P
2012. évi 1. szám
annon Könyvesház
A Veszprém megyei könyvtárak tájékoztatója Könyvtári szakfelügyeleti utóvizsgálatok Veszprém megyében
Utóvizsgálatok 2012 első félévében: Veszprém megyében ebben az évben a tervnek megfelelően elsősorban olyan települések könyvtári szakfelügyeleti utóvizsgálatát végeztem el, ahol az első szakfelügyeleti vizsgálat még a ciklus elején (2002-ben és 2003-ban megtörtént) és azóta nem került sor az utóvizsgálatokra. A régi jelentéseket olvasva visszaköszönő probléma volt, hogy a magukra hagyott kis települések nem voltak képesek önállóan a szakszerű könyvtári feladatellátásra. Több helyen hiányoztak az alapdokumentumok, nem volt állománygyarapítási keretük, a megfelelő szakmai ismeretek hiányában a könyvtárosok nem tudták elvégezni a szükséges selejtezéseket és törléseket, nem vezették a nyilvántartásokat, nem volt katalógus. A kiválasztott 20 település azóta mind csatlakozott a különböző városok által működtetett mozgókönyvtári rendszerhez, és ennek pozitív hatása egyértelműen érződött minden, régebben problémás területen. Az utóvizsgálatok során megállapítottam, hogy a szolgáltató helyek elhelyezése a korábbi vizsgálati anyagokban olvasottakhoz képest több helyen javult, s nem egy olyan településsel találkoztam, ahol az eredeti vizsgálat idején szünetelő könyvtár most már működött. Sajnos továbbra is gyakori probléma az akadálymentesítés hiánya: sok helyen az emeleten vagy a tetőtérben található a könyvtár, és a régebbi építésű épületek adottságai, valamint az anyagi források szűkössége nem teszik lehetővé az akadálymentesítést. Tapasztalataim szerint a könyvtárosok a tőlük telhetően igyekeznek ezt a problémát személyes segítséggel megoldani, de ez sajnos csak a dokumentumhasználat esetében megoldható, a számítógépek és az Internet igénybevétele nem lehetséges ezeken a helyeken a mozgássérült vagy idős használók számára. Kellemes meglepetés volt, hogy a helyiségek fűtése is szinte mindenhol rendben működött: egy helyen tapasztaltam, hogy bár a hőmérséklet megfelelő volt, a kályha állapota nagyon rossz állapotú, egy másikon pedig bár a kályhák állapota megfelelő, takarékoskodási okokból csak a nyitvatartási idő kezdetén kezdenek fűteni, s így a helyiség nem tud kellőképpen átmelegedni. Egy település kivételével mindenhol mosdó is a használók rendelkezésére áll. A berendezések mindenhol tiszták voltak, a célnak alapvetően megfeleltek, bár néhány helyen enyhén kopottak voltak. Egy helyszínen tapasztaltam, hogy nagyon kicsi és rossz alaprajzú a könyvtár helyisége, egy másikon pedig az iskola dísztermében van, együtt az iskolai könyvtárral. Mivel több célra is használják ezt a termet, nem lehet megfelelőképpen garantálni a vagyonbiztonságot. Külön kiemelném Hegymagast, ahol lakossági összefogással, önkéntes munkával a tavalyi évben varázsolták újjá a megkopott és a korábban balesetveszélyes könyvtárhelyiséget. A Veszprém megyei könyvtárak tájékoztatója Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet szakmai kiadványa Szerkesztette: Schreiber Márta Kiadja: Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet (8200 Veszprém, Komakút tér 3. Telefon: 06 (88) 560 - 610) e - mail:
[email protected] Felelős kiadó: Pálmann Judit Készült: 100 példányban az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézetben ISSN 2062-0357
2
