekvésre utaló igét. Ismerje a leggyakoribb udvariassági formulákat. Legyen képes rövid (néhány mondatos) baráti e-mailt írni. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. Minta alapján tudjon rövid meghívót írni. Tudjon rövid programot javasolni néhány egyszerő mondatban. Tudja megmondani a telefonszámát és értse meg másét. Legyen képes egyszerőbb telefonbeszélgetésre, rövid üzeneteket lejegyezni.


Listening állat, személy vagy képzeletbeli alak rajzolása hallás után, egy bizonyos személy, állat, tárgy több közül kiválasztása leírás alapján, telefonon kapott információ lejegyzése, programjavaslat (megfelelıt

Reading képek és leírások párosítása, egy ismert személy, érdekes állatok, érdekes szokások más országokban, hivatalos és baráti meghívók, viccek,

Speaking saját maguk és általuk ismert személyek jellemzése, interjú készítése / adása (mit kedvel, mi a véleménye), barkohba, szituációs játékok: meghívás,

Writing rövid jellemzés, leírás fogalmazása, kérdıív kitöltése (kedvelt és nem kedvelt dolgok), meghívó születésnapi buliba, program összeállítása külföldi vendég részére (jó idıre, rossz idıre).

67

kiválasztani).

újsághirdetések.

vendégségben, bemutatás, telefonbeszélgetés, párbeszéd, szituációs gyakorlatok: programjavaslat, képleírás.

4. NAPIRENDEM (iskolai és otthoni tevékenységek, órarend, szabadidı, házimunka)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló legyen képes elmondani, hogyan tölti egy átlagos napját, illetve hétvégéjét. Milyen tantárgyakat tanul, melyiket szereti, ill. nem szereti. Mivel tölti szabadidejét, milyen sportokat kedvel, mi a hobbija. Tudjon a fentiekrıl érdeklıdni. Legyen képes megmondani, mennyi az idı, ill. mit mikor szokott csinálni.

Kb. 50 szó, ill. kifejezés: mindennapi cselekvések, hobbik, sportok, tantárgyak, idıvel kapcsolatos kifejezések, elöljárószók.


A továbbhaladás feltételei Tudjon néhány mondatot mondani a leggyakoribb napi tevékenységeirıl. Ismerje a fontosabb tantárgyakat. Tudjon megnevezni néhány sportágat és szabadidıs tevékenységet. Meg tudja kérdezni és mondani, mennyi az idı.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: testi és lelki egészség, tanulás, kultúra, médiaismeret, földrajz.


Listening

Reading

Speaking

idıpontokat feljegyezni (pl.: menetrend, mozifilm kezdési idıpontja), egy személy napirendje, tanórákat, sportokat, egyéb tevékenységeket felismerni zajok vagy szövegek alapján.

egy ismert személy napirendje, érdekes hobbik, különleges sportok, brit gyermekek órarendje, tipikus napja, idızónák.

interjúkészítés, -adás (napirend, kedvelt / nem kedvelt tantárgyak és tevékenységek), egy nap (hétköznap, hétvége) elmesélése.

Writing rövid levél / e-mail írása a mindennapi tevékenységekrıl kérdıív kitöltése, scrapbook: az én órarendem.

68

5. SZÓRAKOZÁS (hobbik, kedvenc együttes, tévémősor, film, játék, sport)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes szóban és írásban is beszámolni kedvenc idıtöltésérıl, néhány ismertebb társasjátékról (pl.: Activity, Scrabble, 20 questions), tudjon érdeklıdni mások szabadidıs tevékenységérıl. Legyen képes kedvenc együttesérıl, zenei stílusáról, könyveirıl, tévé- vagy rádiómősoráról, filmjérıl, játékáról stb. néhány mondatban beszámolni, azokról mástól érdeklıdni, véleményt nyilvánítani. Igazodjon el tévé-, rádió- vagy mozimősorban.

Tananyag


Kb. 30 szó, ill. kifejezés: egyéni és szervezett szabadidıs tevékenységeket kifejezı igék, azokkal kapcsolatos fınevek.

Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, Kb. 35 szó, ill. kifejezés: zenei stílusok, szituációs gyakorlatok. tévémősorok, filmek fajtái, gyakoriságot (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) kifejezı határozószók, játékokkal, sporttal, szórakozással kapcsolatos igék. Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: ének-zene, sport, irodalom, képzımővészet, médiaismeret.

A továbbhaladás feltételei Meg tudja nevezni hobbiját, kedvenc idıtöltését, és ismer néhány más szabadidıs tevékenységre utaló fınevet. Tudjon néhány mondatot mondani kedvenc együttesérıl, énekesérıl és tévémősoráról. Képes legyen kifejezni tetszését vagy nemtetszését. Tudjon kitölteni egyszerő kérdıívet saját magáról.


Listening zenei stílusok felismerése, kezdési idıpontok lejegyzése.

Reading ki hogyan tölti a szabadidejét, részlet (könnyített) egy ifjúsági mőbıl, tévé-, rádió-, mozimősor, film, színdarab szinopszisa.

Speaking kedvenc idıtöltésem, hobbim (indoklással), képleírás, kedvenc együttes, mősor, könyv stb. bemutatása, interjúkészítés, -adás (milyen gyakran csinál bizonyos dolgokat).

Writing kérdıív kitöltése (milyen gyakran csinál bizonyos dolgokat), scrapbook: az én hobbim / kedvenc együttesem.

6. MI ÉS AZ IDİ (idıjárás; Földünk nevezetes tájai, természeti környezetünk; a természet megóvása, veszélyeztetett növények és állatok)

Fejlesztési célok A tanuló tudjon az évszakhoz tartozó legfontosabb természeti, idıjárási jelenségekrıl, illetve az egyes idıjárással kapcsolatos öltözködésrıl beszélni (a már tanult ruhadarabok megnevezésével), valamint az egyes évszakokhoz tartozó legfontosabb tevékenységekrıl.

Tananyag Kb. 40 szó, ill. kifejezés: idıjárási jelenségek megnevezése, évszakokhoz kötött tipikus tevékenységek, gyümölcsök, zöldségek, téli sportok. Helymeghatározással kapcsolatos kifejezések, elöljárószavak. Kb. 30 szó, ill. kifejezés: növények,


A továbbhaladás feltételei Tudjon néhány mondatot mondani az aktuális idıjárásról, ill. röviden jellemezni az egyes évszakokat. Tudjon rövid képleírást adni szóban és/vagy írásban.

69

Tudjon képekrıl beszélni, azokon egyes részletek helyét megérteni és meghatározni.

állatok, földrajzi fogalmak, országok, népek, nyelvek, környezetvédelemmel kapcsolatos fogalmak.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: földrajz, hon -és népismeret, sport, egészségtan, környezetvédelem.


Listening idıjárás-jelentés, tevékenységek felismerése, nyelvek felismerése, állatok, növények azonosítása.

Reading hogyan élnek az emberek távoli tájakon (pl.: Kanada, Ausztrália, Új-Zéland), veszélyeztetett állat- és növényfajok, a világörökség részei (fıként Magyarországon).

Speaking képleírások, beszédszituációk: kedvenc évszakom (indoklással), képleírás (növények, állatok, tájak), beszámoló irányított kérdések alapján.

Writing idıjárás-jelentés scrapbook: kedvenc évszakom plakát készítése (veszélyeztetett növény- és állatfajok) egy ország rövid ismertetése

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szövegbıl fontos információt kiszőr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerő mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre válaszol; tanult minta alapján egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz; tanult minta alapján kérdéseket tesz fel; tanult minta alapján egyszerő párbeszédben részt vesz. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerő mondatokat elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerő mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott egyszerő mondatokból álló szöveg lényegét megérti. Íráskészség A tanuló ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerő mondatokat helyesen leír; egyszerő közléseket és kérdéseket tanult minta alapján írásban megfogalmaz; egyszerő szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) tanult minta alapján létrehoz.

70

TARTALMAK a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Megszólítás Üdvözlési formák

Köszönet Bemutatkozás, bemutatás

Érdeklıdés hogylét iránt Bocsánatkérés Jókívánságok

Kezdeményezés és válasz Excuse me. Good morning / afternoon / evening / night. Hello / Hi. How are you? Goodbye / Bye / See you. Thanks. Thank you (very much). I’m... My name is... This is... How are you (today)? What’s the matter? I’m sorry. Merry Christmas! Happy Birthday / New Year! Have a nice holiday!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok What do you think (of...)? Véleménykérés Do you like...? I’m (so) happy / sad. Érzelmek és lelkiállapot kifejezése

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok What / Who is it? Dolgok, személyek megnevezése, leírása What’s ... in English? What does ... mean? What is ... like? Where does he live? Tudás, nemtudás

Yes? Good morning / afternoon / evening / night. Hello / Hi. I’m fine / very well, thanks / thank you. Goodbye / Bye / See you. That’s all right. You’re welcome. Hello. Hi. Fine / OK / Much better, thanks. I’m afraid I’m not very well. That’s all right. Never mind. Merry Christmas! Happy Birthday / New Year! Thank you.

I think it is... I like it / I don’t like it. Great! Oh dear. Oh no!

It’s ... / That’s... It means... It’s... I don’t know. Now I know.

71

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Can I have..., please? Kérés Give me..., please. Javaslat

Yes, of course. Here you are. Sorry, I need it. Good idea.

Let’s go to the...

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok Megértés biztosítása visszakérdezés, ismétléskérés betőzés kérése, betőzés nem értés

Sorry? Pardon? Repeat it, please. Can you spell it, please? Sorry, I don’t understand. What does it mean?

b) Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése - jelenidejőség Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok - irányok, helymeghatározás Idıbeli viszonyok

Mennyiségi viszonyok

Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Present Simple Present Continuous Possessive adj. Have / has got Genitive ‘s Prepositions Prepositional phrases Adverbs When? What time? What’s the time? Irregular plurals Cardinal numbers 1-100 Ordinal numbers Ability: can Linking words Articles Some, any + plural noun

Fogalomkörök nyelvi kifejezései I get up at... Now I’m sitting. My, your, his, her... Tom’s sister In, on, under... On the left / right... Here, there... Now, on Monday... At 6 o’clock... It’s half past ten. Children, men... One, two... First, second... I can swim... And / or / but A / an / the There are some pens. There aren’t any pens. I, you, he...

72

Nominative personal pronouns Accusative pers. pr. Demonstrative pronouns

Me, him, us... This, that, these...

73

ANGOL NYELV 10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 111 – heti óraszám: 3 Ebbıl kb. 40 óra új anyag feldolgozására, 35 óra a kommunikációs szándékok gyakorlására és képességfejlesztésre, 10 óra ellenırzésre és értékelésre, 10 óra szabadon tervezhetı (aktualitások, pl.: ünnepek; vetélkedık, jelenetek; országismeret; videós v. számítógépes óra).

JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK Témakör VÁSÁRLÁS (mindennapos, ajándékok, pénz; tárgyak leírása: forma, anyag, használat; öltözködés, ruhadarabok). VENDÉGSÉGBEN (bemutatkozás, bemutatás, ismerkedés, viselkedés az asztalnál, kínálás). ÉTELEK, ÉTKEZÉSEK (otthon és étteremben; fızés, receptek, egészséges életmód). MÚLT IDİBEN… (híres emberek, múltbeli események). UTAZÁS, NYARALÁS (belföldön és külföldön; elıkészületek, közlekedési eszközök; útbaigazítás, tömegközlekedés). EGÉSZSÉG, BETEGSÉG, SPORT (egészséges életmód; betegségek; orvosnál; sportolás télen és nyáron, a teremben és a szabadban). JÖVİ IDİBEN… (tervek a szünidıre és a jövıre; továbbtanulás, pályaválasztás).

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 15 15 15 20 15 15

74

1. VÁSÁRLÁS (mindennapos, ajándékok, pénz; tárgyak leírása: forma, anyag, használat; öltözködés, ruhadarabok)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló tudja jellemezni a mindennapi tárgyakat: formájukat, anyagukat és elmondani, hogy mire használatosak. Tudjon kérdéseket feltenni adott tárgyakkal kapcsolatban. Legyen képes megnevezni a mindennap vásárolt árucikkeket és a fontosabb egyéb árucikkeket; az üzletfajtákat, áruházi osztályokat. Tudja használni a vásárláskor használatos leggyakoribb kifejezéseket, az árucikkekrıl információt kérni, azok árát megérti.

Kb. 25 szó, ill. kifejezés: használati tárgyak, anyagnevek, a tárgyakat leíró melléknevek és a használatukkal kapcsolatos igék. Kb. 35 szó, ill. kifejezés: alapvetı árucikkek, boltfajták, áruházi osztályok, szolgáltatások, vásárlással kapcsolatos igék, kifejezések.



Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.)

A mindennapi használati tárgyakról tud egy-két mondatot mondani és írni. Ismer néhány ezzel kapcsolatos melléknevet és igét. Ismerjen néhány üzletfajtát és alapvetı bolti cikket. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni. Elolvassa és megérti az árcédulán szereplı összeget.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: életvitel és gyakorlati ismeretek, vizuális kultúra, hon- és népismeret, médiaismeret, illemtan.


Listening tárgyak felismerése, üzlet, áru megnevezése vásárláskor történı párbeszédek alapján,

Reading katalógusok, reklámok, áruismertetık, blokkok, jótállási jegyek,

Speaking árucikkek ismertetése, „reklámja” barkohba; szituációs játékok (vásárlás).

Writing árucikk ismertetése, scrapbook: kedvenc tárgyam, rendelés katalógusból.

75

2. VENDÉGSÉGBEN (bemutatkozás, bemutatás, ismerkedés, viselkedés az asztalnál, kínálás)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes udvariasan bemutatkozni, másokat bemutatni, ismerkedést kezdeményezni, ill. arra megfelelıen reagálni. Tudja, hogyan illik viselkedni vendégként, ill. vendéglátóként; kínálni és kínálást elfogadni, ill. visszautasítani. Tudjon egyszerő meghívót írni.

Tananyag Kb. 30 szó, ill. kifejezés: udvariassági formulák; kommunikáció kezdeményezése, fenntartása, zárása; telefonálással kapcsolatos kifejezések.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Kommunikatív feladattípusok (ld. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: hon- és népismeret, illemtan, egészségtan.

A továbbhaladás feltételei Tudjon bemutatkozni és valakit bemutatni. Ismerje a leggyakoribb udvariassági formulákat. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni.


Listening emberek közti viszonyok felismerése, telefonon kapott információ lejegyzése,

Reading érdekes szokások más országokban hivatalos és baráti meghívók

Speaking szituációs játékok: meghívás, vendégségben, bemutatás telefonbeszélgetés,

Writing Meghívás.

3. ÉTELEK, ÉTKEZÉSEK (otthon és étteremben; fızés, receptek, egészséges életmód)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló ismerje az alapvetı Kb. 45 szó, ill. kifejezés: étkezések, étkezéseket, ételféleségeket mind ételek, evıeszközök, edények, fızéssel Magyarországra, mind Nagy-Britanniára kapcsolatos igék. jellemzıen. Tudjon étlapról udvariasan rendelni, az ételekrıl, italokról információt kérni, véleményt nyilvánítani. Legyen képes helyesen viselkedni étkezéskor. Tudja elmondani egy egyszerőbb étel receptjét.


A továbbhaladás feltételei Ismerjen és tudjon megnevezni néhány egyszerő ételt és italt. Igazodjon el egy angol nyelvő étlapon. Tudjon valamit kérni és azt megköszönni.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: gasztronómia, egészségtan, hon- és népismeret.

76


Listening leírni egy étel hozzávalóit, étlapon bejelölni, ki mit rendelt.

Reading hagyományos brit ételek, néhány egyszerő recept, különbözı vendéglátóipari üzemegységek Magyarországon és külföldön (pl.: McDonald’s, hagyományos éttermek, önkiszolgáló éttermek, büfék stb.)

Speaking éttermi párbeszédek: rendelés, rendelésfelvétel, asztali párbeszédek, kedvenc étel ismertetése, a teafızés „szabályai”.

Writing néhány egyszerőbb recept, étlap összeállítása.

4. MÚLT IDİBEN… (híres emberek, múltbeli események)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló legyen képes saját életrajzát röviden elmondani, ill. néhány általa jól ismert híres személyiség életét ismertetni. Tudjon múltbeli eseményeket néhány mondatban elmesélni, ill. múltra vonatkozó kérdéseket feltenni és azokra válaszolni.

Kb. 40 szó, ill. kifejezés: életrajzzal kapcsolatos kifejezések, igék rendhagyó múlt idejő alakjai, foglalkozások, felfedezések, találmányok.



Kommunikatív feladattípusok (ld. Tudjon saját életérıl néhány mondatot feljebb); kooperatív tevékenységformák: mondani. Értse meg egy általa is ismert pl.: pármunka, csoportmunka, személy életérıl szóló szöveg lényegét. szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: földrajz, irodalom, történelem, képzımővészet stb.


Listening évszámok és életrajzi adatok párosítása, egy érdekes múltbeli történet.

Reading egy ma élı és egy régebben élt ismert személy érdekes élete.

Speaking életrajz ismertetése (saját és másé).

Writing önéletrajz, kérdıív kitöltése (életrajzi adatok).

77

5. UTAZÁS, NYARALÁS (belföldön és külföldön; elıkészületek, közlekedési eszközök; útbaigazítás, tömegközlekedés)

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes információt szerezni utazásról, utazási lehetıségekrıl, tudjon jegyet váltani. Tudjon az elıkészületekrıl és az utazásról beszámolni. Ismerje a közlekedési eszközöket, azok fıbb elınyeit, hátrányait. Legyen képes útbaigazítást kérni és adni, a térképen eligazodni. Ismerje a tömegközlekedési eszközöket és használatuk módját (jegyváltás, mozgólépcsı stb.), alapvetı elınyeiket és hátrányaikat.

Tananyag Kb. 40 szó, ill. kifejezés: közlekedési eszközök, utazással kapcsolatos kifejezések, további rendhagyó múlt idejő igealakok. Kb. 40 szó, ill. kifejezés: tömegközlekedési eszközök, útbaigazításhoz szükséges kifejezések, városban található dolgok.


A továbbhaladás feltételei Legyen képes az utazással kapcsolatos legfontosabb információkat szövegbıl / prospektusból kiszőrni. Tudjon megnevezni közlekedési eszközöket. Értsen meg és tudjon adni egyszerő útbaigazítást.

Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: földrajz, természetismeret, technika, illemtan.


Listening pályaudvaron, repülıtéren (utazással kapcsolatos információk lejegyzése), térképen eligazodás, adott úticél megtalálása.

Reading menetrend, menetjegyek, híres utazók, nagy utazások, metrótérkép, jegykezelı automata használati utasítása.

Speaking szituációs játékok, (utas–ügyintézı; utas–utas; útbaigazítás), beszámoló egy utazásról, képleírás, egy tömegközlekedési eszköz bemutatása, jegyvásárlás.

Writing utazási terv összeállítása (néhány látnivalóval), beszámoló levélben vagy e-mailben egy utazásról, üzenet írása, scrapbook: hogyan jövök iskolába.

78

6. EGÉSZSÉG, BETEGSÉG, SPORT (egészséges életmód; betegségek; orvosnál; sportolás télen és nyáron, a teremben és a szabadban)

Fejlesztési célok A tanuló tudjon válaszolni az egészségére vonatkozó alapvetı kérdésekre, legyen képes elmondani a leggyakoribb panaszokat (fejfájás, láz, köhögés, hasmenés stb.) és ezek iránt érdeklıdni. Ismerje a leggyakoribb betegségeket. Tudja elmondani, hogyan zajlott le egy betegsége, mi történt az orvosnál. Tudjon egyszerő tanácsokat adni. Ismerje a különféle sportágakat, tudja ıket csoportosítani (téli sportok, teremsportok, küzdısportok, labdajátékok stb.). Tudjon beszámolni saját sportolási szokásairól, és tudjon errıl érdeklıdni. Legyen képes elmondani, hogy milyen sportolási lehetıségek vannak az iskolában.

Tananyag


Kb. 30 szó illetve kifejezés az egészséges Kommunikatív feladattípusok (ld. életmóddal kapcsolatban. feljebb); kooperatív tevékenységformák: pl.: pármunka, csoportmunka, Kb. 20 szó, ill. kifejezés: betegségek, szerepjáték, mingling, projektmunka. tünetek, gyógyszerek, orvos utasításai. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben Kb. 35 szó, ill. kifejezés: sportágak, lásd a külön táblázatot.) sportfelszerelések, helyszínek, sportolással kapcsolatos igék. Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: egészségtan, biológia, természetismeret, történelem, kémia, fizika, orvostudomány, testnevelés és sport.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a hogylétére vonatkozó kérdésre választ adni, legyen képes megmondani, ha fáj valamije, meg tudja nevezni a testrészeket. Ismer néhány gyakori betegséget és azok tüneteit. Ismerje a különféle sportágakat. Néhány egyszerő mondatban tudjon beszámolni saját sportolási szokásairól és kedvenc sportjáról.


Listening betegség felismerése tünetek alapján, sportversenyek eredményeinek lejegyzése.

Reading - egészséges életmód, a dohányzás hátrányai, híres sportolók, extrém sportok, hagyományos sportok, Angliában.

Speaking szituációs játékok: orvosnál, patikában, egy betegség lezajlása, képleírás, beszámoló a kedvenc sportágról, kedvenc sportoló / csapat bemutatása, sportolási lehetıségek az iskolában, képleírás.

Writing tanácsadás, mielıbbi gyógyulást kívánó üdvözlılap írása, scrapbook: kedvenc sportom vagy sportolóm / focicsapatom.

79

7. JÖVİ IDİBEN… (tervek a szünidıre és a jövıre; továbbtanulás, pályaválasztás)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló legyen képes közelebbi és Kb. 40 szó, ill. kifejezés: foglalkozások, távolabbi terveirıl beszélni, azokat az ezekkel kapcsolatos igék, megindokolni, más tervei felıl iskolatípusok, melléknevek. érdeklıdni. Ismerje az iskolatípusokat, a választott iskoláról tudjon néhány mondatot mondani. Ismerjen minél több foglalkozást.



Kommunikatív feladattípusok (ld. Tudjon néhány egyszerő mondatot feljebb); kooperatív tevékenységformák: mondani és írni közelebbi és távolabbi pl.: pármunka, csoportmunka, terveirıl, ismerjen néhány foglalkozást. szerepjáték, mingling, projektmunka. Párbeszédek, szövegek feldolgozása, szituációs gyakorlatok. (Részletesebben lásd a külön táblázatot.) Kapcsolatok más mőveltségi területekkel: földrajz, pályaorientáció, technika és életvitel.


Listening útitervek közül a megfelelı kiválasztása, foglalkozások felismerése.

Reading prospektusok, reklámok, iskolák a világban.

Speaking nyaralás tervezése, szervezése. beszámoló közeli és távolabbi tervekrıl, képleírás.

Writing önéletrajz írása, jelentkezési lap kitöltése, levélírás a választott iskoláról, szakmáról.

80

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI ÖSSZEFOGLALVA (A1 – A2 szint) Hallott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, utasításokat, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegbıl fontos információt kiszőr; jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 100 szavas szövegbıl kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerő mondatokban válaszol; egyszerő mondatokban közléseket megfogalmaz; kérdéseket feltesz; eseményeket elmesél; fenntartja a beszélgetést, pl.: új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti; ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti; egyszerő történetet megért; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentıl elkülöníti. Íráskészség A tanuló egyszerő szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levél) létrehoz; jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott – ismert struktúrák felhasználásával – tényszerő szöveget helyesen leír; információt közvetítı kb. 50 szavas szöveget ír; egyszerő közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz; kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót ír.

81

TARTALMAK (Az elızı évfolyamokhoz képest újonnan belépı kommunikációs szándékok, fogalomkörök és új példák) a) Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Köszönet

Bemutatkozás, bemutatás Bocsánatkérés Jókívánságok

Megszólítás és elbúcsúzás személyes levélben

Kezdeményezés és válasz Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. Can I / Let me introduce myself… Can I / Let me introduce you to... I beg your pardon. Please forgive me. Many happy returns of the day! Congratulations! All the best! Cheers! Dear John, Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon.

Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Csodálkozás This is a book for you.

No problem. Don’t mention it. My pleasure. Pleased / Nice to meet you. It doesn’t matter. No problem. Thank you. The same to you. Cheers!

What a surprise!

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Véleménykérés

How do you like it?

Akarat, kívánság

Would you like ...? What would you like to do? You are right. You are wrong. Do you agree? How do you feel about it?

Valaki igazának elismerése / el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés

Kötelezettség, szükségesség,

Must we fill in this form now? When do we have to leave?

I think it is... I like it / I don’t like it. I’d like... I want...

OK. / All right. I’m afraid I don’t agree. I think he’s wrong/right. We must fill it in now. Right now.

82

lehetıség Ígéret

Will you come and meet me at the station?

Bizonyosság, bizonytalanság

Do you think they will come?

Don’t worry, I will. I promise to be there at five. They will probably come.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése, leírása

What is it? What is ... like?

Tudás, nemtudás Információkérés, -adás Események leírása

Where does he live? Did you see him? What happened?

It’s a kind of... It’s used for... It’s... I have no idea. Yes, I did. / No, I didn’t. First she opened the window, then she phoned the ambulance...

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kérés

Could you give me a...? Could you pass the sugar, please?

Yes, sure. Here you are.

Javaslat Meghívás

Why don’t we...? Would you like to come to...?

Good idea. Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but... I’m sorry, I can’t. I’m afraid I can’t. Yes, that would be OK. What shall we do? That’s very kind of you. Yes, please. / No, thanks. An orange, please.

Can we meet at 6?

Kínálás

Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok Megértés biztosítása visszakérdezés, ismétléskérés nem értés

Are you free on Monday? Let’s meet... Would you like another drink? What would you like? Help yourself. Have a piece of cake.

Can you say that again slowly, please? Sorry, I didn’t understand.

83

Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése múltidejőség jövıidejőség

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Past Simple Present Cont. Going to

I got up at... What are you doing tomorrow? What are you going to do on Saturday? When will you be fourteen?

Future with will Birtoklás kifejezése Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

Past forms of have Prepositions Prepositional phrases Picture location

Idıbeli viszonyok gyakoriság Mennyiségi viszonyok

How often? Cardinal numbers over 100 Countable nouns Uncountable nouns

Minıségi viszonyok

Comparative Superlative What does it look/taste/sound/feel like?

Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Must / needn’t Should / shouldn’t Linking words Some, any + singular noun Indefinite pronouns

Függı beszéd

Reported speech with present reporting verb

I had to go. opposite, above... in the middle... in the corner of the room, at the top of/at the bottom of, on the left hand side… Always, often, never... Once a week... Two thousand... How many? A lot of / few CDs... How much? A little cheese... Younger, better... The highest, the best... It’s too big, it’s not small enough. It tastes / sounds good… I must read it. You should ask her. so / because There is some rice. There isn’t any water. somebody, everybody, nobody... He says he’s tired. I don’t know where he lives. Tell him to stop it.

84

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

A NAT szerint a kiemelt fejlesztési célok, a kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célokkal adekvát tanítási folyamat, tevékenység. A Nemzeti alaptanterv azt a felfogást képviseli, hogy a tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. Az a pedagógus, aki jól ismeri tanítványai motivációit, képességeit, érdeklıdéseit és tanulási szokásait, eredményesen tudja megoldani a tanulásszervezéssel kapcsolatos feladatait. A tanulásszervezés optimális megoldásához persze nem elég a képzett pedagógus, szükség van a pedagógiai infrastruktúra széles választékára: könyvekre, nyomtatott tananyagokra, kísérleti felszerelésekre, informatikai programokra, programcsomagokra és más eszközökre. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következı szempontok emelhetık ki: Olyan szervezési megoldások elınyben részesítése, amelyek elımozdítják a tanulás belsı motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elı a tanulók elızetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetıséget esetleges tévedéseinek korrigálására és új tudásának átrendezıdésére. Alkalmazza az együttmőködı (kooperatív) oktatás szellemét, technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különbözı szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének elıtérbe állítása. A tanulásszervezés egyik fı elve és teendıje a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenırzésben, az értékelésben. A tanulásszervezési technikák, feladatok használata nélkülözhetetlen a hátrányos helyzető tanulók felzárkóztatása érdekében. A tanulásszervezés elmélete és gyakorlata gazdag tapasztalatokat halmozott fel a bármilyen területen kiemelkedı teljesítményt mutató tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése terén. Tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylı, sajátos nevelési igényő gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdı tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttmőködést, a tanulási esélyek egyenlıségét szolgáló (pl.: komprehenzív) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttmőködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetıséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. Az idegen nyelv tanításakor a tanári és tanulói tevékenységformák között elsı helyen a kommunikatív feladatok állnak. Szakítani kell az évtizedeken keresztül szinte egyeduralkodó ún. nyelvtani-fordító módszerrel (Grammar-Translation Method). Idegen nyelvet azért tanulunk, hogy használjuk. Ha a kommunikácó folyamatos és sikeres, a nyelvtani hibák kevésbé lényegesek. Mind a négy alapkészség – beszédértés (listening), beszédkészség (speaking), olvasásértés (reading), írás (writing) – fejlesztésében a kommunikatív tevékenységekre kell a hangsúlyt fektetni. A nyelvtani szabályok sulykolása helyett életszerő feladatokra koncentráljunk! Sokkal motiválóbbak azok a helyzetek, amelyekkel az életben is találkozhatnak a tanulók. Közismert tény, hogy egy átlagos tanórán egy tanuló átlagosan 20 másodpercet beszél. Minden órán, de különösen egy nyelvórán ez döbbenetesen kevés. Ha csak 5 perc pármunkát alkalmazunk, ez az idı már a 15-szörösére nıhet. A frontális osztálymunka helyett – különösen nagy létszámú osztályok esetében – sokkal célravezetıbb páros és csoportos tevékenységeket, illetve projektmunkát alkalmazni. 85

Ahhoz, hogy a nyelvtanuló gyakorolhassa a kommunikatív nyelvi tevékenységeket és kommunikációs stratégiákat, kommunikatív feladatokat kell megoldania. Olyan feladatokat, amelyek „…a kommunikatív cél elérése érdekében megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását, kifejezését. Kommunikatív feladat elvégzésekor a feladat sikeres végrehajtásán van a hangsúly, következésképp pedig a jelentésen, amelynek segítségével a tanulók megvalósítják kommunikatív szándékaikat.” (Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés) Az alábbiakban különféle kommunikatív feladattípusok következnek – a teljesség igénye nélkül –, amelyek közül aszerint válogathatunk, hogy melyik illik leginkább a téma feldolgozásához, a tanulók képességeihez és szükségleteihez, az osztálytermi adottságokhoz, melyik hogyan illeszkedik a tanulás/tanulás folyamatába stb. szövegrészletek (pl.: párbeszéd, történet) sorrendbe rakása, több szöveg szétvágott és összekevert részeinek összerendezése, hosszabb szöveg tartalmi egységekre bontása, olvasott vagy hallott szövegbıl a lényeg kiemelése, lényegi mondanivalójának megértése – a tartalom rajzos ábrázolása, rövid összefoglalása, kérdések megválaszolása, képek sorba rendezése stb. (gist listening / reading), olvasott vagy hallott szövegbıl fontos információk kiszőrése – az információk táblázatba rendezése, képekhez rendelése stb. (reading / listening for specific information), olvasott vagy hallott szöveg pontos, részletes megértése – rajzok, rajzos ábrák készítése, cselekvéssor kivitelezése (pl.: fızési receptek elkészítése), rövid szöveges összefoglalás stb. olvasott vagy hallott szöveg alapján képek vagy állítások igazságtartalmának eldöntése (true or false), interjú készítése (osztálytársakkal, tanárokkal, angol anyanyelvőekkel, pl.: az iskolaújság számára), kérdıív készítése és kitöltése, rövid párbeszédek készítése és eljátszása (vendég – pincér, eladó – vevı, orvos – beteg stb.), színpadi produkció, útvonal leírása, illetve rajzos-szöveges ábrázolása, a leírás alapján az úti cél megtalálása, képleírások, piktogramok vagy „szövegszegény dokumentumok” értelmezése (grafikonok, ábrák, térképek), vicces piktogramok készítése rejtvény gyanánt, bemutatkozó levél / e-mail írása, meghívó írása, bevásárlólista készítése, versek, szövegek alkotása (minta után), hiányos szövegek kiegészítése, megkezdett szöveg befejezése vagy a szöveg elejének a kitalálása, összeállítás készítése az osztály tagjairól rövid, képekkel is illusztrált szövegekkel (kedvenc ételeink, kedvenc állataink, kedvenc idıtöltésünk stb.), célirányos keresés az interneten, a talált információk rendszerezése, kutató- és győjtımunka elvégzése (angol nyelvő források felkutatása egy adott témához, angol nyelvő feliratok felkutatása városukban / településünkön stb.), képekhez, fotókhoz, karikatúrákhoz szövegbuborékok kitöltése, rövid összefüggı szöveg elmondása (pl.: beszámoló egy fontos eseményrıl), képes, rajzos önéletrajz összeállítása rövid magyarázó szövegekkel (szóban vagy írásban) 86

étlap összeállítása, rövid feljegyzések készítése (pl.: idıjárás, napi tevékenységek, kiadások), plakát készítése (pl.: hazai és külföldi látványosságok, pénznemek, árucikkek vagy az ideális iskola, ház, kedvenc ételeim, kedvenc együttesem stb.), scrapbook készítése képekkel és rövid képaláírásokkal (egy napom, egy nap az iskolában, szőkebb és tágabb környezetem stb.), videofelvétel készítése angol hangalámondással (egy napom, egy nap az iskolában, szőkebb és tágabb környezetem stb.), egy kirándulás vagy városnézı körút megtervezése, naptár készítése (benne a születésnapok, ünnepek feltüntetése), chatelés angolul, rövid baráti üzenet / e-mail / levél megfogalmazása, toplista (Top Ten) összeállítása (zene, filmsztárok, sportolók, filmek stb.), vicces divatbemutató rendezése, vetélkedı (quiz) összeállítása, képek és szavak egymáshoz rendelése, tárgyak tapogatás útján való kitalálása és megnevezése, szavak, kifejezések, szövegek tartalmának mozgásos ábrázolása (Activity), képes szótár összeállítása, jelentések kikövetkeztetése szövegösszefüggésbıl, magyarázatok és ábrázolások, szavak csoportosítása különbözı kritériumok alapján, nyelvi jelenségek megfigyelése, szabályszerőségek felfedezése, kreatív nyelvi játékok (szóalkotás), kedvenc könyvemhez, filmemhez stb. egy borítólap illusztráció és egy fülszöveg elkészítése, napi / heti vagy szünidıs program összeállítása, memory, puzzle, bingo, boardgame.

87

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: egyrészt visszajelzést nyújtani az elıírt tananyagban elért elırehaladásról, az erıs és gyenge pontokról, másrészt a tanulók nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erısíteni, harmadrészt hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állnia a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról (céljairól), tartalmáról (tartalmairól) és az értékelés szempontjairól. A tanulók kommunikatív kompetenciájának fejlesztését célzó nyelvoktatásban a mérésnek is kommunikatív szemléletőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény mérése nem korlátozódhat a részkompetenciákra (szókincs, nyelvtan, kiejtés, helyesírás), bár idırıl idıre természetesen ezek izolált mérésére is szükség lehet. Törekedni kell azonban arra, hogy minél többször végezzünk szövegszintő méréseket, azaz mérjük az olvasás- és beszédértést, az írásbeli- és szóbeli kifejezıkészséget. Ezeket mérhetjük önállóan vagy integrálva. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy teljesítményüket önmaguk mérjék és értékeljék. A mérésnek és értékelésnek egyértelmően tükrözni kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetıséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is. A következıkben – a teljesség igénye nélkül – néhány példát mutatunk be arra, hogy a fenti értékelési alapelvek milyen értékelési módszerekkel valósíthatók meg: A tanuló önértékelı lapon vezeti, hogy az egyes témakörökön belül az elérhetı eredmények közül mit milyen szinten teljesített. A tanuló és a tanulócsoport a tanulási folyamat során egy dossziéban (portfolióban), mintegy nyelvtanulási naplóként győjti jól sikerült munkáit, pl. posztert, levelet, történetet stb. Idırıl idıre áttekintheti és formai és tartalmi szempontok alapján értékelheti munkáját. Tanuló és tanár közösen állapítják meg és rögzítik azokat a szempontokat, amelyek alapján egy egyénileg, párban vagy csoportban elvégzett szóbeli feladatot értékelni kívánnak. Az értékelésben részt vesz a tanuló, a társai és a tanár is. A tanár olyan feladatok keretében végzi a mérést, amelyeknek több szinten is létezik megoldása. Az értékelés egyénre szabott, tehát egy gyengébb nyelvtanuló alacsonyabb szintő, de sikeres megoldása ugyanolyan értékő lehet, mint egy jobb nyelvtanuló magasabb szintő teljesítménye. Csoportmunka esetén minden tanuló külön-külön értékeli a csoportban végzett munkáját és annak eredményét. A tanár véleménye egy a többi közül.

88

ÉLİ IDEGEN NYELV NÉMET 9-10. évfolyam számára

89

BEVEZETÉS Az elmúlt évtized erıfeszítései ellenére a felnıtt magyar lakosság jelentıs része még mindig nem rendelkezik – az alapvetı kommunikatív szándékok megvalósításához szükséges – idegennyelv-tudással. Ennek a helyzetnek a megváltoztatását célozza többek között a szakiskolákban folyó idegennyelvoktatás fejlesztésére irányuló program, amely a 9–10. évfolyamon kötelezıvé teszi egy élı idegen nyelv oktatását. Ez önmagában természetesen még nem elég ahhoz, hogy a tanulók használható nyelvtudásra tegyenek szert. Arra is szükség van, hogy a nyelvi képzés hatékony legyen, célkitőzéseiben, tartalmaiban és módszereiben megfeleljen a korszerő idegennyelv-oktatás iránt támasztott elvárásoknak, vegye figyelembe a nyelvtanulók képességeit és szükségleteit. Továbbá fontos, hogy a tanulók is világosan lássák a nyelvtanulás hasznát, készek legyenek együtt dolgozni a tanárral és egymással a cél érdekében, partnerek legyenek saját tanítási-tanulási folyamatuk alakításában. Jelen kerettanterv a Nemzeti Alaptantervbıl kiindulva a szakiskolai helyi tantervek fejlesztéséhez kíván segítséget nyújtani. Középpontjában a tanuló áll, illetve az a törekvés, hogy a tanuló a szakiskolai idegennyelv-oktatás során olyan kompetenciák birtokába jusson, amelyek képessé teszik az idegen nyelvi kommunikációra, s lehetıvé teszik számára, hogy kellı motiváció esetén a kötelezı nyelvtanulás idıszakát követıen képes legyen idegennyelvtudását önállóan ápolni és továbbfejleszteni. A használható nyelvtudás a tanuló számára nem csak azt jelenti, hogy jobb esélyekkel indul a munkaerıpiacon, hanem egyben kulcsot is ad a kezébe más népek, más kultúrák, s ezáltal önmaga, saját népe és saját kultúrája alaposabb megismeréséhez, megértéséhez. A kerettanterv mindenekelıtt a szakiskolai 9–10. évfolyamok idegennyelv-tanításának céljait fogalmazza meg. A célokkal szoros összefüggésben határozza meg a fejlesztési feladatokat és az elérhetı eredményeket, a nyelvtanulás tartalmait és a leginkább célravezetı módszereket. A kitőzött célok megvalósításához a NAT-ban foglaltaknak megfelelıen évi minimum 111 maximum 122 tanórai foglalkozással számol. A két keretszám közötti 11 tanóra a tanév során a modulokba integrálva vagy blokkosítva – a tantárgyközi tantervi szemléletet a gyakorlatba átültetendı – tantárgyakat átfogó projektek keretében (pl.: projektdélelıttök/ -délutánok, projektnapok stb.) használható fel. Egy élı idegen nyelvet a szakiskolai oktatásban a 9–10. évfolyamon részt vevı minden diáknak kötelezı tanulnia. A nyelvtanulás a 9. évfolyam 1–6. hetében az ún. ráhangoló szakaszban jelenik meg, amelynek célja a nyelvtanulás fontosságának tudatosítása, a nyelvtanulás kétéves programjának megismertetése, tapasztalatcsere a hatékony nyelvtanulás módszereirıl stb. A kötelezı nyelvtanulás idıszaka a szakiskolában a 10. évfolyammal ér véget, amikor a tanuló optimális esetben képes arra, hogy megfelelıen használja az idegen nyelvet az élet különbözı területein, így személyes kapcsolataiban, a közéletben, az oktatás és mővelıdés területén, valamint a munka világában; érdeklıdést mutat a nyelvtanulás, a tanult nyelv és a tanult nyelven beszélı emberek és kultúrájuk iránt; kedvet érez meglévı nyelvtudása ápolására és továbbfejlesztésére, további nyelvek, más népek, más kultúrák megismerésére.

90

ÁLTALÁNOS FEJLESTÉSI FELADATOK A szakiskolákban folyó idegennyelv-oktatás alapvetı célkitőzése a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással. Az adott szituációnak megfelelı nyelvhasználati képességet jelenti, ami a nyelvhasználat során receptív és produktív nyelvi tevékenységekben nyilvánul meg, szóban vagy írásban. A kommunikatív nyelvi kompetencia szintjeinek meghatározása a négy nyelvi alapkészség, beszédértés, olvasásértés, beszédkészség, íráskészség. Ezek kombinációi a szóbeli és írásbeli interakció területén történhetnek. A kommunikatív szándék valóra váltásához a nyelvtanulóknak, illetve nyelvhasználóknak az idegen nyelvi kommunikatív kompetencián túl egy sor általános kompetenciára is szükségük van. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia szoros összefüggésben és állandó kölcsönhatásban áll az általános kompetenciákkal (lásd: NAT 2007, kulcskompetenciák), a két terület sem a nyelvtanulás, sem pedig a nyelvhasználat során nem választható el egymástól. A szakiskola 9–10. évfolyamán folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam végére a Közös Európai Referenciakeretben leírt hatfokú skálán mérve – elérjék és biztonsággal teljesítsék az A1-szintet, – elmozduljanak az A2-szint irányába, – optimális esetben, pedig elérjék az A2-szintet. Az A1- és A2-szintek meghatározása1 A1-szint (minimumszint) Beszédértés Képes önmagára, családjára és közvetlen környezetére vonatkozó ismerıs szavakat és nagyon egyszerő mondatokat megérteni, ha lassan és érthetıen mondják azokat. Képes megérteni ismerıs kifejezéseket és egyszerő mondatokat, amelyek a mindennapi élet konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, ha lassan és érthetıen beszélnek hozzá, és a legfontosabb információkat többször elismétlik. Képes ismerıs témakörökön belül lassan és érthetıen elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes megérteni neveket, számokat, árakat és idıpontokat, ha lassan és érthetıen beszélnek hozzá.

1

A szintek leírása a tantervben a Közös Európai Referenciakereten és annak a német nyelvre kidolgozott konkretizálásán, a Glaboniat et al. által kifejlesztett „Profile deutsch” c. (Langenscheidt, 2002) összeállításon alapul.

91

Olvasásértés Képes egyszerő és jól strukturált szövegekben, amelyek a mindennapok konkrét szükségleteivel kapcsolatosak, egyes szavakat és nagyon egyszerő mondatokat megérteni. Képes arra, hogy sok internacionalizmust tartalmazó és/vagy képekkel illusztrált információközlı szövegek témáját beazonosítsa, és a lényegi információkat megértse. Ismerıs kontextusban képes megérteni neveket, számokat, árakat és idıpontokat valamint egyes szavakat és nagyon egyszerő kifejezéseket. Beszédkészség Képes arra, hogy konkrét, ismerıs helyzetekben egyszerő szavakkal, hétköznapi szófordulatokkal és nagyon egyszerő nyelvtani szerkezetekkel alapvetı információkat adjon önmagáról és közvetlen környezetérıl. Képes ismerıs, hétköznapi helyzetekben röviden és jól begyakorolt fordulatok segítségével közléseket megfogalmazni úgy, hogy beszéd közben idınként esetleg hosszabb szüneteket tart, szavak után kutat az emlékezetében, küzd a nehéz szavak kiejtésével, és mondandóját olykor újra fogalmazza. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerő kötıszavakkal, (pl.: und, oder, und dann) összekössön. Képes az abc hangjait és egy adott mennyiségő szót és kifejezést úgy kiejteni, hogy beszédét nagyobb erıfeszítés nélkül meg lehet érteni. Közléseiben nagyjából megfelelıen alkalmazza a szó- és mondathangsúlyt. Íráskészség Képes a személyére és egészen mindennapi, ismerıs dolgokra vonatkozó adatokat röviden és egyszerően írásban megfogalmazni. Képes szótár segítségével mindennapi, ismerıs témákhoz kapcsolódó feljegyzéseket készíteni. Képes számára ismerıs szavakat és gyakran használt fordulatokat nagyjából helyesen leírni. Képes arra, hogy szavakat és szócsoportokat egyszerő kötıszavakkal mint pl. und, oder, und dann összekössön. Szóbeli interakció Képes egyszerő módon kommunikálni, ha beszédpartnere lassan és érthetıen beszél, továbbá hajlandó arra, hogy mondanivalóját szükség esetén többször, többféleképpen elismételje, és segítséget nyújtson a válaszadásban. Képes arra, hogy egyszerő beszélgetést kezdeményezzen, s ennek során érti és alkalmazza a köszönés, búcsúzkodás és az alapvetı udvariassági formák legegyszerőbb változatait. Képes néhány egyszerő, jól begyakorolt kifejezéssel és mondattal megoldani olyan ismerıs, helyzeteket, melyek mindennapi, konkrét szükségleteihez kapcsolódnak. Képes jól ismert helyzetekben egyszerő szavak, kifejezések és nyelvtani szerkezetek segítségével megválaszolni közvetlenül hozzá intézett kérdéseket, és képes arra, hogy ı maga is feltegyen egyszerő kérdéseket. Képes rövid beszélgetésben elıre begyakorolt fordulatok segítségével kommunikálni, még ha gyakran meg is akad és keresi a szavakat. Képes arra, hogy beszédpartnere mondanivalóját a mondathangsúly alapján kijelentésként, kérdésként vagy felszólításként értelmezze. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában többnyire világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése legalább annyira érthetı, hogy beszélgetıpartnere többnyire követni tudja, amit mond. 92

Írásbeli interakció Képes arra, hogy ismerıs témakörökben szótár segítségével egyszerő, rövid közléseket megfogalmazzon, miközben a tanult egyszerő nyelvtani szerkezetek használatában még bizonytalanságokat mutat. Képes arra, hogy személyes kapcsolatai ápolására rövid, egyszerő szövegeket alkosson (pl.: üdvözlı kártya, levelezılap, e-mail). A2-szint (alapszint) Beszédértés Képes arra, hogy a mindennapi élet területén egyszerő mondatokat, gyakran használt szófordulatokat, szavakat megértsen. Képes arra, hogy felismerje lassan és érthetıen, valamint irodalmi német nyelven elhangzó és ismerıs dolgokról szóló szövegek témáját Képes ismerıs témakörökön belül érthetıen elmondott rövid szövegek lényegét megérteni, ha sok bennük az internacionalizmus és van ideje feldolgozni a hallottakat. Képes egyszerő, rövid, mindennapokkal kapcsolatos szövegek témáját meghatározni, valamint a szövegekbıl egyszerő, személyes szükségletei szempontjából fontos információkat kiszőrni. Olvasásértés Képes egyszerő és jól strukturált, a mindennapi élettel összefüggı szövegek lényegét megérteni. Képes ismerıs témakörökben egyszerő és formalizált szövegeket megérteni, ha azok nagyrészt gyakran elıforduló szavakat és fordulatokat és/ vagy internacionalizmusokat tartalmaznak. Képes arra, hogy hosszabb szövegekbıl kiszőrje és megértse a számára fontos információt. Beszédkészség Képes arra, hogy mindennapi helyzetekben egyszerő nyelvi eszközökkel kifejezze magát, miközben azonban még gyakran megakad és szavak után kutat. Képes arra, hogy egyszerő szavakkal és esetenként rövid mondatokkal megközelítıen korrekt közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével (pl.: emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi- vagy iskolai tapasztalatok) kapcsolatosan. Képes csekély szókincs és egyszerő nyelvtani szerkezetek segítségével ismerıs témákról, személyes érdeklıdési körében közléseket megfogalmazni. Közléseiben többnyire világosan ki tudja fejezni szándékát. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelı kötıszavak segítségével (zuerst, dann, nachher, später, zum Schluss) idıbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy szavakat és egyszerő mondatokat kötıszavakkal (pl.: und, aber, denn) összekössön. Képes mondatait helyesen hangsúlyozni, és hosszabb közléseit megfelelıen tagolni. Kiejtése többnyire nem nehezíti az értést, bár idegen akcentusa feltőnı.

93

Íráskészség Képes arra, hogy egyszerő kifejezésekkel és rövid mondatokkal nagyjából hibátlan közléseket fogalmazzon meg közvetlen környezetével kapcsolatban (pl.: emberek, helyek és helyszínek, munkahelyi vagy iskolai tapasztalatok). Képes arra, hogy csekély szókinccsel és néhány egyszerő nyelvtani szerkezettel egyszerő formában nyilatkozzon ismerıs témákról, ıt magát személyesen érintı kérdésekrıl. Képes egy esemény lefolyásáról megfelelı kötıszavak segítségével (zuerst, dann, nachher, später, zum Schluss) idıbeli sorrendben beszámolni. Képes arra, hogy egyszerő mondatokat fogalmazzon meg, és ezeket egyszerő kötıszavakkal (pl.: und, aber, denn) összekösse. Képes néhány fontos helyesírási szabály megközelítıen helyesen alkalmazására. Szóbeli interakció Képes ismerıs témákról egyszerő módon kommunikálni, ha beszélgetıpartnere irodalmi német nyelven szól hozzá, és hajlandó arra, hogy kérésre bizonyos dolgokat megismételjen vagy átfogalmazzon. Képes arra, hogy a mindennapi élet konkrét szükségleteihez kapcsolódó helyzetekben rövid, egyszerő kifejezésekkel, mondatokkal kommunikáljon, miközben a kevésbé ismerıs helyzeteket még nem mindig tudja megoldani, és esetenként félreértésekbe bonyolódik. Képes arra, hogy megoldjon ismerıs, egyszerő és rutinszerő nyelvi helyzeteket, de közléseit rövidre fogja. Képes arra, hogy ismerıs helyzetekben egyszerő nyelvi eszközökkel kommunikáljon. Képes arra, hogy ismerıs témakörben folyó beszélgetések során, ha azok lassan és érthetıen zajlanak, kövesse a beszélgetések fonalát, kérdéseket tegyen fel, illetve kérdésekre válaszoljon. Képes arra, hogy nemértés esetén megkérje beszélgetıpartnerét, ismételje meg a mondottakat, vagy betőzzön bizonyos szavakat, és kérésre ı maga is képes ezt megtenni. Képes beszédében a mondathangsúlyt úgy alkalmazni, hogy mondanivalójában világosan elkülönüljön a kijelentés, a kérdés és a felszólítás. Kiejtése többnyire nem zavarja közlései megértését. Írásbeli interakció Képes jól ismert helyzetekben megfelelı szókinccsel rövid, egyszerő közléseket fogalmazni, amelyekben sok a formalizált elem, visszatérı szófordulat. Képes rövid, személyes jellegő szövegekben, amelyek egyszerő formában eseményekre és kívánságokra vonatkoznak, a közléseket megérteni, és azokra egyszerő nyelvi eszközökkel reagálni. Képes gyakran használt szavak esetében alkalmazni a legfontosabb helyesírási szabályokat, s így a helytelen írásmódból adódó félreértéseket elkerülni. A fenti szintleírások alapján az elérhetı eredmények a helyi tantervekben tovább pontosíthatók; a lehetıségek és a szükségletek alapján az összes készségre vonatkozóan vagy csak egyes készségterületeken kiegészíthetık, módosíthatók.2 Fontos, hogy ne csak a tanárok, hanem a tanulók is tisztában legyenek a nyelvtanítás/ nyelvtanulás céljaival, a várható eredményekkel. Ennek érdekében érdemes beszélgetéseket kezdeményezni velük, melyek során egyrészt megismerhetik a célkitőzéseket, másrészt kinyilváníthatják véleményüket, javaslatokat, kívánságokat fogalmazhatnak meg. 2

Ebben komoly segítséget jelenthetnek a Profile deutsch c. összeállításban a „Detaillierte Kannbeschreibungen mit Beispielen” c. alfejezetek (Kannbeschreibungen A1 75-84. oldal; Kannbeschreibungen A2 85.-94. oldal).

94

KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK, KULCSKOMPETENCIÁK A fejlesztési feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a szakiskolai tanulók esetében egy olyan célcsoportról van szó, amelynek tagjai közül sokakra jellemzı, hogy a nyelvtıl függetlenül tanulási nehézségekkel küzdenek, a kudarc gyakori iskolai élményük, kevés az önbizalmuk, csekély a tanulási motivációjuk, alacsony szintő az olvasottságuk, fejletlen a szövegértésük, az átlagosnál gyengébb a kommunikációs képességük, kevés támogatást, biztatást kapnak a szülıktıl. Mindennek ellenére az idegennyelv-oktatásnak ebben az iskolatípusban, illetve ezeken az évfolyamokon is elsıdleges feladata a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának folyamatos és tervszerő fejlesztése. A tanulóknak lehetıséget kell kapni arra, hogy logikusan egymásra épülı, kis lépésekben átismételjék, rendszerezzék és bıvítsék korábban megszerzett nyelvtudásukat, vagy amennyiben valamilyen oknál fogva az elızı évfolyamokon nem, vagy csak rövid ideig tanulták az idegen nyelvet, felzárkózhassanak társaikhoz. Fejleszteni kell a tanulók négy nyelvi alapkészségét (indokolt esetben a beszédértés és a beszédkészség elıtérbe helyezésével), részkészségeit (sokkal kevésbé a nyelvtani tudatosság, illetve nyelvhelyesség területén, mint a szókincs vonatkozásában)3, stratégiai kompetenciáját (erısen koncentrálva a nyelvi hiányosságokat kiegyenlítı ún. kompenzatórikus stratégiákra pl.: testbeszéd)4. Ugyancsak fontos a tanulók célnyelvi közösségekre vonatkozó szociokulturális ismereteinek bıvítése és interkulturális tudatosságának fejlesztése.5 A szociokulturális ismeretek és az interkulturális tudatosság szolgáltatják az alapot a tanulók interkulturális kompetenciájának fejlesztéséhez, amibe többek között beletartozik, a saját és az idegen kultúra egymáshoz való viszonyításának képessége, a más kultúrák képviselıivel való kapcsolatteremtés készsége és képessége, az interkulturális félreértések kezelésére való készség és alkalmasság.

3

A

részkészségek fejlesztési feladatainak a helyi tantervekben történı részletezése során célszerő forrásként felhasználni a Profile deutsch c. összeállítás megfelelı fejezeteit. A 154-161. oldalon táblázatos összeállításban olvashatók mindazok a nyelvtani szerkezetek, amelyek elsajátítására szükség van ahhoz, hogy a tanuló az A1-, illetve A2-szinten kommunikatív nyelvi tevékenységeket tudjon végrehajtani. A 140-142. oldalon megtalálhatók a legfontosabb beszédszándékok, a 162. oldalon a szövegtípusok, a 165-167. oldalon, pedig a különbözı nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák. 4

A nyelvoktatás egyik kiemelt feladata a szakiskolában éppúgy, mint más iskolatípusokban, a nyelvtanulók stratégiai kompetenciájának fejlesztése. A stratégiák helyes alkalmazása növeli az esélyt az eredményes nyelvtanulásra, fokozza az önbizalmat, növeli az önállóságot stb. Vö. Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. PTMIK, 2002:121ff és „Profile deutsch” Langenscheidt, 2002:166ff

5

Lásd Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. PTMIK, 2002:121ff valamint „Profile deutsch” Langenscheidt, 2002: 150

95

Fontos feladata a szakiskolai nyelvoktatásnak a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése, azaz az egymástól való tanulás és az egymásért végzett munka készsége és képessége. A szociális kompetencia fejlesztése szoros összefüggésben történik az egyéb (kommunikatív nyelvi, stratégiai, interkulturális) kompetenciák fejlesztésével, s az alkalmazott munkaformák révén (pl.: egyéni munka, pármunka, csoportmunka stb.) ölt testet. TÉMAKÖR A szakiskolák 9–10. évfolyamán a következı témakörök feldolgozását javasoljuk: 1. Wie lerne ich Fremdsprachen? / Hogyan tanuljak idegen nyelveket? 2. Ich und meine Familie / Én és a családom 3. Mein Zuhause / Az otthonom 4. Meine Freunde / Barátaim 5. Klamotten für alle Jahreszeiten / Ruhatáram télen-nyáron 6. Tischlein, deck dich! / Terülj, terülj asztalkám! 7. Was steht in den Sternen? / Terveim, álmaim 8. In meiner Freizeit / Szabadidımben 9. Endlich Ferien! / Végre itt a nyár! 10. Beruf macht Spaß! / Lesz szakmám! Az alábbiakban a modulok keretében elérhetı fejlesztési feladatokat, tananyagtartalmakat, javasolt tevékenységeket és elérhetı eredményeket a jobb áttekinthetıség kedvéért táblázatos formában ismertetjük. Fontos azonban kiemelni: A fejlesztési feladatok döntı többsége csak hosszú távon, folyamatos munkával, több modul keretében érhetı el. A fejlesztési feladatok részletes kifejtése a tanterv 3. fejezetében olvasható. A táblázatban csupán globálisan jelöljük meg azokat a tevékenységeket, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a tanulók elérjék a kijelölt célokat. A konkrét feladatok kiválasztása elsısorban a tanár feladata a mindenkori tanulócsoport összetételének, érdeklıdésének, a munka folyamatának stb. ismeretében. A tanulói önállóság fejlıdésével párhuzamosan egyre inkább maguk a tanulók is bevonhatók a feladatok kiválasztásába, kialakításába, fıként akkor, ha a munka kisebb-nagyobb projektek keretében zajlik. A tanterv 4. fejezetében található összeállítás olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek alkalmasak lehetnek a tanulói motiváció kialakítására és fenntartására, elsısorban azáltal, hogy a tanulók aktív részeseivé válnak tanulási folyamatuknak, s a nyelvet értelmes összefüggésben használják különbözı kommunikatív feladatok elvégzésére. A lista természetesen tetszés szerint tovább bıvíthetı. A nyelvtanulás sajátosságából adódóan (a nyelv a tanulás célja és egyben eszköze is) az egyes modulok keretében elérhetı eredmények más-más tartalmi vonatkozásban, de mindig azonos készségterületeken határozhatók meg: hallott/ olvasott szöveg értése, szóbeli/ írásbeli kifejezıkészség, szóbeli és írásbeli interakció, valamint ezek hátterében adott szókincs és nyelvtani szerkezetek ismerete, kiejtés, intonáció, helyesírás. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlıdéséhez kapcsolódik, és azzal szoros összefüggésben alakul a tanulók stratégiai és interkulturális kompetenciája. A moduláris rendszer (tartalmak hálószerő összefonódása, tetszıleges sorrend, (visszatérı rész) témák) miatt különösen indokoltnak tőnik a tanárra bízni azt, hogy a kétéves tanítási-tanulási folyamat általános célkitőzéseinek és a konkrét tanulócsoportnak az ismeretében megtervezze a modulok keretében reálisan elérhetı részcélokat. A modulok leírását tartalmazó táblázatok végén minden esetben felsoroltunk néhány olyan komplex témát, amelyek különösen alkalmasnak tőnnek kisebb-nagyobb projektek k eretében való feldolgozásra. Az ötletek sora – a tanulók érdeklıdését, a helyi adottságokat, lehetıségeket stb. is figyelembe 96

véve – tetszés szerint tovább bıvíthetı. Annak kiválasztása, hogy a lehetséges témák közül melyik, illetve melyek kerüljenek megvalósításra, szintén elsısorban a tanulók feladata, hiszen övék a kivitelezés felelıssége is. A tanárnak persze fel kell készülni arra, hogy a döntés folyamata konfliktusokkal lehet terhes, s a tanulók oldalán kezdetben még hiányzó projektkompetencia a projektmunka minden fázisában (tervezés, kivitelezés, kiértékelés {nem osztályzás, mert arra a projektmunka nem alkalmas}) nehézségeket okozhat. A siker azonban kárpótol mindezért. Egy-egy jól sikerült projektprezentáció (tabló, kollázs, plakát, hang- vagy videofelvétel, színdarab stb.) maradandó élményt jelenthet egyén és csoport számára egyaránt, és hosszú távon erısítheti a tanulási kedvet.

97

NÉMET NYELV 1. WIE LERNE ICH FREMDSPRACHES? / HOGYAN TUDJANAK IDEGEN NYELVEKET?

Fejlesztési célok A tanuló - ismerje meg új környezetét (osztálytársait, tanárát, iskoláját);

Tananyag Ismerkedés az új osztálytársakkal, a nyelvtanárral, az iskolával.

- ismerje meg az elıtte álló nyelvtanulási Ismerkedés a tantervvel: tantervi célok megismerése és megvitatása, egyéni szakasz legfontosabb célkitőzéseit, célok megfogalmazása. tartalmait és véleményével konstruktív módon járuljon hozzá azok alakításához; A 9–10. évfolyamon feldolgozandó - ismerje fel és lássa be az önálló témakörök megismerése és megvitatása. tanulásra való képesség fontosságát; Ötletbörze a nyelvtanulás - ismerje meg a legalapvetıbb hatékonyságának növelésére. tanulótípusokat, és tudja ezeket az ismereteit önmagára vonatkoztatni;

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve plénumon (szükség szerint olykor az anyanyelven is). Kutató- és győjtımunka az interneten, lexikonokban, könyvtárakban stb. Interjúk készítése.

Nyelvórai szabályok – a közös munka kereteinek meghatározása.

- rendelkezzen alapvetı ismeretekkel a célnyelvi országokról, a célnyelvnek Magyarországon, Európában és a világban játszott szerepérıl.

A célnyelvi országokkal kapcsolatos alapvetı ismeretek rendszerezése, elmélyítése, valamint a célnyelvre, annak szerepére, hasznára stb. vonatkozó ismeretek szerzése, felfrissítése, bıvítése.

A tanuló - beilleszkedik az új tanulási környezetbe;

- megismeri és elfogadja az elıtte álló tanulási szakasz legfontosabb célkitőzéseit, tartalmait; - látja az általa tanult idegen nyelv szerepét, fontosságát saját maga és környezete életében;

- érti és érzi a hatékony tanulás érdekében a tanulási stratégiák ismeretének fontosságát, képes a legalapvetıbb tanulási stratégiák alkalmazására;

- tudatosítsa magában és erısítse az általa alkalmazott hatékony (nyelv) tanulási stratégiákat, fejlessze, tökéletesítse stratégiai kompetenciáját; - ismerje meg és fogadja el a közös munka szabályait;


A kutató- és győjtımunka során, az interjúk, beszélgetések keretében szerzett információk vizualizálása különbözı kreatív ötletek megvalósítása révén (pl.: rajzos, fényképes dokumentáció, tabló).

- képes egyszerő hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk (számok, nevek, internacionalizmusok stb.) kiszőrésére és felhasználására egy meghatározott feladat elvégzése érdekében;

98

- képes egyszerő kérdések/ válaszok, néhány nagyon egyszerő összefüggı mondat megfogalmazására a modul keretén belül feldolgozott tartalmakkal kapcsolatosan; - ismeri és elfogadja a csoportban való nyelvtanulás eredményessége érdekében általa betartandó szabályokat; - rendelkezik a célnyelvi országokkal kapcsolatos és a célnyelvnek a szőkebb és tágabb környezetében játszott szerepére vonatkozó alapvetı ismeretekkel. Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: A német nyelvterület országai. A német nyelv szerepe a nagyvilágban. A német nyelv szerepe Magyarországon egykor és napjainkban. 2. ICH UND MEINE FAMILIE / ÉN ÉS A CSALÁDOM

Fejlesztési célok

Tananyag

Bemutatkozás (alapvetı személyi A tanuló tudja használni az idegen adatok: családnév, keresztnév, kor, nyelvet a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben; lakhely, állampolgárság, foglalkozás, esetleg kedvenc ételek, kedvenc - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége, idıtöltés, háziállatok stb.) bıvüljön a tematikus a szókincse;



Egyszerő nyelvi eszközök A tanuló felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és - ismeri, és megfelelıen alkalmazza a csoportmunkában, illetve közösségben. „család” témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket;

- ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezeteket; - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre

99

Családtagok bemutatása: rokoni kapcsolatok megnevezése, családtagok legfontosabb adatainak, jellemzıinek felsorolása (név, kor, foglalkozás, esetleg külsı és belsı tulajdonságok, kedvenc idıtöltés stb.).

Személyek/ cselekvések bemutatása egyszerő nyelvi eszközökkel.

- képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen önmagáról és családjáról;

Egy napom: a mindennapokra jellemzı alapvetı tevékenységek felsorolása napszakokhoz, esetleg idıpontokhoz való kapcsolása. A család egy hétköznapjának bemutatása, a családtagok feladatai. Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája:

A témába vágó célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a német nyelvterület országaiban élı - legyen nyitott a célnyelvet beszélı hasonló korú fiatalok személyének, népek és kultúrájuk, valamint más népek családjának megismerése. és kultúrák iránt;

- legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.

Fejlıdjön a stratégiai kompetenciája.

A témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegek feldolgozása.

- képes egyszerő, a „család” témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére A beszélgetések, illetve hallott/ olvasott és felhasználására meghatározott szövegek feldolgozása során kapott kommunikatív feladatok elvégzése információk feldolgozása, kreatív módon érdekében. történı megjelenítése (szóban, írásban, Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság rajzos formában stb.). Különbözı forrásokból származó/ (pl.: más, az övétıl esetleg jelentısen különbözı személyekkel kapcsolatos eltérı családmodellek) felé. információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Ismer és alkalmaz néhány alapvetı tanulási stratégiát.

Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: közös bemutatkozó tabló/ kollázs készítése az osztályban tanulók gyermekkori fényképeinek felhasználásával, esetleg rejtvényszerően, megoldó kulccsal; rövid, fotókkal illusztrált bemutatkozó interjúk/újságcikkek készítése diákújság, esetleg partnerkapcsolat részére; felmérés készítése az osztályban tanulók mindennapjairól – az eredmények diagramok, táblázatok stb. formájában történı rögzítése, kiértékelése, kommentálása.

100

3. MEIN ZUHAUSE / AZ OTTHONOM

Fejlesztési célok

A tanuló használja az idegen nyelvet a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben; - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; - bıvüljön a tematikus a szókincse;

Tananyag

A tanuló szobájának /lakóterének/ bemutatása fényképek, rajz alapján. Kedvenc bútordarab bemutatása. A lakás egyéb helyiségeinek bemutatása. A lakás és közvetlen környezetének bemutatása (kert, park, üzletek, posta Egyszerő nyelvi eszközök stb.). felhasználásával lebonyolított, többnyire A szomszédok bemutatása. irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve közösségben.

- ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezeteket; - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre.


Tárgyak, személyek összefüggı leírása egyszerő nyelvi eszközökkel.

Az iskolától hazáig – útvonal leírása.

Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája:

A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a német nyelvterület országaiban - legyen nyitott a célnyelvet beszélı élı hasonló korú fiatalok népek és kultúrájuk, valamint más népek lakókörnyezetének megismerése. és kultúrák iránt;

- legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.


A témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegek feldolgozása. A beszélgetések, illetve a hallott/ olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában stb.). Különbözı forrásokból származó/ különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése.

A továbbhaladás feltételei A tanuló - ismeri és megfelelıen alkalmazza a „lakás, lakóhely” témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket; ---- képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen közvetlen és távolabbi lakókörnyezetérıl; - képes egyszerő nyelvi eszközökkel útbaigazítást adni, illetve egyszerő nyelvi eszközökkel megfogalmazott útbaigazítás alapján tájékozódni; - képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság (pl. más, az övétıl esetleg jelentısen eltérı lakókörnyezetek) felé. Ismer és alkalmaz néhány további alapvetı tanulási stratégiát.

Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: lakberendezési újság, katalógus segítségével álomszoba, álomlakás/ ház berendezése, egy vicces lakás/ ház megtervezése/ berendezése.

101

4. MEINE FREUNDE / BARÁTAIM

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló tudja használni az idegen Egy jó/ a legjobb barát bemutatása, nyelvet a feldolgozandó témakörhöz személyes adatok, külsı, belsı kapcsolódó kommunikatív helyzetekben; tulajdonságok. - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége;

A barátom és én – hasonlóságok és különbségek megnevezése.

- bıvüljön a tematikus a szókincse;

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és csoportmunkában, illetve közösségben. Személyek, tevékenységek összefüggı bemutatása / leírása egyszerő nyelvi eszközökkel.

- ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezeteket; - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája: - legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.


A tanuló - ismeri és megfelelıen alkalmazza a „Barátság”-, „Lakóhely”- témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket; - képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen barátjáról/ barátairól;

Közös programok.

A témába vágó olvasott célnyelvi szövegek, hanganyagok feldolgozása alapján a német nyelvterület országaiban élı hasonló korú fiatalok lakókörnyezetének megismerése.


A témakörhöz kapcsolódó hallott / olvasott szövegek feldolgozása.

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére A beszélgetések, illetve a hallott/ és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív érdekében. módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában stb.). Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság a barátság fogalmának az övétıl esetleg jelentısen eltérı tartalma felé. Különbözı forrásokból származó/ különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Ismer és alkalmaz néhány további alapvetı tanulási stratégiát.

Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: interjú készítése az osztályban „Miért ı a legjobb barátom?” címmel – pozitív tulajdonságok/ élmények összegyőjtése, kreatív módon történı ábrázolása, újságcikk készítése az iskolaújság számára „A legjobb barátom” címmel, fényképsorozatok/ album/ tabló készítése barátokkal közös programokról, barátságkarkötı (Freundschaftsband) készítése.

102

5. KLAMOTTEN FÜR ALLE JAHRESZEITEN / RUHATÁRAM TÉLEN-NYÁRON

Fejlesztési célok

Tananyag


Kedvenc ruhadarabjaim. Hajviselet, smink, testékszerek. Mit vegyek fel? (Öltözékek összeállítása iskolába, buliba, osztálykirándulásra, Egyszerő nyelvi eszközök farsangra stb.) felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és - bıvüljön a tematikus a szókincse; csoportmunkában, illetve plénumban. Idıjárás megfigyelése napra/ hétre/ - ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz évszakra/ égövre vonatkozóan. kapcsolódó kommunikatív helyzetek Személyek, tevékenységek összefüggı Esetleg: extrém idıjárási viszonyok, megoldásához szükséges legalapvetıbb idıjárás okozta katasztrófák. bemutatása/leírása egyszerő nyelvi nyelvtani szerkezeteket; eszközökkel. A tanuló tudja használni az idegen nyelvet a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben: - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége;

- beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre;

Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája: - legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.

Új ruhadarab, cipı stb. vásárlása. A témakörhöz kapcsolódó hallott/ televízióban hallott-látott/olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok értelmezése (grafikonok, térképek stb.). A beszélgetések, illetve a hallott/olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában stb.). Különbözı forrásokból származó/ különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése.


A továbbhaladás feltételei A tanuló - ismeri és megfelelıen alkalmazza a „ruházat” és „idıjárás” témakörökhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket; - képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen öltözködési szokásairól; - képes arra, hogy egyszerő, rutinszerően zajló párbeszédekben részt vegyen (pl. vásárlás);

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı öltözködési szokások felé.

Ismer és alkalmaz néhány további alapvetı tanulási stratégiát.

Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: vicces divatbemutató, kollázs/ plakát készítése egy német ruházati áruház katalógusának kínálatáról/ rendelés katalógusból, divatirányzatok a múltban (pl. festmények, lexikonok stb. segítségével), a jövı divatja – divatbemutató 2010-ben.

103

6. TISCHLEIN, DECK DICH! / TERÜLJ, TERÜLJ ASZTALKÁM!

Fejlesztési célok

Tananyag


Étkezési szokásaim – mikor, mit szoktam enni/ inni. Munkamegosztás a családban – ki vásárol, ki fız, ki teríti meg/ ki szedi le A tanuló tudja használni az idegen nyelvet a feldolgozandó témakörhöz az asztalt, ki mosogat. kapcsolódó kommunikatív helyzetekben; Egyszerő ételek, amelyeket én magam is el tudok készíteni. Egyszerő nyelvi eszközök - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; felhasználásával lebonyolított, többnyire - bıvüljön a tematikus a szókincse; irányított beszélgetések pár- és Kedvenc ételeim. csoportmunkában, illetve plénumban. - ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz Tárgyak, események, cselekvéssorok stb. összefüggı leírása egyszerő nyelvi kapcsolódó kommunikatív helyzetek eszközökkel. megoldásához szükséges legalapvetıbb nyelvtani szerkezeteket; Az egészséges étkezés alapszabályai. - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre.

- legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.

A tanuló - ismeri és megfelelıen alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges alapvetı szókincset és nyelvtani szerkezeteket; - képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen étkezési szokásairól; - tud egyszerő nyelvi eszközökkel érvelni az egészséges életmód mellett; - képes arra, hogy egyszerő, rutinszerően zajló párbeszédekben részt vegyen (pl. bevásárlás, rendlés/fizetés egy étteremben, párbeszéd az orvosnál);

Bevásárlás a szupermarketben/ piacon/ pékségben stb. Egészség, betegség.



A témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegek feldolgozása. Szövegszegény dokumentumok értelmezése (grafikonok, térképek stb.). A beszélgetések, illetve a hallott/ olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában stb.). Különbözı forrásokból származó/ különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése.

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı étkezési szokások felé.

104



Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: buli elıkészítése (megbeszélés a barátokkal az ételekrıl és italokról, bevásárló lista összeállítása, az ár kalkulálása stb.), kollázs/ plakát készítése egy német szupermarket kínálatáról, német élelmiszertermékek Magyarországon – felfedezı körút egy magyar szupermarketben, egyszerő ételek közös elkészítése (pl.: gyümölcssaláta), Tomate oder Paradeis? − különbözı ételek (zöldségek, gyümölcsök stb.) elnevezése az egyes német nyelvő országokban (szótárprojekt). 7. WAS STEHT IN DEN STERNEN? / TERVEIM, ÁLMAIM

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló tudja használni az idegen Mit várok a holnaptól? – képekkel, nyelvet a feldolgozandó témakörhöz rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált kapcsolódó kommunikatív helyzetekben; beszámoló a közeli jövı terveirıl. Mit várok a távolabbi jövıtıl? – - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; képekkel, rajzokkal, rövid szövegekkel illusztrált beszámoló a távolabbi jövı - bıvüljön a tematikus a szókincse; terveirıl: család (az ideális partner, gyerekek, nagycsalád stb.); - ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek lakáskörülmények (álmaim háza/ lakása/ megoldásához szükséges legalapvetıbb kertje stb.); nyelvtani szerkezeteket; utazások (álmaim országa/ városa); - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. foglalkozásom, munkakörülményeim;



Egyszerő nyelvi eszközök A tanuló felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és - ismeri és megfelelıen alkalmazza a témakörhöz kapcsolódó kommunikatív csoportmunkában, illetve plénumban. helyzetek megoldásához szükséges Tárgyak, tárgyak események, alapvetı szókincset és nyelvtani cselekvéssorok stb. összefüggı leírása szerkezeteket; egyszerő nyelvi eszközökkel. - képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen terveirıl, álmairól;

baráti köröm, társas életem; autóm stb. Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája:

A témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegek feldolgozása.

- legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt;

Szövegszegény dokumentumok értelmezése (grafikonok, térképek stb.).

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ hallott–látott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése

105

A beszélgetések, illetve a hallott/ olvasott szövegek feldolgozása során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése (szóban, írásban, rajzos formában stb.).

legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.

érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı jövırıl alkotott elképzelések, tervek, álmok felé.

Különbözı forrásokból származó/ különbözı személyekkel kapcsolatos információk összevetése, hasonlóságok és különbségek felfedezése. Fejlıdjön a stratégiai kompetenciája.


Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: Az életem 10-15 év múlva – tabló/ fotóalbum stb. készítése, A 30. osztálytalálkozónk, Idıutazás – kollázs/ plakát készítése (utazás a múltba/ jövıbe). 8. IN MEINER FREIZEIT / SZABADIDİMBEN

Fejlesztési célok

Tananyag

Munkamegosztás a családban – feladataim, amelyeket szívesen végzek, A tanuló tudja használni az idegen és amelyeket nem. nyelvet a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben: Kedvenc idıtöltésem. Kedvenc filmem. Kedvenc könyvem/ olvasmányaim – - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; olvasási szokásaim. - bıvüljön a tematikus a szókincse; Esti programjaim. Hétvégi programjaim. - ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz Kedvenc zeném. kapcsolódó kommunikatív helyzetek Tévénézési szokásaim. megoldásához szükséges legalapvetıbb Haverok, buli – közös programok. nyelvtani szerkezeteket; Sportok, amelyeket őzök/ szeretek – sport az iskolában és az iskolán kívül. - beszédében törekedjen a Tömegsport, versenysport, extrém folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. sportok. Egészséges életmód.



Egyszerő nyelvi eszközök felhasználásával lebonyolított, többnyire A tanuló irányított beszélgetések pár- és - ismeri és megfelelıen alkalmazza a csoportmunkában, illetve plénumban. témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges Tények, tárgyak, események stb. alapvetı szókincset és nyelvtani összefüggı leírása egyszerő nyelvi szerkezeteket; eszközökkel. - képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen arról, hogyan tölti szabadidejét, valamint képes egyszerő nyelvi eszközökkel érvelni az olvasás, a sporttevékenység vagy más egyéb értelmes elfoglaltság mellett;

106



- legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ hallott-látott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı szabadidıs tevékenységek felé.



Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: német vendégeink jönnek−városnézı program összeállítása, interjúprojekt: ki mit csinál szívesen a szabadidejében – egymás meginterjúvolása, tanárok megkérdezése, a párhuzamos osztály szabadidıs programjainak feltérképezése stb. – a kapott adatok vizualizálása a diákújság, partnerkapcsolat stb. számára, a német nyelvterület országaiban élık szabadidıs szokásainak feltérképezése az internet segítségével, egy szabadidıközpont kínálatának feldolgozása plakát formájában, híres emberek (mővész, sportoló, zenész/zenekar stb.) portréjának elkészítése, kvíz összeállítása (sportokról, híres emberekrıl stb.). 9. ENDLICH FERIEN! / VÉGR ITT A NYÁR!

Fejlesztési célok

Tananyag

Terveim a nyárra (mikor kelek, mivel/ A tanuló tudja használni az idegen kivel töltöm a napokat stb.). nyelvet a feldolgozandó témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetekben: Valós és álom úti cél meg-nevezése. Szálláskeresés, információkérés. - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; Bejelentkezés a szállásra (pl.: Jugendherberge, kemping). - bıvüljön a tematikus a szókincse;



Egyszerő nyelvi eszközök A tanuló felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és - ismeri és megfelelıen alkalmazza a csoportmunkában illetve, plénumban. témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges Tények, tárgyak, események összefüggı alapvetı szókincset és nyelvtani leírása egyszerő nyelvi eszközökkel. szerkezeteket;

107

- képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen nyári terveirıl;

Reklamálás, probléma/ panasz udvarias kinyilvánítása, segítség kérése. - ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz Jegyvásárlás. kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges legalapvetıbb Diákmunka nyáron – lehetıségek itthon nyelvtani szerkezeteket; és külföldön. - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre.

- képes egyszerő nyelvi eszközökkel útbaigazítást adni/ egyszerő nyelvi eszközökkel megfogalmazott útbaigazítás/ idegen nyelvő térkép alapján tájékozódni;

Tájékozódás egy idegen városban.

Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája: - legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.



- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ hallott-látott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb információk kiszőrésére és felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése érdekében. Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı nyári programok, tevékenységek felé.


Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: plakát/ kollázs készítése álmaink országáról/ városáról, képekkel, reáliákkal illusztrált beszámoló egy osztálykirándulásról a partnerosztálynak, utazás megtervezése német nyelvő katalógusok kínálata, internet stb. alapján, kvízjáték összeállítása a célországgal kapcsolatos ismeretek körébıl a párhuzamos osztály számára vagy a csoportot kétfelé bontva.

108

10. BERUF MACHT SPAß! / LESZ SZAKMÁM!

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló tudja használni az idegen Foglalkozások a környezetemben – nyelvet a feldolgozandó témakörhöz táblázatos összeállítás, elınyök, kapcsolódó kommunikatív helyzetekben: hátrányok stb. - fejlıdjön a négy nyelvi alapkészsége; - bıvüljön a tematikus a szókincse;

A magyar iskolarendszer felépítése/ képzési formák – helyem, lehetıségeim ebben a rendszerben.


Egyszerő nyelvi eszközök A tanuló felhasználásával lebonyolított, többnyire irányított beszélgetések pár- és - ismeri és megfelelıen alkalmazza a csoportmunkában, illetve plénumban. témakörhöz kapcsolódó kommunikatív helyzetek megoldásához szükséges Tények, tárgyak események összefüggı alapvetı szókincset és nyelvtani leírása egyszerő nyelvi eszközökkel. szerkezeteket;

- ismerje fel és alkalmazza a témakörhöz Álmaim foglalkozása. kapcsolódó kommunikatív helyzetek Vicces foglalkozások. megoldásához szükséges legalapvetıbb Álláskeresés, állásinterjú. nyelvtani szerkezeteket; - beszédében törekedjen a folyamatosságra és az érthetı kiejtésre. Fejlıdjön az interkulturális kompetenciája: - legyen nyitott a célnyelvet beszélı népek és kultúrájuk, valamint más népek és kultúrák iránt; - legyen képes saját népét és kultúráját kívülrıl, a külsı szemlélı helyzetébıl is látni.


- képes arra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben kérdésekre válaszolva vagy néhány egyszerő, összefüggı mondatban meséljen a munka világával kapcsolatos elképzeléseirıl, szakmai vonatkozású terveirıl;

Táblázatos önéletrajz elkészítése. Egyszerő bemutatkozó levél megfogalmazása. A témakörhöz kapcsolódó hallott/ olvasott szövegek feldolgozása.

- képes egyszerő, a témakörhöz kapcsolódó hallott/ hallott-látott/ olvasott szövegekbıl a legalapvetıbb A beszélgetések, illetve a hallott/ hallott- információk kiszőrésére és látott/ olvasott szövegek feldolgozása felhasználására meghatározott kommunikatív feladatok elvégzése során kapott információk feldolgozása, kreatív módon történı megjelenítése érdekében. (szóban, írásban, rajzos formában stb.). Érdeklıdéssel, nyitottan fordul a másság, az övétıl esetleg jelentısen eltérı szakmai elképzelések felé.


Ismeri és alkalmazza az alapvetı tanulási stratégiákat.

Komplex, projektmódszerrel különösen jól feldolgozható témák: választott szakmám közelebbrıl – fényképes dokumentáció készítése (tevékenységek, munkakörülmények, elınyök, hátrányok), régi és új foglalkozások – kollázs/ plakát készítése (internet, lexikon stb. segítségével). munkahelyek a közvetlen környezetemben (fényképek, interjúk stb.)

109

KOMMUNIKÁCIÓS SZÁNDÉKOK A 9-10. ÉVFOLYAMON Ahhoz, hogy a nyelvtanuló gyakorolhassa a kommunikatív nyelvi tevékenységeket és kommunikációs stratégiákat, kommunikatív feladatokat kell megoldania. Olyan feladatokat, amelyek „a kommunikatív cél elérése érdekében megkövetelik a jelentés megértését, tisztázását, kifejezését. Kommunikatív feladat elvégzésekor a feladat sikeres végrehajtásán van a hangsúly, következésképp pedig a jelentésen, amelynek segítségével a tanulók megvalósítják kommunikatív szándékaikat.”6 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklıdés hogylét iránt és arra reagálás Köszönet és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Kezdeményezések és válaszok Hallo! / Entschuldigung! / Herr Krause! – Ja, bitte! Guten Morgen / Guten Tag / Guten Abend! / Hallo Markus! – Auf Wiedersehen! Tschüs! Mein Name ist Klara Müller. / Das ist Paul Klein. – (Es) freut mich. Hallo! / Ja, bitte? / (Hier) Kaufmann. – Ich möchte Herrn Müller sprechen. – Auf Wiederhören! Lieber Manfred, … / Sehr geehrte Damen und Herren, … - Herzliche Grüße / Mit freundlichen Grüßen Viele Grüße an Petra. Wie geht es Ihnen? – Danke, gut. Was fehlt Ihnen? – Ich bin erkältet. Danke. – Bitte. Entschuldigung! – (Das) macht nichts. Herzlichen Glückwunsch (zum Geburtstag)! / Frohe Weihnachten! / Gute Besserung! – Danke.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény 6

Kezdeményezések és válaszok Vielen Dank. Schade. Ich freue mich über … / Toll! Das finde ich (nicht) gut. / Ich bin damit (nicht) zufrieden. Komisch! Ich hoffe, …

Közös Európai Referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés. PTMIK, 2002:192

110

Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Ich habe Angst, dass … Ich bin traurig, weil … Das ärgert mich sehr. Es tut mir Leid, dass …

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklıdés, érdektelenség Tetszés, nemtetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítás Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetıség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklıdési kör kifejezése, illetve érdeklıdés ezek iránt Kritika, szemrehányás

Kezdeményezések és válaszok Was meinst du dazu? – Ich glaube … / Meiner Meinung nach … Ich interessiere mich für Sport. – Das finde ich langweilig. Das gefällt mir (nicht). / Das mag ich (nicht). Du hast (nicht) Recht. Einverstanden. / Ich bin dafür / dagegen. Ich finde das (nicht) gut. Das stimmt nicht. / Doch! / Sie haben nicht Recht. Das ist toll. / Das hast du wirklich gut gemacht. / Der Fisch schmeckt phantastisch. – Danke. Das ist mir egal. Ich mache das schon! Ich will … / Ich möchte … / Ich habe vor, … Ich möchte… Ich kann … / Ich muss … / Ich darf … / Ich soll … Ich weiß (nicht) genau, … Ich mag (keinen) Salat. / Ich lese gern. – Was machst du am liebsten? Das war nicht nett von dir. / Warum hast du nicht angerufen?

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlı vagy nemleges válasz Tudás, nemtudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nemismerés

Kezdeményezések és válaszok Das ist ein neuer Tisch. / Das ist mein Freund. Meine Wohnung liegt im Zentrum. Am Wochenende habe ich … gemacht. Wer ist das? / Was weißt du über ihn? Ja. / Nein. Ich weiß (nicht), dass (ob) … Ich kann Ihre Frage nicht beantworten. Es ist (nicht) sicher, dass / ob … Ich kenne … gut / nicht.

111

Feltételezés Emlékezés, nememlékezés Indoklás (ok, cél)

Vielleicht. Ich erinnere mich (nicht) an … Ich kann nicht kommen, weil … / Ich helfe dir, damit …

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás

Kezdeményezések és válaszok Gib mir bitte … / Kannst du bitte … Öffne bitte dieTür! / Schreib noch nicht! Gehen wir morgen tanzen? – Einvertsanden. Wir möchten bestellen. / Bringen Sie mir bitte einen Kaffee. Wollen wir ein Eis essen? / Darf ich Sie zum Essen einladen? – Danke gern. Nimm noch ein Stück Kuchen! – Nein, danke. Guten Tag! Ich habe ein Problem … / Die Suppe ist salzig. Was sagst du dazu? – Ich rate dir, … Vorsicht! / Pass auf! Darf ich …? – Bitte sehr! / Nein, das ist hier verboten. Kannst du mir helfen? – Natürlich. Was kann ich für dich tun? – Danke, es geht schon.

6. Interakcióban jellemzı kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nemértés Betőzés kérése, betőzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerısítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása

Kezdeményezések és válaszok Wie bitte? / Wie meinst du das? / Wiederholen Sie bitte. Entschuldigung, ich habe das nicht verstanden. Buchstabieren Sie bitte. Können / Könnten Sie bitte langsamer / lauter sprechen? Ich möchte noch sagen, … Ich wollte noch erzählen, … / Ich habe gehört, dass … Könnten wir jetzt noch darüber reden, … / Ich möchte noch etwas sagen. Darf ich Sie kurz unterbrechen? Das ist wahr. / Das stimmt. Das ist ein Gerät. Mit diesem Gerät können Sie … Ein Beispiel dafür ist … Wir können darüber ein anderes Mal sprechen.

112

FOGALOMKÖRÖK A 9-10. ÉVFOLYAMON Fogalomkörök I. MORPHOLOGIE 1. Das Verb 1.1 Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen Präsens Präteritum Perfekt Futur I. Hilfsverben der Zeitformen Modus Indikativ Imperativ Konjunktiv II. Präteritum würde - Form hätte, wäre Modalverben Hilfsverben der Modalität Präsens Präteritum 1.2 Trennbare und untrennbare Verben 1.3 Reflexive Verben 1.4 Aktiv und Passiv Vorgangs- (Handlungs)passiv Präsens Präteritum Perfekt 1.5 Valenz der Verben

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Existenz, Besitz, Geschehen, Handlung

ich kaufe, er fährt, du gibst du schicktest, wir sangen, sie kannte hat geholfen, ist angekommen wir werden fahren sein, haben, werden Behauptung: Gestern habe ich dich in der Stadt gesehen. Aufforderung, Befehl: Ruf mich bitte an! Wunsch Er würde gern nach Deutschland fahren. Ich hätte gern einen Hund. Es wäre gut, wenn … Wir müssten früh aufstehen. Könnten Sie mir sagen, … können, dürfen, müssen, wollen, sollen, mögen Ich kann deutsch sprechen. Er will ins Kino gehen. Die Kinder durften im See baden. Er musste viel lernen. an/kommen, ein/steigen, verstehen, besuchen sich verspäten, sich waschen, sich unterhalten Beschreibung von Handlungsreihen bzw. Zuständen Der Tisch wird gedeckt. Der Brief wurde von dem Vater gelesen. Die Häuser sind gebaut worden. warten auf+A, bitten A,um+A

2. Partizipien Partizip Präsens Partizip Perfekt

Das Kind läuft weinend zur Mutter. Das weinende Kind läuft zur Mutter. Der Gast ist eben angekommen. Den eben angekommenen Gast kennen wir nicht

3. Substantiv

Benennung von Lebewesen, Gegenständen, Abstrakta

113

3.1 Genus, Numerus, bestimmter, unbestimmter, negierender Artikel 3.2 Kasus, Deklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 3.3 Numerus, Pluralbildung 3.4 Substantivierung Partizip Präsens als Substantiv Partizip Perfekt als Substantiv Adjektiv als Substantiv

der, die, das, ein, eine, kein, keine

4. Adjektiv 4.1 Gebrauch des Adjektivs als Prädikat als Adverb als Attribut als Apposition 4.2 Adjektivdeklination Nominativ Akkusativ Dativ Genitiv 4.3 Komparation

Qualitätsverhältnisse, Meinung, Gefallen/Missfallen, Charakterisierung

5. Numeralien 5.1 Kardinalzahlen 5.2 Ordinalzahlen 5.3 Bruchzahlen

Quantitätsverhältnisse, Rangverhältnisse, Reihenfolge Quantitätsangaben: fünf, vierzig, zweihundert Datum, Reihenfolge: am dritten Mai, erste, zweite, einundzwanzigste Mengenangaben: null Komma fünf, drei Viertel

6. Adverbien 6.1 Lokalangaben 6.2 Temporalangaben 6.3 Kausale Adverbien 6.4 Instrumentale Adverbien 6.5 Finale Adverbien 6.6 Modifikative Adverbien 6.7 Graduative Adverbien

Raumverhältnisse, Zeitverhältnisse, kausale Verhältnisse dort, hier … niemals, gestern, bald … also, darum, deshalb … damit, dadurch … dafür, dazu … anders, ebenso, gern … Sehr

Die Eltern sind noch jung. Ich lese jetzt einen Roman. Er schenkt seiner Freundin einen Pullover. Das Auto meines Freundes steht hier. Die Hotels stehen im Zentrum. Die Bücher sind teuer. der Reisende der Angestellte der Kranke

Ein Platz ist noch frei. Er fragt mich höflich. Das große Fenster geht auf die Straße. der Junge mit den langen Haaren starker Kaffee, der starke Motor, ein starker Mensch großen Baum, den runden Tisch, einen kleinen Bruder klugem Schüler, dem netten Kind, einem jungen Freund guten Vaters, des braunen Schrankes, eines schönen Hauses schön – schöner – am schönsten, das schönste Mädchen

114

6.8 Direkte Adverbien 6.9 Frageadverbien 7. Pronomina 7.1 Personalpronomen unpersönliches „es” am Satzanfang 7.2 Possessivpronomen 7.3 Demonstrativpronomen 7.4 Interrogativpronomen 7.5 Indefinitpronomen undeklinierbar 7.6 Relativpronomen Nominativ, Akkusativ, Dativ 7.7 Reflexivpronomen 7.8 Reziprokpronomen

daher, daran … woher, woran …

ich, du, er, sie, es wir, ihr, sie, Sie es freut mich … mein, dein, sein, ihr, sein, unser, euer, ihr, Ihr der, dieser, jener … wer, was, wie … man, etwas, nichts … der, den, dem, welcher, wo … sich … sich, einander …

8. Präpositionen Präpositionen mit Akkusativ Präpositionen mit Dativ Präpositionen mit Akk. und Dat.

Raum- und Zeitverhältnisse, Abhängigkeiten für, ohne, durch, gegen … mit, bei, von, aus … in, auf, an, vor, hinter, neben …

9. Konjunktionen Konjunktoren Subjunktoren

und, oder, aber, sondern … dass, wenn, weil …

II. SYNTAX 1. Satzbau, Satzrahmen 2. Satzglieder 3. Der zusammengesetzte Satz Nebenordnung Unterordnung Satzwertiger Infinitiv Verben mit zu+Inf.

Er liest das Buch heute.(die Zweitstellung) Liest er das Buch heute?(die Spitzenstellung) Ich weiß, dass er das Buch liest. (die Endstellung) Prädikat, Subjekt, Objekt … Ich gehe nicht mit ins Kino, denn ich muss noch arbeiten. Ich muss noch arbeiten, deshalb gehe ich nicht ins Kino. Er besucht uns, obwohl er krank ist. Wir wissen nicht, ob er noch heute kommt. sich freuen, hoffen, beschließen, versprechen …

115

Verben mit Inf.

4. Satztypen Aussagesatz Subjektsatz Objektsatz Fragesatz direkt indirekt Aufrufesatz Relativsatz Konditionalsatz Konzessivsatz Komparativsatz Temporalsatz

Finalsatz Kausalsatz

III.ÜBERGREIFENDE PHÄNOMENE 1. Verneinung

Ich versprach meinen Eltern, fleißig zu lernen. Wir beginnen zu arbeiten. Es hat aufgehört zu regnen. hören, sehen, lernen, lassen … Wir hören die Kinder singen. Ich sehe den Zug kommen. Wir lassen den Arzt kommen.

