A D A T O K A FÁCÁN (PHASIANUS COLCHICUS L., 1758) TÁPLÁLÉKÁNAK MEGISMERÉSÉHEZ, A TAVASZTÓL ŐSZIG TERJEDŐ IDŐSZAKBAN A DUNA DELTÁJA (ROMÁNIA) TERMÉSZETI VISZONYAI KÖZÖTT Kiss János Botond—Dr. Rékásijózsef
A fácán (Phasianus colchicus L.) magas ökológiai r u g a l m a s s á g a , n a g y ü z e m i t e n y é s z t h e t ő s é g e k ö v e t k e z t é b e n E u r ó p á b a n az egyik legelterjedtebb szár nyas vad. V a d g a z d á l k o d á s i szerepe, gazdasági j e l e n t ő s é g e számos szak m u n k a tárgyát k é p e z t e , ökológiájával is t ö b b k u t a t ó foglalkozott. így hivatkozhatunk a Kleiner—Zsák-Kaszab (1940), Fried (1940), Janda (1965), Brühl (1973)-féle m u n k a k ö z ö s s é g e k e r e d m é n y e i r e , összefoglalásukat meg találjuk a Glutz-Bauer—Bezzel kézikönyvek megfelelő k ö t e t é b e n (1973), valamint Nagy (1966, 1971) és Farkas (1981,1983 a, b, 1984) táplálkozásbioló giai vizsgálataira. R o m á n i á b a n az idevágó irodalom h é z a g o s . Scarlatescu és társai (1960) n e g y e d s z á z a d a i s m e r t e t t é k e faj téli táplálékát országos viszonylatban, de É s z a k - D o b r u d z s a mellőzésével. Koródi (1963) l é n y e g é b e n a Kleiner (Keve)féle adatokat közli, hivatkozás nélkül. Egyéb f o r r á s m u n k á k b a n csak általá nos utalásokat t a l á l u n k e t é m á r ó l (Cotta—Bodea, 1963). C s u p á n a D u n a deltájából s z á r m a z n a k újabb ez i r á n y ú i s m e r t e t é s e k (Kiss—Rékási—Richnovszky—Sterbetz, 1975, 1976, 1978, 1985), ezek azonban csak a téli h ó n a p o k r a vonatkoznak. A tavasztól őszig t e r j e d ő időszakból egyetlen rövid dolgozat (Kiss-Rékási-Sterbetz, 1985) közöl táplálkozásbiológiai e r e d m é n y e k e t . Jelen t a n u l m á n y u n k célja ismertetni a fácán táplálékát e kevéssé kutatott időszakból a Duna-delta természeti viszonyai között, ahol e faj n e m r é g , 1967-ben k e r ü l t b e t e l e p í t é s r e , s gyorsan m e g h ó d í t o t t a majdnem az egész Deltát, kiaknázva a kiöntéses e r d ő k , n á d a s o k , mocsarak, turzások élettereit. A vizsgált b i o t ó p a l a p v e t ő e n eltér a k ö z é p - e u r ó p a i fácánlakta területektől. Látványos térfoglalása, az általa képviselt j e l e n t ő s biomassza, valamint polifág életmódja miatt e faj ökológiai-gazdasági szerepe egyre j e l e n t ő s e b b , tekintettel a deltavidék fokozott m e z ő g a z d a s á g i kiaknázására.
Anyag, vizsgálati terület, munkamódszer Egy-két p é l d á n y t ó l eltekintve a vizsgálati anyagot lőfegyverrel gyűjtöttük, csak a kakasokra szorítkozva. Szervezési n e h é z s é g e k miatt m i n d ö s s z e 122 fácánkakas vizsgálatát v é g e z h e t t ü k el, ami a r á n y l a g szerény m e n n y i s é g m á s m u n k a k ö z ö s s é g e k földolgozott anyaga mellett Kleiner (Keve) - 497 p é l d á n y , Fried-659 ex., Nagy - kereken 1000 p é l d á n y , Farkas 777 p é l d á n y , - a z 1973. m á r c i u s 3.-1986. május 22. közötti időszakból. 97
1. táblázat Table 1. Közép-európai fácánpopulációk táplálékvizsgálatának összehasonlítása Comparsion offood examination on Pheasant population in Central-Europe Munkacsoport
A táplálék növényi állati
Vizsgált gyomor
Gyűjtési terület
Food plant
animál
Examined stomach
Site of collection
94
138
1000
Nagyüzemi mezőgazdaság remiz Large farms
K l e i n e r - K e v e (1940)
246
115
497
Kisparcellás mezőgazd. terület Small farms
Saját e r e d m é n y e k
122
116
122
Duna-delta Danube-Delta
Workinggroup Nagy (1966)