A nyitvatartási idő a jogszabályi előírásoknak megfelel, több helyen jelentősen túl is lépik azt. Egy település esetében tapasztaltam azt, hogy bár a nyitvatartási időt önkéntesek segítségével biztosították, annak megfelelő dokumentálása elmaradt. Az állománygyarapítás mértéke a normatíva segítségével mindenhol megfelelő volt, de találkoztam olyan településsel is, ahol saját erőből kiegészítették azt. Öröm volt látni, hogy több településen is annyira magukénak érzik a helyi lakosok a könyvtárat, hogy az újságok és folyóiratok nagy része a használóktól kerül a könyvtárba. A szolgáltató könyvtárak mindenhol elvégezték az állományellenőrzést és a selejtezést, a dokumentum-beszerzéskor tekintettel vannak a helyi igényekre. Az esetek nagy részében a teljes állomány visszakereshető már a szolgáltató könyvtár elektronikus katalógusának segítségével, s volt olyan település is, ahol a látogatás óta eltelt időben vált intenzívebbé a régebbi beszerzésű dokumentumok adatainak rögzítése. Nagyon örültem annak, hogy a nemcsak az ellátást nyújtó városi könyvtárak honlapján találtam adatokat a községi szolgáltató helyekről, hanem több helyen a települések honlapján is megtaláltam a legfontosabb információkat. Több helyen a helyi újság is rendszeresen hírt ad a könyvtári eseményekről. Sajnos azonban néhány helyen problémákba is ütköztem. Volt egy olyan település, ahol a vizsgálat időpontjában egy kiemelkedően jól működő könyvtárat találtam, a jelentés megírása után viszont értesültem róla, hogy 2012 márciusától nem hosszabbították meg a könyvtáros szerződését, s tudomásom szerint jelenleg a könyvtár nyitva tartása szünetel. Összességében pozitív tapasztalatokkal zártam az utóvizsgálatokat, a legfontosabb problémák szinte mindenhol megoldódtak. Ugyanakkor több helyen is jelezték a könyvtári feladatokkal megbízott munkatársak, hogy nagyon bizonytalanok a jövőt illetően: félnek a normatíva további csökkenésétől, esetleges megszűnésétől. Néhány, eddig nagyon jól működő helyen máris fontolóra vették a nyitvatartási idő jogszabályi minimumra csökkentését és keresik az egyéb takarékoskodási lehetőségeket is. Tervek 2012 második félévére: Az év második felére szóló szakfelügyeleti terv elkészítésekor konzultáltam a KSZR-ben szolgáltató könyvtárak vezetőivel és a kistérségi munkáért felelős munkatársakkal, valamint a módszertani munkát végző kollégákkal, és úgy érzem, hogy néhány esetben indokolttá vált egy új teljeskörű vizsgálat elvégzése. Ennek alapján Kicssőszön, Nórápon, Ősiben és Vanyolán terveztem új vizsgálatot. Az utóvizsgálatok nagy részében folytatom azon helyek vizsgálatát, ahol régen volt alapvizsgálat, és azóta még nem járt a vezető szakfelügyelő az adott településen. Így utóvizsgálatot tervezek Csetényben, Bakonyszentkirályon, Porván, Mezőlakon, Mihályházán, Monostorapátiban, Sáskán, Vaszaron, Zalahalápon, Badacsonytördemicen, Bakonypölöskén, Balatonhenyén, Bazsiban, Bodorfán, Csabrendeken, Csöglén, Dobán, Döbröntén és Dudaron. A városok közül Devecser utóvizsgálatát szeretném elvégezni.
Schreiber Márta Vezető szakfelügyelő
3
Munkahelyi Gyakorlat Értelmi sérült tanulók integrált munkavállalásra felkészítő programja
A munkahelyi Gyakorlat iskolai modellprogramját 1996-ban a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki, majd 2002-től a vidéki iskolák is bekapcsolódtak. Jelenleg az ország 18 településének speciális és készségfejlesztő speciális szakiskolája működteti sikeresen, több mint 150 munkáltatóval együttműködve. Intézményünk, a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium az elsők között, 2002-ben kapcsolódott a programhoz. Munkahelyeink: Lerba Kft., Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Nonprofit ZRT. Élelmezési Üzeme, Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet. Célunk, hogy a sérült fiatalok már iskolás éveik alatt megismerjenek különböző munkalehetőségeket, és valós környezetben készüljenek fel a munkavégzésre, a felnőtt életre. Tanulóink a felsorolt munkahelyeken, többféle munkatípusban próbálják ki magukat, megismerik a munkakörülményeket, megtanulnak beilleszkedni a munkatársak közé. A program révén – bár nem szereznek szakmai képesítést – olyan praktikus ismeretekre tesznek szert, amelyek munkavégzésükhöz és felnőtt életvezetésükhöz nélkülözhetetlen. A gyakorlat során a tanulók az iskolai foglalkozások mellett, az oktatásba beépítve, heti egy alkalommal 3-4 