Anyakönyvi ügyek Elérhetőség Körjegyzőség Nádasd 9915 Nádasd, Kossuth út 101. Telefonszám: 94/524-014 Faxszám: 94/424-022 Anyakönyvvezető: Pesti Istvánné Ügyfélfogadási idő: Hétfő 8.00-tól 12.00 óráig Kedd 13.00-tól 16.00 óráig Szerda 8.00-tól 12.00 óráig és 13.00-tól - 16.00 óráig Péntek 8.00-tól 11.00 óráig Az anyakönyvvezető a születést és a halálesetet a bejelentést követően azonnal, a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot pedig annak létrejöttekor anyakönyvezi. Születés anyakönyvezése A születés anyakönyvezése a születés helye szerint illetékes Anyakönyvi Hivatalban történik.A születést legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Ha a szülés intézetben történt, az intézet vezetője, ha intézeten kívül történt, a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos jelenti be. Ha a szülésnél nem orvos működött közre, a bejelentésre kötelezett 8 napon belül köteles bejelenteni. Szükséges iratok: •
orvosi igazolás a gyermek születéséről
•
szülők házassági kivonata vagy közjegyző előtt létesített bejegyzett élettársi kapcsolat kivonata
•
szülők személyazonosító igazolványa / vagy útlevele és lakcímigazolványa
Ha a szülők nem házasok: •
teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, melyet anyakönyvvezetőnél vagy gyámhatóságnál tehetnek a szülők, a gyermek születése előtt vagy után. Ha az apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját szakorvos által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni.
•
Szükséges továbbá: Elvált és / vagy özvegy családi állapot esetén: válás/haláleset tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat.
Házasságkötés A házasságkötés nyilvános és ünnepélyes. A házasságkötő terem Nádasd, Vasúti út 7. szám alatt található. Kik köthetnek házasságot? Magyarországon házasságot csak férfi és nő köthet. Külön engedély nélkül minden cselekvőképes és nagykorú (18. életévét betöltött) magyar állampolgár. A 16 és 18 év közötti fiatalok házasságkötéséhez gyámhatósági engedély szükséges, mely a kiskorú állandó lakóhelye szerint illetékes gyámhatóságnál szerezhető be. Magyar állampolgár 16 éves kor alatt törvényes házasságot nem köthet.
Szükséges iratok: •
személyi igazolvány/ útlevél/ és lakcímigazolvány
•
születési anyakönyvi kivonat
•
elváltnak: a válás tényét tartalmazó házassági anyakönyvi kivonat
•
özvegynek: házastárs halotti anyakönyvi kivonata
Amennyiben magyar állampolgár külföldön vált el, a bontóperi ítéletet az anyakönyvvezető az Igazságügyi Minisztériumhoz terjeszti fel. Ha a Minisztérium azt jogérvényesnek ítéli, a válás feljegyzésre kerül a házassági anyakönyvben. Amennyiben a válás nem jogérvényes, azt a magyar bíróságon meg kell ismételni. Ha a válást az Európai Unió valamelyik tagállamának bírósága mondta ki, a bíróságtól hozni kell az un. Brüsszel II. adatlapot, mely alapján a válás az anyakönyvben feljegyezhető. Házasságkötés előtti teendők A házasulók a házassági szándékot személyesen jelentik be - legkorábban 6 hónappal, de min. az esküvőt megelőzően 30 nappal -, erről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. (A 30 napos várakozási idő alól a jegyző indokolt esetben felmentést adhat. A felmentési kérelmet az anyakönyvvezetőnél kell benyújtani. A házasulók nyilatkoznak arról, hogy egymással házasságot kívánnak kötni és legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek nincs törvényi akadálya. Nyilatkoznak továbbá a házasságkötés utáni névviselésről, és megállapodnak a születendő gyermekek családi nevében. Kivel nem lehet házasságot kötni? Egyenes-ági rokonnal, testvérekkel, testvérek egyenesági, vér szerinti leszármazóival, a volt házastárs egyenesági rokonával, valamint örökbe fogadó az örökbe fogadottal. Hol házasodhatunk? Magyarország bármely házasságkötő termében. Nem kell tehát a lakóhelyhez legközelebb esőt választani, de mindenképpen célszerű tájékozódni az adott házasságkötő terem
befogadóképességéről, és a várható költségekről, a Polgármesteri Hivatalok ugyanis maguk határozzák meg a bérleti díjat és a szolgáltatások árait.