A gyűjtések h a v o n k é n t i megoszlása: III. - 10 ex., I V . - 23, V . - 30, V I . 9, V I I . - 6 , V I I I . - 4 , I X . - 12, X . - 14, X I . - 14 ex., összesen: 122. A k ö v e t k e z ő h e l y s é g e k , földrajzi pontok k ö r n y é k é n g y ű j t ö t t ü k : Letea szigete - 57 ex., M a l i u c — 37, U z l i n a — 22, Sf. G h e o r g h e - 3, T u l c e a - 2, C a r a o r m a n — 1, összesen: 122. M e g j e g y z e n d ő , hogy mindegyik gyűjtési hely a h á r o m D u n a - á g által k ö z r e z á r t , a t u l a j d o n k é p p e n i delta t e r ü l e t é n van. A vizsgálatra k e r ü l ő t á p l á l é k m a r a d v á n y o k a t e g y e n k é n t , p a p í r z a c s k ó b a n szárítva t á r o l t u k a m i n ő s é g i és m e n n y i s é g i vizsgálatok l a b o r a t ó r i u m i elvégzé séig. A n y a g u n k földolgozásában a komponensek e g y e d s z á m a m i n d i g a t e r m é s r e (magra), állati táplálék e s e t é b e n az i m á g ó r a , illetve a kifejlett alakra vonatkozik. A m e n n y i b e n m á s növényi részről (gyökér, szár, levél) vagy m á s fejlődési s t á d i u m r ó l (lárva, báb) van szó, ezt k ü l ö n f e l t ü n t e t t ü k . Mivel dolgozatunk célja nem rendszertani osztályozás j e l l e g ű , a komponenseket c s u p á n e r e d e t ü k (növényi, illetve állati) szerint c s o p o r t o s í t o t t u k . Gyakorisá gi, valamint d a r a b s z á m u k c s ö k k e n ő s o r r e n d j é b e n soroltuk fel őket, ezek azonossága e s e t é b e n pedig á b é c é s o r r e n d b e n . A h o l a d a r a b s z á m bizonytalan volt, x jelet alkalmaztunk. A n y a g u n k a következő: 1. táblázat: k ö z é p - e u r ó p a i f á c á n p o p u l á c i ó k vizsgálatának összehasonlítása, a 2., 3. és 4. táblázatok a tavaszi, nyári és őszi i d ő s z a k b a n gyűjtött 122 fácán (Phasianus colchicus L.) t á p l á l é k á n a k vizsgálati e r e d m é n y e i t m u t a t j á k be a D u n a - d e l t á b ó l . így lehetővé válik, hogy szezonális összehasonlítást t e h e s s ü n k a fácánok táplál kozásában. 98
2. táblázat Table 2. A tavaszi időszakban gyűjtött fácánok táplálékának összetétele Food composition of Phessant (63 specimens) shot in spring Sor szám Táplálékkomponens
eset
No.
Food component
A)
Növényi e r e d e t ű táplálék - Plant food Gonvolvulusarvensis Viciasp. V i b u r n u m lantana Crataegus monogyna Robinia pseudo-acacia T r i f o l i u m sp. veget, rész H i p p o p h a e rhamnoides Vitis vinifera Sparganium erectum A m o r p h a fruticosa Gramineae sp. veget, rész A r e n a r i a serpyllifolia Alliumsp. Viciacracca Polygonum lapathifolium Setaria viridis H o r d e u m vulgare Camelina microcarpa Polygonum convolvulus Helianthus annuus Secale cereale Echinochloacrus-galli Schoenoplectus sp. Bolboschoenus maritimus A r c t i u m tomentosum Zeamays Cornus sanguinea Arctium lappá H o r d e u m sp. Celtis occidentalis Amaranthus retroflexus Fraxinusexcelsior Elaeagnus angustifolia Equisetumsp. Quercussp. Carex sp. veget, rész Populus sp. levelek Portulaca oleracea Cirsiumarvense
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39.
db
occurence specimen
99
23 21 17 14 10 10 9 9 6 6 6 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1
625 3 287 715 227 137 X
1 054 597 221 160 X
680 66 62 37 14 287 562 229 163 103 20 17 862 653 569 123 83 77 73 30 28 26 18 9 4 X X
4 933 2 521
Sor szám Táplálékkomponens
eset
No.
Food component
40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. B) 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
Medicagosp. V i b u r n u m album Vicia d u m e t o r u m Polygonum dumetorum Rapistrum perenne Crataegusoxyacantha Ranunculussp. Cornussp. Alyssumsp. Onobrychis vicifolia T r i f o l i u m repens V i b u r n u m sp. Bromussp. Cuscutasp. T o r i l i s arvensis Amaranthus lividus Vicia faba F ' v x i n u s sp. Sedum sp. Sarbus sp. T r i t i c u m aestivum Caucalis latifolia Jerinthe minor Rubussp. Valerianella rimosa Lotus corniculatus Setaria italica C o r o n i l l a sp. Potamogeton sp. Polygonum aviculare A m b r o s i a elatior E u o n y m u s sp. Prunus armeniaca Prunus sp. Schoenoplectus sp. veget, rész T r i f o l i u m sp. Vitis silvestris Állati e r e d e t ű táplálék - A n i m á l food Otiorrhynchus hgustici Melasoma p o p u l i Agriotes lineatus Cleonus punctiventris Harpalus sp. Cassida viridis Zabrus tenebrioides O p a t r u m sabulosum
db
occurence specimen
100
1 1 1
12 10 10 10 10 9 9 8
X
1 1 44 84 52 33 31 193 41 15
Sor~ szám Táplálékkomponens No.
