Ami összeköt, és ami elválaszt Generációs hidak és szakadékok az internet használatában
0
AZ
internethasználattal, az új médiaeszközökkel, a közösségi oldalak előretörésével kapcsolatban a legtöbb tudományos közlemény és sajtóban megjelenő hír elsősorban a fiatalok érintettségével, a fiatalokra gyakorolt hatásokkal foglalkozik. Jóval kevesebb figyelem jut ebben a témakörben az idősebb generációnak, pedig tekintve, hogy a mindennapi élet egyre több szférájában teret hódító folyamatokról van szó, csöppet sem érdektelen, hogy a magyar népesség egyre nagyobb hányadát jelentő 50 év felettiek hogyan vesznek mindebben részt. Az alábbi elemzésben ezért hiánypótló jelleggel kifejezetten az 50 év felettiek internethasználatiszokásainak és a közösségi oldalakkal kapcsolatos tapasztalatainak néhány jellegzetességét vesszük górcső alá, és egyben összehasonlítjuk azokat a fiatalabbakra jellemző adatokkal is.
Nem csak a húszéveseké a világ… Magyarországon az ötven év felettieknek meglehetősen kis hányada, valamivel kevesebb mint ötöde internetezik. Ez nemzetközi összehasonlításban – bár a generációk közti különbségek mindenhol jelen vannak – alacsonynak számít. Összehasonlításképpen, az Egyesült Államokban az 57-65 év közöttiek 76, míg a 66-74 évesek 58%-a használja a világhálót. Sőt még a 75 év felettieknek is 30%-a internetezik.1 Természetesen az amerikai adatokkal nem érdemes „versenyeznünk”, hiszen a hazaitól nagyon eltérő földrajzi sajátosságok, a technológiai környezet, a gazdasági lehetőségek és általában a társadalom idősekkel kapcsolatos attitűdjei, értékei nagyban eltérnek a magyarországitól. Európai összehasonlításban azonban már korántsem ekkora a szakadék, hiszen számos olyan, elsősorban rosszabb gazdasági helyzetben lévő ország van, amelynek adatai szintén a magyarországihoz hasonló trendeket jeleznek. „Öröm az ürömben” ugyanakkor, hogy az 50 évnél idősebbek viszonylag alacsony internethasználói arányai egyben azt is jelentik, hogy azok, akik használják a világhálót, ennek a korcsoportnak a technológiával és általában az őket körülvevő világgal kapcsolatban nyitott, a családtagokkal, ismerősökkel pedig aktívan kommunikáló szegmensét jelentik. Mindezek következtében pedig a digitális világban elfoglalt pozíciójuk is nagyobb mértékű progresszivitásra utal. Azaz az internet használatát mérő mutatók átlagai elérik, sőt akár meg is haladják bizonyos területeken a már említett amerikai társaik átlagos értékeit. Csupán egy példa: míg a magyar 50 feletti internetezők csaknem kétharmada (61%-a) rendelkezik profillal valamilyen közösségi oldalon, addig a hasonló korú amerikaiak körében ez a tevékenység, bár egyre elterjedtebb, jelenleg még kisebb arányban van jelen: az 57-65 évesek 43, a 66-74 éves használóknak pedig 34%-a van jelen közösségi oldalakon, a 75 év feletti internetezőknek pedig 18%-a használ ilyen oldalakat. (Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy ami az online tranzakciókat illeti – vásárlás, bankolás, stb. – az amerikai idősek jóval aktívabbak magyar társaiknál. Ez leginkább a két ország fogyasztói szokásaiban, és általában a szolgáltatásokban megmutatkozó különbségekre utal.)