Behauptung, Meinung, Bericht Die Stunde beginnt. Er macht einen Urlaub. Informationen erfragen, Entscheidungsfragen, Neugier, höfliche Aufforderung Wer hat dich heute angerufen? Welchen Rock möchten Sie sich kaufen? Kennst du den neuen Schüler? Sprechen Sie Deutsch? Wollen wir ins Theater gehen? Aufforderung, Befehl: Lies unbedingt dieses Buch! Halten Sie an! Ich sehe das Auto, das vor deinem Haus steht. Bedingungen: Wenn der Zug pünktlich ankommt, (dann) erreichen wir den Anschlusszug. Erlaubnis: Obwohl er krank war, ging er in die Schule. Vergleich: Im Februar war es genau so kalt wie im Januar. Die Sekretärin schreibt schneller, als der Professor diktiert. Zeitverhältnisse: während, wenn, als, solange, bis, seit(dem), nachdem, bevor… Wir schauten aus dem Fenster, bis der Zug abfuhr. Während er arbeitete, spielte das Radio. Ziele: damit Die Mutter gab ihrem Sohn Geld, damit er sich Schulbücher kauft. Gründe benennen: weil Viele Menschen reisen mit dem Flugzeug, weil man mit dem Flugzeug schnell ans Ziel kommt.

nicht, kein, nie, nicht mehr, noch nicht, nichts …

116

MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

Az idegennyelv-tanítás módszerei elválaszthatatlanul összefonódnak annak céljaival, tartalmaival és szoros összefüggésben állnak a tanulók életkori sajátosságaival, érdeklıdésével, készségeivel, képességeivel és szükségleteivel. Jelen tanterv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a szakiskolai tanulók a 9–10. évfolyamon folyó nyelvoktatás keretében olyan használható nyelvtudásra tegyenek szert, amely lehetıvé teszi számukra, hogy idegen nyelvi kommunikatív helyzetekben most és itt, azaz az osztályteremben és azon kívül, valamint a jövı várható színterein A1–A2 szinten kommunikatív feladatokat oldjanak meg. Ennek érdekében a tanítás / tanulás folyamatát úgy kell alakítani, hogy a tanulók a nyelvet értelmes összefüggésekben, kommunikatív nyelvi tevékenységek révén, cselekedve sajátíthassák el. A cselekedtetés mellett a másik fontos módszertani alapelv a minél több érzékszervet aktivizáló, „sokcsatornás” tanulás. Módszereink révén lehetıséget kell adnunk a tanulóknak arra, hogy minden érzékszervükkel részt vegyenek a tanulás folyamatában, s ezáltal hatékonyabban alakíthassák azt . Nem szabad elfelejtenünk, hogy a csak a hallás, csak az olvasás, vagy csak az írás révén történı tanulás soha nem annyira hatékony, mint ezen lehetıségek kombinációja. Különösen fontos a tanítási-tanulási tartalmak szemléltetése. Az ízlelés, a szaglás, a tapintás alkalomadtán ugyancsak bevonhatók a tanulás folyamatába. Innen, pedig már csak egy lépés a nyelv elemeinek és nagyobb összefüggéseinek játékok révén, illetve játékos formában történı megtanulása, így lehetıvé válik, hogy a tanuló személyisége egészével, „szívvel-lélekkel” vegyen részt a tanulási folyamatban. A legfontosabb módszertani alapelvek tehát, amelyek elısegítik a tantervi cél, azaz a szakiskolások számára az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia elsajátítását, a következık: – cselekvés általi tanulás, – sokcsatornás tanulás, – az egész személyiséget aktivizáló tanulás, – játékos tanulás. Ha elfogadjuk azt, hogy a hiba természetes velejárója a tanulási folyamatnak, toleránsabbak leszünk, és a nyelvórák hangulata oldottabb lesz. A tanulóknak mindenképpen lehetıséget kell adni arra, hogy kísérletezhessenek a nyelvvel, felfedezhessék és kijavíthassák hibáikat. Fontos továbbá a tanításban a differenciálás, tehát olyan munkaformák kialakítása, amelyek keretében a tanulók lehetıséget kapnak a nyelvvel való kísérletezésre, az egyéni képességek tükrében végzett és egyéni szándékok által vezérelt nyelvi cselekvésre. A különbözı munkaformák révén a tanulók megélhetik a közösen végzett munka örömét, lehetıséget kapnak a felzárkózásra és egyéni képességeik kamatoztatására. Jelen tanterv nagy hangsúlyt helyez a projektmódszer meghonosítására a szakiskolai idegennyelv-oktatásban. A projektek célja a tanulók nyelvtanulási kedvének fenntartása, fokozása azáltal, hogy lehetıséget kapnak a nyelvtanulás örömének, a nyelvismeret hasznának közvetlen megtapasztalására, az iskolai és az iskolán kívüli valóság összekapcsolására a nyelv eszközével. A projektmódszer egyben kitőnı lehetıséget kínál a tanulók kompetenciáinak sokoldalú fejlesztésére. Mivel a résztémák a modulokon belül, illetve azokon átívelve hálószerően kapcsolódnak egymáshoz, a feldolgozás során a legkülönfélébb „mintázatot” alkothatják. Az Én és a családom témakörbıl például könnyedén elágazhatunk az Otthonom témakör felé, ha a tanulók szívesen foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy ki hol, kivel, hogyan lakik. A résztémát aztán tovább mélyíthetjük a Jövıbeli terveim témakör keretén belül. A tanulók megtervezhetik álmaik házát, majd visszakanyarodhatnak az Én és a családom témakörhöz, s elképzelhetik az ideális férjet/ feleséget, barátot/ barátnıt, elgondolkodhatnak, hogy hány gyerekre vágynak stb. A Ruhatáram télen-nyáron témakör nyitható a Hurrá, nyaralunk témakör felé, hiszen mást csomagolunk a bıröndbe, ha egy tópartra utazunk, vagy ha túrára indulunk a hegyekbe. S ha már ott vagyunk valahol egy kempingben, és éppen paprikás 117

krumplit készítünk bográcsban, logikusan adódhat az átvezetés a kedvenc ételek, a fızés tudománya, azaz az Eszem-iszom témakör felé, s belekukkanthatunk a kempingben lakó, különbözı országokból érkezı emberek fazekába. S még egy utolsó példa: A Barátaim témakör összekapcsolható a Hurrá, nyaralunk! témakörrel, ha barátainkkal készülünk eltölteni a nyári szabadságunkat, a Szabadidımben témakörrel, ha velük járunk sportolni, bulizni, vagy az Eszem-iszom témakörrel, ha együtt készítjük a legközelebbi születésnapra a szendvicseket, és együtt vesszük meg az összes hozzávalót. A szókincs a feldolgozásra kerülı témák kapcsán, illetve a szövegekbıl kerül a tanításba. Fontos, hogy a tanulók tudják, mely szavakat elég csak megérteni (receptív szókincs) és melyeket kell aktívan használni is (produktív szókincs). A hatékonyabb szótanulás érdekében fontos megismertetni a tanulókkal a szókincs megtanulásának és ismétlésének lehetıségeit. A nyelvtani szerkezetek megtanulása során ajánlatos a „felfedezı” (induktív) módszer alkalmazása: győjtés – rendszerezés – szabályalkotás. Ez esetben a tanulóknak lehetısége nyílik arra, hogy önállóan felfedezzék a nyelvben rejlı szabályszerőséget, s megalkossák „saját” használatra alkalmas nyelvtani szabályukat.7 A szabály ismerete persze még nem garancia a helyes használatra, mint ahogy az „agyongyakoroltatás” sem. A sikeres kommunikációhoz sok esetben az is elegendı, hogy a tanuló helyesen alkalmaz bizonyos nyelvi paneleket. A hallás utáni értés- és a beszédkészség fejlesztése során nem szabad elfelejteni, hogy a meghatározó minta minden esetben a tanár kiejtése, hanglejtése, mely ideális esetben kiegészül számos egyéb hanganyaggal. A nyelvi minta mennyiségének növelése érdekében (is) célszerő a nyelvórát lehetıség szerint célnyelven tartani. A tanterv moduláris jellegébıl adódik, hogy a tartalmi és a nyelvtani progresszió összehangolása, amirıl tudjuk, hogy nem könnyő feladat, nagyrészt a tanárra hárul. A motiváció fenntartása érdekében azonban nagyon fontos, hogy a tanulás során mindenkor a tartalom, a kommunikatív szándék álljon az elıtérben, s ehhez igazodjanak a megtanítandó nyelvi elemek, a szókincs és a nyelvtani struktúrák. Az egyes készségek és a részkészségek fejlesztése történhet önállóan, de hosszútávon mindenképpen a készségek integrációja a cél. A készségfejlesztésben fontos szerepe van a folyamatos mérésnek és értékelésnek. A teljesítménymérés egyrészt visszajelzést ad a tanárnak és a tanulóknak (igény szerint a szülınek) a tanítási/tanulási folyamat egy adott szakaszában elért eredményekrıl, másrészt segít a tanárnak abban, hogy a tanulók teljesítményét önmagukhoz és tanulótársaikhoz viszonyítva jegyekkel értékelje. A mérésnek tartalmilag és formailag összhangban kell állni a tanítás tartalmával és módszereivel. Csak azt mérhetjük, amit megtanítottunk, és csak úgy mérhetünk, ahogy tanítottunk. A tanulókat minden esetben tájékoztatni kell a mérés céljáról/céljairól, tartalmáról/tartalmairól és az értékelés szempontjairól. A tanulók kommunikatív kompetenciájának fejlesztését célzó nyelvoktatásban a mérésnek is kommunikatív szemléletőnek kell lenni. A tanulók önállóságra nevelésének jegyében a teljesítménymérés során tanácsos minél több olyan mérési formát alkalmazni, amely módot ad a tanulóknak arra, hogy teljesítményüket önmaguk mérjék és értékeljék. A mérésnek és értékelésnek egyértelmően tükrözni kell azt a szemléletet, hogy a tanár nem arra kíváncsi, amit a tanuló nem tud, hanem arra, amit sikeresen megtanult. A tanulónak lehetıséget kell kapni a felkészülésre, s ha indokolt, a javításra is. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül példákat mutatunk be arra, hogy a fenti értékelési alapelvek milyen értékelési módszerekkel valósíthatók meg: a tanuló önértékelı lapon vezeti, hogy az egyes témakörökön belül az elérhetı eredmények közül (lásd Tartalmak c. fejezet, táblázatos összeállítás, utolsó hasáb) mit teljesített elfogadható szinten, s mi az, amivel tovább kell foglalkoznia; a tanuló és a tanulócsoport a tanulási folyamat során egy dossziéban (portfolióban) győjti jól sikerült munkáit, pl.: posztert, kollázst, levelet, történetet stb. Idırıl idıre áttekinti és formai és tartalmi szempontok alapján értékeli 7

Arról, hogy az A1 és A2 szinten milyen nyelvtani szerkezeteket kell a tanulónak ismerni (nem hibátlanul alkalmazni!), a „Profile deutsch” c. összeállításhoz tartozó CD-ROM részletes tájékoztatást ad.

118

munkáját; tanuló és tanár közösen állapítják meg és rögzítik azokat a kritériumokat, melyek alapján egy egyénileg, párban vagy csoportban elvégzett szóbeli feladatot értékelni kívánnak. Az értékelésben részt vesz(nek) a tanuló(k), társai(k) és a tanár is; a tanár olyan feladatok keretében végzi a mérést, amelyeknek több szinten is létezik megoldása. Az értékelés egyénre szabott, tehát egy gyengébb nyelvtanuló alacsonyabb szintő, de sikeres megoldása ugyanolyan értékő lehet, mint egy jobb nyelvtanuló magasabb szintő teljesítménye; a tanuló lehetıséget kap arra, hogy a teljesítményértékelés során rajzos, mozgásos formában kommunikáljon ill. reagáljon a verbális impulzusokra (pl.: rajzos diktálás, pantomim stb.), s így adjon számot fejlıdésérıl a beszédértés területén, csoportmunka esetén minden tanuló külön-külön értékeli a csoportban végzett munkáját és annak eredményét. A tanár véleménye egy a sok közül.

119

MATEMATIKA MATEMATIKA 9-10. évfolyam számára

120

BEVEZETÉS A szakiskolában a matematikatanítás célja, hogy fejlessze a tanulók képességeit, megfelelı alapot adjon a korszerő matematikai mőveltséghez, biztosítsa a többi tantárgy és a választott szakma tanulásához szükséges matematikai ismereteket és a megszerzett matematikai tudás alkalmazásának képességét. Motiváló hatású, ha az ismereteket konkrét, a mindennapi gyakorlatban elıforduló problémákhoz kapcsoljuk. A tananyagot és a módszereket, eszközöket, munkaformákat a kulcskompetenciákhoz igazítva kell megválasztani. Így alapozhatjuk meg, hogy a diákok az „élethosszig tartó tanulásra” képessé váljanak. A matematika mőveltségterület kiemelkedı fejlesztési területe a biztos számolási tudás kialakítása. Fontos terület a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Törekedni kell arra, hogy kialakítsuk a tanulókban a problémaérzékenységet, a problémahelyzetek megfelelı önbizalommal történı megközelítését, és törkedni kell arra, hogy megismerjék a problémamegoldás örömét. A mindennapi életben, a szakmákban felmerülı problémák megoldásához elengedhetetlen a szövegértı és szövegelemzı képesség, a saját gondolatok kifejtése képességének fejlesztése. Fontos fejlesztenünk azokat a képességeket, amelyek lehetıvé teszik a feladathoz illeszkedı modell kiválasztását, megalkotását, a modell érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését. A képességek mellett a gondolkodásmódokat (analógiás, konstruktív, kreatív stb.) és módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai stb.) fejleszti, ha a diákokat többféle megoldás keresésére ösztönözzük. A változó mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésével, vizsgálatával fejlesztjük a függvényszemléletet. A grafikonok elemzése más tantárgyak és a hétköznapok problémáinak megértéséhez is nélkülözhetetlen. A matematika tanulásával fejleszthetjük a tanulók térbeli tájékozódását, térszemléletét, esztétikai érzékét. A geometriai alkotások létrehozása fejleszti a kreativitást, a kombinatorikus gondolkodást, a rendszerezı képességet. A kerület, terület, felszín, térfogat fogalmának ismerete, számítási módjának alkalmazása más tantárgyakban és a mindennapi gyakorlati problémák megoldásában is nélkülözhetetlen. Egyszerő valószínőségi feladatok, kísérletek végzése, megfigyelése segíti a valószínőségi szemlélet alakulását. Érthetıvé válnak a biztos, a lehetetlen, a lehetséges események és a valószínőség fogalma. A logikai gondolkodás fejlesztésére a mindennapi életbıl vett állítások – amelyek igaz vagy hamis voltát eldöntik – segítségével juttatjuk el a tanulókat a sejtések és szabályszerőségek megfogalmazásához a matematikában, és felkeltjük a bizonyítási igényt. A különbözı témakörökben végzett csoportosítás, sorba rendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tévı elemek kiválasztása fejleszti a halmazszemléletet, az összehasonlítást, azonosságok és különbözıségek tudatosítását, az osztályozást, amely fogalmi gondolkodásunk alapja. A feladatokhoz készített ábrák és modellek, az egyszerő gráfok segítik a problémák megértését és megoldását. Ezek felhasználásával vezetjük rá tanulóinkat a modellek alkalmazásának fontosságára. A matematika tanulása csak pontos, kitartó és fegyelmezett munkavégzéssel lehetséges, tehát a matematikatanulás szokásainak alakítására is gondot kell fordítanunk. Az önellenırzés igényének felkeltését, módszereinek megismerését és alkalmazását, a saját gondolkodásról való gondolkodás képességének fejlesztését is célul tőzi a matematika mőveltségterülete.

121

MATEMATIKA 9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 – heti óraszám: 2,5 Témakör 1. Racionális számok. Mőveletek racionális számokkal

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 28

2. Összefüggések Függvények

13

3. Egyenletek, egyenlıtlenségek

13

4. Geometria

30

5. Kombinatorika, valószínőség, statisztika

8,5

RACIONÁLIS SZÁMOK. MŐVELETEK RACIONÁLIS SZÁMOKKAL


Fejlesztési célok

Tananyag


A halmazszemlélet fejlesztése. Összességek alkotása adott feltétel szerint, halmazalkotás, definiáló tulajdonság megalkotása, a tulajdonság tagadásának megalkotása a komplementer halmaz elemeinek közös, meghatározó ismérveként.

Példák konkrét halmazokra. Halmazmőveletek: unió, metszet, részhalmaz, kiegészítı halmaz megalkotása Venn-diagram segítségével.

Tárgyak, elemek, számok halmazokba rendezése. A kapott halmazok közötti kapcsolatok felfedezése csoportmunkában. Unió, metszet, részhalmaz, kiegészítı halmaz megalkotása. Halmazok ábrázolása Venn-diagram segítségével.

Elemek, számok halmazokba rendezése. Halmazok ábrázolása Venn-diagrammal. Leolvasás, halmazelemek meghatározása diagramról.

A számfogalom mélyítése.

Egyszerő szöveges feladatok, szöveggel megadott mőveletek.

A tízes alapú számrendszer biztos ismerete, a számok írása, olvasása, ábrázolása, összehasonlítása.

A mőveletfogalom mélyítése. Együttmőködés, önállóság.

Számhalmazok és kapcsolatuk: természetes szám, egész szám, racionális szám fogalma. Skatulyaelv. Alapmőveletek egész számokkal és racionális számokkal. A zárójel használata.

Önálló feladatmegoldás feladatlapok segítségével, párban vagy csoportban. Egymás munkájának ellenırzése, az ügyes megoldások bemutatása.

A négy alapmővelet és a mőveleti sorrend ismerete és alkalmazása.

A számfogalom mélyítése. Ismeretek felidézése, tudatos memorizálása.

Számelméleti alapfogalmak: prímszám, összetett szám, osztó, többszörös.

A tanult szabályok felidézése, alkalmazása számolási feladatokban és

A 2-vel, 3-mal, 5-tel és 10 hatványaival való oszthatóság ismerete, alkalmazása.

122

Eljárásokra való emlékezés. Problémamegoldás. Szövegértés fejlesztése.

Az alapmőveletek bıvítése, új ismeret beillesztése. Tanulást segítı eszközök használata.

Összefüggés-felismerı képesség fejlesztése. A következtetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban.

A számelméleti ismeretek felidézése, megértése, alkalmazása. Oszthatósági szabályok, prímtényezıs felbontás. A legnagyobb közös osztó és a legkisebb közös többszörös fogalma, meghatározása.

szöveges problémák megoldásában – feladatlappal, páros vagy csoportos munkaformában. Számok építése prímtényezıkbıl, számok prímtényezıinek megkeresése csoportmunkában.

Szám prímtényezıs felbontása.

A hatvány fogalma, hatványozás pozitív egész hatványkitevıre. Négyzetgyökvonás fogalma, elvégzése zsebszámológéppel. Táblázat használatának megismerése.

10 hatványaival kifejezett „nagy” számok győjtése csoportmunkában, táblázatok, könyvek, internet felhasználásával.

Hatvány értékének kiszámítása. Négyzetgyök értékének meghatározása zsebszámológéppel.

Arány, aránypár. Arányossági összefüggések gyakorlati esetekben. Az egyenes és fordított arányosság fogalma. Egyszerő arányossági feladatok, százalékszámítási feladatok, szöveges problémák megoldása következtetéssel, aránypárral.

Helyes mőveleti sorrend alkalmazása.

Érdekes feladatok: pl. tanulmányozzuk egyjegyő számok hatványainak végzıdését – páros munkában. Zsebszámológép használata hatványozásra, illetve négyzetgyökvonásra. A mindennapi élet problémáinak, összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén − páros munkában.

A gyakorlatban és a mindennapi életben elıforduló egyszerőbb szöveges feladatok megoldása.

Szöveges egyenletek értelmezése, különbözı megoldási módszerek keresése, a megoldás szövegszerő ellenırzése, számfeladathoz szöveg alkotása csoportos munkában.

Az egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása konkrét feladatokban. Számolás aránypárral.

Reklámanyagokban elıforduló konkrét példák megoldása, értelmezése.

Egyszerő százalékszámítási feladatok megoldása következtetéssel.

123

ÖSSZEFÜGGÉSEK. FÜGGVÉNYEK

Fejlesztési célok

Tananyag



Tájékozódás a koordinátarendszerben.

A derékszögő koordinátarendszer ismerete, pontok ábrázolása.

„Képek” alkotása a derékszögő koordinátarendszerben, útvonalak bejárása diktálásra, tükrözés az x tengelyre, az y tengelyre, az origóra – páros munkában.

Pontok ábrázolása, pont koordinátáinak leolvasása.

Rendszerezı képesség fejlesztése. Modellezés. Táblázat és grafikon készítése adott függvényekhez.

A függvény fogalmának meghatározása, megadási módjai. Különbözıképpen megadott függvények ábrázolása, jellemzésük a grafikon alapján.

Konkrét feladatok a függvények grafikonjának megrajzolására és fordítva, a grafikon alapján a függvény felismerése, megadása. -páros munka.

Lineáris függvény ábrázolása a derékszögő koordinátarendszerben. Az egyenes és fordított arányosság felismerése a derékszögő koordinátarendszerben megrajzolt grafikonból.

EGYENLET, EGYENLİTLENSÉG

Fejlesztési célok

Tananyag

Kommunikációs képességek fejlesztése.

Elsıfokú egyenletek különbözı megoldási módszerének megismerése. Megoldás következtetéssel, algebrai és grafikus módszerrel. Egyszerő törtegyütthatós egyenletek megoldása. A megoldás ellenırzése behelyettesítéssel. Elsıfokú egyenlıtlenségek megoldása. A megoldáshalmaz ábrázolása intervallummal. (nyílt és zárt intervallum fogalma, jelölése). Szöveges feladatok megoldása egyenlettel. A megoldás helyességének ellenırzése a szövegbe való behelyettesítéssel.

Értı, elemzı szövegolvasás, szövegalkotás. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Modellezés. Számolási készség fejlesztése. Kreatív gondolkodás fejlesztése.



Egyenletek, egyenlıtlenségek Egyszerő egyenletek megoldása, megoldásának gyakorlása feladatlappal – a kapott eredmény ellenırzése. páros munkában. Egyszerő szöveges problémák megoldása egyenlettel, a A mindennapi életbıl vett szöveges problémák értelmezése, modellezése megoldás ellenırzése, értelmezése. egyenlettel, megoldása − csoportos, páros, egyéni munkaformában. Megadott egyenletekhez szöveg alkotása csoportmunkában.

124

GEOMETRIA

Fejlesztési célok Halmazszemlélet fejlesztése. Összehasonlítás, különbségek és azonosságok, halmazalkotás, osztályozás. Általánosítás. Összefüggések felismerése, megfogalmazása. Bizonyítási igény felkeltése.

Térszemlélet fejlesztése. Ismeretek felidézése, tudatos alkalmazása. Eljárásokra, módszerekre való emlékezés.

Tananyag Síkidomok fajtái, tulajdonságai (határoló vonalak, konvexitás). Sokszögek fajtái, tulajdonságai. Négyszögek osztályozása. Háromszögek fajtái. A háromszögek nevezetes vonalai és pontjai. A háromszög körülírt és beírt köre. Sokszögek átlói. Sokszögek külsı és belsı szögeinek az összege.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Csoportosítások síkidomkártyákkal – csoportban.

Tulajdonságok összegyőjtése – páros munkában. A háromszög nevezetes vonalainak (magasságvonalak, oldalfelezı merılegesek, súlyvonalak, szögfelezık) elıállítása hajtogatással, szerkesztéssel – csoportban. Körülírt és beírt kör középpontjának megszerkesztése. Sokszögek belsı és külsı szögösszegének meghatározása. A tanult síkidomok kerület- és Síkidomok kerülete, területe: háromszög, területszámítási képleteinek összegyőjtése – csoportmunkában. négyszögek, sokszögek, kör. Feladatlap kerület- és területEgyenes körhenger, egyenes hasáb (háromszögalapú, téglatest, kocka) meghatározásokra. Önálló feladatmegoldás, ellenırzés – hálója, felszíne és térfogata. párban.

A továbbhaladás feltételei Négyszögek, háromszögek csoportosítása, megnevezésük.

A háromszög körülírt és beírt körének megszerkesztése. Szögösszegek alkalmazása egyszerő feladatokban.

A háromszög kerületével és területével kapcsolatos egyszerő feladatok megoldása. Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok valamint a henger felismerése, jellemzése.

Számolási készség fejlesztése. Együttmőködés, önállóság.

Makettek, modellek, testhálók készítése csoportmunkában. Épületek képeinek győjtése, amelyek alakja a témakörben tanult geometriai testekére emlékeztet.

A kocka, a téglatest, az egyenes hasáb és az egyenes körhenger felszínének és térfogatának meghatározása egyszerő feladatokban.

Szöveges feladatok a felszín és a térfogat meghatározására – önellenırzés.

125

KOMBINATORIKA, VALÓSZÍNŐSÉG, STATISZTIKA Fejlesztési célok

Tananyag

Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Elemek sorbarendezésével és kiválasztásával kapcsolatos egyszerő Rendszerezés. kombinatorikai feladatok. Érdekes, mindennapi életbıl vett kombinatorikai problémák elemzése.

A valószínőségi szemlélet fejlesztése. Megfigyelıképesség, elemzı képesség fejlesztése. Számolási készség fejlesztése.

Valószínőségi játékok és kísérletek.

Statisztikai szemlélet fejlesztése.

Adatok győjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. Számtani átlag kiszámítása néhány adat esetén.

Statisztikai adatok elemzése, értelmezése. Rendszerezı képesség, rendszerszemlélet fejlesztése.

Relatív gyakoriság meghatározása egyszerő esetekben.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Számalkotások adott feltételek szerint számkártyákból. Geometriai alkotások létrehozása. Kézfogások és sokszögek átlóinak összeszámlálása. Hányféleképpen? (sportversenyek, totó, lottó kitöltése). Kísérletek elvégzése, a történés többszöri megfigyelése. Adatok lejegyzése, rendezése, ábrázolása, táblázatba foglalása, relatív gyakoriság kiszámítása. Valószínőség elızetes becslése. Adatok értelmezése. Oszlop és kördiagramok győjtése, értelmezése és készítése.

A továbbhaladás feltételei Egyszerő feladatok értelmezése, biztos megoldása.

Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése.

Egyszerő grafikonok értelmezése, készítése.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. Számolás a racionális számkörben. Egyszerő egyenletre vezetı szöveges problémák megoldása. Grafikonok, táblázatok, diagrammok vizsgálata, ismert függvények ábrázolása. Szemléltetı és szerkesztett ábrák készítése geometriai alakzatokról. Tulajdonságok megállapítása, következtetések levonása. Definíció, tétel fogalma, egyszerő bizonyítások szóban és írásban.

126

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 92,5 – heti óraszám: 2,5 Témakör Egyenletrendszerek Egybevágósági transzformáció Pitagorász-tétel Másodfokú függvény és másodfokú egyenlet Hasonlóság, szögfüggvények Hatványozás általánosítása Számsorozatok Térgeometria Kombinatorika, statisztika

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 9 10 9 10 15,5 9 10 13 7

EGYENLETRENDSZEREK

Fejlesztési célok A valós számok és az egyenes pontjai közötti megfeleltetés felismerése. Az egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszereinek elsajátítása.

Tananyag Az elsıfokú kétismeretlenes egyenlet és a lineáris függvény kapcsolata. Elsıfokú kétismeretlenes egyenlet megoldása. Az elsıfokokú kétismeretlenes egyenlet, mint az egyenes egyenlete. Az elsıfokú kétismeretlenes egyenletrendszer fogalma, megoldása: grafikus módszerrel, egyenlı együtthatók módszerével, behelyettesítési módszerrel. Egyenletrendszerrel megoldható szöveges feladatok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A gyakorlati életbıl vett változatos szöveges feladatok megoldása különbözı módszerekkel. Adott egyenletrendszerhez szöveges feladat készítése – csoportosan.

A továbbhaladás feltételei Kétismeretlenes, két egyenletbıl álló egyenletrendszer megoldása. A megoldás értelmezése és az eredmény ellenırzése. Egyszerő szöveges problémák megoldása egyenletrendszer segítségével, a megoldás ellenırzése, értelmezése.

127

EGYBEVÁGÓSÁGI TRANSZFORMÁCIÓK

Fejlesztési célok A geometriai alapfogalmak használata, alaprelációk ismerete és alkalmazása. Az egybevágósági transzformációk tulajdonságainak átfogó ismerete és alkalmazásuk feladatok megoldásában. A háromszög egybevágósági alapeseteinek ismerete. A szimmetriák felismerése és tulajdonságaik alkalmazása a háromszögek és négyszögek vizsgálatában, az esztétikai érzék fejlesztése.

Tananyag Az egybevágósági transzformációk definíciói, tulajdonságaik. Középpontos nagyítás és kicsinyítés. Az egybevágósági transzformációk rendszerezése. A háromszögek egybevágóságának alapesetei. Thálesz- tétel. Geometriai transzformációk: tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli elforgatás. Vektor fogalma, mőveletek értelmezése vektorokkal. Eltolás a síkban. Az egybevágósági transzformációk végrehajtása, a tulajdonságaik vizsgálata, rendszerezésük, alkalmazásuk (sokszögek tulajdonságai, szerkesztések). Háromszögek szerkesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egybevágósági transzformációk elıállítása, egyszerő feladatok megoldása egybevágósági transzformációk segítségével – csoportmunkában. Egyszerő szimmetrikus alakzatok bemutatása a mindennapi életbıl.

A továbbhaladás feltételei Egybevágósági transzformációk alkalmazása egyszerő feladatok megoldásában. Egyszerő háromszög-szerkesztési feladatok. Tengelyesen és középpontosan szimmetrikus alakzatok felismerése.

PITAGORÁSZ-TÉTEL

Fejlesztési célok Négyzetreemelés és négyzetgyökvonás azonosságainak széleskörő alkalmazása. A derékszögő háromszög definíciója, felismerése, a befogók és az átfogó megtalálása minden esetben.

Tananyag


A számok négyzete, Érdekes feladatok megoldása a négyzetgyöke és meghatározásuk mindennapi életbıl. táblázat és zsebszámológép segítségével. Pitagorasz tétele, alkalmazása a feladatok megoldásában.

A továbbhaladás feltételei Pitagorász tételének ismerete és biztos alkalmazása.

128

MÁSODFOKÚ FÜGGVÉNYEK ÉS MÁSODFOKÚ EGYENLETEK

Fejlesztési célok A zárójelek szerepe, felbontása, mőveletek sorrendjének alkalmazása az algebrai kifejezésekkel végzett mőveletek során. Feladatok megoldását segítı matematikai modellek alkalmazása és alkotása. Másodfokú egyenlet megoldóképletének alkalmazása.

Tananyag Algebrai egész kifejezések azonos átalakításai. Nevezetes azonosságok: két tag összegének négyzete, két tag különbségének négyzete, két tag négyzetének különbsége, szorzattá alakítása. Ezen azonosságok alkalmazása egyszerő algebrai törtekkel végzett mőveleteknél. A másodfokú függvény ábrázolása és jellemzése a grafikon alapján: monotonitás, zérushely, szélsıérték. A másodfokú egyenlet általános alakja, hiányos másodfokú egyenletek. A másodfokú egyenlet megoldóképlete. A diszkrimináns szerepe a megoldások számának meghatározásában. A gyöktényezıs alak ismerete és használata. Másodfokú egyenlıtlenségek megoldása. Szöveges feladatok megoldása másodfokú egyenlet segítségével.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Nevezetes azonosságok gyakorlása feladatlapok segítségével. Másodfokú függvények ábrázolása és jellemzése – párban dolgozva. Matematikai modell alkotása a szöveg alapján.

A továbbhaladás feltételei Azonosságok biztos ismerete és alkalmazása. Függvények, egyenletek kapcsolata. A másodfokú egyenlet megoldóképletének ismerete és biztos alkalmazása.

HASONLÓSÁG, SZÖGFÜGGVÉNYEK

Fejlesztési célok Szemléletesen igazolni, hogy a geometria a valóság modellezésének egyik eszköze. A hasonló síkidomok tulajdonságainak alkalmazása. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásainak felvillantása.

Tananyag A hasonlósági transzformáció alkalmazása szerkesztési feladatokban. A szakasz adott arányban való felosztása. A háromszögek hasonlósági alapeseteinek származtatása a definícióból. A háromszögek hasonlóságának alkalmazása számszerő feladatokban. A sokszögek hasonlósága. Hasonló síkidomok kerülete, területe.



A gyakorlatból vett feladatok megoldása. A hasonlóság gyakorlati Tárgyak magasságának a meghatározása alkalmazásainak az ismerete. árnyékuk segítségével.

129

A szögfüggvény értékének a meghatározása táblázat és zsebszámológép segítségével.

Szögfüggvények alkalmazása Szögfüggvények értelmezése a érdekesebb feladatok megoldásában – derékszögő háromszögek hasonlósága párban. alapján. Összefüggések értelmezése egy hegyesszög különbözı szögfüggvény értékei között. Összefüggések egy hegyesszög és pótszögének szögfüggvényei között. A derékszögő háromszögek ismeretlen alkotóelemeinek a meghatározása szögfüggvények segítségével. Feladatok megoldása, hegyesszögő háromszög területének a meghatározása.

Feladatok megoldása szögfüggvények alkalmazásának segítségével.

HATVÁNYOZÁS ÁLTALÁNOSÍTÁSA

Fejlesztési célok

Tananyag

A hatványozás általánosításának elsı lépése a permanencia elvének segítségével. Modellalkotás egyszerő feladatok esetén. A számok normálalakjának gyakorlott használata.

A pozitív egész kitevıjő hatvány fogalma és azonosságai. Az egész kitevıjő hatvány fogalma és azonosságai. Az egész kitevıjő hatvány azonosságainak alkalmazása. A számok normálalakja, mőveletek normálalakban megadott számokban.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok „Nagy” számok győjtése csoportmunkában és ezek felírása normálalakban. A hatványozás azonosságainak elsajátítása feladatlapokon keresztül.

A továbbhaladás feltételei A hatvány azonosságainak biztos alkalmazása. A számok normálalakjának ismerete, alkalmazása.

130

SZÁMSOROZATOK

Fejlesztési célok A sorozatok fogalmának megismerése. A kamatszámítás sajátosságainak alkalmazása.

Tananyag A számsorozat mint speciális függvény. A számtani sorozat fogalma, az általános tagjának és az elsı n tag összegének kiszámítása képlet alkalmazásával. A hányados és a mértani sorozat fogalma. A mértani sorozat n-edik elemének és az elsı n eleme összegének kiszámítása képlet alkalmazásával. A számtani és mértani sorozat alkalmazása egyszerő feladatok megoldásában. Kamatos kamat és a mértani sorozat kapcsolata. Egyszerő, kamatos kamattal kapcsolatos feladatok megoldása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Számsorozatok képzése –csoportos munkában. Gyakorlatból vett sorozatokkal kapcsolatos feladatok megoldása. A mindennapi életben gyakran elıforduló kamatszámítási feladatok.

A továbbhaladás feltételei A számtani és mértani sorozatok felismerése, a tanult összefüggések biztos alkalmazása a feladatok megoldása során. Egyszerő kamatos-kamattal kapcsolatos feladatok megoldása.

TÉRGEOMETRIA

Fejlesztési célok

Tananyag

A sík és térgeometriai fogalmak helyes használata. A tanult mérések, terület-, felszín- és térfogatszámítások megbízható alkalmazása, a mértékegységek célszerő használata átváltásokkal.

Szabványos mértékegységek használata mérésekben és átváltásokban: hosszúság, tömeg, őrtartalom, idı, szög. Pont és egyenes, pont és sík távolságának fogalma. Egyenesek távolsága és szöge, egyenes és sík távolsága és szöge. Két sík távolsága és szöge. Hengerek, hasábok térfogata, felszíne. A gúla és a kúp származtatása, felszíne és térfogata. Hasonló testek felszíne és térfogata.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Változatos feladatok a geometria különbözı témaköreiben: kerület, terület, felszín, térfogat, hiányzó adatok meghatározása. A felszín könnyebb megértése céljából a testek hálózatának elkészítése – csoportosan.

A továbbhaladás feltételei Feladatok megoldása tanult síkidomokkal, testekkel kapcsolatban. A terület és a térfogat mértékegységeinek biztos ismerete, gyakorlottság kiszámításukban.

131

KOMBINATORIKA, STATISZTIKA

Fejlesztési célok A valószínőségi gondolkodásmód fejlesztése. Tapasztalatgyőjtés a valószínőség fogalmának kialakításához. A statisztika elemi módszereinek − adatok győjtése, rendezése, grafikonszerkesztés, elemzés, leolvasás − alkalmazása.

Tananyag



A valószínőség szemléletes fogalmának és a kombinatorikus összeszámlálási módszereknek együttes alkalmazása. Sejtések megfogalmazása kombinatorikus és valószínőségi problémákban. Az adatok elemzése: átlag, módusz, medián. A valószínőség fogalma, a valószínőség kiszámítása.

Klasszikus valószínőségi mezıben leírható elemi feladatok megoldása. Kombinatorikus eszközök felhasználása az összes és a kedvezı lehetıség összeszámlálására. Gyakorlati életbıl vett érdekes feladatok megoldása, sportverseny végsı sorrendjének lehetıségei.

Néhány elem összes lehetséges sorrendjének elıállítása. Egyszerő események valószínőségének a megértése és számszerő meghatározása. A klasszikus valószínőségi modell ismerete és annak alapján megoldható egyszerő gyakorlati problémák megoldása.


Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. Problémamegoldás lépéseinek lejegyzése, tudatosítása, indoklása. Geometriai számolási, szerkesztési feladatok megoldásának tervezése, lejegyzése, végrehajtása. Másodfokú egyenletre vezetı gyakorlati, mindennapi példák megoldása. Szögfüggvények alkalmazása gyakorlati számolási feladatokban. A másodfokú függvények ábrázolása, vizsgálata. Hasonló alakzatok vizsgálata a mindennapi életbıl vett példák alapján. Valószínőségi kísérletek végrehajtása, értékelése, a megfelelı valószínőségi modell megalkotása. A modell alkalmazása.

132

EMBER ÉS TÁRSADALOM TÖRTÉNELEM 9-10. évfolyam számára

133

BEVEZETÉS TANTÁRGYI ALAPELVEK ÉS CÉLOK A szakiskolai képzés kilencedik és tizedik évfolyamán az iskolafokozatok egymásra épülésének elvét szem elıtt tartva, az általános iskolában megszerzett mőveltség alapozására, elmélyítésére, továbbépítésére kerül sor a képességek fejlesztésével. A közismereti tárgyak, mőveltségi elemek oktatása szerves egységet képez a szakmai képzéssel, szinkronban azon nevelési elvvel, miszerint az elsajátított ismeretek elıhívható, aktivizálható, alkalmazható tudásegységet képezzenek. Ezáltal szükséges elıtérbe állítani a kooperatív-interaktív tanulási technikákat és tanulásszervezési módokat. A szakiskola az általános képzésben megszerezett ismeretanyagra építve rendszerez, a hiányosságot pótolja, valamint szükségszerően vállalja a különbözı ismeret- és tudásszinten lévı tanulók fejlesztését, így biztosítva a továbbhaladást, fenntartva a motiváltságot, alkalmazva az újdonság és a felfedezés élményét. A szakiskolai történelem és társadalomismeret tanításának alapvetı célja a nemzeti történelem kiemelkedı eseményeinek feldolgozása, történelmi körülményeinek feltárása, értelmezve a modern társadalmak kialakulását, vizsgálva a társadalmi jelenségeket. E keretben meghatározó jelentıséggel bír a demokratikus gondolkodás és magatartás kialakítása, amely a jelenben való tájékozódás alapeleme. Kiemelt fontosságú a demokratikus viszonyok mőködésének megértése, így nevelve a tudatos közéleti részvételre, állampolgári feladatokra. Mindezek hozzájárulnak a nemzeti identitás, az európai és az egyetemes emberi értékrend kialakításához. A történelem és társadalomismeret tantárgy tanítási-nevelési folyamatában a jártasságok, készségek és képességek fejlesztése tanórai keretek között a tananyag feldolgozás folyamatában történik. A képességek, kézségek fejlesztése során elengedhetetlen a fejlıdés-lélektani jellemzık figyelembe vétele, a személyiség formálásával az empatikus képesség, erkölcsi érzékenység kialakítása. A képzésben érvényesíteni kell a problémaközpontú tanítás-tanulást, erısítve az ismeret, a tudás bıvítésének igényét, amely az önálló tanulási, tájékozódási módszerek elsajátításán alapul.

134

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 74 – heti óraszám: 2 Az alapoktatás a tananyag feldolgozása során elsajátított képességek továbbfejlesztése.

Témakör 1. Korai magyar történelem(vándorlástól a keresztény államiságig) 2. A középkori Magyar Királyság virágkora 3. Az önálló magyar állam bukása, függetlenségi törekvések 4. Magyarország a Habsburg Birodalomban. A XVIII. század 5. A modern világ kialakulása, a polgári átalakulás kora 6. A nemzetállamok és a birodalomépítés idıszaka 7. A polgárosodás kezdetei Magyarországon, a reformkor 8. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 9. A modern Magyarország születése, a polgárosodás 10. Társadalmi ismeretek Helytörténet Számonkérés Ismétlés (év eleji, évközi, év végi)

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 5 6 7 4 3 6 6 6 6 3 3 9 10

135

1. KORAI MAGYAR TÖRTÉNELEM (VÁNDORLÁSTÓL A KERESZTÉNY ÁLLAMISÁGIG)

Fejlesztési célok

Tananyag

A tanuló legyen képes a magyar nép vándorlásának okait az életmóddal összefüggésben értelmezni, fogalmazza meg, milyen tényezık miatt következett be a honfoglalás. Az ismeretszerzési folyamatban váljon képessé Árpád, Géza, István , Szent László jelentıségének értelmezésére. Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán legyen képes mondatba építeni és tartalmuknak megfelelıen használni a következı fogalmakat: félnomád életmód, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás, államszervezet, királyi vármegye, ispán, nádor, székelyek. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azokat összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 895-900, 1000.

1. A magyar nép vándorlása 2. A honfoglalás és letelepedés 3. Az államalapítás, keresztény királyság 4. A keresztény királyság megszilárdulása Szent László király idején

Tájékozódás a térben: A tanuló váljon képessé helyszíneket térképrıl leolvasni és azokat beilleszteni a vándorlás folyamatába, összekapcsolva az idıvel: Ural, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Dunántúl.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a személyek elemzı értelmezése. Fogalomtáblázattal összevetni az események folyamát és a személyek jelentıségét. Az események felidézésének alapvetı adatait: szereplık helyszín esemény idıpont tartalmazza a beszámoló.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Tudja a honfoglalás jelentését, a keresztény államiság szerepét a magyar nép történelmében. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Egyéni munka az összekevert sorrend technikájának alkalmazásával: a tanár több eseményt, elemet felír egy okokozati folyamatot alkotó eseménysorból, a tanulók pedig megállapítják a helyes sorrendet és képesek a kiegészítésre. Tantárgyi koncentráció: - magyar nyelv és irodalom: nyelvrokonság, nyelvemlékek - földrajz: térképészeti ismeretek - biológia: biológiai rokonság

136

2. KÖZÉPKORI MAGYAR KIRÁLYSÁG VIRÁGKORA

Fejlesztési célok A tanuló legyen képes a királyi hatalom jellemzıinek bemutatására, a hatalom megerısítésének módját a kiskirályi hatalom felszámolásával összefüggésben értelmezni. Ezáltal váljon képssé arra, hogy meg tudja fogalmazni, hogy milyen tényezık biztosítják a szilárd királyi hatalmat. Legyen képes bemutatni Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás szerepét. Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán tudja alkalmazni a következı fogalmakat: állami jövedelmek, állami, adó, kiskirály, fınemes, köznemes, város, bandérium, zsoldos, végvár, reneszánsz, Corvina. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azokat összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1301, 1351, 1456.

Tananyag 1. Károly Róbert uralkodása 2. Nagy Lajos a lovagkirály 3. Az oszmán török terjeszkedés, Hunyadi János 4. Hunyadi Mátyás központosítási kísérlete 5. Kultúra és mővelıdés a középkorban

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a személyek szerepének értelmezése. Jellemtérképpel a történelmi személy jentıségének

kiemelése. T-táblázat készítésével a személyek tevékenységének, szerepének összevetése: Név 1. Név 2.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Tudja a királyi hatalom jelentését. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit, a nándorfehérvári diadal jelentıségét.

Egyéni munkával a felsorolt elemekbıl az ok-okozati összefüggéső események, intézkedések láncolatának kialakítása. Tantárgyi koncentráció: - magyar nyelv és irodalom: magyar reneszánsz irodalom, - földrajz: térképészeti ismeretek, - rajz: mővészettörténet, - ének: reneszánsz zene.

Tájékozódás a térben: Váljon képessé a helyszínek térképen való azonosítására: Buda, Visegrád, Nándorfehérvár.

137

3. AZ ÖNÁLLÓ MAGYAR ÁLLAM BUKÁSA, FÜGGETLENSÉGI TÖREKVÉSEK

Fejlesztési célok Ismerje fel a királyi hatalom hanyatlásának jellemzıit, tudja a mohácsi csatavesztés összefüggésben értelmezni. Legyen képes a részek helyzetének összevetésére írott források alapján. Ismerje meg II. Lajos, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II Rákóczi Ferenc szerepét. Kifejezıképesség: Az események bemutatása során tudja szövegösszefüggésben értelmezni, majd alkalmazni a következı fogalmakat: török hódoltság, végvári harcok, rendek, hajdúk, kuruc, labanc. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azokat tudja összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1526, 1541, 1604-1606, 1686, 1703-11.

Tananyag 1. A mohácsi csata és következményei 2. Az ország három részre szakadása, végvári harcok 3. A Királyi Magyarország, a Habsburgok és a rendek 4. Az Erdélyi Fejedelemség, Bocskai István szabadságharca 5. A török kiőzése Magyarországról 6. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a személyek szerepének értelmezése. Fürtábra alkalmazásával az események ok-okozati láncolatának értelmezése. Fogalomtáblázat készítésével a részek helyzetének összevetése: Királyi Mo. Török Hódoltság Erdélyi Fejedelemség

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Életmód

Tantárgyi koncentráció: - magyar nyelv és irodalom- magyar reneszánsz irodalom - földrajz: térképészeti ismeretek

Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Mohács, Buda, Eger, Erdély.

- rajz: mővészettörténet - ének: reneszánsz zene

138

4. MAGYARORSZÁG A HABSBURG BIRODALOMBAN, A XVIII. SZÁZAD

Fejlesztési célok

Tananyag

Ismerje meg Magyarország 1711-1790 közötti demográfiai, gazdasági társadalmi és politikai jelenségeit. Legyen képes értelmezni Magyarország helyzetét a Habsburg birodalomban. Váljon képessé Mária Terézia és II. József uralkodásának jellemzıinek bemutatsára. Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán legyen képes használni a következı fogalmakat: népesség, nemzetiség, telepítés, abszolutizmus, felvilágosult abszolutizmus, Úrbárium (úrbéri rendelet), türelmi rendelet.

1. Gazdasági, társadalmi és népességi viszonyok változása (Újjáépítés és telepítések) 2. Az abszolutizmus és a rendiség; Mária Terézia 3. II. József, a felvilágosult abszolutista uralkodó

Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azokat összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1767, 17801790.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a demográfiai, gazdasági társadalmi, politikai viszonyok értelmezése. Jelentésírás különféle források alapján: tankönyv forrásidézet órai jegyzet T-táblázattal Mária Terézia és II. József uralkodásának összevetése: Név 1. Név 2.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tantárgyi koncentráció: -földrajz: térképészeti ismeretek - rajz: mővészettörténet - ének: verbunkos

Tájékozódás a térben: Legyen képes a történelmi Magyarország tájegységeit azonosítani: Felvidék, Délvidék, Erdély.

139

5. A MODERN VILÁG KIALAKULÁS, A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA

Fejlesztési célok Legyen képes demográfiai, gazdasági társadalmi adatokat győjteni és azok segítségével ismerje meg a technikai fejlıdés jelenségeit. Legyen képes összekapcsolni a technikai fejlıdést James Watt szerepével.

Tananyag 1. A mezıgazdaság fejlıdése, az ipari forradalom 2. A modern társadalmak kialakulása, városi élet

Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán tudja használni a következı fogalmakat: vetésforgó, ipari forradalom, gızgép, gyár, bérmunkás, szakszervezet. Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésével azokat összekapcsolni az alábbi korral: XVIII. század 2. fele.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a demográfiai, gazdasági társadalmi, politikai viszonyok értelmezése. Fogalomtáblázattal vessük össze az energiaalkalmazás és -fejlıdés módját. Egyéni munkával az összekevert sorrend technika alkalmazásával legyen képes kialakítani a helyes logikai láncolatot. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - rajz: mővészettörténet - ének: verbunkos - fizika: energia

A továbbhaladás feltételei Legyen képes a tanuló önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tájékozódás a térben: Nyugat-Európa. 6. A NEMZETÁLLAMOK ÉS A BIRODALOMÉPÍTÉS IDİSZAKA

Fejlesztési célok Ismerje meg a XIX. század második felében Európa politikai viszonyait. Legyen képes adatokat, tényeket kiegészíteni, összekapcsolni történelmi személyekkel eszmékkel: Cavour, Garibaldi, Bismarck. Kifejezıképesség:

Tananyag 1. A polgári nemzet, polgári jogok 2. A nemzetállamok születése a XIX. század második felében 3. Nagyhatalmi politika (gyarmatosítás, birodalomépítés) 4. A szövetségi rendszerek létrejötte 5. Modern élet, „boldog békeidık”

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a, politikai viszonyok értelmezése. Történetpiramissal kialakítható az események egymásból következı láncolata: 1.-----szereplı 2.-------jellemzés

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján

140

3.---------probléma 4.----------- esemény

Az események bemutatásakor váljon képessé a következı fogalmakat beépíteni a megszerzett ismeretek sorába: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, nemzet-állam, gyarmatbirodalom, szabad verseny, központi hatalmak, antant.

reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Jelentéspárosítással a fogalom és tartalma társítható az összekevert sorrend technikájának alkalmazásával. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - ének-zene: népzene - rajz: mővészettörténet

Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésére és azok összekapcsolására az alábbi évszámokkal: 1848, 1871, 1882, 1907. Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, USA.

7. A POLGÁROSODÁS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON – A REFORMKOR

Fejlesztési célok Legyen képes értelmezni a polgári átalakulás problematikáját, benne a nemzeti kultúra szerepét. Legyen képes adatokat, tényeket összekapcsolni történelmi személyekkel, nemzeti eszmével: Széchenyi István, Kossuth Lajos, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Vörösmarty Mihály, Kırösi Csoma Sándor. Kifejezıképesség: Történelmi „nagyjaink” és az események bemutatása kapcsán tudja használni a következı fogalmakat: reformkor, polgárosodás, feudális nagybirtok, hitel,

Tananyag 1. A magyar gazdaság és társadalom képe a XIX. század elsı harmadában 2. Széchenyi István programja és gyakorlati munkássága 3. A reformkori országgyőlések 4. Kossuth Lajos munkássága 5. A nemzeti kultúra felvirágzása

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági viszonyok értelmezése. Fogalomtáblázat és jellemtérkép készítésével elmélyíthetı az ismeretanyag. T-táblázat rendszerezésével kiemelhetı a két fı reformalak jelentısége, programjuk különbözısége. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - magyar nyelv és irodalom: nemzeti költészet - rajz: mővészettörténet-népmővészet,

A továbbhaladás feltételei Váljon képessé önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

141

Nemzeti Múzeum, Lánchíd - ének-zene: nemzeti opera

örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, államnyelv. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, és tudja azokat összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1825-27, 1830-1848, 1844. Tájékozódás a térben: Váljon képessé a helyszínek térképrıl való leolvasására: Pozsony, Pest-Buda, Vaskapu. 8. AZ 1848-1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

Fejlesztési célok Váljon képessé a tanuló a forradalom célkitőzéseinek értelmezésére. Legyen képes a szabadságharc fıbb eseményeit összekapcsolni történelmi személyekkel: Petıfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgey Artúr, Kossuth Lajos, I. Ferenc József, Windisch-Grätz. Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán képes legyen használni következı fogalmakat: tizenkét pont, polgári szabadságjogok, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, szabadságharc, trónfosztás. Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésére, azokat legyen képes összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1848. március 15., 1849. április 14., 1849. augusztus 13.

Tananyag 1. A márciusi forradalom 2. Az elsı felelıs magyar kormány 3. Az udvar támadása, honvédelem 4. A szabadságharc tetıpontja Függetlenségi Nyilatkozat 5. A szabadságharc bukása

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a, politikai, gazdasági viszonyok értelmezése. Történetpiramissal az események szerkezete, lényegi elemei összefoglalhatók. A tanulók számára áttekinthetıvé válik az ismeretanyag. Képessé válnak a lényegi elemek kiemelésére.

A továbbhaladás feltételei A tanuló váljon képessé önálló következtetések levonására szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Egyéni munkával, az összekevert sorrend technikájának alkalmazásával rögzíthetı a megismert tartalom. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek -magyar nyelv és irodalom: nemzeti költészet: Arany János, Jókai Mór - rajz: mővészettörténet-népmővészet, Nemzeti Múzeum, Lánchíd.

142

-ének-zene: nemzeti opera, népzene. Tájékozódás a térben: Tudja a helyszíneket térképrıl leolvasni, követni a hadmozdulatokat: Pákozd, Debrecen, Isaszeg, Segesvár, Komárom. 9. A MODERN MAGYARORSZÁG SZÜLETÉSE, A POLGÁROSODÁS

Fejlesztési célok Legyen képes a kor politikai, gazdasági fejlıdési sajátosságainak értelmezésére. Tudja, hogy e korban Magyarország felzárkózott Európához. Legyen képes értékelni a korszak jeles politikusait: Deák Ferenc, I. Ferenc József, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán. Kifejezıképesség: Az események bemutatása kapcsán váljon képessé a következı fogalmak alkalmazására: rémuralom, Bachkorszak, kiegyezés, közös ügyek, dualista állam, nemzetiségi törvény, Millennium, tıkés fejlıdés. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azok összekapcsolására az alábbi évszámokkal: 1849. október 6., 18671918, 1896.

Tananyag 1. Az önkényuralomtól a kiegyezésig 2. A kiegyezés, a dualista állam 3. A magyar gazdaság a dualizmus korában 4. Társadalom, népességi viszonyok a dualista Magyarországon 5. Tudomány és mővészet a századfordulón

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai viszonyok értelmezése. Gondolkodástérképpel a kiegyezéshez vezetı út logikai menete érzékeltethetı: Elızmények Európai Birodalmi --------------------------------------Kiegyezés Dualizmus Fejlıdés

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - magyar nyelv és irodalom: nemzeti költészet: Arany János, Jókai Mór - rajz: mővészettörténet-népmővészet, Opera, Vigadó, Parlament, Halászbástya, a magyar történelmi festészet alakjai. - ének-zene: nemzeti opera, népzene

Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket azonosítani térképeni: Budapest, Bécs.

143

10. TÁRSADALMI ISMERETEK

Fejlesztési célok Váljon képessé a tanuló az emberi jogokkal foglakozó fıbb dokumentumokat értelmezni. Tudja értelmezni ez emberi jog fogalomrendszerét. Ismerje meg a magyar jogfejlıdést a királyi jogtól az alkotmányosságig. Kifejezıképesség: Legyen képes felsorolni az emberi jogokat. Az események bemutatása kapcsán váljon képessé a következı fogalmak használatára: emberi jog, alkotmány, polgári szabadságjogok.

Tananyag 1. Az alapvetı emberi jogok 2. Az alkotmány, alkotmányosság

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai viszonyok értelmezése. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - rajz: mővészettörténet- Parlament

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés a megismerési folyamat zárása, ám egyben magában foglalja az elsajátítási idıszak egészét is. Ezáltal együttesen irányul a megszerzett tanulói tudás (képességek, tantárgyi tartalmak) és a tanári tevékenység (módszertani, didaktikai alapelvek, eljárások) értékelésére. Az értékelés során a cél a tanulói elırehaladás mérése, a tanár által alkalmazott módszerek, eljárások eredményességének vizsgálata. A tanuló teljesítményének értékelése során együttesen vesszük vizsgálat alá az elsajátított ismeretet és a készségeket. Az ellenırzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt tanegység tartalmától, nagyságától. Célja a tanulói elırehaladás ellenırzése, minısítése. Szóbeli ellenırzés: - szóbeli feleltetés: egy-egy témakörön belüli tanegység elsajátításának mérése (ellenırzés, minısítés), - kiselıadás: egy témában való elmélyülés, önálló kutatómunka minısítése, - vita: vélemények ütköztetése, az érvelés képességének ellenırzése, - forráselemzés: kritikai gondolkodás minısítése. A szóbeli ellenırzés fejleszti a kifejezıkézséget, a reprodukálási képességet. Írásbeli ellenırzés: Az írásbeli ellenırzés feladatainak összeállítása során tekintettel kell lenni a követelményekre, amelyek az egyes témakörökben vannak megfogalmazva. - tesztfeladatlap (feleletválasztás, kiegészítés, fogalom, adat, esemény, évszám társítása), - esszé: adott témában összefüggı gondolatsor kifejtése, -vázlatkészítés: a lényeglátás fejlesztésére, mérésére. A vizsgálati eredményt számszerősítve tudja mind a tanuló, mind a tanár, mind a szülı értelmezni, amely lehet százalékérték, pontszám, érdemjegy. Az értékelési események egyben a tanulási-tanítási folyamat kontrolljai, az eredményesség mutatói. Lehetıséget adnak korrekcióra, visszacsatolásra, finomításra.

144

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám:74 - heti óraszám: 2 A 9. évfolyamon megszerzett ismeretanyag elmélyítése, elsajátított képességek továbbfejlesztése, eljutva napjaink globális problémáihoz.

Témakör 1. Az elsı világégés és a két világháború közötti idıszak 2. Magyarország a két világháború között 3. A második világháborútól a keleti tömb összeomlásáig 4. Magyarország a második világháborútól az egypárti diktatúra kiépítéséig 5. Az egypárti diktatúra Magyarországon 6. Az egységesülı világ, globális problémák 7. A demokrácia mőködése Magyarországon 8. Társadalmi és politikai környezetünk 9. A szociális környezet (család, mővelıdés, egészségügy, oktatás és a munka világa) 10. Magyarország Európában és a világban Helytörténet Számonkérés Ismétlés (év eleji, évközi, év végi összegzés)


145

1. AZ ELSİ VILÁGÉGÉS ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI IDİSZAK

Fejlesztési célok

Tananyag

Legyen képes felismerni a szembenállás okait a korban. Váljon képessé források (írott sajtó, politikai nyilatkozatok, emlékiratok) segítségével értelmezni a nagyhatalmi és egyéni szándékot. Ismerje fel a változás, fejlıdés különbségét, a háború romboló erejét! Legyen képes az eseményeket összekapcsolni történelmi személyekkel: I. Ferenc József, Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Roosevelt, Hitler.

1.Az elsı világháború (1914-1918) 2. A Párizs környéki békék és a Népszövetség 3. Az Monarchia szétesése, az utódállamok kialakulása 4. A bolsevik hatalomátvétel, a sztálini diktatúra 5. A világgazdasági válság (1929-1933) és megoldási kísérlet az USA-ban 6. A nácizmus, a hitleri Németország

Kifejezıképesség: Legyen képes egyszerő, rövid elıadások készítésére és azok elıadására (pl. a modern hadviselés kifejtése), valamint egyszerő vázlatot készíteni. Legyen képes a tananyag reprodukálására, vélemények megfogalmazására a következı fogalmak beépítésével: központi hatalmak, antant, szarajevói merénylet, villámháború, állóháború, népszövetség, kisantant, nagy gazdasági világválság, kommunizmus, nemzeti szocializmus.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai viszonyok értelmezése. A „jelentés írása különféle források alapján”-módszerrel érzékeltethetı a kor jellemzı vonása. Összehasonlító fogalomtáblázattal érzékeltethetı a frontok mozgása, e módszerrel jól érzékeltethetı a trianoni trauma utáni magyar felzárkózás Európához. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - magyar nyelv és irodalom: izmusok - rajz: mővészettörténet - ének-zene

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, értelmezésére, összehasonlítására, tanári közremőködéssel. Váljon képessé felismerni az események hátterében mőködı szándékokat, célokat, a nagyhatalmi törekvéseket, az egyén történelemalakító szerepét. Legyen képes értelmezni a háború technikai fejlıdésre gyakorolt hatását, a modernizációt.

Tájékozódás az idıben: Legyen képes az események egymás utáni felidézésére, azok összekapcsolására az alábbi évszámokkal:1914-1918, 1917, 19191920, 1929-33. Tájékozódás a térben:

146

Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Versailles, a Monarchia utódállamai: Magyarország, Csehszlovákia, Románia, Szerb-HorvátSzlovén Királyság. 2. MAGYARORSZÁG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Fejlesztési célok Legyen képes a kor politikai, gazdasági fejlıdés sajátosságainak értelmezésére. Tudja a trianoni traumát értelmezni. Legyen képes felismerni, hogy a korban Magyarország felzárkózott Európához. Váljon képessé a korszak jeles politikusainak értékelésére (Károlyi Mihály, Horthy Miklós, Bethlen István). Kifejezıképesség: Legyen az események bemutatására, ezáltal tudjon egyszerő kiselıadást készíteni. (pl.: a revíziós politika képviselıi). Legyen képes használni a következı fogalmakat: ıszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, trianoni békediktátum, revízió, konszolidáció, kormányzó, király nélküli királyság.

Tananyag 1. Az İszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság 2. A Trianoni békediktátum 3. A konszolidáció 4. Élet a két világháború közötti Magyarországon

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági viszonyok értelmezése. Fogalomtáblázattal értelmezhetı a kéz forradalmi esemény. Az összekevert sorrend technikájának alkalmazásával, csoportok kialakításával az események egymásutánisága rögzíthetı. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - magyar nyelv és irodalom: József Attila költészete - ének-zene: Bartók Béla - film: A vörös grófnı

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra, a korszak idıbeli, térbeli jellemzıinek bemutatására.

Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésére, azokat legyen képes összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1918-1919 1920.június 4. Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Trianon, az új Magyarország határai.

147

3. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL A KELETI TÖMB ÖSSZEOMLÁSÁIG

Fejlesztési célok

Tananyag

Ismerje meg a kor politikai, gazdasági fejlıdés sajátosságait. Legyen képes a holokausztot értelmezni. Váljon képessé a teheráni konferencia jelentıségének értelmezésére, amely megegyezés a kétpólusú világrend kialakításhoz vezetı elsı lépcsıfok. Legyen képes értékelni a korszak jeles politikusait (Sztálin, Hitler, Roosevelt, Chuchill, Gorbacsov, Reagen).

1. A második világháború 2. A második világháború diplomáciája 3. Tömegpusztítás a második világháborúban, a holokauszt 4. A békekötések és következményeik 5. A kétpólusú világrend 6. A kommunista diktatúrák összeomlása

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági viszonyok értelmezése. Fogalomtáblázattal összegezhetı a háború menete, kiterjedése Év: Szembenállók:

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Képes legyen a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Esemény: Kifejezıképesség: Legyen képes a megismert események, folyamatok reprodukálására egyszerő kiselıadások készítésével (pl.: a holokauszt). Legyen képes a következı fogalmak alkalmazására: totális háború, holokauszt, koncentrációs tábor, vasfüggöny, keleti-nyugati blokk, kétpólusú világrend. Tájékozódás az idıben: Legyen képes az eseményeket egymás után felidézni, azokat összekapcsolni az alábbi évszámokkal: 1939-1945, 1943, 1988-1990. Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Teherán, Normandia, Hirosima.

Helyszín:

1939

Történetpiramis készítésével kibontható az ok-okozati láncolat. Az összekevert sorrend technikájának alkalmazásával elmélyíthetı a megszerzett ismeretanyag. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek - magyar nyelv és irodalom: Kertész Imre: Sorstalanság

148

4. MAGYARORSZÁG ÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚTÓL AZ EGYPÁRTI DIKTATÚRA KIÉPÍTÉSÉIG

Fejlesztési célok Legyen képes a kor politikai sajátosságainak értelmezésére. Váljon képessé a doni katasztrófa és a magyar holokauszt értelmezésére. Legyen képes értékelni a korszak politikusait (Teleki Pál, Szálasi Ferenc, Tildy Zoltán). Kifejezıképesség: Legyen képes a megismert események, folyamatok reprodukálásával egyszerő kiselıadást készíteni (pl : a holokauszt helytörténeti vonatkozásai). Legyen képes a következı fogalmakat alkalmazni: békés, revíziós, bécsi döntések, zsidótörvények, megszállás, deportálás, nyilas rémuralom, koalíció. Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésére, azok összekapcsolására az alábbi évszámokkal: 1938, 1941, 1944. március 19., 1945-47, 1947.

Tananyag 1. A revíziós politika 2. Magyarország a háborúban 3. Veszteségek 4. A koalíciós kormányzás

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a, politikai, gazdasági viszonyok értelmezése. A tanári kalauztechnika alkalmazásával érzékeltethetı a revíziós politika és a háborúba lépés kapcsolata. Tanulási technikák alkalmazása: történetpiramis készítése. Az összekevert sorrend technikájának alkalmazása során a tanuló képessé válik alkalmazni a megszerzett tudásanyagot. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek

A továbbhaladás feltételei Váljon képessé a tanuló önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján.

Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel.

Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Felvidék, Kárpátalja, Délvidék.

149

5. AZ EGYPÁRTI DIKTATÚRA KIÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

Fejlesztési célok Legyen képes a pártállamot értelmezni, tudja értékelni a korszak politikusait (Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József). Kifejezıképesség: Legyen képes a megismert események, folyamatok reprodukálásával egyszerő kiselıadást készíteni. Legyen képes alkalmazni a következı fogalmakat: kulák, beszolgáltatás, kollektivizálás, koncepciós per, tervgazdálkodás, forradalom, megtorlás, új gazdasági mechanizmus. Tájékozódás az idıben: Váljon képessé az események egymás utáni felidézésére és azok összekapcsolására az alábbi évszámokkal: 1948-53, 1956. október 23 – november 4., 1956-1988. Tájékozódás a térben: Legyen képes a helyszíneket térképrıl leolvasni: Budapest forradalmi helyszínei- Parlament, Rádió épülete, Sztálin-szobor.

Tananyag 1. A sztálini mintájú diktatúra kiépítése 2. A Rákosi-korszak 3. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 4. A Kádár-korszak 5. A gazdaság és a mindennapok a kádári érában 6. A rendszerváltozás



Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok értelmezése. Fogalomtáblázattal összevethetı a Rákosi-rendszer és a sztálini diktatúra, ezáltal a már megszerzett ismeretet bıvítjük.

Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján.

Sztálin Rákosi

Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel.

Államosítás + + Tervgazdálkodás + +

Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Torzulás a gazdaságban + + Gulag + Fürtábrával az 1956-os forradalom érzékeltethetı. A történetpiramis készítésével ábrázolható a rendszerváltozás folyamata. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek

150

6. AZ EGYSÉGESÜLİ VILÁG, GLOBÁLIS PROBLÉMÁK

Fejlesztési célok Legyen képes a gazdasági megosztottságot és a világ népességi viszonyait értelmezni. Kifejezıképesség: Legyen képes a megismert folyamatok reprodukálására. Tudjon egyszerő kiselıadást készíteni (pl.: terrorista akciók). Legyen képes a következı fogalmakat alkalmazni: demográfia, környezeti ártalmak, globalizáció, terrorizmus. Tájékozódás az idıben: Legyen képes korunk folyamatainak idıbeni helyzetét érzékeltetni, azokat összekapcsolni az alábbi évszámmal: 2001. szeptember 11. Tájékozódás a térben: Legyen képes értelmezni észak-dél helyzetét a világtérképen.

Tananyag 1. A népességi viszonyok a világban: népességcsökkenés, népességnövekedés 2. Környezeti problémák 3. A világ gazdasági megosztottsága: fejlett Észak-szegény Dél 4. A terrorizmus

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok értelmezése, történetpiramis készítése, a szegénység „ördögi kör”ének értelmezése. Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek

Továbbhaladás feltételei Legyen képes a tanuló önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

7. A DEMOKRÁCIA MŐKÖDÉSE MAGYARORSZÁGON

Fejlesztési célok Legyen képes a többpárti demokráciát értelmezni. Legyen képes a mindenkori állami fıméltóságokat megnevezni: államfı, kormányfı, országgyőlés elnöke. Kifejezıképesség: Legyen képes a megismert események, rendszerek reprodukálására ábra segítségével. Váljon képessé egyszerő kiselıadás készítésére. Legyen képes alkalmazni a következı fogalmakat:

Tananyag


1. A többpárti demokrácia felépítése 2. A választási rendszer 3. A törvényhozás: az országgyőlés 4. A végrehajtó hatalom, a parlamentáris rendszer, 5. Az önkormányzatok 6. Az igazságszolgáltatás rendszere 7. A rendfenntartó erık

Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok értelmezése. Szervezeti diagramm készítésével a tanuló megismeri a magyar kormányzati struktúrát és képessé válik az egyes részek szerepének értelmezésére.

Továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

151

Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek

vegyes választási rendszer, arányos, többségi választás, törvény, per, önkormányzat, rendırség. Tájékozódás az idıben: Legyen képes bemutatni a jelenkori Magyarország politikai berendezkedésének, kialakulásának folyamatát: 1990-tıl napjainkig. Tájékozódás a térben: Legyen képes elhelyezni Magyarországot a demokratikus államok sorában. 8. TÁRSADALMI, POLITIKAI KÖRNYEZETÜNK

Fejlesztési célok

Tananyag

Legyen képes a nemzet, nemzetiség, kisebbség fogalmát értelmezni. Váljon képessé a civil szervezetek és mőködésük lényegének értelmezésére. Legyen tisztában a jelenkori magyar vallási helyzettel. Kifejezıképesség: Legyen képes ismeretek reprodukálására szervezeti, mőködési ábra segítségével. Legyen képes egyszerő kiselıadást készíteni. Legyen képes használni a következı fogalmakat: nemzet, nemzetiség, kisebbség, párt, vallás, egyház.

1. Pártok, képviseleti szervek, szakszervezetek, kamarák, civil szervezetek. 2. Nemzeti, nemzetiségi csoportok 3. Etnikai kisebbségek, a cigányság Magyarországon 4. Egyházak a jelenkori Magyarországon

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a, politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok értelmezése. Venn-diagramm (halmazábra) készítésével érzékeltethetı a politikai, társadalmi szervezetek helye a magyar közéletben.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra.

Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek, társadalmi földrajzi alapismeretek

Tájékozódás az idıben: Legyen képes a jelenkori Magyarország politikai berendezkedése kialakulásának folyamatát elhelyezni idıben: 1990-tıl napjainkig.

152

Tájékozódás a térben: Legyen képes elhelyezni Magyarországot a demokratikus államok sorában, vallási megoszlását a világ vallási térképén. 9. A SZOCIÁLIS KÖRNYEZET (CSALÁD, MŐVELİDÉS, EGÉSZSÉGÜGY, OKTATÁS ÉS A MUNKA VILÁGA)

Fejlesztési célok Legyen képes értelmezni a kor szociálpolitikai jellemzıit, a család, a mőveletség, a kulturáltság szerepét. Értelmezze a munka fogalmát. Legyen képes az egészségügy szervezeti felépítésének, a társadalombiztosítás szerepének értelmezésére. Legyen tisztában a jelenkori magyar helyzettel.

Tananyag 1. A család jellemzıi, jelenkori problémái 2. A mőveletség szerepe, jelentısége napjaink társadalmában 3. Az oktatás, közoktatás, szakoktatás 4. Az egészségügy, társadalombiztosítás 5. A szociálpolitika 6. A munka világa

Kifejezıképesség: Legyen képes ismeretek reprodukálására szervezeti, mőködési ábra segítségével. Használja a következı fogalmakat: család, kulturáltság, társadalombiztosítás, munkavállalói jogok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok, összefüggések értelmezése. Szervezeti diagrammal érzékelhetıvé válik a szociális struktúra.

A továbbhaladás feltételei Tudjon önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tantárgyi koncentráció: - viselkedéskultúra

10. MAGYARORSZÁG EURÓPÁBAN ÉS A VILÁGBAN

Fejlesztési célok Legyen képes értékelni a kor világpolitikai jellemzıit, az egységesedés jelentıségét. Legyen képes értelmezni a nemzetközi szervezetek szerepét, mőködését egyszerő ábrák alapján. Legyen képes bemutatni e szervezetek és Magyarország

Tananyag 1. Az Európai Unió 2. Magyarország és az Európai Unió kapcsolata 3. A magyarok a világban. Magyar kapcsolatok és szervezetek 4. Az ENSZ 5. A NATO

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tanulási technikák alkalmazása tanári koordinálással: tanulói kiselıadással a politikai, gazdasági, társadalmi viszonyok, összefüggések értelmezése. Halmazábrával érzékelhetıvé válik a nemzetközi szervezetek és Magyarország kapcsolata.

A továbbhaladás feltételei Legyen képes önálló következtetéseket levonni szóbeli, írásos források (tankönyv, könyvtári győjtımunka, kiselıadás) alapján. Legyen képes a forrásokból győjtött információk feldolgozására, összehasonlítására tanári közremőködéssel. Legyen képes a

153

kapcsolatát. Kifejezıképesség: Legyen képes ismeretek reprodukálására szervezeti, mőködési ábra segítségével, egyszerő kiselıadást készíteni. Legyen képes használni a következı fogalmakat: Európai Unió, ENSZ, NATO, világszervezet, vízum, nagykövetség, közgyőlés, Biztonsági Tanács.

Tantárgyi koncentráció: - földrajz: térképészeti ismeretek, társadalmi földrajzi alapismeretek.

magyarázat, kiselıadás alapján reprodukálásra. Ismerje a korszak idıbeli, térbeli jellemzıit.

Tájékozódás az idıben: Legyen képes elhelyezni a jelenkori Magyarország helyét, szerepét a világszervezetekben, összekapcsolva a következı évszámokat: 1945, 1949, 1991-1993, 2004. AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJSÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az értékelés a megismerési folyamat zárása, ám egyben magában foglalja az elsajátítási idıszak egészét is. Ezáltal együttesen irányul a megszerzett tanulói tudás (képességek, tantárgyi tartalmak) és a tanári tevékenység (módszertani, didaktikai alapelvek, eljárások) értékelésére. Az értékelés során a cél a tanulói elırehaladás mérése, a tanár által alkalmazott módszerek, eljárások eredményességének vizsgálata. A tanuló teljesítményének értékelése során együttesen vesszük vizsgálat alá az elsajátított ismeretet és a készségeket. Az ellenırzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt tanegység tartalmától, nagyságától. Célja a tanulói elırehaladás ellenırzése, minısítése. Szóbeli ellenırzés: - szóbeli feleltetés: egy-egy témakörön belüli tanegység elsajátításának mérése (ellenırzés, minısítés), - kiselıadás: egy témában való elmélyülés, önálló kutatómunka minısítése, - vita: vélemények ütköztetése, az érvelés képességének ellenırzése, - forráselemzés: kritikai gondolkodás minısítése. A szóbeli ellenırzés fejleszti a kifejezıkészséget, a reprodukálási képességet. Írásbeli ellenırzés: Az írásbeli ellenırzés feladatainak összeállítása során tekintettel kell lenni a követelményekre, amelyek az egyes témakörökben vannak megfogalmazva. - teszt-feladatlap (feleletválasztás, kiegészítés, fogalom, adat, esemény, évszám társítása), - esszé: adott témában összefüggı gondolatsor kifejtése, - vázlatkészítés: a lényeglátás fejlesztésére, mérésére. A vizsgálati eredményt számszerősítve tudja mind a tanuló, mind a tanár, mind a szülı értelmezni, amely lehet százalékérték, pontszám, érdemjegy. Az értékelési események egyben a tanulási-tanítási folyamat kontrolljai, az eredményesség mutatói. Lehetıséget ad korrekcióra, visszacsatolásra, finomításra

154

EMBER A TERMÉSZETBEN

TERMÉSZETISMERET 9-10. évfolyam számára

155

BEVEZETİ A 9–10. évfolyamos szakiskolai természetismeret tanterv az Ember a természetben és a Földünk-környezetünk mőveltségterület tartalmait ötvözi. Több ponton kapcsolódik az Ember és társadalom mőveltségterület egyes témaköreihez. Biológiai, földrajzi, kémiai, fizikai ismeretanyagot fog össze. A tantervben megfogalmazott tananyag és a kialakítandó képességek segítik a tanulókat eligazodni a mindennapi események sokasága között, különös tekintettel a környezeti, technikai és életviteli problémáik megoldásában. A természetismeret tantárgy olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgál, amelyek elsısorban a tanulók tudásának gyakorlatias alkalmazását teszik lehetıvé. Az ismeretanyag segíti a tájékozódást, az eligazodást a munka világában, hozzájárul ahhoz, hogy szakemberekké váljanak. Szorosan kapcsolódik a korábban tanultakra, segíti az ismeretek megszilárdítását, és motivál a folyamatos önmővelıdésre, önálló ismeretszerzésre. A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁNAK ALAPELVEI A Nemzeti alaptanterv megfogalmazása szerint az oktató-nevelı munka tétje, hogy Európa gazdasága minél magasabb színvonalon teljesítsen, és ne szakadjon le a gazdasági versenyben. Ezért az európai gazdasági térségben a 2000-es évektıl kiemelt feladattá vált a többi között a természettudományos mőveltség magas színvonalának biztosítása. Versenyképességünk megırzése tehát a természetismeret tantárgy oktatásától is függ. A tantárgy tanításának hozzá kell járulni a tanulók énképének és önismeretének fejlesztéséhez. Ezek a személyiségvonások döntıen meghatározzák a tanulási tevékenység irányát és az aktivitásuk, erıfeszítéseik mértékét. A természetismeret tantárgy tanítási céljait csak akkor tudja teljesíteni, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, ha értéknek tekintik az elsajátított készségeket és megismerik a megszerzett tudás gyakorlati jelentıségét. Mindezek együttes megismerése biztosítja csak, hogy a megszerzett képességek valóban az énkép részévé váljanak. A tantervben részletezett fejlesztési feladatok sajátos lehetıséget biztosítanak a tanulóknak önmaguk megismerésére, a felelısségtudatuk kialakítására, az önállóságuk fejlesztésére is. A hon-és népismeret területén is sajátos lehetıségei vannak a természetismeret tanításának. A hazáról alkotott kép bıvülését jelenti a haza élettelen és élı természeti értékeinek, az élıvilág sokféleségének megismertetése. A hazaszeretet elmélyítése érdekében tudatosítsuk, hogy a természeti örökségünk, a védett élı és élettelen természeti értékeink nemzeti kincsnek számítanak. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg, a hazai természettudományos kutatómunka aktuális feladatait és a kiemelkedı kutatók munkásságának eredményeit. A természetismeret tanítása lehetıséget biztosít arra is, hogy bemutassuk az ember és a természet kapcsolatának, együttélésének (történelmi, ökológiai) változásait. Ismertesük meg a biológiához, földrajzhoz, fizikához, kémiához kapcsolódó iparágakat, társadalmi tevékenységeket, mai foglalkozásokat (orvos, növénytermesztı, állattenyésztı, kertész stb.) 156

Mutassuk be azokat a régi néprajzi emlékeket, amelyek az élı és élettelen természethez kapcsolódó régi foglalkozások (halász, ártéri mezıgazdálkodó, legeltetı állattenyésztı, erdész, pásztor, gulyás, csikós, kondás stb.) emlékei. Az európai azonosságtudat-egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladat területén ismertessük, mit adtak régen és napjainkban az egyetemes emberi civilizáció számára az alkalmazott természettudományos kutatások. Fıbb vonatkozásaikban ismerjék meg a tudományos biológia-, földrajz-, fizika- és kémiakutatások nemzetközi jelentıségő eredményeit. A tanulók ismerjék meg Európa élı és élettelen természeti értékeit, továbbá a gazdasági tevékenységek nyomán kialakult globális környezeti problémákat (savas esık, ózonpajzs elvékonyodása, klímaváltozás, egyes régiók túlnépesedése,) ezek megoldásának lehetıségeit és a nemzetközi összefogás szükségességét. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés területén is van néhány sajátos lehetısége a természetismeret tanításának. Ismerjék meg, és – a lehetıségek függvényében – kapcsolódjanak be a tartalmánál fogva a szaktárgyhoz kapcsolódó intézmények, civil társadalmi szervezetek, lakóhelyi, szakmai közösségek munkájába. Pl. természetvédelmi egyesületek, környezetvédelmi mozgalmak, állatvédı egyesületek, élıhelyek aktív megırzésére, rekonstrukciójára, védelmére szervezıdı mozgalmak, táborok, egyesületek munkájában. Ilyen jellegő tevékenységekben erısödnek a hazához és annak természeti értékeihez főzıdı pozitív érzelmeik, alkalmazhatják a tanórai keretek között megszerzett tudásukat. Mindezek mellett az aktív állampolgári lét elemeit is gyakorolhatják, melynek alapelvei: a társadalmi együttélés szabályainak betartása (erıszakmentesség, emberi jogok tiszteletben tartása) és a demokrácia értékeinek tisztelete. Olyan állampolgári léthez tartozó képességek is fejlıdnek, mint a konfliktuskezelés, az együttmőködési készség és a társadalmi kapcsolatrendszerek felismerése. Az attitődök közül a felelısségtudat, az önállóság, a megbízhatóság, a tolerancia, a társadalmilag elfogadott viselkedés. A természettudományos ismeretek tanítása döntı fontosságú a környezettudatosságra nevelésben. A nevelés átfogó célja, „hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.” (Nemzeti alaptanterv., Kiemelt fejlesztési feladatok) A tanításban arra kell törekedni, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a környezeti problémákban. A hazai és a távoli tájak életközösségeinek tanításakor mutassuk be az egyes életközösségeket veszélyeztetı környezeti ártalmakat, az életközösségek leromlásának, pusztulásának okait és következményeit, valamint a mezıgazdasági, ipari termelımunka környezetre gyakorolt negatív hatását. Ismereteik alkalmazásával, a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás képességeinek felhasználásával értsék meg a Föld globális környezeti problémáinak kialakulását, a bioszféra veszélyeztetettségét. Hazai és nemzetközi példák bemutatásával ismerjék fel, mely konkrét okok vezettek a válság kialakulásához. Tudatosítsuk a modernizáció elınyös és káros hatásait, ismerjék meg a környezeti konfliktusok nemzetközi kezelését és a megoldások módjait. A környezeti nevelés során a tanulók váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt, ismerjék fel a lakóhelyük, szülıföldjük és az ország természeti értékeit, alakítsuk ki az értékek megırzésének, védelmének az igényét. Lehetıségek szerint kapcsolódjanak be közvetlen környezetük természeti értékeinek megóvásába, gyarapításába. Váljon az életmódjuk részévé a természet védelme, tisztelete, a felelısségteljes viselkedés. A tanulás tanítása fejlesztési feladat területén, a természetismeret tárgy is hozzájárulhat a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott feladatokhoz. A megvalósítás érdekében tovább kell fejleszteni az értelmes tanuláshoz szükséges alapképességeket, fel kell kelteni a tanulók érdeklıdését a természettudományos problémák iránt, segíteni kell az önálló ismeretszerzési és ismeretalkalmazási képességeiket. Segíteni kell a diákokat a szaktárgyhoz kötıdı, egyéni tanulási módszerek kialakításában, és képessé kell tenni ıket a csoportos, kooperatív munkára is. Az értelmi képességek területén a természetismeret tantárgy számos lehetıséget biztosít a megfigyelıképesség, az emlékezet (bevésés, megtartás és felidézés sikeressége) és a gondolkodási képességek fejlesztésére. 157

A természetismeret órákon folyamatosan lehetıségek adódnak az adatgyőjtésre, a kijelölt témák feldolgozására, forrásanyagok felkutatására a könyvtári munka, elektronikus oktatási anyag vagy az internet használata során. A testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési feladat megvalósítása érdekében a tárgy mutassa be az egészséges testi, lelki és szociális fejlıdés feltételeit, alakítson ki pozitív beállítódásokat, magatartáselemeket és szokásokat. Tudatosítani kell, hogy az egészséges életmód nemcsak betegségmegelızést jelent, hanem az egészséges állapot értékként való kezelését is. Fel kell a tanulókat készíteni arra, hogy helyes döntéseket hozzanak az életmódjuk kialakításával és az életvitelükkel kapcsolatban. Legyenek képesek az egészségüket veszélyeztetı környezeti hatásokat felismerni. Fontos fejlesztési feladat, hogy ismerjék fel a konfliktushelyzeteket, és tudják azokat kezelni. Elfogadó és segítıkész magatartást kell megalapozni a sérült és fogyatékos emberek iránt. Az ember szervrendszereink felépítése és mőködése témakör tanítása során tudatosítsuk a függıséghez vezetı helytelen, egészségromboló és életet veszélyeztetı szokások kialakulásának folyamatát, az alkohol, a dohányzás, a kábítószerezés romboló hatását. Az egészségmegırzés aktuális feladata a helyes táplálkozás szokásainak megismertetése, az elhízás veszélyeinek bemutatása. A biológia tartalmak tanításának egyik feladata, hogy megalapozza a szexuális kultúra tudáselemeit. Rendelkezzenek az életkoruknak meglelı ismeretekkel, készségekkel, szokásokkal, a nemi identitásuknak megfelelı magatartással. A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI A kiemelt fejlesztési célok és feladatok teljesítésével, a tananyag feldolgozásával alakítsa ki a tanulók természettudományos világképét A tanulók ismerjék meg a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, kölcsönhatásait. Értsék meg a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait. Ismerjék az élet sajátosságit, az élılényekre jellemzı közös tulajdonságokat (a környezetükkel anyagcserét folytatnak, képesek a külsı környezet változásaira válaszolni, az életfolyamataik szabályozottak, képesek megújulni és megváltozni, szaporodnak, utódokról gondoskodnak, majd elpusztulnak). Értsék meg az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, a környezethez való alkalmazkodás különbözı formáit. Ismerjék az élıvilág egységét, a valamennyi élılényben egységesen elıforduló szerves és szervetlen anyagokat, az életközösségek rendszerszerő mőködését (termelı, fogyasztó, lebontó szervezetek, egyirányú anyagforgalom). Szerezzenek ismereteket az élılények evolúciójának lényegérıl, a fajok állandóságáról és változékonyságáról, az örökítıanyag megváltozásáról és annak jelentıségérıl az élıvilág sokféleségének kialakításában. Értsék meg az élılények testfelépítése és életmódja közötti összefüggést. Tudják elhelyezni hazánk és az Európai Unió társadalmi-gazdasági folyamatait a világban. Alakuljon ki bennük a nemzeti és európai identitástudat. Hon-, európai és világpolgárként alapozódjon meg a toleráns viselkedésük. Legyenek tisztában a globális problémákkal, és érezzék az aktív részvétel szükségét a környezet minıségének javításában. A természettudományos ismereteik egyben a természet szeretetére, tudatos és cselekvésekben is megnyilvánuló, aktív környezet- és természetvédelemre neveljenek. Tudják, hogy a gazdasági-társadalmi események visszahatnak a természeti környezetre. 158

Váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt, alakuljanak ki a környezettudatos magatartás alapelemei. Legyenek nyitottak és kritikusak a médiában, a sajtóban megjelenı környezeti gondok iránt, értsék a megoldások keresésének fontosságát. Szőkebb környezetük védelme váljon természetes igénnyé. Segíteni kell a tanulókat mindennapi környezeti, háztartási, életviteli problémáik megoldásában. KULCSKOMPETENCIÁK Az iskolai – ezen belül a természettudományos – mőveltség tartalmát alapvetıen a társadalmi elvárások, a gazdaság, a versenyképesség igényei és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat és ezek iskolai fejlesztését, amelyek birtoklása biztosítja valamennyi polgárnak a gyors és hatékony alkalmazkodást a világhoz. Az iskolai mőveltség tartalmának meghatározásakor ezekbıl a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van. Ezek jelentik a személyes boldogulás, a társadalmi beilleszkedés, a sikeres munkavégzés alapjait. Mindegyik egyformán fontos, egyformán hozzájárul a sikeres élethez, a tudásalapú társadalomhoz. A kulcskompetenciákra épülnek a kiemelt fejlesztési feladatok. Anyanyelvi kommunikáció A természetismeret tanításában is – más tárgyakhoz hasonlóan – számos lehetıség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére. A tanórák nagy részén tényeket közlünk, fogalmakat, gondolatokat, érzéseket, véleményeket fejtünk ki. A szövegalkotás és a szövegértés is anyanyelvi kompetenciákra épül. A természetismeret-órákon használjuk az anyanyelvet, a gyakorlatban alkalmazzuk annak nyelvhelyességi szabályait. Eközben bıvül az általános és a speciális szókincs (biológiai, földrajzi, fizikai, kémiai fogalmak). A tanulóktól a természetismeret-órákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy értsék az olvasott, illetve hallott szakszöveget, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan elıadni. Számos lehetıség adódik a szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztésére is. A természetismeret mővelıdési anyaga különösen jó lehetıséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztı irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroltassuk a különbözı, tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyőjtését, azok feldolgozását és értékelését. Idegen nyelvi kommunikáció Fejlesztéséhez hozzájárulunk a tananyaghoz kapcsolódó idegen szakszavak helyes olvasásával, írásával, a különbözı nemzetiségő tudósok, feltalálók nevének helyes leírásával és kiejtésével, valamint egy-egy beszámolót készítésével a tanult idegen nyelven. Matematikai kompetencia Az a cél, hogy a tanulók alkalmazni tudják az alapvetı matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. A természetismeret-órákon a matematikai, kémiai, fizikai képletek alapján különbözı számítások, elemzések, értékelések, valamint a térképen való mérések, becslések végzésével, az adatfeldolgozások, megfigyelések, során, grafikonok elemzésével és készítésével járulunk hozzá e kulcskompetencia fejlesztéséhez. Mindezekkel a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége is fejlıdik.

159

A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhetı kölcsönhatások feltárásával hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. A természettudományos ismeretszerzés során olyan készségeket, képességeket alakítunk ki, amelyek birtokában a tanulók magyarázatokat tudnak adni és elırejelzéseket is tudnak készíteni a természeti folyamatokra. A természetismeret tanítása során olyan képességeket fejlesztünk, amelyek birtokában a tanulók megértik az emberi tevékenységek hatását a természeti környezetre, felismerik az egyéni és a közösségi felelısségtudatot a fenntartható fejlıdés iránt, ennek érdekében képesek lesznek lokálisan és globálisan gondolkodni és cselekedni. A természettudományos mőveltség kialakítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, amelyek birtokában felismerik a tudományellenes megnyilvánulásokat, az áltudományos nézeteket. A tárgy tanulása hozzájárul az egyes szakmai tárgyak megalapozásához, a technológiai folyamatok lényegének mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlıdik a tanulók manuális készsége. A kísérletekkel, mérésekkel, vizsgálatokkal egyben pontosságra, alaposságra is neveljük ıket. Szerezzenek olyan természettudományos ismereteket, amelyek segítik majd a választott szakmájuk tanulását, és alkalmasak arra is, hogy a mindennapi életben felmerülı problémákat megoldják. Digitális kompetencia A természetismeret tanítása-tanulása számos lehetıséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére. Törekedni kell a digitális eszközök (számítógép, tv, fényképezıgép, kamera, digitális táblák) rendszeres – minél gyakoribb, önálló – használatára a mővelıdési anyaghoz kapcsolódó információk összegyőjtésénél és feldolgozásánál. Mindehhez az alábbi készségeket kell kialakítani: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. Ebben az életkorban a számítógép alapszintő használata általánosnak mondható a szakiskolába jelentkezett tanulók körében is. Járuljunk hozzá a számítógépes alkalmazások képességeinek kialakításához (szövegszerkesztés, információtárolás, internet használata), a számítógép célszerő használatára való neveléshez, mert ezzel a tanuló kreativitása fejlesztésének és az egyéni érdeklıdés szerinti tanulás motiválásának is részesei vagyunk. A hatékony, önálló tanulás A természetismeret tanítása is fejleszti a hatékony és önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül. Rendszeres önálló feldolgozási lehetıségek biztosításával, kutatómunkákkal járuljunk hozzá ahhoz, hogy a tanulók legyenek képesek a kitőzött cél érdekében kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idıvel és információval helyesen gazdálkodni. Ezzel segítjük a diákokat abban, hogy tudjanak egyéni tanulási stratégiákat kidolgozni, ismereteiket felhasználni, alkalmazni feladathelyzetekben, problémamegoldások közben. A tárgy tanulása számos lehetıséget biztosít arra, hogy a közös (páros vagy csoport) munkához szükséges képességek is fejlıdjenek. Célunk, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy képesek legyenek heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelıen dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 160

Szociális és állampolgári kompetencia Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzıinek bemutatásával, napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetésével hozzájárulunk a szociális és állampolgári kompetencia fejlıdéséhez. Ezzel segítjük a tanulókat abban, hogy a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A különbözı témakörökben rendezett vitákkal (globalizáció, környezeti problémák kérdése) az aktív és felelıs döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igényt fejlesztjük. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztésével a gazdasági életet, környezetet, élılényeket ábrázoló mőalkotások földrajzi, biológiai tartalmának elemzésével járulhatunk hozzá az esztétikai érzék fejlesztéséhez. Ugyanakkor tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok közben meg kell láttatni az élı és élettelen környezet esztétikumát, az élılények és élettelen természet harmonikus kapcsolatát, a tájképi elemek és növények, állatok szépségét. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezıkészség fejlesztésére a megfelelıen összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása, céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét is.

161

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148 – heti óraszám: 4 Témakör 1. Az élılények szervezıdési szintjei A növények testfelépítése és életmőködéseik 2. Az állatok testfelépítése és életmőködéseik Az életfolyamatok szabályozása 3. Az élılények és környezetük (ökológiai alapismeretek) 4. Mozgás és erı. A lendület 5. A nyomás folyadékokban és gázokban. Munkavégzés hıerıgépekkel 6. Elektromosságtan 7. Anyagszerkezet 8. Keverékek, oldatok, kolloidok 9. Kémiai reakciók 10. A fémek 11. A nemfémes elemek 12. Tájékozódás a térképen és a világegyetemben 13. A Föld gömbhéjai 14. A földrajzi övezetesség

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 15 15 7 17 6 14 5 9 8 5 10 7 22 8

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenırzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére és kiegészítı anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

162

1. AZ ÉLİLÉNYEK SZERVEZİDÉSI SZINTJEI. A NÖVÉNYEK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŐKÖDÉSEIK Fejlesztési célok Az élılények biológiailag (belsı lényegüknél fogva) egységesek. Az egységet bonyolult szabályozó rendszerek biztosítják.

A korábbi biológiai ismeretek magyarázatokat adnak: mi a jelentısége az élılények ingerlékenységének? Mi történik az alkalmazkodásra képtelen élılényekkel? Mi a jelentısége a szaporodásnak? Az élılényeket a szervezıdésük szerint csoportosítva. Érvelés, vitatkozás biológiai kérdésekrıl. Pl.: Mi dönti el egy adott környezetben az élılények fejlettségét? Miért fontosak az élıvizekben a moszatok? Mi történik az élıvizekkel, ha túl sok moszat él bennük? stb. Vázlatrajzok készítése a megfigyelésekrıl. Folyamatábrák megfigyelése és elemzése alapján, pl. a vírusok, baktériumok gyors szaporodására magyarázat adása. Magyarázat az egysejtő élılények jelentıségre a vizek életközösségében.

Tananyag Az élılények közös tulajdonságai: biológiailag egységesek, anyagcserét folytatnak, ingerlékenyek, életfolyamataik szabályozottak, alkalmazkodó képesek, szaporodnak, elpusztulnak.


Tantárgyi koncentráció: Általános iskolai természetismeret és biológia tantárgyak. A tanult típusegyed növények testfelépítésének, szaporodásának, a környezethez való alkalmazkodásának felidézése. A szervezıdés szintjei: sejt, telep, A korábban tanult növényi részek szövetes, szervek, szervrendszerek; csoportosítása száruk, virágjuk és szervezet. terméseik alapján. A megismert zöldség- és gyümölcsfélék Egysejtő, sejtmagvas növények (ostoros, fıbb jellemzıi, termesztésük. Az életközösségek felépítése, a termelı, zöld-, kovamoszatok) és állatok fogyasztó és lebontó szervezetek. (amıbák, papucsállatkák) felépítése, Anyagforgalom az életközösségekben. szaporodásuk és jelentıségük. A növények fıbb rendszertani csoportjai. A gombák általános jellemzıi. Mikroszkóp segítségével növényi A heterotróf gombák csoportosítása. A spórás szaporodás, a gombafonalak és szöveteket megfigyelése, a legfontosabb tulajdonságok kiemelése. A sejtek a termıtest kialakulása. felépítése és mőködése közötti kapcsolat A gombák jelentısége a bioszféra magyarázata. (pl.: szilárdító szövet – anyagforgalmában. vastag sejtfal; osztódószövet – vékony sejtfal; raktározószövet – zárványok stb.) A leggyakoribb ehetı és mérgezı gombák. Szakiskolai kémia Gombák okozta betegségek a Fontosabb fémek és nemfémes elemek. növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A védekezés módjai. Vegyületek – víz, szén-dioxid, szénAz élelmiszeriparban használt gombák. monoxid. Szakiskolai fizika Nyomás a folyadékokban és a gázokban. A moszatok, zuzmók és a mohák testfelépítése, szaporodási formáik és Élı növényi részek, mikroszkópi jelentıségük.

A továbbhaladás feltételei Ismerje az élılények közös tulajdonságait.

Értse a sejtes szervezıdés lényegét. Tudja a szervezıdés szintjeit.

Tudja az egysejtő élılények jelentıségét a bioszférában.

Ismerje a gombák fıbb jellemzıit, jelentıségüket az anyagforgalomban.

Tudjon példákat mondani a gombák okozta betegségekre.

Legyen képes a mindennapi életben fontos baktériumok és gombák jelentıségét konkrét példák alapján értelmezni Tudja a telepes testfelépítés lényegét. Értse a moszatotok, mohák és zuzmók jelentıségét az életközösségekben.

163

A hajtásos növények sejtjeinek a Ismeretterjesztı irodalom és elektronikus felépítése média felhasználásával önálló ismeretek (sejtalkotók: sejtfal, citoplazma, sejtmag, győjtése a vírusok, a baktériumok és a mitokondrium, Golgi-készülék, gombák okozta betegségekrıl, a színtestek, sejtnedvüreg, tápanyagokat betegségek megelızésének különbözı raktározó zárványok, vitaminok stb.). formáiról. Szemléletes beszámoló tartása az önálló A növényi szövetek fıbb jellemzıi. munkáról. A szövetek feladata és elhelyezkedése a növényi szervekben. A moszatok, a zuzmók és a mohák jelentısége az életközösségekben Élı növények és preparált növényi (oxigéntermelés, talajképzıdés, szövetek vizsgálata. táplálékforrás stb.). A harasztok, a nyitvatermık, a zárvatermık általános testfelépítése (gyökérzet, valódi szár és levél, ill. A zárvatermı növények rendszertani virágzat és magok, illetve a termés szempontból és egyéb tulajdonságaik kialakulása). alapján való csoportosítása. A gyökér, a szár és a levél feladatai Az egészséges táplálkozás érdekében a (tápanyagok felvétele, szállítása, táplálék vitaminokról szerzett tudás alkalmazása készítése, szén-dioxid felvétele stb.) és a mindennapi életben (egyes vitaminok fıbb típusai. csak növényekben fordulnak elı). A nyitvatermı növények szaporodása, a magkezdemények elhelyezkedése, a megporzás, megtermékenyítés és a mag kialakulása a fenyık osztályában. A zárvatermı növények szaporító szerve a virág. A virág felépítése: csészelevelek, sziromlevelek, porzók, termı. A porzó és a termı részei.

metszetek megfigyelése, vizsgálata, a növények fıbb szerveinek és szöveteinek Ismerje a növényi sejt felépítését és a megfigyelése legfontosabb sejtalkotókat. (bırszövet, mirigyszırök, kristályzárványok, megvastagodott sejtfal, szállító edénynyalábok stb.). Vázlatrajzok készítése a megfigyelt növényi részekrıl. A vázlatrajzok szövegezése a tanult biológiai fogalmakkal. Tudja a növényi szövetféleségek nevét és feladatukat. Adatok, információk, kiegészítı ismeretek győjtése a kórokozó vírusokról, baktériumokról és Ismerje a hajtásos növények szervezeti gombákról. felépítését, az egyes szervek fı A baktériumok, gombák jelentısége az feladatait. élettani folyamatokban, az anyagok Tudja a mohák és harasztok körforgásában és az élelmiszeriparban. testfelépítését, illetve szaporodásukat. Egyéni és csoportos vizsgálatok és megfigyelések a virágos és virágtalan növények testfelépítésérıl. A nyitvatermık virágzatairól, a tobozoz felépítésérıl, a magokról. A zárvatermık virágáról, virágzatairól, terméstípusairól, magjairól.

Értse a nyitvatermı és zárvatermı fogalmak lényegét.

Vázlatrajzok készítése a különbözı növényi szervekrıl, szövetekrıl. Termések vizsgálata A húsos és száraz termések (csonthéjas, alma, bogyó, kabak, tüszı, hüvely, becı, tok) szerkezetének a vizsgálata, vázlatrajzok készítése.

Ismerje a zárvatermık virágjának a részeit, az egyes részek feladatát.

Egylaki-kétlaki, egyivarú-kétivarú virág. A sejt anyagainak kimutatására vizsgálatok, kísérletek végzése

164

A termés kialakulásának folyamata, a kialakulásban részt vevı virágrészek. Valódi és áltermések. A termések érési folyamata. A termések csoportosítása, száraz és húsos termések. A mag. Az egyszikőek és kétszikőek magjainak részei.

