Amegújuló tüzelõanyagok létjogosultságát

HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN

Áramot és üzemanyagot a földekrõl Alternatívok és alternatívák az energiatermelésben Hagyományos vagy alternatív üzemanyagra alapozza-e a jövõt a világ energiatermelése és autógyártása? – teszik fel mind többen a kérdést annak hallatán, hogy elõrejelzések szerint nagyjából 40 éven belül a Föld fosszilis energiakészletei kimerülhetnek. Így lesz-e vagy sem, még csak találgatni lehet. Az viszont bizonyos, hogy a szigorú brüsszeli verdikt szerint a következõ években jelentõsen növelni kell a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Unió tagállamaiban.

A

megújuló tüzelõanyagok létjogosultságát már jó ideje azzal igyekeznek alátámasztani szakértõk, hogy az alternatív üzemanyagok elterjedésével könnyûszerrel mérsékelhetõ az olajimportõr országok függõsége az olajtermelõktõl. Legújabban pedig a magas költségeivel bajlódó mezõgazdaság lehetséges mentõöveként értelmezik az úgynevezett bio-hajtóanyagokat, amelyek elõállításához szükséges olajos-magvas növények egyszerûen megtermelhetõk a földeken. A megújuló energiaforrások természetesen a nem foszilis energiaforrásokat jelentik, vagyis a nap-, a szél-, a vízienergiát, a geotermikus energiát, a biomasszából elõállítható energiát, az árapály-energiát, és persze a szerves anyagok bomlásakor felszabaduló gázokból, biogázokból származó energiát. A megújuló energiaforrások felhasználási aránya az Európai Unióban jelenleg 6 százalék körül van, amit egy évtizeden belül szeretnének megduplázni. Magyarország számára a Kyotóban aláírt Klímaváltozási Keretegyezmény és az Eu-

Kincses Kalendárium

rópai Unió direktívái miatt ugyancsak elkerülhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosításának növelése. Természetesen kizárólag piaci alapon nem terjeszthetõ széles körben a környezetbarát energiatermelés, ezért az EU támogatására számíthatnak a tagországok. Cserébe az Európai Parlament azt várja, hogy az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások aránya a jelenlegi 6 százalékról 2010re 12 százalékra növekedjék. Várakozások szerint Magyarország számára ez a mai, jó indulattal is 3,6 százalékosnak mondott arány legfeljebb megduplázását jelentheti. Brüsszel a megújuló villamos-energia arányát ugyanakkor a jelenlegi EU-átlagnak számító 13,9 százalékról 22,1 százalékra kívánja növelni. Tagállamokra lebontva persze sokkal változatosabb a kép, hiszen a kitûzött célok például Ausztria esetében 78 százalékot, Svédországnál 60 százalékot, Németországnál pedig 12,5 százalékot jelentenek, vagyis ilyen arányban kell részesednie a megújuló energiaforrásból termelt villamos áramnak a tényleges forgalomból

78

a 2005-ös esztendõre

HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN az említett országokban. Magyarországon mintegy 0,5 százalékos volt az arány az évtized elején, így a legoptimistább jóslatok szerint még az 5 százalékos határt sem érhetjük el 2010-re. Ausztriában ezzel szemben a kormány kiemelt szerepet szán a megújuló energia elõállításának. Ha a nagyravágyó terv megvalósul, 8–10 éven belül a magyar határ-közeli Burgenland teljes áramszükségletét sikerül ezen a módon kielégíteni. Ausztria Németország, a Benelux-államok és Franciaország mellett a biomasszafelhasználás terén szintén vezetõ szerepet játszik az unióban, míg közvetlen nyugati szomszédunk a biodízel-elõállításban világviszonylatban is a legjobban jeleskedik. Hazánk a nap- és a szélenergia hasznosítása terén meglehetõsen le van maradva még a leggyengébben teljesítõ régi uniós tagországok mögött is. Bár termálvíz-bõségünk a világon az egyik legnagyobb, a geotermikus energia hasznosítása mégis kezdetleges, kísérleti stádiumban van. Magyarországon a megújuló energiaforrások közül a legnagyobb arányt (több mint 80 százalékot) az áramtermelés alapanyaga, a biomassza képviseli, ezen belül a legnagyobb részesedés a tûzifáé, illetve az energiaerdõé. A biomassza áramtermelésre való hasznosítása hosszabb távon bizonyosan sikerrel kecsegtet, máris egy sor városi távfûtõmûben és nagyobb erõmûben álltak át legalább részben a fabázisú energiatermelésre. Különösen nagy az elõrelépés az energetikai növénytermesztés területén, amit tovább gyorsíthat az ország uniós csatlakozása utáni mezõgazdasági helyzet. Mint ismeretes, számítanunk kell rá, hogy bizonyos növényi kultúrák termesztését belátható idõn belül korlátoznunk kell. A termõterületeinek egy részét ki kell vonni a termelés alól, de a kialakuló éles piaci verseny miatt amúgy is lesznek parlagon hagyott földek. Ezek a területek pedig alkalmasak le-