Házasságkötés külső helyszínen A kerületben külső helyszínen házasságot kötni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet, ha a helyszín alkalmas és méltóak a körülmények Kiskorúak házasságkötése Kiskorúak házasságkötése előtt a lakóhely szerint illetékes Gyámhatóságtól előzetes házasságkötési engedélyt kell kérni. A Gyámhatóság által kiadott házasságkötési engedély a kiadásától számított hat hónapig érvényes. Külföldi állampolgár házasságkötése Külföldi állampolgár a házasságkötési szándékát – az illetékes külföldi hatóság (közjegyző, anyakönyvvezető) előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozatával – írásban is megteheti. Tanúsítványt kell hoznia a külföldi hatóságtól arról, hogy hazája törvényei értelmében házasságot köthet. A tanúsítványt kiállíthatja a külföldi állam vagy annak Magyarországi képviselete. A házasság csak abban az esetben köthető meg, ha annak sem a külföldi, sem a magyar jog szerint nincs akadálya. A tanúsítvány beszerzése alól Vas megyei Kormányhivatal - indokolt esetben – felmentést adhat (illetéke: 5.000,- Ft, melyet illetékbélyegben kell leróni). A tanúsítvány kiállításának ügyintézési ideje 30 nap. A külföldi fél állampolgárságát útlevéllel, személyi igazolvánnyal vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolhatja. Azonos állampolgárságú – nem magyar – házasulók az állampolgárságuk szerint illetékes, Magyarországon működő külképviseleti hatóságnál is házasságot köthetnek. A házasságkötés során a házasuló anyanyelvét használhatja. Amennyiben a házasulók, tanúik vagy az anyakönyvvezető közül egy vagy több személy nem beszéli a többiek által beszélt nyelvet, tolmácsot kell alkalmazni. Tolmácsról a házasulandó feleknek kell gondoskodni. Nem lehet tolmács a házasuló és egyenesági rokona. Magyar állampolgár házasságkötése külföldön A magyar félnek tanúsítványt kell vinnie arról, hogy a magyar jog szerint házasságot köthet. A tanúsítvány kiállításához a formanyomtatványt a lakóhely szerinti anyakönyvvezető tölti ki, melyet 5000.- Ft-os illetékbélyeggel ellátva felterjeszt a Vas megyei Kormányhivatalhoz. A kérelemhez csatolni kell a külföldön lakó és tartózkodó fél nyilatkozatát, mindkét fél születési anyakönyvi kivonatát és családi állapotuk igazolását. Felmentés tanúsítvány beszerzése alól
Ha a nem magyar házasuló a tanúsítványt nem tudja beszerezni és annak bemutatása alól felmentést kér, az anyakönyvvezető a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel (5.000,- Ft-os illetékbélyeggel), és a házasságkötési szándék bejelentéséről készült jegyzőkönyvvel és a szükséges iratokkal együtt a felettes szervhez elbírálásra felterjeszti. Házassági tanú Házassági tanú lehet minden nagykorú és cselekvőképes személy, aki érvényes személyi igazolvánnyal rendelkezik. Külföldi állampolgárságú tanú esetén útlevélre, és amennyiben nem beszél magyarul, tolmácsra van szükség. Nem lehet tolmács a házasuló és egyenesági rokona. A tanú felkéréséről és a házasságkötésen való megjelenéséről a házasulók gondoskodnak. Bejegyzett élettársi kapcsolat Bejegyzett élettársi kapcsolatot két 18. életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. Az élettársi kapcsolat létesítését megelőző eljárás, tanúsítvány iránti kérelem ill. felmentési kérelem és a szükséges iratok megegyeznek a házasságkötési eljárásban előírtakkal. A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók a bejegyzett élettársakra. A bejegyzett élettársi kapcsolat létrehozásának időpontját az anyakönyvvezető a felek kívánságát figyelembe véve tűzi ki. 4. Haláleset anyakönyvezése A haláleset anyakönyvezése a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvi hivatalban történik meg. A halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni. Az intézetben történt halálesetet az intézet vezetője jelenti be. Szükséges iratok: •
halott-vizsgálati bizonyítvány
•
hamvasztás esetén az ÁNTSZ hozzájárulása
•
az elhunyt születési anyakönyvi kivonata
•
az elhunyt házassági anyakönyvi kivonata / vagy közjegyzői okirat bejegyzett élettársi kapcsolatról
•
elvált elhunytnak a válásról szóló jogerős bírósági végzés vagy záradékolt házassági anyakönyvi kivonat
•
özvegy családi állapotú elhunytnak a házastárs halotti anyakönyvi kivonata
•
az elhunyt személyi igazolványa, lakcímigazolványa, vezetői engedélye, útlevele, tartózkodási engedélye
Anyakönyvezésre a felsorolt iratokat az elhunyt hozzátartozója, vagy a hozzátartozó által megbízott temetkezési ügyintéző viheti be az Anyakönyvi Hivatalba, a bejelentésről jegyzőkönyv készül.