(olaj, a keményítı és fehérjetartalom). Tanulói kiselıadások önálló Értse a megporzás, a termés és a mag információgyőjtés alapján. Pl. a kékmoszatok jelentıségérıl a Föld kialakulásának folyamatát. légkörének kialakításában; a moszatok és a harasztok jelentıségérıl a földtörténet kezdeti idıszakában (karbonkor); a spórás és a magvakkal történı Tudja a legfontosabb terméseket és szaporodásról. magvakat csoportosítani.

Virág-, termés- és magvizsgálatok.

Fizikai és kémiai ismeretek a növények tápanyagfelvételének és a fotoszintézis folyamatának megismerése során. Példák felsorolása (diffúzió, ozmózis, gyökérnyomás, vízben oldódó ásványi sók mint tápanyagok stb.). Magyarázatok adása a fotoszintézis jelentıségére. A fotoszintézis lényegének megismerésével érvelés az esıerdık, a lombhullató- és tőlevelő erdık, a füves puszták, a tengerek plankton- és telepes növényvilágának megırzése, védelme mellett. Adatokat elemzése, grafikonok értelmezése, értékelése, következtetéseket levonása a fotoszintézis folyamatáról. Pl.: a fény

A növények testfelépítése és életmőködései Koncentráció: Az autotróf és heterotróf táplálkozás Általános iskolai biológia lényege. Az építı (asszimiláció) és a lebontó (disszimiláció) folyamatok azonossága az élılényeknél.

Ismerje az építı és a lebontó anyagcsere lényegét.

Szakiskolai kémia Fémes és nemfémes elemek. Oldatok. Indikátorhatású növények. Megújuló energiaforrásaink.

A növények tápanyagfelvétele (a víz és ásványi anyagok, a levegı szénMegfigyelések, vizsgálatok, kísérletek dioxidja). A gyökérzet és levél felépítése, feladatuk 1. A növények testfelépítése és életmőködéseik (színtestek vizsgálata, a tápanyagok felvételében. bırszövet és a gázcserenyílások vizsgálata, Anyagszállítás a növényekben. keményítıszemcsék vizsgálata A szállítószövet felépítése és fıbb gumókban és magvakban). jellemzıi.

Ismerje a növények legfontosabb tápanyagait. Tudja a gyökérzet és a levél feladatait.

Értse meg a hajtásos növények anyagszállításának a folyamatát.

2. Növényi sejtalkotók és szövetek A gyökérnyomás és a párologtatás vizsgálata metszetekrıl szerepe az anyagfelvételben. (zárványok megfigyelése, alapszövetek A párologtatás szabályozása, a megfigyelése stb.). gázcserenyílások felépítése és mőködése. 3. Egy haraszt és egy mohanövényke

Tudja a fotoszintézis folyamatának a

165

intenzitásának, a levegı szén-dioxid tartalmának hatása a fotoszintézisre. Összefüggések az élettelen környezeti tényezık és bizonyos életjelenség között. Pl.: a gyökérnyomás függ a talaj vízkészletétıl; a párologtatást befolyásolja a napfény, a szél ereje, a levegı páratartalma.

Magyarázatok biológiai kérdésekre, problémákra. Pl.: Hogyan lehet az aszály ellen trágyázással védekezni? Miért áll le a fotoszintézis a téli hónapokban? Miért fokozza az aszálykárokat az erıs szél? A növényeket élettartamuk szerinti csoportosítása (egynyári, kétnyári, évelı). Folyamatábrák, magyarázó rajzok megfigyelése és elemzése: a tápanyagfelvétel, az anyagszállítás és az élettelen környezeti tényezık hatása közötti összefüggés. A kertészetben és a gyümölcstermesztésben fellelhetı ivartalan szaporítási módok. A zárvatermı virágok vizsgálatával a kettıs megtermékenyítés jelentısége a termések és magok kialakulásában.

A növények táplálékkészítése, a fotoszintézis folyamatának a lényege.

kézi nagyítós vizsgálata. lényegét és a folyamat jelentıségét a A sporangiumok és az asszimiláló részek bioszféra mőködésében. megfigyelése.

A fotoszintézis jelentısége a bioszféra mőködésében (szerves anyag és oxigéntermelés, szén-dioxid-elnyelés,).

4. Nyitvatermık virágzatainak, a zárvatermık virágainak, virágzatainak kézi nagyítós vizsgálata és rajzok készítése.

A növények passzív és aktív mozgása (fény irányába növekedés, a kacsok mozgása, a sziromlevelek mozgása).

5. A földben módosult hajtások és rügyek megfigyelése. 6. Az ismertebb termések felépítése és rajzok készítése.

A szaporodás jelentısége az élıvilágban. A növények ivartalan szaporodása (osztódás, telepleválás, tısarjak, gyökérsarjak, indák, gumók, hagymák, leváló hajtásrészletek). A növények ivaros szaporodása. A virágok megporzása, az önbeporzás és a kölcsönös beporzás.

A hímivarsejt és a petesejt elhelyezkedése. A megtermékenyítés folyamata, a kettıs megtermékenyítés lényege. A petesejtbıl csíra, a központi sejtbıl a mag táplálószövete alakul ki. A termés és a mag kialakulása. Száraz és húsos termések, valódi és áltermések. Az egyszikő és a kétszikő növények

Tudjon példákat mondani a növények ivartalan szaporodási formáira.

7. Csírázási kísérletek beállítása, a csírázás feltételeinek változtatásával. A kísérletek tapasztalatainak elemzése, következtetések levonása. 8. Kísérletek beállítása a talaj alapvetı tápanyagainak hatásáról a növények fejlıdésére. 9. Kísérletek beállítása a gyökérnyomásról, a vízfelvételrıl és a párologtatás bemutatásáról. 10. Kísérletek beállítása a fotoszintézis során keletkezett oxigén és keményítı kimutatására. 11. Kísérlet a lebontó folyamatok során keletkezı hı kimutatására. 12. A zöldmoszatok helyváltoztató mozgásának megfigyelése mikroszkóp segítségével. Helyzetváltoztató mozgás megfigyelése

Ismerje a zárvatermı növényeknél a megporzás, a megtermékenyítés, a termés és a mag kialakulása fogalmak lényegét.

Tudjon a megfigyelések, kísérletek, vizsgálatok eredményeibıl következtetéseket levonni.

Ismerje a fontosabb termések nevét és felépítését.

166

magvainak felépítése. A csírázás feltételei és a csírázás folyamata (vízfelvétel, duzzadás, tartalék tápanyagok lebomlása, gyököcske, rügyecske fejlıdése). A növények egyedfejlıdése. A csúcsi részeken elhelyezkedı osztódószövet mőködése, a növények hosszanti növekedése. A növények vastagodását a kambiumréteg folyamatos osztódása biztosítja. A kambiumréteg elhelyezkedése a fás szárú és a lágy szárú növényeknél.

csíráztatott növényeknél.

Önálló ismeretszerzés különbözı információforrások felhasználásával és Tudja a csírázás feltételeit és a növények szemléletes kiselıadások tartása különbözı növényélettani témakörökbıl. növekedésének, fejlıdésének a fıbb mozzanatait.

Ismerjen példákat az egynyári, kétnyári, évelı növényekre.

A növekedés és a fejlıdés feltételei: a fény, a tápanyagok és a megfelelı hımérséklet. A növények élettartama: egynyári, kétnyári és évelı növények életmőködései. Az ivartalan szaporítás formái: dugványozás, tıosztás, bujtás, szemzés, oltás.

Tudja a növények növekedésének és fejlıdésének alapfeltételeit.

Ismerje néhány dísznövény ivartalan szaporítási formáit.

Megfigyelések, vizsgálatok kísérletek a növények életmőködéseirıl (a tapasztalatok feldolgozása).

167

2. AZ ÁLLATOK TESTFELÉPÍTÉSE ÉS ÉLETMŐKÖDÉSEIK. AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Fejlesztési célok A szövetek lényeges elemeinek kiemelése, a szövetek felépítése és a mőködése.

Tananyag Az állatok szövetei: hámszövet, kötı- és támasztószövet, izomszövet, idegszövet.

A kültakaró fogalma és jelentısége. A gerinctelen és gerinces állatok Kültakarótípusok (kitines váz, bırizomtömlı, szarupikkelyek, toll, szır) kültakarójának jellegzetességei. jelentısége. Kapcsolatok keresése a kültakaró Az állatok mozgása. jellemzıi és az állat környezete között. A mozgás típusai: hely- és helyzetváltoztató mozgás, testen belüli Állatok csoportosítása a kültakarójuk mozgás, aktív és passzív mozgás. alapján. Magyarázat, hogy az egyes kültakarótípusok szerkezete miért nyújt hatékony védelmet az élı és élettelen környezeti hatásokkal szemben (csípés, harapás, szúrás, ragadozó közelsége, hideg-meleg, szél, csapadék, száraz levegı stb.).

A gerinctelen állatok mozgása: az álláb, a csilló, az ostor, a hámizomsejt és bırizomtömlı. A külsı váz falához tapadó izmokkal történı mozgás. A gerinces állatok mozgása: csontokhoz tapadó izmok és azok mőködése.

A légzés lényege. Magyarázó rajzok, folyamatábrák Légzés légzıszerv nélkül, és légzés megfigyelésével és a tanultak légcsövekkel, kopoltyúval, valamint felidézésével mozgásformák értelmezése tüdıvel. és azok magyarázata.

Az ismert élılényeket táplálkozásuk alapján való csoportosítása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Általános iskolai biológia. A korábban tanult állatcsoportok típusegyedeinek felidézése, testfelépítésük jellemzıi. Szakiskola 9. évfolyam Biológia: A növényi szövetek felosztása és jellemzıik. Fizika: Az erı és a mozgásállapot változása. A mozgási energia értelmezése. Erı, ellenerı. A munka értelmezése. A témakör tananyagával kapcsolatos megfigyelések, vizsgálatok végzése. 1. Egysejtő állatok mozgásának mikroszkópos vizsgálata. Közönséges hidra, földigiliszta, orvosi pióca, éti csiga, mocsárcsiga, tavi kagyló mozgásának megfigyelése. 2. Élı tavi kagyló légzésének és a víz szőrésének megfigyelése.

3. Kézi nagyítós vizsgálat rovarpreparátumokon (cserebogár, házilégy). A hártyás szárnyakon a légcsırendszer, a fejen a szájszerv, az összetett szem és a Az állatok táplálkozása. csápok, a potrohon a légcsınyílások és Az állatok csoportosítása a táplálékforrás az ízelt lábak felépítésének vizsgálata. szerint (növényevık, húsevık, mindenevık, dögevık, élısködık). 4. Egy akváriumban tartott nagyobb testő A tápanyagok lebontása és az emésztés hal mozgása az egyes úszótípusok lényege. mőködése és a légzése megfigyelése.

A továbbhaladás feltételei Ismerje az állati szöveteket.

Tudjon példákat mondani különbözı kültakaró típusokra.

Tudja a mozgás jelentıségét az állatvilágban. Ismerje a fıbb állatcsoportok mozgástípusait

Tudjon példákat mondani a nagyobb gerinctelen állatcsoportok mozgására.

Értse a csontváz és az izomzat szerepét a mozgásban.

-----Tudja a légzés lényegét. Ismerje a fıbb gerinces állatcsoportok légzıszerveinek a nevét és mőködését.

168

Az egyes élılények táplálkozási szerveibıl (fogazat típusa, zápfogak felülete, bélcsatorna tagoltsága) következtetni az állatok életmódjára. Képek, rajzok elemzésével magyarázat arra, hogy a tápcsatorna fejlıdése az evolúció során, miben nyilvánult meg. Szervrendszerek mőködésének összehasonlítása, pl.: nyílt és zárt keringési rendszer, verıerek és győjtıerek.

Az egysejtőek, a szivacsok és a csalánozók táplálkozása, jellegzetes táplálékszerzı és emésztıszervecskéik.

5. Egy madárcsontváz megfigyelése. A fej, a nyak, a törzs és végtagok csontjainak megismerése.

6. Koponyák, különbözı típusú A győrősférgek, a puhatestőek és az ízeltlábúak három szakaszú bélcsatornája fogazatok megfigyelése. és táplálkozásuk. Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média felhasználásával kiegészítı A puhatestőek és az ízeltlábúak ismeretek győjtése, és szemléletes szájszervei kiselıadások tartása az állatok egyes (szúró, szívó, nyaló-szívó, rágó, életmőködéseirıl, a szervek, csáprágó). A gerinces állatok táplálkozási szervei és szervrendszerek fejlıdésérıl. az emésztımirigyeik feladata. Önálló munka, problémák felvetése az A táplálkozási szervek és az életmód állatok életmőködéseirıl és kapcsolata: a bélcsatorna felépítése, A problémák megoldására – önállóan jellegzetes csır és fogazattípusok. vagy csoportmunkában – javaslatok Az anyagszállítás a győrősférgeknél, az keresése információforrások felhasználásával. ízeltlábú, a puhatestő és a gerinces állatoknál. A nyílt és a zárt keringési rendszer. A szív, a verıerek és a győjtıerek általános felépítése, valamint mőködésük. A kiválasztás lényege. Az egysejtőek, győrősférgek, rovarok és a pókok kiválasztó szervei. A gerinces állatok kiválasztása. A vese felépítése és mőködése.

Azonosságok és különbségek keresése a növények és az állatok szaporodása

Az állatok szaporodása, egyedfejlıdésük, életmőködéseik szabályozása Az élılények szaporodása. Koncentráció: Általános iskolai biológia A korábban tanult nagyobb Az ivartalan és az ivaros szaporodás.

Tudja az állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani. Ismerje a tápanyagok emésztésének a lényegét.

Tudjon példákat mondani az ízeltlábú állatok különbözı szájszerv típusára.

Ismerje a gerinces állatok tápcsatornájának részeit és az emésztımirigyek nevét és mőködését.

Tudja a nyílt és a zárt keringési rendszer közötti különbséget.

Értse a kiválasztás lényegét.

Tudja az emlısállatok veséjének a felépítését és mőködését. Ismerje a szaporodás lényegét az állatvilágban.

169

között. Az ivaros és az ivartalan szaporodási módok összehasonlítása.

Az ivarszervek feladata, az ivarsejtek képzése. Hímnıs és váltivarú állatok. A külsı és belsı megtermékenyítés fogalma.

A különbözı állatcsoportok egyedfejlıdésének megismerése folyamatábrák megfigyelésével, elemzésével és a gondolkodási mőveletek alkalmazásával általánosítható ismeretekhez jutni. Az ismert állatokat egyedfejlıdésük alapján való csoportosítása. (kifejlıdéssel, teljes átalakulással, átváltozással, átalakulás nélkül fejlıdı élılények). A növekedés és fejlıdés közötti különbségek. A megismert életfolyamatokat felhasználva példák a növekedésre és fejlıdésre.

Az állatok egyedfejlıdése. A zigóta osztódása, a petékben, tojásokban fejlıdı embrió. A rovarok egyedfejlıdésének típusai: a kifejlıdés, az átváltozás és a teljes átalakulás. A békák átalakulásos fejlıdése.

állatcsoportok típusegyedeinek és fıbb tulajdonságaiknak felidézése szemléltetı Tudja az ivaros és az ivartalan szaporodás közti különbséget. anyag segítségével: szaporodásuk, egyedfejlıdésük és utódokról való gondoskodásuk. Megfigyelések Egy lakóhely környéki állatkertben vagy vadasparkban megfigyelések végzése az állatok testfelépítésérıl, életmódjáról, Ismerje az egyedfejlıdés fıbb típusait. viselkedésérıl. Megfigyelések a lakóhely környékén a madarak fészkelési szokásairól, költési idıszakáról, az ivadékainak gondozásáról, a fiókák kirepülésérıl.

Inszektáriumban tartott ízeltlábú állat Átalakulás nélkül fejlıdı állatcsoportok: (sáskák, pókok, stb.) növekedésének, rákok, pókok, halak, hüllık, madarak és fejlıdésének, vedlésének a megfigyelése. Tudjon példákat mondani az átalakulásos Akvaterráriumban tartott vízi csigák és és az átalakulás nélkül fejlıdı állatokra. az emlısök. kagylók táplálkozásának, szaporodásának megfigyelése. A növekedés és fejlıdés fogalma.

Az állatok ivadékgondozása. Példák a gerinctelen állatok ivadékgondozására A tanultakat alkalmazva, példák az (a petéket védett helyre rakják, a peték ismertebb állatok ösztönös viselkedésére. köré burkot szınek, a kikelı lárváknak táplálékot biztosítanak, a kikelt állatokat magukon hordozzák, védelmezik a kikelt utódokat). Vizsgálatok A gerinces állatok közül a halak, kétéltőek, hüllık nagy része nem törıdik Tyúktojás vizsgálata, a szikanyag és az embrió megfigyelése. utódaikkal, a madaraknak és az emlısöknek fejlett az ivadékgondozási Az állatokat az ivadékgondozás ösztöne. jellemzıi alapján csoportosítás. A tanult ismereteket alkalmazva annak megértése, hogy az életben maradáshoz

Értse a növekedés és a fejlıdés közötti különbséget.

Tudjon példákat mondani a gerinctelen és a gerinces állatok ivadékgondozására.

Ízeltlábú állat (pl.: hangyák, legyek, Az életmőködések szabályozásának alapfolyamata: inger, ingerület, központ, sáskák) petéinek kézi nagyítós és mikroszkópos megfigyelése.

170

az élılényeknek alkalmazkodni kell.

Összefüggések keresése az idegrendszer fejlettsége és az állat életmőködései, valamint alkalmazkodó képessége között.

Példák az ösztönös és a tudatos viselkedésre.

utasítás a megfelelı szervbe, végrehajtás. Tavakban győjtött, és akváriumban tartott édesvízi hidrák életmőködéseinek és bimbózásának megfigyelése. Az idegrendszer típusai. A hálózatos és a központi idegrendszer A témakörhöz kapcsolódó (a dúc- és a csıidegrendszer). ismeretterjesztı irodalom, elektromos média anyagainak felhasználásával A fejlett állatoknál az agyvelı és anyaggyőjtés, az anyag rendszerezése, gerincvelı alapmőködései. csoportosítása, a bemutatandó szöveg szerkesztése, hozzá illusztrációs anyag A hormonok és a belsı elválasztású összeállítása és bemutatása (pl.: az mirigyek fogalma. állatok érzékelésérıl, egyes állatok Az hormonális szabályozás lényege. kiváló látásáról, szaglásáról, hallásáról, a Az idegi és a hormonális szabályozás fény érzékelésérıl, a tájékozódási összhangja. képességrıl, az ultrahangos érzékelésrıl stb.). Az állatok érzékelése. Videofilmek, CD-k, megtekintése és A külsı és belsı környezet ingereinek elemzése. felfogása. Pl.: az állatok alkalmazkodásáról, Az ingerek felfogásának jelentısége. Az érzékelés folyamata: inger, ingerület, szaporodásáról, a csapatokban élı állatok viselkedésérıl, a csapaton belüli sorrend érzéklet. kialakulásáról. A mechanikai ingerek és a mechanikai ingerek felfogásának a szervei. A vegyi ingerek (szagok, ízek felfogása az orrüregben és nyelvvel). A fény és hımérséklet érzékelése. Az állatok viselkedése. A kulcsinger és az ösztönös viselkedés fogalma. Az állatok tanulási képessége: a szokás mint tanulási folyamat és tanulás a feltételes reflexekkel.

Tudja az életfolyamatok szabályozási folyamatainak a lényegét.

Ismerje az idegi és a hormonális szabályozás lényegét.

Értse az érzékszervek fontosságát az állatok környezethez való alkalmazkodásában. Tudjon példákat mondani az érzékszervek mőködésére.

Értse a tudatos és az ösztönös viselkedés közötti különbséget.

171

3. AZ ÉLİLÉNYEK ÉS KÖRNYEZETÜK (ÖKOLÓGIAI ALAPISMERETEK) Fejlesztési célok Az evolúció során csak azok az élılények maradtak fenn, amelyek alkalmazkodni tudtak a környezet változásaihoz.

Tananyag A bioszféra fogalma és kiterjedése. A bioszférában az élılények a környezeti feltételekhez alkalmazkodva, nagyobb egységekben (biomok) és övezetesen (zonálisan) helyezkednek el.

Ismeretterjesztı irodalom feldolgozása önállóan szöveges és képi információk az evolúció során alkalmazkodásra képtelen és ezért kipusztult élılényekrıl.

A környezet fogalma. A környezeti tényezık hatása az életmőködésekre. A környezethez való alkalmazkodás az életben maradás alapfeltétele. Természetvédelmi irodalomból adatokat A tőrıképesség fogalma. A minimum, maximum és az optimális győjtése a környezeti tényezık megváltozása miatt, a kipusztulás szélére tartomány fogalmak értelmezése. A szők és tág tőrıképesség a környezeti sodródott növény- és állatfajokról. tényezıkkel szemben. A tőrıképesség lényegének megismerése alapján értsék meg, hogy az élılények Az élettelen környezeti tényezık hatása csak bizonyos határok között képesek az életközösségekre. elviselni a természetes környezet A napsugárzás, a fény, a hımérséklet, a megváltoztatását és az egyéb fénysugárzás, az ultraibolya sugárzás környezetkárosító emberi hatásokat hatása. (urbanizáció, közlekedés, levegıszennyezés stb.). A megismert élılényeket a környezeti hatásokkal szembeni tőrıképességük alapján való csoportosítása. A víz mint környezeti tényezı. Az élılények alkalmazkodása a vízkészletekhez. A levegı (összetétele, mozgása, páratartalma stb.) és a talaj (szerkezet, tápanyagtartalom stb.) hatása az

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Általános iskolai Biológia A hazai és a távoli tájak legjellemzıbb életközösségeinek szemléltetıanyagokkal történı felidézése. Az élettelen környezeti tényezık, az élılények alkalmazkodása, a táplálkozási láncok, táplálkozási piramisok ismétlése. Földrajz A kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságaik. A természetföldrajzi övezetesség a földrészeken. Az Európán kívüli kontinensek földrajzi helyzete, felszínük, éghajlatuk, vízrajzuk, természetes növényzetük, állatviláguk. A tipikus tájak jellemzıi. Ismeretterjesztı irodalom: élıhelyeket, életközösségeket feldolgozó filmek anyagának megfigyelése, megbeszélése. Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki élıhelyre. Az életközösség élı és élettelen környezeti tényezıinek megfigyelése. Pl.: emberi beavatkozások nyomai, táplálkozási kapcsolatok, szintezettség, aspektusok.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a bioszféra fogalmát és kiterjedését.

Értse a környezet fogalmát és a tőrıképesség fogalom lényegét. Tudjon példákat mondani tág és a szők tőrıképességő élılényekre.

Tudja, melyek az élılényekre ható élettelen környezeti tényezık. Tudjon példákat mondani az élılények környezeti tényezıkhöz való alkalmazkodására.

Kísérletek, vizsgálatok a terepen:

172

Táplálkozási láncok az ismert életközösségek élılényeibıl.

élılényekre. Élettelen tényezık: A domborzati viszonyok – mint élettelen 1. A talaj mésztartalmának kimutatása. tényezık – hatása az élettelen és élı 2. A talajlakó élılények megfigyelése. környezetre.

Meggyızı érvek felsorolása a termelı és a lebontó szervezetek jelentıségérıl. Élı környezeti tényezık. A populáció fogalma. A populációk fıbb tulajdonságai: Magyarázatokat adása ökológiai egyedszám, nagyság, koreloszlás, problémákra, elméleti jellegő növekedés, térbeli eloszlás. kérdésekre: Mi lehet a következménye a táplálkozási Az életközösség fogalma, az élıhelyek, a karakter, a specialista és generalista lánc megszakadásának? Milyen fajok. problémákat okoz, ha egy Az életközösség fıbb jellemzıi. életközösségbıl a ragadozók kipusztulnak? Miért veszélyes egy A populációk közötti kölcsönhatások az életközösségben a termelı szervezetek életközösségekben. túlszaporodása? Milyen következményekkel járna a hazai A versengés, az élısködés, a ragadozó életforma és az együttélés lényege (a fás életközösségekben a vadászat korábban tanult példák alapján). megszüntetése?

3. A szennyezések hatása az élılényekre. Ismerje a populációk és az életközösségek fogalmát. 4. A víz körforgásának modellezése. 5. A levegı porszennyezésének kimutatása. Tudjon példákat mondani az élılények 6. A kén-dioxid szennyezés hatása. egymás közötti kapcsolataira. Ismerje a növények és az állatok 7. Egy erdı szintezettségének és egymásrautaltságát aspektusainak folyamatos megfigyelése. Ismerjen példákat a populációk közötti 8. Táplálkozási kapcsolatokra utaló jelek kapcsolatok különbözı formáira. keresése. 9. A fény erıségének és a talaj nedvességtartalmának vizsgálata.

Az életközösségek önszabályozó mőködésének (dinamikus egyensúly) magyarázata.

Anyagforgalom és energiaáramlás az életközösségekben. A táplálkozási kapcsolatok jelentısége.

10. A növényzet vízmegkötı képességének vizsgálata.

A fontosabb biogén elemek (szén, oxigén, nitrogén és a víz) körforgása a természetben.

Termelı, fogyasztó és lebontó szervezetek. A táplálkozási láncok és táplálékhálózatok.

Önálló és csoportos győjtımunka: egy-egy élıhely és jellegzetes élılényeinek szemléltetéssel összekapcsolt bemutatása.

Az ember felelıssége a globális környezeti problémák kialakulásában, példák a károk enyhítésére.

A táplálkozási piramis és a biomasszapiramis fogalma.

Társadalom- és természetföldrajzi ismereteket alkalmazva az egyes földrészeken a túlnépesedés problémájának megértése.

A bigén elemek körforgása a természetben: a szén, az oxigén, a nitrogén és a víz körforgása. A természetes és a mesterséges életközösségek fogalma, fı jellemzıik.

Tanulói kiselıadások: hazai és távoli földrészek egy-egy veszélyeztetett élıhelyének, valamint a veszélyeztetett élılények bemutatása.

Értse az anyag –és energiaforgalom lényegét.

Legyen képes az ismert életközösségek élılényeibıl táplálkozási láncokat készíteni.

Adatok, információk győjtése és beszámolók készítése az elsivatagosodásról és a túlnépesedés

173

problémáiról. A környezet szennyezése. A környezet terhelése és az Modellkészítés a víz körforgásának életközösségek önszabályozó mőködése. szemléltetésére. Hazai és távoli földrészek természetes és mesterséges életközösségeinek környezeti problémái.

Ismerje az életközösségekre károsan ható emberi beavatkozások különbözı formáit.

Tudja a talaj, a víz és a levegı szennyezıdésének következményeit.

A talaj, a víz és a levegı szennyezése és következményei: nitrátosodás, termıképesség csökkenése, eutrofizáció, az élıvilág sokféleségének megszőnése, ózonpajzs elvékonyodása, savas esık stb.

Tudjon példákat mondani a globális környezeti problémákra. Ismerje a problémák megoldásának néhány lehetıségét.

Globális környezeti problémák jellemzıi (elsivatagosodás, természetes élıhelyek csökkenése, esıerdık pusztulása, éhségövezetek, túlnépesedés, üvegházhatás, éghajlatváltozás), kialakulásuk okai és a megoldási lehetıségek.

4. MOZGÁS ÉS ERİ. A LENDÜLET Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Tananyag Sebesség.



Beszélgetés – a mindennapi életben elıforduló mozgások; a mozgások összehasonlítása Belsı koordináció: ált. isk. 7. o.-os fizika ismétlése (mozgások, sebesség). Mérések, mérıeszközök: hosszúság- és idımérés. Koordináció: matematika: az egyenes arányosság. Mindennapi élet: közlekedés, a sebesség használatos mértékegységei.

A tanulók legyenek képesek alapvetı mérések (hosszúság- és idımérés) elvégzésére. Ismerjék a sebesség fogalmát, az út, az idı és a sebesség kapcsolatát. Ismerjék a sebesség „hétköznapi” és fizikai mértékegységét. Tudják mérési eredményeiket grafikonon ábrázolni, ismerjék fel a fizikai mennyiségek között fennálló egyenes arányosságot. Tudjanak a témakörhöz

174

A gyorsulás. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Beszélgetés: különbözı, változó mozgások. Koordináció: mindennapi élet, sport, közlekedés; a lassítás és gyorsítás, mint hétköznapi fogalmak és fizikai tartalmuk.

kapcsolódó egyszerő feladatokat megoldani. Ismerjék a gyorsulás fogalmát, a gyorsulás, a sebességváltozás és a sebességváltozás közben eltelt idı összefüggéseit, a pillanatnyi sebesség fogalmát.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Beszélgetés; az erı szó elıfordulása és jelentései nyelvünkben. Az erı mozgásállapot- és alakváltoztató hatását bemutató demonstrációs kísérletek. Belsı koordináció: fizika 7. o. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés, sport.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Beszélgetés. Belsı koordináció: mozgásállapot-változások, az erıhatás Ismerjék a hatás−ellenhatás törvényét. következményei. Koordináció: Ismerjék meg az erı mérésére használt mindennapi élet – a környezetünkben rugós erımérıt és mőködésének alapját. megfigyelhetı változások kölcsönössége. Demonstrációs kísérlet, a kísérlet eredményének közös értékelése.

Az erı.

Hatás−ellenhatás

Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó egyszerő feladatokat megoldani. Ismerjék az erıhatás következményeit, az erı fogalmát; mértékegységét.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az erı mérése. A rugalmas alakváltozás.

Tanári kísérlet tanulói közremőködéssel. Ismerjék a súly fogalmát, A rugós erımérı bemutatása, használata. mértékegységét. Ügyeljenek a súly és a Rugalmas és rugalmatlan alakváltozás tömeg megkülönböztetésére. elıidézése. Csoportmunka: a rugós erımérı használata, a kísérletek közös értékelése. Az „osztály erımérıje”.

Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

A testek tehetetlensége.

Demonstrációs kísérlet; a kísérlet eredményének közös értékelése, megbeszélése. Belsı koordináció: mozgásállapot-változások, az erıhatás

Ismerjék az erı és a mozgásállapotváltozás összefüggését. Tudják értelmezni a tehetetlenség fogalmát, ismerjék a tehetetlenség törvényét.

175

következményei. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés; őrkutatás. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az erı és a gyorsulás kapcsolata.

Demonstrációs kísérlet; a kísérlet közös értékelése. Belsı koordináció: erıhatás és mozgásállapot-változás.

Legyenek képesek egy adott testre ható gyorsító erı és az általa létrehozott gyorsulás közötti egyenes arányosság felismerésére.

A súrlódás.

Demonstrációs kísérlet; a kísérlet közös értékelése. Tanári kísérletek tanulói közremőködéssel a súrlódás vizsgálatára. Belsı koordináció: a mozgásállapotváltozás és az erı. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés.

Ismerjék a súrlódási erı és a közegellenállási erı fogalmát, a súrlódás és a közegellenállás gyakorlati vonatkozásait.

A tapadási súrlódás. A gördülési-és a közegellenállás.

Tanári kísérletek tanulói közremőködéssel. Belsı koordináció: a súrlódás. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés, sport, különbözı technikai eszközök mőködése és karbantartása.

A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A lendület.

A lendület megmaradása.

Demonstrációs kísérletek; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása.

Demonstrációs kísérletek; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Belsı koordináció: a lendület. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés.

Ismerjék a lendület fogalmát, tudják értelmezni – egyszerő példákon − a lendület-megmaradás törvényét.

Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó információkat győjteni, azokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni.

176

5. A NYOMÁS FOLYADÉKOKBAN ÉS GÁZOKBAN. MUNKAVÉGZÉS HİERİGÉPEKKEL Fejlesztési célok

Tananyag

A nyomás. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A nyomás terjedése folyadékokban. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A nyomás terjedése gázokban. A légnyomás. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

Munkavégzés hıerıgépekkel: • gızturbina A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása.

• négyütemő motor • dízelmotor



Beszélgetés. Belsı koordináció: erı. Koordináció: mindennapi élet, a nyomás kifejezés használata. Demonstrációs kísérlet, a kísérlet közös értékelése, következtetések levonása.

A tanulók ismerjék a nyomás fogalmát, mértékegységét. Tudják a nyomóerı, a nyomott felület és a nyomás közötti összefüggéseket.

Belsı koordináció: a nyomás. Koordináció: mindennapi élet; technikai eszközök mőködése (ipar, közlekedés). Demonstrációs kísérletek, a kísérlet eredményeinek közös értékelése. Csoportmunka: modellek vizsgálata.

Ismerjék a nyomásnövelés és a nyomáscsökkentés néhány fontos gyakorlati példáját.

Belsı koordináció: a nyomás; a nyomás terjedése folyadékokban. Halmazállapotok. Koordináció: földrajz (meteorológiai ismeretek); mindennapi élet. Demonstrációs kísérlet, a kísérlet közös értékelése. Tanulói kísérletek a légnyomás kimutatására.

Ismerjék a Pascal-törvényt, és annak néhány fontos, gyakorlati alkalmazását.

Belsı koordináció: fizika 7. o., munka, hasznos munka, összes és hasznos teljesítmény, hatásfok. Belsı energia. Koordináció: kémia, közlekedés, ipar. Tudomány- és technikatörténet. Mindennapi élet: villamosenergia-ipar. Környezetvédelem: légszennyezés; korszerő környezetvédelmi eljárások, a katalizátorok fontossága. Energia-takarékosság.

Tudják, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is megfigyelhetı. Ismerjék a légnyomás fogalmát, mértékegységét és a barométerek fıbb típusait. Ismerjék a hıerıgépek fıbb típusait, azok mőködését, alkalmazását, hatásfokát. Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó információkat győjteni, azokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni. Legyen fogalmuk az egyes hıerıgéptípusok gazdaságosságáról, mőködésük környezeti hatásairól.

177

6. ELEKTROMOSSÁGTAN Fejlesztési célok Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Tananyag


Az elektromos áram.

Beszélgetés: az áram kifejezés értelmezése, használata. Az elektromosság szerepe mindennapjainkban. Belsı koordináció: fizika 8. o. elektromosságtani alapismeretek. Demonstrációs kísérlet; az elektromos áram fogalmának megerısítése, folyadékmodell.

A tanulók ismerjék az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudják értelmezni az elektromos áramkör mőködését a folyadékmodell segítségével.

Az áramkör mőködése.

Beszélgetés: az áramkör jelentése, áramkörök a mindennapi életben. Belsı koordináció: fizika 8. o. elektromosságtan. Csoportmunka: egyszerő áramkör összeállítása, voltmérı és ampermérı használata. Az áramkör mőködésének értelmezése a folyadékmodell alapján.

Legyenek képesek önállóan egyszerő áramkört összeállítani, feszültségmérést végezni a tanulókísérleti eszközök segítségével. Ismerjék a galvánelem fogalmát, tudják az elem és a telep közötti különbséget; ismerjék meg a zsebtelep felépítését, mőködését.

Elemek és telepek.

Belsı koordináció: az áramkör mőködése. Koordináció: a mindennapi életben használt különbözı áramforrások. Beszélgetés. Demonstrációs kísérlet: galvánelemek összeállítása, mőködésük vizsgálata. A telepek bemutatása zsebtelep segítségével. Akkumulátorok. Koordináció: kémia.

Ismerjék meg az elektromos ellenállás fogalmát, anyagszerkezeti magyarázatát. Ismerjék Ohm törvényét és az elektromos ellenállás mértkegységét. Legyenek képesek az Ohm-törvénnyel kapcsolatos feladatok megoldására.

Demonstrációs kísérlet: ugyanazon áramkör különbözı fogyasztókkal.

Ismerjék az elektromos áram hıhatásának következményeit; értsék,

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése (kémiai koordináció). Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése


Az elektromos ellenállás.

178

(fizika belsı koordináció). A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az elektromos áram hıhatása. Az elektromos munka. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az izzólámpa és az olvadó biztosíték. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

hogy a vezetı belsı energiájának növekedését az elektromos munkavégzés fedezi.

Beszélgetés – bemutatás: az elektromos áram hıhatásán alapuló eszközök. Koordináció: mindennapi élet – technika. Belsı koordináció: elektromos áram; az anyagok részecskeszerkezete. Az elektromos munka kiszámítása.

Ismerjék az elektromos munka mértékegységeit; legyenek tisztában az elektromos fogyasztás fogalmával. Legyenek képesek az elektromos munka kiszámítására vonatkozó egyszerő feladatok megoldására.

Beszélgetés – bemutatás. Belsı koordináció: az elektromos áram hıhatása; az elektromos munka. Koordináció: mindennapi élet, technika. Tudomány- és technikatörténet. Demonstrációs kísérlet - a kísérlet eredményének közös értékelése.

Ismerjék az izzólámpa és az olvadóbiztosíték, mőködését és az elektromos áram hıhatásának más, gyakorlati alkalmazásait. Tudják, hogy az elektromos áramnak van mágneses hatása.

Belsı koordináció: fizika 8 o.: mágnesség. Koordináció: mindennapi élet; technika. Demonstrációs kísérletek − a kísérletek közös értékelése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az elektromágnes. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Belsı koordináció: részecskeszerkezet; elektromos áram. Koordináció: mindennapi élet, az ellenállás fogalmának használata, értelmezése. Ohm törvénye, egyszerő mintapéldák megoldása.

Belsı koordináció: az elektromos áram mágneses hatása. Koordináció: mindennapi élet, technika − különbözı elektromos motorok, készülékek. Beszélgetés – demonstrációs kísérlet. A kíséret közös értékelése.

179

Az elektromos motor. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Demonstrációs kísérletek tanulói közremőködéssel. Belsı koordináció: az energiamegmaradás törvénye. Fizikatörténet.

Az elektromágneses indukció.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A mozgási indukció kísérleti vizsgálata. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Demonstrációs kísérletek − a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének megértése, tisztázása.

A váltakozó áram.

A nyugalmi indukció. A transzformátor.

Beszélgetés: a váltakozó áram szerepe mindennapjainkban. Demonstrációs kísérlet: váltakozó feszültség elıállítása nyugvó tekercsben, forgó mágnes segítségével. Belsı koordináció: a mozgási indukció. Demonstrációs kísérlet − a nyugalmi indukció megvalósítása, a kísérlet eredményének közös értékelése; összehasonlítás. Koordináció: mindennapi élet; a villamos-energia továbbítása és felhasználása. Tudomány- és technikatörténet. Belsı koordináció: belsı energia, hıerıgépek. Az energia megmaradása. Koordináció: kémia (égés, atomenergia). Beszélgetés: a villamos energia elıállítása napjainkban; különbözı erımővek. A transzformátorok szerepe. Tudomány- és technikatörténet.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi Beszélgetés: tudomány- és

Ismerjék az elektromos motor fıbb részeit, mőködését, fontosabb felhasználási területeit.

Ismerjék az elektromágneses indukció jelenségét. Legyenek képesek a mozgási és a nyugalmi indukció megkülönböztetésére.

Ismerjék a váltakozó áram fogalmát, legyenek képesek az egyenáram és a váltakozó áram összehasonlítására.

Tudják, hogy a hálózati áram váltakozó áram, és ismerjék a váltakozó áram hatásait.

Ismerjék az elektromos energia elıállításának és szállításának módjait.

Ismerjék a transzformátort, és annak mőködését; szerepét az elektromos

180

kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Az elektromos energia elıállítása és szállítása.

A dinamó.

technikatörténet; az elektromos energia energia szállításában. kezdeti elıállítása és felhasználása. Az egyenáramú hálózatok és az egyenáramú Legyenek képesek a transzformátorokkal generátorok. Az öngerjesztés elve. kapcsolatos egyszerő feladatok megoldására. Ismerjék a dinamók mőködési elvét.

7. ANYAGSZERKEZET *A kiegészítı anyagrészekben található anyagszerkezeti fogalmak alapszinten történı átismétlése lehetıvé teszi a késıbb sorra kerülı anyagok, vegyületek tulajdonságainak az értelmezését.

Fejlesztési célok

Tananyag * Atomelméletek (kieg. anyag). Az atom és az elemi részecskék megismerésének története.

Beszélgetés − motiváció.

Atomok és alkotórészeik (kieg. anyag). Az ismert elemi részecskék jellegzetes tulajdonsági. Rendszám, tömegszám, relatív atomtömeg.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia.

A kémiai elemek és az izotópok (kieg. anyag). A kémiai elem fogalma. Az izotópok a mindennapi életben.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.


Az elektronburok (kieg. anyag). Az elektronburok vázlatos felépítése. Vegyértékelektronok. Kémiai kötések I. A kovalens kötés. (kieg. anyag) A kémiai kötések kialakulása − nemesgázszerkezet. Közös elektronpár. Összegképlet − nemfémes elemek.


Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Belsı koordináció – hasonló szerkezeti felépítés, hasonló kémiai tulajdonság.

A tanulók ismerjék az anyagszerkezet fıbb jellemzıit, a kémiai jelrendszert. Belsı koordináció − utalás a késıbbi tananyagban elıforduló nemfémes elemekre.

181

A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A digitális kompetencia fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Kémiai kötések II. Az ionos kötés. (kieg. anyag) Elektronfelvétel-elektronleadás. Anionkation fogalma. Ionos vegyületek. Kémiai kötések III. A fémes kötés. (kieg. anyag) A fémes kötés jellegzetességei. Atomtörzs, szabad elektronok. Kapcsolat a fémes kötés és a fémes tulajdonságok között.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia Belsı koordináció − utalás a késıbbi tananyagban elıforduló ionos vegyületekre.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Belsı koordináció - utalás a késıbbi tananyagban elıforduló fémekre.

Az elemek neve és jelölése. Az elemek elnevezése. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.


Ismerjék a fontosabb vegyjeleket és azok jelentését. Legyenek tisztában a mól fogalmával.

A vegyjel A vegyjel jelentései. A relatív atomtömeg. A mol. Számolási gyakorlatok − csoportmunka.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A periódusos rendszer. Jelölések a periódusos rendszerben. Függıleges oszlopok (18). Vízszintes sorok – periódusok (7). Összefüggések keresése az elemek periódusos rendszerbeli helye és tulajdonságaik között.

A vegyületek neve és jelölése Kémiai név – köznapi név. A képlet és jelentései.

Kémiatörténeti kutatás az interneten, könyvtárban. Táblázatelemzés. Tantárgyi koordináció − 7., 8. osztályos kémia.

Tudjanak tájékozódni a periódusos rendszerben. Vegyék észre, hogy az anyagszerkezet és az anyagok tulajdonságai között összefüggés van.

Tantárgyi koordináció − 7., 8. osztályos kémia. Kémiatörténeti kutatás az interneten, könyvtárban.

Ismerjék a kémia történetének legfontosabb tudósait.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia, Egyszerő kémiai reakciók egyenletei. Az matematika. egyenletrendezés szabályai. A kémiai egyenlet.

Tudjanak egyszerő kémiai egyenleteket felírni. Ismerjék az egyenletrendezés alapvetı szabályait. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

182

8. KEVERÉKEK, OLDATOK, KOLLOIDOK Fejlesztési célok A manuális készség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

A manuális készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A feladatmegoldó készség fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. Az esztétikai érzék fejlesztése.

Tananyag A keverékek. Keverékek a mindennapi életbıl. A keverékek elválasztása. Szőrés, bepárlás, desztillálás. Tömeg-és térfogatmérés. A mérés táramérleggel és gyorsmérleggel. A térfogat mérése. Egyszerő térfogatmérı eszközök. Tömeg-és térfogatmérés a háztartásban.

Az oldatok. Az oldatok összetétele, az oldódás folyamata. Az oldhatóság függése az anyagi minıségtıl, a hımérséklettıl. Telítetlen, telített, túltelített oldatok készítése. Az oldatok töménysége. A tömeg- és a térfogatszázalék. A tömegkoncentráció.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Tanulói kísérlet-csoportmunka. Mérési gyakorlat. Csoportmunka. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia, matematika, természetismeret.

Tanári kísérlet – oldékonyság, oldatkészítés.

A tanulók ismerjék a keverékek szétválasztására alkalmas mőveleteket. Tudják azokat elvégezni. Tudjanak elvégezni egyszerő tömeg- és térfogatméréseket. Legyenek képesek egyszerő kísérletek során szerzett tapasztalatok értelmezésére. Egyszerő mérések és kísérletek elvégzésére. Ismerjék fel a víz és a szerves oldószerek közötti különbséget.

Táblázatelemzés. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Tanulói kísérlet − különbözı töménységő oldatok készítése − csoportmunka. Feladatmegoldás.

A hígítás. Egyszerő hígítások a mindennapi életben. Kolloidok A kolloid állapot. Az aeroszol, a köd, a füst, a szuszpenzió, az emulzió, a gélek, habok. A hétköznapi élet kolloid rendszeri. Kísérleti bemutatás.


Tanári kísérlet – különbözı kolloidok készítése. A kolloid rendszerek tulajdonságainak vizsgálata. Táblázatelemzés. Kémia történeti kutatás az interneten, könyvtárban.

Legyenek képesek, olyan oldatkészítési számításokat is elvégezni, amelyekre szükségük lesz szakmai tanulmányaik során. Tudják a tömény és a híg oldatok használatának elınyeit és hátrányait. Ismerjék a kémia történetének a témához kapcsolódó fontos tudósait. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a különbözı oldatok, kolloidok mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák – a permetezıszerek használata, szmog).

183

9. KÉMIAI REAKCIÓK Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése.

A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Tananyag Kémiai reakciók − kémiai változás. A kémia változás lényege − új anyag keletkezése. A kémiai reakciók rövidítése − kémiai egyenlet. Reakcióhı. Hıtermelı, hıelnyelı folyamatok. Kísérleti bemutatás. A kémiai reakciókat befolyásoló körülmények: hımérséklet, katalizátor. Kísérleti bemutatás. A mindennapi élet katalizátorai. Savak és lúgok. A savas kémhatás. Erıs és gyenge savak a mindennapi életbıl. A lúgos kémhatás. Lúgos kémhatású anyagok a mindennapi életbıl. A közömbösítés. Balesetvédelem a kémia órán és otthon. A savasság és lúgosság számszerő kifejezése − a pH. pH-értékek a mindennapokban. Az indikátorok.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Belsı koordináció.

Tanári kísérlet – hıtermelı, hıelnyelı folyamatok.

Könyvtári munka. Tanári kísérlet – a kémiai reakciókat befolyásoló tényezık − hımérséklet, katalizátor hatása. Kiselıadások. Tantárgyi koordináció 7., 8. osztályos kémia. Tanári kísérlet – különbözı kémhatású oldatok készítése, tulajdonságaik vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat.

Tudják, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhı veszélyt okozhat. Tudják, hogy a kémiai reakciókat milyen tényezık hogyan befolyásolják.

Ismerjék a háztartásban elıforduló savbázis folyamatokat. Ismerjék fel a pH-érték és a kémhatás kapcsolatát, és ezt tudják hasznosítani a mindennapi gyakorlatban. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a különbözı kémhatású anyagok mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák – savas esı, élettani hatások – maró hatású anyagok használata). Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával.

184

10. A FÉMEK Fejlesztési célok

Tananyag

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A fémes elemek. A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai általában. Kísérleti bemutatás. A korrózió. A fémek elıfordulása. Az ötvözetek az iparban és a mindennapi életben.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A matematikai gondolkodás fejlesztése.



Az alumínium. Az alumínium jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Az alumínium elıállítása és felhasználása. Az alumínium a konyhában.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Tanári kísérlet − a fémek tulajdonságai. Táblázatelemzés.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia, fizika. Tanári kísérlet − az alumínium tulajdonságai.

A vas. A vas jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A vas elıállítása és felhasználása. A vas speciális ötvözeti.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Tanári kísérlet − a vas tulajdonságai.

A réz. A réz jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A réz elıállítása és felhasználása. A réz speciális ötvözeti. Ismert vegyületei.


Az arany. Az arany jellegzetes tulajdonságai. Elıfordulása, felhasználása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a fémes és a nemfémes elemeket megkülönböztetni tulajdonságaik alapján. Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával.

Tudják szakszerően használni a fémedényeket. Tudják azt, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. Ismerjék a háztartásban használatos fémeszközök speciális tisztítási módjait.

Ismerjék az alumínium, a vas, a réz és az arany jellegzetes tulajdonságait. Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával.

Ábraelemzés. Táblázatelemzés.

Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a fémek mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák, élettani hatások).

185

11. A NEMFÉMES ELEMEK Fejlesztési célok

Tananyag




A nemfémes elemek. A nemfémes elemek általános tulajdonságai.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia Tantárgyi koordináció – 10. évfolyamos kémia. (szénhidrogének és egyéb fontos szénvegyületek).

A tanulók legyenek képesek a fémes és a nemfémes elemeket megkülönböztetni tulajdonságaik alapján.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Az oxigén. Az oxigén tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Az oxigén elıállítása. Elıfordulása, felhasználása. Szerepe az élıvilágban. Az ózon.

Tanári kísérlet − az oxigén elıállítása, tulajdonságai. Beszélgetés.

Ismerjék az oxigén tulajdonságait. Szerepét az élıvilágban.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A digitális kompetencia fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.


Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia A víz. Kiselıadások. A víz jellegzetes és a földi élet Tanári kísérlet − a víz jellegzetes és szempontjából különleges tulajdonságai. különleges tulajdonságainak bemutatása. Ismerjék az ivóvíz megbecsülésének Kísérleti bemutatás. A víz körforgása. Ábraelemzés. fontosságát és rendelkezzenek Az ivóvíz tulajdonságai. Honnan és víztakarékossági szokásokkal. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos hogyan nyerjük az ivóvizet? kémia. Vízvédelem. Kémia történeti kutatás az interneten, könyvtárban. A kemény és a lágy víz. Vízkı, cseppkı. Német keménységi fok. A vízlágyítás különbözı módjai. Kísérleti bemutatás. Tanári kísérlet – a kemény és a lágy víz Ismerjék a kémia történetének a témához tulajdonságainak bemutatása. kapcsolódó fontos tudósait. Ábraelemzés. Vita. Ismerjék a vízlágyítás lehetıségeit és Mosás, mosogatás. szükségességét. Tudják bemutatni példákon keresztül. Tantárgyi koordináció-8. osztályos kémia. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a A szén. nemfémes elemek és vegyületeik Könyvtári munka. A szén allotróp módosulati. Különbözı mindennapi életünket érintı tulajdonságuk, felhasználásuk. A problémáiról (környezetvédelmi szénciklus. Ábraelemzés. problémák − globális felmelegedés, A szén-dioxid és a szén-monoxid Tanári kísérlet – a szén-dioxid élettani hatások − szén-monoxid, jellegzetes fizikai és kémiai tulajdonságainak vizsgálata.

186

Az esztétikai érzék fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Beszélgetés.

klórmérgezés, a háztartási felhasználások elınye és veszélyei).

A nátrium-karbonát és a nátriumhidrogénkarbonát tulajdonságai. Felhasználásuk a mindennapi életben. Kísérleti bemutatás.

Tanári kísérlet − a nátrium-karbonát és a nátriumhidrogénkarbonát tulajdonságainak bemutatása. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia.

Tudják a hétköznapi anyagokról elsajátított ismereteket szakszerően felhasználni.

A nitrogén. A nitrogén tulajdonságai. A nitrogén körforgása. Fontosabb vegyületei.

Tantárgyi koordináció – 10. évfolyamos kémia (fehérjék).

tulajdonságai. Veszélyek − balesetvédelem.

A klór és vegyületei. A logikus gondolkodás fejlesztése.


A klór tulajdonságai, felhasználása. A konyhasó tulajdonságai - kísérleti bemutatás. Sokoldalú felhasználása a mindennapi életben. A sósav tulajdonságai. Használatának veszélyei − balesetvédelem.

Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia, történelem. Tanári kísérlet – a konyhasó elıállítása és tulajdonságinak bemutatása. A sósav tulajdonságainak bemutatása. Beszélgetés.

12. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A VILÁGEGYETEMBEN Fejlesztési célok

Tananyag



Az információszerzés és -feldolgozás képességnek fejlesztése. Az okfejtı térképolvasás képességének fejlesztése különféle méretarányú, különbözı ábrázolásmódú és tartalmú térképeken. A matematikai kompetencia fejlesztése a

A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben.

Tematikus térképek elemzése és készítése megadott adatok felhasználásával. Helymeghatározás a fokhálózat segítségével, távolságmérés, egyszerő számítások különbözı méretarányú és

A térkép jelrendszerének értelmezése.

187

térkép segítségével történı egyszerő számítások végzésével.

Helymeghatározás a fokhálózat segítségével.

A digitális kompetencia fejlesztése az internetrıl történı önálló információgyőjtés, animációkszimulációk értelmezése, interaktív digitális feladatok megoldása közben. Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése. A Föld mint égitest. Az alapvetı tájékozódás képességének fejlesztése a Földön, a Naprendszerben és az Univerzumban.

A Föld helye a Naprendszerben.

A Föld mozgásai és azok A matematikai kompetencia fejlesztése a következményei. helyi idı és a zónaidı kiszámítása során. A napi és az évi idıszámítás. A szakkifejezések körének bıvítése, helyes használatuk gyakorlása különbözı helyzetekben.

tartalmú térképeken. Különbözı típusú térképek használata az Helymeghatározás fokhálózat ismeretszerzésben és a terepen való segítségével. eligazodásban. Okfejtı térképolvasás különféle méretarányú, különbözı ábrázolásmódú és tartalmú térképeken, önállóan. Az internet használata: csillagászati szimulációk és animációk keresése, valamint értelmezésük. Információk győjtése számítógép segítségével. Tanulói kiselıadás prezentációs anyagának elkészítése önállóan. A Föld mozgásainak és azok következményeinek az ismerete. A helyi idı és zónaidı meghatározása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különbözı jellegő információs A napi és az évi idıszámítás ismerete. anyagokban: ismeretterjesztı könyvek, szak-könyvek, folyóiratok, lexikonok, különbözı típusú ábrák, állóés mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források.

13. A FÖLD GÖMBHÉJAI Fejlesztési célok

Tananyag

A geoszférákon belül és az egyes szférák A kızetburok, a felszín formakincsének között zajló kölcsönhatások felismerése. alakulása. A megszerzett információk feldolgozási képességének fejlesztése. A Föld gömbhéjas szerkezete. A digitális kompetencia fejlesztése az animációk, szimulációk értelmezése



A témakör terjedelme miatt ajánlott az ismereteket a szférák szerinti külön témakörökben feldolgozni. Animációk, szimulációk bemutatása és elemzése a kızetlemezek mozgása témában. A hegységképzıdés modellezése.

A Föld gömbhéjas szerkezetének ismerete. A vulkanizmus, a földrengés és a

188

közben.

Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerő kísérletek önálló végzése megfelelı eszközhasználattal.

A lemeztektonikai folyamatok szerepe a felszínformálódásban. A földrengések, a vulkanizmus, a hegységképzıdés.

A kızetek és az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk. Komplex terepi vizsgálati módszerek ismerete.

hegységképzıdés értelmezése a lemeztektonikai folyamatok eredményeként. Ásvány- és kızetvizsgálatok, különös tekintettel a nyersanyagokra és az energiahordozókra.

A hazánkban elıforduló jelentısebb kızetek felismerése, jellemzése.

Talajvizsgálati gyakorlatok. A belsı és a külsı erık munkáját szemléltetı ábrák elemzése, összehasonlításuk. A jelenségek, folyamatok modellezése terepasztalon.

A felszínformák ismerete.

A talaj. A jelenségek, folyamatok modellezése.

A belsı és külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák.

A matematikai kompetencia fejlesztése az idıjárási jellemzık kiszámítása során. A digitális kompetencia fejlesztése a számítástechnika által nyújtott lehetıségek alkalmazásával, valamint az animációk, szimulációk értelmezése közben. Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a projektek lebonyolítása közben. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása. A matematikai kompetencia fejlesztése az óceánokkal és a tengerekkel kapcsolatos adatok elemzése során.

A légkör földrajza. A légkör összetétele, szerkezete. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások.

Terepgyakorlat vagy tanulmányi kirándulás megszervezése a lakóhely közelében, ahol a komplex terepi vizsgálati módszerekkel ismerkednek meg a tanulók csoportmunkában. A felszínformák, a jellemzı kızetek és talajok vizsgálata. Ábrák elemzése, adatok leolvasása, értelmezése. Idıjárási adatok mérése. A mért idıjárási adatok ábrázolása grafikonon és diagramon. Éghajlati diagramok elemzése és készítése. A jelenségek, folyamatok – pl.: csapadékképzıdés – modellezése. Az idıjárási jellemzık kiszámítása. A szélrendszerek kialakulásával kapcsolatos animációk, szimulációk értelmezése. Az idıjárási tematikus térképek információinak leolvasása, összefüggések keresése.

Az idıjárást és az éghajlatot meghatározó tényezık és mindennapi életre gyakorolt hatásaik ismerete.

189

A digitális kompetencia fejlesztése a számítástechnika által nyújtott lehetıségek alkalmazásával, valamint az animációk, szimulációk értelmezése közben.

A Föld éghajlatát alakító tényezık.

Információk győjtése számítógép segítségével.

Az okfejtı térképolvasás képességének Az idıjárás-változások hatása a fejlesztése. A matematikai kompetencia fejlesztése a mindennapi életre. világtenger gazdasági jelentıségével kapcsolatos adatok elemzése során. A vízburok földrajza. Egyszerő kísérletek önálló végzése megfelelı eszközhasználattal. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz tulajdonságai, mozgásai. Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások végzési képességének fejlesztése a terepi munka során. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a természet szépségének bemutatása segítségével a terepgyakorlat során.

A Föld éghajlatát alakító tényezıket ábrázoló ábrák elemzése, összehasonlításuk.

A tengerek gazdasági jelentısége.

A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, gazdasági jelentıségük.

Az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre c. projekt megtervezése és kivitelezése. Környezetvédelmi megfigyelések a levegı környezeti állapota témában. Az óceánok és a tengerek adatainak elemzése. Peremtengerek, beltengerek győjtése Az óceánok és a tengerek, valamint a térképrıl. szárazföld vizei A tengerjárás és a tengeráramlások legfıbb jellemzıinek felsorolása. kialakulásával kapcsolatos animációk, szimulációk értelmezése. A tengerjárással kapcsolatos ábrák elemzése, összehasonlítása. A jelentısebb tengeráramlások futásának elemzése térképen. A tengerek gazdasági jelentıségével kapcsolatos adatok elemzése.

Az információszerzés és a megszerzett információk feldolgozási képességének fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése az információk győjtése során.

A vízgazdálkodási tevékenység szerepe a Megfigyelések, mérések, egyszerő kísérletek önálló végzése megfelelı mindennapi életben. eszközhasználattal. A folyók szakaszjellegének terepasztali modellezése. A lakóhely környékén található felszíni A tudatos környezeti szerepvállalásra víz vizsgálatával egybekötött tanulmányi való igény kialakítása. A földi szférák környezeti problémái. kirándulás. A környezettudatos, a természetre nyitott

190

gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása. A felelıs döntéshozatal képességének megalapozása. Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a projektek lebonyolítása közben.

A témával kapcsolatos digitális tananyagok használata. Kiselıadások, írásbeli beszámolók, készítése a megfelelı segédeszközök használatával, önállóan. Információk győjtése számítógép segítségével.

Az iskolafokozatnak megfelelı szakkifejezések helyes használata különbözı helyzetekben.

Projekt megtervezése, szervezése, kivitelezése. A Föld édesvízkészletének védelme témában.

A világra nyitott szemlélet formálása.

A földi szférákat veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatok ismerete. A környezetkárosító folyamatok és a földi szférák állapota közötti összefüggés.

A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása.

14. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG Fejlesztési célok A földrajzi övezetesség átfogó rendszerként való értelmezése általánosítás és szintetizálás révén. A matematikai kompetencia fejlesztése az éghajlati diagramok szerkesztésével. A tematikus térképek használata az ismeretszerzésben. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális kompetencia fejlesztésére az információk internetrıl történı önálló győjtése és feldolgozása során. A kreatív és a kritikai gondolkodás technikáinak alkalmazása a

Tananyag A szoláris és a valódi éghajlati övezetek összehasonlítása.



A természetföldrajzi algoritmusok önálló A szoláris és a valódi éghajlati övezetek alkalmazása az egyes földrajzi övek, közötti különbség és azok okainak ismerete. területek összehasonlító jellemzésénél.

A földrajzi övezetesség. Az övezetek, övek kialakulása, az éghajlatok jellemzıi.

A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre. A természetföldrajzi övezetesség és a gazdasági élet kapcsolata.

Ábrák elemzése, össze-hasonlításuk. Éghajlati diagramok elemzése, következtetések levonása. Éghajlati diagramok készítése megadott adatok alapján. Tematikus térképek elemzése. Tabló készítése az övezetek élıvilága témakörben.

Az éghajlati övezetek jellemzése. Az éghajlat, az élıvilág, a talaj, a vízrajz sajátosságai és az élelmiszer-termelés közötti összefüggések megértése.

Tanulói kiselıadások prezentációs anyagának készítése önállóan, egy szabadon választott földrajzi övrıl. Információgyőjtés az internetrıl.

191

természetföldrajzi övezetesség és a gazdasági élet kapcsolatainak feltárása során. A világra nyitott szemlélet formálása.

A vízszintes és a függıleges övezetesség rendszere. Tematikus térképek elemzése. Ábrák elemzése, összehasonlításuk.

192

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 148 – heti óraszám: 4 Témakör 1. Az élı szervezet építıanyagai és energiahordozói 2. Az ember testfelépítése, életmőködései és általános egészségtana. Az életfolyamatok szabályozása 3. Az öröklıdés alapjai 4. A törzsfejlıdés lényege. Globális környezeti problémák. A környezet- és természetvédelem 5. Munka és energia 6. Hıtan 7. Az atomok szerkezete. A radioaktivitás 8. A fény és az elektromágneses spektrum 9. Hulladékok, hulladékkezelés 10. Energiaforrásaink 11. A mindennapok szervetlen és szerves anyagai 12. Népesség- és településföldrajz 13. A gazdasági élet jellemzıi 14. A világgazdaság a 21. században

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 11 23 7 7 9 9 10 9 7 7 12 8 9 20

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenırzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére és kiegészítı anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

193

1. AZ ÉLİ SZERVEZET ÉPÍTİANYAGAI ÉS ENERGIAHORDOZÓI Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Tananyag Szénhidrátok. Szılıcukor, répacukor tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A fotoszintézis. Tápanyagaink.

A környezettudatos magatartás kialakítása.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció: Biológia − az esıerdık és a tenger planktonikus élıvilágának a védelme. Tanári kísérlet – a szılıcukor, répacukor oldódása, hevítése, elszenesítése. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia, oldatok. Beszélgetés, vita.

A keményítı és a cellulóz. Kísérleti bemutatás. Tanári kísérlet − A cellulóz és a papírgyártás – a szelektív keményítı kimutatása különbözı hulladékgyőjtés fontossága. élelmiszerekben. A cellulóz hidrolízise. Kielıadások. Az alkoholok tulajdonságai Kísérleti bemutatás. Az alkoholos erjedés. Az alkoholok (metil- és etil-alkohol) hatása az élı szervezetre.

Karbonsavak. Az ecetsav és a tejsav fizikai és kémiai tulajdonságai. A savas erjedés. Kísérleti bemutatás. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Zsírok, olajok. A zsírok, olajok összetétele, tulajdonságaik. Kísérleti bemutatás.

Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia – a szén-dioxid tulajdonságai. Tanári kísérlet − az alkohol, mint oldószer. Az etil-alkohol kimutatása − szonda készítése. Vita.

Koordináció − 9. évfolyamos kémia. Oldatok. Sav-bázis reakciók. Tanári kísérlet − ecetsav hevítése, áramvezetése, kémhatása, reakciója fémekkel. Különbözı növények savtartalmának a kimutatása. Aludttejkészítés.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék tápanyagaink fıbb alkotóelemeit. Legyenek képesek besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek fıbb csoportjaiba. Tudják a fotoszintézis alapfolyamatát. Ismerjék a fotoszintézis folyamatának egyetemes jelentıségét.

Tudják a keményítı és a cellulóz összetételét, tulajdonságait. Ismerjék a mindennapi használatukat.

Ismerjék a metil-alkohol és az etilalkohol tulajdonságait. Tudják az egészségkárosító anyagok hatásait.

Ismerjék az ecetsav és a tejsav tulajdonságait. Tudják, hogy mit jelent a savas erjedés. Tudják alkalmazni a mindennapokban.

194

A megfigyelıképesség fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Romlásuk. A zsírok, olajok elıállítása, felhasználása. Tápanyagaink. A használt sütızsiradék egészségkárosító és környezeti problémája. Tantárgyi koordináció – 9. évfolyamos kémia, biológia. Oldószerek. Tanári kísérlet − zsírok, olajok oldódása különbözı oldószerekben. Vitaminok, és élettani hatásuk. Vízben és Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. zsírban oldódó vitaminok. Kiselıadások. Kísérleti bemutatás.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Fehérjék. Összetételük, tulajdonságaik. Kísérleti bemutatás. Gyapjúruhák tisztítása. Szerkezetük és összetételük megváltozása különbözı fizikai és kémiai hatásokra. Táplálékfehérjék.

Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia, biológia. Oldatok. Biológia. Az egészséges táplálkozás. Tanári kísérlet. C-vitamin tulajdonságainak vizsgálata. C-vitamin tartalom kimutatása. Tanári kísérlet – fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása. A fehérjék kimutatása. Tantárgyi koordináció – 9. évfolyamos kémia reakciósebesség, reakcióhı. Kolloidok. Fémek. Beszélgetés, vita. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Kiselıadások.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.

Tudják az a zsírok és olajok tulajdonságait, felhasználásukat. Helyes tárolásukat. Ismerjék a használt zsiradékokkal kapcsolatban felmerülı problémákat.

Ismerjék az alapvetı vitaminokat, élettani hatásukat; a vitaminforrásokat. A vitaminok helyes alkalmazását.

Tudják a fehérjék tulajdonságait. A fehérje alapú textíliák tisztítását. Ismerjék a fehérjék élettani hatásait. Tudják mik azok a táplálékfehérjék. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

2. AZ EMBER TESTFELÉPÍTÉSE, ÉLETMŐKÖDÉSEI ÉS ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGTANA. AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Fejlesztési célok

Tananyag

A fıbb sejtalkotók és mőködésük, A sejt felépítése és alapmőködései továbbá az anyagcsere-folyamatok (sejthártya, diffúzió, aktív és passzív azonosságából tudjanak következtetni az transzport, endocitózis, exocitózis,

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Tantárgyon belül, 8. évfolyam: Biológia

A továbbhaladás feltételei Ismerje a sejtes szervezıdés lényegét.

195

élıvilág közös eredetére.

Lényegkiemelı vázlatrajzokat készíteni. Az emberi szövetek megismerésekor a konkréttól elvonatkoztatva, a felépítés (struktúra) és a mőködés (funkció) kapcsolatának felismerése. Pl.: a hámszövet sejtjeinek szoros, többrétegő elhelyezkedése és a kórokozókkal szembeni védelem; az izomfonalak felépítése és összehúzódása- elernyedése. A verejtékmirigyek fokozott mőködése (a verejték nagy párolgáshıje) és a szervezet hıszabályozása közötti kapcsolat megértése. Az egyes szervrendszerek betegségeinek tudatában a környezet egészségkárosító hatásainak felismerése (szennyezett levegı, erıs zaj, dohányfüst, zsúfoltság stb.). Csoportosítás: az emberek rossz szokásai azok egészségkárosító hatása alapján! Melyik rossz szokás, mely szervrendszer egészséges mőködését károsítja? Csoportosítás. a jó szokások! Melyik jó szokás, mely szervrendszer(ek) egészség megırzését segíti elı? A hétköznapi életben az egészséges életmód, a helyes táplálkozás szabályainak betartására való törekvés.

citoplazma, sejtközpont, endoplazmatikus hálózat, Golgikészülék, lizoszómák, mitokondriumok, sejtmag és DNS-állomány).

Az ember testfelépítésérıl, életmőködéseirıl és egészségtanáról tanultak felidézése. Tantárgyak közötti koncentráció: Fizika Az emberi szervezetet felépítı szövetek. Erı-ellenerı és a munka értelmezése. A hámszövet, a kötı- és támasztószövet, Egyszerő gépek, az egyszerő gépek az izomszövet, idegszövet fıbb gyakorlati haszna. jellemzıi. Nyomás a folyadékokban és gázokban. Az égéshı. A súrlódás, felmelegedés súrlódás közben. Az ember bıre. Kémia A hám, az irha és bıralja rétegek fıbb Oldódás és az oldhatóság. jellemzıi, felépítésük és mőködésük. Az emberi szervezet építıanyagai és energiahordozói: fehérjék, lipidek, A bır, mint a szervezet elsı védelmi szénhidrátok. vonala, és mint érzékszerv. Szakiskola: Kémia, 9. évfolyam A bır függelékei: a szırzet, a verejtékmirigy, a faggyúmirigy, a köröm. Az oldatok, az oldószer és az oldott anyag. Telített és telítetlen oldatok. A levegı összetétele. A bır egészségtana. Az oxigén, az oxidáció. A lassú égés, az A bır ápolása, védelme a környezeti oxidációs folyamatok hıtermelése. hatásokkal szemben. A víz, a víz bontása. A vízben való oldódás. Hıtermelı és hıelnyelı A leggyakoribb bırbetegségek és folyamatok. bırelváltozások. Fémek, nemfémes elemek. 10. évfolyam Az ember mozgásszervrendszere: a Zsírok, szénhidrátok, fehérjék élettani csontváz és az izomzat felépítése és jelentısége. mőködése. Az élı szervezetet felépítı szervetlen anyagok. Az izmok fıbb részei, a hajlító- és a feszítıizmok mőködése. Képek, ábrák, videofilmek, CD-k Az ember fıbb izomcsoportjai. szempontok alapján történı A csontok anyagai, szerkezete. A fıbb megfigyelése, elemzése, a lényeg csontok elhelyezkedése. kiemelése és megfogalmazása szóban és írásban.

Tudja, hogy az ember szervezetét milyen szövetek építik fel. Ismerjék a szövetek fıbb mőködését.

Ismerje a bır felépítését, értse az egyes rétegek fıbb mőködését.

Tudja a bır egészségmegırzésének feladatait.

Ismerje a fıbb csontok és izmok nevét, felépítésüket.

196

Kapcsolat felismerése a helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás és bizonyos betegségek kialakulása között (elhízás – magas vérnyomás; dohányzás – tüdıbaj; kevés pihenés – idegkimerültség; állandó konfliktushelyzetek – depresszió).

A csontok kapcsolódási formái. Az ízületek felépítése, típusai és mőködésük. A mozgásszervrendszer egészségtana. A gyakoribb mozgásszervi betegségek. A csontváz és az izomzat egészséges fejlıdésének feltételei.

Az ember szervrendszerének megismerése során folyamatábrák, filmes animációk megfigyelése, a lényeges elemek kiemelése és következtetések levonása.

A táplálkozás szervrendszere. Az elı-közép-utóbél tagoltsága, a fıbb szervek felépítése és mőködésük.

Képek, rajzok alapján a tanult szervek, szervrendszerek felismerése.

Az emésztımirigyek (nyálmirigyek, gyomor, hasnyálmirigy, máj) elhelyezkedése. Az emésztınedvek (nyál, epe, hasnyál, gyomornedv, bélnedv) szerepe a tápanyagok lebontásában.

Az izommőködés megismerésekor a fizikában tanult ismeretek alkalmazása (elektromos alapjelenségek; erı, ellenerı; egyszerő gépek). Javaslatok, ötletek és tanácsok adása a mozgásszervrendszer, a keringési rendszer, a táplálkozási szervrendszer egészségének megırzésére.

A fogak típusai, felépítésük.

Az emésztés folyamata és a tápanyagok felszívódása a vékonybélben. Az egészséges táplálkozás fontosabb ismeretei.

Annak megértése, hogy az elfogyasztott Legfontosabb tápanyagaink. táplálék egy része a szervezet számára A fehérjék, szénhidrátok, zsírok, olajok, energiaforrás, másrészt ezekbıl épül fel a vitaminok és ásványi anyagok szerepe. saját test anyaga. Az ember energiaszükséglete, az alapanyagcsere lényege. Az alapanyagcsere energiaszükséglete A táplálkozás szervrendszerének alapján számítások végzése, a különbözı egészségtana. munkavégzésekhez szükséges kalória A tápcsatorna leggyakoribb betegségei, a

Témakörök: 1. Az ember testfelépítése, fontosabb életmőködései. 2. Az egészséges táplálkozás és a helyes életmód. 3. Fertızı betegségek és megelızésük. 4. Az immunrendszer mőködése. 5. Kötelezı és ajánlott védıoltások. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, mérések. Témakörök: Az emberi szervezetet felépítı sejtek és szövetek mikroszkópi metszeteinek megfigyelése. A csonttani készítmények megfigyelése, a csontok típusai és szerkezetük. A csontok anyagainak vizsgálata – szerves és szervetlen összetevık kimutatása. Különbözı ízülettípusok, kapcsolódási formák azonosítása a csontvázon. Az emésztés folyamatának kísérletekkel történı bemutatása. A fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok emésztése. Számítások végzése az élelmiszerek energiatartalmáról és különbözı munkák végzéséhez szükséges kalóriaszámítások. A tüdı vitálkapacitásának mérése. A percenkénti lélegzetvételek és a szívmőködés (pulzus) mérése nyugalmi helyzetben és terhelés hatására. Az EKG-diagram értelmezése. A vérnyomás mérése, a kapott értékek értelmezése. Az eltérések egyedi okai, és magyarázatuk.

Tudja az izommőködés lényegét.

Érti az izületek mőködését, tud példákat mondani különbözı típusaikra.

Ismeri a leggyakoribb mozgásszervi betegségek kialakulásának okait és a megelızés formáit.

Tudja az ember tápcsatornájának fıbb részeit és az egyes szervek felépítését és mőködését.

Érti az emésztés és a tápanyagok felszívódásának lényegét.

Ismeri az emberi szervezet legfontosabb tápanyagait. Tudja az egészséges táplálkozás jelentıségét.

197

biztosításáról. Mindezek ismeretében az elhízás és a lesoványodás oka.

betegségek megelızésének módjai.

Vérkenet vizsgálata mikroszkóppal.

A légzés szervrendszere. A légzıszervrendszer szervei (orrnyílás, orrüreg, garat, gége, légcsı, hörgık, hörgıcskék, léghólyagok).

Sertésszív és vese tanári boncolása, a fıbb részek megfigyelése.

Egy felnıtt ember napi fehérje-, szénhidrát- és zsírszükségletének ismeretében és az élelmiszerek energiaés tápanyagtartalmát bemutató táblázatok Az egyes szervek fıbb jellemzıi és segítségével a szervezetünk számára feladatuk a gázcserében. kívánatos étrendek összeállítása. A fontosabb légzıizmok mőködése.

Az egészséges életmóddal, a helyes táplálkozással és a betegségek megelızésével kapcsolatban önálló információforrások felhasználásával történı ismeretek szerzése.

Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média információforrásként történı használata, valamint tanulói kiselıadások összeállítása és bemutatása. A bemutatáshoz segédeszközöz használata (videó, számítógép, projektor, A légzıszervrendszer egészségtana, az interaktív tábla, magyarázó rajz). egészségmegırzés fontossága. Pl.: Az UV-sugárzás káros hatásai. A gyakori légúti betegségek. A A káros szenvedélyek és a rossz környezetszennyezések hatása a légutak szokások (dohányzás, alkohol, kábítószer, egészségére. mértéktelen kávéfogyasztás, helytelen étkezési szokások) hatása Az ember vérkeringése. szervezetünkre. A vér és alkotórészei. Az egyes véralkotók feladata az anyagok Az egyoldalú táplálkozás káros hatásai a fejlıdésre. szállításában és a szervezet védekezı A vitaminok és ásványi anyagok szerepe mőködésében. az életfolyamatokban. Tudománytörténeti anyaggyőjtés a A nyirok, a nyirokkeringés és betegségek kivizsgálásának és nyirokszervek feladata. gyógyításának témakörében. A különbözı élelmiszerek és ételek Az immunrendszer alapmőködése. összetevıi, az adalékanyagok mint A vérátömlesztések és a vércsoportok. veszélyforrások. A szív felépítése (pitvarok, kamrák, billentyők és válaszfalak), mőködése. Az érrendszer feladata, a győjtıerek (vénák), a verıerek (artériák) és a hajszálerek. A vérkeringés, a vér útja a kis- és a nagyvérkörben.

Ismeri a tápcsatorna leggyakoribb betegségeit, a kialakulásuk okát és a megelızés formáit.

Tudja az ember légzıszervrendszerének felépítését, az egyes szervek mőködését.

Ismeri a légzıszervek leggyakoribb betegségeit, a kialakulásuk okát és a megelızés formáit. Érti a kapcsolatot bizonyos légzıszervi betegségek és a környezet szennyezése között. Ismeri a vérkeringés lényegét, tudja a szív felépítését és mőködését. Ismeri a vér alkotórészeit és feladatukat.

A légzéssel, vérkeringéssel, táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos kísérletek értelmezése, és kérdések megfogalmazása.

Ismeri az immunrendszer szerepét a szervezet védekezı mőködésében.

Érti a vérkeringés folyamatát, a szív és

198

erek mőködését. A keringési rendszer egészségtana. A keringési szervek gyakori betegségei, a betegségek megelızése. A kiválasztás jelentısége a szervezet belsı állandóságának megırzésében. A kiválasztó szervrendszer szervei és mőködésük.

Tudja a keringési szervrendszer egészségmegırzésének legfontosabb követelményeit.

A kiválasztó szervek gyakoribb betegségei, egészséges mőködésük feltételei.

Ismeri a kiválasztó szervrendszer szerveit és azok alapmőködését. Tudja a kiválasztás szerveinek egészségmegırzésének szabályait.

Az életfolyamatok szabályozása Adott szöveg és a „kép” kapcsolatának megértése. Pl.: a különbözı belsı elválasztású mirigyek hormonjainak hatása az élettani folyamatokra; reflexív mőködés stb.

A belsı elválasztású mirigyek. Az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvesék, hasnyálmirigy, a petefészek és here fıbb hormonjai. A hormonok hatása az életmőködésekre.

Az érzékszervek felépítésének és mőködésének megismerése során a kémiai és fizikai ismeretek felhasználása. A hormonrendszer betegségei. Az idegrendszer felépítése és alapmőködései. Az agyvelı és a gerincvelı Az idegsejt és az idegszövet jellemzıi. alapmőködéseinek összehasonlítása. A Az ingerület vezetése. tudatos és az akaratunktól független központok az idegrendszer különbözı területeihez kapcsolódnak. Az ideg fogalma. Érzı, mozgató idegek. A mindennapi életbıl példák a feltétlen és a feltételes reflexmőködésre.

Az idegrendszer alapmőködése: a reflexek.

A feltételes reflexek nem velünk születnek, azok kialakulását hosszabb-

A feltételes és feltétlen reflexek jellemzıi és idegi központjai.

Koncentráció: Tárgyon belüli koncentráció: Biológia, 8. évfolyam Az ember testfelépítésérıl, életmőködésérıl és egészségtanáról tanultak felidézése, ismétlése. Biológia, 7. évfolyam A tanult állatok érzékszervei, kiváló szaglású, látású, hallású állatok. Szakiskola: Biológia, 9. évfolyam Az állatok testfelépítése és életmőködéseik. Az állatok érzékszervei, az idegi szabályozás alapjai. Az állatok viselkedése: öröklött és tanult formák. Tantárgyak közötti koncentráció: Szakiskola Fizika, 9–10. évfolyam Elektromos töltés, szabad elektron, a feszültség.

Tudja a belsı elválasztású mirigyek nevét, elhelyezkedését, a fontosabb hormonok hatását az életfolyamatokra.

Ismeri a belsı elválasztású mirigyek leggyakoribb betegségeit, a betegségek kialakulásának okait és következményeit.

Tudja az idegrendszer felépítését, a fontosabb szervek részeinek a nevét és mőködését.

Tudjon példákat mondani a feltétlen és a feltételes reflexre.

199

rövidebb tanulási folyamat elızi meg (írás, olvasás, beszédkészség stb.). A feltételes reflexektıl, vagyis a tanult viselkedésformáktól függ, hogy milyen módon reagálunk a környezetünkben zajló történésekre…

Az érzékszervek és az idegrendszer gyakori betegségeinek megismerése motiválja a tanulókat az egészség megırzéséhez szükséges tudatos életmód kialakítására. A kábítószerek, az alkohol és dohányzás egészségromboló hatásának ismeret, használatuk elutasítása. Az idegen szavak, kifejezések jelentésének megkeresése a szöveg megszerkesztése és szemléletes bemutatására.

A feltétlen reflexek kialakulásának folyamata. A tanulás. A központi idegrendszer és a környéki idegrendszer. Az agy felépítése, és a fontosabb érzı és mozgató központok az agykéregben.

A vegetatív idegrendszer mőködése, a fontosabb életfolyamatok szabályozása. A szimpatikus és a paraszimpatikus hatás lényege. A vegetatív idegrendszer szabályozó mőködése a vérkeringésre és a szívmőködésre. Az idegrendszer betegségei. A szenvedélybetegségek (drog, alkohol, dohányzás) és a szenvedélybetegek testi, lelki, valamint szociális problémái. Az érzékelés jelentısége a környezethez való alkalmazkodásban. Az érzékelés folyamata. Az inger és az ingerület keletkezése, vezetése, az érzet keletkezése. Érzékszerveink, a látás és a hallás folyamata. A látó- és a hallószerv felépítése. A szaglás, az ízlelés és a bır mint érzékszerv.

Nyomás és a nyomóerı. A fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény visszaverıdése. Domború és homorú tükrök. A gyújtópont és gyújtóponttávolság. A fénytörés. A domború lencse képalkotása. A fehér fény felbontása. A testek színe. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek Egyszerőbb feltétlen reflexek vizsgálata (térd, pupilla, szemhéj). Modellek, makettek, képek, folyamatábrák elemzése az idegrendszer és az érzékszervek felépítésérıl, mőködésérıl.

Ismerje a vegetatív idegrendszer mőködésének lényegét.

Tudjon példákat mondani a szabályozott életfolyamatokra és a szimpatikus, paraszimpatikus hatásra.

Sertésszem boncolása, a tanult részek felismerése.

Ismerje az idegrendszer fontosabb betegségeit. Vizsgálatok a látással kapcsolatban (pl.: Tudja a drogok, az alkohol, a dohányzás a vakfolt kimutatása, a sárgafolt és retina káros hatásait az idegrendszer mőködésére. mőködésérıl, a színlátásról, az érzéki Tudjon példákat mondani a kábítószerek csalódásokról, a domború és a homorú egészségkárosító hatásaira. lencsék alkalmazásáról a látásélesség javításában). Értse az érzékelés jelentıségét a környezethez való alkalmazkodásban. A megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek Tudja az inger, ingerület és az érzet értelmezése, a tapasztalatok összegezése fogalmakat helyesen használni. a szakszavak megfelelı használatával. Önálló ismeretszerzés, az információforrások felhasználása és beszámolók készítése szóban, valamint írásban. Témák: A szenvedélybetegségek kialakulása.

Ismerje a szem és a fül felépítését, értse a látás és a hallás folyamatát.

Ismerje az érzékszervek gyakoribb betegségeit, tudja a betegségek

200

Érzékszerveink gyakori betegségei. Az egészségmegırzés általános szabályai.

A kábítószerek, tudatmódosító anyagok hatása az idegrendszer mőködésére.

megelızésének formáit.

Az ember szaporodása és egyedfejlıdése A korábbi tapasztalatokat alkalmazva a szaporodás biológiai jelentıségének megértése. A növények, állatok és az ember szaporodásának megismerése során az ivarsejtek, a megtermékenyítés folyamatának és a zigóta fejlıdésének hasonlóságából következtetések levonása az élıvilág közös eredetére.

A férfi és nı szaporító szerveinek felépítése és mőködésük. Az ivarsejtek képzıdésének folyamata a herékben és petefészekben.

A menstruációs ciklus, a méhnyálkahártya változásai.

A szaporítószervek betegségei. A nemi betegségek és a nemi úton Az ösztönöknek és a nemi vágynak terjedı fertızések. szerepe van a szaporodásban, de A betegségek és a fertızések mindezeket a kölcsönösen mély érzelmek, a társ tisztelete, megbecsülése, elkerülésének módjai. a szerelem érzése szabályozza. A megtermékenyítés, a terhesség és a szülés. A korai nemi kapcsolatok veszélyeinek A zigóta beágyazódása. ismeret a testi és lelki egészség megırzésében. Az embrió és a magzat fejlıdése az anyaméhben. A köldökzsinór, a magzatburok és a Az embernél a nemi érettség, a testi magzatvíz feladata. érettség, valamint a lelki és szociális érettség idıpontja között nagy eltérések vannak. A szülés folyamata. Az egypetéjő és a kétpetéjő ikrek. A nemi higiéné fontossága bizonyos nemi betegségek és nemi úton terjedı A családtervezés. fertızı betegségek elkerülésében. A fogamzásgátlás módjai. A fogamzásgátlás különbözı módszerei a Az ember fıbb életkori szakaszai, testi és mővi terhesség-megszakítás veszélyei, a lelki változások az egyes szakaszokban.

Koncentráció: Tantárgyon belüli koncentráció: Biológia, 7. évf., A nyitvatermı és a zárvatermı növények szaporodása. A fontosabb állattörzsekbe tartozó fajok szaporodása és egyedfejlıdésük. Biológia, 8. évfolyam Az ember szaporodásáról, egyedfejlıdésérıl és az életkori szakaszokról tanultak felidézése, átismétlése. Videofilmek, CD-k, képek, ábrák megfigyelése és elemzésük az ember szaporodásáról és egyedfejlıdésérıl. A látottak megbeszélése a szakszavak pontos használatával.

Ismerje az ember szaporító szervrendszerének felépítését, az egyes szervek nevét. Tudja az egyes szervek és a szervrendszerek mőködésének a lényegét.

Értse meg a nemi érettség és a testi érettség közötti különbséget. Ismerje a leggyakoribb nemi betegségeket és a megelızés formáit.

Tudja a megtermékenyítés folyamatát és a magzati fejlıdés, a szülés fıbb Ismeretterjesztı irodalom feldolgozása és jellemzıit. filmek megtekintése, illetve megbeszélésük a nemi mőködésrıl, a megtermékenyítésrıl, a magzati fejlıdésrıl és a szülés folyamatáról. Tudja a családtervezés fontosságát, a fogamzásgátlás módjait.

Ismerje az ember egyedfejlıdésének fıbb szakaszait, és a jellemzı testi, lelki változásokat.

201

Értse meg az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a megfelelı szociális kapcsolatok jelentıségét az egészség megırzésében.

családtervezés. Az idısekkel, a betegekkel, a testi fogyatékkal élıkkel szembeni helyes viselkedés.

Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a megfelelı szociális kapcsolatok jelentısége az egészség megırzésében és az életkor meghosszabbításában.

3. AZ ÖRÖKLİDÉS ALAPJAI Fejlesztési célok Az élıvilág közös eredetének bizonyítéka, hogy az öröklıdés molekuláris szinten (DNS) azonos az élıvilágban. Gyakorlati példák elemzésével és magyarázó rajzok megfigyelésével a genetika alapfogalmainak megértése (kromoszómapárok, génváltozat, homozigóta, heterozigóta, fenotípus, genotípus).

A folyamatábrák megfigyelésével és a hozzájuk tartozó szöveg elemzésével a testi sejtek és az ivarsejtek osztódásának megfigyelése. A két folyamat közötti azonosságok és különbségek keresése. Nagyobb populációt figyelembe véve miért azonos a férfiak és a nık száma. Magyarázat arra, hogy az utódok nem minden tulajdonságban hasonlítanak a szüleikre.

Tananyag Az öröklıdés alapfogalmai. Az öröklıdés és a változékonyság. Az örökítı anyag elhelyezkedése: sejtmag, kromoszóma (DNS), génfogalmak. Kromoszómapár és génváltozat. Homozigóta, heterozigóta, fenotípus és genotípus értelmezése. A testi sejtek és az ivarsejtek osztódása. Az osztódás folyamata, az örökítı anyag továbbadása az utódsejtekben. Az ivarsejtek a testi sejtek kromoszómáinak a felét tartalmazzák. A köztes és az uralkodó-lappangó öröklésmenet. Domináns és lappangó gének. Az öröklıdés szabályszerőségei. A Mendel-szabályok. A mutáció fogalma. Mutációt okozó környezeti ártalmak. A nem öröklıdése. A férfi és a nıi nemi kromoszómák jellemzıi. A nemi kromoszómákhoz kapcsolódó örökletes betegségek.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Tárgyon belül: Szakiskola, 9–10. évfolyam Biológia A sejtalkotók és a sejtmag felépítése.

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy az örökítı anyag a sejtmagban helyezkedik el. Ismerje a fontosabb genetikai fogalmakat, tudja azok lényegét.

Megfigyelések, vizsgálatok 1. A sejtmag és a növényi osztódó szövetek mikroszkópos vizsgálata, az osztódó és osztódás elıtti sejtek megfigyelése.

Ismerje a testi sejtek és ivarsejtek osztódása közötti különbséget.

Ismerje a köztes és uralkodó 2. Egy gén által meghatározott, lappangó öröklésmenet közötti különbség okát. tulajdonság vizsgálata az osztály tanulói között – erısen kifelé hajló hüvelykujj, nyelv pödrése és a lenıtt fülcimpa. A vizsgálati eredmények megoszlási Értse a mutáció lényegét. görbén való ábrázolása. Tudománytörténeti irodalom feldolgozása és kiegészítı ismeretek Tudja a kromoszómák szerepét a nem győjtése az öröklıdés témakörébıl, a régi öröklıdésében. elképzelésekrıl és a mai tudomány eredményeirıl. Gyakorlati példák feldolgozása

Tudja, hogy bizonyos betegségek kialakulása a nemi kromoszómákhoz

202

Az örökítı anyagra és annak megváltozására (mutáció) vonatkozó ismereteik alapján az evolúció és az öröklıdés kapcsolata.

A vérzékenység, a színtévesztés öröklıdése. A géntechnológia alkalmazási területei. Mérhetı jellegek vizsgálata.

ismeretterjesztı irodalomból és tanulói kiselıadások készítése a genetika alkalmazásáról az életben (génsebészet, DNS-vizsgálatok, új növény-és állatfajták létrehozása, a klónozás stb.).

kötıdik.

Ismerje a genetikai tanácsadás fontosságát a családtervezésben.

4. A TÖRZSFEJLİDÉS LÉNYEGE. GLOBÁLIS KÖRNYEZETI PROBLÉMÁK. A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Fejlesztési célok Információk összegyőjtése az evolúció fıbb állomásairól, valamint azok rendszerezése. A természetes szelekció, a létért való küzdelem és a populációk közötti versengés jelentısége az evolúciós folyamatban.

Információk szerzése arról, hogy az elmúlt évszázadokban az emberi társadalmak hogyan változtatták meg a Föld természetes arculatát.

Tananyag A földi élet kialakulása, az evolúciós folyamat lényege. Az evolúció kezdeti lépései: a fizikai, kémiai és biológiai evolúció lényege, fıbb történései. Az evolúció genetikai alapjai. Az élılények változékonysága. Az evolúció bizonyítékai és irányai (szétágazó, összetartó és párhuzamos). A növény- és állatvilág evolúciójának fıbb lépései. A 3,5 milliárd éves fejlıdés jellemzıi, a fıbb növény- és állatcsoportok megjelenése. A kihalás és túlélés.

Az ember evolúciója. Emberfajták Példák az egyes fajok kihalásának okaira. kialakulása. A közös ıstıl a ma élı emberig: az elıemberek, az ısemberek testfelépítésének fıbb változásai. Emberısök leletei a Föld különbözı pontjain. Az emberfajták kialakulása: europid, mongolid, negrid, ausztralid

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Tárgyon belül: Biológia, 7. évfolyam A távoli tájak életközösségei. Az élılények és környezetük. Az életközösségek általános jellemzıi. Szakiskola, 9. évfolyam Biológia Élı és élettelen környezeti tényezık. Az életközösségek általános jellemzıi. A populációk közötti kölcsönhatások. A növények és az állatok testfelépítése és életmőködéseik. Kémia Különbségek a kémiai, fizikai, biológiai változások és tulajdonságok között. Földrajz A Föld kialakulása. A kızetburkok felépítése. Külsı és belsı erık szerepe a felszín kialakulásában. Tanulmányi kirándulás Múzeumok ıslénytáraiban, szabadtéri geológiai bemutatóhelyeken, ásatáson megfigyelések végzése, tapasztalatok szerzése a Föld és az élıvilág fejlıdésérıl.

A továbbhaladás feltételei Ismerje az evolúció fogalmát, az élıvilág fejlıdéstörténetének alapjelenségeit.

Tudja az élıvilág evolúciójának fıbb állomásait.

Ismerje a mai növény- és állatvilág kialakulásnak feltételeit, a kihalás és túlélés jelenségét. Genetikai alapismeretei segítségével értse az élıvilág sokféleségének okát. Tudja az ember evolúciójának fıbb szakaszait. Értse meg, hogy minden emberfajta egyenlı. Tudja az emberfajták fıbb testi jellemzıit.

203

A globális környezeti problémák kialakulásának okai és következményei.

Vizsgálatok Fosszíliák, üledékes kızetek, lignitek stb. A jelenkori bioszféra veszélyeztetettsége. vizsgálata, az ısi élılények megfigyelése. A Föld globális problémái Tanulói kiselıadások információforrások (levegıszennyezés, éghajlatváltozás, felhasználásával: túlnépesedés, termıföldhiány, a kihalt ıshüllıkrıl, elsivatagosodás, természetes élıhelyek ısharasztokról csökkenése). az „élı kövületekrıl” (bojtos úszójú hal, kacsacsırő emlıs stb.) A globális problémák kialakulásának okai, a megoldások lehetıségei.

nagyrasszok.

Ismerje az ember egészségét is veszélyeztetı környezeti ártalmakat. Ismerje fel a környezet- és természetvédelem fontosságát az élıvilág sokféleségének megırzésében. Tudja a globális környezeti problémák kialakulásának okait és következményeit

5. MUNKA ÉS ENERGIA Fejlesztési célok

Tananyag



Az anyanyelvi és idegen nyelvi A munka. kommunikáció fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Beszélgetés: a munkavégzés hétköznapi A tanulók tudják a munka fizikai értelmezése, a munkával kapcsolatos fogalmát, mértékegységét. kifejezések. A munka fizikai fogalma, mértékegysége. Demonstrációs kísérlet: különbözı testek mozgatása, az erı és az elmozdulás mérése. Az eredmények közös értékelése. Egyszerő számítási feladatok elvégzése.

A munkavégzés néhány típusa A természettudományi ismeretek • emelési munka • gyorsítási munka alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek • rugalmas erı ellenében végzett munka • súrlódási munka fejlesztése.

Demonstrációs kísérletek a munkavégzés különbözı típusaira. A kísérletek közös elemzése, értékelése. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Belsı koordináció: az egyenletes mozgás, az erı és mértkegysége, az erı és a gyorsulás, kapcsolata, a testek súlya, rugalmas alakváltozás.

Ismerjék a munkavégzés néhány típusát. Legyenek képesek a munkavégzéssel kapcsolatos egyszerő szítási feladatok megoldására.

204

Koordináció: mindennapi élet; technika, sport. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az energia: • helyzeti energia, • mozgási energia, • rugalmas energia.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A mechanikai energia megmaradása. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

A hatásfok és a teljesítmény.

Demonstrációs kísérletek − a kísérletek közös értelmezése, elemzése. Beszélgetés: a mechanikai energiák „hétköznapi” szerepe. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Belsı koordináció: a munka Koordináció: mindennapi élet, technika, sport.

Ismerjék a mechanikai energia fogalmát, fajtáit, az energia mértékegységét.

Beszélgetés: az elızı órákon végzett kísérletek „újraértékelése” az energiaváltozás szempontjából. A munka és az energiaváltozások kapcsolatának elemzése. Koordináció: munka; a mechanikai energia. Beszélgetés: a mechanikai energia megmaradásának közös megfogalmazása; példák az energiamegmaradásra mindennapi életünkbıl. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Koordináció: mindennapi élet; technika, sport. Beszélgetés: „felesleges” mechanikai munkavégzés a mindennapi életben, közlekedésben stb. (például a súrlódás, a közegellenállás leküzdése). A hasznos munka fogalmának közös tisztázása. Beszélgetés: a teljesítmény szó használata és jelentése a köznapi beszédben. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Kísérlet: egyéni teljesítmények maghatározása; a kísérlet eredményeinek közös értékelése.

Ismerjék a munka és energia kapcsolatát; tudják a mechanikai energia megmaradásának törvényét.

Ismerjék a hatásfok fogalmát, és tudják azt egyszerő példákban kiszámítani.

205

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A szociális- és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása

Az áramló közegek energiája (szél- és vízenergia).

A mechanikai energia átalakítása elektromos energiává (szél- és vízerımővek).

Ismerjék a teljesítmény fogalmát, Belsı koordináció: mértékegységét, kiszámítását. - lendület, lendület-megmaradás; - munka, mechanikai energia; - tudomány- és technikatörténet; történelem. Modellkísérletek. Egyszerő számítási feladatok megoldása. Belsı koordináció: az áramló közegek energiája Koordináció: - mindennapi élet (energiaigény, energiafelhasználás, környezeti gondok, energia-takarékosság) - kémia, földrajz: fosszilis tüzelıanyagok; meteorológiai ismeretek - tudomány- és technikatörténet. Modellkísérletek. (Lehetıség szerint: tanulmányi kirándulás)

Tudják, hogy az áramló közegek (víz, levegı) is rendelkeznek mechanikai energiával. Tudják, hogy az áramló közegek mechanikai energiája környezetbarát módon alakítható elektromos energiává. Tudják, hogy mit jelent a vízerımő és szélerımő kifejezés, és ismerjék ezek mőködésének fizikai alapjait.

6. HİTAN Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Tananyag Termikus kölcsönhatások.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: a „termikus” szó és származékainak köznapi használata, jelenléte nyelvünkben. Koordináció: biológia – hıérzet. Belsı koordináció: hımérséklet és mérése. Demonstrációs kísérletek: a testek hı okot változásainak bemutatása. Csoportmunka: termikus kölcsönhatás adatainak mérése (hideg és meleg víz). A kapott adatok ábrázolása, következtetések levonása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a termikus kölcsönhatás fogalmát. Legyenek képesek a hımérsékletmérés elvégzésére, a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére, grafikon készítésére és elemzésére. Ismerjék a belsı energia fogalmát, legyenek képesek a termikus kölcsönhatás során fennálló energiamegmaradás elemi szintő anyagszerkezeti magyarázatára.

206

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Energia-megmaradás a termikus kölcsönhatások során.

Beszélgetés a termikus kölcsönhatások; a testek részecskeszerkezete. A belsı energia fogalma. Belsı koordináció: fizika 7. o.: a belsı energia. Csoportmunka: drót hajlítgatása, kalapálása – a felmelegedés megfigyelése, értelmezése – következtetések közös levonása.