eset
Food component
db
occurence specimen 7 7 6 5 5 5 4 3 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
85. Tanymecusdilaticollis 86. Geotrupes mutator 87. Agriotes lineatus lárva 88. F o r m i c a r u f a 89. Glomeris hexasticha 90. O t i o r r h y n c h u s s p . 91. Cetonia aurata 92. Anisoplia segetum 93. T e t r a m o r i u m c a e s p i t u m 94. Chrysomela sp. 95. Lepidoptera sp. lárva 96. Harpalus affinis 97. Pyrrhocorix apterus 98. A m a r a aenea 99. Polydrosus marginatus 100. R a g l i u s p i n i 101. A p i o n s p . 102. Agriotes ustulatus 103 Cnrysochus asclepiadeus 104 M o n a c h a chartusiana 105 Otiorrhynchus ovatus 106 Sitona sulcifrons 107. Agriotes obscurus 108. Carabussp. 109. Chrysomela marginata 110. Phytonomus variábilis 111. A p h o d i u s fimetarius 112. Leptinotarsa decemlineata 113. Coccinella septempunctata 114. Palomena prasina 115. Sitonia sp. 116. Crypticusquisquilius 117. Geotrupes sp. 118. Gryllotalpa gryllotalpa 119. Spilostetnus equestns 120. A p i o n v i c i a e 121. L a c o n m u r i n u s 122. Agrilus sinuatus 123. Ceutorrhynchus symphiti 124. Dociostaurus brevicollis 125. Phyllobius oblongus 126. A d e l o c e r a s p . 127. A p i o n t r i f o h i 128. Canthus fusca 129. Cleonus fasciatus 130. Crustaceasp. 101
182 26 15 422 123 22 15 156 27 21 8 6 6 7 7 7 6 5 4 4 4 4 3 3 3 57 39 18 14 8 8 6 6 5 5 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2
Sor szám Táplálékkomponens
eset
No.
Food component
131. 132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157.
Elaphrus riparius Hypocassida subferruginea L e p i d o p t e r a sp. Meloesp. Mononychus p u n c t u m - a l b u m Pedinus femoralis Spilotethus saxatilis A p h o d i u s subterraneus Bruchidiussp. C l i v i n a fossor Coleoptera sp. Coleoptera sp. b á b Decticus verrucivorus Epicometis hirta Eurydema ornatum Formicasp. Isopodasp. Mollusca sp. Myrmeleotettix maculatus Naucoriscimicoides Opilodomesticus Palomenasp. Pieris brassicae lárva Pilophorus perplexus Rhizotrogus aestivus Saprinusaeneus Valvata piscinalis
db
occurence specimen 2 2 2 2 2 2 2
x x X
Megvitatás, eredmények A z á l t a l u n k megvizsgált 122 fácánkakas e s e t é b e n 238 t á p l á l é k k o m p o n e n s t a z o n o s í t o t t u n k , egyeseket ( e l ő r e h a l a d o t t emésztési fokuk miatt) csak maga sabb rendszertani k a t e g ó r i á k i g . Szezonális b o n t á s b a n m á r lényeges eltérése ket tapasztalhatunk, nevezetesen: a tavaszi i d ő s z a k b a n gyűjtött fácánok t á p l á l é k á b a n : 76 n ö v é n y i és 81 állati e r e d e t ű , a n y á r i i d ő s z a k b a n 36 n ö v é n y i és 48 állati e r e d e t ű , m í g az őszi a s z p e k t u s b ó l s z á r m a z ó g y o m r o k b ó l 67 n ö v é n y i és csak 16 állati e r e d e t ű táplálékot a z o n o s í t o t t u n k , m i n d ö s s z e s e n 122 n ö v é n y i és 116 állati e r e d e t ű táplálékot (51,2%; 48,8%). A n ö v é n y i táplálék közül tizenöt termesztett, de gyakorisági sorrendben az első öt komponens között csak egy termesztett n ö v é n y (szőlő) található, ennek 43,6%-a k e r ü l h e t e t t b o g y ó t e r m é s f o r m á j á b a n fogyasztásra, a többi kora tavaszi, széthullott mag volt. Nagyobb s z á m ú k u l t ú r n ö v é n y - s z e m t e r més, k a s z a t t e r m é s fogyasztását kukorica, á r p a és n a p r a f o r g ó e s e t é b e n tapasztalhattunk. Ezekből 44,0%; 26,0%; illetve 6,1% tavaszi, r é s z b e n 102
kicsírázott á l l a p o t b a n fölvett, k á r t é t e l n e k m i n ő s í t h e t ő . A többi h a s z o n n ö vény fogyasztása elenyésző, ő s s z e l az elszóródott haszonmagvakat, t e r m é s e ket a talajról szedték fel, amit az erjedt, rothadt á l l a p o t u k is igazol. N y á r i d ő b e n elterjedésük kevéssé kötött a táplálékot és m e n e d é k e t a d ó bokrosokhoz, mint a többi időszakban. így a t á p l á l é k u k is kiegyenlítettebb. Szám és súly szerint a lágyszárú n ö v é n y e k t e r m é s e az u r a l k o d ó : a p r ó szulák, o s t o r m é n f a , keserűfűfélék, kakaslábfű stb. A cserjék b o g y ó t e r m é s e szintén fontos fácántáplálék. A h o m o k t ö v i s , kökény, keskenylevelű ezüstfa nemcsak táplálékot n y ú j t a n a k e fajnak, hanem m e n e d é k e t is, b á r sokkal kevésbé j e l e n t ő s e n , mint a téli időszakban. A z állati e r e d e t ű komponensek s z á m s z e r ű l e g a t á p l á l é k s p e k t r u m 48,8%-át képviselik. Leggyakoribb a hamvas vincellérbogár, fémfutófélék, zöld pajzsbogár, lisztes r é p a b a r k ó , 3. táblázat Table 3. A nyári időszakban gyűjtött fácánok táplálékának összetétele Food composition of Pheasant (19 specimens) shot in summer
eset No.
