ANYAKÖNYVI ÜGYEK, HAGYATÉK, HONOSÍTÁS
1. /Születéssel kapcsolatos ügyek 2. /Hazai anyakönyvezést megelőző eljárás 3. /Házassági szándék bejelentése 4. /Házassági név megváltoztatása 5. /Házassági névviselési formák 6. / Házassági névviselés megváltoztatása 7. / Anyakönyvi és névváltoztatási eljárás illetékei 8. / Magyar állampolgárság megszerzése 9. / Egyszerűsített honosított eljárás 10.
/ Anyakönyvi kivonatok kiállítása
11.
/ Hatósági bizonyítvány
12.
/ Haláleset bejelentése
13.
/ Hagyaték
14.
/ Illetékmentes eljárások
1./SZÜLETÉS ANYAKÖNYVEZÉSE Zamárdiban történt születést személyesen kell bejelenteni az Anyakönyvi Hivatalban. A születés bejelentéséhez szükséges okmányok: Az intézeten kívüli születésnél a közreműködő orvos által kitöltött „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről nyomtatványt. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” 2 példányban kitöltött nyomtatványt (A nyomtatványok beszerezhetőek az Anyakönyvi Hivatalban). A „Terhesgondozási könyv”-et be kell mutatni. Amennyiben a szülők házasságban élnek: - az anya személyi igazolványa, lakcímkártyája, - a szülők házassági anyakönyvi kivonata Abban az esetben, ha a szülők nem élnek házasságban: - az anya személyi igazolványa, lakcímkártyája - amennyiben történt az apa részéről elismerés a születendő gyermekre a teljeshatályú apai elismerő nyilatkozat - ha az anya családi állapota elvált a házasság megszűnését igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat (beszerezhető az előző házasságkötés helyén), - özvegy családi állapot esetén az elhunyt férj halotti anyakönyvi kivonata, vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, - hajadon családi állapotot nem szükséges külön igazolni. SZÜLETÉSI NÉV MEGVÁLTOZTATÁSA A születési családi és/vagy utónév megváltoztatását - kérelemre - az igazságügyi és rendészeti miniszter engedélyezheti. A születési név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon. Kiskorú gyermek névváltoztatását törvényes képviselője, cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét a gondnok terjesztheti elő. Kiskorú gyermek esetében, ha a szülők elváltak, akkor is kell mindkét szülő hozzájárulása a név megváltoztatásához. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szülő felügyeleti jogát megvonták, és ezt jogerős bírósági határozat igazolja. 14. életévét betöltött kiskorú esetén az ő hozzájárulása is szükséges. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint azon személyek anyakönyvi kivonatát, akiknek anyakönyvi bejegyzését a névváltozás érinti. A születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint, amit illetékbélyegben kell leróni. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön nyomtatványon kell kérni és külön kell leróni. Az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 30 000 forint.
2./ HAZAI ANYAKÖNYVEZÉST MEGELŐZŐ ELJÁRÁS Magyar állampolgár külföldön történt születését, házasságkötését, halálesetét Magyarországon anyakönyveztetni kell. A hazai anyakönyvezést az állandó lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél kell kezdeményezni. Az eljáráshoz szükséges a hiteles magyar fordítással ellátott külföldi anyakönyvi okirat. Nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában a külföldi okiratokat – a kiállítás hely szerinti államban működő magyar konzuli tisztviselő által ellátott – diplomáciai felülhitelesítéssel kell benyújtani. Kiskorú gyermek születése hazai anyakönyvezésének előfeltétele, ha a gyermek házasságból született a szülők házasságának hazai anyakönyvezése is, ha a szülők vagy azok egyike magyar állampolgár.