Ahol biodízelt is lehet tankolni

hetnének energetikai növénytermesztésre. Elsõsorban az energiafû-félék jöhetnek szóba, de hasonlóan jó az esély az olyan olajtartalmú magvak (napraforgó és repce) termesztésére, amelyekbõl a gázolaj kiváltására alkalmas biodízel állítható elõ. Újabban a bioetanol, illetve etilalkohol elõállítására használható gabona, krumpli, kukorica és répa nagy mennyiségû termesztése is feladattá vált. Ez annál is inkább fontos, mert az Európai Parlament bioüzemanyagok alkalmazását elõmozdító irányelvei szerint 2005 végére el kell érni, hogy az uniós tagországokban az alternatív üzemanyagok aránya meghaladja a 2, 2010-re pedig az 5 százalékot. Csak kevesen tudják, hogy ezen a téren a miénk az úttörõszerep, a világon elsõként Magyarországon kezdõdtek a biodízel-elõállítással kapcsolatos kutatások, s ennek részét képezte a szaktárca elõzõ vezetésének a valóságtól elrugaszkodott, gigantomániás terve egy országos biodízel-program végrehajtására. Az elképzelésbõl azonban nem lett semmi, és az egyetlen, teljesen felépült hazai biodízel-üzem is kénytelen volt bezárni három héttel a próbaüzem megindulása után Kunhegyesen. Ennek ellenére Magyarországon olajegyenérték-

79


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN csátása.) A tamáskodók szerint a növényi alapú olajokat elsõsorban kémiai termékek bekeveréséhez vagy egyszerû hidraulika-olajként, illetve zsírzásra (például láncfûrészeknél) kellene felhasználni. A hagyományos dízelolajhoz kevert biodízel ennek ellenére természetesen problémamentesen felhasználható az autókHibridhajtású (benzin–áram) autó motortere ban, amennyiben a bekeben számolva a biomassza alapú energia-elõ- vert bio üzemanyag mennyisége nem haladállítás még mindig prioritást élvez, hiszen az ja meg az 5 százalékot. A nagyobb mértékû összes megújuló energiaforrás jó 80-85 szá- keverés azonban komoly kockázatokkal jár. zalékát ez teszi ki. Az elsõ tapasztalatok alap- Mivel a biodízel feloldja a hagyományos ján elmondható: a korábbinál sokkal nagyobb olajlerakódást a tankban és az adagolórendhangsúlyt kell fektetni az energiaszektorra. szerben, a nem filléres tüzelõanyag-szûrõt Változás, hogy most már nem a biodízel, ha- ajánlatos minden második tankolás után csenem a bioetanol elõállításának elterjesztése a rélni. Veszélyt jelenthet a motorra, hogy a legfontosabb célkitûzés. E célra a szeszgyá- vezetékek bioanyaggal szemben nem védett rak kapacitásfeleslegei rendelkezésre állnak, tömítései tönkre mehetnek, ezért használat a bekeverés az üzemanyagba (benzinbe) pe- elõtt nem hagyható el ezek teljes cseréje sem. dig majdnem rutinfeladat. Az autók lakkozott felületeire szintén veA megújuló energia-elõállításnak termé- szélyt jelent a biodízel erõs oldószer-hatászetesen vannak kritikusai, sõt ellenzõi is. sa. Emellett még mindig vitatottak a biodízel Egyes autógyári szakemberek például még kenõtulajdonságai is, bár az már bizonyos, mindig ódzkodnak a biodízel, illetve a hogy a porlasztó mûködésére a legfõbb kocbioetanol alkalmazásától. Azt mondják, ha kázatot az új üzemanyagfajta gyantásodása a biodízel elõnyeit (például a biológiai le- jelenti. Ezért az alkatrészgyártók a mai nabonthatóságot, a kisebb széndioxid-kibocsá- pig nem vállalnak jótállást azokra a befecstást) összevetjük a hátrányokkal (a mûtrá- kendezõ-rendszerekre, amelyeket nagyobb gyázással megnövelt talaj- és talajvízterhe- arányban kevert biodízeles tüzelõanyaggal léssel), akkor nem sok minden marad, ami mûködtetnek. Sajnos a biodízel minõségina biodízel, mint alternatív tüzelõanyag lét- gadozása is megoldatlan (fõként a kelet-eujogosultságát igazolja. (Már csak azért sem, rópai országokban), így használatuk során mert hasonló költségráfordítással számos kiszámíthatatlan mûszaki problémák keletolyan mûszaki megoldás fejleszthetõ ki, kezhetnek a motorban. amelyekkel jelentõsebb mértékben volna Különösen környezetvédõk hajlanak arra csökkenthetõ a motorok széndioxid-kibo- az álláspontra, hogy az energiafelhasználás