A kommunikáció átalakulása Elsőként nézzük meg, hogy hogyan változtak általánosságban a kommunikációs szokások. A különféle kommunikációs módokat összehasonlítva összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a vezetékes telefon szerepe minden korosztályban egyértelműen csökkent, helyére pedig mindinkább a mobiltelefon, illetve egyes internetes kommunikációs módok kerülnek. Az idősebbek körében 1
PEW Internet (www.pewinternet.com)
1
ugyan még mindig jóval elterjedtebb a vezetékes telefon használata (51% gyakran használja, de 2009-ben ez az érték még 56% volt), mint a fiatalabbak között, de már korántsem ez az első számú kommunikációs csatorna a korcsoportban. Mára a mobiltelefon egyértelműen a legfontosabb kommunikációs eszközzé lépett elő: az idősebbek 85%-a gyakran használja, és csupán 2% azok aránya, aki sosem használ mobiltelefont. Figyelemreméltó, hogy bár a legtöbb kommunikációs módot (a vezetékes telefon kivételével) a fiatalabbak intenzívebben használják, a különbség nem mondható nagynak. Az eltérések inkább a használat gyakoriságában mutatkoznak. 1. ábra Milyen gyakran használja az alábbi kommunikációs módokat?
Vezetékes telefon
29%
>50 50+
33% 51%
21%
>50 mobiltelefon
94% 85%
50+ >50
SMS Azonnali üzenetküldő Internetes telefon
45% 33% 28% 20% 24%
>50 50+ >50 50+
38% 38% 38% 36% 78%
>50 E-mail
50+
60% 75%
>50 Közösségi oldalak
6% 13% 2% 28% 2% 47% 8% 29% 35% 43% 40% 16% 6% 33% 7% 17% 9% 27% 19%
70%
50+
50+
55%
0%
20%
gyakran
40% ritkán
38% 28%
60%
80%
100%
soha
(Gyakran=legalább hetente néhány alkalommal, ritkán=hetente egyszer, vagy ritkábban)
Így például a fiatalabbaknak csupán 2, az idősebbeknek pedig mindössze 8%-a mondta, hogy sohasem küld sms-t. Viszont a fiatalabbak körében jóval nagyobb a gyakoribb sms-ezők aránya (70%), mint az időseknél (45%). Hasonló mondható el az email esetében is: a soha nem e-mailezők aránya csupán 6 ill. 7%. A fiataloknak azonban 78% küld gyakran elektronikus leveleket, de itt az idősebbek lemaradása sem túl nagy, hiszen esetükben 60% ez az arány. Ahol alig van különbség a két korcsoport között, az az azonnali üzenetküldők és az internetes telefon használata. Úgy tűnik, hogy az internetező 50 év felettiek fiatalabb társaikhoz hasonlóan kedvelik ezeket a kommunikációs formákat, sőt, az internetes telefon esetében körükben még valamivel magasabb is a használók aránya! Ez egyértelműen arra utal, hogy ebben a korosztályban a szövegalapú kommunikáció népszerűsége a fiatalabbakkal összehasonlítva valamivel alacsonyabb, ugyanakkor az internet akár képpel és hanggal, vagy csak hanggal elsősorban a családtagokkal való kommunikáció részleges átalakulását hozta magával. Nagyjából minden negyedik 50 év feletti használja az internetnek ezeket a funkcióit.
2
Használati gyakoriságukat tekintve középúton helyezkednek el a közösségi oldalak: ezek használóinak aránya természetesen magasabb a fiatalabbak között, ugyanis az idősek csaknem ötöde egyáltalán nem kommunikál ezeken az oldalakon. Ugyanakkor 55%-uk gyakran megteszi ezt, ami a fiatalabbak között mért 75%-hoz képest talán alacsonynak tűnhet, de valójában azt jelenti, hogy az 50 feletti internetezők több mint fele viszonylag gyakran használja a közösségi oldalakat a másokkal való kapcsolatteremtésre.