3./ HÁZASSÁGI SZÁNDÉK BEJELENTÉSE A házasulóknak házasságkötési szándékukat együtt és személyesen kell bejelenteni. Igazolni kell személyazonosságukat, állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes előfeltételeit. A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 6 hónapig érvényes. Jogszabályban meghatározott esetekben az Önkormányzat jegyzője a kötelező 30 napos várakozási idő alól felmentést adhat. (2.200,- Ft-os illetékbélyeg) Zamárdi Város Polgármesteri Hivatalának épületén kívül történő házasságkötések esetében a többletszolgáltatás ellentételezéseként az Önkormányzat pénztárába, a helyi rendelet alapján, meghatározott díjat kell fizetni.: - vendéglátó és egyéb helyen: 40.000.-Ft (ÁFA-val együtt) - házasulandók otthonában: 40.000.-Ft (ÁFA-val együtt) - hajón 80.000.-Ft (ÁFA-val együtt) A Polgármesteri Hivatal anyakönyvvezetője térítési díj ellenében igény szerint helyszíni házasságkötést végez: - vendéglátó egységben, annak kerthelyiségében; - a házasulandók otthonában, magánháznál; - személyhajón, abban az esetben, amennyiben a házasságkötés ünnepélyes feltételei biztosíthatóak. A fizetendő térítési díj nettó összegének 40 %-a az anyakönyvvezetőt és az eseményen közreműködő hivatali dolgozót illeti meg (25 % - 15 % arányban). Az anyakönyvvezető külső helyszíni házasságkötésnél csak illetékességi területén, azaz Zamárdi Város közigazgatási területén működhet közre ( Zamárdi, Zamárdifelső, Balatonszéplak-alsó).
A bejelentéshez szükséges iratok: - érvényes személyazonosító igazolvány vagy útlevél, - a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány (lakcímkártya), amennyiben rendelkeznek vele, - születési anyakönyvi kivonatok, - családi állapot igazolására ( elvált családi állapot esetén az utolsó házasság felbontását igazoló záradékolt házassági anyakönyvi kivonat, özvegy családi állapot esetén a volt házastárs halottai anyakönyvi kivonata, vagy a házastárs halálát tartalmazó záradékolt házassági anyakönyvi kivonat. Hajadon vagy nőtlen családi állapotot nem kell igazolni.). Külföldi állampolgárok esetében továbbá szükséges még: - tanúsítvány, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét állampolgárságát, családi állapotát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésnek törvényes akadálya nincs. - Hajadon és nőtlen családi állapotot is igazolni kell! Az okmányokat hiteles magyar fordításban kell becsatolni. A fordítás akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda vagy konzul fordította és hitelesítette. A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell. Amennyiben az okiratok kölcsönös elfogadhatósága tárgyában nincs kétoldalú egyezményünk az illető országgal, akkor szükséges a benyújtandó okiratokra az ott működő magyar külképviselet részéről történő konzuli felülhitelesítés. Ha az adott állam részese a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének mellőzéséről szóló hágai ("APOSTILLE") egyezménynek a külföldi hatóság által kiállított tanúsítványt, illetve okiratot valamilyen szintű felettes szerv kell, hogy felülhitelesítse, "Apostille"-el lássa el. Amennyiben a külföldi állampolgár a magyar nyelvet nem beszéli, tolmács közreműködése szükséges. Tolmácsról az ügyfélnek kell gondoskodnia. 4./ A házassági névviselési formák: Milyen házassági nevet lehet választani? Talán jobban követhető, ha egy példán levezetve tekintjük át a lehetőséget. Nézzük meg, hogy Kiss Gizella és Szabó István a házasságkötés után milyen nevek közül választhat.