Foodcomponent
db
occurence specimen
A ) Növényi e r e d e t ű táplálék - Plant food 1. Vitis vinifera 2. Camelina microcarpa 3. Polygonum convolvulus 4. H i p p o p h a e rhamnoides 5. Crataegus monogyna 6. Vicia sp. 7. Rubuscaesius 8. Solanum n i g r u m 9. T r i t i c u m aestivum 10. Setaria lutescens 11. Polygonum aviculare 12. V i b u r n u m sp. 13. H o r d e u m vulgare 14. B r o m u s s p . 15. Zeamays 16. Convolvulus arvensis 17. Solanum dulcamara 18. Polygonum lapathifolium 19. L i t h o s p e r m u m arvense 20. T r i f o l i u m sp. 21. A r c t i u m l a p p á 22. Silenesp. 23. Ranunculus ficaria 24. Oxalis acetosella
103
4 3 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2
62 333 217 145 78 26 1 632 622 89 88 65 18 15 9 5 4 1 314 391 193 189 148 75 59 27
Sor Táplálékkomponens szám No. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.
eset
Food component
db
occurence specimen
Medicago sativa Medicago sp. Robinia pseudo-acacia Echinochloa crus-galli E u p h o r b i a palustris Elaeagnus angustifolia Camelina sativa Prunus sp. Citrillus lanatus Salvia officinalis Armeniacasp. Gramineae sp. veget, rész
1
1 1
1
B) Állati e r e d e t ű táplálék - A n i m á l food 37. Chrysochus asclepiadeus 38. A c r i d a s p . 39. T e t r a m o r i u m caespitum 40. Calliptamus sp. 41. Anisoplia segetum 42. Carabussp. 43. Otiorrhynchus ligustici 44. Cassida viridis 45. Odonatasp. 46. Harpalusaffinis 47. Dipterasp. 48. Gryllotalpa gryllotalpa 49. F o r m i c a r u f a 50. H y m e n o p t e r a s p . 51. A m a r a a e n e a 52. Pedinussp. 53. A p h o d i u s sp. 54. Glyptobothrus apricarius 55. A n o m a l a v i t i s 56. Ennomos quercaria 57. Libelluladepressa 58. Platysoma frontale 59. Sitoniasp. 60. Zabrus tenebroides 61. Agriotes lineatus 62. A p i o n s p . 63. Cantharis fusca 64. Cleonus punctiventris 65. Elateridae sp. 66. L i m o n i u s pflosus 67. H a r p a l u s s p . 68. Rhizotrogus aestivus 104
3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
16 16 16 13 11 9 4 4 2 2 1 x
17 6 669 32 15 15 11 10 7 5 3 2 439 112 39 27 8 6 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 3 3 3 3
Sor Táplálékkomponens szám No. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84.
eset
Food component
db
occurence specimen
A g r i o n i d a e sp. Calliptamus italicus Cepaea nemoralis Ceutorrhynchus macula-alba Chrysopidae sp. Cetonia aurata Elateridae sp. lárva Geotrupes sp. Glomerissp. Agriotes lineatus lárva Anisoplia tempestiva Anoxiasp. Cychrus rostratus Glomeris hexasticha Lepidoptera sp. lárva Macropsis marginata
2 2 2 2 2 2 2 2 f
4. táblázat Table 4. Az őszi időszakban gyűjtött 40 fácán táplálékának összetétele Food composition of Pheasant (40 specimens) shot in autumn Sor Táplálékkomponens szám No.
