Antalóczy Györgyné: ,

2014 november 11 Antalóczy Györgyné: 30 35 020 35, [email protected]

Reklámadóról van már a NAV által közzétett információs kiadvány, de sok esetben továbbra sem egyértelmű, hogy fennáll-e az adókötelezettség. Első jó tanácsom: A REKLÁMKÖLTSÉGRE ÚJ FŐKÖNYVI SZÁMLÁT KELL KIALAKÍTANI!

Jogforrás

Reklámadó • 1. Adókötelezettség a közzétevőket érinti Pl. Utazási irodáknál reklám Közzététel, ha másokat ellenérték fejében enged fel a honlapjára………nem jellemző, >500 millió Ft-nál • 2. Adókötelezettség a reklámot megrendelőket érinti Pl. Ha utazásra ösztönző szórólapokat készíttet és vagy pl. ha Tv-ben hirdetést rendel meg, (Kompenzációs, barter ügyletnél is!!!!!!!!!!!!)

Miért beszélünk most erről? Mert az utazási irodákat is érinti, és mert arról, hogy a reklámadó törvény egyes rendelkezéseit miként és hogyan kell értelmezni ahhoz, tisztázni kell néhány fogalmat és érdemes az adótanácsokat megfogadni!

Közzétevők adóalapja

Az adó alapja a havi összesített reklám ellenérték (reklámköltség) költés 2,5 millió forintot meghaladó része - ha tehát 2,6 millióra jön ki az összeg, akkor 100 ezer forint után kell adót fizetni. Ellenérték: nettó, azaz áfa nélküli összeg. De a saját célú reklám esetében a nem levonható – tehát költséget jelentő – áfa is az adóalap részét képezi! Az adó mértéke 20 százalék. Ha az adott hónapban a reklám-közzététel havi összesített ellenértéke a 2,5 millió forintot nem haladja meg, nullás adattartalmú bevallást benyújtani nem kell - azaz nem kell bevallást készíteni. De: Egy későbbi ellenőrzés esetére be kell gyűjteni minden papírt és nyilatkozatot, amivel igazolható, hogy 2,5 millió alatt maradt az összeg.

Reklámközzétevő: az, aki a reklám megjelenést lehetővé teszi. Ez lehet médiaszolgáltató, internetes oldalt üzemeltető, újság kiadója, ingatlan, gépjármű, internetes oldal tulajdonosa, üzemeltetője. Megrendelő: az, aki a reklámközzétevővel közvetlen szerződéses kapcsolatban áll. Társaság: az Ön cége. Szerződés kelte: az a nap, amikor a szerződést aláírták, interneten a rendelést leadták és az elfogadásra került, vagy az egyedi megrendelést leadták. Nyilatkozat kelte: számlán lévő nyilatkozat esetén a számla kiállítása napja, szerződés, vagy külön nyilatkozat esetén az a nap, ami az iraton szerepel. Nyilatkozat kézhezvétele: az a nap, amikor a nyilatkozatot átvette, akár személyen, akár postán, számla esetén, amikor a számlát befogadta.

Miért most fontos? • Mert a megrendelőket szankciónálják ! • A reklámadót akkor kell bevallani és megfizetni, ha nem rendelkeznek a reklámközzétevő, törvényben nevesített nyilatkozatával. • Nyilatkozat hiányában 39 százalékos adóteher rakódhat a reklámköltségre. • A reklámközzétevő oldalán a mulasztás ára maximum 100 000 forintig terjedő mulasztási bírság • A megrendelői oldalon akár már 260 000 forint reklámköltség is jelenthet, ha nyilatkozat nélküli, 100 000 Ft bírságot!

A hír szent, a vélemény szabad! A legnagyobb baj, hogy : ha nem is kell fizetni, számolgatni, dokumentálni akkor is kell! (Azt is elöntik a papírok és nyilatkozatok, akinek 0 forint lesz az adója, a számolgatás végeredménye. Véleményem szerint: Jó lenne, ha ez így nem maradna!

Mi is ez az adminisztrációs új szabály? A megrendelt reklám esetén, egy utazási iroda (belföldi) egyértelműen hazai adóalany közzétevőtől reklámot rendel meg, akkor a megrendelőnek kell a nyilatkozatot beszerezni arról, hogy az adókötelezettséget a közzétevő (a reklám tevékenységet végző) teljesíti.

Egy-egy médiaügynökség több ezer reklámadó-nyilatkozatot fog kiadni! Adminisztrálásról és szükség szerint sokszorosításról van szó! De! Vigyázat! Az elfogadható nyilatkozat csak az, •amely dátumot, szerződést azonosít, és •eredeti, és •cégjegyzési aláírásra jogosult által írt!