80


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN és a környezetterhelés minimalizálása érdekében akár a használt étolaj is lehetne megújuló energiaforrás. Több uniós tagországban már megvalósult az étkezési olaj szervezett begyûjtése, nálunk azonban a háztartások döntõ részében még a csatornába (a tisztítatlan szennyvízzel pedig a folyókba) kerül ez a veszélyes hulladék. Számítások szerint egyetlen gramm olaj 3,6 négyzetméteres, vagyis egy négyszögöl méretû vízfelületen terül szét, az élõvíz oxigénellátását rontva. Ez az anyag összegyûjtve és feldolgozva a biodízelhez hasonlóan alkalmas volna jármûvek hajtására, vagy lítiummal kezelve jó minõségû kenõzsírrá alakítható. A megújuló energiaforrások egyik legfontosabb alkalmazási területe már ma is az autóipar. Sajnos az alternatív hajtásokkal kapcsolatos kutatásokat meglehetõsen lelassította, hogy a fejlesztéseknél jó ideig szempont volt: a kõolajkészletek kifogyása után is mûködtethetõk maradjanak a mai autók. Minden valószínûség szerint az olajlobbi akaratát tükrözõ nézet mindaddig fenn fog maradni, amíg az olajtársaságok más módon nem látják biztosítottnak saját profitjukat. Sajnos az olajkitermelésben és -finomításban, vagyis a jó öreg „olajzabáló” robbanómotorok gyártásának folytatásában érdekelt multik keze még mindig nagyon messzire elér. Szakértõk becslése szerint vélhetõen már eddig is sok korszakos, az autó- és energiaipart forradalmasító találmány napvilágot láthatott volna, ha azok színre lépése és sorozatgyártása egybe esett volna az olajkartellek céljaival. Egyelõre azonban csupán annyi történt, hogy a „vízhajtású motorok” és más hihetetlen ötlet kiagyalóira, az „alternatív” fejlesztõkre szinte kivétel nélkül sikerült rányomni az õrültség bélyegét. Az biztos, hogy a következõ 20 évben még gyártásban maradnak a mostani motorkoncepci-


ók, de azután a benzineseket idõközben felváltó dízeleket végleg nyugdíjba küldik azok a legmodernebb technikát képviselõ hidrogénmotorok, amelyek tüzelõanyagát már napenergiával állítják elõ. Akadnak kutatók, akik még egy közbensõ koncepcióval, a tüzelõanyag-cellás motorokkal is számolnak, noha azok hatásfoka kevésbé jó, mint napjaink egyre kifinomultabb belsõégésû erõforrásoké. Az elsõ üzemanyagcellás erõforrások sorozatgyártásának megindítása napjainkban esedékes, számos próbálkozás is mutatja, hogy a legnagyobb autógyártók, ha részben külön utakon is járnak, de a célokat tekintve egyféleképpen képzelik el a jövõt. Sajnos azonban még mindig gondot jelent annak megválaszolása, hogy a jövõ igazán korszerû, takarékos és környezetbarát motorjainak mûködéséhez hogyan és milyen nagyüzemi körülmények között állítsunk elõ üzemanyagot. föld népességrobbanás elõtt áll, ezért a mérnököknek már nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kötelességük is az atmoszféra védelmében olyan mûszaki megoldásokon dolgozni, amelyekkel ellensúlyozható a majdani drasztikus energiafelhasználás káros hatása. Ha nem javul jelentõsen a légszennyezés értéke, akkor technológiai ugrásnak kell bekövetkeznie, és a jövõ hírnökeként megszülethet a dízel-hidrogénmotor. Azonban tudni kell: az alternatívhajtás csak abban az esetben használható széles körben, ha sikerül gazdaságosan elõállítani a hidrogént, sõt megoldódik a biztonságos tárolása, szállítása, a megbízható kúthálózat. De a következõ 15-20 évben még biztosan egyeduralkodó marad a mostani koncepció, ám azután a dízelt valószínûleg megállíthatatlanul leváltják a mezõgazdaságban elõállított hidrogénnel hajtott motorok. Varjú Frigyes

A

81



SZÁZKILENCVEN MILLIÁRD VIDÉKFEJLESZTÉSRE

Hogyan lehet pénzhez jutni?

A

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) alapján 2004-2006 között 192 milliárd forintot – ennek 80 százaléka uniós pénz – használhat fel hazánk a vidéken élõk életminõségének és gazdálkodási feltételeinek javítására. A gazdák az NVT keretében 2004-2006 között hét jogcímen jelentkezhetnek 192 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatásra, amelynek 20 százalékát hazai forrásokból kell fedezni, a többit az unió adja. Idén 53 milliárd forint, 2005-ben 64 milliárd, 2006-ban pedig 70 milliárd forint áll a gazdálkodók rendelkezésre. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) az NVT terhére mintegy 5 milliárd forintot átcsoportosított. A támogatások segítik a termelõk gazdasági életképességének, pénzügyi és piaci helyzetének javítását, a mezõgazdasági tevékenységek fenntartását, fejlesztését, ezáltal kiegészítõ jövedelem és munkahely teremtését, a környezet állapotának megõrzését, javítását, illetve a termõhelyi adottságokhoz és a piaci viszonyokhoz jobban igazodó termelési szerkezet kialakítását szolgálják a pénzek. Beruházásoknál önrész szükséges a sikeres pályázathoz, és a támogatást utólag fizetik a közösségi keretbõl. Az FVM felhívta a gazdálkodók figyelmét, hogy a nyári betakarítás után idõben és szakszerûen végezzék el a tarlóhántást, a