eset
db
occurrence specimen
Food component
A) N ö v é n y i e r e d e t ű táplálék - Plant food 1. Polygonum lapathifolium 2. Convolvulus arvensis 3. Echinochloacrus-galli 4. H i p p o p h a e r h a m n o i d e s 5. P o l y g o n u m convolvulus 6. Vicia sp. 7. H e l i a n t h u s a n n u u s 8. Vitis vinifera 9. V i b u r n u m lantana 10. Setaria lutescens 11. Polygonum aviculare 12. Solanum n i g r u m 13. Amaranthus retroflexus 14. Zeamays 15. Crataegus monogyna 16. Robinia pseudo-acacia 105
15 13 11 11 11 10 9 9 8 7 7 7 7 6 6 6
581 196 4174 976 783 94 1569 510 99 5810 5568 2910 225 150 59 57
Táplálékkomponens No. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58.
eset
Food component
db
occurrence specimen
Rubuscaesius H o r d e u m vulgare Centaurea micranthos A r c t i u m tomentosum Sambucus nigra Sparganium erectum Bolboschoenus maritimus Elaeagnus angustifolia Solanum dulcamara Jurineamollis Bidens tripartitus Vitis silvestris Centaurea cyanus Veronicasp. Centaurea sp. S o r g h u m halapense Oenanthe aquatica Phaseolus vulgaris Setariasp. Schoenoplectus lacustris Plantago indica V e r o n i c a officinalis Amaranthuslividus C h e n o p o d i u m album Malvasp. S o r g h u m bicolor Onobrychus sativa Portulaca oleracea Schoenoplectus sp. Ranunculussp. T r i t i c u m aestivum Capsicum a n n u u m E u p h o r b i a sp. S o r g h u m sp. Pastinaca sativa Melilothus officinalis C u c u m i s melo E u p h o r b i a platyphyllos Galium tricornutum A m a r a n t h u s albus Potamogeton sp. Plantago sp.
4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1
1 1 1 1 1
1 1 1
106
3223 1565 298 107 358 76 58 41 2142 390 222 89 84 49 42 32 17 5 6882 3224 1923 302 112 108 108 107 102 102 91 76 61 56 37 32 29 26 25 21 17 16 13
r
°- " Táplálékkomponens szam r
No. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67.
eset
r
Food component
db
occurrence specimen
Panicum miliaceum Secale cereale Fraxinus excelsior T r i f o l i u m sp. V i b u r n u m sp. Medicago falcata Centaurea solstitialis Alliumsp. Parthenocissus tricuspidatus
1 1 1 1 1 1 1 1 1
8 7 6 6 5 4 2 1 1
2 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
8 2 2 9 3 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1 1
B) Állati e r e d e t ű táplálék - A n i m á l food 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83.
Stenobothrus stigmaticus Chrysomela staphylea Otiorrhynchusligustici Pentatoma rufipes Dociostaurus maroccanus Harpalussp. Oinocestus haemorrhoidalis Cetonia aurata Chrysochus asclepiadeus Satyrusdryas A c h e r o n t i a atropos Chrysomela haemoptera Chrysomela sp. Cytilus sericeus Hymenopterasp. Peribalus vernalis
nagy nyárlevelész stb. L á t v á n y o s a b b kártevőfogyasztásként m e g e m l í t h e t j ü k az egy-egy g y o m o r b ó l s z á r m a z ó 135 pajzsbogár, 123 k u k o r i c a b a r k ó , 113 rozsszipoly, 57 l u c e r n a o r m á n y o s esetét, valamint a tavaszi időszakból gyűj tött fácánkakas g y o m r á b a n a 18 db b ű z ö s b u r g o n y a b o g á r fogyasztását. Hasznos vagy k ö z ö m b ö s táplálékállatfajok ( r a g a d o z ó rovarok, p ó k o k , koprofág szervezetek) elenyészően kevés s z á m b a n fordulnak elő. Hüllőpusztítá suk (sivatagi gyík, parlagi vipera) vizsgált anyagunkban nem igazolt, ami a két — a fácánok számlájára írt — faj jelenlegi erős megritkulásával is magyarázható. A z a r á n y l a g nem nagy számú vizsgálati anyagban azonosított 116 rovarfaj és e g y é b ízeltlábú, valamint m á s gerinctelen táplálékállat a fácán j e l e n t ő s állati e r e d e t ű táplálkozására utal, amely k ü l ö n ö s e n a tavaszi és nyári aszpektusokban gyűjtött egyedek e s e t é b e n j e l e n t ő s . Ennek e l l e n é r e sem 107
találtunk egy gyomortartalomban sem c s u p á n állati e r e d e t ű komponense ket, csak n ö v é n y i táplálék pedig összesen 22 esetben (18,0%) fordult elő.