Az adóhatóság álláspontja szerint Nem reklámadó-köteles a politikai és társadalmi célú reklám, valamint a közérdekű közlemény. Nem közzététel a weboldalkészítés, a nyomdai szolgáltatás, az internet-szolgáltatói tevékenység, valamint önmagában a reklámanyagok kiszállítása, terjesztése vagy más kiadványokba történő behúzása sem. Nem közzététel az ismertető célzatú műsor- program előzetes, valamint termékek tárgyszerű bemutatása webáruházon keresztül. Nem jön létre adóköteles ügylet, ha a közzététel nem a törvényben meghatározott csatornán valósul meg, így például nyomtatott anyagként nem minősül adókötelesnek a hímzett vagy gravírozott reklám. Nem reklámcélú bevétel az áruházak által a kiemelt helyekre (gondolavégekre, raklapos szigetekre) történő árukihelyezés fejében számlázott ellenérték.

Mintha adómentesek lennénk…. • Analitika kell, csak a „nullás” bevallást nem kell benyújtani, • A közzététellel kapcsolatban közvetlenül felmerült költség magában foglalja a reklám előállításának, gyártásának költségét is (pl. reklámmatrica gyártásának költsége). A számítás megáll ugyanakkor a közvetlenül hozzárendelhető tételek összeadása után, így a közvetett költségek (pl. fűtés vagy világítás) valamely mutató szerinti felosztása, ezek adóalaphoz rendelése („ráallokálása”) nem szükséges.

Rémtörténet! • Előfordulhat, hogy ugyanazon reklám közzétételének ellenértéke után • mind a közzétevő (nettó árbevétel), • mind pedig a megrendelő • köteles lesz adót fizetni. • Nyilatkozat hiányában a megrendelt reklám közzétevőjének járó ellenérték – értékhatártól függetlenül – a megrendelőnél társasági adó szempontból nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak.

Nyilatkozat Fontos, hogy • kellő pontossággal, ne általánosságban, hanem specifikusan, a konkrét ügyletek és azok értékének megjelölésével (pl. 2 db reklámfilm 25 millió Ft értékben) állítsák ki! A reklámadó szabályai csak azokra a reklámokra alkalmazhatók, amelyek beleillenek a reklámadó törvény 2. § (1) bekezdésében felsorolt kategóriák valamelyikébe.

Így például nem tartozik a reklámadó törvény hatálya alá, amikor a vállalkozás elnevezését, logóját pusztán annak érdekében használja a vállalkozás vagy annak munkavállalója, hogy személyét azonosítsa (népszerűsítési cél nem valósul meg) – pl. cégnév feltüntetése levélpapíron, névjegykártyán, munkaruhán; cégnév, logó, elérhetőség feltüntetése járművön.

Dilemma a gyakorlatban: Annak eldöntése, hogy egyes esetekben hol húzódik a határvonal az azonosítási célt szolgáló (adómentes), valamint a népszerűsítő jellegű (adóköteles) megjelenítés között.

A szponzorációs szerződés: ahol egy kisfilmet finanszírozó a támogatásért cserébe sok esetben reklám szolgáltatást vár el. Ha a gyártó rendelkezik az elkészített anyag filmes jogaival, ezeket egyszerre több médiumnak is értékesíti. A finanszírozó közvetlenül nem rendel reklámot, a gyártó sem értelmezhető közzétevőként, továbbá – amennyiben a közzététel létrejön –, a közzétevő sem realizál bevételt a közzététel kapcsán. ????????????????

4 témát érdemes megvizsgálni 1. Áll-e az utazási iroda közvetlen szerződéses kapcsolatban olyan személlyel, szervezettel, amelytől reklámközzétételt rendelt meg? Ha nincs közvetlen szerződéses kapcsolat a reklám közzétevőjével, mert akár ügynökségen, akár kapcsolt vállalkozáson keresztül történik a megrendelés, akkor a reklámadó szempontjából nincs további adófizetési teendő. De! ebben az esetben is: Be kell szerezni (elég másolatban) a közreműködőtől a reklám közzétevőjének nyilatkozatát, hogy a társasági adóban ne kelljen az adóalapot megnövelni. Figyelem! A nyomtatott anyag minden olyan reklámhordozó, amelyre a reklámszöveg nyomtatási technikával kerül rá. (Igen, a bögre és a toll is, nem csak a szórólap!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) Az ingatlanon közzé tett reklám az ingatlan kültéri homlokzatán, és belterének bármely felületén elhelyezett reklám is!!!!!!!!!!!

2. Befogadott-e az utazási iroda olyan számlát, amely augusztus 15-ét követően kötött szerződés szerinti, és a törvény hatályba lépését követően leadott egyedi reklám megrendelés költségéről szól? A megrendelőnek mindig az adott hónapban kézhez vett számlákat kell vizsgálnia. (Tanácsom: Ne fogadjunk be egy hónapban 2,5 millió Ft-os számlát!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!) Csak a törvény hatályba lépését követően kötött szerződések esnek az adó hatálya alá, így a korábban kötött szerződések számlái vonatkozásában nem kell a reklámadó kötelezettséget vizsgálni, függetlenül attól, hogy a megrendelő az erről szóló számlát csak augusztus 15-e után vette kézhez. Reklámadó szempontjából annak sincs jelentősége, hogy mi a szerződéses áfa szerinti teljesítési időpontja.

