Anyaggyűjtés, cédulázás A lecke célja: A tananyag felhasználója megismerje a jegyzetelés módszereit, képes legyen információt kinyerni a talált forrásokból, és pontosan hivatkozni a felhasznált forrásokra. Követelmények: Ön akkor sajátította el megfelelően a tananyagot, ha: meg tudja határozni a jegyzetelés célját; meg tudja határozni a cédulázás célját és módszerét; fel tudja sorolni a cédula tartalmát; fel tudja sorolni a hivatkozás során leggyakrabban felhasznált dokumentumtípusokat; el tudja készíteni a különböző dokumentumtípusokra helyes hivatkozásokat; fel tudja sorolni a jegyzetelés típusait; fel tudja sorolni az idézés két módszerét; fel tudja sorolni a szó szerinti és a tartalom szerinti idézés szabályait; helyesen el tud készíteni szó szerinti és tartalom szerinti idézeteket. Időszükséglet: A tananyag elsajátításához körülbelül 50 percre lesz szüksége. Kulcsfogalmak: anyaggyűjtés, jegyzetelés cédulázás, hivatkozás, könyv, folyóirat, szakdolgozat, internetes forrás idézés, szó szerinti és tartalom szerinti idézés, parafrázis Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg a jegyzetelés célját! 1. Anyaggyűjtés Az irodalomkutatás (lásd: II. modul 1. lecke) során talált dokumentumokból a választott témához, az általa fölvetett kérdésekhez és problémákhoz gyűjtünk tényeket, adatokat. A jegyzetelés során NEM tartalmat jegyzetelünk, hanem minden olyan információt, ami újdonsággal bír a számunkra, ami alátámasztja vagy megcáfolja a hipotézisünket. Tevékenység: Olvassa el a bekezdést! Jegyezze meg, hogy mikor kezdhetünk hozzá a cédulázáshoz! Jegyezze meg a cédulázás célját, módját! Gyűjtse ki/jegyezze meg, hogy milyen adatokat tartalmazzon egy cédula! 2. Cédulázás A cédulázáshoz csak akkor kezdjünk hozzá, ha már kellően lehatároltuk a kidolgozandó témát, térben és időben is pontosítottuk a kereteit, és végig tartsuk is magunkat ezekhez a
határokhoz, ne kezdjük az elméleti/történeti bemutatást a kezdetektől, ne tegyünk globális kitekintést. „A cédulázás azt jelenti, hogy az általunk fontosnak tartott anyagot cédulákra visszük fel, mégpedig dokumentációs egységenként; …”1, vagyis egy cédulára (ami minimum A/5-ös lapot jelent, nem valami fecnit!) egy gondolati egységet, vagy egy műből szerzett információkat visszük fel. Ezek a cédulák a dolgozat összeállításakor jóval egyszerűbben kezelhetők, mint a források maguk. Egy cédula tartalma: a. A forrás PONTOS bibliográfiai adatai, e nélkül soha ne használjunk egyetlen irodalmat sem, hiszen ezek teszik lehetővé a felhasznált források gyors és pontos visszakereshetőségét. A bibliográfiai adatok tartalmazzák: szerzőségi adatokat, címadatokat (főcím, alcím), kiadási adatokat, terjedelemadatokat (oldalszám). A forrás adatait mindig olyan formában írjuk le, ahogy az a dokumentum címlapján (nem a borítón!!!) szerepel, akkor is, ha nyilvánvalóan téves/hibás (ilyenkor a helyes verziót []-ben írjuk mögé). Tevékenység: Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen módon kell hivatkozni a különböző dokumentumtípusokra! Keressen a felsoroltaknak megfelelő dokumentumtípusokat, majd készítse el a helyes hivatkozásokat! Hivatkozás a különböző dokumentumtípusokra: Könyv egészére: SZERZŐ: Cím. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Terjedelem Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : Tanácsok, tippek, trükök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Bőv., aktualizált átd. [Budapest]: Perfekt, 2004. 250 p. Könyv részére/részeire. SZERZŐ: Gazdadokumentum címe. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Rész a dokumentumon belül Wimmer Ágnes – Juhász Péter – Jeney Johanna: Hogyan írjunk…? : 101 tanács (szak)dolgozatíróknak. Budapest: Alinea, 2009. Az írás mint munka. p. 237-238. Könyv fejezetére: SZERZŐ: Cím. In: / = Gazdadokumentum elsődleges szerzője: Címe. Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. A rész helye a dokumentumban.
1
Szabó Im. p. 92.