Következtetések A vizsgálatra k e r ü l t 122 f á c á n g y o m o r t á p l á l é k k o m p o n e n s e i n e k é r t é k e l é s e u t á n a következő t é n y e z ő k n e k t u l a j d o n í t u n k nagyobb szerepet: A Duna-deltai vadon élő f á c á n p o p u l á c i ó k a változatos t e r ü l e t h e z k i t ű n ő e n alkalmazkodtak. A z E u r ó p á b a n szinte e g y e d ü l á l l ó b i o t ó p a l a p v e t ő e n eltér a k ö z é p - e u r ó p a i fácánlakta t e r ü l e t e k t ő l . Gyakorlatilag a két évtizede betelepí tett f á c á n p o p u l á c i ó majd az egész D u n a - d e l t á b a n elterjedt. Á l l o m á n y u k pótlólagos etetés, u t á n t e l e p í t é s n é l k ü l , ö n á l l ó a n is é l e t k é p e s . Fölhasznált táplálékbázisuk igen gazdag, amit m á s k ö z é p - e u r ó p a i fácán p o p u l á c i ó k vizsgálataival való összehasolításuk igazol (1. sz. táblázat). Ilyen flóra- és f a u n a g a z d a g s á g csak ott fordulhat elő, ahol m é g ma nem h ó d í t o t t teret a kemizáció, ezt a táplálék-összetevők nagy száma bizonyítja. (2., 3., 4. sz. táblázatok.) N y á r i d ő b e n e l t e r j e d é s ü k kevéssé k ö t ö t t a táplálékot és m e n e d é k e t a d ó bokrosokhoz, mint télen. A Duna-delta n a g y m é r e t ű k ö r n y e z e t m ó d o s í t á s a i , m e z ő g a z d a s á g i t e r ü letté való átalakításának folyamata a fácánok s z á m á r a változásokat jelent, így e faj a c s ö k k e n ő vízivad-populációk v a d g a z d a s á g i helyettesítőjeként nyer egyre nagyobb szerepet. H ü l l ő p u s z t í t á s u k (sivatagi gyík, parlagi vipera) vizsgált anyagunkban nem igazolt, ami a két — a fácánok számlájára írt — faj jelenlegi e r ő s m e g r i t k u l á s á val is m a g y a r á z h a t ó . A m e z ő g a z d a s á g b a n okozott k á r t é t e l e k gyakorlatilag j e l e n t é k t e l e n e k , de szezonális eltérést mutatnak. Mindezek szem előtt tartásával m e z ő - és e r d ő g a z d a s á g i s z e m p o n t o k b ó l a f á c á n n a k pozitív szerepet t u l a j d o n í t u n k , az egész é v r e kiterjedő táplálkozás biológiai vizsgálatok t o v á b b r a is indokoltnak látszanak. A n n á l is i n k á b b , mivel a fácán é l e t t e r e és a táplálkozási l e h e t ő s é g e is megváltozik a m e z ő g a z dasági t e r m e l é s b e n t é r h ó d í t ó intenzív t e c h n o l ó g i á k alkalmazása miatt, mert a t e r m é s z e t e s táplálkozási l e h e t ő s é g e k b e s z ű k ü l n e k . így majd j ó összehason lítást t e h e t ü n k a jelenlegi, emberi tevékenységtől viszonylag mentes, m e z ő gazdasági k u l t ú r s i v a t a g o k t ó l távoli viszonyok között élő fácánok tápláléka, s majd a megváltozott állapot táplálékbázisa között.
Összefoglalás Szerzők a fácán (Phasianus colchicus L.) táplálkozását vizsgálták a D u n a delta ( R o m á n i a ) természeti viszonyai között, a tavasztól őszig t e r j e d ő i d ő s z a k b a n 122 begy- és gyomortartalom alapján. Ez az E u r ó p á b a n szinte egyedülálló b i o t ó p emberi tevékenységtől m é g viszonylag mentes, m e g k ö z e 108
líti az „ősi" h á b o r í t a t l a n állapotot. A táplálék-összetevők nagy száma [122 növényi (51,2%); 116 állati (48,8%) e r e d e t ű táplálék] bizonyítja, hogy a fácán élőhelye kemikáliáktól (herbicidek, insekticidek) mentes. Ilyen flóra- és f a u n a g a z d a g s á g csak ott fordulhat elő, ahol m é g nem h ó d í t o t t teret a kemizáció. A feldolgozott anyag j ó l reprezentálja, hogy a vizsgált b i o t ó p a l a p v e t ő e n eltér a k ö z é p - e u r ó p a i fácánlakta területektől (1. sz. táblázat). E d d i g kevésbé ismert b i o t ó p b a n élő f á c á n p o p u l á c i ó táplálkozási lehetősé geit vizsgáltuk, s a szezonális