3. Rendelkezik-e a reklámközzétevő nyilatkozatával, amely szerint a reklámadó kötelezettség a reklám közzétevőjét terheli, aki az adófizetési és bevallási kötelezettségének eleget tesz? A nyilatkozatot a számlán, számviteli bizonylaton vagy egyéb okiraton kell megtenni, a nyilatkozatnak nincs formai kötöttsége. Elég, ha azt a számlázási teendőkkel is megbízott könyvelő vezeti rá a számlára. Egyéb esetben a nyilatkozatot cégjegyzésre jogosultnak kell megtennie. Láncmegrendelések esetén viszont érdemes figyelni arra, hogy a társasági adó-kockázat elkerülése miatt a mögöttünk álló megrendelőnek is szüksége van a nyilatkozatra. Legjobb megoldás egy külön okiraton megtenni a nyilatkozat.

A reklámközzétevő nyilatkozatának az alábbi elemeket kell (KÖTELEZŐ!!!!!!) tartalmaznia: „az adókötelezettség őt, a közzétevőt, terheli és az adóbevallási és adófizetési kötelezettségének eleget tesz” VAGY „az adóévben adófizetési kötelezettség nem terheli”. Ha a nyilatkozat az adott hónapot követő hónap 20. napjáig nem áll a megrendelő rendelkezésére, havi 2,5 millió forint feletti reklámköltés esetén adóbevallási és adómegfizetési kötelezettség terheli. A bevallási határidő után kézhez vett nyilatkozat birtokában viszont mindenki jogosult önellenőrzésre. Fontos, hogy a reklámközzétevő nyilatkozatának - ha azt nem a számlán teszi meg - a konkrét reklámközzététel beazonosításához kellően részletesnek kell lennie, az általános, konkrétumokat nem tartalmazó nyilatkozat nem elegendő.

4. Meghaladja-e havi szinten a 2,5 millió forintot az összesített, áfa összeget nem tartalmazó nettó reklámköltés? A megrendelőnek a havi szintű reklámköltségek számbavételekor csak azokat a reklámköltéseket kell figyelembe vennie, amelyeknél nem rendelkezik a reklám közzétevőjének nyilatkozatával. Ha a kézhez vett számlához van nyilatkozat, akkor az abban szereplő ellenértéket az összesítésnél figyelmen kívül kell hagyni. A nem forintban kiállított számlákra a törvény nem ad külön eligazítást. Az adóalap meghatározásánál mind az áfa törvény, mind a számviteli törvény szerinti árfolyam meghatározás, továbbá extrém esetekben a számla kézhezvétele napján érvényes árfolyam alkalmazása is elfogadhatónak látszik.

EU (Áfa) friss hírek! • Az Európai Bizottság múlt csütörtökön nyilvánosságra hozta, hogy melyik alternatívát tartja a legéletképesebbnek a • vállalkozások közötti • (Business to business, B2B) • Közösségi termékértékesítésekhez kapcsolódó áfa fizetés helyét és az adó alanyát illetően. • Ezt követi majd a szolgáltatások és a végső fogyasztók felé történő értékesítek szabályai.

Itthoni friss hírek: 2015 évi adócsomag: 2015 évi csomagban a jogalkotó a reklámadó esetében is alkalmazni kívánja a kapcsolt vállalkozások időarányos összesített adóalapmegállapítási szabályait.

A kapcsolt viszony időtartamára jutó időarányos adóalapot kell figyelembe venni. (Ennyi!)

Adó

TC: 2015 Költségvetésben: 4,9 milliárd Ft a Turisztikai Célelőirányzat (2014-ben 9,9 milliárd forint, a 2013-as 12,5 milliárd tartalmazta a Forma 1 támogatását is. Kb előző évek átlaga Kb 5,6 milliárd)

Kalkuláció: • Ebből kell az NKA-val közösen kiírt rendezvénypályázatokra, a Hungarofest égisze alatt létrejövő fesztiválokra, kisebb termékfejlesztésekre és néhány célellenőrzésre fordítani • valamint a Magyar Turizmus Zrt. éves működési költségére • Kb 2 – 2,5 milliárd marketing költségekre.

Ez nem reklámadó köteles: Antalóczy Györgyné, könyvvizsgáló 30 35 020 35, [email protected] Ez azonban már igen,reklámadó köteles: Utazási irodákhoz értő könyvvizsgálót szeretne? Válassza Antalóczy Györgynét: 30 35 020 35, [email protected]

Végezetül: Csak tájékoztatásul, megjegyzésként! Btk 289.§ A számviteli fegyelem megsértése Btk 299.§ Gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása 2 évig terjedő szabadság-vesztéssel büntethető

2014.11.16.

31

Köszönöm, hogy meghallgattak, kérdéseiket várom, most és később is az alábbi címen, telefonon, e-mailen • • • • • •

Tel: 06 30 35 020 35 Fax: 222 60 77 Web: www.triant.hu Az alábbi e-mail címeken : [email protected] [email protected]