órában különböző normál munkahelyekre járnak dolgozni, ahol bérezés nélküli munkát végeznek. Egy munkacsoport két, maximum három tanulóból áll, akiket iskolai segítő kísér. Minden munkahelyen két hónapot dolgoznak, majd munkahelyet váltanak. A program hatására a tanulók képesek és akarnak is dolgozni. Az iskolákat megerősíti abban, hogy vannak diákjaik, akik számára lehetséges az integrált munkavállalás. A munkaadók megismerik és elismerik az értelmi sérült fiatalok munkavégző képességét, és nyitottá válnak alkalmazásukra. A települések lakossága betekintést nyer az értelmi sérült fiatalok mindennapi életébe, ennek hatására javul a környezet toleranciája. Tanulóink 2011 októberétől dolgoznak a megyei könyvtárban. Eddig két helyen nyílt lehetőségünk kipróbálni fiataljaink képességeit. Először a Kistérségi részlegnél könyvpecsételést, kódragasztást, könyvfül-hajtogatást és annak ragasztását végezték. Az értelmi sérült emberek az átlagosnál nagyobb monotóniatűréssel rendelkeznek, azaz egyféle munkát ugyanolyan intenzitással hosszabb ideig tudnak végezni, így tanulóink ezeket a munkafolyamatokat nagyon szívesen végzik. A másik fogadórészlegünk a Gyermek- és Ifjúsági Részleg, ahol jelenleg is dolgozunk. Itt játszóházak és kézművesfoglalkozások előkészítő tevékenységeiben segítünk. Feladataink közé tartozik a könyvek rendezése is, amit fiataljaink nagyon komolyan vesznek, mert tudják, hogy munkájuk eredményeképpen szebbé és rendezettebbé válnak a polcok. Iskolai beszámolóikból kitűnik, hogy örömmel dolgoznak és sikerélményük is van, hiszen minden alkalommal elmondják nekik, hogy elégedettek a munkájukkal, és nagy segítség az, amit végeznek. A könyvtár légköre, a színes és érdekes könyvek közelsége és a velük való közvetlen kapcsolat felkeltette az érdeklődésüket, érdeklődőbbek lettek. Örömmel töltötte el őket az is, hogy a munkatársak megbíztak bennük, hogy új, számukra akár ismeretlen feladatokat is képesek voltak elvégezni. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani az intézmény igazgatónőjének, Pálmann Juditnak, hogy programunkat befogadta és támogatta. Schreiber Márta igazgatóhelyettes asszonynak, aki elvállalta a kontaktszemély szerepét, segítette beilleszkedésünket. Végül, de nem utolsó sorban az intézmény dolgozóinak, akik odaforduló és elfogadó magatartásukkal oldották fiataljaink tartózkodását és a bennük levő gátlásokat. Haraga Józsefné programvezető
4 Szakkörök a megyei könyvtárban A TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0139 azonosító számú, „Az Eötvös Károly Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet által szervezett szakkörök kidolgozása, a nevelési-oktatási intézményekben tanulók kreatív képességeinek, egészségtudatos életszemléletük fejlesztésére és hátrányos helyzetű gyermekek számára” című pályázat segítségével a 2011/2012-es tanévben 8 szakkör indítására volt lehetőségünk. A havonta megrendezett szakkörök célcsoportja az óvodásoktól a középiskolásokig terjedt. A foglalkozások témáját a pedagógiai intézményekkel történt előzetes egyeztetés során alakítottuk ki, figyelembe véve és megkeresve az illeszkedési pontokat az intézmények pedagógiai programjához. Az „Évszakok, ünnepek a könyvtárban” című óvodás szakkör keretében az Egry Úti Körzeti Óvoda gyerekei látogathattak el rendszeresen a könyvtárba, és a játékos foglakozások keretében észrevétlenül ismerkedtek meg a könyvtár használatával, miközben kreativitásuk és szókincsük is fejlődött. A foglalkozások három részre tagolódtak: először mindig egy aktuális témát dolgoztak fel a könyvtári lehetőségek kihasználásával, ezt követően a Mesesarokban böngészhettek, végül pedig egy kézműves tevékenység zárta a látogatást. A foglalkozássorozat végére a kicsik otthonosan mozogtak a könyvtári környezetben. A foglalkozásokat Vargáné Ládonyi Erzsébet és Kaposi Noémi gyerekkönyvtárosok vezették.