eltéréseket a 2., 3. és 4. sz. táblázatokban mutattuk be. Legváltozatosabb táplálékot a tavaszi időszakban gyűjtött p é l d á n y o k e s e t é b e n találtunk: 76 növényi és 81 állati e r e d e t ű , a nyári aszpektusban gyűjtött e g y e d e k n é l 36 növényi és 48 állati e r e d e t ű , az őszi időszakban gyűjtött p é l d á n y o k e s e t é b e n 67 növényi és csak 16 állati e r e d e t ű táplálékot mutattunk k i . A növényi táplálék közül tizenöt termesztett, de gyakorisági sorrendben az első öt komponens között csak egy termesztett n ö v é n y , a szőlő található, ennek 43,6%-a k e r ü l h e t e t t b o g y ó t e r m é s formájá ban fogyasztásra. Nagyobb s z á m ú k u l t ú r n ö v é n y - s z e m t e r m é s , k a s z a t t e r m é s fogyasztását kukorica, á r p a és n a p r a f o r g ó e s e t é b e n tapasztalhattuk. Ezek ből: 44,0%; 26,0%; illetve 6,1% tavaszi, részben kicsírázott á l l a p o t b a n fölvett, k á r t é t e l n e k m i n ő s í t h e t ő . A többi h a s z o n n ö v é n y fogyasztása elenyésző, ő s s z e l az elszóródott haszonmagvakat a talajról szedték fel, amit erjedt, rothadt á l l a p o t u k is igazol. Szám és súly szerint a lágy szárú, főleg a g y o m n ö v é n y e k t e r m é s e az u r a l k o d ó : a p r ó szulák, o s t o r m é n f a , keserűfűfélék, kakaslábfű. A cserjék b o g y ó t e r m é s e szintén fontos fácántáplálék: h o m o k t ö v i s , k ö k é n y , keskenylevelű ezüstfa. Ezek nemcsak táplálékot nyújta nak a fácánnak, hanem m e n e d é k e t is, k ü l ö n ö s e n a téli időszakban. A z a r á n y l a g nem nagy s z á m ú vizsgálati anyagban azonosított 116 rovarfaj és egyéb ízeltlábú, valamint m á s gerinctelen táplálékállat a fácán j e l e n t ő s állati e r e d e t ű táplálkozására utal, amely k ü l ö n ö s e n a tavaszi és nyári időszakban gyűjtött egyedek e s e t é b e n j e l e n t ő s . Leggyakoribb állati e r e d e t ű t á p l á l é k u k : a hamvas vincellérbogár, fémfutófélék, zöld pajzsbogár, lisztes r é p a b a r k ó , nagy nyárlevelész. L á t v á n y o s a b b kártevőfogyasztásként megemlítjük az egy-egy g y o m o r b ó l s z á r m a z ó 135 pajzsbogár, 123 k u k o r i c a b a r k ó , 113 rozsszipoly, 57 l u c e r n a o r m á n y o s , valamint a tavaszi időszakban gyűjtött fácánkakas g y o m r á b a n talált 18 db b u r g o n y a b o g á r fogyasztását. Hasznos vagy k ö z ö m b ö s táplálékállatfajt csak elvétve fogyasztottak. H ü l l ő p u s z t í t á s u k vizsgált anyagunkban nem igazolt. N e m találtunk egy gyomortartalomban sem c s u p á n állati e r e d e t ű komponenst, s csak növényi táplálék m i n d ö s s z e 22 esetben (18,0%) fordult elő. A D u n a - d e l t á t mezőgazdasági t e r ü l e t t é való átalakító m u n k á l a t o k s o r á n a fácán vadgazdasági szerepe - k ü l ö n ö s e n a vízivad m e g r i t k u l á s a folyamán - egyre e r ő s e b b , két évtizeddel ezelőtti betelepítése óta elterjedt a D u n a - d e l t á b a n , bizonyítva nagy a l k a l m a z k o d ó k é pességét. A megváltozott környezeti viszonyokhoz a l k a l m a z k o d ó fácán táplálkozásának kutatása t o v á b b r a is javallott. A n n á l is i n k á b b , mivel a fácán é l e t t e r e és a táplálkozási l e h e t ő s é g e is megváltozik a mezőgazdasági terme lésben t é r h ó d í t ó intenzív t e c h n o l ó g i á k alkalmazása miatt, s így a t e r m é s z e t e s táplálkozási l e h e t ő s é g e k b e s z ű k ü l n e k . T o v á b b i kutatásaink s o r á n összeha109
sonlítást t e h e t ü n k a jelenlegi, emberi tevékenységtől viszonylag m é g mentes, m e z ő g a z d a s á g i kultúrsivatagoktól távoli viszonyok között élő fácánok táplá léka, s majd a megváltozott állapot táplálékbázisa között.