talajok lezárását és a tarlóápolást, mivel egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez is teljesíteni kell a „Helyes mezõgazdasági és környezeti állapot”, illetve a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” feltételrendszerét meghatározó 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet elõírásait. A rendelet ugyanis az egyszerûsített területalapú támogatásoknál, illetve az AVOP-ban és az NVT-ben foglalt egyes támogatások igénybevételének elõfeltételeként határozza meg a minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelmények betartását. A pályázati jogcímek között kiemelt helyen szerepel az agrár-környezetgazdálkodási feladatok megvalósítása. Támogatást kérhetnek a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” szabályait megfelelõen alkalmazó, ezen felül a különbözõ célprogramok feltételeit megvalósító gazdálkodók. Az NVT-ben helyet kaptak a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programban támogatott tevékenységek, és új lehetõségekkel is bõvültek. A szántóföldekre, a gyepes területekre, az ültetvényekre, a vizes élõhelyekre és a veszélyeztetett haszonállatfajták extenzív tartására kidolgozott célprogramok magukba foglalják valamennyi földhasználati módot. Külön szerepelnek az úgynevezett érzékeny természeti területek programjai, amelyek speciális természetvédelmi célokat is szolgálnak.

82



BOHANEK MIKLÓS FELVÉTELE

A kedvezõtlen adottságú területek támogatására elnyert pénz kompenzációt jelent a gyenge minõségû területeken gazdálkodóknak. Mivel viszonylag magas az elhagyott, illetve meg nem mûvelt földek aránya, a „Helyes gazdálkodási gyakorlat” elõírásainak megfelelõ mezõgazdasági tevékenységek támogatása hozzájárul ahhoz, hogy megszûnjön az áldatlan állapot. Támogatás igényelhetõ a környezetvédelmi, állatvédelmi és higiéniai elõírások teljesítéséhez. Az elnyert pénzt a haszonállattartás körülményeinek javítására, korszerû ólak építésére és olyan beruházásokra lehet fordítani, melyek megfelelnek az unió által elõírt környezetvédelmi (trágyakezelés és -elhelyezés) követelményeknek. Pályázni lehet mezõgazdasági területek erdõsítésére. Három elembõl áll a támogatás. Magába foglalja a telepítés költségeit, az újonnan telepített erdõk ápolásának, védelmének és a szükséges pótlásnak a költségeit, valamint tartalmazza a jövedelempótló támogatást az erdõtelepítés miatt


kiesõ jövedelem kompenzálására. Ez utóbbi új elem, mivel a hazai támogatásban korábban nem ellentételezték a mezõgazdasági jövedelem-kiesést. A úgynevezett mikro-gazdálkodóknak (fõfoglalkozású õstermelõk és egyéni vállalkozók) lehetõségük nyílik arra, hogy pályázat útján öt éven keresztül évente 1000 euró (körülbelül 250 ezer forint) támogatáshoz jussanak. A szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása jogcímén azok juthatnak a gazdaság fejlesztésére szabadon felhasználható forráshoz, akik elsõsorban saját szükségletre termelnek, ugyanakkor árujuk egy részét a piacon értékesítik, és megvan az adottságuk az árutermelésre való átálláshoz. A pályázóknak ötéves üzleti tervet kell készíteniük, amelyben bemutatják vállalkozásuk jövõbeni fejlesztését és gazdasági életképességét. A termelõi csoportok létrehozásának és mûködtetésének támogatása is az NVT része. A támogatás kifizetése a termelõi cso-

83


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN port elismeréséhez kötött, az összeget a csoport elõzõ évi termelési árbevétele alapján számítják ki. A zöldség-, gyümölcs- és dohányágazatot az uniós jogi szabályozás kizárja ebbõl a formából, mert piaci támogatásokon keresztül juthatnak pénzhez. Úgynevezett technikai segítségnyújtás címén is lehet támogatást kapni, amely az NVT eredményes végrehajtását szolgálja. Az 55 évnél idõsebb gazdálkodók 2005tõl pályázhatnak korai nyugdíjazásuk támogatására. Ennek feltétele, hogy legalább 3 hektár földjüket átadják egy másik gazdálkodónak, aki lehet családtag is, vagy felajánlják területüket a Nemzeti Földalapnak. támogatásra jelentkezhetnek mindazok, akik betöltötték 55. életévüket, de legfeljebb a nyugdíjjogosultságuk eléréséig tehetik meg (a korhatár szerinti öregségi, elõrehozott öregségi, rokkantsági nyugdíjellátást nem kapnak), és igazolják, hogy legalább tíz éven keresztül gazdálkodtak a saját birtokukon (ide számítva a fõállású alkalmazottként végzett mezõgazdasági tevékenység idejét is), gazdaságvezetõként eltöltöttek legalább öt évet. Legfeljebb egy hektár (kertészetnél 0,1 ha) önellátást szolgáló terület megtartása mellett (amelyre termelési támogatás nem adható) a földjét átadó nem állhat újból munkába a mezõgazdaságban, illetve nem lehet árutermelõ önfoglalkoztató. A korai nyugdíjazási támogatás idõtartama a gazdaság átadójánál nem haladhatja meg a 15 évet, és a támogatás nem nyúlhat át 75. életévén. Az átadó segítõ családtag alkalmazottjánál jogosultsági feltétel, hogy minden mezõgazdasági árutermeléssel felhagy, nem érte el az öregségi nyugdíj alsó korhatárát, de 55 évesnél nem fiatalabb, tagja