A litéri Árpád Fejedelem Általános Iskola diákjainak kétféle szakkört is kínáltunk: A „Játék a könyvekkel, játék a zenével” című szakkör célja a gyerekek kreativitásának, fantáziájának és általános műveltségének fejlesztése volt. A könyvtári környezetben zajló foglalkozásokat É. Szabó Márta, a Duna TV főszerkesztője, a Cimbora című gyermekműsor kitalálója vezette. A résztvevő gyerekek a játékos feladatokon keresztül alapos ismereteket szereztek a könyvtárak és a könyvek világából, könyvtárhasználati és információkeresési kompetenciáik jelentősen mélyültek. A zenei foglalkozásokat Varga Károly karnagy vezette. A kreativitásra, cselekvő részvételre, megszerzett ismeretek feltárására, új ismeretek megszerzésére épülő foglalkozássorozat célja az volt, hogy az iskolában megismert, feldolgozott verseken és prózai műveken, zeneműveken kívül a résztvevők korának megfelelően a gyerekek minél több művészi alkotással ismerkedhessenek meg, s így nyitott, művészetkedvelő befogadókká váljanak.
5 Az „Ügyeskedj, készítsd el magad!” című kézműves szakkör résztvevői szintén a litéri gyerekek voltak. A szakkör célja elsősorban a gyermekek szabadidejének kulturált eltöltéséhez történő hozzájárulás volt, közvetve pedig a manuális készségek és a kreativitásuk, vizuális kultúrájuk fejlesztése. A foglalkozásokat Vargáné Ládonyi Erzsébet és Kaposi Noémi gyerekkönyvtárosok vezették.
A „Felfedező körút a gyermekjogok világában” című szakkört Zongor Klára pedagógus és Horváth Lilla könyvtáros vezette a hajmáskéri Gábor Áron Általános Iskola és Óvoda diákjainak. A foglalkozások célja az volt, hogy ismertesse és bővítse a gyermekek és fiatalok gyermekjogi témával kapcsolatos elmélet és gyakorlati ismereteit. A foglalkozások során a résztvevők átfogó képet kaptak az egyes jogokról, megismerték és elsajátították a konfliktuskezelés különböző módjait és módszereit. A gyermekjogi jártasságon túl könyvtárhasználati ismereteik is bővültek és rendszeres kutatómunkát is végeztek a diákok.
A „Rendhagyó egészségügyi szakkör a könyvtárban” című foglalkozássorozat résztvevői a Padányi Bíró Márton Római Katolikus Gimnázium, Egészségügyi Szakközépiskola, Szakiskola és Általános iskola középiskolás diákjai voltak. A résztvevők megismerkedtek az egészséges életmóddal, a korszerű táplálkozási szokásokkal és a gyógynövények felhasználásával, miközben a témához kapcsolódóan fejlesztették könyvtárhasználati és információkeresési kompetenciáikat is. Rendkívül érdekes és hasznos volt a siket és nagyothalló emberek meghívásával zajló foglalkozás, ahol ízelítőt kaptak a jelelésből is. A foglalkozásokat a könyvtárosokon kívül meghívott előadók tartották.
6 Szintén a Padányi iskola középiskolásai vettek részt a „Rendhagyó irodalom szakkör a könyvtárban” című foglalkozásokon. Az irodalmi életben ismer és elismert előadók bevonásával a diákok látóköre tágult, kultúrabefogadó attitűdjük fejlődött. A helyi irodalmi vonatkozásokra épülő programok elmélyítették helyi kötődéseiket és lokálpatriotizmusukat. A foglalkozásokat a könyvtárosokon kívül meghívott előadók tartották. A szakkör legfontosabb célja az volt, hogy a felnövekvő korosztályok figyelmét felhívjuk szűkebb környezetük, lakóhelyük értékeire. A szakkörön szerzett személyes élmények növelték a fiatalok identitástudatát, mélyítették lokálpatriotizmusukat, alaposabb ismereteket szereztek szűkebb lakóhelyük szépségeiről, hagyományairól. Az iskolai tananyagon túl a könyvtár értékes kordokumentumainak segítségével alaposabban is megismerkedtek egy-egy történelmi időszakkal.
A balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium és Kollégium diákjainak indítottuk az „USA Basics – Alapozó szakkör az amerikai történelemről, kultúráról, irodalomról és civilizációról az Amerikai Kuckó tevékenysége alapján” című programsorozatot. Az volt a célunk, hogy fejlődjön a résztvevők angol nyelvű kommunikációs készsége és a kulturális érzékenysége, az Egyesült Államok sokszínűségének bemutatásával hozzájáruljunk a diákok toleranciájának elmélyüléséhez. A foglalkozásokat Bertalan Judit, az Amerikai Kuckó vezetője vezette, de több alkalommal is jelen voltak amerikai vendégek is.