Anyakönyvi kivonat kiállításának illetéke, egyéb eljárási illetékek Születés, házasságkötés, haláleset, bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezése esetén az első alkalommal illetékmentes az anyakönyv kiállítása. A továbbiakban 2000.- Ft illeték megfizetése ellenében kerül kiállításra anyakönyvi kivonat. (Kivéve: személyi igazolvány kiadásához, haláleset, születés anyakönyvezéséhez, örökbefogadáshoz szükséges anyakönyvi kivonat) Az anyakönyvi eljárásokban az illetéket illetékbélyegben kell leróni. Hivatalunk illetékbélyeget nem forgalmaz, célszerű a Postahivatalban megvásárolni. (Kivonatra 2.000,Ft, tanúsítványra és tanúsítvány alóli felmentési kérelemre 5.000,- Ft, házassági névmódosításra 5.000,- Ft, születési név megváltoztatására 10.000,- Ft, ismételt születési névváltozásra 30.000,- Ft, állampolgársági bizonyítványra 3.000,- Ft az illeték.) Hazai anyakönyvezés Magyar állampolgár külföldön történt születésének, házasságkötésének, elhalálozásának, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének hazai anyakönyvezése a KIM BÁH Állampolgársági Igazgatóság Hazai Anyakönyvezési Osztályának hatáskörébe tartozik. A hazai anyakönyvezést a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél, külföldön a magyar külképviseleti hatóságnál lehet kérni. Az anyakönyvezéshez az eredeti idegen nyelvű okiratot és annak hiteles magyar fordítását kell csatolni. Amennyiben az eredeti okiratról az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda, közjegyző vagy konzul hiteles másolatot készít, az szintén képezheti a hazai anyakönyvezés alapját. (A benyújtott iratokról célszerű hiteles másolatot készíttetni, mivel a benyújtott eredeti okiratokat az anyakönyvi irattárból nem lehet visszaadni!) Hazai anyakönyvezés kérésekor minden esetben igazolni kell a magyar állampolgárságot, mely történhet •
érvényes magyar személyazonosító igazolvánnyal
•
érvényes magyar útlevéllel
•
állampolgársági bizonyítvánnyal
Születés hazai anyakönyvezése A születés hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok: •
jegyzőkönyv
•
szülők magyar állampolgárságának igazolása
•
külföldi születési anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
•
szülők házassági anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
•
a szülők személyi azonosítója
•
az anya leánykori családi neve
•
a gyermek származási helye
•
házasságon kívül született gyermek esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
A jegyzőkönyv valamennyi adatának a gyermek születésének időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie. Házasság hazai anyakönyvezése A házasság hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok: •
jegyzőkönyv
•
mindkét fél állampolgárságának igazolása (személyi ig., útlevél fénymásolata)
•
a külföldi házassági anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
•
házasságkötés előtti családi állapot
•
magyar állampolgár(ok) születési anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
•
házasság előtti elvált illetőleg özvegy családi állapot okirattal történő igazolása (jogerős bírósági ítélet vagy elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)
•
személyi azonosító
•
a házastársak anyjának leánykori családi neve
•
feleség személyes nyilatkozata a házasságkötés utáni nevére vonatkozóan abban az esetben, ha a külföldi okirat nem tartalmazza ezt az adatot
•
mindkét fél által aláírt nyilatkozat a születendő gyermek családi nevére vonatkozóan, ha a feleség a házasságkötés után továbbra is a leánykori nevét viseli
A jegyzőkönyv valamennyi adatának a házasságkötés időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie.
Bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezése A bejegyzett élettársi kapcsolat hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok: •
jegyzőkönyv
•
a bejegyzett élettársak állampolgárságának igazolása (személyi ig., útlevél fénymásolata)
•
a külföldi anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
•
a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése előtti családi állapot
•
magyar állampolgár(ok) születési anyakönyvi kivonata vagy annak másolata
•
a bejegyzett élettársi kapcsolat előtti elvált illetőleg özvegy családi állapot okirattal történő igazolása (jogerős bírósági ítélet vagy elhunyt házastárs/élettárs halotti anyakönyvi kivonata)
•
személyi azonosító
•
az élettársak anyjának leánykori családi neve
A jegyzőkönyv valamennyi adatának a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie. Haláleset hazai anyakönyvezése Haláleset hazai anyakönyvezéséhez szükséges iratok, adatok: •
jegyzőkönyv
•
az elhunyt magyar állampolgárságának igazolása
•
külföldi halotti anyakönyvi kivonat, hiteles magyar fordítással
•
születési anyakönyvi kivonat vagy annak másolata
•
házassági anyakönyvi kivonat/bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvi kivonat vagy annak másolata
•
az elhunyt illetőleg házastársának személyi azonosítója
•
az elhunyt anyjának leánykori neve
A jegyzőkönyv valamennyi adatának a haláleset időpontjában fennálló állapotot kell tükröznie. Névviselés, névhasználat A magyar állampolgárok családi és utónevet viselnek. Az utónév legfeljebb két tagú lehet. Mindenki azt a nevet viseli, ami születése illetőleg házasságkötése révén megilleti, ettől eltérni csak Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter (KIM) engedélyével lehet. Külföldi állampolgárok, hontalanok névviselésével kapcsolatban állampolgárságuk illetőleg származási helyük joga az irányadó. A név megváltoztatása névmódosítás illetőleg névváltoztatás útján történhet. Névmódosítás Anyakönyvvezetői hatáskörben: Házassági név módosítására – a házasság alatt, illetve a házasság megszűnése után – a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes. / A kérelmet be lehet nyújtani a
lakóhely szerinti anyakönyvvezetőhöz is, aki továbbítja a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezetőnek./ A névmódosítás illetéke 5000.- Ft. Amennyiben a feleség vagy a férj visszaveszi születési nevét, és a házasság fennáll, mindkettejük közös megállapodása is szükséges a gyermekek születési családi nevére vonatkozóan. Névváltoztatás Családi és utónevek változtatása csak miniszteri engedéllyel történhet. A névváltoztatás iránti kérelmet a lakóhely szerinti anyakönyvvezetőnél kell benyújtani . Az anyakönyvvezető az adatok egyeztetése és a kérelmező aláírásának hitelesítése után továbbítja a kérelmet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz (KIM). A névváltoztatási kérelem illetéke 10.000.- Ft, az eljárás ügyintézési határideje 60 nap. Az egy családhoz tartozó nagykorúak közös kérelme esetén az illetéket minden nagykorúnak külön-külön kell megfizetni. A névváltozás a kiskorúakra is kiterjed, kivéve ha azt nem kérik. A névváltozás a nagykorúakra csak akkor terjed ki, ha azt kérik. A miniszter által megváltoztatott név ismételt megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 30.000,- Ft . Névváltoztatási okirat másolat illetéke 1.000,- Ft, másolat csak a KIM Anyakönyvi Osztályától kérhető. Honosítás, visszahonosítás, állampolgárság HONOSÍTÁSI, VISSZAHONOSÍTÁSI KÉRELMET KIZÁRÓLAG ELŐZETESEN EGYEZTETETT IDŐPONTBAN TUD AZ ANYAKÖNYVVEZETŐ ÁTVENNI! Honosítás A honosítás feltételei: 1) Meghatározott ideig* bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státusban, illetve EGT tartózkodási engedéllyel Magyarországon kell élni, 2) büntetlen előélet, 3) biztosított magyarországi lakás és megélhetés, melyet az eljáró hatóság felhívására igazolni kell 4) a honosítás nem sértheti a Magyar Köztársaság érdekeit, 5) sikeres vizsga alkotmányos alapismeretből magyar nyelven. *A kérelem benyújtását megelőző időtartam: Nyolcévi folyamatos magyarországi itt lakás után kérheti a honosítását az, aki nem tartozik az alábbi kategóriák valamelyikébe. Ötévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki: •
Magyarország területén született,
•
vagy kiskorúsága idején már letelepedett vagy bevándorolt Magyarországra,
•
hontalan.
Háromévi folyamatos magyarországi itt lakás után kedvezményes honosítást kérhet az, aki: •
magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve házassága a magyar állampolgár házastárs halálával szűnt meg,
•
vagy kiskorú gyermeke magyar állampolgár,
•
vagy magyar állampolgár fogadta örökbe (nagykorú személy),
•
vagy magyar hatóság menekültként elismerte.