Halmazállapot-változások olvadás-fagyás

Beszélgetés: tapasztalataink a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban. Koordináció: mindennapi élet, idıjárás. Az olvadás és fagyás megfigyelése lehetıség szerint csoportmunkával. Hımérsékleti adatok feljegyzése, grafikon készítése, a tapasztalatok megbeszélése. Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia. Az olvadáshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása. Belsı koordináció: fizika 7. o.: a fajhı.

párolgás-lecsapódás

Beszélgetés: tapasztalataink a párolgással és a lecsapódással Az párolgás és lecsapódás megfigyelése – demonstrációs kísérletek. A párolgás és lecsapódás során bekövetkezı energiaváltozások közös megfogalmazása. Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia; részecskeszerkezet. A párolgáshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása.

Ismerjék az olvadáshı fogalmát. Legyenek képesek egyszerő feladatok megoldására az olvadás – fagyás témakörébıl.

Figyeljék meg különbözı folyadékok párolgását, illetve az elpárolgott anyag lecsapódását. Mérjék meg a párolgó anyag hımérsékletét. Tudják a belsıenergia-változásokat, a jelenség anyagszerkezeti magyarázatát.

207

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Belsı koordináció: fizika 7. o. Koordináció: biológia (növények és állatok párologtatása), földrajz (az idıjárás és az éghajlat elemei), környezetvédelem (felszíni vízkészletek).

forrás

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. Égés, égéshı, főtıérték.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A szociális és állampolgári

Beszélgetés: tapasztalataink a forrással kapcsolatban. Az forrás és a lecsapódás megfigyelése – demonstrációs kísérlet víz forralásával, a hımérı által mutatott értékek leolvasása, grafikon készítése. A forrásban levı víz fölé helyezett fémlap felmelegedésének megfigyelése. A forrás és a lecsapódás során bekövetkezı energiaváltozások közös megfogalmazása. Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia; részecskeszerkezet. A forráshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása. Belsı koordináció: fizika 7. o. Koordináció: matematika (egyenes arányosság). Beszélgetés: mindennapi élet: égés, éghetı és nem éghetı anyagok. Koordináció: kémia. Belsı koordináció: termikus kölcsönhatás, belsı energia. Demonstrációs kísérlet: azonos mennyiségő víz melegítése különbözı, de azonos tömegő főtıanyagok elégetésével. Következtetések levonása. Az égéshı fogalma, egyszerő számítási feladatok megoldása. Koordináció: mindennapi élet; technika. Beszélgetés: az elektromosság

Figyeljék meg egy folyékony halmazállapotú anyag forrását, kövessék nyomon a hımérséklet változását; legyenek képesek grafikon készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerjék a forráshı fogalmát. Legyenek képesek egyszerő feladatok megoldására a forrás – lecsapódás témakörébıl.

Ismerjék az égéshı fogalmát; tudják, hogy milyen energia-változások történnek az égés közben. Ismerjék az égés feltételeit, és így a tüzek eloltásának lehetıségeit is. Ismerjék a hıerımővek fıbb részeit, azok mőködését; értsék a hıerımőben lezajló fizikai folyamatok lényegét.

208

kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása. A hıenergia átalakítása elektromos energiává. (hıerımővek)

jelentısége napjainkban. Az elektromos energia elıállítása, továbbítása. Hıerımővek és távvezetékek. Belsı koordináció: fizika: hıerıgépek, generátorok, váltakozó áram, transzformátorok. Teljesítmény és hatásfok. Környezetvédelemi problémák. Koordináció: technika, földrajz, gazdasági ismeretek.

Tudjanak a hıerımővek mőködésével kapcsolatos környezeti problémákról, a fosszilis tüzelıanyagok véges mennyiségérıl.

7. ATOMFIZIKA Fejlesztési célok

Tananyag


Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése.

Az anyag részecskeszerkezete.

Bevezetı beszélgetés: az anyagok belsı felépítése; atomok, molekulák, ionok. Koordináció: tudománytörténet, 7. o. kémia

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az atom és alkotórészei.

Az atom és alkotórészeinek bemutatása a méretek összehasonlításával, viszonyítás a mindennapi életbıl ismert tárgyakhoz, a természetes és az épített környezet elemeihez. Az alkotórészek fizikai tulajdonságai; koordináció: 7. o. kémia, 8. o. fizika.

az atommag

Az atommag alkotórészeinek és tulajdonságaiknak bemutatása Koordináció: 7. o. kémia

az elektronburok

Az elektronok és az elektronburok bemutatása. Az elektronok szerepének áttekintı ismertetése a kötések kialakításában. Koordináció: 7. o. kémia.


A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják, hogy a makroszkopikus estek részecskékbıl épülnek fel. Ismerjék az atom, a molekula és az ion fogalmát.

209

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése.

A természetes radioaktivitás.

A radioaktív sugárzások


Beszélgetés: mit tudunk a radioaktivitásról? Anyaggyőjtés, önálló adatfeldolgozás, a győjtött anyagok bemutatása. A radioaktivitás nevének értelmezése, folyamatának részletes megismertetése. Demonstrációs kísérlet: GM-csı bemutatása.

Ismerjék a természetes radioaktivitás jelenségét, annak hatásait és következményeit.

A radioaktív sugárzások káros hatása elleni védekezés, illetve a radioaktív sugárzások néhány célszerő alkalmazásának bemutatása AV eszközök, számítógépes programok használatával.

Tudják, hogy milyen káros hatásai vannak a radioaktív sugárzásoknak, és hogyan lehet azok ellen védekezni. Tudják, hogy mi az a GM-csı, és milyen sugárzás kimutatására szolgál.

A maghasadás során felszabaduló Természetes és a mesterséges energia átalakítása elektromos energiává radioaktivitás közti különbség (atomerımővek). bemutatása; a maghasadás során felszabaduló energia nagyságrendjének érzékeltetése s békés célú felhasználása. A atomerımőve mőködésének megismertetése. Szimulációs program használata. Belsı koordináció: a radioaktivitás; a hıerımővek mőködése, halmazállapotváltozások, gızturbina. Váltakozó áramú generátorok transzformátor, az elektromos energia továbbítása. Beszélgetés: mit tudunk a körülöttünk levı világról? Demonstráció: tellúrium, vagy a Naprendszert bemutató tablók, vagy számítógépes programok segítségével. Magfúzió (a csillagok energiatermelése) csillagok és bolygók

Ismerjék a radioaktív sugárzások néhány fontos, gyakorlati alkalmazását. Ismerjék a maghasadás jelenségét; tudják annak legfontosabb következményeit, és azt, hogy a maghasadáskor felszabaduló energia hogyan hasznosítható az emberiség számára. Ismerjék az atomerımővek fontosabb egységeit, azok mőködését. Tudjanak különbséget tenni az atomenergia hasznos és pusztító alkalmazásai között; legyen fogalmuk az atomenergia felszabadításával kapcsolatos környezeti problémákról.

Az bolygók és csillagok alapvetı különbségnek bemutatása, fizikai tulajdonságaik összehasonlítása.

210

Demonstrációs kísérlet: konvekciós cellák. További szemléltetés: Internet; szimulációs programok. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése.

A Nap és a csillagok energiatermelése


Galaxis, extragalaxisok

A Napban lejátszódó folyamatok ismertetése. Nyomás- és hımérsékleti értékek összehasonlítása a „megszokott” értékekkel. A napsugárzás jelentısége, a biogén zóna fogalma. Szemléltetés: internet, szimulációs programok; lehetıség szerint egy bemutató csillagvizsgáló meglátogatása, vagy helyi Nap-bemutatás. A Nap helye a Tejútrendszerben: nagymérető faliképen, vagy számítógépes szemléltetéssel. A fıbb csillagtípusok felsorolása, a Tejútrendszer látványos objektumainak bemutatása: az anyag sokféle megjelenési formájának érzékeltetése. Extragalaxisok; a világegyetem tágulásának bemutatása klasszikus kísérlettel.

Tudják, hogy mi a különbség csillag és bolygó között. Ismerjék meg a magfúzió fogalmát, és tudják azt megkülönböztetni a maghasadástól. Érezzék át a Nap energiatermelésének fontosságát, annak nagyságrendjét és szerepét a földi élet kialakulásában és fenntartásában.

Tudják elhelyezni a Napot a Tejútrendszerben, és a Tejútrendszert a ma ismert Világegyetemben.

8. A FÉNY ÉS AZ ELEKTROMÁGNESES SPEKTRUM Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Tananyag A látható fény és az elektromágneses spektrum.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Demonstrációs kísérlet: a fehér fény felbontása összetevıire. A kísérlet értelmezése, megbeszélése. A spektrum fogalma; a spektrum fogalmának kiterjesztése. A teljes elektromágneses spektrum bemutatása;

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerkedjenek meg a teljes elektromágneses spektrum fogalmával; tudják, hogy a látható fény csak egy része annak.

211

ráismerés az ismert tartományokra. Belsı koordináció: fizika 8. o.: radioaktivitás. Koordináció: mindennapi élet; rádió- és televízióadások; mikrohullám; stb. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A fény egyenes vonalú terjedése • fénytörés, • fényvisszaverıdés.

A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A fénytörés és a fényvisszaverıdés gyakorlati alkalmazásai: • prizma, • plánparalel lemez, • síktükör. • homorú és domború tükör, • homorú és domború lencse.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

A látható fény tartománya jelenségeinek bemutatása demonstrációs kísérletekkel; a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása: - a fény egyenes vonalú terjedése, a fény törése, a fény visszaverıdése. Koordináció: 8. o. fizika. Beszélgetés: közismert fénytani eszközök és alkalmazásuk. Demonstrációs kísérletek: a prizma, a plánparalel lemez, a síktükör, a homorú és a domború tükör a domború és a homorú lencse sugármeneteinek bemutatása, mőködésük elemzése, megbeszélése. Koordináció: mindennapi élet; optikai eszközök. Matematika: geometriai ismeretek,

Demonstrációs kísérletek az IR és UV Az infravörös és az ultraibolya sugárzás. sugárzások hatásainak bemutatására. Gyakorlati alkalmazásaik ismertetése. Koordináció: mindennapi élet; biológia: az IR és UV sugárzások élettani hatása; a különbözı élılények fényérzékelése.

Ismerjék a látható fény spektrumát, annak részeit. Tudják, hogy a látható tartomány „mindkét irányban folytatódik”.

Ismerjék a fény egyenes vonalú terjedésével kapcsolatos alapjelenségeket; tudják értelmezni az elemi optikai eszközök mőködését.

Szerezzenek ismereteket az infravörös és az ultraibolya fény gyakorlati szerepérıl, különbözı hatásairól. Tudják, hogy az élıvilágban más és más lehet az elektromágneses sugárzások érzékelésének tartománya és mechanizmusa.

212

9. HULLADÉKOK, HULLADÉKKEZELÉS Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség, logikus gondolkodás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Tananyag


Hulladékok − hulladékkezelés Növényi, állati eredető kommunális hulladékok. Biológiailag le nem bontható hulladékok.

Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia: savak, fémek, oldatok, mőanyagok. Beszélgetés, vita. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban.

Veszélyes hulladékok Csomagolóanyagok. Akkumulátorok, szárazelemek, fáradtolaj, gyógyszerek helyes tárolása. Szelektív hulladékgyőjtés. Festékek tárolásának és használatának szabályai. Újrahasznosítás. A hulladék megsemmisítésének környezeti ártalmai.

Ábraelemzés. Belsı koordináció. Olajszennyezés. Beszélgetés, vita. Táblázatelemzés. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia Fémhulladékok tárolása, győjtése.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a növényi, állati eredető konyhai hulladékokat. Ismerjék a hulladékok újrahasznosítási lehetıségeit. Ismerjék fel a háztartásban képzıdı veszélyes hulladékokat. Tudják azokat biztonságosan elhelyezni, kezelni. Tudjanak önállóan véleményt alkotni mindennapi életünket érintı környezetvédelmi problémákról, a környezetszennyezı anyagok egészségkárosító hatásairól.

10. ENERGIAFORRÁSAINK Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Energiaforrásaink. A környezettudatos magatartás kialakítása. Megújuló energiaforrásaink (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia). A digitális kompetencia fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia A nem megújuló energiaforrások (fa, szén, fejlesztése. kıolaj, földgáz). A fosszilis energiahordozók. A háztartási gáz, használatának környezeti hatásai. Energiatakarékosság.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 8., 9. évfolyamos kémia az ásványi szenek, a kıolaj és a földgáz tulajdonságai. Beszélgetés, vita.

Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban.

Ötletroham.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségeket. Tudjanak önállóan véleményt alkotni, az egyes energiaforrások használatának elınyeirıl és hátrányairól. Ismerjék az energiatakarékosság és a környezetvédelem szempontjait. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

213

11. A MINDENNAPOK SZERVETLEN ÉS SZERVES ANYAGAI Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.


Tananyag


Az építkezésnél használt anyagok. A mészkı, mészégetés, mészoltás. Kísérleti bemutatás. A cementgyártás (a beton). Habarcskészítés. Kísérleti bemutatás. Környezetbarát építkezés.

Tantárgyi koordináció − 8., 9.évfolyamos kémia – mészkı égetett és oltott mész tulajdonságai. A fémek. Belsı koordináció. Savas esı hatásai. Tanári kísérlet − a habarcs kötése, mészégetés, mészoltás. Beszélgetés, vita.

A tégla. A gipsz. Tulajdonságaik. A gipsz kémiája. Kísérleti bemutatás. A gipsz egyéb felhasználása. Az üveg. Az üveg kémiai tulajdonságai. Üvegtechnika.

Tanári kísérlet − az égetett és kristályos gipsz tulajdonságainak vizsgálata. Tantárgyi koordináció − fizika, biológia. Hıszigetelés. Kiselıadások.

Színezékek, festékek és oldószereik. A különbözı bázisú festékek. megismerése. Felületkezelés. Környezetbarát technológiák. Az oldószerek helyes használata és tárolása. Szelektív hulladékgyőjtés.

Koordináció − 9. évfolyamos kémia: oldatok.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az építkezésnél használatos anyagok tulajdonságait. Tudják azokat szakszerően használni a mindennapi munka, és késıbb szakmai tanulmányaik során is.

Az esztétikai érzék fejlesztése.



A környezettudatos magatartás

A mőanyagok. Legfontosabb mőanyagaink. Természetes és mesterséges alapanyagú mőanyagok. Polietilén, PVC, gumi, teflon tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Mőanyag edények, eszközök, csomagolóanyagok, használata, karbantartásuk a mindennapi életben. A halogénezett szénhidrogének

Beszélgetés, vita. Ötletroham.

Belsı koordináció. Az ózonréteg védelme. Beszélgetés, vita. Tanári kísérlet − mőanyagok oldása és ragasztása, azonosítása a lángban. Beszélgetés, vita.

Kiselıadások.

Ismerjék a hagyományos és a korszerő színezékeket, festékeket. Az oldószerek helyes és biztonságos használatát. Tudjanak önállóan véleményt alkotni ezen anyagok használata során felmerülı környezetvédelmi problémákról, a környezetszennyezı anyagok egészségkárosító hatásairól, a megoldási lehetıségekrıl. Ismerjék a legfontosabb mőanyagok tulajdonságait. Tudjanak példát mondani használatukról. Ismerjék fel a túlzott mőanyaghasználat veszélyeit. Megsemmisítésükkor keletkezı anyagok egészségkárosító hatásait. Rendelkezzenek a helyes

214

kialakítása.

környezeti hatása. A szelektív hulladékgyőjtés fontossága. Újrahasznosítás.

környezetvédelmi magatartással. Legyenek tisztában a környezet- és egészségkárosító hatás csökkentésének lehetıségeivel. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

12. NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ Fejlesztési célok

Tananyag

A Föld népessége. A társadalomtudományi gondolkodásmód fejlesztése A népesség területi eloszlása. A világra nyitott szemlélet formálása. A matematikai kompetencia fejlesztése a népességföldrajzi mutatók nagyságrendi összevetésére és kiszámítása során. A tematikus térképek használata az ismeretszerzésben. Az okfejtı térképolvasás képességének fejlesztése.

A népesség mozgása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népességföldrajzi mutatók elemzése, nagyságrendi összevetésük. Adatok győjtése, és különbözı céloknak megfelelı ábrázolásuk. Képek elemzése. Információk győjtése internetrıl. Népességföldrajzi mutatók kiszámítása. Korfa elemzése. A Föld népsőrőségét ábrázoló tematikus térkép elemzése.

A települések típusai. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése a népesség- és település-földrajzi tartalmú információk önálló értelmezésével, értékelésével és feldolgozásával. A digitális kompetencia fejlesztése az információk győjtése és feldolgozása során.

Az urbanizáció és következményei.

Továbbhaladás feltételei

Ismerjék a népesség területi eloszlása közötti különbségeket.

A Föld népességszám-változás következményeinek feltárása.

A Föld népességmozgásával kapcsolatos adatok elemzése, összehasonlításuk.

215

13. A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZİI Fejlesztési célok A társadalomtudományi gondolkodásmód fejlesztése a gazdasági mutatók elemzése, ok-okozati összefüggések feltárása során. A világgazdaság mőködése alapvetı összefüggéseinek és folyamatainak, a mindennapi életre, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek alakulására gyakorolt hatásainak felismerése. A világra nyitott szemlélet formálása. Matematikai kompetencia fejlesztése a gazdasági mutatókkal végzett számítások, elemzések közben. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel az elektronikus ismerethordozók által nyújtott információkra. A digitális kompetencia fejlesztése az Internet által nyújtott lehetıségek kihasználásával a tanulói beszámolók, kiselıadások összeállítása során. A munkaerı-piaci alapismeretek megszerzése. A témával kapcsolatos szakkifejezések ismerete és helyes használatuk.

Tananyag A gazdaság ágazatai, azok jellemzıi, szerepük változásai.

A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi.



Aktuális hírek, információk értelmezése. Ismerjék a gazdasági ágazatok telepítı Gazdasági mutatók elemzése, tényezıit és jellemzıit. nagyságrendi összevetésük. Adatok győjtése és különbözı céloknak megfelelı ábrázolásuk – diagramok, grafikonok készítése.

Információk győjtése internetrıl, megbízhatóságuk önálló mérlegelése.

Legyenek képesek a telepítı tényezık és a gazdasági ágazatok közötti összefüggések feltárására.

Gyárlátogatás.

14. A VILÁGGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN Fejlesztési célok

Tananyag


A gazdasági növekedés jellemzıi.

A gyors változásokhoz való rugalmas

A globalizáció.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyes gazdasági mutatók elemzése, nagyságrendi összevetésük. Adatok győjtése, és különbözı céloknak

Továbbhaladás feltételei A gazdasági fejlettség fıbb mutatóinak és földrajzi különbségeinek ismerete.

216

megfelelı ábrázolásuk. A globalizációhoz kapcsolódó gazdasági, környezeti témájú képek, reklámfilmek, plakátok elemzése. Tabló készítése a 21. század világgazdasága témakörben. Riportkészítés, és tartalmának feldolgozása csoportmunkában – A multinacionális vállalatok megjelenése a lakóhely környékén címmel.

alkalmazkodás szükségességének felismerése. A világ társadalmi, gazdasági kérdései, globális jelenségei, összefüggései áttekintésének képessége. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése.

Az eltérı gazdasági feltételekbıl és fejlettségbıl adódó társadalmi problémák iránti érzékenység kialakítása.

A tematikus térképek használata az ismeretszerzésben. Az okfejtı térképolvasás képességének fejlesztése.

Társadalomföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazása a fejlett és a fejlıdı országok összehasonlító elemzésénél. Aktuális hírek, információk értelmezése. Tematikus térképek elemzése.

Fejlıdı és fejlett országok. A világ vezetı gazdasági hatalmai.

Igény kialakulása a közös európai kultúra, különösen annak földrajzi alapjai megismerésére és megırzésére. Az integrációk lényegének, az országok együttmőködési lehetıségeinek és módjainak megismerése.

Tabló készítése a Nemzetközi szervezetek c. témában.

Az Európai Unióval kapcsolatos adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlításuk.

Ismerjék az alapvetı összefüggéseket

Nemzetközi szervezetek.

Az Európai Unió. Magyarország helye a nemzet-közi Az aktív és felelıs döntések szervezetekben és az európai meghozatalára képes állampolgárrá válás integrációban. iránti igény fejlesztése. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek megértése. Az információszerzés és -feldolgozás Globális világproblémák. képességének fejlesztése. Globális környezeti problémák. A digitális kompetencia fejlesztése. A válság leküzdésének lehetıségei.

Az Európai Unió szerepének ismerete.

Vita a globális környezeti problémákról. Felmérés, majd esettanulmány készítése a település és környékének környezeti problémáiról. Tanulói kiselıadások prezentációs anyagának készítése önállóan, szabadon választott témában a globális világproblémákból. Információk győjtése az internetrıl,

Ismerjék a Föld globális problémáit és azok csökkentési lehetıségeit

217

megbízhatóságuk önálló mérlegelése. Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a témahét lebonyolítása közben.

Projekt megtervezése, szervezése és lebonyolítása a globális környezeti problémák témakörben.

Az aktív állampolgári magatartás megalapozása. Tudja értelmezni a napjainkban világméretekben zajló társadalmigazdasági és környezeti folyamatokat. Az aktív és felelıs döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény fejlesztése. A szakiskolában használjuk az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmakat. Szükség van tartalmi bıvítésre, melyet a tanterv mellé rendelt taneszköz határoz meg.

218


Az ellenırzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenırzés módszereinek alkalmazása során törekedjünk arra, hogy azok rendszeresek, változatosak legyenek, és terjedjenek ki a tanulók valamennyi tanórai, esetenként tanórán kívüli tevékenységére. Az ellenırzés történhet a tanulói tevékenységek folyamatos megfigyelésével, szóbeli és írásbeli ellenırzéssel. A szóbeli ellenırzés fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentráló-készséget. Pozitívan visszahat a tanuló személyiségének fejlıdésére. Segíti a magabiztos fellépés kialakulását, ezen keresztül javítja a leendı munkavállaló esélyeit a munkaerıpiacon. Törekedni kell a rendszeres szóbeli ellenırzések alkalmazására. Történhet önálló felelet formájában, kiegészíthetı ábra- vagy grafikonelemzéssel, topográfiai gyakorlatokkal stb. Részét képezheti számítási feladat megoldása. Ide sorolható az önálló győjtımunka bemutatása is. Az írásbeli ellenırzés többnyire feladatlapokkal, tantárgytesztekkel, tudásszintmérı lapokkal történik. A mérésmetodikailag jól összeállított feladatlap objektívebb képet nyújt a tanuló tudásáról, mint a szóbeli ellenırzés. A természetismeret témakörök tartalmai különösen jó lehetıséget biztosítanak az egyszerő kísérletek bemutatására és elemzésükre. Általános tapasztalat, hogy a tanulók szívesen foglakoznak ilyen kísérletek összeállításával és bemutatásával. Ez nemcsak a manuális készséget fejleszti, hanem közelebb hozza ıket a természet folyamatainak megismeréséhez, egyben hozzájárul kifejezıkészségük fejlesztéséhez, és önálló munkára nevel. Az ellenırzést követı értékelés legyen objektív, vagyis a tantervi követelményekhez viszonyítsuk a tanulók szóbeli vagy írásbeli teljesítményét. Az értékelés történhet szóban, írásban. Kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Törekedni kell arra, hogy az értékelés – mind a kvalitatív, mind a numerikus – kellıen motiválja a tanulókat, ezzel is biztosíthatjuk, hogy teljesítményüket a tanítási-tanulási célokhoz közelítsük. Fokozatosan törekedni kell arra is, hogy kialakítsuk a tanulókban az önellenırzés, önértékelés képességét, így a módszer együttes alkalmazása kedvezıen befolyásolja a tanulók személyiségfejlıdését.

219

EMBER A TERMÉSZETBEN BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN 9–10. évfolyam számára

220

Bevezetés A szakiskolai biológiatanítás kerettanterve a Nemzeti alaptanterv „Ember a természetben” mőveltségi terület fejlesztési feladatai alapján készült. A tárgy tanítási céljai, feladatai, fejlesztési követelményei tovább bıvítik az általános iskolában megszerzett biológiai ismeretek körét, az ott kialakított kompetenciákat. A kompetenciák továbbfejlesztésében a cél, hogy a szakma tanulásához megfelelı alapképességekkel, készségekkel, attitődökkel rendelkezzenek a tanulók. A 9−10. évfolyamos biológiai tantárgy továbbfejleszti az értelmi képességeket, a kommunikációs technikákat, a mindennapi életben is hasznosítható biológiai mőveltséget. Ennek fontos része, hogy kialakítsa a felelısségtudatot az emberi környezet védelméért, a fenntartható fejlıdésért, a természet értékeinek megóvásáért, továbbá a saját egészségnek megırzéséért. A tanulók megismerkednek a növények, az állatok és az ember testfelépítésével, a szervek, szervrendszerek élettani mőködésével, az életfolyamatok szabályozásával, az élılények és környezetük kapcsolatával, az öröklıdéssel és a törzsfejlıdés alapismereteivel. Az ember biológiája témakörben a testfelépítésünkkel, életmőködéseinkkel és az egészség megırzésének lehetıségeivel.

A BIOLÓGIA TANÍTÁS CÉLJAI, FELADATAI A Nemzeti alaptanterv megfogalmazása szerint, az oktató-nevelı munkánktól is függ, hogy Európa gazdasága, minél magasabb színvonalon teljesítsen, és ne szakadjon le a világmérető gazdasági versenyben. A feladat megvalósításában a nevelésnek, oktatásnak meghatározó szerepe van. Az európai uniós országokban, az oktatás tartalmi részét illetıen, a 2000-es évektıl kiemelt feladattá vált a természettudományos mőveltség színvonalának növelése, a korszerő, és a mindennapi életben jól hasznosítható természettudományos kompetenciák biztosítása. Mindez azt is jelenti, hogy „Az Ember a természetben” mőveltségi terület követelményeinek teljesítésétıl − ezen belül a biológia tantárgy oktatásától is − függ a versenyképességünk biztosítása A szakiskolai biológiai ismeretek oktatásának alapvetı célja, hogy a szakképzés irányainak és igényeinek megfelelı, hasznosítható tudást és alapmőveltséget nyújtson, amely elméletileg megalapozza a hozzá kapcsolódó szakmák tanulását. Ennek érdekében ismerjék meg a tanulók, - az élet lényegét, sajátosságait, az élılények közös tulajdonságait, az élıvilág egységét, az élılények szervezıdési szintjeit; a növények, gombák, állatok szervezeti felépítését; - az ember testfelépítését, a fıbb szervrendszerek életmőködéseit, az egészségmegırzés feltételeit és az egészséges életmód összetevıit; - a törzsfejlıdés és az öröklıdés alapjait, - az élı és élettelen természet szoros kapcsolatát, az életközösségek jellemzıit, a környezetszennyezések káros hatásait, a Föld globális környezeti problémáit, a fenntartható fejlıdés feltételeit; - biológiai mőveltségükre alapozva ismerjék fel a babonás, tudománytalan nézeteket. A biológiai ismeretek egyben a természet szeretetére, tudatos és cselekvésekben megnyilvánuló, aktív környezet-és természetvédelemre neveljenek.

221

A biológia tantárgy az ismeretterjesztı irodalom, az elektronikus média felhasználásával alapozza meg az önálló ismeretszerzés igényét, az önmővelıdés képességeit. Csoportos vizsgálatok, megfigyelések, kísérletek végzésével járuljon hozzá az együttmőködési képességek kialakításához, amelyek a különbözı szakmák mőveléséhez is szükségesek. A BIOLÓGIA TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK FELADATAI A biológia tantárgy tanításának-tanulásának feladatai, a Nemzeti alaptanterv „kiemelt fejlesztési feladatai” alapján a következık: A tanulók énképének és önismeretének fejlesztése minden tantárgy alapfeladata, mivel ezek a személyiségjegyek döntıen meghatározzák tevékenységük jellegét és irányultságát. Az énkép és az önismeret − többek között − a tanuló saját képességeirıl kialakított véleményét is tartartalmazza. Alapjaiban befolyásolja a tanulási tevékenység hatékonyságát, az ismeretszerzési folyamat aktivitásának mértékét, az igényeket és az elvárásokat a saját teljesítményével szemben. A biológiai tudás − hasonlóan más tantárgyak ismeretanyagához − csak akkor válik az énkép részévé, ha a tanulók magukénak érzik a tárgy tanításának céljait, feladatait, elfogadják az általa közvetített értékeket; megértik a biológiai mővelıdési anyag tartalmának jelentıségét, és fontosnak tartják az általa kialakított kompetenciákat. Mindehhez arra van szükség, hogy lássák a megszerzett tudás, a kialakított képességek értelmét és gyakorlati jelentıségét a mindennapi életben. A biológia tantárgy fejlesztési feladatai és tananyaga sajátos lehetıséget biztosít a tanulóknak önmaguk megismerésére, a felelısségtudatuk kialakítására, az önállóságuk, az önmővelıdés iránti igényük folyamatos fejlesztésére. Mivel az ember társas lény, az énkép és az önismeret kialakulását, a tanulási tevékenység igényszintjét döntıen a környezete formálja és alakítja. Kialakulásában meghatározó a szülık, a pedagógusok és kortárscsoport tagjainak ıszinte, segítı szándékú véleménye, fejlesztı értékelése. Mindezek hatása csak akkor érvényesülhet, ha a tanuló az értékeléseket, visszajelzéseket, véleményeket elfogadja és beépíti az énképébe, és azok az önismeretének szerves részévé válhatnak. Az önbírálat, a reális önértékelés képességének a kialakítása szintén fontos eszköz az énkép és az önismeret fejlesztésében. A biológia tantárgy tanításának-tanulásnak folyamata az önbírálat és az önértékelés fejlesztésére is számos lehetıséget nyújt (az önálló és csoportos feladatok végzése, és azok önértékelése). A hon- és népismeret területén, a biológia tanításának lehetıségei: A tárgy tanulása során, a hazáról alkotott fogalom tartalmi jegyei fokozatosan bıvülnek és kiteljesednek. A szőkebb lakóhely, a szülıföld, a haza élettelen és élı természeti értékeinek megismerését, a távoli földrészek élıvilágának megismerése követi. A hazaszeretet elmélyítése érdekében tudatosítsuk, hogy a természeti örökségünk, az élı és élettelen természeti értékeink nemzeti kincsnek számítanak. Ezért a tananyagon túl, különbözı információforrások segítségével, végezzenek minél több önálló győjtımunkát szülıföldjük és hazájuk természeti értékekeirıl, az ember és a természet történelmi múltjáról. Ismerjék meg a tananyag feldolgozása során, a hazai biológiai kutatók életét és munkásságuk eredményeit (Pl.: Borbás Vince, Soó Rezsı, Mathiász János, Tessedik Sámuel, Semmelweis Ignác, Szentgyörgyi Albert, Békésy László stb.). A biológia tanítása lehetıséget biztosít arra is, hogy bemutassuk az ember és a természet kapcsolatának, együttélésének (történelmi ökológiájának) évszázados változásait. Ismertessük, hogyan élt együtt régen és napjainkban hazánk lakossága a természetes környezetével? Milyen környezetbarát tevékenységek jellemezték régen az ember és a természet kapcsolatát (árvízi gazdálkodás, természetes anyagok használata az építészetben, halászat, természet közeli állattartás, ıshonos állatfajták tenyésztése, természetes erıforrások használata stb.)? Ismertessük, hogy az együttélés, a szoros kapcsolat 222

megváltozása (erdıirtás, folyók szabályozása, az Alföld kiszárítása, tájidegen növények és állatok megtelepítése, városiasodás, civilizációs ártalmak stb.) milyen környezeti károkat okozott? A tárgy tanításának sajátos lehetıségei, az élı és élettelen természeti értékeink megismerésére szervezett erdei iskolák, táborok, tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások. A programokkal tovább bıvül a hazáról alkotott kép. Az erdei iskolák, tanulmányi kirándulások nemcsak sajátos lehetıségei a komplex természettudományos ismeretszerzésnek, hanem jó lehetıséget nyújtanak egy-egy kisebb hazai tájegység élı és élettelen természeti értékeinek a megismerésére. Tudják, és gyakorlatban alkalmazzák azokat a tevékenységeket, amelyekkel megırizhetik hazánk természeti kincseit, szebbé tehetik környezetüket (élıhelyek védelme, környezetvédelmi akciókban való részvétel, fásítás, parkosítás stb.). A népismeret és a szaktárgy egyik sajátos lehetısége, hogy megismertessük a tanulókkal mindazokat a szakmákat, foglalkozásokat, amelyek a biológiai mőveltségen alapulnak (orvos, ápoló, kertész, agrármérnök, növénytermesztı, állattenyésztı stb.). Mindez a biológia iránt érdeklıdı tanulók pályaválasztását is segíti. A hazáról alkotott kép kiteljesedését jelenti, ha megismerik a tanulók hazánk múltját. Mutassuk be azokat a néprajzi, irodalmi, képzımővészeti emlékeket, amelyek a Kárpát-medencében élı emberek természethez főzıdı, több évszázados kapcsolatáról szólnak (történelmi ökológia). Ismerjék meg a természethez, a természeti erıforrásokhoz kapcsolódó régi, hagyományos mesterségeket (halászat, vadászat, erdıgazdálkodás, ártéri mezıgazdaság, pásztorkodás, kosár- és gyékényfonás,). A haza biológiai értékeirıl alkotott kép bıvülését jelenti, ha a tárgy tanulása során megismerik az ısi, a Kárpát-medencéhez kapcsolódó termesztett növény- és állatfajtákat (szürke marha, racka juh, mangalica, kuvasz, komondor, puli stb.). Az európai azonosságtudat − egyetemes kultúra kiemelt fejlesztési feladat területén mutassuk be a biológia tudomány egyetemes fejlıdését, a nemzetközi jelentıségő tudományos eredményeket. Ismerjék meg a napjainkban folyó, aktuális biológiai kutatómunkát, annak eredményeit, különös tekintettel az új kihívásokra, a betegségek leküzdésére, a globális és helyi környezeti problémák megoldására, a géntechnológiára, a betegségeknek ellenálló, nagy terméshozamú növény- és állatfajták kinemesítésre. A tananyaghoz kapcsolódva példákon keresztül mutassuk be, hogy számos biológiai kutatási témákon, nemzetközi összefogással (team-munka) dolgoznak (orvostudomány, genetika, növénynemesítés, gyógyszerészet hatóanyag vizsgálat, ökológia, környezetvédelem stb.). Az ökológiai témakör tanítása során ismerjék meg más népek szokásait, kultúráját, az emberek alkalmazkodását, életmódját és együttélését az adott természeti környezeti feltételekkel. Mutassuk be a nagyobb életközösségeket sújtó környezeti ártalmakat, az ember felelısségét, és a Föld egészére kiható globális környezeti problémákat, a problémák kezelésének nemzetközi összefogásra épülı megoldásait. Szerezzenek ismereteket a fenntartható fejlıdés feltételeirıl és szükségességérıl. Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés területén is sajátos lehetıségei vannak a biológia tanításának. Ismerjék meg, és a lehetıségek függvényében kapcsolódjanak be a biológiával kapcsolatos intézmények, civil társadalmi szervezetek, lakóhelyi, szakmai közösségek, munkájába. Pl. természetvédelmi egyesületek, környezetvédelmi mozgalmak, szépítı egyesületek, állatvédı egyesületek, az élıhelyek megırzésére vagy rekonstrukciójára, egyes élılények aktív védelmére szervezıdı mozgalmak, táborok, egyesületek munkájában. Ilyen jellegő tevékenységekben tovább erısödnek a hazához és annak természeti értékeihez főzıdı pozitív érzelmek, a tanulók a gyakorlatban alkalmazhatják a tanórai keretek között megszerzett tudásukat. 223

A felsorolt tevékenységekbe való bekapcsolódás egyben az aktív állampolgári lét elemeinek a gyakorolását is jelenti, amelynek alapelvei: a társadalmi együttélés szabályainak betartása (erıszakmentesség, emberi jogok tiszteletben tartása,) és a demokrácia értékeinek tisztelete. A tevékenységekben fejlıdnek az aktív állampolgári léthez tartozó képességek is, pl. a konfliktusok kezelése, az együttmőködési készség megalapozása és a társadalmi kapcsolatrendszerek felismerése. Az attitődök közül a felelısségtudat, az önállóság, a megbízhatóság, a tolerancia, és a társadalmilag elfogadott normák szerinti viselkedés. Környezettudatosságra nevelés a biológia tanításában. A természettudományos tantárgyaknak, ezen belül biológia tanításának kulcsszerepe van a környezettudatosságra nevelésben. Ennek átfogó célja, „hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.” (Nemzeti alaptanterv, Kiemelt fejlesztési feladatok) A biológia tanítása során, a tanulók legyenek tájékozottak a környezeti problémákról, azok okairól és következményeirıl. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy az ember saját érdekeinek megfelelıen alakítja és formálja a környezetet. A környezetbarát emberi tevékenységek csak az utóbbi idıszakban váltak a közgondolkodás részévé, amelyet a tényleges cselekvések csak lemaradva követnek. A környezettudatosságra nevelés érdekében, ismerjék meg a hazai tájakon és a távoli földrészeken, a súlyos környezeti károkat okozó emberi tevékenységeket, a környezet szennyezését, az egyes életközösség pusztulásának okait, és következményeit. A tantárgyon belüli (biológia) és a többi természettudományos tárgy ismeretanyagával koncentrálva, a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás képességeinek felhasználásával, értsék meg a Föld a globális környezeti problémáinak okait, a bioszféra kényes egyensúlyra épülı mőködésének veszélyeztetettségét. Hazai és nemzetközi példák bemutatásával értsék meg, hogy mely konkrét emberi tevékenységek (a szén-dioxid, kén-dioxid kibocsátás, a fosszilis tüzelıanyagok kitermelése és használata, az ózonréteg elvékonyodását okozó ipari melléktermékek, az urbanizáció, a túlnépesedés stb.) vezettek a válság kialakulásához és elmélyüléséhez. Tudatosítsuk a modernizáció elınyös és káros hatásait. Ismerjék meg a környezeti konfliktusok nemzetközi kezelésének lehetıségeit és a károk enyhítésének módjait. A környezeti nevelés feladata, hogy a tanulók váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt, ismerjék meg a lakóhelyük, szülıföldjük és az ország természeti értékeit, alakítsuk ki az értékek megırzésének, védelmének az igényét. Váljon az életmódjuk részévé a természet védelme, tisztelete, és a felelısségteljes viselkedés a természeti környezettel szemben. A tanulás tanítása fejlesztési feladat terén a biológia tanításának az alábbi, a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott feladatok megoldásához kell hozzájárulni: „ A tanulás a pszichikum tartós módosulása külsı tényezık hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet mőködése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlıdését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.” A hatékony tanulás érdekében elsıdleges feladat az alapkészségek folyamatos fejlesztése a biológia órákon is (pl.: értı olvasás, a lényeges elemek kiemelése a szövegbıl, írásbeli és szóbeli szövegalkotás, ismeret feldolgozási képességek fejlesztése, adatok, információk győjtése, elrendezése, csoportosítása, értékelése, stb.). Az értelmes tanulás másik feltétele a motiváció. A tanítási tapasztalatok szerint, a biológia tananyaga iránt magas a motivációs késztetés, mivel a témakörök érdekesek, sok elızetes élmény és tapasztalat kapcsolódik hozzájuk, amelyek felkeltik a tanulók kíváncsiságát. A tananyaghoz (az élılények környezete, testfelépítése, életmőködése, törzsfejlıdése, az emberi test felépítése, mőködése, egészségtana, stb.) számos, könnyen hozzáférhetı 224

információszerzési lehetıség van (televíziós csatornák, videofilmek, CD-k, ismertterjesztı könyvek, folyóiratok), amelyek szintén erısítik a tanulási motivációt. A tárgy tanítása során tovább kell bıvíteni a motívumokat, és fejleszteni kell az önálló ismeretszerzés és az önellenırzés képességét. A tanulás tanítása alapelv érvényesítésének egyik hatékony módszere a konkrét, gyakorlati példák elemezése, amelyek birtokában megértik a tanulók a megszerzett ismeretek hasznosságát a mindennapi életben. Az értelmes, logikus tanulás ismeretelemeinek emlékezetben történı megırzése mindig az elızetes tudástól, a korábban megszerzett tapasztalatoktól is függ. Az új ismereteket ezért − a tárgyon belüli, és a tantárgyak közötti koncentráció didaktikai elvének megfelelıen − mindig a tanulók meglévı tapasztalataihoz és elızetes hipotéziseihez kell igazítani Segíteni kell a tanulókat a szaktárgyhoz kötıdı, egyéni tanulási módszerek kialakításában és képessé kell tenni ıket a csoportos, kooperatív munkára is. Az általánosan használatos egyéni tanulási módszerek mellett, a biológia tanulásában fontosak a vizuális információk. Ebben az életkorban már elvárható, hogy legyenek képesek képek, rajzok, folyamatábrák, filmek megfigyelésére, elemzésére, a biológiai folyamatok felismerése, annak lényegének kiemelésére. Az értelmi képességek területén a biológia tantárgy sajátos ismeretanyagával hozzájárul a megfigyelıképesség, a figyelem, az emlékezı képesség (a bevésésre, megtartás és a felidézés sikerességére), és a gondolkodási képességek (analízis−szintézis, összehasonlítás, általánosítás, összefüggések keresése, következtetések levonása, ítéletalkotás, stb.) fejlesztésére. A tanítás tanulásának alapkövetelménye, hogy a tanulók pontosan ismerjék a követelményeket, és aktív részvétellel, már a tanórán megértsék, és összefüggéseiben lássák tananyagot. A sikeres tanulás feltételei a rendszeres ismétlések, ellenırzések, értékelések beépítése a tanulási folyamatba. Ha ezek elmaradnak, csökken a motiváció szintje, a tanulási kedv, és a tanulás színvonala romlik. Továbbra is nagy gondot kell fordítani a korábbi évfolyamokon már kialakult helyes tanulási szokások továbbfejlesztésére, és az egyéni tanulási hibák kijavítására (figyelmetlenség, rendszertelenség, akaratgyengeség, rossz idıbeosztás stb.). A tárgy tanulása során számos lehetıség adódik az önálló tanulásra, az önmővelıdés, az önképzés igényének a kialakítására. Ismerjék meg és alkalmazzák az önálló ismeretszerzés eszközeit, az egész életen át tartó, folyamatos tanulás lehetıségeit (elektronikus média, könyvtárak ismeretterjesztı irodalma, szakfolyóiratok használata a tanulás során). A tanulás tanítása érdekében a tanórákon, és az órán kívüli ismeretszerzés során adatokat győjthetnek, önálló megfigyeléseket végezhetnek, és bizonyos résztémákat egyre nagyobb önállósággal feldolgozhatnak. Ennek célja, hogy kialakuljanak a forrásanyagok felhasználásához szükséges képességek a hagyományos könyvtári munka, az elektronikus oktatási anyag vagy az internet használata során. A testi és lelki egészség kiemelt fejlesztési feladatait, a biológia tanítása−tanulása a következı tevékenységekkel valósíthatja meg. A tananyag lehetıséget biztosít az egészséges testi, lelki és szociális fejlıdés tartalmi jegyeinek a bemutatására. Tudatosítani kell az egészséges életmóddal kapcsolatos pozitív beállítódásokat, magatartásmintákat, és a helyes szokások kialakításának fontosságát. Értsék meg, hogy az egészséges életmód, nemcsak a betegségek megelızését jelenti, hanem értékként kell kezelni az egészséges testi és lelki állapotot is. A biológiaórák jó lehetıséget biztosítanak, hogy felkészítsük a tanulókat az életmódjukkal kapcsolatos helyes döntések meghozatalára, az egészséges életvitel fontosságára. Legyenek konkrét ismereteik a nem megfelelı életmód következményeirıl. A biológia tananyaga lehetıséget teremt arra is, hogy bemutassuk a környezetükben elıforduló veszélyes anyagokat, és a talaj, a víz, a levegı szennyezıdésének különbözı formáit, azok egészségkárosító hatását. 225

Az ember testfelépítése, életmőködései és egészségtana témakör tanítása lehetıséget teremt arra, hogy a tanulók belássák, könnyebb az egészséget megırizni, mint a kialakult betegségeket gyógyítani. Fontos nevelési feladat, hogy elfogadó és segítıkész magatartást alakítsunk ki a sérült és testi fogyatékkal élı embertársaink iránt. Ebben a témakörben különösen jó lehetıség nyílik arra, hogy tudatosítsuk a függıséghez vezetı helytelen, egészségromboló és az életet is veszélyeztetı szokásokat! Mutassuk be a káros szenvedélyek kialakulásának folyamatát, az alkohol, a dohányzás, a kábítószerezés romboló hatását! Napjainkban az egészségmegırzés egyik idıszerő feladata, a helyes és helytelen táplálkozási szokások megismertetése, az elhízás veszélyeinek bemutatása. A biológia tanításának sajátos szerepe van a szexuális kultúra megalapozásában, a nemiségre vonatkozó ismeretek, készségek fejlesztésében és a helyes magatartás elemeinek kialakításában.

Kulcskompetenciák Az iskolai mőveltség – ezen belül a biológiai mőveltség – tartalmát alapvetıen a társadalmi elvárások, a gazdaság, a versenyképesség igényei, és a globalizáció kihívásai határozzák meg. Az Európai Unió országaiban meghatározták a kulcskompetenciákat és ezek iskolai fejlesztési lehetıségeit. A kulcskompetenciák elsajátítása, tartalmuknál fogva biztosítják valamennyi polgárnak a gyors és hatékony alkalmazkodást a világhoz. A kulcskompetenciákra minden egyénnek szüksége van, ezért az iskolai mőveltség tartalmának meghatározásakor ezekbıl a készségekbıl, képességekbıl, attitődökbıl kell kiindulni. Ezek jelentik a személyes boldogulás, a társadalmi beilleszkedés, a sikeres munkavégzés alapjait. Mindegyik egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez, a tudás alapú társadalomhoz. A kulcskompetenciák részletes kifejtését a tanterv „Fejlesztési követelmények” része tartalmazza. Anyanyelvi kommunikáció A biológia tanításában is − más tárgyakhoz hasonlóan − számos lehetıség kínálkozik az anyanyelvi kommunikáció képességeinek fejlesztésére. Az ismeretszerzés folyamatában, a felfogás és az alkalmazás során értelmezik a szöveget, és szöveget alkotnak a tanulók. A biológiai mőveltséggel kapcsolatos tények, fogalmak, gondolatok, képzetek, vélemények, érzések kifejezése szintén számos szövegalkotási és szövegértési feladatot jelent. Utóbbi különösen fontos, hiszen a szövegértés a feltétele az értelmes tanulásnak. A biológia órákon az anyanyelv használata során lehetıség van a nyelvhelyesség szabályainak gyakorlati alkalmazására, az általános és a speciális szókincs (biológia fogalomrendszere) bıvítésére. A tanórák nagy részén szóbeli és írásbeli kommunikáció folyik, amely jó alkalom az egyéni kommunikációs képességek fejlesztésére. A biológiai mővelıdési anyag különösen jó lehetıséget biztosít arra, hogy ismeretterjesztı irodalomból, digitális információhordozókból gyakoroljuk, a tananyaghoz kapcsolódó szöveges és vizuális információk szempontok szerinti összegyőjtését, elrendezését, azok feldolgozását és értékelését.

226

Idegen nyelvi kompetenciák Fejlesztéséhez hozzájárulunk a tananyaghoz kapcsolódó idegen szakszavak helyes olvasásával, írásával, a különbözı nemzetiségő tudósok, feltalálók nevének helyes leírásával és kiejtésével, valamint egy-egy beszámoló készítésével a tanult idegen nyelven. A tanult idegen nyelvő ismeretterjesztı irodalom, különös tekintettel a folyóiratok gazdagon illusztrált cikkeinek feldolgozása, sajátos módon segíti az idegen nyelvi kompetencia fejlıdését. Matematikai kompetenciák A biológiaórákon egyes témakörök tanítása során felidézzük és alkalmazzuk az egyszerőbb kémiai és matematikai képleteket. Az élılények szervezettani struktúráinak és azok szabályszerőségeinek felismertetése szintén fejleszti a matematikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetıség adódik pl. a növekedési, fejlıdési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére, továbbá a táplálkozási, tápanyag - összetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (pl. pulzus, légzésszám, vérnyomás, az úszó, lebegı, aljzatra süllyedı vízi élılények felszíne, tömege, térfogata, sőrősége stb.). Ezeken az órákon a kapott adatokat, a számolások eredményeit a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják. A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciák A természettudományos kompetenciák fejlesztésének alapfeladata a természettudományos tantárgyak tanulásához szükséges az attitődök (érdeklıdések, értékek, érzelmek, magatartási, konkrét cselekvési elemek) folyamatos fejlesztése. Mindezek megfelelı pszichés hátteret, és kellı motivációt biztosítanak az értelmes tanuláshoz. Az a természettudományos megismerés módszereinek elsajátításakor, olyan készségeket, képességeket kell kialakítani, amelyek birtokában magyarázatokat tudnak adni alapvetı élettani folyamatokra, elırejelzéseket készíthetnek bizonyos életmőködésekrıl, és ezek birtokában a cselekvéseiket tudatosan irányítani tudják. Meg kell ismerniük az alapvetı természettudományos fogalmakat, folyamatokat, hogy megértsék az emberi beavatkozások formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában képesek csak elgondolkodni, és hipotéziseket felállítani a beavatkozások kockázatairól. Az alapfogalmak ismerete biztosítja, hogy véleményt alkothassanak a különbözı döntéshozatalokról, azok erkölcsi vonatkozásairól. A biológia tanítása során olyan képességeket is fejleszteni kell, amelyek birtokában nemcsak megértik az emberi tevékenységek hatását, hanem felébresztik az egyéni és a közösségi felelısségtudatot a fenntartható fejlıdés iránt. A fenntartható fejlıdés érdekében legyenek képesek az életük során lokálisan és globálisan cselekedni. A természettudományos mőveltségüknek ki kell terjednie a hétköznapi életben jelentkezı, biológiai problémák megértésére és a különbözı megoldások felismerésére. A mőveltségük tartalmának része olyan ismeretek és képességek fejlesztése is, amelyek segítségével felismerhetik a tudományellenes megnyilvánulásokat, és az áltudományos nézeteket. Digitális kompetencia A biológia tanítása-tanulása során a digitális kompetencia fejlesztésének célja, hogy a tanulók legyenek képesek a digitális eszközöket (számítógép, TV, fényképezıgép, kamera, digitális táblák) magabiztosan használni és a mővelıdési anyaghoz kapcsolódó információkat összegyőjteni, és ismeretforrásként − kellı tanári segítséggel, − felhasználni. Mindehhez az alábbi készségeket kell fejleszteni: információk felismerése, értékelése, tárolása, bemutatása. A digitális képességek birtokában tudjanak önállóan is, a tananyaghoz, vagy annak kiegészítéséhez szöveges és vizuális információkat összeállítani, azokat szemléletesen bemutatni. Mindezekkel hozzájárulhatunk a számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, információtárolás, internethasználat) képességeinek kialakításához, a tanulók kreativitásának fejlesztéséhez és az egyéni érdeklıdés szerinti tanulás motiválásához is. 227

A hatékony, önálló tanulás A biológia tanításának feladata − a többi tantárgyhoz hasonlóan − hogy fejlessze az önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata stb.) is, amelyekre minden ismeret elsajátításhoz szükség van. Bármely tantárgy hatékony tanulása csak az alapképességek magas színvonalán valósítható meg. Az önálló tanulás sajátos képességek kialakítását is jelenti, pl. a tanulási nehézségek leküzdését, az ismeretek felhasználását és alkalmazását, valamint a problémamegoldást. Az önálló tanuláshoz szükséges képesség (egyéni tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figyelem, a munka értékelése) fejlesztése minden tanóra feladta. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A természeti jelenségek megfigyelése, a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztését a természeti környezetet közvetlen megfigyelésével, továbbá a biológiai témájú mőalkotások (képzımővészet, zene) megismerésével és elemzésével biztosíthatjuk. A tanulmányi kirándulások, terepgyakorlatok során figyeltessük meg az élı és élettelen természet esztétikumát, az élılények és élettelen természet harmonikus kapcsolatát, a tájképi elemek és a növények, állatok szépségét. Tudják az egyes szervrendszerek fıbb betegségeit, az egészségmegırzés általános szabályait. Ennek érdekében szerezzenek ismereteket, az emberi szervezetet veszélyeztetı anyagokról, a környezeti ártalmakról, az alkohol, a drog, a kábítószerek, a dohányzás káros hatásairól. Szerezzenek alapismereteket az öröklıdésrıl, tudják, hogy az örökítı anyag a sejtmagban helyezkedik el és szaporodás során az apai, és anyai gének kerülnek a zigótába. A biológiai információ átadásának megismerésekor használják az információelméleti fogalmakat. Néhány példán keresztül értsék meg, hogy bizonyos környezeti ártalmak mutációkat okoznak és megváltozik az örökítı anyag szerkezete. Tudatosítsuk, hogy a biológiai jelenségek alapvetı jellemzıje az idı. Az idı múlásával az élılények is változnak. Ismerjék meg az élıvilág evolúciójának fıbb állomásait, tudják, hogy az evolúció nem lezárt folyamat, napjainkban is tart. Feladat, „az élet keletkezesével és fejlıdésével kapcsolatos legfıbb tudományos elképzelések tanulmányozása, vitákban, álláspontok formálásában való felhasználása.” (Nemzeti alaptanterv.) Tudják az evolúciós elmélet lényegét, az élıvilág fejlıdésének folyamatát. Ismerjék meg a földi élet kialakulásának a feltételeit, az élet keletkeletkezését, és az emberi faj megjelenését az evolúció történetében. Ismerjék meg a darwini evolúciós elmélet lényegét, az evolúció megértéséhez szükséges örökléstani alapismereteket. Az életmőködések tanulásakor mutassuk be azok evolúciós jellegét, tudatosítsuk, hogy az evolúció során kialakult életfolyamotok visszafordíthatatlanok. A biológia tanítása-tanulása során, szerezzenek ismereteket a földi élıvilág sokféleségérıl. Tudják, hogy az élıvilág mai arculatát kb. 3,5 milliárd éves fejlıdés (evolúció) során érte el. Kiegészítı információforrások használatával legyenek képesek az evolúció fıbb szakaszairól, csoportosan és önállóan ismereteket szerezni. Ismerjék meg az élılények fejlıdéstörténeti rendszerezésének alapjait. Tudják a megismert élılényeket a fıbb rendszertani egységekbe csoportosítani. Legyenek képesek az élıhelyekre tett tanulmányi kirándulások során ismeretterjesztı irodalom felhasználásával a fajismereteiket bıvíteni.

228

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám 55,5 - heti óraszám 1,5 Témakör 1. Az élılények közös tulajdonságai. Az egysejtőek, a gombák, a virágos és a virágtalan növények szervezeti felépítése. 2. A növények alapvetı életmőködései 3. Az állatok testfelépítése 4. Az állatok szaporodása, egyedfejlıdése, életmőködéseik szabályozása 5. Az élılények és környezetük

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 12 10 12 10 10

A javasolt óraszámok magukba foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenırzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére, és kiegészítı anyagok feldolgozására fordítható órákat is. 1. AZ ÉLİLÉNYEK KÖZÖS TULAJDONSÁGAI. AZ EGYSEJTŐEK. A GOMBÁK. A VIRÁGOS ÉS VIRÁGTALAN NÖVÉNYEK SZERVEZTI FELÉPÍTÉSE. Fejlesztési célok Konkrét biológiai jelenségekbıl elvonatkoztatás és a tanultak alkalmazása, általánosítások végzése (pl. az egyes élılények környezethez való alkalmazkodása, a szaporodás jelentısége, a környezet hatásainak érzékelése). Önálló ismeretszerzı képesség fejlesztése: ismeretterjesztı irodalomból (pl. az evolúció során kihalt élılényekrıl, a kihalás okairól.) harasztok, a nyitvatermık és a zárvatermık szerveik felépítése és életmőködése alapján

Tananyag Az élılények közös tulajdonságai (anyagcserét folytatnak, ingerlékenyek, életfolyamataik szabályozottak, szaporodnak, elpusztulnak).

Egysejtő, sejtmagvas növények és állatok felépítése, szaporodása, és jelentısége.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koncentráció Általános iskola, Természetismeret és Biológia tantárgyak: A tanult típusegyed növények testfelépítésének, szaporodásának, a környezethez való alkalmazkodásának felidézése. A korábban tanult növényi részek csoportosítása száruk, virágjuk és terméseik alapján. A megismert zöldség- és gyümölcsfélék fıbb jellemzıi, termesztésük. Az életközösségek felépítése, a termelı, fogyasztó és lebontó szervezetek. Anyagforgalom az életközösségekben. A növények fıbb rendszertani csoportjai.

A továbbhaladás feltételei Ismeri az élılények közös tulajdonságait.

Tudja, hogy a baktériumok és a kékmoszatok a sejtmagnélküliek közé tartoznak. Legyen képes adatokat győjteni, azokat rendszerezni, feldolgozni Tudja az egysejtő, sejmagvas élılények fıbb csoportjait, ismeri a jelentıségüket az életközösségekben.

229

A megfigyelések, vizsgálatok lényeges elemeinek szóban, írásban való rögzítése. Szemléletes beszámoló az önálló A gombák általános jellemzıi, életmódjuk, szaporodásuk. munkáról. A gombák jelentısége a bioszféra anyagforgalmában. Összefüggések kereséseaz élılények testfelépítése és életmőködése között.

Vizuális információk képek, magyarázó rajzok, folyamatábrák megfigyelése, elemzése, és a tanultak alkalmazásával magyarázatok adása.

A leggyakoribb ehetı és mérgezı gombák. Gombák okozta betegségek a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A védekezés módjai. Az élelmiszeriparban, a gyógyszergyártásban használt gombák.

Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média felhasználásával önálló ismeretek szerzése bizonyos biológiai folyamatokról. Megfigyelések és tapasztalatok alapján konkrét és elvont gondolkodási mőveletek végzése.

A moszatok, zuzmók és a mohák testfelépítése, szaporodása és jelentıségük.

A mindennapi életben az egészséges táplálkozásról, és a vitaminokról tanultak A növények szervezıdési szintjei: sejt, telep, szövetek, szervek, szervezet. alkalmazása. A hajtásos növények sejtjeinek a felépítése.

Szakiskola Kémiai 9. évf. Fontosabb fémek és nemfémes elemek (hidrogén, oxigén, víz, szén, szén-dioxid, nitrogén) fizikai és kémiai tulajdonságai. A savas és a lúgos kémhatás. Fizika 9. évf. Nyomás, a nyomóerı, a nyomás terjedése folyadékokban és a gázokban. Földrajz 9. évf. A kızetek, ásványok, nyersanyagok keletkezési feltételei. A talaj kialakulása, jellemzıi. Élı növényi részek és mikroszkópi metszetek megfigyelése, vizsgálata: a növények fıbb szerveinek és szöveteinek megfigyelése (bırszövet, mirigyszırök, csalánszırök, kristályzárványok, sejtfal, szállító edénynyalábok). Vázlatrajzok készítése a megfigyelt növényi részekrıl. A vázlatrajzok megszövegezése a tanult biológiai fogalmak alkalmazásával.

Adatok, információk, kiegészítı ismeretek győjtése önálló és csoportmunkában, a kórokozó vírusokról, baktériumokról és gombákról. A baktériumok, gombák jelentıségérıl az élettani folyamatokban, az anyagok körforgásában és az élelmiszeriparban.

Tudjanak a tanultak alkalmazásával hipotéziseket felállítani, érvelni, vitatkozni biológiai kérdésekrıl. Érti, hogy a gombák az élıvilágban önálló csoportot alkotnak. Tudja a gombákat táplálkozásuk alapján csoportosítani. Ismeri a gombák jelentıségét az anyagok körforgásában, érti a szaporodásuk folyamatát. Tud példákat mondani a mezıgazdaságban, az élelmiszeriparban fontos gombákra. Ismeri a hazai erdık halálos mérgezést okozó gombafajait.

Tud példákat mondani a vírusok, a baktériumok és a gombák okozta emberi betegségekre. Tud megadott szempontok alapján adatokat győjteni, azokat csoportosítani, rendszerezni

Ismeri a moszatok, a zuzmók és a mohák szervezeti felépítését és jelentıségüket.

230

A növényi szövetek jellemzıi. A szövetek feladata és elhelyezkedése a növényi szervekben.

A harasztok, a nyitvatermık, a zárvatermık általános testfelépítése.

Egyéni és csoportos vizsgálatok, megfigyelések a virágos és virágtalan növények testfelépítésérıl. A nyitvatermık virágzatairól, a tobozoz felépítésérıl, a magokról. A zárvatermık virágáról, virágzatairól, terméstípusairól, magjairól.

A zárvatermı növények szaporodása, a virág részei. Egylaki − kétlaki, egyivarú − kétivarú virág.

A termés kialakulásának folyamata. Valódi és áltermések. A termések csoportosítása.

Ismeri a növényi sejt és a sejtalakotók felépítését.

Vázlatrajzok készítése a különbözı növényi szervekrıl, a szervek módosulásairól. Tudja a növényi szövetek nevét, elhelyezkedését és alapmőködést a növény szervezetében.

A gyökér, a szár és a levél felépítése és fıbb típusai.

A nyitvatermı növények szaporodása

Tudja a növények szervezıdési szintjeit,

Termések vizsgálata és csoportosítása: A húsos és száraz termések (csonthéjas, alma, bogyó, kabak, tüszı, hüvely, becı, tok) szerkezetének a vizsgálata, vázlatrajzok készítése.

A sejt anyagainak vizsgálata, kísérletek végzése Pl. a víz, az olaj-, a keményítı- és fehérjetartalom kimutatására.

Tanulói kiselıadások, önálló információgyőjtés alapján. Pl. a kékmoszatok jelentıségérıl a föld légkörének kialakításában; a moszatok és a harasztok jelentıségérıl a Földtörténet kezdeti idıszakában (karbonkor); a spórás és a magvakkal történı

Tudja a harasztok, a nyitvatermık és zárvatermık szervezeti felépítését.

Ismeri a harasztok létfenntartó és szaporító szerveit.

Tudja a gyökér, a szár és a levél felépítését.

231

Az egyszikő és kétszikő növények magja, mag részei.

szaporodásról. Tudja, hogy a fenyık nyitvatermı növények, virágjuk van, a magkezdemények szabadon állnak.

Ismeri a zárvatermı növények szaporító szervének felépítését, tudja a virág részeit, azok feladatát. Érti az egylaki, kétlaki növény, egyivarú, kétivarú virág fogalmakat. Ismeri az egyszikő és a kétszikő növények magjainak részeit.

2. A NÖVÉNYEK ALAPVETİ ÉLETMŐKÖDÉSEI Fejlesztési célok Az élıvilág közös származásának, eredetének az evolúciós bizonyítékai.

Tananyag Az autotróf és heterotróf táplálkozás.

Az építı és a lebontó anyagcsere folyamatok lényege. Fizikai és kémiai ismeretek alkalmazása. A növények tápanyagfelvétele

Magyarázatok adása a

A gyökérzet és levél felépítése,

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció Általános iskolai biológia 7. 8. évf.: Az életközösség anyagforgalma. A lebontó szervezetek szerepe az anyagok körforgásában. A távoli tájak életközösségeinél megismert típusnövények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. Szakiskola: Kémia 9. évf. Általános iskola Fizika 8. évf. Szakiskola 9. évf. A nyomás, a nyomóerı.

A továbbhaladás feltételei Ismeri az autotróf és heterotróf táplálkozás lényegét. Tudja, hogy az anyagcsere lényegében azonos folyamatot jelent a növényeknél és az állatoknál.

Ismeri a növények legfontosabb tápanyagait. Tudja a gyökérzet és a levelek szerepét a tápanyagok felvételében. Felismeriaz élet folyamatok közötti azonosságokat és különbségeket.

232

fotoszintézis jelentıségére. A fotoszintézis lényegének megismerésével érvelés az esıerdık, a lombhullató és tőlevelő erdık, a füves puszták, a tengerek plankton- és telepes növényvilágának megırzése, védelme mellett. Adatok elemezése, grafikonok értelmezése, értékelése, következtetések levonása: Pl.: a fény intenzitásának, a levegı széndioxid-tartalmának hatása a fotoszintézisre.

feladatuk a tápanyagok felvételében.

Anyagszállítás a növényekben.

A gyökérnyomás és a párologtatás szerepe az anyagfelvételben. A gázcserenyílások felépítése és mőködése.

A fotoszintézis folyamatának a lényege és jelentısége.

Magyarázat bizonyos biológiai problémákra, pl.: Hogyan lehet az aszály ellen trágyázással védekezni? Miért áll le a fotoszintézis a téli hónapokban? A mozgás, mint alapvetı életjelenség. Miért fokozza az aszálykárokat az erıs A mozgás típusai, a hely- és szél? helyzetváltoztató mozgások.

A nyomás terjedése a folyadékokban és a gázokban. Földrajz 9. évf. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek végzése a növények alapvetı életmőködéseirıl: 1. A növények testfelépítése és életmőködései (színtestek vizsgálata, bırszövet és a gázcserenyílások vizsgálata, keményítıszemcsék vizsgálata gumókban és magvakban). 2. Növényi sejtalkotók és szövetek vizsgálata metszetekrıl (zárványok megfigyelése, alapszövetek megfigyelése stb.).

Ismeri a szállítószövet felépítését. Tudja a gyökérnyomás és a párologtatás jelentıségét.

Érti a gázcserenyílások mőködését.

Ismeri a fotoszintézis lényegét. Tudja a fotoszintézis folyamatának jelentıségét a bioszféra mőködésében. Legyen képes összefüggéseket keresni az élı és élettelen folyamatok közötti kapcsolatokról.

3. Egy haraszt és egy mohanövényke Tudja, hogy a mozgás alapvetı kézinagyítós vizsgálata. életjelenség. A sporangiumok és az asszimiláló részek Érti a hely- és helyzetváltoztató mozgás megfigyelése. közötti különbséget, 4. Nyitvatermık virágzatainak, zárvatermık virágainak, virágzatainak kézinagyítós vizsgálata és rajzok készítése.

Legyen képes ismereteit alkalmazva csoportosításokra, pl.: a növények csoportosítása élettartamuk szerint A szaporodás jelentısége az élıvilágban. 5. Földbeni módosult hajtások, és rügyek (egynyári, kétnyári, évelı). A növények megfigyelése. ivartalan szaporodása

Folyamatábrák, magyarázó rajzok megfigyelésével és elemzésével összefüggések keresése: Pl.: a tápanyagfelvétel, az anyagszállítás és az élettelen környezeti tényezık hatása közötti kapcsolat. A növények ivaros szaporodása. A megporzása, az önbeporzás és a kölcsönös beporzás.

6. Az ismertebb termések felépítése és rajzok készítése. 7. Csírázási kísérletek beállítása, a csírázás feltételeinek változtatásával. A kísérletek tapasztalatainak elemzése, következtetések levonása.

Tudja a szaporodás jelentıségét az élıvilágban.

233

A virágos növények a kettıs megtermékenyítés lényege.

A termés és a mag kialakulása. Az egyszíkő és a kétszíkő növények magvai. A csírázás feltételei és folyamata.

Megfigyelések, vizsgálatok eredményeibıl következtetések levonása.

A növények egyedfejlıdésének fıbb szakaszai.

9. Kísérletek beállítása a gyökérnyomásról, a vízfelvételrıl és a párologtatás bemutatásáról. 10. Kísérletek beállítása a a fotoszintézis során keletkezett oxigén és keményítı kimutatására. 11. Kísérlet a lebontó folyamatok során keletkezı hı kimutatására.

12. A zöldmoszatok helyváltoztató A növekedés és a fejlıdés feltételei. mozgásának megfigyelése mikroszkóp A termesztett növények alapvetı igényei segítségével. a környezeti tényezıkkel szemben. Helyzetváltoztató mozgás megfigyelése csíráztatott növényeknél. Elméleti ismereteiket alkalmazva növényeket ivarosan és ivartalanul A talajmővelés, a mesterséges szaporítani. tápanyagpótlás, az öntözés, a növényvédelem feladatai.

A növények élettartama: egynyári, kétnyári és évelı növények. Önálló ismeretszerzés információforrások felhasználásával (elektronikus média, ismeretterjesztı irodalom és szemléletes kiselıadások tartása, különbözı növényélettani témakörökbıl.

8. Kísérletek beállítása a talaj alapvetı tápanyagainak hatásáról a növények a fejlıdésre.

Pl. a sivatagi növények szárazságtőrése; a tundra növényeinek hidegtőrése; növények és a gombák együttélése; mérgezı és gyógyító hatású növények; a gombák, mint gyógyszeripari és élelmiszeripari alapanyagok;

Tanulmányi kirándulás egy mezıgazdasági üzembe, az alapvetı növénytermesztési eljárások megfigyelése (talajmővelés,

Ismeri az ivaros- és az ivartalan szaporodás közötti különbséget.

Tudja, hogy a virág a növények szaporító szerve. Ismeri a nyitvatermık és a zárvatermık virágjának felépítését, a megporzás különbözı módjait és a megtermékenyítés folyamatát.

Képes a különbözı terméseket csoportosítani, és a fıbb terméstípusokat megnevezni. Érti, hogy a csírázás folyamatához külsı belsı feltételek megléte szükséges. Tudjanak példákat mondani a kertészetben és a gyümölcstermesztésben az ivartalan szaporítási módokra Ismeri a növények egyedfejlıdésének a fıbb szakaszait.

Tudja, hogy a termesztett növényeknél a

234

tápanyagpótlás, növényvédelem,).

Tanulmányi kirándulás egy kertészeti Az ivartalan szaporítás üzembe: a növények ivaros és ivartalan (dugványozás, tıosztás, bujtás, szemzés, szaporításának, alapvetı növényápolási oltás) alkalmazási lehetıségei a munkák megfigyelése. mezıgazdaságban és a kertészetekben.

környezeti feltételek egy részét az ember szabályozza (talajmővelés, tápanyagpótlás, növényvédelem,). Tudja az ismereteit alkalmazva a növényeket élettartamuk alapján csoportosítani (egynyári, kétnyári, évelı).

Képes néhány alapvetı ivartalan szaporítási módot a dísznövények szaporításakor alkalmazni (tıosztás, dugványozás, bujtás,).

3. AZ ÁLLATOK TESTFELÉPÍTÉSE, ÉLETMŐKÖDÉSEI (kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás,) Fejlesztési célok

Tananyag


A lényeges elemek kiemelésére, a Az állatok szervezetét felépítı szövetek. Koncentráció Általános iskolai biológia 7. 8.. felépítés és mőködés közötti kapcsolatok felismerése Szakiskola 9. évf. Fizika: A gerinces és gerinctelen állatok kültakarója. .A témakör tananyagával kapcsolatos megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, Konkrét ismeretek és tapasztalatok mérések végzése: alapján összefüggések keresése: pl. egy 1. Egysejtő állatok mozgásának állatfaj kültakarójának felépítése és Az állatok mozgása, a mozgás mikroszkópos vizsgálata. Pl.: természetes környezetének adottságai jelentısége és fıbb típusai. Közönséges hidra, földigiliszta, orvosi között. A gerinces állatok mozgása, a csontok és pióca, éti csiga, mocsárcsiga, tavi kagyló az izmok. mozgásának megfigyelése. A struktúra (felépítés) és a funkció

A továbbhaladás feltételei Ismerje a fontosabb állati szövetek nevét, felépítését és feladatát.

Tudjon a megfigyeléseirıl, magyarázó szöveggel ellátott, lényegkiemelı vázlatrajzokat készíteni

Tudja a kültakaró fogalmát, a fıbb kültakaró típusok jellemzıit. Legyen képes szempontok alapján csoportosításokat végezni.

2. Élı tavi kagyló légzésének és a víz szőrésének megfigyelése.

235

(feladat, mőködés) kapcsolatának A légzés lényege. megértése. Miért tudnak hatékony védelmet A légcsövek, a kopoltyúk és a tüdı biztosítani az élı és felépítése és mőködése. élettelen környezeti hatásokkal szemben (csípés, harapás, szúrás, ragadozó közelsége, hideg−meleg, szél, csapadék, száraz és páradús levegı stb.).

Az állatok táplálkozása. Vizuális információk (magyarázó rajzok, folyamatábrák, stb.) megfigyelése, a tanultak felidézése. A tanultak alkalmazásával a folyamatok közös jellegzetességeinek felismerése, pl.:a légzés minden élılénynél azonos folyamatot jelent (gázcsere).

A tápanyagok lebontása, és az emésztés lényege.

Az egysejtőek, a szivacsok és a csalánozók táplálkozása.

Azonos élettani folyamatok (pl. vérkeringés, légzés, emésztés) A győrősférgek, a puhatestőek és az összehasonlítása, az ízeltlábúak bélcsatornája, szájszerveik. összehasonlításokhoz konkrét megfigyeléseket , azokból következtetés és általánosítás. Forrásmunkák felhasználásával önálló ismereteket szerzése.

3. Rovar (cserebogár, házi légy) preparátumokon kézinagyítós Érti, hogy a mozgás alapvetı vizsgálatok, pl. s testfelépítés életjelenség. szelvényezettsége, a hártyás szárnyakon a légcsırendszer, a Ismeri a fıbb mozgásféleségek típusait. fejen szájszerv, az összetett szem és a csápok, a potrohon a légcsınyílások, a toron az ízelt lábak felépítésének vizsgálata. 4. Egy akváriumban tartott nagyobb testő hal mozgásának, az egyes úszótípusok mőködésének és a légzésének a megfigyelése. 5. Egy madárcsontváz megfigyelése. A fej, a nyak, a törzs és végtagok csontjainak megismerése, a fıbb jellegzetességek tanulmányozása. 6. Különbözı emlıs állatok koponyáinak megfigyelése, fogazattípusok gyakorlása. Beszámolóikhoz, magyarázataikhoz, érveléseikhez tudjanak képeket, rajzokat, filmrészleteket is szemléletesen felhasználni.

A gerinces állatok táplálkozási szervei és Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média felhasználásával kiegészítı az emésztımirigyeik feladata. ismeretek győjtése, és szemléletes kiselıadások tartása az állatok egyes életmőködéseirıl, a szervek, szervrendszerek fejlıdésérıl.

Tudja, hogy a gerinctelen állatokra milyen mozgásformák jellemzık.

Ismeri, hogy a gerinces állatok a csontvázhoz tapadó izmokkal mozognak.

Érti, a légzés folyamatának lényegét.

Tudja a légcsöves, a kopoltyús és a tüdıvel történı légzés folyamatát.

Képes az állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani Tudja az emésztés folyamatának lényegét.

236

Az anyagszállítás az állatvilágban. A nyílt- és a zárt keringési rendszer.

A szív, a verıerek és a győjtıerek általános felépítése és mőködése.

Önálló munka, problémák felvetése az állatok életmőködéseirıl és problémák megoldására önállóan vagy csoportmunkában információ -források felhasználásával megoldások keresése.

Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki vadasparkba, állatkertbe: a tanult szervezettani sajátosságok megfigyelése.

Ismeri győrüsférgeknek, puhatestőeknek, ízeltlábúak táplálékszerzı és emésztıszerveinek a nevét és mőködését.

Ismer néhány szájszervtípust. Tudja a gerinces állatok tápcsatornájának fıbb részeit

A kiválasztás folyamatának lényege. Ismeri az emésztımirigyek nevét és feladatukat a lebontásban.

A gerinces állatok kiválasztása. A vese felépítése és mőködése.

Érti a nyílt és zárt keringési rendszer közötti különbséget. Ismeri a szív, a szívmőködés, a verıereknek, győjtıereknek és a hajszálereknek feladatát. Érti a kiválasztás folyamatának lényegét.

Ismeri az emlısállatok kiválasztószerveinek a nevét és felépítését.

237

4. AZ ÁLLATOK SZAPORODÁSA, EGYEDFEJLİDÉSE, ÉLETMŐKÖDÉSEIK SZABÁLYOZÁSA Ajánlott tevékenységformák Fejlesztési célok Tananyag Módszertani javaslatok Élettani folyamatok között azonosságok A szaporodás jelentısége az élıvilágban. és különbségek keresése, Az állatok ivartalan és ivaros Pl.: a növények és az állatok szaporodása. szaporodása között. a kétféle szaporodási forma elınyeire, az ivartalan szaporodás esetleges hátrányaira. A külsı és belsı megtermékenyítés Ismeretek összehasonlításával fogalma. magyarázatok adása biológiai A zigóta és a szikanyag jellemzıi. folyamatokra, Pl.: az ivaros és ivartalan szaporodás lényege, a kétféle szaporodási forma elınye és hátránya. Biológiai problémák megvitatása, hipotézisek felállítása, a biológiai ismereteik felhasználásával érvelés: pl.: Milyen következményekkel járna, ha minden élılény ivartalanul szaporodna? Folyamatábrák megfigyelésével, elemzésével, és a gondolkodási mőveletek alkalmazásával általánosítható ismeretek. Pl.: a különbözı állatcsoportok egyedfejlıdésének megismerése során, az életfolyamatok szabályozásának hasonlóságai alapján. Ismert állatok egyedfejlıdésük alapján való csoportosítása. A növekedés és fejlıdés közötti különbségek.

Az állatok egyedfejlıdése, az egyedfejlıdés fıbb típusai. A rovarok egyedfejlıdésének típusa. Átalakulás nélkül fejlıdı állatok.

A növekedés és fejlıdés fogalma.

A gerinctelen és a gerinces állatok ivadékgondozása.

Koncentráció Általános iskolai biológia 7. 8. évfolyam: A korábban tanult nagyobb állatcsoportok típusegyedeinek és azok fıbb tulajdonságaiknak felidézése, szemléltetı anyag segítségével. Szakiskola 9. évf.: Biológia A növények szaporodása, a zárvatermı növények kettıs megtermékenyítése. A növények egyedfejlıdése. Fizika: Az elektromos alapjelenségek.

A továbbhaladás feltételei Tudja a szaporodás lényegét, ismerje az állatok ivartalan szaporodásának formáit.

Értse az ivaros és az ivartalan szaporodás közötti különbséget.

Tudja az egyes ivarszervek fıbb feladatát.

Megfigyelések, vizsgálatok: Ismerje a külsı és a belsı Egy lakóhely környéki állatkertben vagy megtermékenyítés közötti különbséget. vadasparkban megfigyelések végzése az állatok testfelépítésérıl, életmódjáról, viselkedésérıl, ivadékgondozásáról. Tudja a tanult állatokat egyedfejlıdésük alapján csoportosítani. Megfigyelések a lakóhely környékén a madarak fészkelési szokásairól, költési idıszakáról, az ivadékainak gondozásáról, a fiókák kirepülésérıl. Ismerje a rovarok egyedfejlıdésének típusait. Inszektáriumban tartott ízeltlábú állatok (sáskák, pókok stb.) növekedésének, fejlıdésének, vedlésének folyamatos megfigyelése.

Tudjon példákat mondani az átalakulásos és az átalakulás nélküli fejlıdésre.

Az alkalmazkodási képesség jelentısége Akva-terráriumban tartott vízicsigák és

238

az élıvilágban. A tanultakat alkalmazva, példák az ismertebb állatok ösztönös viselkedésére. Összefüggések megértése a lerakott peték, tojások mennyisége és ivadékgondozás fejletlensége (vagy fejlettsége) között.

Az életmőködések szabályozásának alapfolyamata.

A környezetükben élı állatok az ivadékgondozás jellemzıi alapján történı csoportosítása.

Az idegrendszer típusai. A hálózatos és a központi idegrendszer

Összefüggések keresése bizonyos szervrendszerek fejlettsége (pl. idegrendszer, érzékszervek) és az élılény alkalmazkodó képessége között.

Az agyvelı és gerincvelı alapmőködései.

A hormonok és a belsı elválasztású mirigyek fogalma. Az hormonális szabályozás lényege.

kagylók táplálkozásának, szaporodásának megfigyelése. Vizsgálatok: Tyúktojás vizsgálata, a szikanyag és az embrió megfigyelése. Ízeltlábú állat (pl. hangyák, legyek, sáskák) petéinek kézinagyítós és mikroszkópos megfigyelése. Ismereteiket alkalmazva értsék meg a szikanyag általános szerepét állatok szaporodásában, és legyenek képesek magyarázni a szikanyag jelentıségét, az embrió fejlıdésében.

Tavakban győjtött, és akváriumban tartott gerinctelen állatok (planáriák, édesvízi hidrák, csigák, kagylók, rákok, ízeltlábúak és lárváik) életmőködéseinek (pl.: táplálkozás, légzés, mozgás, bimbózásának, fényreakciók, stb.) megfigyelése.

A témakörhöz kapcsolódó ismeretterjesztı irodalom, elektromos média anyagainak felhasználásával anyaggyőjtés, az anyag rendszerezése, csoportosítása, a bemutatandó szöveg szerkesztése, hozzá illusztrációs anyag Az állatok érzékelése és érzékszervei. Az érzékelés folyamata: inger, ingerület, összeállítása és bemutatása (pl. az állatok érzékelésérıl, egyes állatok érzéklet. kiváló látásáról, szaglásáról, hallásáról, a fény érzékelésérıl, a tájékozódási képességrıl, az ultrahangos érzékelésrıl stb.).

Legyen képes általánosításokra, ítéletalkotásokra, következtetések levonására.

Legyen képes a növekedést és a fejlıdést megkülönböztetni.

Ismerje a gerinctelen állatok ivadékgondozásának néhány formáját.

Ismerjen példákat a gerinces állatok ivadékgondozására. Tudja az ismertebb állatokat az alkalmazkodási formáik alapján csoportosítani (téli álmot alvók, elköltözık, éjjel aktív állatok, rejtıszínőek stb.)

Az idegi és a hormonális szabályozás összhangja.

Ismerjen néhány példát az állatok alkalmazkodására. Ismerje az életfolyamatok szabályozásának alapelveit. Tudja az idegrendszer fıbb típusait. Tudjon példákat mondani az

239

idegrendszer fejlettsége és az egyes élılények életmőködése közötti összefüggésre.

A mechanikai, a vegyi, a fény és a hımérséklet ingereinek érzékelése.

Az állatok viselkedése és tanulási képessége.

A témakörhöz kapcsolódó videófilmek, CD-k, megfigyelése és elemzése, pl.: az állatok alkalmazkodásáról, szaporodásáról, a csapatokban élı állatok viselkedésérıl, a csapaton belüli sorrend kialakulásáról.

Ismerje a belsı elválasztású mirigy fogalmát, tudja a hormonok jelentıségét az életfolyamatok szabályozásában. Ismerje az érzékelés és az érzet kialakulásának folyamatát.

Ismerje az ösztönös viselkedés lényegét.

5. AZ ÉLİLÉNYEK ÉS KÖRNYEZETÜK Fejlesztési célok Az evolúció során csak azok az élılények maradtak fenn, amelyek alkalmazkodni tudtak a környezet változásaihoz.

Tananyag A bioszféra fogalma és kiterjedése.

A környezet fogalma. A környezeti tényezık hatása az életmőködésekre.

Önállóan szöveges és képi információkat szerzése az evolúció során alkalmazkodásra képtelen és ezért kipusztult élılényekrıl. A tőrıképesség fogalma. Természetvédelemmel kapcsolatos irodalomból adatok győjtése a környezeti tényezık megváltozása miatt a kipusztulás szélére sodródott növény- Az élettelen környezeti tényezık hatása és állatfajokról. az életközösségekre. A tőrıképesség lényegének megismerése és megértése. (urbanizáció, közlekedés,

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció Általános iskolai biológia 7. 8. évfolyam: A hazai és a távoli tájak legjellemzıbb életközösségei. Földrajz 9. évf.: Kontinensek, óceánok helyzete, természeti adottságai. Fizika: Az energia, az áramló közeg energiája. Halmazállapot változások, olvadás, fagyás, párolgás, lecsapódás. A látható fény, a fény terjedése. Kémia: Fémes és nemfémes elemek fizikai, kémiai tulajdonsága. Az oldatok, az oldatok összetétele, az oldódás folyamata.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a bioszféra fogalmát.

Tudja, hogy az élıvilág fejlıdése során alkalmazkodott az élıhelye környezeti feltételeihez.

Ismeri a környezet fogalmát. Érti, hogy a környezet változásait az élılények csak a tőrıképességük határain belül képesek elviselni. Tud példákat mondani a szők- és tág tőrıképességő fajokra.

240

Az önálló munkájukról szemléletes, lényegkiemelı beszámolók tartása.

levegıszennyezés stb.).

Megismert élılények csoportosítása. a környezeti hatásokkal szembeni tőrıképességük alapján A szélsıséges környezethez való alkalmazkodás jellegzetes formáinak felismerése a növény- és állatvilágban.

Ismeri az élettelen környezeti tényeket. Élı környezeti tényezık. A populáció fogalma. A populációk fıbb tulajdonságai.

A populációk közötti kapcsolatok példái (versengés, élısködés, együttélés, ragadozás). Korábbi ismereteik alapján a táplálkozási láncok jelentıségének megértése az életközösségek anyagforgalmában.

Az anyag és az energia a táplálkozási hálózatokon keresztül áramlik. Meggyızı érvek felsorolása az életközösségek anyagforgalmának fontosságáról. Magyarázatok ökológiai problémákra, pl.: Mi lehet a következménye a táplálkozási lánc megszakadásának? Milyen problémákat okoz, ha egy életközösségbıl a ragadozók kipusztulnak? Miért veszélyes egy életközösségben a termelı szervezetek túlszaporodnak? Milyen következményekkel járna a hazai fás életközösségekben, az ember szabályozó tevékenységének

Ismeretterjesztı irodalmak, folyóiratok, elektronikus média élıhelyeket, életközösségeket, környezeti ártalmakat feldolgozó anyagának megismerése, megbeszélése, kiselıadások készítése.

Az életközösség fogalma és fıbb jellemzıi.

A populációk közötti kölcsönhatások az életközösségekben.

Anyagforgalom és energiaáramlás az életközösségekben. A táplálkozási kapcsolatok jelentısége.

Termelı, fogyasztó és lebontó szervezetek.

A táplálkozási láncok és táplálékhálózatok.

Tudja a talaj, a víz, a levegı, a napsugárzás, a domborzat hatását a fajok elterjedésére. Képes környezeti tényezık adatait bemutató diagrammok elemzésére, értékelésére. Érti az összefüggést az élılények szervezeti felépítése és élıhelyük környezeti adottságai között.

Tanulmányi kirándulás egy lakóhely környéki élıhelyre. Az életközösség élı- és élettelen környezeti tényezıinek megfigyelése. Pl.: emberi beavatkozások nyomai, táplálkozási kapcsolatok, szintezettség, aspektusok. Megfigyelések, kísérletek, vizsgálatok a terepen, pl.: 1. A talaj mésztartalmának kimutatása. 2. A talajlakó élılények megfigyelése. 3. A szennyezések hatása az élılényekre. 4. A víz körforgásának modellezése. 5. A levegı porszennyezésének kimutatása. 6. A kéndioxid-szennyezés hatása. 7. Egy erdı szintezettségének és aspektusainak folyamatos, évszakonkénti megfigyelése. 8. Táplálkozási kapcsolatokra utaló jelek keresése a megfigyelt élıhelyen.. 9. A fény erısségének és a talaj

Tudja a populáció fogalmát, érti a populációk fıbb jellemzıit.

Ismeri az életközösség fogalmát, és jellemzıit.

Tud példákat mondani a populációk

241

megszüntetése? A természetes és a mesterséges életközösségek összehasonlítása.

A táplálkozási piramis és a biomassza piramis fogalma.

A szabályozási folyamatokról tanultak alkalmazása az életközösségek önszabályozó mőködésének (dinamikus egyensúly) magyarázatára.

Az ember felelıssége a globális környezeti problémák kialakulásában, (tudjanak példákat mondani a károk enyhítésére.) Az ember felelıssége a fenntartható fejlıdés biztosításában.

Társadalom- és természetföldrajzi ismereteiket alkalmazva értsék meg, az egyes földrészeken a túlnépesedés problémáját.

A bigén elemek körforgása a természetben: a szén, az oxigén, a nitrogén és a víz körforgása.

A természetes és a mesterséges életközösségek fogalma, fı jellemzıik.

nedvességtartalmának vizsgálata. 10. A növényzet vízmegkötı képességének vizsgálata. 11. Modellkészítés a víz körforgásának szemléltetésére.

Önálló és csoportos győjtımunka, beszámolók készítése: Egy –egy élıhely és karakterfajainak szemléltetéssel összekapcsolt bemutatása. Az élılények alkalmazkodási formái a környezeti feltételekhez Kapcsolatok az élılények között.

Tanulói kiselıadások: Hazai és távoli földrészek, egy-egy veszélyeztetett élıhelyének és veszélyeztetett élılények bemutatása. Adatok, információk győjtése és A környezet szennyezése. beszámolók készítése a Föld globális A környezet terhelése és az környezeti problémáiról életközösségek önszabályozó mőködése. (elsivatagosodásról, klímaváltozás, a túlnépesedés, éhségövezetek, stb.), a Hazai és a távoli földrészek nagyobb természetvédelem feladatairól, a életközösségeit veszélyeztetı emberi beavatkozások, környezetszennyezések. veszélyeztetett élıhelyekrıl és élılényekrıl. A talaj, a víz és a levegı szennyezése

közötti kölcsönhatásokra.

Tudja, hogy az életközösségekben az anyag- és energiaforgalom alapvetıen a táplálkozási láncokon keresztül valósul meg.

Érti a termelı, fogyasztó és a lebontó szervezetek mőködését.

Ismeri a biogén elemek fogalmát. Tudja a fıbb elemek körforgását a természetben.

Érti a természetes és a mesterséges életközösségek közötti különbséget. Ismeri a környezet szennyezésének leggyakoribb formáit, érti a terhelés fogalmat.

Globális környezeti problémák

A fenntartható fejlıdés alapismeretei

Ismeri a talaj, a víz és a levegı szennyezés leggyakoribb formáit és azok következményeit.

242

Tudja a globális környezeti problémák kialakulásának okát, ismeri a problémák megoldásának lehetıségeit.

Ismereteit alkalmazva tudja, hogy a bioszféra védelme és a fenntartható fejlıdés biztosítása minden ember közös érdeke.

243

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám 55,5 − heti óraszám 1,5

Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám

1. Az emberi szervezetet felépítı anyagok, az anyagcsere lényege

6

2. Az ember testfelépítése, életmőködései és egészségtana

16

3. Az életfolyamatok szabályozása

6

4. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése

6

5. Az öröklıdés alapjai

10

6. Az élıvilág törzsfejlıdése. Az ember evolúciójának fıbb szakaszai. A jelenkori bioszféra veszélyeztetettsége

10

A javasolt óraszámok magukba foglalják az ismétlésekre, összefoglalásokra, gyakorlásokra, ellenırzésre, kísérletek, vizsgálatok végzésére, és kiegészítı anyagok feldolgozására fordítható órákat is.

244

1. AZ EMBERI SZERVEZET FELÉPÍTİ ANYAGOK, AZ ANYAGCSERE LÉNYEGE Fejlesztési célok

Tananyag


A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy valamennyi élılény azonos elemekbıl épül fel.

A biogén elemek jelentısége az ember testfelépítésében és életmőködéseiben. Az anyagi világ egysége, az emberi szervezetben zajló biológiai folyamatok mellett a fizikai, kémiai jelenségek felismerése. A lényeges jegyek kiemelésével csoportosítások végzése, pl.: a leggyakoribb élelmiszereket az elsıdleges tápanyagtartalmuk alapján (lipidek, szénhidrátok, fehérjék). Következtetéseket , és az egyes esetekbıl az általánosra következtetés. Pl.: a növény, állat ember anyagcsere folyamatainak hasonlósága.

Az emberi szervezetet felépítı szervetlen Koncentráció anyagok. Biológia 9. évf.: Kémia 8. évf.: A biogén elemek jelentısége. Szakiskola Kémiai 9. évf. Kémiai 10. évf.: Szénhidrátok, zsírok, olajok, fehérjék összetétele, fıbb tulajdonságai. A víz jelentısége, a diffúzió és ozmózis. Önálló ismeretszerzés különbözı forrásanyagok felhasználásával és kiselıadások tartása: pl.: a biogén elemek jelentıségérıl, a hiányuk okozta rendellenességekrıl, betegségekrıl. Az emberi szervezetet felépítı szerves anyagok. Vizsgálatok, kísérletek: A fehérjék, szénhidrátok, lipidek kimutatása, fıbb tulajdonságaiknak megismerése.

Az anyagcsere-folyamatok és az energiaforgalom lényege. Az építı és a lebontó anyagcsere.

Megfigyelések, tapasztalatok szerzése a leggyakoribb élelmiszereink tápanyagés ásványi anyagainak összetételérıl.

Értse a biogén elem fogalmát.

Ismerje a legfontosabb fémes és nemfémes elemek jelentıségét az ember testfelépítésében.

Tudja a kémiai ismereteit alkalmazni, ismerje az ember szervezetét felépítı szerves anyagok fıbb jellemzıit.

Értse az anyagcsere-folyamat lényegét.

Tudja az építı és a lebontó anyagcsere fıbb mozzanatait.

245

2. AZ EMBER TESTFELÉPÍTÉSE, ÉLETMŐKÖDÉSEI ÉS EGÉSZSÉGTANA Fejlesztési célok Összehasonlítások pl.: a növényi, az állati és emberi sejtek közötti azonosságok és különbségek. A következtetések szakmai érvekkel való indoklása. Lényegkiemelı vázlatrajzok készítése, és magyarázatokkal ellátása, Pl.: az emberi szövetekrıl, egyes csontokról, izmokról, izületekrıl, stb.

A szervrendszerek közötti kapcsolatok megértése, az összehangolt mőködés fontossága.

A környezetben lévı egészségkárosító tényezık felismerése (szennyezett levegı, erıs zaj, dohányfüst, zsúfoltság stb.). és tudják azok egészségkárosító hatásait. A természettudományos ismeretek alkalmazása az egészség megırzésére. Pl.: a szervrendszerek mőködésének megértése alapján ismerjék a helytelen életmód „rossz szokásait” és mindezek következményeként kialakuló betegségeket.

Tananyag


Tantárgyon belüli koncentráció: Általános iskola Biológia 8. évf.: Az emberi szervezetet felépítı szövetek. Az ember testfelépítésérıl, életmőködéseirıl és egészségtanáról tanultak felidézése.

A sejt felépítése és alapmőködései

A hámszövet, a kötı- és támasztószövet, Szakiskola Biológia 9. évf.: az izomszövet, idegszövet. Tantárgyak közötti koncentráció: Általános iskola Az ember bıre és a bır rétegei: Fizika 7. 8. évf.: a hám, az irha és bıralja Erı-ellenerı, és a munka értelmezése. Egyszerő gépek, az egyszerő gépek gyakorlati haszna. A bır, mint a szervezet elsı védelmi . vonala, és mint érzékszerv. A súrlódás, felmelegedés súrlódás közben. A bır függelékei: a szırzet, a verejtékmirigy, a faggyúmirigy, a Kémia 8. évf. köröm. Oldódás és az oldhatóság. Az emberi szervezet építıanyagai és energiahordozói: fehérjék, lipidek, A bır egészségtana. szénhidrátok. A bır ápolása, védelme a környezeti hatásokkal szemben. Szakiskolai A leggyakoribb bırbetegségek és Kémia 9. évf:. bırelváltozások. Az oldatok, az oldószer és az oldott anyag. Telített és telítetlen oldatok. A levegı összetétele. Az oxigén, az oxidáció. A lassú égés, az oxidációs folyamatok hıtermelése. A víz, a víz bontása. A vízben való

A továbbhaladás feltételei Ismerje a sejtek felépítését. Tudja az egyes sejtalkotók alapmőködéseit. Tudjon bizonyos életmőködések hasonlóságából az élıvilág közös eredetére következtetni.

Ismerje, hogy a sejtek szöveteket alkotnak.

Tudja az egyes szövetféleségek fıbb jellemzıit és azok mőködését. Értse meg, hogy az ember bıre több rétegbıl áll. Tudja az egyes rétegek felépítését és mőködését.

Ismerje bır, mint érzékszerv milyen ingereket fog fel? Ismerje a hám eredető képzıdményeket.

246

Csoportosítsák az egészségmegırzésben fontos helyes életmód „jó szokásait’ is! A jó szokások, mely szervrendszerek egészségmegırzését segítik elı? A rendszeres testedzés, a sportolás, a mozgás, a helyes táplálkozás és az egészséges életmód betartásának igénye, a mozgásszervi, a légzıszervi, a keringési, az idegrendszeri és az immunrendszeri betegségek megelızésében.

Az ember mozgásszervrendszere. A csontváz és az izomzat felépítése és mőködése. A csontok kapcsolódási formái. Az izületek felépítése, típusai és mőködésük.

A mozgásszervrendszer egészségtana. A gyakoribb mozgásszervi betegségek és megelızésük. A csontváz és az izomzat egészséges fejlıdésének feltételei.

A tanultak alapján a kapcsolat felismerése a helytelen életmód, az egészségtelen táplálkozás és bizonyos betegségek kialakulása között (elhízás – magas vérnyomás; dohányzás – tüdırák; kevés pihenés – idegkimerültség; állandó konfliktushelyzetek – depresszió).

A táplálkozás szervrendszere. A fogak típusai, felépítésük.

Filmes animációk megfigyelése, a lényeges elemek kiemelése és következtetések levonása, pl.: az ember szervrendszerének és életmőködéseinek megismerése során.

Az emésztés folyamata és a tápanyagok felszívódása a vékonybélben.

Az emésztımirigyek és az emésztınedvek mőködése.

oldódás. Hıtermelı és hıelnyelı folyamatok. Fémek, nemfémes elemek. Szakiskola 10. évf.: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék élettani jelentısége. Az élı szervezetet felépítı szervetlen anyagok. Fizika 9. évf.: A mozgás és a sebesség. Az erı mozgásállapot változása. A súrlódás. A nyomás, a nyomóerı, a nyomás terjedése folyadékokban és gázokban. Fizika 10. évf.: A munka fizikai fogalma. Az energia. Az áramló közeg energiája. Képek, folyamatábrák, videófilmek, ismeretterjesztı CD-k szempontok alapján történı megfigyelése, elemzése, a lényeg kiemelése és megfogalmazása szóban és írásban. Témakörök: 1. Az ember testfelépítése, fontosabb életmőködései.

Értse meg a verejték- és faggyúmirigyek mőködését. Tudja a bır egészségmegırzésének fıbb szabályait. Tudjon példákat mondani a drogok, az alkohol, a dohányzás egészségkárosító hatásaira.