A projekt zárórendezvényét 2012. június 11-én tartottuk a megyei könyvtárban, melyen a résztvevők Csizmadia Júlia tájékoztatója után a szakkörvezetők beszámolóit hallgathatták meg, majd szakmai tapasztalatcserével és konzultációval zárul az esemény. A szakkörök sikeresek voltak a résztvevő diákok és a kísérő pedagógusok körében, a gyermekek és fiatalok aktivitása és kompetenciái fejlődtek. Reméljük, hogy a jövőben is lesz lehetőségünk hasonló szakkörök megszervezésére.
Csizmadia Júlia projektmenedzser
7
Irodalmi rendezvények Veszprém megyében A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően 2012 tavaszán 21 irodalmi rendezvényt, illetve a Márai-listán szereplő könyvek népszerűsítését szolgáló könyvbemutatót, előadást szerveztünk Veszprém megye 18 településén. A vendégek felkérésekor igyekeztünk az országosan ismert alkotók mellett helyi kötődésű közreműködőket is felkérni. Rendezvényeink: Elsőként Lackfi János volt a vendégünk Várpalotán, Magyarpolányban és Ajkán 2012. április 2-án. A várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtárban 3-4. osztályos diákokkal találkozott a költő. Nagyon jó hangulatban telt a másfél órás találkozó, a gyerekek „vették a lapot”. A rendezvény végén „ráadásvers” is volt, mert nem akarták elengedni a költőt. A résztvevők hallhattak verseket az Apám kakasa című kötetből és a Bögre családból. Magyarpolányban is gyerekközönség várta a költőt. A rendkívül jó hangulatú találkozó nagy sikert aratott a gyerekek körében. Az ajkai, „A holt költő a jó költő?” című találkozón a felnőttek találkozhattak az alkotóval. A résztvevők megismerkedhettek a versalkotás néhány mozzanatával és a rohanó világhoz alkalmazkodó izgalmas nyelvezettel is, valamint képet kaphattak a szerteágazó életműről, a műfordítói, oktatói, drámaírói és költői tevékenységéről. Különösen szívesen beszélt a befogadó közönséggel fenntartott aktív kapcsolatáról, a honlapján megtalálható versgyártó játékról.
Sarusi Mihály Balatonalmádiban élő író-költő verseivel, versesköteteivel ismerkedhetett meg a közönség a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban a Magyar Költészet Napja alkalmából rendezett találkozón 2012. április 11-én. A vendégeket Bati János igazgató köszöntötte, majd Balogh Elemér beszélgetett Sarusi Mihállyal, megismertetve a hallgatósággal életútját, irodalmi motivációit, kapcsolatát a szülőföldjéhez, pályafutását, gondolatait magyarságáról, hitéről. A beszélgetést meg-megszakítva Dr. Szerdahelyi Izabella előadóművész olvasott fel az író verseiből: elhangzott a Hun fohász, a Téli ekhó és a Könyörgés Csonka Boldogasszony neve napján című költemény. 2012. április 26-án a programot Litéren megismételtük, így a kistelepülés lakói is részesei lehettek az élménynek.
8
2012. április 13-án Ágh István volt Papkeszin a Községi Könyvár vendége. A költőt Szabó Tibor faggatta a gyermek- és ifjúkoráról, a pályakezdésről, különös tekintettel az 50-es évek világára. Nagy hangsúlyt kapott kapcsolata Nagy Lászlóval, a népi-urbánus ellentét, a falu-város kérdéskör és a szociográfiák. A beszélgetést költő saját verseinek felolvasásával színesítette. A találkozó végén a mintegy 20 fős közönség jelentős része ottmaradt a könyvtárban és kötetlen beszélgetés keretében folytatódott az eszmecsere.
Háy János több településen is részt vett író-olvasó találkozókon: Ugodon, Pápán, Veszprémben és Tapolcán. Az ugodi találkozón Szabó Tibor volt a rendezvény moderátora: A Pápán Pingitzer Andrea középiskolai tanár vezette a beszélgetést, melyet az alkotó műveiből válogatott részletek színesítettek középiskolai diákok előadásában. A veszprémi rendezvényen Csapody Kinga irodalmár volt az író beszélgetőpartnere, Tapolcán pedig Németh István Péter költő, könyvtáros.