Ki hol és hogyan tanult meg internetezni? A digitális kultúrában való részvétel minősége a fizikai hozzáférés megléte után leginkább azon múlik, hogy ki milyen szinten tudja elsajátítani a különböző eszközök használatát és általánosságban mennyire tájékozott a lehetőségek tekintetében, azaz egyszerűbben fogalmazva tisztában van-e azzal, hogy az internetet mire lehet használni. Az idősebbek esetében különösen fontos az, hogy eljussanak hozzájuk az ezzel kapcsolatos információk, illetve legyenek olyan lehetőségeik, ahol akár szervezett, akár szervezetlen formában elsajátíthatják az internet használatát. Ennek értelmében nézzük meg most, hogy ki hol és milyen formában tett szert erre a tudásra. Nem kell különösebb kutatás ahhoz, hogy tudjuk, a legfiatalabbak körében jóval nagyobb az internethasználók tábora, sőt csak egy szűk, az élet számos területén hátrányos helyzetben lévő réteg az, aki fiatalként nem használja az internetet (vagy nem fér hozzá). A mai tízen- és huszonévesek már az új médiavilágban szocializálódnak, így természetes módon sajátítják el a különféle eszközök és az világháló használatát. Nem véletlenül hívják őket digitális bennszülötteknek. Adataink szerint a 29 évnél fiatalabbak 75%-a válaszolt úgy, hogy az internethasználatot segítség nélkül, egyedül tanulta meg. A digitális bevándorlónak tekinthető idősebbek azonban sokszor valamilyen külső segítséggel tanulták meg a világháló (és általában a számítógép) használatát. Itt a „tanár” szerepét leggyakrabban a közvetlen családtagok töltik be – mégpedig minden bizonnyal a fiatalabb rokonok: az 50 év felettiek 46%-a így tanult meg internetezni. Vagyis sok esetben egyfajta fordított szocializáció valósul meg: a „gyerekek” tanítják a „szülőket” a világ megértéséhez szükséges ismeretekre. Ez a trend, főleg ennek a társadalmi mértékét figyelembe véve kétségkívül egyedülálló az emberiség történelmében. 1. táblázat Hogyan tanult meg internetezni?
Szervezett képzés, tanfolyam Munkahelyen Családtagok segítségével Barátok segítségével Segítség nélkül
29 évnél fiatalabbak 8% 3% 9% 11% 75%
50 évnél idősebbek 17% 14% 46% 17% 32%
Bár az idősebbek körében gyakoribb, hogy valaki a munkahelyén, vagy szervezett képzésen sajátítja, sajátította el az internet használatát, ebben a korcsportban sem ritka, hogy valaki saját maga, segítség nélkül tesz szert ezekre az ismeretekre – így tett az 50 év felettiek csaknem harmada. Ők többségében a magasabban iskolázott (diplomás), jó anyagi körülmények között élő, budapestiek közül kerültek ki.
3
Közösségi oldalak használata Mint azt a bevezetőben már említettük, tízből hat 50 évnél idősebb internetezőnek van profilja legalább egy közösségi oldalon. Sőt, e csoportnak a kétharmada naponta be is lép ezekre az oldalakra. Érdekes lehet az is, hogy vajon mik a legjellemzőbb indokaik azoknak, akiknek nincs regisztrációjuk. Az adatok azt mutatják, hogy elsősorban az érdeklődés hiánya az, ami távol tartja őket a közösségi oldalaktól, de sokan vannak azok is, akik túlságosan személytelennek, természetellenesnek érzik a kommunikációnak, kapcsolattartásnak ezt a formáját. Minden ötödik közösségi oldalt nem használó 50 év feletti pedig úgy véli, hogy nincsen elég ideje ilyesmire, illetve ugyanennyien vannak azok is, akik félti személyes adataikat, vagy tartanak attól, hogy az internetes zaklatás áldozatai lesznek 2. táblázat Miért nem használja a közösségi oldalakat? (az 50 évesek és idősebb nem használók körében)