a társadalombiztosításnak. Kitétel, hogy az elõzõ négy évben munkaidejének legalább felében kisegítõként, vagy alkalmi munkavállalóként alkalmazottként mezõgazdasági munkát végzett. Az átadó gazdaságban a korai nyugdíjazást megelõzõ öt évben legalább két évnek megfelelõ, teljes munkaidõre átszámított munkavégzést kell igazolnia. A gazdaságok átvevõjének megfelelõ szakismerettel és szakmai alkalmassággal, valamint alapszintû szakmai (mezõgazdasági) végzettséggel és két éves mezõgazdasági gyakorlattal, vagy közép- vagy felsõfokú mezõgazdasági végzettséggel és egy éves szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie. Feltétel, hogy a gazdálkodást legalább öt évre kell vállalnia, és a gazdaság átvételekor a 40. életévét nem töltötte be. Vállalnia kell, hogy a vétel vagy ajándékozás útján szerzett földet legalább tíz évig nem adja el. Az átvevõ nem gazdálkodó személy vagy szervezet is lehet, ha nem mezõgazdasági célú, de a táj jellegét megõrzõ, környezetvédõ, vagy erdészeti tevékenységet végez. A korai nyugdíj összegének megállapítása az átadott gazdaság méretétõl függ. A nyilvántartott gazdaságok számán alapuló szakértõi becslések és elõzetes számítások szerint a közel 37 ezer gazdaságvezetõ (mezõgazdasági egyéni vállalkozó, fõállású õstermelõ) mintegy 25 százaléka felel meg a jogosultság feltételeinek. Tehát úgy tízezren lehetnek azok, akik a korai nyugdíjazás kedvezményével élhetnek. A támogatás összegére és az eljárás menetére vonatkozó részletes szabályozást várhatóan 2005-ben dolgozzák ki. Pintér Csilla

A


84



VÁLTOZÓ JOGSZABÁLYOK

Adóból van elég Az ország uniós csatlakozása bizonyos szempontból megrázó élménnyel járt minden magyar adófizetõ polgárra. Mióta ugyanis hazánk belépett az elitklubba, teljesen átláthatóvá váltak számunkra a korábban gyakran csak elrettentõ példaként emlegetett biztosítási, jövedelmi és adóviszonyok. Kiderült: a valóság egészen más, fõként, hogy immár elvileg bármelyikünk eldöntheti, hol kívánja leélni hátralévõ életét.

H

ol érdemes munkát vállalni és milyenek a szomszédos országok adózási feltételei? Mi lesz, ha nyaralás alatt baleset ér bennünket, netán még a vakbelünket is ki kell operálni? Néhány a kérdések közül, melyek ma mind többeket hoznak lázba azok közül, akik hosszabb-rövidebb utat terveznek valamelyik uniós tagállamban. A szabad munkaerõ-vándorlás magasztos eszméi egy ideig persze még csak papíron léteznek az újonnan csatlakozott európai uniós polgárok számára. Ennek ellenére azon keveseknek, akiknek mégis sikerül munkát vállalniuk Európa „boldogabbik” felén, nem árt pontosan tisztában lenniük az egészségügyi ellátás részleteivel. Elõször is alapvetõen befolyásolja az ellátás minõségét, hogy valamennyi uniós tagország kizárólag saját belsõ jogszabályait alkalmazza a társadalombiztosítási ellátások és a járulékfizetés mértékének megállapításakor, mivel a közösség ezen a területen nem ír elõ jogharmonizációs kötelezettséget. Ebbõl következõen minden munkavállaló abban az országban fizet tbjárulékot, ahol dolgozik, ahol jövedelemhez jut. Magyarán: ha valaki Spanyolországban vagy Németországban tölt be ál-


lást, vagy vállalkozása ott folytat keresõ tevékenységet, akkor az említett országokban tekinthetõ biztosítottnak. Ez alól nincs kivétel akkor sem, ha a lakóhelye továbbra is Magyarországon van. Ugyancsak fontos szem elõtt tartani, hogy ha valaki egyszerre több tagállamban dolgozik (mert például fuvarozó), akkor is csak egyetlen országban kell biztosítási jogviszonnyal rendelkeznie. Egyébként az ilyen különleges esetekben alapvetõen a lakóhely szerinti országban írják elõ a járulékfizetési kötelezettséget az érintett számára (már ha abban az államban is végez munkát). Ha viszont a keresõ tevékenységet olyan országokban végzi a munkavállaló vagy vállalkozó, ahol nincs lakása, akkor a munkáltató vagy a vállalkozás székhelye szerinti országban kell fenntartani a biztosítási jogviszonyt. A fentiekbõl következõen a biztosítottak mindig a munkavégzés szerinti tagállamban vehetik igénybe a szociális és társadalombiztosítási ellátást, és ez vonatkozik a velük egy háztartásban élõ családtagokra is. A nyugdíjasok természetesen kivételt képeznek, mivel õk abban az országban, ahol éppen élnek, teljes körû egészségügyi ellátásra jogosultak. (Ez a szabály