Kedvezményes honosítást kérhet az, aki Magyarországon lakik, magyar nemzetiségűnek vallja magát és hiánypótlási felhívás esetén igazolja vagy valószínűsíti, hogy felmenői – szülő, nagyszülő, dédszülő, stb.- között volt magyar állampolgár. Az időtartam számítása a bevándorlási, letelepedési, EGT tartózkodási engedély, vagy a menekült státus elnyerését követő lakcímbejelentéssel kezdődik. Magyar állampolgár által örökbe fogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől (magyarországi tartózkodásának jogcímétől) függetlenül honosítható. Egyszerűsített honosítási eljárás Kedvezményes honosításra az jogosult, aki a következő (együttes) feltételnek megfelel: •
maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását
•
a magyar nyelvtudását igazolja
•
a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban
•
honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát
Egyszerűsített honosítási kérelem nyomtatvány http://allampolgarsag.gov.hu weboldalról letölthető vagy beszerezhető a BÁH-nál és az anyakönyvi hivataloknál. Benyújtható: •
magyarországi anyakönyvvezetőknél
•
a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal regionális igazgatóságainál
•
külföldön a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőnél.
Becsatolandó mellékletek: •
születési anyakönyvi kivonat, házasoknak házassági anyakönyvi kivonat, elváltaknak házassági kovonat és bontóperi ítélet, valamint a magyar származást igazoló dokumentumok (pl. felmenők születési anyakönyvi kivonatai, lelkipásztori igazolás vagy régi magyar okirat, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.) A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen
•
saját kézzel írt nem szakmai önéletrajz
•
2 db igazolványkép
Idegen nyelvű okiratokat nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése vagy viszonossági gyakorlat hiányában - hiteles magyar fordítással, és - ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell csatolni. Névmódosítás: A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik, hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék, többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását, utónevük magyar megfelelőjét. A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani. Visszahonosítás A visszahonosítás feltételei: Visszahonosítását az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező külföldi személy (1993. évi LV. törvény 23. §) kérheti, aki már volt magyar állampolgár, de állampolgárságát elvesztette, ha •
büntetlen előéletű,
•
magyarországi lakása és megélhetése biztosított,
•
a visszahonosítás nem sérti a Magyar Köztársaság érdekeit.
Egyéb tudnivalók •
A kérelemhez eredeti anyakönyvi kivonatokat – beleértve a külföldi kivonatokat is kell csatolni. Ezeket a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állampolgársági ügyekben eljáró szerve nem vonja be. A külföldön történt anyakönyvi események honosítást követő hazai anyakönyvezéséhez azonban hiteles fénymásolat is mellékelhető.
•
Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell a kérelemhez mellékelni. (OFFI)
•
A kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlását, vagy letelepedését engedélyező, illetve a menekültkénti elismeréséről szóló határozat, továbbá EGT tartózkodási engedélyének másolatát.
•
Kedvezményes honosítás esetén a kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja felmenői egykori magyar állampolgárságát valószínűsítő okiratot (pl.: állami anyakönyvből kiállított okmány)
•
Magyar állampolgár által örökbe fogadott kérelmező esetében a magyar gyámhatóság által hozott jogerős határozat alapján kérhető kedvezményes honosítás.
A honosítási és visszahonosítási kérelmet személyesen, a lakóhely szerint illetékes polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél vagy a körzetközponti jegyző (okmányiroda) székhelyén működő anyakönyvvezetőnél lehet benyújtani az erre rendszeresített kérelem nyomtatványon. A nyomtatvány letölthető a BÁH honlapjáról is, vagy beszerezhető bármely anyakönyvi hivatalban. A honosítási/visszahonosítási kérelem, valamint az ezekhez csatolható névmódosítási kérelem illetékmentes. Milyen iratokat kell kérelméhez csatolnia? •
nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajzát,
•
a nagykorú és a 14. életévét betöltött kérelmező 2 db igazolványképét
•
a nagykorú és a 14. életévét betöltött kérelmező személyazonosító igazolványának kiadásához szükséges adatlapját (anyakönyvvezető adja)
•
a születési anyakönyvi kivonatot, és családi állapotot igazoló okmányt, pl: házassági, halotti anyakönyvi kivonat, jogerős bontóítélet
•
magyar állampolgár által örökbefogadott gyermek esetén a magyar gyámhatóság jogerős határozatát,
•
állampolgársági vizsgabizonyítványt, vagy a vizsga alóli mentesülést igazoló okiratot,
•
a kérelem elbírálását elősegíti, ha csatolja a bevándorlását vagy letelepedését engedélyező, illetve a menekültkénti elismerésről szóló határozatot, továbbá EGT tartózkodási engedélyének másolatát
•
magyarországi megélhetés igazolását (- munkáltató és az APEH jövedelemigazolását, - nyugdíjas: nyugdíjmegállapító határozat és nyugdíjszelvény fénymásolatát, - eltartott személy: befogadó jövedelemigazolását)
•
magyarországi lakóhely (lakás, lakhatás) - ha saját tulajdonú ingatlanban lakik: az adásvételi szerződés másolatát vagy tulajdoni lapot, - ha bérleményben lakik: lakásbérleti szerződést és a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lapot, - ha befogadott személy: befogadó nyilatkozatot és tulajdoni lapot.