Tudja, hogy a mozgásszervrendszer izomzatból és csontvázból épül fel. Tudja a csontokat és izmokat felépítı anyagok nevét.

Ismerje a csontok kapcsolódási formáit, tudjon a kapcsolódásokra példákat mondani.

Ismerje a mozgásszervrendszer 2. Az egészséges táplálkozás és a helyes leggyakoribb betegségeit és az életmód. egészségmegırzés szabályait.

Képek, rajzok alapján a tanult szervek, szervrendszerek felismerése.

Legfontosabb tápanyagaink. A fehérjék, szénhidrátok, zsírok, olajok, vitaminok és ásványi anyagok szerepe.

Javaslatokat, ötletek és tanácsok adása a mozgásszervrendszer, a keringési rendszer, a táplálkozási szervrendszer egészségének megırzésére.

Az ember energiaszükséglete, az alapanyagcsere lényege.

Mindennapok során elfogyasztott élelmiszerek építı- és főtıanyagként

Az egészséges táplálkozás fontosabb

3. Fertızı betegségek és megelızésük. 4. Az immunrendszer mőködése. 5. Kötelezı és ajánlott védıoltások a gyermek- és felnıttkorban.

Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek, mérések lehetséges témakörei:

Tudja, hogy az ember emésztıszervrendszere több szakaszra tagolódik. Ismerje az egyes szakaszok nevét, az emésztıszervrendszer szerveinek a felépítését és mőködését.

247

való csoportosítása. Biológiai és kémiai ismereteiket alkalmazva értsék meg, mely élelmiszerek biztosítanak sok energiát („főtıanyagok”) és melyek a fı fehérjeforrások („építıanyagok”).

ismeretei. A táplálkozás szervrendszerének leggyakoribb betegségei, a betegségek megelızésének módjai.

Az alapanyagcsere energiaszükségléte alapján számítások végezése, a különbözı munkavégzésekhez szükséges kalória biztosításáról. Ismereteket alkalmazva az elhízás és a lesoványodás okának megérétése. Egy felnıtt ember napi fehérje, szénhidrát- és zsírszükségletének ismeretében, és az élelmiszerek energiaés tápanyagtartalmát bemutató táblázatok segítségével. Légzéssel, vérkeringéssel, táplálkozással, emésztéssel kapcsolatos kísérletek értelmezése, és kérdések megfogalmazása ismeretek szerzése az egészséges életmódról, a helyes táplálkozásról és betegségek megelızésérıl.

A légzés szervrendszere, az egyes szervek felépítése és mőködése. A fontosabb légzıizmok mőködése.

A légzıszervrendszer egészségtana, az egészségmegırzés feladatai. A gyakori légúti betegségek. A környezetszennyezések hatása a légutak egészségére.

A vér és alkotórészei.

A nyirok, a nyirokkeringés és nyirokszervek feladata.

Az immunrendszer alapmőködése.

A vérátömlesztések és a vércsoportok.

Az emberi szervezetet felépítı sejtek és szövetek Ismerje az emésztımirigyeket, az mikroszkópi metszeteinek megfigyelése. emésztınedveket, értse az emésztés és tápanyagok felszívódásának folyamatát. A csonttani készítmények megfigyelése, a csontok típusai és szerkezete. A csontok anyagainak vizsgálata – Ismerje az egészséges táplálkozás szerves és szervetlen összetevık követelményeit. kimutatása. Értse meg, hogy az élelmiszerek A csontvázon különbözı izülettípusok, különbözı tápanyagokat tartalmaznak. kapcsolódási formák azonosítása. Tudja a fıbb tápanyagok jelentıségét a Az emésztés folyamatának kísérletekkel szervezet növekedésében, fejlıdésében, történı bemutatása és az egészségmegırzésben. (fehérjék, a zsírok és a szénhidrátok emésztése). Számítások végzése az élelmiszerek Ismerje a tápcsatorna leggyakoribb energiatartalmáról és különbözı munkák betegségeit. végzéséhez szükséges Tudja, hogy milyen módon ırizheti meg kalóriaszámítások. a táplálkozás szerveinek egészségét. A tüdı vitálkapacitásának mérése. Percenkénti légvételek és a szívmőködés Ismerje a légzıszervrendszer szerveinek (pulzus) mérése nyugalmi helyzetben és a nevét, azok felépítését és mőködését. terhelés hatására. EKG-diagram értelmezése. Értse a gázcsere lényegét, és a A vérnyomás mérése, a kapott értékek légzıizmok mőködését. értelmezése. Az eltérések egyedi okai, és magyarázatuk. Ismerje a légzıszerv gyakoribb Vérkenet vizsgálta mikroszkóppal. betegségeit, különös tekintettel a fertızı Sertés szív és vese tanári boncolása, a betegségekre. fıbb részek megfigyelése. Tudja a légzıszervi betegségek egészségmegırzésének fıbb szabályait. Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média információ forrásként történı felhasználása, a témakörökhöz tartozó ismeretek feldolgozása és tanulói

Ismerje a véralkotókat, tudja azok feladatát az anyagszállításban és a szervezet védekezı mőködésében.

248

A szív felépítése és mőködése. Az érrendszer feladata, a győjtıerek (vénák), a verıerek (artériák) és a hajszálerek. Az ember vérkeringése.

A vérkeringés, a vér útja a kis- és a nagyvérkörben.

kiselıadások összeállítása, majd bemutatása. A bemutatáshoz segédeszközök használata (videó, számítógép, projektor, interaktív tábla, magyarázó rajz). Pl.: Az UV-sugárzás káros hatásai. A káros szenvedélyek és a rossz szokások (dohányzás, alkohol, kábítószer, mértéktelen kávéfogyasztás, helytelen étkezési szokások,). hatása szervezetünkre. Az egyoldalú táplálkozás káros hatásai a fejlıdésre. A vitaminok és ásványi anyagok szerepe az életfolyamatokban. A különbözı élelmiszerek és ételek összetevıi, az adalékanyagok, mint veszélyforrások.

A keringési rendszer egészségtana. A keringési szervek gyakori betegségei, a betegségek megelızése.

A kiválasztás szervrendszerének felépítése és mőködése.

A kiválasztószervek gyakoribb betegségei, egészséges mőködésüknek feltételei.

Önálló és csoportos tudománytörténeti anyaggyőjtés az ember testfelépítésének és életmőködéseinek megismerésérıl, az egyes betegségek okainak felfedezésérıl, a különbözı gyógymódok, az orvosi beavatkozások történetérıl.

Értse a nyirok fogalmát és a nyirokkeringés, a nyirokszervek mőködését. Tudja, hogy az immunrendszer védelmet biztosít egyes kórokozókkal szemben. Tudja az emberi szív felépítését, érti a szívmőködés lényegét.

Ismereteit alkalmazva képes a vérkörök mőködését megérteni.

Tudja, hogyan ırizhetı meg a keringési szervek egészsége. Ismeri a keringési rendszer leggyakoribb betegségeit és azok kialakulását. Tudja, a kiválasztószervrendszer szerveinek a nevét és mőködését. Érti a kiválasztás jelentıségét a szervezet belsı környezetének állandóságának a fenntartásában. Ismeri a kiválasztó szervek leggyakoribb betegségeit és betegségmegelızés szabályait.

249

3. AZ ÉLETFOLYAMATOK SZABÁLYOZÁSA Fejlesztési célok

Tananyag


Koncentráció Tantárgyon belüli koncentráció: Magyarázó rajzok, élettani mőködéseket 7. évf. Biológia Az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a bemutató folyamatábrák, és a hozzá A tanult állatok érzékszervei, kiváló mellékpajzsmirigy, a mellékvesék, kapcsolódó, magyarázó szövegek, hasnyálmirigy, a petefészek és here fıbb szaglású, látású, hallású állatok egységükben való értelmezése. felidézése. hormonjai és hatásuk. 8. évf. Biológia Az adott „szöveg és a kép” Az ember testfelépítésérıl, kapcsolatának megértése, pl.: a életmőködésérıl és egészségtanáról különbözı belsı elválasztású mirigyek A hormonrendszer gyakori betegségei. tanultak felidézése, ismétlése. hormonjainak hatása az élettani Szakiskola folyamatokra; Biológia 9. évf. reflexív mőködését bemutató Az állatok testfelépítése és folyamatábra; stb. Az idegrendszer felépítése és életmőködései. alapmőködései. Kémiai és fizikai ismeretek alkalmazása Az ideg fogalma. Érzı, mozgató idegek. Az állatok érzékszervei, az idegi szabályozás alapjai. Pl. az érzékszervek felépítésének és Az állatok viselkedése: öröklött és tanult mőködésének megismerése során. formák.


A belsı elválasztású mirigyek.

Ismerje a belsı elválasztású mirigyek nevét és elhelyezkedését a szervezetünkben. Tudja a mirigyek által termelt hormonok nevét és hatásukat az életfolyamatokra.

Ismerje a hormonrendszer betegségeit. Tudja a leggyakoribb betegségek kialakulásnak okát.

Tudja az idegrendszer Felépítését és alapmőködését.

Az ingerület vezetése.

Alapvetı élettani mőködések összehasonlítása, pl. az agyvelı és a gerincvelı mőködésekor.

Többnyire a tanult viselkedésformáktól függ, hogy milyen módon reagálunk a környezetünkben zajló történésekre. Konkrét életmőködések (légzés, szívmőködés, nyálelválasztás, verejtékezés stb.) megfigyelése és

Tantárgyak közötti koncentráció: Szakiskola Fizika 9. 10. évf. Elektromos töltés, szabad elektron, a feszültség. Az idegrendszer alapmőködése: a reflex. A nyomás és a nyomóerı. A fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fény visszaverıdése. A feltételes és feltétlen reflexek Domború és homorú tükrök. jellemzıi és idegi központjai. A gyújtópont és gyújtóponttávolság. A fénytörés. A domború lencse képalkotása. A fehér fény felbontása. A testek színe. A központi idegrendszer Kémia 9. évf. és a környéki idegrendszer. Fémes és nemfémes elemek fizikai, kémiai tulajdonságai.

Érti a feltételes és a feltétlen reflexek mőködését.

Tudja, hogy a tanult viselkedésformák a feltételes reflexeken alapulnak. Képes az inger, ingerület, képzet fogalmakat helyesen használni. Tud a mindennapi életbıl példákat mondani a feltétlen és a feltételes reflexmőködésre

250

elemzése. Az agy felépítése és a fontosabb érzı és Saját tapasztalataikat feldolgozva és mozgató központok az agykéregben. értelmezve a szimpatikus– paraszimpatikus hatásra példák keresése. A vegetatív idegrendszer A szimpatikus és a paraszimpatikus Motiváltság az egészség megırzéséhez hatás lényege. szükséges tudatos életmód kialakítására. A vegetatív idegrendszer szabályozó mőködése a vérkeringésre és a szívmőködésre. A drogok, a nikotin, és az alkohol idegrendszerre, érzékszervekre, és az általános fizikai állapotra kifejtett Az idegrendszer betegségei. romboló hatása. A szenvedélybetegségek A különbözı információforrások önálló (drog, alkohol, dohányzás) és a szenvedélybetegek testi, lelki és ismeretszerzésre történı felhasználása. szociális problémái.

Az érzékszervek. Az érzékelés folyamata. Az inger és az ingerület keletkezése, vezetése, az érzet keletkezése.

Érzékszerveink. A látószerv felépítése és mőködése.

A hallószerv felépítése és mőködése.

A szaglás, és az ízlelés folyamata.

Az oldatok, az oldatok összetétele, az oldódás folyamata. A savas és a lúgos kémhatás. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek: Egyszerőbb feltétlen és feltételes reflexek vizsgálata. (térd, pupilla, szemhéj, stb.). Modellek, makettek, képek, folyamatábrák elemzése: az idegrendszer és az érzékszervek felépítésérıl és mőködésérıl.

Tudja, hogy a tudatos mőködések központjai az agyban helyezkednek el. Érti a vegetatív idegrendszer mőködését. Tud példákat mondani a szimpatikus és a paraszimpatikus hatásokra.

Érti a szívmőködés és a légzés vegetatív szabályozását.

A megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek értelmezése, majd a tapasztalatok összegezése szakszavak megfelelı Tud példákat mondani helytelen életmód használatával. miatt kialakuló idegrendszeri betegségekre. Sertésszem boncolása, a tanult részek felismerése. Érti a szenvedélybetegségek Vizsgálatok a látással kapcsolatban: kialakulásának folyamatát. pl. a vakfolt kimutatása, a sárgafolt, a retina mőködése: a színlátás; Érti az érzékszervek jelentıségét a érzéki csalódások; környezethez való alkalmazkodásban. a domború és a homorú lencsék képalkotása, a lencsék alkalmazása a látásélesség javításában. Ismeri az érzékelés általános menetét, Önálló ismeretszerzés, információforrások felhasználásával és beszámolók készítése szóban és írásban. Témák: A szenvedélybetegségek kialakulása. A kábítószerek, tudatmódosító anyagok hatása az idegrendszer mőködésére. Az érzékszervek jelentısége a környezethez való alkalmazkodásban. Az agykutatás aktuális témái és

helyesen alkalmazza az érzékelés folyamatára az inger – receptor – ingerület – érzet fogalmakat.

Tudja a látó- és hallószerv felépítését és mőködését.

251

kutatások eredményei.

Tudja, hogy az érzékszervek központja az agykéregben van.

A bır, mint érzékszerv. Az érzékszervek betegségei, az egészségmegırzés feladatai.

4. AZ EMBER SZAPORODÁSA ÉS EGYEDFEJLİDÉSE Fejlesztési célok A szaporodás biológiai jelentısége.

A megismert életfolyamatok hasonlóságából (az ivarsejtek felépítése és képzıdése; a megtermékenyítés folyamata; a zigóta fejlıdése,)az élıvilág közös eredetére történı következtetés. Az ismert példák elemzésével az állatoknál a szaporodás ösztönös folyamatának megértése.

Tananyag A férfi és nı szaporító szerveinek felépítése és mőködése.

A menstruációs ciklus, a méhnyálkahártya változásai.

A szaporítószervek betegségei. A nemi betegségek és a nemi úton terjedı fertızések. A betegségek és a fertızések elkerülésének módjai. A nemi higiénia.

Az ösztönöknek és a nemi vágynak A megtermékenyítés, a terhesség és a szerepe van a szaporodásban, de szülés. mindezeket a kölcsönösen mély érzelmek, a társ tisztelete, megbecsülése, a szerelem érzése szabályozza. Az embrió és a magzat fejlıdése az anyaméhben. A korai nemi kapcsolatok hátráltatják a tartós érzelmek kialakulását. Az embernél a nemi érettség, a testi érettség és lelki és szociális érettség idıpontja között nagy eltérések vannak.

A szülés folyamata.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció: Tárgyon belől: Általános iskola Biológia 7. évf.: A nyitvatermı és a zárvatermı növények szaporodása. A fontosabb állattörzsekbe tartozó fajok szaporodásának és egyedfejlıdésének felidézése. Biológia 8. évf. Az ember szaporodásáról, egyedfejlıdésérıl, és az életkori szakaszokról tanultak felidézése és átismétlése. Szakiskola Biológia 9. évf.: Az állatok szaporodása. A gerinces állatok egyedfejlıdése. A gerinces állatok viselkedése, és az ivadékgondozás formái.

Videofilmek, ismeretterjesztı CD-k, képek, ábrák megfigyelése és elemzése az ember szaporodásáról és egyedfejlıdésérıl. A látottak megbeszélése a szakszavak pontos használatával.

A továbbhaladás feltételei Ismeri az ember szaporító szervrendszerének a felépítését, az egyes szervek nevét, és mőködését. Érti a férfi és a nıi ivarsejtek képzıdése közötti különbséget.

Ismeri a nemi betegségeket, a nemi úton terjedı betegségeket és a betegségmegelızés módjait.

Tudja, hogy a nemi érettség és a testi érettség nem esik azonos idıpontban következik be. Érti a megtermékenyítés folyamatát, a zigóta kialakulását és beágyazódását az anyaméhbe. Tudja a korai nemi kapcsolatok veszélyeit, a testi és lelki egészség megırzésében

252

A nemi higiéné fontossága bizonyos nemi betegségek, és nemi úton terjedı fertızı betegségek elkerülésében. Ismertek szerzése a fogamzásgátlás különbözı módszereirıl, a mővi terhesség megszakítás veszélyeirıl, a családtervezésrıl. Az ember testfelépítésérıl, az életkori szakaszok fıbb jellegzetességeirıl tanultakat alkalmazva a magatartás részévé váljon az idısekkel, a betegekkel, a testi fogyatékkal élıkkel szembeni helyes viselkedést.

A családtervezés, a fogamzásgátlás módjai.

Önálló és csoportmunkában kiegészítı információk győjtése, tanulói kielıadások tartása a nemi úton terjedı betegségekrıl, (szifilisz, tripper,) az AIDS-rıl.

Az ember fıbb életkori szakaszai, testi és lelki változások az egyes szakaszokban. Az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a megfelelı szociális kapcsolatok jelentısége az egészség megırzésében, és az életkor meghosszabbításában.

Ismeretterjesztı irodalom feldolgozása, filmek megtekintése és a megbeszélése a nemi mőködésrıl, a megtermékenyítésrıl, a magzati fejlıdésrıl és a szülés folyamatáról.

Ismeri a magzat fejlıdését az anyaméhben.

Tudja a családtervezés fontosságát, ismeri a fogamzásgátlás módjait.

Ismeri az ember egyedfejlıdésének fıbb szakaszait. Tudja, hogy az egyes életkori szakaszokra milyen testi- és lelki változások jellemzık.

5. AZ ÖRÖKLİDÉS ALAPJAI Fejlesztési célok

Tananyag

Az élılények közös eredetének bizonyítéka az, hogy az öröklıdés molekuláris szinten (DNS), azonos az élıvilág minden tagjánál.

Az öröklıdés alapfogalmai. Kromoszómapár és génváltozat. Homozigóta, heterozigóta, fenotípus és genotípus értelemzése.

Az öröklıdés alapjelenségeinek megértése.

Az öröklıdés és a változékonyság.

Folyamatábrák megfigyelésével és a hozzátartozó szöveg elemzésével, azonosságok és különbségek keresése, életfolyamatok megértése Pl.: a testi sejtek és az ivarsejtek osztódása.

Az örökítı anyag elhelyezkedése és jellemzıi.

A testi sejtek és az ivarsejtek osztódása. A génkicserélıdés folyamatának

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció Tantárgyon belül Szakiskola Biológia 9. 10. évf.: A sejtek általános felépítése, a sejtalkotók fıbb mőködései. A növények és állatok ivaros és ivartalan szaporodásáról tanultak felidézése. Az ember szaporodása: az ivarsejtek termelıdése, fıbb jellemzıik és a megtermékenyítés folyamata, a zigóta osztódása. Egyéni és csoportos megfigyelések, vizsgálatok: 1. A setjmag és a növényi osztódószövetek mikroszkópos

A továbbhaladás feltételei Tudja, hogy az örökítı anyag a sejtmagban helyezkedik el. Ismerje a genetika alapfogalmait, tudja azokat helyesen alkalmazni.

Tudja, a DNS felépítését. Érti a gén – fehérje – tulajdonság kapcsolat.

Ismerje a testi sejtek és ivarsejtek

253

megértése alapján magyarázat adása arra, hogy az utódok nem mindenben tulajdonságban hasonlítanak a szüleikre. Az örökítı anyagra és annak megváltozására (mutáció) vonatkozó ismereteik alapján az evolúció és az öröklıdés kapcsolatának megértése. A tanultak alapján, a környezetben elıforduló mutagén anyagok felismerése.

vizsgálata, az osztódó és osztódás elıtti sejtek megfigyelése.

A köztes és az uralkodó-lappangó öröklésmenet.

A mutáció fogalma. Mutációt okozó környezeti ártalmak.

2. Egy gén által meghatározott, lappangó tulajdonság vizsgálata az osztály tanulói között: erısen kifelé hajló hüvelykujj, nyelv pödrése, és a lenıtt fülcimpa. A vizsgálati eredmények megoszlási görbén való ábrázolása.

osztódása közötti különbséget.

Tudja a kromoszómák átkeresztezıdésnek fontosságát. Legyen képes a domináns és a recesszív öröklésmenet összehasonlítani.

A nem öröklıdése.

A nemi kromoszómákhoz kapcsolódó örökletes betegségek.

A géntechnológia fogalma és alkalmazási területei a mezıgazdaságban, a gyógyszeriparban és orvostudományban. A genetikai tanácsadás jelentısége. Mérhetı jellegek vizsgálata

Tudománytörténeti irodalom feldolgozása és kiegészítı ismeretek győjtése az öröklıdés témakörébıl.

Értse a mutáció lényegét. Tudjon példákat mondani az elınyös és a káros mutációkra.

Ismeretterjesztı irodalomból, elektronikus információforrásokból önálló és csoportos anyaggyőjtés, tanulói kiselıadások tartása: Témák: Mendel munkássága. Az öröklıdés és a környezet hatása. A géntechnológia alkalmazása a mezıgazdaságban. A klónozás. Az hibás gének és az orvostudomány kutatási eredményei. A DNS vizsgálatok.

Értse, hogy az utód nemét a férfi nemi kromoszómája határozza meg. Tudja, hogy bizonyos betegségek kialakulása a nemi kromoszómákhoz kötıdik.

Ismerje a genetika alkalmazási területeit a mezıgazdaságban, a gyógyszeriparba, és az orvostudományban. Értse meg a fiatal párok genetikai tanácsadásának fontosságát.

254

6. AZ ÉLİVILÁG TÖRZSFEJLİDÉSE. AZ EMBER EVOLÚCIÓJAK FİBB SZAKASZAI. A JELENKORI BIOSZFÉRA VESZÉLYEZTETETTSÉGE Fejlesztési célok

Tananyag

Ismeretterjesztı irodalom, elektronikus média segítségével önálló ismeretszerzés, pl.: a földtörténeti változásokról, az evolúció folyamatáról, egyes fajok kihalásáról és új fajok megjelenésérıl.

A földi élet kialakulása, az evolúciós folyamat lényege.

Az ökológiai ismereteiket alkalmazva a természetes szelekció, a létért való küzdelem, és a populációk közötti versengés jelentıségének megértése az evolúciós folyamatban.

Az evolúció genetikai alapjai. Az élılények változékonysága.

Genetikai és evolúciós ismeretek birtokábanannak megértése, hogy a Földön minden ember egyenlı. Ismeretek szerzése a természetes környezet változásairól, az emberi beavatkozások nyomán létrejött környezeti változásokról.

Az evolúció kezdeti lépései: a fizikai, kémiai és a biológiai evolúció lényege és fıbb történései.

A növény- és állatvilág evolúciójának fıbb lépései.

Az ember evolúciója. Emberfajták kialakulása. A közös ıstıl, a ma élı emberig: az elıemberek, az ısemberek testfelépítésének fıbb változásai.

Oz ok – okozati összefüggés meglátása a Föld természetes arculatának megváltozása és az emberi társadalom Az emberfajták kialakulása: europid, fejlıdése között. mongolid, negrid, ausztralid nagyrasszok. Az élılények tőrıképességének ismeretében példák az egyes fajok kihalásának okaira.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Koncentráció Tárgyon belül: Biológia 7. évf.: A távoli tájak életközösségei. Az élılények és környezetük. Az életközösségek általános jellemzıi. Szakiskola Biológia 9. évf.: Élı és élettelen környezeti tényezık. Az életközösségek általános jellemzıi. A populációk közötti kölcsönhatások. Az élılények tőrıképessége. Anyag és energiaforgalom az életközösségekben. A növények és az állatok testfelépítése és életmőködései

Tantárgyak között: Általános isk. Kémia 8. évf.: Különbségek a kémiai, fizikai, biológiai változások és tulajdonságok között. Szakiskola: évf Kémiai elemek, az elemi részecskék tulajdonságai. Kémiai vegyületek. Az oldatok, az oldatok összetétele. Fémes és nemfémes elemek fizikai, kémiai tulajdonságai. Földrajz: A Föld kialakulása. Kızetek és ásványok.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a földi élet kialakulásának kezdeti szakaszait. Tudja a fizikai, kémiai, biológiai evolúció lényegét.

Genetikai alapismereteit felhasználva értse meg a mai élıvilág sokféleségének okát.

Ismerje az evolúciós folyamat fı irányait. Ismerje a mai élıvilág kialakulásának fıbb mozzanatait. Tudja a fıbb rendszertani csoportok megjelenésének idıbeliségét.

Ismerje az emberré válás folyamatát, tudja az emberısök testfelépítésének, életmódjának jellegzetességeit.

Tudja, hogy a mai emberfajták testi különbözısége az eltérı környezeti adottságok miatt alakult ki.

255

Biológiai, kémiai, földrajzi, fizikai ismereteket alkalmazva, a globális környezeti problémák kialakulásának megértése.

A jelenkori bioszféra veszélyeztetettsége. A Föld globális problémái (levegıszennyezés, éghajlatváltozás, túlnépesedés, termıföldhiány, elsivatagosodás, természetes élıhelyek csökkenése). A globális problémák kialakulásának okai, a megoldások lehetıségei. A fenntartható fejlıdés az emberiség közös felelıssége. fogalma.

Tanulmányi kirándulás: Múzeumok ıslénytáraiban, szabadtéri geológiai bemutatóhelyeken, ásatásokon, megfigyelések végzése, tapasztalatok szerzése a Föld és az élıvilág fejlıdésérıl. Vizsgálatok: Fossziliák, üledékes kızetek, lignitek, stb. vizsgálata, az ısi élılények megfigyelése. Információforrások felhasználásával tanulói kiselıadások a kihalt ıshüllıkrıl, ısharasztokról és az „élı kövületekrıl” (bojtos úszójú hal, kacsacsırő emlıs, stb.)

Ismerje a Föld globális környezeti problémáinak az okát. Tudja, hogy az élıhelyek és az élılények sokféleségének megırzéséhez nemzetközi összefogás szükséges. Képes fizikai, földrajzi, kémiai ismereteit az evolúció folyamatára alkalmazni.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenırzés, értékelés során kapunk visszajelzést arról, hogy a tanulók milyen szinten sajátították el a tananyagot, hogyan teljesítették a követelményeket. Az ellenırzés feladata, hogy a tanulók ismereteirıl, képességeirıl, személyiségük fejlıdésérıl információkat szerezzünk. Az információk birtokában szervezhetı meg tudatosan, a tanítási folyamat következı szakasza, a célravezetı módszerek és eszközök megválasztása. Az ellenırzés módszereinek alkalmazása során törekedjünk arra, hogy azok rendszeresek, változatosak legyenek, és terjedjenek ki a tanulók valamennyi tanórai, esetenként tanórán kívüli tevékenységére. Az ellenırzés történhet a tanulói tevékenységek folyamatos megfigyelésével, szóbeli vagy írásbeli ellenırzéssel. A szóbeli ellenırzés fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentrálókészséget. Pozitívan visszahat a tanuló személyiségének fejlıdésére. Segíti a magabiztos fellépés kialakulását, ezen keresztül javítja a leendı munkavállalói esélyeit a munkaerıpiacon. A szóbeli ellenırzés történhet önálló felelet formájában, kiegészíthetı ábra- vagy grafikonelemzéssel, önálló felkészülésen alapuló, szemléletes tanulói kiselıadásokkal. Az írásbeli ellenırzés többnyire feladatlapokkal, tantárgytesztekkel, tudásszintmérı lapokkal történik. A mérésmetodikailag jól összeállított feladatlap objektívebb képet nyújt a tanuló tudásáról, mint a szóbeli ellenırzés.

256

Az ellenırzést követı értékelés legyen objektív, ennek feltétele, hogy a tantervi követelményekhez viszonyítjuk a tanulók szóbeli vagy írásbeli teljesítményét. Feladata, hogy tájékoztassa a tanárt a munkája eredményérıl, és visszajelzést adjon a tanulónak a ténylegesen elért teljesítményrıl, a pozitívumokról és a hiányosságokról. Az értékelés történhet szóban, írásban vagy kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Az egyes tanévre elıírt követelmények 85–90%-os teljesítése már jeles osztályzatnak felel meg. Az oktatási folyamatban betöltött szerepe szerint az értékelés lehet folyamatos, formáló-segítı (formatív) és összegezı-lezáró (szummatív). A formáló-segítı értékelés célja, hogy az oktatási folyamatban minél gyakrabban és lehetıleg minden tanulóra kiterjedıen visszajelzést kapjunk az elırehaladás mértékérıl, az egyes tanulók hiányosságairól. A tanítási- tanulási folyamatban a korrekciók, mindezek birtokában tudatosan megtervezhetı. Az összegezı-lezáró (szummatív) értékelést nagyobb témakörök végén, vagy egy-egy tanítási szakasz lezárásaként alkalmazzuk (félévkor, év végén). Az értékelés történhet szóban, írásban. Kifejezhetjük a követelményekhez való viszonyítást érdemjegyek formájában is. Törekedni kell arra, hogy az értékelés – mind a kvalitatív, mind a numerikus – kellıen motiválja a tanulókat, ezzel is biztosíthatjuk, hogy teljesítményüket a tanítási-tanulási célokhoz közelítsük. Fokozatosan törekedni kell arra is, hogy kialakítsuk a tanulókban az önellenırzés, önértékelés képességét, így a módszer együttes alkalmazása kedvezıen befolyásolja a tanulók személyiségfejlıdését.

257

EMBER A TERMÉSZETBEN FIZIKA 9–10. évfolyam számára

258

BEVEZETÉS CÉLOK ÉS FELADATOK A tananyag felépítése figyelembe veszi az általános iskolai fizika tanítás alapozó jellegét. Részben átismételjük, megerısítjük az általános iskolában tanult fizikai ismereteket, részben magasabb szintre emeljük, illetve új ismeretekkel bıvítjük azokat. Fontos célunk, hogy a fizikai ismeretek élıvé váljanak a tanulók számára, így azok a mindennapi életben, illetve a szakmai tanulmányok során fontos segítséget jelentenek. A fizika tanulása hozzájárul egyes szakmai tárgyak megalapozásához, a technológiai folyamatok lényegének mélyebb megértéséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlıdik a tanulók manuális készsége. Megismerik az alapmérésekhez használatos legfontosabb mérıeszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelızésére. Természetesen a kísérlet és a mérés segíti a tananyag jobb megértését. További cél, hogy figyelmet fordítsunk a számítógép alapszintő, célszerő használatára hozzájárulva ezzel az egyszerőbb feladatok önálló elvégzéséhez is. Fontos ugyanis, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló idıt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban, vagy az internetalapú szolgáltatásokban. További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a saját, belsı környezet és a külsı környezet iránti érdeklıdés és igényesség. A természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a tanulót a tudatos környezeti magatartásra; a nyitottságra; az írott és az elektronikus sajtóban megjelenı hírek, információk kritikus kezelésére. A korszerő világkép kialakításához fizikai ismeretekkel is kell rendelkezni. Csak így válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, és értelmezhetik azokat. A számszerő összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerőségeire. A fizika segít a tanulók mindennapi környezeti, technikai, életviteli problémáinak megoldásában is. KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a természetismeret – ezen belül a fizika- − órákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szakszöveget, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan elıadni. Legyen képesek egyszerő győjtımunkát végezni: különbözı típusú szövegeket összegyőjteni, értelmezni és feldolgozni. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különbözı nemzetiségő tudósok, feltalálók nevének helyes olvasására, és leírására. 259

3. Matematikai kompetencia A fizikai számítások során fejlıdik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a fizikai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvetı kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan természettudományi, és ezen belül fizikai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a szakmai ismeretek elsajátítása, majd alkalmazása; és a mindennapi életben felmerülı problémák megoldása területén. A gyakorlatban is tudják alkalmazni ismereteiket az új technológiák és berendezések megismerésében, azok mőködtetésében. Ismerjék fel a természettudományok különbözı területei közötti szoros kapcsolatot. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklıdést a természettudományok (így a fizika) és a technika fejlıdésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelısségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyőjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitőzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idıvel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelıen dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a fizikai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (atomreaktor − atombomba; környezetkárosító és környezetbarát technológiák stb.). Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttmőködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Fizikai ismereteik is szolgálják a különbözı közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetıségek megragadására. Legyen képesek fizikai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévık bıvítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezıkészség fejlesztésére a megfelelıen összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét. 260

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 - heti óraszám: 1,5 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 12 7 4 14 10 55

Mozgások A dinamika alapjai Munka, energia Rezgések és hullámok Elektromosságtan Összefoglalás, értékelés Összesen: 1. MOZGÁSOK

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Tananyag Mozgás és nyugalom.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Sebesség.




Beszélgetés – a mindennapi életben elıforduló mozgások, azok jellemzése. A mozgások leíráshoz használt alapfogalmak szemléltetése. A mozgások viszonylagossága. Belsı koordináció: fizika 7.o. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés.

A tanulók ismerjék a mozgások leíráshoz használatos alapfogalmakat; tudják, hogy mit jelent a mozgás és a nyugalom viszonylagossága.

Beszélgetés – a mindennapi életben elıforduló mozgások; a mozgások összehasonlítása. Belsı koordináció: ált.isk. 7.o. fizika ismétlése (mozgások, sebesség). Mérések, mérıeszközök: hosszúság- és idımérés. Koordináció: matematika- az egyenes arányosság. Mindennapi élet: közlekedés, a sebesség használatos mértékegységei. Feladatmegoldás.

A tanulók legyenek képesek alapvetı mérések (hosszúság- és idımérés) elvégzésére.

Ismerjék a sebesség fogalmát, az út, az idı és a sebesség kapcsolatát. Ismerjék a sebesség „hétköznapi” és fizikai mértékegységét

261

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A manuális készségek fejlesztése.

Demonstrációs kísérlet tanulói Az egyenletes mozgás összefüggéseinek közremőködéssel: a buborék mozgása Mikola-csıben; mérések; a mért adatok ábrázolása. értelmezése, grafikus ábrázolása. Az egyenletes mozgás fogalmának kialakítása. Egyszerő számítások elvégzése (a buborék mozgásának sebessége).

Tudják mérési eredményeiket grafikonon ábrázolni, ismerjék fel a fizikai mennyiségek között fennálló egyenes arányosságot. Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó egyszerő feladatokat megoldani.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A gyorsulás.

Megbeszélés: különbözı, változó mozgások. Koordináció: mindennapi élet, sport, közlekedés; a lassítás és gyorsítás mint hétköznapi fogalmak és fizikai tartalmuk.

Ismerjék az egyenletes mozgás fogalmát, tudják a mozgásra jellemzı mennységeket grafikonon ábrázolni, és a grafikonokat leolvasni.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az egyenletesen változó mozgás összefüggéseinek ábrázolása.

A gyorsulás kísérleti vizsgálata. Út-idı grafikon felvétele.

A szabadesés.

Ismerjék az egyenletesen változó Beszélgetés: a jármővek mozgása, mozgás jellemzıit, a gyorsulás fogalmát, gyorsulása. Az egyenletes gyorsítás; az mértékegységét és kiszámítását; a egyenletesen változó mozgás pillanatnyi sebesség fogalmát. fogalmának kialakítása. A v−t és az a−t grafikon felvétele, értelmezése. Egyszerő számítások elvégzése. Demonstrációs kísérletek (például ejtızsinórral). A kísérletek eredményeinek közös értékelése, út−idı grafikon felvétele, elemzése.

Legyenek képesek az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálatára, a mérési eredmények feljegyzésére, következtetések levonására. Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó egyszerő feladatokat megoldani.

A szabadesés kísérleti bemutatása; a mozgás elemzése, jelentsége. Belsı koordináció: fizika 7. o.; az egyenletesen változó mozgások. Koordináció: a mindennapi életben

Ismerjék a szabadesést, tudják értelmezni a szabadesésre vonatkozó egyszerő kísérletek eredményét. Ismerjék az egyenletes körmozgást, fontosabb jellemzıit.

262

elıforduló mozgások; sport. Kiselıadások.

A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Beszélgetés: különbözı mozgások. Belsı koordináció: a mozgások leírásához használt fogalmak; a mozgások megkülönböztetése a pálya alakja szerint. Demonstrációs kísérlet: egyenletes körmozgás megvalósítása. Az egyenletes körmozgás jellemzıi. Számítási feladatok megoldása. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés; sport; technikai alkalmazások. Kiselıadások, kísérletbemutatók.

A körmozgás.

Ismerjék fel a körmozgást a mindennapi életben megvalósuló mozgásokban. Tudjanak a körmozgással kapcsolatban egyszerő feladatokat megoldani.

2. A DINAMIKA ALAPJAI

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Tananyag



Az erı.

Beszélgetés, vita: az erı szó elıfordulása Ismerjék az erıhatás következményeit, és jelentései nyelvünkben. Az erı az erı fogalmát; mértékegységét. mozgásállapot- és alakváltoztató hatását bemutató demonstrációs kísérletek. Belsı koordináció: fizika 7.o. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés, sport.

Az erı vektormennyiség.

Megbeszélés: a skaláris és a vektormennyiségek közötti alapvetı különbség megfogalmazása, érzékeltetése a mindennapi életbıl. Belsı koordináció: mozgások; az erı. Koordináció: mindennapi élet. Táblai rajz; a vektormennyiségek ábrázolása. Egyszerő mőveletek vektorokkal.

Ismerjék a hatás − ellenhatás törvényét. Ismerjék meg az erı mérésére használt rugós erımérıt és mőködésének alapját. Ismerjék a súly fogalmát, mértékegységét. Ügyeljenek a súly és a

263


Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

Hatás − ellenhatás.

Az erı mérése. A rugalmas alakváltozás.

Beszélgetés. Belsı koordináció: mozgásállapot-változások, az erıhatás következményei. Koordináció: mindennapi élet – a környezetünkben megfigyelhetı változások kölcsönössége. Demonstrációs kísérlet, a kísérlet eredményének közös értékelése.

tömeg megkülönböztetésére. Ismerjék az erı és a mozgásállapotváltozás összefüggését. Tudják értelmezni a tehetetlenség fogalmát, ismerjék a tehetetlenség törvényét.

Tanári kísérlet tanulói közremőködéssel. A rugós erımérı bemutatása, használata. Rugalmas és rugalmatlan alakváltozás elıidézése. Csoportmunka: a rugós erımérı használata, a kísérletek közös értékelése. Az „osztály erımérıje”.

Legyenek képesek egy adott testre ható gyorsító erı és az általa létrehozott gyorsulás közötti egyenes arányosság felismerésére.


A testek tehetetlensége.

Demonstrációs kísérlet; a kísérlet eredményének közös értékelése, megbeszélése. Belsı koordináció: mozgásállapot-változások, az erıhatás következményei. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés; őrkutatás. Kiselıadások.

Ismerjék a gravitáció jelenségét, tudják, hogy a gravitációs hatás kölcsönös. Tudják megkülönböztetni a gravitációs erıt, a súlyt és a tartóerıt.


Az erı és a gyorsulás kapcsolata.

Demonstrációs kísérlet; a kísérlet közös értékelése. Belsı koordináció: erıhatás és mozgásállapot-változás.

Ismerjék a lendület fogalmát, tudják értelmezni – egyszerő példákon - a lendület-megmaradás törvényét.

A gravitációs kölcsönhatás.

Beszélgetés: a gravitációs kölcsönhatás megnyilvánulásai környezetünkben, mindennapi életünkben. Belsı koordináció: fizika 7.o.; erı; mozgásállapot-változás. Koordináció: mindennapi élet. A gravitációs erı, a súly, és a tartóerı


264



A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

A súrlódás.

A tapadási súrlódás. A gördülési-és a közegellenállás.

A centripetális erı. A kényszererık.

A lendület. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A lendület megmaradása.

megkülönböztetése (szemléltetés táblai rajz vagy transzparens fólia segítségével). Demonstrációs kísérlet; a kísérlet közös értékelése. Tanári kísérletek tanulói közremőködéssel a súrlódás vizsgálatára. Belsı koordináció: a mozgásállapotváltozás és az erı. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés.

Tudjanak a témakörhöz kapcsolódó információkat győjteni, azokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni.

Tanári kísérletek tanulói közremőködéssel. Belsı koordináció: a súrlódás. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés, sport, különbözı technikai eszközök mőködése és karbantartása. Beszélgetés: a kényszermozgás és a kényszererı fogalmának tisztázása a körmozgás példáján. Gyakorlati példák keresése. Belsı koordináció: körmozgás; erı. Koordináció: mindennapi élet, mozgások. A centripetális erı fogalmának bevezetése, kiszámítása. Egyszerő feladatok megoldása. Demonstrációs kísérletek; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Demonstrációs kísérletek; a kísérletek közös értékelése, következtetések levonása. Belsı koordináció: a lendület. Koordináció: mindennapi élet, közlekedés, őrkutatás. Kiselıadások, kísérletbemutatók.

265

3. MUNKA, ENERGIA

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Tananyag A munka.



Beszélgetés, vita: a munkavégzés A tanulók tudják a munka fizikai hétköznapi fogalmát, mértékegységét. értelmezése, a munkával kapcsolatos kifejezések. A munka fizikai fogalma, mértékegysége. Demonstrációs kísérlet: különbözı testek mozgatása, az erı és az elmozdulás mérése. Az eredmények közös értékelése. Egyszerő számítási feladatok elvégzése.

Demonstrációs kísérletek a munkavégzés különbözı típusaira. A kísérletek közös elemzése, értékelése. • emelési munka, Egyszerő számítási feladatok elvégzése. • gyorsítási munka, Belsı koordináció: • rugalmas erı ellenében végzett munka, az egyenletes mozgás, • súrlódási munka. az erı és mértkegysége, az erı és a gyorsulás kapcsolata, a testek súlya, rugalmas alakváltozás. Koordináció: mindennapi élet; technika, sport. A munkavégzés fajtái:

Az energia • helyzeti energia, • mozgási energia, • rugalmas energia.

Demonstrációs kísérletek − a kísérletek közös értelmezése, elemzése. Beszélgetés: a mechanikai energiák „hétköznapi” szerepe. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Belsı koordináció: a munka Koordináció: mindennapi élet, technika, sport.

Ismerjék a mechanikai energia fogalmát, fajtáit, az energia mértékegységét. Ismerjék a munka és energia kapcsolatát; tudják a mechanikai energia megmaradásának törvényét. Ismerjék a hatásfok fogalmát, és tudják azt egyszerő példákban kiszámítani. Ismerjék a teljesítmény fogalmát, mértékegységét, kiszámítását.

266

Kiselıadások. Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése.

A mechanikai energia megmaradása.

A hatásfok és a teljesítmény.

A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Beszélgetés, vita: az elızı órákon végzett kísérletek „újraértékelése” az energia-változás szempontjából. A munka és az energiaváltozások kapcsolatának elemzése. Koordináció: munka; a mechanikai energia. Beszélgetés: a mechanikai energia megmaradásának közös megfogalmazása; példák az energiamegmaradásra mindennapi életünkbıl. Egyszerő számítási feladatok elvégzése. Koordináció: mindennapi élet; technika, sport.

Tudják, hogy a áramló közegek (víz, levegı) is rendelkeznek mechanikai energiával.

Tudják, hogy az áramló közegek mechanikai energiája környezetbarát módon alakítható elektromos energiává.

Beszélgetés: „felesleges” mechanikai munkavégzés a mindennapi életben, közlekedésben stb. (például a súrlódás, a közegellenállás leküzdése). A hasznos munka fogalmának közös tisztázása. Beszélgetés: a teljesítmény szó használata és jelentése a köznapi Tudják, hogy mit jelent a vízerımő és beszédben. szélerımő kifejezés, és ismerjék ezek Egyszerő számítási feladatok elvégzése. mőködésének fizikai alapjait Kísérlet: egyéni teljesítmények maghatározása; a kísérlet eredményeinek közös értékelése.

4. REZGÉSEK ÉS HULLÁMOK

Fejlesztési célok A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Tananyag A rezgımozgás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Demonstrációs kísérlet: rugóra akasztott test mozgásának vizsgálata; a rezgımozgás fıbb jellemzıinek bemutatása.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a rezgımozgás fogalmát, és a leírásához használt fizika mennyiségeket.

267

Belsı koordináció: erı és mozgásállapot-változás; rugalmas alakváltozás. Koordináció: mindennapi élet; közlekedés; technikai eszközök;

A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.


A rezgés energiaviszonyai A rezgést befolyásoló külsı tényezık.

A hullámmozgás.

A hang. Az anyanyelvi kommunikáció

Demonstrációs kísérlet: a rezgımozgás elemzése a munkavégzés és az energiaváltozás szempontjából. Belsı koordináció: mechanikai energiák; a mechanikai energia megmaradása. A külsı tényezık hatásának bemutatása; csillapított és csillapítatlan rezgés kísérleti elıállítása. A csillapodás okainak közös megkeresése. A rezonancia fogalmának kialakítása, a sajátfrekvencia fogalmának bevezetése. A rezonancia áros hatásai, azok megelızése. Koordináció: mindennapi élet, gépek, közlekedés. Kiselıadások. Demonstrációs kísérlet: kötélhullám keltése, a hullám sajátságainak megismertetése. Transzverzális és longitudinális hullám bemutatása, hasonlóságok és különbségek keresése. Belsı koordináció: rezgések. Koordináció: hullámok elıfordulása a mindennapi életben. A hullám szó általános jelentése, ismert hullámjelenségek keresése. Kiselıadások. Beszélgetés: mit tudunk a hangról? Demonstrációs kísérletek: hangok

Ismerjék a rezgımozgás dinamikai feltételeit. Ismerjék a harmonikus rezgés energiaviszonyait, a rezgést befolyásoló külsı tényezıket és azok hatását.

Tudjanak különbséget tenni a csillapított és a csillapítatlan rezgés között. Ismerjék a rezonancia fogalmát, a rezonancia bekövetkeztének lehetséges következményeit.

Ismerjék a hullám fogalmát, a hullámterjedés jellemzıit. Tudják, hogy a hang hullámként terjed; ismerjék a hangok keltésének és a hang terjedésének alapvetı jelenségeit.

Legyenek tisztában a zaj egészségkárosító hatásával, a zajvédelem

268

fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása.

keltése különbözı módon, a hangkeltés mechanizmusának tanulmányozása, következtetések levonása. A hang terjedésével kapcsolatos kísérletek, megfigyelések elvégzése. Beszélgetés, vita: a zaj egészségkárosító hatásának megismerése; zajvédelem. Kiselıadások.

fontosságával.

5. ELEKTROMOSSÁGTAN

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.

Tananyag


Az elektromos állapot.

Beszélgetés, vita: az elektromosság szerepe mindennapjainkban. Az elnevezés eredete, alapjelenségek bemutatása. Demonstrációs kísérletek, a kísérletek eredményének közös értékelése. Belsı koordináció: erıhatás, erı; az erı és a mozgásállapot-változás. Koordináció: kémia − az anyag részecskeszerkezete.

Ismerjék a tanulók a testek elektromos állapotát, figyeljék meg az elektromos állapotú testek között fellépı erıhatásokat; tudják értelmezni azt, hogy egy test elektromosan semleges.

Az elektromos töltés.

Demonstrációs kísérletek elektroszkóppal. Az elektromos töltés „viselkedésének” és hatásainak tanulmányozása, következtetések levonása. A kétféle elektromos töltés megkülönböztetése; a dörzsölés mechanizmusának tisztázása. Az elektromos töltés jele, mértékegysége. Koordináció: kémia − az anyag részecskeszerkezete.

Ismerjék az elektromos töltés fogalmát; tudják értelmezni a testek elektromos állapotát a többlettöltés segítségével.

Az elektromos tér.

Demonstrációs kísérletek: az elektromos tér „jelenlétének” bemutatása; az

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.



269

erıvonalak szemléltetése (például olajba szórt búzadarával). A kísérlet eredményeinek értékelése. Az elektromos tér fogalmának kialakítása. Erıvonalak. Belsı koordináció: az elektromos töltés. Az elektromos tér erıssége; a térerısség matematikai kifejezése.


Vezetık és szigetelık. Az elektromos áram. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Áramvezetés fémekben. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az elektromos áramkör. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Demonstrációs kísérlet: az elektromos vezetés kísérleti vizsgálata; a kísérlet eredményeinek értelmezése. Az anyagok csoportosítása a kísérletek alapján: szigetelık és vezetık. Az elektromos áram fogalmának kialakítása a kísérletek alapján. Az áram erıssége, az áramerısség matematikai kifejezése; az ármerısség mértékegysége.

Ismerjék az elektromos vezetés magyarázatát; a vezetık és a szigetelık közötti különbségeket; az elektromos áram fogalmát, mértékegységét.

Beszélgetés: az elektromos szerelésekhez használt anyagok. Belsı koordináció: vezetık és szigetelık. Koordináció: mindennapi élet; elektromos készülékek és eszközök. Demonstrációs kísérlet a fémekben szabadon elmozdulni tudó elektronok kimutatására. Koordináció: kémia. Kiselıadások. Beszélgetés: az áramkör jelentése, áramkörök a mindennapi életben. Belsı koordináció: fizika 8.o. elektromosságtan. A feszültség meghatározása, mechanikai analógiájának bemutatása közlekedıedény segítségével. Egyszerő áramkör összeállítása,

Ismerjék az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudják értelmezni az elektromos áramkör mőködését a folyadékmodell segítségével.

270

bemutatása. Az áramköri jelek megismerés, használat. Az áramkör mőködése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése (kémiai koordináció). Szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztése; környezettudatos magatartás kialakítása.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése (fizika −belsı koordináció). A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

A feszültség és az áramerısség mérése.

Elemek és telepek.

Az elektromos ellenállás.

Demonstrációs kísérlet: mőködı áramkör összeállítása; a pólusok megkülönböztetése, a pólusok közti feszültség értelmezése. Az elektromos töltések mozgatása során végzett munka kiszámítása. Csoportmunka. Egyszerő áramkör összeállítása, feszültség- és áramerısség mérés. A mérımőszerek helyes kezelése.

Belsı koordináció: az áramkör mőködése. Koordináció: a mindennapi életben használt különbözı áramforrások. Beszélgetés. Demonstrációs kísérlet: galvánelemek összeállítása, mőködésük vizsgálata. A telepek bemutatása zsebtelep segítségével. Akkumulátorok. Koordináció: kémia. Kiselıadások.

Ismerjék a feszültség fogalmát, mértékegységét. Legyenek képesek önállóan egyszerő áramkört összeállítani, áramerısség- és feszültségmérést végezni.

Ismerjék a galvánelem fogalmát, tudják az elem és a telep közötti különbséget; ismerkedjenek meg a zsebtelep felépítésével, mőködésével.

Demonstrációs kísérlet: ugyanazon áramkör különbözı fogyasztókkal. Belsı koordináció: részecskeszerkezet; elektromos áram. Koordináció: mindennapi élet, az ellenállás fogalmának használata, értelmezése. Ohm törvénye, egyszerő mintapéldák megoldása.

A vezetık ellenállása. A természettudományi ismeretek

Demonstrációs kísérletek: a vezetık

271

alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

A fogyasztók soros kapcsolása.

A fogyasztók párhuzamos kapcsolása. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességnek fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az elektromos munka és teljesítmény.

ellenállásának függése a vezetı paramétereitıl. Belsı koordináció: az elektromos áram; az ellenállás. A fajlagos ellenállás és a hıfoktényezı fogalmának bevezetése, mértékegységeik tisztázása. Egyszerő számítási feladatok megoldása. Beszélgetés: ismert soros kapcsolások. Tanári kísérlet tanulói közremőködéssel: soros kapcsolás összeállítása, fezsültségés áramerısség viszonyok bemutatása méréssel. Következtetések levonása, törvényszerőségek megállapítása. Az eredı ellenállás fogalmának bevezetése; kiszámítása; egyszerő feladatok megoldása. Beszélgetés: ismert párhuzamos kapcsolások. Tanári kísérlet tanulói közremőködéssel: párhuzamos kapcsolás összeállítása, feszültség- és áramerısség-viszonyok bemutatása méréssel. Következtetések levonása, törvényszerőségek megállapítása. Az eredı ellenállás kiszámítása; egyszerő feladatok megoldása. Megbeszélés – bemutatás: az elektromos áram hıhatásán alapuló eszközök. Koordináció: mindennapi élet – technika. Belsı koordináció: elektromos áram; az anyagok részecskeszerkezete; a mechanikai munka s teljesítmény. Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény kiszámítása. Egyszerő feladatok megoldása. Kiselıadások.

Ismerjék a soros és a párhuzamos kapcsolást, az eredı ellenállás fogalmát. Legyenek képesek egyszerő számítási feladatok megoldására.

Ismerjék a elektromos munka és az elektromos teljesítmény fogalmát,, legyenek képesek az ehhez kapcsolódó egyszerő feladatok megoldására.

272

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55,5 - heti óraszám: 1,5 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 10 10 5 5 5 12 55

Az elektromágneses indukció Fénytan Hıtan Atomfizika Magfizika Csillagászat Összefoglalás, számonkérés: Összesen: 1. AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


Tananyag A mágneses tér.

A mágneses tér jellemzıi.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: a mágnese térrıl eddig szerzett ismereteink. Kiselıadások. Mágnesek a gyakorlatban. Belsı koordináció: fizika 8.o. Koordináció: mindennapi élet. Demonstrációs kísérletek: a kétféle mágneses pólus és a köztük fellépı erıhatások bemutatása; áramjárta vezetı mágnese tere; tekercs mágneses tere. A vasmagos tekercs. Demonstrációs kísérletek: a mágneses tér szemléltetése vasreszelékkel és mágnestőkkel. Magnetométerrel végzett demonstrációs kísérletek. A kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása. Az indukció fogalmának bevezetése; mértékegysége.


A tanulók ismerjék a mágneses tér jellemzıit; a mágnesek néhány gyakorlati alkalmazását. Ismerjék a mágneses pólusokat, azok oszthatatlanságát, a köztük fellépı erıhatásokat. Ismerjék a mágneses tér fogalmát, jellemzıit. Legyen képesek a mágneses indukcióval kapcsolatos egyszerő feladatok megoldására. Tudják, hogy az elektromos áram mágneses teret kelt. Tudják, hogy a mágneses térbe helyezett áramjárta vezetıre erı hat, és tudják értelmezni ezt a jelenséget.

273

Áramjárta vezetık mágneses tere, tekercs mágneses tere. Belsı koordináció: elektromos töltés, elektromos áram; mágneses alapjelenségek; fizika 8.o.

Áramjárta vezetı mágneses térben. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A mozgási indukció. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


A váltakozó feszültség és a váltakozó áram.

Ismerjék az elektromágneses indukció jelenségét, annak fontosabb következményeit. Ismerjék az indukált feszültség és az indukált áram fogalmát, az indukált áram irányát.

Demonstrációs kísérlet: áramjárta vezetı és mágneses tér kölcsönhatása (pl.: patkómágnessel). A kísérlet közös értelmezése, következtetések levonása. A Lorentz-erı fogalmának bevezetése. Az egyenáramú motor mőködési elvének szemléltetése. Mozgó töltés mágneses térben. Gyakorlati alkalmazások megbeszélése. Demonstrációs kísérletek: a mozgási indukció bemutatása. Az indukált feszültség és az indukált áram. Az indukált áram irányának szemléltetése, a Lenz-törvény bevezetése; gyakorlati következményeinek ismertetése. Belsı koordináció: mozgó töltés és mágneses tér kölcsönhatása; az energia megmaradása; hatásfok. Demonstrációs kísérlet: váltakozó feszültség elállítása, vizsgálata. Belsı koordináció: feszültség; áramerısség; elektromágneses indukció. A váltakozó feszültség és a váltakozó áram grafikus ábrázolása, a grafikonok közös értékelése. Váltakozó áramú generátor modelljének mőködtetése, a mőködés elemzése. A hálózati áram.

Legyenek képesek a mozgási és a nyugalmi indukció megkülönböztetésére. Ismerjék a váltakozó áram fogalmát, legyenek képesek az egyenáram és a váltakozó áram összehasonlítására. Tudják, hogy a hálózati áram váltakozó áram, és ismerjék a váltakozó áram hatásait. Legyenek képesek a váltakozó árammal kapcsolatos egyszerő feladatok megoldására.

274

Koordináció: mindennapi élet; a háztartásban használt elektromos eszközök. A váltakozó áram munkája, teljesítménye. A effektív feszültség, a effektív áramerısség és az effektív teljesítmény fogalmának tisztázása. Kiselıadások.

A nyugalmi indukció. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Az elektromágneses hullám.

Demonstrációs kísérlet: a nyugalmi indukció bemutatása. A jelenség értelmezése, következtetések levonása. Belsı koordináció: a mozgási indukció; Lenz törvénye. A nyugalmi indukció jelenségének gyakorlati alkalmazása: a transzformátor. A transzformátor mőködésének kísérleti vizsgálata, értelmezése. Beszélgetés: az elektromos és mágneses jelenségek kölcsönössége; a kölcsönösség következményei. A mozgó elektromos töltés mágneses tere. Hertzkísérletek; a dipól fogalmának tisztázása. Belsı koordináció: rezgımozgás; hullámmozgás. Az elektromágneses hullámok rajzi megjelenítése. Jelentıségük; szerepük a tudományban és a mindennapi életben. Koordináció: hírközlés; mindennapi élet. Az elektromágneses spektrum; annak fıbb részei, jelentıségük; a spektrum fogalmának kiterjesztése. Demonstrációs kísérlet: a fehér fény felbontása összetevıire. A kísérlet értelmezése, megbeszélése. Kiselıadások.

Ismerjék az elektromos energia elıállításának és szállításának módjait. Ismerjék a transzformátor mőködési elvét és fontosabb alkalmazási területeit; szerepét az elektromos energia szállításában.

Legyenek képesek a transzformátorokkal kapcsolatos egyszerő feladatok megoldására. Tudják, hogy a látható fény is az elektromágneses spektrum egy tartománya.

275

2. FÉNYTAN

Fejlesztési célok

Tananyag

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Geometriai fénytani alapfogalmak: - a fény egyenes vonalú terjedése, - a fény törése, - a fény visszaverıdése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A fénytörés és a fényvisszaverıdés gyakorlati alkalmazásai: - prizma, - plánparalel lemez, - síktükör, - homorú és domború tükör, - homorú és domború lencse.


Optikai eszközök: - egyszerő nagyító, - távcsövek, - mikroszkóp, - fényképezıgép, - vetítık.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A látható fény tartománya jelenségeinek bemutatása demonstrációs kísérletekkel; a kísérletek eredményeinek megbeszélése, következtetések levonása: - a fény egyenes vonalú terjedése, a fény törése, a fény visszaverıdése. Koordináció: 8. o. fizika; geometriai alapismeretek.


A tanulók ismerjék a fény egyenes vonalú terjedésével kapcsolatos alapjelenségeket; tudják értelmezni az elemi optikai eszközök mőködését; tudják, hogy milyen, „hétköznapi” alkalmazásokban találkozhatnak azokkal.

Beszélgetés: közismert fénytani eszközök és alkalmazásuk. Demonstrációs kísérletek: a prizma, a plánparalel, lemez, a síktükör, a homorú és a domború tükör, a domború és a homorú lencse sugármeneteinek bemutatása, mőködésük elemzése, megbeszélése. Koordináció: mindennapi élet; optikai eszközök. Matematika: geometria. Egyszerő fénytani feladatok megoldása. Beszélgetés: lencsék, tükrök alkalmazása mindennapjainkban. Belsı koordináció: Ismerjék a fény hullámtermészetét; az fénytörés, fényvisszaverıdés; lencsék, tükrök, prizmák sugármenetei. elhajlás, az interferencia és a polarizáció jelenségét. Koordináció: mindennapi élet, tudomány, technika, (hírközlés; csillagászat, biológia, ásványtan,

276

környezetvédelem stb.) Demonstrációs kísérlet: az optikai eszközök modelljeinek összeállítása, a modell mőködése; a modell összehasonlítása a valódi eszközzel. Az egyes elemek funkcióinak felismertetése. Kiselıadások.

A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A fény hullámtermészete.

Demonstrációs kísérlet: vízhullámok keltése, terjedésük megfigyelése; interferencia létrehozása, megfigyelése. Az elhajlás és az interferencia fogalmának bevezetése. A fény hullámtulajdonságainak kísérleti vizsgálata: elhajlás résen. A fényhullámok és a vízhullámok vizsgált jelenségei közötti analógiák megkeresése. Belsı koordináció: hullámok. A fehér fény felbontása összetevıire prizma segítségével; a már ismert kísérlet megismétlése, „újraértelmezése” a hullámjelleg alapján. Színképek; a színkép határai. Az ultraibolya és az infravörös fény. szerepe, érzékelése, hatásai. Belsı koordináció: az elektromágneses spektrum. Koordináció: biológia, kémia; környezetvédelem. A polarizáció alapjelenségének bemutatása kötélhullám segítségével. Fényhullámok polarizációjának bemutatása; a két kísérlet összehasonlítása, következtetések levonása.

Ismerjék a folytonos színképet, szerezzenek ismereteket az infravörös és az ultraibolya fény gyakorlati szerepérıl, különbözı hatásairól.

277

Tudják, hogy az élıvilágban más és más lehet az elektromágneses sugárzások érzékelésének tartománya és mechanizmusa.

3. HİTAN

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.


Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek

Tananyag A gázok állapotjelzıi: - hımérséklet, - térfogat, - nyomás, - anyagmennyiség.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés: az általános iskolában tanult hıtani alapfogalmak átismétlése. Belsı koordináció: termikus kölcsönhatás, hımérséklet és mérése. Halmazállapotok. A nyomás és mértékegysége. Koordináció: kémia; az anyagmennyiség. A Kelvin-féle hımérsékleti skála. Demonstrációs kísérletek a gázok fizikai tulajdonságainak bemutatására.

A gázok állapotváltozásai. Az egyesített gáztörvény.

Demonstrációs kísérletek az állapotjelzık közötti összefüggések bemutatására. A kísérletek közös értékelése. A izoterm, az izobár és az izochor állapotváltozás. Az egyesített gáztörvény megfogalmazása, alkalmazása. Egyszerő feladatok megoldása. A p-V diagram értelmezése.

A testek belsı energiája.

Beszélgetés: a termikus kölcsönhatás. Belsı koordináció: fizika 7.o.: hıtan alapismeretek; munka, energia, energiamegmaradás. Az energia megmaradása a termikus

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják a gázok állapotjelzıit. Ismerjék a köztük fennálló összefüggéseket, az egyesített gáztörvényt.

Legyenek képesek a témához kapcsolódó egyszerő feladatok megoldására. Ismerjék fel a gáztörvények jelentkezését a gyakorlatban.

Legyenek tisztában a belsı energia fogalmával, ismerjék a hıtan I. fıtételét, és tudják azt értelmezni.

278

alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. Manuális készségek fejlesztése.

kölcsönhatás során – demonstrációs kísérletek. A kísérletek eredményeinek közös értékelése, következtetések levonása. Az I. fıtétel megfogalmazása.

Hımennyiség, fajhı. A hıtan I. fıtétele.

Demonstrációs kísérlet: tanulói közremőködéssel: adott mennyiségő és kezdeti hımérséklető víz felmelegítése. Az adatok leolvasása, rögzítése. A kísérlet megismétlése a kezdeti paraméterek megváltoztatásával. A kísérlet értékelése, következtetések levonása. A fajhı fogalma, mértkegysége. Egyszerő számítások elvégzése.

Beszélgetés, vita: – a termikus kölcsönhatás; mindennapi tapasztalataink a „hıátadás” irányára A spontán folyamatok iránya. A hıtan II. vonatkozóan. fıtétele. folyamatok iránya Belsı koordináció: termikus kölcsönhatás; az anyagok részecskeszerkezete. A hıtani folyamatok irányának érzékeltetése modell segítségével. A különbözı állapotok valószínőségének érzékeltetése szimulációs program használatával, a II. fıtétel megfogalmazása.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Halmazállapot-változások: A logikus gondolkodás és a matematikai olvadás − fagyás gondolkodás képességének fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése.

Beszélgetés: tapasztalataink a halmazállapot-változásokkal kapcsolatban. Koordináció: mindennapi élet, idıjárás. Az olvadás és fagyás megfigyelése lehetıség szerint csoportmunkával. Hımérsékleti adatok feljegyzése,

Ismerjék a hıtani folyamatok irányát, legyenek képesek a II. fıtétel megfogalmazására. Ismerjék a fajhı fogalmát, legyenek képesek a belsıenergia-változásra vonatkozó egyszerő feladatok megoldására.

Ismerjék a szilárd anyagok olvadását, illetve a folyékony halmazállapotú anyag fagyását, kövessék nyomon a hımérséklet változásait; legyenek képesek hımérséklet−idı grafikon készítésére, a grafikon elemzésére.

279

grafikon készítése, a tapasztalatok megbeszélése. Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia. Az olvadáshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása. Belsı koordináció: fizika 7.o.: a fajhı. Kiselıadások. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az egyénekkel, csoportokkal való együttmőködés készségének fejlesztése.


párolgás −lecsapódás,

forrás.

Tudják a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos belsıenergia-változásokat, a jelenségek anyagszerkezeti magyarázatát.

Beszélgetés: tapasztalataink a párolgással és a lecsapódással Az párolgás és lecsapódás megfigyelése – demonstrációs kísérletek. A párolgás Ismerjék az olvadáshı fogalmát.. és lecsapódás során bekövetkezı Ismerjék a párolgás és a lecsapódás energiaváltozások jelenségét. közös megfogalmazása. Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia; részecskeszerkezet. A párolgáshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása. Belsı koordináció: fizika 7.o. Koordináció: biológia (növények és állatok párologtatása), földrajz (az idıjárás és az éghajlat elemei), környezetvédelem (felszíni vízkészletek). Beszélgetés: tapasztalataink a forrással kapcsolatban. Az forrás és a lecsapódás megfigyelése – demonstrációs kísérlet víz forralásával, a hımérı által mutatott értékek leolvasása, grafikon készítése. A forrásban levı víz fölé helyezett fémlap felmelegedésének megfigyelése. A forrás és a lecsapódás során bekövetkezı energiaváltozások közös megfogalmazása.

Ismerjék a forrás, jelenségét; legyenek képesek hımérséklet-idı grafikon készítésére, a grafikon elemzésére. Ismerjék a forráshı fogalmát. Legyenek képesek egyszerő feladatok megoldására a forrás – lecsapódás témakörébıl.

280

Belsı koordináció: a termikus kölcsönhatás; a belsı energia; részecskeszerkezet. A forráshı fogalma, egyszerő feladatok megoldása. Belsı koordináció: fizika 7.o. Koordináció: matematika (egyenes arányosság) Kiselıadások. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

A hıterjedés módjai.

Beszélgetés: a hıterjedéssel kapcsolatos Ismerjék a hıterjedés módjait, és azok mindennapi tapasztalataink. gyakorlati vonatkozásait. Demonstrációs kísérletek: a hıvezetés, hıáramlás, hısugárzás megfigyelése, következtetések levonása. A hıterjedés törvényszerőségeinek közös megfogalmazása. Hıszigetelés – gazdaságosság. Kiselóadások.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. 4. ATOMFIZIKA

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.

Tananyag Az anyag atomos szerkezete. Az atom és alkotórészei.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Bevezetı beszélgetés: az anyagok belsı felépítése; atomok, molekulák, ionok. Koordináció: tudománytörténet, 7.o. kémia Az atom és alkotórészeinek bemutatása a méretek összehasonlításával, viszonyítás

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják, hogy a makroszkopikus testek részecskékbıl épülnek fel. Ismerjék az atom, a molekula és az ion fogalmát.

281

a mindennapi életbıl ismert tárgyakhoz, a természetes és az épített környezet elemeihez. Az alkotórészek Beszélgetés: eddigi ismereteink a elektronról. Belsı koordináció: az elektromos töltés, az elektromos áram.



Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése.

Az elektron kettıs természete: - részecsketermészet - hullámtermészet

A fény kettıs természete: - részecsketermészet. - hullámtermészet.

Atommodellek.

Koordináció: kémia: ionok, ionos vegyületek. Az elemi töltés fogalma. Demonstrációs kísérlet a elektron részecsketermészetének igazolására. Demonstrációs kísérlet elektron hullámtermészetének igazolására. A hullámtermészet következményei; az elektron kettısségének (hullám és részecske) alapos tisztázása, megértetése. Beszélgetés: a fény már megismert hullámtermészete, az azt bizonyító jelenségek felidézése. Demonstrációs kísérlet a fény részecsketermészetének igazolására. A foton szó megismerése, jelentésének tisztázása. Beszélgetés: mit tudtunk meg eddig az atomokról? Belsı koordináció: az anyag atomos szerkezete; az elektronok. Koordináció: kémia. Nevezetes atommodellek, és azok kísérleti alapjai. Az atomfogalom fejlıdése, annak fıbb állomásai. Demonstrációs kísérletek: emissziós és abszorpciós színkép.

Tudják, hogy az elektron kettıs természető: részecske és hullám.

Tudják, hogy a fény is kettıs természető; ismerjék a foton szót és annak jelentését.

Ismerjék az atomfogalom kialakulásnak legfontosabb állomásait, a nevezetes atommodelleket.

Ismerjék a kvantummechanikai atommodellt.

282

A fénykibocsátás és fényelnyelés mechanizmusának megismertetése. A kvantummechanikai atommodell. Szimulációs programok használata. Kiselıadások. 5. MAGFIZIKA

Fejlesztési célok Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése.


Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek

Tananyag Az atommag szerkezete.

A természetes radioaktivitás. A radioaktív sugárzások.



Az atommag alkotórészeinek és tulajdonságaiknak bemutatása. Belsı koordináció: az atom szerkezete. Koordináció: 7.o. kémia. A nukleáris kölcsönhatás jellemzése.

Ismerjék az atommag alkotórészeit, és azok fizikai tulajdonságait; a nukleáris kölcsönhatás fogalmát, jellemzıit.

Beszélgetés, vita: mit tudunk a radioaktivitásról? Anyaggyőjtés, önálló adatfeldolgozás, a győjtött anyagok bemutatása. A radioaktivitás nevének értelmezése, folyamatának részletes megismertetése. Demonstrációs kísérlet: GM-csı bemutatása. A radioaktív sugárzások káros hatása elleni védekezés, illetve a radioaktív sugárzások néhány célszerő alkalmazásának bemutatása AVeszközök, számítógépes programok használatával. Kiselóadások.

Ismerjék a természetes radioaktivitás jelenségét, annak hatásait és következményeit.

Természetes és a mesterséges radioaktivitás közti különbség bemutatása. A maghasadás során felszabaduló A maghasadás jelenségének energia átalakítása elektromos energiává megismertetése, a maghasadás során (atomerımővek). felszabaduló energia nagyságrendjének érzékeltetése s békés célú felhasználása.

Tudják, hogy milyen káros hatásai vannak a radioaktív sugárzásoknak, és hogyan lehet azok ellen védekezni. Tudják, hogy mi az a GM-csı, és milyen sugárzás kimutatására szolgál.

283

A láncreakció; az atombomba mőködése és pusztító hatása. A atomerımővek mőködésének megismertetése. Szimulációs program használata. Belsı koordináció: a radioaktivitás; a hıerımővek mőködése, halmazállapotváltozások, gızturbina. Váltakozó áramú generátorok transzformátor, az elektromos energia továbbítása.

alkalmazása képességének fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése.

Magfúzió.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése.

A Nap és a csillagok energiatermelése.

Beszélgetés: mit tudunk a körülöttünk levı világról? Demonstráció: tellúrium, vagy a Naprendszert bemutató tablók, vagy számítógépes programok segítségével. A bolygók és csillagok alapvetı különbségnek bemutatása. Demonstrációs kísérlet: konvekciós cellák. További szemléltetés: internet; szimulációs programok. A Napban lejátszódó folyamatok ismertetése. Nyomás- és hımérsékleti értékek összehasonlítása a „ megszokott” értékekkel. A napsugárzás jelentısége, a biogén zóna fogalma. Szemléltetés: internet, szimulációs programok; lehetıség szerint egy bemutató csillagvizsgáló meglátogatása, vagy helyi Nap-bemutatás. A hidrogénbomba mőködési mechanizmusa, pusztító hatása. Kiselıadások.

Ismerjék a radioaktív sugárzások néhány fontos, gyakorlati alkalmazását. Ismerjék a maghasadás jelenségét; tudják annak legfontosabb következményeit.

Ismerjék az atomerımővek fontosabb egységeit, azok mőködését. Tudjanak különbséget tenni az atomenergia hasznos és pusztító alkalmazásai között; legyen fogalmuk az atomenergia felszabadításával kapcsolatos környezeti problémákról. Ismerjék a láncreakció fogalmát.

Tudják, hogy mi a különbség csillag és bolygó között. Ismerjék meg a magfúzió fogalmát, és tudják azt megkülönböztetni a maghasadástól. Érezzék át a Nap energiatermelésének fontosságát, annak nagyságrendjét és szerepét a földi élet kialakulásában és fenntartásában. Tudják, hogy a hidrogénbomba is fúziós energiát szabadít fel; tudják, hogy milyen pusztító hatással jár egy hidrogénbomba felrobbantása.

284

6. CSILLAGÁSZAT

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése.


Tananyag Az egyetemes tömegvonzás.

A bolygók mozgása. A Kepler-törvények.

A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése.


A mesterséges égitestek mozgása.



Megbeszélés: a Naprendszerrıl eddig szerzett ismereteink áttekintése; a Föld közelében elengedett, vagy eldobott testek mozgása. Belsı koordináció: az erı és a mozgásállapot-változás; körmozgás, cenripetális erı. A kölcsönös tömegvonzás szerepének tisztázása; a kölcsönös gravitációs erı kiszámítása, az univerzális gravitációs állandó.

A tanulók ismerjék az egyetemes tömegvonzás jelenségét. Legyenek tisztában annak kölcsönös jellegével. Tudják a két, pontszerő test között ható kölcsönös gravitációs erıt számszerően is jellemezni. Ismerjék az univerzális gravitációs állandót.

Naprendszerrıl eddig szerzett ismereteink áttekintése. A bolygók elnevezésének eredete, mozgása.

Ismerjék a bolygómozgás törvényeit. Rendelkezzenek alapvetı ismeretekkel a mesterséges égitestek mozgásáról, a pályára állítás feltételeirıl.

Kepler-törvényinek megismertetése, értelmezése. A világkép fejlıdése. Belsı koncentráció: a körmozgás és a centripetális erı. Koncentráció: csillagászati ismeretek, történelem. A bolygók mozgásának bemutatása planetáriumi programok segítségével. Kiselıadások.

Tudják, hogy a mesterséges égitestek mozgását ugyanazon fizikai törvények szabályozzák, mint az égitestekét. Tudják, hogy a Nap a csillagok közé tartozik; ismerjék a csillagok általános leírását. Tudják, hogy sokféle csillag létezik, hogy a csillagok éppúgy keletkeznek, fejlıdnek és elpusztulnak, mint minden más anyagi test a Világegyetemben.

Beszélgetés: az őrkutatás szerepe napjainkban. Belsı koordináció: tömegvonzás; lendület-megmaradás, mechanikai energiák. Koordináció: történelem, tudomány- és technikatörténet. Hírközlés,

285

közlekedés, meteorológia, csillagászat, haditechnika. A kozmikus sebességek. Az őrhajók pályára állításának „energiaigénye”, az egyes pályák energiája. A Hold és a távolabbi égitestek megközelítése; utazás a Naprendszer határain túlra.

A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. Digitális kompetenciák fejlesztése.

Szimulációs programok, internet alapú szemléltetı eszközök használata. Kiselıadások. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A matematikai gondolkodás képességének fejlesztése. A digitális kompetenciák fejlesztése.

Csillagok.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A természettudományi ismeretek alkalmazása képességének fejlesztése. A megfigyelıképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése. Az Univerzum tágulása.

Beszélgetés: a Naprendszer általános felépítése, a Nap helyzete és szerepe. A csillagok általános jellemzıinek bemutatása a Nap példáján. Belsı koordináció: maghasadás; a csillagok energia-termelése. Az általunk ismert csillagok sokfélesége; a csillagok születése, fejlıdése és halála. Az elemek keletkezése – a szemléltetéshez internet alapú eszközök használata. Beszélgetés: a csillagok kisebb és nagyobb rendszerei: ismerkedés a galaxis, galaxishalmaz, extragalaxis fogalmával; az univerzum „szerkezete”. A galaxisok egymáshoz viszonyított mozgás, az Univerzum tágulása. Demonstrációs kísérlet luftballonnal. Az ısrobbanás elmélete. Kiselıadások.

Legyenek tisztában az Univerzum tágulásának jelenségével, ismerjék az ısrobbanás elméletét.

286


Szóbeli értékelés Rendkívül fontos értékelési mód. Fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentráló készséget. Pozitív visszahatása van a személyiség fejlıdésére, segíti a magabiztos fellépés kialakulását, ezen keresztül javítja a leendı munkavállaló esélyeit a munkaerıpiacon. A kis óraszám ellenére is rendszeresnek kell lennie. Történhet önálló felelet formájában, kiegészíthetı ábra- vagy grafikonelemzéssel stb. Részét képezheti számítási feladta megoldása. Ide sorolható az önálló győjtımunka bemutatása is. Írásbeli értékelés Az értékelés általánosan elterjedt formája. Nagy elınye, hogy egyszerre több tanuló tudásának mérését teszi lehetıvé; lehet egy témakör egészét érintıen átfogó, vagy csak egyes részletekre kiterjedı. Történhet egész órán vagy az óra egy részén is. Az írásbeli értékelésnél is követeljük meg egy-egy fogalom szabatos megfogalmazását, a helyes nyelvhasználatot. Célszerő elıre elkészített feladatlapokat használni. Javasolt, hogy egy feladatlapon belül többféle feladattípust alkalmazzunk (például: egyszerő választás, kiegészítés, grafikon- vagy ábraelemzés, számítási feladat megoldása stb.) Egyszerő kíséretek bemutatása és elemzése Szinte valamennyi témakörhöz találunk Öveges-kísérleteket. Általános tapasztalat, hogy a tanulók szívesen foglakoznak ilyen kísérletek összeállításával és bemutatásával. Ez nem csak a manuális készséget fejleszti, hanem közelebb hozza a tanulókat a fizikai folyamatok megismeréséhez, egyben hozzájárul kifejezıkészségük fejlesztéséhez és önálló munkára nevel.

287

EMBER A TERMÉSZETBEN KÉMIA 9–10. évfolyam számára

288

BEVEZETÉS CÉLOK ÉS FELADATOK A tananyag felépítése figyelembe veszi az általános iskola alapozó jellegét. A szakiskolában tanult kémiai fogalmak, szakkifejezések nem fejlıdnek magasabb tartalmi szintre, de élıbbé válnak a tanulók számára. Így a mindennapok kémiájában, illetve a késıbbi, szakmai tanulmányokban fontos segítséget jelentenek. A tananyag strukturális felépítését meghatározó koncepció az általános és a szakiskolában azonos. A tananyag leegyszerősítve tartalmazza a bonyolult, elvont összefüggéseket és változásokat. Fontos követelmény azonban, hogy az egyszerősítéssel ne sértsük az ismeretek tudományos értékét. A tananyag fontos részét képezi a környezetvédelemi ismeretek tárgyalása. Hiszen csak így törekedhetünk a tanulók környezettudatos magtartásának a kialakítására. A korszerő mőveltség nem nélkülözheti a kémiai ismereteket sem. A természettudományos világkép kialakításában fontos szerepe van a kémiának. A kísérletek és mérések elvégzésével a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az anyagokról, és értelmezhetik azokat. A számszerő összefüggések rávilágítanak az anyagi világ törvényszerőségeire. Csak a természettudományos ismeretek megszerzésével válhatnak képessé a tanulók arra, hogy felismerjék a tudomány és az áltudomány közötti különbséget. Ehhez a kémiai ismeretek megfelelı hátteret biztosítanak. A kémia segíti a tanulókat mindennapi környezeti, háztartási, életviteli problémáiknak megoldásában is. A kémia tanulása hozzájárul egyes szakmai tárgyak megalapozásához, a háztartási és a technológiai folyamatok lényegének mélyebb megértéséhez, valamint a háztartásban elıforduló balesetek elkerüléséhez. A kísérletek és mérések elvégzése közben fejlıdik a tanulók megfigyelıképessége, manuális készsége. Megismerik a kísérletekhez, mérésekhez használatos legfontosabb eszközöket. A kísérlet pontosságra, alaposságra, türelemre nevel. Megtanulják, hogy munka közben figyelniük kell társaikra, azok testi épségére, a balesetek megelızésére. Természetesen a kísérlet és a mérés segíti a tananyag jobb megértését, a fogalomalkotást. Ebben az életkorban a számítógép alapszintő használata általánosnak mondható a szakiskolába jelentkezett tanulók körében is. Ez lehetıséget ad a számítógép célszerő használatára, egyszerőbb önálló feladatok elvégzésére. Fontos, hogy a tanuló tudjon önállóan és hatékonyan tanulni. Tanulja meg beosztani a rendelkezésre álló idıt, tudjon a tanulásához segítséget keresni a könyvtárban vagy az internet alapú szolgáltatásokban. További cél a testi-lelki egészség, a harmonikus személyiség kialakítása. A szakiskolás korosztály különösen veszélyeztetett réteg az alkohol, a különbözı drogok, és a dohányzás kipróbálása terén. Ezért elengedhetetlen, hogy a természetismeret − kémia órákon megismerkedjünk ezeknek az anyagoknak tulajdonságaival és az élı szervezetre gyakorolt káros hatásaikkal.

289

Korunk óriási problémája a környezetszennyezés. Fontos, hogy a természeti és a társadalmi környezet egymásra hatásának megismertetésével is ösztönözzük a tanulókat a tudatos környezeti magatartásra, az energiaforrások ésszerő felhasználására. A tanulók környezettudatos magatartásukkal óvják a természetet, saját környezetükben legyenek képviselıi a környezettudatos magatartásnak.

KULCSKOMPETENCIÁK 1. Anyanyelvi kommunikáció A tanulóktól a természetismeret − kémia órákon is elvárjuk a helyes és kreatív nyelvhasználatot. Arra kell törekednünk, hogy a tanulók értsék az olvasott és hallott szakszöveget, és legyenek képesek gondolataikat szóban és írásban is − a szaknyelv helyes használatával − szabatosan elıadni. Legyen képesek egyszerő győjtımunkát végezni: különbözı típusú szövegeket összegyőjteni, értelmezni és feldolgozni. Legyenek képesek a tananyag ábráinak az elemzésére. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Legyenek képesek a tanulók az idegen szakszavak helyes olvasására, írására; a különbözı nemzetiségő tudósok, feltalálók nevének helyes olvasására és kiejtésére. 3. Matematikai kompetencia A kémiai számítások során fejlıdik a tanulók problémamegoldó gondolkodása és feladatmegoldó készsége. Cél, hogy tudják alkalmazni a tanult matematikai ismereteket a kémiai problémák megoldására. Tudjanak táblázatokat és grafikonokat elemezni, illetve mérési eredményeket grafikonon ábrázolni. 4. Alapvetı kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén Szerezzenek a tanulók olyan természettudományi, és ezen belül kémiai ismereteket, amelyeket képesek mozgósítani a szakmai ismeretek elsajátítása, majd alkalmazása; és a mindennapi életben felmerülı problémák megoldása területén. A gyakorlatban is tudják alkalmazni ismereteiket az új technológiák és berendezések megismerésében, azok mőködtetésében. Ismerjék fel a természettudományok különbözı területei közötti a szoros kapcsolatot. Legyenek kritikusak az áltudományos, illetve a tudomány- és technikaellenes megnyilatkozásokkal szemben. Tanúsítsanak érdeklıdést a természettudományok (így a kémia) és a technika fejlıdésének az egyénre, a táradalomra és az egész Földre gyakorolt hatásaival kapcsolatban. 5. Digitális kompetencia A tanulók tudják használni a számítógépet. Legyenek képesek az interaktív média felelısségteljes használatára; információk megkeresésére, összegyőjtésére és feldolgozására. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulók legyenek képesek a kitőzött cél érdekében kitartóan tanulni; saját tanulásukat megszervezni, a rendelkezésre álló idıvel és információval helyesen gazdálkodni. Tudjanak heterogén csoportban is hatékonyan, képességeiknek megfelelıen dolgozni, tudásukat másokkal is megosztani. 290

7. Szociális és állampolgári kompetencia Ismerjék fel a tanulók, hogy a kémiai kutatások, felfedezések és azok alkalmazásainak célja csak a közjó szolgálata lehet; tudjanak különbséget tenni a tudomány eredményeinek humánus és antihumánus alkalmazásai között (környezetkárosító és környezetbarát technológiák stb.). Egyéni és csoportmunka során alakuljon ki bennük az egyénekkel, csoportokkal stb. való együttmőködés készsége, a megkülönböztetés-mentesség. Legyenek képesek hatékony szakmai kommunikációra. Kémiai ismereteik is szolgálják a különbözı közösségi tevékenységek és a különbözı szinteken hozott döntések kritikus elemzését. 8. Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia A tanulók ismerjék meg tágabb környezetüket, legyenek képesek a kínálkozó lehetıségek megragadására. Legyen képesek kémiai ismereteik kreatív alkalmazására, álljanak készen az új ismeretek megszerzésére, vagy a meglévık bıvítésére. Tudjanak tervet készíteni céljaik elérése érdekében. 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség A természeti jelenségek megfigyelése a céltudatos információszerzésen kívül esztétikai élményt is jelent. Ugyanígy alkalmas az esztétikai tudatosság és kifejezıkészség fejlesztésére a megfelelıen összeállított és kivitelezett kísérlet is. Az eszközök alkalmazása céljának és formai megjelenésének (formatervezés) céltudatos összevetése fejleszti az önkifejezés képességét.

291

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám 37 - heti óraszám 1 Témakör

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 4 7 6 4 8 8 37

Anyagszerkezet Keverékek, oldatok, kolloidok Kémiai reakciók A fémek A nemfémes elemek Összefoglalás, ellenırzés-értékelés Összes óraszám 1. ANYAGSZERKEZET

*A kiegészítı anyagrészekben található anyagszerkezeti fogalmak alapszinten törénı átismétlése lehetıvé teszi a késıbb sorra kerülı anyagok, vegyületek tulajdonságainak az értelmezését.

Fejlesztési célok

Tananyag


* Atomelméletek (kieg. anyag) Az atom és az elemi részecskék megismerésének története.

Beszélgetés − motiváció.

Atomok és alkotórészeik (kieg. anyag). Az ismert elemi részecskék jellegzetes tulajdonsági. Rendszám, tömegszám, relatív atomtömeg.


A kémiai elemek és az izotópok (kieg. anyag). A kémiai elem fogalma. Az izotópok a mindennapi életben. Az elektronburok (kieg. anyag). Az elektronburok vázlatos felépítése. Vegyértékelektronok.



Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Belsı koordináció – hasonló szerkezeti felépítés, hasonló kémiai tulajdonság.

292

Kémiai kötések I. A kovalens kötés (kieg. anyag). A kémiai kötések kialakulása − nemesgázszerkezet. Közös elektronpár. Összegképlet − nemfémes elemek. Kémiai kötések II. Az ionos kötés (kieg. anyag). Elektronfelvétel-elektronleadás. Anionkation fogalma. Ionos vegyületek. Kémiai kötések III. A fémes kötés (kieg. anyag). A fémes kötés jellegzetességei. Atomtörzs, szabad elektronok. Kapcsolat a fémes kötés és a fémes tulajdonságok között. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Belsı koordináció − utalás a késıbbi tananyagban elıforduló nemfémes elemekre.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia Belsı koordináció − utalás a késıbbi tananyagban elıforduló ionos vegyületekre. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Belsı koordináció − utalás a késıbbi tananyagban elıforduló fémekre.

Az elemek neve és jelölése. Az elemek elnevezése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A digitális kompetencia fejlesztése.

A vegyjel. A vegyjel jelentései. A relatív atomtömeg. A mol.

Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Kiselıadások.

Ismerjék a fontosabb vegyjeleket és azok jelentését. Legyenek tisztában a mól fogalmával.

Számolási gyakorlatok − csoportmunka.

A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A periódusos rendszer. Jelölések a periódusos rendszerben. Függıleges oszlopok (18). Vízszintes sorok – periódusok (7). Összefüggések keresése az elemek periódusos rendszerbeli helye és tulajdonságaik között.

A tanulók ismerjék az anyagszerkezet fıbb jellemzıit, a kémiai jelrendszert.

Kémiatörténeti kutatás az interneten, könyvtárban. Táblázatelemzés. Tantárgyi koordináció − 7., 8. osztályos kémia.

Tudjanak tájékozódni a periódusos rendszerben. Vegyék észre, hogy az anyagszerkezet és az anyagok tulajdonságai között összefüggés van.

Tudjanak tájékozódni a különbözı természettudományos szakirodalomban.

Beszélgetés, vita. A idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.

A vegyületek neve és jelölése

Ismerjék a kémia történetének legfontosabb tudósait.

293

Kémiai név – köznapi név. A képlet és jelentései. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése.

A kémiai egyenlet.

Tantárgyi koordináció − 7., 8. osztályos kémia. Kémiatörténeti kutatás az interneten, könyvtárban. Kiselıadások.

Egyszerő kémiai reakciók egyenletei. Az egyenletrendezés szabályai. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia, matematika.

Tudjanak egyszerő kémiai egyenleteket felírni. Ismerjék az egyenletrendezés alapvetı szabályait. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

2. KEVERÉKEK, OLDATOK, KOLLOIDOK

Fejlesztési célok A manuális készség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Tananyag A keverékek. Keverékek a mindennapi életbıl.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia. Tanulói kísérlet − csoportmunka.

A keverékek elválasztása. Szőrés, bepárlás, desztillálás.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. A manuális készség fejlesztése.

Tömeg- és térfogatmérés A mérés táramérleggel és gyorsmérleggel. A térfogat mérése. Egyszerő térfogatmérı eszközök. Tömeg- és térfogatmérés a háztartásban.

Mérési gyakorlat. Csoportmunka. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia, matematika, természetismeret.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

Az oldatok. Az oldatok összetétele, az oldódás folyamata. Az oldhatóság függése az anyagi minıségtıl, a hımérséklettıl. Telítetlen, telített, túltelített oldatok készítése.

Tanári kísérlet – oldékonyság, oldatkészítés.

A manuális készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Az oldatok töménysége A tömeg- és a térfogatszázalék.

Kiselıadások.

Táblázatelemzés. Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kémia.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a keverékek szétválasztására alkalmas mőveleteket. Tudjanak elvégezni egyszerő tömeg- és térfogatméréseket. Legyenek képesek egyszerő kísérletek során szerzett tapasztalatok értelmezésére.

Ismerjék fel a víz és a szerves oldószerek közötti különbséget. Legyenek képes egyszerőbb számítási feladatok elvégzésére, a konyhai mőveletek és a kertmővelés során. Legyenek képesek, olyan oldatkészítési számításokat is elvégezni, amelyekre szükségük lesz szakmai tanulmányaik során. Tudják a tömény és a híg oldatok használatának elınyeit és hátrányait.

Tanulói kísérlet − különbözı

294

A feladatmegoldó készség fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A tömegkoncentráció. A hígítás. Egyszerő hígítások a mindennapi életben.

Kolloidok. A kolloid állapot. Az aeroszol, a köd, a füst, a szuszpenzió, az emulzió, a gélek, habok. A hétköznapi élet kolloid rendszerei. Kísérleti bemutatás.

töménységő oldatok készítése − csoportmunka. Feladatmegoldás. Csoportmunka.

Tanári kísérlet – különbözı kolloidok készítése. A kolloid rendszerek tulajdonságainak vizsgálata. Táblázatelemzés. Kémia történeti kutatás az interneten, könyvtárban. Kiselıadások.

Ismerjék a kémia történetének a témához kapcsolódó fontos tudósait. Tudják értelmezni a különbözı élelmiszeripari és kozmetikai termékek összetételét.

Tudjanak önállóan véleményt alkotni a különbözı oldatok, kolloidok mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák – permetezıszerek használata, szmog).

3. KÉMIAI REAKCIÓK

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.


A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.


Tananyag Kémiai reakciók − kémiai változás. A kémia változás lényege − új anyag keletkezése. A kémiai reakciók rövidítése − kémiai egyenlet. Reakcióhı. Hıtermelı, hıelnyelı folyamatok. Kísérleti bemutatás.

A kémiai reakciókat befolyásoló körülmények: hımérséklet, katalizátor. Kísérleti bemutatás. A mindennapi élet katalizátorai.

Az égés. Az égés fogalma, fajtái, feltételei. Kísérleti bemutatás. Tüzelıanyagok. A

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Belsı koordináció.

Tanári kísérlet – hıtermelı, hıelnyelı folyamatok.

Könyvtári munka. Tanári kísérlet – a kémiai reakciókat befolyásoló tényezık − hımérséklet, katalizátor hatása. Beszélgetés, vita.

A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják megkülönböztetni a fizikai és a kémiai változásokat.

Tudják, hogy a kémiai reakciók energiaváltozással járnak, és a hirtelen felszabaduló reakcióhı veszélyt okozhat.

Tudják, hogy a kémiai reakciókat milyen tényezık hogyan befolyásolják.

Tanári kísérlet – az égés fajtái, feltételei. Ismerjék a kémia történetének a témához Tantárgyi koordináció − 7. osztályos kapcsolódó fontos tudósait. kémia. Ismerjék az égés fajtáit. Tudják az égés

295

A digitális kompetencia fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése.


tőzoltás módjai.

Táblázatelemzés. Kémia történeti kutatás az interneten, könyvtárban. Beszélgetés, vita.

feltételeit, a tőzoltás módjait.

Oxidáció és redukció. Az oxidáció és redukció fogalma. Kísérleti bemutatás.

Belsı koordináció − elektronszerkezet. Tanári kísérlet – oxidációs-redukciós folyamatok bemutatása.

Ismerjék a háztartásban elıforduló savbázis és redoxi-folyamatokat.

Tantárgyi koordináció − 7., 8. osztályos kémia.

Ismerjék fel a pH-érték és a kémhatás kapcsolatát, és ezt tudják hasznosítani a mindennapi gyakorlatban.

Savak és lúgok. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

A savas kémhatás. Erıs és gyenge savak a mindennapi életbıl. A lúgos kémhatás. Lúgos kémhatású anyagok a mindennapi életbıl. A közömbösítés. Balesetvédelem a kémia órán és otthon. A savasság és lúgosság számszerő kifejezése − a pH. pH-értékek a mindennapokban. Az indikátorok.

Tanári kísérlet – különbözı kémhatású oldatok készítése, tulajdonságaik vizsgálata. Beszélgetés, vita.

Kiselıadások.

Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a különbözı kémhatású anyagok mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák – savas esı, élettani hatások – maró hatású anyagok használata). Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával.

4. A FÉMEK

Fejlesztési célok

Tananyag

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A fémes elemek. A fémek fizikai és kémiai tulajdonságai általában. Kísérleti bemutatás. A korrózió. A fémek elıfordulása. Az ötvözetek az iparban és a mindennapi életben.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Tanári kísérlet − a fémek tulajdonságai. Táblázatelemzés. Beszélgetés. Ötletroham.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a fémes és a nemfémes elemeket megkülönböztetni tulajdonságaik alapján. Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával. Tudják szakszerően használni a fémedényeket. Tudják azt, hogy egyes fajtái reakcióba léphetnek ételeinkkel. Ismerjék a háztartásban használatos

296

fémeszközök speciális tisztítási módjait. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

Az alumínium. Az alumínium jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Az alumínium elıállítása és felhasználása. Az alumínium a konyhában. A vas. A vas jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A vas elıállítása és felhasználása. A vas speciális ötvözeti.

A matematikai gondolkodás fejlesztése.



Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia, fizika. Tanári kísérlet − az alumínium tulajdonságai.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Tanári kísérlet − a vas tulajdonságai. Ábraelemzés. Táblázatelemzés.

A réz. A réz jellegzetes tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos A réz elıállítása és felhasználása. kémia. A réz speciális ötvözeti. Ismert vegyületei. Az arany. Az arany jellegzetes tulajdonságai. Elıfordulása, felhasználása.

Ismerjék az alumínium, a vas, a réz és az arany jellegzetes tulajdonságait. Legyenek tisztában a szelektív hulladékgyőjtés fontosságával.

Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban. Tudjanak önállóan véleményt alkotni a fémek mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák, élettani hatások).

Beszélgetés.

5. A NEMFÉMES ELEMEK


Tananyag A nemfémes elemek.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia.


A hidrogén. A nemfémes elemek általános Tantárgyi koordináció – 10. évfolyamos tulajdonságai. A hidrogén tulajdonságai. kémia (szénhidrogének és egyéb fontos Kísérleti bemutatás. Elıfordulása, szénvegyületek). elıállítása, felhasználása.

A környezettudatos magatartás

Az oxigén. Az oxigén tulajdonságai. Kísérleti

Tanári kísérlet − Az oxigén elıállítása, tulajdonságai.

A továbbhaladás feltételei A tanulók legyenek képesek a fémes és a nemfémes elemeket megkülönböztetni tulajdonságaik alapján.

Ismerjék az oxigén tulajdonságait,

297

kialakítása. A logikai készség fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A digitális kompetencia fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A logikai készség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

A logikai készség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

bemutatás. Az oxigén elıállítása. Elıfordulása, felhasználása. Szerepe az élıvilágban. Az ózon.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Beszélgetés, vita.

A víz. A víz jellegzetes és a földi élet szempontjából különleges tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A víz körforgása. Az ivóvíz tulajdonságai. Honnan és hogyan nyerjük az ivóvizet? Vízvédelem.

Tanári kísérlet − a víz jellegzetes és különleges tulajdonságainak bemutatása. Ábraelemzés. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia. Kémia történeti kutatás az interneten, A kemény és a lágy víz. Vízkı, cseppkı. könyvtárban. Német keménységi fok. A vízlágyítás Kiselıadások. Ötletroham. különbözı módjai. Kísérleti bemutatás. Mosás, mosogatás. Tanári kísérlet – a kemény és a lágy víz A szén. tulajdonságainak bemutatása. A szén allotróp módosulati. Különbözı Ábraelemzés. tulajdonságuk, felhasználásuk. A Beszélgetés, vita. szénciklus. A szén-dioxid és a szén-monoxid jellegzetes fizikai és kémiai Tantárgyi koordináció − 8. osztályos tulajdonságai. Veszélyek − kémia. balesetvédelem. Könyvtári munka. Ábraelemzés. A nátrium-karbonát és a nátriumhidrogénkarbonát tulajdonságai. Tanári kísérlet – a szén-dioxid Felhasználásuk a mindennapi életben. tulajdonságainak vizsgálata. Kísérleti bemutatás. Beszélgetés, vita. A nitrogén. A nitrogén tulajdonságai. A nitrogén körforgása. Fontosabb vegyületei. A klór és vegyületei. A klór tulajdonságai. Felhasználása. A konyhasó tulajdonságai − kísérleti

Tanári kísérlet − a nátrium-karbonát és a nátriumhidrogénkarbonát tulajdonságainak bemutatása.

szerepét az élıvilágban.