85


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN vonatkozik például a nálunk letelepedõ német nyugdíjasokra vagy a külföldön dolgozó gyerekeihez kiköltözõ, korábban csak Magyarországon járulékot fizetõ nyugdíjba vonult magyarokra is.) Ilyen esetben minden ellátási költséget a nyugdíjat folyósító állam áll, ehhez azonban a biztosítottnak rendelkeznie kell az E111es számú uniós formanyomtatvánnyal (ami nálunk az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban szerezhetõ be). Azok a munkavállalók, akik kiküldetésben dolgoznak, a lakóhelyük szerinti országban (saját hazájukban) és a munkavégzés szerinti államban is jogosultak egészségügyi ellátásra, de biztosítottak a kiküldõ államban maradnak. (Nekik az E128-as formanyomtatványra van szükségük a szolgáltatások igénybe vételéhez.) z ingázó, nem stabilan külföldön dolgozó munkavállalók helyzete speciális, míg õk valamennyi, munkavégzéssel érintett tagországban jogosultak a teljes szociális és egészségügyi ellátásra, addig családtagjaik csupán sürgõsségi ellátást vehetnek igénybe a munkavégzés helyszínén. Nem változott ugyanakkor a magyar állampolgárok külföldi gyógykezelésének szabálya: a határon túl végzett egészségügyi beavatkozások költségeit – igazolt és indokolt esetben – ezen túl is az OEP vállalja át. Ami a turistaforgalmat illeti, Magyarország uniós csatlakozása óta alapvetõen megváltoztak a feltételek, természetesen számunkra kedvezõ irányba. Vagyis ma már a magyar állampolgárok minden EUtagállamban nemcsak ingyenes sürgõsségi ellátásra jogosultak, de hosszabb kint tartózkodásuk során a betegek a megfelelõ formanyomtatvány (E111) kitöltése után igénybe vehetik a szükséges egészségügyi és szociális ellátásokat is.

Az uniós tagság alapvetõen megváltoztatta a magyar vám- és adójog-szabályokat is. Az ország csatlakozása óta az áfát mindig abban az országban kell megfizetni, ahol az árut vásároljuk. Vége tehát az áfa-visszaigénylés idõszakának, amikor jelentõs nyereséggel tudtunk bevásárolni egy-egy ausztriai vagy németországi kiruccanás alkalmával. (Még szerencse, hogy az uniós belsõ határok megszûntével a magánforgalomban a vámok megszûntek.) Más a helyzet persze az autóvásárlással. Ha májustól külföldön vásárol valaki haszonjármûvet, akkor az ott fizetett áfát idehaza visszaigényelheti és nincs szükség az (itthoni és a külföldi) áfa-különbözet megfizetésére sem. Májustól viszont minden behozott új autóra továbbra is 25 százalékos áfát kell fizetni: ha a behozatali árban már benne van az eladó ország áfája, Magyarországon csak az áfakülönbözetet kell befizetni a költségvetésbe (miután a magyar áfa az egyik legmagasabb Európában, ez értelemszerûen ráfizetést jelent). Ugyanez a szabály vonatkozik az értékesítés céljából, szervezett körülmények között behozott használt autókra is. Viszont egyáltalán nem mindegy, hogy az adók mértéke szempontjából melyik országot választjuk használt autó beszerzésére. A magyarországi 25 százalékos áfával szemben ugyanis vannak olyan országok, melyekben a miénknél sokkal kedvezõbb feltételek mellett juthatunk kocsihoz. Egyébként azt is ajánlatos meggondolnunk, hogy külföldön munkát vállalva melyik országban adózzunk. Sajnos rajtunk kívül nincs másik tagállama az uniónak, ahol a magyarországi, durván évi bruttó 1,5 millió forintos átlagfizetést a legmagasabb, vagyis 40 százalék körüli adóteher terhelné. Persze vannak országok, ahol 48, sõt 52 százalékos szja-kulcs is létezik, ám ez az elvonás csak

A


86


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN minimálisan 10 millió forintnál magasabb éves jövedelem felett lép életbe. (Ebbõl a szempontból a mi adórendszerünkhöz Belgium áll a legközelebb, de ott is csak 7,5 millió forintnak megfelelõ jövedelem után vetnek ki 50 százalékos szja-t.) Csehországban 32 százalékos a legmagasabb adókulcs, ám ez a sáv is csupán évi 2,6 millió forintos fizetés után lép életbe. Lengyelországban 40 a csúcsadó, évi 4,1 milliós jövedelem mellett, míg északi szomszédunknál, Szlovákiában jövedelemhatártól függetlenül egységesen 19 százalékos az adóteher. Jellemzõ, hogy Görögországban a magyar átlagjövedelem nem is adózna, hiszen ott az elsõ adósáv csak 2,5 millió forintos jövedelem után lép életbe, de még Olaszországban is csupán 23 százalé-