A feleség a házasságkötés után választása szerint: 1. kizárólag a maga teljes nevét viseli (Kiss Gizella), 2. a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással (Szabó Istvánné), 3. a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja (Szabó Istvánné Kiss Gizella), 4. a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja (Szabóné Kiss Gizella), vagy 5. a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Szabó Gizella). A férj a házasságkötés után: 1. kizárólag a maga teljes nevét viseli (Szabó István), vagy 2. a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét (Kiss István). A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatják,hozzáfűzve a saját utónevüket 1. (Szabó-Kiss István és Szabó-Kiss Gizella, illetve 2. Kiss-Szabó István és Kiss-Szabó Gizella) . A választás során a feleknek csak arra kell figyelniük, hogy: 1. csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét (tehát az nem lehetséges, hogy a feleséget Szabó Gizellának, a férjet pedig Kiss Istvánnak hívják), illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet (ez akkor érdekes, ha valamelyik fél családi neve már eredetileg is kéttagú, például, ha a férjet Szabó-Kovács Istvánnak hívták volna, a feleség nem lehet Szabó-Kovács-Kiss Gizella)
5./A HÁZASSÁGI NÉV MEGVÁLTOZTATÁSA Új lehetőséget biztosít az 1982. évi 17. tvr. 2009. június 1-jétől az özvegy és elvált családi állapotú kérelmezőknek házassági nevük névváltoztatási eljárásban történő megváltoztatására. A házastársa nevét viselő személy házassági neve kérelemre megváltoztatható, ha a házasság megszűnt és személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapiratával igazolható, hogy volt házastársa nevét a kért formában használta.
A házassági név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező születési anyakönyvi kivonatát, valamint családi állapotát igazoló halotti vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonatát. A házassági név megváltoztatására azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kérelmező személyazonosító okmánnyal igazolni tudja, hogy volt házastársa a nevét a kért formában viselte. A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetékmentes. A névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezi. 6./ A HÁZASSÁGI NÉVVISELÉSI FORMA MEGVÁLTOZTATÁSA A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére módosítható. A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem előterjeszthető a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is. A házassági névviselési forma megváltoztatása iránti kérelem illetéke 5 000 forint. A névváltoztatási szándékról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Amennyiben a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél nyújtja be a kérelmet, akkor az anyakönyvvezető megküldi, azt a házasságkötést nyilvántartó anyakönyvvezetőnek. Ha a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető a kérelmet teljesíti, a változást a házasságianyakönyvben feljegyzi és új, záradékolt házassági kivonatot állít ki a kérelmező részére. 7/ Az anyakönyvi és névváltoztatási eljárás Az illeték tárgya: az anyakönyvi és névváltoztatási eljárás. Az illetékkötelezettség keletkezése: az anyakönyvi eljárás megindításakor. Az illeték mértéke: 1. 2.
3. 4.
5.
a házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem illetéke 5000 forint; a születési név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 10 000 forint. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetében az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni; az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 30 000 forint; a magyar állampolgár vagy Magyarországon élő hontalan személy, vagy a magyar menekültügyi hatóság által menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez annak tanúsításáért, hogy házasságkötésének a magyar jog szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket kell fizetni; nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges olyan igazolás alóli felmentésért, amely tanúsítja, hogy a házasságkötésnek a személyes joga szerint nincs akadálya, 5000 forint illetéket
kell fizetni; 6. a névváltoztatási okiratmásolat kiállítására irányuló kérelem illetéke 1000 forint .
8./ A MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG MEGSZERZÉSE A magyar állampolgárság iránti kérelmet személyesen kell benyújtani az Anyakönyvi Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon. (Kérelem az anyakönyvvezetőnél kérhető). A honosítás feltételei: 1. Meghatározott ideig bevándoroltként, letelepedett vagy menekült státusban, illetve ha a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja és bejelentési kötelezettségének eleget tett. Az időtartam számítása az említett engedélyek elnyerését követő lakcímbejelentéssel kezdődik. 2. Büntetlen előélet (az Állampolgársági Igazgatóság hivatalból ellenőrzi (erkölcsi bizonyítvány beszerzése nem szükséges). 3. Magyarországi lakóhely és megélhetés biztosított legyen, amelyet a megfelelő módon igazolni kell. a) lakóhely igazolása: - amennyiben tulajdonos tulajdoni lappal vagy adásvételi szerződés másolatával, - amennyiben bérleményben lakik bérleti szerződéssel és a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lappal., - amennyiben befogadott személy, úgy befogadó nyilatkozattal és a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lappal. b) Megélhetés igazolása: - egyéni vállalkozó, kft., bt. tagja vagy alkalmazottja : adóhatóság (APEH) által kiállított jövedelemigazolással, - nyugdíjas: nyugdíjigazolvánnyal, vagy nyugdíjmegállapító határozatának fénymásolatával, a nyugdíjszelvénnyel együtt 4. A honosítás nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit. 5. Sikeres vizsga alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven.