Ismerjék az ivóvíz megbecsülésének fontosságát és rendelkezzenek víztakarékossági szokásokkal. Ismerjék a kémia történetének a témához kapcsolódó fontos tudósait.

Ismerjék a vízlágyítás lehetıségeit és szükségességét. Tudják bemutatni példákon keresztül.

Tudjanak önállóan véleményt alkotni a nemfémes elemek és vegyületeik mindennapi életünket érintı problémáiról (környezetvédelmi problémák − globális felmelegedés, élettani hatások − szén-monoxid, klór mérgezés, a háztartási felhasználások elınye és veszélyei). Tudják a hétköznapi anyagokról elsajátított ismereteket szakszerően felhasználni.

Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

Tantárgyi koordináció − 8. osztályos

298


A környezettudatos magatartás kialakítása. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

bemutatás. Sokoldalú felhasználása a mindennapi életben. A sósav tulajdonságai. Használatának veszélyei − balesetvédelem. A hypo tulajdonságai. Használatának veszélyei − balesetvédelem.

kémia. Tantárgyi koordináció – 10. évfolyamos kémia (fehérjék). Ábraelemzés. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia, történelem. Tanári kísérlet – a konyhasó elıállítása és tulajdonságinak bemutatása. A sósav és a hypo tulajdonságainak bemutatása. Beszélgetés, vita.

299

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakör Környezeti kémia A mindennapok szervetlen és szerves anyagai Az élı szervezet építıanyagai és energiahordozói Összefoglalás, ellenırzés-értékelés Összes óraszám

A témakör feldolgozására javasolt óraszám 11 8 8 10 37

1. KÖRNYEZETI KÉMIA


A megfigyelıképesség fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

Tananyag Levegıszennyezés. A légkör szennyezıanyagai, szénmonoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok hatása. A savas esı és környezetkárosító hatásai (természeti és technikai környezet). Kísérleti bemutatás. A szmog és típusai. Az egyes ipari folyamatok levegıszennyezı hatásai.

Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia − szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogénoxidok fizikai, kémiai tulajdonságai. A kémhatás. Beszélgetés, vita. Könyvtárhasználat. Tanári kísérlet. A szén, kén reakciója oxigénnel, vízzel. A kénessav, és a kénsav reakciója vízzel, fémekkel. A kalcium-karbonát reakciója savval.

Az üvegházhatás, mint természeti jelenség. A globális felmelegedés.

Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia − szén-dioxid fizikai, kémiai tulajdonságai. Beszélgetés, vita. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Ábraelemzés. Kiselıadások.


A digitális kompetencia fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.



A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a levegı legfontosabb szennyezıanyagait, azok egészség- és környezetkárosító hatásait. Tudjanak önállóan véleményt alkotni mindennapi életünket érintı környezetvédelmi problémákról, a környezetszennyezı anyagok egészségkárosító hatásairól, a megoldási lehetıségekrıl.

300

A logikai készség fejlesztése. Ózonciklus. Az ózonpajzsot károsító szennyezıanyagok. Az ózonlyuk. A digitális kompetencia fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. A logikai készség fejlesztése.

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.

A logikai készség fejlesztése.

A digitális kompetencia fejlesztése. A matematikai gondolkodás fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.


Vízszennyezés. A felszíni vizek szennyezıanyagai. Permetezı-szerek, nehézfémvegyületek, olajok, mosószerek hatásai. Kísérleti bemutatás. Hıszennyezés. Szerves vegyületek a vízben.

Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia – az oxigén és az ózon tulajdonságai. Ábraelemzés. Beszélgetés, vita.

Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia – a víz tulajdonságai, fémionok, mosás. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Vita. Tanári kísérlet. Ivóvízszennyezés. Nehézfém sók oldódása vízben. A víz Az egyes ipari folyamatok vízszennyezı felületi feszültségének vizsgálata. hatásai. Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos A mőtrágyák hatása az élıvizekre. kémia – az ivóvíz tulajdonságai. Eutrofizáció. Szennyvíztisztítás. Beszélgetés, vita. Könyvtárhasználat. Talajszennyezés. Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos A mőtrágyák hatása, nitrátosodás. kémia – a nitrogéntartalmú vegyületek. Az egyes ipari folyamatok Ábraelemzés. talajszennyezı hatásai. Kiselıadások. A nehézfémvegyületek feldúsulása a talajban. Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos kémia – a nitrogéntartalmú vegyületek, nehézfémek és vegyületeik. Hulladékok − hulladékkezelés Önálló kutatómunka interneten és a Növényi, állati eredető kommunális könyvtárban. Beszélgetés, vita. hulladékok. Biológiailag le nem Táblázatelemzés. bontható hulladékok. Tantárgyi koordináció − 8. osztályos kémia − mőanyagok. Veszélyes hulladékok. Beszélgetés, vita. Csomagolóanyagok. Akkumulátorok, Kiselıadások. szárazelemek, fáradtolaj, gyógyszerek helyes tárolás. Tantárgyi koordináció − 8., 9. osztályos

Ismerjék a víz legfontosabb szennyezıanyagait, azok egészség- és környezetkárosító hatásait. Ismerjék a permetezıszerek használati utasítás szerinti biztonságos kezelését. A felhasznált mennyiség ésszerő csökkentését a környezet megóvása érdekében.

Ismerjék a talaj legfontosabb szennyezıanyagait, azok egészség- és környezetkárosító hatásait. Tudjanak önállóan véleményt alkotni mindennapi életünket érintı környezetvédelmi problémákról.

Ismerjék a hulladékok újrahasznosítási lehetıségeit. Ismerjék fel a háztartásban képzıdı veszélyes hulladékokat. Tudják azokat biztonságosan elhelyezni, kezelni.

301

Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása. A digitális kompetencia fejlesztése.

Szelektív hulladékgyőjtés. Festékek, hígítók tárolásának és használatának szabályai. Újrahasznosítás. A hulladék megsemmisítés környezeti ártalmai.


Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Kiselıadások. Beszélgetés, vita.

Energiaforrásaink. Táblázatelemzés. Megújuló energiaforrásaink (víz-, szél-, nap-, geotermikus energia).

A matematikai gondolkodás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.

kémia – savak, fémek, oldatok, mőanyagok.

A nem megújuló energiaforrások (fa, szén, kıolaj, földgáz). A fosszilis energiahordozók. A háztartási gáz, használatának környezeti hatásai. Energiatakarékosság.

Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban. Beszélgetés, vita. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia. Fémhulladékok tárolás, győjtése. Belsı koordináció. Olajszennyezés. Ötletroham.

Ismerjék a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közötti különbségeket. Tudjanak önállóan véleményt alkotni, az egyes energiaforrások elınyeirıl és hátrányairól. Ismerjék az energiatakarékosság és a környezetvédelem szempontjait. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

2. A MINDENNAPOK SZERVETLEN ÉS SZERVES ANYAGAI

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az esztétikai érzék fejlesztése. A környezettudatos magatartás kialakítása.


Tananyag Az építkezésnél használt anyagok. A mészkı, mészégetés, mészoltás. Kísérleti bemutatás. A cementgyártás (a beton). Habarcskészítés. Kísérleti bemutatás. Környezetbarát építkezés.

A tégla. A gipsz. Tulajdonságaik. A gipsz kémiája. Kísérleti bemutatás. A gipsz egyéb felhasználása. Az üveg. Az üveg kémiai tulajdonságai. Üvegtechnika. Színezékek, festékek és oldószereik.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − 8., 9.osztályos kémia – mészkı, égetett és oltott mész tulajdonságai. A fémek. Belsı koordináció. Savas esı hatásai. Tanári kísérlet − a habarcs kötése, mészégetés, mészoltás. Beszélgetés.

Tanári kísérlet − az égetett és kristályos gipsz tulajdonságainak vizsgálata. Tantárgyi koordináció − fizika, biológia. Hıszigetelés. Kiselıadások.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék az építkezésnél használatos anyagok tulajdonságait. Tudják azokat szakszerően használni a mindennapi munka, és késıbb szakmai tanulmányaik során is.

Ismerjék a hagyományos és a korszerő színezékeket, festékeket, az oldószerek helyes és biztonságos használatát. Tudjanak önállóan véleményt alkotni

302



A különbözı bázisú festékek. megismerése. Felületkezelés. Környezetbarát technológiák. Az oldószerek helyes használata és tárolása. Szelektív hulladékgyőjtés.

Koordináció − 9. évfolyamos kémia − oldatok.

Ötletroham.

A megfigyelıképesség fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A Környezettudatos magatartás kialakítása.

Mőanyagok. Legfontosabb mőanyagaink. Természetes és mesterséges alapanyagú mőanyagok. Polietilén, PVC, gumi, teflon tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. Mőanyag edények, eszközök, csomagolóanyagok, használata, karbantartásuk a mindennapi életben. A halogénezett szénhidrogének környezeti hatása. A szelektív hulladékgyőjtés fontossága. Újrahasznosítás.

Kiselıadások.

Belsı koordináció. Az ózonréteg védelme.

Tanári kísérlet − mőanyagok oldása és ragasztása, azonosítása a lángban. Beszélgetés, vita.

ezen anyagok használata során felmerülı környezetvédelmi problémákról, a környezetszennyezı anyagok egészségkárosító hatásairól, a megoldási lehetıségekrıl. Ismerjék a legfontosabb mőanyagok tulajdonságait. Tudjanak példát mondani használatukra. Ismerjék fel a túlzott mőanyaghasználat veszélyeit, megsemmisítésükkor keletkezı anyagok egészségkárosító hatásait. Rendelkezzenek a helyes környezetvédelmi magatartással. Legyenek tisztában a környezet- és egészségkárosító hatás csökkentésének lehetıségeivel. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

Beszélgetés, vita. Kiselıadások.

3. AZ ÉLİ SZERVEZET ÉPÍTİANYAGAI ÉS ENERGIAHORDOZÓI

Fejlesztési célok Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. A megfigyelıképesség fejlesztése.

Tananyag Szénhidrátok. A szılı- és répacukor tulajdonságai. Kísérleti bemutatás. A fotoszintézis. Tápanyagaink.



Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tantárgyi koordináció − biológia − az esıerdık és a tenger planktonikus élıvilága. Ezek védelme. Vita. Tanári kísérlet − szılıcukor, répacukor oldódása, hevítése, elszenesítése. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia, oldatok.

A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék tápanyagaink fıbb alkotóelemeit. Legyenek képesek besorolni tápanyagainkat a szerves vegyületek fıbb csoportjaiba. . Ismerjék a fotoszintézis folyamatának egyetemes jelentıségét.

A keményítı és a cellulóz.

303



A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése.

Kísérleti bemutatás. Tanári kísérlet − A cellulóz és a papírgyártás – a szelektív keményítı kimutatása különbözı hulladékgyőjtés fontossága. élelmiszerekben. A cellulóz hidrolízise. Beszélgetés, vita. Az alkoholok tulajdonságai Kísérleti bemutatás. Az alkoholos erjedés. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos kémia – a szén-dioxid tulajdonságai. Tanári kísérlet − az alkohol, mint oldószer. Az etil-alkohol kimutatásához- szonda készítése. Kiselıadások. Szenvedélybetegségek. Alkohol drog, nikotin. Tantárgyi koordináció − 9. évfolyamos A prevenció fontossága. kémia. A magas hımérséklet hatása az Az alkohol (metanol, etanol) hatása az élı szervezetekre, a láz. élı szervezetre. Néhány fontos alkaloid Beszélgetés, vita. (heroin, kokain, morfin, nikotin). Az alkohol és drogfüggıség kialakulása. Karbonsavak. Az ecetsav és a tejsav fizikai és kémiai tulajdonságai. A savas erjedés. Kísérleti bemutatás.


A megfigyelıképesség fejlesztése A környezettudatos magatartás kialakítása.

Zsírok, olajok. A zsírok, olajok összetétele, tulajdonságaik. Kísérleti bemutatás. Romlásuk. A zsírok, olajok elıállítása, felhasználása. Tápanyagaink. A használt sütızsiradék egészségkárosító és környezeti problémája.

Koordináció − 9. évfolyamos kémia. Oldatok. Tanári kísérlet ecetsav hevítése, áramvezetése, kémhatása, reakciója fémekkel. Különbözı növények savtartalmának a kimutatása. Aludttej készítése.

Tantárgyi koordináció – 9. évfolyamos kémia, biológia. Oldószerek. Tanári kísérlet − zsírok, olajok oldódása különbözı oldószerekben. Önálló kutatómunka az interneten és a könyvtárban.

Tudják a keményítı és a cellulóz összetételét, tulajdonságait. Ismerjék a mindennapi használatukat.

Ismerjék a metil-alkohol és az etilalkohol tulajdonságait. Tudják az egészségkárosító anyagok hatásait.

Tudjanak önállóan véleményt alkotni a szenvedélybetegségek megelızésérıl, a szenvedélybetegek egyéni és társadalmi problémáiról.

Ismerjék az ecetsav és a tejsav tulajdonságait. Tudják, hogy mit jelent a savas erjedés. Tudják alkalmazni a mindennapokban.

Tudják az a zsírok és olajok tulajdonságait, felhasználásukat. Helyes tárolásukat. Ismerjék a használt zsiradékokkal kapcsolatban felmerülı problémákat.

304

Kiselıadások.

A digitális kompetencia fejlesztése. Vitaminok, nyomelemek. Élettani hatásuk. Vízben és zsírban oldódó vitaminok. Kísérleti bemutatás.



Fehérjék. Összetételük, tulajdonságaik. Kísérleti bemutatás. Gyapjúruhák tisztítása. Szerkezetük és összetételük megváltozása különbözı fizikai és kémiai hatásokra. Táplálékfehérjék.

A fémionok, mikroelemek (vas, réz, stb.). Oldatok. Biológia. Egészséges táplálkozás. Tanári kísérlet-C-vitamin tulajdonságainak vizsgálata. C-vitamin tartalom kimutatása. Beszélgetés. Tanári kísérlet – fehérjék reverzibilis és irreverzibilis kicsapása. A fehérjék kimutatása. Beszélgetés.

Ismerjék az alapvetı vitaminokat, élettani hatásukat, a vitaminforrásokat, a vitaminok helyes alkalmazását.

Tudják a fehérjék tulajdonságait. A fehérje alapú textiliák tisztítását. Ismerjék a fehérjék élettani hatásait. Tudják mik azok a táplálékfehérjék. Tudják a megismert kémiai fogalmakat szabatosan megfogalmazni írásban és szóban.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Szóbeli értékelés Rendkívül fontos értékelési mód. Fejleszti az anyanyelvi kommunikációt, a koncentráló készséget. Pozitív visszahatása van a személyiség fejlıdésére, segíti a magabiztos fellépés kialakulását, ezen keresztül javítja a leendı munkavállaló esélyeit a munkaerıpiacon. A kis óraszám ellenére is rendszeresnek kell lennie. Történhet önálló felelet formájában, kiegészíthetı ábra- vagy grafikonelemzéssel, ábraelemzéssel, stb. Részét képezheti számítási feladat megoldása. Ide sorolható az önálló győjtımunka, házidolgozat bemutatása is. Írásbeli értékelés Az értékelés általánosan elterjedt formája. Nagy elınye, hogy egyszerre több tanuló tudásának mérését teszi lehetıvé; lehet egy témakör egészét érintıen átfogó, vagy csak egyes részletekre kiterjedı. Történhet egész órán vagy az óra egy részén is. Az írásbeli értékelésnél is követeljük meg egy-egy fogalom szabatos megfogalmazását, a helyes nyelvhasználatot. Célszerő elıre elkészített feladatlapokat használni. Javasolt, hogy egy feladatlapon belül többféle feladattípust alkalmazzunk (például: egyszerő választás, kiegészítés, grafikon- vagy ábraelemzés, számítási feladat megoldása stb.). Egyszerő kíséretek bemutatása és elemzése Általános tapasztalat, hogy a tanulók szívesen foglakoznak ilyen kísérletek összeállításával és bemutatásával. Ez nem csak a manuális készséget fejleszti, hanem közelebb hozza a tanulókat a kémiai folyamatok megismeréséhez, egyben hozzájárul kifejezıkészségük fejlesztéséhez és önálló munkára nevel. 305

FÖLDÜNK-KÖRNYEZETÜNK FÖLDRAJZ 9–10. Évfolyama számára

306

BEVEZETÉS A Földünk–környezetünk mőveltségi terület tartalmait feldolgozó földrajz tantárgy a tanterv „B” variációjaként jelenik meg a szakiskolák 9. és 10. évfolyamán heti 1-1 órában. A tantárgy oktatásának alapja a 7-8. évfolyamon tanított regionális szemlélető földrajz tantárgy. A szakiskolai földrajztanításnál e regionális szemlélet helyett már az általános természet- és társadalomtudományi szemlélet kialakítása válik hangsúlyozottá, így a Föld egészére jellemzı természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti sajátosságainak magyarázata, alapvetı összefüggéseik és kölcsönhatásaik bemutatása kerül elıtérbe. Olyan jelenségeket, folyamatokat vizsgáltat, amelyek elsısorban a tanulók tudásának gyakorlatias alkalmazását teszik lehetıvé, építve a korábban tanultakra (ismeretstabilizáló, rendszerezı, motiváló, rehabilitáló funkció ellátása). A szakiskolában is fontos a tapasztaláson alapuló ismeretszerzés, ezért a tanterv számtalan lehetıséget biztosít a megfigyelésre, vizsgálódásra. Itt is szükséges a sikerélmény-centrikus módszerek minél szélesebb körő alkalmazása. Olyan készségek és képességek fejlesztésére törekszik, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tanuló el tudjon igazodni a mindennapi élet szempontjából nélkülözhetetlen, a körülötte zajló természeti, társadalmi-gazdasági folyamatok között. Segíti a tanulókat abban, hogy az iskola befejezését követıen- a mindennapi és a szakmai életükben is- alkalmazni tudják a tanult földrajzi-környezeti ismereteiket. A TANTÁRGY OKTATÁSÁNAK CÉLJA: fokozatosan mélyítse el a korszerő természettudományos mőveltséget, járuljon hozzá a természettudományos világkép alakításához; keltse fel a tanulók érdeklıdését a természeti környezetben lezajló jelenségek, folyamatok megfigyelése és magyarázatuk iránt; értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erıforrásokkal való ésszerő gazdálkodást; ismerjék meg a természet és a társadalom fıbb sajátosságait, kölcsönhatásait; értsék meg a természeti környezet társadalomra gyakorolt hatásait, ismerjék fel, hogy a társadalmi-gazdasági tevékenységek az egyéni teljesítményekre épülnek; tudják elhelyezni hazánk és az Európai Unió társadalmi-gazdasági folyamatait a világban, alakuljon ki bennük a nemzeti és európai identitástudat, a toleráns viselkedés megalapozása hon-, európai és világpolgárként; legyenek tisztában a globális problémákkal, és alakuljon ki az aktív részvétel készsége a környezetük minıségének javításában; váljanak érzékennyé a környezeti problémák iránt – konkrét ismereteken nyugvó környezettudatos magatartás formálása; ismerjék meg a szőkebb és tágabb természeti és társadalmi környezetben való tájékozódás, eligazodás alapvetı eszközeit és módszereit; váljanak képessé az információszerzésre, azok értelmezésére és feldolgozására, valamint a megfelelı kommunikálásukra; sajátítsák el a földrajzi információk elıállítására szolgáló eszközök használatát, az internetalapú szolgáltatások elérésének módját; váljanak képessé a korosztálynak megfelelı reális értékelésre és önértékelésre, a földrajzi ismeretek megszerzése közben fejlıdjenek a tanulók kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapképességei. A tantárgyi célok megvalósításakor figyelembe kell venni az egyéni képességeket, amelyeket a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával kell továbbfejleszteni. Fontos elem a korrekció és a felzárkóztatás. 307

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakör 1. Tájékozódás a térképen és a világegyetemben 2. A kızetburok – a felszín formakincsének alakulása 3. A légkör 4. A vízburok 5. A földrajzi övezetesség

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 6 10 7 7 7

1. TÁJÉKOZÓDÁS A TÉRKÉPEN ÉS A VILÁGEGYETEMBEN

Fejlesztési célok

Tananyag


Az okfejtı térképolvasás képességének fejlesztése különféle méretarányú, különbözı ábrázolásmódú és tartalmú térképeken.

A térképi ábrázolás módszerei, a tematikus térképek. A térképi információk felhasználása a mindennapi életben.

Különbözı típusú térképek használata az ismeretszerzésben és a terepen való eligazodásban. Ok-okozati összefüggések feltárása tematikus térképek elemzése során. Tematikus térképek készítése megadott információk felhasználásával.

Matematikai kompetencia fejlesztése a térkép segítségével történı egyszerő számítások végzésével.

A helymeghatározás gyakorlása a fokhálózat segítségével. Mérések a térképen.

Helymeghatározás a fokhálózat segítségével, távolságmérés, egyszerő számítások gyakorlása különbözı méretarányú és tartalmú térképeken.

Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése. Az alapvetı tájékozódás képességének fejlesztése a Földön, a Naprendszerben és az Univerzumban. A digitális kompetencia fejlesztése tanulói kiselıadások prezentációs anyagának önálló elkészítése során.

A Föld mint égitest. A Föld helye a Naprendszerben.

A Föld mozgásai és azok következményei.

Információk győjtése számítógép segítségével a Földrıl és a Naprendszerrıl. Tanulói kiselıadás prezentációs anyagának készítése önállóan.

A továbbhaladás feltételei Tudja értelmezni a térkép jelrendszerét. Legyen alkalmas tematikus térképek elemzésére a megadott szempontok alapján.

Legyen képes a helymeghatározásra – fokhálózat segítségével –, és ismerje a távolságmérés módjait a különbözı méretarányú és tartalmú térképeken.

A Föld mozgásainak modellezése. Ismerje a Föld mozgásait és azok következményeit.

308

Az idıszámítás csillagászati alapjainak felismerése és alkalmazása a A napi és az évi idıszámítás. gyakorlatban, pl.: helyi idı és zónaidı kiszámítása. A matematikai kompetencia fejlesztése a helyi idı és a zónaidı kiszámítása során.

A helyi idı és zónaidı meghatározása.

Ismerje a napi- és az évi idıszámítást.

2. A KİZETBUROK – A FELSZÍN FORMAKINCSÉNEK ALAKULÁSA

Fejlesztési célok

Tananyag A Föld gömbhéjas szerkezete.

A digitális kompetencia fejlesztése az animációk, szimulációk értelmezése közben. Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a projektek lebonyolítása közben.

Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerő kísérletek önálló végzése megfelelı eszközhasználattal.

Komplex terepi vizsgálati módszerek ismerete.

A geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Animációk, szimulációk bemutatása és elemzése a kızetlemezek mozgása témában.

A lemeztektonikai folyamatok szerepe a felszínformálódásban. A földrengések, a vulkanizmus, a hegységképzıdés. A vulkánok c. projekt megtervezése és kivitelezése. A hegységképzıdés modellezése. A kızetek és az ásványi nyersanyagok keletkezési feltételei, tulajdonságaik, hasznosításuk.

Ásvány- és kızetvizsgálatok, különös tekintettel a nyersanyagokra és az energiahordozókra.

A talaj.

Talajvizsgálati gyakorlatok.

A belsı és külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák.

A belsı és a külsı erık munkáját szemléltetı ábrák elemzése, összehasonlítása. A jelenségek, folyamatok modellezése terepasztalon.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a Föld gömbhéjas szerkezetét. Értelmezze a vulkanizmust, a földrengést és a hegységképzıdést, mint a lemeztektonikai folyamatok eredményeit.

Ismerje fel és jellemezze a tanult kızeteket, ásványi nyersanyagokat és energiahordozókat.

Ismerje a felszínformákat.

Terepgyakorlat vagy tanulmányi kirándulás megszervezése a lakóhely közelében, ahol a komplex terepi vizsgálati módszerekkel ismerkednek meg a tanulók csoportmunkában. A felszínformák, a jellemzı kızetek és talajok vizsgálata.

309

3. A LÉGKÖR

Fejlesztési célok

Tananyag



A geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése. A légkör összetétele, szerkezete.

Ábrák elemzése, adatok leolvasása, értelmezése.

Ismerje a légkör összetételét.

A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások.

Idıjárási adatok mérése. A mért idıjárási adatok ábrázolása grafikonon és diagramon. Éghajlati diagramok elemzése és készítése. A jelenségek, folyamatok – pl.: csapadékképzıdés – modellezése.

Ismerje a légkör alapfolyamatait.

A természetföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazása.

Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások és egyszerő kísérletek önálló végzése megfelelı eszközhasználattal, valamint a jelenségek, folyamatok modellezése.

Az idıjárási jellemzık kiszámítása. A matematikai kompetencia fejlesztése az idıjárási jellemzık kiszámítása során.

A szélrendszerek kialakulásával kapcsolatos animációk, szimulációk értelmezése. Idıjárási tematikus térképek információinak leolvasása, összefüggések keresése.

A digitális kompetencia fejlesztése a számítástechnika által nyújtott lehetıségek alkalmazásával, valamint az animációk, szimulációk értelmezése közben. A Föld éghajlatát alakító tényezık. Az idıjárás-változások hatása a mindennapi életre.

A megszerzett információk feldolgozási képességének fejlesztése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása.

A levegıburok környezeti problémái.

A föld éghajlatát alakító tényezıket szemléltetı ábrák elemzése, összehasonlítása.

Ismerje az idıjárást és az éghajlatot meghatározó tényezıket, valamint azok mindennapi életre gyakorolt hatását.

Információk győjtése számítógép segítségével.

Környezetvédelmi gyakorlatok a levegı környezeti állapota témában.

310

4. A VÍZBUROK

Fejlesztési célok

Tananyag



A geoszférákon belül és az egyes szférák között zajló kölcsönhatások felismerése. Az óceánok és a tengerek földrajzi A matematikai kompetencia fejlesztése a jellemzıi. világtengerrel és a tengerek gazdasági A tengervíz tulajdonságai, mozgásai. jelentıségével kapcsolatos adatok elemzése során.

Az okfejtı térképolvasás képességének fejlesztése. A tengerek gazdasági jelentısége.

A tengerek gazdasági jelentıségével kapcsolatos adatok elemzése.

A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai és gazdasági jelentıségük.

Megfigyelések, mérések, egyszerő Legyen tisztában a szárazföld vizeinek kísérletek önálló végzése megfelelı legfıbb jellemzıivel. eszközhasználattal. A folyók szakaszjellegének terepasztali modellezése. A lakóhely környékén található felszíni víz vizsgálatával egybekötött tanulmányi kirándulás.

Összetett földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálódások képességének fejlesztése a terepi munka során.

Az információszerzés és a megszerzett információk feldolgozási képességének fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése az információk győjtése során. A tudatos környezeti szerepvállalásra való igény kialakítása. A környezettudatos, a természetre nyitott

A világtengerrel kapcsolatos adatok Ismerje az óceánok és a tengerek legfıbb elemzése. jellemzıit. Peremtengerek, beltengerek győjtése térképrıl. A tengerjárás terepasztali modellezése. A tengerjárással kapcsolatos ábrák elemzése, összehasonlítása. A jelentısebb tengeráramlások futásának elemzése térképen.

A témával kapcsolatos digitális tananyagok használata.

A vízgazdálkodási tevékenység szerepe a mindennapi életben.

Kiselıadások, írásbeli beszámolók készítése a megfelelı segédeszközök használatával - önállóan. Információk győjtése számítógép segítségével.

311

gondolkodás továbbfejlesztése és alkalmazása.

A vízburok környezeti problémái.

Projekt megtervezése, szervezése, kivitelezése a világtenger szennyezettsége témában.

Ismerje a vízburkot veszélyeztetı, környezetkárosító folyamatokat.

Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a projektek lebonyolítása közben. 5. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG Fejlesztési célok

Tananyag A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség.

A földrajzi övezetesség átfogó rendszerként való értelmezése általánosítás és szintetizálás révén. A matematikai kompetencia fejlesztése az éghajlati diagramok szerkesztésével.

A földrajzi övezetesség. Az övezetek, övek, területek rendszere, az övezetesség kialakulása. Az éghajlatok jellemzıi.

A tematikus térképek használata az ismeretszerzésben.

A digitális kompetencia fejlesztése az információk győjtése és feldolgozása során. A természetföldrajzi övezetesség és a A kreatív és a kritikai gondolkodás gazdasági élet kapcsolata. technikáinak alkalmazása a természetföldrajzi övezetesség és a gazdasági élet kapcsolatainak a feltárása során. A környezettudatos, a természetre nyitott A vízszintes és a függıleges földrajzi gondolkodás továbbfejlesztése és övezetesség rendszere. alkalmazása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A természetföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazása az egyes földrajzi övek, területek összehasonlító jellemzésénél. Ábrák elemzése, össze-hasonlítása. Éghajlati diagramok elemzése, következtetések levonása. Éghajlati diagramok készítése megadott adatok alapján.

A továbbhaladás feltételei Legyen tisztában a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbség okaival. Tudja jellemezni a földrajzi övezeteket.

Tematikus térképek elemzése. Tabló készítése az övezetek élıvilága témakörben. Győjtemény, tabló készítése az egyes éghajlatok jellemzı terményeibıl. Tanulói kiselıadások prezentációs anyagának készítése önállóan egy szabadon választott földrajzi övrıl. Információgyőjtés az internetrıl.

Értse az összefüggéseket az éghajlat, az élıvilág, a talaj, a vízrajz sajátosságai és az élelmiszer-termelés között.

Tematikus térképek elemzése.

Lássa át a vízszintes és függıleges földrajzi övezetesség rendszerét.

Ábrák elemzése, össze-hasonlítása.

312

10. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakör 1. Népesség- és településföldrajz 2. A gazdasági élet jellemzıi 3. A világgazdaság a 21. században

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 8 8 20

1 NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ

Fejlesztési célok

Tananyag

A társadalomtudományi A Föld népessége. gondolkodásmód fejlesztése. A világra nyitott szemlélet formálása. A matematikai kompetencia fejlesztése a népességföldrajzi mutatók nagyságrendi összevetése és kiszámítása során. A tematikus térképek használata az A népesség területi eloszlása. ismeretszerzésben.

Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése népesség- és település-földrajzi tartalmú információk önálló értelmezésével, értékelésével és feldolgozásával. A digitális kompetencia fejlesztése az információk győjtése és feldolgozása során. Az érvelés és az egészséges vitaszellem fejlesztése.


Népességföldrajzi mutatók elemzése, Tudja kiszámítani a népességföldrajzi nagyságrendi összevetése. mutatókat. Adatok győjtése, és különbözı céloknak megfelelı ábrázolásuk. Népességföldrajzi mutatók kiszámítása. Korfa elemzése. A Föld népsőrőségét ábrázoló tematikus térkép elemzése.

A népesség mozgása.

Képek, reklámfilmek, plakátok elemzése.

A települések típusai.

Információk győjtése internetrıl, megbízhatóságuk önálló mérlegelése.

Az urbanizáció és következményei.


Ismerje a népesség területi eloszlása közötti különbségeket. Legyen tisztában a Föld népességszámváltozása következményeivel.

Jellemezze a tanult településtípusokat.

Vita az urbanizáció következményei témakörben.

313

2. A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZİI

Fejlesztési célok

Tananyag

A társadalomtudományi gondolkodásmód fejlesztése. A világgazdaság mőködése alapvetı összefüggéseinek és folyamatainak a mindennapi életre, a munkavállalók és a munkaadók igényeinek alakulására gyakorolt hatásainak felismerése. A világra nyitott szemlélet formálása.

A gazdaság ágazatai, azok jellemzıi, szerepük változásai.

Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése az internet által nyújtott lehetıségek kihasználásával a tanulói beszámolók, kiselıadások összeállítása során.

Az energiagazdálkodás. A mezıgazdaság. Az ipar. A tercier szektor.

A gazdasági ágazatok fı telepítı tényezıi.



Aktuális hírek, információk értelmezése. Ismerje a gazdasági ágazatok telepítı tényezıit. Gazdasági mutatók elemzése, nagyságrendi összevetése. Adatok győjtése, elemzése és különbözı céloknak megfelelı ábrázolásuk.

Információk győjtése internetrıl. Adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása. Tanulói kiselıadások prezentációs anyagának készítése önállóan.

Ismerje az energiagazdálkodás, a mezıgazdaság, az ipar és a tercier szektor általános jellemzıit.

Gyárlátogatás.

A munkaerı-piaci alapismeretek megszerzése. A gyors változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás képességének kialakítása. 3. A VILÁGGAZDASÁG A 21. SZÁZADBAN

Fejlesztési célok

Tananyag




A gazdasági növekedés jellemzıi.

Egyes gazdasági mutatók elemzése, nagyságrendi összevetésük. Adatok győjtése és különbözı céloknak megfelelı ábrázolásuk.

Legyen képes feltárni a gazdasági fejlettség fıbb mutatóit és földrajzi különbségeiket.

A gyors változásokhoz való rugalmas alkalmazkodás szükségességének felismerése. Az aktív állampolgári magatartás

A globalizáció.

Riportkészítés és tartalmának Tudja értelmezni a napjainkban feldolgozása csoportmunkában A világméretekben zajló társadalmimultinacionális vállalatok megjelenése a gazdasági és környezeti folyamatokat. lakóhely környékén címmel.

314

megalapozása. A világ társadalmi, gazdasági kérdései, globális jelenségei, összefüggései áttekintésének képessége.

Vita a globalizációról.

Fejlıdı és fejlett országok. A világ vezetı gazdasági hatalmai.

A közös európai kultúra, különösen annak földrajzi alapjai megismerésére és megırzésére irányuló igény kialakulásának fejlesztése. Az integrációk lényegének, az országok együttmőködési lehetıségeinek és módjainak megismerése. Az aktív és felelıs döntések meghozatalára képes állampolgárrá válás iránti igény fejlesztése. A világ társadalmi, gazdasági kérdéseinek, globális jelenségeinek, összefüggéseinek megértése. Az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése. Az együttmőködés, a konfliktuskezelés képességének továbbfejlesztése a témahét lebonyolítása közben.

Társadalom-földrajzi algoritmusok önálló alkalmazása a fejlett és a fejlıdı országok össze hasonlító elemzésénél. Aktuális hírek, információk értelmezése. Ismerje a nemzetközi politikai, társadalmi, gazdasági együttmőködések Gazdasági, környezeti témájú képek, jelentıségét. reklámfilmek, plakátok elemzése.

Nemzetközi szervezetek.

Tabló készítése A nemzetközi szervezetek c. témában.

Az Európai Unió.

Az Európai Unióval kapcsolatos adatok, adatsorok, diagramok és más ábrák elemzése, összehasonlítása.

Magyarország helye a nemzetközi szervezetekben és az európai integrációban.

Felmérés, esettanulmány készítése a település és környékének környezeti problémáiról. Tanulói kiselıadások prezentációs anyagának készítése önállóan. Információk győjtése az internetrıl, megbízhatóságuk önálló mérlegelése.

Globális világ problémák.

Globális környezeti problémák. A válság leküzdésének lehetıségei.

Témahét szervezése a globális környezeti problémák témakörben.

Értékelje az Európai Unió szerepét.

Ismerje a Föld globális problémáit és azok csökkentési lehetıségeit.

A szakiskolában használjuk az alapozó képzésben tanult topográfiai fogalmakat. Szükség van tartalmi bıvítésre, melyet a tanterv mellé rendelt taneszköz határoz meg. Törekedjünk arra, hogy a tananyag feldolgozásához szükséges példákat elsısorban Magyarország és Európa területérıl nevezzük meg.

315


Az ellenırzés és az értékelés a földrajztanítás folyamatának szerves részeként legyen jelen, fogja át a tanuló valamennyi tanórai és a tantárggyal kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységét. Mind az ellenırzés, mind pedig az értékelés módszertanilag legyen változatos. Az ellenırzést mindig kövesse a tanulók teljesítményének változatos, kvalitatív értékelése. Az ellenırzés módjai: folyamatos megfigyelés (milyen a tanulók érdeklıdése, aktivitása, figyelme, ismeretszerzı képessége, ismeretalkalmazása, hogyan vesznek részt a csoportmunkában, a projektfolyamatban stb.); szóbeli feleltetés (mely elsıbbséget élvez), írásbeli ellenırzés (feladatlapokkal, mérılapokkal), gyakorlati feladatok, önálló kutatómunka (ábraelemzés, kiselıadás, sajtófigyelés) végzésével. Az értékelés szempontjai: az alapvetı ismeretelemek elsajátításának mértéke, a legfontosabb földrajzi kompetenciák birtoklásának szintje: földrajzi térben való tájékozódás képessége, a földrajzi tartalmú információszerzés. Alkalmazzuk a pedagógiai értékelés mindhárom formáját: a diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. Ügyeljünk arra, hogy a tanulói értékelés során ne csak a szelekciós, osztályozó funkció jusson szerephez, hanem a megerısítés, kontroll, visszacsatolás, motiváció, valamint információközvetítés a tanuló produkciójáról, tevékenységérıl is. Az értékelés tegyen eleget mind a szabályozó, mind a fejlesztı funkciójának. Kapjon fontos szerepet a szöveges értékelés, mely során mind a tanár, mind a tanulók – megadott szempontok alapján – értékeljék a munkát. Törekedjünk a sokoldalú, differenciált osztályozásra (szóbeli, írásbeli ellenırzés, órai munka stb.).

316

MŐVÉSZETEK ÉNEK-ZENE 9–10. évfolyama számára

317

BEVEZETÉS CÉLOK ÉS FELADATOK A szakiskolákban szakmát tanuló ifjúságnak két év alatt heti egy tanóra esélye van arra, hogy szervezett oktatási keretek között lehetıséget kapjon az egyéni életminıséget meghatározó érzelmi intelligencia fejlesztésére, amelyben a zenével való találkozásnak jelentıs szerepe van. Az ének-zene tantárgy a mővészeti nevelés két legfontosabb funkcióját helyezi elıtérbe: az általános mőveltség stabilizálását, integrálását, összegzését, szintetizálását, valamint a tervszerő érzelmi nevelést. Az elgépiesedı környezetben a helyes értékítélet, a humánum megfelelı fejlesztéséhez a kommunikációs készségfejlesztés elıtérbe kerülése szükséges. Figyelembe kell venni az alkalmazott módszerek kiválasztásakor e korosztály életkori sajátosságait, érdeklıdési körét, és az elméleti tanuláshoz való viszonyát, mővelıdésbeli hátrányát. Az élményt nyújtó, sikerélményeket is biztosító, oldott tanítási órákon, foglalkozásokon csökkenteni kell az elméleti megközelítéseket. Fontos a zenemővekben rejlı érzésvilág, erkölcsi tartalmak, a zenemővek mai kor emberének szánt üzenetének feltárása, és a mindezeket feltáró módszerek alkalmazása (átélt élmények megbeszélése; önálló véleményalkotás, vita; a gyakorlás, az ismétlés változatos módjának, és a munkaformák átgondoltan megtervezett, sok szempontú ismétlésekkel történı alkalmazása: pl.: projektmódszer, páros, kiscsoportos, csoportmunka stb.). A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetıvé teszi az egyes tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklıdésének és érdekeltségének megfelelı fejlesztést. Az élményszerő helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a mővészeti, azon belül a zenei elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket. Azokból következtetéseket vonhatnak le, így korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazni tudják. Az érzelmi, értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlıdését szolgáló tevékenységeket, és a különféle mőveltségterületekkel történı kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell nem csak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetıségeket is. Az ének-zene tanítás további célja és feladata, hogy ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, stabilizálódjanak, használható és alkalmazható mőveltséggé szintetizálódjanak. A tantárgy fontos feladata: értékálló ismeretekkel fölvértezni a tanulókat annak érdekében, hogy megfelelı kritikai érzékkel tudjanak különbséget tenni jó és rossz, mővészi érték és giccs között. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rálátás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját területen belüli megújulás a „Mővészetek” többi részterületével összehangoltan és egyirányú hatást érjen el. Kiemelt feladat a szaktárgyi ismeretek szélesebb összefüggésben láttatására történı nevelés, a részterületek és a tantárgyak közötti természetes kapcsolódások megteremtése és észrevetetése a tanulókkal. Ez szavatolja, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önmővelésre, ismeretbıvítésre, esetenként pedig a muzsikáló közösségekbe való bekapcsolódásra.

318

Fejlesztési feladatok Zenei alkotóképesség Interpretáció Az énekhangra alapozott tanítás az átélt zenei tartalmak énekhanggal való kifejezésére, a saját belsı gondolati és érzelmi világ közvetítésére, az önkifejezésre, a múlt és a jelen, a magyar és az európai, illetve a világkultúrával való belsı találkozásra, a kommunikációra nevel. Az éneklési tevékenység kiegészül a tánc vagy éppen a hangszerjáték élményével is. A megfelelı érzelmi és értelmi háttérrel a mővészi önkifejezésre ad lehetıséget az énekhang, amely a tanuló számára a legközvetlenebb, bármikor igénybe vehetı hangszer. A zenei tevékenységek sorában az éneklés elsıdlegességet élvez. Legfıképpen a csoportos énekléssel, a közösségi zenei tevékenységekkel szerezhetnek a tanulók sikerélményt. Az éneklés egyéni erıltetése helyett sok közösen megélt pozitív élményrıl és tudatosan ehhez illeszkedı zenei anyagról kell gondoskodni. A csoportos és az egyéni éneklés kifejezı szövegkiejtéssel, az elıadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztıje is. A közös éneklés a többszólamú éneklésbe fejlıdve a többszólamú hallást, a hangközök tiszta intonálását, a tonalitás iránti érzéket erısíti. Fontos, hogy az egyén a tıle telhetı igényességgel és aktivitással részt vegyen ebben a tevékenységben (a hangmagasság, a tempó, a dinamika önálló megválasztása, az önálló tevékenységre késztetés, az egyéni éneklés). Arra kell törekedni, hogy a kiválasztott dalanyag és maga a tevékenység is énkép- és önismeretfejlesztı hatású legyen, szem elıtt tartva ennek célként való megjelenését. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek képezik. Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek, összefüggések belsıvé válását mutatja be. Ez képviseli a zenei, mővészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetıséget. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás erısíti az önbizalmat, elısegíti a problémamegoldó gondolkodáshoz (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. Az önálló véleményalkotás, az annak alapjául szolgáló tényfeltáró, megismerı, összehasonlító, objektív értékelı, önálló érvelıképesség, a saját vélemény megformálása, a közösség nyilvánossága elıtt való felvállalás nemcsak zenei, hanem az élethosszig tartó tanulás zenei téren túl is érvényesítendı gyakorlatához az egyik legfontosabb képesség. Megismerı- és befogadóképesség Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését, a hangzó zene megfigyeltetését segíti elı a zenehallgatás. Lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, gyarapítja a dallami és ritmikai összefüggés-együttesek alkotta zenei tapasztalatokat, a zene valamennyi összetevıjének 319

tudatosítását. A zeneérzı és -értı képesség fejlesztése hozzájárul a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, mőfajok felismeréséhez, illetve megkülönböztetéséhez. A zenemővek gondolati tartalmait közvetítı kifejezı eszközök − tempó, dinamika, tonalitás, hangszerelés − elısegítik az átélési és értelmi képességek fejlesztését. A zenehallgatás kiegészíti az éneklési készség formálását, lehetıvé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevıjének tudatosítását. A zenehallgatás terén fontos feladat, hogy a megfigyelési szempontok adása a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. Mindezekkel párhuzamosan fejlıdik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. A cél, hogy a zenehallgatás egyre inkább a meglévı ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zene összetevıinek felismerése és értelmezése önálló munkára alapozva, dokumentumok győjtésével, kisebb mőhelymunkát igénylı elemzésekkel lehetıséget ad a követhetı stílusjegyek felismerésére, a társmővészetekkel, a felfedezhetı hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zenemővek mőfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. Zenei hallás és kottaismeret Szakiskolában e területen a fı cél az énekléshez, a zenehallgatáshoz legszorosabban kapcsolódó ismeretek, készségek fejlesztése. Olyan mértékben kell a zenei hallás- és képességfejlesztést, zeneelméleti ismereteket fejleszteni, amennyiben a megértéshez vagy a gazdagabb élményszerzéshez eszközként szükség lehet rájuk. Rendkívül fontos, hogy ezek is mindenkor az énekelt vagy a meghallgatott zenékhez kapcsolódjanak, levezetésük abból történjen, azokban megfigyelve azonosuljon. A zenei olvasás-írás tanult eszközeit tanári irányítással, segítséggel, csoportosan alkalmazzuk. Minden tanuló jusson valamilyen szintő sikerélményhez, képes legyen tanári segítséggel, páros munkában, vagy kiscsoportban a kottakép követésére.

320

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 37 - heti óraszám: 1 Témakör

Témakör feldolgozásához javasolt óraszám 12 4 17 4

Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁLÁS Témakör Népdalok a magyar népdal mőfajaiból. Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl a 18. század végéig Énekes anyag a zenetörténetbıl a 18. század végéig

Fejlesztési célok Népdalok éneklése pontos szövegejtés és ritmussal. Szép, kifejezı, prozódiailag helyesen értelmezett elıadás, önálló szöveges éneklés kottából, emlékezetbıl. Intonációs biztonságra törekvés.

Tananyag Népdalok a magyar népdal mőfajaiból (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, táncnóta, a táncház mozgalom). Énekes anyag a magyar zene történetébıl a 18. század végéig (történeti énekek, virágénekek).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A tanult népdalok funkcionális tartalmak szerinti rendszerezése. Népdalelemzés általános szempont szerint (szerkezet, dallamvonal, hangkészlet, hangnem, ritmika, stílusréteg, szövegtartalom).

A továbbhaladás feltételei A kiscsoportos és egyéni éneklés

A kedvelt népdalokból, az osztály, csoport vagy egyéni énekes elıadásban.

Egyszerő többszólamú mővek csoportos éneklése.

A stílusnak megfelelı, kifejezı elıadásmód. Énekes (esetleg hangszeres) közremőködés csoportos zenei


Tanórai feladathelyzeten kívüli éneklés igényének fölkeltése. Középkori dallamok (gregorián ének,

Népdaléneklés csoportosan.

321

elıadásban.

trubadúr dallamok). Históriás énekek.

Reneszánsz, barokk, klasszikus témák, énekes Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése szemelvények. tanári irányítással, népdalfeldolgozások könnyő reneszánsz mőzenei Korál dallamok. szemelvények éneklésekor.

IMPROVIZÁCIÓ Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 4

Rögtönzés

Fejlesztési célok Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, és formai elemek felhasználása.

Tananyag Rögtönzött dallamalkotás adott szöveghez. Népdalperiódus, kvintváltó dallam. Ritmusosztinátó improvizálása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népdalperiódus rögtönzése megadott dallamsorral.

A továbbhaladás feltételei . Tudjon osztinato ritmust rögtönözni.

Gyermekvers ritmizálása páros vagy csoportmunkában.

Legyen képes népdalperiódus rögtönzésére.

Rögtönzés: ismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználásával.

322

MEGISMERİ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör A magyar zene történetébıl a 18. század végéig. Ókor, középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus stílusköre.

Fejlesztési célok

Tananyag

Népzenei és mőzenei alkotások ismertetése, hangzó vagy írott zenei forrásanyagok alapján (korszak és stílus jellemzése).

Népzenei felvételek.

Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával.

Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a 18. század végéig.

A magyar történeti zene mőfajainak felismerése (virágének, históriás ének, ungaresca). Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat: adatgyőjtés, képanyaggyőjtés, videó, CD, DVD, internet, egyéb oktatóanyagok használata.

Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerı, népi zenekar.

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 3 14



Többször meghallgatott zenei szemelvény hallási utáni felismerése, megnevezése (korszak, zeneszerzı, mő és mőfaj meghatározás).

Zenei korszakokhoz kapcsolódó alapvetı stílusok, mőfajok, formák, szerkezetek felismerése többször hallott zenemővekben, zenemőrészletekben.

Az európai zenetörténet mőfajai – válogatva (csak a hangzási élményhez köthetıekbıl).

Egyéni feldolgozás,kutatómunka, szóbeli szöveges beszámoló. Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján. Könyvtári kutatómunka. Internet használata.

A tanult zenetörténeti korok jellemzıi, mőfajai, stílusjegyei.

Egyéni munka: esszé írása hangzásélményhez kapcsolódó témában.

Hangszerek: hegedő, brácsa, cselló, nagybıgı; fuvola, oboa, klarinét, fagott;

Hangszerek felismerése zenemő részletekbıl (kiscsoportos munkaforma) tanári segítséggel. Egyéni munkaforma.

trombita, harsona, kürt, tuba; üstdob, nagydob, cintányér, triangulum; orgona, zongora, lant, hárfa. Zeneszerzık: G. P. da Palestrina A. Vivaldi J. S. Bach

323

G. F. Händel J. Haydn W. A. Mozart L. van Beethoven ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Ritmus, ütemfajták kottaismeret hangsorismeret, zenei mőszavak, elıadási jelek

Fejlesztési célok Dalok, zenemővek témáinak éneklése szolmizálva violinkulcsban kottáról, a tanult hangnemekben (2#-2b).


Tananyag Az énekes anyag és a zenehallgatás anyagának ritmikai és metrikai struktúrája, dallamszerkezete, sajátosságai.

ABC-s hangok azonosítása G-kulcsban. Oktávig terjedı hangközök felismerése (csak tiszta, kis és nagy). Alapritmus értékek, ritmusképletek, ütemfajták rendszerezı áttekintése.

Dallamírás, dallamátírás a tanult hangnemekben (2#-2b). Homofón és polifón szerkesztés, szekvencia, periódus; triós forma, szonátaforma.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Hangnem megállapítása tanári segítséggel kottakép elemzése alapján (páros és csoportos munka). Ismert dallamok írása a tanult hangnemekben tanári segítséggel. Dallamírás egyénileg betőkottáról. Ütemfajták rendszerezése. Elemzési feladatok megadott szempontok szerint önálló és kiscsoportos munkaformákban.

A továbbhaladás feltételei Ismert dallamok utószolmizálása (2 #- 2b).

Ismert dallamok írása violinkulcsban a tanult hangnemekben tanári segítséggel. Elemzési feladat (hangnem, forma, szerkesztésmód stb.) megoldása tanári segítséggel tanult zenemő kottaképe alapján.

324


Témakör feldolgozásához javasolt óraszám: 15 2 17 3

Interpretáció Improvizáció Zenehallgatás Zenei hallás és kottaismeret ZENEI ALKOTÓKÉPESSÉG INTERPRETÁCIÓ Témakör Régi és új stílusú magyar népdalok, hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségek és más népek dalai 19−20. századi és a kortárs énekes szemelvények Énekelhetı szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán kortársai, tanítványai mőveibıl Zenemővek énekhangon megszólaltatható témái (a zene szórakoztató funkciója)

Fejlesztési célok Egyéni, kiscsoportos, csoportos éneklés a magyar népzene gazdag anyagából.

Tananyag A magyar népzene hajlításokban gazdag dalanyaga.

Magyar és európai zeneirodalmi alkotások jellegzetességeinek megfigyelése a romantika korában.

4 5 3 3

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Egyéni éneklés ösztönzése. A kifejezı énekhang mint eszköz továbbfejlesztése változatos munkaformákkal (egyéni, páros, kiscsoportos, csoportos megszólaltatás).

Saját énkép erısítése. Hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségek és más népek dalainak csoportos éneklése.

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

A továbbhaladás feltételei 10 újabb – a „Tartalom” címszó alatti kategóriákból választott - népdal, mődal, mőzenei részlet, könnyebb kórusmőrészlet énekes reprodukálása.

Hazai nemzetiségi, etnikai kisebbségek és más népek dalai.

Romantikus zenemővek énekes szemelvényei.

Népdalfeldolgozások, népzenei felvételek hallgatása, az elıadói stílus megfigyelése.

325

Egyszerő többszólamság. Többszólamú mővek csoportos éneklése. A közös énekléssel a többszólamú Csoportos éneklés á capella és hallás, a tonalitás iránti érzék erısítése. hangszerkísérettel. Zenei karakterek kifejezése önállóan is. Mővek, és könnyen énekelhetı Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, mőrészletek a 19. és a 20. század tanári vezénylés alapján. kiemelkedı zenei alkotásaiból.

Intonálási, tonalitás iránti érzék fejlesztését elısegítı gyakorlatok egyénileg és kis csoportban.

Ismerjen fel néhány többször meghallgatott romantikus zeneirodalmi mővet.

Tudjon csoportosan elıadni a tanult dalokból. Zenei karakterek, stílusjegyek érzékelésének gyakorlása tanári vezényléssel

A szórakoztató zene napjainkban. A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a kortárs zenére). IMPROVIZÁCIÓ Témakör


Rögtönzés: dallam, ritmus, forma Fejlesztési célok

Ajánlott tevékenységformák A továbbhaladás feltételei Módszertani javaslatok Dallammodellként: 20. századi és kortárs Kötött és szabad rögtönzés a tanult zenei Legyen képes ritmusok rögtönzésére zene (ritmus és dallam, formamodellek). elemek felhasználásával. megadott ritmus- és dallamkészlettel a tanult ütemformákban. Tananyag

Rögtönzés az ismert ritmikai, dallami, formai, elemek felhasználásával.

MEGISMERİ- ÉS BEFOGADÓKÉPESSÉG ZENEHALLGATÁS Témakör Népzenei felvételek A 19−20. század és kortárs zene meghatározó, kiemelkedı zenemővei A zene szórakoztató funkciója


326

Fejlesztési célok

Tananyag

Népzenei alkotások ismertetése korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyag alapján.

Népzenei felvételek. Népdalfeldolgozások. Magyar táncházmozgalom.

A romantika új zenei mőfajainak, formáinak összehasonlítása, elemzése.

Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a romantika korában.

A 19. és a 20. század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zenemővek hallgatása során.

Mővek, mőrészletek a 19. és a 20. század kiemelkedı zenei alkotásaiból.

A romantika és a 20. század új zenei mőfajainak, formáinak, megállapítása.

Valamennyi tanult zenetörténeti kor általános jellemzıi, stílusjegyek megnevezése. Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társmővészetek között.

Önálló könyvtárhasználat: adatgyőjtés, képanyaggyőjtés; videó, CD, DVD, internet, egyéb oktatóanyagok használata.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Népzenei felvételek győjtése, autentikus elıadásmód megfigyelése.

Ismerje fel a 19. és a 20. század zenei stílusait zenemővek többszöri meghallgatása után.

Romantikus zenei mőfajok, formák összehasonlítása csoportmunkában.

Tudjon példát mondani zene és a társmővészetek kapcsolataira..

A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a 19., a 20. század és korunk zenéjére). Hangszerekrıl szerzett ismeretek bıvítése: gitár, gong, kasztanyetta, kisdob, szaxofon, xilofon. Zeneszerzık – 19. század: F. Schubert, F. B. Mendelssohn, J. Brahms, F. Chopin, A. Dvořak, P. I. Csajkovszkij, M. Muszorgszkij, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, G. Verdi, R. Wagner.


Stílusjegyek megismerése, megkülönböztetése tanári segítséggel zenemővek hallgatása során.

Tudjon véleményt mondani a hallott zenemő stílusáról, elıadásmódjáról.

Példák győjtése a szórakoztató zene jellegzetességeinek igazolására (internet használata, CD, DVD).

Új kifejezési, megjelenítési formák önálló megfigyelése (egyéni munka).

Operafilmek, operafelvételek megtekintése.

Ismerje fel a gyakran hallott zenemő részleteit.

Szórakoztató zenét tartalmazó CD-k hallgatása, kritikai elemzése.

327

Zeneszerzık – 20. század: C. Debussy, M. Ravel, G. Gershwin, R. és J. Strauss, B. Britten,

Kívánsághangverseny összeállítása (kiscsoportos feladat).

Magyar zeneszerzık – 20. század: Bartók Béla, Bárdos Lajos, Kodály Zoltán, Weiner Leó és más ma élı szerzık. A dzsessz, a filmzene és a könnyő zene: Lehár Ferenc, S. Joplin, L. Bernstein, E. Presley, Beatles együttes, A. L. Webber; Aktualitások. Szórakoztató zene napjainkban. Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene; filmzene; musical, rockopera, folk-pop.

ZENEI HALLÁS ÉS KOTTAISMERET Témakör Aszimmetria a ritmusban, dallamban, zenemővekben Tonalitás-atonalitás a 20. Század zenéjében Dallamlejegyzés, ritmusírás, hangsorok. Aszimmetrikus ütemő ritmusok


328

Fejlesztési célok Korszellemnek megfelelı zenei nyelvezet értelmezése a 19–20. századi és a kortárs zenemővekben.

Tananyag


A 19. és 20. századi és kortárs zene Hallásélményhez kötött aszimmetrikus énekelt és meghallgatott zenei példáinak ütemő, ritmus és dallampéldák anyaga. megszólaltatása kottaképrıl (differenciált feladat). Korszellemnek megfelelı zenei nyelvezet a 19–20. századi és kortárs zenemővekben (differenciált, egyéni, kiscsoportos munka).

A továbbhaladás feltételei Egyszerő aszimmetrikus ütemő ritmusok és atonális dallampéldák megszólaltatása kottaképrıl.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ Az ellenırzés, értékelés, mérés célja elsıdlegesen a tanulók évfolyamonkénti haladásának, fejlıdésének megállapítása. Fontos feladat a folyamatértékelés, amely a fokozatos fejlıdést az egyes részek utáni állapot rögzítését, a képesség, készségfejlesztés terén elért szintet rögzíti összhangban az általánosan elfogadott értékelési rendszerrel. Törekedni kell az ellenırzés során az élményorientált módszerek alkalmazására. Az értékelésben a pedagógus mellett fontos szerepet kap az önértékelés, a társértékelés, a csoportos számonkérés esetében pedig a csoport értékelése. Az értékelés formái: megfigyelés, tevékenység, produkció minısége, írásbeli tesztek, feladatok, kategorizálás osztályzattal. Fontos célkitőzés az ellenırzés értékelés során a különbözı tevékenységi formák, feladatok, egyéni és közös tevékenységek során a részvétel minısége. JAVASOLT ZENEI ANYAG Énekes népzenei anyag A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdı mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfıi kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet

Énekes anyag a magyar zenetörténetbıl Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexbıl Hej Rákóczi, Bercsényi Áll elıttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyőjteményébıl Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon

Énekes mőzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pusztai rózsa (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály − Berzsenyi: A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershwin: Porgy dala (Porgy és Bess)

Zenehallgatási anyag J. S. Bach: H-moll szvit G. Händel: F-dúr szvit (Vízizene) J. Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes – II. tétel (Op. 76. No. 3) W. A.. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) W. A. Mozart: Figaro házassága L. van Beethoven: V. (Sors) Szimfónia L. van Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel J. Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Liszt Ferenc: Les Preludes R. Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok

329

Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl

c. operából M. Ravel: Bolero Kodály Zoltán: Háry János (szvit) Kodály Zoltán. Székelyfonó Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus G. Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók Béla: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók Béla: Concerto C. Orff: Carmina Burana L. Berstein: West Side Story

330

MŐVÉSZETEK VIZUÁLIS KULTÚRA 9–10. évfolyam számára

331

BEVEZETÉS A vizuális kultúra tanításának célja: hozzásegíteni a tanulókat a látható világ jelenségei, valamint a sajátos képi közlések, vizuális mővészeti alkotások mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez. Továbbá célja azon képességek, készségek fejlesztése, ismeretek átadása, amelyek a vizuális kommunikáció magasabb szintő mőveléséhez, a látható világ használatához, alakításához, a kreativitás fejlesztéséhez szükségesek. (NAT) A vizuális kultúra tanítása a rajz és vizuális kultúra tantárgy keretében valósul meg. Ez a stúdium céljait és tematikáját illetıen nem azonos a korábbi képzımővészet-centrikus rajztanítással. A vizuális kultúra nem csupán a „magas kultúra” körébe tartozó építészettel, képzı-, illetve iparmővészettel foglalkozik, figyelme kiterjed a kultúra minden, vizuálisan érzékelhetı területére. Ez azonban nem egyszerően „témagyarapodást”, bıvített tananyagú rajztanítást jelent, hanem egy új szemléletet is feltételez: a „köznapi vizualitás” jelenségei ugyanis nem értelmezhetık, értékelhetık a kizárólag hagyományos mőelemzı módszereket alkalmazó, hagyományos esztétikai normákra épülı megközelítésekkel. A vizuális kultúra tanítása során törekedni kell a megfelelı arányok kialakítására a kultúra köznapi vizuális jelenségeinek kritikai feldolgozása, valamint a mővészetet a gyerek nevelésének középpontjába állító mővészeti nevelés között. Helyes, ha az órai tevékenységek egyaránt kapcsolódnak mővészi alkotásokhoz és a mindennapi élet megnyilvánulásaihoz. Eltérı vonásaik mellett mindkettınek célja a kritikai gondolkodás fejlesztése, az esztétikai fogékonyság, a fantázia fokozása. Mindkettı hozzájárul az észlelés érzékenységének, a kifejezés árnyaltságának fejlesztéséhez. A vizuális kultúra tanításának fontos feladata az esztétikai nevelés. Ez azonban nem azonos a kötelezı esztétikai normák sulykolásával. Az esztétikai nevelés feladata az érzékelés érzékenységének fokozása, a világ gazdagságának felfedeztetése; ízlésbeli kérdésekben nem mutat követendı irányt, választási lehetıségeket kínál, felhívja a figyelmet az ízlés társadalmi-kulturális beágyazottságára, segít tudatosítani a tanulók saját ízlésítéleteit. Különös figyelmet kell fordítani ezért a tanítást segítı mőalkotások kiválasztására. Legfontosabb szempont a pozitív pedagógiai attitőd: olyan képeket, alkotásokat kell válogatni, amelyeknek egy-egy esztétikai rendszeren belül vannak vitathatatlan értékei. (E tekintetben segítségül szolgálhat az érettségi kötelezı képanyaga.) Azt kell szem elıtt tartani, hogy a tanulás a gyarapodást szolgálja, örömet okozzon és ne szorongások, elıítéletek kialakulásához vezessen, ahogyan a negatív példák, a tiltások, a kategorikus esztétikai ítéletek. Már a kezdetektıl a változatosságra kell törekedni a mőfajok, a témák, a mővészi felfogások, a színvilág vagy az anyagalakítás stb. tekintetében, ezáltal is segítendı a tanulók esztétikai preferenciáinak tudatosítását. Mivel a vizuális nevelés köre a továbbiakban nem korlátozódik a mővészetekre, lehetıség nyílik arra, hogy a rajzóra a mai élethez közelebb kerüljön. A jelenhez kapcsolódáson azonban nem kizárólag a köznapi vizualitással vagy a populáris mőfajokkal való foglalkozást kell érteni. Fontos, hogy a kortárs mővészet értékei már a legelsı osztálytól minél gyakrabban szerepeljenek, szerves részét képezzék a tanításnak. A vizuális-mővészeti nevelés, amely kizárólag a múlt értékeit tartja szem elıtt, óhatatlanul elidegeníti a fiatalokat saját koruktól. (Ezt az a kronologikus mővészettörténet-tanítási gyakorlat is táplálja, amely folytán a gyerekek a mai mővészetrıl csak a 8. osztályban tanulnak elıször.) A tanításnak hozzá kell segítenie a tanulókat a mai élet értékeinek felismeréséhez, megbecsüléséhez, gyarapításához. Fontos annak megértetése, hogy a múlt mővészetének tanulása nem öncél, a kultúra folytonosságának felismerése segíti a mai kulturális jelenségek megértését, végsı soron önmagunk megismerését. 332

A vizuális nevelésnek sajátos lehetısége a teljességre törekvés; a természetesen adódó lehetıség az, hogy a tanulók gyakorlati tevékenységeiben a különbözı helyekrıl származó élmények, ismeretek összekapcsolódjanak, hogy megvalósuljon a szellemi és gyakorlati (manuális) tevékenységek egysége. A helyes arányokat tartó tanítás pedig egységben láttatja a múlt és a jelen értékeit. A hagyomány és az újítás kapcsolatáról a diákok gyakorlati, élményszerő tapasztalatokat szereznek. A vizuális kultúra tanítása nagymértékben hozzájárulhat a nemzeti kulturális identitás megerısödéséhez, amelyben fontos szerepe van a hazai vizuális kultúránk mai és múltbéli értékei, népmővészeti hagyományai ismeretének. A közös kultúra ismerete mellett az összetartozás érzését azok a tanítási módszerek is segítik, amelyek a toleranciát, a kooperációra való hajlandóságot és képességet fejlesztik. A vizuális nevelés különösen sokat tehet az önállóság, az alkotó magatartás kialakítása terén. Ez nem elsısorban az alkotó jellegő pályákra való felkészítés szempontjából fontos – épp ellenkezıleg: a játékos, alkotó légkör, az élményszerő tapasztalatok, motiváló feladatok nagy segítséget jelenthetnek az átlagos vagy éppen tanulási problémákkal küzdı diákok számára. Az itt folyó tevékenységek révén erısödhet önismeretük, önbecsülésük, problémamegoldó és koncentrálóképességük, ami nyilvánvalóan pozitív hatással lehet egyéb tanulmányaikra is. A tantárgyban rejlı sajátos lehetıségek érvényesüléséhez a megfelelı tanítási módszerek megválasztása elengedhetetlen. - A tantárgy csak akkor tudja céljait teljesíteni, ha megtartja alkotó-gyakorlati jellegét. A kreatív gyakorlati feladatok nem a „mővészpályára” vagy más szakterületekre való felkészítést szolgálják, hanem az elsajátítandó ismeretek mélyebb megértését, azon képességek hatékonyabb fejlesztését, amelyekre mindenkinek szüksége van ahhoz, hogy képes legyen saját életét önállóan alakítani (bár nyilván számos szakma legalapvetıbb ismereteit itt sajátítják el a tanulók). Még az olyan elméleti jellegő tananyagok tanítását, mint a mővészettörténeti ismeretek is nagyban segíti, ha azokhoz kreatív gyakorlati feladatok társulnak. Az alkotói és befogadói magatartás merev szétválasztása egyik oldal számára sem elınyös: a mőalkotások értelmezése, átélése ugyanis szintén tartalmaz alkotói elemeket (valójában a mő a befogadóban nyeri el végleges formáját) és a megfelelı színvonalú alkotáshoz ugyancsak elengedhetetlenek bizonyos elméleti ismeretek. - Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az egyébként is szimultán hatású rajzórai feladatok valódi komplex feladatok legyenek, hogy egyidejőleg minél több készség, képesség fejlesztését szolgálják, minél több ismeret átadását tegyék lehetıvé. A hatékony vizuális nevelés fontos módszere a játék, a játékosság – és nem csupán a bevezetı szakaszban. A VIZUÁLIS KULTÚRA FEJLESZTÉSI FELADATAI 1. Megismerı- és befogadóképesség (közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása; ismeretszerzés, tanulás, térbeli tájékozódás; kommunikációs képességek) 2. Kreativitás (alkotóképesség, problémamegoldó képesség) 3. Önismeret, önértékelés, önszabályozás A fejlesztés a korábbi ismeretanyagokra épül (kifejezés, képzımővészet; tárgy- és környezetkultúra; vizuális kommunikáció), ezekre alapozva kerül sor a fent említett képességek fejlesztésére. A fı fejlesztési célok és a témakörök is minden évfolyamon azonosak, de korosztálytól függıen más-más részletei kerülnek elıtérbe, eltérı konkrét formában, eltérı szinten jelennek meg. Ezt a spirális jelleget a tanítási programok készítésénél figyelembe kell venni. 333

A tantárgy sokirányú nyitottságának köszönhetıen számos kulcskompetencia fejlesztéséhez nagymértékben hozzájárul. A vizuális kultúra tanulási tartalmainak feldolgozása a szókincs gyarapodását szolgálja, segíti az árnyaltabb, pontosabb fogalmazást. Bár az anyanyelvi kompetenciát valamennyi anyanyelven oktatott tantárgy fejleszti, a vizuális kultúra tantárgy gyakori tevékenységi formája, a látvány, a kép, a téri helyzetek érzékletes leírására való törekvés, illetve a leírások visszafordítása a vizuális kifejezés, közlés „nyelvére”, különösen segíti a fogalmi és képi gondolkodás sajátosságainak megértetését, az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését. Az órai csoportos vagy projektfeladatok, a munkák közös értékelése ugyancsak fejlesztik a kommunikációs készséget, a szocializációt. A vizuális alkotásokkal kapcsolatos ismeretfeldolgozás, a különféle manuális tevékenységekhez kapcsolódó feladatmegoldások kedvezı feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek fejlesztéséhez. A tantárgy azon jellegzetessége, hogy a tanítás önállóságra késztetı, kreatív gyakorlati feladatokon keresztül történik, a feladatok komplexitása folytán pedig lehetıség nyílik a különbözı helyekrıl származó élmények és ismeretek integrálására, nagyban segítheti a motiváció, a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia kialakulását. A saját érdeklıdésre építı vagy játékos feladatok ugyancsak fokozzák az aktivitást, a motivációt. Az önállóan megoldott projektfeladatok a strukturált, logikus gondolkodást is fejlesztik, ami – bizonyos, kifejezetten a matematika körébe tartozó tematikák mellett – hozzájárul a matematikai kompetencia fejlesztéséhez is. A vizuális kultúra tanítása során a tantárgy foglalkozik az alapvetıen nem vizuális jelenségek, minıségek, mennyiségek vizuális megjelenítésével (grafikonok, táblázatok stb. alkalmazásával), valamint a sík- és térmértani alakzatok jellegzetességeinek megismertetésével. A digitális kompetencia elmélyítéséhez nagymértékben hozzájárul, hogy a projektfeladatok során a tanulók használják a számítógépet információszerzésre, szövegszerkesztésre. A vizuális kommunikációs feladatok pedig gyakran kifejezetten számítógépes képszerkesztési, képalakítási alkalmazásokat kívánnak meg. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség fejlesztése, a kulturális értékek megbecsülésére nevelés kifejezett feladata a vizuális kultúra tanításának. A mővészeti ismeretek, a saját környezet vizuális kultúrájával foglalkozás megalapozza és fejleszti a nemzeti és európai azonosságtudatot, a szociális érzékenységet, az egyetemes mővészet megismertetése pedig – sok más mellett – a toleranciát. Ugyanakkor a kultúra értékeivel való találkozás, a különbözı alkotási lehetıségek tevıleges kipróbálása jelentısen hozzájárul az énkép, az önismeret kialakulásához, a koncentrálóképesség, az önszabályozás megalapozásához. BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK A szakiskola elsı két évében a vizuális nevelés kiemelt feladata – a bevezetıben felsoroltakkal összhangban – segíteni a kritikai gondolkodás kialakulását, a környezet vizuális jelenségeinek kritikus feldolgozását, a vizuális kifejezés, alkotás helyének, jelentıségének megértését, a korábban szerzett ismeretek elmélyítését, illetve alkalmazásuk kiterjesztését. Fontos figyelembe venni, hogy ennél a korosztálynál a vizuális kreativitás természetes terepét a közlı, kifejezı rajzi tevékenységek helyett inkább a konstruáló, tárgyalkotó vagy technikai médiumokat alkalmazó tevékenységek képezik. A tanulás hatékonyságát nagymértékben növeli, ha a tanulók értik, érzik itt szerzett tudásuk hasznosságát. Ezért a feladatokat, órai tevékenységeket úgy érdemes alakítani, hogy azok lehetıséget nyújtsanak a más tantárgyak tanulása során szerzett tudás integrálására is.

334

A motiválás erısítését, fenntartását szolgálja, ha a feladatok a jelenhez kapcsolódóak, a mai élet (a tanulók életének) problematikáit dolgozzák fel vizuális eszközökkel. Cél az is, hogy megértsék a vizuális kultúra mibenlétét, a vizuális mővészetek helyét, a mővészeti ágak, a mőfajok legfontosabb jellegzetességeit. Kiemelten kell foglalkozni a mai vizuális környezettel, hiszen a tanulók ezzel szembesülnek nap mint nap, ezt kell hogy értsék, használják, alakítsák. A mővészettörténet során tanultakat ezekben az években más aspektusból vizsgálják. Nem kronológiai alapon, sokkal inkább a vizuális kifejezés, a vizuális mővészetek problematikái szerint rendezıdik a „tananyag”. Arra kell törekedni, hogy hasznosítani tudják a mővészettörténeti ismereteiket a mai vizuális kultúra, a mai mővészet megértése, értékelése során. A tanulás hatékonyságát fokozza, ha más tantárgyi ismeretekhez, fejlesztési feladatokhoz is kapcsolódik. Erre vonatkozóan a kerettanterv csak utalásokat tehet, a tanítás során a tanmenetet elkészítı tanárnak kell felmérni, hogy diákjai az egyéb tanórákon mivel foglalkoznak, mely tantárgyakkal érdemes akár közös projektfeladatokat is kidolgozni. A legnyilvánvalóbb kapcsolatok más mővészeti területekkel adódnak (irodalom, zene, dráma), de a legtöbb szállal mégis a médianeveléshez kapcsolódik a vizuális kultúra tanítása. A mővészettörténet által sok kapcsolódási lehetıség adódik a történelemmel, de a természettudományokkal, valamint a számítástechnikával is hasznos lehet az együttmőködés.

335



1. Kifejezés, alkotás 2. Tárgy- és környezetkultúra 3. Vizuális kommunikáció 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS

Fejlesztési területek

Tananyag

A mővészettel való élményszerő találkozás. A látvány élvezetének kialakítása. Önálló kérdések megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. Ismeretszerzési képesség (önálló információgyőjtés, az információk feldolgozása), Az információk átadása. A tolerancia fejlesztése, A vizuális jelenségekkel kapcsolatos szókincs gazdagítása. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, etikai normák iránti fogékonyság és az értékırzı magatartás fejlesztése. Ismeretszerzés: lelki folyamatok, gondolkodásmódok, filozófiai gondolatok, világképek megismerése. Az empátia, a beleélı képesség, a fantázia fejlesztése.

Mővészettörténeti ismeretek: A vizuális mővészeti alkotások csoportosítása, mőfaji besorolása. A képi kifejezıeszközök áttekintése (ismétlés): kompozíció, szín, tér, forma, arány, felületképzés. A szobrászati kifejezés eszközeinek áttekintése. Az építészet és társmővészetek kapcsolata. A mővészi formanyelv változása, mai sajátosságai, régi és új képzımővészeti médiumok.

Anyagokkal való élményszerő találkozás, azok fizikai sajátosságainak megtapasztalása és tudatosítása. A képzelet, az önkifejezés aktivizálása,

Hagyományos képalkotó és szobrászati technikák (ismétlés). Festészeti technikák. Egyedi grafikai eljárások.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Önálló témakutatás: kiselıadás vagy házi dolgozat készítése egy képzımővészeti mőfajról, egyéni tájékozódás és adatgyőjtés alapján. Egyegy téma különbözı aspektusainak csoportos feldolgozása (kooperatív tanulási módszerek) pl.: különbözı korszakok, kultúrák jellemzı emberábrázolásának feldolgozása egyegy példán bemutatva. Példák keresése (dokumentálással) a lakóhelyi környezetben az építészet és társmővészetek kapcsolatára. Ismert mőalkotások formanyelvi vagy tartalmi átalakításai: parafrázis, képátírás. Összehasonlító mőelemzés: az érettségi képanyagban szereplı kortárs mővészeti alkotások elemzı feldolgozása, összehasonlítva valamely korábbi korstílus analóg alkotásával. Kompozíciós és színvázlatok, vázlatok ismert mőalkotásokról. Akvarellfesték futtatásával hangulatok, fogalmak kifejezése (pl.: varázslat, betegség, öregség-fiatalság, derő, álom, nyers, nemes stb.). Tempera vagy más

Továbbhaladás feltételei Legyen tisztában a képi ábrázolás formanyelvének alapvetı elemeivel, a figyelemvezetés vizuális módjaival. , ismerje és ismerje fel a vizuális megjelenítés hagyományosabb és újabb (kortárs) formáit, értse, hogy mindezek a kifejezés és közlés eszköztárának gazdagítását szolgálják.

Mőalkotások megfigyelése során legyen képes viszonyítani, megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, értse meg a szabályszerőségeket és tudja szóban megfogalmazni mindezeket. Legyen képes megkülönböztetni a vizuális mővészeti ágakat és mőfajokat.

Értse a fizikai törvényszerőségek hatását a formaalakításra a szobrászatban. Legyen képes alkalmazni festészeti és

336

belsı, lelki energiák mobilizálása és Sokszorosító grafikai eljárások. artikulálása. Szobrászati eljárások. A közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Az önismeret, önszabályozás kialakítása. A kreativitás, a fantázia fejlesztése, érzelmi gazdagodás.

fedıfesték segítségével a futtatott akvarellfestmények újraalkotása. Gyors ceruza- és tusrajzok kavicsokról, vagy egy papírlap tetszıleges plasztikává hajtogatásának folyamatáról 3-4 lépésben. Kréta- vagy szénrajz (pl.: „Ellentétek” címmel). Agyagból kismérető maszk készítése, gipsz- vagy szilikon-negatív segítségével. Gipszmásolat készítése. Agyagból állattanulmányok után keveréklény készítése. Saját készítéső agyagfigura rajzos ábrázolása többféle nézetbıl.

A képzelet, az önkifejezés aktivizálása, Kísérletezés új anyagokkal, belsı lelki energiák mobilizálása és technikákkal. artikulálása tagolása. Közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az érzékelés érzékenységének fokozása. Az önismeret, önszabályozás kialakítása. A kreativitás, a fantázia fejlesztése, érzelmi gazdagodás. A környezettudatosság fejlesztése.

Kollázs, montázs készítése. Assamblege-ok (kész tárgyakból összeállított plasztikai mővek, pl.: egy mai „totemoszlop”) készítése kis csoportokban. Testfestés vagy saját arcképfotóra maszk tervezése (pl.: pauszon). Papírplasztika: kép is, szobor is. Újrahasznosítás: szoborkészítés (pl.: portré) leleményességgel egyszerő tárgyakból, háztartási hulladékból (tojástartó, szögek, kavicsok, söröskupak…). Csoportos térinstalláció (pl.: a „láncreakció” vagy a hangzó mobil szobor témára). Változó, „process mővek” tervezése, kivitelezése páros munkával (pl.: jég- vagy viaszszobor, főmagból ültetett ábra, napraforgómagból köztéren felírt szöveg, amit a madarak felcsipegetnek stb.).

grafikai képalkotó technikákat. Törekedjen a technikák alkalmazásánál azok anyagszerőségének és képalkotó sajátosságainak (futtatás-összefolyatás, fedıfesték jelleg, foltszerő felületképzés, vonalrajz, javíthatóság…) megismerésére és alkalmazására.

Rendelkezzen konstruáló alapkészséggel. Ismerje fel az ıt körülvevı anyagok, tárgyak sajátosságait. Törekedjen az adott célnak legmegfelelıbb anyagok, technikák megválasztására. Értse a fizikai törvényszerőségek hatását a formaalakításra.

337

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA


A térbeli tájékozódás, téralakítás, térélmény fejlesztése. A környezettudatos gondolkodásmód kialakítása. Az empátia, tolerancia fejlesztése. Az önismeret, önértékelés, önszabályozás fejlesztése. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. A döntési képesség fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése, a vizuális nyelv tudatosítása. Az összefüggések felismerése, megértése. A környezet életünket meghatározó hatásának felismertetése, a tudatos környezetalakítás igényének kialakítása. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Önismeret, önkifejezés, önszabályozás. Az empátia, tolerancia és az emberismeret fejlesztése.

Tananyag


Épületelemzések. Összehasonlító épületelemzések különbözı korok épületei között. Épületek képe alapján alaprajzi vázlatuk elkészítése. Leírás alapján alaprajzi vázlat készítése. Alaprajz és metszetrajzok párosítása. Győjtımunka: az épületek A térélmény: külsı és belsı, természetes bemutatásának módjairól (modell, makett, tervrajzok, metszetrajzok, és mesterséges tér. látványrajz, fotó, leírás). Az építészet formanyelve, az építészeti Egy környéken található ismert épület kifejezı eszközök áttekintése. felmérése, elemzése. Makettkészítés, pl.: Az épület külsı és belsı megjelenése. agyagból elképzelt ház vagy falu (saját Az épületek bemutatásának problematikája. település) makettjének elkészítése (inspiráció: dogon falu képei). Agyaglabirintus (modell) készítése. Díszlettervezés. A tér megváltoztatása Az építészet, a tárgyak és az életmód kapcsolata. fényekkel. Különleges téri hatások Belsıépítészet, lakberendezés. elıidézése adott belsı térben Szín és a tér, fény és a tér. (diavetítıvel elıkészített mintázatok, Anyagok és a tér. szendvicsdiák vetítése stb.). Minták, felületek és a tér. Kedvenc zenéhez illı tér/helyszín Formaképzés. tervezése, vagy ilyen helyszín keresése és bemutatása képpel, ill. szöveggel (külsı vagy belsı, méret, szín, anyaghasználat, felületek-minták, stílus…). Különbözı színhatású lakásbelsık, enteriırök összehasonlítása, a színek térérzetet és hıérzetet befolyásoló hatása szempontjából.

Továbbhaladás feltételei Ismerje az építészet formanyelvi sajátosságait és kifejezıeszközeit. Értse az épület külsı és belsı megjelenése közti összefüggéseket. Érzékelje és értse a különbséget a különbözı korok mővészi formanyelve között. Ismerje és ismerje fel az építészet hagyományosabb és újabb, mai formáit. Legyen képes épületek megfigyelése során viszonyítani, megítélni téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, értse meg a szabályszerőségeket és tudja szóban megfogalmazni mindezeket. Legyen képes épületeket adott célnak megfelelıen bemutatni, ehhez a megfelelı módszert kiválasztani a lehetıségek közül. Értse az épület külsı és belsı megjelenése közti összefüggéseket. Értse a tárgyi környezet mindennapi életet befolyásoló hatását és szerepét. Tudjon a színek pszichikai és térérzetmódosító hatásáról. Törekedjen a szándékolt hatásnak megfelelı színárnyalat kiválasztására. Tudjon adott színeket kikeverni.

338

Kísérletezés adott belsı tér színezet- és mintázatvariációinak megtervezésével, ezek összehasonlítása. Mai lakásbelsık elemzése (pl.: lakberendezı folyóiratok képei alapján): szín- és anyaghasználat, formaképzés, stílus szempontjából.

Legyen képes megfogalmazni az alapvetı tárgyalkotó és építıanyagok (agyag, kı, fa, papír, kerámia, gipsz, vas, réz, arany, ezüst, bronz…) legfontosabb fizikai jellemzıit, értse ezek hatását a tárgyalkotásra és az építésre.

Beszélgetés, esetleg kérdıív arról, mi lehet az adott lakás elınye-hátránya, milyen igények kielégítésére lehet alkalmas, ki mit változtatna rajta. 3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Fejlesztési feladatok Kreativitás: az alkotóképesség és a problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldás folyamatának és lépéseinek tudatosítása (kutatás, ötletgyőjtés, a megoldás kiválasztása, ésszerő munkaszervezés, dokumentálás, értékelés). Kooperáció. A kommunikációs képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése. Az érzékelés érzékenységének fejlesztése, a látvány tudatosítása. A logikai képesség fejlesztése. Analitikus gondolkodás, elemekre bontás, szintetizálás, elemek összegzése.

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, a hétköznapi és mővészi vizuális nyelv tudatosítása, megkülönböztetése és kapcsolatának

Tananyag


Portréfotózás (pl.: a legjobb barátom, önarckép). Egy saját választású tárgy reklámjához tárgyfotó készítése. Számítógéppel manipulált kép (pl.:ismert plakáton „arcok kicserélése”). Pixilációs technikával (állóképek sorozatából összerakott) animáció készítése (pl.: egy tárggyal megtörtént különleges dolgok). Képes forgatókönyv készítése az animációs filmhez. Fotót felhasználó, fotóval kapcsolatos kortárs képzımővészeti alkotások ismertetése (páros győjtımunka). Videoinstallációelemzés (javasolt: Nam June Paik: TVBuddha). Egy ismert vagy kitalált történet „képregényes” elbeszélése (rajzzal, festéssel kiegészített kollázstechnikával). A figyelemvezetés vizuális módszerei Adott mőalkotások, plakátok esetében az (kompozíció, méret, színkontrasztok, alkalmazott figyelemvezetı eszközök irányok, rámutatás, tekintet, élı-élettelen megfigyelése és megvitatása. stb.).

A fotó képalkotó módszerei, mőfajai. Beállított fotó és pillanatkép. Sajtófotó. Tárgyfotó. Családi emlékkép. ,,Bizonyító erejő” fotó. (a fotó manipulálásának lehetıségei: fotómontázs). A képes történetmesélés alapja: a képes forgatókönyv (storyboard). A fotó és a képzımővészet kapcsolata. A technikai médiumok és a képzımővészet.

Továbbhaladás feltételei Ismerje a fotós ábrázolás jellemzıit és korlátait. Ismerje a fotó különbözı felhasználási területeit, lehetıségeit és korlátait. Legyen képes a fotót felhasználni saját szemléltetési céljaira. Ismerje a technikai médiumok képzımővészetre gyakorolt hatását. Tudja elkészíteni egy egyszerő jelenet képes forgatókönyvét.

Legyen képes a figyelmet tudatosan irányítani vizuális eszközök segítségével.

339

felismerése. Kreativitás: az alkotóképesség és problémamegoldó képesség fejlesztése. Az önismeret, önértékelés, önszabályozás kialakítása. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. A döntési képesség fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése, a vizuális Színkeverések, színek csoportosításai, nyelv tudatosítása. színhatások, színkontrasztok, színek Összefüggések felismerése, megértése. pszichikai hatása, jelentésük. A környezet életünket meghatározó hatásának felismertetése, a tudatos környezetalakítás igényének kialakítása. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Önismeret, önkifejezés, önszabályozás. Az empátia, tolerancia és emberismeret fejlesztése.

Az empátia, tolerancia és az emberismeret fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése. Az önismeret, önértékelés, önszabályozás fejlesztése. Az érzékelés, megfigyelés fejlesztése. A sajáttest-érzékelés tudatosítása. A sajáttest-érzékelés érzékenyebbé tétele.

Az emberábrázolás. A testbeszéd, a nem verbális kommunikáció: gesztusok, arckifejezés, öltözet. Mozdulat, mozgás. A portré, fajtái. Az önarckép.

Kooperációs figyelemvezetési gyakorlat: erdıben vagy nagyobb épületben egy adott ponthoz irányítani másokat vizuális jelek segítségével.

Színhatások elemzése mőalkotásokon, öltözéken, lakberendezésben. Önálló témakutatás: színek hagyományos, ill. mai jelentése és használata az öltözködésben. Színkeverési gyakorlatok, adott színárnyalat kikeverése. Tapéta- és lakástextilminta tervezése színvariációkkal. Kérdıíves felmérés készítése az osztályban színpreferenciákról és egyes színekhez tartozó asszociációkról, jelentéstartalmakról. Adott jellegő színkompozíció összeállítása ételekbıl, tárgyakból. Színkódok kitalálása térképekhez különbözı jelenségek (pl.: népsőrőség, éghajlati övezetek) érzékeltetésére, általánosan használt színkódok értelmezése. Mőalkotásokon (nem csak a mővészi), fotókon, reklámokon megjelenı testbeszéd értelmezése, elemzése –lehet állati is (pl.: Goya: Kivégzés 1808. máj. 3., Caspar David Friedrich: Vándor a tengerparton). Portréfotók készítése a nézıpont és a képkivágás variálásával, ismert portrék beállításainak, képkivágásainak, valamint mozdulatainak felidézésével (pl.: Leonardo: Mona Lisa, Jan van Eyck: Az Arnolfini házaspár, Barabás Miklós: Bittó Istvánné). Önarcképfotó készítése

Ismerje a színek hétköznapi életben és mővészetben betöltött szerepét. Tudjon a színek pszichikai és térérzetmódosító hatásáról. Legyen képes a szándékolt hatásnak megfelelı színárnyalat kiválasztására. Tudjon kikeverni egy kívánt színt. Ismerje saját színpreferenciáit. Ismerje a színekhez kötıdı legáltalánosabb jelentéstartalmakat.

Értse a metakommunikáció szerepét a kommunikációban. Ismerje a vizuális jellegő metakommunikációs közlések fajtáit és jelentıségét. Legyen képes a testbeszéd és a gesztusok által kifejezett legfontosabb tartalmak értelmezésére. Tudja megfogalmazni a testbeszéd, a mozdulatok és gesztusok, ill. az

340

A térlátás, térérzékelés fejlesztése. Az absztrakciós képesség fejlesztése. A logika fejlesztése. A konstrukciós készség fejlesztése. A tanulási képességek fejlesztése.

Térábrázolási rendszerek (pl. kevert nézıpontú, axonometrikus, perspektivikus ábrázolás). Stilizálás. Absztrakt (nonfiguratív) ábrázolás. Az alapvetı térábrázolási módok célnak megfelelı kiválasztása, alkalmazása. Perspektivikus és axonometrikus szerkesztés. Monge-féle képsíkos ábrázolás. Mőszaki ábrázolás.

(tükör vagy egyéb más megoldás segítségével). Emberábrázolás látvány és megfigyelés alapján. Szubjektív emberábrázolás. Gyors mozdulatrajzok (kroki) készítése megfigyelés alapján (ember, állat). Csoportmunka – élıkép: ismert alkotás figuráinak élı emberek által való megjelenítése (pl.: Leonardo: Utolsó vacsora, Velasquez: Las Meninas…). Különbözı térábrázolású festmények összehasonlítása. Térgeometriai matematikafeladat ábrájának elkészítése szabadkézzel (pl.: kocka, téglatest testátlójának kiszámítása az élei alapján stb.). Konyha, lakásbelsı axonometrikus képének megszerkesztése. Egy kedvenc tárgy képének épületméretőre nagyított képe perspektivikus szerkesztéssel. Látvány alapján (perspektivikus) tónusos tanulmányrajz készítése és formaredukciós átalakítása, absztrakt képpé alakítása több lépésben. Önálló témakutatás: számítógépes grafika, 3D-s grafika, a számítógépes grafikai programok szerepe a mai életben.

arckifejezések által kifejezett tartalmakat a mővészi ábrázolásokon, ismerje fel ennek szerepét.

Értse a térbeli formák síkban való ábrázolásának problémáit. Legyen képes a célnak megfelelı ábrázolásmód kiválasztására, tudjon kapcsolatot teremteni sík és tér között. Ismerje a vetületi ábrázolás lényegét. Legyen képes egy egyszerő geometrikus test axonometrikus és vetületi képének megszerkesztésére. Tudjon perspektivikus ábrát készíteni. Legyen képes egyszerő magyarázó rajzok, ábrák elkészítésére és értelmezésére. Legyen képes stilizált forma, piktogram létrehozására.

341



1. Kifejezés, alkotás 2. Tárgy- és környezetkultúra 3. Vizuális kommunikáció 1. KIFEJEZÉS, ALKOTÁS



Tananyag

Az esztétikai értékek tudatosítása, az esztétikai érzék fejlesztése. A nemzeti azonosságtudat tartalmának gazdagítása, etikai normák iránti fogékonyság és az értékırzı magatartás fejlesztése. A tolerancia fejlesztése. A lelki folyamatok, gondolkodásmódok, filozófiai gondolatok, világképek megismerése. Az érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlesztése, az önálló ízlés, a belsı igényesség kialakítása. A képi kifejezı eszközök tudatosítása. A mőelemzı módszerek tudatosítása.

A mővészet funkciója régen és ma. A mővész személyisége, társadalmi szerepei. A mővészi érték kérdése, változása, mai értelmezése, gazdasági jelentısége. Kiemelkedı alkotók és alkotások.

Ismerkedés köz- és magángyőjteményekkel. Önálló témakutatás: kiselıadás vagy házi dolgozat készítése egy-egy alkotóról egyéni tájékozódás és adatgyőjtés alapján. Önálló témakutatás: kiselıadás vagy házi dolgozat készítése egy ismert mő fogadtatásáról, sorsáról, késıbbi átértékelésérıl egyéni tájékozódás és adatgyőjtés alapján. Kiemelkedı alkotó(k) jellemzı kifejezıeszközeinek elemzése összehasonlítása más alkotóéval (pl.: Grünewald–Dürer, Van Gogh–Cézanne)

Ismerje a mővészet fıbb funkcióit. Értse a mővészet gazdasági jelentıségét, kincsképzı jellegét. Legyen képes egymástól megkülönböztetni a gazdasági és az esztétikai értéket. Tudjon megnevezni kiemelkedı alkotókat, közülük ismerje valamely alkotó életútjának, személyiségének és pályaképének részleteit is, ismerje ezek kapcsolatát alkotásaival, személyes alkotói stílusával.

Az empátia, a beleélı képesség, a fantázia, fejlesztése, érzelmi gazdagodás. A tolerancia fejlesztése. Ismeretszerzés: lelki folyamatok, filozófiai gondolatok, világképek megismerése. A mővészettel való élményszerő találkozás. Önálló véleményalkotás, különbözı nézetek megismerése, más vélemények

Tájékozódás valamely Európán kívüli kultúra mővészetérıl a történelmi, kultúrtörténeti összefüggések figyelembevételével.

Önálló témakutatás: kiselıadás vagy házi dolgozat készítése valamely Európán kívüli kultúra mővészetérıl egyéni tájékozódás és adatgyőjtés alapján. Önálló témakutatás: kiselıadás vagy házi dolgozat készítése a magyar népmővészet tárgykörében (pl.: népi

Tudjon példát felhozni Európán kívüli kultúrák alkotásaira. Ismerje a magyar népmővészet sajátos társadalmi vonatkozásait, nemzetazonosságtudatunkban betöltött sajátos szerepét. Ismerjen jellegzetesen magyar népmővészeti tárgyakat, tárgytípusokat,

Európán kívüli kultúrák hatása az európai mővészetre (pl.: afrikai maszkok, japán fametszetek stb.).


342

tolerálása.

Közvetlen tapasztalás útján szerzett élmények feldolgozása, az érzékelés érzékenységének fokozása. Az empátia, az intuíció fejlesztése, érzelmi gazdagodás, belsı lelki energiák mobilizálása és artikulálása, tagolása, transzformálása. A megfigyelıképesség fejlesztése. Az analógiás gondolkodás, az asszociációs képesség és az elvont gondolkodás fejlesztése. Az összefüggések felfedezése és megértése.

Tájékozódás a magyar népmővészetrıl.

Párhuzamok keresése az irodalom, a zene, a dráma, a film és a vizuális mővészetek egyes alkotásai között.

építészet, „szent sarok”, népi fazekasság, jellegzetes magyar népi viseletek, magyar népi tájegységek…) egyéni tájékozódás és adatgyőjtés alapján. Összehasonlító mőelemzés: (pl.: japán fametszet és Van Gogh egyes festményei, afrikai törzsi maszk és Picasso: Avignoni kisasszonyok vagy egyéb kubista alkotása). Mai maszk készítése (pl.: idıjárásmaszk, internetmaszk). A lakóhely környékének néprajzi jellegzetességeit feldolgozó győjtımunka. Beszélgetés a hagyományról, a hagyományokat felújító, illetve a hagyományokat utánzó jelenségekrıl és mozgalmakról, a népi kultúra mai életre gyakorolt hatásának kérdésérıl. Díszlet- és jelmeztervezés. Kifejezı jellegő versillusztrációk készítése. Kedvenc zene képi megjelenítése; kedvenc zenéhez győjtött vagy egyedileg elıállított diaképekkel diavetítés tervezése és megvalósítása (pl.: iskolai zenés-táncos rendezvényhez). Elvont fogalmak (pl.: varázslat, álom, tömeg, folyik, zúdul, kattog stb.) képi kifejezése. Kedvenc zenét népszerősítı plakát tervezése.

tudjon példát hozni jellegzetes magyar népmővészeti alkotásokra. Értse a különbséget az eredeti hagyományos és a hagyományosat utánzó tárgyak között.

Törekedjen a célnak megfelelı eszközök, technikák kiválasztására. Törekedjen a nem vizuális ingerek vizuális megjelenítésére.

343

2. TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA


Tananyag

Esztétikus és funkcionális téralakítás. Kreativitás: az alkotóképesség és problémamegoldó képesség fejlesztése. A problémamegoldás lépéseinek elsajátítása. Logikus gondolkodás fejlesztése, okokozati összefüggések megértése. A konstruálóképesség fejlesztése. A tolerancia fejlesztése. A környezettudatosság fejlesztése.

A forma és funkció kapcsolata az építészetben és a tárgyalkotásban. Statikai problémák és megoldások az építészetben. Különbözı funkciójú építmények: lakóépület, kultikus épület (pl.: templom), gazdasági épület, iskola, irodaház, kereskedelmi épület stb. Organikus és funkcionális építészet.

A logikus gondolkodás fejlesztése, okokozati összefüggések megértése. A környezettudatosság fejlesztése.

A közterek és személyes terek. Az épület és környezetének kapcsolata. Épületkomplexumok: pl.: akropolisz, knosszoszi palota, olimpiai falu, mai bevásárlóközpontok stb. Településszerkezet.

Holisztikus szemlélet: a „rendszerben gondolkodás”, az„egészben látás” képességének fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Belsı terek különbözı funkciókra történı önálló átrendezése. Az azonos stílusú, de különbözı funkciójú épületek, vagy azonos funkciójú, különbözı stílusú épületek összehasonlítása során a forma és funkció kapcsolatának elemzése. Statikai problémák különbözı korokból származó megoldásainak összevetése. Győjtımunka: a nomádok hajlékai. Egyedi sátor tervezése, elkészítése csoportmunkában. Szabadban egyszerő építmény (pl.: térelválasztó) létrehozása a helyszínen talált anyagokból.

Adott funkciójú telephely (pl.: táborhely, iskolaépület, erdei iskola, sportlétesítmény, település, piac stb.) komplex funkcionális megtervezése, fıbb funkcionális egységek meghatározása és térbeli elrendezése. Az iskola vagy lakóhely környékének térképén a beépülés sorrendjének jelölése.

Továbbhaladás feltételei Értse és ismerje fel az építészet és a tárgyformálás esetében a forma és funkció kapcsolatát. Értse a fizikai törvényszerőségek hatását a formaalakításra az építészetben, a tárgyalkotásban és a szobrászatban, képzımővészetben egyaránt. Értse az építészet statikai alapproblémáit, és ismerje azok különbözı megoldásait.

Legyen képes megfogalmazni az alapvetı építıanyagok (tégla, kı, fa stb.) legfontosabb fizikai jellemzıit, értse ezek hatását az építészetre.

Váljon képessé épület és környezete viszonyának megítélésére, ismerje a természetes és mesterséges környezet összehangolásának problémáit.