9 A beszélgetések vissza-visszatérő témája volt a gyermekkor és a pályakezdés, az íróvá válás stációi, a distancia megteremtése, a belső szűrő működése. Több műfajú alkotóról lévén szó, az érdeklődők hallhattak a vers-, próza- és drámaírás műhelytitkairól, módszereiről, valamint a jövőbeli tervekről. Alkotói hitvallása: olyan műveket szeretne írni, melyek megérintik azok olvasóit és szinkronban vannak saját belső történetével. A veszprémi találkozó érdekes színfoltja volt az életmű helyi vonatkozásainak felidézése. Mindegyik találkozóra jellemző volt, hogy a hivatalos programot követő dedikálás kötetlen, személyes beszélgetésekkel folytatódott. Varró Dániel szintén több településre látogatott el a rendezvénysorozat keretében, beszélgetőtársa minden esetben Csapody Kinga volt. Márkón, Balatonkenesén, Balatonfőkajáron, Szentkirályszabadján és Balatonalmádiban találkozhattak vele a gyerekek és a felnőttek. A gyerekek nagy élvezettel hallgatták a költő saját előadásában a verseket, de ők maguk is megörvendeztették a vendéget az általuk elmondott költeményekkel. Az oldott hangulatú rendezvényeken szó esett arról, hogy hogyan válik valaki íróvá-költővé (szinte minden helyszínen volt olyan gyerek, aki maga is megpróbálkozott már a versírással), arról, hogy mitől lesz jó egy vers, a nyelvi játékosságról, az újabb kötetekben megjelent versekről és természetesen az örök sláger Túl a Maszat hegyen című könyvről. A rendezvények mindenhol dedikálással zárultak, és több résztvevő ezt az alkalmat használta ki arra, hogy saját verséről véleményt kérjen a „költő bácsitól”.
Régi vágyunk volt, hogy vendégül láthassuk Berg Juditot a megyei könyvtárban, ami most a pályázati támogatásnak köszönhetően április 26-án megvalósulhatott. Hála a gyermekkönyvtárosok és a pedagógusok elkötelezettségének, a résztvevők között nem volt egy olyan diák sem, aki még semmit sem olvasott a meghívott vendégtől. Berg Judit pillanatok alatt megtalálta a hangot a gyerekekkel, akik bátran és közvetlenül vettek részt a beszélgetéssé alakuló előadásban, és azzal az elhatározással távoztak a találkozóról, hogy újabb Berg Judit-köteteket is el fognak olvasni. A megyei könyvtár gyermekkönyvtárosai ezt a lelkesedést kihasználva a nyári olvasópályázat témájául is a Ruminit választották.
10 A sok szépirodalmi rendezvény mellé sikerült egy nagyon aktuális témát és előadót is választanunk a tényirodalom köréből: május 30-án Romsics Ignác tartott előadást Veszprémben Horthy Miklós élete és kora címmel. Amikor ezt a témát választottuk a pályázat megírásakor, még nem tudhattuk, hogy a Horthy Miklóst övező mindenkori érdeklődés 2012 tavaszára rendkívüli mértékben átpolitizálódik. A résztvevők száma visszaigazolta a téma aktualitását: kb. 120 fő hallgatta meg a történész előadását. Romsics Ignác rendkívül korrekten és elfogulatlanul vázolta fel az életutat és az országra gyakorolt hatását, folyamatosan utalt a kormányzó megítélése körül zajló vitákra, és minden szempontból igyekezett cáfolni a szélsőséges és szubjektív véleményeket, miközben elismerte a bennük rejlő részigazságokat. Az előadást követően közel ugyanannyi időn keresztül záporoztak a hallgatóság kérdései.
Június 4-én Gállné Gróh Ilona mutatta be a Márai-programba bekerült Ringató című könyvet, illetve az újonnan induló Kisringató című könyvsorozat darabjait a megyei könyvtárban. A program rendhagyó volt abból a szempontból, hogy az előzőkkel ellentétben, ahol vagy felnőtteknek, vagy gyerekeknek szerveztük a programot, ebben az esetben a szülők és kisgyermekek együtt vettek részt a könyvbemutatót kísérő zenés, dalos foglalkozáson.
Június 5-én Finy Petra látogatott el Zircre, Csopakra és Balatonfüredre. A fiatal írónő vetítésekkel és bábokkal színesített előadás keretében mutatkozott be, amit a gyerekek nagyon élveztek, mindhárom helyszínről pozitív visszajelzéseket kaptunk.
Összességében nagyon jól sikerült a rendezvénysorozat Veszprém megyében. A kollégák tapasztalatai és beszámolói szerint a résztvevők mindenhol jól érezték magukat a programokon, és a meghívott előadók visszajelzései is pozitívak voltak. Schreiber Márta (az írás a rendezvények helyszíneiről kapott beszámolók alapján készült)