Nem köteles vizsgát tenni: - a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy, - aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte, - aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását. A kérelem benyújtását megelőző időtartam: Nyolcévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén honosítását kérheti, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.
Ötévi folyamatos magyarországi itt lakás esetén kedvezményes honosítását kérhet, aki: - Magyarország területén született, - kiskorúsága idején már letelepedett, vagy bevándorolt Magyarországra, - hontalan. Háromévi folyamatos magyarországi ittlakás esetén kedvezményes honosítást kérhet aki: - magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg, - kiskorú gyermeke magyar állampolgár, - magyar állampolgár fogadta örökbe, - magyar hatóság menekültként elismerte. Az itt lakás időtartamára való tekintet nélkül kérheti honosítását, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát és felmenője magyar állampolgár volt (ezt a megfelelő iratokkal igazolni kell), vagy aki visszahonosítását kéri. A kérelemhez csatolni kell: - nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajzát, - a nagykorú és a 14 életévét betöltött kérelmező arcfényképét - a nagykorú és a 14. életévét betöltött kérelmező személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges adatlapját, és arcfényképé - születési, házassági anyakönyvi kivonatot hiteles magyar fordításban (hiteles fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda készít), a kérelemhez az eredeti külföldi anyakönyvi kivonatot is csatolni kell, - állampolgársági vizsgabizonyítványt vagy a vizsga alóli mentesülés igazoló okiratot. A honosítási kérelemmel egyidejűleg benyújtott névmódosítási kérelemmel kérhető, hogy: 1. Többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását. Mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről. 2. Családi nevének magyarra fordítását. A kérelemhez mellékelni kell az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítását, illetve igazolását vagy a Magyar Tudományos Akadémia, illetőleg intézetei szakvéleményét a név vagy névelem nyelvi jellemzőjéről. (A szükséges nyomtatványt az anyakönyvvezető adja). Az állampolgársággal kapcsolatos eljárás illetéke Az illeték tárgya: az állampolgársággal kapcsolatos eljárás. Az illetékkötelezettség keletkezése: az állampolgársággal kapcsolatos eljárás megindításakor. Az illeték mértéke: a magyar állampolgársági bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás tételes illetéke 3000 forint .
Illetékmentes 1. 2. 3. 4.
a a a a
honosítás, visszahonosítás, magyar állampolgárság nyilatkozattal történő visszaszerzésére, valamint magyar állampolgárságról történő lemondásra irányuló eljárás .
9./ EGYSZERŰSÍTETT HONOSÍTÁSI ELJÁRÁS Az Országgyűlés 2010. május 26-án elfogadta a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (továbbiakban: Ápt.) módosítását, amely lehetővé teszi 2011. január 1-jétől a Magyarországon élő és határon túli magyarok egyszerűsített, kedvezményes honosítását. Általános kitöltési útmutató az adatlapokhoz Az adatlapokat a kérelmező személyesen, az átvevő hatóság előtt, a keltezés kitöltésével egyidejűleg írja alá. A születés hazai anyakönyvi adatlapot minden kérelmezőnek személyenként (apa, anya, gyermekek külön-külön) kell kitölteni, a házastársaknak csak egy házassági adatlapot kell kitölteni. Amennyiben a házastárs, illetve az egyik szülő nem kéri a honosítást/visszahonosítást és külföldi állampolgársággal rendelkezik, a külföldi állampolgárságot, igazolt hontalanságot, ismeretlen állampolgárságot a hazai anyakönyvbe is fel kell jegyezni. Ennek igazolására csatolni kell a külföldi fél állampolgárságát igazoló okmánya másolatát. Kérelmező: A kérelmezőre, illetve mint törvényes képviselőre vonatkozó név, személyazonosság igazolására vonatkozó okmány megnevezése, lakcím adatok. Törvényes képviselő aláírása szükséges a kiskorú (18 éves kor alatt) gyermek hazai anyakönyvi kérelménél. Az anyakönyvi esemény helyét (születés, házasság, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése, haláleset történésének helye) az esemény időpontjának megfelelő állapot szerint kell feltüntetni (pl. 1989-ben még Szovjetunió, mint állam létezett) és csak a következő adatokat kell beírni: település, kerület (magyar elnevezés, tartomány vagy szövetségi tagállam, ország neve) Ha a külföldi anyakönyvi okirat az anyakönyvi esemény helyeként csak a megyét (pl. county), vagy a szövetségi tagállamot jelöli meg (pl. California), illetve egyáltalán nem tartalmazza 2 településnevet és azt más okirattal sem lehet igazolni, a kérelmezőnek írásos nyilatkozatot kell tennie a születés pontos helyéről (településnévről). Az adatlapon ezt az adatot a kérelmezőnek be kell írnia, így aláírásával egyben nyilatkozik ezen