Irodalom Cotta, V. -Bodea, M. (1963): Vinatul Romaniei. - Ed. Agro-Silvica, Bucuresti Farkas, D. (1981): Mezőgazdasági területeken élő fácán táplálkozásának vizsgálata. Beszámolójelentés a Természet- és Vadvédelmi Állomás 1980. évi munkájáról, Fácánkert Farkas, D. (1983, a): A fácán tápláléka mezőgazdasági területeken. - Nimród Fórum, 10. Farkas, D. (1983, b): Seasonal foods of Pheasant (Phasianus colchicus L.) in agricultural fields of Hungary. - Zeitschrift f. angew. Zool., 70., 3., 271-275. Farkas, D. (1984): Über Schäden von Fasanen (Phasianus colchicus L.) in Mais-und Sonnelblumen-Kulturen. - Zeitschrift f. angew. Zool., 71., 4., 499-502. Glutz, von Blotzheim, N. U. - Bauer, K. M. - Bezzel, K. (1973): Handbuch der Vögel Mitteleuropas. - Akad. Verl. Frankfurt am Main, Vol. V . , 323-370. Kiss,J. B. - Rékási, J. - Sterbetz, I. (1975): Date referitoare asupra hranei unor spécii de pasari in nordul Dobrogei. - Nymphaea, 3., 229-244. Kiss, J. B. — Rékási, J. — Sterbetz, I. (1976): Date privind hrana de iarua al fazanului (Phasianus colchicusL.) in Padurea Letea. -Silv. siexpl. Pad. An., 91, Nr, 1. 243-246. Kiss,J. B. - Rékási, J. - Richnovszky, A. (1978): Romániában gyűjtött vadmadarak csiga tápláléka. - Soosiana, 6., 35-44. Kiss,J. B.-Rékási, J. - Richnovszky, A. (1986): Mollusken als Vogelnahrung. - P r o c . of. the 8th Internat. Malac. Congr., Budapest, 1983. 109-112. Kiss,J. B. -Rékási, J. - Sterbetz, I. (1985): Date noi privind hrana fazanului (Phasianus colchicus L.) in Delta Dunarii. - Delta Dunarii, I., 115-121. Kleiner, E. -Zsák, Z. -Kaszab, Z. (1940): A fácán gazdasági jelentősége az 1937/38. évi országos vizsgálat eredményei alapján. - Aquila, 42^45., 627-642. Koródi, G. J. (1963): A mezőgazdaság hasznos és káros madarai. Mezőgazd. és Erd. Kiad., Bukarest. Nagy, E. (1966): A fácán és fogoly szerepe az integrális növényvédelemben. Táplál kozásbiológiai vizsgálatok - Candidate Diss., Gödöllő. Nagy,E. (1971): A fácán és a fogoly intenzív tenyésztése. Mezőgazd. Kiadó, Budapest. Scarlescu, Gh. és mások (1960): Stabilirea posibilitatii culturii fazanului in conditiile naturale din R. P. R. - Stud. si Cerc, Ser. I., Vol. X X .
A szerzők címe: KissJ. Botond Tulcea Str. 23. August, nr. 167/3 8800 Románia Dr. Rékásijózsef H-9090 Pannonhalma Vár u. 2. 110
KISSJ. B. - DR. RÉKÁSI, J.: DATA ON PHEASANT FOOD (PHASIANUS COLCHICUS L., 1758) IN DANUBE DELTA BETWEEN SPRIMG AND A U T U M N Botond J. Kiss — Dr. József Rékási
Food items of the Pheasant (Phasianus colchicus L.) was studied in 122 crop and stomach contents sampled in the habitat of the Danube Delta from spring tili autumn. This particular biotope of Europe is relatively free from human activity and may represent an original undisturbed State. The great numbers of plant (122 = 51,2%) and animál (116=48,8%) food items also indicate that here the Pheasant's habitat is free from agrochemicals (herbicides, insecticides). Such a richness in flóra and fauna may exist only where chemicals are not used extensively. The samples analysed may also indicate that this biotope differs basically from other East-European Pheasant habitats (Table 1.). The seasonal food of the Pheasant population living in this less known bio tope are presented in Tables 2, 3 and 4. The food composition was most varied in Pheasants collected during spring: 76 plant and 81 animál items were recorded. The corresponding numbers of plant and animál food items analysed in summer and autumn were 36 and 48 and 67 and 16, resp. Of plant food 15 corresponded to planted crops. But of the 5 most frequent items only 1 planted crop, the grape, occured (43,6% of the grape was eaten as bacciform fruit). Of seeds, maize, barley and sunflower constituted 44,0, 26,0 and 6,1% resp. (Consumption of the partly sprouting seeds in spring can be considered as damage.) Occurence of other planted crops was negligible. In autumn Pheasants picked up the seeds of the planted crops scattered on the soil as it was evidenced by their fermentation and rotting. The predominant items according to number and weight were the seeds of herbs, mainly of weeds: Convolvulus arvensis, Viburnum lantana, Polygonum sp. and Echinochloa crus-galli. Bacciform fruits of shurbs also constitute important Pheasant food item: Hippophae rhamnoides, Elaeagnus angustifolia, Prunus spinosa. These plants provide Pheasants not only with food but with shelter, as well, particulatly in winter. The 116 insect, arthropoda and invertebrate species indentified in the samples indicate a considerable proportion of animál food items in the Pheasant's diet, particularly in spring and summer. The most frequent insect spe cies were: Otiorrhynchus ligustici, Harpalus sp., Cassida viridis, Cleonus punctiventris and Melasoma populi. Insect-killing activity by Pheasants can be characterized by the number of insect specimens per crop content: 135 Cassida viridis, 123 Tanymecus dilaticollis, 113 Anisoplia segetum, 57 Phytodecta fornicata and 18 Lepinotarsa decemlineata. In spring, the occurence of useful or neutral food items was rather rare. No reptiles occured in our sample-matter. Stomach samples containing animál components only were not found, and altogether 22 samples contained only plant foods (18%). The Pheasant plays an important role in game management due to the decline of avian water-game resulting from agricultural transformations in the Delta. It was introduced here 20 years ago and since then it has spread throughout Delta. This is indicative of ecological flexibility of the Pheasant. Additional studies on the Pheasant's food are highly recommended due to alterations in habitat and feeding possibilities. 111