Nem érdekelnek ezek az oldalak Jobban kedvelem a személyes kommunikációt Nincs időm ilyesmire Aggódom a személyes adataim biztonsága/az internetes zaklatás miatt
Az 50 évnél idősebbek körében 30% 28% 20% 20%
Bár az idősebbekkel összehasonlítva a fiatalabbak nagyobb részének van profilja közösségi oldalon (90%), az, hogy milyen oldalakat használnak nagyjából megegyezik a két korcsoportban. Magyarországon a legnépszerűbb oldalak egyértelműen a Facebook és az iwiw. De az adatok azt is mutatják, hogy a legtöbbeknek, legyenek bármilyen korúak, minimum két oldalon van profiljuk, és azok jellemzően a már említett két szolgáltatás. A két korcsoport között némi különbség abban mutatkozik meg, hogy míg a fiatalabbak túlnyomó többsége a Facebook-ot jelölte meg elsődleges közösségi oldalaként, addig az 50 év felettiek körében valamivel nagyobb volt az aránya azoknak, akik a magyar közösségi oldalt, azaz az iwiw-et tartották fontosabbnak. De ettől függetlenül a legtöbben ebben a korcsoportban is a Facebook-ot nevezték meg, mint számukra első számú közösségi oldalt. A puszta regisztrációk százalékos arányai azonban vajmi keveset mondanak arról, hogy vajon a használati szokások tekintetében milyen azonosságok és különbségek vannak a fiatalabb és az idősebb korosztályok között. Ami a közösségi oldalakon eltöltött időt illeti, elsőre talán meglepő módon, de az eredmények azt mutatják, hogy a különböző korcsoportok átlagos értékei között jelentős eltérések nem figyelhetők meg. Összességében és átlagosan a hétköznapokon 49, míg a hétvégéken 63 percet töltenek a közösségi oldalakon az emberek. A 29 évnél fiatalabbak esetében ez az érték a hétköznapokon 55, míg az 50 évnél idősebbek körében 41 perc. A hétvégéken pedig 67, illetve 60 perc. Míg ez az önbevalláson alapuló konkrét időtartam kisebb különbségek jelez, addig a belépések gyakoriságában már egyértelmű a fiatalabb generációk jóval nagyobb aktivitása. A 29 évnél fiatalabbak 83%-a, míg az 50 évnél idősebbeknek „csak” 64%-a tartozik a napi szintű közösségi oldal felhasználók táborába. Sőt, míg minden ötödik fiatal egyfajta „always on” jelleggel lényegében folyamatosan be van jelentkezve, addig az idősebbek esetében már csak minden tízedik tartozik ebbe a csoportba.
Vizsgáljuk most meg a közösségi oldalakon végzett konkrét tevékenységeket is, hiszen jónéhány esetben itt is markáns különbségek figyelhetők meg az egyes korcsoportok között. Az alábbi ábrán az 50 évnél fiatalabbakra, illetve idősebbekre osztottuk a közösségi oldalak használóit. Az ábrára
4
rápillantva jól látható, hogy nem meglepő módon a fiatalabbak lényegében minden tevékenységtípust intenzívebben (azaz gyakrabban) végeznek, sőt van néhány olyan terület is, ahol még nagyobb az eltérés. 2. ábra Ön milyen gyakran teszi az alábbiakat a közösségi oldalon? Változtatja státuszát Személyes képet, videót posztol
18% 7% >50 14% 50+ 4% 50+
>50 Linkeket, egyebet posztol
50+
64%
50+
17% 8%
50+
gyakran
20% 44% 41% 57% 37%
37% 45%
31% 55%
20%
3% 2% 12% 30%
39% 62% 29%
28%
0%
31% 48%
42% 51% 33%
>50 Likeol
13%
51% 56%
>50 >50
29% 72%
32%
50+
kommentel, márka, híresség oldalán 50+
16%
64%
5%
Nézegeti ismerősei>50 profilját
kommentel
66%
>50
16% 27%
45%
40% ritkán
60%
80%
100%
soha
Gyakran=legalább hetente egyszer, ritkán=havonta többször, vagy ritkábban Ha valakinek több oldalon is van profilja a kérdést a leggyakrabban használt oldalra értelmezve kellett megválaszolni.