344

Épület és környezete kapcsolatának elemzése ismert épületek esetében, pl.: Wright: Vízesésház, Wright: Guggenheim Múzeum, Hundertwasserház Bécs belvárosában. Példa keresése a lakókörnyezetben olyan épületre, melynek kapcsolata a környezetével problematikus vagy éppen nagyon jól sikerült – ennek dokumentálása és rövid elemzése.

Az önismeret fejlesztése. A személyes preferenciák elemzése, tudatos vállalása. Vonzónak talált sémák elfogadása, illetve sémák felülbírálása. A praktikus, gyakorlati gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldó gondolkodás. Az esztétikai érzék fejlesztése. Az empátia és tolerancia fejlesztése.

A tárgyak gyakorlati és esztétikai funkciói. Szempontok a tárgyak tervezésénél. A tárgyak formanyelvi jellemzıi, építészeti-mővészettörténeti stílusokkal való kapcsolatuk, a tárgyak „stílusa”. A személyes tér kialakítása. A divat fogalma (tágabb értelemben). A személyes ízlés kifejezıdése az öltözékben, lakberendezésben, személyes tárgyaink megválasztásában. Mai tárgyaink.

Összehasonlító tárgyelemzés (pl.: különbözı kultúrák azonos tevékenységhez kapcsolódó tárgyainak összehasonlítása). Adott lakásbelsıbe vagy adott személynek használati tárgy tervezése. Ergonómiai szempontok számbavétele (páros munkával), amelyek adott tárgyak tervezésénél merülnek fel (pl.: mobiltelefon, autó, számítógép, számítógépes program). „Kedvenc ruhadarabom, öltözékkiegészítım” – divatbemutató az osztályban. Különbözı korok, kultúrák azonos ruhadarabjainak összehasonlítása (pl.: fejfedık, szoknya stb.).

Tudja megfogalmazni az alapvetı tárgyalkotó- és építıanyagok (agyag, kı, fa, papír, kerámia, gipsz, vas, réz, arany, ezüst, bronz…) legfontosabb fizikai jellemzıit, értse ezek hatását a tárgyalkotásra. Legyen képes épület és környezete viszonyának megítélésére, ismerje a természetes és mesterséges környezet összehangolásának problémakörét. Tudjon különbséget tenni a személyes ízlés és a közízlés, illetve a divat között, értse a divat jelenségét, társadalmi szerepét.

345

Festményeken szereplı öltözékek, tárgyi világ elemzése. Felmérés készítése az osztály összetételérıl, preferenciáiról (öltözködés, zene, olvasmányok, tvmősorok stb.) Az eredmények megjelenítése színes diagramokon.

Ismerje a tárgyak tervezésének fıbb szempontjait. Legyen képes különbséget tenni egyedi tárgy és tömegtermék között, értse, mi az elınye és a hátránya az egyeditárgyalkotásnak és a tömegtermelésnek.

3. VIZUÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

Fejlesztési területek A verbális és vizuális kifejezés kapcsolatának tudatosítása. A kommunikációs képességek fejlesztése és tudatosítása. A kreativitás fejlesztése. Az empátia, belsı ráhangolódás fejlesztése.

Tananyag Az ismeretek rögzítésének fıbb típusai. Az írás kialakulásának fıbb állomásai. Betőtípusok, írásmódok. Egyszerő feliratok készítése. Margó és egyéb tipográfiai elemek. Kiadványok.

A verbális és vizuális kifejezés Vizuális reklámok. kapcsolatának tudatosítása. Plakát. A kommunikációs képességek fejlesztése és tudatosítása. A kreativitás fejlesztése. Az érdekérvényesítı képesség fejlesztése.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Köztérre szánt üzenet megtervezése. Saját titkos üzenet készítése. Kiselıadás a rejtjelezés történetérıl. Képrejtvények készítése. Személyes üdvözlıkártya tervezése szokatlan alkalomra. Újság, plakát, névjegykártya tervezése, készítése. Egy versbıl (pl.: Villon: Ellentétek) egyedi kiadvány (pl.: leporelló) készítése szöveggel és képpel. Számítógépes szövegszerkesztés (pl.: házi dolgozat), szövegformázási gyakorlat: betőtípus, betőméret, cím- és alcímrendszer, kiemelések, térközök, margó… Képvers, szövegplasztika keresése, készítése. Reklám készítése csoportmunkában egy nem létezı (kitalált) tárgynak. Plakátok és a tv-reklámok összehasonlítása. Kedvenc zene népszerősítésére plakát készítése.

Továbbhaladás feltételei Ismerje az írás kialakulásának állomásait. Értse az írásnak és képi megjelenésének szerepét a mai vizuális környezetben. Legyen képes felismerni, képi közléseihez megválasztani az írás vizuális megformálásának alapvetı képi eszközeit, az írás (bető) típusait. Legyen tisztában a vizuális reklámok funkciójával, és ismerjen fel vizuális hatáselemeket. Értse a reklámok mai életünkben betöltött ellentmondásos szerepét. Ismerjen vizuális figyelemvezetı módszereket, és ezeket tudatosan alkalmazza vizuális közléseiben.

346

A megfigyelıképesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése, más szakterületekhez szükséges háttérkészségek (pl.: ábrakészítés) kialakítása. Az absztrakciós készség,

Ábrák, jelek, jelképek. Attribútumok, jelképek a képzımővészetben. Stilizálás.

Egy képzımővészeti alkotás (pl.: M. S. Mester: Vizitáció) ikonográfiai elemzése, szimbolikus ábrázolásainak vizsgálata. Piktogramok készítése képzımővészeti mőfajoknak (pl.: csendélet, tájkép, portré,

modellalkotó képesség fejlesztése. Piktogram, embléma, logó, ikon stb. Az absztrakt képzetekkel való gondolkodási Ábrák, modellek. mőveletek megalapozása. A logikai képesség fejlesztése. Analitikus gondolkodás, elemekre bontás, szintetizálás-elemek összegzése.

életkép, bibliai vagy mitológiai jelenet, történelmi kép). Győjtés: különbözı funkciójú stilizált emberábrázolások (népmővészettıl a „szmájli”-ig). Csoportmunka: egylet- vagy cégalapítás, névadás, tevékenységi kör meghatározása, logó- és emblématervezés az egyletnek/cégnek.

Az elvont, rendszerezı és logikus gondolkodás fejlesztése. A kommunikáció fejlesztése. A tanulási módszerek fejlesztése és gazdagítása. A megfigyelés fejlesztése.

Magyarázó rajzok készítése (pl.: a közlekedıedények elvének ábrázolása, egy ok- okozati összefüggés megjelenítése). A vulkán térbeli modellezése. A településre vonatkozó adatok megjelenítése diagramokon, képekben.

A rajz mint a gondolkodás, a tanulás és a megismerés egy módszere: tanulmányrajz, anatómia, szerkezeti rajz, ábra. Folyamatábra, grafikon, térkép stb. Modellezés, elvont jelenségek szemléltetése.

Értse a jelképek szerepét a mővészi ábrázolásban. Legyen képes példát felhozni jelek, jelképek használatára a mai életbıl.

Váljon képessé stilizált forma, piktogram létrehozására. Legyen képes nem vizuális jellegő tartalmak vizuális megjelenítésére.

Értse a rajz mindennapi életben betöltött szerepét. Legyen képes egyszerő, jól értelmezhetı magyarázó rajzot készíteni.

Tudjon egyszerő, jól értelmezhetı Folyamatábra készítése (pl.: a légzés és más folyamatábrát készíteni. anyagcsere-folyamatok szemléltetésére). Legyen képes figyelemvezetı módszereket Térképes ábra készítése, pl.: Amerika tudatosan alkalmazni vizuális közléseiben. éghajlati öveinek térképes ábrán való szemléltetése, az egyes éghajlati övek piktogrammal és színnel való jelölése. Egy állat anatómiájának érzékeltetése rajzos ábrán. Munkafolyamat ábrázolása (pl.: kedvenc étele elkészítésének rajzos ismertetése; az ábrákból az osztály szakácskönyvének összeállítása). Gyors mozdulatrajzok (kroki) készítése megfigyelés alapján (ember, állat). Tanulmányrajz készítése (pl.: állatcsontvázról). A tárgytervezés feladatdokumentációjának elkészítése.

347

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A vizuális kultúra tanításának természetes, értékes módszere az órai gyakorlati tevékenységeket kísérı formatív értékelés, a biztatás, a segítı kritikai megjegyzések sorozata. Mivel erre rendszeresen sor kerül, a tanár minden tanuló fejlıdését figyelemmel kísérheti, egyúttal az egész osztály teljesítményérıl is képet kaphat. Ezért is elsıdleges fontosságú a tantárgy gyakorlati jellegének fenntartása. Az osztályzattal történı értékelés már általában nem problémamentes a vizuális nevelésben. Az ismeretek számonkérése (pl.: mővészettörténet) rendszerint a hagyományos módszerekkel történik, a gyakorlati munkák, az alkotó tevékenységek osztályzása annál nagyobb gondot okoz. Ennek egyik oka az a tévhit, amely a tanulói munkákat mővészeti produkciónak és nem tanulmányi jellegő munkának tekinti. A mővészeti produkciók szubjektív esztétikai ítéletek alapján történı értékelése, osztályzása igen elhibázott lenne. Ezt elkerülendı gyakori, hogy az osztályzásra kényszerülı rajztanár normatív értékeléshez folyamodik: a tanulók munkáit az osztályon belül egymáshoz méri (továbbra is meghatározatlan szubjektív szempontok alapján) vagy a tanuló saját képességeihez; az osztályzattal igyekezetet vagy éppen a hanyagságot fejezve ki. A tanulás hatékonysága érdekében szükséges az elıre megadott szempontok szerinti (szummatív) értékelés, ahol adott kritériumoknak való megfelelés alapján dıl el, hogy egy-egy munka milyen osztályzatot érdemel. Fontos, hogy a tanulók értsék, miért jó, ha az adott feladatot elvégzik (hogy az milyen képességeket fejleszt, milyen ismeretekhez juttatja ıket); lényeges, hogy tudják, milyen szempontok alapján kerül majd munkájuk értékelésre, végül pedig fontos a visszajelzés (az osztályzat, illetve a különbözı szempontok alapján kapott pontérték) ahhoz, hogy tudják, miben jók, mit kell még javítani. Ilyen szummatív értékelést évente kettı-négy alkalommal ajánlott végezni, viszont fontos, hogy minden óra végén maradjon idı a munkák közös értékelésére, amelynek során lehetıséget kapnak a tanulók is, hogy saját véleményüket elmondhassák. A saját és mások munkájának kritikai vizsgálata, a vélemények megfogalmazása segíti a kritikai érzék és a kulturált vitakészség kialakulását. Minden feladat esetében fontos, hogy annak céljával tisztában legyenek a tanulók (akkor is, ha nem kerül sor osztályzásra), az értékelés szempontjai a feladat céljaiból vezethetık le. Elsısorban azt kell értékelni egy-egy munkában, amit célként megjelöltünk. Az értékelés fontos szabályai közé tartozik továbbá, hogy csak azt mérjük, ami mérhetı és ami a feladat alapján lehetséges. Egy modell alapján készült tárgy (pl.: asztalka) rajza esetében például az értékelés szempontjai lehetnek: a feladat értelmezésének helyessége, kompozíció, arányok, a formák plasztikusságának érzékeltetése, az anyagok érzékletes megjelenítése, a perspektíva alapvetı szabályainak ismerete, a kifejezı eszközök (vonal, tónus) megfelelı alkalmazása, manuális készség, koncentrálóképesség. Az effajta rajztól nem kérhetjük számon a kreativitást vagy az egyéni stílust. Ez utóbbi egyébként semmilyen munka során sem követelhetı meg a tanulóktól, csakúgy, ahogy egyéni ízlése sem értékelhetı osztályzattal. A csoportos munkák esetében ajánlott módszer az, hogy a csoport közös „produkcióját”, az elkészült munkát a tanár értékeli az elıre meghatározott szempontok alapján. Ennek pontértékét a csoport minden tagja megkapja. Ezután minden csoporttag értékeli önmaga és társai teljesítményét, ennek átlaga adja ki az egyéni tevékenység pontértékét. Ennek szempontjai a következık: kezdeményezıkészség, kompromisszumkészség, megbízhatóság, egyéni vállalás, kommunikáció. A félévi, illetve év végi záró értékelés a tanulói „produkció” szummatív értékelésén, valamint a tanulói munka folyamatának értékelésén alapul. A záró értékelés tartalmát összességében az adott idıszak fejlesztési prioritásai határozzák meg.

348

A TANULÁSHOZ SZÜKSÉGES TANESZKÖZÖK ÉS EGYÉB FELTÉTELEK Rajztábla • rajzlap • grafitceruzák • akvarellfesték • tempera (vagy akril) festék • ecsetek • tus • rajztoll • filctoll • pittkréta • rajzszén • Fixatív • agyag • mintázófa • olló • papírvágó kés • papírragasztó • triplex karton • hullámkarton lemez • pauszpapír• Feltétlenül szükséges: Jól megvilágított (lehetıleg természetes fénnyel) tanterem, vízvétel lehetısége, elsötétítés lehetısége;az eszközök, anyagok tárolásához zárható szekrény (diavetítéshez),diavetítı vagy projektor;az érettségi teljes képanyaga; mővészeti könyvek, folyóiratok, diasorozatok. Továbbá a lehetıségek függvényében: videolejátszó + monitor, digitális fényképezıgép, fényképezıgép-állvány, számítógép, printer, szkenner.

349

INFORMATIKA INFORMATIKA 9–10. évfolyam számára

350

BEVEZETÉS ALAPELVEK, CÉLOK Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata: felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, -feldolgozási és -átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. A tantárgy célja: a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklıdésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bıvítése, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő problémamegoldási lehetıségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket teremt, például web, csevegés, e-mail. A kerettantervre épülı helyi tantervnek és tanítási gyakorlatnak a tanulók elızetes ismereteihez és képességeihez kell alkalmazkodnia. A tantárgy célkitőzéseinek megvalósítása során nem a megszokott, hagyományos tantárgyi módszereket kell alkalmazni, hanem a mindennapi életbıl vett játékos, motiváló, érdekes feladatokra kell építeni. Az informatika oktatásának fı célkitőzései: a korszerő alkalmazói készség kialakítása: a számítógépek, az informatikai eszközök lehetıségeit használni tudó tanulók képzése; az önálló munkára nevelés: a számítógép mint a tanuló tevékenységére azonnal reagáló eszköz, lehetıséget teremt az egyéni ütemő tanulásra, a több gyakorlást igénylı feladatok egyéni feldolgozására; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, elıadás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás); az esztétikai készség fejlesztése: a számítógépes produktum külsı formájának esztétikus kialakítása; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait. A könyvtárhasználat oktatásának célkitőzései között szerepel: a felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére; a könyvtárra alapozott önmővelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetıségeinek felhasználásával; a forrásokat komplex módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése; 351

az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos használói magatartás kialakítása; a könyvtárhasználati tudás eszközjellegő beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlıdéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és -feldolgozásba; a forrásfelhasználás etikai szabályainak és a normakövetés követelményének elfogadtatása; a különbözı társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése. Általános fejlesztési követelmények a 9−10. évfolyamon A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvetı ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetıségeivel számítógépes munkakörnyezetben. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolat tartására, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerő keresıvel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl.: a számítógép-függıség problémái). Tájékozódjon arról, hogy az iskola szakmai irányultságának megfelelı szakmákban, milyen szerepe van az informatikai eszközöknek. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni fıbb szolgáltatásait. Igényelje az iskolai könyvtár használatát. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtári viselkedés normáit. Tudjon különbséget tenni az alapvetı dokumentumtípusok között. Megadott forrásból tudjon információt meríteni. Tudjon egyszerő szótárat, lexikont használni. Az iskolai könyvtár használatán túl szerezzen tapasztalatokat a lakóhelyi közkönyvtárban. Szerezzen tapasztalatokat arról is, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibıvítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit. A mőveltségi terület fejlesztésének kiemelt területei a 9-10. évfolyamon Az esélyegyenlıséget biztosító életvitelhez szükséges információszerzési, - feldolgozási, adattárolási, - szervezési és – átadási technikák elsajátítása. Az információkezelés jogi és etikai szabályainak megismerése. A technológiai fejlıdést követı ismeretszerzés képességének kialakítása. Az intelligens és interaktív hálózati technológiák megismerése és használata. A multimédia etikus és célszerő használata, a beavatkozási pontok felismerése és tudatos alkalmazása. Modellezési feladatok szervezése és végrehajtása informatikai környezetben. 352

A problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítása egyéni és csoportmunka szervezésével. Önálló ismeretszerzés képességének kialakítása elsısorban a könyvtári és számítógépes környezetben, kitekintve az információtechnológia egyéb lehetıségeire is. A tantárgy célja A tantárgy célja a korábban megszerzett informatikai ismeretek rendszerezése, a tanulók érdeklıdésének ébren tartása az informatika iránt, az informatika korábban megismert eszközeinek, módszereinek és fogalmainak stabilizálása, illetve bıvítése, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuk, alapkészségeik fejlesztését, készségeik alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben.

353

9. ÉVFOLYAM Éves óraszám 72 – heti óraszám 2 Témák Év eleji tudnivalók Az informatikai eszközök használata Informatika-alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika


Gyakorlás

Összefoglalás, ellenırzés 2

Teljes óraszám 2

2

4

1

7

2

20

2

24

3

20

1

24

1 1 1 1

2 2 2 2

1 1 0 1

4 4 3 4

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

Fejlesztési célok A Neumann-elvő számítógépek (blokksémájának) megismerése. A személyi számítógép részeinek és jellemzıinek feltárása. A számítógéprendszer tárolói. Az operációs rendszer és néhány segédprogram megismerése. A számítógépes hálózat alapjai.

Tananyag


Neumann-elvek. A CPU felépítése. Alaplap, beépített perifériák, meghajtók. Órajel, ALU, CU, regiszterek. Vezérlı, címszámító, buszvezérlı. Tárolócella, memóriaszó, kapacitás. Statikus, dinamikus, destruktív, nem destruktív, felejtı, nem felejtı, írható és olvasható tárak. Tárak címezhetısége. Fıtár, háttértár, regiszter és gyorsítótár megkülönböztetése. Flash memória. Bemeneti-, kimeneti- és be-kimeneti

Absztarkció a blokkséma megértéséhez, valóságos eszköz (preparátum), esetleg prezentáció bemutatásával. Győjtımunka szervezése és értékelése Neumann János és más kiváló tudósok munkásságáról. A tárak kapacitásának (nagyságrendek, prefixumok) megismertetése, számonkérése. Perifériák felismerése, kezelésének bemutatása. Perifériák felismerése, mőködési elvük, telepítésük, rendszerbeállításaik szelektív bemutatása. Olyan képesség kialakítása, amellyel a tanuló ki tudja választani a

A továbbhaladás feltételei Ismerje a jelenleg leggyakrabban használatos számítógépek mőködési elvét. Tudjon véleményt nyilvánítani adott konfiguráció kiválasztásához. Ismerje az egyes hardvereszközök tárolókapacitásának nagyságrendjét, tudja ezeket megkülönböztetni. Tudja megkülönböztetni és mőködésük alapján csoportba foglalni a számítógép perifériáit, ismerje ezek kezelését, felhasználásának lehetıségeit. Ismerje fel, hogy az operációs rendszer mőködteti a

354

eszközök funkciói. Csatlakoztatás hardver lehetıségei (beleértve az infra- és az USB-portokat is). Az operációs rendszer célja és rendeltetése. Segédprogramok használata: víruskezelés, tömörítés. A hálózat célja és mőködési rendszerének elemei.

célnak megfelelı konfigurációt. Általános iskolai tanulmányaira építve tudjon mappákat és állományokat kezelni (pl.: Intézıben). Kezelje a víruskeresıt, tudja értékelni a kapott eredményeket. Tudjon állományokat tömöríteni (kicsomagolni, önkibontóvá tenni). Ismerje a hálózat (pl.: internet) használatának alapvetı lépéseit, rövid történeti kialakulását. Keressen a hálózaton, pl.: a győjtımunkájához.

számítógépet(számítógéprendszert). Tudja az adott operációs rendszert kezelni, segédprogramjait szükségszerően használni (számológép, rajzolás stb.). Ismerje a víruskezelı és a tömörítı programok célját, adott programon keresztül a használatukat.

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK

Fejlesztési célok

Tananyag

Szövegszerkesztık használata: Karakterek: térköz és pozíció, animálás, színhasználat. Bekezdések: szegély és mintázat, behúzások, felsorolás és sorszámozás. Billentyőhasználat két kézzel: lebegı kéztartásos gépelés. A billentyő beállításának lehetıségei, ergonómiai alapok. Objektum-átvitel vágólap használatával. Állókép, rajz, grafika kezelése.

A különbözı szövegszerkesztık szolgáltatásai. Átviteli tulajdonságok a különbözı szövegszerkesztık között. Karakterek formázása: térköz és pozíció, animálás és színhasználat. A WordArt lehetıségei, különleges karakterek formázásában. Egyszerő, bekezdés szerint formázott szövegtartalom szerkesztése és kezelése. A Vágólap használatának jelentısége. Az RGB-színkódolás. Vektor- és rasztergrafika megkülönböztetése a különbözı felületeken. Megfelelı grafikai program kiválasztása. A rajzoló eszköztár elemeinek használata. Képek beszúrása, elhelyezése. Szimbólumok beszúrása.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Jegyzettömb (esetleg karakteres operációs rendszer editorának) használata és tulajdonságainak vizsgálata. A WYSIWYG jelentése; ilyen szövegformátumok megisme-rése. Nyisson meg különbözı szövegformátumokat pl.: Word-ben. Mintalap, problémamegfogalmazás, vagy feladatleírás alapján tudjon karaktereket, bekezdéseket formázni. Tudjon átvinni dokumentumok közötti objektumokat a Vágólap segítségével, ismerje az irányított beillesztés lényegét is. Minta, leírás, problémamegfogalmazás alapján alakítson át (hozzon létre) célszerő grafikai objektumokat, azokat helyezze el célszerően, adott szövegfájlba. Tudja a vektorgrafikus elemeket csoportba foglalni, transzformálni, elrendezni. Tudjon képet, szimbólumokat beszúrni a dokumentumba.

A továbbhaladás feltételei Tudjon a különbözı szövegszer-kesztık közül, igényeinek megfele-lıen választani. Tudja használni a vágólapot, onnan dokumentumokat célszerően beilleszteni. Tudjon elmenteni/ megnyitni különbözı környezetben létrehozott szövegfájlokat. Ismerje a grafikai objektumok kezelésének alapvetı szabályait, kezelésük módját (színek, méret, elrendezés, pozíció, átvétel/ átadás stb.).

355

Gyakorolt módon tudja a billentyőt kezelni (lebegı kéztartás), ne okozzon gondot számára a karakterek és billentyőkombinációk megtalálása rátekintéssel vagy a nélkül. Tudjon reagálni adott probléma szövegdokumentumban történı megoldására, legyen ehhez szakmai tudása és elképzelése, tudja a feladatot (problémát) megoldani és munkáját értékelni. 3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDSZEREKKEL

Fejlesztési célok Gyakorlati problémák (feladatok) megoldása felhasználói programok segítségével, prezentációk, táblázatkezelés.

Tananyag Problémaelemzés és számítástechnikai megoldások lehetısége. Egy prezentációs program megismerése (képalkotás, bemutatás rendje, mentés, rendezés). Egy táblázatkezelı program alapjainak megismerése: rendezés, kiválasztás, képletek használata számításokban, alapvetı statisztikai függvények (összegzés, átlag, szélsıértékek, megszámlálás). Az említett programok adatainak grafikus megjelenítése (diagramok). A két program közötti objektumátvétel lehetıségei. A bemutatás és befogadás harmóniájának megteremtése (áttőnés, idızítés, animáció).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Gyakorlati problémák (pl.: üzleti reklámok, számítási, megjelenítési feladatok) elemzése; a megfelelı felület kiválasztása. Prezentáció adott diájának szerkesztése: szöveg, címek és objektumok célszerő elhelyezése. Diák rendezése, hátterek beállítása. Idızítés. Animációk lehetıségeinek bemutatása (felismerése). Adott táblázatkezelıben adatbevitel, formázás (szám, igazítás, szegély, mintázat). Feladatok, problémák megfogalmazása, munkalapok, mintalapok és szöveges formában. A táblázatkezelıben olyan problémák (feladatok) felvetése, ahol a tanulók gyakorolhatják a célszerő képletek alkalmazását: felismerik az abszolút, relatív és vegyes hivatkozás eseteit. Olyan feladatlapok megoldása, ahol szerepelnek a rendezés, kiválasztás, összegzés, átlag, minimum, maximum és megszámlálás függvényei. A kapott

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel a prezentációval és/ vagy táblázatkezelıvel megoldható gyakorlati problémákat mintalap, feladat vagy problémafelvetés útján. Tudja a szükséges környezetet használni és ismerje a kettı közötti átjárhatóságot (továbbá az elızıleg megismert platformok közöttit is!). Tudja a prezentációt beállítani, a megjelenített adatokat látványossá, befogadhatóvá tenni. A táblázatkezelıben legyen képes egyszerő matematikai összefüggések alkalmazására, képletek létrehozása során. Ismerje fel a legalapvetıbb függvények használatának helyét: összegzés, átlag, szélsıértékek, megszámlálás.

356

adatok célszerő ábrázolásának felismerése diagramon. A diagramok beállításainak lehetıségei, elhelyezésük. A táblázatkezelıben (prezentációban) kapott objektumok kölcsönös átvitele. 4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ

Fejlesztési célok A hálózati keresés szőkítése (bıvítése), logikai feltételek felismerésével és megadásával. Elektronikus levelezés. Információ küldése helyi hálózaton, elektronikus levélben. Több résztvevıs beszélgetıprogram használata, mobil beiktatása a kapcsolatba.

Tananyag Különbözı témák keresése; logikai operátorok alkalmazásával a keresés szőkítése. A kapott adatok letöltése, mentése, kezelése. Az e-mail elınyei és használata. Különbözı csoportos kommunikációs formák megismerése: fórumok, levelezılisták, csevegés, telefonálás.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Logikai operátorok: NEM, ÉS, VAGY, KIZÁRÓ VAGY, EKVIVALENCIA feltételek gyakorlása, bemutatása példákon keresztül. A technikai kivitelezés a keresésben számonkérése. Összefüggı hipermédia-dokumentum: web részei, használatának rendszerezése (általános iskolai példák felelevenítése). Elektronikus levél, elektronikus postafiók, levelezıszerver, levelezıprogram, e-mail cím megismerése, levelek küldése célzott opciókkal, tartalmakkal. Helyesírás ellenırzés, listázás, mentés, rendezés bemutatása, használatának ellenırzése és értékelése. Válasz, továbbküldés, mellékletek csatolása, prioritás, visszaigazolás kérése. Regisztráció, illemszabályok, blog. Levelezılista használati szabályai. A Skype-program.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a keresés szőkítéséhez szükséges logikai függvényeket, azokat tudja a gyakorlatban alkalmazni. Ismerje a web részeit, jelentıségét (menüsor, címsor stb.), használatát, az egyszerő beállításokat. Tudjon keresni nagy adatbázisokban (pl.: menetrendek., könyvtárak stb.). Tudjon regisztrálni adott levelezı programba. Ismerje az elektronikus levél részeit, az e-mail küldésének szabályait. Ismerje a blog hozzáférési és szerkesztési szabályait. Tudjon csevegıprogramot használni, ismerje a skype-technológiát (felhasználói szinten).

357

5. MÉDIAINFORMATIKA

Fejlesztési célok Digitális fénykép, klip készítése, kezelése. Webkamera (digitális fényképezıgép) megismerése, használata.

Tananyag Képek tárolásának lehetıségei. Kép- és színkódolás. Grafikai programok (képkezelık) használata. Különbözı grafikai szoftverek kiválasztása elképzeléseinek megvalósításához (pl.: PAINT, Picture Manager stb.).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Képfájlok kiterjesztése és jelentésük (cdr, .eps, .wmf, .gif .jpeg, .jpg stb.) alapján tudjon ilyeneket menteni és kiválasztani, adott fejlesztıi környezetben megnyitni és adaptálni (pl.: vágólapon keresztül). Ismerje a pixelméret, nagyítás, kicsinyítés, vágás, retusálás technikai megoldásait adott környezetben és tudjon ilyen feladatokat elıbb tanári irányítással, majd önállóan végrehajtani. Tudja a színeket, tónusokat, kontrasztokat, képvágásokat kezelni, végrehajtani feladatsor alapján. Tudja munkáját értékelni, csoport-formában is végrehajtani (pl.: klip készítése, vágása, retusálása). Ismerje a színválasztás technikai lehetıségeit.

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel és tudja értelmezni, kezelni a különbözı kép-, és videó-fájlokat. Ismerje a képkezelés fejlesztıi környezetét, fontos fogalmait (ajánlott angol nyelven is): pixelméret, nagyítás, kicsinyítés, vágás, retusálás. Tudja a színek digitalizálásának alapvetı összefüggéseit, ismerje értı alkalmazásukat.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Fejlesztési célok Az informatika rövid történetének megismerése interaktív módszerekkel. Szerzıi jog, szoftverek, adatok védelmi lehetıségeinek megértése.

Tananyag Az írás megjelenése, a nyomtatás elterjedése, a távközlés forradalma. Mechanikus számológépek, automaták. Elektromechanikus gépek. Az elektronikus számítógép (pl.: ENIAC – 1946). A szerzıi jog (copyright), shareware, freeware, free software, copyleft, BSA, netikett.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerje a tudománytörténet legfontosabb konzekvenciáit: mőködésmegértés, iteráció, véletlen felfedezések, tudjon ezekre példákat mondani, pl.: győjtımunka során. Merítsen példát a magyar tudománytörténet nagyjainak és dolgos munkásainak példájából. Ismerje a szerzıi jog fogalmát és alkalmazza annak szabályait életvitelében. Tudja ezeket a szabályokat önállóan elmondani, leírni, feladatlap segítségével kiválasztani. Ismerje az adatvédelem legfonto-sabb szabályait, tudja ezeket elmondani és alkalmazni.

A továbbhaladás feltételei Ismerje fel a tudománytörténet, a jelen és a jövı közötti összefüggéseket, elsısorban az informatika területén. Tudja bevonni a történelem, nyelvek stb. területén tanultakat. Tudja elmondani (kiválasztani), alkalmazni a szerzıi joggal kapcsolatos szabályokat. Ismerje az adatvédelem jelentıségét, tudja az alapvetı szabályokat, eljárásokat alkalmazni.

358

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA

Fejlesztési célok Az iskolai könyv- és médiatár megismerése, eligazodás ebben a környezetben. Keresési technika elsajátítása; katalógushasználat.

Tananyag Asszurbanipal (Kr. e.: 650) ninivei könyvtára. Az alexandriai könyvtár. A papír megjelenése, könyvnyom-tatás. Pannonhalmi Fıapátság Könyvtára. Bibliotheca Corviniana. Sárospatak, Debrecen, Helikon Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (MEK). Az iskolai könyv- és médiatár terei, mőködése, használata. Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO). Számítógépes katalógus használata (szerzı, cím, kiadó, témakör). Töredékinformáció alapján történı keresés.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismerje a könyvtárak rövid történetét. Ismerje a legfontosabb magyarországi könyvtárak helyét. Ismerje meg az iskolai könyvtárat. Tudjon az iskolai könyvtár katalógusában (szabadpolcain, lexikonokban, szótárakban, enciklopédiákban) célszerően keresni.

A továbbhaladás feltételei Írásos, vagy szóbeli formában tudja ábrázolni a könyvtárak történetét, jelentısebb hazai és a történetiség szempontjából fontos reprezentánsait. Ismerje és tudatosan használja az iskolai könyvtár tereit és szolgáltatásait.

AJÁNLOTT SZEMPONTOK A TANULÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ A tanulók elızetesen ismerjék meg az ellenırzés, értékelés szempontjait. Az értékelésben törekedjünk a teljes objektivitásra (pl.: adott elem pontban kifejezett értékének meghatározása). Az elméleti részek szóbeli számonkérése (pl.: szerzıi jog). A konfigurációs szempontok lerajzolása. Szövegszerkesztés minta, leírás alapján. Ötletek bemutatása számítógépes módszerekkel. Digitális képek, videók bemutatása, szerkesztése (pl.: osztálykirándulás). Technika- és tudománytörténeti események naplózása, bemutatása szövegdokumentum alapján. Szabadpolcos kiválasztás figyelembevétele adott téma keresése kapcsán. Feladatlapok kitöltése. Feleletválasztásos kérdıív összeállítása és kitöltése. Adott felhasználói környezetben megoldott feladatok, problémák értékelése (pl.: szövegfájlok).

359

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 72 - heti óraszám: 2 Témák Az informatikai eszközök használata Informatika-alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Médiainformatika Információs társadalom Könyvtári informatika


Gyakorlás


Teljes óraszám

2

1

1

4

2

22

2

26

3

15

1

19

1 1 1 1

5 7 2 2

1 1 0 1

7 9 3 4

1. AZ INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

Fejlesztési célok Ismeretek szerzése az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjairól: tárak, adatátviteli csatornák. Tudja modellezni a számítógép mőködését, ismerje fel a gyakorlati kiépítés technikai paramétereit. Tudjon hardver- és szoftvereszközöket kiválasztani a problémák számítógépes megoldásához.

Tananyag Tetszıleges címen, egyforma idı alatt elérhetı tárak (RAM). Sor, verem, tartalommal címezhetı (asszociatív) tár. Közvetlen eléréső tárolók (pl.: flash). Soros (szekvenciális) eléréső vagy nem címezhetı tárolók (pl.: mágnesszalag). Buszrendszer: cím-, adat- és vezérlı vezetékek. Hordozható számítógépek.

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Ismeretek szerzése az informatikai eszközök mőködésének fizikai alapjairól: tárak, adatátviteli csatornák. Tudja modellezni a számítógép mőködését, ismerje fel a gyakorlati kiépítés technikai paramétereit. Tudjon hardver- és szoftvereszközöket kiválasztani a problémák számítógépes megoldásához. A fizikai (strukturális) bemutatáshoz valóságos tárgyak, mozgóképek, prezentációk és az adott tankönyvek alkalmazhatók. Célszerő egy-egy fogalomra önálló anyaggyőjtést, majd a forrás hitelességét ellenırizve, tablót, képes illusztrációkat készíttetni a tanulókkal.

A továbbhaladás feltételei Korábbi tanulmányaira építve ismerje a tárak, adatátviteli csatornák fizikai felépítését, logikai mőködésüket, a rendszerben játszott szerepüket. Tudjon hardver- és szoftvereszközöket kiválasztani a problémák számítógépes megoldásához.

360

2. INFORMATIKA-ALKALMAZÓI ISMERETEK

Fejlesztési célok Szövegszerkesztés: szakasz és oldal, teljes dokumentum.

Tananyag Oldalformázás, szabványos oldalméretek. Szegélyek. Élıfej és élıláb. Hivatkozások. Szövegdoboz. WordArt. Tabulátorok, táblázatok. Hasábba tördelés. Körlevél (törzsdokumentum, adatforrás, egyesített dokumentum).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Nagyobb szöveges-táblázatos dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Különbözı dokumentum típusok alkalmazása: átjárhatóság az objektumok fejlesztıi környezetei között. A célnak megfelelı formátum kiválasztása: szövegfájl, prezentáció, táblázatkezelı stb. Tudjon a szakirányultságnak megfelelı tartalmakat megjeleníteni szövegdokumentumban önálló problémamegoldás, mintalap vagy feladatkijelölés után. Igen jól motivál az önálló problémamegoldás, pl.: születésnapi meghívók, üzleti levelek, reklámok kivitelezése pl.: körlevélformátumban.

A továbbhaladás feltételei Ismerje a szövegszerkesztés szabályait az összes szövegegységre vonatkozóan (karakter, bekezdés, szakasz, oldal, teljes dokumentum). Ismerje a körlevélkészítés lépéseit, tudja azokat végrehajtani.

3. PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDSZEREKKEL

Fejlesztési célok Adatbázis-kezelı használata. Adatbázis- és táblázatkezelık összehasonlítása (közös funkciók).

Tananyag



Adatbázis-kezelés táblázatkeze-lıben. Adatbázis, adatbázismodell. Táblák létrehozása, adattípusok, kulcs. Adattábla létrehozása. Adattípusok. Rendezés, indexelés, az adatok érvényessége (fizikai és logikai sorrend). Adattáblák rendezése. Őrlap. Interaktív adatkezelés (adatmódosítás, törlés, rekordok másolása, áthelyezése, szőrés).

Ismerjen meg egy adatbázis-kezelı programot. Ebben tudjon adatokat (mezıket) definálni. (Ismerje az adatbázis-kezelık alaptípusait: relációs, hierarchikus, hálózatos). Ismerje az egyed, tulajdonság, kapcsolat fogalmát. Adattáblák létrehozása definíciók alapján. Adattábla feltöltése őrlap segítségével. Két tábla közötti kapcsolatok definiálása. Választó lekérdezések létrehozása, feladatkijelölés alapján egy vagy két táblából.

A tanuló tudjon megoldani adatkezelést táblázat-, és adatbázis-kezelıben egyaránt. Tudjon gyakorlati problémákat adatkezeléssé transzponálni, a kapott eredményeket értékelni és megjeleníteni. Tudjon választó (és frissítı) lekérdezéseket létrehozni. Tudjon az adatbázis-kezelıben mőveleteket végrehajtani az adatok között. Ismerje az adatok megjelenítésének

361

Egyszerő lekérdezések. Jelentés készítése és nyomtatása.

Összegzés, függvények használata (SUM, AVG, MIN, MAX, COUNT, WHERE). Egyszerő mőveletek mezık között. Frissítések lekérdezéssel. Jelentés készítése (megjelenítés, szőrés, rendezés). A tanulók számára érdekes, motiváló témájú feladatokat kell kijelölni, hogy érdekelje ıket a kapott eredményhalmaz (pl.: osztályra vonatkozó adatok, menetrendi adatok stb.).

tetszetıs és célszerő formáit.

4. INFOKOMMUNIKÁCIÓ

Fejlesztési célok Számok és karakterek kódolása. Hangkódolás. Közvetett kommunikáció. Szörfözés a web-en.

Tananyag ASCII 7 és 8 bites változatai. Karakter képének tárolása. Átkódolás (konverzió). Diszkrét és analóg jel. A hang, mint analóg jel. Kvantálás. Hangkártya. Tömörítés (jel/zaj arány). Webhely (site).

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Tudja a számrendszereket alkalmazni a számítógép mőködésének megértéséhez: logikai értékek ábrázolása, egész számok ábrázolása, az ASCII-kód. Tudja a bináris, oktális és hexadecimális és decimális számrendszerek közötti átjárhatóságot, egyszerő példákon keresztül bemutatni, jellemezni a számítógép mőködésének szempontjából. Tudja jellemezni az üzenet fogalmát. Tudjon weboldalakat megkülönböztetni, megkeresni, célszerően felhasználni. Alkalmazza néhány alapvetı böngészı beállításait (pl.: internet).

A továbbhaladás feltételei Ismerje számok, karakterek, logikai értékek számítógépes interpretációjának alapjait, a diszkrét és analóg jel fogalmát. Tudjon hangokat digitálisan kezelni, azokat adaptálni multimédiás fájlokba (pl.: prezentációk). Ismerje a webszolgáltatók típusait, konkrét esetben tudjon azokon tartalmakat keresni, letölteni, a kapott információkat célszerően rendezni és megjeleníteni.

5. MÉDIAINFORMATIKA Fejlesztési célok Weblapok készítése. Hangkódolás technikai kivitelezése.

Tananyag A web szerkezete. Hipertext, webszerver, DNS-név (IP-

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Létesítsen egyszerő eszközökkel, többlapos weboldalt, interaktív

A továbbhaladás feltételei Tudjon grafikus felületen egyszerő weboldalt készíteni egyéni és csoportos

362

Elektronikus adathordozók kezelése (CD, DVD, VHS, MP3 stb.)

cím), portál. Publikálás. Alapértelmezett dokumentum. Honlap. Virtuális könyvtár. Weblapszerkesztı programok. Weblapok létrehozása és formázása, tulajdonságaik. Szöveg formázása a weblapon. Képek a weboldalon (relatív hivatkozás a képre, szövegre). Buboréksúgó, magyarázó szöveg. Képek pozicionálása. Hivatkozás, könyvjelzı. Weblap elemeinek elrendezése (pl.: táblázatos formátum). Weblap szövegének tördelése. Webes információk letöltése (felrakása) optikai adathordozókra (adathordozókról). Hangkódolás. Flash (MP3) kezelése, adatforgalma.

(grafikus) felületen. Kezelje a szükséges tag-eket és form-okat. Létesítsen hivatkozásokat a különbözı weboldalakon. Ismerje, hogy weboldalak HTML-kódban (forráskódban) is készíthetık, módosíthatók. Tudjon oktatási, szórakoztatási céllal készült hordozókat szabályosan kezelni, legyen képes az itt tárolt információkat letölteni, szelektíven használni. Ismerje a hangkódok képzésének alapjait, készítsen hangfelvételt. Tudjon lejátszani, montírozni egy adott hangfájlt. (Érdekes pl.: közimert könnyőzenei felvétel részletének átalakítása vagy hangfelvételek felismerése kisebb torzítások, átalakítások után.) Legyen képes egyéni és csoportmunkában az információkat webes felületen is megjeleníteni, a weboldalon (vagy egyéb formátumban) elektronikus adathordozóról adatokat, objektumokat letölteni, célszerően felhasználni. Ismerje a MSN használatát.

munkában. Tudjon elektronikus adathordozókat szakszerően kezelni, az információkat hasznosítani. Tudjon hangokat kezelni (digitalizálni) technikai szinten, gyakorlati problémák felismerése után. Ismerje a mobiltelefon szerepét a médiainformatikában.

6. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Fejlesztési célok Számítógépes generációk. Szerzıi jog, szoftverek, adatok védelmi lehetıségeinek megértése.

Tananyag



Számítógép-generációk (jelfogók, lyukkártya, lyukszalag, félvezetı áramkörök, integrált áramkörök, mikroprocesszorok, párhuzamos architektúra, intelligens alkalmazások. Az internet fejlıdése, története. Az informatikai technológiák társadalmi hatása. Robotok.

A történetiség bemutatásán keresztül fejlıdjék a tanulóban annak felismerése, hogy az informatika hatással van a gazdaságra, környezetre, kultúrára és egészségre. Alakuljon ki az a képessége, hogy felismerje a túlzott (indokolatlan) számítógép-használat személyiségre gyakorolt káros hatásait.

Tudja elmondani a számítógépek rövid történetét, a fejlesztés fontosabb állomásait. Ismerje fel a számítástechnika társadalmi fejlıdésben és az élethosszig tartó tanulásban játszott szerepét. Ismerje fel a számítógép egészségre gyakorolt lehetséges káros hatásait. Tudja használni a számítógépes

363

Adatvédelem. A szoftver mint szellemi termék.

Lássa be, hogy az információs társadalom és az élethosszig tartó tanulás szorosan összefüggnek. Tudja kritikusan vizsgálni az információs társadalom felépítését. Legyen képes a számítógépes hálózatot használni a hétköznapokban (vásárlás, ügyintézés stb.). Adatvédelmi alapfogalmak megismerése, az információ-megırzés hitelességének technikái. Az infokommunikációs világban kialakult alapvetı viselkedési, publikálási szabályok.

hálózatot napi ügyeinek használatában. Tudja az alapvetı, szellemi termékre vonatkozó szabályokat értelmezni, használni. Ismerje az infokommunikációs világ alapvetı viselkedési (és etikai) szabályait.

7. KÖNYVTÁRI INFORMATIKA

Fejlesztési célok Megyei (városi) könyv- és médiatár megismerése, eligazodás ebben a környezetben. Dokumentumok típusai és nyilvántartásuk.

Tananyag Adathordozó (megjelenítés-érzékelés szerint). A könyvdokumentum felépítése. Az elektronikus könyv. Audiovizuális dokumentumok. Elektronikus dokumentumok, adathordozók. Könyvtári katalógusok és tájékoztató eszközök. A tájékoztatás könyvei (egynyelvő és kétnyelvő szótárak, lexikonok, enciklopédiák). Közhasznú információs források (elektronikus kézikönyvek, másodlagos tájékoztatási eszközök). ISSN, ISBN szám. Betőrendes vagy leíró katalógus (cím, szerzı, sorozat). Tárgyi katalógus (szakkatalógus, tárgyszókatalógus, elektronikus katalógus.)

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A megyei (városi) könyvtár terei, szolgáltatásai, látogatás a könyvtárban (2 óra). Típusos adatbázisok, a problémahelyzetnek megfelelı tájékoztató eszközök kiválasztása és komplex használata. Az információkeresés stratégiája, alapvetı fogalmi-logikai-technikai mőveletei. Adjunk a tanulóknak kutatómunkát, győjtımunkát, melynek során ellenırizzük a kapott információk helyességét, célszerőségét.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a középiskola településén lévı könyvtárat, és ott tudjon önállóan tájékozódni. Legyen képes adott kutatási témához anyagot győjteni, annak hitelességét igazolni, rendszerbe foglalni és megjeleníteni, értékelhetı formában.

364

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL 9–10. évfolyam számára

365

BEVEZETİ Az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület célja A mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése; Az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése; A civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelıs, környezettudatos, toleráns beállítottság kialakítása; A fenntartható fejlıdés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás elsajátítása; Az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, pozitív alkotói magatartás kialakítása; A munkafolyamatok és egyes szakmák vázlatos bemutatása, pályaorientáció megalapozása; A problémák megoldása, konfliktusok kezelése; Szakmai identitás, autonóm személyiség fejlesztés segítése. Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt jelentıségő kompetenciák A természettudományok és azok alkalmazására vonatkozó kompetenciák, kiemelve, az un. mőszaki kompetenciák; Digitális kompetencia; Kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség. Az életvitel és gyakorlati ismeretek területén kiemelt fejlesztési feladatok Hon- és népismerettel összefüggı környezetalakítás; Európai azonosságtudat fejlesztése – egyetemes kultúra legnagyobb hatású eredményeinek megismertetése; Gazdasági nevelés; Környezettudatosságra nevelés; Hatékony tanulás elsajátítása a technikai környezetben való jobb eligazodás érdekében; Egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás fejlesztése, Felkészülés a felnıtt létre, a pályaorientáció segítése, átfogó kép nyújtása a munka világáról. A kerettanterv fıbb alapelvei A tanterv a központi kerettanterv tervezet modernizációs elemeit az Életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterületre teljes egészében feldolgozza. A tanterv a 9–10. évfolyamokra vonatkozóan heti 1 óra tervezésével készült, de az anyag megnövelt óraszám esetén is alkalmas feldolgozásra. A tanterv jellege, a téma megfogalmazása, a tartalom, a fejlesztési feladatok a továbbhaladás feltételei a kerettantervi tervezetnek maradéktalanul megfelel. A tanterv összehangolja a kerettanterv kompetenciáit, alapelveit, céljait, az ajánlott mőveltségi témaköröket, a részletesen kifejtett fejlesztési feladatokat, és az iskola (várható) cél- és értékrendszerét. A tanterv olyan ismereteket, készségeket közvetít, amelyek segítik az átlépést a gimnázium vagy szakközépiskolai képzésbe. A tanterv értelemszerően igazítható az adott szakiskolai képzés profiljához. A tanterv témafeldolgozása azon fontos fejlesztési célokat és feladatokat emeli ki, amelyek a tanulók szellemi-manuális tevékenységét. 366

A feldolgozás témacsoportjai integráló, szintetizáló szemléletőek, míg az órai témák és tartalmi tervek analizáló, a kreativitásra építı jelleget hordoznak. A feldolgozás témacsoportjaiban komplexen, az életkori sajátosságokhoz igazítva jelennek meg az ajánlott mőveltségterületi témakörök: Munkakultúra; Termeléskultúra; Háztartáskultúra; Környezetkultúra; Közlekedéskultúra; Gazdálkodáskultúra; Egészségkultúra; Biztonságkultúra; Fogyasztói kultúra; Szabadidı-kultúra; Információs kultúra; Pályaorientáció. A tanterv figyelembe veszi a feltételezett helyi adottságokat. A tanterv feltételezi, hogy a szakiskola különbözı szakterületeken kiemelkedı tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezik, így ezek természetesen felhasználhatók a kitőzött fejlesztési célok és feladatok eléréséhez. A tanterv olyan alternatívát kínál, melyet a tanár életszerően, egységben tud feldolgozni. A tanterv messzemenıen figyelembe veszi a sajátos szerkezetben megadott fejlesztési feladatokat. A tanulás-tevékenység eredményeként minden tanuló képes legyen technikai környezetben jól eligazodni, élni, dolgozni, tanulni a technika világában. Az iskolák és a település speciális feltételrendszereit (mőhelytermek, iskolai számítógépes hálózat, Internet, közkönyvtár, médiatár stb.) a tanterv átlagosnak tételezi fel. A tanterv szelleméhez igazodó lényeges módszertani elvek a problémacentrikus oktatás; a modellezés elveinek alkalmazása; a technikatörténet felhasználása; a rendszerszemlélető tevékenység; algoritmus szemlélető tanulás; a tervszemlélető tanítás-tanulás; a környezetgazdálkodási szemlélető tanulás; az alkotó és cselekvı munkára ösztönzés. Jelen tantervet mindazoknak az iskoláknak és pedagógusoknak ajánljuk, akik fontosnak tartják, hogy az általános iskolai „technika” tanítás tovább folytatódjon a 9–10. évfolyamokban. A tanterv tananyaga az iskolák többségében megvalósítható.

367

9. ÉVFOLYAM Évi óraszám 37 - heti óraszám 1 Témakörök Témakör 1. Az ember átalakítja környezetét – Technikai múltunkból 2. Az ember átalakítja környezetét – Egyszerő konstrukciók 3. Az ember átalakítja környezetét – rendszerek létrehozásának elvei 4. Az ember átalakítja környezetét – Energetikai rendszerek 5. Az ember átalakítja környezetét – Anyagátalakitó rendszerek Részösszefoglaló 6. Összetett rendszerek – Informatikai rendszerek 7. Összetett rendszerek – Közlekedési rendszerek 8. Élet a településen – Termelİ-ellátó rendszerek 9. Élet a településen – Egészségünk fejlesztése 10. Élet a településen – Környezeti állapot fenntartása 11. Élet a településen – Munkahelyek környezetünkben összefoglaló


ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 9. Jellemzık Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni elıkészület, dokumentumgyőjtés: 1 óra/hét Cél A tanulók jól el tudjanak igazodni és otthonosan éljenek a szőkebb és tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerően használják az eszközöket, tárgyakat, épületeket; legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés elıtti döntés elıkészítésre és döntésre; rendelkezzenek a technológiai folyamatok alapvetı ismereteivel; készüljenek fel a technika világának megismerésére. Értékelés formái Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Az elkészített dokumentumok (tervek, mőszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) elıre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása.

368

Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek Technika (mőszaki) szaktanterem Esetenként számítógépes szaktanterem Szemléltetı eszközök Oktatástechnikai eszközök, Internetes kapcsolat Iskolai könyvtár Tanulók száma legfeljebb: 24 fı 1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – TECHNIKAI MÚLTUNKBÓL (7 ÓRA)

Téma Tananyag A háborítatlan természeti környezet A Föld kialakulása és jellemzıi A Föld mint dinamikus rendszer (anyag és energetikai folyamatok) Az élet megjelenése és fejlıdése a Földön Az élet kialakulás és fejlıdésének fıbb szakaszai, jellemzıik A geo-, a víz- és a levegıkörnyezet változása Az emberré válás folyamata, a konstruálás 1.3-1.4. Az ember környezet átalakító tevékenysége Átalakulás – átalakítás Természeti anyagok átalakítása és felhasználása (étkezés, ruházat, lakás,…) Állatok háziasítása 1.5. Technikatörténeti korszakok és vázlatos jellemzésük İskortól napjainkig Jellegzetes találmányok és fejlesztések 1.6-1.7. Leonardo a sokoldalú ember és technikai alkotásai A reneszánsz kora

Fejlesztési célok, feladatok


A természeti környezeti problémák felismerése Filmrészletek elemzése Ismeretterjesztı mővek megismerése Vázlatrajzok készítése Idı-létra összeállítása Ásványok tanulmányozása, felhasználhatóság elemzése A természeti, technikai, társadalmi környezet Filmrészletek elemzése megfigyelése, problémák felismerése Idı-létra összeállítása Az emberi szükségletek kielégítése és a termé- Ásványok tanulmányozása, felhasználhatóság szeti lehetıségei közötti kapcsolat feltárása elemzése (szén, kıolaj, földgáz) Ismeretterjesztı mővek használata A munka szerepe az életben Történeti elemzés A fenntartható fejlıdés gondolatának Termelési és fogyasztás vizsgálata különbözı megismerése és felismerése a környezetben korokban İsi foglalkozások és termékek jellemzıinek táblázatba foglalása és elemzése Múzeumlátogatás, honlapok felkeresése A technikai innováció és a találmány fogalma, Történeti elemzés az eredeti gondolkodás szerepének felismerése Beszélgetés, modell, makett készítése az építményekrıl / a ruházatról / a mezıgazdasági termelésrıl / a gépesítésrıl A természeti, technikai, társadalmi környezet A reneszánsz jellemzıinek bemutatása képek / megfigyelése, problémák azonosítása, meg- dokumentumok szemléltetésével oldási lehetıségek keresése Leonardo gépeinek megismerése, egy gép mo-

Továbbhaladás feltételei Ismerjék a Föld kialakulásának folyamatát az élet megjelenéséig Érzékeljék, hogy a Föld sérülékeny rendszer

Ismerjék a Föld változásának fıbb folyamatait az élet megjelenésétıl Érzékeljék, hogy a Föld sérülékeny rendszer

Ismerjék a legfontosabb természeti anyagokat és az ezekbıl készített tárgyak, építmények jellemzıit

Tudják, hogy a természet és az ember alkotásai értékek, amelyeket környezetünkben tudatos viselkedéssel óvnunk kell Egy egyszerő modell elkészítése (híd, emelı, kocsi, dobómő) Szerszámok és anyagok balesetmentes haszná-

369

Leonardo munkássága Leonardo gépei

A munka örömének és szépségének felismerése

delljének megtervezése és elkészítése egyéni / lata páros munka keretében

2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – EGYSZERŐ KONSTRUKCIÓK (7 ÓRA)

Téma Tananyag




Korábbi ábrázolási ismeretek rendszerezése: rajzlap méretek, vonalfajták-vonalvastagságok, méretarányok, méretezés, vetületi rend Kerti úttest burkolat / tapéta / textilterítı rajzának elkészítése Applikációs modell készítése (manuálisan vagy számítógéppel)

Képesek legyenek egyszerő mőszaki rajz önálló elkészítésére

Legyenek képesek egyszerő modelleket készíteni természeti alapanyagokból .

2.1. Ábrázolási alapok Síkbeli tárgy rajzolása és méretezése felvételezés alapján Alaptest ábrázolása szükséges számú vetületben 2.2-2.3. Egyszerő síkszerkezetek Probléma megfogalmazása Tervezés: tervrajz, kiviteli rajz Kivitelezés

Egyszerő lemeztárgy, termék, alaptest tervrajzának elkészítése

2.4-2.5. Egyszerő rácsszerkezetek Sík–sík probléma (kvázi) Síkidomok szerkesztése Tervezés számítógépen

A rendeltetésnek a készítési eljárásnak, a felhasználó ízlésének, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelı megoldás tervezése

Kerítések / korlátok / rácsok / tetıhéjalások (zsindely, cserép) ábrázolása Modellek, makettek készítése

2.6-2.7. Egyszerő térszerkezetek modellezése Tér–sík probléma Hálózat, kiterítés Szabásminta, anyagszükséglet

A rendeltetésnek, a formának, a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelı megoldás önálló elkészítése a rögzített tervek alapján Alapanyagok alakítása, kéziszerszámok, gépek szakszerő kezelése

Ruha / páncél / térbeli lemeztárgy Tudjanak egy egyszerő térbeli test (esıcsatorna idom, vödör) / csonkolt test hálózatát megszerkeszteni, elkészíteni. ábrázolása vetületben, kiterítés szerkesztése, kiszabása, összeállítása (ruha– varrás, papír–ragasztás, fémlemez– forrasztás)

A problémahelyzet szabatos meghatározása

Egyszerő síkszekezet esztétikus megtervezése és kivitelezése

370

3. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – RENDSZEREK LÉTREHOZÁSÁNAK ELVEI (3 ÓRA)

Téma Tananyag 3.1. Technikai rendszer fogalma, funkciói Bemenet, kimenet, zavarás, perem Állapottartó-, kimenettartó-, átalakító rendszerek 3.2. Rendszerek szerkezete, folyamatai Szerkezeti felosztás, elemek Szerkezeti ábrák Részfolyamat, folyamat Folyamatábrák 3.3. Rendszerek és környezeti hatásaik Rendszerelemzés




A mesterséges környezet és rendszereinek jellemzése Egyszerő termék rendeltetésének vizsgálata A szerkezetválasztás jellemzése Technikai rendszerek, technológiák változásainak és erıforrásainak jellemzése

Egyszerő rendszerek elemzése (zár, golyóstoll, izzólámpa, ébresztıóra, kévédaráló) Vázlatrajzok készítése Egyszerő szerkezet hierarchia ábrájának és gráfjának szerkesztése, folyamatábrák készítése (hajszárító, kályha)

Rendszerfunkció megállapítása elemzés segítségével

Technológiák, rendszerek környezeti hatásainak, kapcsolatainak jellemzése

Főtési rendszerek, kerékpár, mosógép, … Ismerjék a rendszeranalizis, a elemzése rendszeszintézis fogalomkörét. Egyszerő technológiák vizsgálata

Egyszerő szerkezetek felépítéének és részfolyamatainak ismerete

4. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ENERGETIKAI RENDSZEREK (4 ÓRA)

Téma Tananyag



4.1. Energiaforrások csoportosítása Megújuló és nem megújuló energiák Energialánc: primér, szekunder,… energiák

Az emberi szükségletek és a technikai lehetıségek közötti kapcsolat feltárása A fenntartható fejlıdés gondolatának megismerése és felismerése a környezetben

Energiatermelés – energiafelhasználás Égési folyamat Főtés, tüzelés Hőtés, klimatizálás

A mesterséges környezet és rendszereinek jellemzése, vizsgálata a rendeltetés, a környezetvédelem és a technológia szempontjából

Filmrészletek elemzése Energetikai adatsorok elemzése Történeti elemzés Energialánc elemzés Termelési és fogyasztási adattáblák vizsgálata (főtés, villamose.) Égési folyamat vizsgálata Kályha mőködésének elemzése Hőtıgép, klíma fı szerkezeti egységeinek és mőködésének elemzése

4.3. Erımőtörténet A villamos energia elıállításának rendszerei Edisontól a mai napig

Újítások és találmányok megismerése a villamosenergia elıállítás területén A társadalmi, a természeti és a technikai környezet sajátosságainak figyelembe vétele új erımővi rendszerek lé-

Internetes keresés Szakkönyvek elemzése Blokkvázlatok összeállítása Esettanulmányok megismerése és elemzése

Továbbhaladás feltételei Ismerjék az energiahordozók at.

Legyenek képesek az energiaátalakítások környezeti hatásainak felmérésére Ismerjék az égés feltételeit, berendezéseit, a füstgáz összetételét és környezeti hatásait

Ismerjék a villamos energia elıállító, továbbító és elosztó rendszerek lényegét Ismerje az alap- és csúcserımő fogalmát

371

4.4. Belsıégéső motorok energiaátalakítása Üzemanyagok és jellemzıik Motorok fıbb egységei Mőködési elvek

tesítésekor A rendeltetés, a forma, az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság fogalmainak alkalmazása

Ottó motor és dízel motor mőködésének, A belsıégéső motorok mőködésének szerkezeti egységeinek összehasonlítása megértése Szerelımőhely meglátogatása

5. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – ANYAGÁTALAKITÓ RENDSZEREK (3 ÓRA)

Téma Tananyag 5.1. Anyagok csoportosítása Természeti és átalakított anyagok Szerkezeti szintek Szervetlen és szerves anyagok 5.2. Fémekés megmunkálásuk Elıállításuk, szerkezetük tulajdonságaik Forgácsoló- és forgácsolás nélküli technológiák 5.3. Nemfémes anyagok megmunkálása. Kompozit anyagok Elıállításuk, szerkezetük tulajdonságaik



Anyagok és szerkezetük jellemzése

Anyagok megfigyelése, makroszkópikus és mikroszkópikus vizsgálata, tulajdonságokkal való összefüggés elemzése Anyagalakító eljárások jellemzése Fémek vizsgálata különbözı szempontok szerint Ötvözetek szövet- és kristályszerkezetének Anyagalakító eljárások jellemzése megismerése (öntött és sajtolt edények,) Szakmai pályák és jellemzıiknek Üzemlátogatás fémfeldolgozó bemutatása mőhelyekben Alapanyagok alakítása szakértelmet igényel Fa-, mőanyag-, gumi-, textil feldolgozó A kompozit szerkezetek tudatos elemzése, technológiák megismerése, elemzése funkcionalitás, formai megfelelés és Összetett szerkezető anyagokból készült gazdaságosság szempontjából tárgyak elemzése

Továbbhaladás feltételei Különbözı tárgyakat felépítı anyagok felismerése, azonosítása

Fémek és ötvözeteik fıbb jellemzıinek ismerete Ismerjék a legfontosabb technológiákat

Ismerjék a legfontosabb nemfémes szerkezeti anyagokat Funkció és forma kapcsolatának ismerete

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ (1 ÓRA)

Téma Tananyag


Részösszefoglaló Energetikai- és anyagátalakító rendszerek Technika rendszer funkciója, szerkezete, részfolyamatai

Felelıs befogadói és alkotói magatartás kialakítása Célszerő gazdálkodás (anyaggal, energiával, munkával, idıvel) kialakítása

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés elıre kiadott szempontok szerint Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában, szakmai viták lefolyztatása

Továbbhaladás feltételei Tudatos, tervszerő tevékenység végzése

372

6. ÖSSZETETT RENDSZEREK – INFORMATIKAI RENDSZEREK (3 ÓRA)

Téma Tananyag



6.1. Hagyományos informatikai rendszerek mőködési elvei Vezetékes telefon, telefax Rádió, tv

Problémahelyzet szabatos meghatározása Mőködési elvek megismerése szakmai (mőszaki dokumentációk) leírások alapján Termékelemzés elıre megadott szempontok szerint Prezentációk készítése egy megadott informatikai rendszerrıl 6.2. Jelentısebb informatikai rendszerek Problémahelyzet szabatos meghatározása Mőködési elvek megismerése szakmai mőködési elvei (mőszaki dokumentációk) leírások alapján Mobiltelefon Prezentációk készítése egy megadott GPS informatikai rendszerrıl Banki rendszerek 6.3. Köznapi informatikai rendszerek Informatikai rendszerek rendeltetésének, Internetes hozzáférés technikai lehetıE-mail levelezés szerkezetének, anyagainak jellemzése ségeinek tanulmányozása Gépkocsi riasztó Szabályok betartása Gépkocsi riasztó modell tanulmányozása Sorompós beléptetı

Továbbhaladás feltételei Ismerjék a jelentısebb informatikai rendszerek mőködésének lényegét

Értsék a banki ügylet mőködési elvét

Értsék az e-mail levelezés hardver és szoftver hátterének elvét

7. ÖSSZETETT RENDSZEREK – KÖZLEKEDÉSI RENDSZEREK (3 ÓRA)

Téma Tananyag


7.1. Városi közlekedési rendszerek A városi közlekedéssel kapcsolatos, A közlekedési tér tapasztalatokon alapuló egyéni Közlekedési eszközök gondolatok megjelenítése modellekben, Közlekedési infrastruktúra fejlesztése prezentációkban 7.2. Távolsági közlekedési rendszerek Tervezés és megjelenítése tervrajzban, Modern közlekedési eszközök és modellben irányításuk Feladatokhoz kapcsolódó munkamódUtazást szervezı hálózatok szerek elsajátítása 7.3. Áruszállítás, logisztika Feladatok kapcsolása anyagokhoz és Termelés–szállítás–raktározás–fogyasztás eszközökhöz rendszere Munkamódszerek meghatározása Logisztikai feladatok szervezése



Közlekedéstörténeti tabló és diasorozat készítése Jármőspecifikus forgalomszámlálás egy csomópontban Útvonalak tervezése Internetes hálózat segítségével Repülıgépes helyfoglalás tanulmányozása Költségszámítás megadott adatok alapján Excel táblázat segítségével

Tudják, hogy a városokban jól szervezett, vonzó tömegközlekedés kialakítására van szükség Legyenek képesek Európai városokba repülıgép és gépjármő útvonalakat tervezni Ismerjék a vasúti és a közúti szállítás rendszereit

373

8. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – TERMELİ-ELLÁTÓ RENDSZEREK (1 ÓRA)

Téma Tananyag 8.1. Település funkcionális egységei és szervezıdésük. Település lakásállománya Lakó-, ipari-, zöld-, közlekedési-, közcélú-, vegyes területek Tömbök, körzetek, városrészek szervezıdése



Tudatos alkotói és felhasználói magaTörténeti települések fejlıdésének tartás kifejlesztése elemzése A végzett munkák értékelése Egy település részeinek funkcionális Környezettudatos magatartás kifejlesztése feltárása Települése szerkezetének dokumentálása digitális fotók és tabló készítésével Település szerkezeti modellek (számítógépes) készítése Légifelvételek elemzése

Továbbhaladás feltételei Jól ismerjék saját településük történetét, szerkezetének változását Tudjanak bármely településrıl adatokat, fotódokumentumokat győjteni

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGÜNK FEJLESZTÉSE (1 ÓRA)

Téma Tananyag 9.1. Egészségügyi infrastruktúra Régiók egészségügyi hálózata

Fejlesztési célok, feladatok Egészséges életvitel jellemzıinek tudatosítása Problémahelyzetben az igény meghatározása és a lehetıség felmérése



Egészségügyi hálózat megismerése Tudják, ki milyen egészségügyi ellátásra telefonkönyvek és Internetes tájékoztatók jogosult itthon és külföldön segítségével

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FENNTARTÁSA (2 ÓRA)

Téma Tananyag 10.1. Települési infrastruktúra Település vízellátása, csatornázása, szennyvíztisztítás Települési parkok, zöld felületek 10.2. Hulladékgazdálkodás a településeken Hulladékgazdálkodási rendszerek Kommunális hulladék győjtése és kezelése




Környezettudatos fogyasztás, kritikus fo- Saját vagy választott település infrastruk- Ismerjék a modern vízellátási– gyasztói magatartás kialakítása turális kiépítésének elemzése statisztikai szennyvíztisztítási rendszerek lényegét adatok felhasználásával minták alapján Eredményes munkamenet tervezése, idıbeosztás követése

ISPA fejlesztések megismerése Hulladékudvarok, hulladékgyőjtı szigetek látogatása Hulladékudvar tervezése

Ismerjék fel a szelektív hulladékgyőjtési rendszer jelentıségét

374

11. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – MUNKAHELYEK KÖRNYEZETÜNKBEN

Téma Tananyag 11.1. Gazdálkodó egységek környezetünkben. Életpálya és foglalkozási viszonyok Termelı-, szolgáltató-, kereskedı tevékenység Foglalkozások és szakmai végzettségek

Fejlesztési célok, feladatok Környezettudatos munka és termelés Fogyasztóvédelem szerepének tudatosítása A munkaerı, az idı, a költség megtakarításának lehetıségei A tanult munkaerı a személyes karrier alapja

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Munkahelyek elemzése elıre megadott szempontok alapján Álláskeresési metódusok megismerése Szakma leírások készítése és elemzése tapasztalatok alapján

Továbbhaladás feltételei Ismerjék a fontosabb vállalkozási, vállalti formákat Találjanak örömet a munkavégzésben Becsüljék mások munkáját

ÖSSZEFOGLALÓ (1 ÓRA)

Téma Tananyag Összefoglaló Összetett rendszerek Települési életformák

Fejlesztési célok, feladatok Az emberi szükségletekkel, igényekkel öszszefüggı tapasztalatok levonása, érdeklıdés felkeltése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Beszélgetés elıre kiadott szempontok szerint Csoportmunka egy-egy résztéma feldolgozásában

Továbbhaladás feltételei Egy választott szakma „szakmafényképének” kidolgozása

375

10. ÉVFOLYAM Évi óraszám 37 - heti óraszám 1 Témakörök

Témakör 1. Az ember átalakítja környezetét – Az emberiség kiemelkedı technikai produktumai 2. Az ember átalakítja környezetét – Tárgyak formarendszere (8 óra) 3. Összetett rendszerek – A város Részösszefoglaló 4. Összetett rendszerek – Ipari és kereskedelmi területek 5. Termelı-ellátó rendszerek – Kertek a városban és a városkörnyéken 6. Termelı-ellátó rendszerek – A gazdálkodó egység (3 óra) 7. Élet a településen – Egészségfejlesztés 8. Élet a településen – A családi élet 9. Élet a településen – Önálló – családi étkezés 10. Élet a településen – Munkahelyek környezetünkben összefoglaló

Témakör feldolgozására javasolt óraszám 5 8 4 1 4 4 3 1 2 2 1 2

376

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK 10.

Jellemzık Évi óraszám: 37 óra Heti óraszám: 1 óra/hét (rugalmasan átalakítható) Otthoni elıkészület, dokumentumgyőjtés: 1 óra/hét Cél A tanulók jól el tudjanak igazodni a tágabb technikai környezetben, magabiztosan és szakszerően használják az egyszerő és bonyolult rendszereket; legyenek képesek a tárgyak, eszközök, árucikkek, szolgáltatások megfigyelésére, kritikus elemzésére, összehasonlítására, beszerzés elıtti döntés elıkészítésre és döntésre; rendelkezzenek a technológiai, energetikai, informatikai folyamatok alapvetı ismereteivel; képesek legyenek a technika világát megérteni és rendszerezni. Értékelés formái Tevékenység megfigyelése és szóbeli megbeszélése. Az elkészített dokumentumok (tervek, mőszaki rajzok, technológiai leírások, sorrendek, adattáblák) elıre megadott szempontok szerinti elemzése és osztályozása. Elkészített modellek, tárgyak, rendszerek, elemzése és osztályozása. Mérések, vizsgálatok menetének és eredményeinek csoportos- és önelemzése, szóbeli értékelése. Feltételek Technika szaktanterem Szemléltetı eszközök Oktatástechnikai eszközök, Internetes kapcsolat Iskolai könyvtár Tanulók száma legfeljebb: 24 fı

377

1. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – AZ EMBERISÉG KIEMELKEDİ TECHNIKAI PRODUKTUMAI (5 ÓRA)

Téma Tananyag


1.1. Technikatörténeti korszakok Fıbb korszakok és jellemzıik Horizontális és vertikális elemzés

Technikatörténeti korszakok ismerete, jellemzése Gondolat megjelenítése szóban, szemléltetés számítógépi rajzokkal, képekkel Építészet csodái Kézikönyvek, szakkönyvek, Internetes laÉpítmények mőszaki és mővészi jellemzıi pok tanulmányozása, információk győjtése Ismert tervezık és építık munkássága 1.3-1.5. Technikai építmények modellezése A problémahelyzet szabatos Piramisok, csatornák megfogalmazása, a választott szerkezetnek Hidak, tornyok, épületek megfelelı tervezés és kivitelezés elvégzése A választott alapanyagok szakszerő alakítása, szerszámok, kisgépek szakszerő és balesetmentes használata Egymás munkájának értékelése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Technikatörténeti esettanulmányok közös elemzése: az ókor gépei / a gızgép és alkalmazása

Továbbhaladás feltételei Fontos találmányokat legyenek képesek idırendi / térbeli táblázatba besorolni

Fotók győjtése és rendszerezése különbözı Ismerjék a világ legfontosabb építkorszakokból, fotótár készítése ményeinek funkcióit, jellemzıit számítógépen A kiválasztott építmény valamilyen szempontú modelljének / makettjének elkészítése Egyéni / páros / csoport munka

Tudjanak ötletek önálló továbbgondolására, egyszerő rendszerek, modellek, makettek kivitelezésére Ismerjék a felhasznált anyagok tulajdonságait, képes legyen azok megmunkálására

2. AZ EMBER ÁTALAKÍTJA KÖRNYEZETÉT – TÁRGYAK FORMARENDSZERE (8 ÓRA)

Téma Tananyag 2.1-2.2. Tartalom és forma Funkcionális szemlélet Formatervezés jellemzıi Arány, harmónia, ritmus, szín, … Egyszerő lakberendezési tárgyak jellemzıi, kialakításuk szempontjai

Fejlesztési célok, feladatok Középfokú munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminıség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása


Használati tárgyak (golyóstoll, rádió, villanykörte,…) tartalmi és formai elemzése Egyszerő tárgyak terveinek és rajzainak megismerése Csoport munkában egyszerő polc / asztal tervek készítése Téma Fejlesztési célok, feladatok Ajánlott tevékenységformák Tananyag Módszertani javaslatok 2.3. Egyedi és tömeggyártás kapcsolata a A rendeltetésnek, a felhasználó ízlésének, Egyszerő termék, tárgy tervmódosítása tárgyak formarendszerével a készítési eljárásnak megfelelı megoldás egyedi / tömeggyártásra (kerítés elem, Gyártógép jellege (univerzális /speciális) tervezése pad, kerékpártartó) Munkatársak szakképzettsége (betanított / szakmunkás)

Továbbhaladás feltételei Tudjanak önállóan egyszerő használati tárgyat (polc, számítógép asztal) elképzelni és az elképzelését ismertetni

Továbbhaladás feltételei Legyenek képesek az egyedi és a tömeggyártás közötti különbségek és jellemzık megértésére

378

2.4-2.6. Alkotás folyamata Probléma megfogalmazás-döntéstervezés-szervezés-kivitelezés-minıségbiztosítás

Környezeti megfigyelés alapján egy probléma azonosítása, megfogalmazása A rendeltetésnek, a felhasználó ízlésének, a készítési eljárásnak megfelelı megoldás tervezése, mőszaki dokumentációk elkészítése Szerkezet (modell) kivitelezése a szabályok betartása mellett

A kerékpáros közlekedés problémáinak elemzése, a tárolás lehetıségeinek vizsgálata Egyszerő kerékpártartóval szembeni elvárások összegzése Kerékpártartó tervezése formai-esztétikai szempontok figyelembevételével Mőveletterv készítése A tervezett tárgy kicsinyített formai (váz) modelljének / grafikai térbeli tervének elkészítése 2.7. Gyártmány és gyártástervezés Középfokú munkavégzéshez szükséges Egyszerő használati tárgy számítógépi korszerő módon szerkezetválasztási és anyagválasztási jár- tárgyterveinek elemzése (tányér, csésze, CAD-CAM, FMS, CÍM rendszerek tasság kialakítása virágtartó, gyertyatartó) 2.8. Használati tárgyak esztétikai, formai, A mő funkcionális és formai Egyszerő használati tárgy tervezése küminıségi megjelenése megfelelésének, az eljárás célszerőségé- lönbözı kötöttségek mellett (burkolat, Egyedi, kommersz, nek, a gazdaságosságnak, a helyes anyag- kerítés elem, pad, kerékpártartó) ipari, kisipari, mővészi, népmővészi használatnak, szerkezetválasztásnak a termékek megítélése tudatos elemzés alapján

Tudjanak ugyanarra a problémára többféle választ (megoldást) megfogalmazni és tudják ezeket objektív szempontok szerint értékelni

Képesek legyenek önállóan tárgyterveket keresni, elemezni Ismerjék a szép tárgy jellemzıit Tudjanak egyszerő tárgyakat jellemezni

3. ÖSSZETETT RENDSZEREK – A VÁROS (4 ÓRA)

Téma Tananyag


3.1. A város Település és várostörténet Városok szerkezeti típusai

A térszemlélet fejlesztése A fenntartható fejlıdés gondolatának megismerése és felismerése a városi környezetben

3.2. Korszerő városi infrastruktúra Az élhetı város Konfliktusok és kezelésük

Problémahelyzet feltárása, tervezési, kivitelezési módok elemzése



Internetes keresés Szakkönyvek elemzése Tulajdonságok táblázatba foglalása Légi felvételek elemzése és ezekrıl települési szerkezeti vázlatok készítése Ortófotó albumok elemzése Városi közmő, úthálózat, tömegközlekedés, hulladékgyőjtés, zöld területek kezelése,... elemzése, állapotok értékelése Képeslapgyőjtemény összeállítása saját vagy szomszédos településrıl Fotók készítése és rendszerezése

Ismerjék a városok különbözı szerkezeti jellegzetességeinek elınyeit és hátrányait Ismerjék a jelentısebb hazai és európai városokat

Ismerjék a települések infrastruktúra elemeit Ismerjék saját településük tötnetét és az épített tér fejlıdését

379

3.3. A város életének szervezése Közmő rendszerek Hulladékkezelés rendszere

A fenntartható fejlıdés lehetısége a városokban A munka szerepe az életben

3.4. Város intézményrendszere és elhelyezése Iskolák, kulturális intézmények, templomok, sporttelepek, temetık, parkok, korházak, vízmővek, hulladéklerakók,… elhelyezése

A fenntartható fejlıdés lehetısége a városokban

Vízmő egy részlegének meglátogatása Település hulladékgyőjtési menetrendjének kidolgozása A települési hulladék összetételének modellezése Szakmai filmek elemzése Internetes keresés Esettanulmányok készítése valamely intézmény problémáiról

Képesek legyenek egy egyszerő probléma modellezésére

Ismerjék a városi intézményrendszer felépítésének és mőködésének filozófiáját

RÉSZÖSSZEFOGLALÓ (1 ÓRA)

Téma Tananyag Részösszefoglaló Technikai környezetformálás folyamata Nagyrendszerek Város és részrendszerei Városi folyamatok

Fejlesztési célok, feladatok A szép emberi környezet szakszerő, felelıs használatának élvezete Tudatos befogadói és alkotói magatartás fejlesztése Csoportmunka végzése, egymás tevékenységének értékelése

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok Problémafelismeréstıl a konstruálásig – elemzés Folyamatábra készítése a település különbözı részfolyamatainak figyelembevételével

Továbbhaladás feltételei Tudatos, tervszerő tevékenység végzése

4. ÖSSZETETT RENDSZEREK – IPARI ÉS KERESKEDELMI TERÜLETEK (4 ÓRA)

Téma Tananyag 4.1. Területrendezési elvek és gyakorlat Települések szerkezete Vonalas hálózatok 4.2. Ipari centrumok és a környezet Ipari tevékenység környezeti hatásai Lakókörnyezettel szemben támasztott követelmények 4.3. Kereskedelmi hálózatok és centrumok Parkolóhelyek, hulladéktárolók, rakodóterületek kialakítása


Ajánlott tevékenységformák – Módszertani javaslatok


A társadalmi szükségletek és a technikai lehetıségek közötti különbség felmérése Termelési területtel szemben támasztott követelmények elemzése A társadalmi, a természeti és a technikai elvárások összehangolása ipari parkok, üzemek engedélyezési eljárása során

Ipartelep, ipari park, logisztikai centrum Egy település szerkezeti rajzának látogatása elkészítése Kubatúra térképek és ortofotó képek ismerete Esetvizsgálat elvégzése egy fiktív üzem Ismerjék a küönbözı termelı esetén tevékenységek környezeti hatásrendszerét

Egy élelmiszerüzlet tervének megjelenítése számítógépen, különös tekintettel a térfoglalásra, a hőtıblokkok elhelyezésére és a parkolók kijelölésére

Egy élelmiszerüzlet szállítási feladatainak megtervezése, felvett forgalmi adatsorok alapján Internetes keresés: ökovárosok

Ismerjék fel, hogy a nagyvárosokban a szállításokat programozni szükséges

380

4.4. A régió fıbb üzemei és vállalkozásai Egyszerő termék gyártási tervének Fejlettség / termelékenység / elkészítése írásban, számítógépes befoglalkoztatottság / korszerkezet mutatóval szemléltetve (kenyér) A különbözı munkakörök és foglalkozások megismerése

Gazdasági adatok győjtése a kistérség termelı vállalkozásairól és vállalatairól

Ismerjék környezetük üzemeit, vállalkozásait és a különbözı foglalkozásokat

5. TERMELİ-ELLÁTÓ RENDSZEREK – KERTEK A VÁROSBAN ÉS A VÁROSKÖRNYÉKEN (4 ÓRA)

Téma Tananyag


5.1-5.2. Települések zöld területei és tervezésük Zöld terület funkcióinak elemzése Dísznövények életfeltételei Utca funkciói, szerkezete

Környezetvédelmi és technológiai szempontok érvényesítése zöld területek létesítésekor és fenntartásakor A fenntartható fejlıdés elvének következetes alkalmazása saját hatókörünkben A felelısségteljes munka örömének és szépségének felismerése

5.3. Díszkertek és parkok. Városkörnyék kertjei Parkok növényzetével szemben támasztott elvárások Pihenı- és játszóterek Kertek funkciói, funkcióváltás Elhanyagolt kertek hatásai Gazdasági számítások

A szép emberi környezet szakszerő, felelıs használatának élvezete A munkához szükséges szakirodalom használata, a megfelelı információk kiválasztása

5.4. Hajtatásos termesztés eszközrendszere. Új módszerek a kertészetben Hajtatásos termesztés Fóliasátrak, üvegházak Termálenergia közvetlen hasznosítása Hidrokultúrás rendszerek Konténeres termesztés Kapcsolt energiatermelés

Termelés–fogyasztás között feszülı probléma megfogalmazása Olyan technikai környezet fejlesztése, amely megoldást adhat Problémahelyzet szabatos meghatározása, rajz és kép dokumentumok tervezése, készítése



Zajszint, légszennyezés, lég- és talaj Ismerjék a zöld növényzet szerepét és hımérséklet mérése különbözı zöld hatásait területekkel határolt utak mentén Értelmezzék a városklíma fogalmát Mérési adatokból grafikonok Ismerjék a jelentısebb informatikai szerkesztése rendszerek mőködésének lényegét Utcai szelvény- és hosszrajzok elemzése Állapotfelmérés (rajz és adatok) készítése egy-egy kiválasztott utcáról Fakataszter összeállítása Az EU játszótér szabványának elemzése Ismerjék a legfontosabb baleset Egy-egy játszótéri egység tervezése, megelızési teendıket modell készítése Tudják, hogy az összefüggı zöld Adott tér beültetési tervének elkészítése területek a városi levegı tisztaságát és a teljes szezonra városi klímát befolyásolják Adott tér beültetési tervének elkészítése teljes szezonra

Üvegházak mőszaki berendezéseinek megismerése Szabályozási módok tanulmányozása Városi kertészet látogatása Keresés Interneten Modern kertészetek meglátogatása Tervezés elıre megadott szempontok szerint

Tudjanak egyszerő gazdasági számításokat elvégezni Értsék, a modern termesztés és a környezetgazdálkodás összefüggéseit

381

6. TERMELİ-ELLÁTÓ RENDSZEREK – A GAZDÁLKODÓ EGYSÉG (3 ÓRA)

Téma Tananyag 6.1. A gazdasági élet szereplıi Termelı és szolgáltató gazdálkodó egységek típusai és jellemzıik A fogyasztók 6.2. Termelı és kereskedelmi egységek irányítása A menedzsment fogalma Elırejelzés, kapacitáselemzés, készletgazdálkodás, termeléstervezés 6.3. Marketing tevékenység. A gazdálkodás fıbb szabályozói Marketing munka elemei Reklámok Igény és kínálat összefüggései Versenyhelyzet Kamatok, járadékok, amortizáció Befektetési döntések Mérleg, adózás

Fejlesztési célok, feladatok Környezettudatos fogyasztás, termelés, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása Fogyasztóvédelem jelentıségének felismerése Az eredményes munkamenet tervezése, az idıbeosztás követése Egyszerő termék vagy szolgáltatás értékesítési tervének átgondolása és ismertetése szóban Munkafajták összehasonlítása Kitartó, fegyelmezett, szervezett, balesetmentes munka feltételeinek biztosítása Feladatvállalás csoportmunkában, munkaszervezés



Termékút vizsgálat Gazdálkodó egység alapítása – modellvizsgálat

Ismerjék a Kft., a Bt., a Kht., az RT. és ZRT. fontosabb jellemzıit

Elemzés elıre meghatározott szempontok szerint Gazdasági egységek mőködését jellemzı adatok táblázatos összegyőjtése, rendszerezése és elemzése Költségszámítás megadott adatok alapján Excel táblázat segítségével Egy gazdálkodó egység mőködésének elemzése Pénzügyi elemzés készítése

Ismerjék a gazdasági egységek minısítésének fıbb jellemzıit

Ismerjék a gazdálkodás fıbb szabályzóit Legyenek képesek egy adóív kitöltésére, az APEH elektronikus programjai használatára.

7. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS (1 ÓRA)

Téma Tananyag 7.1. Egészségügyi szolgáltatások rendszer. Életmentés és elsısegélynyújtás Prevenciós centrumok Rendelıintézetek, korházak Mentıhálózat Tennivalók baleset esetén Elsısegélynyújtás szabályai



Az egészségüggyel kapcsolatos feladatok A kistérség és a régió Eü rendszerének pályákhoz, foglalkozásokhoz való megismerése, felépítést leíró gráf kapcsolása összeállítása Az egyén szerepének és felelısségvállalásnak tudatosítása egészségügyi probléma felismerésében

Továbbhaladás feltételei Tudják, hogy hová kell fordulni baleset, roszszullét esetén

382

8. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – A CSALÁDI ÉLET (2 ÓRA)

Téma Tananyag


8.1. A család szerepe a társadalomban A család funkciói Munkamegosztás a családban A hagyomány Családi hagyományok ápolásának eszközrendszere

A családi szabályok betartása, az empatikus érzés kifejlesztése Az eredményesség, a siker szerepének, fontosságának megértése az életútban Eredményes munkamenet tervezése, az idıbeosztás követése, párhuzamosan folyó munkák esetén Egészséges életvitel

8.2. Gyermek – szülı kapcsolat. Szabadidı eltöltése Közös tanulás, közös tevékenység Példaadás jelentısége

Feladatvállalás, munkaszervezés, felelısségvállalás kialakítása

Ajánlott tevékenységformák Módszertani javaslatok A családi közösségben folyó tevékenységek összegyőjtése és rendszerezése Családi fotóalbum készítése egyénileg megadott szempontok szerint Generációk együttélési módjainak elemzése Beszélgetés a hagyományok ápolásának gyakorlatáról Irodalomkutatás más népek családi hagyományairól Beszélgetés a közös tevékenység jellemzıirıl, azok formáló hatásairól

Továbbhaladás feltételei Tudják, hogy a család tagjaira a problémák megoldásában számítani lehet Ismerjék családjuk fontosabb hagyományait és ápolják ezeket Tudják a családi események évfordulóit

Legyenek olyan idıbeosztás szerint élni, hogy „mindenre” jusson idı.

9. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – ÖNÁLLÓ – CSALÁDI ÉTKEZÉS (2 ÓRA)

Téma Tananyag




9.1. Étrendek összeállítása Tudatos fogyasztói magatartás kialakítása Látogatás egy konyhába Tudják, hogy csak kifogástalan minıségő A korszerő táplálkozás Alapvetı élelmiszerek jellemzı adatainak étel fogyasztható el megbetegedés Élelmiszerek „káros” összetevıi táblázatba foglalása kockázata nélkül Ételek eltartásának fıbb szabályai 9.2. Ételek anyagszükséglete és Egészséges életvitel iránti elkötelezettség Érdekes receptek keresése, kipróbálása, Ismerjék az egészséges táplálkozás energiatartalma kifejlesztése tapasztalatok elemzése követelményeit, a túlzott és a hiányos Egyszerő ételek elkészítésének szabályai energia és táplálék összetevık Ételhigiénia bevitelének következményeit Táplálkozási anomáliák

383

10. ÉLET A TELEPÜLÉSEN – MUNKAHELYEK KÖRNYEZETÜNKBEN (1 ÓRA)

Téma Tananyag 10.1. Továbbtanulás, pályakezdés A hazai pályaképek



Egyéni teljesítmény, teherbírás megfogalmazása, célok meghatározása

Különbözı pályák és foglalkozások jellemzése Példaképek pályaképeinek bemutatása



Továbbhaladás feltételei Legyenek rövid és hosszú távú céljaik

ÖSSZEFOGLALÓ (2 ÓRA)

Téma Tananyag Összefoglaló Termelı és ellátó rendszerek Élet a településen

Konkrét pályaterületek és munkaerıBeszélgetés a pályaválasztási piaci igények összehasonlítása, döntések döntésekrıl és a tervek megvalósuelıkészítése lásának lehetıségeirıl

Továbbhaladás feltételei Legyenek tervek a jövırıl

384

TESTNEVELÉS TESTNEVELÉS 9–10. évfolyam számára

385

BEVEZETÉS A napjainkban lezajló gyors gazdasági, társadalmi változások eredményeként elkerülhetetlenné, sıt szükségszerővé vált az országhatárokon belül és kívül egyaránt a közoktatásban megjelenı mőveltségterület-tartalmak összehangolása, a kor igényeihez és követelményeihez igazított átalakítása a közoktatásban tanulók igényei − fejlıdéslélektani szempontok alapján − valamint az oktatáspolitika, oktatásirányítás és gazdasági érdekek összehangolása az egészség- és környezettudatos, innovatív, gazdaságilag és kulturálisan is versenyképes állampolgár nevelése érdekében. Ezen átalakulási folyamatot követhetjük nyomon a NAT felülvizsgálatának folyamatában is. A folyamat eredményeképpen fogalmazták meg a testnevelés és sport mőveltségi terület alapelveiben és céljaiban, hogy az Európai Unió által elıírt kulcskompetenciák hatékony fejlesztése érdekében a mőveltségterület számára megfogalmazott fejlesztési feladatokat a 21. századi követelményeknek megfelelı színvonalra kell emelni. A kulcskompetenciák keretrendszere, az élethosszig tartó tanulás stratégiájának és infrastruktúrájának másféle megszervezését vonja maga után, továbbá új kompetenciákat követel meg a közoktatásban tanulók és a közoktatásban tanító tanárok részérıl egyaránt. A testnevelés és sport mőveltségi terület kulcskompetencia alapú kerettanterv a fent említett célok és alapelvek figyelembevétele mellett a közoktatásban megjelenı testnevelés mozgásanyagától joggal elvárható innovatív, kreatív tartalmak segítségével a közoktatásban a társadalmi megújulást katalizáló, az egészséges életmódra nevelı, a szabadidejét aktívan, kreatívan töltı állampolgárok képzésére törekszik. Ebbıl kifolyólag célunk, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek együttes hatásával járuljunk hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A közoktatásban résztvevı fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Jelen kerettanterv a NAT felülvizsgálati folyamatához csatlakozva kíván a maga nemében egy új koncepciót bemutatni a közoktatásban megjelenı mozgástartalmak újszerő feldolgozásával, csoportosításával. Ebben a koncepcióban a mozgás eszközként jelenik meg a fiatalok kreativitásának és innovatív viselkedésének kialakításában, mégpedig úgy, hogy az a lehetı legtöbb örömforrást jelentse a közoktatásban résztvevı tanulók számára. Más szavakkal kifejezve tehát a tanulók ne csak passzív elszenvedıi, hanem aktív alanyai legyenek a testnevelés óráknak, ezzel is biztosítva a tanulók mentális és fizikai önmegismerését és önkontrollját, a személyes felelısség érzetének kialakítását, hogy mindennapi szokásaikba beépülve jelenjen meg a tudatosság a mozgással járó egészséges aktivitást illetıen. A kerettantervben megjelenı mozgásos tartalmak újszerő feldolgozásával kívánjuk biztosítani − a testnevelés mozgásanyagának elvitathatatlan implicit és explicit fejlesztı voltára alapozva − a közoktatásban tanulók életkori sajátosságainak megfelelı testi és mentális fejlesztést. Ezen tudományos és pedagógiai elv felismerésébıl elsıdleges célként jelenik meg a kerettantervben a testnevelés integráló feladata helyett annak megalapozó szerepének kihangsúlyozásaként a mozgásból származó adaptív viselkedés, valamint az adaptív viselkedéshez szükséges kognitív funkciók fejlesztése, illetve a közismereti tárgyak során megjelenı kulcskompetenciák elsajátíthatóságának katalizálása. Tehát a testnevelés mozgásanyaga, illetve annak elsajátítása az eddigiektıl eltérıen nem célként, hanem eszközként és elsıdleges örömforrásként jelenik meg a stabil értékrendszer és kognitív funkciók fejlesztésében, az egyéni alkalmazkodóképesség egyidejő fejlesztésével. A kidolgozás során figyelembe vettük a testnevelésóra által biztosított lehetıségeket, amellyel még hatékonyabban tudjuk fejleszteni a tanulók kulcskompetenciáit, és amely így magával hozza a magyar nyelv, a fizika, valamint a történelem tantárgyhoz köthetı kognitív funkciók mozgáson keresztüli fejlesztését is, figyelembe véve a különbözı korcsoportok mozgásigényét, eltérı terhelhetıségét és a mozgás örömszerzı funkcióját. A következı táblázatban áttekintı jelleggel mutatja be a kulcskompetencia alapú kerettantervben oktatandó mozgásanyag és a kompetenciákban megjelenı fejlesztendı képességek kapcsolatát, azok idıbeli alakulását a 9−10. évfolyamban. Az újszerő témakörök, valamint a témakörökhöz kapcsolódó fejlesztendı kompetenciák segítségével kívánunk innovatív, kreatív, aktív, kooperatív viselkedéső fiatalokat nevelni, amely folyamat során a fizikai és szellemi komplexum harmonikus fejlıdése a központi kérdés 386

9. évfolyam

10. évfolyam

Tananyagtartalmak Anyanyelven folyatott kommunikáció.

Atlétikus mozgás I.

Konkrét mőveleti gondolkodás.

Konkrét gondolkodás I.

Tanulás megtanulása.

Labdás képességfejlesztés I.

Konkrét mőveleti gondolkodás.

Konkrét gondolkodás II.

Vállalkozói kompetencia. Formális mőveleti gondolkodás.

Sportjátékok, küzdısport játékok I. Formális gondolkodás I.

Anyanyelven folytatott kompetencia.

Koreografált mozgások I. II. Konkrét és formális gondolkodás II.

Idegen nyelven folytatott kommunikáció. Digitális kompetencia. Interperszonális, szociális kompetencia.

Atlétikus mozgások II. Labdás képességfejlesztés II.

Az atlétikus járások és futásokhoz kapcsolódó pozícióváltásos, ritmus, tempó, érzékszervek használata alapján csoportosított, futóiskolai feladatok.

Az atlétikus el- és felugrásokhoz kapcsolódó pozícióváltásos, ritmus-, tempó- és sebességváltásos, érzékszervek használata alapján csoportosított, feladatok. Sportági labdás játékokban használt Sportági labdás játékokban használt szerekhez kapcsolódó, helyben kézzel szerekhez kapcsolódó: helyben, kézzel végezhetı feladatok becsléssel, helyben végezhetı, helyben és haladással, kézzel és haladással, kézzel és lábbal végezhetı és lábbal végezhetı feladatok, helyben feladatok. és haladással, ütıvel, más eszközzel végezhetı feladatok. Formális mőveleti gondolkodást Formális mőveleti gondolkodást fejlesztı játékok labdával, egyéni és fejlesztı játékok labdával, egyéni és csapat küzdıjátékok. Grundbirkózás. csapat küzdıjátékok. Cselgáncs. Szertornaelemek, bukfenc, fejenállás, Szertorna elemek: cigánykerék, kézenállás, egyensúlyozás, fejbillenés, tigrisbukfenc, Játékos szabadgyakorlatok. Játékos dobbantó és dobbantó és trambulin feladatok, trambulinhasználat. szekrényugrás. Atlétikus elugrások, felugrások Atlétikus felugrások, elugrások elıkészítése, a szükséges fizikális elıkészítése, a szükséges fizikális képesség fejlesztése magasugrás. képesség fejlesztése távolugrás Konkrét mőveleti gondolkodást Formális mőveleti gondolkodást elıkészítı kosárlabda, kézilabda-, fejlesztı kosárlabda-, kézilabda-, röplabda-, labdarúgás-feladatok. röplabda-, labdarúgás-feladatok.

.