adat valódiságáról, emiatt nem kell külön nyilatkozat. Lakcím: a pontos lakcímet kell feltüntetni: irányítószám, településnév, ország neve, utca, házszám Születési családi és utónév: A magyar anyakönyvi bejegyzésben a születési családi név megelőzi az utónevet, így az Adatlapot is ebben a sorrendben kell kitölteni. A neveket az anyakönyvi eseményt igazoló okiratban szereplő névadatok alapján, a fenti sorrend betartásával kell beírni a nyomtatványra. A névmódosításról az állampolgársági eskü/fogadalom letétele után a honosítási/visszahonosítási eljáráshoz csatolt anyakönyvi iratokkal egyidejűleg a hazai anyakönyvezést végző hatóság értesítést kap. Ennek alapján a kérelmező által – amennyiben a névmódosítást engedélyezték – a kért név kerül bejegyzésre. Fontos, hogy a honosítási kérelemmel együtt beadható névmódosítás is. Ha nem kér névmódosítást az érintett, úgy a hazai anyakönyvi bejegyzés teljesítése után csak névváltoztatással, illetékkötelesen változhatja meg a születési családi és utónevét. Aláírások Az adatlapot a kérelmet átvevő hatóság előtt kell aláírni. Születési adatlap A szülők házasságkötésének helyéről és idejéről a kérelmezőnek nyilatkozni kell. A honosított, visszahonosított személy születésének hazai anyakönyvezése során a külföldi okiratban szereplő valamennyi utónevet be kell jegyezni. Ha az érintett az utónevei közül csak kettőt kíván viselni, lehetősége van erről nyilatkozni, azonban több utónév közül csak egy utónevet nem lehet kérni. Származási hely: A jogszabály alapján a gyermek származási helyeként - az anya nyilatkozata alapján - az anya bejelentett lakóhelyét vagy tartózkodási helyét kell az anyakönyvbe bejegyezni. Ha az anya lakóhelye nem ismert, a hazai anyakönyvezési eljárásban származási helyként a születési helyet kell bejegyezni. Nagykorú kérelmező saját maga nyilatkozik erről az adatról. A szülők általában külföldi állampolgárok, tehát a névviselésük a személyes joguk alapján, vagyis az állampolgárságuk szerint kell bejegyezni. Természetesen, ha a szülők előbb kapták meg a magyar állampolgárságot és a születésük hazailag anyakönyvezve van már, úgy bejegyezhető az az utónév, amit a szülőknél az anyakönyvi bejegyzés tartalmaz. Kiskorú esetében mindkét szülőnek alá kell írnia az Adatlapot. Házassági adatlap A külföldi házassági anyakönyvi kivonatnak megfelelően kell teljesíteni az anyakönyvezést. A külföldi házassági anyakönyvi kivonatok általában nem tartalmazzák a férj és a feleség szüleinek születési nevét, ezért kell azt az adatlapra
be kell írni. Ha a házasságkötés olyan országban történt, ahol a több nejűség elfogadott és a kérelmező olyan házasságának a hazai anyakönyvezését kérelmezi, amikor már fenn állt egy másik házassága is abban az időben, a hazai anyakönyvi bejegyzést nem lehet teljesíteni Ha a külföldi házassági okirat nem tartalmazza a házassági nevet a felek nyilatkoznak erről. Mindegyik házastárs csak a saját házassági nevére nyilatkozhat. Ha a külföldi állampolgár házastárs nem kéri a honosítást/visszahonosítást, a házassági neve csak abban az esetben kerül az anyakönyvi bejegyzésbe, amennyiben azt a saját állama szerinti hatósága által kiállított személyazonosságot igazoló okmányának másolatát csatolja a kérelemhez. Családi állapot: amennyiben nőtlen vagy hajadon a családi állapot, úgy erről elég nyilatkoznia a kérelmezőnek. Amennyiben a kérelmező a kérelem benyújtásakor elvált vagy özvegy családi állapotú, csatolni kell a házasság megszűnését igazoló okiratot is, mivel a házasság hazai anyakönyvi bejegyzésének a jelenlegi állapotot kell tükröznie, tehát bekerül ez az adat az anyakönyvbe. Ennek igazolására alkalmas lehet a halotti anyakönyvi kivonat, vagy a házasság megszűnését is tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot.