Így például a fiatalabbak csaknem egyharmada gyakran, további 48%-uk ritkán de posztol linkeket, klipeket és más tartalmakat a profilján. Az 50 év feletti használók 44%-a ugyanakkor ezzel soha nem él, és nagyon kicsi azok aránya (5%), akik mindezt saját bevallásuk szerint gyakran teszik meg. A személyes képek, videók posztolása szintén sokkal kevésbé népszerű az idősebbek körében, de ugyanez vonatkozik a Facebook (és más közösségi oldalak) „esszenciáját jelentő lájkolásra”. Az adatok azt mutatják, hogy mindkét korcsoportban az ismerősök profiljának, képeinek nézegetése, illetve a kommentelés a leggyakoribb tevékenység, azaz leginkább az ismerősökhöz kapcsolódó passzív információ- és tartalomfogyasztás a meghatározó. Ezt a fajta passzivitást némileg árnyalja a kommentelés viszonylagos gyakorisága, ugyanakkor kijelenthető, hogy a személyes jellegű információk, tartalmak megosztása egyik korcsoportban sem tartozik a leggyakoribb felhasználói szokások körébe. Ugyanakkor, ha a civil, vagy politikai aktivitásra, illetve információszerzésről beszélünk, akkor az látható, hogy a korcsoportok közötti különbség már jóval kevésbé hangsúlyos – mindkét korcsoportban körülbelül minden negyedik ember szokott több-kevesebb rendszerességgel ilyen tevékenységet végezni. Az 50 évnél fiatalabbak és idősebbek adatait összehasonlítva általánosságban az állapítható meg, hogy bár az idősebbek nem maradnak el különösebben a fiatalabbaktól a közösségi oldalakon való regisztrációk arányát tekintve, de mégis ők sokkal kevésbé intenzív és még inkább passzív használói ezeknek az oldalaknak.
5
Amennyiben a közösségi oldalakon végezhető tevékenységeket többváltozós statisztikai módszerekkel, összevontan vizsgáljuk, háromféle tipikus felhasználói stratégia rajzolódik ki. 1. Természetesen a legfontosabb és szorosan összetartozó tevékenységeknek a leginkább személyes jellegű tartalmak, információk (státusz megváltoztatása, képek, videók, zenék megosztása, kommentelés, tovább-posztolás, lájkolás, stb.) aktív létrehozása és passzív megosztása bizonyult. Azaz – bár az egyes tevékenységek gyakorisága eltérő lehet, de – ezek a tevékenységek általában együtt járnak. Aki az egyiket végzi, az több-kevesebb valószínűséggel a másikat is fogja. 2. A második, szorosan összetartozó tevékenység-csoportba a közösségi oldalaknak az „ismerőskereső”, „segítségkérő” illetve „eseményszervező” funkciói tartoznak. Ezek konkrétan a régi ismerősök (barátok, osztálytársak) felkutatását, a profiljaiknak a megkeresését, nézegetését; az ismerősöktől való segítségkérést, illetve különböző események megszervezését, vagy az ezekről való értesülést jelentik. Összességében tehát ez a felhasználási forma a közösségi oldalaknak nem annyira az élményszerző és a folyamatos kapcsolattartást biztosító, hanem a funkcionális oldalát helyezi előtérbe. 3. Végezetül a harmadik markánsan elkülönülő tevékenységcsoport a közösségi oldalakhoz kapcsolódó politikai-közéleti hírfogyasztás, a politikai és civil véleménynyilvánítás és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció. Ide tartozik a különböző közéleti kezdeményezésekhez (csoportokhoz) való csatlakozás, az itt folytatott párbeszéd, illetve önszerveződés.