Mivel valószínűsíthető a felmenők vagy saját egykori magyar állampolgársága? •
egykori állampolgársági okirattal (állampolgársági bizonyítvány, honosítási, visszahonosítási, elbocsátási okirat, stb.)
•
állami születési, házassági, vagy halotti anyakönyvi kivonattal (az anyakönyvi okmány lehet korabeli magyar hatóság által kiadott kivonat, de az anyakönyvi esemény - születés, házasságkötés, haláleset - helye szerint jelenleg illetékes állami hatóság által kiadott okmány is),
•
korabeli magyar katonakönyvvel, magyar útlevéllel, korabeli magyar személyazonosító igazolvánnyal,
•
korabeli magyar lakcímbejelentővel, illetőségi bizonyítvánnyal, iskolai bizonyítvánnyal, stb.
•
1895 előtti bejegyzésről szóló egyházi születési, házassági, vagy halotti anyakönyvi kivonattal.
Vizsga alkotmányos alapismeretekből A vizsgára az állandó, bejelentett lakóhely szerint illetékes kormányhivatalban lehet jelentkezni. Nem köteles vizsgát tenni: •
a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy,
•
aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményekben végzettséget szerzett, és a kérelem benyújtásakor csatolja a végzettséget tanúsító bizonyítvány, illetve oklevél/diploma közjegyző, vagy a kibocsátó intézmény által hitelesített másolatát
•
aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte,
•
aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére, és a kérelem benyújtásakor csatolja az erről szóló, a betegség jellege szerint illetékes szakintézmény igazolását.
Névmódosítás: A honosítási vagy visszahonosítási kérelem benyújtásakor egyidejűleg kérheti: •
azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse (pl: IuhasJuhász),
•
többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (pl: apai név, vagy -ová végződés),
•
családi nevének magyarra fordítását (pl: Fisher-Halász).
Milyen iratokkal támasztható alá a névmódosítási kérelem? A névmódosítási kérelmet okirattal - felmenő állami anyakönyvi kivonatával, felmenő egykori állampolgársági okiratával vagy bizonyítványával, névváltoztatási okiratával, egykori magyar útlevéllel, korabeli lakcímbejelentővel, vagy illetőségi bizonyítvánnyal, stb. - vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
Milyen esetekben nem nyújtható be névmódosítási kérelem? A honosítási és visszahonosítási eljárásban csak a születési családi név módosítható, a házassági név (házastársa születési családi neve, amennyiben azt viseli) és az utónév nem.
Mikor válik valaki magyar állampolgárrá?
A Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter a honosítási /visszahonosítási kérelmeket a beérkezéstől számított 3 hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetőleg visszahonosítási okiratot ad ki. Ezt követően a kérelmezőnek állampolgársági esküt vagy fogadalmat kell tennie, melyre a lakóhely szerint illetékes polgármester küldi meg a felhívást. A magyar állampolgárságot a kérelmező az eskü vagy a fogadalom letételének napjával szerzi meg. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a felhívástól számított két hónapon belül kell letenni. Az eskütételi határidőt, indokolt esetben, kérelemre a miniszter meghosszabbíthatja. Amennyiben az eskü vagy fogadalom letételére egy éven belül nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási okirat hatályát veszti. A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.
Magyar állampolgárság igazolása A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy - ellenkező bizonyításig - honosítási okirattal igazolható. A miniszter az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetőleg azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes. A kérelem illetéke: 3.000,- Ft.