Házasságfelbontás A házasság hazai anyakönyvi bejegyzésébe bekerül a kérelmező házasságfelbontására vonatkozó adata is, ezért kell csatolni az erre vonatkozó okiratot. Amennyiben a kérelmező az előző házasságát Magyarországon kötötte, úgy a hazai anyakönyvvezető az anyakönyvi esemény helye szerinti anyakönyvvezetőtől, hivatalból beszerzi az anyakönyvi okiratot. Külföldön történt házasság és házasságfelbontás esetében csatolni kell: 1. a külföldi jogerős bontóítélet hiteles magyar fordításban 2. Bizonyos, közösségi jogon alapuló eltérésekkel kell alkalmazni olyan esetekben, ha a házassági anyakönyvbe történő utólagos bejegyzésre 2004. május 1. napját követően az Európai Unió valamely tagállamában (Dániát ide nem értve) házassági ügyben hozott határozat alapján kell sort keríteni, mely esetekre a 2201/2003/EK rendelet (ún. Brüsszel II.) az irányadó. Ezekben az ügyekben a házasságfelbontás anyakönyvezési kérelem benyújtásához az alábbiak szükségesek:
- eredeti külföldi jogerős házasságot felbontó ítélet, hiteles magyar fordítással - 2004. május 1-je után EU országokban (Dánia kivételével !), 2007. január 1-jétől Romániában és Bulgáriában felbontott házasságok esetén: Igazolás nyomtatvány, melyet az eljáró külföldi bíróság tölt ki és lát el aláírásával és bélyegzőjével. A hazai anyakönyvezés teljesítése után a kérelmező magyar anyakönyvi kivonatot kap, amely az anyakönyvezett adatokat a kiállítása időpontja szerinti állapotnak megfelelően tartalmazza, pl. ha a kérelmező névmódosítással a saját egykori magyar születési családi nevének a megfelelő nevet kérte anyakönyveztetni, az anyakönyvi kivonat már ezt a nevet fogja tartalmazni és nem ennek a külföldi formáját. Az anyakönyvi kivonat rovatainak megnevezése valamint a nemre (születési okirat) és a családi állapotra (halotti okirat) vonatkozó formai adatokat angol és francia nyelven is szerepelnek a nyomtatványon. Az anyakönyvben - így az ebből kiállított anyakönyvi kivonaton sem – szerepelhetnek a címek, rangok, nemesi előnevek, ragadványnevek. 10./ ANYAKÖNYVI KIÁLLÍTÁSA
KIVONATOK
(SZÜLETÉSI,
HÁZASSÁGI,
HALOTTI)