kos az alsó adókulcs – amihez viszont minimum 3,7 milliós éves jövedelem tartozik. Különösen érdekes, hogy Spanyolországban nem éri el a 30 százalékos adóterhet az évi 11 millió forintos fizetés, és Ausztriában is csak a 12,7 milliós határt átlépve esnénk a legmagasabb, 50 százalékos sávba. Ami igazán ellentmondásos, az a svéd gyakorlat. Nálunk az anyagi helyzetünk jellemzésére és az élcelõdés szándékával még mindig sokan emlegetjük, hogy etiópiai béreket kapunk svéd adóterhelés mellett. Hát a valóság sajnos erre rácáfol, hiszen Svédországban a legmagasabb adósáv 25 százalékos, s ebbe a sávba az évi 12 millió forintnál kevesebb jövedelmek még nem is tartoznak bele! Varjú Frigyes

Betegen – határok nélkül

A

szociális-egészségügyi ellátás az Európai Unió minden tagországában önálló nemzeti feladat, ahol az a biztosító gondoskodik a betegrõl, amelyiknél az a járulékot fizeti. Minden állam szabadon dönti el, hogy milyen rendszert mûködtet, milyen feltételek mellett, milyen ellátást nyújt, illetve hogy mindezért állampolgárainak mennyi járulékot kell fizetniük. Az viszont már jól mûködõ gyakorlat, hogy egy EU-polgár az unió bármely részén sürgõs esetben orvoshoz fordulhat; ilyen esetben a kórházi kezelés költségét a beteg otthoni biztosítója fizeti. Nem mindegy azonban, hogy épp átutazóban vagy állandó jelleggel tartózkodunk az uniós államban. Átmenetileg turistaként sürgõsségi betegellátást kaphatunk ugyanolyan feltételekkel, mint az adott ország


állampolgárai. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárunk (OEP) mindazokat a szolgáltatásokat kifizeti, amelyeket az EUtagállam biztosítója áll a polgárai számára; ezeket tehát mi is térítésmentesen kapjuk külföldön. Azokért az ellátásokért viszont, amelyekért a helyi polgároknak maguknak is fizetniük kell, nekünk is benyújtják a számlát. A kiutazás elõtt a megyei egészségbiztosítási pénztáraknál ki kell váltani az E111es formanyomtatványt, ami tulajdonképpen külföldre szóló egészségbiztosítást jelent, és a tagállamok biztosítói, orvosai mindenhol elfogadják. Fontos tudni, hogy ha nincs E111-es nyomtatványunk, úgy az orvosi vizit és a kórházi kezelés költségét nekünk kell fizetnünk. Ugyanakkor a papír megléte – ahogy fentebb említettük – nem garancia

87


HAZÁNK AZ EURÓPAI UNIÓBAN a teljes ingyenes ellátásra; például az osztrák és a német kórházakban mind az ottani, mind a külhoni betegektõl úgynevezett ápolási díjat (napi nyolc-tíz eurót) kérnek. Az Európai Tanács 2002 márciusában egységes elektronikus egészségügyi kártya kialakításáról döntött. A kártya fõ funkciója, hogy fokozatosan felváltsa a jogosultságot igazoló nyomtatványokat – nálunk az E111est –, emellett minden tagország biztosítottja számára leegyszerûsíti a külföldön igénybe vett orvosi ellátás elszámolását. A leendõ kártya gyakorlatilag az elsõ egységes külalakú, uniós szinten használható EU-okmány. Magyarországon a tervek szerint 2006. január 1-jéig vezetik be, fokozatosan. Más a helyzet, ha munkát vállalunk valamely EU-tagállam területén, ebben az esetben ugyanis annak az uniós országnak a szabályai vonatkoznak ránk, ahol dolgozunk. Ott kell biztosítást fizetnünk, és ott válunk jogosulttá az egészségügyi ellátásokra. Ez vonatkozik továbbá az anyaság, gyermeknevelés, rokkantság, munkanélküliség, öregség, hátramaradottak, halál esetén az adott tagállam által nyújtott ellátásokra is. A magyar munkáltatójuk által külhoni munkavégzésre kiküldöttek Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is idehaza dolgoznának, de az érintett uniós tagállamban is igénybe vehetik az

egészségügyi ellátást. Az OEP a magyar állampolgárnak azokat az ellátásokat fizeti ki, amelyeket az adott tagállam biztosítója saját polgárai számára is megtérít. Az uniós szintén meghirdetett azonos elbírálás elvébõl az következik, hogy azokért az ellátásokért, amelyekért az ottaniaknak zsebbe kell nyúlniuk, a magyar dolgozóknak is automatikusan fizetniük kell. Teljes körû ellátásra számíthatnak azok a magyarok, akik a csatlakozást követõen úgy döntenek, hogy egy másik uniós állam területén kívánják hosszabb-rövidebb ideig folytatni életüket. Két lehetõségük adódik. Ha honfitársunk továbbra is Magyarországon biztosított, a magyar állam terhére a külföldi lakóhelyén is igénybe veheti az egészségügyi ellátásokat – ennek feltétele az E106-os nyomtatvány beszerzése az OEP nemzetközi és európai integrációs fõosztályán. A másik változat szerint az áttelepülõ az új országban fizeti a járulékot, így az ellátást is ott veheti ingyen igénybe. Ugyancsak teljes körû ellátásra jogosultak azok a magyar nyugdíjasok, akik úgy döntenek, hogy áttelepülnek valamely uniós országba. Nekik a kiutazás elõtt az E121-es formanyomtatványt kell kiváltaniuk a lakóhely szerint illetékes megyei egészségügyi pénztárnál. Szijjártó Gabriella