387

ALAPELVEK ÉS CÉLOK A szakiskolai testnevelés célja, hogy az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. A szakiskolás fiatalok ismerjék mozgásképességeik szintjét, fejlesztésének és fenntartásának módját, a mozgásos játék, a versengés örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. A rendszeres fizikai aktivitás, a szabadban végzett testedzés váljon életük részévé. A kerettanterv a dinamikus komplex rendszerek önszervezı tulajdonsága és annak pedagógiai következményei figyelembevételével került kidolgozásra. Vagyis a kerettanterv mozgásos tartalmakhoz köthetı elsıdleges prioritása a tanulók folyamatos alkalmazkodásra késztetése, a sikeres végrehajtás és eredményesség érdekében. Ennek értelmében, a kerettantervben megjelenı alapelv nem a feladatok sokszori végrehajtása a modell technika kialakításának érdekében, hanem a végrehajtások során felfedezett apró a mozgássorok változatosságából következı fluktuációkhoz történı alkalmazkodás. Röviden összefoglalva a tanuló alkalmazkodó képességét és nem a mozgásreprodukáló képességét fejlesztjük a kerettantervben megjelenı mozgásos és kognitív tartalmak sikeres akkomodációjának érdekében. A kerettanterv tananyagának és struktúrájának kialakításánál összefoglalóan a következı szempontok lettek figyelembe véve a különbözı testgyakorlási formáknál, hogy azok járuljanak hozzá az általános értékrendeken túl a közös és egyéni érdekekhez, valamint erısítsék a tantárgy alapvetı motivációs tényezıit (pl.: ötletszerzés, élményszerzés, jókedv, dramatika, kaland, testformálás, fogyókúra, kikapcsolódás, feszültség-levezetés, örömszerzés, baráti kör, önmegvalósítás, teljesítménykontroll, sportolási igény stb.). A kerettanterv nem mozgásos tartalmakhoz, vagyis a kulcskompetenciákhoz köthetı elsıdleges prioritása, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges testi fejlıdéséhez, csökkentse a környezetbıl származó káros ingerek személyiség-befolyásoló szerepét. Éppen ezért került elıtérbe az általános mozgáskészség és fizikai teljesítıképesség fejlesztése mellett a játékos mozgásfeldolgozás, amely nagymértékben erısíti a tanulók egészséges személyiségfejlıdését a mozgás örömén keresztül. A tanterv egy modern szemléletet tükröz, amelyben kiemelt szerep jut az emberi testmozgás esztétikájának, életmód vonzatainak és a képességfejlesztésnek. Az egészségvédelemmel és személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: A testi fejlıdés-érés támogatása, a higiéniai szokások kialakítása, az ortopédiai elváltozások megelızése, ellensúlyozása, felkészítés a keringési és légzırendszeri megbetegedések megelızésére, a károsodások csökkentésére. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek relaxációs eljárásokat. Az általános feladatokon túl a szakiskolákban a különbözı szakmák elsajátításában, a speciális munkakörülmények között végzett munkavégzésben különösen fontos szerepet kapnak a munkaártalmakat megelızı és ellensúlyozó gyakorlatok is. Ennek érdekében a tanulók ismerjék fel a gyakorlati oktatás, illetve szakmájuk szerinti munkaártalmak veszélyeit, az esetleges egyoldalú terhelés káros hatásait. E hatások ellensúlyozására készítsük fel a tanulókat, sajátíttassuk el velük a prevenció általános és speciális (a munkakörülményekhez való) gyakorlatait. Játék- és sportélmények nyújtása: A tradicionális sportoktatással párhuzamban jelentıs szerepet kap a játékpedagógia. A tanterv megvalósításában közremőködı pedagógusnak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie tanulóinak testi, fizikai és pszichikus fejlıdését, s az iskolai életre ható életvitelét. Munkájában az eddiginél nagyobb szerepet kell biztosítania a demokratikus szellemő nyitott téma- és eszközválasztásnak, a nagyobb kínálatnak a testgyakorlási formák területén és a párbeszéden alapuló interaktív oktatási módszereknek. Ugyancsak kiemelt figyelemmel kell kezelnie a testgyakorlásban rejlı értékeket, amelyek hozzájárulnak a civilizációs 388

ártalmak ellensúlyozásához, a tanulók optimalizált biológiai fejlıdéséhez és a korszerő életre való felkészüléshez. A javasolt tananyag feldolgozása során jelezzük annak lehetıségét, hogy mely kulcskompetencia fejlesztését tartjuk célszerőnek. Éppen ezért az egyes tematikus blokkok alkalmával minden egyes esetben jelezzük − természetesen nem erıltetetten −, hogy az adott tananyag milyen módon fejleszti a NAT-ban megjelenı Énkép, önismeret, Hon- és népismeret, Európai azonosságtudat, Egyetemes kultúra, Demokráciára nevelés, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség, Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztését. A továbbiakban a táblázatban található témakörök kerülnek részletes bemutatásra a 9−10. évfolyam részére, figyelembe véve a közoktatásban megjelenı heti 2 testnevelés órai keretszámot. TESTTARTÁST JAVÍTÓ, VÁZIZOMZATOT ÉS LÁBBOLTOZATOT ERİSÍTİ ÁLLANDÓ KÉPESSÉGFEJLESZTİ FELADATOK

Fejlestési célok Tekintettel a mai fiatalok gyenge fizikai képességeire, a közoktatásban még fokozottabban szükség van az állandó erısítı hatású mozgássorok rendszeres alkalmazása. Elsısorban a mély hát- és hasizmok, illetve a lábboltozat megfelelı karbantartása tekinthetı az elsıdleges célnak. Az elsı legfontosabb lépés a tanulók mozgástanításánál a tudatos izomtevékenység elsajátítása. A tudatosság megkívánja a mozdulat megértését, még mielıtt kivitelezné a tanuló. A precíz izommőködés a testformálás és erısítı hatást tekintve a legcélravezetıbb. Az ilyen jellegő gyakorlás idıvel olyan izomérzékelést fejleszt ki, amely késıbb megfelelı önkontrollt biztosít, és fokozott plaszticitáshoz vezet. Az állandó testtartást javító feladatok és tartalmuk kiválóan alkalmas eszközök a megfelelı módszertan alkalmazásával az Énkép, önismeret, Egyetemes mozgáskultúra, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség, valamint a Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztésére.

Tananyag Mozgásfejlesztı és testtartásjavító gimnasztika: Alaptartás állásban és ülésben, járás Pihenıtartás állásban, alaptartás ülésben, pihenıtartás ülésben Járás: Lábgyakorlatok: lábfejgyakorlatok: párhuzamos, szögtartás befelé, szögtartás kifelé Macskakarom ülésben Lábfejgyakorlat fekvésben közepes tempó, gyors tempó Sarok és lábfejtámasz összekötése ülésben Sarokról gördülés rúdnál lassan, közepes tempóban, gyorsan Törzsgyakorlatok (erısítés) Has- és hátizom erısítés statikus feladatokkal (10 perc): Alkartámasz hason, háton Alkartámasz jobb és baloldalon Törzs- és lábemelések 15 cm talajtól (tartás) Statikus kombinációk Has és hátizom erısítés dinamikus feladatokkal: Láb- és törzsemelések bordásfalon Láb- és törzsemelések talajon Labdával végezhetı feladatok Levegıvel töltött ülıpárnán végezhetı feladatok Has és hátizom erısítés páros feladatokkal: Társhordások Szerhordások

A továbbhaladás feltételei Az állandó testtartást fejlesztı feladatokat a rendszeres gyakoroltatás jellemezze.

A számszerő adatok felsorolása helyett (követelmény) a fejlıdés tendenciáját értékeljük.

389

Küzdı feladatok Tolások, húzások SZABADIDİS ÉS REKREÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK

Fejlestési célok A szabadidıs és rekreációs tevékenységek során a tanulók igényeit szeretnénk felkelteni az adott sportág mindennapos életvitelben való megjelenésére, annak barátok, ismerısök, családban való terjesztésére. Örömforrás biztosítása.

Tananyag Tollaslabda, Asztalitenisz, Floorball, Korcsolyázás, Sízés, Baseball, Korcsolyázás, Sízés, Görkorcsolyázás, Teke, Baseball, Úszás és vízi játékok, Teke, Bowling, Kerékpározás, Teke, Baseball.

A továbbhaladás feltételei Ismerjék a rekreációs tevékenységeket. Sajátítsák el az adott sportág alaptechnikáját. Vegyenek részt aktívan az adott sportágak végrehajtásában. Építsék be a lehetıségekhez mérten a saját szabadidıs tevékenységeik körébe.

390

TESTNEVELÉS ÉS SPORT MŐVELTÉSGI TERÜLET KULCSKOMPETENCIA ALAPÚ KERETTANTERV TÉMAKÖREI ÉVES óraszám: 72 – heti óraszám: 2 Témakör

Témakör feldolgozására javasolt óraszám (9−10. évfolyam)

Atlétikus mozgás I., Konkrét gondolkodás I. Labdás képességfejlesztés I. Konkrét gondolkodás II. Sportjátékok, küzdısportjátékok I. Formális gondolkodás I. Koreografált mozgások I. II., Konkrét és formális gondolkodás II. Atlétikus mozgások II Labdás képességfejlesztés II.

10 12 14 10 10 16

ATLÉTIKUS MOZGÁSOK I. KONKRÉT MŐVELETI GONDOLKODÁS I.

Fejlesztési célok A 14-18. életévben illetve a serdülıkori életszakasz sajátosságaiból kifolyólag hangsúlyozottan szükséges a tanulók kinesztetikus képességeinek problémájára koncentrálni. Az atlétikus mozgások I. mozgásanyagában a tanulók saját testükre vonatkozó futó, ugró, dobó mozgások koordinációs, ritmus, iram és kinesztetikus képességinek fejlesztése tekinthetı az elsıdleges célnak és feladatnak minden korosztályban. Konkrét formában fejlesztjük a 9. évfolyamban a tanulók járáson, futáson, 10. évfolyamban az el- és felugrásokon keresztül megnyilvánuló erıadagoló, valamint az egyes mozgásokra specifikusan vonatkozó kar- és lábmunka tér, idı, valamint ritmus szerkezetének elsajátítását lehetıvé tevı idegrendszeri struktúrák

9. évfolyam

10. évfolyam

Ajánlott tevékenységi formák, módszertani javaslatok


A tematikus blokk végére a tanulók legyenek képesek az adott a tanár által elhangzott szóbeli instrukció után a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák, kisebb-nagyobb koordinációs problémák a végrehajtás során elfogadhatók. Legyenek képesek egy kijelölt táv megtételéhez szükséges idı és sebesség becslésére, illetve a becsült Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával értékek alapján a feladat pontos végrehajtására. hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget Ebben az életkorban a tanulóknak már rendelkezniük hozzuk létre. A kombinációk számát emeljük magasra, kell az idı és távolság becslésének képességével és ne ismételjük meg a feladatokat 2-3 alkalomnál Ezen képesség fejlesztése, illetve értékelésére többször. A bemutatott kombinációk haszna akkor jelentkezik, ha magas variabilitással és alacsony fektessünk hangsúlyt. Abban az esetben ha a tanuló ismétlésszámmal alkalmazkodásra késztetjük az becslési képessége a tematikus blokk elején nagyon

391

alkalmazkodó (intrapoláló) képességét. Így lehetıvé válik a feladatkombinációk segítségével a konkrét mőveleti gondolkodási szint fejlesztése ezáltal a késıbbi formális mőveleti szintő, kompetencia alapú gondolkodás elıkészítése. Az idegrendszer alkalmazkodó képességének fejlesztése mellett az anyanyelven folyatott kommunikáció kulcskompetencia fejlesztésére is törekszünk. Az anyanyelven folytatott kommunikáció annak képessége, hogy gondolatokat, érzéseket és tényeket tudjanak a tanulók szóban kifejezni és értelmezni. Más szavakkal kifejezve fejlesztjük a tanulók hallott szöveg értését, beszédkészségét, valamint hogy nyelvileg helyes módon kapcsolódjanak be a testnevelési órákon megjelenı mozgásanyagokba. Vagyis ebben a képzési periódusban fejlesztjük a tanulók kommunikációs és megfigyelı képességeit, amelynek segítségével egyértelmően el tudják magyarázni egy adott feladat végrehajtását, illetve a végrehajtás után nyelvtanilag helyesen fogalmazva képesek a végrehajtás során fellelhetı hibák szóbeli közlésére is a felmerülı mozgáskorrekciókkal egyetemben. A tanulóknak rendelkezniük kell azzal a készséggel, hogy szóbeli és írásbeli kommunikációt folytassanak a testnevelés témaköréhez kapcsolódó kommunikációs helyzetekben, és hogy figyelemmel kísérjék és a helyzet követelményeihez igazítsák kommunikációjukat. A kompetencia magában foglalja tovább azt, hogy a tanuló információt tudjon megkeresni, összegyőjteni és feldolgozni, segédeszközöket alkalmazni, saját érveit a helyzetnek megfelelı módon tudja meggyızı módon megfogalmazni és kifejezni. A tanulás megtanulása megköveteli az egyéntıl, hogy ismerje és értse a számára elınyös tanulási stratégiákat, készségei erıs és gyenge pontjait Erre építve a tanulónak képesnek kell lennie az új tudás és készség elérésére, megszerzésére, feldolgozására és asszimilálására. Különösen azt a képességét, hogy rendületlenül kitartson a tanulás

idegrendszert. Engedjük, hogy a tanulók is kitalálhassanak különbözı kombinációkat, amit utánzással akár az egész osztály is együtt hajthat végre. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját. Használjuk ki azok mosolyt fakasztó hatásait is. A tanulás kezdeti szakaszában a tanulókkal végrehajtandó feladatok variálását elıször a mozgásban résztvevı végtagok pozíciójának változtatgatásával kezdjük, mert ezt viszonylag alacsony képzettségi fokon is könnyen el lehet sajátítani. Ezt kövesse a végtagok sebességének vagy a mozgás tempójának a variálása. Ennek oka abban keresendı, hogy ez már egy bizonyos elıképzettséget kíván meg a tanulók részérıl, még olyan egyszerő mozgások esetén is mint a járások és futások. Az egyes mozgásban résztvevı végtagok teljes vagy részleges blokkolásával tovább nehezíthetjük a feladatokat. A legvégsı stádiumban, vagyis a tanulás legmagasabb fokán próbálkozhatunk a mozgás és a mozgásban résztvevı végtagok téri, idıi, sebességi komponenseinek együttes változtatásával. Ne feledjük, hogy ennek a blokknak a jelentısége és elsıdleges célja nem abban keresendı, hogy a tanulók minél tökéletesebben hajtsanak végre egy jól begyakorolt atlétikus járást, futást, szökdelése vagy esetleg egy hajító mozdulatot. Elsıdleges célunk ebben az elıkészítı fázisban az, hogy a anulók intra- és intermuszkuláris koordinációját fejlesszük, ami elsısorban az idegrendszer alkalmazkodóképességének a fejlesztésében jelentkezik A tanulók képesek futóiskolai, el- és felugró vagy adott esetben hajító, lökı vagy vetı mozdulatok tökéletes végrehajtására a modelltechnika gyakorlása nélkül is. Az idı, távolság és sebességbecsléses feladatoknál használjuk ki és folyamatosan hangsúlyozzuk a tanulók számára, hogy a hétköznapi életben a tömeg- és autósközlekedésben is hasonló szituációkkal találkozunk vagyis az órai szituációkban megtalálható helyzetek könnyen elıfordulhatnak a hétköznapi

alacsony volt, de ez fokozatosan javult, de nem pontos, akkor jutalmazzuk a fejlıdés tendenciáját, és hívjuk fel a tanuló figyelmét ezen hiányosság fejlesztésére. A továbbiakban a tanulók legyenek képesek a kinesztetikus képességeik segítségével 9. évfolyamban a magas térdemelés, a sarokemeléses futás, 10. évfolyamban pedig a páros karú indiánszökdelés, a magas térdemelés, a sarokemeléses futás, dzsoggolás, Valamint saját testükre vonatkozó futó, ugró, dobó mozgások koordinációs, ritmus, iram és sebesség megfelelı végrehajtására. Az anyanyelven folyatott kommunikáció kulcskompetencia esetében, ha a tanulók különbözı kreatív, koreografált mozgássorokat találnak ki az adott atlétikus mozgássorokra alapozva és azt szóban el tudják mondani, majd azt helyesen be is tudják mutatni akkor az plusz érdemjeggyel jutalmazandó. A legmagasabb osztályzat akkor javasolt, ha a tanuló teljes biztonsággal képes az adott mozgáskombinációk végrehajtására azok elızetes gyakorlása nélkül. Abban az esetben végeztük jól a dolgunk, ha a tanulók a feladatsorok végrehajtása során nem passzív elszenvedık, hanem aktív kitalálók, résztvevıi a feladatoknak.

A fizikális és technikai képesség fejlıdésének értékelése mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a késıbbi életvitelüket

392

mellett, hogy huzamosabb idın keresztül tudja figyelmét összpontosítani, valamint hogy kritikusan mérlegelje a tanulás szándékát és célját. Az egyénnek tudnia kell idıt szánni az önálló és önfegyelemmel folytatott tanulásra, de a tanulási folyamat részeként képesnek kell lennie a másokkal végzett munkára is.

Az atlétikus mozgások mozgásanyaga kiválóan alkalmas eszköz a megfelelı módszertan alkalmazásával az Énkép, önismeret, Egyetemes mozgáskultúra, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség, valamint a Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztésére.

életben is. Éppen ezért mindig adjunk információt a jelentıs mértékben meghatározó képességek. tanulóknak a becslésük pontosságáról, illetve a becslésük pontosságának a fejlıdésérıl, amit adott esetben érdemjeggyel is honorálhatunk. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésének érdekében . meg kell próbálnunk csökkenteni a klasszikus a „tanár bemutatja”, vagy a „diák bemutatja” feladat ismertetések számát. Végeredményben próbáljuk egyéb az eddigi gyakorlatban ritkán, éppen ezért újszerően ható instrukciós formát alkalmazni adott esetben kitalálni. Ezzel elérhetjük azt, hogy a tanulók ne csak passzív elszenvedıi, hanem aktív résztvevıi legyenek már a feladatok végrehajtása elıtt. Következı módon például kombináljuk a klasszikus diák „bemutatja módszert” és a halott szövegértésit, úgy hogy a végrehajtandó feladatot egy diák felolvassa egy kártyáról melyet a tanulók, megpróbálnak végrehajtani. Tovább fejlesztve a módszert, a végrehajtandó feladatot egy diák elolvassa egy kártyáról adott esetben azt meg is tekintheti a kártya másik oldalán található rajzos formában, majd saját szavaival a tanuló szóban közli a feladatot társaival melyet a tanulók megpróbálnak végrehajtani. Még tovább fejlsztve a módszert, minden fiatalnak adjunk egy kártyát egy feladattal írott vagy rajzos formában vagy esetleg ezek kombinációjában, amit egyesével a tanulóknak be kell mutatniuk az osztály elıtt és a tanulóknak a mozgás alapján meg kell nevezni a feladatot, el kell mondani részleteiben. A feladatok végrehajtását követıen mindig biztosítsunk lehetıséget annak az értékelésére, hogy mennyire volt érthetı az instrukció a feladat végrehajtásról, illetve értékeljük a feladatok végrehajtásának minıségét, korrigáljuk a felmerülı hibákat. Adott esetben elképzelhetı olyan feldolgozási módszer is ahol a tanár az egész osztály számára mutatja a feladatot egy ábrán vagy esetleg írott formában, amit a késıbbiekben a tanulóknak együtt kell be mutatni

393

Tantárgyi tartalmak, tevékenységi formák 9. évfolyam Pozícióváltásos feladatok Járás - az emberi természetes járás mintájának megfelelıen, - a talp különbözı felületein: sarkon, lábujjhegyen, stb. − a mozgásban résztvevı boka, térd, csípı izületek részleges vagy teljes blokkolásával; - a karmunka részleges vagy teljes blokkolásával könyök-, vállizületben.

10. évfolyam

Szökdelés - bokasúly az egyik lábon, - bokasúly az ugró lábon és a lendítı kar egyikén, - a talp különbözı felületein: sarkon, lábujjhegyen stb, - a mozgásban résztvevı boka, térd, csípı izületek részleges vagy teljes blokkolásával, - a karmunka részleges vagy blokkolásával könyök-, vállízületben. Ritmus, tempó és sebességváltásos feladatok: Futás Felugrás - a karmunka ritmusának és tempójának változtatásával (azonos kar és láb, - a karmunka ritmusának és tempójának változtatásával (azonos kar és láb, karmunka csak jobb vagy balkarral, karmunka minden második, harmadik lépésre; karmunka csak jobb vagy balkarral, karmunka minden második, harmadik lépésre, - lassú közepes, gyors tempóban, elıre és hátrafelé. - lassú közepes, gyors tempóban, elıre és hátrafelé. Érzékszervek használata alapján csoportosított feladatok: Járás és futás Szökdelés, felugrás - nyitott szemmel, csukott szemmel; - nyitott szemmel, csukott szemmel, - különbözı keménységő talajon, - különbözı keménységő talajon, - idı-, sebesség- és távolságbecsléssel („Járj 5 másodpercig stopper nélkül!”), - idı-, sebesség- és távolságbecsléssel (8 másodpercig stopper nélkül), - csukott szemmel emelkedın, lejtın. - csukott szemmel hátra. Futóiskolai és kombinált futóiskolai feladatok - taposófutás, - taposófutás, - taposófutás haladással elıre, hátra, - taposófutás haladással elıre, hátra, - térdemeléses futás, - térdemeléses futás, - térdemeléses futás elıre, hátra, - térdemeléses futás elıre, hátra, - sarokemeléses futás elıre, hátra, - sarokemeléses futás elıre, hátra, - dzsoggolás, - dzsoggolás, - egyik láb térdemelést, míg a másik sarokemelést végez; - egyik láb térdemelést, míg a másik sarokemelést végez; - térdemeléses futás csak bal karral, jobb karral, - térdemeléses futás csak bal karral, jobb karral, - térdemeléses futás jobb vagy bal kézben nehezékkel, - térdemeléses futás jobb vagy bal kézben nehezékkel, - sarokemeléses futás jobb vagy bal lábon nehezékkel. - sarokemeléses futás jobb vagy bal lábon nehezékkel.

394

LABDÁS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS I .KONKRÉT MŐVELETI GONDOLKODÁS II.

Fejlesztési célok

9. évfolyam Ajánlott tevékenységi formák, módszertani javaslatok

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei

Az elızı tematikus blokkban a tanulók elsısorban saját testükre vonatkozó kinesztetikus képességeinek fejlesztésére törekedtünk a mozgáskombinációk pozíció, sebesség-, ritmus- és idıbeli összetevıinek nagyfokú variálásával, ezzel fejlesztve az idegrendszer intrapoláló képességét. A labdás képességfejlesztés Ies blokkban továbbhaladunk és az idegrendszer extrapoláló képességét kívánjuk fejleszteni. Vagyis a külsı környezet labdával nehezített légkörében a tanulók anticipáló, illetve a felhasznált szerek és a tanulók adott esetben váratlan helyzetbe kerülésével kívánjuk az elıre nem látható környezeti változásokra hatékonyan reagáló labdás koordinációs mintákat kialakítani. Célunk még mindig a konkrét feladatok végrehajtásával a tanulók konkrét mőveleti gondolkodásának fejlesztése, azonban az elızı blokkhoz képest ezt nehezített környezeti feltételek közt tesszük. Mint arra jól emlékszünk, már ez elızı blokkban is megjelent a környezeti távolság és sebesség becslése, ebben a szakaszban törekedjünk ezen képesség további fejlesztésére, valamint alkalmazzunk még életszerőbb légkört ami egyre inkább hasonlíthat a zavarforrások tekintetében a hétköznapi életre. Ennek megfelelıen az anticipáció képessége, mint a becsléses feladatok pontos végrehajtáshoz szükséges képesség fejlesztése kerül az elıtérbe. A változatos, vagyis állandóan változó környezetben arra késztetjük a tanulókat, hogy ne hajthassanak végre feladatokat már berögzült, automatikus módon. Vagyis minden esetben a környezetbıl származó információfeldolgozó képességet is fejlesztjük az intra- és intermuszkuláris koordinációval egyetemben.

Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. A feladatokat minden esetben végezzük el különbözı mérető és súlyú labdákkal. A labdavezetés minden esetben történjen meg lábbal és kézzel egyaránt akár egyszerre is. Párokban történı munkánál használjunk egy vagy akár több labdát, amelyek lehetnek egyformák és különbözıek is. Hajtassuk végre a feladatokat nyitott szemmel és csukott szemmel egyaránt. Az is elfogadható, ha csak az egyik szem van becsukva, de ilyenkor mindkét szemmel dolgozzunk felváltva. Engedjük szabadjára a saját és a tanulók fantáziáját. A gyakorlatosotok összeállításánál vegyük figyelembe, hogy nem kifejezetten az egyes labdajátékokban alkalmazható továbbítási és érintési módokat gyakoroltatjuk. Ezért nyugodtan használjunk kosárlabda helyett röplabdát vagy focilabdát, de adott esetben a pöttyös labda és a teniszlabda is megfelelı egy esetleges alkarérintéshez. Ne a már megszokott és az ismert sportágaknak megfelelı szereket válasszuk ki. Természetesen a balesetvédelem és a szerek állagának megóvása érdekében kerüljük a túlzott extrémitást. A tanulás megtanulása érdekében az órai játékokat ne a tanár mondja el hanem úgy strukturáljuk azokat, hogy a tanulók a már ismert és elsajátított készségeik alapján maguk jöjjenek rá, hogy melyik labdás játékot vagy továbbítási módot tudják megfelelıen alkalmazni a tanár által kijelölt szituációban. Ezáltal rávezetjük a tanulókat a megszerzett tudás asszimilálására. Adott esetben a tanár járjon túl a tanulók eszén, és olyan szabályokat találjon ki egy ismert játéknál ami nem megszokott és az újszerőség egy kis fennakadást jelent a játékban, ezzel is gondolkodásra késztetve a

A tematikus blokk végére a tanulók legyenek képesek a tanár által mutatott táblán lévı ábra, illetve a tanulók által felolvasott szöveg illetve a tanuló saját maga által olvasott szöveg alapján a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák, kisebb-nagyobb koordinációs problémák a végrehajtás során elfogadhatók.

Az ellenırzésnél elsısorban a hozzáállást értékeljük és ne a végrehajtás minıségét. A tanulók legyenek képesek a labdát a társnak mind két kézzel a kezébe dobni vagy pattintani vagy mind két lábbal eljuttatni9−10. évfolyamon legalább 5-bıl ötször sikeresen különbözı távolságokból. Legyenek képesek a saját maguk által eldobott és felpattanó labda magasságát sikeresen megbecsülni minden évfolyamon 5-bıl ötször. Legyenek képesek a társuk által megcsavart labda haladási irányát 3ból háromszor sikeresen eltalálni minden évfolyamon. Tudjanak egy labdát csavarással a célba juttatni. A tanulás megtanulása kompetencia leginkább a tanulók problémamegoldásával mérhetı le, ami elsısorban az instrukciók megértésének valamint a hiányos információk alapján történı sikeres feladatvégrehajtásban mutatkozik meg.

9−10. évfolyamon legalább 3-ból 3-szor képes hiányos információk alapján egy játék megszervezésére, akkor az a legmagasabb osztályzattal

395

További fejlesztési célnak tekinthetı a tanulók finomkoordinációs képességeinek fejlesztése, vagyis a feladatok lerajzolásával, illetve a feladatok leírásával késztetjük a tanulókat a kéz, illetve a láb finom koordinációjának fejlesztésére. A blokk másik és ugyan olyan lényeges fejlesztendı célja a tanulás megtanulása kompetencia fejlesztése. A tanuló azon képességének fejlesztésére törekszünk amelynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudja szervezni saját tanulását, ideértve az idıvel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhetı lehetıségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes tanulás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesztenünk kell a tanuló azon képességét, ami rávezeti, hogy a feladatok végrehajtásában az elızetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudja használni és alkalmazni.

tanulókat. A változatos, vagyis állandóan változó környezetben arra késztetjük a tanulókat, hogy ne hajthassanak végre feladatokat már berögzült, automatikus módon. A tematikus blokk folyamán fejlesszük a tanulók mozgásokban manifesztálódó tervezıképességét.

értékelendı. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a tanár készítsen olyan szabályjátékokat, amelyek valami oknál fogva nem játszhatók, csak abban az esetben, ha a tanulók a játék szabályait megváltoztatják, esetleg ahhoz hozzátesznek, vagy esetleg elvesznek. Minden esetben értékeljük a tanulókat akkor is ha adott esetben kiderül, hogy nem volt kivitelezhetı az a módosítás amit a tanuló javasolt. Hangsúlyozottan figyeljünk inkább az aktivitásra a módosításokban való részvétel mennyiségére. A tematikus blokk végére adjunk minden tanulónak egy egyszerőbb labdás koordinációs feladatot, amit 3 lépésen keresztül kell megtanítaniuk saját osztálytársainak. Értékeljük a tervezés színvonalát, ötletességét, szórakoztató voltát. Ehhez kapcsolódóan törekedjünk minden tanuló játékszervezésbe való bevonására, alkalmanként adjunk egy játékinstrukciókat tartalmazó jegyzetet, amelyek elolvasása után a legrövidebb és leghatékonyabb módon meg kell szervezni az adott játékot. A fizikális képesség fejlıdésének értékelése mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a késıbbi életvitelüket jelentıs mértékben meghatározó képességek értéke.

396

TANTÁRGYI TARTALMAK, TEÉKENYSÉGI FORMÁK 9. évfolyam 10. évfolyam Helyben kézzel végezhetı feladatok becsléssel: Helyben, kézzel végezhetı feladatok: - felpattanó labda elkapása hang alapján, - labdajáratás, tetszıleges módon csukott szemmel, - labda feldobása a felpattanó labda magasságának becslésével, - labdajáratás fej, törzs, és láb körül, - labdajáratás a lábak közt, - labda feldobása és ezzel egy idıben a labda csavarása a felpattanás irányának - labda feldobása, elkapása egy kézzel, két kézzel, törzs elıtt, mögött, megfigyelésével, - labda dobása különbözı mérető és távolságú célterületre, - labda feldobása majd elkapása a talajtól különbözı magasságban egy vagy több pattanás után, - labda pattintással történı célba juttatása különbözı mérető és távolságú területekre, - labda dobása egy kézzel, két kézzel társnak, falra pattintással, - teniszlabda-feldobás, rálépéssel. - labda levegıben tartása fél szemmel. A tanulás megtanulását fejlesztı alap játékos feladatok - labdakergetı, - fogyasztó szétszórtan, - szabadulás a labdától, - vadászlabda, - kiszorító, - vadászlabda csapatban, - fogyasztó a körben, - zsámolylabda, - labdás játékok egymásra épülı szabálysorokkal a tanulók ötletei alapján. - kapitánylabda, - zsinórlabda, - bátorfutás, - bátordılés. SPORTJÁTÉKOK I. KÜZDİSPORTJÁTÉKOK I. FORMÁLIS MŐVELETI GONDOLKODÁS I.

Fejlesztési célok



Az eddigi elıkészítı munka eredményeként a tanulók már rendelkeznek bizonyos konkrét feladatokhoz kötıdı megfigyelési képességekkel, illetve képesek adott rejtett törvényszerőségek megfigyelés útján történı felismerésére. A most következı tematikus blokkban, ami a küzdısportok, illetve a sportjátékok és az ehhez köthetı versengési feladatokhoz kapcsolódnak, fejleszteni kívánjuk a tanulók helyzetfelismerı képességeit, valamint a vállalkozói kompetenciához köthetı innováció és kockázatvállalás képességét. Ennek megfelelıen, olyan környezeti

A A fejlesztendı képességek tekintetében ajánlott az egyéni, páros és együttes osztályfoglalkozások gyakori váltogatása a sokféle szituációs helyzet kialakítása érdekében. Ösztönzzük a tanulókat az alapjátékok szabályainak módosítására a kreativitás és innovatív gondolkodás fejlesztése érdekében. Ne féljünk a gyakori szabálymódosítástól még akkor sem, ha az pillanatnyilag megértési problémákat okozhat a tanulók fejében. A lehetıségek figyelembevétele mellett ösztönözzük a tanulókat, hogy bátran készítsenek saját csapatjátékot, az ı álltaluk kitalált szabályok

Ebben blokkban a játékok tekintetében nem javasoljuk, hogy mérhetı formában állapítsuk meg a tanulók tananyag elsajátításának a színvonalát. Törekedjünk minden tanulót bevonni a kreatív munkába. Az l a célunk, hogy mindenki legalább egyszer vegyen részt valamilyen alkotó feladatban a végrehajtás minıségétıl eltekintve. Abban az esetben, ha minden tanulót sikerült gondolkodásra késztetnünk, nyugodttan mehetünk a tananyaggal tovább. A kognitív

397

feltételeket termetünk, amelyekben nem csak egy jó megoldás létezik, hanem sok jó megoldás lehetséges. A feladatok összeállításában arra kell törekedni, hogy a tanulók kreativitását, helyzetfelismerı és a már eddig is fejlesztett alkalmazkodóképességét fejlesszük. Ennek megfelelıen az anticipáció képessége, mint a becsléses feladatok pontos végrehajtáshoz szükséges képesség fejlesztése kerül az elıtérbe. A változatos, vagyis állandóan változó környezetben arra késztetjük a tanulókat, hogy ne hajthassanak végre feladatokat már berögzült, automatikus módon. Vagyis minden esetben a környezetbıl származó információ feldolgozó képességét is fejlesztjük az intra- és intermuszkuláris koordinációval egyetemben. Vállakózói kompetencia: A készségek a proaktív projektmenedzsmenthez (ideértve az olyan készségeket, mint például a tervezés, szervezés, irányítás, vezetés és delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatok kikérdezése, értékelése és feljegyzés) és annak képességéhez kapcsolódnak, hogy egyénileg s csapatban is képes legyen valaki dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erıs és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a kezdeményezıkészség, a proaktív hozzáállás, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. A sportjátékok, küzdı sportjátékok mozgásanyaga kombinálva a vállalkozói kompetencia fejlesztésének figyelembevételével kiválóan alkalmas eszköz a megfelelı módszertan alkalmazásával az Énkép, önismeret, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség, valamint a Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztésére.

megtartása mellett. Ha menet közben kiderül, hogy a játék nem játszható akkor az osztállyal együttmőködve törekedjünk a szabályok módosítására mindaddig, amíg azt élvezetes játékká nem alakítottuk. Ne féljünk a kudarctól és a várható nehézségektıl, amit a szabályok kitalálása jelent. A testnevelési játékok egyik nagy értéke, hogy a tananyag nagy része feldolgozható vele. Alkalmas bizonyos sportági technikai és taktikai ismeretek elsajátítására, elıkészítésére, képességfejlesztésre, bemelegítésre, levezetésre, a természetes játékigény kielégítésére. Eközben pedig számos nevelési feladat oldható meg. Egy játék célja lehet pl: a szervezet elıkészítése a terhelésre (általános vagy speciális bemelegítés), kondicionális vagy koordinációs képességfejlesztés, feszültségoldás, ráhangolás az órára, a szervezet lecsillapítása, valamilyen tanult anyag feladathelyzetben történı gyakorlása és alkalmazása, csapatkialakítás, szerfelvétel, a kooperatív viselkedés fejlesztése, vagy csak egyszerően a természetes játékigény kielégítése stb. Lehetıleg kapcsolódjon az órai tananyaghoz, és ismert mozgásformákat tartalmazzon! Befolyásolja a napszak (1. vagy 5. óra), idıjárási tényezık (pl. hidegben együttes osztályfoglalkozás, ne essen vissza a pulzus 120 alá mert megfázik), pályaborítás (pl. betonon kerüld a szökdeléses játékokat stb.). Érthetı, egyértelmő szabályok szerint, kijelölt területen. Hogyan tudunk differenciálni, homogenizálni, heterogenizálni (pl.: csapatkialakítás, egyéni könnyítések, nehezítések stb.). Miként kapcsoljuk be az inaktív és az ügyetlenebb tanulókat? A változatosság gyönyörködtet. Egy játék szinte határtalanul változtatható. KREATIVITÁS A terhelés jól alakítható, szabályozható.(játékterület, létszám, idı, szer, akadály, végrehajtás módja)

képességek terén elégedjünk meg most még a próbálkozással a minıségi megoldásra, késıbb törekedjünk. A grundbirkózás, önvédelem, és cselgáncs tekintetében, minden esetben értékeljük és követeljük meg az adott órai tananyag helyes technikai végrehajtását illetve annak 3-ból 3-szori sikeres bemutatását. Grundbirkózásnál és önvédelemnél a tanulók aktivitását és „vállalkozói kedvét” értékeljük. Cselgáncs esetében azonban a judogurulást 3-ból 3szor sikeresen kell bemutatni mind két oldalra a maximális osztályzat elérhetıségének érdekében.

398

Minden játék optimális ideig tartson! A fáradás visszajelez (pl. sétálnak a fogók) Az egyszerő játékok mindig elızzék meg az összetettebbeket! A játékok egymásra épüljenek! Idınként álljunk be játszani! Mutassuk be, mi hogyan játszanánk! Mi vagyuk a példa, mindenki minket fog figyelni! Ezt imádják a gyerekek. 9. évfolyam - „Vigyázz a labdára!” − nyitott szemmel, - labdacica gurítással, csak az egyik szemmel, - labdacica dobással, - labdakergetı, - labdakergetı hátrafelé.

- labdacica dobással, - labdakergetı, - egyéni versengés célba, dobással, csukott szemmel, - egyéni versengés távolba és célba dobással, nyitott és csukott szemmel, - oroszlánfogó, - „Fordítsd át!” - „Húzd ki a lábát!” - „Érintsd meg a vállát!” - „Érintsd meg a térdét!” Grundbirkózás, önvédelem - a küzdısportokról általában, - elıkészítı gyakorlatok, - küzdıjátékok, guggolások, esések, zuhanások, - a kéz ütıfelületének és a hasizomnak az edzése, - gurulások, esések, - grundbirkózás szabályai és technikája,

10. évfolyam

Formális mőveleti gondolkodást fejlesztı játékok labdával - szabadulás a labdától, gurulással, - vadászlabda 2 labdával, - kiszorító – hátrafelé, - vadászlabda csapatban 3 labdával, - fogyasztó a körben, gumilabdával, - zsámolylabda, 5 labdával, különbözı - fogyasztó szétszórtan, méretben, - partizán. - kapitánylabda, - partizán.

Formális mőveleti gondolkodást fejlesztı egyéni és csapat küzdıjátékok - harc a zászlóért, - „Told be a körbe” vállfogással, - „Told be a körbe” kézfogással, - buzogánydöntés, - kötélhúzás, - „Told ki a körbıl!” - „Húzd át a határon!” - egyszerő rögbi, - kosárlabda rögbi, - Kakasviadal, - fekvıtámasz viadal, kézráütéssel, - aknakeresı, - bátorfutás, - oroszlánfogó, - „Fordítsd át!” - bátordılés, - „Húzd ki a lábát!” - csomózás, - oroszlánfogó. - „Érintsd meg a vállát!” - „Fordítsd át!” - „Érintsd meg a térdét!” - „Húzd ki a lábát!” Cselgáncs Elıreesések: - „Érintsd meg a vállát!” - „Érintsd meg a térdét!” - térdelés, guggolás, tompítás, - oroszlánfogó, Cselgáncs - talicska elıre hátra, oldalra. Mozgások: támadó mozgásai, védı mozgásai. Hátraesések: Söprések: - ülésbıl, guggolásból, - tompítás, papírlap söprése,

- zsinórlabda, - tőzharc, - véglabda, - bombázás, - labdacica gurítással, csak az egyik szemmel, - labdacica dobással, - labdakergetı. - harc a zászlóért, - buzogánydöntés, - kötélhúzás, - egyszerő rögbi, - kosárlabda rögbi, - „Lépj rá a lábára!” - „Érintsd meg a térdét!” - „Érintsd meg a bokáját!” - oroszlánfogó, - „Fordítsd át!” - „Húzd ki a lábát!” - „Érintsd meg a vállát!” - „Érintsd meg a térdét!” Grundbirkózás, önvédelem Küzdıállás küzdıállásban mozgás elıre, hátra, szabadulás átkarolásokból szemtıl és hátulról. lábsöprés, csípıdobás szabadulás fojtásokból szembıl és

399

- birkózóverseny térdelésbıl, - szabadulás fogásból.

- oroszlánfogó. Oldalra esések: - térdelés, guggolás, - tompítás, - lábkihúzás oldalra küzdı feladatként, - páros gyakorlatok 5 kg medicinlabdával.

teniszlabda söprése, ping-pong labda söprése, Átfordítások: fekvésbıl, guggolásból, térdelésbıl. Judogutulás: guggolásból, labdán keresztül, guggoló társon át, judogurulás, mindkét kézen át.

hátulról. esések, gurulások - kézi és lábtechnikák - játékos szabad küzdelem

ISMERKEDÉS A SZERTORNÁVAL I. II. KONKRÉT ÉS FORMÁLIS MŐVELETI GONDOLKODÁS II.

Fejlesztési célok



A szertorna mozgásanyagát tekintve változatos gyakorlatsorok kialakítására ad lehetıséget. Sajnálatos módon ehhez a legtöbb esetben olyan fizikális képességekre van szükség a sikeresés kreatív feladat sorok kialakításakor, amivel a tanulók általában nem rendelkeznek. Ebbıl kifolyólag ezen blokk alkalmával a tanulók fizikai képességfejlesztését is hangsúlyozottan az elıtérbe kell állítani. Ezzel párhuzamosan azonban lehetıség van egyes gimnasztikai gyakorlatsorok, ugrások, és egyéb egyensúlyozó feladatok kreatív összeállítására a fizikai képességek meglétének szigorú figyelembevételével, kihasználásával. Továbbiakban a torna mozgásanyagával az egészség megırzése mellett a cselekvési kultúra fejlesztése is célként jelenik meg. A különbözı gurulások, átfordulások, fejállások, és kézállások, illetve azok a mozgások, amelyek a szokatlan testhelyzetbıl természetes testhelyzetbe állítják vissza a tanulót, jelentısen fejlesztik a központi idegrendszer elemzı, kontroláló, korrigáló tehát szabályozó tevékenységét. Az oktatás során törekedni kell arra, hogy a tanulók, tanulják meg a

A szertorna veszélyességébıl kifolyólag minden esetben körültekintıen szervezzük meg az órai anyagot. Vegyük figyelembe, hogy a mai tanulók fizikai és koordinációs képességeik nem jók, ami adott esetben túlsúllyal is párosulhat. Ettıl eltekintve a dobbantó és trambulinos, valamint az egyensúlyozó feladatsorokat az elıbb említett szempontok figyelembevétele mellett tegyük változatossá és sokszínővé. Továbbra is adjunk lehetıséget a tanulóknak kreativitásuk és aktivitásuk megmutatkozására adott esetben értékelésére. A talaj és ugrás valamint az egyensúlyozó gyakorlatokkal egyidıben fejlesszünk fizikai képességeket is. Mindezek figyelembevétele mellett a biztonságot tartsuk mindig szem elıtt. Abban az esetben, ha a tanulók fizikális képességei nem teszik lehetıvé a gyakorlatok végrehajtását, adjunk nekik megfigyelési, hibajavítási feladatot, vagyis fejlesszük a kognitív képességeket. Ebben a tematikus blokkban bátran adjunk lehetıséget a tanulóknak az anyanyelvi kommunikáció gyakorlására. Teremtsünk olyan helyzeteket, ahol a tanulóknak a hallott szövegértés

A blokk végére a tanulók legyenek képesek az adott instrukció elhangzása után a bemutatandó feladat végrehajtására. Ne legyenek megértési problémák. A tanulók legyenek képesek szóban, összefüggı mondatokban kifejezni magukat és gondolataikat. Az anyanyelven folytatott kommunikációban követeljük meg az egyéntıl, hogy rendelkezzen az alapvetı szókincs jelen esetben a torna szakkifejezéseinek ismeretével. Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy kommunikációt folytasson különféle helyzetekben, és hogy és a helyzet követelményeihez igazítsa kommunikációját. Értékeljük, hogy egy diák miként kommunikál, szervez, old meg feladatot egyes a tanári szerepkörhöz tartozó szituációkban (hibajavítás, bemutatás, értékelés stb). A 9. és 10. évfolyamon a helyes dobbantó vagy trambulinhasználat mellett a padon vagy gerendán történı egyensúlyozás biztonságát értékeljük a felsorolt talajelemek helyes technikai végrehajtásával egyetemben.

400

segítségnyújtást, ami nemcsak a balesetveszélyt csökkenti és az óra idıkihasználhatóságát, javítja, hanem a sérülések megelızésére kialakul az egymás iránti segítıkészség, illetve a segítı tanuló társa mozgásából, ezáltal fejlıdik a közös felelısségérzetük. További célként jelenik meg a sportág megszerettetése, a sokoldalú képzés, az elıkészítı mozgások megismertetése (rendgyakorlatok, szabadgyakorlatok, szabadgyakorlat lánc). A sportágra jellemzı viselkedésnormák megtanítása, motorikus képességek színvonalának növelése: a kondicionális (erı, gyorsaság, állóképesség) és koordinációs (mozgásszabályozó, mozgásalkalmazó, átállító és mozgástanuló) képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, alapelemek, elemkapcsolatok tanulásának megkezdése valamint a játékigény kielégítése. További részcélnak tekinthetı a helyes testtartás megalapozása, kialakítása, a rossz testtarás javítása, a teljesítményre törekvés erısítése, értékes személyiségvonások fejlesztése: a kudarctőrés, a nehézségek leküzdése, és a kitartás valamint a monotónia tőrésének kialakítása. Az anyanyelvi kompetencia terén a tanulók azon képességét fejlesztjük, mely lehetıvé teszi a szóbeli és írásbeli kommunikáció folytatását különféle kommunikációs helyzetekben, és hogy a helyzet követelményeihez tudja igazítani a tanuló saját kommunikációját. Mint az a Fejlesztési célok részletes leírásában kiderült a torna mozgásanyaga számos lehetıséget biztosít a tanulók számára a különbözı adott esetben balesetveszélyt megelızı helyzetekben megjelenı kommunikációra, segítségnyújtásra a versengı attitőd helyett a kooperatív, kommunikáló, információt cserélı és raktározó attitőd kibontakoztatására.

mellett az olvasott illetve rajzolt ábrák alapján is meg kell érteni a feladatokat. Törekedjünk arra, hogy a tanulók egymásnak segítsenek ne csak a feladatok végrehajtásában, hanem akár adott esetben, szóban vagy írásban történı fogalmazások esetében is.

Értékelendı készségek és attitődök írásban és szóban történı kommunikáció, megértés, és a közlés másokkal való megértetése; különféle célú közlések különbözı helyzetekben különbözı szövegeknek az olvasási célnak (információszerzés, tanulás, kedvtelésbıl történı olvasás) megfelelı stratégiával való olvasása és értelmezése, írott információk, adatok és fogalmak fellelése, győjtése és feldolgozása tanulás és a tudás szisztematikus rendezése céljából; tömör és világos kifejezésmód a beszédben, a mondottak mások általi megértésének ellenırzése; érvek meggyızı módon történı megfogalmazása írásban és szóban, mások érvelésének meghallgatása vagy olvasása, releváns és irreleváns információk közötti különbségtétel írásban és szóban, huzamosabb és rövidebb ideig tartó figyelemösszpontosítás és reflektálás az adott anyagra, magabiztos fellépés, ha nyilvánosan kell beszélni, szavak/kifejezések gyakorlati helyességén túl az esztétikai minıségre való törekvés a megnyilvánulásokban, mások véleményének és érvelésének elfogulatlan és konstruktív megközelítése, kritikus párbeszéd kialakítása.

A fizikális képesség fejlıdésének értékelése mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a késıbbi életvitelüket jelentıs mértékben meghatározó képességek értéke.

A torna mozgásanyaga kombinálva az anyanyelvi kompetencia fejlesztésének figyelembevételével kiválóan alkalmas eszköz a megfelelı módszertan

401

alkalmazásával az Énkép, önismeret, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség valamint a Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztésére.

9. évfolyam

10. évfolyam

Ugrást és repülést elıkészítı dobbantó és trambulin feladatok - dobbantó és trambulin sorváltók, - bukfenc, tigrisbukfenc, - fordulatok, változatos levegıelemek, - tigrisbukfenc egy lábról, - bukfenc, tigrisbukfenc, -tigrisbukfencbıl felállás nyújtott lábbal, - célgimnasztikai, rávezetı, képességfejlesztı gyakorlatok, - magasba ugrás, - ugrások egy lábról, - távolba ugrás, - ugrások két lábról csukott szemmel, - felugrás szekrényre állásba, - vetıdések, - átugrás szekrény felett, - esések, - átugrás szekrény felett labdával, - homorítások. - kosárgyőrő érintés, - zsákolás. - járás libikókán, - járás hátrafelé libikókán, - járás padon, gerendán, - járás emelkedı padon és gerendán, - labdával padon, helyben és haladással, - fejállás különbözı kiinduló helyzetekbıl, - lebegıállás, - tarkóállás (talajon), - mérlegállás, - bátorugrás. Képességfejlesztı feladatok: - húzódások, tolódások, - saslendület elıre, hátra, - támlázás korláton elıre, hátra.

Talajt és gerendát elıkészítı egyensúlyozó feladatok - járás padon labdadekázással kézfejen, - medicinlabdán másik labdával vagy tornabottal a kézben, - guggolások, ülések, felállások a gerendán, - járások a gerendán haladási irányváltással, - hátsófüggés, - lebegıfüggés, - lefüggés, - alaplendület.

Képességfejlesztı feladatok: - talicska, - társhordás, - magas, mély fekvıtámaszok, - húzódások, tolódások.

402

ATLÉTIKUS MOZGÁSOK II.

Fejlesztési célok A felkészítésnek jól elkülöníthetı területei vannak, azonban ezek egységes egészet alkotnak. A 15-18 éves korosztály atlétikus mozgásokra való felkészítése igen komplex feladat. A tanulók atlétikához kapcsolódó felkészítésében a legfontosabb feladatot az jelenti, hogy olyan elv szerint tanítjuk ıket, amely lehetıséget ad a késıbbi, fıleg felnıttkori atlétikus szabadidıs tevékenységek folytatásához. Ebbıl kifolyólag a fiatalok felkészítésében három területet kell egységbe foglalni. Az elsı a képességfejlesztés, a második a technikai képzés, a harmadik a megfelelı akaratierkölcsi tulajdonságok kialakítása, illetve fejlesztése. Az atlétikus képességfejlesztés elsısorban a dinamikus, gyors, robbanékony képességek fejlesztését jelenti az életkori sajátosságok figyelembevétele mellett. Bár köztudott, hogy a gyorsaság fejlesztésének szenzitív szakaszán már túl vagyunk, de ebben a korban is hatékony fejlesztést érhetünk el a gyorsaság területén, mégpedig a precíz technikai végrehajtás figyelembevételével.

9. évfolyam Ajánlott tevékenységi formák, módszertani javaslatok Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget hozzuk létre. A kombinációk számát emeljük magasra, és ne ismételjük meg a feladatokat 2-3 alkalomnál többször. Elsıdleges célunk ebben a fázisban az, hogy a tanulók intra- és intermuszkuláris koordinációját fejlesszük, ami elsısorban az idegrendszer alkalmazkodóképességének a fejlesztésében jelentkezik. Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztésének érdekében meg kell próbálnunk csökkenteni a klasszikus a „tanár bemutatja”, vagy a „diák bemutatja” feladatismertetések számát. Végeredményben próbáljuk az egyéb, az eddigi gyakorlatban ritkán, éppen ezért újszerően ható instrukciós formát alkalmazni adott esetben kitalálni. Ezzel elérhetjük azt, hogy a tanulók ne csak passzív elszenvedıi, hanem aktív résztvevıi legyenek a feladatoknak már azok végrehajtása elıtt. Következı módon például kombináljuk a klasszikus diák „bemutatja módszert” és a halott szövegértést, úgy hogy a végrehajtandó feladatot egy diák felolvassa egy kártyáról amelyet a tanulók, megpróbálnak végrehajtani. A feladatok végrehajtását követıen mindig biztosítsunk lehetıséget annak az értékelésére, hogy mennyire volt érthetı az instrukció a feladat végrehajtásról, illetve értékeljük a feladatok végrehajtásának minıségét, korrigáljuk a felmerülı hibákat. Az idegen nyelvi nehézségek miatt minden egyes problémaforrást vegyünk számításba és javítsuk a nyelvi és mozgásos hibákat egyaránt.

10. évfolyam A továbbhaladás feltételei A tanulók a tematikus blokk végére legyenek képesek az atlétikus szökdelı, ugró feladatok jártasság szintő végrehajtására. A továbbhaladás feltételeként az eddigiekhez hasonlóan a tanulók legyenek képesek az adott instrukció elhangzása után a bemutatandó feladat végrehajtására 3-ból 3-szor. Ne legyenek megértési problémák. A tanulók legyenek képesek szóban, összefüggı mondatokban kifejezni magukat. Adott esetben feltárni a mozgásvégrehajtás közben fellelhetı hibákat, esetlegesen korrekciós lehetıségeket. Az idegen nyelvi kommunikáció tekintetében ismerjék az adott sportághoz vagy mozgáshoz köthetı idegen nyelvi szavakat, legyenek képesek a nyelvtudásuknak megfelelıen mondatokat, párbeszédeket alkotni, folytatni. A fizikális képesség fejlıdésének értékelése mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a késıbbi életvitelüket jelentıs mértékben meghatározó képességek értéke.

403

9. évfolyam Szökdelı-iskola: - haladó szökdelések és azok változatai (pl: szökdelés 10x páros lábon + 10 db váltott lábú szökdelés.), - indián szökdelés (pl: indián szökdelés váltott karú lendítéssel, az ugrások elıre felfelé irányuljanak), - sorozatugrások helybıl. (helybıl hármasugrás bal, illetve jobb lábon.), - fel- és leugrások zsámolyon. (pl: szökdelés páros lábon 3x, a 4. ütemre felugrás hajlított állásba a zsámolyra, folyamatosan.), - fel- és leugrások 3 részes ugrószekrényre (pl: páros lábon folyamatos fel- és leugrás ugrószekrényre.), - átugrások zsámolyokon. (pl: egyenlı távolságra elhelyezett zsámolyok felett szökdelés bal, illetve jobb lábon.), - lépcsızés. (pl: szökdelés lépcsın felfelé bal, illetve jobb lábon.). Ugrások: - távolugrás rövid, néhány lépéses nekifutásból bal, illetve jobb lábról, elugró zónából, - távolugrás versenyek néhány lépéses nekifutásból, bal, illetve jobb lábról, elugró zónából, - magasugrás helybıl és kilépéssel bal illetve jobb lábról átlépı technikával, (felugrás a magasugrómatraca, gumiszalagon, magasugrólécen át.) - magasugrás néhány lépés nekifutásból átlépı technikával, bal, illetve jobb lábról (felugrás a magasugrómatracra, átugrás gumiszalag, illetve magasugróléc felett.), - magasugróversenyek bal, illetve jobb lábról átlépı technikával.

10. évfolyam Szökdelı iskola: Haladó szökdelés egy, páros és váltott lábon. (például: haladó szökdelés bal, illetve jobb lábon térdfelrántással.), - sorozatugrások helybıl egy és váltott lábon. (például: helybıl tízesugrás váltott lábon, duplázó szökdelések), - sorozatugrás, néhány lépés rásétálásból. (például: 4 m rásétálásból ötösugrás váltott lábon.), fel és leugrások 3-4 részes ugrószekrényre. (például: páros lábról felugrás az ugrószekrényre, majd vissza, folyamatosan.), zsámolyokon ill. azok felett történı sorozat ugrások (páros és egy lábon), - átugrások 1-2 részes ugrószekrény felett. (pl: néhány lépés nekifutásból elugrás az ugrólábról, a szekrény átugrása, érkezés a lendítı lábra, kifutással. a gyakorlatot bal, illetve jobb lábról is végre kell hajtani.), - lépcsızés. (pl: szökdelés egy lábon egyesével, 3x felfelé, 1x vissza.). Magasugrás: - a felugrás és a lendítés összekapcsolása. (pl: haladó indiánszökdelés hangsúlyozott karlendítéssel. sorozatfelugrás háromlépésenként, érkezés az ugrólábra.), - magasugrás átlépı technikával néhány lépésbıl. (ugrások gumiszalagon, magasugrólécen át bal, illetve jobb lábról is.), - magasugró versenyek meghosszabbított nekifutásból (6-8 lépés) bal, illetve jobb lábról. Távolugrás: - törekvés a jó ritmusú elugrásra. (pl: néhány méteres magas-térdemelésbıl kifutás és elugrás.), - a nekifutás technikájának alakítása. (pl: futás közben figyelni a helyes törzstartásra, az emelt fejre.) - távolugrás elugró zónából, rövidebb nekifutásból.

LABDÁS KÉPESSÉGFEJLESZTÉS II.

Fejlesztési célok Fejlesztési feladatok Jelen blokkban továbbbıvítjük a labdás feladatok nehézségét s ezáltal a formális, vagyis absztrakt gondolkodást fejlesztjük az adott sportág

9. évfolyam Ajánlott tevékenységi formák, módszertani javaslat Az óra anyagát az osztály egyidejő mozgatásával hajtsuk végre. Törekedjünk arra, hogy a lehetı legváltozatosabb és legtöbb kombinációs lehetıséget

10. évfolyam Továbbhaladás feltételei A továbbhaladás feltételeként az eddigiekhez hasonlóan a tanulók legyenek képesek az adott instrukció elhangzása után a bemutatandó feladat

404

mozgásanyagának megfelelı szintő technikai és taktikai elsajátításával egyetemben. További célnak tekinthetı a tanulók vizuális észlelésének fejlesztése, vagyis a szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása, erısítése, a szem fixációs mőködésének erısítése, a perifériás látás gyakoroltatása és végül de nem utolsó sorban a vizuális memória és a szemkéz koordináció fejlesztése. A blokkban szereplı labdás játékok jellegébıl fakadóan nagymértékben fejleszteni kívánjuk a közösségi érzést. Az együttes részvétel a támadásokban és védekezésben felkelti a játékosokban a tudatos együttmőködés szükségességét, az egymásrautaltság igényét, és így kialakul bennük a közösség iránti felelısség érzete. A játék egyes helyzeteinek segítségével kiválóan fejleszthetı a gyors gondolkodás, helyzetfelismerés, ötletesség. A labdás képességfejlesztés mozgásanyaga kombinálva a digitális kompetencia fejlesztésének figyelembevételével kiválóan alkalmas eszköz a megfelelı módszertan alkalmazásával az Énkép, önismeret, Környezeti nevelés, Testi-lelki egészség, valamint a Felkészülés a felnıtt lét szerepére kompetenciák fejlesztésére

hozzuk létre. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az általunk megjelölt feladatot alapjaiban sokszor hajtsák végre, de a végrehajtásoknak nem kell hasonlítaniuk egymáshoz. Más szavakkal kifejezve csak a mozdulat fıbb vonalainak a rögzítésére törekedjünk, a finomításra ne adjunk instrukciót, csak abban az esetben ha az a tanuló képzetlensége miatt elengedhetetlen. Törekedjünk arra, hogy a tanulók maguktól jöjjenek rá arra, hogy egyes feladatot miért nem tudnak sikeresen végrehajtani. Használjuk ki annak a lehetıségét, hogy a tanulók egymásnak javíthassák a hibáit és a vélt és valós hibaforrásokra saját maguk jöjjenek rá. A tanár irányadó szerepét csökkentsük a minimálisra a lehetıségek figyelembevétele mellett. Az IST-eszközök alkalmazásának gyakoroltatására adjunk olyan feladatokat, amellyel a tanulóknak lehetıséget biztosítunk a táblázatok kezelésére, esetleg bemutatók készítésére, vagy az interneten való információ keresésére. A tematikában megjelölt feladatokat bátran kombináljuk adott esetben, ha a lehetıség engedi, a feladatokat játékos formában hajtassuk végre még abban az esetben is, ha esetleg a mozgástanulás hatékonysága ezáltal egy kicsit csökken. Inkább a jó hangulatú de precíz, pontos órai módszereket válasszuk, az elnagyol és zsúfolt órai tananyag elrendezéssel szemben.

végrehajtására 3-ból 3-szor. Ne legyenek megértési problémák. A tanulók legyenek képesek szóban, összefüggı mondatokban kifejezni magukat. Adott esetben feltárni a mozgásvégrehajtás közben fellelhetı hibákat, esetlegesen korrekciós lehetıségeket. A tanulók legyenek képesek a digitális tartalmak közt a sportágakhoz köthetı információkat az interneten megkeresni adott esetben azt továbbítani. Készíttessünk sportági népszerősítı bemutatókat, reklámokat vagy adott esetben promóciós szlogeneket, melyeknek terjedelmét a tanuló igényszintje befolyásolja. Az a célunk, hogy mindenki legalább egyszer vegyen részt valamilyen alkotó feladatban a végrehajtás minıségétıl eltekintve. Abban az esetben, ha minden tanulót sikerült gondolkodásra késztetnünk, nyugodttan mehetünk a tananyaggal tovább. A kognitív képességek terén elégedjünk meg most még a próbálkozással a minıségi megoldásra, késıbb törekedjünk. A fizikális képesség fejlıdésének értékelése mellett vegyük figyelembe az osztályzatnál, hogy mennyire épült be a tanulók életfelfogásába, életvitelébe a késıbbi életvitelüket jelentıs mértékben meghatározó képességek értéke.

Konkrét mőveleti gondolkodást elıkészítı kosárlabda feladatok 9. évfolyam - labda fogása, - labda fogása csukott szemmel, - labda egyik kézbıl a másik kézbe helyezése csukott és nyitott szemmel, - labda átvételek, csuklósúllyal, - labda átvételek,

10. évfolyam - labdás ügyességfejlesztı gyakorlatok, az 1:1 elleni játékban használható feladatmegoldások körének bıvítése, - indulócselek, - védekezés, - görgetések, pörgetések testrészeken és földön, gurítások,

405

- labdavezetés, - labdavezetés boka és csuklósúllyal az egyik kézen és lábon, - megállások, - megállások pozícióbecsléssel, - megállások távolságbecsléssel, - indulócselek, - indulócselek mély- magas súlyponti helyzetben - védekezés, - görgetések, pörgetések testrészeken és földön, gurítások, - labdavezetési feladatok, - átadások-átvételek, hajítások, dobások, a kétkezesség kihangsúlyozása, - labdás ügyességfejlesztı gyakorlatok, az 1:1 elleni játékban.

- labdavezetési feladatok, - labdakezelés, megindulás, megállás labdával, - labdavezetés, - büntetı dobások, - büntetı dobások csökkentett vizuális információval, - büntetı dobások csuklósúllyal nehezített körülmények közt, - páros lefutások, - páros lefutások különbözı mérető kosárlabdával, - tempódobás, - tempódobás csökkentett vizuális információval.

Konkrét mőveleti gondolkodást elıkészítı röplabda feladatok 9. évfolyam 10. évfolyam - ismerkedés a labdával: különbözı mérető, súlyú labdák, terelgetése, gurítása egyenes - a labda elkapása gyors indulás, megállás, rövid távú, gyors futás után, különbözı és hullámvonalban, körben, tárgykerüléssel, kiinduló helyzetekbıl, - különbözı mérető labdák nyitott és csukott szemmel történı továbbítása, - a kosárérintés technikájának megtanulása - labdadobás és elkapás helyben, járás közben, futással, gyakorlatok egyénileg, párokban, csoportosan, - labdadobása nyitott és csukott szemmel helyben, járás közben, - kosárérintés nehezített körülmények közt, - labdás ügyességi gyakorlatok: gurítás kézzel a társnak, egyensúlyozás, a labda - folyamatos labdamenetekre való törekvés.(a fej fölé játszás megengedett), „pofozása”, - az alkarérintés végrehajtásának elsajátítása helyben, kilépéssel, folyamatos haladással. - adogatás egyik kézbıl a másikba. A labda leejtése, feldobása, elkapása, pattogtatása, - röplabda játék 1: 1 ellen, helyezkedés a labda ívéhez, mélységi mozgás, - adogatás egyik kézbıl a másikba. A labda leejtése, feldobása, elkapása, pattogtatása - helyzetfelismerı képesség, gyors döntési készség kialakítása, csukott vagy csak az egyik szemmel. - pattintott labda elkapása a leszálló ágban. A feldobott labda továbbítása a falra Ismerkedés az ütı mozdulattal. -

406

Konkrét mőveleti gondolkodást elıkészítı labdarúgás feladatok 9. évfolyam - büntetı rúgások, - büntetı rúgások jelre, - büntetı rúgások zenére, - büntetı rúgások különbözı ritmussal, - páros lefutások, - páros lefutások zenére, - páros lefutások nehezített körülmények közt (bóják, bokasúlyok), - kétérintıs játék, - „Tartsd a strandlabdát a levegıben!” - „Tartsd a labdát a levegıben egy pattanással!” - belsıvel és külsıvel történı átadások, - belsıvel és külsıvel történı átadások az egyik szem eltakarásával, - labda továbbítása fejjel, - labda továbbítása fejjel távolságra, - labda továbbítása fejjel magasságra, - rúgások célterületre, - rúgások célterületre különbözı távolságról.

10. évfolyam - költözködı különbözı mérető focilabdákkal, - labda sodrása testtel, - labda sodrása testel padok közt, - labda sodrása testtel hátrafelé, - labdavezetés padok közt, - terepasztal, - terepasztal az egyik szem becsukásával labdaérzékelı gyakorlatok helyben labdaérzékelı gyakorlatok különbözı mérető labdákkal labdaérzékelı gyakorlatok járás közben, elıre-hátra-oldalra Az együttes labdabirtoklás gyakorlása Készenlét a labda továbbítására, fogadására, átvételére, Az ellenfél átjátszása, Pozíciójáték kialakítása.

Konkrét mőveleti gondolkodást elıkészítı kézilabda feladatok 9. évfolyam Védıjátékos mozgása: - alaphelyzetben mozgás balra, jobbra néhány utánlépéssel, - jelre oldalirányú mozgás megállítása (labda felmutatása), - háttal illetve szemben álló társ követése vonalban, - két támadó egy védı: a támadók adogatnak, a védı oldalirányban követi a labda mozgását, - kotló-kánya játék, - kitámadás gyakorlása jelre alaphelyzetbıl. Ütközések: - húzd el a társad, - kakasviadal, - „Told ki a körbıl!” - fogójáték, ha két játékos ütközik nem lehet megfogni, - kitörés a körbıl, - befutás a kapu elıtérbe.

10. évfolyam Kisodrás: - labda terelgetése tenyérrel, sodró mozdulattal, - talajra helyezett labda átgurítása a társnak 3-4 méterre, - két tenyér közé fogott labda görgetése mindkét irányba, amíg a kézhátak közé kerül a labda, - beálló játékos szerelése Halászás: - magasra dobott labda elfogása egy pattanás után, közvetlenül a föld felett - elızı gyakorlat különbözı sebességő futás közben, - társ által leejtett labda elkapása a talajérés után.

407


Az értékelés a megismerési folyamat zárása, ám egyben magában foglalja az elsajátítási idıszak egészét. Ezáltal együttesen irányul a megszerzett tanulói tudás (képességek, tantárgyi tartalmak) és a tanári tevékenység (módszertani, didaktikai alapelvek, eljárások) értékelésére. Az értékelés során cél a tanulói elırehaladás mérése, a tanár által alkalmazott módszerek, eljárások eredményességének vizsgálata. A tanuló teljesítményének értékelése során együttesen vesszük vizsgálat alá az elsajátított ismeretet és a kézségeket. Az ellenırzés, értékelés típusa függ az értékelni kívánt tanegység tartalmától, nagyságától. Célja a tanulói elırehaladás ellenırzése, minısítése. Az értékelés tekintetében vegyük szigorúan figyelembe, hogy a 9−10. évfolyamok az általános mőveltséget megszilárdító szakaszát reprezentálják, aminek az értékelés szempontjainál is meg kell jelennie annak érdekében, hogy követhetı legyen a folyamat, melyben átalakul teljesen önértékelıvé az érett ember, vagyis a külsı kontroll belsıvé alakul. Javasoljuk a folyamatos tanári értékelés csökkentését a tanulói értékelés mértékének a párhuzamos emelkedésével, természetesen tanári (háttér-) felügyelet mellett. Követelmény Az egészséges testi fejlıdés terén: A tanulók az alkalmazás szintjén ismerjék a mozgástevékenységnek és a sportolásnak az egészséges fejlıdésben és az életmódban betöltött szerepét. Igényeljék a testnevelést, a mozgásos játékokat. Vegyenek részt a sportköri foglalkozásokon. Igyekezzenek felszámolni esetleges szervi, szervrendszeri, fejlıdési lemaradásaikat. Tudatos testmozgással elızzék meg vagy korrigálják tartási rendellenességüket, kerüljék a gerincoszlopot károsító testhelyzeteket, terheléseket. Automatizálódjon a testtartásért felelıs izmok izomegyensúlya és a medence középállása. Legyenek edzettek, váljanak ellenállóbbá a terhelésekkel, megbetegedésekkel szemben. Szeressenek a szabadban tartózkodni az év minden szakaszában. Védjék a természetet. Legyenek tisztában saját fejlıdı szervezetük legfontosabb jegyeivel, ismerjék a szervezet edzésének legáltalánosabb módjait, amelyek egészségük megtartásához szükségesek. A mozgásmőveltség fejlesztése terén: A fiatalok legyenek képesek az adott sportági szabályok és szerek környezetében az alap technikai elemek jártasság szintő kivitelezésére az adott mozgássorok hétköznapi életvitelbe beépíthetı kialakítására. A motorikus képességek fejlesztése terén: 1. Érjenek el jelentıs fejlıdést maximális gyorsasági erıben, alap-állóképességben. 2. Ismerjék és alkalmazzák a képességeik fejlesztésére szolgáló eljárásokat. 3. Fejlıdjön izomérzékelésük, ritmus- és reakcióképességük, térbeli tájékozódási képességük, labilis egyensúlyi helyzetben is növekvı biztonsággal uralják testhelyzetüket. 4. Jellemezze a tanulókat a motorikus cselekvési biztonság, életvitelükben a rendszeres fizikai aktivitás.

408

AZ ISKOLAI FOGYASZTÓVÉDELEMMEL, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÉS KÖRNYEZETVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGİ ISKOLAI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA

409

AJÁNLÁS AZ ISKOLÁK FOGYASZTÓVÉDELMI OKTATÁSÁHOZ A HELYI TANTERVEKBEN A közoktatásról szóló törvény elıírása szerint (kt. 8/A (1.a.) minden iskolában el kell készíteni a helyi tanterv részeként az intézmény önálló programjait. Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte, hogy minden állampolgár rendelkezik fogyasztóként a következı jogokkal: - az alapvetı szükségleteik kielégítéséhez való jog, - a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga, - a különbözı termékek és szolgáltatások közötti választás joga - a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga, - a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog, - az egészséges és elviselhetı környezetben való éléshez való jog, - a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás elsajátításához való jog. Az Országgyőlés 1997-ben fogadta el a fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. Törvényt, melynek elsı része rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. (V. fejezet 17.§.) Az Európai Unió 2002–2006 közötti idıszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikát. A 2003. évi LXXIX. módosított Közoktatási törvényben is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása. Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnıtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentıs szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja „a fogyasztói kultúra fejlesztése, a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban”. (NAT) A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttmőködéshez és a részvételhez fontos a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erısítésérıl van szó, amelyek hordoznak gazdasági és társadalmi elınyöket is. Szociális magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlıdik. A tudatos fogyasztóvá válás, s az ennek megfelelı magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ebben a folyamatban a tanuló megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja hogyan viselkedjen piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére. Ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A kisiskolás korban leginkább jellemzı fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése a kiemelt terület. Késıbb, (5–8. évfolyamon és a középiskolában) már megjelenik a jogérzék, kellı fejlesztéssel a jogismeret, szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az iskolai programokban a pszichológiai motívumokra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek kiválasztásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony. Az értékek formálásában lényeges a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása, az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása, a természeti 410

értékek védelme. A fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Hangsúlyozni kell a minıség és a biztonság szerepét, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Az egyes tantárgyakba jól beépíthetıek a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például: Magyar nyelv és irodalom– reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái. Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag – fogyasztási szokások és számítások. Földrajz – eltérı fogyasztási szokások. Biológia – génmódosított élelmiszerek, táplálkozás kiegészítık, egészséges táplálkozás. Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszer maradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok tudatos használata. Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminıség összefüggései. Fizika – mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák). Informatika – elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztóvédelem, veszélyforrások. Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet, fogyasztóvédelem, a reklám története. Tanórán kívüli tevékenységek – vetélkedık, versenyek, rendezvények. Iskolán kívüli séták alkalmával: piacon, üzletekben történı látogatások. Az iskola fogyasztóvédelmi mőködése (az iskola mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások. Módszertani elemek A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülık és a helyi közösségek együttmőködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Ezzel hatást gyakorolhat az iskola a fenntartható fogyasztásra, a tudatos fogyasztóvá neveléssel a szülık a legfontosabb segítık lehetnek. Az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos feladatok segíthetnek abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. A hagyományostól eltérı tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelı keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének. Fontos, hogy a tanulók a témában változatos módszereket és minél gyakrabban alkalmazzanak, a napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül. Például: Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól. Riportkészítés az eladókkal. Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika. Egyéni és csoportos döntéshozatal. Adatgyőjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában. Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játék (eladói és vásárlói értékek összehangolása). Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés). A fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (1012 Budapest, Logodi u. 22–24.) több korosztálynak megjelentetett kiadványokat (feladatlapokat), amelyeket ingyenesen igényelni lehet. 411

Fogyasztóvédelem oktatási segédlet a 13–14 éves diákok tanóráihoz (tartalom: Mi fogyasztók, Fogyasztók és alapvetı jogaik az ENSZ szerint, A fogyasztóvédelem történetérıl, Általános szabályok, Javasolt témakörök a tanórákhoz) Tudatos vásárló leszek! (tanulói és tanári segédanyag) középiskolák részére. Fogyasztóvédelmi témakörök az interneten: Vásárlás az interneten: http://www.nhh.hu http://www.fvf.gov.hu Egészségbiztosítás: http://www.owp.hu Táplálékok, tápanyagok: http://www.eum.hu http://ofe.hu Szerzıi jog: http://www.artisjus.hu http://www.mszh.hu

Élelmiszerek címkézése: http://fvf.gov.hu http://fvm.hu http://www.mebih.gov.hu Utasbiztosítás: http://www.indrabizt.hu Adósságkezelés: http://www.bisz.hu http://www.mnb.hu Újrahasznosítás: http://www.e-misszio.hu http://www.energiaklub.hu

412

AJÁNLÁS AZ ISKOLÁK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJÁHOZ A HELYI TANTERVEKBEN Jogi háttér Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyőlése 2002. decemberében a 2005–2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Ezt az évtizedet az oktatás minden szintjén a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékeinek nevelésére kell fordítani. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány szerint: 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70. § A Magyar Köztársaság területén élıknek joguk van a lehetı legmagasabb szintő testi és lelki egészséghez. A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény) 54.§ 1. cikkelye szerint:…”Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezettudatosságra nevelést: „A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen, a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.” A környezetvédelmi oktatás elemei Az iskolai környezeti nevelési programok akkor szolgálják a tanulók érdekeit, ha hozzájárulnak a közoktatás-fejlesztés stratégiai céljainak eléréséhez az alábbiak szerint. Az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztésével.(pl.: értı olvasás, tudományos adatgyőjtés és elemzés, információszerzés) Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése. A hagyományos óraszervezéstıl eltérı tanulási formák sok lehetıséget adnak azon diákok érvényesülésére, fejlıdésére, akiket hagyományos tanórai keretekben nem, vagy csak kevéssé sikerül aktivizálni, fejleszteni. Az oktatás minıségének fejlesztése. A környezeti nevelés jelen-, illetve jövıorientáltsága segíti a tanításközpontú pedagógiából a tanulásközpontúba való átmenetet. A környezeti nevelési program a pedagógiai programon belül, a nevelési program része. Így természetesen erre is vonatkoznak a helyi pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök, eljárások. Többféle megjelenés lehetséges: lehet a nevelési program önálló fejezete, önálló melléklete, vagy az egészségnevelési programmal egybeszerkesztett eleme is. Amikor az iskola megfogalmazza általános pedagógiai küldetését, akkor a környezeti nevelési programrészben helyet kapnak a konkrét, megvalósítandó célok. Célszerő ütemtervet készíteni, megjelölve a határidıket és a felelısöket is. Munkacsoport létrehozása célszerő lehet a program elkészítésére, hogy felkészült és tájékozott pedagógusok készítsék el a tanév konkrét programját. A környezeti nevelési program mindig az adott iskolára készül. Értelemszerően figyelembe kell vennie az iskola típusát, valamint az iskola környezetét. Másra van szüksége egy általános iskolának falusi, illetve városi környezetben, megint másnak egy középiskolában egy gimnáziumnak vagy szakközépiskolának. A program javasolt témái, elemei: A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai (törvényi háttér, helyzetelemzés, erıforrások számbavétele) 413

Jövıkép, alapelvek, célok. Tanulásszervezési és tartalmi keretek. Módszerek. Taneszközök. Iskolai környezet (iskolaépületek, azok mőködése, iskolai életvitel). Kapcsolatrendszer, kommunikáció (belsı-faliújság, iskolarádió, külsı-helyi és területi média). Minıségfejlesztés. A szakképzés szempontjainak beépítése A hatékony nevelımunkához elengedhetetlen az alapelvek beépítése az iskolai élet egészébe. A 9–12. évfolyamon tudatosítani kell a jövı szakembereivel, hogy az ember termelı-fogyasztó tevékenysége nyomán valamennyi földi szférában változásokat okoz. A változások csökkentéséhez, megelızéséhez vezetı feladatok: Életkoruknak megfelelıen a látókör bıvítése, a lokális ismereteken keresztül a globális felé. A szokások kialakításával, az értékek tudatos formálásával, széleskörő ismeretekkel alátámasztva a környezetért felelısséget érzı, cselekvıképes szakemberek nevelését. A szakmai képzésben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Legyen számukra természetes a takarékos anyag-, víz- és energiafelhasználás. Meg kell ismertetni a helyi környezetvédelmi programokat, terveket melyben koruknak megfelelıen aktív részesek lehetnek. A speciális nevelési módszereket igénylı gyerekek környezeti nevelése. A gyermekek eredményes nevelése érdekében nagyobb hangsúlyt szükséges fordítani a tanuláshoz nélkülözhetetlen funkciók fejlesztésére. Differenciált eljárásokkal, tartalmakkal és oktatásszervezési megoldásokkal, terápiákkal kell alkalmazkodni a tanulók között meglévı nagyobb eltérésekhez. Az 1–4. évfolyamon a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott cselekvéseknek van fontos szerepe. Az 5–8. évfolyamon a megismerési módszerek továbbfejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, a tanulási szokások fejlesztése a cél. A hagyományos tanórai foglalkozások keretében lehetıségek vannak, melyekre a tantárgyi fejlesztési feladatok is utalnak. Az iskolai program kialakításakor a helyi értékek és problémák tanórai megjelenéséhez célszerő javaslatokat tenni. Hasznos honlapok Minisztériumi háttérintézmények: http://www.oki.hu Magyar UNESCO Bizottság http://www.unesco.hu Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus továbbképzési Kht. http://www.ptmik.hu A környezeti nevelési programok elkészítéséhez segítséget nyújtó civil szervezetek http://www.korlanc.hu http://www.bocs.hu/kornev/demec.htm http://www.kokosz.hu 414

AJÁNLÁSOK A HELYI TANTEV KIALAKÍTÁSÁHOZ

415

A kerettanterv adaptációja A NAT szellemiségét a Magyar Köztársaság Alkotmánya, a magyar törvények, kiemelten a közoktatási törvény, valamint az emberi jogokról, a gyermek jogairól, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról, a nemek közötti egyenlıségrıl szóló nemzetközi és magyar törvények határozzák meg. A kerettanterv egyértelmően képviseli ezt a szellemiséget. Olyan iskola mőködését kívánja elısegíteni, amelyben a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlıdése és az alapvetı közösségek értékei mentén szervezıdnek a tanítási-tanulási folyamatok. A tanítói - tanári munka eredményessége érdekében a helyi tantervnek világos képet kell adnia arról, hogy milyen legyen az a tudás, amit az iskolának közvetítenie kell. A tanulási célok meghatározásakor a tartós, biztos alapkészségeken, -képességeken alapuló tudást kell középpontba állítani. Olyan tanulási környezetet kell létrehozni, amelynek eredményeként az ismeretek elsajátítása, a képességek fejlesztése nem válik egyoldalúvá és öncélúvá. A korszerő tudáskép az ismeretekben, képességekben kifejezésre jutó mőveltség mellett a gondolkodásmódban, a viselkedésben, az attitődben, a kulcskompetenciákban megjelenı mőveltséget is magába foglalja. A tanulás az egész személyiség aktivitását igényli. Ezért az iskolai munka során a tanulás minden fontos összetevıjét fejleszteni kell a kitőzött célok érdekében. A képességfejlesztést össze kell kapcsolni a fejlıdést befolyásoló érzelmi, motivációs tényezık megerısítésével. Kulcskompetenciák fejlesztésében a NAT 2007. évi módosítása, egyértelmően megfogalmazza az egyes kompetenciák, ismeret-, képesség-, és attitőd tartamait. A kerettanterv szerzıi a tantárgyi tantervek bevezetıjében felhívják a figyelmet azokra a feladatokra, amelyek tantárgy-specifikusan fontosak lehetnek a kompetenciafejlesztésben. Ezeket a feladatokat kötelezı beépíteni a helyi tantervekbe is. a kiemelt fejlesztési feladatok, az iskola pedagógiai szakaszaihoz igazodva irányítják a figyelmet a pedagógiai eredményesség szempontjából kiemelkedıen fontos kereszttantervi követelményekre.

KERETTANTTERVÜNKBEN

Az egyes mőveltségterületeken a kerettantervi struktúra alkalmazkodik az adott mőveltségterület tartalmához és pedagógiai sajátosságaihoz. Vannak azonban olyan tartalmi elemek, amelyeket a kerettantervi koncepció kialakítása nyomán megjelenítésre alkalmasnak tartottunk: A mőveltségterületekhez tartozó tantárgyak neveit és évfolyamonként javasolt óraszámait összesítı táblázatban mutatjuk be. Egységesen megjelöltük az adott iskolai szakaszokra vonatkozó célokat és feladatokat, valamint a kiemelt fejlesztési követelményeket. A tantárgyi tantervek bevezetıjében részleteztük a konkrét célokat és feladatokat, felhívtuk a figyelmet a kompetencia – fejlesztési feladatokra. Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamonként meghatározzák a témaköröket és a témakörökhöz tartozó idıkereteket. Ugyancsak témakörönként jelöljük a képességfejlesztés területeit. Módszertani javaslatokat kínálunk a tevékenységközpontú tanítás-tanulás megvalósításához. Áttekinthetı szerkezetben mutatjuk be a helyi tanterv készítéséhez az évfolyamonként és témakörönként tagolt feladatrendszert. Szempontokat adunk az értékeléshez. Minden tantárgy tervezésekor ajánlásokat fogalmaztunk meg a tanulói teljesítmények értékeléséhez (melyek legyenek a kritériumok, milyen típusú feladatokat érdemes értékelni, milyen rendszerességgel javaslunk értékelést). 416

A tartalmi koncentráció megvalósulását elısegítve, felhívjuk a figyelmet az egyes témakörök tanulásával érintkezı tantárgyakra (a tantárgyi koncentráció lehetıségeire). Az iskolai szakaszok végén megjelöljük „a továbbhaladás feltételei” cím alatt, hogy melyek azok a követelmények, amelyeket a gyengén teljesítı tanulók esetében is el kell érni. A helyi tanterv elkészítésekor az iskolák rugalmasan, a maguk igényei és lehetıségei szerint alakíthatják, módosíthatják a kerettanterv ajánlásait. A konkrét óraszámok, témakörök követelmények, illetve feladatrendszerek nem kötelezı érvényőek. A helyi tervezéshez ajánlott kerettantervi modell tudatosabbá teheti a NAT elveihez és tartalmához igazodó, tanítás-tanulás tervezését. Kiegészítésekkel adaptálhatóak a tantárgyi kerettantervek. Összevonás, illetve más tantárgy kialakítása esetén a közoktatási törvény 52.§-a szerint meg kell tartani az óraszámokra vonatkozó elıírásokat. Az iskola bevált tantárgyi struktúráját és óratervét célszerő megırizni. Az osztályfınöki órák tartalmát, az emelt szintő és a helyi tantárgyak tartalmait helyben szükséges kidolgozni. Mikor tekinthetı az iskola helyi tanterve törvényesnek? A közoktatásról szóló törvény 48. §-a b) pontja szerint tartalmaznia kell a helyi tervezésnek mindazon elemeket, melyeket az elıír. A kerettantervek kiadásáról és bevezetésérıl szóló rendeletek alapján, a helyi tantervekben érvényesülı kötelezı elvárást. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérıl és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következı 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy az alapfokú nevelés-oktatás pedagógiai szakaszán a bevezetı és a kezdı szakaszban a tanítás-tanulás szervezése játékos formában, a tanulói közremőködésre építve, az érdeklıdés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre, és a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítására irányuljon. Az alapozó és a fejlesztı szakaszban a tanulói terhelés a tanulói képességekhez igazodva kell, hogy növekedjen.” E- rendelkezés értelmében javasolható a helyi gyakorlatban bevált szervezési formák megtartása, az iskolaotthonos gyakorlat megerısítése. A kerettanterv ajánlásait, minden intézmény saját lehetıségei, hagyományai és nevelési környezete alapján módosíthatja. A Nemzeti alaptanterv elveit, fejlesztési követelményeit a mőveltségterületek tartalmait azonban minden intézmény köteles érvényesíteni a helyi tervezési gyakorlatában. A tanítási évben, a tanév rendjérıl kiadott rendelet megjelöli a kompetencia-mérések évfolyamait és idıtartalmát. Erre vonatkozik a NAT korrekciójára kiadott rendelet hivatkozása: 2.§."(2) Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a mővészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhetı." Az iskolák a NAT kiadásáról szóló rendelet melléklete alapján, 2007. december 31-éig áttekintik pedagógiai programjukat, és a szükséges változtatásokat átvezetik. Az átvezetés tekintetében a pedagógiai program jóváhagyására vonatkozó eljárást csak akkor kell alkalmazni, ha azt a fenntartó az e rendelet hatályba lépését követı hatvan napon belül az iskola igazgatójától kéri, továbbá akkor is, ha az iskola a mellékletbıl levezethetı változásokon kívül módosítja a pedagógiai programját. 417

Tantervi hangsúlyok az egyes tantárgyak tartalmaiban A NAT a kötelezı iskoláztatás idıszakára fogalmaz meg érvényes értékeket, mőveltségképet, tudás-, és tanulásértelmezést. A kerettanterv szerzıi, ezen értékek alapján jelölték ki a tantárgyak hangsúlyait. Kerettantervünk a mőveltségi terület fejlesztési feladatait évfolyamokra bontja, áttekinthetı szerkezetben ábrázolja a helyi tanterv készítéséhez a témakörönként tagolt feladatrendszert. A tanterv tizenkét tanévben gondolkodva a folyamatosság és fokozatosság elve alapján épül fel: az egymásra és egymásból építkezés mind a tananyagtartalmak, mind a kompetenciák fejlesztésében érvényesül. Magyar nyelv és irodalom A 9-10. évfolyamon az anyanyelv eszköz a kulcskompetenciák kialakításában. A helyi tantervben kell meghatározni a tanulók felkészültségét ismerve az irodalom és a nyelvtan órák arányát, megosztását. Az anyanyelvi kompetencia az alapja az idegen nyelven való kommunikálásnak és a hatékony, önálló tanulásnak. Éppen ezért a magyar nyelv elméleti és gyakorlati tananyagát úgy kellett kialakítani, hogy esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Feladat az életkornak megfelelıen fejlett kommunikáció kialakítása, minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttmőködés képessége, a megfelelı kód kiválasztása a különbözı kommunikációs helyzetekben. Törekedni kell a változatos nyelvhasználat elérésére, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére. Elvárás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklıdésének folyamatos figyelemmel kísérése, a nonverbális kommunikációjuk értelmezése, ezek alapján alkalmazkodás a változásokhoz. Emelt szinten követelmény lehet a kommunikációs zavarok feloldása, a téves ítéletekhez való kritikus viszonyulás, a fejlett vitakészség. Az induktív és a deduktív érvelés alkalmazása érvelı szövegekben. A cáfolás képessége érvek alátámasztásával. A kulturált vitatkozás szabályainak betartása, a nyelvi illemtan szem elıtt tartása. A mondatfonetikai eszközök változatos használata az egyéni adottságok ismeretében. A legkülönbözıbb témájú és mőfajú, szóban elhangzó szövegek értelmezése.

A nyelvtanoktatás feladata a nyelv rendszerszerőségének felismertetése is, ennek megfelelıen a tradicionális, tudományosan megalapozott grammatika oktatása, az általános iskolába tanult leíró nyelvtani és szövegtani ismeretek szempont alapján történı rendszerezése és magasabb szintre emelése. Ez teszi lehetıvé a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, fogalmi szintő meghatározását, a tanultak tudatos alkalmazását. A tanulóknak a közös és az önálló munka során fel kell fedezniük a nyelv kifejezı lehetıségeit, törvényszerőségeit, a nyelv jelkészletének, a mondat szerkezetének és a valóság felépítésének az összefüggéseit, meg kell ismerkedniük a különbözı típusú szövegekre vonatkozó elvárásokkal, hiszen ezek által gazdagodhatnak a pontos kifejezés igényével gondolataik és kérdéseik megfogalmazásában. A 9. évfolyamos tananyag olyan elméleti tudnivalókat tartalmaz, melyek közép- és emelt szinten is az érettségi anyagát képezik.: Ember és nyelv, Kommunikáció, Nyelv és társadalom, A magyar nyelv története. Ezek esetében mindenképpen ajánlott a szóbeli számonkérés. Ugyanakkor ezekhez a témakörökhöz olyan feladatok is kapcsolhatók, melyek megoldásával bizonyíthatják a tanulók az elméleti ismeretek elsajátítását és a tudásuk gyakorlatban való alkalmazásának képességét.

418

Élı idegen nyelv A 10. évfolyamos tananyag a hangtani, szófajtani, alaktani és mondattani ismeretek bıvítését és elmélyítését feltételezi. A tananyag egy része alkalmas az elméleti tudnivalók számonkérésére (pl.: a hangtörvények, a szófajok, szóelemek ismerete), de a zöme nem kimondottan alkalmas az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásától elszakított ellenırzésére. A cél az, hogy a tanulók felismerjék és megnevezzék a hangtörvényeket, helyesíráskor biztosan alkalmazzák a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályokat, illetve tudjanak komplex szófajtani, alaktani és mondattani elemzést végezni. Ezek ismerete írásban is számon kérhetı. A szófajiság, a mondattani szerep, a toldalékolás és bıvíthetıség összefüggéseinek felismerése fıleg szóban bizonyítható. Idegen nyelvek tanításában a kommunikatív kompetencia fejlesztését helyeztük kerettantervünk középpontjába. A szakiskola 9–10. évfolyamán folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam végére a Közös Európai Referenciakeretben leírt hatfokú skálán mérve elérjék és biztonsággal teljesítsék az A1 szintet - elmozduljanak az A2 szint irányába - optimális esetben, pedig elérjék az A2 szintet. A kerettanterv mindenekelıtt a szakiskolai 9–10. évfolyamok idegennyelv-tanításának céljait fogalmazza meg. A célokkal szoros összefüggésben határozza meg a fejlesztési feladatokat és az elérhetı eredményeket, a nyelvtanulás tartalmait és a leginkább célravezetı módszereket. Minden középiskola próbál megfelelni a kor elvárásainak és a partnereik, a szülık és a tanulók igényeinek, s ezért megpróbálják az élı idegen nyelvet minél magasabb óraszámban tanítani. Vannak azonban olyan középiskolák is, ahol az egyéb tényezık miatt (például drámatagozat, vagy természettudományos tantárgyak emelt óraszáma vagy egyéb okok miatt) nem tudnak magasabb óraszámot biztosítani az élı idegen nyelv számára, s az alacsonyabb nyelvi óraszámot kénytelenek választani. (S ezt esetleg tanítási órán kívüli tevékenységgel, pl. szakkörrel vagy korrepetálással tudják növelni.) Az általános iskolából érkezı tanulók tudásszintje nem egységes. Szükség lehet kezdı, újrakezdı, vagy haladóbb csoportra. Matematika A matematika tanításának középpontjába azoknak a képességeknek a fejlesztése kerül, melyek biztosítják a tantárgy iránti érdeklıdés fenntartását, a tevékenységhez kötött alkotó gondolkodás kiépülését, a problémalátást és problémamegoldást, valamint az önálló ismeretszerzés és felfedezés örömét a korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. A tananyag mennyiségi növelése helyett a tanultak elmélyítésére, a „minıségre” helyezzük a hangsúlyt. A kerettantervben leírtak szerint a felsı tagozatba lépés alapvetı feltételeit is a „kevesebb, de alaposabb” tudás határozza meg. A kerettanterv nagy hangsúlyt fektet a felzárkóztatásra, célja, hogy hozzájáruljon az esélyegyenlıtlenség csökkentéséhez, lehetıséget biztosítson a tehetséggondozásra a 3. és 4. évfolyamon. Így jobban biztosíthatja a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését. A témaköröket tartalmazó táblázatban megjelöltük azokat a tananyagrészeket, amelyekhez kiegészítı órákat javaslunk a nem szakrendszerő oktatás keretén belül. (5. 6. évfolyamban, az alapozó szakaszban.) A 9-10. évfolyamon olyan több oldalról alátámasztott fogalmakat, begyakorolt algoritmusokat, rutineljárásokat kell tudniuk, amelyek nélkül a a szakma tanulásában kudarcélményekkel találkoznak. Biztosan kell ismerniük és használniuk a matematika jelölésrendszerét. 419

Történelem Az Ember és társadalom mőveltségi terület, amely magába foglalja a történelem tantárgyat, a társadalmi és gazdasági ismereteket, továbbá a hon- és népismeret, valamint az etika témaköreit, mőfajából eredıen igényli azt az oktatási, nevelési gyakorlatot, amelyet a kulcskompetenciák nyújtanak. Továbbá megfogalmazható az a kitétel is, hogy a kulcskompetenciák nélkül nem lehet eredményesen tanítani, átadni az Ember és társadalom mőveltségi terület egyik szeletét sem. A kerettanterv a bevált gyakorlatára, azaz a hagyományokat ırzı koncepciójára, a pedagógusokkal kiépített kapcsolatára hagyatkozva kiemelt fejlesztési területként kezeli a tantárgy tanításában a Hon- és népismeretet. Álláspontunk szerint kiemelt feladatunk, hogy a tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk legjelentısebb értékeit. Ennek érdekében tanulmányozzák a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységét, munkásságát. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Feltétlenül sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és a velünk együtt élı más népek megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Alapvetı nevelési célnak tartjuk, hogy a tanulók a társadalmi és természeti környezet szőrıjén át alapozzák meg a nemzettudatukat, nemzeti önismeretüket, végeredményben a hazaszeretetüket. Ismerjék meg és tiszteljék a hazánkban és környezetünkben élı más népek kultúráját, eredményeit. Ösztönözzük fiataljainkat a szőkebb és tágabb környezet történelmi és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük ıket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. A fejlesztés kiemelt területei továbbá: a személyiség és emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erısítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelısség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védı magatartás, valamint a demokratikus intézményrendszer használatához szükséges ismeretek és képességek fejlesztése. Szükség esetén a helyi tantervet át kell alakítani annak mértéke és tartalma szerint, hogy az új célok, feladatok megfeleljenek mindezen elvárásoknak. Földrajz A földrajz tantárgy keretében a Földünk–környezetünk mőveltségi terület fejlesztési feladatait kívánjuk megvalósítani. Tartalmainak feldolgozása során fejlıdik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelıs magatartása a szőkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A szakképzési évfolyamokon kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggı döntésekben használható tudás. A három hagyományos természettudományi részmőveltség-terület tanítása az iskolában együttmőködésben kell, hogy történjék. Fontos, hogy a természetrıl formált kép egységes legyen, attól függetlenül, hogy a tanítás a helyi tantervekben rögzítetten diszciplináris, integrált, vagy komplex tantárgyakban szervezıdik. A tantárgyak a helyi tantervben tervezhetı komplex fomában (Természetismeret részeként a biológia, fizika, kémia, földrajz) vagy önálló tantárgyi részként. Az iskola saját hatáskörében fogalmazza meg az alkalmazott forma szerint az óraszámokat. 420

Informatika A 9-10. évfolyamokon az informatika oktatás legfontosabb célja, hogy a tanuló idıben hozzájusson a munkájához és életéhez szükséges információkhoz, képes legyen azokat a tanult szakmának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Tehát az iskola feladata felkészíteni a megfelelı információszerzési feldolgozási - tárolási és - átadási technikára, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályainak megismerésére. Ennek leghatékonyabb módját a több évig tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A gyakorlatias informatika azzal, hogy információkezelésre, logikus gondolkodásra, problémamegoldásra tanít és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet fejleszt, korszerő informatikai eszközök alkalmazásával, valamennyi tantárgy tanulását segíti. Technika és életvitel tantárgy A 9-10. évfolyamon a Technika és életvitel tantárgy alapozó, szakmatanulásától függıen változó tartalmú. A tanterv olyan ismereteket, készségeket közvetít, amelyek segítik az átlépést a gimnázium vagy szakközépiskolai képzésbe. A tanterv értelemszerően igazítható az adott szakiskolai képzés profiljához. Rajz – vizuális kultúra A vizuális kultúra a 9-10. Évfolyamon is a mővészeti alkotások értelmezésével foglalkozik. Fejleszti a tanulók vizuális megismerı, befogadó és alkotó képességét. A tantárgy célja nem csupán a kézügyesség fejlesztése. A tantárgy témáinak feldolgozásán és megbeszélésén keresztül fejlıdik a tanulók szókincse, kommunikációs készsége, gondolkodása, emlékezete, logikai készsége, esztétikai érzéke, sıt értelmi élete is gazdagodik. A kíváncsiság élménygazdag, érdekes feladatokkal kelthetı fel és ezeken keresztül vezethetjük be tanulóinkat a mővészet birodalmába. Fontos, hogy a tanulók térábrázoló képessége, formaérzéke, szín- és anyagismerete mellett fejlıdjön az esztétikai ítéletalkotó képességük, az ízlésük, kreativitásuk, képi gondolkodásuk és értékrendjük. Mivel a képzımővészet, a vizuális kommunikáció, illetve a tárgy- és környezetkultúra területei a különbözı életkorokban, sıt személyenként is eltérı mértékben képesek kifejteni motiváló hatásukat, és különbözı képességek fejlesztését teszik lehetıvé, ezért célunk a differenciált tevékenykedtetés alkalmazása. Ének-zene 9-10. évfolyamon a közös zenei tevékenység, a csoportos éneklés és a zenehallgatás élménye hozzájárul a zenei világkép formálásához. Az ének-zene tanítás célja továbbra is, hogy a tanulót érzelmileg megérintve zenei élményekhez juttassuk. A gyermek érdeklıdéséherz közeli zenemővekkel (rock-zene, a 21. század zenei irodalma) motiváljuk a tantárgy tanulását. Lehetıleg koncertélményekkel gazdagítjuk a tanítást. Testnevelés A 9-10. évfolyamon megnı a jelentısége a sportolásnak, az egészségmegırzı testmozgásnak. Éppen ezért az iskolai testnevelés és sport az iskola egységes nevelı-oktató munkájának szerves részeként biztosítja ennek feltételeit. (A testnevelés óraszámával, feltételeinek megteremtésével) A testkultúra 421

eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek) és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek, valamint a természet egészségfejlesztı tényezıinak integrált hatásaként hozzájárul ahhoz, hogy a tanulok életigenlı, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelı személyiséggé váljanak. Fontos ismerniük motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, legyen személyes és társas élményük a mozgásos játék, a versengés öröme, a rendszeres testedzés hatásáról. Az iskola helyi tantervének tartalmaznia kell azokat az elveket, amelyek meghatározzák, hogy a tantárgyak tanításához milyen rangsor alapján válasszák ki tankönyveiket, illetve tanulmányi segédleteiket. Az alábbiakban javaslatot teszünk a helyi prioritások kijelölésére.

A tankönyvek kiválasztásában javasolt elvek: Az érthetıség, életszerőség, pontosság, jól áttekinthetı szerkezet, mint az ismeretátadásban fontos szempont. A differenciált feladatadásra való alkalmasság, mint a pedagógus tanulásirányítási munkáját megkönnyítı tényezı. Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, rendszerezı kérdéseket tartalmazó könyv, mint a tanulásban, a készségfejlıdést segítı eszköz-szerep. Illusztráltság, érdekesség, problémák bemutatása, mint motivációs tényezı

422

APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

Recommend Documents