Szabó Katalin: Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? = Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth, 2009. p. 251-310. Folyóiratcikkre: SZERZŐ: Cím. In: / = Gazdadokumentum címe. Év, szám. A rész helye a dokumentumban. Cserné Adermann Gizella: Kutatásmódszertani dilemmák. = Tudásmenedzsment, 2004. 2. sz. p. 11-18. Szakdolgozatra: SZERZŐ: Cím. (Szakdolgozat) Megjelenési hely: Kiadó, kiadás éve. Terjedelem Nyitrai Erzsébet: Internethasználat a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárban és a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Könyvtárában. (Szakdolgozat) Szeged: SZTE, 2006. 59 fol. Internetes forrásra: SZERZŐ: Cím. (ha van) url cím (letöltés dátuma) Plágium ellen véd a magyar KOPI-portál. http://www.origo.hu/techbazis/internet/20060103antiplagi.html (Letöltve: 2011. augusztus 18. Amennyiben a műnek nem szerzője, hanem szerkesztője van (könyvnél, könyvfejezetnél és internetes forrásnál fordulhat elő elsősorban), akkor a cím után ()-ben adjuk meg a szerkesztő(k) nevét. Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. (szerk. Falus Iván) Budapest: Keraban, 1993. 540 p. A fent felsorolt hivatkozási formák az általános magyar szabvány szerintiek, ezektől lehet tudományterületi és nemzeti eltérés is. Mindig érdeklődjük meg a tanszéken, hogy milyen hivatkozási formát kérnek!!! Tevékenység: Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen jegyzetelési módszereket ismerünk! A jegyzetek: Aktív jegyzetelés: saját gondolatokkal kiegészített jegyzetek. Passzív jegyzetelés: a szöveg kivonatolása, egyszerű lemásolása. A felsőoktatásban az előbbit várják el, de mi is ez pontosan? A dolgozat során különböző forrásokat, elméleteket, definíciókat kell egymással ütköztetni, és ezekből levonni valamilyen következtetést. Az a legegyszerűbb, ha a választott témánkra több meghatározást is keresünk, több szempontból közelítjük meg, majd megnézzük, ezekben a „… definíciókban mik a közös pontok, mik a főbb különbségek, melyik szélesebb, melyik konkrétabb, melyik készült […] a
gyakorlat vagy elmélet szemszögéből.”2 Ezek az értékelő, esetleg kritikai megjegyzések máris saját gondolatnak, véleménynek minősülnek, ami a célunk volt. Tevékenység: Gyűjtse ki és jegyezze meg, hogy milyen típusai és szabályai vannak az idézésnek! Jegyezze meg az idézés helyes módszereit! Keressen olyan hivatkozásokat, amelyeket szó szerint vagy tartalom szerint idézne! Rögzítse a szabályoknak megfelelően a kigyűjtött idézeteket! 3. Idézés A leggyakoribb és legsúlyosabb hiba, ha hivatkozás nélkül vesszük át valaki gondolatait és a sajátunkként adjuk tovább! Ezt nevezik plágiumnak, köznapi nevén lopásnak, ami azonnali elégtelent eredményez. Az idézésnek két módja van: a szerző gondolatainak szó szerinti idézése, egy gondolat tartalom szerinti idézése. A szó szerinti idézésnek több oka lehet: „ha olyan adat, gondolat, megállapítás van benne, amely nélkülözhetetlen a dolgozat megírásához; ha alátámasztja […] állítás[unkat]; ha kritizál egy szövegrészt, vitatkozik vele; ha az aforizmaértékű, találó, szellemes megfogalmazást beépít[jük a] dolgozatba, [emelve ezzel] a színvonalát.”3 Amikor szó szerint idézünk egy szöveget vagy szövegrészt: az idézett szöveget „…”-be kell tenni ha nem az egész mondatot idézzük, akkor a kihagyott részt …-tal jelöljük: o mondat elejéről/végéről: „… idézet …” o mondat közben: „idézet […] idézet folytatása” ha bármilyen kommentárt teszünk az idézett szövegrészbe, azt []-be kell tenni. Minden idézet után tűntessük föl a pontos oldalszámot is! Tapasztalataim szerint, jegyzetelés közben jobb, ha a fontos megállapításokat szó szerint írjuk ki (a definíciókat mindenképpen!), mert azokat még mindig könnyebb átfogalmazni a saját szavainkra, ha az eredeti megfogalmazás nem illik a szövegbe, mint visszakeresni az eredeti gondolatsort. Tartalom szerinti idézésnek, más néven parafrázisnak adott mű összefoglalását és annak közlését nevezzük. A lényeg az összefoglaláson van, vagyis nem számít átírásnak, ha csak a 2
8 tipp a jó szakdolgozathoz. http://szakdolgozatiras.hu/ (Letöltve: 2011. június 10.) Majoros Pál: A kutatásmódszertan alapjai : Tanácsok, tippek, trükkök (nem csak szakdolgozat-íróknak). Bp.: Perfekt, [s.d.] p. 190. 3
kötőszavakat vagy a mondatrészek sorrendjét változtatjuk meg, illetve ha néhány szót kicserélünk a szinonimájára! Kétféle módon lehet kikerülni, hogy ebbe a csapdába essünk: vagy körülírjuk és hosszan megmagyarázzuk az adott gondolatsort, vagy összesűrítjük néhány mondatba, esetleg egy bekezdésbe.4 Mindkét hivatkozás lényege, hogy MINDIG meg kell hivatkozni a forrást, ahonnan a gondolatot vettük. Ennek a plágium vádjának elkerülésén kívül más hasznos okai is vannak: a hivatkozás biztosítja a visszakereshetőséget, illetve utalóként is működhet, ha valamit meg kell magyarázni. „A különböző források felhasználása és idézése nem csökkenti a dolgozat értékét […], jelzi a szerző témában való jártasságát, olvasottságát, tájékozottságát”5, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy a hivatkozások száma önmagában nem emeli a dolgozat színvonalát. Meg kell találnunk az arany középutat mások (hivatkozások) és a saját gondolataink között.
4 5
8 tipp… Im. Wimmer – Juhász – Jeney: Im. p. 165.