KERÜLETÜNKBEN TÖRTÉNT SZÜLETÉS, HÁZASSÁGKÖTÉS, HALÁLESET BEJEGYZÉSÉRŐL AZ ÉRINTETT ÜGYFÉL KÉRELMÉRE ADHATÓ KI ANYAKÖNYVI KIVONAT. ÁLLAMI ANYAKÖNYVEZÉS 1895. OKTÓBER 1-JÉTŐL LÉTEZIK, ENNÉL RÉGEBBI BEJEGYZÉS NEM ÁLL RENDELKEZÉSÜNKRE. ZAMÁRDI ESETÉBEN A SZÜLETÉSI, HALÁLOZÁSI, HÁZASSÁGI ANYAKÖNYVEK 1927-IG BALATONENDRÉDEN TALÁLHATÓAK. AZ ANYAKÖNYVI KIVONAT KIÁLLÍTÁSÁNAK ILLETÉKE 2200 FORINT, AMIT ILLETÉKBÉLYEGBEN KELL LERÓNI. AZ ILLETÉKTÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT ESETEKBEN AZ ANYAKÖNYVI KIVONAT ILLETÉKMENTESEN KIÁLLÍTHATÓ. 11./ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁT OLYAN ADATOK IGAZOLÁSÁRA KÉRHETI AZ ÜGYFÉL, MELYEKET AZ ANYAKÖNYVI KIVONAT NEM TARTALMAZ, DE AZOK AZ ANYAKÖNYVBEN SZEREPELNEK. ILYENEK PÉLDÁUL A VALLÁS, NEMESI CÍMEK, RANGOK, AZ ANYAKÖNYVI ESEMÉNY IDŐPONTJÁBAN MEGLÉVŐ ÉS AZ ANYAKÖNYVBE BEJEGYZETT LAKCÍM, FOGLALKOZÁS. A HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSÁNAK ILLETÉKE 2000 FORINT, AMIT ILLETÉKBÉLYEGBEN KELL LERÓNI. 12./ HALÁLESET BEJELENTÉSE AZ ELJÁRÁST AZ ANYAKÖNYVI HIVATALNÁL VAGY A TEMETÉS MEGRENDELÉSEKOR A TEMETÉST INTÉZŐ FELVÉTELI IRODÁN KEZDEMÉNYEZI AZ ELHUNYT HOZZÁTARTOZÓJA. ANYAKÖNYVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES OKMÁNYOK: - HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY, - „HALÁLESET BEJELENTÉSÉRŐL” KÉSZÜLT JEGYZŐKÖNYV, - AZ ELHALT SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNYA,
-
LAKCÍMKÁRTYÁJA, JOGOSÍTVÁNYA, ÚTLEVELE, A BEJELENTŐ SZEMÉLY SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNYA, LAKCÍMKÁRTYÁJA
AZ ANYAKÖNYVEZÉS ELŐSEGÍTÉSE ÉRDEKÉBEN, AMENNYIBEN A HALÁLESETET BEJELENTŐ SZEMÉLY RENDELKEZÉSÉRE ÁLL, ILLETVE ANNAK BESZERZÉSE MEGOLDHATÓ: - AZ ELHALT SZEMÉLY SZÜLETÉSI ANYAKÖNYVI KIVONATA, - CSALÁDI ÁLLAPOTÁT IGAZOLÓ OKMÁNY (ÖZVEGY CSALÁDI ÁLLAPOT ESETÉN AZ LEHELT HÁZASTÁRS HALOTT ANYAKÖNYVI KIVONAT, ELVÁLT CSALÁDI ÁLLAPOT ESETÉN JOGERŐS BÍRÓI ÍTÉLET VAGY ZÁRADÉKOLT HÁZASSÁGI ANYAKÖNYVI KIVONAT. EZ UTÓBBI A HÁZASSÁGKÖTÉS HELYE SZERINTI ANYAKÖNYVI HIVATALBAN SZEREZHETŐ BE), 13./ HAGYATÉK Az ügyintézést érintő kérdéseivel telefonon a 84/348-400, 348-711. számon, illetve személyesen a Hivatal ügyfélfogadási idejében Nagy Gáborné ügyintézőt szíveskedjen keresni. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS HIVATALBÓL A HALOTTVIZSGÁLATI BIZONYÍTVÁNY ALAPJÁN, AZ ABBAN MEGJELÖLT HOZZÁTARTOZÓ ÉRTESÍTÉSÉVEL INDUL (FÜGGETLENÜL ATTÓL, HOGY HÁNY VÁROMÁNYOS VAN). AZ ÜGYINTÉZŐ ÉRTESÍTI A HOZZÁTARTOZÓKÉNT MEGJELÖLT SZEMÉLYT ÉS EGYBEN FELHÍVJA A FIGYELMÉT, HOGY MEGJELENÉSEKOR MELY DOKUMENTUMOK BEMUTATÁSA SZÜKSÉGES ( PL.: TAKARÉKBETÉTKÖNYV, LAKOSSÁGI FOLYÓSZÁMLA EGYENLEG, FORGALMI ENGEDÉLY, STB).