A személyes adatok védelméről Végezetül érdemes még néhány szót szólni az internet, közelebbről pedig a közösségi oldalak egyik egyre inkább előtérbe kerülő problémájáról, a biztonság, a személyes adatok védelme, illetve általában az „online kitárulkozás” kérdéséről. Az adatok azt mutatják, hogy az idősebbek esetében – bár itt feltételezhetnénk magasabb szintű tudatosságot és tapasztalatot – ez a kérdés éppen annyira aktuális, mint a fiatalok körében. Úgy tűnik, hogy az idősebbek jóval óvatlanabbak ezen a téren, azaz itt is megfigyelhető az a tudásbeli szakadék, amely a már említett fordított szocializációt eredményezi. Miközben a leginkább veszélyeztetett csoportot valóban a tizenéves fiatalok jelentik, és az ő védelmükre számos vállalati, civil és kormányzati kezdeményezés született, addig az idősebbek körében megfigyelhető tudás- és tudatosságbeli hiányosságokra eddig kevesebb figyelem irányult. Természetesen az is lehetséges, hogy ez a korosztály úgy véli, hogy ők már sokkal kevésbé kitettek ezeknek a veszélyeknek és kockázatoknak, illetve adott esetben jobban is tudják kezelni ezeket a helyzeteket. 3. táblázat Biztonsági intézkedések a közösségi oldalon (azok körében, akik rendelkeznek regisztrációval)
Teljesen nyilvános a profilja Feltüntette profilján telefonszámát Még sosem változtatta meg biztonsági beállításait
18-49 évesek
50 évnél idősebbek
52% 23%
69% 32%
34%
45%
Ha valakinek több oldalon is van profilja a kérdést a leggyakrabban használt oldalra értelmezve kellett megválaszolni.
De ettől függetlenül, az adatok alapján azt látjuk, hogy az ötven éven felüliek több mint kétharmadának teljesen nyilvános a közösségi oldalon lévő profilja, vagyis azt bárki láthatja. Csak összehasonlításképpen, ezt a viszonylag kockázatos beállítási módot a fiatalabbaknak 52%-a, de például a 29 éven aluliaknak csak 40%-a használja. Sőt, a legidősebbeknek csaknem harmada telefonszámát is megadja profiljában, továbbá 45%-uk még sosem változtatta meg biztonsági
6
beállításait a közösségi oldalon. Nagy valószínűséggel többségük nem is igazán van tisztában ezeknek a beállításoknak a lényegével, illetve azzal, hogy ezeket konkrétan hogyan kell megváltoztatni. Összességében tehát kijelenthető, hogy – bár az idősebbek a legalapvetőbb mutatók (pl. regisztrációk száma) tekintetében felveszik a versenyt a fiatalokkal, azonban ha a közösségi oldalak felhasználói szokásait részletesen elemezzük, akkor láthatóvá válik, hogy mind a használat sokszínűségében és intenzitásban, mind pedig a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben passzívabbak és kevésbé tudatosak.
A kutatás módszertanáról Az ITHAKA kutatóintézet a UPC Magyarország megbízásából készítette el a Digital Media Report 2011-es kutatását, amely átfogó jelleggel vizsgálja a magyar internetező népesség kommunikációs, tartalomfogyasztási szokásait, a közösségi oldalakkal kapcsolatos felhasználói típusokat, a személyes adatok védelmével kapcsolatos attitűdöket és általánosságban a digitális kultúra mindennapi életre gyakorolt hatásait. A kutatás adatfelvétele online kérdőív segítségével történt. A kutatásban összesen 1339 fő vett részt, akik nem, kor és lakóhely szerint reprezentálják a magyarországi 16 évnél idősebb, rendszeresen (legalább hetente) internetező népességet. Az adatfelvétel 2011 novemberében zajlott. Ebben a tanulmányban elsősorban az 50 év feletti internetezőkre koncentrálunk. Az online kutatások sajátosságaiból fakad, hogy főleg az idősebbek körében – bár a nem, kor és iskolai végzettség szerinti reprezentativitás biztosított – az eredmények némileg felfelé torzítanak, hiszen az online kutatásokban résztvevők az átlagos felhasználóknál valamivel aktívabbak köréből kerülnek ki. Tehát az itt bemutatott adatok az „átlagos” 50 év feletti internetezők várható eredményeinél némileg (néhány százalékkal) magasabbak lehetnek.
7