Nincs „receptünk” a gyógyszerkiváltásra Az itthon felírt gyógyszereket bármely tagállamban kiválthatjuk, de az ottani teljes árat kell fizetnünk értük. Az sem biztos, hogy megkapjuk a keresett patikaszert, mert ugyan a gyógyszerek törzskönyvezését egységesítették, de ez nem jelenti azt, hogy mindenütt mindent forgalmaznak majd. Ha kint élünk és ott kötöttünk biztosítást, akkor az ottani kedvezményekre leszünk jogosultak. Lényegesen nem változik a gyógyhatású hatóanyagok szabályozása sem, bár elnevezésük tradicionális, természetes alapanyagú gyógyszerre módosul, és árusításuk feltétele, hogy alapanyagukat legalább tizenöt éve ismerjék és használják Európában.


88


HIRDETÉS

Karriertörténet A kávé lassan, sziszegve, fortyogva töltötte meg a kiöntõt. A lányok a délelõtti rohanás után, szinte el sem hitték, hogy itt az ebédszünet. Itt minden nap ilyen: fehér neonfény, folyamatos telefoncsengés, billentyûzet csattogás, a tárgyalóban állandó nyüzsgés. Az illat betöltötte a kisebédlõt. Ági letette a tollát. – Oda kellene menni – gondolta. – Már több, mint három hete ülök itt és még mindig nem sikerült felvenni a beszélgetés fonalát. Pedig a lányokkal semmi baj: rendesek, segítõkészek, de ez még mindig csak puszta udvariasság. Lépni kell! Elvégre itt töltöm az életem háromnegyed részét! Hátradõlt a széken. – Na gyerünk – fújta ki a levegõt. Elindult a zsivaly irányába. – Figyelj, olvastad a Brad Pittet? Nem semmi az a pacák! – Ugyan már, csak hülyíti a nõket, mint a többi férfi. De ez a Madonna, ez már valami! Láttad a képet majdnem ötven éves!? – A plasztikai sebészét is mellé tették? – Azt nem, de a bankszámláját sem! Harsány vidámság, röpke húsz percben. Ágnes a sarokból csendben figyeli õket. – Honnan tudnak ezek ennyit? Mindenkirõl, mindent! Ki, kivel, mikor és hol. Persze, elolvasnak minden pletykalapot! Jobban ismerik a színészeket, mint azok saját magukat. Ezt kéne nekem is! okosakat mondani, mindenkirõl többet tudni. Villogni. Elmosolyodott magában: ez a karrier útja. Ezeknek állandóan tele van a táskájuk újsággal!?! – Ha belegondolok, jó, ha egyáltalán elérem a buszt! Az újságárusnál tömegek állnak, az ABC meg csak késõbb nyit ki. Este Kincses Kalendárium

ugyanez visszafelé: az újságosbódé zárva, a boltban pedig már minden újság elfogyott. Errõl bezzeg nem volt szó a karrierképzésen! – Itt, pedig mindig, mindenki, mindenrõl mindent tud! A többiek ránéztek. Észre sem vette, de ez az utolsó gondolat már hangosan szólt. – Hát persze hogy! Enélkül nem élet az élet! – mondta Edit, a recepciós. – A tudás – hatalom, és ez ráadásul még érdekel is. Téged nem? – Persze hogy igen, csak azt nem tudom, honnan veszitek reggel az újságokat. Itt csak közlöny van. Az is a fõnök asztalán. – ez már halkabban szólt. A többiek kuncogtak. – Kicsim, ez itt a szakirodalom – lobogtatja meg Barbara a sármos Stohl Bucit a levegõben. – Különben, nem nagy õrdöngõsség az egész: fizess elõ és kész! Én is addig rágtam anyám fülét, amíg legalább egy lapot be nem szerzett. Ez pedig már reggel ott van, nincs vele semmi gond. – De nálunk napközben nincs otthon senki! – Nálunk sem, de bedobták a csekket, volt rajta zöld szám is. Ennyi még neked is belefér, nem? Ne légy már olyan mulya! Ez kicsim, a kézbesített kényelem! Meg a jó munkahelyi légkör! Beosztottuk egymás között, ki mire fizet elõ, azután cserélünk. Beszállsz? Vannak még lapok! Már régen a helyén ült mindenki. A kávéillat is eloszlott a légkondi által felkavart levegõben. Ági töprengett magában. Zöldszám? Posta? Ennyi az egész? Egyszerû, mint a pofon. Bill Gates és ti, többiek: tudtátok ezt? Ez a karrier útja! (X) 89


Amegújuló tüzelõanyagok létjogosultságát

Recommend Documents