A hagyatéki eljárás célja, hogy a hatályos öröklési jogi szabályok alapján a hagyatéki eljárásban hozott határozattal közhitelűen igazolja a hagyatéki vagyonban bekövetkezett jogutódlást, tulajdonosváltozást és megtörténjen mindazon intézkedés, amely az örökléssel kapcsolatban igények érvényesítését segíti, illetve amelyeket az ingatlan nyilvántartáshoz és az állami pénzügyekhez fűződő érdekek megkívánnak. A hagyatéki eljárás a hagyaték leltározásával kezdődik, amelyet az Önkormányzat végez, ahol a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye volt.
az
A hagyatéki eljárás lefolytatása közjegyző hatáskörébe tartozik. A
HAGYATÉKI
ELJÁRÁS
ILLETÉKMENTES.
14./ Az egyes tárgyi illetékmentes eljárások Az illetéktörvény által megadott tárgyi illetékmentes eljárások a következők: 1.
a születéssel, a házasságkötéssel, az örökbefogadással, tartással, gondozással és a halálesettel kapcsolatos, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek anyakönyvi adatainak első ízben történő kijavításával kapcsolatos eljárás, kivéve 2. • a magyar állampolgár, illetőleg Magyarországon lakó hontalan külföldön történő házasságkötéséhez szükséges irat; • a nem magyar állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges irat, továbbá • az anyakönyvi kivonat kiállítása; 3. az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, ha 4. • a születés, a házasságkötés és a haláleset anyakönyvezését követően az érdekelt részére első ízben; • az intézeti vagy állami nevelt gyermek anyakönyvezéséhez; • az 1953. január 1-je előtti bejegyzésről a névmutató szerint illetékmentes kivonatot még nem adtak ki, és • a születési anyakönyvből a bejegyzett személy, örökbefogadás esetén az örökbefogadó részére, • a házassági anyakönyvből a házastárs részére, • a halotti anyakönyvből a házastárs vagy a meghalt személy egyenesági rokona részére, • A TARTÁSDÍJ KÜLFÖLDÖN VALÓ BEHAJTÁSA TÁRGYÁBAN NEW YORKBAN 1957. JÚNIUS 20-ÁN KELT NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY KIHIRDETÉSÉRŐL SZÓLÓ 1957. ÉVI 53. TVR. ALAPJÁN FOLYÓ ELJÁRÁS CÉLJÁRA, • a szülők házassági anyakönyvi kivonatának a gyermek születésének anyakönyvezéséhez, • az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának a haláleset anyakönyvezéséhez, • a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény alapján kijavított anyakönyvi adatokról az érdekelt részére első ízben • történik a kiállítása; 5. a házassági név megváltoztatására irányuló eljárás; 6. a gyámhatóság előtt kezdeményezett minden eljárás és az ilyen eljáráshoz szükséges irat; 7. az állami gondoskodás körén kívüli nevelőotthoni térítési díj megállapításához szükséges bizonyítvány; 8. a holtnak nyilvánításra, illetőleg halál tényének megállapítására irányuló bírósági eljárás céljára szükséges irat; 9. A HÁZASSÁGON KÍVÜL SZÜLETETT GYERMEK CSALÁDI JOGÁLLÁSÁNAK BÍRÓSÁGI RENDEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRAT.
